M^i^^' Í^^Ti^.^ ^*% :-^^^^ :1 > --'. *:' *. *^>, .'i'ii' >.m^^#

M^i^^'

m *^>,

> --'.•*:'

:-^^^^

*•.

:1

.'i'ii'

•Í^^Ti^.^

>.m^^#

^*%

/íjp^

"'

•

':^^'

í^íd^feí

í*^

^#;fm,^ í^f^^mmm^mm

llllillGliliS

Um\i I\í

{

lil'PillllLDJlM [WJ'I KfEllEI

V \\

I

nui

iiin'i

AL

KECSKEMÉT VÁROS KÖZÖNSÉGE ÁLTAL KIADOTT

KECSKEMÉT MÜITJA ES JELEI CZIMC MUNKÁBÓL

KÜLÖN LENYOMAT.

KUTAK, GEOLÓGIAI VISZONYOK. NÖVÉNYZET. IRTA

Dr.

HOLLÓS LÁSZLÓ.

KECSKEMÉTEN NYOMATOTT TÓTH LÁSZLÓNÁL 1896.

Kutak, geológiai viszonyok. —

Irta

:

—

Db. Hollós László.

A hegyes-dombos vidéken vízmosások, tátongó szakadékok vagy bányák tárják fel az altalajt, de az Alföld rónáin ilyen feltárások nem fordulnak el. Csukott könyv lapjai gyanánt fekszenek itt a rétegek s csakis a kútfúrások által felszakgatott rétegsorozat enged bepillantani a földkéreg történetébe.

A

geológiai

viszonyok

(földtani)

dünkön a kutak

nyitásával

s

igy

együtt jár tehát

ismerete

legczélszerbb

volt

e

Alföl-

kettt együtt

tárgyalni.

Hogy kerekded másoknak

egészet nyújtsak,

vizsgálatait,

kénytelen voltam, elvem ellenére,

különösen a viz elemzéseket

is

egybeállítani s igy

annyiban tulajdonithatok, amennyiben a rétegsorozatra és altalajra vonatkozó saját vizsgálataim is benne foglaltatnak. Az összeállításhoz használt adatokat folyószámmal láttam el s midn idézem, czimök helyett folyószámukat zárójelbe teszem.

jelen dolgozatnak önállóságot csakis

DATOK. 1.

Hajaoos 121

2.

I.MHi;,

Kecskemét és vidékének

vízrajzi viszonyai (Földr. Közi.

3.

XX.

k.

1892.

— 361

1.

1885.)

1.)

Hanusz Istváx, ivecskemét öni.smertetéséhez

Közlom. XIII.

(Fölclr.

Ug-yanuz a Ivecskométi Lapokban 1887. jan. 4.

iM»-^^

9.

2.

H,vNusz IsTv.ix, Tormészettud. Közi. 1880. XII. k. 245

A Szke

„

,.

Az

5.

H.u,AvÁT.s (ÍYULA,

6.

Dk. Hollós L.íszló,

földtani intézet

1.

és 366

Tiszánál (Földr. Közi. 1883. XI. k. 402

Alföld

Duna-Tisza

közötti

k.

359

sz.

részének

1.

l.|

földtani viszonya (^I. kir.

évkönyve XI.

köt. 101 l.J 1895. kecskeméti, féleg-yházai és ó-kécskoi fúrólyukak rétegsorozata. (A kecskeméti magy. kir. állami freáliskola 1893'4-ik évi értesítje 14 22 1.)

A

—

7. 8.

Dh. Hollós László,

A kecskeméti

(Kecskemét, 1895. márc. Kecskemét altalajas túrfája. (Kecskeméti Lapok, 1895. máj.

.,

.,

9.

„

,.

Kecskemét

9a

„

..

A

artézi kiít fúrásáról.

altalaja. (Földtani Közi.

1895.

XXV.

k.

10. 10. sz.)

26. 21. sz.)

9—10

füz.)

kecskeméti kútfúrásokból kikerült lignitrl. (Földt. közi. 1896.)

4 1895. óvf. újdonságai közt a üyenes-téri fiírás adatai részben

Az

10. lííxsKKMiiT,

11.

Kkcskkmét vArosAnak uíattAka,

14.

kút fúrására vonatkozó

alatt a

1883. évi Ü6. sz.-ban

12. K
13.

7041894.

I

„A kecskeméti

megvannak. okmányok.

szölötclep talajminsége."

Ugyanezt közli a ..Kecskemét" 188:!. évi 75. száma. KttÉcsY Béla, Kecskeméti kiitvizek vegytani elemzése (litograph. tábla 1S86. máj. Fölolvasását „Az ivóvizekrl" ismerteti a Kecskeméti Lapok 188Ö. „ ,.

26.)

ápr.

11-ik száma.

16.

beadott jelentós (melléklet a Hiíi.A, A városi közkútak vegytani vizsgálatáról Félegyházi Lapok-lioz 1891.) Található l>enno Kecskemétre vonatkozó adat is. Pauuagii Okukon, Az artézi kutakról (Pótfz, a TiTni. tud. Közl.-höz 1893. aug.

17.

Paiuugh Gedko.n tanár úr

15. KitécsY

XXV.

182

1.)

18. Szu-Áovi (JYüLA,

Lapok 19.

W.

állította

„A törvényszék udvarán

és

A

helyi

vizekrl

általában

fúrt

kutakra vonatkozó adatok"

czim

szelvénye" ivóvizek

és az

részeket.

Kecskeméti

javitásáról.

1882. év 29. sz.

Kecskemét város ivóvizeinek méltatásához.

HZREDORVos, Adalék

máj. 15. 20. 20. ZsioMo.NDY

viz

össze „Az iható

fúrt kút geológiai

Kecskemét, 1887.

sz.

Béla mérnök úr a Gyenes-téri

252'83

fúrás rótegsorozatát

m'-ig

levélben

volt szives megírni. 21.

A

Kf'izposi-í

vEOYKisÉHLETi ÁLLOMÁS KLEMzÉSE, 3326

— 39/1895. SZ. Förds D. úr litographáltatta.

Kútfúrások a g-özmalom udvarán. Azon

Viktor

Ma

siker, melylyel

j

gzmalom

a megnevezetteket a

A gzmalom ellenesetben

gzmalom

munkája nem

kitüntetett

udvarán

artézi

minségben nem

leköti,

összes eszközeit

és

kikötött összegbl 1000 lett fúrásakor,

sítandó, a fentlev

cs

hogy

kut fúrásával

megbízta.

a

kútnak

már ellegül

biztosítására

elállítása,

nem

adott összegeket

vállalkozó

nemcsak

frt

a fúrás megkezdésekor, 500 a kútnak 150 m.

másik 500

frt

munkabér pedig

a kútnak 200 m. mélységekor folyóa kútnak teljes elkészítése,

megvizs-

általvételekor leszen fizetend.

kecskeméti

készítették.

a

kutat

hanem még a fúráshoz használandó gzgépjei, csöveit a munkaadónak kézi zálogképen átadja. A

összes vagyonát

A

artézi

igazgatóságát,

4500 í'rtot kap, azon esetre, ha a szerzdés-

st

sikerülne

minek

azonnal és egyben visszafizetni,

s

Topscher

artézi kutat tud készíteni

lesz díjazva,

követelhet a vállalkozó semmit és köteles a

gálása

gépésze

igazgatósága Majlát Imrével a szerzdést oly értelem-

ben kötötte, hogy, ha udvarán

mélyre

s

Kis-Teleken 170 m. és Félegyházán 250'5 m. mély

arra bírta a kecskeméti gazdasági

fúrtak,

ben

Iái Irai-e molnár

(6,9)

Meg

oldalának

forrasztott,

szei'zdést a Kiskun- Félegyházával

volt határozva,

pedig 4

kovácsolt

hogy

a

cs

mm. vastagnak

vasból;

perczenkint legkevesebb 40

továbbá,

liter

kötött mintájára

külátmérjének 70 mm.-nok,

kell

hogy a

mennyiségben.

lenni,

bell

víz 2 m.-re

zumánczolt, szökjék

fel,

Négy

Ízben kísérlettek

meg

a fúrást, mínrliinnyiszoi' eredménytelenül.

szeptember 15-én d. u. kezdték s 22 munkanapon át, napszámmal 203 m.-re mentek. 204 m.-nél a fúró beleszakadt. Október 25-én másodszor láttak munkához s 22 munkanapon midn a es elromlott. A át, 95 napszámmal 149'5 m. mélyre jutottak, harmadik fúrást már nem követtem figyelemmel. 1893. május 22-én d. u.

Els

ízben

1892.

összesen 114

negyedszer is megkezdték a munkát. Kétszer felhagytak vele, kétszer pedig 2 2 hétig dolgoztak s összesen 183 m. mélyre mentek, midn a cs teljesen elakadt. Erre a vállalkozó a sikertelen munkán türelmét s

—

reményét vesztve, teljesen felhagyott a fúrással. Minthogy a gzmalom 1700 frt elleget adott, a felszerelést lefoglalta, illetve átvette s az egész ügyet lebonyolította. Azt beszélik, hogy vállalkozónak vagy ötezer frt vesztesége volna e munkán.

A gzmalom

udvarán,

hol a sikertelen

artézi

b

kútfúrások

folytak,

másik 42 in. mély. Egy harmadik szivattyús kutat kívántak már mostan készíteni, mely tartalékul szolgálna s e ezélból csak mintegy 60 m.-re akartak csak két kút van;

az egyik 17 m.

mély

s

forráskút, a

b

vizet reméltek. 1894. február 12-én az elz fúrálemenni, ahol jó s soktól fél méterrel odább maga a malom vette kezébe a munkát 90 mm.

csben, a tulajdonába átment felszereléssel, melynek leltári értéke 1679 frt 90 kr. A csben most is kézi ervel mozog a fúró s az anyagot egy kis, két lóerej 350 frtos gzmotor hozza ki, melyhez egy 50 frt érték szívó és nyomó szivattyú van kapcsolva szijhajtással. A beivílágú

cs lik

függélyes állását öntöttvas állványon nyugvó, szorítócsavarral eszközfúrást különféle okok miatt abba s a csövet kézi ervel mélyítik.

hagyva késbb

A

folytatták, de 21-én

cs

munkanap alatt kemény mészkréteg 2266 m.-nél

egy

mentek. Ez alkalommal a kezddött s r34 m. vastag volt. Márcziusban ismét megpróbálkoztak,

28 m.-re

kiszakadt. 3

most meg 68 m.-nél a tísztitó kanál szakadt be, mire a csöveket felszedték. Tehát épen fóltuczat eredménytelen kísérlet történt e kis helyen A víz jóformán folyton a cs mellett jött s legtöbb baj volt a finom futóhomokkal, mely néha de

!

mennyiségben ömlik ki, eláraszt mindent, megnehezíti, lehetetlenné teszi a munkát. A következben közlöm a 203 m. mély fúrólyuk geológiai szelvényét: 12 m. homok. 12,00 m. 11,50 „ 17,5 m.-nél kapták az els vizet (közelviz.) mészk, magnézia tartalommal (nagyon kemény.) homok. a 31—32 m. között a következ csigahéjak rendkívül nagy

kerüllek ki:

Planorbís

((lyraulus)

glaber

Jeffr.

Planorbis

(Gyrorbis) spirorbis L., V. (Tropodiseiis)

marginatus

Drap.,

Lucena

(Succinaea)

Bythinia ventricosa Pupilla SP., Pisi dilim sp.*)

2,00 m.

oblonga

Valvata

Gray.,

Drap.,

sp.,

homok.

tzeg

növcnymagvakkal (több mint 200 darab)

lámpikkelyckkel

;

apró,

sárgás

gypsz

s csil-

kristályok;

P isidium-tekenk. homok. kékes agyng, homokos. homok, csigahéjak és tzeg darabkák. kékes agyag coiicretiókkal. homok, csigákkal: Planorbis (Gyraulus) glaber

Lucena (Succinaea) oblonga sidium SP. és By thi nia- fedk.

Jeffr.,

Drap.,

Pi-

kékes agyag concretiókkal. homok.

aprószem eoncretiók, tzeg sárga, homokos agyag. homokos agyag.

s

csigahéj töredékek.

homok, eoncretiók. homokos, kék agyag. homok. agyag concretiókkal. homok, agyag. eoncretiók.

kékes agyag csigákkal. homok, csigahéj töredékekkel concretió, héjlöredékek, sok

és

By thinia-fedvel.

By t h

i

n

i

a-fed.

homok. kékes, kékes,

homokos agyag, eoncretiók és héjakkal. homokos agyag csigákkal, nagyszámú Byt-

hinia -fedvel

s

fekete

pikkelyekkel.

Igen

apró,

sárga gypsz kristályokkal.

ugyanolyan, csakhogy concretiós.

durvább homokk eoncretiók, héjtöredékek, csigák, lemezkék s néhány Bythinia-fedö. (Az itt

fekete

A

mulluszka iiiai-adványok uiogliaUirozását Dr. Ijüuh-ntukv I.mkh iiriiak kiis/.öiiöm. hogy a fauna nag^you liasoiiló a kolozsvári lignit faunájához Földt. közi. XXV. kilt. 112. l.|. mely az udiligi vizsg-álatok alapján az alsó dilu-

•)

Dr. LöRE.NTiiEY nieg'jegyzí', (V. ö.

viumba

tartozik.

9,00

,

:

8

eredményt azonban igy sem tartották kielégítnek s miután a közelben is több artézi kút készült, nálunk is hasonlót óhajtottak n5'erni. A mérnöki hivalal megcsinálta három kútnak a költségvetését,

Az

elért

egyenkint hétezer forinttal

A hogy

földmivelésügyi

lépéseket tettek a terv kivitelére.

s

nnisler

kir.

in.

a város közönsége által fúratni

hó

14-én

tudatja,

kutakra nézve a

szemle megejtése és szakvélemény megadsísa czéljából a

hely.szini

földtani

1893. febr.

szándékolt artézi

intézet

igazgatóságát

egyik

közegének

kiküldésére

ni.

kir.

utasította.

Halaváts Gyula osztálygeologus 1893. május hó 25-dikén meg is érkezett Egyúttal az artézi s a megtartott szemle után szakvéleményt adott. kutakról eladást

is

melyet

Jelentésébl, 6-án

1893. juu.

hogy az élszó közvetetlenségével hasson.

tartott,

a

Kecskeméten

be a m.

nyújtott

fúrandó

kút

artézi

intézet

földtani

kir.

üfiyében

igazgatóságának

idézem a következket

hogy az Alföldön csak

„Tapasztalati tények amellett bizonyítanak,

azokon a pontokon koronázta siker a fúrást, melj'eknek tengerszin feletti magassága a 100 m.-t meg nem haladja. Miután pedig Kecskemét városa területén a térszín 114 és 122 m. közt váltakozik, a város oly magasságban fekszik, hogy a felszín fölé szálló vizet itt nem lehet reményleni. Az az Kecskeméten artézi kutat nem, csakis fúrott kutat lehet létesíteni.

Miután pedig

ily

úton

kielégít

is

módon meg

lehet oldani a vizkérdést,

a fúrást ajánlani merem."

Halaváts jelentése

alapján

egy

kisérletképen

kút

artézi

czéljából a tárgyalások megindittatván, több rendbeli

fúratása

vállalkozási ajánlat

érkezett be. Ifj.

s 5

mm.

Molnár Imre kun félegyházi

lakos

falvastagságú avagy 102 ram. átm.

s 5

mm.

ajánlatában 76

mm.

átm.

falvastagságú csövek-

adandó elleghez képest különböz árakért hajlandó méterig. Ezentúl azonban felelsséget nem vállal. kel az

lefúrni

200

Koczó Sándor mérnök a házi kezelést ajánlja. A tanácshoz intézett iratában úgy véli, hogy a Kárpátokon van a mi viz beszüremked tei'ületünk. Koczó egy Toldy nev gépészt ajánl, ki a Pallavicini uradalomban a nyolczadik

kutat

mélység kút

fúrta s ez a 236 m.

cca

900 írtjába

került az uradalomnak.

Zsigmondi Béla ajánlatában a többi közt

„Kecskemét fekvésénél fogva földszin

fölé

miszerint

kútból

300

th.

mondja:

város területén egyrészt geológiai, másrészt orografiai

nem

várható

vezettetnék,

méteren

szivatyúzás

ezt

de

belül

útján

az,

miszerint egy mélyfúrás

majdnem oly

tetemes

teljes

vízerek

biztonsiiggal

fognak

mennyiség

és

eléretni,

által

a viz a

várható

hogy

az,

a fúrt

kitn minség

viz

9 lesz

meg

nyerhet." A fúrást 315 mm. küls átm. vaslemezcsövekkel kezdené s 300 méterig méterenként 47 forint dijazást kivan.

Zsigmoudy ajánlatát egy bizottságnak adták véleményes jelentéstétel

A

hasonlitás végett.

egyúttal a másik

s

két

felülvizsgálat

ki

ajánlattal

egyhangú véleménye

bizottságnak

való

és

össze-

szerint a Zsig-

mondy-féle ajánlat biztat leginkább sikerrel. Ezen véleményt a tanács 1894. ápr. 19-én egész terjedelmében elfogadta s utasitja a fügyészt, hogy a közgylés jóváhagyásával a szerzdést kösse meg Zsigmondyval.

A

bizottság jelentésébl, illetve a belügyministerhez

intézett felter-

jesztésbl idézem a következket:

Ezenkívül Zsigmondy ajánlatának még azon elnye is van a Molnár315 mm. (12 hüvelyk) átmérj csövekkel, s féle ajánlat felett, hogy ifj. Molnár Imre 102 mm. (4 hüvelyk) átmérj csövekkel szándékozik a ,

fúrást eszközölni, igér,

ezentúl

miért

pedig a vascsövek,

kilyukadástól vörös

Ami

elbbi

az

is

feny

a költségeket

a

biztosabb

szénsav

illeti,

általi

és

bvebb

vizet

megtámadtatástól és

megóvhatok.

bélelés által

szerint egy 300 200 méterig pedig 9400 Molnár-féle fúrás kerülne 8000 frtba,

a Zsigmondy-féle

m. mélységig fúrandó kút kerülne

sikert

ajánlat

14,100 frtba,

szemben a kis átmérj de a gépház és egyébb mellékszolgáltatások még a két ajánlat közötti ha pedig a két cs közötti 1400 frt különbözetet is alábbszállitják frtba. Ezzel

;

átmér

különbözetet

számításba

vesszük,

a

Zsigmondy-féle

ajánlat

mondható viszonylag olcsóbbnak. ajánlatnak azon elnye is van, 300 m. mélységig történik, mig a Molnár-féle ajánlat 200 m. hogy a fúrás mélységre tétetett, mi azért nagyon fontos, mert a vizet tartalmazó levantei réteg az Alföldön 200 m. mélységen alul van, mintegy 250 ra. mélységben; miért is a Molnár-féle ajánlat szerinti fúrás sikertelen kísérletnek látszik, mig a Zsigmondy-féle, ha egyáltalán lehetséges, több

Még

ezenkívül a Zsigmondy-féle

eredménynyel

Ami

biztat.

a Koczó-féle ajánlatot

illeti,

mely

szerint az artézi kút fúratása

alkalmazása mellett házilag egy általa ajánlott mint bizonytalan kísérletezés, íigyelerfibe nem vehet." gépész

A

kötött szerzdés szerint

:

„vállalkozó szavatol azért,

eszközöltetnék,

hogy a

fúrással

szükség esetén 300 méterig lejut és ha erre bármely oknál fogva képtelen

úgy a kárba veszett fúrás közelében egy másik fúrást köteles mig vagy a 300 métert el nem éri, vagy pedig a kút már kisebb mélységben is a 2. pont alatt körülirt mennyiség és milyenség vizet fog szolgáltatni. Ha a vállalkozó a kárba lenne, a

saját költségén lemélyiteni mindaddig,

veszett fúrást a fentebbi

mód

szerint

nem

folytatná, illetve a czél elérése 2

10

akkor a 7-ik és 8-ik

eltt abba hagyná,

összegeket az abba hagyástól

pontok

alapján

neki kifizetett

számított 15 nap alatt a városnak vissza-

fizetni tartozik.

A

megkötött szerzdést

fúrás által a l'öldszine

útján volna kiemelhet

ség

artézi kúttal

fölé :

késbb úgy módosították, hogy ha a víz a nem vettetnék, hanem az csak szivattyúzás

a bizottsági közgylésnek joga lesz az

meg nem

ily

min-

elégedni és a fúrásnak folytatását elrendelni,

mely esetben a további fúrás költségeinek számítására nézve a szerzdésben foglaltak lesznek irányadók.

Még egy érdekes ajánlatot találtam az artézi kutakra vonatkozó iromány csomagban. Süveges Ferencz török-szt.-miklósi lakos 1893. ápr. 10-érl kelt levele szerint szintén ajánlkozik artézi kút fúrására, egy új, szabadalma is van. Levele általa feltalált methodus szerint, melyre szerint: „Kecskemét város csak akkor köteleztetvén a fizetésre, amikor a kút teljesen kész van, a befektetést én viselném na mán hát most már többet nem adhatok, ezt is csak azért teszem, mert még idáig nem tud rólam senki semmit, de nem soká tudni fog mindenki.'

A

Kis Pál-féle telek, hol az els kút fúi'ását tervezték, a Gyenesm. magasan fekszik a tengerszin felett. A fúrást az els, 315 mm.-es csrakattal 1895. évi februárius hó 14-dikén d. u. 2 órakor kezdték meg s a városi tanács febr. 18-án tartott ülésébl utasítja a th. téren 117'24

fmérnöki felül

s

hivatalt,

a kút

hogy a szerzdés értelmében a csöveket

fúrására ügyeljen

fel.

ÉjjeJ-nappal,

vizsgálja

szakadatlanul,

még

ünnepnapon át is dolgozva, 28-dikáig, vagyis 15 nap alatt 63'05 méterre mentek le. 160 méter körül igen nehezen haladt a munka s már csak 6 700 vés ütésre jutottak 20—30 cm.- el lejebb. Május hó 23-dikán már 233'37 m.-en voltak. Június 7-én 253'34 m.-nél a munka megszakadt, mert a 315 mm.-es csvel már nem tudtak lejebb menni. Csak szeptember 22-dikén kezdtek ismét munkába, most már más esrakattal. Október hó 27-dikén 29729 m.-rl van még felhozott agyag, de 297'67 m.-nél a fúró benuszakadt. Több izben próbálták a bennszorult fúrót megfogni s a

—

legutolsó

munka

kísérletet 1896. január 2ü-dikán kezdték meg, ami hosszas után február 11-dikén sikerüjt is. A l'ebruáriusban eszközölt mérés

szerint a víztükre a

csben

0-48 m.-nyire volt a földszin alatt.

Miután a kút fúrását 301 "28 m. mélységben félbenhagyták, márczius napon át szivattyúzták a csben lev vizet, hogy emelkedésérl s minségérl tudomást szerezzenek. Miután a viz rossznak bizonyult elején több

további

intézkedésig a faházat

cssorozat volt

u.

bezárták.

A

m, 315,280 és 250 mm.-es.

fúrólyukban

ekkor három

11

A

Gyenes-iéri Túrás rétegsorozata, részben a vái-osház.1n clholyüzott anyag alapján.

m/tSI

(8

m/tSl

réteg

0-00

m/

2-50

2-50 4-00

1-50 2-32

6'32 9-21 12-01 16-08 31-47 34-78 37-06 41-85 43-90 49-93

2-89 2-80 4-07 15-39 3-31 2-28 4-79 2-05 6-03 3-48

m/

sötót agyag, mester-

séges feltöltés, sárgás agyag, lyukacsos székes

1-64 3-46 1-49

135-58

réteg

m/

1-48

kék agyag,

137-06 138-29 140-43 141-29 143-36

1-23 2-14 0-86 2-07 0-83

homokos homok,

144-19

17-35

,

ag-yag,

53-41 55-05 58-51

(a

vastagsága)

kezdve

kezdve

homokos

iszap,

ho-

mokos, homok, agyagos, agyag, homokos,

homok, agyagos, homok, agyag, iinom quarzagyag,

146-94-tül

sárgás,

agyagos homok,

161-54

homokos agyag,

16418

agyag,

165-46 168-88 172-59

csig'ákkal,

agyag, nagy mészkoukrecziók.

k

2-64 1-28 3-42 3-71 8-17

agyag, agyag, sárga, szürke, hatalmas kon-

ag-yag,

homokos,

homok, homok, homok,

agj'agos,

homok

apró

ka-

vicscsal, 177-31-tl

durva kavicscsal,

homokos,

agj'ag,

agyag,

sárgás

kavicscsal,

iszap,

sárgás agyag,

homok,

m/

180-76

16-78

197-54

2-51

agyag, kékes, majd sárga, szürke,

finom

agyag,

ka-

vicscsal,

krecziókkal, 5-42

sárga agyag, késbb

200-05

1-05

homok, durva quarz-

65.42

4-35

homokos, kékes agyag, késbb homokos,

201-10

2-91

agyag, kék, koiikro-

69-77 71-91 75-81 80-27 81-54

2-14 3-90 4-46 1-27 2-91

agyag,

204-01

616

agyag, kék 206-67-

agyag homokos, homok, agyag hom.okos, homok, melj' ké-

210-17 211-62

1-45 2-41

nél homokos, homok, csillámos, durva quarzkavics,

agyagos,

214-03

0-97

homok, finom quarz

agyag, agyag, homokos,

215-00

4-35

agyag, szürkés, sár-

homok, ag-yagos, homok, agyag, homokos,

219-35 225-26

5-91 13-92

60-00

sbb 84-45 87-27 88-27 90-49 96-24 98-77 102-05 103-02 108-02

2-82 1-00 2-22 5-75 2-53 3-28 0-97 5-00 3-34

0-64 2-62

114-62

6-50

121-12 122-49 124-61

1-37 2-12 10-97

cziós,

kavicscsal, gás,

homok, agyagos, szürke

csillámos

,

homok, 238-48 m.homokos,

ag-yag,

homok, kékes

agj-ag,

nél lignit,

239-18

4-03

durva homok quarz-

243-21 245-15

1-94 4-94

finom homok, durva homok quarz-

250-09

3-25

kavicscsal,

ké-

homokos,

homok, kékes agj-ag, homokos, agyag, 117-09-tl sárgás,

kavicscsal,

homok,

253-34

s

quarz-ka-

3-19

agyag,

durva

ka-

vicscsal,

256-53

agyag, 130-17-tl sárgás.

homok, vicscsal,

agyag, homokos,

200-5— 21403 m. közt Uniók

darabokkal,

lignit

agyag,

sbb 111-36 112-00

kavioscsal,

297-29

Viviparák kerültek

ki,

40-76

agyag, szürkés, sárgás, agj'ag, kékes.

melyek a levantei emeletre vallanak.

12

A

törvényszék udvarán fúrt kút Minthogy Parragh tanár

fúi'atta,

kúlaiiik

fel,

k\ a legtöbb kecskeméti kutat lypusa a törvénj-szék udvarán készült

szerint,

rétegsorozatának

kút fúrásakor tárult vényét (17):

szelvénye.

g-eolog-iai

a következkben

közlöm annak geológiai

szel-

ni/tSI

kezdve

0-00

hányt

föld,

liumus,

homokos agyag, homok,

I.

homokos

víz, 1'0040()

s'i'-

fajsúlyú,

ag'yag',

II. viz, 100280 homok. III. viz, |-(I020(» gr. fs., kék homok. IV. viz, 1 00080 gr. fs.,

sárga, fehér vizos agynp;.

gr.

fs.,

sárg-a

fekete agyag,

homok,

májszin agyag, zöldes homok, V. viz, I'OOOS gr.

fehéres agj'ag, 38 m/-nél a fehéres homok. VI.

Összehasonlitás czéljából ide állítom

viz,

cs

fs.,

vége,

100049

gr.

fs.

néhány kecskeméti kútviznek

a lajsulyát szintén Parragh tanár meghatározása után

18

Ásott kút: Fúrt kút:

VI. tized. VII. tized. sz.

Rácz-kút.

Szent János melletti, 74.

Csongrádi- útczai,

Basztoria Gotthárd.

Ásott kút:

VIII. tized.

203. sz. Paksi István, 193. sz. özv.

Fekete

Istvánné.

Ásott kút:

IX. tized.

26. sz.

Bakó

József,

37. sz.

Vincze Imre,

59. sz. Gyui'kó Gábor, Kkút, 224. sz. Markó Mihályné, 260. sz. Szabó Pál, Czigánykút, Libasoron, Pásztor-útczán, 310. sz. K. Szabó Imre, 318, sz.

Kátai János.

X.

tized.

Ásott kút:

Fakút,

185. sz.

Barmos János,

Móré Juliánná.

223. sz.

XI.

tized.

Ásott kút:

Holló-útczai,

épülete, 371. sz. Szatmári János.

A

Kapás-kút,

155. sz.

Fúrt kút:

Róm.- kath. egyház

Templom-téri.

hivatalos adatok szerint iható viz volna tehát 31 ásott és 21 fúrt

kútban.

Az a m.

iható

viz

kir. földtani intézet

fúrt kutakra vonatkozó adatok,

kérdive

szerint, kitöltve

Parragh G. tanár

által. (17)

:

:

14

A

Parrag"h-féle törvény.

(16)

Kecskeméten fúratott kútból a azon eredményre jutott, hogy a

Parragh több,

általa

vizet

különböz

sebességgel húzatta s viz emelkedési gyorsasága nem volt egyenes viszonyban a nyomás négyzetgyökével, mint a Toricelli-féle törvény kívánná, hanem magával a nyomással, még pedig olyképen, hogy ha 3 cm. magas vizoszlopot húzatott ki másodperczenkint, a viz egy méterrel sülyedt, ha 6 cra.-t emelt ki, kettvel stb.

minden méter

s igy

sebesség

felelt

sülyedt^snek,

nyomásnak

illetleg

3

cm.

kifolyási

meg.

Késbben

hogy a kifolyás sebessége és a nyomás egymással határozott és egyszer kapcsolatban van még akkor is, ha a nyomás 15 m.-nél nagyobb. Ezen törvény több esetben alkalmazható

Ha

a

arra

törvényre

jut,

mélysége ismeretes, a felnyitott réteg vizének nyomása kiszáraitható úgy, hogy a tengerszin mélységéhez hozzáadom a kifolyási sebesség harmadrészének százszorosát; a kifolyás sebessége és a tengerszin

például

Szentesen

90 90

a

ra.,

viz

fels

a

kifolyási

+ 12-73 = 102'73

kifolyástól

sebessége azaz

méter,

számítva

38"2

cm.,

a

tengerszin

mélysége

a réteg viz nyomása tehát felállított csben a viz

függlegesen

magasságra emelkednék fel. szentesi, hódmez-vásárhelyi, szegedi s félegyházai árt. kutakat felhozva kimutatja, hogy a viz nyomása legkisebb a Tiszához legközelebbi szegedi kútban és legnagyobb a legtávolabb es hódmez-vásárhelyiben. A félegyházi kútban már átlag 11 m.-el nagyobb a nyomás, mint a tiszailyen

A

melléki városokban.

Általában állithatjuk, hogy minél közelebb esik valamely pont a beszüremkedési területekhez, annál nagyobb azon helyen a víz nyomása, minél közelebb esik a kiömlési nyilasokhoz, annál kisebb az. A föntebbi törvényt alkalmazhatjuk megfordított kérdésekben is. Ha ugyanis a viz nyomása és a tengerszin melysége ismeretes, a kiömlés sebességét elre

ségének

ömlenek 102-73

kiszámíthatom, ha a viz nyomás és a tengerszin mély-

különbségét ki

a viz

0'03-al

Szentesen

— 100 = 2-73

X

0-03

szorzóm.

100

= 8-2

ni. -nyíre

Például:

milyen

a tengerszín

sebességgel

felett?

Felelet:

cm. sebességgel.

Alkalmazhatjuk a törvényt továbbá a kút belvilágának megállapítására is ott, hol a viz nyomása, a tengerszin mélysége és a kívánt viz mennyisége ismerve van. Alkalmazható végül arra is, hogy a kút sikerültérl szakérti véleményt mondhassunk. Ha például a kiömlés sebessége kevesebb, mint a

:

15

víznyomás és a tengerszin mélység különbségének 3 százaléka, akkor a kút vagy nincs letúrva a levantei emeletig, vagy feneke nincs

A

jól elkészítve.

következk állnak hogy Kecskemét tengerszin feletti magassága

dolgozat (16) végén

Tekintve,

méterrel több, mint a

félegyházi kút niveauja,

st

átlag

egyes pontokon

4

nem

mi 30 km.-rel közelebb vagyunk a beszüremkedési területhez, t. i. a Mátrahegység lejtihez, mint Félegyháza; végre, hogy mi átlag 6 km.-rel távolabb esünk a levantei emelet vizét emészt Tisza medrétl, mint Félegyháza kimondom, hogy én Kecskeméten felszálló is

több; hogy

:

viz

artézi kutat lehetségesnek tartok.

A Az

kútvlzek elemzése.

egészség egyik kelléke: a

tiszta,

szerves anyagoktól

ment

ivóvíz

Ahol az ivóvíz nem tökéletes, ott mindig vannak olyan járványos betegségek, amelyeknek ered okát egész bizonyosan a vízre vezethetjük vissza. Kecskemét városa ivóvíz tekintetében sajnálatraméltó állapotban van és ez id szerint nem ismerek bajt, írja Szilágyi, mely sürgsebben kívánná az orvoslást, mert legdrágább kincsünk, egészségünk javulása (18.)

függ tle. Szilágyi elemzése szerint 100,000

A

kiit

sr.

nve

Reáliskolai kút

.

Homoki

...

„

vízben van.

Összes szilárd részek .

.

Vasúti

....

Új iskolai

„

N.-budai-ú.

,

.

.

.

.

.

.

401 122

Szerves

anyag

119

29 24 12 4

98 46 32

13" C. (20—24" C. légmérséklet hogy a kutak csekély mélysége folytán a légraérséklet befolyásolja a víz hfokát, mi által a víz élvezhetetlenebbé válik, mert a jó ivóvíz hraérsékének maximuma 11" C. (A szervesanyag alatt érti a következket: ammóniák, salétromsav, salétromossav.) A hatvanas években a reáliskola kútvize, az akkor még kaszárnya-

Mind

mellett) a

az öt kút vizének

mi

hmérséke

bizonyítja,

épületben, a katonaság által ivóvízül használtatott, ami azt jelenti,

ezen víznek

legalább

is

olyan tisztának

kellett

—

—

hogy

a katonai szabályok

lennie, hogy 100,000 súlyrészben csak 50—60 sr. szilárd és több ne foglaltassék. Ha most azt kérdezzük, vájjon szervesanyagnál 4 sr. mi okozta e víznek romlását, erre megfelel maga a kút fekvése, környe-

értelmében

zete.

pedig

Már 8 dönt

éve,

hogy a kúttól

alig 3 ölnyire

befolyást gyakorolt a kút vizére.

árnyékszéket építettek, ez

Ugyanis a szerves sók az

16

amúgy

böz

is

laza talajon a legnagyobb

talajsók

feloldattak és

reáliskolai kút vizél)en

könnységgel szivárogtak

mindezek a kút vizének

100,Ü0Ü súly részben 9301

sr.

át,

a külön-

romlására

A

cblor foglaltatik, a

mi arra mutat, hogy a viz emberi ürüléktl telitett talajon szivárgott át. Másik oka a viz elromlásának, hogy a kutat nem tisztítják, amiért is moszatok fejldhetnek s ezek rothadásba átmenve a viznek szervesanyagát meglehetsen felszaporitják.

A jobbik

meg

megvizsgált négy, leginkább ivásra használt kútviz közül a lega milyen a katonaságnál a legvégs esetben engedtetik

olyan,

ivásra.

budai-útczai

Legkevesebb ártalmas anyagot tartalmaz magában a nagykútviz.

Már

ennél

sokkal

új

iskola mellett, a

friss viz

tetemes mennyi-

rosszabb az

kis-budai-útczán legújabban íurott kút vize.

A

kénhydrogent tartalmaz. Jelentékeny mennyiség chlor és sok ammóniák is van benne. Felségének Kecskeméten idzése alatt a vízvizsgáló 1857-ben bizottság legjobbnak találta az egész városban a bels-vasúti kútvizet. 1882-ben július 1-én Szilágyi már 100,000 sr.-ben 24 sr. szervesanyagot talált benne, vagyis hatszor többet mint az élvezhet vizben. Dolgozatának végén Szilágyi a teendket a következkben foglalja össze: 1. Minél mélyebb kutak fúrása, nehogy azon viz belejusson az ivókútba, mely az árnyékszékek, emésztgödrök szerves anyagait magával ragadja. Épen azon esöviz, a mely a talajba beszivárog, sok anyagot old magasságban vannak, a fel, ha tehát a kutak az emésztgödrökkel egy szerves sók feloldatnak és a kútba átszivárogván, a viz szervesanyaga felszaporodik. 2. Ha már mély kútaink vannak, azokat minden évben egyszer tisztitani kell, mert ellenkez esetben lerakodnak a kutak falaira a moszatok, melyek rothadásba mennek át s a szervesanyagot szaporilják. 3. Czélszer lenne egy állandó kútvizsgáló bizottság kinevezése, a mely feladatául ismerné a városi közönség által leginkább ivóvízül használt kútvizeket szigorú elemzés alá venni, ami annyival inkább szükséges, mert a kútviz lényegesen változik hónaponként, st néhol naponként is. Krécsy Béla már több kecskeméti kútvizet vizsgált meg s az eredményt egy felolvasásban (14) és táblázatban ismertette (13.) A táblázatban a vizek a legrosszabbtól kezdve haladó sorrend szerint állnak. Legrosszabb tehát a reáliskolai kút vize, melyben az alkotó részek több mint 10-szer haladják meg a megengedhet maximumot. A sorrendben

ség

lev

kilenczedik kút vize

már

közel

áll

a

maximumhoz. Az

alkató részek

mennyisége kisebb a maximumnál s igy feltétlenül jó ivóviz az utolsó hat kút vize. Ezek közül a Czigányvárosi kút a maximumhoz még közel áll. Legtávolabb esik a Budai-n.-útczai kút vize, mely a megvizsgált vizek között általában legjobban felel meg a kívánalmaknak.

17

nagy a chlor tartalom, mely arra mutat, hogy a talajt organikus anyagok iertözik. Krécsy ajánlja, hogy a város talaját a szennyezéstl kell csatornázás által óvjuk meg s igy a kútvizeket javítsuk. A félegyházi kútvizek elemzésénél Krécsy (15) ezt mondja: Kecs-

Feltn

kutakból legtöbbnyire élvezhet, st néha igen jó minség víz nyerhet. Más helyen pedig: Kecskeméten átlag 30—50 méter mélybl rendesen jön jó ivóviz.

keméten,

vizsgálataim

szerint a fúrott

Kecskeméti kútvizek veg-ytani elemzése. A jelek magyarázata: ny = nyomok. = semmi.

Egy literben van

mg-ükban

18

A (M.

vizsgált vizek 1885. évi szeptember 23-án szárazság után gyjtettek.

állami

kir.

i'rcáliskolai

vegytani laboratórium.) Kecskemét,

május hó 22-én.

Krécsy Béla

s.

1886. k.

állami freáliskülai tanár.

Még az

6.,

1.,

több vizet vizsgált 7.,

11.,

33., 36., 41.,

a követelményeknek, latra

20., 21.,

17.,

14.,

42., 44.

ezredorvos.

azért

szerint (19.)

23., 24., 25., 26., 27., 28., 29., 31., 32.,

számú kutak, noha nem de

Közleménye is

felelnek

meg

teljesen

eléggé jóknak s ivóviz gyanánt haszná-

alkalmasoknak mondhatók.

A fekv

jónak

fölszini (6

A

kutak vagy fúrt-kútak, vagy pedig a város szélén 8 méter mély) kutak.

jelzett

—

lakatlanabb város-részekben

22., 34., 35., 37., 38.,

Pedig ezek közül a

Kecskeméten a

10. és

fekv

2.,

a városon kivül

frissen merített viz legtöbb

kutak vize közvetetlenül a merítés után

fúrt

opalizál és

8.,

9.,

10.,

fekv

12.,

13., 15., 16.,

számú kutakat vizöket ivásra alkalmatlannak kell mondanunk. 34. számú kút fúrott kút.

39., 40. és

határozottan rosszaknak és

A

meg W.

43.

helyen nagyon zavaros.

tiszta,

kevéssel rá azonban

kénhydrogen szagot nyer.

Krécsy

1885.

szeptember

havában

minimalis talaj-vizállás, kis W. pedig 1887. április hó

lecsapódás mellett gyjtötte a vizsgált vizet,

els felében magas talaj-vizállás és roppant nagy lecsapódás mellett. Ennek daczára a fúrt kutak vizének összetételében lényeges változást

nem

észlelt, eltekintve az ammóniáktól, mely 1885-ben csak a 10. sz. kútban volt feltalálható, most pedig az összes fúrt kutakban jelen van. A szervesanyag azonban nagyon emelkedett és pedig fképen a 2., 9.,

12., 13., 16., 18., 19., 22., 35., 38., 39., 40. sz. kutaknál, ami onnan ered, hogy a lakottabb városrész, szerves anyagokkal halmozott talajáról a lecsapódások könnyen a kútüregbe jutnak, különösen, ha az nem vízhatlan anyagból (jól kiégetett tégla vagy czement) van építve. És épen ebben rejlik a fúrt kutak nagy elnye, miután azok nincsenek annyira a küls, káros befolyásoknak kitéve, föltéve teiraészetesen, hogy a viz

oly rétegbl ered, melyet egy másik, vízhatlan réteg a fölszínhez közelebb

fekv rejlik

tisztátalan víztl elválaszt.

Valószínnek tartja a czikk írója, hogy a facsvekkel járó rothadásban oka annak is, miszerint az összes fúrt kutak ammóniák tartalmúak.

Végezetül kimondja, miszerint kívánatos volna: 1.

2.

A A

nyilvános kutak számának szaporítása és pedig fúrt kutak

fúrandó kutak részére alkalmas helyek kiszemelése.

által.

19

3.

Az

egészség-vegytani követelményeknek

meg nem

felel

kutak

lezárása. 4.

A

kutak környékének gondos tisztántartása.

5.

A

kutaknak

6.

Ahol aránylag jók a

f'acsövek helyett vascsövekkel való ellátása. felszini

kutak (Máriaváros, Libasor,

új lak-

hogy :i légköri lecsapódásoknak a kútüregbe való behatolása okvetetlenül megtanya) elegend lenne

akadályozandó.

ilyeneknek

szaporítása

is

oly

föltétellel,

20

Kecskeméti kútvizek elem-

21

zése

W.

ezredorvos

által.

(19.)

22

A 1

Iktatói

szám

központi veg'ykisérleti

23

állomás elemzése. 3332. sz.

24

Az

Chemiai intézet

és központi vegykisérleti állomás chemiai vizsgálat alajjján eonstalálható, hogy a beküldött 14 vízminta közül egy sincs, a melyet chemiai szempontból élvezeti ezélokra alkalmasnak lehetne tartani. A vízminták közül legorsz.

m.

kir.

szerint (21) a megejtett

inkább fertzöttnek a

mezei kapubeli kút

legkevésbé kifogásolható lenne a

tnik

vize

Szikrai forrás

ki és

aránylag

Budai kapu

és

béli kút vízminta, úgy de ezekben a nitrit mennyiség olyan magas, hogy ez már a vizet az élvezetre alkalmas vizek sorából teljesen kizárja. Az ásott és fúrott kutak vízmintái mutatnak némi különbséget, sok esetben a fúrott kút elnyére, de a megkülönböztetés sem általános, úgy, hogy a vizsgálatok eredménye arra enged következtetni, hogy Kecskemét város területének minden pontján, vagy a talaj fertzött még nagyobb mélységben is, vagy a kútakba közvetlen és talán nem tisztán tartott környékérl folytonos a beszüremlés.

Még egy minket érdekl elemzés található az irodalomban (3) „A kecskeméti Mária-város fürdje vízének alkatrészeire vonatkozólag Hanusz I.

tanár tudósít, hogy ujabb elemzés szerint (Wissinger Károly a szilárd

nem az, amit Közlönyünk 245. lapján közölt volt, hanem 1000 súlyrészben 0'620 gramm, amelybl 0'221 gramm szénsavas nátrium."

részek mennyisége

Növényi anyag" és bogártöredékek az

altalajból.*) (7—8)

—

gzmalom

udvarán eszközölt hat fúrásban, a 34 35 ni. mélységbl felkerült turfából több mint kétszáz darab maghéjat kaptam s ezt hiába ajánlottam föl több külföldi speczialistának, Dr. Staub tanár tanácsára, bár egészen új volt elttem a tér, magam kezdtem el a magvakkal foglalkozni.

Miután a

Ami a vizsgálat menetét illeti, azt a következkben foglalhatom össze: Fleg a mocsáros helyeken term növényeknek magvait néztem meg gyjteményemben s ha az egyiknek alakja külsleg egyezett az elzetesen széjjel válogatott, lerajzolt és tanulmányozott turfabeli maghéjak valamelyikével, úgy a recens maghéjból kézi borotvával, mikroskopi metszeteket készítettem. A kisebbeket fedlemez, alatt gyengéden

nyomva,

széjjel

A

*)

kalílúggal

derítettem.

Mivel

a

turfa

anyag maghéjai

kecskométi kútlVnAsokból kikerült org'anikus anvagiiak, részletes Icirásívt és valónak közölni, mert valószin, Lojía' alföliliinknek más

rajzát azért tartuttam helyén

helyein

is

liatározás esetleg'

kerül ki has(niló

anj'ap',

(le

vag-y

a találót elriasztja a munkától.

sok utánkoreséstSl menekszik.

nem Aki

o

figyelik meg',

vagy

dolg-ozatot

hasonló

a fárailságes nieg:-

czéh-a liasználja

25 barnák, söl helycnkint feketék voltak, metszeteiket, vagy pedig a széjjel nyomott töiodóket egy morzsa kalium-chlorat hozzáadása mellett egy-két

Miután az anyag világos lett, tiszta másik tárgylemezen glycerinben vizsgáltam a mikkészítményeket glycerin-gelatínába olvasztva állandó-

csepp salétromsavval melegítettem. vizzel Jól kimosva,

roskop

alatt.

A

sítottam.

A

meghatározást csak akkor tartottara tökéletesnek, ha a túrfabeli mint szövetére nézve teljesen

maghéjnak valamelyike úgy külalakra, egyezett a herbariumi anyaggal.

Chara foetida

Al. Br.

(dr.

Filarszky

határozása szerint,) 13 példány. Fekete, gyengén

mm.

Nándor

tr.

fényes, 0'6

szíves

mm.

meghosszii

melyekbl egyeseknek felületén számtalan, figyelmes megszámlálás után sem láttam több mint kilenczszer végighúzódni az összefügg, sima, spirális élt; míg más példányokon és 0'4

széles, tojásdad héjak,

tizenegyszer lehet a fordulatot

kivenni.

hasadva. Fedlemezzel gyengéden széjjel

töredékeken semmiféle jellemzt

nem

Egyik végok rendesen meg van

nyomva

a fekete, át

nem

látszó

láthattam.

A

termések igen közel állnak a Chara Eseheri Heer-éhez, mely a schweizi miúcánbl van lerajzolva Zittel könyvében, csakhogy ezen a spirális borda tízszer mutatkozik.

Vidékünkön jelenleg csakis Ch.

foetida él s ez

is

igen ritka. Szedtem

N.-Krösön a Nagyerd tavacskájában. Hypnum sp.'? A tzeg ftömegét moh törmelék képezi, melyben egy-két ágacskát és számos levelet találtam. Az egyes ágakon a levelek

a Tisza mellett, Alpáron s

sren

borítják egymást. Egészen ép levelet alig hosszukban össze-vissza hasogatvák azok. A mohlevélkék tojásdadok, kihegyezettek, épszélek, mintegy 2 mm. hosszúak.- Középerök nincsen. Az egyes sejtek hosszúak, többnyíre kissé görbültek, prozenchymszerek. A sejtfalak különösen ott, ahol villásan elágaznak, befzdéseket mutatnak, elvékonyodnak. A sejtek hosszirányára merlegesen, vagy rézsut álló sejtfalak sokkal vékonyabbak, mint a párhuzamos hosszfalak. Az aljzugokban valamivel rövidebbek a sejtek. Ersebb nagyítással a falakon merlegesen álló csatornácskák láthatók, különösen a befúzdéseknél, de egyebütt is és a falak hosszában, belül szintén tisztán kivehet csatorna húzódik végig, úgy, hogy a sejt-

állanak

s

fedelékesen

találunk. Többnyíre

falak belsejökben üresek.

A

nem tudtam meghatározni. Szövete nagyjában a Hypnaceak s a mocsaras helyeken él H. aduncum L. cuspidatum Schreb.-el hasonlítottam Azonban L. és stellatum össze. a sejtfalnak fönt emiitett csatornázottságát egyiknél sem láthattam. A faj közelebbi fajt

szövetét mutatja

meghatározásával jelenleg

dr.

Schilberszky

Károly tanár úr

foglalkozik. 3

26

Folyamatban lev vizsgálatai szerint a mohlevelek egyik most él Hypnura fajhoz sem vágnak tökéletesen. Carex distans L. A maghcj egyik végén kocsánykával, ellentett oldalán csövecskével s a kett közt, hosszában három ersen kiálló bordával bir, úgy, hogy a közök mélyen behorpadtak s az egész ersen háromszögletes, ami fleg íolülnézetben látható jól. A bordák a csövecskébe futva, lassankint elkeskenyednek, mig másik részökön ersen kiszélesednek. Legnagyobb hossza 2"5 mm. szélessége VA mm. Minthogy csak egy, de teljesen ép maghéj állt rendelkezésemre, paraffinba beágyazva két finom hosszmetszetet szeltem le egyik bordájáról s igy az anyag is megmaradt. Igen kemény, jól metvszhet. Szövete kis belvilága, vastagfalú, hosszúkás sklerenchymsejtekböl áll, melyekben rendesen feketés anyag foglal helyet s a finom átlyukgatottság nem vehet oly tisztán ki, mint a friss maghéj sejtjeiben. Máskülönben úgy a maghéjnak külalakja, mint szövete egyezik a vele összehasoulitott, Kecskemét vidékérl való Carex distans L.-ével. Nálunk a növény igen közönséges mocsaras vizek mellett. Szedtem a következ helyeken Ballószög, Matkószél, Ágasegyháza, Kerekegyháza, Kecskemét (Széktó körül), N.- Krös. :

Potamogeton magvak maghéjak szélesebb élkön

(összesen 150 példány).

A

kávészinü, lapos

hasadva s a hasadásból egy hosszant kiálló éllel biró, másik héj emelkedik ki. Keskenyebb élk egy gyenge befüzdéssel bir s soha sincsen felrepedve. A nagyobbaknak mindkét lapjokon egy, rendszerint tisztán kivehet, csigaszer csavarulat van, úgy, hogy ezek a Nautilushoz hasonlítanak. A kisebbek inkább hosszúkásak, némileg a körtemagra emlékeztetnek s a csigaszer csavarulatot kevésbbé mutatják. Legnagyobb részök keskeny élének egyik végén egy nyujtványt visel, mig egyesek az élnek mindkét végén el vannak látva egy-egy nyujtványnyal. A kisebbeknek hossza l'& mm. legnagyobb szélessége l'l mm. A legnagyobbak 3-5 mm. hosszúak s 2'5 mm. szélesek. Mindig meg van mely kissé összezsugorodva fekszik a csigaa mag finom hártyája, szeren csavarodó fényes mederben s egy darabban könnyen kiemelhet.

A

fel

varrnak

mikroskop alatt világos barna, parenchym sejtszövetböl áll. A maghéj hosszmetszetében, nemkülönben a keresztmetszetben is vastagfalú, kis üreg, sárgás, sklerenchymatikus sejtek láthatók. Faluk finoman átlyukgatolt, többnyire a szomszéd sejtbe szolgáló poruscsatornákkal van ellátva s finom csikoltságot mutat. A héjak jól konserváltak s minthogy csupa ksejtbl állnak felette kemények és tiszta rajzú metszeteket adnak. Mintegy 150 darabot gyjtöttem bellük. A legnagyobbak úgy küls alakjukra, mint a szövetre

27

nézve

a

Potamogeton natans L.-éivel egyeznek compressus L.-hez is húznak. A

legjobban,

de

közéi)nagyságú

csekély részben a P.

héjak megegyeznek a P. in te rrupt us Kit. maghcjaival a legkisebbek a P. oblongus Vív. maghéjaival egyenlk nagyságra nézve, de egyik végükön hegyesebbek. Kecskemét vidéken jelenleg a következ három ;

Potam ogeto P.

lucens

n-fajt találjuk

:

P.

L. tömérdek a holt

interruptus Tiszában

és

P.

Kit.

bven

erispus

a széktóban L.

ritka

;

a

Szikrában.*)

Chenopodium rubrum

L. raaghéjak, 40 példány. Kerek, lapos,

maghéjak, mintegy 0'5 mm. átmérvel. Egyik részök eikeskenyedik, kihegyesedik s a nyujtvány alatt bemélyedés van. Ha a merev héjat glycerinbe téve, a fedfílemezzel ersen leszorítjuk darabkákra hullik széjjel s a bels, finom hártya igen sok, világos, sárgás isolált sejtet ad, melyeken halpikkelyszer finom csikoltság szénfekete, igen fényes

Az együtt maradó sejteken, ritkábban az isoláltakon, rendesen mentén igen apró, fekete, gömbölyded szemcsék láthatók. Ezen gömbölyded szemcsék némely sejtben igen nagy számmal fordulnak el. A fekete maghéjak külseje teljesen átlátszatlan ugyan, de kaliummutatkozik.

a

fal

chlorat és salétromsavval

való

óvatos

melegítés

után

sárgás

barnává,

Ha

ekkor a kim.osott és glycerinbe áttett maghéjat gyengéden széjjel nyomjuk, öt- hat szögletes sejtekbl állónak látjuk. A sejtek telve vannak apró, szögletes gödröcskékkel s ezeknek fenekén finom nyilasok fordulnak el. Egy-egy, csak bizonyos beállításnál látható sokszögben rendesen húsznál több gödröcske található. A maghéj külalakja és szövete egyezik a Chenopodium rubrum L.-éval. E növény jelenleg vidékünkön a Talfája körül, a Szikrában, különösen pedig Ágasegyházán székes laposokban fordul el. Ranunculus trichophyllus Chaix. (R. paucistamineus Tausch.) magvai, 16 példány. Világos kávészin, egyik végokon kissé kihegyesed, reczés maghéjak. A kiemelked ránczok száma rendszerint öt; többnyire áttetszvé

lesz.

a héj szélességével

kiemelked, vékony

párhuzamosan állnak

és

majdnem

a köröskörül élesen

húzódnak. Glyczerinben késhegygyei széjjel nyomkodva, a mikroskop alatt hosszában futó, a sejtsoroknak megfelel, széles, sötét, párhuzamos, összefügg sávokat mutat, melyekre merlegesen számos, vékonyabb esik élig

•) Dr. IstvAnfpi Gyxjla úrnak, a m. nemz. muz. növénytani osztály re szivessógének köszönöm, hogy a tzegben tahált Potamogeton magvakat 20 Potamogeton faj magvaival összehasonlíthattam. Saját herbáriumom anyagából, különösen három különböz helyrl származó P. natans L.-ról szedett magvakból láttam, hogy még az ugyanegy egyén magvai sem egyeznek teljesen s több fajnak maghéjait bajosan lehet

egj'mástól elválasztani. 3*

28 úgy, hogy az egész a durva zsákszövethez hasonlít. Igen ers nagyítással az átlátszóbb iielyeken csupa vastag, átlyukgatott falú, kis

látható,

tnik elénk, mely vastagabb helyeken jellemz, koezkás szövet benyomását teszi a nézre. Szövetét összehasonlitottam herbariumi anyag maghéj szövetével üreg, hosszú sejtekbl az

elbb

álló szövet

emiitett, sajátságos és

E növény vidékünkön igen közönséges Szedtem a mkert körül, Ballószögön, Matkószélben, a Szikrában és N. -Krösön. Egy fészkes virágú növény magva. Hossza a bóbitával lomra., melybl a maghéjra 06 mm. esik. A maghéj a bóbita felé kiszélesedik, egész hosszában ritkásan szrözött s az alján befüzdéssel bir. egyenlnek

s teljesen

az

apró

álló

találtam.

vizekben.

L A gzmalom rabok

udvarán 200

(lignit) kerültek

gekbl

el.

A

i gr

n

— 200'5

1 1.

m. mélységbl elszenesedett fada-

Gyenes-téri fúrásból a következ

mélysé-

darabokat: 211'62 m., 212"40 m., 214-03 m., 214-26 m., 233-05 m., 23523 m., 238-28 m., 238-48 m., 24344 m., 245-15 m., 271-29 m. hozott

fel

a

tisztító

lignit

Az egyes fadarabok végeiken rendesen

elkoptak, lekerekitvék s így

mandolához hasonlítanak. Rendszerint homokos kéreggel vannak bevonva, melynek ragasztó anyagát igen apró pyril oktaéderek teszik. A kavicsszeren elkoptatott, lekerekített darabok durva quarczkavicscsal vannak keverve. Ezen tényekbl következik, hogy a fát messzirl hozta ide a víz, útjában elkoptatta s itt a sekélyes, vassulfátos vízbl az organikus anyag pyritet redukált, ami a finom homokkal együtt kérget a

képezett felületén.

A

Gyenes-téri fúrásból kikerült fadaraboknak egy része

hogy megszáradva kagylós

már annyira

Egyikazonban oly ép, akárcsak az árvamegyei tzegtelepek fenyfája. Különösen üdék a 238-48 m. mélységbl felkerült, valószínleg ágdarabok, melyekbl a legtisztább mikroskopi metszeteket készíthettem. elváltozott,

másik

törést s szénfényt mutat.

darab

Radiális metszetben a tracheiodok udvaros pettyei többnyire a sejt hosszában egyenkint s egymásután, jókora távolban állanak, de helyenkint opponálva, párosan is eljönnek. A küls udvar elliptikus, melynek

nagyobb tengelye a bélsugarakkal párhuzamosan fut. A tracheidok horizontális irányban a bélsugár parenchymával vannak áthatva s ez többnyire gyantát tartalmaz. Az egy bélsugarat képez parenchym sejtek egymás fölött igen különböz számú (2 8) emeletet képeznek. Sejtfalaikon helyenkint befzödéseket látunk, más helyeken egy vékonyabb harántfalat, mely szomszédjukkal köti össze. Itt-ott az egyes bélsugár-

—

29

paronchym sejteken vehetünk

álló,

egy

vagy

több,

tangentialis

el

metszetben

a

gyantavezet

parenchymsejtek

harántmetszetben is felismerhetk. Számos metszetben vizsgáltam s azt találtam, hogy a 8R2.)

p.

bven

s ezek a

oxylon Göppert Bd.

pettyet

észre.

Tangentialis

fordulnak

rézsut

tartozik.

kell irodalom nem

Cupressin-

Handbuch der Palaeontologie ÍI. Miután azonban sem összehasonlító anyag, sem

typusba

(Zittel,

rendelkezésemre, több mikroskopi készítményt a rajzzal együtt Dr. Félix J. tanárnak Lipcsébe küldtem közelebbi megállt

hogy a fák a Cupressinoxylon rétegében rendkívül el van terjedve, tartoznak. Az udvaros pettyek radiális átmérje 0'012 0.018 közt ingadozik. A többi, különböz mélységbl felkerült fadarabok is a coniferak jellemz sajátságával birnak. Hiányzanak belölök az edények s a tracheidok falai udvaros pettyekkel vannak ellátva. Megtartási állapotuk azonban nem a legjobb. 245'15 m.-rl egy 3 4 cm. átmérj s vagy 7 cm. hosszú fadarabban 38 évgyr látható. Keresztmetszetén majdnem lencse idomú, ersen határozás

végett.

Félix

úr

azt

hiszi,

pannonicumhoz, mely hazánk fels

tertiár

—

—

Mikroskopi keresztmetszetének rajza egyezik Zittel 414. ábrájával, nem láttam, minek oka hihetleg ritkaságában rejlik. Hoszmetszetében a tracheidok belsejében a tertiár membrán majd mindig spirálisan redzött. Ez azonban csak igen halványan mutatkozik lapított.

de a gyantajáratot

ép úgy, radiális

mint a

ritka

felette

metszetében

olyan

Ugyanazon fának több lencse idomú átlyukalakú a nummulit keresztcsiszolata.

udvaros

keskeny,

pettyek.

rézsut

álló,

mint a min Ezen nyilasoknak hossztengelye a membrán spirális redözöttségével párhuzamosan fut. A nyilasok alig kivehet udvarral birnak, egymásután, mindig egyenkint állanak s soha sem érintkeznek. Ugyanazon metszetek gatottság mutatkozik,

más részében a nyilasok kerekdedek. A bélsugár parenchyma 8 — 12 emeletben Sejtfalai

vékonyak, simák (nem Pinus)

A

vannak összekötve. ezen darab fa a (Zittel

Hndb.

II.

pettyek

itt

is

p.

fekszik

egymás

felett.

vékonyabb, sima, rézsút falakkal ritkák. Sajátságainál fogva typusba az a x csoportba tartozik

felette

Pityoxylon Kraus Bd.

s

862.)

A

kecskeméti fadaraboknak legnagyobb része ide sorozandó, úgyszintén a csongrádi kútfúrásból 237 239 m. mélybl való darabok is. A gzmalom udvarán 200 200'5 m.-rl felkerült néhány száz darab

—

—

apró,

mandolaszeren koptatott

a legszebben

mutatja.

rajz felette éles és

azon

Kraus typust metszetében a tracheidokban a spirális helyeken, hol a radiális falról egyes darabok fából az egyik a Pityoxylon

Radiális

leszakadoztak, ott a spirális csonkjai frészfogszeren mereduek a közép-

30

átmérje

=

5—7

udvaros pettyek nagyobb átmérje ;= 2

n.

(0'004.)

A

térbe.

tracheidok

Minthogy

tlevel

a

radiális

legkiválóbb

(Félix J. Magyai'ország k.

152

specialisták

fa rendszertani tekintetben

1.)

s

f'osszil

szerint

igazi „species"

fái.

minthogy egy ugyanazon

A fa

m.

n.

kir.

(0.010— 0'014.) „a

legtöbb

t'osszil

nem

birhat"

értékével

földt.

int.

Az

évkönyve VIII.

metszetei nagyon eltérk lehetnek,

csakis a typus meghatái'ozására törekedtem.

Bog^ártöredékek.

A

maghéjakkal együtt három darab bogárczombot is találtam. Hosszúk 1"3 mm. legnagyobb szélességk 0'3 mm. A czombokon Bikú Lajos szerint a Donaciák jellemz, bunkós megvastagodása szembe-

tnen

látható.

KoTzó mérnök úr, ki a városi körkemenczéknél kutakat ásatott, ott m.-nyi mélységben mintegy 1 m.-nyi vastag turf'arétegre akadl. Ebben a turfában vékony lemezekre való hasogatás közben sok bogár6

—7

szárnyfedt

melyeknek meghatározását szintén Bíró Lajos barátom végezte. A tlem figyelmesen átvizsgált és iszapolt mintegy fej kosárnyi turfában nem találhattam magvakat, csakis a már emiitett mintegy 30 darab bogárszárnyfed fordult el benne. Ezekre vonatkozólag BiHó Lajos a következket irja: , Legtöbb benne a Donacia consimilis ScHRCK. (= discolor Hoppé), Chrysomelida-családbeli bogár maradványa. E bogár ma is gyakori mocsáros helyeken, nádon, gyékényen és egyébb vizi növényeken. Kecskemét környékérl én csak a Szikra- és alpári rétek mocsaraiból ismerem, hol egyenként, nem nagy számban találtam. De nagy mennyiségben is leltem a llákospatak mellett elterül vizes réteken s Zemplénmegyében Paczinnál a Bodrogköz nádasaiban. Az él bogár igen változó szin, háta bronzszín, zöldes, világosabb vagy sötétebb kék, néha kissé aranyosan futtatva; színének ez a változósága feltnik az ásatag példányok maradványain is". ,Ezek legtöbbjénél csak a szárny fedje maradt meg, de van egy prothorax-hát is, meg egy pár nagyjából egész hasoldal is, melyrl a találtam,

lábak leperegtek".

,A másik maradvány egy Carabida, Anchomenus (Agonum) vagy az újabb nomenclatura szerint Platynus viduus Panz var. moestus Dft. Kétségtelenül fölismert maradvány. E faj szintén él most is Kecskeméten. A törzsalak (P. viduus) inkább a dombos vidéken él, is; a var. moestus megfordítva inkább az Alföld lakója, de beterjed a dombos-hegyes vidékbe is. Egyik sem tehát egyik vagy másik vidék kizárólagos sajátja'.

de legtöbb helyen leszáll az Alföldre

31

„Egy

harmadik

felismerhet

Opatrum sabulusum

bogártöredéií

a

Tenebrionidák

közé

mely Európaszerte, a magasabb hcgyvidóktöl az AHöldig, mindenütt közönséges bogárfaj igy Kecskeméten tartozó

L.,

;

is

egyike a legközönségesebb alakoknak'.

Talaj vizsgálat.

(12)

Kecskemét város közönségétl a szltelep számára átengedett homokterületnek a phylloxera mentességét biztosító tulajdonsága több tárgyává tétetett.*) Mivel városunkban, kivált nyugot határában sok olyan terület van, melynek talaja az emiitett szltelepével analóg természet, a vizsgálatok eredményét összefoglaló szakérti jelentést egész terjedelmében közöljük. A homok túlnyomó részben apró quarez szemekbl áll, a szemek oldalú vizsgálat

dl

felé

kopott élek, st néha egészen gömbölyek is, többnyire viztiszták, csekélyebb részben sárga, veres, zöld és fekete szinek. A szemek nagy-

sága átlag 2

—3

és a

O'l

— 0"2 mm.

mm. átmérj

között változik

;

a finom

quarez kavicsdarabkák

is

homok közé

helyenkint

vannak keveredve, de ezek

finom homokszemek között átmenet nem található. A 12 külömböz chemiai vizsgálat átlagos középértéke

sósavban oldhatlan alkatrészt mutat

maximuma

9717"/n,

minimuma

ki.

A

90"52''/o

sósavban oldhatlan alkatrészek

SSOS'Vo.

A

sósavban oldhatlan rész csaknem kizárólag quarczszemekbl áll, csak jelentéktelen mennyiségben (1 27o' vannak hozzá orthoklas szemcsék, továbbá muskovit és biotit levélkék is keverve. A sötétebb

—

szin homokban kevés mágnes vasércz is fordul el. A sósavban oldható homokszemcsék fleg szénsavas mészbl és különösen a terület

7 2

— — 4"/„-ra.

út

részén

déli

lO^n-át teszik ki; a terület

A

metszi

nagyra,

t.

északi

eltérbe

részén

s

a

talajnak

állnak,

átlag

ellenben alig emelkednek

ott, ahol azt egy közlekedési mészköszemcsék mennyisége rendkívül miáltal a sósavban oldhatatlan quarez tartalom

területnek csak egy pontján,

át, i.

lépnek

—

emelkedik

24"/o-ra,

a

67-27''/„-ra sülyed.

A

területnek

is

van egy körülbelül 10

—

kötött, fekete

humusbl

semmi

sem

réteg

esetre

még *)

A vizsgálatot

részein

sr

képezett.

áll

és ennélfogva a

biztosithatná.

oly csekély,

meglehets

gyep köti le a talajt, Különösen a terület északkeleti részén 12 holdnyi terület, melynek talaja már egészen

egyes

st már némi humust

alig

A

szl

terület többi

phylloxera mentességét részén

képzd humus

néhány újnyi vastagságú, hogy a talajnak

eszközölték Lcbbermanx Leo, dr. Sch^vparzik Ferescz és Keécsy Béla.

32 rigolozása folytán a

homokkal elkeveredvén, annak physikai szerkezetót

jóformán alig fogja megváltoztatni. Ez a kezdetleges, vékony humus réteg különben is még inkább homoknak tekinthet, amennyiben egy belle vett próba a terület déli részérl 73"77"/., quarcz homok és 10'47'7i, mészkhomok mellett csak 15"767u agyagos és humusos tartalmat mutatott.

A

mi a homokréteg vastagságát illeti, az mindenütt jelentékenynek mondható és mindenesetre van legalább is akkora, mekkora mélységre a

szl

gyökerei lehatolni képesek.

Csak egy ponton sikerült, a terület déli részén, az altalajt 2 ölnyi mélységben megtalálni, mely agyagos, meszes homokból áll és mely o3"67''/o meszes anyagot és 46"33''/„ quarczhomokot tartalmaz. A mennyiben ujabb tapasztalatok szerint valamely talajnak csupán csak homok, illetleg quarcztartalorn tekintetében való meghatározása annak phylloxera mentességére kell biztosítékot nem nyújt, hanem e tekintetben

fontos

szerepet

játszik

vizsgálatok ebben az irányban

A

megejtett

képessége 37'Ö277o

vizsgálatok

is

a

talaj

viztartóképessége

—

is,

a

kiterjednek.

szerint, a

— 39'2207n között

homoktalaj

kecskeméti

váltakozik, tehát jóval alul

víztartó

van azon

a határon, (437(i) amelynél a phylloxera a talajban már megélni képes. Az összes vizsgálatok végeredményét a következkben foglalhatjuk össze.

A

kecskeméti állami szliskolának

szánt terület

talaja

úgy

jelen-

tékeny quarczhomok tartalmánál, valamint csekélyfokú víztartó képességénél fogva teljes mértékben birja mindazokat a tulajdonságokat, melyek eddigi tapasztalataink szerint a tosítják.

Az

egész 200 holdnyi

szlt

a phylloxera

támadásai ellen biz-

területen csak két oly pont van, a hol a

kivánt kellékek kell mértékben fel nem találhatók és a hol ennélfogva a phylloxera mentesség szempontjából szlültetés nem javasolható. Az egyik az északkeleti részen fekv 10 12 holdnyi humusos terület, a másik

—

a terület alsó részét átmetsz közlekedési út mentén kenyebb mésztartalomraal biró rész.

fekv

és a jelenté-

Következtetés, g^eologiai viszonyok. Alföldünk altalaját els sorban három kor képzdményei alkotják az alluvium, diluvium és a plioczen levantei emelete. (16) E három réte•

get

legszembetnbben

az

a

viszony jellemzi,

tapasztalatai

10:22;

melyben homok rétegeik

E

viszony uz alluviumban, l'arragh

nyomán, annyi mint 7:2;

a diluviumban Halaváts szerint

összege agyagrétegeik összegéhez a levantei emeletben

áll.

4:1.

A homoknak

az

els rétegben

túl-

:

33

nyomó aránya okozza, hogy az alluviumba ásott vagy fúrt kútban a viz egyenl magasan áll, bármilyon moly legyen is az. A diluviumnak hatalmas, 25

— 30

méter vastag,

tömött

agyagrétegei az alluviumi és levantei

vizrótegeket egymástól teljesen elzárják, úgy összeköttetés lehetséges.

A

hogy közöltök csak esetleges

ugy nálunk is alluvialis, újkori képzdmény (1) homok és agyag keveréke, mely ott, hol az eredeti állapot feltalálható, a következ rétegzést mutatja A fels 2 8 m. vastag homokréteg és homokos agyag, gyakran sok meszes csiga maradványnyal, néhol konkrecziókkal van keverve. Ebben itt-ott mésztúfás képzdmények is elfordulnak s takarják a majdnem mindenütt 2 4 m. vastag, leggyakrabban kék, nem ritkán sárga és fekete agyagot, mely többnyire szikes. Az alsóbb rétegek tiszta homok, homokos agyag és agyag egymással váltakozva és minden jellemz sorrend nélkül. Talán legjellegzetesebb az, hogy e rétegek gyakran deczimint mindenütt az Alföldön,

fölszin

—

—

meterröl-deczimeterre változnak.

A is

fölszin egyes helyein szigetek alakjában,

eljön, de a legtöbb helyen laza

foltokon a székes

homok

agyag mutatkozik

a szóda ökölnyi darabokban

is

s

humusréteg, televényföld

az uralkodó. Helyenkint,

nagy

Bugacznak egyes székes helycin

elfordul mint folyton

növekv

kivirágzás.

vannak Pusztaszeren, Ágasegyházán, Bugaczon s a Széktó környékén. A Szikrában a lszszer sárga agyag is eljön, így a téglaégetnél, a Bodvány halomnál s Alpáron. A gzmalom udvarán egymás mellett eszközölt hat fúrás mindegyike 35 méter mélységbl turfát s ebben magvakat hozott fel. A turfában elforduló növények közül a Chara, Potamogeton és Ranunculus paucistamineus sekélyes vizekben élnek a Carex distans és Chenopodium rubrum mocsarak szélein, iszapos helyeken nnek. A

Nagyobb székes

területek

;

gzmalom

udvarán 203 m. mélységig tiz olyan réteg fordult el, melyekben számos vizi csiga és kagyló héja található. E rétegek közül háromban turfa is volt; 200 m. mélységbl pedig lignit került ki. A krösiútczán lev Koritsánszky-féle házban 6 m., a körkemenczéknél 6 m., a tzoltók udvarán 23 m., a új városháza udvarán 32 m., a gzmalomnál 35"5 m. mélységben akadtak turfára. Világos tehát, hogy Kecskemét városának jelenlegi területe alatt, egyenetlen, hullámos felületen, több Ízben, különböz idkben, kiterjedett mocsarak léteztek, melyeknek turfát alkotó növényvilágát a fúró most napvilágra hozza és hogy ezen mocsarak egy jó része a diluvium korába eshetik, azt kimondotta már Du. Lrenthey Imre a molluszka maradványok meghatározása alkalmával és kitnik abból is, a mit Halaváts Gyula ,Az Alföld Duna-Tisza közötti részének földlani viszonyai"

czim

értekezésében olvashatunk. (5)

34

De

a történelmi

idbl

is

van tudomásom

arról,

hogy Kecskemét

egy másik geológiai tényez, a szél is nevezetes szerepet játszott. Az új városháza alapozása közben, a munkások elbeszélése szerint, sok ép nádgyökeret és 3 4 m. mélyen rekettye gyökereket találtak a nyugati részen. Általában azt mondják, hogy a talajának

megváltoztatásában

—

város közepén egy mocsáros rét terült

el

s a viz ellen

töltések védték a

Még több adatot találunk a „Hornyik-Album'-ban, hol Kada Elek „Adalékok Kecskemét störténetéhez' czim dolgozatában a következt közli: .A mint az északi részen elterült nagy „Teulchhes" erdt, mely Czeglédtl a város határáig benyúlt, az sök lassankint kivágták, a felszaporodott homok rohamosan töltötte az akkor még mélyedésben fekv várost; másrészrl pedig a nagy id magas kultur réteget halmozott össze, a mely a bels árkok északi összeköttetését megszakitá. Hisz ne menjünk tovább, csak a század elejéig, már azóta is nagy változások észlelhetk a helyrajzi viszonyokban, mert ott, hol most a bels sétatéren árnyas fák között sétálunk, egy nagy mocsár, a „Déll" terült el a múlt század végén pedig a , Posta síp" körüli helyen még nagy nádas volt". ,.A mai nemzedék közül már kevés tudja, hogy hol volt a ,Bujár tó". Azt is betemette a homok s ma szántóföld'.

házakat.

;

Idézem továbbá „Kecskemét város történetébl' (1860. 1. köt. 101. 1.) HoKNYiK János szavait: „Régibb századokban a délnyugatról északkeleti irányban dühöngött homoktenger mily nagy ostora volt nemcsak vidékünknek, de tüzetesen a város területének, kiáltó bizonyítványokkal talál1802-ben, midn a föpiacz közepén most leboltozva lev nagy kozunk kút épittetett, két ölnyi mélységben itató-vályú, karáin-sövény s nagy mennyiség birka- vagy kecske-tzeg találtatott'. :

ölnyi mélységben sütkemenczére akadtak a gazdaudvarán az alapásás alkalmával.

Ugyancsak két sági

gzmalom

így alakulhatott át vidékünk folyton-folyvást a régi idkben is. A hepehupás mélyedéseket, a mocsarak állat- meg növényvilágát eltemette az alföldi szelek

szeszélye

futó-homokkal, és

itt

a föld

felszínén sikság

képzdött. így aztán altalajunk igen nagy mélységre homok-, iszap- meg kavicsrétegek sorozatából áll, keverve édesvízi csigákkal, kagylókkal,

mocsaras helyeken él bogarak meg növények maradványaival.

A nagytemplom

tornya 70 méter

magas.

A

Gyenes-téri

fúrásból

tudjuk, hogy több mint négyszer ekkora mélységben alattunk még mindig törmelék kzet fekszik. Ezt a hatalmas réteget egy mélyen fekv tóba, majd ez kiszáradván, mocsaras árterületre a vizek és szelek hordták, azon két tényez, mely jelenleg is folyton törekszik a földkéreg egyenetlenségeit lesimítani.

35

Az ábrák 1.,

2.,

3.,

5.,

fi.

lapjáról,

magryarázata.

4 szélesebb élérl, a 7 pedig ketté hasítva

mutatja a Potamogeton maghéját ersen nagyítva.

Chara termés ersen nagyítva. Composíta termés ersen nagyítva. 11. A Chenopodium rubrum L. 3 db. inaghéja ersen nagyítva. paucistamíneus Chaix 3 db. maghéja ersen 12. A Ranunculus nagyítva. Az els és harmadik lapjáról, a középs élérl nézve. 13. Oldalnézet, 14. felülnézet a Carex dístans L. raaghéjáról, ersen nagyítva. 15. Ugyanennek sklerenchym sejtjei (IV;' 8.) Chenopodium rubrum bels, finom hártyájának 3 isolált 16. A 8.,

9.

10.

sejtje (IV. 8.) 17.

18.

a

A

Potamogeton maghéj hosszmetszetének szövete (II. 7.) Az Anchomenus (Agonum) viduus Panz. var. moestus Dft. szárnya

tzegben ersen nagyítva. 19.

A

Donacia consímilis Schrk. szárnya ersen nagyítva.

20. ter-

mészetes nagyságban. 21.

A

tíkus rajza.

Ranunculus paucistamíneus Chaix maghéj szövetének schema(III.

8.)

23.

A Hypnum levél sejtfala (IV. 8.) A Chenopodium rubrum maghéjának

24.

Egy

22.

tülevelíí fa

szövete

(Cupressinoxyion pannonicum Ung. sp.) radiális

metszetébl tracheid (IV. 7.) A bogárszárnyak a 6 7 m. mélységbl, a s a többi a 35'5 m.-rl kikerült anyagból valók.

—

8

=

A

nagyítás

450-szeres

vetítve.)

;

foka: IV.

8

(III. 8.)

II.

=

7

=

230-szoros;

650-szeres

(a

24.

IV.

ábra a 238"48 m.-röl 7

mikroskop

=

420-szoros;

talpának

III.

síkjába

>^'

Kecskemét

Uajnulta

:

Hui.i.ós.

altalajából.

Növényzet. —

Irta

:

Dü. Hollós László.

—

Ezen leírásnak alapját tisztán az általam gyjtött anyag képezi, mert vidékünk növényeit rendszeres feldolgozás czéljából eddig senki sem gyjtötte s igy az irodalomban számbavehetö adatokat gyéren találhattam Kecskemét növényzetérl. Midn a négy éven át több mint száz gyjt kirándulásban szerzett növényeket systematikusan elrendeztem, Dr. Borbás V. munkájában, mely a fváros monographiájának részét képezi, mindenütt aláhúztam a vidékünkön található növények neveit s melléjök jegyeztem az elfordulás helyét. így aztán a növények felsorolásakor ugyanazt a sorrendet követem, aminek az a jó oldala is meg van, hogy a fváros pesti részén elforduló, de eddigelé nálunk nem talált növényeket mintegy folytonosan nyilvántartom s Kecskemét növényzetét mindenkor könnyen hasonlithatom össze a nem messze es fvároséval. A legközönségesebbekbl is szedtem, hogy herbárium alapján készíthessem a felsorolást azonban az olyan nagyon közönséges és össze nem téveszthet növényeket, melyek már egy-két helyrl megvoltak, nem gyjtöttem újabb helyérl, hanem a kirándulás alkalmával csak fel;

jegyeztem.

A

begyjtött anyagot a következ urak határozták meg, vagy vizs-

gálták felül:

A moszatokat Francé Rezs, a budapesti megyetemen növényA charákat Dr. Filarszky Nándor, a budapesti tudom, egyetemen növénytani assistens. A gombákat Hazslinszky Frigyes, az tani assistens.

nyg.

a magyar tudományos akadémia Gyula egyetemi m. tanár s a magyar nemzeti múzeum növényt, oszt. re. A zuzmókat Dr. Alexander Zahlbruckner (Wien, k. k. Hofmuseum, botanische Abtheilung.) A mohókat Dr. Schilberszky Károly kertészeti tanintézeti tanár Budán. eperjesi

tagja

és

collegium részben

Dr.

igazgatója,

Istvánffi

38

A virágos növényeket iskolai

r.

Dr. Borbás

Viiicze

egyetemi m. és freál-

tanár Budapesten.

Összeállitásomnak a lelkiismeretes s buzgó munka daczára, melylyel többen dolgoztunk rajta, sem tulajdonithatunk teljes tökéletességet. Hiszen a fváros környékén, ahol annyi, kizárólagosan növénytannal foglalkozó,

nagynev ember gyjtött az évek hosszú során át, még mindig akad egy-egy eddig fel nem emiitett faj, mely kikerülte a vizsgálók figyelmét. Bizonyára nálunk is lesz még több, itt fel nem sorolt növény. Erre vonatkozólag idézem

Dr.

„Végre körül kellene

fznöm

Borbás szavait (Budapest növényzete 20. 1.) a magyar fváros flóráját Pestmegye nevezetesebb füvészi pontjai által. Ezek fölött a magyar fváros hasonlithatatlanul fölötte áll változatos tenyészett viszonyai következtében. Budapest flórájának ezen kimagaslása onnan is ered, mert a többi helyek növényzete úgy kikutatva, mint a fvárosé, nincs". Különben egy vidék növényzetének tökéletes feldolgozására négy esztend nem is elégséges. Hogy az eddig begyjtött anyag feldolgozását mégis közreadom, teszem ezt ama reményben, hogy mások vagy magam ezen az alapon tovább építhetünk s idvel sikerül egy tökéletesebb név sort összeállitani. Fképen pedig az lebegett elttem, hogy Kecskeméten három középiskolának tudományra törekv ifjúsága veheti a növények névsorát alapul kutatásaiban s a gyjtött anyag elrendezésében. 1891. szeptembertl 1896. június végéig, összesen 121 kirándulásban a következ helyeken gyjtöttem: Nyirerd (36-szor), Talfája (20), Kisfái (1), a vasút mente és a mkert környéke (13), a Széktó körül (5), Csalános, Ballószög és Matkószél (9), Szikra (7), Bugacz és Monostor (4), Ágasegyháza (3), Kerekegyháza (1), Fels-Pusztaszer (1), Nagy-Krös (21). Közelünkben legszebb gyjthely a 8 km.-nyire fekv Kis-Nyirerdö s a folytatását képez Nagy-Nyir. Ide járnak leginkább a tanulók is gyjteni s épen ezért ezt kutattam át legtöbbször. A messzebb es helyeken, igy a Szikrában, meg Bugaczon egy kirándulás alkalmával 3 4 napot, st egy hetet is töltöttem, hogy behatóan gyjthessek. F. -Pusztaszeren (Csongrádmegyében) a mvelhet helyek jóformán mind fel vannak törve s csak a legrosszabb részeket hagyták meg legelnek, így aztán, noha Kecskemét városának tulajdonát képezi csak egyszer gyjtöttem ott. Közvetetlen szomszédunknak Nagy-Körösnek növényeit is felvettem. Ennyit tartottam szükségesnek megjegyezni arra nézve, miként keletkezett és készült a jelen összeállítás. Ha a részletes felsorolásnál a lelhelyeket elhagyjuk s egyszeren száraz névsort adunk az egész sokat vészit használhatóságából. Nehogy azonban a sok termhely felsorolásával a terjedelmet növeljem, ahol szükségesnek mutatkozott, a következ rövidítéseket alkalmaztam;

—

39

=

Agascgyháza Ballószög'

=

A.

Sziki-a

Bsz.

= B. = Cs.

Bugacz

Úrrét

^ =

Osalános

Fels-Pusztaszer

=

Halosz

=

Város ordojo V. vasiít monto vm. útmente úm. bolyon, vagy helyokon

K.-P.

=

H.

=

Kerekegyháza

=

Matkószól

K.

mvelik

Msz.

A

Monostor ;= M. Ny. Nyir

=

=

Szent-Király

Széktó

=

= Sz. = T. = Ú.

Talfíija

=

magam

növónyt N.-Körösön is omliti innen

=

Kanitz

N.-Krösön nom

Szt.-K.

h.

= mv.

^

találtam

N.-K.

N.-K.

2.

találtam, de Kanitz felsorolja

= N.-K.»

Szt.

Ha

növényt vidékünkön

a

meg van

kezésében

eralitve,

egyáltalán

nem

de Kanitz

leltem,

ugy a növény neve eltt

áll

érte-

a csillag

s

ez

esetben nincsen folyószámmal ellátva.

Természetesen

a

varietasokat,

meg

a

mvelt

növényeket

sem

számoztam meg.

Irodalom. 1. Dr. C. Baenitz, Herbárium Earopaeum. A Nyirerdöben gyjtött Dracocepbalum Austriacum L.-t s Nyársapátról a Chlora serotina var.

oxyloba Borb.-t adta

ki (1895.)

Budapestnek és környékének növényzete 1879. Ebben a 9-dik lapon öt növényünk van emlitve. A munka általános részét használtam s teljesen azt a sorrendet követtem a növények felsorolásánál. 2.

Dk.

3.

Dr. Borbás V. Pestmegye

V.

Boi{b.\s

A

flórája

Sadler

(1840.)

lapokon Kanitznak N. -Körösrl nyeire tesz megjegyzéseket. adatok 1872.

4.

27. és 28.

A

a

általános részt

és

ujabb növé-

magyar homokpuszták növényvilága, meg a Temesmegyére vonatkozó becses munkából az használtam, mely részben a mi viszonyainkra is reá illik.

Dr. Borbás

homokkötés 1886. 5.

V.

Ebbl

óta

felsorolt

Természettudományi Közlöny IX.

k. 1877.

435.

1.

Dr. Borbás V.-nek

a „Szakülés'-en elterjesztett dolgozatából idézem a következket:

ritka.

Juncus alpinus Pestmegyében

coriacea W. Kit. mezkön bven

(C.

Vili.

Nagy-Krös

eddig

csak

egy

és Czegléd

helyen

között árkokban

volt

emlitve.

nem

Centaurea

Sadleriana Jk.) Kecskemét és N. -Krös körül homokos

terem.

Megemlíti továbbá, hogy Nagy-Körös határában, a nyársapáti pusztán,

Szarka Mihály budapesti tanár tanyája körül mintegy 50—60 faj, többnyire közönséges növényt gyjtött, melyek a Sertum florae Nagy-Krösiensisbeu

nem

emlitvék.

A

nevezett

puszta

nagyobbrészt

mveltetik,

40 de a szekcrutak, a vasút mentén s a mezsgyéken sok, a magyar Alföldet jellemz pusztai növény díszlik. Legnevezetesebb a Syrenia angustit'olia, Dianthus serotinus, Sanguisorba officinalis, Anthemis Ruthenica, Centaurea arenaria, Tragopogon üoccosus, Chloia serotina, Erythraea linariMarrubium remotum a temet körül stb. folia, Veronica Anagalloides ;

Dr.

6.

V.

BoRBÁs

V.

Zur

Specifitiit

(Botanisches Centralblatt 1894. Nr. 32/33.) var. oxyloba Borb.-t emliti Nyársapátról.

von

Chlora

Ebben a Ch.

und

Eiythraea.

serotina

Dr. Borbás Vincze Floristicai közlemények a magy. tud. akadémia

7.

támogatott botanikai kutatásaimból. Mathem. Terratud. Közi.

által

Koch.

A

14.

és 15. kötetben egyes adatok. 8. Hanusz I. A szke Tiszánál. (Földrajzi közlem. 1883. XI. k. 402. 1.) él növény genusa fordul el benne Szt.-Királyról s a Tisza vadon 16 mellékérl. Más hét növénynek a speciese is fel van emlitve.

Dr. Hollós L.

9.

.Kecskemét"-ben

tlem

1894. máj. 27-én,

így:

Részben nevemmel, részben Corvinus jelentek

meg

kisebb

Bugacz-Monostor

tájleirások

aláírással a

növényzettel,

növényvilágából és pásztoréle-

tébl; június 10-én, A Szikra; július 29-én, Fels-Pusztaszer; október 14-én, szi kép Kecskemét vidékérl, Ágasegyháza. 10.

téhez.

Adatok magyarország gombáinak ismere18. k.) füz. A dolgozatban néhány általam van Kecskemét vidékérl.

Dr. Istvánffi Gyula.

(Természetr.

gyjtött gomba

is

1895.

11. AuGüSTo Kanitz. Sertum florae territorii Nagy-Krösiensis. Verhandlungen der k. k. zoologisch-botanischen Gesellschaft in Wien 1862. A 201 — 214. 1.-ig 370 növényt sorol fel N. -Körös vidékérl. Ebbl mintegy 45, nem vadon él, de sorszámozott növényt leszámítva, (mink a tök,

spinót, búza, árpa, zab, szilva stb.) marad 325 faj. Egyesekben Kerner kételkedik (Verbascum Thapsus L. Trifolium pallidum W. K.) a többibl mintegy kilenczvenet vidékünkön nem találtam. Azonban számos igen közönséges növényt szedtem N. -Krösön és Kecskeméten, mely a felsorolásban nincsen felemlítve. (Anthemis ruthenica, Reseda lutea, Muscari racemosum, Dianthus serotinus, Syrenia angus-

dinnye, uborka,

tifolia stb.)

Die Vegetationsverháltnisse des mittleren und östlichen Ungarns und angrenzenden Siebenbürgens 1875. (nem teljes.) Ugyanez megjelent az Oesterreichische botanische Zeifschrift-ben is 1867 1879. Ebben szerz gyakran emliti a növények felsorolásánál „Kecskemeter Landhhe". „Kecskeméti fensik, vagy kecskeméti puszta alatt Kerner a Tisza és Duna közt elterül homokos hegyhátat érti, Ü. B. Z. 1867. 134. l.' (Borbás Pestm. flórája 26. 1.) Kerner eredetije vP- 1-) 12.

A. Kerner.

—

—

41 a következ:

Kecskemét

„Diosec sandige Landrückeii,

liegt

verzcichnct

und der auf den

crscheint,

ist

eine

in

dessen Ceiitiuia die Stadt

altén Karteti als

alté

Deltabildung

,Kecskemeter Haide" der

Donau und

zeigt

zwischen seinen unziihligen, dünenartigen parallelen Hügclreichen, welche t'ast durchgehends von Nordwest nach Südost ziehen, eben so viele in gleicher Richtung verlaufende und vielfach verschlungene Miden und Thiilchen, welche eben das einstige Rinnsal des Donaustromes bildeten, nach und nach immer mehr versandeten und in dem Masse trocken gelcgt wurden, als die Donau in ihr jetziges Rinnsal an den westlichen

Rand

des Tieflaades gedriingt wurde".

Kerner specialiter Kecskemétet egy-két helyen emliti. Nagy-Kröst több helyen felhozza ugyan, de mindig Kanitz után s igy kerülhetett bele

Kecskemét

is.

Minthogy Dr. Kerner (jelenleg bécsi egyetemi tanár) az ötvenes számos kirándulást tett Budapest környékén s elbb emiitett mve „a legkitnbb dolgozatunk Közép-Magyarország flórájáról" kérdést intéztem hozzá is, hogy gyjtött-e vidékünkön, avagy van-e tudomása, hogy floristikai közlemény jelent volna meg Kecskemét környékérl. években

Noha

az assistense által adott válaszban a Vegetationsverháltnisse etc.-re

,auch das Gebiet von Kecskemét umfasst" mégis azt látom, hogy nálunk nem járt. Hogy Kerner Kecskeméten nem botanizált, az kitnik a Vegetationsverháltnisse 9-dik lajjjáról, ahol való hivatkozásnál ez áll:

magyarországi kirándulásait sorolja fel, de Kecskemétet nem emliti. A hozzánk legközelebb es kirándulás pontjai kilátszanak következ mondatából: „Auf die Kecskemeter Landhöhe wurden im Jahre 1860 drei grössere Ausflüge im Juni und Juli uuternoramen und dabei insbesondere der durch seine Flóra ausgezeichnete Erdhegy nordwestlich von Kecskemét und die Wálder bei Monor und auf Puszta Peszér sorgfáltig untersucht". 13. Veszelszki

A. Növevény-plánták

országából

1798.

A

24.

lapon

az Acorus Calamusról ezt irja:

„Ketskeméten alól pedig az úgy nevezett Szikorában, és egyéb motsárokban elég terem."

Franz WoBNiG-tl „Eine Pusztenfahrt" czim, utazási éleményeket ministeriumnak ajánlva. Itt a májusban virágzó Cineraria campestris, Iris variegata, Verbascum phoeniceum stb. mellett már Statice Limonium, Linosyris vulgáris, Echinops Ritro, tehát nálunk augusztus meg szeptemberben virágzó növények vannak feljegyezve egy idben a robogó vonatról. 14.

tartalmazó könyv jelent meg, a magyar közoktatásügyi

—

Adatait

nem

használtam.

42

Általános rész. Minden növény

alkalmazkodni

képes

jobban

igj^ekszik

a

laját

fenntartani

viszonyokhoz,

a

és

terjeszteni.

létért folytatott

Minél nehéz

küzdelembl unnál gyzedelmesebben kerül ki, annál jobban terjeszkedik, annál nagyobb területet hódit meg faja számára. Amely növény pusztáinknak mostoha viszonyaival, a perzsel homokkal megtud barátkozni, tri annak forróságát a gyorsan váltakozó hideggel együtt, képes a sovány homokból is fedezni szükségletét, az boldogulhat Alföldünkön. Ilyen növény azonban kevés találkozik s igy nálunk nem a fajok száma nagy, hanem a kedveztlen viszonyokhoz simulni tudó. csekély számú fajok egyéneinek sokasága rengeteg. Van id, még májusban is, midn csak 10 20 faj növényt látunk egész napon át, de abból aztán temérdeket. Ezen változatosság hiány egyik oka annak, hogy nálunk oly kevesen lelkesednek a növényekért s a könnyen hevül ifjúság közt is oly ritkán akad egy-egy szenvedélyes gyjt. Az alföldi homokpuszták aszályos, forró nyara, meg kés fagya nem kedvez a lombos fák életm.ködésének s csak az alacsony termet fás

—

fnem

növények növények, különösen az aprócserjék meg az apró, képesek igazán daczolni a nehéz viszonyokkal, csak ezek képesek emberi segítség nélkül megélni s fajukat fenntartani.

A ltetvék.

fák vidékünkön

A

hihetleg

nem

eredeli

benszülöttek,

kötöttebb talajon tölgyfaerd szigetecskék

is

hanem

fordulnak el,

melyekben a tölgy kivétel nélkül Quercus pedunculata Ehrh. Ilyenek vannak a Nyírben, Talfájában, Szt.-Királyon és a Tsben, továbbá NagyKörösön a Pálfájában és Nagyerdben. Közben a vad körte is eljön, meg a nyírfa, (Betula verrucosa Ehrh.) mely kiváltképen a Nyirerdben, meg Nagy-Krösön él. A homokbuczkás erdket javarészben a nyárfák képezik, különösen a fekete és fehér nyárfa (Poi)ulus nigra L. és P. álba L.) közben a P. tremula L. és canescens Sm. A Tisza mentén terjedelmes fzesek vannak s itt az égerfa is jól tenyészik, meg a szilfa és fodor-

jávor

is

ujabban az

A

homokon meghonosodott az akácz csipkefa Ailanthust meg Pinus austriacat iparkodnak ültetni.

eljönnek.

Vidékünk több mint száz

erdei a legszebbek június közepe táján. faj

s

Ekkor egy napon

virágos növényt lehet a tisztásokon gyjteni.

cserjék többnyire húsos gyümölcsek. Ilyen a fagyai (Ligustrum), a veressyr som (Cornus sanguinea), a sóskafa, a varjútövis. A fenyknek eredeti, bennszülött képviselje a gyalogfenyö boróka, (Juniperus communis) vagy mint nálunk nevezik borovicska. Ez

Az

Alföldön honos

szórványosan az egész vidék erdeiben elfordul, de legnagyobb menynyiségben a legtypikusabb pusztán, Bugaczon a Siványos szélein található,

43

Lycium is elkerül Opulus). a kecskerágó (Evonymus)

hol egész berek formatiót alkot a Berberis-sel. Itt-ott a

a NyireKlben a kúnyafa (Viburniuii

s

a TaltVijábaii

meg

a í'eketcgyr (Acer Tataricum)

is

elég gyakoriak.

A

különösen a Szikrában temérdek a mogyoró, elég gyakori a kökény meg a galagonya. A fekete bodza is eljön, de a földi bodzái (Sambucus Ebulus) az egész vidéken nem láttam. kötött helyeken a

Nyirben,

de

Legfeltnbb aprócserje

az

Ephedra distaehya

L.

„az austráliai

kazuárfák törpe kiadása". Terem Nyirben és Szikrában, homokos helyeken.

hozzá termetre a szintén ott növ Equisetum hiemale meg raraosissimum és a Chondrilla iuncea. A Salix angustifolia Wulf, egy kis füzecske fleg a vizállotta, kiszikkadt laposokban fordul el s a Nyirben meg egyebütt is, helyenkint egészen benövi azt. A

Legjobban hasonlitanak

tlevel tetcmoldónak (Helianthemum Fumana) gyökere igen mélyen megy le a földbe, mig fás ágacskáit közvetlenül a homok felszínén terjeszti széjjel. Az egész vidék homokbuczkás erdiben, helyenkint rendkívül bven fordul el. A homokos mezkön a kakukkf helyettesíti, mely szétmászó szárával itt-ott egészen benövi a homokot. Vidékünkön feltn kevés a rózsa. Daczára a sok keresésnek csak kevés fajt tudtam találni s azt is alig néhány példányban. Egyes ligetekben temérdek a futószárú hamvas szeder (Rubus caesius), fképen a Tisza mentén, ahol a fákkal összefonódva átjárhatatlan

A

meggy (Prunus Cbamaecerasus)

törpe

A

vitorlásviráguak

is

több

srséget

képez.

helyen jön el.

közül a gerliczetövis (Ononis spinosa)

a rekettye

(Genista) s a zanót (Cytisus Austriacus L. és C. Hatisboncnsis Schaefer) találhatók itt-ott

A

felfutó

nagyobb mennyiségben. növények száma vidékünkön csekély.

A

ClematisVital-

meg

a télizöld borostyánt egyáltalán nem láttam itt. Nedves helyeutak mentén a komló (Humulus Lupulus) meg a nagy folyóka (Convolvulus Sepium) és a Bryonia álba, a tiszaparti ligetekben meg a vad szl tekergznek a fákra. A Polygonum Convolvulus és az iszalag

bát

ken

s

ebszl (Solanum Dulcamara)

is

gyakoriak, de a Viciák

mégis a legkö-

zönségesebb iszalag növények vidékünkön. A télizöld növények-nek sem kedvez az Alföld homokpusztáinak szárazsága. A télizöld borostyánt (Hedera Helix) s a télizöldet (Vinca minor) temetkbe ültetik ugyan, de vadon hiába keressük. Örökzöld növényünk a borovicska (Juniperus communis) meg a tlevel tetemoldó (Helianthemum Fumana).

A gyepes

fnem növés

növényzet s

csak

a pusztákon többnyire kurta termet,

szórványosan zavarja a végtelennek látszó egynövény vagy növénycsoport,

hangú takarót egy-egy kórótermet mint a bogácsok,

sr,

ökörfarkkórók,

fnem

somkórók,

ördögszekér,

a

Chondrilla 4»

44 stb.

Az

apró

családjából

nösen

a

fnem

valók,

növények

de sok

kakukí, homoki

más

jó

részben

családbeli

is

a

grarnineak és cyperaceak

elölordul

köztük, így külö-

ezüstös pimpó, Alsine verna,

ós

arenariura, Alyssumok, úti füvek,

Hyeraciumok

Polygonum

stb.

fnem

növényeknek egy része, különösen a gramineák bojtos A gyökérzetükkel nagy tömeg homokot fognak meg, mig mások, a kétszikek igen mélyre bocsájtott karógyökerükkel iparkodnak magukat a homokon megkötni, a kifúvás ellen biztosítani s a mélységbl a nedvet felszíni.

Vannak, melyek taraczkokat bocsájtanak s ezek meggyökeresedvén tsarjakat hajtanak, mi által csupa új egyén keletkezhetik. így a homok bár gyakran majdnem teljesen eltemeti ket, mégsem gyzedelmeskedhetik rajtok. Ilyenek a bojtorján pázsit (Tragus racemosus), az ujjas taraczkmuhar, (Cynodon Dactylon) valamint a csenkesz (Festuca vaginatal stb. mindmegannyi kiváló homokkölö. növények rendszerint keskeny, merev, A pusztáinkon él

fnem

vagy nagyon sallangos levelekkel birnak, melyeken a kipárolgás így a gramineák,

cyperaceak,

szegfüvek,

Linosyris,

Alsine,

kicsiny,

vagy az

Astragalusok, Artemisiák, szamárkenyér, Pulsatilla stb. Egyesek, mint a

Helianthemum Fumana, a borovicska stb. egészen tlevelek. A gyapjas, szöszös level, meg az érdeslevel növények is gyakoriak pusztáinkon.

A

gyapjas ruházat, a forróság okozia nagyfokú kipárolgást csökkenti s növény életét megvédi. Gyapjasak a Gnaphalium arenariuai, Achillaeak, Anthemis ruthenica, ürmök stb. Más növényeket vastag húsos igy a

védnek a kiszáradás ellen. így a Sedum maximuni-ot, mely oljgyakori a homokon. Homokos pusztáink növényeinek java része olyan egynyári növény, mely egész életmködését hamar iparkodik bevégezni, ugy, hogy még mieltt a forró nyár elperzselhetné, már magot is érlelt s igy a következ évre magvában marad fenn. (Hogy mennyire sietnek növényeink a leveleik

virágzással,

arra

19-én Talfájában és grandist

meg

nézve

csak

meg Nyirben

pár

adatot emlitek.

1893. mart. 18-án s

virágzó Viola odoratát, Pulsatilla nigricans

Potentilla arenai'iát találtam. 1894. mai1. 11-én a Nyir-

ben virágzó Gagea pusillát s Pulsatilla grandis-l láttam.) Mások a gumóba, hagymába, vagy tkébe iparkodnak összehalmozni az uj növény fejldésére szükséges táplálékot s a forró nyarat meg az év uagy részét ezen tartalékgyjt átalussza. A homokos helyek jellemz növényei minél rövidebb id alatt, minél több magvat igyekszenek termelni s ezért rendszerint apró, de sok virágüak, mint a compositák stb. Vannak ugyan nagy virágúak is, igy a Pulsatilla, Lavatera stb. de ezek sok gyüniölcsek. Sok növény gyümölcsén, magván repülkészülék van, másoknak tollas forgójok van (kökörcsin, árvaleányhaj) vugy bojtorján gyümölcsükkel

45 (Lappula Myosotis stb.), mások meg, mint az Erodium, Cieranium magvaikat rúgják széjjel. Szóval a természet sokféle, gyakran bonyolódott berendezéssel törekszik a növény faját fenntartani hurczoltutjálc szét fajukat

és terjeszteni.

A homokos helyek sajátságos,

növényzete.

A

homokos meg a szikes talaj más földneraen homokos pusztákon uralkodók a pázsitfélék, mig

jellemz növényekkel

bir,

olyanokkal, melyek

megnera teremnek. A növények itt alig teremnek. A rajtok elforduló formatiók nincsenek egymástól élesen elválasztva, hanem gyakran egymás mellett a fás és télizöld

s

összeolvadva

fordulnak

el.

Ilyen

formatiók

Gryllus) a füvesebb helyeken, az árvalányhaj

homokosabb helyeken, homokon (Seeale fragile). A lata) a

f.

;

a

fenyer

f.

(Pollinia

(Stipa pennata és capil-

az egynyári pázsitfélék formátiója a laza

káka f. (Scirpus Holoschoenus) homokbuezkás erdöszéleken s vizállotta, kiszikkadt laposokban, a gyalogfeny f. (Juniperus communis) fleg a homokos erdk szélein. Vidékünk pusztáin, a homokbuczkák közt mindenfelé, a kissé kötött talajon nyárfa erd szigetecskék emelkednek, melyekben az aljafát ittott a

galagonya,

szürke

zanót, sóskafa,

kökény, cseplesz meggy és borovicska

erdeskékben néha övig járunk a nagy fben és üröm bokrok közt, majd meg tisztán kopasz, kietlen homokfúvásba érünk. A homokon a sok moszat (Nostoc commune) moh és zuzmó (Cladonia endiviaefolia) ropog, zörög lábaink alatt, helyenkint a Helianthemum Furaana borítja a felszint, mig a laposokat a Salix angustifolia Wulf. képezi.

Ilyen

foglalja

el.

Stachys

A

recta,

meg Senecio integrifolius, Hesperis tristis, Veronica spicata és V. multifida, az AstraA. Austriacus s Euphrasia lutea láthatók, mig körü-

füves helyeken

Gagea

galus Onobrychis, löttük a lazább

pusilla,

homokon

(Tribulus

Orientális

ostorszer

ágait

s

az

a

Silene Otites ezrei lengenek, a királydinnye

Kerner)

gyzedelmesen

árvalányhaj

mutogatja

szerte

(Stipa capillata és pennata)

kúszó

meg

a

szamárkenyér (Echinops Ruthenicus) küzdenek a létért, nemkülönben a szürke káka (Scirpus Holoschoenus), a Corispermum nitidum, Centaurea Tauscheri Kern. Tragopogon floccosus, Kochia arenaria, Secale fragile, (^tisus bitlorus, Andropogen Gryllus és A. Ischaemum, meg a báránypirositó (Alkanna tinctoria) tengetik életöket. Helyenkint temérdek az Artemisia campestris, Achillea ochroleuea, Silene conica. A Galiura verum, Asperula Cynanehica és Medicago minima is igen nagy mennyiségben fordulnak el a homokon. A legtöbb

homokbuezkás erdben az Epipactis rubiginosa egész bokrosán, nagyon bven fordul el s nálunk jellemz is. Igen bven található még az egész vidék homokos helyein a Sedum maximum és helyenkint a S. Hillebrandii.

46

Bugacz

és Monostoron,

úgy hUszik legeredetibb a pusztai növény-

zet. Itt, a Borovicskásban, Görbeszékten és Farkasorditóban, általában a homokos helyeken öszszel a következ, részben megkésett növényeket

Thyraus Marschallianus, Potentilla arenaria és argentaea, PolyOnosma arenarium, Helychrisum arenarium, Chondrilla iuncea. Linosyris vulgáris, Carlina intei'uiedia Schur., Onubryehis arenaria, Astragalus virgatus, Silene Otites, Dianthiis serotinus, Echinops Ruthe-

láttam:

gonum

arenarium,

nicus, Centaurea Jacea, és

hirsutum, Tribulus

Euphorbia Cyparissias, Pulsatilla

orientális,

Helianthemum Fumana Eryngium cam-

pratensis,

Lotus corniculatus, Salsola Káli, Corisperraum nitidum, Kochia arenaria, Gypsophila arenaiia, Linum eatharticum, Plantago arenaria, továbbá a következ gramineakat: Slipa capillata, Cynodon Dactylon, Tragus racemosus, Poliinia Gryllus, Aiidropogon Ischaemum, Dactylis

pestre,

glomerata,

Agrostis stolonifera,

Molinia coerulea.

A

homokon tengd,

Colchicum arenarium, mely élénk, nagy virágjával a legszembetnbb szi növénye homokpusztáinknak. ritkás

fben

kirivó ellentétet képez a

A

homokos mezkön élnek még és pedig az árvalányhaj i'ormatiókövetkezk is: Jurinea mollis, Carox stenophj^la és nitida, Alyssam arenarium, tortuosum és minimum, Linosyris vulgáris, Ephedra distachya,

ból a

Syrenia angustifolia, Hieracium echioides, Bauchini és pilosella, Myosolis Peucedanum arenarium, Seseli annuum, Triticum cristatum, Iris arenaria, Bromus squarrosus, tectorum és mollis, Camelina microearpa,

hispida,

Crepis rhoeadifolia.

Egyes homokos mezkön rengeteg mennyiségben élnek az Euphorbiák, Carduusok, Hieraciumok és Alyssumok, Bromusok, Andropogon, Rumcx Acetosella, Daucus carota, Galium verum, Anthemis ruthenica, Anchusa officinalis.

Erdkben, bokros helyeken, kötöttebb szal találhatók a

talajon tavaszkövetkez növények: Convallaria majális (gyöngyvirág)

Pulmonaria mollisViola odorata, Yinca herbacea, sima Kern., Cineraria campestris Rotz., Fragaria viridis (földi eper), Anemone silvestris, Ajuga genevensis. Geránium sanguineum, Geum urbanum. Orchideák, Veronicák, Scorzonera purpurea, Lithospermum purpureo-eoeruleum, Glechoma hederacea, st helyenkint az Árum maculatum s Dictaunuis Fraxinella is eljönnek. Kecskemétnek legszebb erdeje a tiszamenti Tös, mely fleg tölgybl áll, tarkítva juhar, nyái', éger és krisl'ával, meg mogyoróbokrokkal és A hatalmas rekettyével, mig beljebb a gátnál a fzfa lesz az uralkodó. hamvasritkás, kiodvasodott fzfatörzsek, derékon sok ágat terjesztve,

Polygonatum vulgare

szürke,

és latifolium

(Salamonpecsét),

ezüstös lombkoronával képezik a titokzatos,

komló a fákra tekergzve

s a

tiszaparti

erdt.

A

szederindákkal összefonódva, majd egy-egy

47 ledlt, hatalmas fa ágaival s a védelme alatt keletkezett buja növényzet

srségeket, serdket képez. Helyenkint a vadszlt látjuk maga természetességében a fákra fonódva, araint kék vagy fehér, érett

átjárhatatlan a

fürtjei

csábítóan csüngnek alá a magasból.

Mocsaras helyeken,

a nádformátió körül találjuk a sásféléket

(Carex), a kákát (Scirpus), a gyékényt (Typha),

Sonchusok

(Sagittaria sagittaefolia)

Solanum Dulcaraara, az

és

majd a nyillevel nyilf

Symphytum tnnek

fel.

Itt

élnek a

Pseud-Acorus, Dianthus superbus, Butomus umbellatus, Succisa pratensis, Callha palustris, Mentha fajok s Epilobiumok, Lythrum Saliearia, Cirsium palustre. Egyes helyeken, különösen Alpár és Ugh felé temécdek az Euphorbia lucida és palustris. Ugyancsak vizenys helyeken fordulnak el többnyire a harasztfélék is. Vizek szélén találjuk a következidet is Eupatoriura cannabinum, Lycopus, Myosotis palustris, Gratiola officinalis, Scutellaria hastaefolia, Iris

:

Bidens tripartitus és cernuus,

Pulicaria dysenterica,

A

Veronica aquatica.

Tisza mentén kiszikkadt helyeken rengeteg sok az édes vagy

torma. (Cochlearia macrocarpa.)

Nagy nádasok vannak

magyar

a Szikrában

meg

Agasegyházán. Itt a széleken srn láthatók a Lythrumfélék, a Lysimachia vulgáris és Nummularia, Senecio paludosus, Stachys palustris, a nádra meg a nagy szulák tekergzik. A Tiszamentén az embermagasságú fben feltn a nagy, fehér virágú Tanacetum uliginosumW. Kit. Agasegyházán meg a zsombékokban a gyönyör, kék szirmú Gentiana Pneumonanthe.

Álló vizekben fehér,

igéz szép

virágai,

fehér

a

meg

(Nymphaea álba) nagy, Limnanthemum nymphaeoides

tündérrózsa

helyenkint a

sárga szirmai gyönyörködtetnek. Kisebb vizekben élnek a Ranunculus pau-

Lemnaceak, Hydrocharis, Oenanthe Phellandriura, Roripa austriaca, néha Utricularia vulgárist meg Charat is találhatunk. A holt Tiszában temérdek a Potamogeton natans, meg a Polygonum amphibium is nagy mennyiségben jön el. Vizállotla helyeken, melyek többnyire szikesek, fleg a következ növényeket találjuk Potentilla anserina, Aster Tripolium, Lotus cistamineus és sceleratus,

:

W.

Chlora et K., Euphrasia lutea Achillea rosea, Inula britannica, Serratula tinctoria, Bidens tripartitus, Salix angustiflia, Equisctum arvense, Crypsis aculeata, Juncus lamprocarpus, Cyperus ílavescens és pannonicus, ritkábban a Triglochinek. Ugyancsak nedves helyeken, fleg a Tisza mentén nagy területeket borit a Glycirrhiza echinata, Pulegiura vulgare meg az Althaea officinalis. A szikes helyek növényzete. A pusztákon mintegy szigeteket képeznek a szikes helyek, melyeken elfordulnak a sós szikr (Camphorosma ovata W. K.) a kövér level Plantago maritima L. Nagy tersiliquosus,

Parnassia

serotina Koch,

palustris,

Nasturtium

Erythraea uliginosa

silvestre,

Prunella vulgáris,

L., melynek kellemes kékje élénkséget egyhangú kopárságba. Eljönnek itt a Cyperus pannonicus Jaqu. többféle Chenopodium, az Atriplex tataricum, Achillaea rosea, Crypsis aculeata és schoenoides, Taraxacum leptocephahmi, Scorzonera

leteket borit az Aster Tripoliura

varázsol az

parviflora, Cirsium

Egy nagy Gmelini Willd.)

braehycephalum.

területen, a

Libamezön a g}'önyör Gmelin

ezrei élnek a

sovány

l'öldön

lelleg (Statice

kellemesen lepik

s

meg

az

A sziki lapu (lelleg) forraatiót csakis ezen a helyen láthatjuk vidékünkön. A szikes helyeken elfordulnak még a Podospermum Jacquinianum, a Nostoc commune, a húsos level Buda marginatu. F.-Pusztaszer rengeteg terület vakszékein a Salsola Sodát is találtam. A szikes pocsolyák partjain a Scirpus maritimus és Tabernaemonlani képeznek formacziót s a fehér, szikes, vizállotla helyeken a labodák forembert.

macziójában résztvesznek az Atriplexek

dium Káli,

crassifolium, L. perfoliatum,

Sueda

meg

Chenopodiumok, a Lepi-

a

raaritima,

Buda marginata, Salsola

Hordeum maritimum.

Házak körül nnek:

a Datura Stranionium, Solanum nigrum, cardiaca (ritkábban) Xanthium spinosum és Leonurus Ballota nigra, strumarium, Marrubium vulgare és peregrinum, Lappá, Carduus, Urtica dioica és urens, Lycium barbarum. Utak mentén, gazos helyeken, tavaszszal nagyobb menynyiségben fleg a következ növényeidet találjuk: Holosteum umbellatum, Erodium cicutarium, Lamium amplexicaule és rubrum, Lithoapermum arvense, Euphorbia Cyparissias, Capsella bursa pastoris, Draba verna,

Thlaspi

perfoliatum.

Viola

arvensis,

Veronica tripyhlla

és

hederifolia,

Muscari racemosum. Késbben elfordulnak a komló meg a fekete bodza, a Rubus caesius, Cichorium intybus, Verbascum Lychnitis és V. Blattaria, Tragopogon major és orientális, Solanum Dulcamara, Silene inflata, Xeranthemum annuum, Reseda inodora, Chondrilla iuneea, Teucrium Chamaedrys, Cyno-

Anchusa

Nonnoa

Verbéna

ofíicinalis,

glossum

officináié,

Echium

vulgare, Artemisia vulgáris, Matricaria inodora, Salvia silvestris

ofíicinalis,

pulla,

cristatum, Medicago falcata, perfoliatum, Centaurea Lepidium Potentilla argentea, Cannabis Scabiosa, Geránium pusillum, Cerinthe minor, Fumaria Schleicheri, Melilotus officinalis, Knaulia arvensis, Orlaya grajadiflora, Polygonum avicués

austriaca,

Berteroa-

incana,

Triticum

sativa,

lare,

Diplotaxis muralis.

Tarlón

s

vetések közt

találjuk

a

következ

növényeket:

Stachys aanua, Nigella arvensis, Ajuga Chamaepytis, Sideritis montana, Hibiscus ternatus Cav. Diplotaxis muralis, Melandrium vespertinum, Convolvulus arvensis,

Centaurea Gyanús, Setaria

viridis,

Heliotropum euró-

49 paeum, Anagallis ai-vensis a var. coeruleaval együtt, Coronilla varia, Agrostema Gythago, Delphinium consolida. Papaver Rhoeas, temérdek Adonis aestivalis, itt-ott a flammea is, Lepidium Draba. A termesztett növények. Vidékünkön nagyban zik a szlmvelést és gyümölcstermelést. A szlkben rendszerint igen sok gyümölcsfát

nevelnek

és

pedig

l'leg

cseresznye és meggy-fát ültetik.

meg

a fehér és fekete eperfát.

az

alma,

kajszin-baraczk,

A

szilva,

tanyáknál

Itt-ott a diófát is láthatjuk,

burgonyát, helyenkint a esicsókát

meg

közben a napraforgót is mvelik és dinnyét is termelnek. A gabonanemek közül fleg a rozsot vetik, mert ez kedveli leginkább a homokot. Sok kukoriczát is vetnek. x\z akácz csipkefa vagy koronafa egészen meghonosodott nálunk s újabban az Ailanthust meg itt ott a fenyféléket iparkodnak honosítani. Leginkább sétatereken ültetik a következket is: Acer Negundo, A. campestre, A. platanoides, Gleditschia triacanthos, Oeltis australis, szilfa és krisfa. Kertekben látjuk az aranyest, Thujákat, Tamariscust, lonczokat meg a

Továbbá az rubrum) meg az aranyszín

Philadelphust.

egrest

a ribiszkét (R.

egrest (Ribes aureum).

A virágtalan növények helyre,

(Ribes grossularia),

java részben nedvességre,

erdre szorulnak, vagy épen vízben élnek

tetben csak szegényes névsort tud felmutatni.

s

árnyékos

igy vidékünk e tekin-

Nem

is

olyan nagy ideje

még annak, hogy Kecskemét környékén, st magában

a városban is mocsarak terültek el. Ezeket azonban kiszárították s így eltnt a virágtalan növényeknek jó része meg számos virágos is, mely vízre szorul. Vannak azonban olyan cryptogamok is, melyek a homokon élnek. Ezek aztán nálunk nagy mennyiségben vannak elterjedve, de inkább egyéneiknek sokasága s nem fajgazdagságuk által trmek ki. így a homokpusztákon temérdek a Nostoc comraune Vauch. (kocsonyamoszat), a Barbula ruralis (L.) mohhal együtt, helyenként meg egy zuzmó, a Cladonia endiviaefoha Diks. borítja a homokot. Moszatok nemcsak az álló vizekben, pocsolyákban, hanem a nedves, kötött talajon,

(Trentepohlia)

Charat

is

st

a

laza

homokon (Nostoc) meg

a

fák

kérgein

találhatók.

csak két helyen szedtem:

N. -Krösön a Nagy-erdben

s

Vidékünkön tehát elég ritka. A gombák közül a parasita gabona rozsda, üszög és szlpenész némely években nagyon elterjedt. A nyálkagombákból fzeken a Steraonitis ferruginea jön el bven. A legtöbb faj gomba májusban és szeptemberben. Az ehet gombák közül fleg a Morchellák vannak elterjedve, de az a Tisza mellett. Szikrában.

n

Agaricusok, Helvella albípes, Fistulína hepatica, Polyporus sulphureus, Lepiota procera sem ritkák, Boletusok meg kosárszámra szedhetk.

50

A

piaczon április hó második harmadában megjelenik a Morchella

bühemica

gomba). Késbb a M. conica, majd aM. esciiEbbl mindinkább több lesz a sárga, typicus, keves-

(kis Szt. -György

lenta váltják

fel.

kucsmagombák teljesen eltnnek vörösbél gomba (Psalliota), egyúttal a borsika

Május

bedik a fúlva.

tizedike körül a

s most a nagy fehér, (Marasmius) veszik át az uralmat.

A

piaczra a leghosszabb

idn

át s a

Marasmius terginus és M. Oreades-böl. Vidékünknek többféle ehet gombáját nem hozzák a piaczra. így Lentinust, Boletust, Helvella albipest, Lepiotát, Collybia fusipest soha sem láttam ott, noha az erdkben nagy mennyiségben van. A mérges gombák közül fleg az Amanita muscaria (légyöl galócza), továbbá az A. phanterina és phalloides fordulnak el. Különösen az els könnyen felismerhet. A taplógombákból húsz faj fordul el. Egyéb gombákból közönségesek a Coprinus fuscescens, útczákon, kerítések mellett, a Hypholomák, Lentinusok, Mycenak, Stereumok s Daedalea quercina fatörzseken, a Tulostoma mammosum, Naucoria hamadryas s Lycopcrdonok homokon, a Scleroderraa vulgáris s Galerak füves helyeken. Érdekesek a földi csillagok (Geaster), melyekbl több fajt gyjtöttem homokos helyeken. A csinos Cyathus, valamint a Pezizák sem ritkák. Feltn az ess id után fleg akáczfákon növ, kocsonyaszer Judásfül legtöbb kerül

a

(Hirneola auricula Judae.)

Vidékünkön több olyan

fajt

gyjtöttem, mely hazánkból eddig nem

volt ismeretes.

A zuzmók

nálunk, az erd nem nem nagy fajszámmal dicsekedhetnek. A Physcia parietina, mely gazdában nem válogatós s megterem akáczon csakúgy mint deszka-keritésen, st cserépzsindelyen is, eléggé elterjedt. Bven van a többnyire fatörzseken élnek

s igy

levén bviben,

Cladonia endiviaefolia

nem

A

is

elborítja a talajt s

homokbuczkás erdeink

közben a

Cl. furcata és

tisztásain.

pyxidata

ezekrl még hihet szaporíthatjuk vidékünk eddig ismert zuzmóinak számát.

tölgyek törzsén aránylag a legtöbbféle zuzmó

leg több fajjal

is

Holyenkint csakuralomra jutnak.

A mohok

javarészben

szintén

árnyékos, nedves erdt szeretik.

fákon

él,

élnek

s

-

s e mellett

még

az

így aztán száraz és erdszegény környéfajt összehozni. Ezek is több-

künkön csak sok keresésre tudtam negyven

nyire a földön élk közül valók. Fatörzseken leginkább a Pylaisia polyantha s a Hypnum cupressiforme fordul el. A homokos helyeken temérdek a Barbula ruralis (L.), füves helyeken a Thuidium abietinum, vizállotta laposokban a Funaria hygrometrica, kötött talajon a Pottia cavifolia fordulnak el fképen. Két kútban még Marchantiát is találtam. Eljönnek tehát a sok nedvességet kivánó moh spórái hozzánk is, de a fejld növényke a kedveztlen viszonyok közt kipusztul.

51

A harasztok

n

az Equisetum homokos helyeken bven hiemale sem ritka. Vizenys helyeken az E.

közül

ramosissimum, st az E. limosum, arvense és palustre találhatók. Ugyanilyen talajon temérdek az Aspidium Thelipteris. Igen ritka az A. spinulosum, melyet csakis egy helyütt leltem. Mocsaras helyeken a Szikrában a Salvinia natans is elég

bven

fordul el.

Vidékünkön a harasztok a zsurlók

kivételével ritkák.

Népies növénynevek Kecskemét vidékérl. Népünknek rendkivül

csekély növényismeretét nagyon jellemzi

eme

egy pásztortól kaptam Ágasegyházán, midn növénynevek ,Ez sárga virág, az kék virág, az ott ni f, ez gaz", (az elszáradt virág.) Egyáltalán vidékünkön a vadon term növényeket még a pásztoremberek is csak ritkán ismerik s igy nem csoda, ha számos kirándulásaim közben, daczára annak, hogy minden alkalmat válasz, melyet

után kérdezsködtem

:

megragadtam a népies növénynevek gyjtésére, nagyon csekély névsort állíthattam össze. Amit szerezhettem itt közlöm, körülbelül a rendszertani felsorolásban követett sorrendben.

Morchella esculenta és conica.- SzT. Helvella albipes. Nyúlfüle (igy) és Oreades.

Czindrót.

A

György gomba, kucskagomba. Nyir.) Marasmius terginus

gomba (Bugacz,

Borsika gomba. Clavioeps purpurea. Rozsanya. Equisetum. vidéken több helyen hallottam s arról is meggyzdtem,

Ephedrától nem tudják megkülönböztetni. Digitaria ciliata. Dér-dér koma. Heleocharis palustris. Csir-káka. Colchicum arenarium. Kikerics. Muscari. Kigyóhagyma. Asparagus officinalis. Nyúlárnyék.

hogy

az

A

Polygonatum, vad gyöngyvirág. Iris pseudoacorus. Vizi liliom, sárga liliom. Lemna. Békalencse. Salix angustifolia. Kisfáiban Nyúlvessznek nevezik és szedik. Haját lehúzva a kosárkötknek adják el. A Genistat is igy hivják. Salix cinerea. Rekettye (nem Genista.) Populus nigra. Jegenye feny. Populus pyramidalis. Pálma. Convallaria majális. Gyöngyvirág.

Farkasalma. Az egész növényt kifzik s a lével állatsebet mosnak. Plantago. Útif. Anthemis ruthenica. Kamilla. Matricaria Chamomilla. Székf, kamilla. Achillaea. Cziczkafarka. Echinops ruthenicus. Szamárkenyér. Carduus. Szamártövis. Chondrilla Yuncea. Bajuszpedr. Centaurea Scabiosa. Jajkóró, jajbunkó. Taraxacum. Tejes f virág. Erygeron canadense. Juhfark-kóró. Vinca Salsola

minor

Káli.

Ballangó.

(ültetve.) Télizöld.

Aristolochia

Clematitis.

Vincetoxicum

officináié.

Vad

paprika.

Thymus

Árva csalán. Marschallianus. Marrubium. Pemetef, pemele. Forrázatát mclibajban használják. Anchusa

Kakukf.

officinalis. Atraczél.

Alkanna

Ballota nigra (nem Lamium).

Sebre teszik.

Symphytum

tinctoria. Báránypirositó, pirosító.

officináié. Fekete nadály. Datura stramonium. Maszlag.

52

Verbascum phloraoides. Ökörfarkkóró. Rhinanthus (nem Melampj'rum) Kermola. Orobanche Epilbymum és ramosuni. Köcsögf, Vajf. AUitólag a vele kifzött köcsögben a tej nem savanj'odik ineg. Eryngium campestre, létrás vagy lajtorja tüsök, ördög szekere. Anemone pratensis. Tavaszi kék

kikerics, tavaszi kikerics.

Caltba palustris. Gójahir (Ágasegyházán.)

Temérdek van N. -Körösön s itt mégis a nép vizitöknek hivja. Nuphart sebol sem láttam. Adonis aestivalis. Tyúkvakitó. Berberis vulgáris. Sóskafa. Papaver Rhoeas. Pipacs. Akit csak kérdeztem a Glauciumot is annak hivia. Nymphaea álba. Bubojka, Alpár vidékén, abol porzóit eszik. Euphorbia Cyparissias. Kutyatejke. (Bugacz.) Eupborbia lucida. Czötkin. (Alpár.) Tribulus Orientális. Királydinnye. Ononis spinosa. Gilicze tüsök

Coronilla

(Bugacz.)

varia.

Vasrózsa,

(Ballószög.)

Trifolium

arvense.

Uborka bugzó. (Kisfái.) Az uborka virágot megcsapkodják vele s aztán reá liányják, hogy jobban teremjen. Genista tinctoria. Nyúlvesszö, (BugaczMonostor.) Galium verum. Szent-Iván füve.

Összegezés. *) Vidékünkön az eddig

észlelt,

vadon

term növények

fajszáma

a

rendszeres felsorolás szerint a következképen csoportosul: I.

Cryptogamae, virágtalanok

345 296

A) Tliallopliytae, telepesek 1. Algae, moszatok Charaeeae, cbarafélélí 2. 3.

43 .

Fungi, gombálí Lichenes, zuzmók .

B) Bryophytae, mohfólók 1. 2.

Musci liepatici, májmohok Musci frondosi, loml)os mohok

C) Pteridophytae, harasztrendüek

II.

1.

Eíiuisetaoeao, zsurlófólól!;

2.

Polypodiaceao, páfrány lélek

3.

Rhizocarpeao, gyíikciiitcrmk

Phanerogamae, virágzó növények A) Monocotyloilojie.s, eg'yszikok B) Dicotyledones, kétszikek I.

II.

III.

üymnospei'mae, nyitva

termk

Apetalae, sziromtalanok

Gamopotalao,

forrt

szirmuak

IV. Dialypetalae, szabad szirmuak

Az összes fajok száma

:

53

A tnnek

virágos növények között fajszámuk nagysága által legjobban kia

következ családok

Compositao

54 2.

Didymium nigripes

Lk. Korhadó akáczfa leveleken

és

gabona

szalmán a Talfáju közben. 3.

Slemonitis ferruginea Ehrh. vén fzfatörzseken

4.

Retlcularia umbrina

5.

Lycogala miniatum

Fr. ritka a Nyirben, nyárfa törzsön.

P. a Szikrában

Üszöggombák 6.

Cystopus candidus Lev. vasút mentén

7. C. 8. 9.

11.

12. 13.

a Nyir felé

Portulaccae

15. 16.

ritka.

pastoris

levelein a

5. 9.

7.

U. Maydis Lev. a kukoriczán. 8. Melampsora populina Tul. a

levelein a Szikrában.

nyárfa levelein,

fehér és fekete

9.

M. salicina Tul. N.-Krösön fzfa levelein temérdek 9. M. Euphorbiae Tul. a nyári alakot több helyen szedtem

Uromyces Limonii De By, U.

Libamezön

a

telel

alak a

a telel

alak

Statice

5.

Gmelini

9.

Leguminosarum

rescens levelein a 18.

borsa

a Capsella

Ustilago carbo Tul. (üszög) a zabon 6. U. longissima Lev. a Glyceria spectabilis

levelein a 17.

8.

ragyák.

(DC.) a Portulacca oleraceán

különösen a Nyirben 14.

és

odvas nyárfán,

Coleosporium sonchi arvesis Pers. a Sonehus arvensis-en. C. Rhinanthacearum Lev. a Nyirerdöben Melampyrura crislatum-on

10.

s

temérdek a holt Tisza mentén,

10.

(Lk. p

mkertben

Aecidium Rhamni

s a

p.)

a

Collutea arbo-

Cytisus biflorus-on a Nyirben.

Pers. bven a Rhamnus

levelein

(Bugacz,

Nyir, N.-Körös, szölök utai.)

21.

A e. Violae Schum. a Viola arvensis-en Ballószög, N.-Körös Ae. Muscari Linhart. a Nyirben Muscari racemosum levelein Ae. Ranunculace árum DC. a Clomatis rectán a Talfájában

22.

Ae. Berberidis Pers. az egész vidéken a Berberis vulgáris

19.

20.

közönséges 23.

Ae.

5.

5.

5.

levelein

5.

Euphorbiae

Pers. fleg az Euphorbia Cyparissias-on az egész

vidéken. 24.

Ae. Asperifolii Pers. szórványosan az Anchusa

officinalis-on és

a Lithospermum arvense-n Kecskeméten és N. -Körösön. 25. A e. Oompositarum Mart. a Taraxacum ol'fieinale-n N. -Körösön 20. Ae. Urticae D C. az Urtica major-on N. -Körösön. 27.

Pucci ni a Polygonorum Tul. Convolvuluson.

Nyir

9.

nyári

és

téli

alak a

5.

Polygonum

55

Asparagi DC.

28. P.

az Asparagus officinalis ágait ersen meglepi a

Nyírben a telel alak

Phragmitis

29. P.

Néha temérdek a Nyírben

—

gr amin

32. P.

Pcrs. a telel alak a

36. P.

vidéken.

nigricans

levelein

term málvák

levelein

Pulsatilla

a kerti s vadon

is

de Bary. Andropogon Ischaemum-on gabona nemüeken is.

a Széktó körül

A

coronata Cd. lelel alak He liánt hi Schwein. a

a Glycerian, Alpár felé

napraforgó leveleinek

Széktó környékén rengeteg mennyiségben 35. P.

az egész

levelein

9.

Szikrában.

s a

fednád

5.

temérdek 6

34. P.

a

ura.)

Malvacearum Mont.

31. P.

33. P.

eh

9.

Anemones

30. P.

(S

9.

9.

alsó

lapján

a

9.

Violarum Fuck. a Viola odoratn levelein a Nyírben. Tan a ceti Str. a telel alak bven a temetkben a Tanaeetum

Balsamita-n

9.

Maydis Parts eh. a kukorieza levelein szórványosan. Phragmidium mueronatum Lk. stylospor alak a kerti

37. P. 38.

levelein 39.

5.

Phyllactinía guttata Lev. temérdek levelein a Szikrában.

40. 41.

A

kocsányos tölgyön

Erysiphe Mártii Lev. a E. Cic h oriaecarum DC.

42.

44.

is

a mogyoró- és égerfa eljön a Nyírben 9 10.

—

Melilotus officínalís-on

9.

peritheciumokkal temérdek Balló-

érett

N.-Krösön a Lithospermum arvense-n. E. communis Link. a Polygonum aviculare-n 9. Peronospora víticola de By, a szln. Un cinül a spirális Berkeley et Cooke (Oidium Tuckerí szögön a Chondrílla iunceán

43.

rózsák

9.

1893-ban a kecskeméti szlkben nagy károkat Legjobb ellenszere a kénpor (1. Sziöbetegségek Linhart és Mezey 1895.) Élsdi gombáját a Cieinnobolus Cesatii de Bary-t a Berk.), lísztharmat.

okozott.

Lycium

levelein találtam (1894. 10.)

Sphaeriae. 45.

Tubereularía vulgáris T o de. barína (Tode.) Friesnek),

Talfájában 46.

47.

s

nem

(conidium formája a Neetria cinna-

gyakori.

Száraz ágakon a Nyírben,

a vasút mentén.

purpurea Tul. (anyarozs.) A rozson nem ritka. Szedtem F. -Pusztaszeren, a Talfája s a Széktó körül, a városföldjén, a nyiri-út mentén, a budai-temet mellett s N.-Krösön 7. Claviceps

Sphaerella brunneola Cooke. Polygonatum-on 4—9.

az

egész

vidék

erdeiben

a

56 48.

Poron

49.

Xylai'ia h,ypoxylon L. Szedtem a reáliskolában korhadó N. -Krösön luzl'acsoukokon.

ia

punctata

Fr.

közönsóges lóganajon az egész

Aga ri cini, 50.

Anianita phalloides mérges gomba bven n a

51.

A.

muscarius

a Nyirerdben 52. A. 53.

A.

s

Fr.

vidéken. tán,

lemezes gombák.

viridis Pors. Ezen nagyon erdkben. A Nyírben is eljön 8 11.

var.

körösi

—

(légyöl galócza.) mindig a nyii-t'ák N. -Körösön a Nagyerdben 8 11. L.

környékén

—

phan térin US DC. Bven N. -Krösön a Pálfájában rubescens Fr. N.-Krösön a Pálfájában gyakori.

6.

Nyírben

is

eljön 6—9.

vaginatus Bull. N.-Krösön Lepiota procerus Scop. Ez

Nagyerdben. Nyir

54. A.

a

55.

a hatalmas

—

9.

Nagy-Körösön a Nagyerdben. Eljön a Nyirben. Szikrában s a is 8 11. Ehet, de a piaczra nem viszik. L. excoriatus Schaeff. Egyes erdk füves helyein, úgy a Talfájában s N.-Krösön. Bugaczon is eljön. 5. 10. Ehet, de a piaczra

—

Kisfáiban 56.

7

gomba bven terem

nem kerül. gracilentus Krombh. a mkert gyümölcsösében 11. L. cri status Alb. et Schwein. a Tal fájában s Nyirben

57. L. 58.

helyen 8 59. 60.

füves

— 11.

Armillaria melleus Grev. udvarokban 11. Ehet. Tricholoma ustalis Fr. Füves helyeken. (Kis-Talfája, Mkert, Szt.-Lrincz, Szikra.) Egyszer a piaczon

61. Tr.

albus Schaeff.

bokro.s helyeken a

is

vettem.

Nyirben.

f.

senior

hatal-

mas, csoportosan növ példányok mindig a Jiyárfák lehullott levelei közt, homokos helyeken a Nyirben, de különösen N.-Krösön 5. 11.

paedidus Fr. (tab. 46.) a kis-fái erdben 9. Clitocybe comitialis Pers. (Fr. tab. 47.) igen

62. Tr. 63.

a Pál fájában 64. Cl.

polius

ritka

N.-Krösön

6.

Fr. mint az

elbbi

6.

candicans Pers. a Nyirben s N.-Krösön akáczásban 11. Cl. sinopicus Fr. bven a Szikrában, homokos erdei földön. Krös Nagyerd 5. 10. Cl. Catinus Fr. a Nyirben, akáczásban 11. Cl. exp allén s Pers. akáczásban (Nyir, Talfája, N.-Krös) 11.

65. Cl. 66.

67. 68.

69. Cl.

laccatus Scop. (Cooke

tölgyek alatt 70. 71.

Pi.

139.)

N.-Krösön a

N.

Pálfájálian,

6.

Collybia radicatus Relhan. N.-Krös 11. C. longipes Bull. a Tall'ájában s N.-Krösön

a

Nagyerdben

11.

57

7'2.

73.

fusipes Bull. gyakori N.- Körösön és Talfájííban fatörzseken. reform, temetbon is eljön. Ehet, de vidékünkön nem szedik 6. C. lancipes Fr. N. -Krösön a Nagyerdben 6.

C.

74. C.

velutipes Curt.

Kocséron 75. C.

A

a vasút mentén fzfa csonkokon. N. -Krösön,

11.

is

parasitica Sow.

a

Nyirerdben

fenyfa leveleken és

lehullott

elmállott Boletusokon 10.

in

76. C. 77.

ölen

s

Fr.

erdkben

a földön Nyir, Monostor, N. -Körös

Mycena galeriéul a tus Scop.

jában. Nyírben és N.-Krösön. Kutak mellett a városban 78.

79. 80.

82.

83. 84.

6.

is.

Közönséges.

M. sanguinolentus Alb. et Schw. Nyir, Talfája, N. -Krös 11. M. corticola Schum. körL'tífán a Nyirben és mükertben 11. M. cruentus. Fr. (tab. 83.) nyár- és tölgyfa-törzsek alján a Szikrában és Talfájában

81.

5.

fatörzseken a Szikrában, Talfá-

10.

Pleurotus corticatus Fr. Szórványosan nyárfa csonkon á Haleszben, bven a Szikrában, fzfán 5. 6. Pl. spodoleucus Fr. nyárfa-törzsön a Szikrában. Pl. ostreatus Jacqu. tölgyfákon (N. -Krös, Nyir, Szikra.j Ritka. Pl. salignus Pers. N.-Krösön fleg a vasút mentén, fzfákon, nyárfán

eljön. Kecskeméten ritka (a piaristák kertjében

is

mentén) 85.

Volvaria bombycinus Schaeff.

86.

Volvaria

háztól

s

a vasút

11.

nem

messze.

gloj

A

kécskei-úton

ocephalus

is

(Berk.

ritka

a

Szikrában, a cssz-

eljön. Outi. tab.

7.

fig.

Ritka a

3.)

Szikrában. 87.

Entoloma m ad idus fájában

88.

89. 90.

91.

92. 93.

N. -Körösön

91.) szabályos alak.

Ritka a Tal-

11.

B. et Br. (Cooke Pl. 375.) A Kis-Talfájában bemohosodott erdei ösvényen. Pholiúta aureus Ma t tus eh. igen ritka a Tsben 11. Ph. ombrophilus Fr. N.-Krösön a Nagyerdben 5. Ph. durus Bolt. tab. 67. N.-Krösön a Nagyerdben s Csalánosban 5. 6. Ph. praecox Pers. udvarokban 6. P h. a e g e r t a Fr. temetkben, vasút mentén. N.-Krösön a Nagy-

Clitopilus cretatus

i

erdben 94.

s

Fr. (tab.

Ph.

5.

comosus

N.-Krösön

A

6.

Fr. (p. 220. Kalchbr.

(10. 11.)

Kis-Talfájában

is

95.

Inocybe hiulcus

96.

I.

destrictus

Ic.

tab.

13.)

többször találtam

mindig nyárfa csonkoknak sima lapjából eljön. Fr. füves helyeken

6.

Fr. a sétatéren 6.

7

kiállva.

58

98.

caesariatus Fr. a sétaterek füves helyein 6. Hebeloraa firmus Pers. hornokos helyeken, nyárfaerdkben,

99.

H.

97.

I.

Bugaczon

Monostoron

és

5.

longicaudus Pers.

a Nyírben.

100.

Flammula flavidus

101.

Naucoria Christinae Fr. a N. hamadryas Fr. bven a

102.

Sohacff.

körösi

N.

104.

N.

105.

N.

106. 107.

pusiolus s

ipari US

erdkben

(Bugacz,

5.

makk

Fr. N. -Körösön rendszerint a lehullott

Fr. füves

5.

a földön.

homokos, füves helyeken

Ballószög, Nyír, Kisfái, N. -Körös) 103.

fatörzseken N. -Körösön

csészikén.

helyeken N. -Krösön U.

conspersus Pers. a vasúti sétatéren N. badipus Pers. füves helyeken 11. Galera tener Schaeffer, nem ritka

6.

a sétatéren, Talfájában.

Bven 108.

G.

a Libamezn 11. saligineus Fr. füves helyeken

Szikrában 109.

110.

rubiginosus Pers. a vasút mentén 11. Psalliota arvensis Schaeffer gyakori az Ps.

és

Ps.

10,

útczákon, kerítések

ehet. az elbbi. Bven a sétatereken, valamint némely erdben, 6, 10, ehet.

pratensis Schaeff. mint

udvarokban 112.

Libamezn, N.-Krösön

G.

mellett, utak mentén, 111.

a

5.

temetkben

s

campestrís

is

L. mint

az

Mint var. praticola Vittad.

comtulus

113.

Ps.

114.

Hypholoma

elbbi,

5,

11,

ehet

(charapignon.)

temetben.

N.-Krösön 11. sublateritius Schaeff. a typicus Fr.

füves helyeken

alak közön-

séges tölgyfa törzsek alján (Nyir, Talfája, N. -Krös) 10.

udvarokban és szlkben

is

A

sétatéren

eljön fatörzseken.

li. H. epixanthus Fr. füves helyeken N.-Krösön a Nagyerdben 6. 116. H. fasciculare Huds. többnyire tölgyfák lábainál (Nyir, Szikra, N.-Krös) a sétatéren s a Máriavárosban is eljön. 117. Psilocybe ericaeus Pers. a Talfájában, Nyirben, N.-Krösön, a sétatéren ós a Máriavárosban, füves helyeken,

Ps. 119. Ps. 118.

120.

5,

11.

subericeus

Fr. (Icon. tab. 136.) a Talfája felé 4.

Hebes

typica a

Fr.

f.

Nyírerd füves helyein

Psathyrella subát ratus Batsch.

11.

kerítések mellett a bel- és

Máriavárosban, temetkben. A Nyirben s Talfájában 121. Ps. hyascens Fr. mint az elbbi 5. 122. Ps. caudata (Fr.) Nyárfák tövén, N.-Krösön. 123. 124.

Ps. Ps.

pronus 5.

eljön

5,

6.

és

a

Fr. kutak mellett és a Talfájábíin.

disserainatus Pers.

Nyirben

is

nyárfatörzseken

Ballószögben

59 125.

Coprinus comatus

Pr. útczákon, keritcsek mellett, utakon, fák

tövében (Nyiri-út, Szt. -Király) 126.

fuscescens

C.

10.

5,

Fr. udvarokban, kapualjakban stb. Ballószögön s

N. Körösön nyáriak töveben. 127. C. micaceus Bull. a Széktó körül. 128. 129. 130. 131.

aratus Berki, fatörzseken 6. C. sociatus Fr. tégladarabokon 6. Cortinarius albo vi olaceus Fr. N.-Krös 11. Paxillus involutus Batseh. a Szikra homokbuczkás C.

s a

132.

Kisfáiban

erdeiben

10.

Lactarius piperatus

Fr.

homokos erdkben közönséges

(Szikra,

Nyir, Kisfái) 10.

N.-Krösön a Nagy-

133.

Russula aeruginosa Krbh. erdben nem ritka 6. Ehet.

134.

136.

p. 449.) Ritka N.-Körösön a Nagyerdben 6. alutacea Fr. bven N.-Krösön. A Nyirben is eljön 7. Ehet. Cantharellus cibarius Fr. Bven N.-Krösön a Nagyerd tölgyesében, dombos oldalokon. A Pálfájában meg a Nyirben is eljön. Porapás eledel. A piaczon nem látni. 6 — 9.

137.

Marásra ius Oreades

135.

piaczra

(borsika)

Fr.

temérdeket hoznak, 5,

A

következvel együtt a leginkább Szt.-Lrinczrl,

6.

M. terginus Fr. bven füves helyeken a Nyirben. Itt eladásra szedik. Elfordul N.-Krösön s temérdek van Bugaezon 6. M. és

140.

s

R.

kecskeraéti

139.

Nyirben

R. Clussii. (Fr.

hol a seralyékeken szedik 138.

a

Rotula Scop. N.-Krösön 10.

korhadó tölgyfa leveleken a Nyirben

lehullott,

M. ramealis Fr. a reform, temetben, fatörzsön 9. a következvel együtt a tiszamenti füzesekben 6. Ehet, de a piaczra nem hozzák nálunk.

141.

Lentinus tigrinus Bull.

142.

L.

143.

L.

144.

L.

Dunalii Fr. a városban is füzeken. sitaneus Fr. a Haleszban nyárfa csonkon, ritka 5. degener Kalchbr. in litt. Cantharellus variábilis

Schulz. rascr. Bugaezon a Siványos nyárfáin 145.

L.

grateolens Schulzer.

(L.

s

a Haleszban

nyárfatörzseken a bugaczi Siványosban nem ritka (1895. V. 22.) Csak Vinkovcze mellett, Horvátországban lelte Schulzer, kéregnélküli fzfákon szszel. Panus rudis. Fr. Nyárfa csonkokon a Nyirben és N.-Krösön

nem 147.

5.

leontopodius Kalchbr. Icones

28.)

146.

is

P.

közönséges 6. patellaris Fr. Korhadó fán pinczében

5.

7*

/

60 148.

149. 150.

151. 152.

commune

Schizophyllum közönséges.

A

Nyir

fatörzseken,

Fr.

deszkákon

nem

szlkben.

a reform, temetben,

felé,

Lenzites betulina Fr. facsonkokon a Nyírben s N. -Krösön. L. variegata Fr. a Talfiijában s N. -Körösön facsonkokon 11. L. trabea Pers. a Nyírben fatörzsön 11. L. abíetina Bull. N.-Krösön, kútdeszkán. Hasonló helyeken Kecskeméten.

Polyporeae,

annulatus

153.

Boletus luteus

154.

Nyírerdöben feny ültetvényben B. badius Fr. a Nyírben 6.

155.

B.

156.

B.

L.

(B.

spadíceus Schaeff.

líkacsgorabák.

G,

10.

Pers.) Krmph.

Bven

t.

33.

A

N.-Krösön.

ugyanott.

edulís Bull. temérdek N. Körös erdeiben. Szórványosan a is eljön. 6. Pompás eledel; a piaczon nem látni. B. chrysenteron Fr. (p. 502.) a Nyírben, N.-Krösön és Kis-

Kis-Talfájában 157.

fáiban.

160.

scaber Fr. bven N.-Krösön a Nagyerdben 6, 10. Fistulína hepatíca Huds. tölgyfatörzseken a Nyírben, Talfájában, N.-Krösön. A piaczon nem látni, pedig pompás eledel 8 — 11. Polyporus brumalís Pers. korhadó gályákon a Nyírben, (a

161.

csszház környékén) a városban háztet zsindelyrl is kaptam. P. perennis Fr. igen bven a nagy-krösi tölgyes erdkben a

158. 1.59.

B.

földön 162.

P.

a

6.

squamosus

Fr. szórványosan fatörzseken, (fz, nyárfa, tölgy,)

mkertben. Talfájában, a

de a piaczra

nem

nyiri-úton,

N.-Krösön, Kocséron. Ehet,

kerül.

164.

P. méla n opus Schwartz. tölgyeken a Szikrában gyakori. N.Krösön s a Nyírben is eljön. P. nummularius Fr. korhadó ágakon a Máriavárosban, Nyírben,

165.

P.

163.

Kisfáiban,

Bugacz,

(Szikra,

ehet. 166.

P.

168.

P.

169.

P.

170.

P.

A

piaczra

Diófán

is

s

a Szikrában.

Bull. gyakori Nyír)

nem

híspídus Bull.

P.

terem. 167.

N.-Krösön

sulphureus

a

széktó

nyárkörül

és is

fzfán,

eljön

5,

tölgyeken 10.

is.

Fiatalon

hozzák. az

eljön

eper- és almafán 7.

A

szcsök

hatalmas

példányokban

börfestésre használják.

vege tus Fr. ritka a Szikrában fzfán s N.-Krösön tölgyön. applanatus Pers. facsonkokon (N. -Krös. Talfája, Szikra, Nyir.) fomentaríus L. szlkben, többnyíre baraczkfán. igniarius L. fzfatörzseken, gyümölcsfákon, különösen (Mkert, szlk, Talfája, Szikra, N.-Krös.)

fán.

szilva-

-

61 171.

P.

margin atus

szlkben. P. hirsutus

bven

Fr. alma- éz fzfán,

a rakertben s itt-ott

a 172.

Wulf.

facsonkokon

a

Szikrában,

N. -Krösön

és

Bugaczon. 173.

velutinus Fr. száraz gályákon, fzfacsonkokon mkertben és N. -Krösön. P. zonatus Fr. facsonkokon a Nyirerdben, Kisfáiban P.

Szikrában,

a

a 174.

175.

s N.-

Körösön.

Udvarokban is eljön. P. versicolor Fr. (p. 568.) facsonkokon a Nyirben, Talfájában s N.-Krösön. A táviró oszlopokon s deszkakerítéseken is bven eljön. A var. fuscatus Fr. Nyirben.

176.

P.

177.

P.

Piacent a vulgáris

Fr. deszkakerítéseken

Fr.

deszkakerítésen

6.

faágakon,

s

különösen

a

m-

kertben.

bombycinus

178.

P.

179.

Foraes lucidus

Fr. ritka, kerítéseken. Fr. szórványosan a Talfájában, Nyirben, Szikrá-

n

180. 181.

ki tölgy ban s N. -Körösön a Nagyerdben. Rendesen a földbl erdben. Trametes protracta Fr. deszkán (N.-Krös.) Tr. suaveolens L. fzfacsonkokon N. -Körösön, Nyirben, Balió-

szögön. Kisfáiban. 182.

Daedalea quercina (Talfája, Nyir,

zár 183.

magába

L. erdeinkben közönséges a tölgyfatörzseken.

N.-Krös,

s eltorzul.

Szikra.)

A

vasúti talpfákon

nve

kavicsokat

Ilyen alakban a conglomeráttal tévesztik össze.

Merulius Corium

Fr.

ágakon a mkertben meg a

kerítésen s

nyiri-úton.

Hydneae, kefegombák. 184.

Hydnum imbricatum Pálfájában

L.

csak

egyszer

találtam

N.-Krösön a

5.

Thelephoreae, hártyagombák. 185.

Stereum purpur eum Pers. fleg Talfájában

186.

187.

St.

11.

birsutum Willd. N.-Krös)

fája,

Nyir,

St.

rubiginosum

közönséges száraz ágakon (Ballószög, Talgriseum. Kerekegyházán, akáczfán. Fr. leginkább korhadó tölgyfa csonkokon.

a

f.

Közönséges a Nyirben, Talfájában 188. 189.

nyárfatörzseken a Nyirben és

Corticium velutinum C. quercinum (Fr. Hyra. Talfájában és N.-Krösön.

N.-Krösön. ágakon a Talfájában. 653.) száraz ágakon a Nyirben,

és

Fr. tölgyfa

Eur.

p.

62 190.

Cyphella ampla Lcv.

(Sacc. Syll.

667.) lehullott

II. p.

korhadó

galyakun a Nyírben.

C1 aV a 191.

Cla varia b

o

t

r

i

e a e

,

szarvasgombák.

ry tes Pers. egyszer kútban

találta

egy tanítványom.

Tremellineae, rezg gombák. 19Í.

Tremella mesenterica Retz. ágakon

193.

A

Nyírben

s

Szikrában

elhalt

10.

Hírneola Aurícula Judae

L. (judásfül.)

közönséges

esk

után

az akáczfán, útczákon, udvarokban s az erdkben.

Gasteromycetes, hasgombák. 194.

Phallus ímpudícus L. utak mentén, füves, homokos helyeken nem gyakori. Szedtem a Szikrában, F. -Pusztaszeren, a Nyír felé s N.-Körösön

195.

196.

6,

10.

Cyathus 011a Pers. korhadó törmeléken, többnyire árkokban nem ritka. A Nyirbe vezet úton, N.-Krösön, Talfájában és körülötte. Szl-úton venyigén is találtuk 10, 11. Tulostoma raammosum Fr. közönséges az egész vidék homokos, füves helyein. (Nyir, Talfája, Ballószög, N. -Krös, Bugacz.)

197. 198.

fimbriatum Fr. a Kis-Talfájában és Kis-Fáiban. Scleroderma vulgare Fr. közönséges. (Szedtük

T.

Nyírben, N.-Krösön, Szikrában és Kisfáiban.)

6.

a

sétatéren.

Bugaczon hatalmas

példányok teremnek nyárfaerdben. 199.

Geaster forn icatus

Huds.

a

Kis-Talfája

füves

helyein

15

darabot gyjtöttem 11. 200.

G.

hygrometricus Pers.

Bugaczon egy nyárfaerdben 20

példányt szedtem. 201.

G.

fimbriatus

Temérdek 202.

G. 9,

a Talfájában 11. a Pálfájában 6

s

N.-Krösön a Nagyerdben.

—

mammosus 11,

Fr.

Fr. elfordul a Kisfáiban, Talfájában s

N.-Krösön

ritka.

limbatus

Fr. egyetlen példányt találtam a Kisfáiban 9.

203.

G.

204.

G. striatus Q.

205.

Mindenkor akáczáserd irtásos gödreiben találtuk. A kisfáiban egy lieiyen vagy 25 darabot leltünk. Eljön a Talfájában is több helyen 9, 11. Hazánkban eddig csak Vacson találták (Termt. Közi. 1895. 313. f. 501. 1.) G.

Egy

példányt hozott egyik tanítványom a Kisfáiból.

coliformis (Diks.)

Pers.

63 206.

Lycop erdn gemmatum

bven a mezkön, továbbá van N. -Krösön 6. perlaFr. a TalfAjában, excipulif or me Fr. temérdek N. -Körösön Fr. p. p.

a Nyírben s TfiH'Ajában, rengeteg

tum

sok

208.

Nagyerd füves tisztásain. A Talí'ájában papiilatum Auet. N. -Körösön 11. Globaria pusilla P. a Talfájában 11.

20í'.

Hovista plumbea P c

a 207.

Talfájában 210.

is

eljön.

L.

s

r s.

bven homokos mezkön

u

Kis-

Nyírben.

Myeenastrum clausum Scliulzer

in lítt. ad Hazsl. (Pachyderma Strossmayeri Schulz. Znolog. bot. Vérein 1875. p. 79. Magyarhon hasgombái Hazsl. 1. 15.) Schulzer egyetlen példányt talált Slavoniában, melynek felét Hazslinszkynek küldte. Én is csak

egyet találtam F.-Pusztaszeren (1894. június 27.)

Discomycetes, köggombák. 211. 212.

Rhytizma Ace rí n um Fr. a juharfa lehulló levelein a Sétatéren 10. Dermatea fascícularis Fr. Korhadó nyárfa ágakon a KisTalfájában.

213.

Peziza Acetabulum erdben

tölgyfa

L. (Cooke

fig.

183.)

N. -Körösön

levelek közt.

is

bven

eljön

5.

a kis

Nyir-

Ehet, de a

nem kerül. ampliata Pers. (Cooke fig. 384.) frissen sározott padlásról. vesiculosa Bull. (Cooke fig. 242.) ház udvarán agyagon,

piaczra 214.

P.

215.

P.

216.

P.

kukoricza csutkán, N. -Krösön a Nagyerdben.

cyathoidea

Bull. korhadó ágacskákon a

f

közt (N.-Krös,

Talfája.) 11.

badia Pers. (Cooke

fig. 226.) bven N. -Krösön a Nagyerdárnyékos ben, helyeken, Kecskeméten akáczfatörzseken 6. 218. P. arenosaFckl. (Cooke fig. 117.) Temérdek a Csalánosban laza homokon, nyárfaerdben. Ballószögben, Bugaczon s a sétatéren is eljön 5.

217.

P.

P.

granulata Bull.

M.

conica Pers. (Krmbh.

(Cooke f. 59.) agyagon és szeméten 11. 220. P. sepiatra C. (Cooke f. 261.) N.-Krösön a Nagyerdben 6. 221. Morchella esculenta (L.)Persoon (Krmbh.t. 17.) (Szt. György gomba.) N.-Krösön a Nagyerdben és Csókásban, Kecskeméten a Nyirben, Talfájában, Szikrában és Bugaczon, rendszerint nyárfaerdben. Szt. Lrinczen. Április hó végével sok kerül a piaczra. Eljön a f. vulgáris, a sárga typicus és a barna var. fúlva Fr. A nagyobbakat töltve élvezik. 219.

222.

1.

16— 17.) temérdeket hoznak a piaczra, erdbl meg N. -Krösrl.

többnyire a Lajos-Mizsével szomszédos Bene

A

Talfájában

is

eljön

4.

64

223.

224.

M. bohém ica Nyírben (IV. 11.)

Krombh. (Krbh. tab. 15.) a Beneerdben A legkorábban jelentkez ehet gomba. tremelloides (Vént) D C. N.-Krösön a Nagyerdben

M.

és a

(IV.

Néha egy-két darab a piaczra is kerül. Uj adat Magyarországra. Gyroraitra esculenta (Pers.l Fries. ritkán a piaczon is látható. Talfája, N.-Krös 4, nem közönséges. Helvella crispa Fr. Kerekegyházán, útmentén. Kisfáiban 5. H. sulcata Afz. (Cooke fig. 161.) tölgyfa levelek közt gyalog28.)

225.

226. 227.

ösvényen a Nyirben 228. H.

s

N.-Krösön,

albipes Fckl. (Cooke

ritka 5.

gomba. Temérdek van Bugaezon, Monostoron, a Csalánosban és Ballószögben homokos erdszéleken, fleg a kocsinyomokban. Szórványosan Kisfáiban, a Nyirben meg sétatereken is eljön. Ehet, de a piaczon nem láttam. 5. 229. H. pallescens Sch. (Cooke fig. 341.) Nagy-Krösön a Nagy-

erdben

6,

336.) Nyúlfüle

ritka.

3. 1.

fig.

Lichenes, zuzmók.

Cladonia endiviaefolia

bven

horaokbuczkás a homokot. (Nyír, N.-Krös, F.-Pusztaszer, Agasegyháza, Város erdeje, Matkó, Ballószög, Szikra, Kisfái.) Többnyire medd, de terméssel is észlel-

erdk

tisztásain.

(Diks.)

majdnem

Itt-ott

Fr.

egészen

a

elborítja

tetett. 2.

Cl. és

pyxidata

homokos helyeken, Ballószögön, a Nyirben

(L.) Fr.

Nagy-Krösön.

Mint

a.

neglecta

lophura

f.

(Ach.)

Kbr.

a Nyirben. 3.

Cl.

furcata (Huds.) Hífm. homokos helyeken

Talfája,

N.-Krös).

A

(Ballószög,

subulata Nagyerdben

Nyirben mint var.

sílvatíca Hoffm.

4.

Cl.

5.

Ramalina farinacea

6.

Evernia prunastri

N.-Krösön

a

is

Nyír,

eljön.

igen

bven.

Ach. nyárfán a Szikrában. Ach. nyárfán a Szikrában, kökényen a

(L.)

(L.)

Nyirben. 7.

Peltigera

8.

Parmelia saxatilis

9.

ban tölgyfacsonkok sima lapján. P. glabra (Sch a ez.) Nyl. Ballószögön

10.

sp. Egyszer találtam N. -Krösön, de csak

11.

medd telepet.

Ach. a Szikrában, Nyirben és Talfájá-

Nyirben tölgyfán. Xanthoria (Physcia) parietina (L.) Th. Fries. az egész vidéken elterjedt a fatörzseken, különösen az akáczon és nyárfán, de a kerítéseken

12.

(L.)

s

cserépzsindelyen

is

és

bven

Pbyscia grisea (Lam.) Nyl. fatörzseken Ph. obscura var. virella (Ach.) Nyl. a

jön el.

Pta Vacson. nyíri-úton akáczfán.

65 13.

Ph.

ci

Haris

(L.)

DC. tölgj'uken a Szikrában,

Nyírben

és N.-

Körösön.

aipolia (A

14.

Ph.

15.

Ph. te ne

eh.) Nyl. a Talfája felé eperfán. Tölgyön a Szik-

rában, Nyirben, Talfájában s N. -Krösön. 11

a (Scop.) Nyl. akáczon a Nyiri-útban s Jász-Kerekegy-

házán, kökényen a Nyirben. 16. 17.

pulverulenta (Schreb.) Lecanora Hageni A eh. a

Ph.

elborítja.

18. 19.

20.

21. 22.

23.

A

kerítéseit

L. angulosa A eh. tölgyfán N. -Körösön. Tonínía coeruleo nigrícans (Lightf.)

kon a Nyirben. Laci de a parasema (A eh.) és a Nyirben és N.-Krösön tölgyfán.

v.

Th. Fr. laza homo-

rugulosa (A eh.)

Bryophytae,

Musci hepatici, májmohok.

Madotheca platyphylla

(L.)

Dmrt. A

és Szikrában tölgyek törzsein.

Nem

közönséges.

Marchantia polymorpha kút belsejét egészen bevonja. A

2.

L.

A

szikrai

Nyiri-úton

is

Talfájában, Nyirben

vadászház eltt lév

eljön szintén kútban. Nagy gyjthettem.

Musci frondosi, lombos mohok.

3.

Hypnum cupressiforme

4.

A var. longirostrum Schimp. Talfájában. Camptotheeium lutescens (Hedw.) Hudson. temetben

6.

C.

s

L. a Nyirben és Talfájában tölgyön.

a

reform,

Talfájában földön.

nitens (Schreb.)

a Talfájában

s

Kisfáiban.

Brachy thecium salebrosum (Hoffm.) Sehimp. A

Székto

Nyirben és Szikrában. Bugaczon a nádas szélén. Mint var. densum, Schimp. temetkben és vasút mentén. Amblystegium serpens (L.) Br. et Schimp. nedves földön

körül, Talfájában,

7.

Arn. a

mohfélék.

Mindig esak kelrügy-csészikés példányokat ritkán a városban is jön el.

5.

egészen

Arthrospora acclinis (Frv.) Kbr. száraz ágakon a Kisfáiban. Caloplaea cerina (A eh.) Th. Fr. N. -Körösön tölgyfán. C. pyracea (A eh.) Th. Fr. száraz ágakon a Kisfáiban.

1.

2.

clisznóhizlalók

sétatéren akáczfán.

B)

1.

Nyl. tölgyfatörzsön a Nyirben.

a Talfájában. N.-Krösön és a Szikrában kútban.

66 8.

A. ripai'ium (L.) Bryol. Eur. kiszikkadt, iszapos helyeken, Szikra,

N.-Krös,

Kisfái.

10.

Br. el Schimp. a Talfájílban, Nyirben és Szikrában. A. subtile (Hoffm.) a Talfájábun.

11.

Eurhynchium mogap olilan um

9.

Kochii

A.

(Bland) B

et

r.

Sciiimp.

a szikrai vadászház eltt a kútban és a homokbuczkás erdben. 12. 13.

rael ongura L. a széktó Pylaisia po lyan ha (Sch E. p

t

felé.

reb.) S chiinp.

fatörzseken:

Nyir,

Talfája és Kisfái. 14.

15.

Leucodon sciuroides (L.) Schwaegr. a Szikrában fatörzsön. Thuidium tárna ri scinum (Hedw.) gyepes helyeken a Nyirbe vezet úton, a Nyirben, Talfájában, Bugaczon meg N. -Krösön.

abietinura (L.) mint az elbbi. Bven Ballószögön is. viticulosus (L.) Hook et Tayl. fatörzseken

16.

Th.

17.

Anomodon

a

Szikrában és Nyirben 1*^.

19.

Leskea polyearpa Ehrh. a Szikrában. Folyt richum iuniperinum Willd. vidékünkön Csakis egy helyen (N.- Krösön

igen

ritka.

a Pálfájában) találtam.

20.

Atrichium undulatum

21.

Mnium cuspidatura Hedw.

(L.) Bryol. Eur.

fák

N.-Krös,

törzsein

a

Talfája.

Talfájában

s

N.-

Körösön. 22. 23.

Mn. punc tatum Hed w. a Talfájában. Bryum caespititium L. a Nyirben, Bugaczon, s a

mkertben,

reform,

temetben

földön.

Br. argenteum L. a talak a reform, temetben. Br. intermedium (Ludw.) Brid. a Nyirerdben. 26. Br. inclinatum (S\v.) homokos helyeken a Nyirben és Bugaczon. 27. Funaria hygrometrica (L.) Sibth. nedves földön, homokon is, gyakori az egész vidéken (Nyir, Talfája, Ballószög, Széktó körül, 24. 25.

temetkben 28. 29.

31.

kutak

falán.)

Physcomitriura piriforme (L.) Brid. nedves földön, N. -Krösön. Encalypta vulgáris (Hedw.) Hoffm. a Nyirerdben s a Talfájába

30.

s

vezet

út mentén.

Nem

közönséges.

Orthotrichum affine Schrad. fatörzseken a Szikrában. Barbula unguiculata (Huds.) Hedw. a Nyirben, BallószögMatkószólnél, mint var.

32.

B.

murai is

(L.)

33

B.

ru ralis

(L.)

ob tusi fólia (Schultz.) temetkben.

Hedw. gyepes helyeken Hedw. a talak bven

a reform,

temetben.

a homok-buczkás

erdk

tisztásain Nostoccal és Cladoniával keverve. (Nyir, Bugacz, Szikra.)

A

háztetkön

is.

67 34.

Turtellu cae s

p

i

t

o sa Schwágr.

homokos helyeken

(Bal lószög,

Matkószél.) 35.

Ceratodon purpureus

36.

Pütlia cavit'nlia (Diks.) Ehrh. temetkben Ugyanitt

37.

1*.

38.

W tS

39.

40.

T P

i

var.

a

a n c

1

t

11

c h.) r t

h a

a

1

u

s c

1

3.

u

m

b

u

1

d e

i

D

d e s

i

k

i

i

e

u

s.

Ballószög, Matkószél.

var.

A

a TalfájAban.

s

is.

truncata [i.

i

[i.

n

maior B

c a n a.

r.

temetkben.

harasztrendek.

zsurlófélék.

ven se L. vizenys helyeken, Szikra, N.-K. L. bven a mocsaras h. a Szikrában. palustre L. A Szikra nedves rétjein. Bugacz, (temérdek a

ct

Talfájában agyagos földön.

etaceae,

s

i

Dur

Mull.

(P.

Pteridophyta,

Equ

s

H e d w.

s (L.)

i

1

y

1"

Equisetum E. limosum E.

u

a

i

mura

a

1.

2.

b

(Turn.) földön a Nyirerdben. e r

CJ

1.

r

a (H e d w.) C.

t

med

b a

Brid. N.-Krösön.

(L.)

r

a

Siványos mellett.) N.-Krös. 4.

E.

hiemale

erdkben.

homokbuczkás

L.

Agasegyháza.

Nyir.

N.-Krös. 5.

E.

ramosissimum

Sz. A.

Ny.

séges.

Pa

vasút mente.

2. 6.

i

c

u

m

(Kit) Kerekegyháza.

Polypodiaceae,

Aspidium Thelipteris (bven

7.

n

n n

Desf. Ballószög, Matkószél, B. M., N.-K., Az egész vidék homokos helyein. Közön-

A.

(L.)

páfrányfélék. S w.

A

Szikra nedves rétjein,

a Tsben.) Biigaczon, a Siványos nádasában temérdek.

s p i n u tövében

s

1

u

m

(L.)

Igen

ritka,

csakis a

Tsben

leltem

három

Borbás V. említi, (Term. tud. Közi. 1896. márc. 319. f. 159. I.) ,hogy Sadler idejében a Nagy Alföldrl egyetlen harasztot ismertek. Azóta vagy két vizi és két szárazföldi haraszttal ismerkedtünk meg az Alföldön. Most Hollós László Kecskemét környékén az Aspidium spinulosumot lelte. Érdekes alföldi jelenség különösen, hogy a hegységtl annyira távol fa

(1895.

X.

4.)

14

tanítványommal.

ütött tanyát". 8.

A.

filix

(1896. aug.)

mas

Sw.

Egy helyen N. -Körösön,

a

Nagyerdben.

68 3. 9.

Rhizocarpeae,

gyököntermök.

S a 1 V n a n a t a n s A 1 1. (M a r s 1 a n a l a n s L.) 1892. június havában bven találtam a Tsnek egyik árkában. 1895. júliusban a Szikrának más részében gyjtötte egy tanítványom. Októberben i

i

i

i

tizenöten szedtük.

II.

Pliaiierogaiiiae, virágzó növények.*) A)

M onocoiy ledones Gramineae,

,

egyszikek.

pázsitfélék.

Zea Mays L. (kukoricza) termesztik. 1.

Crypsis

Ait., bajuszf. Cr.

aeuleata

Ait. nedves, székes helye-

ken, B. M., N.-K., Ú. Sz. 2.

Cr.

3.

Cr.

Schoenoides Lam. A Széktó körül, N.-K.* alopecuroides Schrad. füves, homokos

helyeken,

vizek

körül. Sz. 4.

Alopecurus mkert körül.

L., ecsetpázsit.

geniculatus

A.

pratensis

L. Ny., N.-K.

L. áradmányos helyeken, Sz. N.-K.

5.

A.

*

Beckmannia Hst., B. eruciformis Hst. N.-K. Phleum L., Phl. Boehmeri Wib. N.-K. Ny. Bsz.

6.

* 7.

* 8.

2.

Sz.

2.

Phl. pratense L. N.-K. Phalaris L. Ph. arundinaceae L. nádasok körül a Szikrában.

Holcus L., H. lanatus L. N.-K. Hierochloa Gm., szentpázsit. H. odorataWahlb.

(H.

borealis

R. Sch.) vm. Talfájában erdszéleken. *

Anthoxanthum

9.

Panieura

10.

11.

12.

L.,

L.,

odoratum sanguinale L. Sz.

borjpázsit. A.

muhar. P.

L. N.-K.

ciliare Retz. (Digitaria ciliaris Koeler.) Áradmányos helyeken Szt. Sz. Kisfái. P. Crus galli L. kakasláb muhar. Nyir felé. N.-K.* Temérdek a Szikrában. P. miliaceum L. köles m. elvadultan a Nyir körül. P.

Setaria var.

13.

S.

14.

S.

viridis (L.) F. R. Sch. Borb. in litt.

P. B., sertef.

Weinmanui

glauca

(L.) a

Italica

(L.)

S.

B.

P. T.

M.

Szt.-nál.

Széktó körül. Sz.

mvelik, de elvadultan

is

található

utak

mentén

(kis-krösi-út.) *)

Helyenldnt ncmoly termosztett növényt nem sorszámoztam.

rendszer kedvóért, de

is

beillesztettem

a

keretbe,

fleg a

69

15.

Tragus

racemosus

Desf., pelyvaborz. Tr. Sz. F.-P. V.

(L.)

homokos mez-

kön Kis-Fái. B. M.

pennát a

16.

Ötipa

17.

homokos mezkön Nyir, N.-K. 2. Halesz, Ballószög. St. capillata L. Az elbbinél sokkal gyakoribb, fleg tisztásain,

18.

leányhaj. St.

L.,

L. árva leányhaj, füves helyeken,

Ny. Á. Sz. T. V. B. M. N.-K.*

Agrostis

L., tippan.

A.

az

erdk

Kisfái.

L. F.-P. Bsz. Msz. N.-K.

stolunifera

Á. B. M. Ny.

canina

L. temérdek a Széktó körül.

19.

A.

20.

Apera Adans., N.-K.

21.

2.

Spica venti

L.

homokos mezkön.

Bsz. F. P.

Calamagrostis Roth., M. Bsz. Nyir

n. Sz. Cs. B.

22.

széltippan. A.

Phragmites

Epigeios Roth.

nádtippan. C.

siska

V. N.-K.

felé.

Trin., nád. Phr.

communis

Trin. fed

n. legin-

vasút mente.

23.

24. *

25. 26.

kább állóvizek körül. Á. Sz. B. Szt. N.-K. 2. Cynodon Rich., esillagpázsit. C. Dactylon L. utak mentén, legelökön közönséges. B. M. Szt. Sz. Bsz. N.-K. Á. F.-P. A ve na L., zab. A. pubescens L. N. -Körös. A pratensisL. N.-K. Bizonyosan hibás. Arrhenatherum P. B. ürezab. A. elatius (L) Bugacz, Monostor. Eragrostis Beauv., kesely f. E. minor Hst. (1809.) (E.

poaeoides

P. B. 1812.) Sz. Szt.

kemét útczáin 27.

Sclerochloa

28.

Poa

Ny. T. homokos mezkön. Kecs-

is.

P.

B.

Se.

dura

(L.)

(Poa dura Scopoli)

a

Nyirbe vezet úton. B.

29.

P.

bulbosa L. füves helyeken var. vivipara Koch. a Nyir körül. nemoralis L. erdkben. Ny. Sz.

*

P.

annuna

B.

30.

L., perje. P.

P. fertilis

rában. 31. 32. 33.

A

közönséges. N.-K.

2.

L. N.-K.

Hst.

(P.

Talfájában

is

palustris Rth.) nedves helyeken

a Szik-

eljön.

triviális L. útfeleken, erdkben, Á. T. Sz. B. N.-K. P. pratensis L. nedves mezkön. Ny. Bsz. Sz. N.-K. 2. Glyceria R. Br., mannakása. Gl. fluitans (L.) mocsaras helyeken. P.

N.-K.

distans (L.) vizenys helyeken. Matkószél. spectabilis M. et K. a Szikrában vizek mellett bven. Briza L., rezge. Br. média L. réteken, Ny. N.-K. 2. Melica L., gyöngypázsit. M. ciliata L. A Nyírerd szélein. N.-K.

34.

Gl.

35.

Gl.

36.

37.

és Talfája. 38.

M. altissima L.

A Nyherd

szélein s a Talfájában.

70 39.

Molinia Schruiik. M. coerulea

A. temérdek N. -Krösön az erdkben. 40. Koeleria Pers. K. eristata (L.)

Koch.

var. gracilis 41.

Dactylis

vizenys réteken B. M.

mezkön

N.-K.

Nyír. mint

2.

Bsz. Msz. Sz. Ny. A. N.-K. B.

glomerata

D.

L., ebir.

(L.)

L. füves

helyeken, útfeleken,

vm. B. M. N.-K. 2. Bsz. Msz. var, ciliata Opitz. Kecsk. homok Borb. Math. Term.-tud. Közi. 1878. p. 330.

Sz. Ny.

42.

Festuca

L.,

Pseudovina Hackel.

csenkesz. F.

non. L.) Mint a következ, laza 43.

F.

44.

F.

sulcata Hack. N.- Krös. vaginát a W. Kit (non Koch.)

bven

45.

F.

elatior

*

F.

ovina

46.

Bromus

F.

amethystina Hst.

(Math. Term. Közi. 1878.

N.-K. Borbás Nyársapát-on gyjtötte. 331.) Bsz.

ovina Kan.

(F.

homokon. A. E. N.-K.

p.

homokbuczkás erdkben, Szikrában.

a

pratensis Huds.)

L. (F.

F. P. Sz. N.-K.*

L. N. -Krösön.

Huds.

Br. erectus

L., rozsnok.

Szt.-Királyi erd.

47.

Br. inerrais Leyss. Sz. Bsz. Ny. Szt.-K. F. P.

48.

Br.

49.

Br.

secalinus

L. N.-K.

2.

commutatus Schrad. homokos

helyeken,

utak

szélein a

Szikrában. 50.

moll is L. füves helyeken. F. P. Halesz. N.-K. 2. Sz. Ny. T. mkert körül. Br. arvensis L. N.-K. Br. squarrosus L. Ny. F. P. Sz. B. M. Bsz. Msz. Br. tectorum L. mezkön, homokos helyeken. Ny. Halesz. Bsz. Br.

Bsz. Msz. *

51.

52.

B. M. F. P. N.-K.

Á.

2.

53.

Br. sterilis L. füves helyeken,

54.

Brachypodium P. A Nyírerd szélein. Lolium L., vadócz.

55.

erdk

L.

perenne

szélein.

N.-K.

2.

silvaticum (Huds.)

B. górkalász. Br.

L.

mezkön,

1762.

útfeleken. Szt.-K.

Bsz. Ny. N.-K.* 56.

Triticum

L.,

Tr.

búza.

Sadl.) Sz. Bsz. F.

intermedium Hosl.

(T.

glaueum

P.

57.

cristatum Schreb. homokos mezkön, szlk Ny. Bsz. Sz. T vulgare Vili. mivelik.

58.

Tr.

Tr.

utain. F. P.

r.

caninum

Secale 59.

S.

st

L.,

fragile M. a futó

(L.) a

rozs.

S.

B. törékeny

homokon

Hordeum

Szikra ligeteiben.

cereale

L., árpa.

is.

H.

r.

L.

gabona

helyenkint

r.

müvelik.

bven

Á. Sz. F. P. Bsz. Msz.

vulgare

L.

müv.

a

homokos mezkön,

71

60.

H.

murinum

temetk 61.

H.

útfeleken,

L.

házak

útczákon,

körül,

sétatereken,

körül. Ny. Sz. Bsz. Msz. F. P. N.-K.

Gussoneanum Pa rlatore.

non With.) fképen

(H.

ma ri

t

i

mum

Autor. Hung.,

székes helyeken F. P. N.-K.* Sz. Széktó körül.

Ischaenium

62.

Andropogon

63.

dek a csalánosi mezn, Á. Sz. Cs. B. M. Ny. A. üryllus L. (PoUinia Gryllus Spr.) B. M. Á. Ny. N.-K. 2. Sorghum Pers., czirok. S. vulgare Pers. elvadultan Talfája felé.

L.,

élcsmosó, fenyerf. A.

L.

Temér-

F. P. KisiVü.

Cyperaceae, 64.

Carex

L., sás. C.

Msz. Á. N.-K. 65.

C.

66.

C.

67.

C.

68.

C.

T.

2.

sásfélék.

stenophylla Wahl. homokos mezkön.

vulpina L. mocsaras muricata L. réteken,

réteken, K. N.-K.

ligetekben, Sz. A. mkert körül. paradoxa Wild. N.-K.* B. praecox Schreb. (C. Schreberi Schrk.) füves helyeken Sz. N.-K. mkert körül. stricta Good. (sudár sás) bven N. -Krösön a Nagy erd eltt

69.

C.

70.

mocsaras helyen. Nyir, Bugacz (Siványos mellett.) C. acuta L. mocsaras réteken. Sz. B. M. Bsz. N.-K. Ny. K. C. su pina Wahl. N.-K.

*

71.

C.

Bsz.

Sz. B. Széktó körül.

verna

Vili. 1785.

(C.

praecox Jacqu.

1788.

non Schreb.

1771.) száraz, füves helyeken. B. Bsz.

humilis Leyss. Erdk

tisztásain. Nyir,

N.-Krös.

72.

C.

73.

helyeken a Nyirerdben. C. panicea L. nedves helyeken, vizek körül. A. N.-K.* B. C. flacca Schreb. mocsaras h. Á. N.-K. B. C.

nitida

76.

C.

77.

C.

74. 75.

Hst. homokos

C.

secalina Wahl. mocsaras h. Msz. Oederi Ehrh. szintén. B. M. fúlva Kan. non. Good.) N.-Krös. A következhöz. distans L. Gyakori mocsaras helyeken. Bsz. Msz. A. K. N.-K.

A

széktónál.

79.

C.

80.

C.

acutiformis Ehrh. (C. paludosa Good.) N.-K. riparia Curt. Az elbbivel mocsaras helyeken

*

78.

(C.

N. -Krösön.

Szikra. 81.

C. n

82.

C.

után s Hst. Nyírerd

hirta

N.-K. 83. 84.

2.

L.

tisztásain. Szikra.

nedves homokon,

fleg a Tisza mentén.

Szikrában.

B.

Sch oen US L. csaté. Sch. nigricans L. nedves réteken Bugaczon. Heleocharis R. Br. H. palustris (L.) mocsaras helyeken. Sz. Á. K. N.-K. Kecskeméten a mkert mellett.

72 85.

86.

acicularis

H.

Scirpus

A

Se.

káka.

L.,

lacustris

Tabernaemon tani Gm.

Se. Se.

triqueler

88.

Se.

supinus

89.

Se.

Holoschoenus

*

holt Tisza kiszáradt medrében.

vizek körül

helj'eken.

A. N.-K. K.

L. vizállotta helyeken. Kisfái.

maritimus

Se.

hasonló

L. N.-K.

L.

Bven

helyein. F.-P. Á. Ny. Sz. B. 90.

L. mocsarakban,

N.-K.*

Sz. 87.

(L.)

fleg a homokos erdk M. N.-K. Bsz. V. Kisfái.

vizállásos

vizek mellett N.-K. Bsz. Msz. Sz. A. Kecske-

L.

és a Mkert mellett. radicans Schk. Kanitz szerint Nagy-Krösön közönséges. Ellenben az elbb emiitett két, nagyon közönséges káka nincsen

méten a Széktó körül

*

Se.

benne felsorolásában. Kétségtelen tévedés.

Michelianus L. A Szikrában. compressus (L.) nedves helyeken.

91.

Se.

92.

Se.

93.

Eriophorum

L.,

gyapjúf.

E.

B. Sz. N.-K.

latifolium Hoppé, mocsaras

helyeken. Bugacz (Siványos mellett) N.-K. 94.

Cyperus

95.

C.

96.

C.

L. C.

fuscus

A

L.

flavescens

Pannonicus Jacqu.

B

L. iszapos helyeken

Tisza mentén,

bven

Szikrában,

szikes

helyeken

.M. A.

N. -Krösön

Bugaczon,

bven

is.

a

Széktó körül. 97.

C.

glomeratus

L. iszapos h. Szikra.

Alismaceae. 98. 99.

100.

Triglochin L. Tr. palustre L. B. M. Á. Tr. marit imum L. mocsaras, szikes helyeken A. Alisma L., hidr. A. Plantago L. vizek körül,

A

B.

iszapos h. B. M.

arcuatum (Michalet.) annak mentén, mocsarakban a var. graminifolium (Ehrh.) A mélyebb vizekben él példányok rendkívül Sz. N.-K. 2.

A

Széktó körül mint var.

holt Tiszában és

hasonlók a Vallisneriához. 101.

Sagittaria

L.,

nyilf.

S.

sagittae fólia

L.

állóvizek szélein.

Szikra, Bugacz. N.-K.*

Butomeae. 102.

Butomus umb ellatus L. virágos káka, dlben és Alpár felé. N.-K.*

vizek mellett. Szikrában

a Tiszai

103.

Luzula DC.

104.

L.

L.

Juncaceae,

szittyófélók.

carapestris

(L.) réteken

multiflora (Ehrh.j N.-Körös.

N.-K.

7;j

105.

Juneus

106.

,1.

Íj., szittyó, J. effusus L. Bugaez liimprociirpus Elirh. Á. N.-K.* B. M.

107.

.1.

(•()

108.

J.

Gorardi

109.

.1.

furco-alcr Schreb. N.-Köi-ösön

p rcssiis

in

Öz. B.

Jiie([u, vi/.on3-ös h. N.-K.

és

Monostoron.

2.

Bsz, Msz.

Nj'.

A.

Széktó körül. IjoísI. mocsaras h. Bugacz.

közt szedte Borbás,

1.

Irodalom)

(>I.

füves h. (N. -Krös és Czegléd

alf)inus

\'ill.)

furcn-ater Schreb.

az aliicsonyabb vidéki. 110. *

,1. ,J.

bufonius

L. vizenys fflaucus Ehrh. N.-K.

h.

a Szikn^ban és N.-K.

Melan haeeae, Verát rum, zászpa. V. album t

111.

kikoricsfélék.

L. Egyedül

N. -Körösön

találtam

a Niigyerdö szélén, a halastói részben. ir2.

Colchicura L., kikerics. C. arenariura W. Kit. Homokos mezerdk tisztásain. Szeptember közepe táján virágzik s egyike

kön,

legszebb növényeinknek. B. M. Ny. N.-K.

Liliaceae,

2.

Sz.

liliomfélék.

Salisb., tyúklaréj. G. Pusilla (Schult.) Homokos mezkön, temetkbon, úlak mentén. Ny. T. N.-K. 2. vm. * G. stenopetala L. N. -Körös (Az erre vonatkozó megjegyzést lásd Borbás Pestmegye flórája 50. 1.) 114. M US cári Tourn., gvörigyikc. M. commosum Mi 11. Ny. Sz. N.-K. 2. Esz. Msz. Á. 113.

115.

*

Gagea

racemosum

Mill. utak mellett, erdkben, temetkben. Bsz. Á. Ny. Sz. T. K. N.-K. B. Scilla bi fólia L. Kanitz szerint gyakori legelkön, erdk szélein és temetkben. Vidékünkön egyáltalán nem leltem (bizonyosan nincs), de a Muscari racemosum, mely K. felsorolásában nincsen

M.

megemlítve, pedig nagyon közönséges 116.

Ornithogallum

L.,

madártej.

töltéseken, száraz helyeken,

bven

0.

— hasonló helyeken umbellatum

N.-K.

2.

L.

fordul el.

Mezkön,

továbbá Ny. T. B. és a

temetkben. 117.

O.

Bouchéanum

(Kunth.) N. -Krösön a Nagyerdben

(a

tó

mellett.) Ritka.

119.

Allium L., hagyma. A. sativum L., A. Schoenoprasum L., A. Cepa L., etc. müv. A. rotundum L. ritka Ballószögön. A. sphaerocephalum L. homokos erdkben Sz. Ny. N.-K.

120.

A.

118.

Borbásii Kern.

A. Nyirerdben. Ritka. 8

74 121.

Scorodoprasum

A.

körül 122. 123.

flavum

A.

erdk

L.

szélein.

N.-K. Sz. Ny.

A mkert

is.

erdk

L.

Anthericum

tisztásain Sz. N.-K.

ramosum

A.

L.

bven

L.

a Nyirerdöben,

ritka

N. -Krösön. 124.

Asparagus

S 125.

126. 127-

spárga.

L.,

A. ofíicinalis

Ny. T. Bsz. F.-V. B. M. N.-K.

Sz.

Con valiari a, tum vulgare

m

i

1

aceae

L.

t'öleg

erdszélekcn.

Á. Kisfái.

gyöngy virágtelék.

,

Polygonatum

gyöngyvirág. C.

L.

(Polygona

Desf.) erdkben, bokros helyeken, Ny. T. N.-K. C. latiiolia Jacq. mint az elbbi Sz. Ny. N.-K. C. majális L. Bven a Nyirerdöben. N.-K. 2. egyes helj-eken, különösen Pálfájában temérdek.

Hydrocharideae, 128.

2.

Hydrocharis Morsus ranae

békatutajfélék. L. Állóvizekben Sz. N.-K.* Ritka

Irideae, nsziromfélék Iris 129.

I.

Germanica

variegata

pumila

L.

L. kertekben,

bven

temetkben

ült.

a Nyirerdöben. T. Sz. N.-K.

130.

homokos helyeken gyakori N.-K. arenaria W. K. Az egész vidék erdeiben, homokos, füves I. tisztásain gyakori. Temérdek van Nyírben s N. -Körösön. (Innen K.

131.

I.

*

I.

nem Sz.

emliti,

L.

én

meg

Pseudacorus bven

az elbbit

nem

L. mocsarak

láttam sehol.)

partjain,

Talfája. Bugacz.

vizes réteken.

N.-K.

2.

A. a nádas szélein.

Orchideáé. 132.

133. 134.

Orchis L. 0. tridentata Scop. erd száraz tisztásain. 0. ustulata L. az elbbivel. Ny. 0.

coriophora

L.

bven

a

(0.

Nyírerd

variegata

déli

részén,

Ali.)

A

Nyír-

száraz tisztá-

sokon. N.-K.* 135.

136.

Morio

Nagyerd szélein és tisztásain.) 0. palustris Jacq. (0. laxiflora Sadl. non Lam.) Temérdek Agasegyházán, nedves réteken, Úrréten is elég bven. N. -Krö0.

L. Ny. N.-K.

2.

(Sok a

sön szintén. 137.

0.

latifolia

Nem 138.

0.

L.

Bugaezon

a

Siványos

mellett,

gyakori.

incarnata

L.

Az elbbivel

együtt, de ritkább.

zsombékokon.

75 139.

Gymnadenia conopsea

140.

Ophris

L.

A

(L.)

Nyirerdöben.

aranifera Iluds.

O.

Száraz,

helyeken

füves

a

Nyírben. Bugaezun a pusztabázlioz közel. 141.

[jistera R.

B

L.

r.

óvat a

(L.) Igen ritka, csakis

egy helyen a

Nyirben, mogyoró bokrok közt 142.

Neotlia

L.,

nidus avis (L.) Ritka N.-Krösön Nagyerdben. A Nyirben még ritkább. Rich. E. lati fólia Ali. a Nyirerdöben; bven madárfészek. N.

a Pálfájábaa és 143.

Ki)ipactis

344.

E.

N.-Krösön.

rubiginosa Gaud. Helyenkint

jellemz.

Orgovány. 145.

homokdombos, nyárfaerdkre jóformán bven. Sz. Bsz. B. M. Ny. K. A.

rendkivül

Kisfái.

Cephalanthera Rich. ványosan B. N.-K.

C.

rubra

Naiadeae, 146.

P

1

a

m

ge

1

Ugh

Tiszában

n

bven

Elég

(L.)

úszányf.

L.,

hinárfélék. P.

1

u

c e

ns

Temérdek a

L.

P.

natans. L. gyakori N.-Krösön.

*

P.

grami neus

147.

P.

crispus L. N.-K.* ritka a Szikrában. interruptus Kit. Kecskeméten a Széktóban

148.

P.

Lemna

150.

L.

151.

L.

*

L.

L.

N.-Krösön.

trisulca L. N.-K. polyrrhiza L. Árkokban Sz. N.-K. L.,

minor gibba

holt

felé.

*

149.

Ny. Á. szór-

Sz.

békalencse.

L. N.-K.

L.

temérdek. Sz. (Alpár felé.)

2.

L. N.-K.

Aroideae, konty virágfélék. 152.

Árum maculatum is.

Szikrán a

L.

Tsben bven. A

Talfájában

N.-K.*

Acorus Calamus L. bven terem

(1798.) oly

gyökerét

s

mázsaszámra

(1.

Irodalom.)

a Szikrában,

Veszelszky munkája szerint hogy Budára kocsival viszik

öt forintért adják.

Typhaceae, 153.

Typha angustifolia

154.

Spárgán ium erectum

Nem

találtam.

gyékényfélék.

L. Vizek mellett (vasúti hid.) Sz. B. N.-K.

L. var.

ramosum (Huds.) N.-K.

2.

Szikra.

i

D cotyledones,

B)

Gy m n OS p e r m ae

1.

Coniferae, 155.

,

kéiszikOek.

termk.

nyitva

tobzosak.

L. (ifyalosfeny boróka.) Igen bven hol egész berek tünnatiot alkot. Sz. K. A. Siványos szélein, Bugaczon a

Juuiperus comraunis

Pinus nigra. Arn. (austriaca Höss.) Feny

ültetvények több

vannak a vidéken. így a Szikrában mintegy 7 hold. Kerekegyházán s a Nagy-Nyirben is az osztrák fenyt ültetik. Ephedra distachya L. (E. rnonostachya Sadl.) homokos helyeken a Nyírben, fleg a Szikrában.

helyütt

156.

Apetalae, sziromtalanok

2.

Betulaceae, 157.

Betula

a Nyírben N.-K. *

158.

verrucosa Ehrh.

nyirfa. B.

L.,

nyirfafélék.

alba K'och.) bven

2.

pubeseensEhrh. N.-K. Alnus Tourn. égerfa. A. glutinosa Gaert. A

B.

,

Tisza

felé,

N.-K.

Sz.

Cupuliferac, 159.

(B.

Corylus

mogyoró.

L.,

C.

tölgyfélck.

Avellana.

Igen

bven

a Szikrában.

Ny. N.-K. *

160.

Quercus

Qu. sessiliflora Smith. N. K. L. (Qu. pedunculata Ehrh.) mocsártölgy. T.

L., tölgy.

Qu.

Robur

Ny.

A

hatalmas

ballószögí

„Törökfáí"

is

ez.

N.-K.

(Kaiiitz

Sz.

nem

eraliti.)

*

161.

Qu. Cerris L.

Ulraus

L..

cserfa.

N.-K.

Ulmaceae, szilfalolék. L. var. subcrosa Ehrh. szilfa. U. campestris

Ny. Sz. 162.

U.

glabra Mi

11.

Szikra (Tös.)

Celtideae, Celtis Aust ralis is

korallszilfélék.

L. ültetik sétatereken,

elfordul.

Moreae,

Morus alba

L.

M. nigra L.

eperfafélék. ültetik.

udvarokban.

A

Nyírben

77

Urticaceiie, 163.

Urtica

L., csalán.

T. N.-K. 164. *

U.

2.

dioica

U.

urens

csalánfclék.

L. árva cs.

F.-P. Sz.

L. mint az elbbi. T. N.-K.

Parictiiria officinalis

\j.

Can n ab is sativa

F.-P. Sz.

2.

gyakori N.-K.

Can iiabiiieae, 165.

házuk körül, utak mentén.

kenderfélék.

L. müvelik, de vadun

is

n,

íöleg utak mentén-

Sz. Á. T. N.-K. 2. F.-P. Bsz. 166.

Humulus L., komló. H. Lupulus L. Utak mentén lakra futva, sövényeken. Bsz. N.-K. 2. különösen sok a tiszamenti erdkben Sz. Salicineae,

167.

Salix

168.

S.

169.

S. S.

170-.

S.

171.

S.

172.

S.

173.

S.

174.

S.

175.

S.

L., fíjzfa.

S.

álba

fzfafélék.

L. Nyir, Szikra, N.- Körös.

fragilis L. N. -Krös, (ültetve Kecskeméten több helyütt.) amygdalina L. Ny. Sz. var. triandra L. N. -Krös. Babylonica L. szomorú fz. ültetve. viminalis L. kosárköt f. a Szikrában.

rubra Huds. (S. purpurea X viminalis) cinerea L. Szikra, Bugacz. Nyir, N.- Krös.

a Szikrában.

Caprea L. Nyir, Szikra. purpurea L. Nyir. N.- Krös. angustifolia Wulf.

vizállotta helyeken, laza

homokon.

Sz.

B. M. Ny. Bsz. Msz. F.-P. Á. N.-K. V. Kisfái.

178.

Popul US L., nyárfa. P. álba L. ezüst ny. P. canescens Sm. (P. álba X tremula) P. tremula L. rezg ny. Ny. N.-K. 2.

179.

P.

176. 177.

nigra

L. az elbbiekkel keverve a

képezi. Sz. Ny. Bsz. B.

P. P.

N.-K.

*

homokbuczkás nyárfaerdket

2.

pyramidalis Roz. (jegenye ny.) fleg monilifera Ait. (canada ny.) ültetve Salsolaceae,

180.

M. Bsz. Ny. Sz. Bsz. B. M. Sz. N.-K. 2

B.

utak mentén Sz. Ny. B. a Szikrában.

barlangófélék.

Salicornia herbacea L. N.-K. gyakori. Atriplex L., laboda. A. nitens Rebent.

gazos

helyeken a

Ny. felé. N.-K.* A. patulum L. Szikra. 182. A. hastatum L. bven a Széktó körül. 183. A. 1 1 r a 1 e L. kiszikkadt, szikes földön a kis-krösi-úl mentén N.-K.* 184. A. Tataricum L. (A. laciniatum Koch.) A Széktó körül temérdek. B. M. N.-K.*

181.

i

78 185.

A.

roseum

Camphorosma

L.

Kecskeméten a Széktó *

187. *

188.

(czukor-

L.

C.

ovala W. K. Székes helyeken

F.-P.

körül.

Schoberia mari ti ma C. A. Meyer. N. -Krös. Kocbia Roth. K. aréna ria Roth. Á. B. M. T. N.-K.* Kisfái. Chenopudiuin L. Cb. Honus Henricus L. nem ritka N.-K.

rubrum

Ch.

bybridum

Cb.

Agasegybázán, székes laposokon. N.-K.*

L. temérdek

acuminatiim (Koch.)

mint var. 189.

Béta vulgáris

(spinót)

L.

mv.

répa) 186.

L. N.-K. 2.

oleraeea

Spiiiiicia

Szikra, Talfaja.

A

helyeken.

L. gazos

Nyirbe vezet út mentén

Bsz. Sz. N.-K.* 190. 191. 192. 193. 194.

Ch. album L. mint az elbbi. Sz. T. Széktó körül. Ch. opulifolium Schrad. Kecskemét útczáin. Ch. Vulvaria L. szintén. Ch. muraié L. ritka a Szt.-királyi erdben, gyakori N.-K.* Ch. glaucum L. iszapos, szikes h. B. M. Szt. körül, kis-körösiút,

N.-K.*

197.

Ch. polyspermum L. Bven a Tisza mentén. Ch. Botrys L. N.-K. Ch. rhombifolium Mühlenb. A Tisza gátján. Sueda Forsk. S. maritima L. Vakszékeken F.-Pusztaszer-en.

198.

Salsola

195. *

196.

barlangóf.

L.,

S.

Káli

Az

L.

egész

vidék

homokos

helyein. B. Szt. körül. V. Sz. N.-K. Bsz. Ny. Cs. Kisfái. 199.

S.

Soda

L.

Vakszéken F.-Pusztaszer. N.-K.*

L., poloskamag. C. n t d u m K. fleg futóhomokos M. Cs. Sz. Á. F.-P. N.-K.* Ny. Kisfái. 201. C. canescens Kit. nem ritka N.-K.* A Kisfáiban szedtem.

200.

C

r

i

s

per

mum

i

i

h. B.

Amaranthaceae, *

Polycnemum arvense

*

P.

202. *

verrucosum Láng.

Amara n A.

t

hu

Blitum

L. gyakori N.-K.

gyakori N.-K.

L. paréj. A.

s

paréjfélék.

r e t r

o

f

1

e

xu

Polygoneae,

204. 205.

P.

206.

P. a

Persicaria

mph

i

N.-K.* Széktó

felé stb.

sóskafélék.

Polygonum L. P. lapathifol ium A mkert körül árkokban. N.-K. P. tomentosum Schr. Szikra.

203.

s L.

L. gyakori N.-K.

b u i

m

L. út

mentén a Nyir

L. A. holt

L. vizek körül a Szikrában'

felé.

Tiszában mint v a

r.

n a

t

an s

M o e n c h.

79 207.

P.

208.

P.

209.

P.

L. Bven a Tsben. mi te Schr. mocsaras helyekon a Szikrában. aviculare L. legelkön, útl'eleken, útczákon közönséges. A.

Hidropiper

Ny. T.

N.-K. P. areriarium W. K. Az egész vidék homokos mezin. B. M. Á. Ny. T. V. Sz. N.-K. 2. 211. P. Convolvulus L. mv. helyeken, Ballószög, Nyir körül. Sz. Szt. körül.

210.

N.-K. T. Katona-telep. Kisfái. 212.

Rum ex

213.

R.

214.

R.

paluster Sm. iszapos h. Talfája. oongl omeratus Murr. N.-K. 2. nem ritka. A Széktó crispus L. árkokban, Nyir körül, Sz. Bsz. Msz. N.-K.

Széktó 215.

R.

216.

R.

217. 218.

L.,

sóska. R.

felé. 2.

A

felé.

odontocarpus Borb.

Szikra (Ts.)

obtusifolius L. Székes árkokban F.- Pusztaszer. R. xicetosa L. réteken és legelkön gyakori N.-K. 2. Ny. B. R. AcetosellaL. füves, puszta helyeken, temérdek N.-Krösön T.

Sz.

Santalaceae. 219.

Thesium

220.

Th. linophyllum L. bokros helyeken,

L.

mezkön.

füves

ramosum Hayne.

Th.

réteken,

Katona-telep Nyir. A. Bsz. N.-K.

N.-K.

2.

Kecskemét (Katona-telep.)

Eleagnaceae.

Eleagnus angustifolius L. olaj- vagy pophaö rhamnoides L. a mkertben. Aristoloehiaeeae, 221.

Aristolochia Clematitis

A

ben.

erdben

Talfáji

3.

223. 224.

P.

is

Ga m o p eta ae 1

lanceol ata var.

a

L. N.-K.

sp

és

Hip-

Igen

bven

a

Ts-

helyenkint elég sok.

forrt szirmúak.

,

útiffélék.

Plantago L., útif. P. major L. iszapos P. média L. mezkön s erdkben. N.-K. 2. Á. Sz.

ült.

farkasalmafélék.

L. (farkasalma.)

Plantagineae, .222.

ezüstfz.

Bsz.

h. B.

M. Bsz. N.-K.

2.

Ny. T. Kis-krösi-út B.

Msz. Ny. vm. kis-krösi-út, B. M.

haerocephala

(Aut.)

homokos

és székes h.

F.-P. B. M. 225.

P.

altissima

226.

P.

maritima

1-.

vizenys

L.

Az

h. T. F.-P.

egész

vidék

székes

helyein.

B.

M.

N.-K.

F.-P. Szt. körül, kiskrösi-út, Ny. Bsz. *

P.

t

e

nu

i

f1

r

a

W.

1\

i

t.

Besenyn nem

ritka,

Abonynál

is

elfordul.

80 *

Weldeni Rchb. Abony

P.

227.

P.

228.

P.

arenaria W. asiatica

h.

B. M.

Ny.

N.-K.

Sz.

Kisfái.

2.

L. mocsaras h. Alpáron.

Pl u rab agi 229.

elbbivel.

felé az

homokos

K.

Statice Gmelini Willd.

n eae.

Rendl
Libamezö-n.

a

soií

Szt.-

Lörincz. N.-K.* Pta.-Páka.

sinuata. Auct. Bíró

St.

L. a Szikrában gyjtötte.

találtam. Taaitványaira közül

Valerianeae, 230.

Va

1

e r

i

an e

1 1

Po

a

1

1.,

Mngam nem

szedték néhányan. Bizonyosan

is

kerti.

gyökönkefélék.

galambbegy.

V.

o

1

i

t

o

r

i

a

temérdek

L.

Ballószögön. Ny. Sz. N.-K. vm. és temetkben. 231. 232. 233. 234.

Mo risoni D C.

(V. den tata Po l.i vetések szélein N. -Krösön. gyökön ke. V. diói ca L. mocsaras réteken N.-K. 2. V. officinalis L. nedves erdszéleken Sz. Ny. B. N. K. V. collina Wallr. N. -Krösön, nem közönséges a Nagyerdben.

V.

Valeriána

1

L.,

Dipsaceae, 235.

Dipsacus

236.

D. sylvestris Mill. N.-K.

237.

Knautia Coult. K N.-K.

23?.

L.,

hélyakútfélék.

hélyakút. D. laci

n.

niatus

2.

L. vizek mellett a Szikrában.

Sz.

arvensis

(L.) száraz, füves h.

B.

M. vm.

Ny. Bsz. Sz. F.-P.

2.

Scabiosa

L.,

sikkantyú.

Se ocliroleuca

L.

száraz

réteken,

utak mellett, Kisfái, vm. Ny. Bsz. Msz. B. M. Sz. T. F.-P. A Nyirbc vezet úton minden évben elzöldülve. 239. Se. canescens W. K. Nyírerd. 240. Sueeisa M. et K. S. pratensis Moench. vizenys réteken. B.

M. Á.

Compositae, I.

241.

Eupa tórium

fészkesek.

Corymbif orae,

L. E.

sátorozok.

cannabinum

L.

vizek körül, nedves lige-

tekben. Sz. B. N.-K. 242.

Aster

L. A.

Tripoliura

L. Igen

helyein, különösen a Széktó körül.

Bsz.

Fehér-tó.

Az

A.

bven

az egész vidék székes

vm. F.-P. Ny. B. M. Á. Jacqu. A vasút mentén a

Kisfái,

pannonicus

hidnál. 243.

Erigeron L. E. Canadensis L. Az egész vidéken, mvelt helyeken, utak mentén közönséges. B. M. T. Ny.

különösen Sz. N.-K.

81

vm. mkert. Bsz. stb. Még a homok pusztákon Temérdek Kisfáiban. E. acer. Csak Bugaezon és a Nyir körül találtam.

Szt. körül,

is

bven

tíilálható.

244.

248.

Solidago virga aurea L. erdk szélein. Sz. B. M. V. N.-K. Bsz. Linosyris vulgáris Cass. erds helyeken. T. Ny. Sz. N.-K. Inul a L., örvénygyök. I. Gerrnanioa L. bven a Nyirerdben. saliciua L. erdk tisztás, füves helyein. T. B. M. Ny. N.-K. I.

249.

I.

245.

246. 247.

ensi fólia L. hasonló h. a Nyirerdben. hirta L. bven Nyirben. Eri tanica L. nedves réteken Sz. B. M. Nyir

250.

I.

251.

I.

252.

angustifolia (Auct.) Szikra. Pulicaria Gáj-tn. bolhaf.

felé.

vulgáris Gártn.

P.

Cs. var.

kiszáradt,

iszapos h. vizek körül. Sz. Szt. B. M. N.-K.

dysenterica

(L.) hasonló h. a Szikrában. czigánymogyoró. X. Strumarium L. gazos h. utak mentén Sz. N.-K. 2. Ny. B. bven Kecskeméten, ritka F.-P. 255. X.spinosumL. (szerb tövis) mint az elbbi. Sz. N.-K. 2. B. Ny. F.-P. Helianthus annuus L. (napraforgó) mv. H. tuberosus L. (csicsóka.) mv. tarlókon és erdszéleken elvadulva is található.

253.

P.

254.

Xanthium

256.

Bidens

L.,

L., villamag. B.

tripartitusL.

igen közönséges vizek,

árkok körül. Sz. B. M. Szt. körül a kis-krösi-úton mint var. integer. (Aut.) ép, nagyfogu levelekkel.

cernuus

257.

B.

258.

Anthemis

L. vizek körül a Szikrában. L.,

montika.

A.

tinctoria L.

A

Nyirbe vezet út

mentén. 259.

A.

Ruthenica

Bsz. Msz. Sz. B. 260. 261.

M. B. Utak M. N.-Krösön.

N.-K. Ny. Á.

mellett, vetések közt.

arvensis L. Achillea L., cziczkafark. A. Millefohum L. var. nélkül N.-K.* mint var. collina Becker. Bsz. Msz. Ny. A. var. rosea Kit. A.

(var. cr US tat a Rochel.) fleg nedves, székes helyeken. F.-P. Ny. Sz. B. A. Szt. Bsz. vm. N.-K. sveiczi-telep. Kisfái. 262. A. setacea W. K. Száraz helyeken, szlk közt. Ny. N.-K. Bsz.

Msz. Sz. F.-P. 263.

ochroleuoa Ehrh. (non Willd. A. pectinata Willd.) és mezkön Sz. N.-K. 2. Matricaria L., székf, kamilla. M. Chamorailla L. (M. Bayeri A.

homokos dombokon 264.

Kan.)

mv.

és szikes

helyeken.

A

Széktó

felé,

a

kis-sétatéren

Kerekegyháza. N.-K. 2. mint var. salina Schur. N.-Krösön.* Vis. Vis. utak, árkok mellett, Ch. inodorum 265. Chamaemelum mv. helyeken. Nyir felé, N.-K. 2. [i.

82 *

266.

267.

Janka non

Ch. praecox

Tanacetum T.

Vis. Abony

(=

felé.

chamom.)

Matric.

vulgai'c L. vizek körül a Szikrában.

uliginosum W.

bven

Kit.

a

Tsben, Ugh

és Alpár felé a

füzesekben, nádasok szélein. 268.

Leucanthemum vulgare Lmk. eanthemum L.) N.-K. 2. Ny. Sz. Artemisia

Absinthium

üröm A.

L.,

(C hrj-sant L.

hemmn

Hanusz

leu-

emliti a

I.

Szikrából (Földr. Közi. 1883. XI. 402.) 269.

A.

270.

A.

271.

A.

Pontica L. A Talfájában, temérdek N. -Körösön. Kisfái. Austriaca L. N. -Körösön a Nagyerdbe vezet út mentén. campestris L. temérdek Agasegybázán s általában a homok-

buczkás erdkben. B. M. Sz. Ny. T. V. N.-K.* Kisfái. 272.

A.

273.

A.

274.

scoparia W. K. A kis-körösi-út mentén. Sz. Ny. vulgáris L. utak körül, erdöszéleken. T. Ny. Szt.

Gnaphalium L., album

27ü.

G. luteo-

276.

G.

arenarium

gyopár. G. L.

277. 278.

arvensis Senecio DC.

B.

M. N.-K.

2.

(Helichrysum arenarium DC.) fleg

L.

Sz. B. Á.

2.

FilagoGermanicaL. F.

L. iszapos helyeken. Sz.

homokos mezkön. A.

homokbuczkákon. N.-K. *

uliginosum

Sz.

a

M. V. Cs. Bsz.

Nagy- Körös.

Hihetleg a következ.

L. a Szikrában.

vulgáris

S.

L.

szlk

Nyir

közt,

mkertben,

felé,

N.-K.* 279.

S.

integrifolius

L.

(Cineraria carapest

ris Retzius.)

Bven

a Nyirerdben. N. -Körösön is. Sz. 280. S. Doria L. Igen ritka a Nyírben. 281.

S.

tenuifolius Jacqu.

krösi-út N.-K. 282.

S.

283.

S.

*

S.

vizállotta h.

B.

M.

F.-P.

Sz.

Ny. kis-

2.

Jacobaea L. Szikra, Nyir. N.-K. paludosus L. mocsaras helyeken, vizek körül. Sz. A. ve malis W. Kit. N.-K. Talán a S. integrifolius, mely nagyon

közönséges és K. felsorolásában nincs meg. *

S.

erucifolius II.

284.

Calendula Echinops

L. et

[i.

tenuifolius Jacqu. N.K.

Cynaroceplialae,

bogácsfélék.

(körömvirág) officinalis L.,

labdaborz.

E.

L.,

kertekben

Ruthenicus

M.

s

B.

temetkben. (E.

Ritro

Sadl.) szamárkenyér, leginkább homokbuczkák közt. Msz. Bsz. Cs. B. M. Sz. Á. V. N.-K.* Nagy-Nyir. 285.

Xeranthemum L

,

szalmavirág. X.

kön, utak mellett, T. Ny. N.-K. vra.

annuum

L.

homokos mez-

83 286.

C ariina

bábakalács. C.

L.,

vulgáris

L. erdöszéleken. Ny. B. Cs.

Bsz. K. A. igen sok N. -Krösön. 287.

Centaurea

288.

C.

Cyanus

C.

Scabinsa

289.

Jacea L. nedves réteken B. M. Sz. Á. helyeken, vetések közt, az egész vidéken.

L., búzavirág. C.

L.

mv.

L. var.

Sadleriana Janka, átmentén, erd

szé-

leken vm. Úrrét, N.-K. T. F.-P. Ny. Bsz. Kisfái. 290.

C.

291.

C.

Rhenana Boreau, a Nyírerd tisztásain. Alpár környékén. Tauscheri Kern. (C. arenaria Sadl.) vm. Ny. B. M. N.-K.

Carthamus tinctorius dultan *

292.

L. (vad sáfrány)

mv.

OnopordonL., szamártövis. 0. Aeanthiura Carduus L., bogács. C. nutans L. mezkön, B.

N. -Krösön elva-

is.

M. Á. N.-K.* T.

L. N.-K. gyakori.

utak mentén. Sz.

felé.

294.

acanthoidesL. bven a homokos mezkön. Cirsium lanceolatum L. mezkön, út mentén és mkert körül.

295.

C.

296.

C.

293.

C.

palustre b

Bsz. Sz. N.-K.* B. N.-K. Széktó

L. nedves réteken Bugaczon a Siványos mellett.

rachycephalum Juratz. bven

Agasegyházán a nádasok

szélein. Úrrét.

297.

C.

298.

C.

canum

(L.)

mocsaras

arvense Scop.

h.

Bugacz

útfeleken,

és Monostor. N.-K.

vetések közt P.-P.

Sz. N.-K. Szt.

körül. *

299. *

300.

Lappá

Tourn., Gártn.) N.-K.

L. L.

bojtorján.

of fi cinalis

minor DC. gazos helyeken. Ny. N.-K. 2. tomentosaLam. gyakori N.-Krösön.

Jurinea mollis

(L.) a

III.

301.

L.

Nyírerd

Cichoriae,

Lapsana coramunis

Ali.

(L.

maior

F.-P.

száraz, füves tisztásain.

nyelvesek.

L. árnyékos

helyeken a Szikrában (Ts.)

Ny. N.-K. 302.

Cichorium Intybus mentén, mezkön. N.-K.

303. 304.

L. 2.

közönséges

A. F.-P.

az

egész

vidéken,

utak

stb.

Hypochaeris maculata L. A Nagyerdben N.-K. A Nyírben is. Leontodon L., oroszlányfog. L. autumnalis L. bven Ágasegyházán.

305.

L.

hispidus

L.

N.-Krös.

var.

hastilis

(L.)

Ny. B. M. Sz.

Bsz. Msz. sveiczí-telep. A. F.-P. 306.

Tragopogon

L.,

bakszakái. Tr.

maior Jacqu.

utak mentén, N.-K. U. Bsz. Msz. Ny. Sz.

g
84

311.

Orientális L. (* Tr. pratensis Kan. non. L. N.-K.) mezkön, utak mentén. B. M. Ny. Bsz. Á. vm. N.-K. Sz. Tr. floccosus W. Kit. homokos mezkön. Sz. B. M. Bsz. Msz. N.-K. Scorzonera L., artifiola. Se. humilis L. gyakori N.-Iv. Se. parviflora Jacqu. nedves, szélíes réteken A. Se. purpurea L. erdk tisztásain. Ny. N.-K. Podospermum DC. P. Jacquinianum Kocli. iszapos, füves

312.

helyeken, utak mentén. F.-P. Á. Bsz. Msz. K. kis-körösi-út. N.-K. Sz. Sonchus oleraceus L. gazos h. a Nyir körül, mkert, Széktó

307.

308. *

309. 310.

Tr.

stb.-nél.

313.

arvensis

út,

F.-P.

A

mv.

Ny. var. laevipes Koch. kis-krösiSzéktó körül bven. B. M. Bsz. N.-K. var. uliginosus

S.

L.

h.

(M. B.) N.-Krösön. 314.

Lactuca Tourn., dek. B.

315. 316.

317.

saláta L.

Scariola

L. a széktó körül temér-

M. Ny.

quercina L. (L. s trict a W. K.) Nagy-Krös Nagyerd. Ritka. L. saligna L. Alpár vidékén. Chondrilla iuncea L. mv. helyeken, homokos mezkön, utak L.

mentén közönséges. Sz. B. M. Ny. Á. Kisfái. T. N.-K. stb. 318. Taraxacura Juss. gyermekláncz. T. officináié Weber. utak mentén, kertek körül. N.-K. 2. Ny. T. Bsz. vm. stb.

corniculatum.

(Kit.) Bsz. N.-K. füves helyeken.

319.

T.

320.

T. serotinum (W. K.) Igen ritka.

321.

T.

Szikrában lszparton.

leptocephalum Rchb. bven

M. Á. 322.

A

a szikes mocsarak körül. B.

Szt.

Crepis rhoeadifolia M.

B.

homokos helyeken, bven

Balló-

szögön. B. M. 323.

C.

tectorum

L.

mint az elbbi. Ny. N.-K. F.-P. fleg mezkön.

B. Sz. 324.

Hieracium

L. H.

Pilosella

L.

sokon. Ny. Á. B. M. Bsz. Msz. N.-K.

száraz 2.

réteken,

füves

tisztá-

K.

Vili. b) Bauhini Schult. (et Bess.) erdk Ny. B. M. Bsz. Msz. Sz. 326. H. echioides Lumn. B. Bsz. N.-K. 327. H. umbellatumL. homokos dombokon. Nyírerd. Kisfái B. M. V. Á. Cs. Ballószögön temérdek.

325.

H.

praealtum

tisztásain.

328. 329.

Campanulaceae, csengetyükefélék. Jasione montana L. Bven N.-Krösön a Pálfája Campanula L., csengetyüke. C. rotundi fólia mezkön

eltt. L.

homokos

a Nyirerdben gyakori. Hasonló helyeken N.-Krösön.

85

glomerata

erdk

Ny. Sz. T. N.-K. 331. C. S ibirica L. füves helyeken. Ny. N.-K. 2. Á. 332. C. Cervicaria L. N. -Krösön a Nagyerd szélein. 330.

333.

C.

Galium

L.,

L.

tisztásain.

Rubiaceae,

ragadványfélék.

ragadványf. G.

Pcdemontan

uin Ali.

A

Nyir és

Talfája bokros helyein. 334.

Ci.

A pari ne

L. gazos

helyeken,

sövények körül. N.-K.

Bsz.

B.

M. Ny.

uliginosura L. mocsaras helyeken. Bugaczon a Siványos mellett. palustre L. mint az elbbi Á. Sz. N.-K. B. G. boreale L. füves helyeken a Nyir erdben. N.-K. G. ve rum L. száraz mezkön, utak mentén közönséges. Ny. A.

335. G.

336.

337. 338.

G.

Bsz. Msz. B. M. N.-K. 339.

G. in

terced ens

(G.

2.

F.-P.

Moll ugo

v.

pubescens X

erm)

v

Kern.

Nyir erd. 340.

L. erdk szélein Talfája és Nyir. var. pycnotriBraun. A vasúti hid felé és a Szikrában. As perui a L., érdeske. A. cynanchica L. bven a Nyir erd

G.

Mollugo

chum 341.

H.

füves helyein, továbbá: Bsz. Msz. Sz. N.-K. B. *

A.

odorata

L.

Lonicerae, 342.

343.

Viburnum V. Opulus

L.,

kányafa. V.

L.

erdkben

Sambueus

L.,

bodzafafélék.

Lant a na

L.

A

Nagy erdben N.-K.

2.

igen gyakori. T. Ny. N.-K.

Lonicera Caprifolium 344.

M. F.-P.

N.-Krösön.

bodza. S.

L. és L.

nigra

Tatarica

L. utak

L.

mellett,

ült.

ligetekben. Sz.

Á. Ny. K. Kis-fái.

Oleaceae, 345.

Ligustrum T. N.-K. 2.

346.

L., fagyai. L.

olajfafélék.

vulgare

L.

erdk

szélein,

tisztásain

Ny. Sz.

Fraxlnus L. F. excelsior L. krisfa. Nyir Syringa (orgonafa) vulgáris L. ültetik.

erd.

Sz.

N.-K.

2.

Apocinaceae. 347.

Vinca herbacea W. Kit. füves erdszéleken Ny. T. N.-K. minor L. (télizöld) leginkább sirokon. Vadon nem n.

2.

V.

Asclepiadeae. 348.

Vincetoxicum officináié Mneh. erds

helyeken,

liomokbuczkákon. Ny. Sz. Á. N.-K. F-P. Msz. B. M.

itt-ott

a

86

Gentianeae. 349.

Gentiana

350.

G.

351.

Erythraea

352.

E.

354.

Ricb.,

L.

L. ritka a Nagy Nyir erdben. mocsaras zsombékokoii Agiisegy házán.

Cenlaurium

i'öldepe. E.

Pers. N.-K.

et K it,, nedves vagy szikes belyeken. N.-K. Á. B. M.

uliginosa W.

körül.

353.

eruciata

L. G.

Pneumonantbe Nyir

felé.

A

2.

Székló

E pulchella (Sw.) nedves helyeken B. M. N.-K. Cblora serotina Kocb. nedves réteken, vizállotta helyeken. B. M. Á. N.-K. var. oxyloba Borb. Nyársapáton (Borbás 1877.) (Bot. Centrbl. 1894. N. 32/33.)

355.

Menyanthes Nagy erd

356.

trifoliala

A

eltt).

mocsaras belyeken.

L.

Szikrában (Alpár

Limnanthemum nymphaeoides

N.-Körös

(a

felé).

mentén, kisebb

(L.) a Tisza

vizekben.

Labiatae, 357.

Mentba aquatica

358.

M. M.

359.

L. nedves

ajakosok.

helyeken, Szikra. N.-lv.

calarainthaefolia (Vis. var.) mint az elbbi Bugacz,

verticillata

Szikra,

L.

var.

tortuosa Hst.

Monostor.

Bugacz,

Monostor. 361.

M. Dalraatica Tausch. N.-Krösön. M. Pulegium L. iszapos h. Szikra, Nyir.

362.

Lycopus

360.

363.

L.

L., farkastalp.

B.

M. N.-K.

L.

exaltatus

Bven

Europaeus

L.

a Tisza mentén.

vizes

helyeken A.

L. fii. vizes árkok szélein. N.-K. temérdek a Tisza

mentén. 364.

Salvia

365.

S.

L., zsálya.

Msz. B. M. N.-K.

pratensis

2.

S.

*

silvestris

U. Sz. H. vm.

A

helyeken,

L. füves

Ujabban senki nem

Üriganum vulgare (Nagy erd

368.

Bsz.

Nyirben gyakori rózsaszín virággal is. utak mentén közönséges, vm. Ny. T. Bsz. Msz. Á. H. Sz. N.-K. 2. S nutan s W. Kit. In pascuis siccis infra Kecskemét (Heuffel!) Kanitznál és Auf der Kecském. Landhhe bei Kecskemét, KernerS.

nél (1304. sz.)

367.

füves helyeken.

L. az egész vidék füves helyein. A. F.-P. Ny. Bsz.

T. H. U. Sz. B. N.-K. 366.

Aus tri aca Jacqu.

L.

(erdei

látta.

majorana.)

erdk

szélein

N.-i'C.

és Talfája.) Nyir.

ThymusL., kakukf. Tb. Marscballi a nus Willd. (Th. Pannon icus Rehb. non A 1.) az egész vidék füves, homokos helyein csakis ez az egy faj fordul el. A következ helyekrl gyjtöttem 1

:

B. M. Sz. T. Bsz. Msz. Ny. F.-P. N.-K.

87 369.

370. 371.

372.

373. 374.

Caliunintha Acinos Clairv. mezkön, T. Sz. Ny. N.-K. Cl no pódium vulgare L. erdkben, Öz. Ny. T. N.-K. Prunella vulgáris L. mezkön Ny. Sz. B. N.-K. Pr. álba I'allas. Bsz. H. M. N.-K. ritka. Scutellaria galericulata L. mocsarak körül, Sz. Se. has tae fólia L. mocsarak körül, nedves erdkben. Sz. Ny. i

Á. N.-K. *

375. 376.

pereg ri na

Se.

erdben

L.

és

temetben gyakori N.-Krösön.

Nepeta Cataria L. N.-K. Nyir erd. Sz. T. Cs. Cilechoma L., repkény. Gl. hederacea L. töltéseken, erdkben, temetkben, temérdek a Tsben. N.-K.

377.

378.

2.

(vm.) Sz.

sárkányf. D r. Austriacum L. A Nyir erdben néhány homokos ilombon igen sok. Baenitz flóra exsiccatajában is innen van.

D racocephal um

Lamium

L.,

amplexicaule

L., holtcsanál. L.

mvelt

L.

helyeken,

N.-K. B. Ny. mkert. 379.

L.

purpureum

L. mint

az

elbbi Ny. N.-K.

2.

T.

temérdek a

Tsben. *

album L. ritka N.-Krösön. Galeobdolon luteum Huds.

L.

Kanitznál: „Frequens in locis humidis coemeterii". Kerneméi: (1335. sz.) „Wenn die Angabe von Kanitz richtig ist, auch auf diluv. Sandboden". 380. Chaiturus Mar r ubiastrum (L.) Temérdek a Tisza mentén. Urréten is elfordul. 381. Leonurus Cardiaca L. meglehetsen ritka. B. Sz. Nyir erd. T. 382. G. silvestris Schlech tendál. Igen ritka a Tsben. *

*

383.

Galeopsis Tetrahit Stachys L., hunyász. ritka.

384. 385.

L.

palustris

a Nyirbe vezet úton

St.

annua

felé.

N.-K.

L. mocsaras helyeken, B. M. Sz. Á. N.-K.

L.

(tarlóvirág.)

recta L.

Sz.

tarlón.

B.

M. Ny.

és

T.

homokos helyeken. Sz. B. Ny. Á. Msz. L. erdkben. T. N.-K.

St.

387.

Beton ica officinái is

388.

Sideritis Nyir

fleg

2.

386.

389.

GermanicaL

N.-K.

St.

és

Nagy-Krös.

St.

füves,

montana

L. általában a tarlón

közönséges. B. M. T.

felé.

Marrubium

L. pemetef. M.

vulgare

L. fleg legelkön. N.-K.

2.

F.-P. Ny. Sz. Bsz. B. M. Sz. K. Szt. körül. 390.

M.

peregrinum

L.

n

a köv. h.

:

Sz.

F.-P.

(temérdek.) B. M.

N.-K. Szt. körül. 391.

M. rcraotura Kit. (M.

peregrinum X vulgare)

6-8 fogú csé-

88 szével).

mkert 392.

N.-Krösön

Boi'bAs

Ugyanolt

szedte.

Kecskeméten a

és

körül találtam.

Ballota nigra

L.

kerítések

körül,

temetkben, vasút mentén

közönséges. 393.

394. *

395.

Teucrium Scordium L. nedves helyeken. N.-K. B. M. T. Chamaedrys L. füves mezkön. Sz. B. M. Ny. N.-K. F.-P. AjugareptansL. gyakori N.-K. A. Genevensis L. erdkben, füves helyeken. Ny. B. K. A.

Sz.

A

Nyírben kék és rózsaszín, Talfájában pedig kék, rózsaszin és fehér virággal fordul el. 396. A. Chamaepitys Schreb. mvelt helyeken, tarlón. T. és Ny. felé. B. M. * A. Laxmanni Bentham. In locis síccis arenosis versus Sajtos abundans, alíís locís rara. (A monori erdben n. (Borbás.) N.-K.

2.

Verbenaceae. 397.

Verbéna

officinalis N.-K.

h. Sz. Bsz.

398.

V.

supina

A

L.

2.

B.

L.

(vasf) fleg utak mentén, áradmáuyos

M.

Szikrában,

Ugh

Globulariae, 399.

felé

a töltésen.

gubóvirágfélék.

Globularia Willkommii Nym. A Nyir erd

száraz

mezin nem

gyakori.

Asperifoliae, érdeslevelek. 400.

Heliotropum Europaeum gazos h. tarlón. B. Szt.

felé.

(Herbar. Borbás.) Mint var. Zeitsch. 401.

Sz. K.-E.

Ónos ma B. M. Bsz.

403.

p.

Cerinthe minor felé.

402.

1882.

Echium

*

*

var.

gymnocarpum Krös

ritka.

trichocarpum

Borb.

Kecskemét. Borb. (Oest. Botan. és

mericarpíis adpresse pubescentibus.

L. (viaszf.) utak mellett, árkokban. Ny. és T.

N.-K.

L.,

Sz.

vért. 0. arenarium Ny. F.-P. N.-K. Á.

L., kigyószisz. E.

U. H. Á. N.-K. *

378.)

L.

Nálunk

2.

vulgare

W. L.

homokos mezkön,

K.

utak

mentén, mezkön.

F.-P. Cs. Bsz. 8z. vm. Kisfái.

altissimumJaqu. gyakori N.-Krösön. E. r ub rum Jacqu, mint az elbbi. Pulmonaria L., tüdf. P. officinalis E.

L.

In

sylvis

et

in

coemeterio N.-K. 405.

mollissima Kern. 187 8. bven az árnyas erdkben NagyKrösöD és a Nagy-Nyirben. Valószínleg az elbbit is ide kell vonni.

P.

89 405.

Íj

i

t

hosperm Ilin

niozököii, utak

400. 407.

L.,

kömag.

a

Tj.

r

ven se

L.

mvelt

helyeken,

mentén

A. B. K. Ny. Bsz. Msz. vm. N.-K. B. M. Ny. N.-K. L. ligetekben. T. Sz.

L.

officináié

L.

purpuré o-coe ruleum

L. bokros helyeken

2.

Nyírben és Tal-

fájában.

Nonnea Mcd.

pulla

(L.) száraz réteken, utak N.-K. K. Sz. A. Bsz. 409. Anchusa L., atraczél. An. officinalis L. útmentén, réteken, mezkön. Bsz. Á. N.-K. 2. vm. T. felé. Ny. Sz. F.-P. A Nyir körül s N.- Krösön gyakran fehér virággal. * A. ochroleucaKan. nonM. B. N.-K rös. Hihetleg az elbbinek fehér virágú változata.

408.

apáczavirág. N.

mentén, szórványosan, vm. Ny.

*

410.

felé,

LycopsisarvensisL. nem ritka N.-Krösön. Alkanna Tausch., bárány-pirositó. A. tinctoria Tausch. (Anchusa pustarum Borb.) homokos mezkön, erd tisztásain. B. M. N.-K. 2. Á. Bsz. Msz. F.-P. K. Nagy-Krösön fehér virággal is. Myo sotis L., nefelejts. M. palustr is With. vizek mellett, mocsavar. parviflora Borb.

bven

.

411.

a Nyir

ras réteken Sz. N.-K. 2.

M. int érmed ia Link. gyakori Nagy-Krösön. 412. M. hispida Schleehtdl. száraz mezkön N.-K. *

2.

K. Ny.

m-

kert körül. 413. 414.

M. stricta Link. N.-K. Bsz. B. Syniphytum L., nadályt. S. officináié L. mocsaras réteken

A Tsben

Sz. N.-K. 2.

415.

Cynoglossum

fehér virággal

L., ebnyelv. C.

is

gyakori.

officináié

raz legelökön. Bsz. K. H. Á. Ny. T. N.-K.

416.

Asperugo

417.

Lappula

nyek

L.,

mellett,

zordonka.

Ny.

felé.

A.

2.

procumbens

L. utak mellett, száF.-P. L.

B. Sz.

árkokban,

sövé-

B. N.-K. Sz.

Rup., bojtorján

nefelejts. L.

nospermum Lappula Le hm.)

Myo sotis Mnch.

száraz

mezkön

Sz.

(Eehi-

Ny.

Bsz.

N.-Krösön.*

Convolvulaeeae, 418.

419.

Convolvulus L., folyóka. C. arvensis L. mvelt helyeken, szlk közt. Msz. N.-K. Sz. F.-P. Á. C. sepium L. vizek partjain, árkokban, sövényeken. A. Sz. B. Szt. N.-K.

420.

hajnalkafélék.

2.

F.-P.

aranka. C. breviflora Vis. A Szikrában Salixlucida-n, Convolvulus saepium-on és BindenEuphorbia fajokon,

Cuscuta

L.

sek-en temérdek.

90

Epithymum

L. Cuiliumon ós Cylisuson a Nyírben (ritka.) Igen bven a Szikrában Medicagon, PotentiUán és sok más növényen. 422. C. lupulif ormis ív rock. Ilendkivül sok a Tisza mellett fiatal fzeken, szedren és Glycirrhiza echinata-n.

421.

C.

Solanaceae, 423.

csucsorfélék.

Ni 00 ti a na (dohány) rustica L. és N. Tabacum L. mv. Datiira L., maszlag. D. Stramoniuin L. tanyák körül, lökön, gazos helyeken. F.-P. Sz. N.-K.

424.

Hyoscyamus

L.,

körül. Ny. felé. N.-K.

425.

Physalis

Háromság temetben (burgonya.)

alma)

2.

B.

M. utak

L.

mentén, házak

F.-P. Sz. Á. B.

Alkekcngi

L. egyedül a Szt.

találtam. N.-K.*

(paprika) annuvmi L. Solanum tubcrosum L. Lycopersicum esculentum Mi 11. (paradicsom-

mivelik.

Lycium barbarum nyeket képez 426.

2.

niger

zsidócseresznye. P.

L.,

Capsicum

H.

beléndek.

lege-

L. (jázmin, ördögczérna)

utak mellett sövépusztákon külön állva is elfordul. F.-P. B. L. utak mentén, gazos h. N.-K. 2. Nyir felé

s itt-ott a

Solanum nigrum Sz. Kis-fái. stb.

427.

S,

428.

S.

miniatum Bern. A Dulcamara L. árkok

felé.

Sz.

Nyirbe vezet út mentén. Alpár körül. szélein, vizek partján. N.-K. 2. Bsz. T.

B. Fehértó. Á. Kis-fái.

Scrophularinae, *

Verbascum

L.,

ökörfarkkóró. V.

tátogatok.

Thapsus

L. Kanitznál: Advias,

non infrequens. Kerneméi (1189. sz. alatt): Auch Angabe in Kanitz Sert. p. 9, dass V. Thapsus auf der Kecskeméter Landhöhe bei Nagy-Krös vorkomme, scheint mir der Bein pratis udis

die

státigung zu bedürfen. 429.

V.

430.

V.

431.

V.

432.

V.

433.

V.

thapsiforme Schrad. erdk szélein. B. M. Bsz. N.-K. 2. phlomoides L. legelkön s töltéseken. Sz. Bsz. B. M. N.-K.* nigrum L. ligetekben a Szikrában. Lychnitis L, füves helyeken, B. M. Sz. Ny. N.-K. phoeniceum L. mezkön, erdk tisztásain. Igen bven van

Bugaczon és Nagy- Körösön 2. s a K'ecskemét vidéki pusztáknak májusban jóformán legszebb növénye. F.-P. Ny. T. A. B. 434. V. Blattari a L. mezkön. B. M. Bsz. F.-P. Ny. Szt. körül. N.-K. 435. V. Schmidlii Kern. B. M. mezkön nem ritka. 436. V. f a g r f r m e P f u n d. (V. B 1 a 1 1 a r i a X p h 1 o m o d e s) Buga1

i

i

czon és Pusztaszeren. (Terrat.

Közi. 1896. jan. p. 45.)

91 437.

Scrophularia nodosa bven a Ts-ben.

L. árnyas

erdkben

Kis-Talf'ája, N.-K.

Igen *

*

438.

Li naria Tourn. gyujtovány. L. Elatine Mill. N.-K. L. spuriaMill. N. -Krösön. L.

genistaefo

I

mezkön, utak

ia Mill.

mellett, Ny. B.

M. F.-P.

Bsz. T. Sz. 439.

L.

Italica Trev. Talfája erd

440.

L.

vulgáris Mill. mv.

Ny. N.-K.

2.

F.-P.

Antirrhinum maius 441.

Gratiola

tisztásain.

helyeken, legelkön, a Széktó körül, Sz.

L.,

L. (oroszlányszáj)

kegyeleraf.

G.

mv.

officinalis

L.

kertekben.

mocsaras réteken

Sz. N.-K. 2.

442. 443. 444.

Veronica L. V. Anagal'is L. iszapos árkokban, N.-K. V, anagalloides Guss. mocsarak szélein. Sz. B. M. V. aquatica Bernh. vizek szélein, Bsz. Msz. N.-K. (Nagyerdben.) B.

Chamaedrys

erdk

Ny. N.-K. 2. Sz. 446. V. p rost ráta L. száraz réteken, mezkön. Ny. T. K. N.-K. 447. V. multifida L. erdk füves tisztásain bven. Ny. T. N.-K. 448. V. spicata L. mint az elbbi, Ny. T. N.-K. Sz. 445.

V.

449.

V.

450.

V.

451.

V.

*

*

hederae fólia L. mv. helyeken. T. körül. Ny. Ehrh. Szikrában nádasok szélein. marit ima L. N.-Krösön a Nagyerd szélein. verna L. mezkön Bugaczon.

V.

V. elatior

454.

V.

455. V.

458.

459.

2.

B.

V. Buxbaumi Ten. bven N.-Krösön. V. agrestis L. N.-Krösön.

453.

457.

szélein,

arvensis L. mezkön a Szikrában, a mkert körül. praecox AH. füves h. a Nyirerdben. triphylla L. a vasút mentén, N.-K. Ny. Bsz.

452.

456.

L.

Euphrasia L., szemviditó. E. A Nyírerd vizállotta, kiszikkadt

N.-K.

a) stricta Hst. Agasegyházán is hasonló h.

of ficin alis L. helyein.

Odontites L. nedves réteken B. M. Sz. Kisfái. lutea L. erdk homokos dombjain Ny. V. Sz. Rhinanthus L., kakasczimer. R. goniotrichus Borb. mezE.

E.

kön, réteken, Á. Sz. Bsz. Msz. N.-K. B. M. 460.

Melampyrum szélein,

csormolya.

L.,

Ny. Sz. N.-K.

461.

M. arvense

462.

M.

2.

M. eristatum L. fleg erdk

Á.

L. vetések közt a Nyir

barbatum W.

felé.

K. a Nyírerd füves helyein, N.-K.*

92

Orobancheae,

Orobanche

463.

gracilis Sm.

vaj virágfélék.

(O.

cruenta Bertol.) A Nyírben

Cytisus-on, ritka.

0.

464.

Wimmer

stigraatoides

elatior Sutto

(O.

Centaurea

n)

Scabiosa-n a Nyir körül. O.

465.

A 466.

Epithymum Szikrában

ramosa

DC. A Nyírerd

is.

Meyer,

A.

C.

bu1a

i

Utricularia vulgáris

A

L.

Primulaceae, 468.

Lysimachia vulgáris Sz. B.

M. N.-K.

r

i

ac ea

Tösben,

vizek

L.

e.

álló

vizben, ritka.

kankalinfélék. partján,

nádasok

szélein,

A.

2.

470.

Numraularia L. nedves helyeken, Anagallis arvensis L. és

471.

A. coerulea Schreb.

469.

bven.

vadkenderen a Nyirbe és Taliajába vezet úton. B. és Bsz.-ön is, valamint a Sz.-ban. N.-K.* Egyik tanitványom több éven át paradicsomon szedte. Temérdek Alpár felé dohányon. O.

Lent 467.

lisztásain Thyraus-on,

L.

mvelt

Á. Sz. N.-K.*

helyeken. Bsz. Sz. Ny.

felé.

N -K.

2.

Ericaceae. 472.

Monotropa Hypopitis 4.

L.

A Nagyerdben

N. -Körösön.

Di aly petal ae, szabad szirmúak.

Umbelliferae, ernysek. 473.

Eryngium

L.,

ördögszekér.

E.

campestre

L.

utak

mentén,

különösen bven homokos mezkön. Ny. felé. Sz. Cs. B. M. N.-K. Á. Msz. F.-P. Ballószögön hclyenkint temérdek. Kisfái. * Trinia vulgáris DC. N. -Krösön ritka. 474.

Falcaria Hst.,

475.

Carum

476.

Pimpinella Saxifraga

L.,

sarlóf. F.

köménymag.

0.

sioides (Wib.)

Carvi

B. és

2.

M. mezin.

L. nedves réteken N.-K.

L. száraz réteken,

mezkön.

B.

M. Ny.

V. N.-K. 477.

Sium latifolium

478.

S.

*

479. *

angust ifo

L. mocsaras h. Sz. N.-K.

liura L.

A

holt Tisza mentén.

Bupleorum Gerardi Jacqu. N. -Krösön. (Bizonyosan nincs.) Oenanthe L., borgyökérfü. Oe. Phellandrium Lam. (Ph. aquaticum L.) mocsaras h. N.-K. Sz. Aethusa L., ádáz. Ae. Cynapium L.

rav.

h.

N.-K.

93 480.

Seseli glaucum Jaequ. erdk Trev. Borb. in. litt. (1877.)

annuum

481.

S.

482.

Selinum

tisztásain,

N.-K. Ny. S.

varium

közönséges a Nyírben. B. M. Sz. Páka.

L.

Carvit'olia L. N. -Krösön a Nagyerd

L. (keselyf) S.

szélein.

483.

Angeliea erdk

484.

angyalf. A. silvestris L. nedves réteken, árnyas mentén Sz. B. N.-K.

L.,

szélein, a Tisza

Peucedanum

kocsord.

L.,

dombokon, az erdk 485.

486. 487.

arenarium W.

P.

Kit.

homokos

tisztásain. Ny. N.-K. Sz.

Cervaria L. A Nyírerd szélein, tisztásain. palustre L. Bugaczon, a Siványos mellett. Pastinaca L., pasternák. P. sativa L. utak mentén, P.

P.

nedves

réteken, vm. A. N.-K. a Szóktó körül temérdek. Kisfái.

488.

Orlaya grandiflora

L. utak mentén, bokros helyeken. Ny.

felé.

Sz. T. vasút mente.

murok. D. Carota L. (sárgarépa) mv. Vadon réteken, mezkön gyakori. Ny. körül N.-K. 2. stb. 490. Caucalis daueoides L. vetések közt a Ny. és T. körül. 489.

Dauciis

491.

Torili

492.

3 Adans. T. Anthriscus L., F.-Pusztaszer. Anthriscus Hoffm., turbolyu. A. silvestris L. erds,

h.

493.

Tj.,

A.

Sz. Ny.

bokros

K. N.-K.

Szt.

trichosperma Sehult.

elhagyott helyeken, utak mentén, vm.

N.-K. 494. 495. 496.

Chaerophyllum temulum L. erdkben. Ny. Ch. b.ulbosum L. erdkben, Ny. N.-K.

Conium

L., bürök.

C.

maculatura

L.

Sz.

útfeleken F.-P. N.-K.

2.

Sz. sveiczi-telep.

Corneae, 497.

Cornus N.-K.

somfa.

L.,

sanguinea

r

Viscum album

an

t

haceue

Seduni

bven

erdszéleken Ny. T. Sz.

L. Inter

L.,

fagyöngyfélék.

,

ramos Mali

Crassu1aceae 498.

L.

2.

L *

C.

somfafélék.

,

et Pyri

non frequens. N.-K.

pozsgafélék.

maximum Sut. (S. Telephium Sadl.) homokos, gyepes helyein. N.-K. Ny. T. Sz.

varjúháj. S.

az egész vidék,

Szt. körül. *

S.

album

*

S.

acre

499.

S.

L.

N.-Krös.

L. nem ritka N. -Krösön. Hillebrandii Fenzl. homokos mezkön

Bsz. Sz.

:

94

Saxifragaceae, ktörkefélék. 500.

Saxifraga tridactylites

homokos helyeken. Ny. N.-K.

L.

B.

temérdek N.-Krösön.

Ribesiaceae,

Ribes aureum Pursh. R.

rubrum

502. *

503.

R.

díszcserje.

grossuhiria

L. (egres)

L. (ribiszke) ültetik.

Ran u n cu 501.

egresfélék.

1

aceae

,

boglárkafélék.

Clematis L., iszalag. Cl. integri fólia L. ritka a Nyirbeu a csszház felé s a Talfájában, gyakoribb a Szikrában, N.-K.* Cl. recta L. erdk szélein, szórványosan Ny. T. Cl. Vitaiba L. erdk s temetk körül N.-Krösön. A vidéken sehol sem találtam.

Thalictrum JacquinianumKoch.

var.

apiculatumBorb.

a Nyirerdben. 504.

Th. lucidum

L.

bven

a

Tisza

mentén,

Szikrában.

N.-K.

2.

különösen a Pálfájában. 505.

506. 507.

Th. galioides Nestl. A Nyirerdben, ritka. Th. collinam Wallr. száraz, homokos erdkben. T. N.-K. Sz. Th. flavum L. nedves réten. Agasegyházán. A Szikrában mint var. an-achyrum Borb. stipella nélkül. (Termt. Közi. 1896. Jan. p. 45.)

508.

Pulsatilla Tourn.,

kökörcsin. P.

nigricans Störk.

rengeteg-

sok a matkói járás homokbuczkás mezin. N.-Krösön az erdkben helyenkint egész dombokat beborít. Bven található mégaköv. h. Bsz. K. Ny. T. B. M. Sz. sveiczi-telep. 509.

grandis Wenderoth. (Anemone Pulsatilla Sadler.) Kerneméi (16. sz. a.) „aufdem Erdhegy nordwestl. von Kecskemét". P.

Ritka. Egyedül a 510.

Anemone

L.,

Nyirerdben szedtem. A. silvestris

szellörózsa.

L.

erdk

szélein Nyir,

N.-K. Kis-Talfája. 511.

Adonis

L. hérics.

sek közt. T. N.-K. 512.

A.

513.

A.

2.

aostívalís

Ny.

felé.

L. (tyúkvakitó.)

fképen

veté-

B.

flaramea Jacqu. A Nyirbe vezet út mentén. ve malis L. Csakis N.-Krösön leltem a Csókás erdben,

vadászházon 514.

A.

a

túl.

L., egérfark. M. minimus L. Kerneméi: „lm SandKecskemeter Landrückens nícht beobachtet". Kanilz szerint N. -Körösön egyedül egy temet körüli árokban. Én a Talfája felé egy mezn találtam, máshol az egész vidéken nem láttam.

Myosurus

gebíete

der

95 *

Ríinunculus

*

R. IlijM'ious

515. Slfi.

11.

R.

Lingua

homokos mezkön gyakori

A

L.

R. aqiia1.il is L. álló

boglárkii.

Tj., Ij.

N.-K.

vi7,ei
N.-l\.

Szikrában nádas szélén.

pedatus W.

mezkön,

K.

Háromság-temet,

iüves h. Szt.

K.

Ny. N.-K.* 517.

R.

trichophyllus Chaix.

álló vizekben. Sz.

518.

lí.

accr

(R.

paucistamineus Tausch.) mkert mellett.

N.-K. Bsz. Msz. H.

mentn, mezkön, temetkben. N.-K.

h. út:ik

2.

K. Sz.

B. a

mkert

Á. Ny. B. 519.

R.

polyanthemos

52Ü.

R.

521.

R.

repens L. árkokban s nedves h. Ny. Sardóus Cr. mezkön, Szt.- Király.

R.

sceleratus

522.

L.

L. réteken

árkokban

s

Nyir

felé

K. N.-K. B.

és

A. Sz.

N.K.

mocsarakban N.K.

2.

mellett.

523.

R.

arvensis

echinatus Crantz.) mezkön,

L. (R.

vetések közt,

Sz. N.-K. T. és Ny. körül.

524.

F'icaria Dili. salátaf. F. ranunculoides Moench. Kecskeméten a Kis-Tal fájában, a Szikrában, N. -Krösön több helyütt, különösen a Nagyerdben és a vasút körül N.-K.

Galiba

palustris

2.

mocsaras helyen. N.-K. 2. 525. A. Bugaczon a Siványos mellett, M. Szt.-Lrincz, mint var. cor-

526.

L., gólyahir.

C.

L.

nuta Sch. Ky et Nym. NigellaL. N. arvensis utak mentén, N.-K.

L. var. trachycarpa Borb. tarlókon, Ny. és T. felé.

2.

Aquilegia vulgáris

Delphinium

L.,

temetkben, kertekben

ült.

D. Consolida L. utak mentén, vetések közt. vm. Ny. és T. felé, N.-K. 2. F.-P. stb. 528. D. Orientale Gay. vetések közt a Szikrában és N. -Körösön.

527.

L.,

szarkaláb.

Temérdek van Tisza-Ugh-on. Paeonia officinalis L. pünkösdi

Berberideae, 529.

Berber is

L.,

sóskabokor. B.

tásain, néha a l'utóhomokban van Bugaczon a Siványosban.

sóskabokorfélék.

vulgáris is.

Papaveraceae, 530.

Cheiidonium. keméten

ritka

L.,

(csak

fecskef.

rózsa, ült.

Ch.

A.

erdk

L.

Ny.

szélein és tisz-

M. N.-K. K. temérdek

mákfélék.

maius

L. (vérehulló

egy csatorna mellett találtam.)

gyakori a Nagyerdben.

N

f.)

-K.

Kecs2.

Itt

96 531.

Papaver

hybridum

mák. P.

L.,

L.

Ez a

ritka pipacs

a nyiri-

ós malkói-úton a köv. faj ós a glanciuin közölt terem.

532.

P.

dubium

L.

Ny.

matkói-út,

l'eló,

N. -Körösön a vasút mentén

temérdek. Mindenütt fehér virággal mint var. albiflorum Boiss. 533. P. Rhoeas L. (pipacs m.) fleg vetések közt. Sz. (temérdek.) Bsz. Msz. Ny. N.-K. 2. B. P.

s

mn

i

f

e

r

u

m

L.

m

v.

Gl. corniculatum Curt. A Nyirbe vezet s a matkói-út mentén, Szt. -Király, szórványosan. * Fumaria L.. füstiké. F. of fi cinalis L. N.-K. mvelt helyeken. 535. F. Schleicheri Soy. Will. utak mentén, mezkön, Ny. N.-K. K. Bsz. Msz. Á.

534.

Glaiicium Tourn.,

tülükpipacs.

Cruciferae, I.

keresztes szirmúak.

Siliquosae,

beczösek.

536.

A rab is

537. 538.

erdk szélein, Ny. T. Sz. N.-K. A. auriculata Lam. homokos mezkön A. hirsuta (L.) füves h. N.-K. Sz.

539.

Hesperis

540.

L.,

lúdf.

A.

L., estike.

Sisymbrium

L.,

perfoliata Lam. (Turritis g lábra

541.

S.

542.

S.

zsombor.

S.

Columnae

544.

felé.

8z.

L. utak mentén, tarló-

Thalianum Gaud. (Arabidopsis T hallana N. -Krös 2. mezkön, réteken gyakori. Bven a vm. AUiaria officinalis Andrz.

(hagymalapú) erdkben, Ny. T.

Erysimum cheiranthoides

546.

E. canescens Aut. homokos mezkön, vm, Sz. N.-K.* Syrenia Andrz. S. angustifolia (Ehrh.) homokos

Ny. Sz. Bsz. V. Á. B. M. 548.

Schur.)

N.-K.

545.

547.

N.-K. 1786.)

Ny. N.-K.

S.

Sz.

2.

Sz.

Sophia L. hasonló h. Bsz. Msz. B. F.-P. Ny. T. felé. Sinapistrum Cr. (1762.) (S. pannonicum Jacqu.

homokos, mvelt helyeken. 543.

N.-K. Bsz.

H. tristis L. füves h. Ny. Sz. N.-K.

kon. B. M. K. N.-K. F.-P. T. Ny.

L.)

Kisfái.

L. a Szikra ligeteiben.

h.

bven

N.-K.

Brassica L., káposzta. Br. Napus L. mv., de vadon is N.-K. mkert körül. B r. e r a c e a L. és B r. R a p a L. mv. Diplotaxis DG. D. rau ralis (L.) utak mentén, tarlókon, Ny.

2.

1

549.

T. felé stb. 550. 551.

Conringia Orientális (L.) A Nyir Sinapis (repcze) arvensis L. mv.

felé,

ritka.

helyeken. N.-K.

és

97 II.

552.

Síliculosae,

Alyssum tortuosum W.

táskásak.

Kit.

homokos mezkön, pusztákon,

Bsz. Msz. Sz. B. M. N.-K.*

A.

raontanum

555.

A.

minimum

556.

Berteroa incana

553. 554. *

N.-Krösön gyjtöttem. A. ai'enarium Gm. horaokbuczkákon. Bsz. Msz. Ny. N.-K. A. calicinumL. homokos helyeken gyakori N.-Krösön. L.

Willd. homokos

kön, utak mentén közönséges, vm. N.-K. 557.

Draba N.K.

558.

nemorosa

Dr.

L., daravirág.

N.-K.

h. Nyir,

Farsetia incana

(L.)

2.

2.

mv.

R. Br.

mez-

h.

F.-P. Ny. Sz. Cs.

L. füves h. a

Nyirerdben,

Sz.

ErophilaDC. tavaszöröm. mv. h. mezkön, helyenként

E.

verna

(Draba verna

(L.)

temérdek. N.-K.

L.)

T. és Ny. körül,

2.

Sz. Bsz. B.

Roripa is

kányaf. R.

Seop.,

Armoracia

(L.)

mv.

torma

és el

vadul. Sz.

R. macrocarpa (W. K.) gyakori nedves réteken, mocsarak körül. N.-K. 2. temérdek a Tisza mentén. 560. R. silvestris Rchb. (Nasturtium silvestre R. Br.) vizek körül, árkokban, Nyir felé. K. N.-K. Sz. B. 559.

Austriaca

561.

11.

562.

Camelina

(Cr.) vizek körül a Szikrában.

Cr., tojásf. C.

silvestris Wallr. homokos mezkön,

Ny. K. N.-K, Msz. Bsz. Syriacum (L.) utak mentén Nyir

Sz. F.-P. Szt.-K.

563.

Euclidium

felé.

Pta.-Páka.

N.-K.* 564.

Thlaspi

Thl. arvense L. utak mentén, töltéseken

L., tarsolyf.

Sz. Szt.-K. N.-K.

565. 566.

Th. perfoliatum L.

Lepidium N.-K.

567.

2.

rézsuka.

L.,

Á. Ú.

helyeken. Ny. T. N.-K. L.

D raba

F.-P. Msz. B. Ny.

campestre

L.

mv.

R. Br. az egész

felé,

L. vetések közt, útfeleken.

helyenkint

rendkívül^ sok.

N.-K.

vidéken Ny. K.

2.

Á. H.

F.-P. K. Ú. Sz. Bsz. 568.

L.

perfoliatum

és T. felé, 569.

L.

itt

ruderale

L.

sz. h. bven, utak m. sétatereken. Ny. a Széktó körül temérdek. B. F.-P.

L. gazos,

ágatlan

is,

Kecskemét

útczáin, Bsz. Msz.

Ny.

felé,

Széktó

körül. N.-K.*

570.

L.

crassifolium W. Kit.

felé.

571.

Capsella Med.,

mv.

szikes h. Ny.

felé.

Szt.

körül. Bsz.

N.-K.* F.-P. Ú. h.

pásztortáska.

közönséges. N.-K.

rendkívül apró.

2.

C.

Bursa pastoris Moench.

B. Sz. Msz.

A

ballószögi

futóhomokban

98 *

572.

Isatis

L.,

festf.

I.

tinctoria

Rapistrum Boerh.,

L. közönséges N.-Körösön.

perenne

rekenyö. R.

Nyirbe vezet

(L.) a

út mentén. 573.

Raphanist rum

Raphanus

L. retek. R.

kön N.-K.

Ny. T. körül

R.

2.

sativus

mv., de

L.

L. vetések közt,

mez-

stb.

elvadultan

Resedaceae,

is

található.

rezedafélék.

Reseda luteaL. utak menten, gazos h. közönséges. B. M. Bsz. Msz. F.-P. Ny. Szt. körül. T. N.-K. Sz. 575. R. Phyteuma L. A Nyirbe vezet út mentén, ritka. 574.

Nymphaeaceae, 576.

Nymphaea felé álló

*

álba

tündérrózsafélék.

valamint Alpár

L. temérdek a holt Tiszában,

vizekben. N.-K.* a vasút

NupharluteumSm.

felé.

az elbbivel N. -Krösön.

Ci stin eae. 577.

Helianthemum a homokbuczkás Sz. Á. V.

578.

és

mezkön

H. obscurum Pers. homokos N.-K. Sz.

Droseraceae, 579.

Fumana

Tourn., tetemoldó. H.

erdkben

Parnassia palustris

erdk

h.

Msz.

is.

Miller,

B. M.

bven

N.-K. Bsz.

füves helyein, Ny. B. M.

harmatfüfélék.

L. vizállotta h.

B. Bugaczon

bven. Á. M.

gyakori a rendellenes virág, melyben a szirom négy vagy hat.

Violaceae,

ibolyafélék.

580.

Viola odorataL. bokrokban, erdk

581.

V. hirta L. bokrok közt N. -Krösön. V. canina L. homokon és füves h. N.-K.

*

582.

V. arvensis Murr. mezkön, mv. Kitaibeliana R. Sch. Ny. N.-K. K.

oolor 583.

V.

L. N.-K.

2.

Bryonia

h.

Sz. N.-K. B.

B.

mitert

(V.

prateusis Koch.

Nagyerd

N.-Krösön.

mellett,

Cucurbitaceae, 584.

2.

T. Ny.

mint var.

körül. var. tri-

vasút mente.

pumila Chaix.

nedves réten, a

N.-K.

szélein,

;

V. lactea Sadl.)

tökfélék.

álba L. utak mentén, sövényekre futva. Sz.

körül. N.-K.* kis-krösi-út.

felé,

mkert

99

Cucumis Meló

L. (sárga

curbita Citrullus

Melppepo

L. (koronás

dinye.) C.

(görögdinye.)

L.

Portulacca oieracea Sz. N.-K.* F.-P.-en a

A Isi ne Wahlb.,

Cu-

L. (úri tök.)

C.

L.

porcsinfelék.

mv. homokos

h.

szlk

közt. T. felé.

vak széken.

Caryophyllaceae, 586.

L. (ugorka.)

Pepo

C.

mvelik.

t.)

Portulaccaceae, 585.

sativus

szegí'fólék.

vem a

lúdhúr. A.

(L.)

homokos mezkön.

Bsz.

K. Sz. B. 587.

Buda marginata Borb.

(Termttud. Pótfz. 1892.

p.

235.) Lepi-

gonum marginatum Koch. igen bven a Széktó körül. Bugaczon Monostoron is meg Ballószögön, székes helyeken. 588.

Arenaria h.

589.

homokhúr. A. serpyllifolia L.

L.,

füves,

és

homokos

Á. Bsz. Msz. Ny. N.-K. B. M.

Holosteum

L.,

mentén. T. Ny.

H.

olocsány.

felé.

N.-K.

umbellatura

L.

mv.

h.

utak

Bsz.

2.

S teliari a L., tyúkhúr. St. média (L.) mvelt h. fleg a T. felé. 591. St. gr amin ea L. bokrok közt. N.-K. * St. viscida M. B. (Cerastium anomalum W. Kit.) közön590.

séges N.-K. 592.

Cerastium

sum

Kit.)

L.,

0.

madárhúr. C. semidecandrum L. (C. arenoobscurum közt Bugaczon, Kerekegyházán. Kanitz

N.-Krösön gyakoriak homokos helyeken: var. scarioso bracteatum Fenzl. ésavar. herbaceo bracteatumFenzl. szerint

593.

594. 595.

596.

vulgatum L. Ballószögön és Bugaczon. obscurum Cha. (C. glutiuosum Fries.) B. N.-K. Malachium aquaticum (L.) árkokban, vizek partján. T. és vasút felé, bven a Szikrában. Gypsophila L., derczef. G. arenaria W. K. homokos mezC.

C.

kön. B. M. Á. Ny. N.-K.* Bsz.

paniculata

597.

G.

598.

Dianthus

599. 600.

L.,

L.

homokos helyeken,

szegf. D.

Sz. N.-K. 2.

Ponté derae Kerner.

Ny. füves helyeken

bven. Ny. T. Sz. B. N.-K. D. prolifer L. N.-K. 2. (bven a Csókásban.) D. diutinus Kit. (non Rchb.) temérdek van N. -Krös homokbuczkás erdeiben, különösen a Nagyerdben a csöszház felé. (Szedtem 1893.

jun. 26. és 1895.

jun. 30. jul. 24.) Irodalom

a term. tud. közlönyhöz 1895.

febr. 25.

1.

:

Pótfüzetek

Hazánk homokpusztáinak

egy benszülött szegfüve. Dr. Dégen Árpádtól.

100

serotínus W. Kit.

D.

601.

(D.

Kern.) homokos helyeken.

plumarius Sadl.

D.

arenarius

B. M. Ny. Sz. Á. V. N.-K. Bsz. Kisfái.

D. superbus L. ritka, mocsaras h. B. (a Siványos mellett.) A Szikrában is elfordul, szálankint. 603. Saponaria L., szappanf. S. officinalis L. homokos mezkön, vizek körül. Sz. Ny. B. M. F.-P. N.-K.

602.

Vaccaria

L. gazos h. vetések közt

604.

S.

605.

szlk közt is. Bsz. N.-K.* Cucubalus bacciferus

nem

L. Ny. N.-K.*

A

gyakori. Kecskeméten

Talfájaerd

szélein.

A

csalánosi-út mentén.

mezkön Ny.

606.

Silene viscosa Persoon.

607.

S.

mu

608.

S.

nutans

609.

S.

Otites Smith. helyenkint temérdek a homokpusztákon.

1

1 i f1

száraz

a (E h r h.) nedves réteken. B. M. N.-K. L. a Nyirerd bokros helyein. N.-K. r

T. N.-K. 2. Kisfái,

2.

Sz.

Úrrét.

B.

M-

Á. Ny. Cs. V. Sz. T. F.-P. N.-K. Kisfái. 610.

S.

vulgáris (Moench.)(S. inflata Schmith.) mezkön, erdk Á. T. vm. Sz. B. M. Ny. N.-K. Bsz. Msz. F.-P. Kisfái. conica L. bven a homokos helyeken. Ny. Sz. Bsz. Msz.

szélein.

611.

S.

N.-K. 612.

2.

F.-P.

Melandrium album Garcke. (Lychnis vespertina Sibthorp.)útak

613.

mellett,

F.-P. H. Á. stb. Lychnis L., mécsvirág. L.

615.

L.

Coronaria

Agrostemma

h.

közönséges. Ny. Sz. N.-K.

Flos cuculi Lamarque. vizenys

Monostor. (L.) csakis egyszer találtam a Pálfájában N.-K. L., konkoly. A. Githago L. vetések közt, nem

réteken. Sz. N.-K. 614.

mezkön, gazos

2.

közönséges.

Phytolaccaceae,

Phytolacca decandra

L.

mv., különösen

Malvaceae, 616.

617.

alkörmösfélék. a

mkertben.

mályvafélék.

Lavatera Thuringiaca L. füves h. Ny. T. Szt.-K. Abutilon Avicennae Gártn. N. -Krös.* Temérdek az alpári töltésen; az úghi-rév körül is. Úgy látszik a disznók hurczolják széjjel.

618.

Althaea

L.,

mályva. A. officinalis L. vizek, árkok 2. Rendkivül sok a Tisza mentén.

mellett.

F.-P. B. M. N.-K. *

619.

A.

paliida W. Kit. N.-K. a

Malva

L., papsajt.

T. Sz. Bsz.

vasút körül.

M. silvestris L.

mv.

h,

szlk

közt.

N.-K

2.

101

620. *

621.

M. rotundi fólia L. mint az elbbi és gazos Bsz. N.-K. 2. B. M. Sz. M. bo reális Wallm. Pta.-Tetétlen és Beseny Hibiscus L., varjúmák. H. ternatus Cav. (H. mv. h. fleg tarlón. Ny. felé, Sztó. körül Sz.

Tiliaeeae, Tilia europaea L.

a

mkertben

623.

Hypericum perforatum angustifolium DC. a köv. B.

M. Ny.

H.

tetrapterum

körül.

körül. t

rionum

Sadl.)

hársfafélék.

Hypericineae, 622.

temetk

h.

s

N.-K. a Széchenyi kertben.

orbánczffélék.

nem gyakori N.-K.* mint var. helyeken: N.-K. F.-P. Sz. Bsz. Msz. L.

Fr. vizek körül a Szikrában.

Acerineae, 624.

Acer campestre

625.

A.

Tatari cum

A.

Pseudoplatanus

L. (fodor

juharfafélék.

a

j.)

Tsben.

is

sétaterekre.

L. és A.

Negundo

T. ültetik

L. Talfájában, N.-K.* L. A.

platanoides

L. ültetik.

Hippoeastaneae,

Aesculus Hippocastanum Polygaleae, 626.

lógesztenyefélék. L. ültetik.

tejelkefélék.

Polygala comosa Schreb. réteken, bven a Nyirben. Sz. Bsz. Msz. B. M. Á.

erd

füves

tisztásokon,

N.-K. Kisfái,

Celastrineae, kecskerágó félék. 627.

Evonymus

L.,

tisztásain. T. Sz.

kecskerágó. E. europaeus N.-K. bven a Nyirben.

Ampelideae, 628.

Vitis vinifera ben a fákra

Kék meg

Sz. N.-K.

630.

cathartiea

szlk

Rh. Frangula

Vadon

a Szikra

Tsé-

L. házakra futtatva, (indóház.)

Rhamneae,

Rhamnus

szélein és

fehér bogyójú.

Ampelopsis quinque fólia

629.

erdk

szlfélék.

L. számos fajtában ültetik.

futva.

L.

ebfafélék.

L. (varjútövis)

gátain a Ny. és T. L. nedves rétek

erdk

szélein, tisztásain.

felé.

erds

szélein B.

bven

N.-K. -ön.

102

Euphorbiaceae, 631. *

Euphorbia helioscopia E.

*

E.

633.

E.

mv.

L.

gazos h. Ny. Bsz. N.-K.*

platy phylla L. N.-Körösöa. palustris L. vizenys réteken Á. N.-K. V s a W. K t. ritka Czegléd felé. Gerardiana Jacqu. száraz, homokos mezkön. Á.

E.

632.

kutyatejfélék.

i 1 1

i

Sz. F.-P.

K. Bsz. Msz. N.-K.* B. 634. E. Cyparissias L. mezkön, helyenkint temérdek. F.-P. Ny. T. Á. B. M. N.-K. 2. Msz. vm. Bsz. K. Cs. 635.

E.

636.

E.

Esula

L. nedves

li.

Ny. N.-K.

B.

2.

mkert

körül.

lucida W. Kit. mocsaras helyeken. Á. N.-K.

Tisza mellett, Alpar 637.

E.

virgata W. Kit. utak mentén, N.-K.

638.

E.

Pan n

Hst.

uica

a

temérdek a

Nyirerdben.

Juglandeae,

Juglans regi a

Sz.

felé.

diófafélék.

L. ültetik.

Diosmaeeae. 639.

Dictamnus

D.

ezerjó.

L.,

albus

L. "egyedül

bven a PálfAjában és a Nagyerdben. Ailanthus glandulosa Desf. az erdkben

N. -Krösön,

ágasegyházai

meg

elég

szikrai

ültetve.

Zygop hyl leae. 640.

Tribulus L., igen bven még

A

stb.

királydinnye. a

T.

futóhomokon

Kanitz-féle

Orientális Kern. Helyenkint

is.

felsorolásban

F.-P. Bsz. N.-K. A. Sz. Ny. B. emiitett

Tr.

terrestris

L.

ide

is

vonandó. (A magyar homokpuszták növényvilága Borbás V. (28. 1.) „A Duna meg a Tisza közt a nagyvirágú és kopaszgyümölcs Tr. orientális, az Al-Dunánál, a temes- és krassómegyei homokon a Tr. terrester él".)

Geraniaceae, 641.

642.

gólyaorrfélék.

Erodium L'Herit., gémcsr. E. cicutarium L'Herit. utak mentén, mv. h. legelkön, N.-K. 2. B. M. Msz. Bsz. Sz. Ny. felé. Geránium L., gólyacsr. G. sanguineumL. erdk tisztásain Ny. N.-K. T. Sz.

643.

pusillum

G. felé.

644. 645.

Sz.

L.

mv.

h.,

utak, sövények

mellett.

N.-K.

2.

Ny.

K. B.

G.

divaricatum Ehrh.

G.

Robertianum

a Nyirerdö bokros helyein.

N.-Krösön

L. árnyas erdkben, Ny. Sz. N.-K.* T.

is.

103

Lineae, 646.

Linum flavum

erdk

L.

lenfélék.

nem

helyein

füves

közönséges.

Ny.

N.-K. homokos h. ritka Ny. B. M.-on. 647.

L.

glabrescens Koch.

elvadultan *

L.

perenne

emliti

648.

L.

649.

L.

is

usitatissi

L.

Kecskemétrl

OxalisAcetosellaL.

Nyirbe vezet

ligetéke.

mentén, T. A.

sósdifélék.

N. -Krös. In sylvis

et in pratis

non

raro.

jezsamentfélék.

mvelik.

L.

Oenothereae, L.

út

réteken B. M.

Philadelphus coronarius

Oenothera

mvelik, de

(313. sz.)

is.

Austriacum L. bven a catharticum L. nedves

Philadelpheae,

650.

L.

homokos mezkön gyakori. Kerner

N. -Krösön

L.

Oxalideae, *

m um

található Sz. Szt.-K.

ligetékefélék.

Oe. biennis L. ligetekben, töltéseken.

Bsz. Sz. N.-K. mkert. Kisfái. 651.

Epilobium

E.

L., füzike.

hirsutum

L. ligetekben, Szt.-K. Sz.

mint var. villosissimum Koch. a Tisza mentén Szikrában és N.-Körösön a Nagyerd körül. 652. E. parviflorum S eh reb. árkokban, vizek mentén. B. M. A. N.-K. 653. E. adnatum Gris. a kis-krösi-úton és a Szikrában.

Halorageae. 654. 655.

Hippuris vulgáris L. vizi lófark. A következvel együtt. Myriophyllum spicatum L. A Szikra mocsaraiban nem közönséges.

Trapa natans

L.

Alsó-Pusztaszer és Csany között a

(súlyom),

holt Tiszában, mintegy 25 holdnyi területen, továbbá Uj-Kécskénél

a falu alatt, ugyancsak a holt Tiszában s Csongrád mellett.

A

Tisza

gátrház

közt. Lándor tóban a 7. és 8. Ugyancsak a balparton a Kurcza patakban, továbbá az Osztóra

folyó

balpartján

tóban a

a

és 8. sz.

9.

sz.

rház

között.

A

holt Tisza jobb partján Anyásnál.

Kecskemét területén nem találtam.

Lythrarieae, 656.

Lythrum ken.

B.

M.

L., füzény. L.

Sz.

Szt.-K.

Bugaczon a Siványos

füzényfélék.

Sáli cári N.-K.

mellett.

2.

a

Á.

L. vizek körül nedves réte-

var.

canescens Koch.

104 657.

virgatum

L.

N.-Körösön

L.

mint az elbbi,

Pomaceae, 658.

Pyrus communisL. Mvelik

*

*

659.

és

vadon a Nyirerdben és N.-K.

2.

is.

Mai US (almafa) N.-K. -ön vadon is, különben mv. Cydonia (birsalma) vulgáris Pers. mv. Crategus L., galagonya. C. Oxyacanth a L. N.-Körösön

P.

monogyna

Cr.

Rosa canina N.-K.

Sz.

661.

Szikrában

alraafélék.

(körtefa)

Jacqu.

L. csipke

gyakori.

erdöszéleken, utak mellett N.-K. Ny. Sz. B.

Rosaceae, 660.

A

Ny. Szt.-K.

is.

rózsafélék.

erdk bokros

r.

helyein,

nem

gyakori T.

2.

R. solstitialis Bess. Szt.-királyi erd.

psammopliila Borbás, sepalis erectis, R. incanae Kit. similis. Borbás, találta a Csepelen, de még nem irta le.

662. R.

A

fenti

néven fogja közölni. Növényünk a Nyirerdben szórványosan

fordul el. 663.

664.

arvatica Puget. Bugaczon. Rubus L., szeder. R. caesius L. erdk R.

mentén, Ballószögön, Kisfáiban. Mint

szélein a Szikrában, utak

var.

nagy mennyiségben fleg a Tisza mentén felé,

*

665.

mezk

F ragari a Fr.

árkaiban L.,

arvalis Reichenb. Sz.

N.-K. Ny. a Sztó.

is.

szamócza. Fr.

vesca

L. igen ritka N.-K.-ön.

viridis Duch. (Fr. collina Ehrh.) erdk

tisztásain

Ny.

K. N.-K. 666.

Potentilla

L.,

pimpó. P.

an serina

L. áradmányos h. F.-P. H.

N.-K. Á. Kisfái Bsz. Sz. K. B. mint var. sericea Ny. és a Sztó. körül. 667. P. reptans L. nedves h. Sz. Bsz. Sztó. körül N.-K. Borbás, a Tisza mentén, Ugh felé. 668.

P.

arenaria Borkh. Néhol

B. M. Ny. T.

K.

Bsz.

Msz.

a homokos F.-P.

Hayne.

A

b)

mezket majdnem

N.-K.

2.

Kanitz

F.-P.

moUis elborítja.

szerint

ritka

N.-K.-ön. 669.

P.

argentea

670.

P.

recta

671.

P.

672.

673.

L. utak mellett, legelkön, vm. Ny. Sz. T. N.-K. K.

L. mint

pilosa (Willd.)

a

Nyírerd

tisztásain.

rubens Crantz. N.-Krösön a Nagyerdben. P. supina L. útfeleken, szikkadt h. Szikra N.-K. Agrimonia L., párló. A. Eupatoria L. erdk

Ny. N.-K. T.

tisztásain. Sz.

105 674.

Sanguisorba

675.

Geum

676.

(vérfö)

(szegfgyök) mindenütt elég bven.

oíficinalis L. nedves réteken, B. M. N.-K. L. erdkben, Sz. N.-K. T. Ny.

urbanum

Spiraea Filipendula

L. réteken,

erdk

füves helyein. Ny. T.

N.-K. Sz.

Amygdaleae, mandolafélék. Amygdalus communis L. (mandola) Persica vulgáris Mill. (szi baraczk) mv. Prunus L., (szilvafa) Pr. Armeniaca L. (kajszin baraczk) Pr. domesticaL. (szilva) Pr. Cerasus L. (meggy) Pr. avium L. (cseresznye) mv. 677.

Pr.

678.

Pr. Pr.

spinosa

L. (kökény)

Chamaecerasus Pad US L. a mkertben.

erdk, utak szélein. meggy) erdk

L. (törpe

Papilionaceae, 679.

Ononis

L.,

gerliczetövis.

Bsz. Msz. F.-P. Sz. B. 680.

Genista

L., rekettye.

Á. Ny. B. M. igen 681.

O.

Sz. Ny. H. N.-K. szélein.

Ny. N.-K.

pillangósak.

spinosa

L.

mezkön, legelkön.

M. Á. N.-K. igen sok a fehér virágú F.-P.-en. G. tinctoria L. nedves réteken, erdkben,

bven

N.-K.-ön a Pálfájában.

Cytisus L. zanót. C. Laburnum L. (aranyzápor) ültetik. C. Austriacus L. erdkben, homokos, füves h. Ny. Sz.

Bsz.

Msz. V. T. C. Ratisbonensis Schaeffer (C. biflorus L'Herit.) mint az elbbi. Bsz. Msz. B. M. Sz. N.-K. temérdek a Nyírben. 683. Anthyllis L., szapuka. A. polyphylla Kit. (A. Vulneraria

682.

Sadl.) erdk Msz. Á.

tisztásain,

nem

közönséges.

B.

M. Ny. N.-K. Bsz.

Medicago L., luczerna v. csigacs. M. sativa L. mvelik, de vadon is terem vm. Sz. Ny. N.-K. 2. 685. M. falcata L. utak mentén, füves h. közönséges vm. Sz. N.-K. 2. Bsz. Msz. B. M. V. Ny. F.-P. 686. M. lupulina L. mezkön, árkokban, Sz. N.-K. Ny. Bsz. Msz. A. 687. M. miniraa Lam. a) pubescens Weber bven a homokos 684.

*

mezkön. Bsz. Msz. Sz. B. b) elongata Roch. N.-K.* ritka. Melilotus Tourn., somkóró- M. dentata Pers. pta.-Beseny

*

M.

körül.

macrorrhiza Pers. N.-Krös.

In pratis, agris, ad vias com-

munis. Hihetleg a következ.

M. officinalis (L.) árkok partján, utak mellett, mezkön. Temérdek Haleszban. Ny. Bsz. Msz. F.-P. N.-K. 689. M. albus Desr. nedves h. Sz. N.-K.*

688.

10

106 690.

procumbens

M. felé.

B. M.-on

Bess. (M. laxiflorus Friv.) bven a Szikra

is.

Trifoliura L., lóhere. Tr. pratense L. réteken. N.-K. 2. K. Á. Ny. Sz. Sztó. körül. 692. Tr. médium L. erdk körül. B. M. 693. T r. al pestre L. réteken, erdk szélein. N.-K. 694. Tr arvense L. homokos mezkön X.-K. 2. Ny. Kisfái. * T r. pallidum W. Kit. N. -Krös. Kanitznál: „In oppidi viis, etiam in pratis non rarum". „Kerner azonban kételkedik benne, szerinte hamarabb Trif. repens L. vagy hybridum L.' (1. Borbás. Pestmegye flórája 28. 1.) Kerner eredetije a 426. sz. növénynél a következ: „Der Angabe, dass T. pallidum auch auf der Kecskemeter Landh. auf Wiesen bei Nagy-Körös und selbst in den Strassen dieser Stadt 691.

vorkomme (Verh.

d.

b.

z.

G. XII.

mit irgend einer der im Gebiete von

aber

fragiferum

körül. N.-K.

696.

2.

Én

út*ákon

az

repens

Tr.

L.

füves,

iszapos h. vizek

B.

körül.

M.

Sztó.

Bsz. kis-krösi-út.

mon tanúm

Tr.

liegen".

gyjtöttem.

és Tr. fragiferum-ot

Tr.

Verwechslung

nicht fehlenden

O. nicht aufgezáhlten blassblüchenden Kleearten T. repens

a. a.

oder T. hybridum zu Grundé 695.

dürfle eine

206.)

N;-Krös gewiss

L.

erdk

tisztásain.

A.

Sz.

N.-K.

B.

M. Ny.

Bsz. Msz. 697. 698. 699.

repens L. legelkn. B. M. Ny. F.-P. Tr. agrár ium L. p r. p. száraz, homokos Lotus L., kerep. L. corniculatus L. Tr.

Sz. N.-K.

réteken, Sz. N.-K.

az egész

vidék

mezin

közönséges, vm. libamez, Ny. Cs. Bsz. Msz. B. M. K. F.-P. N.-K.

mint var. tenuifolius

Sz. Á.

700.

(L.) szikes h. a

libamezn.

Tetragonolobus Scop. T. siliquosus Roth. (Lotus siljquosus L.) mezkön, réteken közönséges. N.-K. F.-P. B. M. Ü.

vm. Bsz. K. Msz. Á. L., rnézgyökérf, cukorkóró. G. echinata L. nedves helyeken a Tisza mentén temérdek. Kecske, Alpár. 702. Galega L., eboldal. G. officinalis L. vizek körül bven a Sz.

701.

Glycyrrhiza

Szikrában.

Robinia

L.,

ákácz

L.,

dudafürt,

esipkefa,

koronafa.

R.

Pseudoacacia

L.

ültetik.

703.

Colutea ritka.

704.

705.

A

C.

arborescens

L. ültetik, vadon igen

Onobrychis

L. utak mentén, füves

szikrai-úton.

Astragalus

L. csödf.

h.

Bsz. F.-P. Msz. N.-K.

A.

Austriacus Jacqu.

A. 2.

Sz.

füves h. a Nyir körül. Bsz. Msz.

107 706.

virgalus Pali. homokos mezkön.

A.

M. N.-K.* 707. A. Cicer. L. erdk 708.

A.

710.

A.

Ny. F.-P. Bsz. Msz. Sz. N.-K.

A

Kis-Talt'ájában egy füves térségen

Oxytropis pilosa a

Bsz.

Msz. B. 2.

1

rában. 711.

A.

glyciphy los L. erdk szélein, Sz. N.-K. Ny. asper Jacqu. füves h. bven a Nyir körül K. T. exscapus L. igen ritka a Nyirbe vezet út menten

A.

709.

szólein.

Sz.

Nagyerd

mellett, a

Pisum sativum

csszházhoz

L. (borsó)

a Szik-

bven.

hungarica Borbás.

L. var.

s

N. -Krösön

közel.

Ervum Lens

olus vulgáris L. (bab) mv. Cicer arietinum L. (bagolcsa) a 712.'Vicia L., kaszanyüg. V. Cracca

L. (lencse)

Szt.-királyi

L. réteken,

erdben

Phase-

elvadultan.

erdszéleken.

Bsz.

Msz. Ny. N.-K. 2. 713. V. pisiformis L. A Talfája erdben. 714. V. tenuifolia Roth. a Talfája erdben. 715.

V.

viUosa Roth.

vetések közt, homokpusztákon. P.-P. Sz. Ny.

Bsz. Msz. N.-K. 716. V. * V.

717. 718. 719.

striata M. B. N.- Krösön.

Pannonica Jacqu. N.-Krösön

gyakori.

V. segetalis Thuill. a Nyirerd szélein. Sz. B. a lathyroides L. N.-Krösön a Nagyerd körül.

mkert

körül.

V.

V.

angus ti fólia Roth. mv. hirsuta

h. Sz. F.-P.

Ritka N.-Krösön, út mentén. Lathyrus L., bükköny. L. sativus L. mv. 721. L. hirsutus L. füves h. Sz. N.-K.*

720.

V.

722. L.

(L.)

tuberosus

L. utak mentén, erdöszéleken

nem

közönséges. Ny.

Sz. N.-K.*

723.

L.

724.

L.

*

725.

726.

pratensis palustris

Orobus

L.,

L. erdöszéleken, Ny. Sz. N.-K. L.

mocsaras

lednek. O.

L.

niger L. cum priori. Szedtem N.-Krösön a Pálfájában. Coronilla varia L. réteken, erdkben, utak mentén, vetések 0.

szélein, Bsz. Msz. B.

727.

(A Siványos mellett.) N.-Krös. In coemeterio.

h. Sz. B.

vernus

M.

Onobrychis Tourn.

Sz. Ny. F.-P. Á. sveiczi-telep. N.-K. szamáröröm, esparsett. 0. sativa Lam. a

vasút mentén. N.-K.* gyakori. 728.

0. Sz.

arenaria

Kit. füves, homokos h. az egész vidéken bven. Ny.

M. V. temérdek Bugaczou a Siványosban. N.-K.*

NtFw Vütk Bolonical Cardcn LlDfliry

QK

gen

323 .H55 1896

Mollos. Laszlo/Kutak, geológiai viszonyo


W-^é

,a;^^

3 5185

*y;^

00054 9293

k:^"^^

(i^-

;»«

..f^'7«f

íV

:^"

s^^^r'Li -^VÍ£V

-^í^ Á^;

^>

^ ^^!^