MEZİGAZDASÁGI SZEMLE HAVI FOLYÓIRAT Magyar-Óvár, 1890. évi junius hó. Hatodik füzet.
VIII. évfolyam.
Búzatermelésünk fejlıdése. Hogy búzatermelésünk az utóbbi évtizedek alatt mily óriási lendületet vett, úgy kiterjedésben mint hozamban, azt néhány ujabb statistikai adattal kivánjuk illustrálni. Ezen adatok megfigyelése annál érdekesebb és tanulságosabb, mivel megnyugvással constatálható belılök, hogy a búzatermelés terjedése nálunk nemcsak extensiv irányban halad, hanem – igen észlelhetı mértékben – intensiv fejlıdésében is emelkedik. Hazánk, már adott természeti viszonyainál fogva is kitünı talaja és kedvezı égalja folytán – hivatva van, a világ búzatermelésében nagy szerepet viselni; mely rendeltetésének fokozódó mértékben és örvendetes eredménynyel igyekszik is eleget tenni. Bizonyítják ezt az alábbi statistikai adatok: Magyarországnak 1888. évi búzatermése (47, 880.101 H/a) a világ összes búzatermelı országai közt az ötödik, az európai búzatermelı országok közt pedig a harmadik helyen áll – a termés mennyiségére nézve; minıségre nézve pedig elsı helyen állunk. 1887-ben még nagyobb termésünk volt = 51,420.798 H/l ; Horvát-Szlavonország búzatermése mindkét évben nincs beszámítva. 1887. évi búzatermésünk az egész világ azon évi búzatermésének = 758 millió hektoliternek1) 6.57 %-át képviselte. Legnagyobb százalék = 19.31 esik az észak-amerikai Egyesült Államokra: 146.39 millió hektoliterrel; következik Francziaország, 12.70 %-kal és 96.31 millió hektoliterrel; utána Oroszország, 11.82 %-kal és 89.63 millió hektoliterrel; végre KeletIndia, 11.64 %-kal és 88.24 millió hektoliterrel. Ámde a búza hazánknak nemcsak legnagyobb gazdasági terménye, de – a liszttel egyetemben – legnevezetesebb, legbecsesebb áruczikke is. Az 1888. évben – a nyomott búzaárak daczára – búzakiviteli többletünk 57,143.000 frt (7.32 frttal számítva 1 q búzát) és lisztkiviteli többletünk 58,605.000 frt (13 frttal számítva 1 q lisztet) értéket képviselt. Teszen együtt a nevezett két áruért 115,748.000 frt kiviteli többletet! Összes búzatermésünk képviselt: 1885-ben, 1886-ban, 1887-ben,
6.97 7.58 6.43
frttal „ „
számítva „ „
1q 1„ 1„
= = =
216.9 millió forint 215.2 „ „ 262.8 „ „
értéket vagy összes mezei növénytermelésünk értékének 27.8–33.7 %-át. Ilyen értékü termények valóban megérdemlik a magán- és nemzetgazda legnagyobb figyelmét! Lássuk már most közelebbrıl a hazai búzatermelés belviszonyait. Mezei termelésünkre nézve elsı sorban kedvezı ama körülmény, hogy hazánk összes területébıl 95.36 % fordíttatik termelésre. E tekintetben csaknem elsı helyen állunk egész
1
Az észak-amerikai Egyesült államok földmívelési kormányának megbízható adatai alapján fölvéve.
Európában. E viszonyt csupán Cseh-, Morva- és Gácsország mulják felül egy-egy százalékkal. Az összes termıtérbıl esik nálunk szántóföldre 11, 584.002 H/a vagy 20, 128.587 kat. hold. Az eke alatt álló földterületbıl maguk a kalászos növények több mint felerészt foglalnak el: 1887-ben 53.53, 1888-ban 5218 %-ot; sıt a tényleg bevetett területbıl 65–66 %-ot foglalnak el nálunk a kalászosok! Összes terményeink közt legnagyobb arányban ıszi búzát produkálunk, és pedig (ıszi, tavaszi és tönkölybúzát együtt) a szántóföld területének 20 egész 24 %-án. E tekintetben csak Olaszország (39.95 %) Románia (29.87 %), Spanyolország (28.44 %) és Francziaország (27.23 %) teszen túl rajtunk. Magyarországon 1888-ban bevetve volt: búzával rozszsal árpával zabbal kukoriczával
az összes szántóterületbıl ezer, H/a-okban 23.61 % 2,770 9.42 „ 1,106 8.36 „ 9,81 8.90 „ 1,045 15.88 „ 1,865
Ezekkel szemközt elenyészı arányban szerepelnek a többi culturnövények, és pedig esett 1888. évben az összes szántóföldbıl: a hüvelyesekre a burgonyára a kereskedelmi növényekre együtt a takarmány- „ „ elemi csapások folytán kiveszett
0.98% 3.74” 1.92” 5.07” 3.02”
Ugarnak pedig marad évenkint 16.7 – 20.8 %. Eltekintve most a további kritikai megjegyzésektıl, ezen utóbbi viszonyokra, nemkülönben a kereskedelmi és takarmányvetemények termelésarányára, apadó vagy növekedı tendentiájára nézve: maradjunk csupán a búzatermelés alakulásainál. A búzatermelés nálunk nagyobb arányokat kezdett ölteni az ötvenes években, fıleg midın legdúsabb búzatermı vidékeinket a vasút hozta összeköttetésbe a nagyobb világpiaczokkal. Az absolut kormány adatgyőjtései szerint a magyar korona országainak búzatermése 1854ben 13.2 millió, 1857-ben 18.0 millió, 1859-ben 17.2 millió hektolitert tett.2) Ugyanezen forrás alapján a kétszeres termése volt 1854-ben 9.8 millió, 1857-ben 11.6 millió, 1859-ben 10.1 millió hektoliter. Holott a lefolyt 20 év alatt csak 1.55 és 3.69 millió hektoliter közt ingadozott a kétszeres termése; 1888-ban pedig 2.76 millió hektolitert tett. Jelenleg csupán saját használatra és némi részben helyi fogyasztásra termesztetik nálunk a kétszeres; a nagy gabonapiaczokról a forgalomképesebb búza végleg kiszoritotta. Búzánk messze túlnyomó része ıszi búza. Míglen ezzel közel 3 millió hektár vettetik be (1888-ban 2,770.000 H/a; a tavaszi búza csak 150.000 egész 180.000 H/a területet foglal el (leginkább az erdélyrészi megyékben) és évi termése 1–2.6 millió hektoliter közt váltakozik. Máskép áll a dolog a tavaszi búzára nézve nagy versenytársainknál Oroszországban és ÉszakAmerikában; itt a tavaszi búza játsza a fıszerepet. Dél-Oroszország híres fekete-földjén majd kizárólag tavaszi búzát termesztenek, és pedig a mienkhez hasonló kemény, piros, aczélos 2
Tafeln zur Statistik der österr. Monarchie.” Wien, 1859, 1861, 1862.
minıségben. Oroszország 11.7 millió hektárnyi búzavetésébıl 9.0 millió esik a tavaszi búzára. ÉszakAmerikában is a tavaszi búza adja a jelesebb minıséget. Lássuk most már azon számadatokat, melyek hazánk búzatermelésének úgy területileg, mint hozamilag való hatalmas fejlıdését bizonyítják. Ez irányban a magyar hivatalos statistika 20 év óta igen érdekes adatgyőjtéseket létesitett, amelyek nyomán mindenekelıtt azt látjuk, hogy a búzaterület Magyarországon az utóbbi 20 év alatt annyira növekedett, miszerint az 1888-ban learatott terület ( = 2,770.040 ) 28.40%-kal multa felül az 1869-ki búzaterületet ( = 2, 157.590 H/a). 1888-ban a búzával bevetett terület hazánkban 29.60 %-át tette az összes learatott területnek, de a gazdag talaja alföldi megyékben a 40 %-ot is haladta meg. Így Csongrádban 40.75, Békésben 41.98, Jász-Nagy-Kún-Szolnokban 43.70, Torontálban 46.62, Temesben pedig 47.52 %-ot képviselt. Az ıszi búza tehát folyton több tért foglal nálunk; mi részint a többi gabonafélék és ipari növények termelésének megszoritása, részint a nagymérvü új gyeptöréseknek eke alá hóditása által válik lehetségessé. Ezen terjeszkedési iránylatnak az 1882. év óta tapasztalható rohamos búzaár-hanyatlás sem tudott gátat vetni. Hisz’ még 1887/88-ban is 376.000 H/a-on volt több búza elvetve, mint 1881/82-ben! Daczára a búzaterület emelkedésével fokozódó évi búzaterméseknek, amelyek az 1887 és 1888 két évben együtt hazánkban 99,300.899 7 H/a-re emelkedtek, daczára az európaszerte lábrakapott védvámos politikának, – daczára a gabonaexportáló nagy országok roppant versenyének (melyek közül utóbbi idıben Kelet-India is kezd félelmes állást elfoglalni): örömmel constatálhatjuk, hogy kivitelünk, az utóbbi hét év alatt, búzában és lisztben örvendetes lendületet vett. Az 1888. év kivitele, úgy búzából mint lisztbıl, valóban óriási mennyiségü volt: 7.8 millió métermázsa búza és 4.7 millió métermázsa liszt; holott a „mesés forgalmunak tartott” 1868. évben a búzakivitel csak 6.9 millió és a lisztkivitel 1.58 millió métermázsa volt. Lisztkivitelünk 1888ban 194 %-kal haladta meg az 1868-ki lisztkivitelt. Magyarország búzatermése az utóbbi 20 év alatt 14 és 51 millió hektoliter közt ingadozott. – Legcsekélyebb termés vala 1873-ban: 2, 142.211 H/a-on 14,076.157 H/a, vagyis hektáronkint átlag 6.57 H/a; a legmagasabb termés esett 1887. évre: 2,776.586 H/a-on 51,420.798 cet: ami hektáronkint 18.52 H/a átlaghozamnak felel meg. Hogy azonban a búzatermelés hazánkban nemcsak extensive, hanem intensive is örvendetesen fejlıdik, azt ismét a statistikai adatok kétségtelenül bizonyítják. A nagy termésérıl híres 1868. évben Magyarország összes búzatermése ( = 29.6 millió hektoliter) jóval mögötte maradott a csak gyenge középtermésü 1889. évi termés mellett, mely hozzávetıleg 32.4 millió hektoliterre becsültetik. Még határozottabban nyilvánul a búzatermelés intensiv haladása az utóbbi 10 év átlagtermésében, hasonlítva a megelızı 10 év átlagterméséhez. Az 1869 – 1878. évek átlagtermése 20,888.865 H/a volt: 2,228.724 H/a átlagterületen; holott az 1879 – 1888. évek átlagtermése 36, 945.823 H/l volt: 2, 631.205 H/a átlagterületen. Az utóbbi évtizedben tehát évenkint 16 millió hektoliterrel arattunk többet, mint a megelızı évtizedben! Leginkább tanuskodik azonban búzatermelésünk haladó intensivitása mellett a termések évi átlagában tapasztalható emelkedés; mutatja ezt a következı táblázat: év 1869 1870 1871
átlag hektoliter 8.68 10.99 8.40
év átlag hektoliter 1879 7.46 1880 11.59 1881 12.36
1872 1873 1874 1875 1876 1877 1878 átlag: 1869 – 1878
7.70 1882 6.57 1883 9.74 1884 7.52 1885 6.99 1886 11.22 1887 15.29 1888 9.31 átlag: 1879 – 1888
18.61 12.25 13.73 14.63 13.11 18.52 17.28 13.95
A tavali, gyenge középszerünek tartott búzatermésünk átlaga is meghaladta a 11 H/l-t hektáronkint. Egy tekintet a fenti összeállitásra határozottan gyız meg gazdálkodásunk haladásáról és búzatermelésünknek nem csupán kiterjedésben, hanem belterjességben való emelkedésérıl is. Mert noha az 1869 – 1878-ki évtizedet számos rosz esztendı sujtotta, az utóbbi évtized pedig többnyire jó közép, sıt három igen gazdag esztendınek örvendett; mégis az átlaghozamnak 9.31 set-rıl 13.95 H/l-re való emelkedését nem kizárólag az idıjárás kedvezıbb voltának, hanem inkább a szorgalmatosabb mívelésnek, a bıvebb trágyázásnak, a gondosabban megválasztott és jobban kezelt vetımagnak, a tökéletesebb eszközök és gépek használatának, a czélszerübb vetésfordáknak, szóval az okszerübb és intensivebb gazdálkodásnak kell tulajdonitanunk. Az 1882-ben, 1887-ben és 1888-ban oly magas átlagos terméseket értünk el (17.28 H/l-tól 18.61, H/l-ig hektáronkint), minıket csak a cultura magas fokán álló nyugat-európai országok szoktak felmutatni. Sıt 1888-ban Esztergom, Hont, Tolna, Somogy, Bács-Bodrog, Brassó, Sopron és Háromszék megyékben a hektáronkinti átlagtermés meghaladta a 20 H/l-t! Eltekintve azonban ily egyes kitünı évjáratok eredményétıl: ha csak az 1877–1886. évek évtizedes átlagát veszszük, azt tapasztaljuk, hogy az ország egyes vidékei nagyon eltérı átlagot mutatnak. Legmagasabb termésátlagokat a nyugati megyék adnak: legelöl Sopronmegye 17.29 H/l-rel hektáronkint; következik Esztergom, Tolna, Nyitra és Mosony 16 f-t meghaladó átlagtermésekkel; holott Torontálban csak 12.12, Temesben pedig csak 11 H/l-t tett az átlagos búzatermés. A közlött adatokból azt a következtetést vonhatjuk, hogy: 1-ször: Búzatermelésünk nemcsak kiterjedésben nevezetesen, hanem belterjességben és eredményében, tehát termésátlagaiban is örvendetesen halad. 2-szor: Legnagyobb termésátlagokat hazánkban nem ott találunk, hol legjobb a föld, hanem azon tájakon, hol nagyobb a szorgalom és okszerőbb az arány a termelési és mivelési ágak közt. 3-szor: Még távol állunk a Liebig-féle talaj kimerülés rémétıl. Termésátlagaink – a fokozódott búzatermelés daczára – nemcsak nem hanyatlottak, sıt jelentékenyen emelkedtek. 4-szer: Eddigi tapasztalataink nyomán bátran állíthatjuk, hogy belterjesebb míveléssel és okszerőbb vetésfordák mellett a búza jövıre (az ugar megszoritásával) még nagyobb téren és még magasabb hozammal termeszthetı nálunk. Csakhogy mi nem a föltétlen terjeszkedést, hanem a belterjesebb mívelést ajánljuk. 5-szır: Nagy megnyugtatásunkra szolgálhat jövıre is ama tapasztalás, hogy a hanyatló búzaárakat a termény mennyisége és minıségének emelésével egyenlíthetjük ki. Hisz’ áruforgalmi statistikánk adatai szerint: „az utóbbi évtized alatt – tehát az alacsony búzaárak daczára is – sokkal több értékőt vittünk ki, mint a több rosz terméssel sujtott hetvenes
években: a búzánál az emelkedés 8.92 millió, a lisztnél 19.77 s a kettınél együtt 28.69 millió forintot képviselt évenkint.3) Sporzon Pál.
3
„Közgazdasági és Statistikai Évkönyv' harmadik-negyedik évfolyamát, 1889/90.
