MG.technikus
MODUL: 2206-06 Környezet-, tűz- és munkavédelem
KIDOLGOZOTT TÉTELSOR
1
1. Ismertesse a munkavédelem fogalmát, feladatát a tevékenység szabályozóit, felügyeleti szerveit! I. A MUNKAVÉDELEM FOGALMA, CÉLJA, TERÜLETEI 1.1 A munkavédelem fogalma, területei Munkavédelem: a szervezett munkavégzésre vonatkozó biztonsági és egészségügyi követelmények, továbbá a munkát végzők egészsége, munkavégző képessége megóvásának, valamint a munkakörülmények humanizálásának, és ezzel a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzésének megvalósítását szolgáló törvénykezési, szervezési, intézményi előírások rendszere és mindezek végrehajtása. Két fő területe: a munkabiztonság és a foglalkozás-egészségügy 1.2 A munkavédelem célja A munkabiztonság a munkabalesetek megelőzése, elhárítása, a foglalkozás-egészségügy pedig a foglalkozási megbetegedések megelőzése, a munkahelyi ártalmak megszüntetése érdekében kifejtett tevékenységet fogja át. II.
A munkavédelem szabályozása Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményei megvalósításának módját - a jogszabályok és a szabványok keretén belül - a munkáltató határozza meg. A munkáltatói döntések korlátait illetve a kötelezően végrehajtandó minimum feladatokat az állami szintű szabályozás jelenti (A. pont). A fentiek konkrét, gyakorlati megvalósítása, a munkáltatói szabályozás körébe tartozik (B. pont). A. Állami szintű szabályozás a. Alkotmány Alkotmány 1949. XX. tv. 66. § (3), 70/D. § (A Magyar Köztársság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 70/D. § (1) bekezdése szerint a Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. ) b. 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről c. Miniszteri rendeletek (Munkaügyi, Népjóléti, Ipari és Keresk. stb. Minisztériumok) d. Biztonsági szabályzatok (Emelőgépek Bizt. Szabályzata, Hegesztési Bizt. Szab. stb.) e. Szabványok B. Nem állami szabályozás (munkáltató) a. munkáltatói belső szabályzatok, utasítások, irányelvek (MVSZ, Kézikönyvek stb.) b. munkaköri leírások c. különböző technológiai dokumentumok (tech., műveleti, kezelési, karb. stb.utasítások ) d. gépkönyvek, üzemeltetési dokumentációk; gyártási tervek, rendszerek műleírásai Az állami feladatok végrehajtásáért felelős szervek A foglalkoztatáspolitikáért, illetve a bányászati ügyekért felelős miniszter és a munkavédelmi hatóság saját jogkörükben látják el a munkavédelem nemzetgazdasági szintű irányításával kapcsolatos feladatokat. Külön jogszabály szerint a bányafelügyelet is ellát munkavédelmi hatósági feladatokat. A munkavédelem irányításában, hatósági tevékenységében jogkörrel rendelkező állami szervek feladataik ellátása során együttműködnek egymással, valamint a közigazgatási szervekkel, a munkáltatók és munkavállalók érdek-képviseleti szerveivel. A munkavédelem ágazati feladatait a feladatkörében érintett miniszter látja el. Balesetveszély Azok a veszélyhelyzetek, amelyek a személyek életét, testi épségét, biztonságát veszélyeztetik. A kockázatértékelés célja A kockázatértékelés célja a technológiából eredő azon veszélyforrások meghatározása, amelyek a technológiát működtető, karbantartó, ellenőrző személyekre egészségkárosodást, feltételező veszélyt jelenthetnek. Célja továbbá becsléses alapon a kockázat mértékének a meghatározása, továbbá javaslattétel a kockázat feltételezett hatásának csökkentésére, műszaki megoldással, vagy ahol ez nem lehetséges személyi védőeszközök biztosításával. Foglalkozás-egészségügyi szolgálat Foglalkozás-egészségügyi szolgálat: olyan, elsősorban preventív szolgálatot jelent, amelynek feladata egyrészt a munkahelyi megterhelés (fizikai, szellemi, lelki) és a munkakörnyezeti kóroki tényezők (fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális, ergonómiai) felkutatása, folyamatos ellenőrzése. Másrészt javaslattétel ezek egészséget nem károsító szinten tartásának módszereire; harmadrészt a munka adaptálása a munkavállalók képességeihez testi, szellemi és lelki egészségi állapotuknak megfelelően; negyedrészt a munkavállalók egészségének ellenőrzése munkájukkal kapcsolatban. A munkáltatók munkavállalóik létszámát és tevékenységét, valamint a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás biztosításának módját – működésük megkezdését követő egy hónapon belül – kötelesek az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) telephely szerint illetékes városi, fővárosi kerületi bejelenteni.
2
Orvosi vizsgálatok rendje Előzetes orvosi alkalmassági vizsgálaton kell a dolgozónak részt vennie a munkaköri alkalmasság elbírálása érdekében a munkaviszony létesítése, továbbá a munkakör, munkahely megváltoztatása előtt. A munkavállalónak a munkaviszony fennállása alatt a munkaköri alkalmasság ismételt elbírálása érdekében időszakos alkalmassági vizsgálaton is meg kell jelennie abban az esetben, ha - fiatalkorú /fizikai munkakörben foglalkoztatott/, - egészségi ártalom veszélyével járó munkakörben dolgozik, - baleseti veszéllyel járó munkakörben dolgozik, - járványügyi érdekből kiemelt munkakörben dolgozik, - mérgező hatású anyaggal dolgozik. A munkáltató kötelezheti a munkavállalót, hogy soron kívüli orvosi vizsgálaton vegyen részt, de ezt a munkavállaló is kérheti, amit a munkáltató köteles teljesíteni.
3
2. Ismertesse a munkahelyek kialakításának szabályait, az egyéni védőfelszereléseket és a munkáltató munkavédelmi feladatait! Követelmények munkahely létesítésekor A munkahely kialakításának szabályai Az Mvt. részletesen rendelkezik a munkahely megfelelőségéről. A vonatkozó előírások szerint - munkahely céljára csak olyan építmény alkalmazható, amely megfelelő szerkezetű és szilárdságú. Ilyen építményben az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek és jellegének, az abból fakadó tisztítási feltételeknek megfelelő határolófelületeket, belmagasságot, légtérfogatot, mozgásteret, közlekedési útvonalakat kell kialakítani; - az ablakoknak, tetővilágításoknak és szellőzőberendezéseknek biztonságos módon nyithatónak, zárhatónak, beállíthatónak és rögzíthetőnek kell lenniük, nyitott állapotban nem lehetnek olyan helyzetben, ami veszélyt jelent a munkavállalókra nézve; - az átlátszó felületű ajtók, kapuk, falak kitörés elleni védelméről, a veszély felismerésére alkalmas megkülönböztető jelzéséről gondoskodni kell; - a lengőajtókat és lengőkapukat átlátszó anyagból kell készíteni, vagy szemmagasságban átlátszó betéttel ellátni; - a munkahely padlózatának és közlekedési útjainak meg kell felelniük a munkavégzés jellegének és az ebből fakadó tisztítási követelményeknek, a várható legnagyobb igénybevételnek, felületüknek csúszásmentesnek, egyenletes, botlásés billenésmentesnek kell lenniük; - a közlekedési utak szélességének és a szabad magasságának lehetővé kell tennie a gyalogosok és járművek biztonságos közlekedését, valamint a közlekedési utak és pályák melletti biztonságos munkavégzést; - az olyan munka- és tárolóhelyiségekben, ahol gyalogos- és járműforgalom van, illetőleg rendszeresen anyagot szállítanak, a közlekedési, illetőleg az anyagmozgatási útvonalakat meg kell jelölni, vagy el kell választani egymástól; - az elsődlegesen gépjárműforgalom számára szolgáló kapu közvetlen közelében a gyalogosok számára külön ajtót kell biztosítani, ha a gyalogosok számára nem biztonságos az áthaladás; - a kijáratokat és vészkijáratokat, a kijelölt menekülési utakat szabadon kell tartani. Számuk, méretük, elhelyezésük és megvilágításuk tegye lehetővé a munkahely, a veszélyes terület gyors és biztonságos elhagyását. Vészkijárathoz tolóvagy forgóajtók használata tilos. Vészkijáratot lezárni csak úgy szabad, hogy vészhelyzetben bárki által nyitható legyen; - azokon a munkahelyeken, ahol az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés dohányzási tilalom elrendelését teszi szükségessé, külön dohányzóhelyet kell kijelölni. Anyagmozgatás biztonsági szabályai A megengedett legnagyobb szállítható tömeg Fiúk 14-16 év, lányok 16-18 éves korig sík talajon 15 kg, ketten 30 kg, 1 %-os emelkedőn 10 kg, 2 %-os emelkedőn 5 kg, Fiúk 16-18 év, nők 18 év felett 20 kg, legfeljebb 60 méter távolságra Férfiak 18 év felett sík talajon 50 kg, 90 méter távolságra 10 %-os emelkedés esetén max.:30 méter, 50 kg-nál kisebb teher arányosan nagyobb távolságra szállítható. 200 kg és ennél súlyosabb, egy darabból álló (osztatlan) terhek emelését, szállítását, rakodását megfelelő szállító, illetve rakodóeszközzel szabad csak végezni. Teher mozgatása A kézi anyagmozgatás műveletei: teher megfogása, felemelés, szállítás, letevés. A mozgatás, emelés előtt meg kell vizsgálni a terhet, hogy felemelhető-e egyedül, segédeszköz nélkül? A súlynorma szerint egy személy felemelheti, szállíthatja-e a terhet, amennyiben nem társat kell segítségül hívni; Nincs-e rögzítve vagy lefagyva a teher? A teheremelést végző rendelkezik-e a szükséges egyéni védőeszközzel?
4
A teher emelésekor: Az emelendő tárggyal szemben, ahhoz a legközelebb terpeszállásban kell elhelyezkedni, Guggolóállást kell felvenni úgy, hogy a lábszár és a comb között a térd 90 o-nál nagyobb szöget zárjon be. Egyenes felső testtartással kell megfogni az emelendő terhet, A terhet egyenletes sebességgel kell megemelni, Emelésnél elfordulni nem szabad, A terhet biztonságos fogási ponton kell megemelni, hogy az emelés közben ne csússzon ki a kézből, Terjedelmes, nehezen fogható tárgyat több személy emelhet, A terhet a testhez közel kell fogni. A teher letétele: A letevés előtt ahová a terhet le kell tenni, először meg kell vizsgálni, hogy az megfelel-e ennek az igénybevételnek, (szükséges-e alátétfa, a talaj alkalmas-e az elhelyezésre) A terhet fokozatosan kell letenni, Nem szabad a lehelyezendő felület elérése előtt a terhet hirtelen elengedni, A terhet egyenes derékkal, guggolva lábunk közé kell lehelyezni, (ha van rá lehetőség magasított, előkészített helyre kell az anyagot letenni), Először egyik élére kell lehelyezni a terhet, majd ügyelni kell arra, hogy a kéz alatta ne maradjon. Szükség esetén a teher letevéséhez társ segítségét kell kérni. A teher szállítása: A szállítás előtt meg kell vizsgálni a mozgás útvonalát, hogy a közlekedés biztonságos-e? Az úton fekvő szétszórt, a közlekedést veszélyeztető tárgyakat el kell távolítani, Ügyelni kell arra, hogy a teher minél közelebb legyen a test vonalához, Szimmetrikus tehereloszlást kell biztosítani, A terhet testtel (comb, mell) alá kell támasztani, Lehetőleg a vállon, illetve háton kell az anyagot szállítani, Hosszabb távolság esetén meg kell állni, pihenni. Hosszú tárgy szállítása esetén az elejét enyhén meg kell emelni, ügyelve arra, hogy az valamilyen tárgyba bele ne akadjon. Ha kettő vagy több személy végez egyszerre anyagmozgatást, akkor a biztonságos munka érdekében irányítót kell kijelölni, aki jártas a rakodásban és a dolgozók az ő utasításait kötelesek végrehajtani. Segédeszközzel végzett anyagmozgatás Kézihorgok kisebb tárgyak rövid távon történő vonszolására alkalmas. Ügyelni kell a használatánál, hogy a hegye szúrásos sérülést ne okozzon, és akkor amikor nem történik vele munkavégzés tokba kell helyezni A szállítóhevedert súlyos terjedelmes anyagok mozgatására alkalmazzák. A hevedernek legalább 8 cm szélesnek kell lennie és ügyelni kell arra, hogy a vállon megfelelően felfeküdjön. Nedvességtől, fagytól vegyszeres anyagoktól mentes helyen kell tárolni. Emelőrúd a terhek megemelésére szolgál, segítségével helyezhetők el az emelendő teher alá a hevederek és görgők. Az emelőrúd hossza nem lehet kevesebb egy méternél és szilárdsága teherbíróképessége viselje el az igénybevételt. Emelés közben az emelőrúddal szemben állni, arra ráállni tilos. Emelés közben az emelendő teher alól ne ugorjon ki. A görgők sima egyenletes talajon használhatóak sík felületű tárgyak mozgatásához. A görgőnek legalább 20 cm-rel kell szélesebbnek lennie mint a teher szélessége. A mozgatandó anyag tömegközéppontja, súlypontja minél mélyebben legyen. A fogószerkezetek (alakos fogók) hosszú nehéz tárgyak szállítására használhatók. Több ember munkavégzésénél a tevékenységet össze kell hangolni. Csak megfelelő állapotú, sérülést nem okozó fogószerkezetet szabad alkalmazni. Kézi kocsi A kézi kocsi akkor megfelelő ha: A terheket biztonságosan lehet vele szállítani, Rendszeresen karban van tartva, alkalmas a szállítás végzésére, Kerekei megfelelőek, Jól fékezhető, A kézi kocsival akkor lehet biztonságosan szállítani ha: A szállítandó anyag a rakfelületen úgy van elhelyezve, hogy ne csússzon, ne essen le, A kézi kocsit minden esetben tolással kell mozgatni, A közlekedési utak megfelelő kialakításúak. Veszélyes anyagok szállítása Maró, mérgező vagy tűzveszélyes anyagot tartalmazó edényt csak biztonságosan lezárt állapotban, az aljánál alátámasztva szabad megfogni és emelni. Két liternél nagyobb űrtartalmú üveg, ballon szállítására, hordládát, kosarat vagy speciális ballonszállítót kell használni. Munkabiztonsági szaktevékenység Mvt. 57. §. 1. A munkáltató a munkaügyi miniszter rendeletében meghatározott veszélyességi osztályhoz, munkavállalói
5
létszámhoz igazodóan, a rendeletben megjelölt időtartamra és képesítési feltételekkel köteles munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt foglalkoztatni, e személy részére valamennyi munkavédelemmel összefüggő információt megadni, és a szükséges tárgyi feltételeket biztosítani . 2. Az 1. pontban előírt foglalkoztatás nem mentesíti a munkáltatót az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért e törvényben meghatározott felelőssége alól. Munkabiztonsági szaktevékenységet (szakirányú végzettségű személyt) igénylő vizsgálatok, munkafolyamatok: 1. Veszélyes létesítmény, munkahely, technológia munkavédelmi üzembe helyezése, illetve újraindítása. 2. Soron kívüli vizsgálat, ha a munkahely, egyéni védőeszköz, munkaeszköz, technológia a rendeltetésszerű használat, alkalmazás során közvetlenül veszélyeztette a munkavállaló egészségét és biztonságát, vagy ezzel összefüggésben munkabaleset következett be. 3. A munkafolyamatot, a technológiát, a munkaeszközt, az anyagot úgy kell megválasztani, hogy az sem a munkavállalókat, sem a munkavégzés hatókörében tartózkodók egészségét és biztonságát ne veszélyeztesse. 4. Veszélyes munkafolyamatoknál, technológiáknál a veszélyek megelőzése, illetve károsító hatásuk csökkentése. 5. A hatásos védelmet zárt technológia alkalmazásával, ha ez nem valósítható meg, akkor biztonsági berendezések, egyéni védőeszközök és szervezési intézkedések – szükség szerinti együttes – alkalmazásával kell végrehajtani. 6. A munkahelyen – jellegének, elhelyezkedésének, a veszélyforrásoknak, a munkavállalók létszámának, a munka szervezésének megfelelően – biztosítani kell a munkahelyi elsősegélynyújtás tárgyi, személyi és szervezési feltételeit. 7. A munkavállaló munkára való alkalmasságának megállapítása. (Élettani adottságok, saját és mások életét, testi épségét, fiatalkorú egészséges fejlődését nem befolyásoló, utódokra veszélyt nem jelentő foglalkoztatás). 8. Rendszeres ellenőrzés, meggyőződés arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket. 9. Egyéni védőeszközök juttatásának belső rendjének meghatározása. 10. Súlyos munkabaleset, valamint az olyan – munkaeszköz, illetve technológia által okozott – munkabaleset kivizsgálása, amely kettőnél több személy egyszerre (egy időben), azonos helyen történő sérülését vagy más egészségkárosodását okozta. A munkáltatók tevékenységük alapján munkavédelmi szempontú veszélyességi osztályba tartoznak A munkáltatókat a rendeletben felsorolt veszélyességi osztályon belül (I. legveszélyesebb, II. közepesen veszélyes, III. legkevésbé veszélyes) az általuk foglalkoztatott munkavállalók előző évi átlagos állományi – ennek hiányában a besoroláskori átlagos állományi – létszáma alapján kell csoportosítani: a) 1-9 munkavállaló között; b) 10-49 munkavállaló között; c) 50-500 munkavállaló között; d) 501-1000 munkavállaló között; e) 1000 munkavállaló felett. Munkavédelmi üzembe helyezés: az a munkavédelmi eljárás, amelynek során az üzemeltető meggyőződik arról, hogy az adott létesítmény, munkahely, technológia, munkaeszköz a munkavédelmi követelményeket kielégíti, és üzemeltetését elrendeli. Üzembe helyezési feltételek Előzetes vizsgálat A vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a létesítmény, a munkahely, a munkaeszköz, a technológia megfelel az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges tárgyi, személyi, szervezési, munkakörnyezeti feltételeknek. Az előzetes vizsgálat során különösen azt kell vizsgálni, hogy rendelkezésre állnak-e a létesítést végzők (tervező, kivitelező) nyilatkozatai, a munkavédelmi követelmények kielégítését bizonyító mérési eredmények, a munkaeszközre vonatkozó megfelelőségi nyilatkozatok, tanúsítványok, a szükséges hatósági engedélyek, valamint az üzemeltetéshez szükséges utasítások. Tanúsítvány A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter rendeletében meghatározott egyes veszélyes munkaeszközök üzembe helyezésének feltétele továbbá az adott munkaeszköz vizsgálatán alapuló megfelelőségi tanúsítvány. Korlátozás Veszélyes munkaeszközt, technológiát, annak munkavédelmi üzembe helyezéséig az üzemeltető munkáltató próbavagy kísérleti jelleggel - kizáró jogszabályi rendelkezés hiányában - legfeljebb 180 nap időtartamra üzemeltetheti. Egyéni védőeszköz Egyéni védőeszköz: minden olyan eszköz, amelyet a munkavállaló azért visel vagy tart magánál, hogy az a munkavégzésből, a munkafolyamatból, illetve a technológiából eredő kockázatokat az egészséget nem veszélyeztető mértékűre csökkentse, továbbá az eszköz bármely kiegészítése vagy egyéb segédeszköz. Nem minősül védőeszköznek: a közönséges munkaruha és az olyan egyenruha, illetve formaruha, amelyet nem a munkavállaló biztonságának és egészségének védelmére terveztek, illetve vizsgáltak. A dolgozók életének egészségének és testi épségének megóvása érdekében – a biztonsági berendezéseken túlmenően –
6
a munkáltató a szükségleteknek megfelelően köteles védőeszközöket, védőruházatot a dolgozók rendelkezésére bocsátani. Az egyéni védőeszköz-juttatás és használat feltételeinek előírásakor a munkáltató meghatározza munkahelyenként, munkakörönként azokat a munkafolyamatokat, technológiát, munkaeszközöket, anyag (okat), ahol egyéni védőeszköz biztosítása szükséges, az előző pontban említett esetekben a veszélyforrások jellegét és mértékét is meghatározza, a veszélyforrások jellegének, mértékének meghatározására irányuló vizsgálatokat meg kell ismételni, ha a felsoroltak közül bármely tényező esetében változás következett be. A munkáltató munkavédelmi feladatai a) a veszélyek elkerülése; b) a nem elkerülhető veszélyek értékelése; c) a veszélyek keletkezési helyükön történő leküzdése; d) az emberi tényező figyelembevétele a munkahely kialakításánál, a munkaeszközök és munkafolyamat megválasztásánál, különös tekintettel az egyhangú vagy kötött ütemű munkavégzés időtartamának mérséklésére, illetve káros hatásának csökkentésére, a munkaidő beosztására; e) a műszaki fejlődés eredményeinek alkalmazása; f) a veszélyes helyettesítése veszélytelennel vagy kevésbé veszélyessel; g) egységes és átfogó megelőzési stratégia kialakítása, amely kiterjed a munkafolyamatra, a technológiára, a munkaszervezésre, a munkafeltételekre, a szociális kapcsolatokra és a munkakörnyezeti tényezők hatására; h) a kollektív műszaki védelem elsőbbsége az egyéni védelemhez képest; i) a munkavállalók megfelelő utasításokkal történő ellátása.
7
3. Ismertesse a munkavállaló munkavédelmi jogait és kötelezettségeit! A munkavállaló csak a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, a munkavédelemre vonatkozó szabályok, utasítások megtartásával, a munkavédelmi oktatásnak megfelelően végezhet munkát. A munkavállaló köteles munkatársaival együttműködni, és munkáját úgy végezni, hogy ez saját vagy más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse. Így különösen köteles a) a rendelkezésére bocsátott munkaeszköz biztonságos állapotáról a tőle elvárható módon meggyőződni, azt rendeltetésének megfelelően és a munkáltató utasítása szerint használni, a számára meghatározott karbantartási feladatokat elvégezni; b) az egyéni védőeszközt rendeltetésének megfelelően használni és a tőle elvárható tisztításáról gondoskodni; c) a munkavégzéshez az egészséget és a testi épséget nem veszélyeztető ruházatot viselni; d) munkaterületén a fegyelmet, a rendet és a tisztaságot megtartani; e) a munkája biztonságos elvégzéséhez szükséges ismereteket elsajátítani és azokat a munkavégzés során alkalmazni; f) a részére előírt orvosi - meghatározott körben pályaalkalmassági - vizsgálaton részt venni; g) a veszélyt jelentő rendellenességről, üzemzavarról a munkáltatót azonnal tájékoztatni, a rendellenességet, üzemzavart tőle elvárhatóan megszüntetni, vagy erre intézkedést kérni a felettesétől; h) a balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelenteni. (2) A munkavállaló önkényesen nem kapcsolhatja ki, nem távolíthatja el és nem alakíthatja át a biztonsági berendezéseket. A munkavállaló jogosult megkövetelni a munkáltatójától a) az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit, a veszélyes tevékenységhez a munkavédelemre vonatkozó szabályokban előírt védőintézkedések megvalósítását; b) az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretek rendelkezésére bocsátását, a betanuláshoz való lehetőség biztosítását; c) a munkavégzéshez munkavédelmi szempontból szükséges felszerelések, munka- és védőeszközök, az előírt védőital, valamint tisztálkodószerek és tisztálkodási lehetőség biztosítását. A munkavállalót nem érheti hátrány az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítása érdekében történő fellépéséért, illetve a munkáltató vélt mulasztása miatt jóhiszeműen tett bejelentéséért. A munkavállaló jogosult megtagadni a munkavégzést, ha azzal életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Ha a munkáltató utasításának teljesítésével másokat veszélyeztetne közvetlenül és súlyosan, a teljesítését meg kell tagadnia. Baleset: az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen, vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetőleg halált okoz. Munkabaleset fogalma: Munkabaleset az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben ért, annak helyétől és időpontjától függetlenül. Munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozási körében végzett munkához kapcsolódó közlekedési, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri. A munkába jövet-menet történt baleset nem munkabaleset, hanem az üzemi baleset egy fajtája (ezt a társadalombiztosítási jogszabályok értelmezik) Balesetek bejelentése A balesetek bejelentése kétirányú. Egyrészt minden dolgozónak a legkisebb sérülés esetén is kötelessége azt soron kívül jelenteni a munkahelyi vezetőjének, ill. az elsősegélynyújtást végzőnek. Erről a munkahelyen nyilvántartást vezetnek, ami igazolja a sérülés eredetét. Másrészt 3 napnál hosszabb keresőképtelenséggel járó v. azonnali jelentésköteles munkabalesetet jelenteni kell a munkavédelmi hatóságnak (OMMF) Vannak olyan úgynevezett súlyos balesetek, amelyeket soron kívül kell az illetékes hatóságoknak jelenteni. Ezek a következők: a) a sérült halálát (halálos munkabaleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított 90 napon belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette), magzata vagy újszülöttjének halálát, önálló életvezetését gátló maradandó károsodását okozta; b) valamely érzékszerv (vagy érzékelő-képesség) és a reprodukciós képesség elvesztését, ill. jelentős mértékű károsodását okozta; c) orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást okozott; d) súlyos csonkulást, hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztését (továbbá ennél súlyosabb esetek) okozta; e) beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, ill. elmezavart okozott. Balesetek kivizsgálása A munkáltatónak minden keresőképtelenséget okozó munkabalesetet - ideértve a keresőképtelenséget nem okozó, de súlyos minősítésű baleseteket is - ki kell vizsgálni és a vizsgálatról a rendelet szerinti jegyzőkönyvet kell kiállítani. Kártérítés
8
A munkavállalók munkabaleset vagy foglalkozási megbetegedés esetén kárigény bejelentésére felszólítást kapnak, amelynek értelmében az esetleges kárigényüket a munkáltató részére benyújthatják. A kárigény elbírálásáról határozatot kap a sérült. Az a munkavállaló, aki munkabalesetből vagy foglalkozási megbetegedésből kifolyólag vált keresőképtelenné, baleseti táppénzt kap. Foglalkozási megbetegedés: a munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett, heveny és idült, valamint a foglakozás gyakorlását követően megjelenő, vagy kialakuló idült egészségkárosodás, amely a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat során előforduló: a) fizikai-kémiai, biológiai-, pszichoszociális- és ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető vissza. b) illetve amely a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a következménye. c) fokozott expozíció: a munkavállaló szervezetében a munkavégzés során a foglalkozás gyakorlása közben vagy azzal összefüggésben meghatározott biológiai határértékeket meghaladó koncentrációja vagy mértéke, illetve zaj esetében 4000 Hz-en bármely fülön 30 dB halláscsökkenés; A foglalkozási betegségek körét a Kormány állapítja meg.
9
4. Ismertesse a munkabiztonságot alapvetően befolyásoló tényezőket! Általános, valamennyi munkaeszközre vonatkozó követelmény A munkáltató köteles a munkavállalók munkavégzéséhez olyan munkaeszközt rendelkezésükre bocsátani, amely kialakításában, felépítésében és az alkalmazott védelmi megoldások tekintetében megfelel a munkavédelemre vonatkozó szabályoknak, és alkalmas az adott munkahelyi körülmények közötti - a biztonságot és egészséget nem veszélyeztető - használatra. A munkaeszközt úgy kell kialakítani és elhelyezni, hogy a) a munkavállalókat és a munkavégzés hatókörében tartózkodókat meg lehessen védeni a munkaeszköz kigyulladásától vagy túlhevülésétől, illetve a munkaeszközben keletkező, használt vagy tárolt gáz; por, folyadék, gőz vagy egyéb anyag munkakörnyezetbe történő kijutásától; b) alkalmas legyen a benne keletkező, használt vagy tárolt anyagok robbanásveszélyének megelőzésére; c) mind az üzemszerű körülmények, mind meghibásodás esetén biztosítható legyen a munkavállalók és a munkavégzés hatókörében tartózkodók védelme az áramütés ellen. A munkaeszközt indítani csak az indító berendezés szándékos működtetésével lehet. Ez vonatkozik - az üzemszünet utáni újraindítás műveletére is, függetlenül attól, hogy az üzemszünet milyen okból következett be; - az üzemállapotok (p1. sebesség, nyomás) jelentős változására is akkor, ha az újraindítás vagy az üzemállapotoknak a jelentős változása az érintett személyekre nézve veszélyt jelent. Műszaki megoldással kell biztosítani, hogy berendezés leállító rendelkezésének (kapcsolójának) elsőbbsége legyen az indító rendelkezéssel (kapcsolóval) szemben. A vészkikapcsoló berendezés kezelőelemeit úgy kell elhelyezni, hogy azt a kezelő (kezelők), továbbá más, a veszély bekövetkezését észlelő személyek könnyen elérhessék és veszélytelenül működtethessék. A leeső vagy kivágódó tárgyak veszélyével járómunkaeszközt el kell látni a veszély jellegének megfelelő védőberendezéssel. A gáz, gőz, aeroszol, folyadék vagy por kibocsátásával veszélyt okozó munkaeszközt el kell látni megfelelő felfogó, elvezető, illetve elszívó berendezéssel a keletkezési helyen. Általános magatartási szabályok A dolgozó egészségügyi panaszait, az esetleg fogyasztott gyógyszereket munkakezdés előtt köteles közvetlen munkahelyi vezetője tudomására hozni, munka közben előálló rosszullétet, sérülését azonnal jelenteni. A közvetlen munkahelyi vezető /műszakvezető, csoportvezető stb./ műszakkezdéskor ellenőrizni köteles, hogy a közvetlen hozzá tartozó dolgozók biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban jelentek-e meg, ruházatuk, védőfelszerelésük kielégíti-e a biztonságos munkavégzés feltételeit. Tilos az gazdálkodó szervezetben olyan magatartást tanúsítani, ami a biztonságos munkavégzést zavarja. Tilos a munkahelyen a játék, az indokolatlan kiabálás, szeszesital fogyasztás, engedély nélküli saját célú munkavégzés. A munkahelyeket elhagyni, idegen munkahelyen tartózkodni csak munkavégzés céljából az illetékes vezető engedélyével lehet. Munkába érkező dolgozók csak a bejáráshoz feltétlen szükséges tárgyakat hozhatják magukkal, melyet ha munka közben viselése nem megengedett, az öltöző szekrényben kell elhelyezni. Anyagmozgatási, szállítási, rakodási munkavégzés közben gyűrűt, nyakláncot, karkötőt viselni tilos! Azokba a helyiségekbe, ahol különösen veszélyes műveleteket folytatnak, illetéktelenek nem léphetnek be. A helyiségben csak a beosztott dolgozók és a veszélyt jól ismerő /kioktatott/ személyek tartózkodhatnak ellenőrzés, vagy munkavégzés céljából. A kívülálló személyeknek tartózkodásáról a beosztott dolgozóknak tudomást kell szerezni, hogy váratlan veszély esetén riasztani, vagy menteni tudják őket. Amennyiben a különösen veszélyes művelet egy dolgozó végzi, gondoskodni kell róla, hogy tőle látó, halló távolságban - a művelet veszélyeit hasonlóan jól ismerő - másik dolgozó is jelen legyen. A veszélyes helyen dolgozók egymás figyelését úgy kötelesek megoldani, hogy társuk esetleges rosszullétét is észlelni tudják és a legrövidebb időn belül segítségére tudjanak lenni. Minden munkahelyen, ahol kettő, vagy több dolgozó együttműködése szükséges, ki kell jelölni - és társai tudomására kell hozni - azt a dolgozót /munkavezetőt/, aki elsősorban felelős a szabályszerű munkavégzésért, az előírások betartásáért és betarttatásáért. Azokon a munkahelyeken, ahol egészségre ártalmas anyagokat tárolnak, vagy használnak fel, tilos étkezni, dohányozni, vagy a munkahelyre élelmiszert bevinni. Ezeken a munkahelyeken - kézmosási és ételmelegítési lehetőséggel - étkező-, dohányzó helyiséget kell kialakítani. Az engedélyezett magánmunkavégzés során az engedéllyel rendelkező dolgozók kötelesek betartani a munkavégzésre vonatkozó technológiai és munkavédelmi szabályokat. Biztonsági berendezések, védőburkolatok A munkabiztonság a veszélyes és ártalmas termelési tényezők munkavállalóktól való elhatárolása, illetve a veszélyzónában tartózkodókra gyakorolt hatásának elviselhető mértékre korlátozása. A megvalósítás lehetőségei:
10
1. 2.
veszélytelen technológia alkalmazása, védőberendezések alkalmazása: - védőburkolatok - biztonsági berendezések - távolságtartó berendezések, egy térbeli akadály, mely amely a veszélyzónába való bejutás teljes megakadályozása nélkül a veszélyforrás érintését megakadályozza: o távoltartók: végtagvédelemre (védőkorlát), egésztest védelemre (elkerítés), o bekapcsoló: taposó bekapcsoló (csak akkor lehet bekapcsolni a gépek, ha a kezelő rajta áll). 3. egyéni védőeszközök alkalmazása A biztonsági berendezés a munkaeszközhöz alkalmazott olyan berendezés, amelynek feladata: - veszélyhelyzet létrejöttének megakadályozása, - veszélyforrás hatóképességének korlátozása - veszélyhelyzetben a célszerű védőintézkedések gyors és hatékony megtételének elősegítése. Fajtái: Reteszelő berendezés egy gépelem működését meghatározott feltételek mellett megakadályozza: - Nem zárható - Zárható: feltétel nélkül kioldó feltételhez kötött: pl. időkésleltetéssel, a veszély megszűnésének felismerésével Összehangoló berendezés, Önműködő visszakapcsolóval ellátott berendezés: önműködően kikapcsol, ha nem nyomjuk Kétkezes vezérlés: - alkalmazás feltételei: meghatározott időn belül megbízhatóan működő leállító szerkezettel van ellátva, beindítás után csak egy munkaciklust végez kulccsal zárható üzemmód-kapcsolóval van ellátva, - kialakítás alapelve: egy testrésszel ne lehessen működtetni !!! Közelítésre működésbe lépő bizt. berendezés: a védőburkolattal azonos feladatú, de más elven működik: a veszélyzónát letiltja, ha valami a veszélyzónába kerül (biztonsági távolságok betartása kötelező): - mechanikus: taposó megszakítók, eltávolító védőberendezések - nem mechanikus, érintés nélküli védőberendezések Léptető kapcsolás (ismétlésgátló) kizárja a löketismétlést Alakzárral működő biztonsági berendezések: mechanikai akadály segítségével akadályozza meg a nem tervezett veszélyes mozgást. A határoló berendezések (folyamatkorlátozók) a termelés, üzemeltetés során valamilyen fizikai folyamat változását figyelik, és a beállított érték (veszélyes határ) elérésekor jeleznek, szükség esetén közbeavatkoznak, tehát megakadályozzák, hogy a folyamatok egy előre meghatározott paramétert meghaladjanak. Alkalmazási területei: Folyamatkorlátozó típusa Mozgáshatároló Sebességhatároló, zuhanás gátló Megfutásgátló Lazulásgátló rögzítők fogókészülékek terheléshatároló nyomáshatároló, túlterhelésgátló nyomatékhatároló szinthatároló hőmérséklethatároló kopáshatároló
Határolóberendezés, pl.
Alkalmazási hely, pl.
végálláskapcsoló: el nem forgó anya a főorsón felül emelőszerkezetek, toronydaruk 2 alul 1 áramlásszabályozó szelep hidraulikus berendezések emelőszerkezetei visszafutásgátló anyagmozgató, teheremelő berendezések, pl.függőkonvejor lazulásgátló, melynél végálláskapcsolót tart a kötél acélsodrony kötél fékek, sínfogók toronydaru sínfogója, gépjárművek fékberendezései fogókészülék horogszerkezet törőlap présgép hidraulikus nyomáshatároló biztonsági szelep targoncák, hidr. emelőgépek, lift hidraulikus nyomatékhatároló autódaru folyadékszint határoló folyadék tartályok olvadótárcsa villamos berendezések, fritőz, aut, vasaló kopáshatároló dobfék
A védőburkolatok a veszélyforrások térbeli, időbeli elszigetelésére szolgáló védőberendezések, melyeknek feladata megakadályozni, hogy a veszélyforrás a munkavállalóval bármilyen módon érintkezésbe kerüljön, s veszélyes hatását kifejtse. A védőburkolat kedvezőtlen esetben, lehatárolja a veszélyzónát. Fajtái: - A rögzített védőburkolat szilárdan a helyén kell maradjon. Ezt olyan módon kell rögzíteni, amelyet csak valamilyen szerszám használatával lehet kioldani. - nyitható (mechanikusan kapcsolódik a gépvázhoz és segédeszköz nélkül nyitható): o amennyiben lehetséges, a géppel kapcsolatban maradjon, ha felnyitják, o legyen reteszeléssel ellátva úgy, hogy az elmozduló szerkezeti elemet nem lehet mozgásba hozni mindaddig, amíg ennek a részegységnek a hozzáférhetősége biztosított, és a mozgása leáll, mihelyt a védőburkolat elhagyja a lezárt helyzetét.
11
-
-
-
az állítható szabályozható védőburkolat, amely a mozgó szerkezeti elem feltétlenül indokolt hozzáférését korlátozza: o legyen az elvégzendő munka jellegétől függően kézzel vagy automatikusan állítható, o legyen könnyen és szerszám használata nélkül állítható, o a kirepülő tárgyak által előidézett veszélyt a lehető legkisebbre korlátozza reteszelt: o mechanikus reteszelés o villamos reteszelés, o kényszerzár, valóban csak álló helyzetben nyitható. o kényszerzár pótló -időkésleltetéses- zajkeltő zárhatóan reteszelt, vezérlő
12
5. Ismertesse a kollektív védőeszközöket és a biztonsági szín- és alakjeleket! Kollektív védőeszközök a; Védőburkolatok: ha a veszélyes térhez nem kell hozzáférni – rögzített védőburkolat / reteszelő védőburkolat, automatikus, távolságtartó, állítható / b; Biztonsági kikapcsoló készülék c; Kétkezes vezérlőkészülékek / védőburkolat körülményes / d; Túlfutásgátló e; Mechanikus reteszelő készülékek / kiegészítő / f; Védőasztal g; Adagoló és továbbító készülékek Biztonsági szín- és alakjelek A biztonsági szín- és alakjelek színe és alakja a jelzés fajtájára, a bennük található ábra, a jelzés tartalmára utal. Fajtájuk szerint lehetnek: tiltó, utasító, veszélyre figyelmeztető vagy felvilágosítást adó jelek. Tiltó jel: alakja kör, színe fehér, a szélén piros szegéllyel, ferde piros áthúzással, az ábra benne fekete. Utasító jel: alakja kör, színe kék, fekete ábrával. Veszélyre figyelmeztető jel: alakja az alapján álló háromszög, színe sárga, a szélén fekete szegéllyel, az ábra fekete. Felvilágosító jel: alakja fekvő téglalap, színe zöld, fehér ábrával vagy felirattal. A felirat azért lehet szükséges, mert ezeknél a jeleknél nem mindig egyértelmű, hogy mire vonatkoznak. (Például a kereszt lehet orvosi rendelő, elsősegélynyújtó hely akár a mentőláda elhelyezése). A biztonsági szín- és alakjelek alkalmazhatók felirattal vagy anélkül is. Piktogramok A mindennapi életben egyre több helyen lehet találkozni különféle tájékoztató ábrákkal, úgynevezett piktogramokkal. Ezek olyan leegyszerűsített képek, amelyek valamilyen felvilágosítást hordoznak és adnak az adott helyen tartózkodóknak. Melyek a piktogramok előnyei? Mindenekelőtt az, hogy a jelrendszer nem igényel kiegészítő magyarázatot, ezért az is megérti, aki nem tud az adott ország nyelvén. Továbbá előnye, hogy gyorsan felismerhető, így az általa közvetített információ rövidebb idő alatt jut az érdekelt személy tudomására.
13
6. Ismertesse a balesetvédelmi szempontok figyelembevételével a gépi berendezések üzemeltetés közbeni ellenőrzését, felügyeletét, karbantartását és a tartályokban, aknákban, valamint a magasban való munkavégzés szabályait! Gépi berendezés üzemeltetésre vonatkozó személyi feltételek Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi feltételei: A munkavállaló csak olyan munkára alkalmazható: amelynek ellátásához megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik, foglalkoztatása az egészségét, testi épségét, fiatalkorú fejlődését károsan nem befolyásolja, utódaira veszélyt nem jelent, - mások egészségét és testi épségét nem veszélyezteti és a munka ellátására alkalmasnak bizonyul. eü. alkalmassági vizsgálaton megfelelt. Munkavédelmi ismeretek: Alapoktatás: munkába álláskor, munkahely, vagy munkakör megváltozásakor, munkaeszköz átalakításakor, új gép, új technológia bevezetésekor ha megváltoznak a foglakozásra vonatkozóan a munkavédelmi szabályok. Ismétlődő oktatás: nem csak a közvetlen tevékenységgel kapcsolatos veszélyekre, hanem a munkáltató tevékenységi körébe tartozó veszélyekre is ki kell oktatni a munkavállalót, szélesebb körű ismeretekkel kell felruházni. Nincs kötelezően meghatározva az oktatás rendjének az írásba foglalása, a munkáltatóra van bízva! Szakmai ismeretek: Szakmai feltételek: A munka elvégzéséhez megfelelő szakképzettségű és számú munkavállalót kell biztosítani, aki rendelkezik a munkavégzéshez szükséges ismeretekkel, jártassággal Azokban a munkakörökben, ahol szakmai képesítés a feltétel, ott bizonyítani kell ennek a meglétét. Országos képzési jegyzék tartalmazza, hogy milyen munkakörökben milyen végzettség szükséges. Életkor: fiatalkorúak védelme, tiltott munkakörök, amelyekben nem foglalkoztathatók valamely kiemelt munkakörben meghatározott (más) életkori lépcsők, pl. kohókban 21 évesen daruvezető, 50 év felett fizikai munkakörben foglalkoztatottak, Átmeneti tilalom: A munkavállaló ne álljon alkohol, gyógyszer, esetleg kábítószer hatása alatt. Szervezési feltételek: - Ahol veszély fenyeget, egyedül munkát végezni nem szabad. - Ha valamely munkát egyidejűleg két vagy több munkavállaló végez, a biztonságos munkavégzés érdekében az egyik munkavállalót meg kell bízni a munka irányításával, és ezt a többiek tudomására kell hozni. - Ha a munka a munkavállaló testi épségére veszéllyel járhat, egyes esetekben (munkaügyi miniszter) csak meghatározott szakképzettséggel és gyakorlattal rendelkező személy végezheti. Gépi berendezések indításának szabályai Működő gépi berendezések felügyelete, ellenőrzése Üzem közbeni karbantartás, hibaelhárítás A gépek indításának szabályait, felügyeletét, ellenőrzését, karbantartását, hibaelhárítását a technológiai, kezelési, karbantartási utasításban kell leszabályozni. Technológiai, kezelési és karbantartási utasítás: Technológiai, kezelési és karbantartási utasítást kell készíteni az intézménynél a veszélyes munkák végzéséhez, valamint a gépek, eszközök kezeléséhez, karbantartásához. A kiadott utasításokat évenként felül kell vizsgálni és a szükséges korszerűsítéseket el kell végezni. Az utasításokat a dolgozókkal meg kell ismertetni. A munkaeszköz indítása csak egy erre a célra szolgáló kezelőelem szándékos működtetésével legyen lehetséges, véletlen indítás ne következhessen be, ezért csak szándékosan, erő hatására működhet. Süllyesztett kivitelű, nekidőlés, leeső tárgytól nem kapcsolhat.(30 mm-es gömb). A biztonságos használat egyik legfontosabb előfeltétele, hogy a kezelőszemélyzet veszélyes térben tartózkodása alatt a munkaeszköznek kikapcsolt állapotban kell lennie. - Ha a gép több indításvezérlővel rendelkezik, akkor a veszélyeztetés elkerülése érdekében kiegészítő eszközöket kell felszerelni, pl. választókapcsoló. Indító gomb színe: mindig zöld
14
Leállás: a gép üzemi funkcióinak vezérelt megszüntetése úgy, hogy Az indítóelemeken az energia fennmarad (üzemszerű leállás). Az indítóelemeken az energia csak a leállás befejeződéséig marad fenn.(vészkikapcsolás), Üzemi leállítás: olyan kapcsolóval, amely lehetővé teszi a gép teljes biztonságos leállítását. A veszélytől függően, az összes, vagy meghatározott mozgó alkatrészeit le kell hogy állítsa, hogy a gépet biztonságos nyugalmi helyzetbe hozza. A leállító rendelkezésnek elsőbbsége van az indító rendelkezéssel szemben. Üzemi leállítók, általában az indítóval együtt párban szerelik, színe piros. Leválasztó kapcsoló, a gép mellett közvetlenül a főáramkört kapcsolja ki, ezért a vezérlőpulton nem jelez vissza. Minden új gépnél kikapcsolt helyzetében lezárható (tisztítás, javítás, olaj, csere esetére). Vészkikapcsolás olyan funkció: - amely a fellépő sérülésveszélyeket, gép, vagy anyagkárosodásokat elhárítani, vagy csökkenteni képes, - amit egy személy egyetlen cselekedetével működésbe hozhat, ha az üzemszerű leállítás már nem megfelelő erre a célra. Ezeket úgy kell elhelyezni, hogy bárki könnyen elérje, és veszélytelenül működtethesse, kezelőeleme vörös színű, ha háttér van mögötte, akkor az sárga. A vészleállító feloldása nem indíthatja a gépet, csupán csak az újraindítást teszi lehetővé. Ha vészleállítás történt, intézkedni kell, hogy az okát megszüntessék, lehetőleg ne álljon elő vészhelyzet legközelebb. Munkavégzés szűk munkatérben Az aknákban, a csatornákban és az árkokban munkát végezni csak akkor lehet, ha a munkavégzés megkezdése előtt a munkavégzés irányítója meggyőződött arról, hogy ott gázok vagy egyéb veszélyes anyagok nem képződtek; vagy képződnek, de ezek a munka során felhasznált anyagokkal vagy eszközökkel reakcióba lépve nem veszélyeztetik a munkavállalók egészségét. A csatornákban és az aknákban végzendő munka esetén a munkavégzés irányítójának meg kell határoznia, és a munkát végzőkkel ismertetnie kell a helyi adottságoktól függő, szükséges biztonsági előírásokat. A csatorna, illetve akna lejáratánál biztosítani kell figyelő személyek jelentélét, akik a bent tartózkodókkal kapcsolatot tartanak. A kapcsolattartás történhet rádió, vagy erre alkalmas egyéb elektronikai berendezés útján. A kapcsolattartás történhet közvetlen beszéddel is abban az esetben, ha a munkát végzők nem távolodnak el olyan távolságra a figyelő személytől, hogy a kommunikáció lehetetlenné válna beszéd, illetve fényjelzések útján. A figyelő személy nem hagyhatja el azt a helyet, amelyet számára kijelöltek. A szükséges búvónyílások száma és mérete
Általános zárt tér
A szükséges nyílások száma legalább 2, lehetőleg mindkét végén
A nyílás legkisebb mérete legalább 0,30 m2 egy szélesség
3 m-nél kisebb belmagasságú helyiség
legalább 1
legalább 400 mm 0,50 m2, egy szélesség legalább
Zárt tároló vagy bunker
legalább 1
500 mm 0,50 m2, egy szélesség legalább
legalább 1 és legalább 1 szellőztető nyílás
600 mm legalább 400 és 500 mm legalább 100 és 200 mm
Zárt tároló vagy bunker, ha a térfogata kisebb mint 10 m3
A bebúvó nyílások környékét eltorlaszolni tilos! Azokban a munkaterekben, ahol ismeretlen gáz jelenlétével kell számolni, a helyiségeket át kell szellőztetni, vagy levegő befúvással a gázkoncentrációt a megengedett érték alá kell csökkenteni. Leeső tárgyak A munkavállalókat és a munkavégzés hatókörében tartózkodókat a leeső tárgyakkal szemben kollektív műszaki védelemmel kell megvédeni, ott ahol ez műszakilag megoldható. Az anyagokat és a berendezéseket úgy kell elhelyezni, hogy összedőlésük vagy felborulásuk elkerülhető legyen. Ahol szükséges, az építési helyen fedett átjárókat kell kialakítani, vagy lehetetlenné kell tenni a veszélyes helyekhez való hozzáférést. Magasból leesés A magasból leesést megfelelő védelemmel kialakított állványszerkezet alkalmazásával kell megakadályozni. Az állványoknak szilárdnak, elegendően magasnak kell lenniük, és legalább egy lábdeszkával, egy középdeszkával és egy korláttal vagy azzal egyenértékű megoldással kell rendelkezniük. Magasban munkát csak megfelelő és alkalmas berendezéssel, illetve kollektív műszaki védelem biztosításával (pl. emelő-plató, védőháló, védőrács, mobil szerelőállvány) szabad végezni.
15
A leesés elleni védelem méretezett és megfelelően rögzített lefedéssel, vagy 1 méter magas, háromsoros, 0,3 m-nél nem nagyobb osztásközű, lábdeszkával, középdeszkával, valamint korláttal, illetve ezekkel egyenértékű védelmet nyújtó megoldással biztosítható. Védőháló, illetve védőrács alkalmazása esetén annak lyukmérete a 10 cm x 10 cm-t nem haladhatja meg.
16
7. Ismertesse az elektromosság biztonságtechnikáját és a villámvédelmet! Szívkamraremegés jön létre, ha a szervezeten meghatározott ideig, meghatározott nagyságú áram halad át. Ennek következménye végső esetben a szív leállása – halál. Emellett a be és kilépő oldalon hámsérülés, súlyosabb esetekben égés következik be. Hogy jön létre áramütés: a; fázis-föld érintés b; fázis-fázis érintés c; hibafeszültség áthidalása d; lépésfeszültség áthidalása A balesetet szenvedett személy mentése, a sérültet másodperceken belül ki kell szabadítani az áramkörből és 4-5 percen belül elsősegélyben kell részesíteni. Kiszabadítás közben ügyelni kell arra is, hogy a segélynyújtó ne kerüljön az áramkörbe, ne szenvedjen maga is villamos balesetet. Ha a baleset kisfeszültségű áramkörben következik be, a sérültet bárkinek tudnia kell kiszabadítani. Az áramtalanítást kell a leggyorsabban elvégezni, kikapcsolással vagy a csatlakozódugó kihúzásával. Ha kikapcsolásra nincs mód, akkor valamilyen szigetelő rúddal vagy a vezetéket vagy a sérültet kell eltávolítani az áramkörből. Nagyfeszültségű áram sérültjét szakembernek kell kiszabadítani. A legfontosabb ilyen esetben is a kikapcsolás, ha erre nincs lehetőség gumikesztyűben, gumicsizmában, szigetelőzsámolyra állva meg kell kísérelni kapcsolórúddal kiszabadítani a sérültet. Mentés után legfontosabb a sérültet elsősegélynyújtásban részesíteni. Ha eszméletén van, akkor nyugodt, vízszintes helyzetben kell hagyni és orvost illetve mentőket kell értesíteni. Ájult állapotban, ha nincs légzés és szívműködés meg kell kezdeni az újraélesztést mesterséges légzéssel, illetve a mellkas 60-70-szeri percenkénti lenyomásával, a szívműködés, a keringés megindításával. Az elektromos berendezések létesítésének szabályai MSZ 1600 sorozat érvényben lévő szabványai Létesítési biztonsági szabályzat 1000 V-nál nem nagyobb feszültségű erősáramú berendezések számára. *- Időszakosan nedves helyiségek (Visszavonva!) - Villamos kezelőterek és laboratóriumok - Színházak és hasonló kulturális létesítmények - Közterület - Helyhezkötött akkumulátorok telepítése, akkumulátorhelyiségek és töltőállomások létesítése
*MSZ 1600-3:1986 MSZ 1600-11:1982 MSZ 1600-13:1982 MSZ 1600-14:1983 MSZ 1600-16:1992
MSZ 1610 sorozat Létesítési biztonsági szabályzat 1000 V-nál nagyobb feszültségű erősáramú villamos berendezések számára. MSZ 1610-1:1970 - Általános előírások és száraz helyiségre vonatkozó előírások - Poros, időszakosan nedves, nedves, marópárás vagy meleg helyiségek MSZ 1610-2:1970 illetve szabadtér - Tűzveszélyes helyiségek és szabadterek MSZ 1610-4:1970 - Villamos kezelőterek és laboratóriumok MSZ 1610-5:1970 - Kis zárlati áramú berendezések MSZ 1610-6:1970 - Színházak és hasonló kulturális létesítmények MSZ 1610-7:1970 - Közterület MSZ 1610-8:1970 MSZ 2040:1995
Egészségügyi intézmények villamos berendezéseinek létesítése
SZ 2364/MSZ HD 60364 sorozat szabványai: Épületek villamos berendezéseinek létesítése KÜLÖNÖSEN: MSZ 2364-100: 2004 - Alkalmazási terület, tárgy, és alapelvek MSZ 2364-200: 2002 MSZ 2364-300: 1995 MSZ 2364-410:1999+ 1 M: 2004 MSZ 2364-442:1998 MSZ 2364-470: 2002 MSZ 2364-523: 2002 MSZ 2364-540: 1995 MSZ 2364-610:2003
- Nemzetközi elektrotechnika szótár. Épületek villamos berendezéseinek létesítése - Általános jellemzők elemzése - Áramütés elleni védelem - Túlfeszültségvédelem. A kisfeszültségű villamos berendezések védelme a nagyfeszültségű rendszerek földzárlata esetén. - A védelmi módok alkalmazása. Általános előírások. Áramütés elleni védelmi módok. - A kábel- és vezetékrendszerek megengedett áramai - Földelő berendezések és védővezetők - Ellenőrzés. Első ellenőrzés
17
Az érintésvédelem fogalma, feladata, osztályai Érintésvédelem: üzemszerűen feszültség alatt nem álló, meghibásodott villamos vezetőjű részének érintéséből származtatható áramütés megakadályozására tett műszaki intézkedés. Az érintésvédelem célja, hogy a testzárlat, szigetelési hiba következtében létrejövő veszélyek ellen is megvédje a villamos berendezés használóját, így az érintésvédelem lényegében a műszaki megelőzés eszközrendszerébe tartozik. A kisfeszültségű villamos gyártmányokat 4 érintésvédelmi osztályba sorolják: 0. ÉVO-ba tartozik az a gyártmány, amelyben az áramütés elleni védelem az alapszigetelésen alapul és a gyártmányon nincs olyan szerkezet, amelyhez védővezetőt lehetne csatlakoztatni. Ha az alapszigetelés meghibásodik, a védelem a környezetre hárul. I. ÉVO-ba tartozik az a gyártmányoknál az alapvédelmet az alapszigetelés biztosítja, de járulékos védelemként a test el van látva védőkapoccsal és bekötéskor védőeret is tartalmazó csatlakozóvezetéket alkalmaznak, amelynek az egyik vége a védőkapocshoz, a másik a hálózat védővezetőjéhez van csatlakoztatva. II. ÉVO-ú gyártmányoknál az alapszigetelés kiegészítéseként, független kiegészítő szigetelést is alkalmaznak, tehát a gyártmány kettős szigetelésű kivitelben készül, vagy egyetlen olyan megerősített szigetelőrendszert alkalmaznak, amely a kettős szigeteléssel egyenértéket nyújt. Az ilyen gyártmányon nincs védőcsatlakozó, így a védelem független a villamos hálózattól. Az ilyen gyártmányok kivitele 2-féle lehet: - a gyártmánynak ugyan fémburkolata van, de ezt kiegészítő szigetelés választja el a testnek minősülő fémrészektől, - a gyártmány, szigetelőanyagú burkolattal készül, megérinthető fémrésze nincs. A II. ÉVO-ú kivitel elsősorban a háztartási és kéziszerszám jellegű villamos gépek általános megoldása. III. ÉVO-ba tartoznak a törpefeszültségű táplálásra készült gyártmányok, amelyeknél az áramütés elleni védelem az érintésvédelmi törpefeszültségű tápláláson alapul, illetve nem állítanak elő bennük ennél nagyobb feszültséget. A III. ÉVO-n belül 3 csoportot különböztetünk meg, A, B, C jelöléssel: - III.A.ÉVO-ú az a gyártmány, amelyben nincs 50 V váltakozó-, illetve 120 V egyenfeszültségnél nagyobb névleges feszültség, - III.B.ÉVO-ú az a gyártmány, amelyikben a feszültségek nem nagyobbak 25 V váltakozó-, illetve 60 V egyenfeszültségnél, - III.C.ÉVO-ú az a gyártmány, amelyikben a feszültségek nem nagyobbak 12 V-os váltakozó-, illetve 30 V egyenfeszültségnél. Érintésvédelmi módok Védővezetős érintésvédelmi módok: (védelem: a táplálás önműködő lekapcsolásával) - nullázás „TN” - védőföldelés közvetlenül földelt rendszerben „TT” - védőföldelés közvetlenül földelt és közvetve földelt rendszerben „IT” Védővezető nélküli érintésvédelmek: - érintésvédelmi törpefeszültség - villamos szerkezet elszigetelése - környezet elszigetelése - földeletlen egypotenciálra hozás - védőelválasztás - korlátozott zárlati áramú, teljesítményű áramkör Érintésvédelmi felülvizsgálat A villamosság biztonságtechnikai vizsgálatok és mérések a villamosság biztonságtechnikájának elválaszthatatlan, szerves részei. A felülvizsgálatra vonatkozó jogszabályok, jobbára szabványok a felülvizsgálatoknak két fajtáját különböztetik meg: - az első (üzembe helyezés előtti) felülvizsgálatot, - és az időszakos felülvizsgálatot. Az első felülvizsgálatot feladata annak eldöntése, hogy az adott berendezés a biztonsági követelményeknek megfelel-e. Ezt a vizsgálatot a szerelés folyamán vagy befejezése után, de még a berendezés üzembe helyezése előtt kell elvégezni. E felülvizsgálattal egy időben el kell végezni a közvetett érintés elleni védelem (érintésvédelem) vizsgálatát is. Az időszakos felülvizsgálatok olyan, a villamos berendezések huzamosabb használata során, időszakonként elvégzett felülvizsgálatok, amelynek célja annak eldöntése, hogy a berendezés állapota a felülvizsgálat idején is megfelelő-e és teljesíti-e az akkori vagy a létesítés idején érvényben volt előírásokat. Érintésvédelem időszakos ellenőrzése és felülvizsgálata: A villamos berendezés szerelői ellenőrzését a következő alkalmakkor kell elvégezni: - a villamos berendezés, vagy az érintésvédelem létesítése, bővítése, átalakítása, javítása után a szerelés befejező műveleteként, - az érintésvédelem hibájára, vagy hiányosságára visszavezethető rendellenesség észlelése esetén, - minden érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálat alkalmával annak bevezető részeként, - rendszeresen legalább a következő időszakonként:
18
a) kéziszerszámokon és hordozható biztonsági transzformátorokon évenként, b) áram-védőkapcsolókon és korábbi szabványok alapján létesített feszültség-védőkapcsolókon havonta, c) munkahelyek villamos berendezésein, ha belső szabályzat intézkedik az ott előírt gyakorisággal, d) a KLÉSZ hatálya alá tartozó helyek villamos berendezésein legalább 6 évenként. A villamos berendezések érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálatát a következő alkalomkor kell elvégezni: - új villamos berendezés, vagy új érintésvédelmi berendezés létesítésekor az üzemszerű használatbavétel előtt, - a villamos berendezés, vagy az érintésvédelmi berendezés bővítése, vagy átalakítása alkalmával, - az érintésvédelem hibájára, vagy hiányosságára visszavezethető olyan rendellenesség észlelése esetén, amelynél a hiba okának meghatározása szerelői ellenőrzéssel nem volt elvégezhető, - munkahelynek minősülő helyeken – a KLÉSZ hatály alá tartozók kivételével – rendszeresen, legalább háromévenként. A felülvizsgálatokat csak olyan erősáramú szakképesítéssel rendelkező személyek végezhetik, akik a felülvizsgálatok tárgyköreiből illetékes vizsgabizottság előtt eredményes vizsgát tettek és erről vizsgabizonyítvánnyal rendelkeznek. Elektromos berendezések üzemeltetési szabályai Gyári körülmények között (általában a rájuk vonatkozó termékszabványok alapján) kidolgozott részletes műszaki dokumentáció és technológiai utasítás alapján előállított termék (pl.: villamos motor, készülék, szerelvény), amelynek biztonságát próbatermi vizsgálatokkal ellenőrzik és ezek felett a gyártó garanciát vállal. A villamos berendezés ezzel szemben különböző villamos gyártmányból a helyszínen összeállított működőképes együttes, amelynek használati biztonságát alapvetően a helyszíni létesítés megfelelősége, a létesítést végző személy szaktudása határozza meg. Villámcsapás elleni védekezési módok A villámvédelem feladata, hogy a védendő tárgyat megóvja a villám káros hatásaitól. Ez megfelelően kialakított műszaki megoldással, a villámhárító berendezéssel valósítható meg. A villámvédelem alapelve az, hogy a becsapás a védendő tárgy helyett a villámhárító berendezést érje, mely a villám áram részére kisebb ellenállású utat biztosítson a föld felé, mintha a védendő tárgyon keresztül vezető út. A villámhárító berendezés részei: felfogó (jele: V), levezető (jele: L és vizsgáló összekötő), földelő (jele: F és földelő vezető) Felfogó: feladata a villám becsapódását felfogni a védendő tárgy és a tetőszerkezet helyett. Anyaga 1”-os 3-4 mm-es falvastagságú acélcső vagy legalább 12 mm átmérőjű köracél, vagy bármilyen 3-4 mm-es falvastagságú idomacél. Levezető: számukat az épület kerülete határozza meg. Feladata a felfogó és földelő összeköttetése és a felfogót ért villámcsapás levezetése a földbe. Anyaga: köracél. alumínium sodrat. Lehet esőcsatorna is, ha a 0,5 mm vastag és legalább 100 mm2. Szerelése: távolságtartó elemekre történik. Földelés: az áram földbe folyását közvetítő vezető. Védőburkolattal kell ellátni. Rúd és csőföldelések kézzel leverve vagy fúrással helyezhető be.
19
8 .Ismertesse a munkalélektan és ergonómia szerepét, feladatát! A munka felosztása Az emberi munka jellegét tekintve két nagy csoportra osztható: Fizikai munkára és szellemi munkára. A fizikai munka az erőkifejtés mértéke szerint lehet: Könnyű Közepes Nehéz A fizikai munka- és energiaszükséglete Az ember a szervezetének fenntartásához és a munkavégzéshez energiát igényel. A szükséges energiát az élelmiszerek fogyasztásakor a bennük lévő tápláló anyagokból, és a levegő oxigénjéből nyeri a szervezet. Az energiaigényt, az energiaforgalmat joule-ban fejezzük ki, jele: J Az ember energiaszükséglete sok tényezőtől függ. Ezek közül a következők játszanak fontos szerepet: Alapenergia, munkára fordított energia, szabadidő-tevékenységi energia. Az alapenergiaszükséglet férfiaknál átlagosan 7120 KJ, nőknél 5860 KJ. Az alapenergia a pihenő szervezet energiaigényét foglalja magába, 20 CO-os helyiségben, a szervezet nyugalmi szintjének megőrzése mellett. A munkaenergia a fizikai és szellemi munkavégzéstől függő energiafelhasználás. Ennek megállapítására az ún. munkaenergia-táblázatokat használjuk. A táblázatokban közölt értékadatok rendszerint azt fejezik ki, hogy egy adott fizikai munkatevékenység egy perces időtartamára mennyi energia szükséges. A következőkben néhány tevékenység energiaszükségletét közöljük: Tevékenység Gyaloglás sima úton 4 km/h-s sebességgel: Gyaloglás sima úton 6 km=h-s sebességgel: Gyaloglás 30 kg-os teherrel, 4 km/h-s sebességgel: Lapátolás 8 kg tömeg, 2 m távolság, 1 m magasság mellett, percenként 10 dobás: Emelés 20 kg, 0-150 cm-ig, 10 emelés percenként: Vasreszelés 60 húzás percenként: Kalapácsütés, 6,8 kg tömeg, 12 ütés percenként: Kaszálás, kézzel lucernát, 30 vágás percenként: Kaszálás, géppel: Kézi fejés 6-7 l tej percenként:
Energiaigény 216 J/s 370 J/s 370 J/s 537 J/s 753 J/s 174 J/s 516 J/s 697 J/s 404 J/s 223 J/s
A munkaenergia szükséglet azonban nem csak a végzett munkától, hanem testhelyzettől is függ. Az állás, az ülés, stb. szintén energiafelhasználással jár. Különböző testhelyzetek a különböző energiamennyiséget igénylik: Testhelyzet Ülés Térdelés Guggolás Állás Hajlottan állás
Energiaigény 21 J/s 35 J/s 35 J/s 42 J/s 56 J/s
A következő adatok azt mutatják, hogy az emberi szervezet különböző időszakok alatt mennyi megterhelést bír ki: Egész évben Egy hónap alatt Egy hét alatt Egy nap alatt Egyszer egy óra alatt Egyszer tíz perc alatt Egy perc alatt
átlag 360 J/s átlag 400 J/s átlag 440 J/s átlag 510 J/s átlag 700 J/s átlag 1050 J/s átlag 1750 J/s
Ennél nagyobb megterhelés az emberi szervezetre káros lehet. A pihenőidő helyes beiktatásával az energetika kiegyenlítődik. Az idegi-szellemi munka energiaszükséglete A környezeti tényezőkről érzékszerveink útján szerzünk tudomást. Az érzékszervek által felfogott ingerek bonyolult idegi-szellemi tevékenységek eredményeként jönnek létre. Az ember érzékszervein keresztül kapott információk feldolgozását és a feldolgozás eredményét tükröző reakció eredményét nevezzük idegi-szellemi tevékenységnek. Az idegi-szellemi tevékenységnek három csoportját különböztetjük meg: Megismerés folyamatait (érzékelés, észlelés, figyelem, gondolkodás, képzelet, stb.) Érzelem folyamatait (a környezethez és a különböző eseményekhez fűződő szubjektív viszony) Akarati folyamatokat (elhatározás, annak megvalósítása, cselekvés) A szellemi munka az agyvelő munkája. A tudományok fejlődése következtében ma már tudjuk, hogy az idegsejtek munkájához, az idegrendszer tevékenységéhez éppen úgy szükséges tápanyag, és oxigén, mint az izmok működéséhez. Az agyvelő működésében szellemi igénybevételkor tehát ugyanolyan jelenségek játszódnak le, és figyelhetők meg, mint
20
testi munka végzése esetén. A testhelyzet is hatással van az agyvelők tevékenységére. Kísérletek bebizonyítják, hogy a rosszul szerkesztett iskolapadok a tanulók felfogóképességét gátolják. A munkaidő és a teljesítmény A munkás elfáradását és a végzett munka nagyságát a munkaidő hosszúsága is meghatározza. A napi munkaidő hosszúságát a munka intenzitása és a dolgozó ember fizikai-szellemi tulajdonságainak együttes figyelembevételével kellene kialakítani. Az ember teljesítménye nem egyenletes az egész munkaidő folyamán. A munka megkezdésekor a munka sebessége az átlagnál 10-15%-al alacsonyabb. A csúcsérték a munka megkezdése után 1-3 órával szokott bekövetkezni. A heti munkateljesítmény is ritmikusan változik. A hét kezdetén a munkateljesítmény kisebb, kedden és szerdán eléri a maximumot, a hét vége felé pedig fokozatosan csökken. Ezért indokolt a hétvégi pihenőnap beiktatása. A munkaritmus havi vagy évszakonkénti alakulása is bizonyos mértékig hasonló a napi és heti teljesítménygörbék alakulásához. Ezért munkaélettani szempontból nagy jelentőségű az évi szabadságidő megfelelő elosztása és felhasználása. Az életkor és a munkateljesítmény Az ember munkateljesítménye az életkorral változik. A munkabírás a szervezet kifejlődésével és a gyakorlat megszerzésével arányosan növekszik. A munkateljesítmény 16-éves kortól 25 éves korig fokozatosan növekvő, 25 éves kortól a gyakorlat bizonyos mértékben még fokozhatja a munkateljesítményt. ily módon a munkabírás kb. 25-45 éves kor között a legnagyobb. Az öregedéssel párhuzamosan lassan és fokozatosan csökken a munkateljesítmény. Ez a csökkenés 45-60 éves korig fokozatos, 60 éves koron túl meggyorsul. A szervezet megfelelő regenerálódásához az évi szabadságból legalább két hetet egybefüggően pihenéssel, kikapcsolódással kell tölteni. A többszöri néhány (1-2) napos szabadság nem képes a szükséges pihenést biztosítani.
21
9. Ismertesse a munkalélektan szerepét a munkatevékenységek végzésében! Információtartalom vázlata: Munkalélektan tárgya (személyiség, magatartás, értelmi képesség, intelligencia, rátermettség, hajlam, képesség) Balesetek keletkezésének lélektani okai (tudatos cselekvés, veszélyezettség, veszélytudat, védettség) Munkabiztonság közösségi feltételei Munkalélektan tárgya (személyiség, magatartás, értelmi képesség, intelligencia, rátermettség, hajlam, képesség) - Személyiség: Az ember tulajdonságainak tartós készlete, meghatározza egyediségét, viselkedését, gondolkodását melankólikus (depressziós) kolerikus (ingerlékeny) szangvinikus (derűlátó) flegmatikus (nyugodt, közönyös) - Magatartás: Az embert általánosan jellemzi, a személyiségjegyeket és a helyzethez való alkalmazkodást jelenti, megnyilvánulásait viselkedésnek nevezzük Alkoholfogyasztás, drog, munkabiztonság - Értelmi képesség: Az ember értelmi tevékenységének alapja - Intelligencia: Olyan veleszületett tulajdonság, amely képessé teszi az embert a dolgok megértésére, kombinatív gondolkodásra, új iránti igényre, problémamegoldásra. - Rátermettség: Bizonyos tevékenységhez való alkalmasságot és annak tudását jelenti. - Jártasság: Gyakorlással alakul ki - Készség: Jártasságból alakul ki, a munkavégzés automatikussá válhat, ami baleseti forrás lehet Balesetek keletkezésének lélektani okai (tudatos cselekvés, veszélyezettség, veszélytudat, védettség)
22
-
-
Magatartásbeli hiba Az irányító tevékenység működési zavara Biztonsági előírások be nem tartása (tudatlanságból, engedetlenségből) Figyelem elterelődés Pánikállapot
Munkabiztonság közösségi feltételei - Vezetői feltételek: • Vezetői és szakmai rátermettség, • emberismeret, • együttműködés, • gyakori ellenőrzés - Munkaközösségek feltételei: • Alkalmazkodás a munkatársakho z és vezetőkhöz, • összehangoltság a munkában, • versengés kizárása mind teljesítményben , mind anyagiakban, • vakmerőség kizárása csoporton belül és csoportok között, • csoporton belül aránytalan munkamegosztá s és terhelés kizárása
10. Ismertesse a tűzvédelemmel foglalkozó legfontosabb jogszabályokat, rendelkezéseket, tűzvédelmi feladatokat és tűzveszélyességi osztályokat! 1. Tűz elleni védekezés a tűzesetek megelőzése, a tűzoltási feladatok ellátása, a tűzvizsgálat, valamint ezek feltételeinek biztosítása A tűzoltás és a tűzvizsgálat elsősorban a tűzoltóságok feladata, ellenben a megelőzést anyagi és szervezési oldalról a gazdálkodó szervezeteknek kell megvalósítaniuk. A cégvezetők egy telephely létesítésekor számos előírás figyelembevételével, tervezőkkel, kivitelezőkkel, hatóságokkal, tanácsadókkal konzultálva jutnak el a használatba vételig. A hatóságok közül a tűzoltóság a tűzvédelmi megfelelőséget vizsgálja. A létesítményeknek minden kritériumnak meg kell felelniük, csak úgy történhet meg a használatba vétel. A sok mindenre kiterjedő követelményrendszer ellenére még mindig keletkeznek tűzesetek. Tűzmegelőzés Ahhoz, hogy a tűz keletkezésének valószínűségét csökkenthessük néhány gondolat a
23
megelőzésről:
Égő dohány neműt, gyufát és egyéb gyújtóforrást tilos olyan helyre tenni, illetve ott eldobni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat. Dohányozni nem szabad az "A"-"C" tűzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetben, szabadtéren, helyiségben, továbbá ott ahol az tüzet vagy robbanást okozhat.
Mielőtt gyufát, cigarettát eldobunk oltsuk el. Dohányzáskor nem éghető anyagú gyűjtőedénybe hamuzzunk. Dohányozni csak a kijelölt dohányzó helyen szabad.
Az üzem területén tűzveszélyes tevékenységet végezni - kivéve hegesztő műhely – csak előzetesen írásban meghatározott feltételek betartása mellett szabad
Elektromos hőfejlesztő készüléket bekapcsolt állapotban felügyelet nélkül hagyni nem szabad
Villamos gépet, berendezést és egyéb készüléket a tevékenység befejezése után ki kell kapcsolni, használaton kívül helyezésük esetén a villamos hálózatról le kell választani. Az állandóan üzemelő számítógépek monitorát a munkavégzés után ki kell kapcsolni.
Épületekben, helyiségekben a közlekedési utakat, kijáratokat eltorlaszolni még átmenetileg sem szabad
Villamos berendezések kapcsolóit, tűzvédelmi felszereléseket állandóan hozzáférhető és használható állapotban kell tartani, eltorlaszolni még átmenetileg sem szabad
Villamos berendezés és az éghető anyag között olyan távolságot kell megtartani, vagy olyan hőszigetelést kell alkalmazni, hogy az az éghető anyagra gyújtási veszélyt ne jelentsen.
A csoportosan elhelyezett villamos kapcsolók és biztosítékok rendeltetését, továbbá ezen kapcsolók ki- és bekapcsolt helyzetét meg kell jelölni. (A rajtuk lévő gyári jelölés megfelel.)
Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint 5 tűzveszélyességi osztályt különböztetünk meg, az alábbiak szerint: a) Fokozottan tűz- és robbanásveszélyes (jelzése: „A”) b) Tűz- és robbanásveszélyes (jelzése: „B”) c) Tűzveszélyes (jelzése: „C”) d) Mérsékelten tűzveszélyes (jelzése: „D”) e) Nem tűzveszélyes (jelzése: „E”)
Tetőtérben és talajszint alatti helyiségben „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot tárolni nem szabad.
A tüzelő- és fűtőberendezés, az égéstermék-elvezető, valamint a környezetében levő éghető anyag között olyan távolságot kell megtartani, illetve olyan hőszigetelést kell alkalmazni, hogy az éghető anyag felületén mért hőmérséklet a legnagyobb hőterheléssel való üzemeltetés mellett se jelenthessen az éghető anyagra gyújtási veszélyt.
Legfontosabb tűzvédelmi jogszabályok Törvény 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról Végrehajtási jogszabályok 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet a tűzvédelmi szabályzat készítéséről 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról. Tűzoltás A tűz oltásában, a műszaki mentésben mindenki ellenszolgáltatás nélkül köteles részt venni, az adatok közlésévek közreműködni.
A tűzoltás vezetője csak a tűzoltóság tagja lehet. Más személy a tűz színhelyén csak a tűzoltás vezetőjének előzetes engedélyével intézkedhet.
Magánszemélyeket a tűz oltásában, a mentési munkálatokban az életkoruk, egészségi állapotuk, fizikai állapotuk alapján elvárható mértékben közreműködésre kötelezhetők.
24
A tűzoltás vezetője elrendelheti hogy a tűz oltásában részt vevők magánlakásba, illetve jogi személyiségű társaságok tulajdonában levő területre, létesítménybe épületbe bontással behatolhatnak.
Mindenki köteles tűz esetén a tűz jelzéséhez, segítségkéréshez híradási eszközét rendelkezésre bocsátani, szükség esetén járművével segítséget nyújtani
11. Ismertesse a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadótervet, tartalmi követelményeit, az azokkal kapcsolatos teendőket, valamint az égéselmélet alapjait! A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, jogi személyeknek ha a munkavégzésben részt vevő családtagokkal együtt ötnél több munkavállalót foglalkoztatnak, vagy ha ötvennél több személy befogadására alkalmas létesítményt működtetnek, illetve fokozottan tűz- és robbanásveszélyes besorolás esetén és kereskedelmi szálláshelyeken tűzvédelmi szabályzatot kell készíteniük. A Szabályzatban foglaltakat a munkáltató a munkavállalókkal köteles ismertetni. Az oktatás megtörténtét oktatási naplóban kell rögzíteni, és azt az érintettekkel aláíratni. A szabályzatnak tartalmaznia kell: a tűzvédelmi feladatokat is ellátó személyek feladatait és kötelességeit; a tűzvédelmi szervezet feladatára, felépítésére, működésére és irányítására vonatkozó szabályokat; a létesítmények, építmények, tűzszakaszok, illetőleg a helyiségek, szabadterek, veszélyességi övezetek tűzveszélyességi osztályba sorolását és az azokra vonatkozó eseti tűzvédelmi használati szabályokat, előírásokat; a tevékenységre vonatkozó tűzvédelmi használati szabályokat, előírásokat; az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység végzéséhez szükséges írásbeli feltételek meghatározására, illetve előzetes egyeztetésre jogosult személyek felsorolását; a tűzvédelmi oktatással kapcsolatos feladatokat és a munkavállalóra vonatkozó tűzvédelmi képesítési követelményeket; a munkavállalóknak a tűzjelzéssel, tűzoltással, műszaki mentéssel kapcsolatos feladatait.
25
A Szabályzat mellékleteként Tűzriadó Tervet kell készíteni: az "A" - "C" tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményekre; a művelődési, oktatási, egészségügyi és szociális létesítményekre; azokra a létesítményekre, amelyekben egy tűzszakaszon belül több, mint 300 fő tartózkodhat. (2) A Tűzriadó Tervnek tartalmaznia kell: a tűzjelzés módját; a tűzoltóság, valamint a létesítményben tartózkodók riasztási rendjét, a létesítmény elhagyásának módját; a tűz esetén a munkavállalók szükséges tennivalóit; a főbb veszélyforrások megnevezését (utalással a védekezés módjára) a létesítmény helyszínrajzát, szükség szerint szintenkénti alaprajzait a tűzvédelmi szempontból fontos berendezések, központi elzárók és a vízszerzési helyek megjelölésével. A Tűzriadó Tervben foglaltak végrehajtását szükség szerint évenként gyakoroltatni és annak eredményét írásban rögzíteni kell. Tűzvédelmi oktatás, szakvizsga, felvilágosítás (1) A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, a jogi személyeknek, a jogi és a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek, ha a munkavégzésben részt vevő családtagokkal együtt ötnél több munkavállalót foglalkoztatnak, vagy ha ötvennél több személy befogadására alkalmas létesítményt működtetnek, illetve a fokozottan tűz- és robbanásveszélyes besorolás esetén és kereskedelmi szálláshelyeken tűzvédelmi szabályzatot kell készíteniük. (2) Az (1) bekezdésben felsoroltak kötelesek gondoskodni arról, hogy munkavállalóik (a munkavégzésben részt vevő családtagjaik) a jogszabályokban, kötelezően alkalmazandó szabványokban foglalt előírások szerint végezzék a tevékenységüket, illetőleg a létesítmény, építmény, helyiség igénybe vevői a tűzvédelmi szabályzatban foglaltakat megismerjék és megtartsák. (3) Az (1) bekezdésben felsoroltaknak a fokozottan tűz- és robbanásveszélyes, a tűz- és robbanásveszélyes, valamint a tűzveszélyes tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményekben megfelelő szervezettel, tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személlyel, illetőleg szolgáltatás igénybevételével kell gondoskodniuk a tűzvédelem biztosításáról. (1) A meghatározott foglalkozási ágak, illetve munkakörök szerinti tevékenységet csak érvényes tűzvédelmi szakvizsgával (a továbbiakban: szakvizsga) rendelkező személy végezhet. A tűzvédelmi szakvizsgához kötött foglalkozási ágak és munkakörök 1. Hegesztők és az építőipari tevékenység során nyílt lánggal járó munkát végzők. 2. Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba sorolt, 300 kg tömegmennyiséget meghaladó anyagoknak ipari és szolgáltatás körébe tartozó feldolgozását, technológiai felhasználást és tárolását végzők. 3. Propán-bután gáz lefejtését, töltését, kiszolgálását végzők. 4. Üzemanyagtöltő-állomások üzemviteli dolgozói. 5. Tűzoltóvíz-források felülvizsgálatát végzők. 6. Pirotechnikai szakbolti eladó, raktárkezelő, terméküzemeltető, anyag- és termékgyártás-vezető, kivétel a csak I. kategóriájú (játékos) pirotechnikai termékek kereskedését folytatók. 7. Tűzoltó készülékek karbantartását végzők. 8. Beépített tűzjelző berendezések szerelését, telepítését, felülvizsgálatát, javítását és karbantartását végzők. 9. Beépített tűzoltó berendezések szerelését, telepítését, felülvizsgálatát, javítását és karbantartását végzők. 10. Beépített tűzjelző berendezéseket tervezők, és a kivitelezésért felelős műszaki vezetők. 11. Beépített tűzoltó berendezéseket tervezők, és a kivitelezésért felelős műszaki vezetők. A tűz általános jellemzése Tűzről akkor beszélünk, amikor a kémiai folyamat (az égés) során lángképződést, illetve parázslást és intenzív hőmennyiség keletkezést észlelünk.Az égés kémiai folyamat, amelyben az éghető anyag megfelelő hőmérsékleten a levegő oxigénjével egyesül, miközben hő és legtöbb esetben fény formájában energiát szolgáltat. Az oxidáció az égés alapvető formája, amely fényfejlődés, lángképződés nélkül is végbemehet. Az oxidációs folyamat sebessége lehet lassú vagy gyors, a végtermék tekintetében pedig teljes vagy részleges lefolyású. Az égés feltételei Égés csak akkor indulhat meg és maradhat fenn, ha az éghető anyag, a levegő megfelelő mennyiségű oxigénje (vagy oxidáló anyag), valamint az égés megindulásához szükséges gyulladási hőmérséklet azonos térben és időben áll rendelkezésre. Alapvető tűzvédelmi tudnivalók Tűzoltóság hívószáma: 105 amelyet a telefonkészülékeknél jól látható módon kell elhelyezni
26
Ha az észlelt tűz nagysága, vagy a környezet veszélyessége a tűzoltó készülékkel való eloltást kétségessé teszi, illetve a tűz oltása segítséget igényel, haladéktalanul értesíteni kell a hivatásos tűzoltóságot. A tűzjelzésnek a következőket kell tartalmaznia: A TŰZESET (KÁRESET) PONTOS HELYÉT, CÍMÉT, MI ÉG, MILYEN KÁRESET TÖRTÉNT, MI VAN VESZÉLYEZTETVE, EMBERI ÉLET VAN-E VESZÉLYBEN, A TŰZ KÖRÜLBELÜLI TERJEDELMÉT, A MEGKÖZELÍTHETŐSÉGET, A TŰZJELZŐ SZEMÉLY NEVÉT, A JELZÉSRE HASZNÁLT TELEFONKÉSZÜLÉK HÍVÓSZÁMÁT. Tűzrendészeti szabálysértést követ el az aki a megelőző tűzvédelmi rendelkezéseket, vagy a kötelező szabványban, jogszabályban, szabályzatban foglalt tűzvédelmi előírásokat megszegi, a kötelező tűzrendészeti oktatásban való részvételt megtagadja, vagy az oktatásban nem vesz részt. Tűzvédelmi bírság szabható ki: tűzvédelmi szabály megsértéséért, ha az közvetlen tűz- vagy robbanásveszélyt, illetőleg tüzet idézett elő, vagy veszélyezteti a személyek biztonságát, akadályozza a mentésüket; a tűzjelzéshez és a tűzoltáshoz szükséges eszköz, berendezés, felszerelés készenlétben tartásának, karbantartásának vagy ellenőrzésének elmulasztásáért, illetőleg rendeltetéstől eltérő használatáért; ha az engedélyhez kötött tűzvédelmi tevékenységet anélkül vagy attól eltérő módon végzik; ha a munkáltató a tűzvédelmi oktatásról határidőre nem gondoskodott; ha a tűzvédelmi szakvizsgához kötött tevékenységet szakvizsga nélkül végzik. A tűzvédelmi bírság összege 3.000.000 Ft.- ig terjedhet. (a mely hat hónap után ismét kiszabható, ha a bírság kiszabásának feltételei még fennállnak.)
12. Ismertesse a tűzoltás lehetőségeit és módjait, eszközeit, anyagait és a tűzoltó készülékeket! Tűz (tűzeset): az az égési folyamat, amely veszélyt jelent az életre, a testi épségre vagy az anyagi javakra, illetve azokban károsodást okoz; Tűzoltási módok Klasszikus értelemben a tűz keletkezésének feltételei: éghető anyag, gyulladási hőmérséklet, oxigén Mind a három feltételnek időben, térben együtt kell lenni ahhoz, hogy tűz keletkezzen. Az égés megszűnik, ha az égés egyik tényezőjét elvonjuk. Ez a tűzoltás alapja. Tűzoltási módok: éghető anyag eltávolítása (elpakolni tűzfészektől), égést tápláló oxigén eltávolítása (CO2 vagy nitrogéngázzal elárasztás, letakarás), oltás a hűtés elve alapján (vízzel hűteni). Tűzoltó anyagok és azok használata A leggyakrabban használt oltóanyagok a következők: – A víz nagy fajhője és párolgáshője miatt erős hűtőhatást, a gőzfejlődés miatt léghígítást, a mechanikai (ütő-) hatás miatt pedig lángleverést okoz, és így megfelelő mennyiségű adagolása esetén az égést megszünteti és a közeli újragyulladást kizárja. – Az oltópor olyan oltóanyag, amely finoman elosztott szilárd vegyi anyagokat tartalmaz, egy vagy több olyan főbb komponensből áll, amelyeket a termék jellemzőinek tökéletesítése céljából adalékanyagokkal kombinálnak. Általában készülékben alkalmazva, abból valamilyen hajtóanyag energiájának hatására por-gáz rendszer formájában juttatják az égés reakcióterébe és az égési zónát az éghető anyag(ok)tól elzárva fejti ki az oltóhatást. Azt a tűzosztályt, amelyre az
27
adott oltópor használható, meg kell jelölni: pl. a BC oltóporok folyadékok, cseppfolyósítható szilárd anyagok és gázok tüzének oltására, az ABC oltóporok folyadékok, cseppfolyósítható szilárd anyagok és gázok, valamint szilárd anyagok tüzének oltására, míg a D oltóporok fémtüzek oltására alkalmasak. Az oltóporok előírásait – kivéve a D osztályú oltóporokat – jelenleg az MSZ EN 615 tartalmazza. – Az oltóhabok habzóképes vizes oldatból gázzal – mechanikus vagy vegyi úton – előállított buborékhalmazok: – a mechanikai hab az emberi szervezetre ártalmatlan, a fémeket nem korrodálja, gyorsan és könnyen előállítható és tartós, – a vegyi hab 7–10 cm vastagságú, a lángoknak jól ellenálló réteget képez, amely nem lép kölcsönhatásba az olajtermékekkel és nem engedi át azok gőzeit. A habzóképes vizes oldatnak a gáz hatására bekövetkező térfogati arányváltozása, az ún. habkiadósság (S) alapján megkülönböztethető – nehézhab (S < 20), amely igen stabil és tömör, s ezért lassan terül; jól alkalmazható szabadban, – középhab (20 ≤ S ≤ 200), amely közepesen stabil és elég laza; jól alkalmazható mind szabadban, mind zárt térben, valamint – könnyűhab (S > 200), amely nagy buborékokból álló laza hab, és ezért gyorsan összeesik; szabadban nem alkalmazható, a zárt teret viszont gyorsan betölti. – A szén-dioxid (CO2) (MSZ EN 25923) az égő anyagra kerülve elpárolog, azt nem támadja meg, a villamos áramot nem vezeti, ezért előnyösen használható folyadékok, értékes anyagok és tárgyak, élelmiszerek, belsőégésű motorok, villamos berendezések tüzének oltására, valamint tűz- és robbanásveszélyes anyagok szállításánál és tárolásánál. Egyéb oltóanyagokkal egyidejűleg is használható anélkül, hogy az oltási képesség csökkenne. A gyakorlatban az elárasztásos rendszereknél 30 V/V%-os koncentrációt alkalmaznak, de a beépített rendszereknél vagy a készülékek sugárcsöveinek környezetében is hasonló koncentrációk alakulhatnak ki, és ezért az adott helyzetnek megfelelő védőintézkedésekre van szükség. Tűzoltó eszközök és használatuk Ezek az eszközök (vödrök, takaróponyvák, ásók, villák, balták, csáklyák, létrák stb.) elsősorban a kezdődő tüzek oltásához használhatók, és ezért azokat a tűzveszélyes hely(ek) közvetlen közelében kell elhelyezni és a szabványos (jelenleg az MSZ 15631 szerinti) jelzőtáblákkal meg kell jelölni. Ezen kívül itt kell megemlíteni a fali tűzcsapokat, a bennük összeszerelt állapotban található tűzoltó tömlőket és sugárcsöveket. A tűzoltó készülékek fajtái és használatuk. A munkahelyek közelében mindenhol találunk kézi tűzoltó készülékeket. A feladatuk az, hogy a nem nagy kiterjedésű, kezdődő tüzeket a dolgozók el tudják oltani. Ehhez azonban ismerni kell a hordozható tűzoltó készülékek üzembe helyezésének módját. A készülékekben különböző mennyiségű oltóanyag van 2 - 6 kg között. A 6 kg-os porral oltó készülék teljes súlya 9 kg. A 2-3 kg-os készülékeknél figyelembe kell venni, hogy csak kis tüzek oltására alkalmasak. A tűzoltó készülékeknek mindig üzemképes állapotban kell lennie. A belenyomott gázos készülékeken kis műszer jelzi, hogy a készülék belsejében a nyomás nem csökkent-e a megengedett érték alá. Általában a kézi tűzoltó készülékeket 40 0 C feletti hőmérsékleten elhelyezni, vagy huzamosan tartó napsugárzásnak kitenni nem szabad. A hordozható tűzoltó készülékek használatánál figyelembe kell venni azt, hogy oltókapacitásuk korlátozott. Egy 6 kg-os poroltó készülékkel 2-1,4 m2 lángfelületű tüzet lehet eloltani. A por oltóhatását a lángban fejti ki, ezért a készüléket oda irányítsuk. A hab és a széndioxid az égő felületet kell hogy betakarja. A tűzoltást folyamatosan kell végezni addig, amíg ki nem alszik a láng. A hordozható tűzoltó készülékek működési ideje 10-15 másodperc. Több készülék használata esetén előnyösebb azokat egyszerre használni, mint egymás után. A tűzoltó készülékek csoportosítása (színük piros) - porral oltók jelük: P - vízzel oltók jelük: V - habbal oltók jelük: H - halonnal oltók jelük: + - szén-dioxiddal oltók jelük: CO2 Tűzoltó készülékek típusai és tulajdonságai: Porral oltó: olyan tűzoltó készülék, amelyből az üzembe helyezéskor felszabadított vagy fejlesztett hatóanyag nyomása az oltóport irányítóan lövelli ki. Szén-dioxiddal oltók: olyan tűzoltó készülékek, amelyből üzembe helyezéskor a szén-dioxid saját nyomás hatására, irányíthatóan áramlik ki, hatását hőelvonás útján fejti ki. Mindkét típus alkalmas elektromos tüzek oltására. VÍZZEL, HABBAL OLTÓVAL ELEKTROMOS TÜZEK OLTÁSA TILOS!
28
13.
Ismertesse az általános munkavédelmi követelményeket a mezőgazdaságban használatos munkaeszközökre, valamint a traktorok és mezőgazdasági gépek speciális biztonsági követelményeit! Információtartalom vázlata: A munkaeszközök használatára vonatkozó követelmények: munkaeszközök elhelyezése és a munkakörülmények kialakítása, egyedi baleset-megelőzési intézkedések, munkaeszköz kezelése, védőberendezések Gépek üzemeltetésével kapcsolatos veszélyek: mechanikai veszélyek, stabilitás hiánya, rezgés, zaj, hő okozta veszélyek, elektromos veszélyek, anyagok okozta veszélyek, vezérlési hibák Gépek üzemeltetésével kapcsolatos veszélyek: az ergonómiai elvek mellőzéséből eredő veszélyek, a gép mozgásából eredő veszélyek, a gépen lévő munkahely helytelen kialakításából eredő veszélyek
• • •
•
VÉDELEM célja a „nemkívánatos" esemény elkerülése megelőzéssel. Megelőzni akarjuk: a balesetet, a foglalkozási megbetegedést. VEDELEMMEL: elsődlegesen a gépet kell mentesíteni a veszélyektől – konstrukcióval – technológiával – védőburkolattal, elkerítéssel. Másodlagosan: az ember védelme – magatartás, szakképesítés, oktatás
29
– egyéni védelem szervezés: – pihenő, 2 fő biztosítása, stb. – ellenőrzés. Leggyakoribb veszélyforrások: – forgó-mozgó alkatrészeknél – behúzódás – felsodródás – beszorulás – kiröpülés – visszavágódás – szerszámtörés Gépműhelyek balesetelhárítási szabályai • Forgácsoló műhely: – forgó géprészek burkolása – köszörű korong leszabályozása, napi ellenőrzése – kőrobbanás megakadályozása – kirepülő szemcse elleni védelem (szemüveggel) – tárgyasztal, kő távolságának beszabályozása – munkadarab helyes megfogása (stabil) kirepülő tárgy megakadályozása (burkolattal) megfelelő ruházat viselése – elektromos védelem megléte – vészleállító beépítése – akaratlan indítás megakadályozása •
•
14.
Javító műhely: – munkavégzéshez szükséges mozgástér biztosítása – szerelőaknák bedeszkázása, használaton kívül – emelni a gépet a szerelőakna deszkájáról tilos! – gép emelése esetén annak megfelelő rögzítése szükséges – közlekedő utakat szabadon kell hagyni! – a padozat egyenletes, csúszásmentes, tisztítható legyen* – a világítás a törvényben meghatározottaknak feleljen meg! – klíma feleljen meg az ENV-BMV szabályainak
Ismertesse a gépüzemeltetés veszélyei elleni védelmet a mezőgazdasági üzemekben (erő- és munkagépek)! Információtartalom vázlata: Mechanikai veszélyek elleni védelem Villamos veszélyek megelőzése Kezelőhely, kezelőállás, feljárók kialakítása, kezelőállások, kezelő, jelző, szabályozó elemek kialakítása, elrendezése, jelölése A munkavégzésre vonatkozó biztonsági követelmények: kezelési és használati utasítás, a munkavégzésre vonatkozó biztonsági előírások
Mezőgazdasági erőgépek általános munkavédelmi szabályai • Feleljen meg a közúti közlekedés műszaki szabályainak! – Rendelkezzen: üzemi fékkel, rögzítő fékkel, biztonsági fékkel. – Kormányszerkezete műszakilag feleljen meg! – Vontatás esetén a levegő nyomása érje el az előírás szerinti értéket. – Elektromos világító berendezése legyen üzemképes (előre fehér, hátra piros) – A gépkezelő szerveinek kialakítása során vegyék figyelembe az ergonómiát (tervezés; gyártás) – Legyen fűthető. – Kilátás legyen jó – Forgó alkatrészek legyenek leburkolva ( pld. generátor; TLT) – Feljáró lépcső legyen csúszásmentesítve.
30
– – – – – – – – –
Borulás esetén védje meg a fülke a gép kezelőjét. A gép által kibocsátott zaj hatás nem haladhatja meg a megengedett értéket. Legyen megfelelően stabil (borulás ellen) Ajtók legyenek csukhatóak. (kiesés elleni védelem) A figyelem felhívó feliratok magyarul legyenek feliratozva. Az ülés legyen állítható (magasság, előre, hátra) Kezelő karok, pedálok legyenek könnyen elérhető helyen. Lábpedálok legyenek csúszásvédő gumival bevonva. Legyen ellátva indításvédelemmel stb.
Mezőgazdasági munkagépek általános munkavédelmi szabályai Feleljen meg az ENV-BNV szabályainak! • a munkagép kialakítása akadályozza meg a munkavállaló kerékkel való érintkezését. kerék vagy lánctalp közé, alá beszorulását. • Mobil munkaeszköz egységei közötti energiaátvitelt biztosító berendezést el kell látni védőburkolattal. • A forgó, mozgó alkatrészek legyenek beburkolva, • A munkagépen ne legyenek éles, vágó felületek, • Ha a munkagépen munkavállalók munkát végeznek leesés elleni védelemmel meg kell oldani (pl. korlát), • Forgó alkatrészen végzett munka esetén a kéz, ujj becsípődését, beszorulását meg kell akadályozni (burgonyaszedő), • Önjáró munkagépen megfelelő látóterületet kell biztosítani a munkaeszköz vezetője részére, • A munkagép rendelkezzen a munkavégzéshez szükséges világítással • Ha tűzveszély kockázata fennáll, álljon rendelkezésre a tűz leküzdéséhez szükséges eszköz • Távvezérelt munkaeszköz automatikusan álljon le, ha az ellenőrzött vezérlési zóna határához ér • Távvezérelt eszköz amely a munkavállalónak ütközhet,vagy őt valaminek nekiszoríthatja, rendelkezzen olyan védőberendezéssel, amely az ütközés ill. az összenyomódás veszélyét csökkenti. Biztonságtechnikai óvórendszabályok • A berendezéseket a biztonságos üzemeltetés érdekében időközönként műszaki felülvizsgálatnak kell alávetni. A vizsgálat tárgya lehet: – szerkezeti vizsgálat – fővizsgálat – felülvizsgálat • Ha a törvény másként nem rendelkezik, legalább 5 évente el kell végezni. • Napi karbantartást minden műszak kezdetén el kell végezni, bizonyos gépek esetében ezt munkanaplóba is fel kell jegyezni (pl emelőgépek szerelő állványok, alátámasztó bakok.
15.
Ismertesse a gépüzemeltetés veszélyei elleni védelmet a növénytermesztésben! Információtartalom vázlata: A mezőgazdasági szárító berendezések munkabiztonsági követelményei A talajművelés munkabiztonsági követelményei Tápanyag - gazdálkodás munkabiztonsági követelményei A gépi vetés, ültetés munkabiztonsági követelményei A gépi betakarítás munkabiztonsági követelményei: szemes termény betakarítás, bálázás, burgonya betakarítás, silózás, mezőgazdasági szárító berendezések munkabiztonsági követelményei
A mezőgazdasági szárító berendezéseket csak szakképzett személy kezelheti. A szárító berendezés felügyeletére olyan személyt kell megbízni, aki szakismerete alapján alkalmas az üzemzavar észlelésére, és szükség esetén a berendezés leállítására. A szárító berendezés egységeinek beszabályozását, karbantartását, üzemzavar elhárítását csak szakirányú végzettséggel rendelkező személy végezheti. A szárító berendezések kezelési osztályba sorolására, telepítésére, üzembe helyezésére és üzemeltetésére a vonatkozó szabványban foglaltak az irányadók. A szárító berendezés égéstermékeit úgy kell elvezetni, hogy az égéstermék, illetve a magas hőmérséklet a kezelőt ne veszélyeztesse. A szárító berendezés biztonságos üzemeltetésének személyi és tárgyi feltételeit a felelős műszaki vezető minden műszak előtt köteles ellenőrizni.
31
A szárító berendezések égésterének kémlelését csak fényvédő üveggel vagy fényvédő szemüveggel szabad végezni. A szárító berendezés tálcáin az anyag terítését kézzel végezni nem szabad. A szárító berendezés por- és gázelszívás nélkül nem telepíthető. A kezelőnek és a felügyelőnek - a berendezés használati utasításában meghatározott időpontokban - biztonsági ellenőrzést kell tartania. Az ellenőrzés során meg kell győződnie a berendezés helyes működéséről, illetve rendellenes működés esetén meg kell tennie a szükséges intézkedéseket (felelős műszaki vezető tájékoztatása, leállítás, hibaelhárítás). A rendellenesség okát és a megtett intézkedéseket naplóban kell rögzíteni. A gáz- és olajtüzelésű szárító berendezés időszakos biztonsági ellenőrzését 5 évenként el kell végezni. A berendezés évenkénti üzemi vizsgálata során naplóban kell rögzíteni a vizsgálat időpontját, az észlelt rendellenességeket, ezek kijavításának módját és megtörténtét, valamint a berendezés állapotára vonatkozó nyilatkozatot és a vizsgálatot végző nevét. A naplót a berendezés üzemeltetésének helyszínén kell tartani. A szárító berendezés kezelésével kapcsolatos előírásokat - az előzőekben foglaltak figyelembevételével - a munkáltatónak kell kidolgoznia. Hangsúlyozottan foglalkozni kell: a) a tüzelőberendezés begyújtása előtti átszellőztetéssel (előszellőztetés); b) a sikertelen gyújtás esetén követendő eljárással; c) az égés folyamatosságának megfigyelésével (állandó felügyeletet igénylő berendezésnél); d) a helyiség mesterséges szellőztetésével; e) az üzemzavar esetén teendő intézkedésekkel és a rendszeres 8 óránkénti ellenőrzésével. A talajművelő gépek kivitelüket tekintve lehetnek vontatott, függesztett vagy félig függesztett berendezések. Minden esetben az erőgéphez történő kapcsolás egyrészt a vontatás miatt vagy szállítás végett vonórúddal vagy függesztő szerkezettel, másrészt a hajtásátszármaztatás érdekében szükséges. Ügyelni kell a mechanikus kapcsolatok megfelelő rögzítettségére, a vonórudaknál és a függőszerkezeteknél. A vontatócsapszegeket kiesés ellen feltétlenül biztosítani kell. A gépcsoportok kialakításánál meghatározó a terület nagysága és az erőgép teljesítménye. Az egyes gépek között a hajtásátvitel a működést ne akadályozza, a forgó, mozgó részek esetleg hidraulikus berendezések ne jelentsenek balesetveszélyt a munkavégzés vagy a szállítás közben. Nagyobb munkaszélességű gépek esetén a közúton történő közlekedéskor arra kell ügyelni, hogy a KRESZ előírásain túl a méretkorlátozásokat se lépjük át. Az összecsukott gépet megfelelően rögzíteni kell az akaratlan leesés ellen. A munkagépek működési helyzetbe állításakor körültekintéssel járjunk el, ha szükséges, kérjünk segítséget, nehogy a lezuhanó részek balesetet idézzenek elő. Rendkívüli munkakörülmények közötti munkavégzés esetén (rossz látási, időjárási viszonyok, erősen lejtős terület) fokozott figyelemmel kell a munkákat szervezni és végezni. Erősen lejtős területen vagy ha a területen vízmosások találhatók, a munkákat úgy kell szervezni, hogy ott egyidejűleg legalább két gép dolgozzon. Magasfeszültség alatt munkát végezni csak a légvezetékre merőleges irányban szabad, a statikus feltöltődés és az abból eredő balesetveszélyek elkerülése miatt. Az ilyen táblákon dolgozó gépeket szükség szerint földelő lánccal kell ellátni. Talajművelő gépek eltömődött tagjait tisztítani menet közben tilos. A gépcsoportok között a menetsebességnek megfelelő, de legalább 15 méteres térközt kell tartam és a fordulósávot a gépcsoport legnagyobb méretének másfélszeresére kell kijelölni. Függesztett ekén, alátámasztás nélkül szántóvasat nem szabad cserélni. Függesztett vagy vontatott talajművelő gépen munka közben személy nem tartózkodhat, hacsak nincs számára kialakított biztonságos kezelőhely (például: sorközművelő kultivátor). Vetőgépeket beszabályozni, karbantartani, vetőmaggal feltölteni, a nyomjelző tárcsa kézi leeresztését csak álló helyzetben szabad. Tilos: o o o o
a kezelőjárdával ellátott gépet védőkorlát nélkül üzemeltetni, a magládába kézzel belenyúlni, a kezelőjárdáról menetközben le- és fellépni, szállítás közben a vetőgépen személyt szállítani.
Az erőgép vezetőjével való kapcsolattartás céljából a gépen ki kell alakítani a megfelelő jelzőrendszert (duda, csengő). A forgó, mozgó részeket védőburkolattal kell ellátni. A védőburkolatok feleljenek meg a védelmi és szilárdsági követelményeknek. Ezek meglétét munkakezdés előtt ellenőrizni kell. Műtrágyaszórást vagy permetezést végző géppel védőburkolatok nélkül dolgozni tilos, erős hátszélben a munkavégzést fel kell függeszteni vagy olyan haladási irányt kell megválasztani, hogy a szél a kiszórt műtrágyát, permetszert a vezetőfülkébe ne sodorja be. Az ilyen munkát végző dolgozókat megfelelő személyi védőfelszereléssel is el kell látni. Talajjavító anyagok terítésére csak olyan munkagépet szabad alkalmazni, amelynél nincs szükség kézi erőre.
32
Növényvédő szerekkel végzett tevékenységet csak az végezhet, aki az ehhez szükséges szakmai ismeretekkel rendelkezik. A túlnyomásos tartályokat és szerelvényeket évenként, a munkakezdés előtt ellenőrizni kell, a biztonsági berendezések állandó üzemképes állapotúak legyenek, a szelepeket túlterhelni tilos. A munka befejezésekor a tárolóedényekben vagy a gépben felhasználatlan szert vagy hígító vizet hagyni csak akkor szabad, ha azok biztonságosan lezárhatók. Vegyi anyagoktól szennyezett gépet javítás vagy karbantartás megkezdése előtt a gépkönyv illetőleg a szer engedélyokiratának előírásai szerint meg kell tisztítani. A munkavégzés folyamán meg kell akadályozni a szerek:
rendellenes párolgását, csöpögését, elfolyását; véletlen elcserélhetőségét (felirattal el kell látni); kezelésre nem szánt területre, anyagra, tárgyra jutását; környezetszennyezését.
Kaszáló- és betakarítógépek esetében a védőburkolatok megléte nélkül munkát végezni tilos. A gépek hatósugarában idegenek nem tartózkodhatnak. Lejtős területen végzett munkák esetén be kell tartani a kezelési utasításban előírt hossz- és keresztirányú dőlések határértékeit. Az üzemelő gépen állítást, javítást végezni, kaszacserekor a kasza bevezetését kézzel segíteni tilos. Szállítás közben a vágószerkezetet védőburkolattal kell ellátni. Az arató-cséplőgép közúton csak leszerelt vágóasztallal, azt utánfutón vontatva közlekedhet. A szálastakarmány-aprítógépek aprító dobjának ajtaját teljesen reteszelt védőburkolattal kell ellátni. A nyitás legyen kényszerkapcsolatban a működéssel, azaz az ajtó nyitása csak a dob leállása után legyen lehetséges. Az aprítódobon végzett késcserekor ügyelni kell arra, hogy a dob ne tudjon elmozdulni és a kiegyensúlyozás is biztosított legyen. A gép kifúvási terében tartózkodni tilos, ezért olyan pótkocsit kell alkalmazni, ahol nem szükséges rakodást segítő személy. A kaszáló- és betakarító gépek esetében gondoskodni kell a környezetvédelmi feladatoknál már említett élővilág védelméről. Ebben az esetben elsősorban a vadvédelemre gondoljunk, hiszen a kaszálás, betakarítás időszakában a rétek és a szántóföldön termesztett takarmányféleségek jó búvóhelyet biztosítanak az apró vadaknak a szaporodási időszakban. Az erdők melletti táblákban sok esetben találkozni lehet az apró vadakon kívül az erdei vadak kicsinyeivel is. Ezeket a természethez tartozó kis állatkákat a vágószerkezet elpusztíthatja, vagy nyomorékká teheti. A vadak védelmének érdekében hatékony vadriasztó berendezést kell a munkavégző rész elé szerelni. Ennek legegyszerűbb változata egy előrenyúló keretről lelógó apró szemű láncfüggöny, mely a vágószerkezetet nem érheti el, de a növényzet között a talajig lelógva elriasztja az állatokat. A mezőgazdasági erő- és munkagépek üzemeltetése során a gépekhez használt üzem- és kenőanyagok továbbá hidraulikus rendszerük működtető munkaközege tömítetlenségek végett a talajra kerülhet. Különösen nagy a veszély ennek lehetőségére azoknál a hidraulikus hajtású gépeknél, melyek munkavégzés közben saját erőforrásukat használják és erősen elhanyagolt állapotban vannak. Az ilyen környezetszennyező problémák megelőzése érdekében a gépkezelő munkakezdés előtt köteles meggyőződni az üzem- és kenőanyag, valamint a hidraulikus rendszer tömítettségéről. A tömítetlenségeket azonnal meg kell szüntetni. A gépen végzett javítási munkák alatt ügyelni kell arra, hogy a gépből a talajra veszélyes anyag ki ne kerüljön, ilyenkor célszerű a gép alá egy olajfelfogó tálcát, edényt helyezni.
33
16. Ismertesse a gépüzemeltetés következtében történő balesetek megelőzésének lehetőségeit a kertészetben és az állattenyésztésben! Munkavédelem a mezőgazdaságban – A gyümölcstermesztési és szőlőtermesztési munkák biztonsági előírásai, és egészségkárosító kockázatai Gyümölcstermesztésre vonatkozó előírások Gyümölcsszedéshez, metszéshez és sebkezeléshez - 2 m magasság feletti munkavégzéshez - megfelelően szilárd, biztonságos állású segédeszközt (létra, zsámoly, szedőállvány, szedőszán stb.) kell használni. Gyümölcsfára fel- és onnan lemászni csak a következő előírások megtartásával szabad: metszés céljából fára mászni, csak zárt metszőollóval és legfeljebb 1 méter magasságig szabad pneumatikus metszőollót és motoros láncfűrészt fára felmászva használni tilos sáros, fagyos, havas időben fára mászni nem szabad a szélhatás várható veszélyeit figyelembe kell venni. A munkáltatónak a létrákat, szedőállványokat minden használatbavétel előtt munkabiztonsági szempontból meg kell vizsgálnia, csak a megfelelőeket szabad használni. Ötvözött alumíniumcsőből készült, hegesztett és hidegen hajlított technológiával készült gyümölcsszedő állvány. A lábrács festett fenyőlécből készült és a vázhoz bilinccsel rögzíthető. A gyümölcsszedő állványok fontos tulajdonsága, hogy az időjárás viszontagságainak, korróziónak jól ellenálljanak, és könnyűek legyenek. Egyágú létra használata esetén a létrát biztonságosan a fához kell rögzíteni. Metszés közben a vesszőt, illetőleg az ágat a metszés helyétől legalább 0,1 m távolságra kell megfogni. A metszőollót közlekedés és pihenés alatt állandóan összecsukva kell tartani. Gépi metszés esetén a következőket kell figyelembe venni: a síkfametszést szakképzett személy (általában az erőgép kezelője) végezze. A gép 10 méteres körzetében csak a kezelő tartózkodhat; a síkfametszéshez használt fűrésztárcsa cseréjét csak a gépkezelő végezheti (csak gyári - műbizonylattal ellátott fűrésztárcsát szabad használni); a gépkezelő védelmére a kezelőhelyen acél védőhálót kell alkalmazni; a nyesedék összerakását végző gallytoló villával felszerelt erőgép 10 méteres körzetében nem szabad tartózkodni. Betakarításkor a sorok között gyűjtést végző szállítójármű megengedett legnagyobb sebessége 10 km/óra.
34
Rázógéppel történő betakarítás A gyümölcsrázó gépek elsősorban olyan meggy, cseresznye, szilva, mandula ültetvények rázás technológiás betakarítására alkalmasak, ahol a minimális sortávolság: 4,5 m, a minimális tőtávolság: 4 m. A gyümölcsrázó gépek fontosabb követelményei: a vontató az erőgéphez könnyen kapcsolható legyen, a rázógép többirányú mozgathatósága, a gépmagasság állíthatósága, a gyümölcsfákhoz a legkedvezőbb rázófej-magasság beállítása, lejtős területek is biztosítható legyen a betakarítás. A rázógépes betakarítás biztonsági előírásai: rázás ideje alatt a fa 5 méteres körzetében csak a rázógép kezelője és a ponyvakezelők tartózkodhatnak, a betakarítási munkát csak akkor szabad megkezdeni, ha erre a rázógép kezelője jelt adott, a betakarításhoz alkalmazott szerelvényen személyt szállítani tilos. A gyümölcsöt szállító edénynek (ládának) olyan füle vagy fogója legyen, amely kézsérülést nem okoz. A manipulációs gépsorok indítását, javítását csak a kijelölt személy végezheti. Szőlőtermesztésre vonatkozó előírások A felhasználásra kerülő szőlőkarókat, fa- és betonoszlopokat, betontuskókat - dőlésüket megakadályozva - úgy kell tárolni, hogy azok a munka végzését, valamint az erőgépek és a gyalogosok biztonságos közlekedését ne akadályozzák. A betonoszlopokat rakodó munkavállalókat a betonoszlopok biztonságos megfogására alkalmas szerszámmal és egyéni védőfelszereléssel kell ellátni. A huzal feszítését úgy kell végezni, hogy munka közben az esetleges huzalszakadás balesetet ne idézzen elő, az elektromos légvezetékeket ne érinthesse, és veszélyes távolságra ne közelíthesse meg. Szüreti munkákra vonatkozó előírások: A szőlőszedő edények könnyűek és könnyen tisztán tarthatók legyenek. A puttonyokat tartó hevedereket használatba vétel előtt felül kell vizsgálni. Szakadt, sérült hevederzetű puttonyokat nem szabad használni. Szőlő ki- és berakásához csak gombosvillát szabad használni. A gyümölcstermesztési és szőlőtermesztési munkák során előforduló egészségkárosodást okozó kockázatok Fizikai munka: Kockázatot jelent, hogy az ilyen munkák jelentős része a nyári időszakban történik, amikor számolnunk kell az erős napsütés, a felmelegedés okozta melegártalmak lehetőségével, hőség okozta kockázatokkal is. A kockázatok gyakoriságát és mértékét a fizikai munka és a magas környezeti hőmérséklet együttes hatása jelentősen megnöveli. Sérülések: Gyümölcsszedés közben a rosszul kiegyensúlyozott létra, a figyelmetlen fáramászás zuhanásos balesetet eredményezhet. Sérüléses kockázatok elkerülése, kezelése: munkát mindig a mechanikai sérülés ellen védelmet nyújtó védőkesztyűben és zárt cipőben kell végezni. Jelentősebb sérüléssel orvoshoz kell fordulni. Zuhanást követő nagyobb fájdalom, mozgáskorlátozottság, fej beütése, eszméletvesztés esetén hívjunk orvost, vagy szállítsuk a sérültet rendelőbe! Napsütésben, melegben végzett munka: Munka közben mindig pótolni kell a só és folyadékveszteségét! A munkát időről-időre meg kell szakítani pihenéssel. A pihenőidőben hűvös, árnyékos helyen kell tartózkodni. Langyos vízzel többször is célszerű zuhanyozni. Ha a munkahelyi klíma zárttéri és szabadtéri munkahelyen a 24 C (K) EH értéket meghaladja, a munkavállalók részére igény szerint, de legalább félóránként védőitalt kell biztosítani. A folyadékveszteséget általában 14-16 C hőmérsékletű ivóvízzel kell pótolni. E célra alkalmas azonos hőmérsékletű ízesített, alkoholmentes ital is, amelynek cukortartalma az ital 4 súlyszázalékát nem haladja meg, vagy amely mesterséges édesítőszerrel ízesített. Napégés: Erős napsugárzás hatására, fedetlen testfelszín esetén a bőr fájdalmas gyulladása alakul ki. Megelőzése: a szabadban végzett munkák végzése 10 óra előtt, 15 óra után; a bőr védése ruházattal és fényvédő készítményekkel. Fehérbőrűek különösen óvatosak legyenek! A nap égető erejétől széles karimájú kalappal, napszemüveggel célszerű védekezni. Bőrdaganatok: A nyári hónapokban 10-től 15 óráig az erős napsütésben, fedetlen bőrrel végzett szabadban végzett munkatevékenység megnöveli a bőr daganatos megbetegedésének kockázatát. Az ózonlyuk a bőr daganatos megbetegedései mellett a szürkehályog, és az immunrendszer károsodásának kockázatát is megnöveli. Napszúrás: Az erős napsugárzás hatására fedetlen fej esetén napszúrás alakulhat ki, melynek tünetei a fejfájás, szédülés, kábultság, tudatzavar, eszméletlenség és a bőr napégéses gyulladása. Kezelése: a beteget hűvös helyre kell fektetni, hűvös (15 C°) borogatást alkalmazni. Kábultság, aluszékonyság, tudatzavar esetén azonnal orvost kell hívni, kórházi megfigyelés, illetve kezelés szükséges. Hőség-ájulás: Akkor léphet fel, amikor a hőleadás gátolt (párás, meleg környezet) és izommunka miatt fokozott a hőtermelés. Kezelése: hűvös helyiségben fektetés, itatás (folyadékpótlás). Súlyosabb esetben orvosi kezelés. Hőséggörcsök: Meleg környezetben folytatott erőteljes munkavégzéskor léphet fel. Főleg akkor alakul ki, ha a verejtékezéssel
35
elvesztett folyadékot kizárólag vízzel pótolják. Kezelése: hűvös helyen fektetés és sóoldat itatás (4 teáskanál só 4,5 l vízben). Hőkimerülés: Oka: meleg környezetben végzett tartós, nehéz fizikai munka és a nem megfelelő sóbevitel. Tünetek: forró, vörös, verejtékes bőr, feszítő fejfájás, szédülés, szemkáprázás, száraz nyelv, szomjúság, fulladás, szapora szívverés, érzékcsalódások, remegés, zavartság. Azonnali orvosi ellátást igénylő állapot. Hőguta: A hőszabályozás elégtelensége életveszélyes, sürgősségi ellátást igénylő állapot. A verejtékezés (hőleadás) megszűnik, a szervezet nem képes a felesleges hőmennyiséget leadni. A test hőmérséklete meghaladja a 39 C°-t. Tünetek: forró, száraz, sápadt bőr, gyenge pulzus, periodikus légzés, tudatzavar, epileptiform, tetaniform görcsök, hányás, hasmenés. Az állapot eszméletvesztéshez, halálhoz vezethet. Már az enyhébb tünetek jelentkezésekor azonnal mentőt kell hívni. Megjegyzés: a hőguta kockázata a szabadban végzett munka során minimális, de idősödő embereket munka közben is sújthat. Fertőzések: Részben a bőr sérülései fertőződhetnek, amelyek nyomán enyhe vagy súlyos gennyes bőrgyulladások, vagy a gyakran halálos kimenetelű tetanusz alakulhatnak ki. Fertőzést okozhatnak - sajnos a városok belterületein is - az egyre nagyobb számban jelenlevő kullancsok. Ezek enyhébb vagy súlyos agyhártyagyulladást, agy- és gerincvelő gyulladást, máskor Lyme-kórt idézhetnek elő. Légzőszervi megbetegedések kockázatai: A növények, pollenek allergénként viselkednek és allergiás légzőszervi megbetegedést okozhatnak (pl. rhinitis, asthma bronchiale). Három különböző periódusban jelennek meg: kora tavasszal a fák (pl. nyír, kőris, mogyoró), nyáron a füvek, nyárvégénés ősszel a gyomnövények idézik elő. A gyomnövények közül a legerősebb allergén a parlagfű (Ambrosia elatior) pollenje. A szabadban dolgozók allergiás légzőszervi megbetegedéseinek kockázata az adott személy túlérzékenységi reakcióját előidéző pollen maximális kiáramlásának periódusában nő meg, vagyis szezonális jellegű.
17.
Ismertesse az elsősegélynyújtás szabályait és módját különböző balesetek esetén! Információtartalom vázlata: Az elsősegélynyújtás célja, feladata, szabályai Az elsősegélynyújtás végrehajtása sérüléseknél, sebek ellátása, csonttörések ellátása Elsősegélynyújtás égési sérülések esetén Elsősegélynyújtás eszméletvesztéskor Elsősegélynyújtás mérgezéskor Elsősegélynyújtás villamos balesetek esetén
Az elsősegélynyújtás célja, feladata, szabályai Elsősegélynyújtásnak nevezzük azt a gyors egészségügyi segítséget, melyet a helyszínen lévő személy nyújthat egy sebesültnek vagy betegnek, amíg az orvos megérkezik. Az elsősegélynyújtás célja, hogy a beteget életben tartsa, stabilizálja állapotát, enyhítse fájdalmát, szenvedését, szorongását. Az elsősegélynyújtás végrehajtása sérüléseknél, sebek ellátása, csonttörések ellátása Az enyhe vérzések, amelyek a bőrfelszín sérüléséből fakadnak (pl. tűszúrás, vágás, horzsolás) könnyen elállíthatók, ha öt percig erőteljes nyomást gyakorolunk a sebre. Súlyos vérzések esetén azonban életmentő beavatkozás szükséges. A vérzést súlyosnak kell tekinteni, ha: - a vér erőteljesen spriccel a sebből; - a vérzés öt percnél tovább tart, vagy ha nem áll el újabb öt perces leszorítás után sem; - a sérült egy pohárnyi (kb. 250 ml) vért veszített.
36
1. Fektesse le a sérültet és emelje fel a sérült testrészt. 2. Gyakoroljon határozott nyomást a sebre gézlappal. 3. Pólyával vagy egyéb szalaggal, esetleg ruhával kösse át a gézlapot. Ha a pólya átvérzik, ne vegye le. Tegyen másik gézlapot a kötésre és egy másik pólyával rögzítse Csonttöréskor vagy feltételezett csonttöréskor a legtöbb, amit az elsősegélynyújtó tehet, hogy a sérültet nyugalomba helyezi, amíg az orvosi segítség meg nem érkezik. Bizonyos esetekben azonban előfordulhat, hogy mégis elsősegélyben kell részesíteni a sérültet. 1. Ha a sérültnek súlyos vérzése van, kísérelje meg a vérzést elállítani. 2. Nyílt törés esetén helyezzen a sebre tiszta ruhát, hogy csökkentse a fertőzés veszélyét. 3. Ha nincs gerincsérülés és a sérült mozgatható, (pl. az úttest közepén) mielőtt megmozdítja, rögzítse sínnel a törést. (Sínezésre alkalmas például az ép láb a törött láb számára, a mellkas a törött kar számára, deszka, egyenes erős bot vagy összecsavart újság.) A sínező eszközt erősen kötözze a törött végtaghoz anélkül, hogy az ereket elszorítaná és ezzel a véráramlást akadályozná. 4. Ha gerincsérülésre gyanakszik, ne mozdítsa a sérültet és ne engedje azt sem, hogy más megtegye. Ha a sérült az úttest közepén fekszik, jobb, ha inkább a forgalmat tereli el. Elsősegélynyújtás eszméletvesztéskor Tünetek: - hirtelen elsápadás, szédülés, émelygés, hányinger - hideg veríték, hideg nyirkos kezek 1. Fektesse le az illetőt felhúzott lábakkal az ágyra, heverőre, vagy a padlóra. (Ne emelje meg a fejét.) 2. Ha a beteg székben ül, nyomja le a fejét a térdei közé, amennyire csak lehetséges. 3. A szoros ruházatát lazítsa meg. 4. Használjon erős illatú sókat, pl. szalmiákszeszt, vagy csurgasson hideg vizet a homlokára, nyakára, hogy minél hamarabb eszméletre térjen. (Ne adjon semmit szájon át, amíg az illető nincs teljesen eszméleténél!) 5. Hívja a legközelebbi orvost vagy mentőt, ha felmerül a gyanúja, hogy nem egyszerű ájulásról van szó. Elsősegélynyújtás mérgezéskor 1. Szállítsa a sérültet a legközelebbi kórház baleseti ambulanciájára. Helyezze stabil oldalfekvésbe a gépkocsi hátsó ülésére. 2. Telefonáljon előre a kórházba, hogy egy mérgezett beteget visz. Ugyancsak mondja meg, ha lehetséges, hogy a mérgezés hogyan, mikor és mivel történt. 3. Vigye a méreg tartóját, csomagolását vagy a maradék mérget magával, hogy azonosítani lehessen és megtalálják ellenszerét, ha lehetséges. Ha a sérült eszméletlen: 1. Ne adjon neki semmit szájon át. 2. Ne hánytassa meg, mert félrenyelheti saját hányadékát és megfulladhat tőle. Ha önmagától hányna, helyezze stabil oldalfekvésbe. Ha a sérült eszméleténél van: Kérdezze ki a sérültet, vagy ellenőrizze az előzményeket, hogy megtudja milyen mérget vett be. Vizsgálja meg az ajkat, a nyelvet, a torkot, hogy nincs-e rajta kémiai anyagtól származó égési sérülés, amelyből következtetni lehet arra, hogy a méreg maró hatású volt-e. Maró hatású méreg esetén (pl. sav, lúg, ammónia, klór, háztartási tisztító folyadékok): 1. Öblítse át a beteg száját. 2. Ne hánytassa a beteget, mert a maró hatás miatt károsodott gyomor, nyelőcső fala átlyukadhat, illetve feltépődhet. 3. Azonosítsa a maró hatású mérget: - ha sav, adjon 1-2 pohár tejet (vagy vizet ha nincs tej), - ha ammónia vagy tisztító folyadék, adjon 1-2 pohár vizet, - ha egyéb lúg vagy klór, ne adjon semmit szájon keresztül. - Kőolajszármazék esetén (pl. kerozin, festék higító, benzin): 1. Ne adjon semmit szájon keresztül. 2. Ne hánytassa a beteget, mert a kőolajszármazékok gőze a tüdőbe jutva súlyos következményeket okozhat. Nem maró hatású, nem kőolajszármazék méreg esetén (pl. alkohol, gyógyszer, mérgező növény): 1. Adjon a betegnek 1-2 pohár vizet. 2. Hánytassa meg a beteget úgy, hogy ingerelje a torok hátsó részét ujjával vagy egy kanál nyelével
37
Elsősegélynyújtás áramütéses baleset esetén Az áramütött személy sorsa sokszor azon múlik, hogy a szakszerű elsősegélynyújtás helyén van-e és idejében be tud e avatkozni. A sérültet az áramkörből a lehető leggyorsabban ki kell szabadítani, de úgy, hogy a segélynyújtó saját testi épségét ne veszélyeztesse! Ha lehet, áramtalanítunk, lekapcsoljuk az áramkör főkapcsolóját, ha ezt nem tudjuk megtenni, akkor kisfeszültség, azaz 1000V alatt a sérültet az áramkörből száraz ruhával szabadítjuk ki (szigetelőanyag, eszköz). Menteni csak 1000 V alatti áramkörből szabad, nagyfeszültségű áramkörből még szakképzetteknek is életveszélyes. Mivel a veszélyt az emberi testen átfolyó villamos áram jelenti, ezért a mentést az alábbi sorrendben kell végezni: −A sérült személy villamos áramkörből történő kiszabadítása és a hátára fektetve nyugalomba helyezése. −Kiáltsunk segítségért, mert a szakszerű ellátáshoz az orvost (mentőt) is értesíteni kell. −Azonnal kezdjük meg az elsősegélynyújtást (állapítsuk, meg hogy a két alapvető életfunkció működik-e, ha kell, kezdjük meg az újjáélesztési eljárást). −Azonnal hívjuk a leghamarabb elérhető orvost, mentőt. (a sérültet a legrövidebb időre sem szabad magára hagyni). −Szükség esetén értesítsük a villamos műveket, tűzoltókat. −A tűzoltóság és a rendőrség értesítése (ha szükséges). −A munkahelyi vezetők értesítése.
18.
Ismertesse a természetvédelem feladatát, alapelveit és a természetvédelem alá tartozó területek besorolását! Információtartalom vázlata:
Természetvédelem célja és feladata A természetvédelem alapelvei, indikátorok, génbankok, eutrofizáció, megőrzés A természetvédelem alatt álló területek besorolása, Nemzeti Parkok Természetvédelem célja és feladata A természetvédelem a természet élő, és élettelen tárgyainak megóvása, fenntartása, szükség szerinti helyreállítása és bemutatása. A természetvédelem alapelvei, indikátorok, génbankok, eutrofizáció, megőrzés Indikátor-elv. A környezet minőségének legpontosabb jelzői (indikátorai) az élőlények. A természetvédelem feladata tehát ezek szerint az érzékeny "élő műszerek" megőrzése. Génbank-elv. Minden élőlény génjei évmilliók alatt felhalmozott információtömeget tartalmaznak. Ha egy faj kihal, ezek az információk örökre elvesznek. . A természetvédelem feladata tehát a még feltáratlan tulajdonságok (pl. gyógyszeralapanyagok) megőrzése. Az eutrofizáció röviden megfogalmazva azt jelenti, hogy növényi tápanyagok hatására egy adott víztestben a növények elszaporodnak.
Nemzeti park
Hortobágyi Nemzeti Park
Alapítva
1973
Területe (km²)
805,49
Székhelye
Hortobágy
38
Kiskunsági Nemzeti Park
1974
567,61
Kecskemét
Bükki Nemzeti Park
1976
402,63
Eger
Aggteleki Nemzeti Park
1985
198,92
Jósvafő
Fertő–Hanság Nemzeti Park
1991
235,88
Sarród
Duna–Dráva Nemzeti Park
1996
494,79
Pécs
Körös–Maros Nemzeti Park
1997
501,34
Szarvas
Balatoni-felvidéki Nemzeti Park
1997
569,98
Csopak
Duna–Ipoly Nemzeti Park
1997
603,14
Esztergom
Őrségi Nemzeti Park
2002
cca. 440
Őriszentpéter
19. Ismertesse a környezetvédelem feladatát, szabályozását, irányítását, a környezetszennyezés ellenőrzését! A környezetvédelem egy társadalmi tevékenység, amely az emberi társadalom által saját ökológiai létfeltételeiben (saját maga által) okozott károsodások megelőzésére, a károk mérséklésére vagy elhárítására irányul. A környezetvédelem feladata az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet elemeinek és folyamatainak védelme, a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosítása. Környezetvédelem alapelvei: a) Elővigyázatosság: a környezet használatára vonatkozik, felhívja a környezeti elemek kíméletére a figyelmet. b) Megelőzés: ennek érdekében a környezethasználat során a leghatékonyabb megoldást kell alkalmazni. c) Helyreállítás: a környezethasználó köteles gondoskodni a tevékenysége által bekövetkezett környezetkárosodás megszűntetéséről. d) Felelősség: A környezethasználó felelősséggel tartozik tevékenységének környezetre gyakorolt hatásáért. e) Együttműködés: Az állami szervek, helyi önkormányzatok, a természetes személyek és szervezeteik, a gazdálkodási szervezetek együttműködni kötelesek a környezetvédelmének érdekében. Az együttműködési jog és kötelezettség kiterjed a környezetvédelmi feladatok megoldásának minden szakaszára. f) Tájékozódás, tájékoztatás, nyilvánosság: Az állami szervek és az önkormányzatok feladatkörükben kötelesek a környezet állapotát és annak az emberi egészségre gyakorolt hatását figyelemmel kísérni, az így szerzett adatokat nyilvántartani, és hozzáférhetővé tenni. A környezeti elemek védelme és az elemeket veszélyeztető tényezők A környezeti elemek egységes védelme: Minden környezeti elemet önmagában, a többi környezeti elemmel alkotott egységben és az egymással való kölcsönhatás figyelembevételével kell védeni. A törvény az alábbi környezeti elemeket szabályozza. - A föld védelme - A víz védelme - A levegő védelme - Az épített környezet védelme - Veszélyes anyagok és technológiák - Hulladékok
39
- Zaj és rezgés - Sugárzások A környezetvédelem jogi szabályozása Hatályos jogszabályok : 1995. LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól - 1995. LVII. törvény a vízgazdálkodásról - 1996. évi LIII. törvény a természetvédelem -341/2004. (XII.22.) Kormányrendelet az Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság és a környezetvédelmi és vízügyi miniszter irányítása alá tartozó területi szervek feladat- és hatásköréről 106/1995. (IX.8.) Kormányrendelet a felszámolási eljárás és végelszámolás környezetvédelmi követelményeiről A környezetszennyezés ellenőrzése A potenciális szennyező forrásokból kikerülő toxikus anyag bejuthat a talajvízbe, felszíni vízbe, talajba, levegőbe és beépülhet a növényi és állati szervezetekbe. Ezért a környezeti szennyeződés bekerülésének megítéléséhez ezeknek a vizsgálata szükséges. A hulladékelhelyezésből származó környezeti szennyeződés valóságos értékét úgy tudjuk megkapni, ha a vizsgálat során mért értékekből levonjuk a hulladékelhelyezést megelőző időszakban mért ún. alapszint vagy 0 szint adatait. A környezeti szennyeződés alapszintjének felmérése az üzemelést megelőző min. 1 éven keresztül szükséges. A lerakóhelyek környezetvédelmi ellenőrzése szempontjából kiemelkedő szerepe van a folyamatos ellenőrzésnek, a lerakóhely környezeti hatásának rendszeres vizsgálat alapján. A környezeti monitoring fő részei a következők: a felszíni vizek – beleértve a csapadékvizeket is – ellenőrzése, felszín alatti vizek ellenőrzése, talajvizsgálatok a környező mezőgazdasági területeken (főleg veszélyes hulladék lerakása esetén, levegőminőség elemzése (szálló, ülepedő por, biogáz, veszélyes hulladék esetében egyéb, esetleg toxikus gázok), a bioszféra egyéb elemeinek (pl. növények terhelésének) vizsgálata. A környezeti monitoring gyakorlati megvalósulása Felszíni vizek A felszíni vizek vizsgálatát és gyakoriságát az adott környezetvédelmi hatóság írja elő. Általában a lerakó közeli vízfolyások ellenőrzése csak havária esetében alkalmazott, a csapadékvíz azonban csak előzetes elemzés és megfelelő minőség esetén bocsátható a befogadóba. Üzemelő, töltés alatt álló veszélyes lerakóhelyek környezetén lehulló csapadékvíz összegyűjtéséről, ellenőrzéséről gondoskodni kell. Erre megfelelő lehetőséget teremtenek a tároló környezetében létesített vízelvezető árkok, amelyekből a víz egy medencében gyűlik össze. A medencéből a vizet csak az ellenőrzést követően szabad kibocsátani. Felszín alatti vizek A felszín alatti vizek monitorozása előzetesen telepített figyelőkutak segítségével történik. A figyelőkutak telepítésénél figyelembe kell venni például a környezeti hatástanulmányhoz elvégzett előzetes feltárások alapján meghatározott talajvíz áramlási irányt. Talaj-és növényvizsgálatok A veszélyes hulladék lerakótelep közvetlen körzetében, amennyiben mezőgazdasági művelt terület van, akkor az üzemeltetőnek alapállapot felvételt kell elvégezni. A veszélyeshulladék-elhelyezés okozta környezeti szennyeződés megítéléséhez hozzátartozik, hogy évente egy alkalommal részletesen meg kell vizsgálni a talaj felső termőrétegének az azon termelt növényeknek a növényzetet fogyasztó állati szervezeteknek a szennyeződését. A vizsgálatoknak elsősorban a szervetlen szennyezők, pl. nehézfémek vagy egyéb, nehezen lebomló szerves szennyezők meghatározására kell irányulnia. A levegőszennyeződés ellenőrzése A levegőminőség vizsgálata települési hulladékok lerakása esetén adott esetben kiterjedhet a szálló és ülepedő por, illetve a bomlás során keletkező biogáz és az együtt megjelenő szaganyagok meghatározására.
40
20. Ismertesse a gazdálkodó szervezetek és az egyes emberek kötelességeit a környezetvédelem területén, a környezetvédelem módszereit, eszközeit, fő feladatait! A környezetvédelem módszerei: A hatósági szabályozás az esetek nagy részében a környezetbe kibocsátott szennyezőanyag mennyiségének a csökkentését megköveteli, emiatt a gyakorlatban a passzív környezetvédelmi módszerek mellett aktív megoldások alkalmazására is szükség van. Az aktív módszerek egyik fajtája az, amikor magát a szennyező termelési folyamatot ugyan érintetlenül hagyják, ám a megjelenő szennyezés, illetve hulladék nagy részét "megfogják" a folyamat végén. Ezek az úgynevezett "csővégi" vagy extenzív módszerek az emissziót(2) csökkentik, például légszűrőkkel, szennyvíztisztítóberendezésekkel gátolják meg, hogy a keletkezett szennyezőanyag közvetlenül az adott folyamatból kerüljön ki a természetbe. Az aktív környezetvédelem másik fajtája a káros anyagok keletkezését részlegesen vagy teljesen megakadályozza. E módszerek, leegyszerűsítve, szintén azt célozzák, hogy ne kerüljön ki szennyező anyag, illetve hulladék a környezetbe, azaz az emissziót csökkentik vagy szüntetik meg. E módszerek összefoglaló neve szennyezésmegelőzés (pollution prevention).(4)
41
környezetvédelem eszközei KÖRNYEZETVÉDELEM ESZKÖZEI MŰSZAKI ESZKÖZÖK: – környezet mérő – és figyelőeszközei = monitoring – hulladék – és ártalommentes eljárások kidolgozása – szennyeződés leválasztása, ártalmatlanítása JOGI ÉS GAZD-I ESZKÖZÖK: – jogszabályok, szervezetek, előírások – hatósági (direkt) és piaci (indirekt) gazdasági szabályozás – anyagi támogatások, bírság, büntetés, termékdíj TÚLHASZNÁLAT ELLENI VÉDELEM: – környezethasználati engedély – környezeti hatásvizsgálat (KHV) A környezetvédelem fő területei Levegő tisztaság-védelem Vízminőség-védelem Talajvédelem. A szennyezés jellege miatt külön terület a zajártalmak elleni védekezés, valamint külön területnek számít a hulladékkezelés, függetlenül attól, hogy levegő-, víz-, vagy talajszennyezést okoz-e. A környezeti elemek védelme A föld A föld védelme kiterjed a föld felszínére és a felszín alatti rétegeire, a talajra, a kőzetekre és az ásványokra, ezek természetes és átmeneti formáira és folyamataira, valamint magában foglalja a talaj termőképessége, szerkezete, víz- és levegőháztartása, valamint élővilága védelmét is. A beruházás (építés, bányászat) megkezdése előtt gondoskodni kell a termőréteg megfelelő letermeléséről és termőtalajkénti felhasználásáról. A kőzetek és ásványok bányászatára, kitermelésére vonatkozóan – amennyiben a bányászatról szóló törvény így rendelkezik – igénybevételi határértéket kell meghatározni. A kitermelés mértéke, továbbá a bányászattal és a bányatermékek elõkészítésével, feldolgozásával összefüggésben keletkezõ meddõ elhelyezésekor, valamint a bányászati tevékenységhez kapcsolódó egyéb tevékenységek következtében jelentkezõ környezetre gyakorolt hatás mértéke nem haladhatja meg a jogszabályban vagy hatósági határozatban megállapított határértéket. A föld igénybevételével járó tevékenység befejezése után a terület használója köteles gondoskodni a földrészlet ütemezett helyreállításáról, rendezésérõl, illetõleg újrahasznosításának feltételeirõl. A víz A víz védelme a felszíni és a felszín alatti vizekre, azok készleteire, minõségére és mennyiségére, a felszíni vizek medrére és partjára, valamint a víztartó képzõdményekre terjed ki. Az anyagcsere-folyamatokban a víz szerves anyagokkal azonos jelentõségû. A víz az élõ anyag fõ alkotóeleme és az élet alapfeltétele. Mivel a víz alapvetõ életfeltétel és korlátozottan elõforduló erõforrás, a területi adottságoknak megfelelõen, vízkészlettípusonként igénybevételi határérték figyelembevételével állapítják meg a kitermelésének és felhasználásának feltételeit. A levegõ A levegõ védelme a légkör egészére, annak folyamataira és összetételére, valamint a klímára terjed ki. Minden olyan mesterséges hatástól védeni kell, amely minõségét veszélyeztetõen vagy egészséget károsítóan terheli sugárzó, folyékony, légnemû vagy szilárd anyaggal. Ezért a tevékenységek, létesítmények tervezésénél, megvalósításánál, folytatásánál, valamint a termékek elõállításánál és használatánál arra kell törekedni, hogy a lehetõ legkisebb mértékû legyen a légszennyezõ anyagok kibocsátása. Az élõvilág Az élõvilág védelme – az ökológiai rendszer természetes folyamatainak, arányainak megtartása és mûködõképességének biztosítása figyelembevételével – kiterjed valamennyi élõ szervezetre, azok életközösségeire és élõhelyeire. Az élõvilágot csak úgy lehet igénybe venni, hogy az ne károsítsa az életközösségek természetes folyamatait és viszonyait, a biológiai sokféleséget, illetõleg ne veszélyeztesse a funkcióit. Az épített környezet Az épített környezet védelme a településekre, az egyedi építményekre és mûszaki létesítményekre terjed ki. Az önkormányzatok a környezet terhelhetõsége és a településrészek rendeltetése alapján a települések területén a rendezési tervben övezeteket határoznak meg. Az egyes övezetekben az épített környezet védelmérõl szóló törvényben a környezetterhelés jellege alapján meghatározott védõtávolság, védõterület megléte és a védelmi elõírás megtartása mellett engedélyezik a cégek tevékenységét. A kijelölt védõterületen vagy védõtávolságon belül az adott övezet rendeltetésével össze nem férõ tevékenység – külön védelmi intézkedés nélkül – nem végezhetõ.
42
Hulladékok A hulladékok környezetre gyakorolt hatásai elleni védelem azokra az anyagokra, termékekre – ideértve azok csomagoló- és burkolóanyagait is – terjed ki, amelyeket a tulajdonosa nem tud, vagy nem kíván eredeti rendeltetésének megfelelõen felhasználni, illetve amelyek azok használata során keletkeznek. A környezethasználó gazdálkodó köteles gondoskodni a hulladék kezelésérõl (ártalmatlanításáról, hasznosításáról). A hulladékok kezelésére (ártalmatlanítására, hasznosítására) vonatkozó szabályok megfelelõen alkalmazandók a különbözõ tisztítási, bontási mûveletek során leválasztott, illetõleg elkülönülõ anyagokra, a hulladékká vált szennyezett földre, továbbá a bontásra váró vagy bontott termékekre is. Zaj, rezgés és sugárzás A környezeti zaj és a rezgés elleni védelem azokra a mesterségesen keltett energiakibocsátásokra terjed ki, amelyek kellemetlen, zavaró, veszélyeztetõ, vagy károsító hang-, illetve rezgésterhelést okoznak.
43
