2003, TAVASZ
MEZÕSZEMERE
Szemereiekrõl szemereieknek IV. évfolyam, 1. szám megjelenik negyedévente
Bukta Imre fotói
Tavaly õsszel ledõlt a farmosi út melletti barokk szobor. Már a középkorban ábrázolták az Atyaistent szakállas férfiként, fején süveggel, kezében keresztre feszített Jézust tartva. Ez a ledõlt és darabjaira törött barokk szobor különösen szép volt, habár az idõ megérlelte. A kemény mészkõbõl faragott szobor sorsa reméljük nem ért véget. Számos kérdés vetõdik fel ezzel kapcsolatban. Hogyan került a falu szélére? Netán a falu „ment” arrébb az évszázadok folyamán? Mit takar a kis halom, amin állt? Miért nézett pontosan a jelenlegi templom irányába? És végül: hogyan tudott ledõlni „magától” a masszív talapzat? Mi lesz az egyébként sok százezer forintért restaurálható szobor további sorsa?
2003 – RÁKÓCZI-ÉV Idén a Rákóczi-szabadságharc 300 éves évfordulójára emlékezünk. 1703-ban egy egyszerû Habsburg-ellenes felkelésbõl hetek alatt országos méretû szabadságharc bontakozott ki, köszönhetõen annak, hogy II. Rákóczi Ferenc a felkelõk kérésének eleget téve elvállalta a függetlenségi harc vezetését. Rákóczi tisztában volt azzal, hogy csak akkor valósulhat meg az ország függetlensége, ha ütõképes hadsereget, szilárd gazdasági hátteret teremt, valamint külpolitikai szövetségeseket szerez. Kiáltványában a nemesi szabadságunkat rongáló, igaz régi törvényeinket, jussainkat megvetõ, kegyetlenkedõ, a nemtelenek (nem nemesek) szenvedéseit okozó Habsburgok ellen irritálta az ország lakosságát. (folytatás az 5 . oldalon)
A tartalomból Két betörés, egy bál Önkormányzati tervek Padlásseprés, udvarseprés Sütemény-e a bukta? A közösség háza Kompéros Iskolai hírek A szemerei bíró unokája Szemere-tetõ Székelyföldön Lesz-e gyógyfürdõ Szihalmon?
ÚJ ÖNKORMÁNYZAT – ÚJ SZEMLÉLETMÓD
FÉLÉVES AZ ÚJ ÖNKORMÁNYZAT Tervek, pályázatok, lehetõségek, tapasztalatok az új önkormányzatnál – beszélgetés Bukta Gábor polgármesterrel Fél éve állt fel falunkban az új önkormányzat. Ebbõl az alkalomból kérdeztem Bukta Gábor polgármestert, mi valósult meg eddig terveikbõl?
önkormányzat körülbelül 30%-kal egészíti ki. A kiviteli tervek elkészültek, reményeink szerint augusztus 20-ra kigyulladnak a reflektorok.
- Azzal kezdeném, hogy három nagyobb beruházást szeretnénk megvalósítani a közeljövõben, és ezek között nem szerepel a legnagyobb, a szennyvízhálózat kiépítése. Kezdeném az elsõvel, a buszmegállók kiépítésével. Az eddig tervezett járdasziget kialakítását az EU szabványnak megfelelõen kell bõvíteni, ami megállónként közel 19 métert jelent. Tudni kell még, hogy egy-egy buszváró öböl kialakítása megközelíti a 3 millió forintot. Erre most nyújtottunk be pályázatot.
- A falu lakossága lassan fogy, a terület viszont nem megy össze. Felmerül a kérdés: megfelelõ helyen fekszenek-e az intézmények?
A következõ beruházás a ravatalozó helyreállítása, felújítása, mely a 2000-es belvíz kár miatt is aktuális. Terveinkben a temetõn belüli ravatalozóhoz vezetõ útszakasz aszfaltozása is szerepel. Ez 12 milliós beruházás, az önrészt beterveztük az idei költségvetésbe, a többire pályázatot adunk be. Ha az idén nem nyerünk ez is elõfordulhat akkor a három évig érvényes tervekkel további pályázatokat nyújtunk be a Területfejlesztési Tanácshoz. Ez megyei támogatás lenne. A harmadik lehetõségünk a Rima menti út felújítása. Ez 30 milliós beruházás lenne, melyre pályázatot a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumhoz nyújtottunk be. Az építési tervek megvannak már. Ha ezzel a szintén három évre szóló tervvel idén sikertelenül pályázunk, jövõre újra benyújthatjuk a pályázatot. A felsorolt beruházásoknál általában 30% önrésszel kell rendelkezni, az ehhez szükséges összeget az önkormányzat megszavazta. Reményt ad, hogy a pályázatok elbírálásánál elõnyt élveznek a belvíz kárt szenvedett települések, így Szemere is. Kisebb, ám fontos megoldásra váró feladat a szeméttároló megszüntetése, mely a Tiszafüreden megvalósuló régiós szemétlerakó elkészültének függvénye. Templomunk kivilágítására a lakossági kezdeményezésre megvalósult gyûjtésbõl származó összeget az
MEZÕSZEMERE 2
- Elkészítettünk egy településfejlesztési tervet a közelmúltban. Valóban számos kérdés felmerült, például hogy jó helyen fekszik-e az óvoda, hiszen a szihalmi részen lakóknak szinte két kilométert kell gyalogolniuk az óvodáig. Ilyen esetekben nagyon fontos a lakosság véleménye. - Szociális otthon? - Ennek fejlesztése már az elõzõ idõszakban elkezdõdött, a 15 milliós beruházásból ötöt állt az önkormányzat. Az új szárnyat, a régi szárny szobáit valamint a közösségi termeket új, szigorú szabályozásnak kellett alávetni. Meg kellett szüntetni például a négy fõsnél nagyobb szobákat és külön foglalkoztatási termet kell létesíteni. El kell mondanom azonban, az „öregotthon” nem kötelezõ önkormányzati feladat és azt is tudni kell, hogy a mûködtetése nem nyereséges, Fotó: Bukta Imre ebben a pillanatban, mert például a hatékonyabb szakmai munka érdekében növeltük a gondozói létszámot. Ezért szeretnénk a gondozottak létszámát növelni távlatilag. - Közösségi élet? Közösségi ház? - A jelenlegi önkormányzat fontosnak tartja az együttmûködést a faluért tevékenykedõ csoportokkal, egyesülettel. Mi is nagy szükségét érezzük egy modern kultúrház létrehozásának. Egy korszerû közösségi ház kiépítése hatalmas összeget emésztene fel. Elképzelésünk szerint erre a célra a volt napközi épülete felelne meg. A felújítási, karbantartási munkálatok elkezdõdtek. Az udvart szeretnénk rendezvények megtartására alkalmassá tenni. Bukta Imre
ÉLJEN A MÁJUS 1 ÚT! Nem áprilisi tréfának szánta az önkormányzat, ezért nem elsején, hanem harmadikán kezdte el a Május 1 út teljes hosszában történõ útkarbantartási munkálatokat. Igényes munkával (nem úgy, ahogy a Szabadság úton szoktak tódozni-fódozni), a kátyúkat aszfaltvágóval körbemetszve, szakszerûen, gyorsan eltüntették a hosszú évek óta balesetveszélyes gödröket. A 20 tonna aszfaltra és bedolgozására fél millió forintot áldozott az önkormányzat, a kikerülõ törmeléket a nagyon rossz állapotban lévõ, Csõke-tanya felé vezetõ út kátyúinak betömésére használták fel.
SZEMEREI BÚCSÚ KÉPEKBEN
Fotó: Bukta Imre
A szemerei búcsú kirakodóvására az évtizedek alatt több helyszínt járt be, míg visszakerült az eredeti helyére. Akkor érte virágkorát, amikor a templom mögötti térrõl átkerült a mostani posta épülete körüli területre. Láncos-sürgõ (körhinta), lábbal hajtható lovaskörhinta, céllövölde, similabda, kakas-nyalóka és még sok egyéb vásári portéka kínálta magát. Késõbb a focipályán rendezték a kirakodást, ami valóban célszerû volt addig, amíg Szemerének kiváló focicsapata volt. Tavaly a vásár visszakerült a templom mögötti térre, így az idõsebbek is ki-kinéznek az unokákkal vásárfiát venni. Idén július 6-án, vasárnap lesz a falu búcsúnapja.
A fotókat Bukta József készítette.
MEZÕSZEMERE 3
EGY KORAI TÉRKÉP MEZÕSZEMERÉRÕL Az itt közölt térképet Györffy István 1943-ban posztumusz kiadott „Magyar falu magyar ház” címû gyûjteményes munkájában találtam. Györffy ebben a könyvében az Alföld településformáit vizsgálta. Arra a következtetésre jutott, hogy két fõ forma különböztethetõ meg: az egyik a jellegzetesen magyar, kertes, a másik a sorházas, szalagtelkes település. Az elsõre hozza példának többek között a mi falunkat, a másikra a közelünkben lévõ Tardot. Györffy jól tudta, hogy a falvak kertes berendezése, a benne ûzött gazdálkodási renddel a 18. század óta fokozatosan eltûnt. Ezért olyan anyagot kellett keresni, amely bepillantást engedett hazánk 18. századi települési viszonyaiba. Erre legalkalmasabbnak Magyarország II. József korában elkészült elsõ katonai térképfelvétele, az ún. Iosephinische Aufnahme kínálkozott. Ennek a térképnek 1:28.800 méretaránya a településformákat, az utak és házak elhelyezkedését meglehetõs pontossággal szemlélteti. Ebbõl a bécsi hadilevéltárban található mappából másolta ki szerzõnk Szemere térképét. Azt pontosan kutatások híján nem lehet megmondani, hogy melyik évben jártak a katonai térképészek környékünkön, de bizton nem tévedünk, ha azt állítjuk, hogy az 1700-as évek utolsó harmadában így nézhetett ki Szemere. Lássuk hát, mit is mutat a térkép? Milyen a kertes település? A falu két eltérõ részre tagolódik, melyek azonban funkcióikban kiegészítik egymást. A belsõ részt sûrûn egymás mellett álló, kerítetlen házak alkották. Ezekben lakott a „család”, az asszonynép, a gyerekek és az öregek. Ezt a belsõ magot gyûrûszerûen övezték az ólas kertek. Minden házhoz tartozott egy akkora kert, amely a jószágot, takarmányt és a szérût befogadta. Az itt lévõ épület
MEZÕSZEMERE 4
pedig a férfinép tanyázó helye volt. Szemere esetében az ólas kertek a Hígsor és a Bentelek területére estek. A térképen a vékony vonallal kerített részek mutatják ezt. A 20. századra a falunak ez a jellege eltûnt, de még felismerhetõ. Az átalakulás során a belsõ telkeket is lekerítették, így utcák, gyakran zsákutcák keletkeztek (például Csaba). A zsákutcákban össze-vissza fekszenek a házak, s egyebütt is gyakori, hogy a házak nincsenek az utcasorban. Az ólas kertek helyén lakóházakat építettek. A belsõ részek utcái girbegurbák, hiszen utólag, a telkek bekerítése után keletkeztek. A 20. századi kitekintés után nézzük ismét a 200 évvel korábbi térképünket. Érdekes, hogy a Szihalomról Farmosra vezetõ utat a templomtól nyugat felé mutatja. A jelölt templom nem lehet más, mint a mindenki által jól ismert, mai formájában már 1766-ban álló épület. A térkép még nem ábrázolhatja a Mocsáry kastélyt (20. század eleje), valamint a Telep és a Rimán túli részek házait. A temetõt ott jelzi, ahol az ma is található. Más forrásból tudjuk, hogy 1786-ban 736 lakója volt a falunak. Ha ezt a számot összevetjük a térképen, a belterületen megszámlálható 72 kicsiny téglalappal, melyek lakóházakat jelölnek, akkor a házankénti létszám 10 fõ körül jön ki. Ez valószínûsíti a többgenerációs együttélést és a jelentõs gyermekáldást. Életerõs falu volt a miénk. Nem véletlen, hogy ebben az idõben (1783) Eszterházy Károly egri püspök Hejõkürt benépesítésére szólította fel a falu lakóit (errõl már az elõzõ lapszámban írtunk). Ma a házak száma még csak-csak, de az életerõ úgy-ahogy. zs. Jakab Gábor
ÓVODA
Beterveztük még egy fénymásoló vásárlását is, hiszen kreatív feladatok végzésénél ma már elengedhetetlen. Két betörés, egy jótékonysági bál Természetesen nagyon fontos számunkra maga a bál, a jó hangulat és úgy látszik, Szemerén ezek az A januári óvodai betörés után szinte az események kellemes találkozási, egész falu összefogott az intézmény társalgási, szórakozási lehetõségek is további mûködése érdekében. A egyben. Ugyanakkor mindenki szívbõl jótékonysági bál a vártnál nagyobb adakozott az óvoda javára. A bevételt hozott az óvodának, ebbõl az legnagyobb összeget Kovács István alkalomból beszélgettem Lívia vezetõ vállalkozó ajánlotta fel, azonban mi óvónõvel. ugyanannyira örültünk a nagymama ezer - Mi is történt januárban? forintos adományának is. - Borzasztó látvány fogadott bennünket - Pár mondatot szólj az óvoda jelenlegi a betörés után. Szinte minden helyzetérõl. mozdítható tárgyat elvittek, a - Harminckilenc gyerekünk van. Öt mosógéptõl a függönyökön át a alkalmazott közül hárman fõiskolát gyerekek váltó cipõcskéjéig. (Úgy végzett óvónõk vagyunk, nagy tudjuk, a tettes egy gödöllõi férfi gyakorlattal, és az óvoda, a gyerekek megkerült. Jó lenne tudni, ki volt a sorsát valamennyien szívügyünknek tippadója!) A kár elérte az egymillió tekintjük. Folyamatosan modernizálunk, fejlesztünk. Ügyelünk arra, hogy ha forintot. Márciusban az önkormányzat figyelõs riasztót építtetett az óvoda és az kicsit drágább is jó minõségû játékokat adjunk a gyerekeknek, szebbek és iskola összes termébe, így most már tovább tartanak. Évi két nagyobb nem kell tartanunk betöréstõl. kirándulást szervezünk, legközelebb - Hogyan szervezõdött a jótékonysági Nyíregyházára, az állatkertbe látogatunk bál? el, ami valószínûleg nagy élmény lesz a - A szervezést az óvoda végezte, gyerekek számára. Az idei influenzát õk beleértve a szülõk segítségét is. A sem úszták meg, de már „rendezõdnek a február 22-én tartott bál bevétele 280 sorok”. Házon belül is folyamatosan ezer forintot tett ki, ami messze felülmúlta várakozásunkat. Minden fillér készítünk pályázatokat az óvodáért. Szeretjük a gyerekeket és igyekszünk számított, hiszen például mosógép mindent megtenni értük. nélkül ugyan nem áll meg az élet az - Köszönöm a beszélgetést. óvodában, viszont nagyon fontos eszköz. Szõnyegeket vettünk (azokat is Bukta Imre ellopták), eszközöket vásároltunk.
2003 RÁKÓCZI-ÉV (folytatás az elsõ oldalról)
„Cum Deo pro patria et libertate” „Istennel a hazáért és a szabadságért” feliratú zászlói alá ezrek és ezrek álltak be kurucnak. Mintegy két esztendõ lefolyása alatt a kuruc hadak felszabadították az ország nagy részét. Rákóczi ezen idõszakban a Habsburgellenes európai nagyhatalmak (Franciaország, Svédország, Oroszország) uralkodóinak támogatását igyekezett megszerezni, de ígérteken kívül csak némi csekély francia anyagi támogatást kapott. A külsõ segítség nélkül maradt szabadságharc folytatása egyre kilátástalanabb helyzetbe került. A Habsburgok felismerve a lehetõséget megegyezést kínáltak Rákóczinak. Birodalmi fejedelmi címet ajánlottak fel számára, de a „Nagyságos Vezérlõ Fejedelem” ezt nem fogadta el. A szabadságharc 1711-ben, a szatmári béke megkötésével fejezõdött be. Az ország nyolcévi önállósodási kísérlet után újra a Habsburg Birodalom tartományává vált. Bukta Zsolt
TÖRTÉNELMI ÉRDEKESSÉGEK 1335. október 25-28. Drugeth Vilmos nádor vezetésével Heves, Torna és Borsod vármegyék képviselõinek részvételével nemesi gyûlést tartottak Szemere és Szihalom települések határában.
Fotó: Bukta Imre
1347. június 4-7. Heves és Borsod vármegyék „részvételével”, Gilétfi Miklós nádor elnökletével újabb nemesi közgyûlést rendeztek Szemere és Szihalom határában.
MEZÕSZEMERE 5
EGY FALUSI VASÁRNAP AZ ÖTVENES ÉVEK ELEJÉN A padlássepréstõl az udvarseprésig
Nagyapám még egy adag korpával kevert répareszeléket tett a tehenek elé. Fejés után édesanyám leszûrte a tejet, én meg a fürge lábaimmal elvittem a tejcsarnokba. Az istálló „bútorzata” a következõ volt: A jószág elõtt a jászol állt. A falon lévõ vakablakban voltak a kefék, vakarók, patkók, szegek. A régi nyoszolya a sarokban feküdt. A fejõszék, kosarak, vedrek a fal mellett hevertek. A villa és a soroglya felállítva álltak az ajtó A vasárnapok abban az idõben a mellett, a gerendákon átvetve pihenés és az ünnep napjai voltak. pedig egy-két kerti szerszám. Akik azonban jószágot tartottak és A jószág ellátása után akkoriban szinte minden háznál édesapámék bejöttek a konyhába, volt jószág azok nem belökték a féldecit, amit kapcsolhatták ki az állattal való nagymamám készített ki nekik, törõdést hétvégén sem. Nagyapám majd édesapám elment a az istállóban aludt, rendszerint kocsmába egy kis reggeli hajnali kettõ-három körül a tehenek csevelyre. Nagyapám, aki nem járt és lovak mozgolódására ébredt. kocsmába, de a magáét azért Mécsest nem gyújtott, minek is, megitta – mégpedig az én kinézett az istálló ajtaján, vajon mit „anyagbeszerzésem” révén – még mond az idõjárás? Leszedte a friss tett-vett az udvaron, moslékot trágyát, hátravitte a sorogjával, kevert a disznóknak, kicsit majd a maradék íziket (a sepregetett. Közben beindult a kukoricaszár maradékát) újakra munka a konyhában, míg cserélte a tehenek elõtt. A lovaknak lucernát dobott, a jószágok békésen eszegettek. Nagyapám eközben a teheneket vakargatta, tisztította kefével. Akkoriban minden nap alaposan megmosták a tehenek farkát és ami alatta volt, azt is. Az ízik kiszedése után vegyítettet adott nekik. Megjelent édesapám is az istállóban, folytatta a munkát a lovak ápolásával, egyik kezében a vakaróval, másikban a kefével. Ezt követte az itatás. Ha száraz volt az idõ, akkor vályúból, ha csúszós volt az udvar, vederbõl ittak az állatok. Édesanyám is megérkezett a fejéshez, megkötötte a tehén farkát, nehogy megcsapja fejés közben, majd megmosta a tõgyet.
MEZÕSZEMERE 6
nagyanyám felfûtötte a kemencét, édesanyám a tésztát gyúrta a süteményhez. Vasárnaponként a következõ sütemények készültek: túrós, batyus, görhe, bogácsa, puffancs, laska, kompéros és nagyobb ünnepeken különbözõ rétesek. A sütemény után kemencébe került a krumpli héjastól, majd a füstös fazék a belerakott hordóskáposztával kevert hússal. Reggelinél az egész család együtt fogyasztotta el a sült krumplit ütött olajjal megkenve, volt aludttej, sütemény. Reggeli után a férfiak beretválkoztak, tisztálkodtak, majd ünneplõbe felöltözve ácsorogtak az udvaron, mondván, mindig az asszonyokra kell várni. Végre összeverõdött a család és elindultunk a templomba. Mise után, délre az ebéd rendszerint készre fõtt. Ebéd után az emberek ledõltek szunyókálni, az asszonyok közben mosogattak, mert a munkamegosztást, ugye, be kellett tartani. Az asszonyoknak csak egy kis idejük maradt a leülésre, ilyenkor bele-bele néztek a kalendáriumba, majd elindultak a litániára. Három óra körül megkezdõdött a jószágok etetése, majd a fejés. Munka végeztével megvacsoráltuk a füstös fazék tartalmát és ha még jutott rá idõ, rokonlátogatást tettünk a faluban. Az est beálltát, a sötétedést a nap végének tekintettük. Tévé, videó nem volt. Kicsit beszélgettünk, majd eltettük magunkat a következõ hétköznapra, ami annyiban különbözött a vasárnaptól egy gyerek szemével nézve, hogy az emberek tovább, többet és keményebben dolgoztak, beleértve a földdel való bánást is.
lejegyezte „Bikás” Feri, 2003-ban
SZIHALMI HÍREK A Szemere helynévrõl Új kábeltévé hálózat kiépítését tervezi a szihalmi önkormányzat. A buszmegállókat kicserélték modern, üvegfalú várókra. A központban esztétikus piacot alakítottak ki, új hirdetõtáblákat helyeztek el a község több pontján.
Az új M3-as autópálya beindításának örülnek is a szihalmiak, meg nem is. A régi 3-as út forgalma jelentõsen csökkent az ott élõk örömére, de a vállalkozók bánatára. A megépült sztráda moraja zavarja az alig fél kilométerre lakó szihalmiak nyugalmát. Bár irigykedve nézzük mi, szemereiek Szihalmot a vasút és a mûút adta áldások miatt, ami régen és ma is a munkába és munkához jutás jobb esélyét biztosította a szihalmiaknak, azért nekik sem fenékig tejfel. Az idén március végéig tizen hunytak el a községben, míg egyetlen gyerek sem született.
Szihalom titkos szupertartaléka a túl- és továbbélésre az az évek óta lefolytott hõforrás, amit a község bármikor bevethet a fellendülés érdekében. Az önkormányzat a 90°C-os gyógyvíz hasznosításán töri a fejét. Ha sikerül az akció, az ingatlanárak az egekbe szökhetnek a mostaniakhoz képest, és megmozdíthatja a szemerei árakat is.
Bél Mátyás, a 18. századi Magyarország egyik legnagyobb tudósa, „Magyarország szõleirõl és borairól” címû munkájában írja, hogy Mezõzombor (Zemplén megye) határában van egy Szemere nevû hegy, amelyet õ a rajta termõ szõlõ minõsége szerint a másodosztályú szõlõhegyek közé sorol. Egy másik levéltári forrás a Mezõzombor Szemere-tetõ melletti Mádon említi a Szemere hegyet. Ezzel kapcsolatban Mád falu jegyzõje a következõ tájékoztatást adta: ma ezt a területet Szemeredûlõnek nevezik és közigazgatásilag a tõle 5 km-re fekvõ Mezõzomborhoz tartozik, de Mád szélsõ határaihoz sokkal közelebb, 300 méterre van, és az egykoron ott lakók is mádiaknak mondták magukat. A terület most már lakatlan, fõleg szántó, de némi szõlõmûvelés is folyik rajta. Ha már a hegyeknél tartunk, érdemes megemlíteni, hogy Erdélyben, az egykori Háromszék vármegye (ma Kovászna megye) közepén fekszik a Bodoki-hegység. A Gidófalvához közeli egyik csúcsát Szemere-tetõnek nevezik. Magassága 857 méter. A tõle nem messze fekvõ megyeszékhely, Sepsiszentgyörgy túrázóinak gyakran járt útvonalába esik (lásd a mellékelt térképet). zs. Jakab Gábor (folytatjuk)
AKI KAPJA MARJA, AKI VÁGJA VISZI A legelõ és a falu közti fasorból már minden három fa közül kettõt kivágtak és elvittek a fatolvajok. Sorra kerültek a krisztusakácok is. Egyesek a megélhetési bûnözés kategóriájába tartozó falopást bocsánatosnak vélik, büntetést még nem róttak ki rájuk. Ezek szerint szabad a gazda?
Fotó: Bukta Imre
MEZÕSZEMERE 7
MÁRCIUS 15 Március 15-ét a falu ismét fáklyás felvonulással ünnepelte. Az idén huszárunk is volt Prokaj Péter személyében, aki megígérte, hogy jövõre már nem szõrén üli meg lovát, mert a huszárnak f eltétlenül dukál a nyereg és a kard is. Az iskolások ünnepi mûsorát Vaskóné Dózsa Olga tanította be ötödikes diákjainak, akik a szokatlan márciusi hidegben hõsiesen állták szó szerint a sarat is. Bukta Zsolt történelem szakos tanár tömör, szép beszédet mondott, melyben kitért az Egerfarmos Szemere határában lezajlott ütközetre is. Kónya Réka közös Kossuth-nóta éneklésre buzdította a szép számmal összegyûlt ünneplõ falusiakat, melybe elõször a gyerekek kapcsolódtak be. Idõsebb emberek, akik elõször jöttek el ilyen ünnepségre, a himnusz hallatán és az emelkedett ünnepi hangulat hatására bizony a könnyeiket törölgették. Az est programjából hiányoztak a szemerei népviseletbe öltözött asszonyok, akik tavalytavalyelõtt nagy sikerrel énekelték a negyvennyolcas dalokat. Bukta Imre
MEZÕSZEMERE 8
Prokaj Péter, ha felül a lovára...
Bukta zsolt az ünnepi beszédet mondja.
Fáklyakoszorúban a 48-as emlékmû.
„Toborzó” iskolások az élen.
Fotó: Jakab Gábor
2003. május 24-én Dr. Seregély István egri érsek fogja felszentelni a község Plébánia épületét.
EGYHÁZI HÍREK
Március 29-én a mezõkövesdi Szent László plébánián Szenes István nyíregyházi plébános vezetésével lelki napot tartottak a hittanos gyerekek számára. Az alsósok „Zakeusokat” készí tettek papírból, míg a felsõsök ügyességi vetélkedõkön vettek részt. A lelki nap zárásaként Szenes atya misére invitálta a résztvevõket.
Szemerén az elsõ áldozás május 4-én, a bérmálkozás pedig június elsején lesz. Nyári tábor Idén a Felvidék egyik legszebb tájának „meghódítására” hívjuk a felsõs gyerekeket. Július 26augusztus 2 között a Sirava-tó környékét fogjuk bebarangolni maroknyi csapatunkkal. Terveink szerint megnézzük majd Hommonát és környékét, valamint Kassát is.
OLVASÓI LEVÉL
A KÖZÖSSÉG HÁZA „Ebben a megosztott világban az egység és a béke eszköze legyen az új egyházközségi kultúrház” mondta Jéger Károly apát úr, majd így folytatta: Minél kisebb egy település, annál inkább jelentkezik a széthúzás. Fontosnak tarom, hogy Mezõszemere, mely híres volt összetartozásáról, ne legyen ennek az áldozata. A mai életben az öregek és a fiatalok, mivel más-más világban nõttek fel, nem képesek közel kerülni egymáshoz. Nagyon fontos, hogy ez a távolság csökkenjen. A Közösségi Ház ezt a feladatot is szolgálná. A többfunkciós épületben közösségi terem, szobák, konyha kap helyet, az emeleti tetõtérben legalább negyven fõ elszállásolására alkalmas szobák vannak, mosdókkal, zuhanyozókkal és egy társalgóval. Az egyházközség dönti el, ki lesz majd a gondnoka, szervezõje, felelõse, de igazán jól csak akkor fog mûködni, ha a cél érdekében az emberek áldozatot vállalnak – fejezte be mondandóját apát úr. Lejegyezte Bukta Imre
Kedves részetekrõl, hogy a kápolnát betettétek az újságba, amit élvezettel olvastam végig, azonban nem egyedül festettem. (A másik alkotó Stefanovics Péter – szerk.) És ezen kívül még egy másik észrevételem is lenne, mégpedig az, hogy az egyházak felekezeti megoszlásából kihagytátok szerény vallásunkat, az Unitáriust, amely az Evangélikusok után következne, hiszen Magyarországon már több mint 14 000 tagja van, vidéken több imaházzal, Pesten két nagy templommal rendelkezik. Azért is fontos, mert hazánk területén elõször a Pálosok próbálkoztak Esztergomban 1250-ben egyház alapítással, de abból csak szerzetesrend alakult ki, míg az Unitárius egyház, mint keresztény felekezet 1568 óta mûködik, mint bevett egyház. Alapítója Dávid Ferenc Katolikus pap és filosz volt, akinek tanait – az Egy Isten hitet – akkor a Tordai Országgyûlésen, az egyházi türelem jegyében elfogadták és ezzel együtt a lelkiismereti szabadság igényét, a különbözõ hitek iránti toleranciát is törvénybe iktatták. Mindez a világon elõször a Magyar Királyság területét képezõ Erdélyi Nagyfejedelemségben történt meg. János Zsigmond magyar király, mint a reformáció híve, több vallás felvétele után az Unitáriusnál kötött ki. Ez mégiscsak kuriózum! Ölellek Benneteket, Elekes Károly képzõmûvész, Budapest
MEZÕSZEMERE 9
Bukta Zsolt fotója.
RÖVID HÍREK Március hónapban a Polgárõrség „bevetésen” vett részt. A késõ esti órákban a mintegy 20 fõs szemerei kommandó becserkészte az egész falu területét. A betyárok azon az éjszakán nem tevékenykedtek, így aznap este békésen pihenhettek a szemerei polgárok. Ismét foltozták a fõutat. Reméljük, õsszel a csatornázás után tényleg rendbe teszik a település úthálózatát.
Fotó: Bukta Imre
Márciusban tûz ütött ki a Rákóczi út „Csikójáró” felõli végén. A tûzoltóknak sikerült a kigyulladt ház hátsó felét megmenteni. A helyi kisebbségi önkormányzat választott vezetõi lemondtak tisztségükrõl, ezért a mûködtetésükre államilag biztosított több százezer forint felhasználását egyelõre befagyasztották. Jó hír: Egyre kevesebb a kóbor eb a faluban. Rossz hír: Egyre kevesebb az óbor ebbe a faluba.
Bukta Imre felvétele.
Európa Szemerén. Tovább indulnak a biciklisták.
MEZÕSZEMERE 10
EU zászlóval Szemerén Április 7-én érkezett Mezõszemerére az a két profi kerékpározó, akik egy héten át a megye 119 településére vitték el az EU zászlót. Szándékuk szerint a településeken mûködõ szervezetektõl gyûjtöttek emléklapokat, melyekbõl a túra végén egy reprezentációs albumot készítenek. A Thaiföldet is megjárt biciklisták következõ állomása Egerfarmos volt, ahonnan az ott töltött éjszaka után Mezõtárkányra, majd a Tisza menti falvakba látogattak el.
KOMPÉROS SZÉL SZIDI MÓDRA Fél liter meleg tejet kelesztõtálba öntünk, beleteszünk10 deka zsírt, 1 csomag élesztõt belemorzsolunk, 1 kávéskanál cukrot, 1 tojást, összedolgozzuk. Kelesztjük. Ha megkelt, annyi lisztet keverünk hozzá, amennyit felvesz, egy csipetnyi sóval jól kidolgozzuk. Tovább kelesztjük, közben kétszerháromszor átgyúrjuk. Kinyújtjuk és megkenjük a következõ töltelékkel: kb. 80 deka fõtt krumplit áttörünk, beleteszünk egy marék lisztet, sózzuk, egy kevés tejjel kenhetõvé dolgozzuk. Rákenjük a tésztára, majd forró sütõbe tesszük. Amikor kisült, még a tepsiben megvajazzuk a tetejét. Hûlés után kockákra vágva tálaljuk. Ugyanezt keletlen tésztából is elkészíthetjük, ennek a széleit felhajtjuk. Ezt nevezzük bocskoros kompérosnak.
A bukta szót hallva egy hasáb alakú süteményre gondolunk, melyet kelt tésztából, túróval vagy lekvárral töltve készítenek. A régi paraszti világban azonban többféle, az egész magyar nyelvterületen ismert ételt is buktának hívtak. Bár ezek az ételek országszerte ismertek voltak, csak bizonyos vidékeken kapták a bukta nevet. Gasztronómiai kalandozásunkban segítségünkre van a Magyar Néprajzi Lexikon. Nézzük csak a következõ receptet: Hámozott, vízben péppé fõtt tört burgonyát kevés liszt hozzáadásá val besûrítünk, majd apró darabokra szaggatjuk, mákkal, túróval, tejfölös zsírral, pirított hagymával, káposztával, morzsával tálaljuk. Bizonyára mindenki rávágja: ez a ganca! (Felénk leginkább túróval.) Igen ám, de ezt az ételt a nyugati Felföldön és alföldi szomszédságában helyenként buktának hívták. Északnyugat-Magyarországon sokkal általánosabban buktának nevezték az „öntött tészták” csoportjába tartozó, alábbi módon készített ételt: Kelt tésztából legtöbbször a kenyér nyers tésztájából véve hosszú rudakat vagy apró gömbölyû darabokat sodortak, melyeket a kemence földjén kisütöttek. Felhasználáskor szûrõbe téve forró vízzel leöntötték. Így megpuhítva a fõtt tésztákhoz hasonlóan mákkal, túróval tálalták. Már hallom olvasóimat: ez a guba! Szintén északnyugatra tõlünk, de hozzánk közelebb, Palócföldön a következõ ételt hívták buktának: Forrásban lévõ vízben a lisztet (kukorica, árpa, hajdina) állandóan kavargatva sûrûre fõzték. Kiszaggatták, és vidékenként eltérõen, tejfölös zsírral, pirított hagymával, káposztával, morzsával, tejjel, túróval, szilvalekvárral ették. Nehéz pontosan rekonstruálni ma már, hogy hol, mit, minek neveztek. Tájegységenként, sõt falvanként is változhatott. Annyi bizonyos, hogy tõlünk északnyugatra, Palócföldön és azon túl vannak/voltak olyan ételek, melyet az ott élõ magyarság buktának nevezett. Ezek a régi paraszttársadalom alapvetõ, rendszeresen fogyasztott ételei voltak. Írásomban kénytelen-kelletlen már múlt idõben fogalmazok. Ezek az ételek elnevezéseikkel együtt lassan feledésbe merülnek. Átveszi helyüket a McDonalds' és a „TESCO gazdaságos” (ez nem a reklám helye). Ha régi jelentésében nem is, de vezetéknévként jó eséllyel tovább él a Bukta név.
A BUKTA
zs. Jakab Gábor
MSZP Mezõszemerén
Országosan április 12-én tartották az Euróbai Unióhoz való csatlakozásról szóló népszavazást. Mezõszemerén a vártnál többen, 423-an adták le voksukat, ebbõl 357-en igennel, 58-an nemmel szavaztak. 8 szavazat érvénytelen volt. Az adatokból következik, hogy Szemerén az országos átlagnak megfelelõen a szavazók 84%-a
2002. szeptemberében 14 fõvel megalakult az MSZP helyi alapszervezete. Jelenleg 21 tagja van. A bejegyzett szervezet választott titkára Rostás Istvánné, helyettese Csontos Imréné lett. Irodát a helyi Önkormányzattól bérelnek, melyhez a berendezést a tagok adták. Az alapszervezet célja a baloldali gondolkodású lakosok megszólítása, valamint a község érdekében való tevékenykedés fogalmazta meg kérdésünkre Rostás Istvánné.
Hosszú tél Kemény, hosszan tartó tél van mögöttünk. A januárban lehullott negyven centis hó még március közepén is fehérlett a kertekben. Januárban három napon át szakadtalanul esett a hó. Az önkormányzat traktora folyamatosan tisztította az utakat.
EGYESÜLETI HÍR A Mezõszemerei Civil Egyesület január végén tarotta rendes éves közgyûlését. A vezetõség beszámolt a tavalyi tevékenységrõl és az idei tervekrõl. A tagság erre az esztendõre is Bukta Lajost választotta elnöknek.
MEZÕSZEMERE 11
SZÉTFOLYÓ VAGYONUNK
EU-NAP ÉS FALUGYÛLÉS Két egymás utáni napon szervezte meg az önkormányzat az „EU-napot” és a falugyûlést. Az április 10-én este 6-kor kezdõdõ összejövetelen Bukta Gábor polgármester bevezetõje után a meghívott vendég, Soós Tamás, a Heves Megyei közgyûlés elnöke tartotta meg beszédét az EU mellett, melyben kitért a helyi sajátosságokat érintõ kérdésekre is. A nyolcvanfõs hallgatóságból többen kérdéseket tettek fel, melyek a gazdálkodás, nyugdíjak és bérek tárgykörében fogalmazódtak meg. A gyûlés zenés mûsorral ért véget. A másnap, április 11-én tartott falugyûlésre körülbelül negyvenen mentek el, egyesek a hírverés hiányát kifogásolták. A pulpituson felsorakozott a teljes önkormányzat. Bukta Gábor polgármester szabatos beszámolója után melyben kitért a 2003-as tervekre is lakossági hozzászólások következtek. A buszmegálló, közkutak lezárása, utcai szemétgyûjtõ kosarak és még sok más kérdés vetõdött fel a lakosság részérõl. Bukta Imre
MEZÕSZEMERE 12
Milliók folynak el a szemerei határban, a hatvanas évek elején fúrt kutakból. Nem voltam rest, Zselykével kimentünk az ostorosi, állandóan folyó kúthoz és egy stopperóra meg egy tízliteres kanna segítségével megmértük a kút hozamát. Tizennyolc másodperc alatt telt meg a kanna s ez egy évre kiszámolva több, mint 17 ezer köbméter elfolyó friss artézi vizet jelent. A mai árakra levetítve három és fél milló forint az a víz, ami csak ebbõl a kútból elfolyik. Ilyen kút pedig legalább 7-8 csorog a szemerei határban. A polgárõrség újrahívásáról döntöttek és Nem kell senkinek? a megjelentek egyhangú szavazatával, 30 fõvel megalakult a polgárõrség, B. I. melynek vezetõje Tari László lett. (A vezetõség azóta megváltozott – szerk.) A Megyei Polgárõr Szövetség alelnökének, Rajna Kálmán Dormánd község polgármesterének tájékoztatója után a vezetõséget is megválasztották. Egyszerû kis csendes fészek, Az adat felvételezés megtörtént, a Otthonomban heverészek. cégbíróságnál történõ bejegyzést Gondolatban elmerülve, követõen a szolgálat megkezdi Világ zaját elkerülve. mûködését. A szakmai és gyakorlati képzést Rajna Kálmán és Román Ide látszik a fák lombja, Bertold kmb. rendõr-fõtörzsõrmestre Zöld levelek milliója. vállalta. Az oktatás végén a vizsgát a A lenyugvó Nap sugara megyei polgárõrszövetség vezetõi Bíbor fényt szór a világra. jelenlétében teszik le a leendõ polgárõrök. Szárnyalnak a gondolatok, A polgárõrség felállítása fontossá vált a Emlékeimben kutatok. községben, mivel az elmúlt idõben Kémlelem a jövõm útját, elszaporodtak a betörések, lopások, Megszépítem múltam kútját. illtéktelen személyek itt tartózkodása, akik nem tudták indokolni jelenlétüket a Áldom ezt a nyugodt percet, faluban. Mint gyógyító nagy kegyelmet. Reméljük, a polgárõrök és a helyi A csendesség oly nyugtató, körzeti megbízott összehangolt Szent nyugalom, oly megható. akcióikkal elejét tudják venni a további betöréseknek, sikeresen hozzájárulnak a Gondolatban gazdag élet, környékbeli erdõk védelméhez, a Bágyadt szívem újra éled. lakosság közbiztonságának javításához. Talán fenn az égi szemek Eredményes mûködést kívánunk nekik!
POLGÁRÕRSÉG MEZÕSZEMERÉN
MAGÁNYBAN
Én felettem is õrködnek.
Bukta Gábor polgármester
Jakab Barnabás
A szemerei bíró és unokája
édesapám hajójegyét megvehesse PURINA Amerikába, ahonnan nagyanyám nemsokára hazasírta. Apám az elsõ Heti rendszerességgel, más-más világháborúban megsebesült, majd ütemben hangszórós autók járják a orosz fogságba esett. Gyerekkoromban falu utcáit, különbözõ árut, sokat mesélt az orosz hadifogságról, szolgáltatást felkínálva. Ma már Amikor e cikk megírásához fogtam, például arról, hogy két másik nemcsak a jégkrémet rakják a erõs dilemmába estem. Ugyanis szánkba, jól idõzítve a vasárnapi szemereivel, Tóth Antallal és Farkas szemerei beszélgetésem Jakab ebéd után, hanem megjött a purina Jánossal részt vettek az októberi Barnabással egyrészt azért jött létre, is. szocialista forradalomban a bolsevikok hogy nagyapjáról, az egykori bíróról Eredménytelen üzleti fogás lenne, oldalán. Ennek köszönhetõen kerültek írjak. Beszélgetés közben azonban ha a kivehetetlenül eltorzult Szibériába, ahol a nagy fényességes kibontakozott a beszélõ-mesélõ Barna „gázcsere” zörejt a falut járó forradalom helyett az északi fényben intelligens, rendkívüli memóriával vállalkozó kicserélné jól hallhatóra, „gyönyörködtek”. Apámról, hányatott mert az emberek nem értenék a megáldott egyénisége. Így most az õ sorsa miatt, két fényképem maradt, az megváltozott jelt, még azt visszaemlékezéseit közlöm családjáról, egyik Amerikában, a másik Szibériában gondolnák, nem is a gázos jött. gyermekkoráról. készült. A purinás autó még rejtélyesebb. A Én a szemerei származású János színesre dekorált furgon „A szemerei Jakabok Erdélybõl bácsihoz kerültem Kövesdre végignyargal a falu utcáin, a származnak. Egy Jakab nevû szabóinasnak, de egy alkalommal gázossal ellentétben érthetõen és katonatiszt házasodott be Szemerére, megégettem egy kabátujjat a szenes táncra-perdülõs dallam kíséretében késõbb az õ leszármazottai lettek a vasalóval, így végül Szemerén Juhász kürtöli: „meghoztuk a purinát!”. Az népes „mucu”, „kánya”, „koha”, „tyúk” Gábor szabónál töltöttem le a három eleinte csúfolkodásnak vélt szöveg és „kis” Jakabok. Anyai nagyapám tanoncévet. Mocsáryéknál a kastélyban hallatán, mire észbe kapok és Mátyás volt, vallásos, tiszta erkölcsû egy évet szolgáltam szobainasként. eldobom az ecsetet, kapát (ezt férfi. Az apai nagyapámat is Mátyásnak Rájuk, mint gõgös, szociálisan ritkábban), rohanok a kapuhoz, hogy hívták, õ elég hamar özvegységre jutott érzéketlen emberekre emlékszem. elcsípjem az autót és végre (felesége Kis Mária volt). Szerette az 1941-et írtunk ekkor. A gõzeke és az megtudjam, mi az a purina, a kis asszonyokat, tekintélyt parancsoló udvari cséplés idõszaka volt. Két jeles teherautó már a másik utcasarkon jellem volt. Õ lett a falu választott iparos volt a faluban, Sebestyén Ferenc jár, maga után húzva zenés bírója, több cikluson át. Ez a beosztás és Szloboda Miklós. Számos hirdetését. talán a mai polgármesternek felelne találmányuk volt, de Sebestyént még a Elhatároztam, legközelebb a kapu meg. Helyettese volt a törvénybíró, felfúvódott tehénhez is ki lehetett hívni. mögött várom, hogy elkapjam akár melléjük rendelve dolgozott a falu a kerekek elé dobva magam, Rajtuk kívül szabó, suszter, olajütõ, jegyzõje, akárcsak ma is. Nagyapám, szódás kovács iparosok tevékenykedtek megállásra késztetve és megtudjam aki már foglalkozásánál fogva is a faluban. A Hangya Szövetkezetben (a végre, mi is az a purina. Isten bizony, olvasott ember volt, a Népszavát járatta mai Nagybolt helyén), Orovecz ha elcsípem egyszer, bármi legyen is az a purina, egyet veszek belõle. és öregkorára, hátul a fesztungban a Istvánnál, mindent megkaphatott a falu könyvespolcon sok irodalmi mûvet is lakossága, a petróleumtól a B. I. összegyûjtött. Mint bíró, a szegények selyemkendõig. Cséplõgép legalább védelmezõje volt, mai értelemben három volt a faluban, olajütõ kettõ.” SE FOCI, SE GÓL, SE KAPUFA baloldali gondolkodású ember. A néhai focipálya területén Szent GyörgyAkkoriban az apróbb pereket, napjától Szent Mihályig birkanyáj mezsgyevitákat, tyúkpereket a faluban Annak ellenére, hogy Barna ötven éve legelészik. A nnak idején egy-egy rendezték le. Nagyapám nyilván jól elkerült a faluból, rendkívül élénk vasárnap délután százak látogattak ki a végezte feladatát, mert több ciklusban emlékeket õriz a negyvenes-ötvenes Szemere-Aldebrõ visszavágóra. A is megválasztották. Volt mellette még évekrõl. Számos színes történetet mesélt gyönyörû nyárfasor övezte futballpálya egy kisbíró is, akinek a dolga az volt, el, melyek külön fejezetet érdemelnek. mellett ilyenkor csapolt sört mértek, a hogy a hivatalos hirdetményeket a Azonban idõben ugranunk egy nagyot. leánykák körbe-körbe sétáltak a pálya faluban kidobolja. Kevesen tudják, hogy az õ nevéhez körül. Az emberek tökmagolva kiabáltak Emlékeim között szerepel egy fûzõdik a varroda idetelepítése, Tuza be a pályára: „Add be középre!”. A meccs gyönyörû festett ágy (nyoszolya), rajta Antal tanácselnöksége idején. Ma végén az aldebrõi szurkolók gyorsan 1907-es évszám, mely szüleim Budapest belvárosában él feleségével, felugráltak a csepel teherautókra, mielõtt házassági évét jelentette. Akkoriban ritkán tud hazalátogatni. Az baj történhetett. Elrobogtak. illett a törvénybíró lányának illett a bíró irodalomban nemcsak jártas, verseket is Tavaly még mindkét kapufa megvolt. fiához hozzámenni. Ebben a kicsit ír, melyekbõl újságunkban is közöltünk Tavaszra egyik eltûnt. No, ezzel jól kényszerû házasságban aztán szép már. befûtöttek az aldebrõieknek! lassan összemelegedtek. Nagyapám eladott egy piros-tarka tehenet, hogy Bukta Imre
MEZÕSZEMERE 13
ISKOLAI HÍREK FARSANG Februárban a szülõkkel közösen került megrendezésre iskolánkban a farsangi karnevál. A tanulók 90 %-a jelmezbe bújt. A csodálatosabbnál-csodálatosabb egyéni maskarásokat az osztályonkénti csoportos jelmezes felvonulók követték, akik egy-egy kis mûsorszámot is bemutattak. A zsûri nehéz döntés elõtt állt, de végül sikerült rangsorolnia. Az egyéni kategóriában: I. helyezett A kis tehén jelmez Ficsór Gábor 1. osztály II. helyezett Ludas Matyi jelmez Bukta Bence 1. osztály III. helyezett A cápa jelmez Marton Zsuzsanna 4. osztály Csoportos kategóriában: Alsó tagozatból I. helyezett Háremhölgyek 3. osztály II. helyezett Szulejmán és háreme 4. osztály Felsõ tagozatból I. helyezett Dáridó 8. osztály II. helyezett Karibi táncosok 5. osztály III. helyezett Násznép 7. osztály Minden jelmezes kapott édességet, gyümölcsöt vagy tortát. Szeretnénk megköszönni az önzetlen felajánlásokat, amelyek ezeket a jutalmazásokat lehetõvé tették. A zenét volt diákjaink „mixelték”, nekik is köszönjük, hogy eljöttek. A büfében a szülõk szorgoskodtak, ezúton szeretnénk önzetlen segítõkészségükért köszönetet mondani, és nem utolsósorban a zsûri tagjainak, kollégáimnak, a polgárõrségnek és a diákságnak, hogy jókedvükkel, vidámságukkal felejthetetlenné tették ezt a napot. Molnárné Ködmön Katalin
MEZÕSZEMERE 14
JÁTÉKOS SPORTVERSENY Iskolánk alsótagozatos tanulói már több éve sikeresen szerepelnek a „Játékos sportverseny” sorozat körzeti versenyein. Az idei tanév decemberében került sor ismét a vetélkedõ körzeti fordulójára Füzesabonyban, melyen lánycsapatunk és fiúcsapatunk is az elsõ helyen végzett. Idén januárban vegyes csapattal indultunk és negyedik helyezést értük el. Oszkocsilné Csajbók Éva
ÓVODA UTÁN ISKOLA Hamarosan elérkezik a leendõ elsõ osztályosok beírása. Az iskola és az óvoda vezetése és nevelõtestülete nagy figyelmet fordít arra, hogy a leendõ elsõ osztályosoknak minél könnyebb, zökkenõmentesebb átmenetet biztosítsanak az óvodából az iskolába történõ átlépésnél. E cél érdekében március 27-én „Iskolakóstolóra” hívtuk a legnagyobb óvodásokat. Ezen a napon Marika néni és Ircsi néni tartalmas programokkal várta a leendõ elsõs tanítványokat. A gyerekek az osztályteremben játékos feladatokat oldottak meg, ahol többen elsõ piros pontjukat is megszerezték. Ezt követõen a szakköri tanulók segítségével kipróbálhatták az iskolai számítógépeket, majd a tornateremben vidám sorversenyeken, labdajátékokban vettek részt. Reméljük, hogy jól érezték magukat, és szeptemberben örömmel jönnek majd iskolába. A leendõ elsõ osztályos tanulók szülei az iskola és az óvoda által közösen szervezett szülõi értekezleten vettek részt április 2-án. Az értekezleten az iskola vezetésétõl és az osztályfõnököktõl tájékoztatást kaptak az elsõ osztályba történõ beíratással kapcsolatos teendõkrõl, illetve az iskolában folyó tartalmi munkáról. Az elsõ osztályosok beíratására április 7-én és 8-án került sor.
NYÍLT NAP Intézményünkben március 26-án iskolai nyílt napot tartottunk, mely lehetõséget kínált valamennyi szülõ számára, hogy betekintést nyerjen az iskola belsõ életébe. Az érdeklõdõ szülõk részt vehettek a tanítási órákon és valamennyi iskolai foglalkozáson, ahol megfigyelhették gyermeküket tanulás közben és az iskolában folyó nevelõ oktató munkát. Az alsó tagozaton összesen 12 fõ szülõ használta ki a nyílt nap kínálta lehetõségeket. Legtöbben az elsõ osztályos szülõk érdeklõdtek gyermekük iskolai tevékenysége iránt. Felsõ tagozatban sajnos kevesen használták ki a nyílt napot. Köszönjük azon szülõk érdeklõdését, akik eljöttek, s reméljük, hogy a következõ nyílt napon nagyobb lesz az érdeklõdés
Az általános iskolák tanulói számára meghirdetett Német Szépkiejtési versenyen iskolánk 5 tanulója vett részt. A területi szintû megméretésnek az Egri Rákóczi Ferenc Általános Iskola adott helyet. Gál Henrietta 5. osztályos Tóth Szabina 5. osztályos Rostás Benjamin 7. osztályos tanulók remekül helyt álltak, amirõl egy emléklap ad tanúbizonyságot számukra. A 4. osztályosok kategóriájában Moldován Enikõ 3. helyezett lett, Molnár Flóra pedig korcsoportjában az 1. helyet hozta el iskolánknak. Az április 5-én megrendezett Megyei Döntõn a következõ eredményeket érték el tanulóink: Molnár Flóra V. helyezett, Moldován Enikõ pedig II. helyezett lett. A tanulók teljesítményéhez gratulálunk. Lõrinczné Antal Judit felkészítõ nevelõ
Bartók István
Helyismereti lottó gyerekeknek
Bartók István
Kérdés: Lassan feledésbe merülnek a falut körülölelõ földterületek népi elnevezései. Most számotokra szeretnénk feleleveníteni õket ezzel a feladattal. A megfejtéshez természetesen vegyétek igénybe szüleitek, nagyszüleitek segítségét. Megfejtésként a számoknak megfelelõ elnevezéseket küldjétek el nekünk. A helyes megfejtést beküldõk ajándékot kapnak. A megfejtést kizárólag postai úton fogadjuk el. Címünk: Mezõszemerei Civil Egyesület, Mezõszemere, Szabadság út 109 A helyes megfejtést és a nyertesek névsorát nyári újságunkban közöljük. Várjuk leveleiteket!
NÉMET SZÉPKIEJTÉSI VERSENY
Mezõkövesd
Szihalom
Melyik elnevezés melyik, a térképen megadott számnak felel meg:
1 2
3
SÓHAJTÓ
4
JEGES CSIKÓJÁRÓ TAGOSDÛLÕ
Mezõtárkány
Egerfarmos
MEZÕSZEMERE 15
Lakodalom, 1937. szeptember 7. Hérészek. Menyasszony és võlegény a 30-as években.
Lakodalom a 30-as évek végén. Lakodalom a 30-as évek végén. Ágyvivõk.
A 2001 õszi számunkban közöltünk írást a szemerei lakodalomról. Szerettük volna fényképekkel illusztrálni az írást, de akkor nem jutottunk hozzá, így ezt most pótoljuk. El kell mondani, hogy az akkori szöveg írója, Juhonka néni és a most közölt képek között nincs személyes kapcsolat. Ezeket a képeket „Bikás Feri” bocsátotta rendelkezésünkre, az õ szülei lakodalmát örökítették meg a felvételek. Ha belegondolunk, alig több mint hatvan év távlatából nézve látható, mekkorát változott, fordult a világ, mennyire könnyen ment akkoriban, és milyen nehezen most egy-egy közösségi esemény, ünnep, egy nagy családi megmozdulás. Volt olyan szombat, hogy három lagziban mulattak a szemereiek, a fél falu szó szerint hivatalos volt a mulatságokba! Személyes véleményként azt írhatom – habár akkoriban nem éltem – hogy e mai modern világ eszközei, a TV, videó és elsõsorban a pénz nyújtotta fogyasztás szemléletû hajszolt világ nem képes pótolni az emberi kapcsolatokat, melyekre egyre inkább égetõen szükségünk van. Mennyivel szebb volt egy lakodalmas menet, mint ma egy átsuhanó autó!
Lakodalom a 30-as évek végén.
YESÜL EG
Õ SZ E M E EZ
I CIVIL
•
ET
RE
MEZÕSZEMERE Kiadja a Mezõszemerei Civil Egyesület Szerkesztõk: Bukta Imre, Bukta Zsolt, Kónya Réka Grafikai szerkesztõ, DTP: Kónya Réka Készült 300 példányban az Állami Nyomda Rt támogatásával. Copyright Bukta Imre, 2000
Bukta Imre
M
