MI ÚJSÁG? [MI ÚJŠÁG? ČO JE NOVÉHO?]

MI ÚJSÁG ? [MI ÚJŠÁG? – ČO JE NOVÉHO?]

Časopis farského spoločenstva v Kostolnej pri Dunaji IX. ročník, 39. číslo október 2013 Az egyházfai plébániaközség lapja IX. évfolyam, 39. szám 2013. október

Aké hodnoty žijeme? V uplynulých dňoch našu farnosť navštívil najvyšší cirkevný predstaviteľ našej arcidiecézy – sám arcibiskup Mons. Stanislav Zvolen ský. Nebola to štandardná návšteva, ale čosi výnimočné. Prišiel pokrstiť 5 nových detí. V našej farnosti tento

rok máme najväčší prírastok pokrstených detí za posledných 30 rokov. Medzi

nimi bol poctený aj istý manželský pár, ktorý prijal štvrté dieťa. V súčasnosti, žiaľ, nie tak bežné. Ako som počul, našli sa v našej farnosti aj zvláštne reakcie. Istá pani nato foto: Karika Katalin reagovala: „Čo sú, zajace?“

Nie, nie sú zajace. Sú kresťanskými rodičmi otvorenými pre život. Nedávny pochod za život v

39.

ČÍSLO/SZÁM

Košiciach, na ktorom sa zišlo úctyhodných 80 000 ľudí, medzi ktorými sme boli aj my, bol nie proti niečomu, ale za niečo. Za život! Prečo práve za život? Tento problém je oveľa hlbší, ale v skratke. Ľudia v našej krajine nanešťastie nemajú skoro žiadne povedomie o morálke alebo o prirodzenom zákone - skrátka nerešpektujeme

nič, dokonca ani to, na čom sa sami dohodneme (ľudské/svetské zákony). Tobôž, aby sme mali úctu k niečomu, čo nás presahuje. Niekto by povedal, že je potrebné riešiť aj oveľa vážnejšie problémy! Tak aké? Rozkrádanie, korupcia? Jasné, veď predsa ide o PRACHY o naše prachy, o náš komfort a pohodlie... ale to, že popierame niečí ŽIVOT, to nás absolútne nezaujíma. Veď prečo by aj malo, keď nemôže kričať? V dnešnom svete sa zdá, akoby PRACHY boli dôležitejšie ako ŽIVOT. Je na nás, aby sme sa nedali spláchnuť do davu, pre ktorý chlieb a hry (to staré rímske) sú viac ako PRAVDA a ŽIVOT.

Váš farár Pavol Gajdoš

2

39. číslo/szám

MI ÚJSÁG?

Desatoro – „Nezabiješ“ „ Ja som nikoho nezabil, prečo by som sa mal spovedať?“ Naozaj som nikoho nezabil, neohrozil. . . ani seba?

V starom zákone nájdeme veľké množstvo príbehov, kde zabíjanie, pomsta, krvná pomsta boli akoby samozrejmosťou. Mojžiš dostal Desatoro v časoch, keď ľudský život bol vystavený na milosť a nemilosť silového riešenia sporov. Možno sa táto časť Dekalógu zdá ako úplná samozrejmosť – veď ľudský život je predsa „najvyššia“ hodnota – treba ho teda chrániť. Je to ale naozaj tak? Nie sú to len prázdne slová, ktoré sa zmenia, ak príde na „lámanie chleba“? Kam mierim týmito otázkami? Nezabiješ!

Niektorí si azda pri spytovaní svedomia povedia, že toto sa ma netýka. Avšak pri hlbšom pohľade na túto časť Desatora sa nám možno odkryjú nové skutočnosti. Nezabiješ! Mohli by sme inými slovami povedať: „neohrozíš život“, „neznehodnotíš život“, „nezlikviduješ život“.

na internete), gamblerstvom (závislosťou na hrách)... Život nezlikviduješ!

Niekomu sa môže toto prikázanie zdať absolútne jasné, ale... asi žiadna zo spoločenských tém nerozdeľuje ľudí tak, ako táto problematika. Smutné na tom je však to, že aj medzi kresťanmi vznikajú „názorové trenice“. Je to zvláštne, ale práve jednoznačný, nekompromisný, jasný, zrozumiteľný postoj „za život“ môže byť „jablkom sváru“. Nielen s neveriacimi, ale dokonca aj medzi veriacimi. To, čo sa niekomu zdá ako „jasné“, nemusí byť také jednoznačné. Myslím si, že ohľadom ochrany života „zdravých“ ľudí sa všetci zhodneme. Ale ako to je, ak je človek postihnutý, starý alebo ešte nenarodený? Tým sa dostávame k problémom eugeniky (výberu jedincov podľa výhodnosti pre spoločnosť – neslávne známy Hitlerov plán čistej rasy), eutanázie a potratov. Čistá rasa

júcim mementom.

Živých pamätníkov tohto šialeného pokusu je už málo, ale dokumenty, pamätníky, milióny mŕtvych - sú neutícha-

Život neohrozíš!

Neohrozíš ho svojim nezodpovedným správaním na ceste ako chodec alebo šofér, nezodpovednou starostlivosťou o zdravie zverenej osoby, resp. o svoje zdravie, a pod. Život neznehodnotíš!

Neznehodnotíš ho ohrozovaním cudzieho, ale ani svojho zdravia. Neznehodnotíš ho fajčením, drogami, alkoholom, workoholizmom (závislosťou na práci), netholizmom (závislosťou

Eutanázia

„Dobrá smrť“ – nezmyselný krycí názov asistovanej samovraždy. Ak si dobre všimnete, tak pozitívne znejúce názvy (napr.: „čistá rasa“, „sloboda voľby“,...) majú maskovaciu funkciu s úlohou odviesť pozornosť – klamať – klamať o skutočnej podstate problematiky. Protagonisti a zástancovia eutanázie starých, chorých a postihnutých ľudí vlastne hovoria: „Nechceme vás, zavadziate nám, nechceme sa o vás ďalej starať...“.

... Ani prosbami sa nedám prinútiť na podanie smrtiaceho lieku, ani sám nikdy na to nedám podnet. Nijakej žene nepodám prostriedok na vyhnanie plodu. ...

úryvok z Hippokratovej prísahy (Hippokrates 460 pred Kr. - 380 pred Kr. , zakladateľ medicíny)

3

ČO NOVÉHO? Potraty

Toľko diskutovaná téma, toľko emócií, toľko rozdelenia... Je smutné, že dokonca aj kresťania zabúdajú na podstatu. Tou je definícia začiatku života. Médiá nám zahmlievajú až zatajujú to, že aj z medicínskeho (nielen filozofického a náboženského) pohľadu život začína počatím. Neexistuje totiž iná fáza vývinu človeka, ktorá by definovala jeho počiatok. Všetky alternatívy sú len účelové konštrukcie. Ak by totiž diskutujúci uznali tento vedecko-filozoficko-náboženský fakt, tak by len ťažko obhajovali potratovú lobby. V biblických časoch pohania hádzali deti železnému rozpálenému Molochovi, ktoré ukrutne zhoreli v jeho útrobách. Dnes sa nám nad týmto rozum zastavuje. A čo naši „Molochovia“ na potratových klinikách? Koľko krvi nenarodených detí musí ešte pretiecť, aby sa nám nad tým zastavil rozum? Je naozaj pohodlie jednotlivca viac ako právo na život? Je roztrhané telo nenarodeného dieťaťa zobrazené na billboarde väčším pohoršením ako samotný akt vysatia z tela matky? Holá skutočnosť, vedecké fakty, filozofické

39. číslo/szám a náboženské dôvody na ochranu života od počatia po prirodzenú smrť sa nedajú dlho zamlčiavať, potláčať, obchádzať. Je tu ešte jedna dôležitá skutočnosť. Táto problematika má aj silné ekonomické pozadie. Farmaceutické firmy ponúkajúce hormonálnu antikoncepciu, ktorá má mnohé nepriaznivé a nebezpečné účinky na ženu, potrebujú „poistku“. Tou je potrat. Zvláštna poistka. Možno ťažko každého presvedčiť na malom priestore o obludnosti potratov a eutanázie. Ale ak budeme úprimne hľadať, tak pravda na seba nenechá dlho čakať. Svedčia o tom mnohí bývalí vykonávatelia potratov, ktorí sú dnes oduševnenými zástancami života. Naša spoločnosť ochraňuje hmotný majetok, pamiatky, rastliny, zvieratá... – čo je veľmi ušľachtilé, ale v prvom rade by sme mali chrániť ľudský život, ktorý je záru kou našej budúcnosti.

Martin Šiška, Hrubý Šúr

Fara odpovedá Pán farár, čo sa to tam v Kostolnej buduje pri kostole vedľa zastávky?

Sú veci, ktoré síce plánujete, ale neviete, že ich budete musieť riešiť skôr, ako by sa zdalo. Po výmene strešnej krytiny na kostole, nových bleskozvodov a odkvapových žľabov bolo treba riešiť odvodňovanie kostola, keďže voda zo strechy celé roky podmáčala kostol. Počas posledných desaťročí bol kostol postupne „zakopávaný“ stále novými vrstvami (navýšením cesty, chodníkov), a tým stratil schopnosť odvádzať od seba dažďovú vodu jednoduchou gravitáciou (v minulosti bol situovaný na miernom kopčeku). Preto sme museli z obidvoch strán vykopať dve 5 metrov hlboké drenážne jamy, do ktorých boli napojené odkvapové žľaby. Pri prácach takýchto terénnych úprav sa samozrejme nedali zachovať pôvodné tuje a kríky. Po ich odstránení sme sa rozhodli sanačnými omietkami opraviť vonkajšiu fasádu starého kostola a popritom pripraviť miesto na tzv. „vstupný monument“. Niektorí hovorili o reklamnej tabuli. Takmer by som povedal, že majú pravdu. Monument projektoval Ing. Marián Záležák,

E.M.S., spol. s.r.o. z Chorvátskeho Grobu. Bude to prvok drobnej architektúry, ktorého cieľom je zatraktívniť vstupnú časť do miestnej farnosti i obce pre všetkých, ktorí prechádzajú cestou, ako aj informovať návštevníkov a okoloidúcich o tom, komu je kostol zasvätený a kedy bol približne postavený. Nie každá obec má 700-ročný kostol! My taký máme. Preto si zaslúži aj určitú „reklamu“. Denne chodia mnohí cez obec pozerať tigre, ale len máloktorí vedia, že v ich blízkosti je takáto „atrakcia“. Tento prvok bude zároveň dotvárať miestne centrum obce pri kultúrnom dome. Pri tejto príležitosti pripomínam, že predsieň kostola je celoročne počas dňa otvorená k osobnej modlitbe či krátkemu stíšeniu. Keďže na monumente sa plánuje použiť kamenný obklad (bridlica, travertín), ktorý je pomerne nákladný, jeho dokončenie sa plánuje postupne do budúceho leta. V rámci kostolnej záhradky sa plánuje vybudovať aj drobný park s lavičkami, ktorý bude cez deň prístupný verejnosti. Verím, že po finálnom dokončení prác bude „vstupný monument“ opisujúci náš kostol nielen pekným, ale aj hrdým prvkom našej farnosti. - PG -

4

39. číslo/szám

MI ÚJSÁG?

Na aktuálnu tému Národný pochod za život – Košice 2013 22. september 2013, Farnosť Kostolná pri Dunaji Košice

More ľudí v uliciach Košíc, podľa organizátorov viac ako 70-tisíc, medzi nimi aj zástupcovia z našej farnosti. Skvelá atmosféra bola umocnená nielen výbornou organizáciou, počasím, ale najmä myšlienkou: „Ochrana života od počatia po prirodzenú smrť“.

Ochrana života – pred pár rokmi samoz-

rejmosť, dnes vážny dôvod na demonštráciu, aby sme zajtra neľutovali našu prípadnú ľahostajnosť, ktorú by niektorí klamlivo nazvali „toleranciou“. Tu sme mali možnosť byť súčasťou písania dejín nášho národa – našej budúcnosti, ktorá je v našich rukách. Tento pocit súdržnosti a to, že sme na správnej strane, nás hrial nielen priamo na pochode, ale bude nás sprevádzať ďalej. Človek, to znie hrdo, a my sme to pocítili. Dúfame, že ten-

to náš prejav pozitívneho prejavu k životu strhne nielen „pohodlnejších“, ale aj tých, ktorí ešte blúdia v bludisku kultúry smrti. Život je krásny a stojí za to, aby sme zaň bojovali, aby sme ho mohli plnohodnotne žiť. Na pochode odznel nádherný obraz o živote – porovnanie s mŕtvym morom. Toto more je mŕtve preto, lebo to, čo príjme, neodovzdá ďalej. Tak je to aj so životom. Ak ho neodovzdáme ďalej, tak bude mŕtvy, jalový, neužitočný… Možno to nebude vždy ľahké, ale to predsa nie je podmienka pre život. Najväčšie a najv zácnejšie víťazstvá sú tie, ktoré nás stáli najviac námahy, síl a odriekania.

viac informácií nájdete na: http://kostolna.fara.sk/?p=1299 http://pochodzazivot.sk/

5

ČO NOVÉHO? O pochode za život 2013

Misiou Národného pochodu za život je na celoslovenskej úrovni a verejným spôsobom vyjadriť túžbu po spoločenskej zmene, ktorá by sa prejavila v ochrane života každého človeka od počatia po prirodzenú smrť vo všetkých oblastiach života. Národný pochod za život je celoslovenské stretnutie ľudí, ktorí sú presvedčení, že život kaž-

dého človeka by mal byť bezpodmienečne chránený počas celej jeho dĺžky a mala by byť

rešpektovaná jeho ľudská dôstojnosť. Rovnako by mala byť chránená a podporovaná rodina založená manželstvom muža a ženy, pretože v rodine sa vytvárajú ideálne podmienky na vznik a rozvoj života každého človeka.

Týmto pochodom vyjadrujeme požiadavky, aby zákon:

• chránil ľudský život od počatia po prirodzenú smrť • chránil a podporoval rodinu založenú manželstvom muža a ženy • chránil rodičovské práva na výchovu detí

Národným pochodom za život sa chceme vyjadriť za zmeny v spoločnosti, ktoré by viedli k ochrane práva na život a dôstojnosti pre každého človeka od počatia po prirodzenú smrť. Potrebu

39. číslo/szám týchto zmien pociťujeme predovšetkým v oblastiach ľudských práv, legislatívy, školstva, zdravotníctva a médií. Národný pochod za život je platformou na spoločné vyjadrenie jednoznačného, ale zároveň pokojného stanoviska „za život“ všetkých organizácií a jednotlivcov, ktorí sa hlásia k hnutiu za život. Pochodom chceme vyjadriť, že v súčasnosti už nestačí byť za život iba v našom súkromí, ale je potrebné sa aj verejne vyjadriť za ochranu života a vyžadovať zmeny vedúce k jeho ochrane. Pochodom chceme vyjadriť tiež nesúhlas so všetkými formami potierania ľudskej dôstojnosti a útokmi proti ľudskému životu, zvlášť počas prenatálneho vývinu človeka. Pochody za život sú najčastejšou formou, ktorú používa hnutie za život vo svete na vyjadrenie svojich postojov. Národným pochodom za život sa tak aj slovenské hnutie za život pripája k celosvetového hnutiu. Vždy aktuálnou výzvou pre každého z nás zostáva snažiť sa ochraňovať život každého človeka v rámci možností každého jednotlivca, rodiny, skupiny, organizácie, inštitúcie, iniciatívy či zoskupenia. spracované podľa: http://pochodzazivot.sk/o-pochode/

Citáty a myšlienky • „Čokoľvek ste urobili jednému z týchto mojich • „Humanita spočíva v tom, že žiadny človek nie najmenších bratov, mne ste urobili.“

Ježiš Kristus, Mt 25, 40

je nikdy obetovaný pre nejaký cieľ.“

A. Schweitzer

• „Povedzme áno láske a nie sebectvu, povedzme • „Len z čistého srdca pochádza ovocie dobrého áno životu a nie smrti.“

Pápež František

života.“

Kempenský

• „Ak je matke dovolené zabiť vlastné dieťa, čo • „Humanita spočíva v tom, že žiadny človek nie bráni, aby sme sa nemohli zabíjať navzájom?“

Matka Tereza

je nikdy obetovaný pre nejaký cieľ.“

A. Schweitzer

• „Toto je chudoba: keď dieťa musí zomrieť, aby • „Všimol som si, že všetci čo sú za potraty, sa už si Ty mohol žiť, ako chceš.“

Matka Tereza

• „Pokoj môže mať len ten, kto ho dáva.“

Eschenbachová

narodili.“

Ronald Raegan

• „Kto si nedokáže nič odrieknuť, ten bude vždy otrokom.“

Goethe

6

39. číslo/szám

MI ÚJSÁG?

Čo je systém „Zachráňme životy“? Dovoľte, aby sme Vám na tomto mieste nášho spoločného farského časopisu predstavili zaujímavý projekt konkrétnej pomoci ženám v núdzi. Projekt, ktorý je krásnym príkladom toho, ako sa dá problematika takýchto životných situácií riešiť bez použitia ohavného násilia. Svedectvá žien, ktoré porodili detičky, sú úžasným povzbudením a poďakovaním všetkým, ktorí im pomohli. K predstaveniu tohoto projektu sme sa rozhodli aj preto, lebo naše „ informačné“ médiá ho akosi ignorujú a robia skôr reklamu kultúre smrti, ako kultúre života. Veríme, že Vás tento projekt osloví a povzbudí. redakcia

Zriadovateľ a koordinácia systému

Čo je systém „Zachráňme životy“?

Poskytovatelia pomoci

„Zachráňme životy“ je systém pravidelnej mesačnej finančnej výpomoci určenej na záchranu počatého dieťaťa a pomoc jeho matke.

Organizácie, ktoré poskytujú praktickú pomoc ženám formou ubytovania, stravovania a balíka sociálnych a zdravotných služieb. Poskytovatelia pomoci zabezpečujú praktické využitie finančných darov. Poskytovateľom pomoci sa môže stať každá organizácia, ktorá sa stotožní s hodnotami uvedenými v Etickom kódexe.

Cieľ systému

Cieľom poskytovania mesačného príspevku je pomoc tehotnej žene, ktorá sa ocitla v krajnej životnej situácii a je zaskočená neplánovaným a nechceným tehotenstvom. Cieľom je zachrániť nenarodené dieťa a pomôcť matke nepodstúpiť umelý potrat, a ochrániť ju tak pred jeho následkami. Postabortívnym syndrómom často trpia ženy, ktoré podstúpili umelý potrat, po celý život. Darca svojím príspevkom zachraňuje dva životy. Život dieťaťa a pokazený život matky. Darcovský systém funguje na spôsobe „adopcie“ tehotnej ženy a jej počatého dieťaťa.

Zriaďovateľom a koordinátorom je občianske združenie Fórum života, ktoré je tiež garantom transparentnosti, efektívnosti a fungovania systému. Úlohou koordinátora je predovšetkým komunikovať s darcom, s poskytovateľom aj s príjemcom pomoci. Koordinátor komunikuje aj s potenciálnymi spolupracovníkmi (gynekológovia, pediatri, iní lekári, sociálni pracovníci, pracovníci poradní, duchovní a pod.), ktorí môžu svoje klientky informovať o tomto druhu pomoci. Fórum života bude náklady spojené s prevádzkou systému hradiť výlučne z vlastných prostriedkov.

Príjemcovia pomoci

Ženy a ich deti. Ženy, ktoré sa rozhodnú využiť praktickú pomoc v našich zariadeniach pomoci budú adeptkami na zaradenie do systému „Zachráňme životy“. Maximálna doba pomoci je 1 rok. Vo výnimočných prípadoch môže o predĺžení poskytovania pomoci rozhodnúť garant.

• spracované podľa www. zachranmezivoty. sk • fotky zachránených detí uverejňujeme s láskavým dovolením Fóra života

7

ČO NOVÉHO?

39. číslo/szám

40-dňový Pôst za kňazov 2013 Pozvanie k 40dňovej reťazi pôstu a mod litieb za kňazov

Ak ti záleží na svätosti kňazov a na nových povolaniach do kňazstva, tak ťa pozývame, aby si sa od sviatku Sedembolestnej Panny Márie 15. septembra 2013 pripojil k 40-dňovej reťazi pôstu a modlitieb za kňazov. Trvať bude do 24. októbra 2013. Počas tohto obdobia sa chceme spájať v úmysle pomôcť našim kňazom. Ak naše pozvanie prijmeš, môžeš si vybrať ľubovoľný jeden deň v tomto období a obetovať ho za našich duchovných otcov. Za čo sa postiť a modliť?

Pôstne úmysly môžu byť rôzne. Naše obety a modlitby potrebujú aj kňazi starí a chorí. Kňazi so zraneným srdcom, spútaní rôznymi závislosťami, alebo takí, ktorí sa cítia vyhorení. Pôst môžeš obetovať za pastiera vo svojej farnosti, za kňaza, ktorý ťa krstil, či vyslúžil a aj dnes vysluhuje sviatosti. Ale aj za tých kňazov, ktorí ti najviac pomohli na ceste k Bohu. Môžeš ho tiež obetovať za nové povolania do kňazstva, či za odvahu pre chlapcov urobiť konkrétne rozhodnutieako reakciu na Božie povolanie. Ako sa postiť?

Spoločenstvo Modlitby za kňazov, ktoré 40-dňovú reťaz pôstu a modlitieb zastrešuje, odporúča pôst, ako ho v Katolíckej cirkvi prežívame

na Popolcovú stredu a Veľký piatok. To znamená, že iba raz za deň sa dosýta najesť a zdržať sa mäsitého jedla. Ak máš zdravotné obmedzenia a nemôžeš sa týmto spôsobom postiť, môžeš si vybrať inú, tebe primeranú, formu pôstu. Prosba kňazom

Spoločenstvo Modlitby za kňazov prosí aj samotných kňazov, aby sa k pôstu pripojili a odslúžili na tento úmysel sväté omše. Požehnanie

Akciu podporili obaja metropoliti – o. arcibiskup Mons. Stanislav Zvolenský, aj o. arcibiskup Mons. Bernard Bober a dali jej svoje požehnanie. Rovnako tak aj bratislavský eparcha Gréckokatolíckej cirkvi vladyka Peter Rusnák. Otec arcibiskup Mons. Stanislav Zvolenský sa o tejto iniciatíve vyjadril, že sa: „z nej teší a vyprosuje hojnosť Božieho požehnania a duchovných síl všetkým ľuďom dobrej vôle, ktorí sa k tejto cennej myšlienke pripoja.“ Zoznam pre modlitbovú reťaz nájdete v jednotlivých kostoloch našej farnosti a tiež na farskej internetovej stránke: http://kostolna.fara.sk/?p=1236 - MŠ -

8

39. číslo/szám

MI ÚJSÁG?

A királynő lámpája Bármiféle tanúját a múltnak nem egyszerűbb és kényelmesebb kidobni vagy éppen megsemmisíteni, mielőtt meg kellene vizsgálni, hogy kultúrérSokak képzeletében a múzeum egy titok- tékkel rendelkezik-e? Egy tárgy mitől lesz zatos, homályba burkolózó és ismeretlen helyként valamivel több, mint egy másik? Miért fűződhet jelenik meg, ahol ritkaságok hozzá több jelentés, ami az és különleges műtárgyak üzenetértékét is megváltozhalmozódnak fel és a múzetathatja? umi raktárak mélyén háEzekre a kérdésekre borítatlanul pihennek. A majd az írás végén szeretfelületes szemlélő számára a nék válaszolni egy konkrét tárgyak, melyek évszázadok tárgy, egy középkori eredetű során kitartó, szenvedélyes és nemzetközi hírű, gótigyűjtés és adományozás útkus/neoreneszánsz lámpa ján kerültek a múzeumok példáján. Ez a tárgy a Pofalai közé, elzárt és megzsonyi Városi Múzeum közelíthetetlen távolságra (Múzeum mesta Bratislavy) vannak. Ez a múzeumokról gyűjteményében található alkotott egysíkú és merev immár legkevesebb nyolc kép régebben sem volt érvéévtizede és szorosan nyes és most sem az. kötődik a katolikus vallásA múzeum alapvető hoz. Tulajdonosa pedig nem gondolata, tehát az ember és más volt, mint Bajor Zsófia tárgy közötti történelmi cseh és német-római királykapcsolat vizsgálata, nem új nő. Az alábbiakban röviden keletű. A tárgyi emlékek gyűjtése, rendszerezése jellemzem a műtárgyat, az uralkodónő életrajzát és közzététele, a történeti kutatások szerint a vázolom, illetve a tárgy keletkezésének történelmi Krisztus előtti 2. évezredig nyúlik vissza és máig és művészettörténeti hátterével foglalkozom. élő hagyomány. A múzeum (görögül museion) fogalma, az ókortól kezdve a társadalmak fejlődé- Egy kuriózum: a 600 éves lámpa sével együtt folyamatosan változott. A görögöknél a tudományok és művészetek központjai voltak. A A Pozsonyi Városi Múzeum feudalizmus középkori templomok és kolostorok kincstáraiban kori gyűjteményében a Zsófia királynőnek a keresztény múlt tárgyai vallási-hitbuzgalmi sze- tulajdonított lámpa a legrégebbi tárgy. repet kaptak. Pápák, hercegek és fejedelmek, A gondola alakú majdnem három méter hosszú arisztokraták és polgárok alakítottak ki olyan lámpát rozmárállkapocs, két agyar és Alexandriai műgyűjteményeket, melyeket még ma is csodá- Szent Katalin sárgásbarna borostyánból készült lunk. szobra alkotja. Négy lánc tartja, melyeket A 19–20. század folyamán a múzeumok és valószínűleg már régebben kicseréltek. Eredetileg a múzeumi munka jellege alapvetően átalakultak. négy gyertyát helyeztek el rajta és rúdon A magángyűjtemények köztulajdonba kerültek, hordozták. A lámpa testét rozmárállkapocs és a kialakultak a nagy nemzeti múzeumok, megnőtt belőle kiinduló két agyar képezi. Az agyarakra az állam szerepe és rendszerezetté vált a gyűjtés. azon tölcsérek maradékait helyezték el, melyek A múzeumok a társadalom szolgálatába léptek. egykor a gyertyák tálkáit tartották. A gyűrűket Miért fontos ezt hangsúlyozni? Hiszen egy régi karcolatok és hullámszegélyek díszítik. A szobrot tárgy az csak tárgy, és minek is ahhoz a múzeum? a rozmárállkapcson négy csavart oszlopocska Egy világhírű vallási ereklye kalandos története

ČO NOVÉHO? által tartott, díszített tető alatt helyezték el. Talapzatán gravírozott felirat található: s[an]cta kathe[r]ina ora p[ro] nobis – Szent Katalin imádkozz érettünk. A szobor karjai letörtek, az arcát külön csontból készítették. A természetes anyagot aranyozott ezüsttel kombinálták. Hosszú ideig nem volt tudomás arról, hogy ez az érdekes és szokatlan kivitelezésű tárgy kié volt, mikor és hol keletkezett, egyáltalán miért értékes. Melyik mester készíthette és kinek a megrendelésére? Csupán azt lehetett tudni, hogy a múzeum legrégebbi tárgyai közé tartozik, és hogy egyedülálló, sőt európai jelentőségű műtárgyról van szó. A lámpát néhány száz évig, amíg a múzeum tulajdonába nem került, a pozsonyi Szent Márton káptalan kincstárában őrizték. Az értékes műtárgyat 1991-ben egy tanulmányban Jakub Vítovský művészettörténész azonosította. A tulajdonosát és keletkezésének pontos körülményeit is meghatározta.

9

39. číslo/szám feszültségek és a királlyal szembeni ellenzéki mozgalom miatt Zsófiát csak 1400-ban koronázták cseh királynévá. A krónikák kiemelik a királynő szépségét és műveltségét. A prágai királyi udvar ekkor a tudományok és kultúra központjává is vált. Zsófia humanista tudósokkal állt kapcsolatban, férjével együtt Husz János védnöke volt és a reformmozgalmat támogatta. Husz követőivel végül politikai okok miatt szembefordult, miután azok követelései radikalizálódtak és férje 1419ben elhunyt. Zsófia, hogy a cseh trónt megőrizze, sógorának Luxemburgi Zsigmond német-római császárnak és magyar királynak a katonai segítségét fogadta el. A sorozatos kudarcok után, kíséretével és csehországi kincseit is a városba szállítva, 1419-ban telepedett le Pozsonyban. Zsigmond védnökségét bírva, továbbra is fenntartotta cseh trónigényét. Vallásos életet élt és 1428. november 4-én elhunyt. Végrendelete szerint azt kívánta, hogy szülővárosában, Münchenben temessék el, de ezt végül nem hajtották végre. A pozsonyi Szent Márton-dómban helyezték örök nyugalomra. Hagyatékát összeírták és azok egy részéből az adósságokat törlesztették. A tárgyak jegyzékében szerepelt egy lámpa, mely a leírás szerint hitelt érdemlően a szóban forgó tárgy volt. Ez az egyetlen olyan ötvösmunka, mely leszámítva néhány ékszert és értékes kéziratot, valamint a gazdagon díszített négykötetes Bibliát, a cseh királyi pár magánvagyonából fennmaradt (a többi a huszita háborúk folyamán elpusztult vagy elkallódott). A lámpa eredete

Egy királynő Pozsonyban

A lámpa tulajdonosa a Wittelsbach család sarja, Bajor Zsófia – németül Sophie Euphemia von Bayern – IV. Vencel cseh és német-római király özvegye volt. 1376-ban született Münchenben II. Bajor János fejedelem és Goricai Katalin gyermekeként. A fiatal, 28 évesen megözvegyült – és nagy gyűjtő, művészetpártoló hírében álló – IV. Vencel 1389. május 2-án vette el feleségül és Cheb (német történelmi nevén Eger) városában vezette oltár elé. A belpolitikai

A lámpa, az anyagából kiindulva, a Baltiés az Északi-tenger környéki országokkal függ össze. A felhasznált rozmárrészek azonban egyedülállóvá teszik. Az összehasonlítást lehetetlenné teszi az ehhez hasonló tárgyak teljes hiánya. A borostyán alkalmazása mégis megoldást nyújt. A borostyánt, mivel drága és nehezen megmunkálható anyag volt, csak az ötvösmesterek szűk rétege készíthette el. Számos adat maradt fenn a középkorból királyi tulajdonban lévő aranyozott szobrokról, oltárokról, tabernákulumokról, rózsafüzérekről, melyek borostyánból készültek. A katolikus

39. číslo/szám

10

egyház legfőbb tisztviselőinek kincsestáraiban a borostyán ékszerek csak ritkán fordultak elő, tehát ezek elkészíttetése és használata a világi uralkodókhoz köthető. A középkortól fennmaradt tárgyak száma minimális, mert nagyon törékeny anyagról van szó. A tárgyat, amelyet a művészettörténet a kezdeti reneszánsz egyik első emlékének tart, valószínűleg egy észak-európai származású talán flamand udvari művész készítette királyi megrendelésre. Alexandriai Szent Katalin vagy a trónon ülő Szűz Mária?

Eddig két értelmezése jelent meg a borostyánkő szobornak. Az első szerint, mely a latin feliratból és a 15. század elejének történelmi valóságából indul ki, Alexandriai Szent Katalinról van szó. Ezt az állítást több érv is alátámasztja. Katalin, aki a 4. század elején élt, az egyháztörténeti hagyományban előkelő helyet foglal el és a középkorban széles körben elterjedt kultusza volt. A legenda szerint ez az egyiptomi királylány híres volt szépségéről, tudásáról és műveltségéről. A korabeli filozófusokkal hitbeli kérdésekről vitázott és nyíltan felvállalta kereszténységét. Az Egyiptomba érkező római császár, Maxentius arra akarta rábírni, hogy áldozzon a pogány isteneknek. Katalin ezt elutasította azzal az érvvel, hogy legjobb tudása szerint csakis Jézus Krisztust követheti. A császárnak tetszett bátor és okos beszéde, ezért Alexandriába hívatta a birodalom ötven legbölcsebb tudósát, hogy előttük védje meg hitét. Katalin azonban mindegyikőjüket a vitában legyőzte. Erre a császár házasságot ajánlott neki, amit elutasított. Börtönbe vettette és megkínoztatta. Katalin azonban még a fogságban is megtérítette a börtönt őrző katonákat. Az angyalok Katalin segítségére siettek, amikor egy késekkel felszerelt kerekekből álló kínzószerkezettel akarták megölni. Végül vesztőhelyre hurcolták, de Katalin utoljára még „arra kérte az Urat, hogy mindazok, akik Krisztus

MI ÚJSÁG? szeretetéért megemlékeznek róla (Katalinról), bőséget lássanak kenyérben és borban, testük egészséget nyerjen és minden földi jóban részesüljenek. Akik tisztelik őt, azokat óvja meg Isten a természeti katasztrófáktól, betegségtől, s főleg a hirtelen haláltól. Aki segítségül hívja az ő nevét, testének tagját el ne veszítse, egészséges gyermeket szülhessen, és meg ne haljon gyermekágyban. Utoljára bűnbocsánatot kért az őt segítségül hívók számára. Miután a mennyből hang hallatszott, amely jelezte, hogy kérései teljesülni fognak, fejét a hóhér kardja alá hajtotta.“ Vallási szempontból tehát ez a lámpa egy szent győzelmének és így az igaz hitnek a jelképe. A jelképek és utalások másik vonalát egy világi magyarázat is képezheti. A lámpa Zsófia jelképes ábrázolása, aki híres volt szépségéről és tudásáról. Lehetséges, hogy a művész párhuzamba állította a királynőt a katolikus szenttel, mint egy olyan bölcs keresztény nőt, aki egyben királyi fenség is volt. Nem utolsó sorban a korabeli csehországi Katalin-kultusz is hatással lehetett a művészre. A másik máig nem igazolt érvelés szerint a szobor a trónon ülő Szűz Máriát ábrázolja. Talán egy hasonló szoboralak alapján lehetne ezt feltételezni. A hannoveri Kestner Múzeumban található borostyánkő szobor nagyon hasonlít a Zsófia-féle lámpa szobrára. Eddig ez nem bizonyított. A lámpa világhírű. 2005-ben a New York-i Metropolitian Museum of Art, 2006-ban a luxemburgi Musée National d'Histoire et d'Art kölcsönözte. Mi a tanulság?

Több is lehet. Például az is, hogy becsüljük meg és őrizzük környezetünk vagy éppen plébániaközösségünk szellemi és tárgyi emlékeit. Ezek egyrészt őseink munkálkodásának, vallásgyakorlásának és hitének a kifejezői, másrészt olyan kulturális kincset jelentenek,

ČO NOVÉHO? melyek múzeumban is elhelyezhetők, ahol szakemberek (muzeológus, restaurátor) megfelelő módon gondoskodnak a tárgyakról. Egyházfa, Hegysúr és Nagyborsa katolikus szakrális emlékeinek és a helyi katolicizmus tárgyi megnyilvánulásainak a megőrzése és megismerése közös feladatunk.

11

39. číslo/szám Felhasznált irodalom 140 rokov. Múzeum mesta Bratislavy 1868–2008.

Múzeum mesta Bratislavy, Bratislava, 2008, 65. Francová, Zuzana: Zbierkový fond starších dejín v Múzeu mesta Bratislavy (Analýza). Zborník Múzea mesta Bratislavy, XX. évf., 2008, 94. Výtovský, Jakub: Lampa z pozostalosti kráľovnej Žofie Bavorskej v Mestskom múzeu v Bratislave. Ars, 1991, 1. szám, 45–58. http://www.katolikus.hu/szentek/szent231.html

Dr. Gaucsík István, Hegysúr

A hegysúri Szentháromság-kápolna történetéből (2. rész) Az emelkedő gázárak miatt szükség volt különböző megtakarítási intézkedésekre. Így került sor a tetőcserpek cseréjére 2002-ben. Majd 2006-ban vetődött fel az ötlet, hogy az 1973-ban felszentelt kápolna új ablakokat kapjon. Az elavult vasablakokat modern, fából készültekre cserélték. Az ablakcsere után került sor a kápolna kifestésére, majd a fűtés modernizálása következett. 2011 karácsonyán mintegy karácsonyi ajándékként vadonatúj orgona szólalt meg a szentmisén. Az orgonát az egyházfai dr. Hamerlik Rudolf készítette. Mivel még nem rendelkeztünk megfelelő pénzösszeggel, megelőlegezve használhatjuk, és részletekben törlesztjük az árát. Nemcsak a kápolna belseje, hanem a kápolnát körülvevő kert is változott, szépült. A járda mellé lámpák kerültek, a lourdes-i barlang előtt két pad várja az imádkozni, megpihenni vágyókat. Így az idősebbek vagy a kisgyerekes szülők is több időt tölthetnek itt. A kápolna bejáratánál pedig a közelmúltban készült el a babakocsival ér-

kező szülők és egészségkárosultak örömére az akadálymentes feljáró. Ezután került sor az esővíz elvezetésének megoldására a sekrestye falainál. Kápolnánknak az év elejétől új szentségháza van, melyet František Moško kútyi plébános készített. Az idén ünnepeltük az „új kápolna” felszentelésének 40. évfordulóját. Az eltelt negyven év alatt kápolnánk évről évre szépült, ami egyaránt köszönhető a plébániaközségben működő lelkiatyáknak, a helyi egyháztanács munkájának, a hívek és a falu lakosai segítőkészségének és adakozásának. Kívánjuk minden hegysúri hívőnek-lakosnak, hogy az így megújuló kápolnában megújult lélekkel dicsérje az Urat.

Gujber Etelka, Hegysúr

39. číslo/szám

12

MI ÚJSÁG?

Spolu s Pannou Máriou na ceste za Ježišom (2. časť) V minulom čísle sme Vám stručne predstavili tému, ktorej by sme sa chceli venovať. V tomto čísle pokračujeme a opíšeme si podrobnejšie dokonalú praktiku pravej úcty od sv. Ľudovíta z Montfortu. Sú to slová mnohokrát ťažké, netradičné na dnešnú "slobodnú" spoločnosť, ale otvorme si srdce a Duch Svätý nás povedie. Dokonalá praktika pravej úcty

Táto úcta spočíva v úplnom darovaní seba, ako otroka, Márii i Ježišovi skrze ňu a následne v konaní všetkého s Máriou, v Márii, cez Máriu a pre Máriu. Keď sa rozhodneme takýmto spôsobom zasvätiť, je vhodné, vybrať si na to význačný deň, aby sme sa dobrovoľne a z lásky, bez donucovania, úplne i bezvýhradne, dali, zasvätili a obetovali svoje telo i dušu, aj svoje vonkajšie dobrá, ako dom, rodinu a príjmy, i vnútorné dobrá našej duše, zásluhy, milosti, čnosti a zadosťučinenia. Znie to veľmi obmedzujúco, ale o to väčšie poklady z toho pramenia. Jednoducho povedané, všetko, čo máme, odovzdávame Ježišovi skrze Pannu Máriu. Z toho vyplýva, že Panne Márii prenechávame plné právo použiť všetko, čo máme. Svoje zásluhy touto úctou dávame do rúk svätej Panny, aby nám ich strážila, rozmnožovala a skrášľovala. Dávame jej aj všetky naše modlitby a dobré skutky, aby ich rozdeľovala a dávala, ako sa jej páči. Panna Mária je naša nebeská Matka a vie

najlepšie, čo je pre nás najlepšie. Táto úcta spočíva v tom, že sa Márii dávame ako otroci. Existujú tri druhy otroctva: 1. Otroctvo z prirodzenosti: dobrí i zlí ľudia sú otrokmi Boha týmto spôsobom. 2. Otroctvo z prinútenia: diabli a zatratení sú Božími otrokmi týmto spôsobom. 3. Dobrovoľné otroctvo z lásky, keď sa Bohu zasvätíme skrze Máriu. Toto je najdokonalejší spôsob, akým sa stvorenie môže darovať svojmu Stvoriteľovi. Slovo otrok v tejto úcte hrá významnú úlohu, a preto by sme sa mohli pozastaviť a vysvetliť si rozdiel medzi sluhom a otrokom. Služobník chce plat za svoje služby, no otrok žiaden nemá. Služobník je voľný, čiže môže kedykoľvek službu zanechať, no otrok podľa práva odísť nemôže, lebo je v moci svojho pána navždy. Služobník nedáva pánovi právo nad svojím životom a smrťou, no otrok patrí celý svojmu pánovi. Blahoslavený Ján Pavol II. sa ku tomuto vyjadruje nasledovne: ,,Vie sa, že autor definuje svoju úctu ako formu otroctva. Toto slovo môže vadiť našim súčasníkom. Čo sa týka mňa, nenachádzam v tom žiadnu ťažkosť. Myslím, že sa jedná o istý paradox, aké sa často vyskytujú v evanjeliách, pretože slová sväté otroctvo znamenajú, že by sme nemohli lepšie využiť našu slobodu, najväčší dar, ktorý nám Boh dal. Pretože

ČO NOVÉHO?

13

sloboda sa meria mierou lásky, ktorej sme schopní. Myslím, že je to toto, čo nám chcel autor ukázať.” Vznešenosťtejto úcty Keď sa takto odovzdáme Ježišovi skrze Máriu, napodobňujeme tak Boha Otca, ktorý nám dal svojho Syna len cez Pannu Máriu a aj svoje milosti nám udeľuje len cez ňu. Napodobňujeme aj Ježiša, ktorý na zem prišiel len cez Pannu Máriu a zanechal nám príklad, ako máme konať. Ježiš nás povzbudzuje ísť za Ním tou istou cestou, ktorou on prišiel k nám a tou cestou je Mária. Touto úctou napodobňujeme aj Ducha Svätého, ktorý nám dáva svoje milosti a dary len cez Pannu Máriu. Keď ideme cez Máriu k Ježišovi Kristovi, preukazujeme mu pravú úctu, lebo si uvedomujeme, že pre svoje hriechy nie sme hodní predstúpiť priamo pred Neho a že potrebujeme Máriu, jeho svätú Matku, ako našu obhajkyňu a prostredníčku u Neho. Keď sa takto zasvätíme Ježišovi cez Máriu, vkladáme do jej rúk naše dobré skutky, ktoré, i keď by sa zdali akokoľvek dobré, veľmi často sú poškvrnené a nehodné pohľadov Boha a jeho prijatia. Preto prosme našu dobrú Matku, aby náš biedny dar očistila, posvätila, pozdvihla a skrášlila tak, aby sa stal hodným Boha. Aj svätý nás k tomu povzbudzujú, napr. sv. Bernard vraví: „Ak chceš Bohu obetovať nejakú drobnosť, vlož ju do rúk Márie, ak nechceš byť odmietnutý.“ Priznajme si, že všetko, čo robíme, je tak málo, no touto úctou to vkladáme do rúk Márie. Keď sa jej celkom oddáme, nakoľko sme len schopní, a všetkého sa zbavíme na jej počesť, bude k nám nekonečne štedrejšia. Nebojme sa zveriť Panne Márii, veď Ona je najvernejšou Bohu a ľuďom a nedopustí, aby sa stratilo niečo z toho, čo sa jej zverí. Táto úcta dušu naozaj oslobodí slobodou Božích detí. Keď sa z lásky k Márii dobrovoľne znižujeme na otrokov, táto drahá Pani z vďačnosti nám zväčšuje a rozširuje srdcia a dáva nám kráčať obrými krokmi po ceste Božích prikázaní a zba-

39. číslo/szám vuje nás smútku a škrupúľ. Na záver si prečítajme krásne slová od už spomínaného sv. Bernarda, ktorý sa vyjadruje o pomoci Panny Márie voči nám: ,,Kým ju nasleduješ, neblúdiš; kým ju prosíš, nezúfaš si; kým na ňu myslíš, nechybuješ; Kým ťa podopiera, nepadáš; kým ťa chráni, nebojíš sa; kým ťa vedie, neunavuješ sa; kým ti je naklonená, prichádzaš k bráne spásy; Zadržiava Syna, aby netrestal; zadržuje diabla, aby neškodil; udržiava čnosti, aby sa nevytratili; chráni zásluhy, aby sa nestratili; udržuje milosť, aby neunikla.” Milý čitateľ, kiežby ťa tieto slová oslovili a inšpirovali k čítaniu tejto vzácnej knihy. Možno sa ti tieto slová zdajú príliš vzdialené a ťažké, či extrémne, no nepochopíme ich hneď, veď všetko hodnotné aj niečo stojí. No keď chceme, čítajme a prosme a Duch Svätý nás povedie, však naším cieľom je nebo=svätosť. A nech je pre nás povzbudením a inšpiráciou, že Ján Pavol II. túto knihu denne čítal:) Ján Pavol II.: „Totus Tuus = Som celý tvoj!“

(spracované podľa knihy O pravej úcte k Panne Márii od sv. Ľudovíta Mária Grigniona z Montfortu)

Marián a Michaela Jasenovcoví, Hrubý Šúr

Ilustrovala Bronislava Szikartová, 14 rokov, Kostolná pri Dunaji

39. číslo/szám

14

MI ÚJSÁG?

Böjte Csaba atya Nyitrán Június 27-én Böjte Csaba atya Nyitrára látogatott a Szent László-ereklye tiszteletére. Ezzel a verssel is köszöntöm Őt. Jön egy ember, kinek szíve olyan, mint egy tenger, lelke pedig, mint a világ, a Jó Isten szeretete felénk kiált. Szava éles, mint a penge, a bűnös ember mellette olyan, mint egy lepke. Buzdít, bátorít, lelket önt belénk, Isten irgalmával járul elénk. Ilyenek a szentek: égő csipkebokrok, melyekből Isten szeretete felénk lobog. Nagy Lélek lakik Csaba atya lelkében, Isten áldja meg Őt élete minden léptében. Mária Szerafina nővér, Hegysúr

Tóth József atya rövid látogatása Augusztus elején József atya újra eljött közénk. Most egy más céllal: meglátogatni szeretett édesanyját. Testvérem, Jenő atya előtte meggyóntatta, megáldoztatta, kiszolgáltatta neki a betegek szentségét, sőt még az abszoluciumot is mekapta, ami a teljes búcsú elnyeresét is biztosította. Ha így lenne előkészítve minden lélek, boldog lehetne már itt, földi életében. Mindez nagy kegyelem és ajándék szerető gyermekei gondviseléséért. A napok teltek és múltak, senki sem tudta, hogy mikor jön el a búcsú nehéz pillanata. Már közeledett a rövid szabadság vége, mikor hallottuk, hogy édesanyja földi élete véget ért. Csak az erős hit, remény és szeretet köti össze a szíveket. Adjon a jó Isten örök nyugodalmat neki – e pillanatokban ezt kívánja mindenki.

Mária Szerafina nővér, Hegysúr

Redakcia oslovuje Touto cestou si Vás dovoľujem osloviť v mene celej redakcie nášho spoločného farského časopisu „MI ÚJSÁG ?“. Radi by sme rozšírili skupinku pravidelných prispievateľov. Srdečne privítame príspevky, články, reportáže, postrehy, fotky, kresby, umeleckú tvorbu (poéziu, prózu...), vlastné príspevky... Taktiež sme otvorení pre ďalšie nápady, návrhy a komentáre k forme aj k obsahu nášho časopisu. Vaša pomoc a reakcie sú pre nás veľmi dôležité. Nenechajte si svoj talent iba pre seba, ale podeľte sa s ním s našimi čitateľmi. Verím, že v našej farnosti sa nájde veľa tvorivých ľudí všetkých vekových kategórií, ktorí radi zverejnia svoju tvorbu vo farskom časopise. miujsagconoveho@gmail. com

- MŠ -

15

ČO NOVÉHO?

39. číslo/szám

Kniha je najlepším priateľom človeka Rýchlo uplynuli letné mesiace a už je tu opäť škola, učenie, povinnosti. Keď som sa opýtala našej mládeže, čo robili počas prázdnin, väčšina odpovedala: „Sedel(a) som pri počítači, pozeral(a) som telku.“ „A čo čítanie?“ „Nato som už nemal čas.“ Žiaľ, v dnešných časoch stále menej ľudí číta. Dôvodom je, že knihy sú drahé a je ľahšie si pozrieť televíziu alebo DVD, ale to nie je ono... Práve preto Vás všetkých čitateľov „Mi Újság?“-u pozývam do knižnice v Hrubom Šúre, ktorá sa nachádza v budove pošty. Nájdete tu veľa kníh pre deti a mládež, beletriu, romantické knihy, detektívky, fantastické knihy, kuchárske a zdravovedné knihy, knihy s náboženskou tematikou v slovenskom, českom, maďarskom a anglickom jazyku. Zvlášť by som chcela upútať Vašu pozornosť na náboženské knihy, ktoré sme dostali z iných farností a od súkromných osôb. Sú to životopisy, encykliky, biblie, pápežské listy, príbehy atď. Knižnica je otvorená každú sobotu od 15:00 do 17:00 hod. Členské je 0,50 euro na rok. Vypožičanie kníh je zadarmo.

ČAKÁM VÁS !

Knihovníčka miestnej knižnice

A könyv az ember legjobb barátja Gyorsan elmúlt a nyár, a szünidő és újra megkezdődött az iskola, vele a gondok, bajok, kötelességek sokasága. A gyerekeket kérdezve: – Mit csináltál a nyáron? – a válaszok többsége ez volt: – Tévéztem, számítógépeztem. – És olvastál? – Hát arra már nem jutott időm. Sajnos keveset olvasnak a gyerekek, de még kevesebbet a felnőttek. Pedig szókincsünk bővítésére való mód a sok olvasás, és ezt nem lehet semmi mással pótolni, sem számítógéppel, sem tablettel, de még a hangos könyv hallgatásával sem. A mai időben, sajnos, drága a könyv, így nem mindenki engedheti meg magának, hogy minden olyan könyvet megvegyen, amit el szeretne olvasni, de ezért vannak a könyvtárak. Ezúton én is szeretettel hívok és várok mindenkit falunk, Hegysúr könyvtárába. Nagyon sok érdekes és értékes könyv található itt: gyermek- és szépirodalom, krimi, fantasztikus könyvek, romantika, történelem, szótárak, technikai, egészségügyi, politikai és nem utolsósorban vallá-

si jellegű kötetek magyar, szlovák, cseh és angol nyelven. Külön szeretném felhívni figyelmüket a vallásos jellegű könyvekre, amelyeket különböző egyházi közösségektől és magánszemélyektől kaptunk. Megtalálhatók közöttük a szentek és egyházi személyiségek életrajzai, példabeszédek, enciklikák, élettörténetek, bibliák stb. A különlegességek közé tartoznak a több mint 100 éves könyvek is. A könyvtár a posta melletti helyiségben található, nyitvatartási ideje: szombatonként 15:00-től 17:00 óráig. A tagsági díj egy évre 0,50 euró. A kölcsönzés ingyenes.

JÖJJENEK EL ÖNÖK IS!

A könyvtáros

16

39. číslo/szám

MI ÚJSÁG?

4 dni, 3 štáty, 2 autá, 1 príbeh Bovec (Slovinsko), Bibione, Benátky (Taliansko), Wörther See, Mariazzel (Rakúsko) 25. – 29. august 2013

12:10, nedeľa, krátko po obede. Skupinka šiestich mladých ľudí spoločne s VDP Pavlom Gajdošom čakali na auto, v ktorom bol VDP Marek Sitár spoločne s dvoma miništrantmi z obce Kuchyňa. Akonáhle prišli, veci sme nabalili do kufra a vyrazilo sa na výlet za krásami Slovinska, Talianska a Rakúska.

Prvou zastávkou bolo mestečko Bovec, kam sme dorazili okolo pol desiatej večer. Po príchode sme začali zháňať miesto na nocľah. Prvý pokus bol u staršej pani, ale tá mala plno. Ako druhú možnosť sme skúsili kemp, ale ten bol nesmierne drahý, tak nám ostávalo len nájsť útulné miesto, kde nás nikto neuvidí a prespať tam. Po chvíľke hľadania sme natrafili na lesnú cestičku, pri ktorej bolo miesto na rozloženie stanu. Začali sme rozkladať stan a zatĺkať kolíky do zeme,

aby sa dal poriadne roztiahnuť, robotu nám skomplikoval terén. Miesto, ktoré sme našli bolo po dvoch centimetroch pokryté skalami, ktoré nám zabránili poriadne postaviť stan. Nakoniec sa nám to podarilo ako tak upevniť, aj keď to nebolo ideálne riešenie. Keď stan stál, nasťahovali sme sa doň a v tom začalo pršať. Premokli sme dostatočne, to je isté. Náš výletík začínal veľmi pozitívne, nemyslíte?

Druhý deň ráno sme sa všetci desiati pustili do objavovania krás Slovinských Álp. Okúpali sme sa pri vodopáde, vyšplhali sa do jaskyne, opätovne sme vyskúšali vodu v jednom z krásnych kaňonov. Vyšplhali sme sa hore na miesto, kde vytekal vodopád. Na koniec dňa nám páni farári odslúžili svätú omšu a išli sme sa ubytovať k starej pani, u ktorej sme sa snažili nájsť nocľah i prvú noc.

Tretie ráno nám okolo ôsmej hodiny rannej VDP Pavol Gajdoš zaspieval našu obľúbenú pesničku, na ktorú sa nám výborne zobúdza. Po-

ČO NOVÉHO? balili sme si veci, naraňajkovali sa a vyrazili na cestu do mestečka Bibione. Predtým, ako sme vycestovali, sme slávili sv. omšu. Po príchode do Bibione sme najprv trošku blúdili, kým sme našli parkovacie miesto. Nakoniec pán farár Marek našiel miesto pri kostole. Odtiaľ sme si vyšli na pláž, kde sme sa poriadne zabavili a nazbierali kopu zážitkov. Zajazdili sme si na banáne, zakopali sme Tibora do piesku a podobné srandy. Večer sme si spravili cyklo výlet po mestečku. Popritom, ako sme si užívali krásy mestečka, sme aj sledovali miesta, kam by sme sa dokázali zašiť na noc. Prvá voľba bola pláž, ale tú nám prekazil dážď, tak sme sa nakoniec rozhodli, že prespíme pod strechou kostola. Na štvrtý deň sme mali naplánované Benátky, mesto zaľúbených. V Benátkach na parkovisku sme si necelú hodinku venovali svätej omši. Po omši sme sa naraňajkovali a vybrali sa loďou do centra Benátok. Polovica z nás si prezrela chrám na Námestí sv. Marka, tú druhú polovicu nepustili dovnútra kvôli batohom, ktoré sme niesli so sebou. Z námestia sme sa vybrali smerom späť k parkovisku. Cesta nám trvala asi hodinku aj pol. Počas tej doby sme videli krásy Benátok, ktoré nám neodokryla cesta loďou. Prechádzali sme úzkymi uličkami, obdivovali sme vystavené masky a užívali si výhľadu, ktorý sa nám sem tam naskytol. Keď sme dorazili na parkovisko, nasadli do áut a vydalii sme sa na cestu domov. Keďže sme vyrazili až popoludní, tak sa

17

39. číslo/szám

cesta nedala zvládnuť bez prestávky. Prestávku sme si urobili pri Wörther See. Tu sme sa okúpali a neskôr uložili na spánok pri jazere na lehátkach. Hneď skoro ráno sme pokračovali na ceste domov. No a preto, aby nám nebolo málo, sme si cestu spríjemnili malou obchádzkou. Obchádzka viedla na pútnické miesto Mariazell. Strávili sme tam približne hodinu, počas ktorej sme si prezreli chrám a napili sa vody v kaplnke.

Oroš Lacus, Kostolná p. D.

18

39. číslo/szám

MI ÚJSÁG?

Tutajtúra Augusztus elején, az 1913-as vági tutajtúra centenáriumára, megrendezésre került az ún. Jubileumi Tutajtúra a legmagyarabb folyón, a Tiszán. Körülbelül március táján, nagy unatkozások közepette láttam meg az interneten, hogy mi is van készülőben. Körbekérdeztem pár embert, és csak Szaky volt az egyetlen, aki nem valamilyen kifogással válaszolt. Még aznap írtunk Szexilábnak, jelezve részvételi szándékunkat.

Az előzetes jelentkezés után 4–5 hónappal eljött az idő, hogy elinduljunk Jándra. Mi még a nulladik napon érkeztünk. A feladatunk egyszerű volt: az ott lévő 10–20 embernek le kellett rakodnia két nagyon nagy kamionról. Gerendák, deszkák, OSB-lapok, hordók, deszkák, OSBlapok, gerendák, OSB-lapok, hordók, hordók, hordók... Az első napon, miután mindenki megérkezett, tutajtonként elosztottuk a „hozzávalókat”, a második napon pedig megkezdődött a tutajok építése. Volt munka látástól vakulásig. Egy-egy tutaj alatt 27 darab 210 literes hordó volt; 6x8 méteres, azaz közel 48 négyzetméteres tutajokat építettünk. Ezenkívül 5x10 cm-es gerendákat használtunk, amelyeket csavarokkal raktunk össze, és falemezekkel (OSB-lapokkal) fedtük le a fedélzetet, szóval ezekből állt össze a tutajok alapja. A nap végére nagyjából készen is álltak. A harmadik napon (vasárnap) délig még mindenki tökéletesíthette a tutaját, kora délután ünnepélyesen felvontuk a zászlókat és elindultunk. Minden nap 15–20 folyamkilométert tettünk meg. A mi tutajtunk

(Turul) állandó legénysége 13 főből állt: a kapitány (Szexiláb) plusz 12 matróz. Három négyfős őrsbe voltunk beosztva, mivel két őrsnek eveznie kellett, a harmadik pedig a szolgálatos őrs volt, melynek feladatai közé tartozott a főzés is, mivel minden tutaj legénysége magának készítette a reggelit, az ebédet és a vacsorát. Hozzá kell tennem, rég nem ettem olyan jókat táborban, mint itt. Természetesen nem abból állt az egész hetünk, hogy eveztünk, mint a gályarabok. A szervezők minden napra találtak ki valamilyen érdekes programot. Volt például forgószínpad (itt volt masszás, henna, kávézó, szépségszalon stb.), vizeslufis kalózháború, különböző vízi játékok, legénységcsere… A nyolcadik napon késő délután érkeztünk meg Dombrádra ahol egy kisebbnagyobb ünnepéllyel, gulyással, népzenével ünnepeltük meg az utolsó partraszállást és a tuatjtúra sikeres végbemenetelét. Az utolsó napon a tutajok szétszerelése várt ránk, amit pár óra alatt végbe is vittünk, így maradt elég idő a titkos társak felkeresésére, egy utolsó eszmecserére, illetve a búcsúzkodásra.

Így utólag bátran merem állítani, hogy a tutajtúra volt az életem eddigi legszebb, legjobb, legnagyobb, élményekben leggazdagabb cserkészélménye. Sosem fogom megbánni és elfelejteni, hogy ott voltam.

Baráth Márk, 18 éves, Hegysúr

19

ČO NOVÉHO?

39. číslo/szám

Az Isten tenyerén A nyár a feltöltődés és pihenés ideje. Ez azonban nem jelenti azt, hogy egyedül lenni a legjobb. Éppen megfelelő alkalom az együttlétre másokkal. A hegysúri nyugdíjasok már hagyományosan – más helyi és környékbeli nem nyugdíjasokkal, sőt a fiatal és legfiatalabb nemzedékek tagjaival együtt – egy nyári napot a közös pihenésre fordítottak. Augusztus 29-én a sárvári fürdőt látogattuk meg.

A fürdőzés jól sikerült, mindenki megtalálta a számításait. A közösen, kellemesen eltöltött nap jóleső érzéssel töltött el bennünket. Az élmények mögött azonban egy fontos dolog húzódik meg: az isteni gondviselés. Ha visszagondolunk, az utunk oda-vissza mindig

zökkenőmentes és biztonságos volt. Az utazások jó hangulatban teltek, és a nótázások mindig összekovácsolták az embereket. Az a tény, hogy a közös nyelvet mindig megtaláltuk és egymás iránt a tiszteletet kinyilvánítottuk, arra mutat, hogy Isten dicsőségére cselekedtünk.

Ezek az utak egyrészt bizonyítják, hogy a nyugdíjasklub – hála a tagoknak – több éve sikeresen működik, másrészt sohasem szabad elfelejtenünk, hogy a közösségünket a Szentlélek ereje élteti és tartja össze.

Szalay Erzsébet, Hegysúr

Tréfás természetrajz: A „cserkész” (Részletek 3) A cserkész szeges sarokkal kezdődik, és felül csúcsban végződik. A hátán púpja van, de nem olyan, mint a tevének, hanem élelemmel és felszereléssel tele púpja. Közönségesen hátizsáknak hívják. Nyakán zöld csík szalad körül, amely elöl a mellen folytatódik, és hogy le ne essék, bőrkarikával van megerősítve. Kedvenc tápláléka a gulyás és a pörkölt, de kényszerűségből megeszi a mákostésztát és a sárgarépa-főzeléket is. Előbbitől mélyen alszik, utóbbitól szépen fütyül. Időnként az öregek próbának teszik ki a fiatalokat, s aki megfelel, külön jelvényt kap. A lustákat és tehetségteleneket kiküszöbölik soraikból. A rendetlenségnek nincs helye a cserkészek között. Ha egy-egy cserkészről hiányzik egy gomb, nem a gombot varrják fel rá, hanem a gombhoz keresnek egy rendesebb cserkészt. A rendetlent szélnek eresztik. Forrás: http://944.cserkesz.hu/node/172

39. číslo/szám

20

MI ÚJSÁG?

Farský splav / Plébániaközségi csónaktúra V zdravom tele, zdravý duch – povedali sme si, keď sme si vypočuli pozvánku na 3. ročník farské ho splavu – a prihlásili sme sa celá rodina. Aké boli naše očakávania po noci plnej hromov a bleskov, ktorá splavu predchádzala? Rôznorodé až rozpačité… od divokej vody, fyzickej únavy, po netrpezlivosť najmladších či najstarších účastníkov alebo nečakaného kúpania sa v Malom Dunaji sme boli pripravení na všetko. Spoločne sme sa teda ráno pomodlili a sadli sme do lodiek v ústrety dobrodružstvu. Slniečko nám svietilo tak akurát a vietor fúkal správnym smerom. Loďky boli plné odhodlaných vodákov. Veslovali malí aj veľkí, s úsmevom aj s nadšením, so spevom či súťažou. Mať príležitosť spojiť

rôzne vekové kategórie a zadať im rovnaký cieľ nie je jednoduché. My sme ten cieľ však spoločne našli – chceli sme stráviť príjemné a požehnané chvíle v prírode, v kruhu rodín, priateľov a známych. Najmladší tých starších rozosmiali, starší tých mladších niečo priučili, všetci sme sa nadýchali čerstvého vzduchu a uvoľnili si myseľ od každodenných povinností či starostí pri plnom sústredení na jedno – bezpečne a s veslom v rukách doplávať k prístavu. Niektorí s prestávkou a iní bez nej, všetci sme šťastne dorazili do cieľa. A tak ako sme boli skupina vodákov na vode, boli sme aj mimo nej. Deti mali pripravené súťaže, dospelí občerstvenie, mládež loptové či iné hry… a všetci sme si odniesli „more” zážitkov. Už teraz sme odhodlaní sa prihlásiť na 4. ročník tohto skvelého podujatia. Vyprosujeme požehnanie pre všetkých, ktorí ho pre nás s láskou pripravujú a nech im je odmenou, že sa naša „vodácka farská rodina“ bude rozrastať. Tešíme sa do skorého videnia! Eva Frančeková, Hrubý Šúr

Az idén is sorra került a plébániaközségi csónaktúra, amely augusztus 12-ére esett. A résztvevők között voltak fiatalok, kisgyermekes családok és cserkészek is. Kisebb-nagyobb félelmekkel indultunk útnak. Egy kis faluban, Vőkön ültünk csónakba. Az félelem a vihar miatt volt, amely az indulás előtti éjjel süvített el felettünk. Már az odafele vezető úton is láttunk egypár kitört fát, de azért bíztunk abban, hogy szép időnk lesz. Az időjárás végül minden elvárásunkat felülmúlta.

A csónakok szétosztása után vízre szálltunk. Én a barátommal ültem egy csónakban. Természetesen útközben nem hiányozhattak a versengések Pali atyával és a többiekkel. Versenyeztünk, hogy ki lesz a gyorsabb. Sok beszélgetés és nevetés után végül Jókára értünk a malmokhoz, ez volt a végállomás. Raktunk egy kis tüzet, ahol mindenki megsüthette azt, amit hozott magával. A kicsi gyerekek közben versenyztek, játszottak, élvezték a vizet, némelyek pihentek a hosszú és fárasztó út után. Nemsokára megérkeztek a csónakokért, amelyeket kitisztítottunk, így tisztán vihették a helyükre. Sikeresen, szerencsére jó idővel zárhattuk a harmadik számú plébániaközségi csónaktúrát, amelyen örömmel vettünk részt. Ezúton is szeretnénk köszönetet mondani Pali atyának, hogy megrendezte ezt a csodálatos akciót. Mindenkinek csak ajánlani tudom!

Szakáll Mónika, 19 éves, Hegysúr

21

ČO NOVÉHO?

39. číslo/szám

Egy nagy kaland Sohaországban Egyházfa, 2013. augusztus 2. –6.

Két nappal a tábor kezdete előtt kiment nyolc cserkészvezető, hogy minden lehetőt és lehetetlent megtegyen azért, hogy az erdészház melletti közönséges területet felejthetetlen, élménydús hellyé varázsolja. Az elkészített helyszín Sohaországgá változott, Pán Péter, az eltűnt fiúk és Csingiling otthonává.

Ahogy már talán rájöttetek, keretmesénk főhőse Pán Péter volt. Az első napon Pán Péter Csingilinggel együtt várta a gyerekeket, majd ők vezették be őket Sohaországba. Ahhoz, hogy bemehessenek, egy eltűnt fiúhoz kellet tartozniuk. A nagylányok a Ravasz őrsbe (5 cserkész) kerültek Szakáll Andi vezetése alatt. A nagyfiúk a Bocsi őrsöt (6 cserkész) alkották, akiket Oroš Dávid vezetett. A kislányok voltak az Ikrek (6 cserkész) Szakáll Moncsi vezetésével. Oroš Lacus a kisfiúk alkotta Fújka őrs (6 cserkész) élén állt.

Az élményekkel teli napi program délutáni locsolkodásokból, őrsi életből – ezalatt az őrsi naplókat rajzolták a gyerekek –, esti tábortüzekből állt. Extra programpontnak számított a szentmise, az egyházfai wellness fürdőzés, a pozsonyi állatkert meglátogatása, a meseerdő, a képháború, s mindenképp érdemes még megemlíteni a vasárnapi tábortüzet is.

A vasárnapi tábortűz nem egy klasszikus tűz volt, hanem bibliai, s gitár kísérte. Magát a tüzet is szokatlan módszerrel gyújtottuk meg: „Isten nyila” segítségével lobbant lángra. A tábortűzi jelenetek elkezdése előtt hét kiscserkészt „avattunk” fel. Ez az a pillanat, amely egy cserkészőrsvezető munkájának egyik fénypontját jelenti. A tábor legjobban működő része a konyha volt. Mindig valami finomság várt ott minket, melyet Gita néni és Márti néni készítettek nekünk fáradatlanul. A tábor záróceremóniája keretén belül kiértékeltük az őrsök munkáját. Egy kis ajándékkal – egy fütyülős nyalókával – megköszöntük a szervezőknek és a segédeknek a részvételüket és segítségüket. A gyerekek távozása után a szervezőkre még várt a takarítás, majd hazamentek pihenni.

Oroš Lacus, Egyházfa

További képek:

http://sohaorszag2013.blogspot.sk/p/kepek.html

22

39. číslo/szám

MI ÚJSÁG?

Pre deti Lenivý zajko Leto sa skončilo, začala jeseň. Zvieratká sa začali chystať na zimu. Hľadali si v lese potravu, ktorú nosili do svojich brlohov. Každé zvieratko sa snažilo prichystať si čím najviac, aby mali v zime čo jesť. Iba zajkovi sa nechcelo. Zvieratkám, ktoré usilovne pracovali vždy hovoril: „Načo sa tak náhlite, veď je ešte čas, poďte sa radšej hrať, pozrite, aké sú krásne dni a vy iba pracujete“. „Nuž zajačik,“ povedal ježko, „ my si najprv urobíme svoju prácu a potom budeme oddychovať. Čo ak by prišla zima veľmi skoro? Nemali by sme zásoby a v snehu by sme si už nič nenašli. Potom by sme boli hladní a možno by sme sa jari ani nedožili.“ Zajačik iba hodil rukou a utekal nájsť niekoho, kto by sa s ním zahral. Keďže bolo krásne, odsúval svoju prácu na neskôr. Po krásnych slnečných dňoch sa nečakane zozimilo. Fúkal chladný vietor, až privial sneh. Zvieratká sa ponáhľali skryť do svojich brlohov. Aj zajačik utekal. Zatvoril za sebou dvere a čakal, čo sa bude diať. „To je len také malé ochladenie, určite ešte bude pekne, potom si urobím zásoby,“ utešoval sa. Zima však neprestávala, bolo stále chladnejšie, vietor navial sneh na celú krajinu. Zajko stále pozeral z okna, či nevykukne slniečko a neroztopí sneh, aby si mohol nájsť niečo pod zub. Avšak márne. Bolo stále chladnejšie. Zajačik bol čím ďalej, tým hladnejší. „Ach, prečo som si neurobil zásoby, teraz by som takto nehladoval. Kde si teraz nájdem potravu?“ Ako tak smútil, v tom začul jemné zaklopanie na dvere. Prišiel ho pozrieť ježko. Zajačik celý užialený mu vravel: „Bol som hlúpy a lenivý, keď som sa nechystal na zimu, prosím ťa, pomôž mi, daj mi kúsoček nejakého jedla“. Ježkovi ho prišlo ľúto a vraví: „ Zajko, poď so mnou do môjho domčeka, dvom nám bude veselšie a o jedlo sa s tebou podelím.“ A tak šiel zajko k ježkovi. Prečkali spolu zimu. Keď vykuklo jarné slniečko, zajačik sa vrátil do svojho domčeka. Už nikdy nebol lenivý, vždy si veci chystal, keď bol na to čas. Bol šťastný, že mal priateľa, ktorý mu zachránil život.

Otázky: 1. Akú zlú vlastnosť mal zajačik. 2. Prečo sa zajkovi nechcelo pracovať? 3. Čo mu na to povedali zvieratká? 4. Ktoré zvieratko ho prišlo v zime navštíviť? 5. Ako mu pomohol ježko? 6. Oľutoval zajko svoju lenivosť?

Ilustrovala Gabriela Gujberová, 17 rokov, Hrubý Šúr

ČO NOVÉHO? Úloha 1 : Nájdi cestu bludiskom.

23

39. číslo/szám

Úloha 2 : Nájdi 4 rozdiely

Úloha 3 : Dnešný svätý sa narodil v Remeši. Jeho rodičia mali 10 detí a veľmi si dali záležať, aby deťom dali dobrú náboženskú výchovu. Počul Božie volanie a vstúpil do kňažského seminára. Rodičia mu zomreli skoro, a preto sa musel vrátiť a postarať sa o svojich mladších súrodencov. V roku 1678 bol vysvätený za kňaza. V tom čase bolo na ulici veľa opustených detí bez vzdelania, tak sa rozhodol pomôcť im. Pomocou peňazí od bohatej príbuznej a z vlastného dedičstva založil školy. Mnohí kňazi ho však prosili, aby im poslal učiteľov, a tak zriadil učiteľský seminár a prvú priemyselnú školu v Európe. Je taktiež zakladateľom rehole Školskí bratia a patrónom učiteľov. Svätý..... (odpoveď v osemsmerovke) kino, kostol, kráľ, lata, lekár, leto, lopata, mrkva, noviny, okno, ovca, pero, plot, sneh, soška, šatka, šišky, šnúrka, tanec, taška, torta

Výhercom súťaže z minulého čísla MÚ sa stáva Lukáško Kadaši, 9 r. zo Strečna. Cenu si môže prevziať u pána farára.

Pripravila: Ľubomíra Šišková, Hrubý Šúr

MI ÚJSÁG ?

FARA HLÁSI – PLÉBÁNIAHIRDETÉSEK:

Časopis farského spoločenstva v Kostolnej pri Dunaji. S cirkevným povolením vydáva Rímskokatolícky farský úrad Kostolná pri Dunaji. Zodpovedný: farár farnosti. Redakcia si vyhradzuje právo úpravy textov. Toto číslo vyšlo v náklade 770 ks v spolupráci s firmou HI-Reklama, www.hi-reklama.sk, a z príspevkov dobrodincov farnosti. Chodí do každej poštovej schránky štvrťročne v troch obciach: Kostolná pri Du-

Počas letných mesiacov od vydania posledného čísla sme krstom do Cirkvi prijali jedenástich: Bruna Andrássyho zo Senca, Alexandru Duchnickú z Kostolnej pri Dunaji, Alicu Matošovú z Hrubej Borše, Miu Claudiu Horváthovú z Jánoviec, Mariannu Šinaľovú z Hrubej Borše, Bibianu Horvátovú z Hrubého Šúra, Petra Borša z Hrubého Šúra, Rebeku Gaucsik z Hrubého Šúra, Christiana Fuska z Kostolnej pri Dunaji, Františka Šilla z Kostolnej pri Dunaji a Annu Takács z Hrubého Šúra. Rodičom blahoželáme a prajeme im, aby deti aj s ich pomocou kráčali vo svetle Kristovom ako deti svetla.

Az egyházfai plébániaközösség lapja. Egyházi jóváhagyással kiadja az egyházfai római katolikus plébánia. Felelős: a plébános. A szerkesztőség a szövegek átdolgozásának a jogát fenntartja. Kontakt: Rímskokatolícky farský úrad Panny Márie Ružencovej, Kostolná pri Dunaji 16, 903 01 Senec Tel.: 0902 / 359859 Mail: [email protected]

www.kostolna.fara.sk

Najbližšie číslo vyjde k Vianociam 2013. Uzávierka je 06.12.2013 Grafická úprava: Ing. Martin Šiška Jazyková úprava: Mgr. Zsuzsanna Gujber

nom (60) z Kostolnej pri Dunaji, s p. Máriou Tóthovou rod. Poluchovou (72) z Hrubého Šúra, Máriou Katonovou rod. Szakálovou (83) a s p. Deziderom Szikhartom (74) z Kostolnej pri Dunaji. Všetci štyria zomreli zaopatrení sviatosťami, začo

ďakujem aj ich najbližším príbuzným. Nech odpočívajú v Božom pokoji!

Rodičia detí, ktorí by chceli, aby ich deti mali v tomto školskom roku prvé sväté prijímanie v našej farnosti, nech si vyzdvihnú čím skôr prihlášku na farskom úrade. Bližšie informácie vám dám osobne. Príprava na sviatosť birmovania začne v našej farnosti o rok na jeseň 2014.

Detské omše. Opäť pripomínam, že takzvané „detské omše“, stále fungujú.

Každú druhú stredu o 18:00 v Hrubom Šúre slovenskom jazyku (t.j. napr.: 9.10., 23.10., 6.11.). Taktiež sme od začiatku školského roka spustili tzv. „rodinné sv. omše“. Budú bývať vždy každú prvú sobotu v mesiaci (t.j. napr. 5.10., 2.11., 7.12.) v Kostolnej pri Dunaji s nedeľnou platnosťou (v letnom čase o 19:00, v zimnom čase o 18:00) špeciálne pre deti, mládež a rodičov.

www.kostolna.fara.sk Na našej vynovenej farskej stránke nájdete vždy

aktuálny bohoslužobný poriadok aj s konkrétnymi úmyslami sv. omší, alebo si môžete pozrieť fotogalériu našich aktivít vo farnosti.

Pokiaľ idete čokoľvek vybavovať na farský úrad, prosím, aby ste sa mi podľa možnosti vždy telefonicky ozvali a dohodli na čase stretnutia, keďže popri iných povinnostiach nie som vždy zastihnuteľný v kancelárii farského úradu. Moje telefónne číslo je: 0902 / 359 859. V prípade potreby (zaopatrovanie chorých, pohreb...) a mojej dlhšej neprítomnosti volajte na farský úrad v Kráľovej pri Senci: 02 / 45901230

Farské hody budú

v Kostolnej v nedeľu

6. októbra 2013 o 11:00

Inzercia

naji, Hrubý Šúr, Hrubá Borša.

Pohrebom sme sa rozlúčili s bratom v Kristovi, s pánom Antonom Mafi-

vo farskom kostole. Po sv. omši všetkých pozývam na pohár kvalitného grinavského burčiaku, deti a šoférov na sladký mušt!

Váš farár, Pavol Gajdoš

MI ÚJSÁG? [MI ÚJŠÁG? ČO JE NOVÉHO?]

Recommend Documents