Michelangelo börtöngraffitijei

Michelangelo börtöngraffitijei Közzétette: www.flagmagazin.hu (https://www.flagmagazin.hu)

Michelangelo börtöngraffitijei

2013 július 04. Flag

0

Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Give Michelangelo börtöngraffitijei 1/5 Give Michelangelo börtöngraffitijei 2/5 Mérték Give Michelangelo börtöngraffitijei 3/5 Give Michelangelo börtöngraffitijei 4/5 Give Michelangelo börtöngraffitijei 5/5 Mikor Firenze 1530-ban elesett, a spanyol, német és pápai seregek nagy tisztogatásba kezdtek a toszkán városban. A pápai harag elől bújt el a városvédelemben fontos pozíciót betöltő Michelangelo is, akinek rejtekhelyéről sokáig semmit sem tudtunk.

1975-ben leltek rá a reneszánsz művész ideiglenes tartózkodási helyére, amely mint kiderült, tele volt „graffitikkel”.

Firenze fellázad 1. oldal (összes: 7)

Michelangelo börtöngraffitijei Közzétette: www.flagmagazin.hu (https://www.flagmagazin.hu) Róma kifosztásától felbátorodva 1527-ben a firenzeiek fellázadtak a városuk élén álló Mediciek ellen, s megalapították a saját maguk irányította köztársaságukat. Az új Firenze fenntartotta a még a Mediciek által megkötött szövetséget a franciákkal, Velencével és VII. Kelemen pápával (aki nem mellesleg Giulio di Giuliano de’ Medici néven született) a Német-római Császárságot és a Spanyol Királyságot is uraló V. Habsburg Károly ellen. A szövetség a Cognaci Liga elnevezést kapta, s két évvel túlélte az 1529. júniusi barcelonai szerződést, amelyet Kelemen pápa és a Velencei Köztársaság kötött. I. Ferenc francia király sem akart még egy paktum nélkül maradni, így 1529-ben tető alá hozták a cambrai-i szerződést, amelyet a „nők békéjének” is szokás nevezni, hiszen Ferencet édesanyja, Savoyai Lujza, az ősellenség Károlyt pedig nagynénje, Ausztriai Margit képviselte. Firenze kissé magára maradt Itáliában a kor két szuperhatalmát egyesítő Károllyal szemben. 1529. október 24-én a császári csapatok ostrom alá vették a toszkán fővárost, amelyet azonban nem ért felkészületlenül a támadás. Miután a pápa és a császár is aláírt egy békülő egyezmény, Firenze számára világossá vált, hogy egyedül maradt, s a világi és egyházi hatalom kiegyezése sem jelent számára semmi jót, ugyanis a szövetség egyik alapja az volt, hogy a császári csapatok segítik a pápa családjának visszatérését Firenze élére. Toszkána ezért a városi építmények erődítésébe kezdett, amelyre egy kilenc tagból álló tanács figyelt. Egyik tagja Michelangelo Buonarroti volt, aki az erődítmények legfőbb felügyelőjévé vált.

Michelangelo

Michelangelo katonai tervei ambiciózusak voltak. Építészeti törekvései azonban annyira nagyszabásúnak bizonyultak, hogy mind a pénzhiány, mind a kor technikai akadályai gátat vetettek nekik. Komplex tervének csupán néhány darabja épült meg, amelyek közül mára egy sem maradt fenn, erődítményeinek néhány díszítménye azonban még látható. Mindez nem azt jelentette, hogy Michelangelót monumentális víziói megbénították volna. Sokkal praktikusabb feladatokba kezdett: megfigyelési tornyokat építtetett a kapukhoz és töltésekkel erősítette meg a város falait. Érzékelhetően javított Firenze védelmén, különösen fontosnak bizonyult a stratégiai elhelyezkedésű harangtorony és a San Miniato-hegy megerődítése, annak ellenére, hogy a városvezetésben lévő ellenfelei folyamatosan áskálódtak ellene. A kormány talán legnagyobb hibája az volt, hogy a város katonai főparancsnokává a lusta és kapkodó Malatesta 2. oldal (összes: 7)

Michelangelo börtöngraffitijei Közzétette: www.flagmagazin.hu (https://www.flagmagazin.hu) Baglionit tette, akinek hűségét Michelangelo gyakran megkérdőjelezte.

A firenzei erőd térképe

A reneszánsz mesternek igaza lett: Baglioni áruló volt, s amikor lehetősége lett rá, feláldozta a szövetséges Perugia városát, anélkül hogy megkísérelte volna megvédeni. Michelangelo még időben megpróbálta figyelmeztetni a vezetést, hogy ne bízzanak meg a főparancsnokban, ám intelmei süket fülekre találtak. Szeptember 21-én a művész elhagyta a várost, s Velencébe menekült, azonban az ostrom idejére visszatért.

Ostrom után bujkálás Firenze ostroma tíz hónapon át tartott. A város a nagy nemzeti hős, Francesco Ferruccio vezetésével hősiesen helytállt a császári erők ellenében, azonban a katonai vezetőt láza visszatartotta a már megszervezett, meglepetésszerű kirohanástól, mindez és a firenzei kormányzat rövidlátása, illetve Baglioni árulása révén Firenze 1530. augusztus 10-én megadta magát. Annak ellenére, hogy a kapitulációs szerződésben politikai védelem alá kerültek a honvédők, a pápa tisztviselői azonnal hozzáláttak a letartóztatásokhoz. Például az év októberének egyetlen napján öt Medici-ellenes polgárt kínoztak meg és fejeztek le. Végül a császár állította le a pápai vérfürdőt. Michelangelónak jó oka volt félteni bőrét ebben a légkörben, hiszen egyike volt a kilenc legfőbb honatyának, a vesztes oldalon harcolt, s pletykák szerint le akarta romboltatni a Medici-palotát, így a művész három hónapon át bujkálni kényszerült.

3. oldal (összes: 7)


Évszázadokig senki sem tudta, hova tűnt Michelangelo. Kortárs életrajzírói – Ascanio Condivi és Benedetto Varchi – szerint egy barátja házában húzta meg magát. A művész 18-19. század fordulóján élt egyik leszármazottja, Filippo Buonarroti kutatásai szerint a San Nicolo templom harangtornyában rejtőzködött. Rókalyukát novemberben hagyta el, amikor a pápa dühe alábbhagyott, s tudatta a művésszel, hogy bocsánatot nyernek bűnei, ha visszamegy dolgozni a San Lorenzo bazilika Medici-sírjának szobraihoz. Michelangelónak csupán néhány lépést kellett megtennie rejtekhelyéről, s már folytathatta is korábban megkezdett munkáját. A mester ugyanis a San Lorenzo bazilikában lévő Medicikápolnában, egy kis földalatti folyosóban talált menedéket, amely hét méter hosszú és két méter széles volt. A kis szobával valószínűleg korábbi munkái során találkozott, s ezért választotta magánzárkaként három hónapra.



A rejtekhelyet csupán 1975-ben fedezték fel. Vajon honnan tudták a szakemberek, hogy ez volt a reneszánsz művész „otthona” egykoron? – merülhet fel bennünk a kérdés. Onnan, hogy Michelangelo nem csupán az üres falakat bámulta, hanem ottléte idején is alkotott. A mester élete egy ijesztő és nagyon veszélyes korszakának hihetetlen vallomását fedték fel a teremben. Paolo Dal Poggetto, a Medici-kápolna igazgatója úgy döntött, hogy ne nyissák meg a kis helyet a nyilvánosság előtt, ugyanis a finom szénrajzoknak nem tett volna jót az emberi jelenlét, a légzés, izzadás és köhögés, képek azonban készültek Michelangelo börtöngraffitijéről.



mult-kor.hu



Tweet

(adsbygoogle = window.adsbygoogle || []).push({});

Ajánló


Michelangelo börtöngraffitijei

Recommend Documents