Én, te, ő, mi, ti, ők

Gábor Áron Líceum

A Gábor Áron Líceum diáklapja

ÉK

XVI. évfolyam, II. szám, 2010. ….egy szereplő diák:

Én, te, ő, mi, ti, őK Szentegyháza XVI. évfolyam, II. sz., 2010 május …Farsang volt… Idén

”Mint minden rendezvény, ez is nagyon tetszett. Újra éreztem a csapatszellemet. Jó érzés volt azt látni, hogy a mi osztályunkból nagyon sokan felöltöztek! Tetszett a mi témánk is - az egyiptomiak. De ne csak a mi osztályunkat dicsérjem. Tetszett a legénybúcsúztató, a Mónika show, a vikingek és a többi maszk is kreatív volt. Erről szól a maszkabál. Szeretném, ha minden hónapban lenne farsang.” Tankó Levente, XI.A. ….egy kívülálló diák:

”Az osztályunkból pár ember nem szerepelt a maszkabálon, és én is azok közé tartoztam. Kicsit megbántam, hogy nem szerepeltem az osztályommal, hiszen a közönség soraiból figyelve észrevettem, hogy akik részt vettek, mind felszabadultak voltak, és jól érezték magukat. Mindegyik előadás nagyon jó volt, voltak viccesek, viszont érdekes produkciók is. Legjobban a vikingek és a XI.A.-sok előadása tetszett. A maszkabálon nézőként is nagyon jól éreztem magam. Remélem, hogy jövőre én is szerepelek!!” Bencző Kinga, IX.A.

sem

maradt el hagyományos farsangi rendezvényünk, ám ezúttal a bál témája „népek kultúrája” néven futott be. Bár most talán meg kell erőltetnünk a memóriánkat, hogy visszaemlékezzünk, de szerintem mindenkinek megmaradtak a jelmezek, előadások humorossága, netán komolysága, mivel többfajta előadást tekinthettünk meg. Egy kis változás az előző évekkel ellentétben, hogy a DT. megváltoztatta a díjazásokat. Így minden csapat megtudta az erősségét, és igenis mindenki kiemelkedett valamiben, amiben talán egy másik csapat kevésbé volt erős. Díjazások: A résztvevő csapatok különféle díjazásokat kaptak, mivel “legek” szerint kaptak osztályzatot :a legkreatívabb, a legkidolgozottabb, a leghumorosabb, a legmónikább, a legjobb, a legnépszerűbb… 7 csoport öltözött fel jelmezbe, különféle kategóriában: XI.B.-XII.A.-B. Vikingek, XI.A. Egyiptomiak, XI.A. sam Reguta - kísérő, X.B. Arabok, XI.B Osztrák népviselet, IX.A. Székely születik, XII.A. Mónika - show Vélemények,

Készítette: Gál Brigitta és Szőcs Tünde

A 2009-2010 Tanévben sem MarAdhat el a DIÁKHÉT! Terveink tömören és velősen: Hétfő: Hulladék divatbemutató: Lányok! Osztályonként 5 tagú csapatok hulladékokból ruhát kell készítsenek. Ezt követi a divatbemutató, ahol zsűrizésre kerülnek a színes, fantáziadús „ruhák” Autóhúzó verseny: ügyességi próba, akadálypályával összekötve. Kedd: Ügyességi verseny: minden osztályt 4 tagú csapat kell, hogy képviseljen. Itt a diákok összemérhetik ügyességüket, tudásukat. Földrajz verseny: setera és nagy földrajzi vetélkedő. Szerda: Kampányolás: az osztályok a cigaretta ellen kell kampányoljanak. A tanárok döntik el, hogy melyik osztály kampányolt a legjobban. A legjobban kampányoló osztály díja: egy - éjszakás kirándulás a Kiruly-sarki iskolához. Sulitorna: Iskolánk diákjai együtt az iskola udvarán zene mellett megmozgathatják izmaikat. Csütörtök: Filmklub: Az iskola étkezdéjében filmnézés. Színjátszás: az iskola és a diáktanács pár diákja 4 humoros színdarabot ad elő. Karaoke: Dalra fakadhat, aki csak akar. Összemérhetitek éneklési tudásotokat iskolatársaitokkal. Mit lehet tudni, 2010 mega sztárja nem a mi sulinkból kerül-e ki? Péntek: Sportnap: Lányok: Kézilabda Foci (ha lesz rá jelentkező) Fiúk: Foci Kézilabda. Óriás- sakk: ami abból áll, hogy életnagyságú bábukkal kell játszanotok A diákhetet követő héten egy power-pointos bemutatót vetítünk le, ahol a diákhéten készült képeket lehet megtekinteni. Megpróbáltunk olyan programokat kitalálni, amelyek izgalmasak, és minden diák megtalálja a számára kedvező tevékenységet. Reméljük, hogy munkánk nem lesz hiábavaló. Arra buzdítunk, hogy minél több programon vegyetek részt. Főképpen a XII-dikesekhez szólunk most: júniusban befejeződik nektek a középiskola. Használjátok ki ezt a kis időt. Itt az alkalom, hogy ismét emlékeket gyűjtsetek tarsolyotokba diákéveitekről. Ne halasszátok ezt el!!! De végül is, az iskola összes diákjának is szól ez a felhívás!

avagy hogyan látta egy zsűritag: „A maszkabál színvonalas és változatos volt, látható volt a sok munka és a rászánt idő. A zsűrinek nem volt könnyű dolga. De a legfőbb a jó hangulat és a szórakozás, ami nem maradt el ez alkalommal sem.” Benedek Zita, angol szakos tanárnő ….egy kívülálló tanár: „A hagyománynak megfelelően az idei jelmezbálnak is volt témája, népek kultúrája. Nem minden osztály illeszkedett bele az adott témába. Voltak, akik nagyon halványan teljesítették legalábbis az én elvárásaimat, végül is az a lényeg, hogy sokan próbálkoztak. A legszínvonalasabb, nagyon szépen kidolgozott és kivitelezett jelmez szerintem minden további nélkül a XI.A. osztályé volt: a fáraó jelenet.” Sándor Éva, némettanárnő

1

XVI. évfolyam, II. szám, 2010.

ÉK

Gábor Áron Líceum

A környezetszennyezés és - védelem

SZABADIDŐ, SZABADTEVÉKENYSÉG

Hogy mi is az a környezetvédelem? Véleményem szerint sokak számára ez ismeretlen kifejezés, nem fektetünk kellő figyelmet rá, vagy előfordulhat, hogy nem is érdekel környezetünk tisztasága. Pedig ez ugyanolyan tevékenység, mint a karácsonyi -, húsvéti nagytakarítás. Tehát környezetvédelem az ember által okozott, vagy okozandó (megelőzni mindig olcsóbb!) kár minimalizálását jelenti az ember érdekében. Diákok véleménye szerint sokszor a lustaság miatt szemetes környezetünk, mert most már „minden almafánál” találunk szemetesládát. Egy másik diák véleménye az volt, hogy ne véleményünk legyen a környezet- védelemről, hanem tenni kell érte. Ezt betartva, a DT „tisztító akciót” rendezett április 22-e, a Föld napja nevében mind az iskolaudvaron, mind a városunk területén, mert „nincs hulladék, csak rossz helyre került anyag”. Ezzel is azt szeretnénk elérni, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk a környezetünknek, mert egy másik vélemény alapján a környezetünk az életünk legfontosabb eleme. „Mi csak egy ceruza vagyunk a természet kezében, ő majd ír velünk!”

Sokak számára a szabadidő a pihenéssel, ellazulással, semmittevéssel egyenlő. Több tanártól is azonban halljuk, hogy szabadidőnket minél hasznosabban próbáljuk eltölteni, de vajon ők is kreatívan osztják be ezt az időt? Most megkérdeztünk pár tanárt, hogy ők hogyan töltik szabadidejüket, miként használjak ki szabadtevékenységüket. Érdeklődésünk során kiderítettük, hogy tanáraink legtöbbje szeret olvasni és tv-t nézni, de vannak, akik a gyermekükre fordítanak nagyobb figyelmet. Nagy meglepetésünkre azért akadtak különleges időtöltési tevékenységek is, mint például: az idegen nyelvek tanulása, barkácsolás, éneklés, gyöngyfűzés, kézügyességet igényelő tevékenységek, napozás és kártyázás. A megkérdezett tanárok megosztják szabadidejüket a családjukkal, barátaikkal, de vannak, akiknek a társaság jelent felszabadulást, és ugyebár „egyedül nem lehet kártyázni.” Mindannyian tudjuk, hogy a sport, a kirándulás, a természetben való lét nagyon fontos a jó közérzet megtartására, a stressz levezetésére és izmaink megmozgatására. Vajon tanáraink is fontosnak tartják ezeket, vagy elhanyagolják? Theil Emíliát kérdezve: „Hát, hogy szoktam-e sportot űzni? Ha sportnak lehet nevezni, hogy rohanok mindig valahova, akkor igen. A viccet félretéve, szeretek biciklizni, korcsolyázni… Szeretem a csendet, mert megnyugtat, de mióta sok a medve, egy kicsit félek császkálni.’’ Bartha Évát idézve: „Ép testben ép lélek- tartja az ókori latin mondás. Tornászom már három éves korom óta. Hetente 2-4 alkalommal…. A természetben még megtalálható a béke, csend, nyugalom, vagyis azok az értékek, amelyeket fontosnak tartok. (…)Felfrissül testem-lelkem. Szükségem van arra, hogy ebben a rohanó világban néha megálljak és gyönyörködjek a természetben.” Jimon Mircea mondta: „Idő szűke miatt, amikor sikerül, futballozom vagy lábteniszezek. Hívtak röplabdázni is, de erre már nincs időm az esti tagozat miatt… kirándulok, ahányszor alkalmam van, de elég nagyok az időközök. Már nagyon rég nem sikerül ez nekem.” Nagy Eszter szerint: „Sajnos, én és a sport csak néha találkozunk… kerékpározom, de ez tényleg csak alkalomszerű sportolásnak nevezhető. Emiatt van is lelkiismeret-furdalásom… tudom, hogy ez így nem jó… Akár a kerékpározás, a kirándulás is alkalomszerű tavaszi-nyári „kaland”.” Tamás István válaszaiból kiderült, hogy profi szinten nem űzi a sportot, otthon ritkán összejön egy kis torna neki és évente két focimeccs. A kerékpározásra adja a hangsúlyt. A kirándulás is elég ritka nála, de amikor összejön ez neki a családjával vagy az osztályával, akkor nagyon felszabadul. Kosza Anna válasza: „Sport. Járok futni hetente kétszer, háromszor, nyáron naponta… mozgás a friss levegőért, amely után én nagyon jól érzem magam. Kirándulni nem járok. Többször vagyok hétvégén a hétvégi háznál, ott kint vagyok a természetben.” Lőrincz Erika szerint: "Nem űzök semmilyen sportot, ritkán tornászom... Leginkább nyáron és ősszel kirándulunk. Besegítünk a szülőknek a mezei munkába is.” Mihály Árpád gyakran sízik, focizik, lábteniszezik és naponta gyalogol, szeret a természetben lenni. Mihály Etelka: "Szívesen sportoltam, sportolok. Görkorizok rendszeresebben. Sétálok vagy minden reggel néhány alapvető torna - mozdulatot végzek. Szabadba kirándulni imádok tavasztól őszig, a tél már túl hideg számomra.” Végezetül arra a következtetésre jutottunk, hogy kevés időnk marad a kikapcsolódásra ebben a rohanó világban, de azért mindenki a maga módján megtalálja ezt. Készítette: Simó Babette és Tankó Szende XI.A.

Gedő Anita IX.A.

REJTVÉNY A következő rejtvényt sikeresen megfejtő és azt a szerkesztőknek eljuttató diákok közt könyvjutalmat sorsolunk ki! A helyes megoldást Tankó Leventének adjátok át! Keresd ki az alábbi szavakat a betűtáblázatból, amelyek 8 irányba helyezkedhetnek el. 2 betűs szavak: ÁD, DÉ, SÜ 3 betűs szavak: AKI, ÁSÓ, LAK, LAP, ÓRA, SÍN, SÍR, SÓS, TÁS, VÁZ 4 betűs szavak: ELAD, MISI, NYÚL, TRÓN, ZÚZA 5 betűs szavak: ÁLLAT, BÚZÁT, NÉZEL, UDVAR, ÚSZIK, ZŰRÖS 6 betűs szavak: IRTOZÓ, KAMION, KIEMEL, ODADOB, SZÁRAZ, TÁBLÁZ 10 betűs szavak: KIS ISTÁLLÓ, SZIVÁRVÁNY A megmaradt betűk összeolvasásából a vicc folytatását kaphatod meg: A kislány örvendezve megy haza az évzáróról. - Apu, apu jó hírem van! - Na, mesélj! – Jövőre nem kell… folytatás a rejtvényben. L

A

P

Z

S

N

O

I

M

A

K

K

E

N

Ú

Í

A

Ó

R

A

J

I

A

I

M Y

N

Á

V

R

Á

V

I

Z

S

S

E

Ú

T

É

Á

T

Á

Z

Ú

B

S

I

I

L

S

A

Z

B

Á

Z

N

Ó

Ö

S

K

R

A

Z

O

E

L

B

S

Í

R

T

K

A

T

D

I

Ö

L

A

L

N

Ű

Á

Y

V

A

O

V

K

A

E

K

Á

Z

L

Á

D

T

K

Z

V

T

Á

S

E

Z

L

O

U

É

N

I

Ó

N

Ó

E

Ü

D

Ó

Készítette: Simó Babette XI.A.

2

Gábor Áron Líceum

ÉK

XVI. évfolyam, II. szám, 2010. elhalasszuk a már több hete beharangozott felmérőt. Kérezkedtünk fogászatra, postára, gyógyszertárba, bankba s minden elképzelhető helyre, ha éppen eluntuk már ott ülni bezárva az iskolába. A sok nevetés és szórakozás mellett kisebb-nagyobb sikerrel próbáltunk időt szakítani a tanulásra is. Tanáraink kitartóan tereltek a tudás ösvényeire, de mi elég kemény ellenfélnek bizonyultunk, és gyakran messze elkerültük ezeket az ösvényeket. A megszerzett tudást mégis nekik köszönhetjük. Ezúton szeretnénk nekik köszönetet mondani, és elnézést is kérni, ha valamivel megbántottuk, türelmüket próbára tettük. Talán már nem marad más hátra, minthogy végleg búcsút intsünk. Fáj, de ki kell mondanunk, hogy VÉGE… Irtózatosan nehéz lesz ezután más életet élni, nem kell majd minden reggel ide jönnünk, nem látjuk minden reggel a megszokott arcokat... Egy utolsó gondolat erejéig szeretnék szólni a minket követőkhöz, hogy életetek legfontosabb szakaszában vagytok, minden egyes percét használjátok ki. Tamás Tímea XII.B.

Sportélet az iskolánkban Hogyha már iskolánkban megjelenik minden félévben az iskolaújság, akkor ne hagyjuk ki belőle az iskolában történő sporteseményeket, a sportéletet sem. A 2009 – 2010- es tanévben létrejött egy fiú/ férfi kézilabdacsapat. A fiúk minden kedden és csütörtökön nagyon kemény erőnléti és technikai edzésben vesznek részt. Idén is megszervezték Székelyudvarhelyen a líceumok közötti bajnokságot, amelyen természetesen csapatunk is részt vett, Józsa Hunor tornatanárunk irányításával. Iskolánk az 5. helyezést érte el a tornán, így bátran kijelenthetjük, hogy a sok munka meghozta gyümölcsét. Még egy balánbányai bajnokságra is meghívást kaptunk. Iskolánk futball - csapata is egyaránt részt vett egy megyeszintű bajnokságon, amely Csíkszeredában került megrendezésre. Csapatunk nagyon kemény, de ugyanakkor élvezetes meccsek sora után a 3. helyezést érte el, ugyancsak tornatanárunk, Józsa Hunor irányításával. További sportsikereket kívánunk nekik és fogadják gratulációnkat! A diáktanácsnak köszönhetően idén is megszervezésre kerül a Diákhét, amelyen három sportágban mérhetik össze erejüket a diákok: asztaliteniszben, kézilabdában és fociban. Sok sikert a résztvevőknek és köszönet a D.T– nek szorgalmas munkájukért!

Búcsúzunk avagy önéletírás Az élet kaland, az élet utazás, és mi vagyunk az utasok. Utazunk kicsi vagy nagy, csendes vagy éppen zakatolós vonatokon. Mi is felszálltunk egyre, éppen 4 éve lesz. S most 4 év zötyögős út emlékei jutnak az eszünkbe: álltunk egy kis állomáson, s még szerető családunk fogta a kezünket, és egy-egy utolsó biztató szót súgtak a fülünkbe: „Csak hajrá, ne félj, nem lesz semmi baj!”. Megérkezett a vonat, fel kellett szállni. A felszállás után lassan kezdtünk megbarátkozni a „mosolygó és morcos arcokkal”. Később ezek az arcok barátainkká váltak és már együtt futottunk végig a vonat szűk folyosóin, és együtt néztünk ki a vonatból a száguldó tájra. Most, mikor le kell szállnunk, a mi megállónk következik, az életünk legnagyobb megállója. Több ezer sínpárral és sok- sok vonattal szívünkbe markol egy gondolat és a fájdalom, hogy válni kell a mosolygó és morcos arcoktól. Még néhány utolsó szót akarunk üzenni nektek, akik a vonaton maradtok, hogy a ti utazásotok is felejthetetlen legyen. Legyetek kitartóak! Legyetek ügyesek! Tanuljatok, tanuljatok meg utazni! Tanuljátok meg a mosolygó és morcos arcokat szeretni, vegyetek részt a játékban, vegyetek részt az utazásban! Mi most már halljuk a vonat sípolását, már csak egy kanyar választ el a megállótól, búcsúzni kezdünk. Búcsúzunk a barátoktól, búcsúzunk tőletek, sorstársak. Diáktársaink. Vigyázzatok magatokra és egymásra. Már - már érezzük, hogy a vonat lassulni kezd, csattog-pattog, bensőnk beleremeg, vége! Megérkeztünk. Új kalandok, új vonatok, új megállók, de mindez a jövő titka …

Készítette: Benkő - Bíró Norbert, Sorbán Hunor- Csaba XI. A - osztály Elbúcsúzunk… Már megint valakik búcsúznak, újra hallgathatjuk, olvashatjuk a már megszokott sablonos szövegeket, stb.gondolhatják az utánunk következő osztályok. És meg is értem őket, mert mi is hasonlóan gondolkodtunk ezekről a dolgokról: ballagás, elválás... Nem tudtuk megérteni őket: miért olyan rossz? nemhogy örülnének, hogy végre (hála Istennek!!) elhagyják az iskolát?! inkább szomorúak voltak. Most kezdjük megérteni mindezt. Szomorúság tölt el minket is, így a búcsúzás küszöbén.. Négy év diákélete összekovácsolt bennünket. A felejthetetlen kirándulások, amikor olyan „pityókatokányt“ főztünk, hogy még a kutya sem ette meg. Az általunk szervezett rendezvényeken, amikor mindent elkövettünk, csakhogy órákra ne menjünk, s miután sikeresen lezárult a bál, elsőként távoztunk, hogy ne maradjon ránk a takarítás. A híres április elsejénk, amikor meg akartuk “viccelni” a román tanárnőt és kiterveltük, hogy nem zavarjuk őt jelenlétünkkel, de végül minket viccelt meg az igazgató úr és hathetes „szobafogsággal” díjazta kreativitásunkat. A szünetek, amikor másztunk, szöktünk előlhátul, csakhogy elhagyjuk az iskola területét. Akarva, akaratlanul kerestük az izgalmas, olykor konfliktusos helyzeteket. Próbáltuk izgalmassá tenni diákéveinket. Sokszor kerültünk ellentétbe tanárainkkal, társainkkal. De végül mindig megoldódtak a helyzetek. Örökké kibúvókat kerestünk, hogy ne feleljünk, vagy

Kelemen Abigél Noémi XII.A.

3

XVI. évfolyam, II. szám, 2010.

ÉK

Gábor Áron Líceum Mária tanárnőtöl, talán mert vele töltöttük a legtöbb időt. Sokat segített nekünk, ezért köszönettel tartozunk neki.

Kettős interjú A hagyományos diák – interjúhoz két végzős diákot választottam. Mindketten ugyanazokra a kérdéseimre válaszoltak. A kérdésekre adott válaszaim alapján így látják ők az iskolát.

Balázs Norbert XII. A. 1. Nyolcadik osztály végén ezt az iskolát választottad, vagy máshová akartál menni ? Szerintem teljesen mindegy, hogy melyik középiskolát választod. Ha elvégzed, esetleg egy érettségi diplomát kapsz. Nem úgy van, mint régen, hogy elitiskola, meg nem elitiskola. Ha akarsz valamit, akkor azt úgy eléred itt is, mint más helyen. Az egyetem kiválasztásánál kell nagyobb hangsúlyt fektetni a döntéseinkre, nem pedig egy középiskolánál. 2. Mit hiányoltál a 4 év alatt az iskolából, mi tetszett, mi nem tetszett ? A 4 év alatt leginkább a zene hiányzott. Számomra ez nagyon fontos. De úgy látszik, a suli végére ez a vágyam is valamilyen szinten teljesült. Persze mondhatnám, hogy minden szünetben kellene, de ezt fölösleges megemlíteni . Örüljünk annak, ami van. Tetszettek a DT sulirendezvényei, főleg a gólyabálok. Voltak nagyon ötletes elképzelések. Ja és különösen köszönet a XI-nek a szalagavatóért, nagyon ügyesen összehozták. 3 .Melyek voltak a legjobb élményeid az elmúlt 4 év folyamán ? A legjobb élmények… szerintem a szünetek. Na jó, azért még néhány órát is idevehetünk. Voltak felejthetetlen pillanatok, ezt nehéz lesz felülmúlni. De ezt igazán csak az a néhány ember érti, aki ott volt. Olyan eszmefuttatások, magyarázatok, beszólások, történelemelméletek születtek, hogy az leírhatatlan. Némelyikük sértő lehet olyan emberek számára, akik ezt magukra veszik, de mind a jó ízlés határain belül vannak. 4. Kialakult-e egy jó osztályközösség a 4 év alatt? Én jól éreztem, érzem magam ebben az osztályban. Persze, itt is, mint máshol, az emberek kis csapatokba verődnek össze szünetekben. De szerintem ez így helyes. Viszont amikor valamit meg kell oldani, akkor mind a 27-en egy “ csoportban “ vagyunk és igyekszünk mindent a lehető legjobban teljesíteni. Voltak néha viták egyes diákok között, de a problémát minden esetben hamar megoldottuk. Tehát szerintem mi egy elfogadható osztály vagyunk, úgy tanulmányi eredményeket, mint közösséget illetően. 5. Milyen tanácsokat adnál a 9-dik osztályosoknak? Na, ez a legnehezebb kérdés. Minden évben legyen két olyan diák, mint Poloj és Kunya. Szerintem senkinek sem kell bemutatnom őket. Azt mindenki döntse el maga, hogy most jó vagy rossz, de szerintem két ilyen “ arc “ mindig kell legye egy iskolában :D . A tanárok most biztos “ csúnyán “ fognak rám nézni, de hát ez a lap inkább a diákokhoz szól. A másik meg, hogy mindenki szerezzen olyan barátokat, mint én. Néha kicsit elviselhetetlenek, de azért nem panaszkodom. 6.Mik a terveid a jövöre nézve ? Vannak bizonyos elképzeléseim a jövőre nézve. Mindenképpen szeretnék egyetemre menni . A kiszemelt szakok eléggé változatosak, de most nem mondok konkrétumot. A pályaválasztás előtt viszont van még egy érettségi, ami remélem, azért fog sikerülni. Semmi kedvem nem lenne jövőre újrakezdeni...

Samu Szende XII.B. 1. Nyolcadik osztály végén ezt az iskolát választottad, vagy máshová akartál menni ? Szerettem volna máshová menni, de sajnos az anyagiak miatt nem volt lehetőségem, mert a nővérem akkor járta az egyetemet. Egyáltalán nem bántam meg, hogy ebben az iskolában töltöttem a 4 évet. 2. Mit hiányoltál a 4 év alatt az iskolából, mi tetszett, mi nem tetszett ? Hát az iskolából hiányoltam elsősorban a diákok aktívságát, másodsorban, nagyon szerettük volna, ha lett volna szünetekben zene, nem csak az iskolában, hanem az iskola területén is. Ami még akadályt jelentett, hogy mivel az iskolánk kantinjában kevés termék van, ezért szükségét éreztük, hogy elhagyjuk az iskola területét, és ilyenkor konfliktusba kerültünk a tanárokkal, ami végül is érthető, mert ők csak a biztonságunkat próbálják megőrizni. Ez az, ami inkább nem tetszett az iskolával kapcsolatban. Természetesen vannak dolgok minden tanuló számára, így számomra is, amit saját érdekemben, nem említek. Köszönet az iskolának, hogy majd átlépve ezt a kaput, most már nemcsak felnőttként, diákként, nőként, testvérként, hanem EMBERKÉNT is megállom a helyem a nagybetűs életben, ami talán az egyik legfontosabb és legnehezebb dolog: embernek lenni. 3. Melyek voltak a legjobb élményeid az elmúlt 4 év folyamán ? Az egyik legjobb élményem, amikor szünetben muszály volt kimenjünk az iskola területéről, és nem engedtek ki. Átmentünk az 1-4 iskola kapujához, de nem a főkapuhoz, hanem egy mellékjárathoz és ott próbáltunk meg kimenni. Pórul jártunk, mert amellett, hogy beszorultunk, egész nap bűzölögtünk a zsírtól, amivel meg volt kenve a kapu. De elárulhatom, hogy minden iskolai rendezvény emlékezetes pillanatokat rejt. Nekünk a mindennapok is értékesek, kacagással telve. 4. Kialakult-e egy jó osztályközösség a 4 év alatt ? Ami számomra az iskolában a legjobb dolog, az osztályközösség. Nagyon szoros kapcsolat alakult ki az osztálytársaimmal, persze itt is vannak kivételek. Nagyon bánt minket, hogy lassan vége a 4 évnek és el kell válnunk egymástól. Nagy az összetartás, úgy a lányokkal, mint a fiúkkal egyaránt. Nagyon szeretem őket. Kialakult egy olyan barátság, ami számomra örökké tartani fog. 5. Milyen tanácsokat adnál a 9-dik osztályosoknak? A kisebbek számára azt a tanácsot adnám, hogy minden rendezvényen aktívan vegyenek részt és tanuljanak, mert ezáltal jobb kapcsolatot létesíthetnek a tanárokkal, ami nekünk sajnos, sok esetben nem sikerült. Ezáltal, a környezet és hangulat is jobb lehet. Kiránduljanak sokat, mert ez összerázza a közösséget. 6. Mik a terveid a jövőre nézve ? Szeretnék egyetemre menni, ha az érettségim sikeres lesz. Tókos Mária tanárnő nagyon megszeretette velem a könyvelést, kereskedelmet. Később szeretnék ezen a területen elhelyezkedni. Minden tanártól, tanárnőtöl sokat tanultam, de legtöbbet Tókos

4

Gábor Áron Líceum

ÉK

XVI. évfolyam, II. szám, 2010. 1. nap: Délig tartó kemény harcok után sikerült elfoglalnunk a kiserdőt a fasisztáktól. 2.nap: A fasiszták egész napos ádáz harc után visszafoglalták a kiserdőt. 3.nap: Erőnket nem kímélve ma kivertük a betolakodó fasisztákat, újra miénk a kiserdő! 4.nap: A gaz fasiszták kegyetlen harcokban visszafoglalták a kiserdő felét. 5.nap: Ma kijött a csősz, és mindenkit elzavart a fenébe! *** Az orosz iskolában a gyerekek a libáról tanulnak. A tanárnő egy kitömött példányt hoz be az órára, és rákérdez: - Gyerekek! Ki tudná megmondani, hogy mi ez? - Ez egy nyúl! - válaszolja Iván. - Nem jó. - Inkább egy gepárd! - üt rá a hasára Szergej. - Jaj, gyerekek, hát gondolkozzatok. Már órák óta róla tanulunk. Megszólal Igorka: -Csak nem Lenin maga? *** Az egérke és a zsiráf beszélgetnek: - Te mondd zsiráf, miért jó, hogy olyan hosszú a nyakad? - Mert amikor hűs forrásvizet iszom, érzem, ahogy a vízcseppek végigsimogatják a torkomat. - Te zsiráf, szoktál te hányni? *** - Uram, maga igazán csak az erős szervezetének köszönheti, hogy meggyógyult. – Jó, hogy mondani tetszik. Már éppen fizetni akartam a doktor úrnak! *** Az oroszlánkirály kihirdeti, hogy aki le mer ugrani a hegyről, annak adja a lányát. Felmegy a sakál, gondolkozik, nem mer leugrani. Felmegy a leopárd, gondolkozik, nem mer leugrani. Felmegy a medve, gondolkozik, PUFF!!! - Jól van medve, elnyerted a lányom - szól az oroszlánkirály. - Jó, de előbb megverem, aki lelökött - válaszol a medve. *** Két körzeti megbízott sétálgat a falusi patak partján. Látják, hogy Mari néni fej egy tehenet, amelyik a patakból iszik. Közben Józsi bácsi simogatja a tehén nyakát. Azt mondja az egyik a másiknak: - Te komám, látod milyen jó gép ez? Beszívja a vizet, hátul pedig tejet ad ki. Vegyünk egyet! Másnap vesznek egy tehenet. Leviszik a patakhoz. Az egyik rendőr belenyomja az állat fejét a vízbe, miközben a másik iszonyatosan rángatja szegény állat tőgyét. A tehén fullad is, fáj is neki, ezért kipattint egy lepényt a hátsójából. Csodálkozva mondja a hátsó rendőr: - Te komám, ne nyomjad már annyira mélyre, mert ez már az iszapot szívja! *** A nagymama megkérdezi a nagypapától: - Szerinted vegyek fel melltartót? A papa nézi egy darabig, majd így szól: –Hát, elég nagy sár van odakint.

Osztályunk létszáma 24: 4 lövétei Bemutatkozik a IX.C. osztály… Mi vagyunk a IX. C-sek, összesen négy kápolnási, egy almási és egy karácsonyfalvi ingázó és tizenhárom helybéli, szentegyházi tanuló alkotja a létszámot. Osztályfőnökünk Herceg Judith tanárnő. Kezdetben féltünk az új helytől – helyzettől, de már az első hét után kezdtük megszokni a IX. osztályt. A tanárokat is szigorúbbaknak láttuk, de ha mégis szigorúak, akkor az kell, mert csak úgy tudják tanulásra késztetni a diákokat. Az első félévet könnyen vettük, sokat viccelődtünk. Az osztály már egyet ért mindenben, és úgy gondoljuk, kitartóak vagyunk. A környezet is tetszik, de a mellékhelyiségeken még van mit „átdolgozni”. Nem igazán tetszik, hogy nincs saját osztályunk, minden órára más terembe kell menni. Van, akinek nagyon szokatlan volt minden, mert senkit sem ismert, de már összerázódtunk Még egy ebédlő hiányzik, de így is jó. A tanáraink is nagyon megértők és kedvesek. Jó a diákélet, mert sok az iskolai rendezvény Nagyon jó volt az új iskolában megjelenni, sok új baráttal lehetett megismerkedni. Reméljük, hogy az egész líceumi 4 év így fog eltelni, és mindenből sikerül minél jobb, de legalább átmenő osztályzatot szerezni

Lőrincz Noémi, Tamás Lajos IX.C. osztály

Humor – morzsák Az ejtőernyősök életükben először ugranak repülőből. A tiszt mindegyiknek "kezdősebességet" ad, ha nem akarnának ugrani. Az egyik azonban nagyon tiltakozik, kézzel-lábbal kapálódzik, de hasztalanul. Egy másik ejtőernyős erre irtózatos röhögésben tör ki. A kiképzőtiszt megkérdezi, hogy mi olyan vicces azon, hogy kilökött egy gyávát. − Gyávát? - kérdez vissza a katona - Hiszen ő volt a pilóta! *** − Csörög a telefon a KGB központjában: - Szeretném bejelenteni, hogy Igor Szergejevics a rendszer ellensége. Gyémántokat rejteget a tűzifájában! A KGB azon nyomban kiszáll Szergejevics házához, felforgatják a pincét, gyémántokat nem találnak. Hogy biztosak legyenek a dolgukban, egyesével átnézik a tűzifát, sőt mindegyiket széthasogatják, hátha azokban rejtették el a gyémántokat. Mivel semmit sem találnak, elnézést kérnek Igor Szergejevicstől, majd elvonulnak. Kis idő múlva csöng a telefon Igor Szergejevicsnél: − Halló, Igor? − Igen. − Volt nálad a KGB? − Igen. − Felvágták a tűzifát? − Igen. − Akkor most te telefonálsz, fel kéne ásni a kertemet... *** Villanyszerelő bekiabál az intenzív osztályra: − Nagy levegő emberek, biztosítékcsere lesz!! Részletek egy szovjet partizán naplójából:

„Zsákolta”: György Levente Lóránd XI.A.

5

XVI. évfolyam, II. szám, 2010.

ÉK

Gábor Áron Líceum

Könyvajánló

Elégedett, vagy nem…

Biztos vagyok benne, hogy ilyen könyvajánlót még nem olvastál. Hogy mért is? Nos, azért mert ha netán kedved lesz elolvasni a bemutatott könyveket, nem kell megvásárolnod, sőt még egy fityinget sem kell költened rá. Ugyanis csak annyi a dolgod, hogy elsétálj az iskolai könyvtárba, és egyszerűen kikölcsönözd. Én magam is ezt tettem és olyan könyvek után kutattam, amelyek talán felkeltik az érdeklődésetek. Paul Hauck, a híres pszichológus könyve: Légy jó önmagadhoz Részlet: „Most pedig légy olyan szíves, képzeld el magadat, amint az óráid meg vannak számlálva. Halálos ágyadon fekszel, és azon tűnődsz, mit értél el életedben. Mered-e állítani, hogy élvezted az életet? Örülsz vajon, hogy erre a világra születtél? Úgy általában: jól mulattál? Barátaid-szeretteid csakugyan sajnálják, hogy elveszítenek? És vajon hiányzol-e majd nekik? Ha mindent elölről kezdhetnél, ugyan mondd csak: szakasztott így élnéd újra az életedet? Tedd a kezed a szívedre: elmondhatod-e, hogy „Szép volt, jó volt, minden percét élveztem?” Olyan alapigazságokat olvashatsz, amiket talán még sohasem fogalmaztál meg magadban. Arra kapsz választ e könyvben, hogy hogyan „bánj” magaddal. Sok mindent felforgat majd benned, és biztosan tudom, hogy sok mindennel egyet fogsz érteni. Viszont olyan is lesz, amivel egyáltalán nem (magamból kiindulva), de nem muszáj mindent elfogadni. Az írót idézve: „Akibe átlagos értelem és némi gyakorlati érzék szorult, az kezébe tudja venni az életét, és viszi valamire. Könyvemben felsorolok néhány pofonegyszerű irányelvet, és ha követed őket, te is képes leszel rá. Michael Ben-Menachem: Vizsgaláz Érettségire készülsz? Felvételizni fogsz? Fel kell szólalnod egy nagyobb hallgatóság előtt? De amint ilyen szituációba kerülsz elkezd remegni a hangod? A pulzusod 200? Igen, ez a lámpaláz, avagy a vizsga előtti drukk. Legyőzhető? Igen. Hogyan? Erre ad válasz ez a könyv: tippek, amelyek tényleg megkönnyítik életed.

Az ember nem lehet mindig mindennel elégedett. Gyakran nyűgölődünk, gyakran dicsekedünk. Ezért vagyunk emberek. Iskolánkban megkérdeztünk néhány diákot, mivel elégedettek és mivel nem abból, ami iskolánkban tapasztalható. Hát, szó ami szó, az elégedetlenség listája sokkal terjedelmesebb, mint az elégedettségé. Nem vagyok elégedett: Nagyon sokan, a megkérdezetteknek több mint fele egyáltalán nem elégedett az illemhelyek tisztaságával. Sűrű szivarfüst, szemét, zsúfoltság jellemzi. Kevés fiú-WC van, kettő az egész iskolában. Sokan tették fel nekünk a kérdést, hogy miért nem szabad kimenni a közeli fagyizóba. A büfében nincs bő választék, tehát szeretnének vásárolni kint. A társaság nem aktív, tehát a rendezvényekre nem jelentkeznek sokan. Passzívak a diákok, lehangoltság a jellemzőjük. Egyetlen téma: lógás. A diákok szeretnék jól érezni magukat az iskolában. Sokan szeretnék, ha minden szünetben menne a zene. A diákok szeretnék, ha az írásbeli dolgozatok kijavítása gyorsabban történne. Pár diák panaszkodott néhány tanárra is: a nevektől ezúttal eltekintünk, de talán az ilyen dolgokat jó lenne magukkal az érintettekkel megbeszélni. Ezek voltak azok a hibák, amin lehet még javítani. Amin nem: nincsenek szép csajok, nincs rock zene, szűkek a folyósók. Elégedett vagyok: Jó pár diák elégedett azzal, hogy a tantermek (például a magyar, az informatika terem) jól felszereltek. Télen meleg van az osztálytermekben. Sok pad van az udvaron, le lehet ülni a szünetben. Elégedettek a tanárokkal, sokan dicsérték az angoltanárnőt és a földrajztanárt. Hála az iskolának és a vezetőségnek, sok versenyben részt veszünk. Ahova csak lehet, az iskola benevez. Köszönjük nekik. Volt pár diák, aki azt mondta, hogy elégedett az osztályával. Ez pedig az egyik legfontosabb dolog. Szerintünk. Büszkék a diáktanácsra és elégedettek a munkájával. Voltak diákok, akik azt mondták, hogy semmivel sem elégedettek, de voltak olyanok is, akik azt mondták, hogy mindennel elégedettek. Tehát a mi iskolánk alapjában véve jó. Van számos rossz tulajdonsága is, de szerencsére még senki sem futott el azzal az okkal, hogy elviselhetetlen az iskola.

Gál Brigitta XI.A.

XVI. évfolyam, II. szám, 2010. május

A felmérést készítette Konrád Enikő, Pál Mónika, Tankó Levente

A „Gábor Áron” líceum diáklapja, Szentegyháza

Én, te, ő, mi, ti őK Szerkesztőségi munkatársak: a cikkek szerzői Szakmai tanácsok: Nagy Eszter, Bartha Éva Számítógépes szerkesztés: Mihály Attila Fotók: Máthé István, Mihály Attila Az ÉK e-mail címe: [email protected], [email protected] Web: http://lgav.ro

6