E SZÁM MUNKATÁRSAI
Bukarest
Aszódy János Bányai László Dumitrescu, Geo Herseni, Traian Szemlér Ferenc Kolozsvár
Asztalos István Balázs Sándor Balogh Edgár Bazsó Zsigmond Bodea, I. Gheorghe Bunta Péter Dávid Gyula Ferenczi Sándor Fodor Katalin Jordáky Lajos Kabán Ferenc Kántor Lajos Király László László Ferenc Lászlóffy Aladár Murádin Jenő Nagy Miklós Náhlik Zoltán Roşca, Alexandru Vajda Lajos Zörgő Benjámin Kovászna
Fábián Ernő Marosvásárhely
Kocziány László Kovács Nemere Temesvár
Sándor István Külföldi szerzők
Fromm, Erich Halász László Hermann István
Kazinczy
Gábor:
Három
grácia
XXVII. évfolyam, 10. szám
1968. október
KORUNK havi szemle
*
*
A L E X A N D R U ROŞCA HALÁSZ LÁSZLÓ T R A I A N HERSENI HERMANN ISTVÁN ERICH FROMM ZÖRGŐ B E N J Á M I N B Á N Y A I LÁSZLÓ LÁSZLÓFFY A L A D Á R GEO DUMITRESCU DÁVID G Y U L A KÁNTOR LAJOS ASZÓDY JÁNOS SÁNDOR I S T V Á N
Itt és most
1419
A pszichológia fejlődése Romániában A művészetpszichológia Személyiségvizsgálat Freudtól az újfreudizmusig A szabadság kettős arca és a modern ember Cselekvés és motiváció A román—magyar testvériségért (I. Tóth Zoltán öröksége) Decemberi levél (vers) Biliárd, A hold (Lászlóffy Aladár és Ki rály László versfordításai) A román próza ú j erővonalai A ráció romantikusa (Szabédi László iro dalmi példamutatásairól) Beszélgetés a Gallimard igazgatójával Film a tudományos kutatásban
1421 1427 1436 1442
Mezőgazdasági
1509
1450 1455 1464 1472 1474 1477 1484 1499 1503
HAZAI TÜKÖR NAGY
MIKLÓS
termelésünk
a mérlegen
JEGYZETEK B A L Á Z S SÁNDOR M U R Á D I N JENŐ BAZSÓ ZSIGMOND
Húsz év óta Nagybányától — az ú j hangokig Halódó ösvény peremére
1516 1517 1519
NEMZETKÖZI ELET ASZTALOS I S T V Á N FERENCZI SÁNDOR
Lófarkas zászló helyett tévé-antenna
1521
IFJÚSÁG — NEVELÉS K A B Á N FERENC NÁHLIK ZOLTÁN
Az etikai nevelés paradoxonjai A Lancaster-iskolák hazánkban
1529 1536
„Monstre-per" Kolozsvárott Temesvári centenárium Hetvenöt év
1542 1549 1551
ÉLŐ TÖRTÉNELEM B U N T A PÉTER JORDÁKY LAJOS V A J D A LAJOS
1928-ban
FÓRUM SZEMLÉR
FERENC
Ki írja m e g netét?
a Koós Ferenc Kör
törté 1553
SZEMLE KIRÁLY LÁSZLÓ GHEORGHE I. BODEA FODOR K A T A L I N F Á B I Á N ERNŐ BALOGH EDGÁR KOCZIÁNY LÁSZLÓ LÁSZLÓ FERENC
A langyos vízről (Kitérő) Történeti kutatómunka Marosvásárhelyen Kísérleti lélektan Álomtól a felfedezésig Emlékező Nagy István Barokk vagy korai felvilágosodás? Mihail Jora zenei publicisztikája
1555 1558 1561 1564 1567 1570 1574
Hol a tanuló ifjúság
1582
SZERKESZTŐK — OLVASOK KOVÁCS NEMERE
KRÓNIKA, TÉKA, Műmellékleten Victor Angyalossy
Vasarely,
György,
Benkő
Látó
Pittner
TALLÓZÁS Olivér
Frank
Rolf
László,
Nagy
festményei
Werner Albert
Mrazek Berta, Buda Lőrinc, Móra Bernát és Nagy Imre Váró
színháza?
Márton
grafikái festményei
Keleti Ádám grafikái
szobra
K O R U N K A L A P Í T O T T A D i e n e s László ( 1 9 2 6 ) , SZERKESZTETTE G a á l G á b o r Postacím: Cluj, Piaţa
L i b e r t ă ţ i i 4—5, R e p u b l i c a
Socialistă
(1929-1940)
România
Szerkesztőség, Kolozsvár, S z a b a d s á g t é r 4 - 5 . T e l e f o n 1 14 6 8 , 1 3 8 0 5 SZERKESZTŐ BIZOTTSÁG: Balogh Edgár (főszerkesztő-helyettes), Gáll Ernő (főszerkesztő), G á l l János, Kántor Lajos, László Béla (szerkesztőségi f ő t i t k á r ) , L á z á r József, S z a b ó S á n d o r , W e i s z m a n n Endre. Bukaresti szerkesztő: Aszódy János. Str. C . A . R o s e t t i 4 3 / a . T e l e f o n : 1 6 7 - 4 6 5 .
Az októberi forradalom közelgő 51. évfordulójának jelképe a Szonda 5. űrhajó. Megint szovjet siker figyeltette fel a világ népeit a szocializmus teljesítményére, s mint mindig, újólag jólesik a társadalmi forradalmat a gondolkodás és műszaki munka nagyságát kifejező, tudományos ered ménnyel társitanunk. N e m alkalmi és n e m a már szokványos űrjáratról van szó, hanem olyan sok jelentőségű kísérletről, mely beválóságában lényegesen előbbre hozza, biztosítékaiban megerősíti az ember lehető térfoglalását a Földön túl. Érdemes lemérnünk az esemény jelentőségét a politikai és tudo mányos ellenpartner elismerésén. James Webb lemondása az amerikai űrkutatást adminisztráló N A S A igazgatói posztjáról látszólag semmiféle összefüggésben nincs a Szonda 5. Hold körüli útjával, visszaérkezésével és sima tengerre szállásával. Webb még e szonda fellövése előtt hatá rozta el magát lépésére, de amikor döntését bejelentette, olyasmit m o n dott ki, amit előtte kevesen hangoztattak az Amerikai Egyesült Á l l a mokban. Szerinte a Szovjetuniónak jelenleg is, akárcsak tíz évvel ez előtt, legalább két évnyi előnye van az űrkutatás, különlegesen a hold program terén. Ez a vallomás arra figyelmeztet, hogy a két esemény összefüggése sokkal mélyebb, mint gondolnók. A néhai Kennedy elnök lanszírozta amerikai Apollo-program volt hivatott behozni azt a kezdeti hátrányt, amelyet az első szovjet szputnyik jelzett tízegynéhány évvel ezelőtt. Az akkori hidegháborús hangulat kí sérte űrversenyt azóta a fokozott közeledés és a hadicélokat részben háttérbe szorító emberi versengés váltotta fel. Már-már közös űrkísérletekről álmodozott az emberiség (és reméljük, n e m hiába), amikor az űr kutatásban bekövetkezett szerencsétlenségek lelassítani látszottak a tervezett űrlátogatásokat. James Webb azonban jól látta, valójában mi történik. Amerika figyelmét a vietnami háborús erőfeszítések terelték el a Holdról, s a N A S A vezérkarában n e m maradt titok, hogy ez újabb lemaradást jelent. Ilyen körülmények között Webb n e m akarta tovább is vállalni a felelősséget. A tények őt igazolták. A Szovjetunió újabb elsőségével megtartotta vezető űrhatalmi sze repét, s minden kilátása m e g v a n arra, hogy elsőként lépjen Földünk örök kísérőjére. A szovjet tudósok és mérnökök felbocsátotta Szonda 5. automata berendezése kerülte meg elsőként a Holdat és hozta is vissza sikerrel a fellőtt űrhajót a Földre. Ez a siker nagyon fontos lépés az ember Holdra-szállásának ívén. Sir Bernard Lowell, az angliai Jodrell Bank Csillagvizsgáló igazgatója (aki mellesleg szólva minden hivatalos cáfolat ellenére előre jelezte a Szonda 5. célját, útját és sikerét) szá-
mításai alapján bejelentette, hogy a Szovjetunió néhány hónapon belül embert is küldhet a Hold megkerülésére. A legújabb űrhajó két teljesen ú j műszaki bravúrt valósított meg. Önvezérelt berendezései segítségével visszafelé jövet a felső levegőrétegekbe való behatolása során megfelelően programozta és pontosan eltalálta azt a mintegy 60 kilométeres átmérőjű „ablakot", mely nélkül vagy kigyúl és elég, vagy örökre elkerüli a Földet. Ez az „ablak" a méreteket arányosan tekintve annyi a Holdról nézve, mintha ne künk itt 30 méterről egy füzetlapot kellene eltalálnunk. A másik szokatlan teljesít m é n y a rendkívül gyors fékezés 14 perc alatt 11 km/sec. sebességről zérusra csök kenve az ún. negatív gyorsulás a Szonda 5. esetében minden eddig elértnél nagyobb volt. A két műszaki vívmányt azért emeljük ki, mert tükrözi a tudomány fokozott gondoskodását az űrrepülő emberről. Nyilvánvaló, hogy ember a Hold megkerülésére csak akkor száll majd fel, ha az ut gyakorlatilag veszélytelenné válik, s most akár a légbeli „ablak" szabatos eltalálását, akár a fékezés csúcsteljesítményét vesszük te kintetbe, kétségtelen, hogy megszülettek az űrbeli embervédelem újabb nagy bizto sítékai. Megítélhetjük a Szonda 5. sikerét a tudományos-műszaki forradalom szem pontjából vagy felfoghatjuk egyenesen a legendás 1917 logikus következményének, mindenképpen az emberség az, ami minket örömre késztet. Az űrkutatás újabb jeles eseménye — három asztronauta 11 napos szágul dása a Föld körül egy űrkabinban — magasabb fokon ismételte m e g az Apolloprogramot, s jelentős abból a szempontból is, hogy ugyancsak az emberről való gondoskodás jegyében terveződött, a szovjet űrkutatás bravúrját azonban jelentő ségben nem csökkentette. A társadalmi haladás mit sem ér tudomány nélkül, s mit sem ér a tudomány, ha nem az ember felszabadulását viszi előbbre. Ez esetben már n e m is csak az osztálytársadalom és az imperializmus háborús feszélyei, hanem egy öröknek hitt rabság, a Föld lebéklyózó vonzóereje alól is. KORUNK
Váró
Márton
szobra
ALEXANDRU ROŞCA
A pszichológia fejlődése Romániában
A múlt század utolsó évtizedeiben jelentek meg Romániában az első pszicho lógiai munkák, körülbelül abban az időszakban, amikor világviszonylatban a lélek tan önálló kísérleti tudománnyá vált. A pszichológiának a filozófiától való elha tárolásában döntő szerepe volt a kísérlet bevezetésének a lélektanba, megalapítói (T. Fechner, W. Wundt és mások) dualista szemlélete azonban akadályt jelentett a kísérleti adatok tudományos magyarázatában. Az első román pszichológiai mun kák között* néhány e szemlélet befolyása alatt állott, mint például I. Popescu Psihologia empirică (1881) és G. Leonardescu Psihologia experimentală (1878) című munkája. Ezzel szemben Şt. C. Mihăilescu müvei haladó álláspontot képviseltek. Ez a szerző határozottan visszautasítja a pszichológiában jelentkező agnoszticizmust és dualizmust, ugyanakkor az Întroducere la psihofizică (1892) című munkájában rámutat, hogy a lelki tevékenységet determinista alapon kell értelmezni, egyrészt az agytevékenység, másrészt a külvilág függvényében. Romániában, általában, ebben az időszakban kedvező légkör alakult ki a lelki jelenségek tudományos tanulmányozása, a pszichikum idegi és fiziológiai alapjának kutatása, a lelki jelenségek kísérleti vizsgálata számára. Ehhez a Con temporanul folyóirat (1881—1891) nagymértékben járult hozzá. Hasábjain azt hir dette, hogy a lélektannak ki kell válnia a filozófiából és hogy meg kell teremteni a tudományos kísérleti alapokon, az idegrendszer fiziológiáján nyugvó lélektant (Sofia Nădejde). 1895-ben, amikor Tache Ionescu közoktatásügyi miniszter meghívására Binet a bukaresti egyetemre jött, hogy előadássorozatot tartson, nagy volt az érdeklődés a kísérleti lélektan iránt. Titu Maiorescu, az egyetem rektora azt a felfogást val lotta, hogy a pszichológiának le kell mondania a lélekkel kapcsolatos metafizikai spekulációkról és át kell térnie a jelenségek kísérleti tanulmányozására, mert csak így válik autentikus tudománnyá. Binet-nek a bukaresti egyetemen tartott előadá sai nyomán fokozódott az érdeklődés a tudományos lélektan problémái iránt. N. Vaschide (1874—1907) nagymértékben hozzájárult a pszichológia hazai fej lődéséhez. Jobbára Párizsban tevékenykedett, ahol számos értékes tanulmányt publi kált (az alvás lélektanáról, a figyelem pszichológiájáról és patológiájáról, az érzetek vizsgálatának módszereiről), szakcikkeket román n y e l v e n is közölt; ő vezette be * A h a z a i m a g y a r l é l e k t a n i i r o d a l o m fejlődésével külön t a n u l m á n y b a n k o z u n k . — A szerkesztőség megjegyzése.
foglal
C. Diaconovici Enciclopedia română című munkájában a pszichofiziológiai termi nológiát. Vaschide főleg kísérleti jellegű kutatásait a találékonyság és a gazdag dokumentáltság jellemzi. Habár ügy véli, hogy a kísérleti kutatások nélkülözhetik a filozófiát — ami a pozitivizmus egyik megnyilvánulása —, egyes tanulmányai, különösen azok, melyek a fiziológiai és a pszichikai egységet hangsúlyozzák, ma terialista konklúzióhoz vezetnek. Amikor Lipcsében Wundt első pszichológiai laboratóriuma megalakult (1879), az elsők közt, akik a különböző országokból (Anglia, Amerika, Franciaország) ide jönnek tanulni, ott találunk három román fiatalt: E. Grubert, C. Rădulescu-Motrut és valamivel később F. Ştefănescu-Goangăt. E. Gruber Lipcséből visszatérve 1893 novemberében tartja a iaşi-i egyetemen az első kísérleti pszichológiai előadást. Itt tanít 1895-ben bekövetkezett korai halá láig. C. Rădulescu-Motru előbb Franciaországban egy ideig Charcot-nál és Beaunis pszichofiziológiai laboratóriumában tanult, ahol Binet aligazgatóként dolgozott. In nen Münchenbe és Lipcsébe ment, hogy kísérleti lélektanból doktoráljon. Ezért igyekezett fiziológiai, matematikai és fizikai ismereteket elsajátítani. Röviddel ezután hazatért, s 1900-ban a bukaresti egyetemen a pszichológia professzora lett. 1898-ban megjelent tanulmányában — Probleme de psihologie — Motru felveti az olyan pszichológia megalapozásának szükségességét, melynek egzakt tudománnyá kell vál nia, mint a kísérleti tudományok, a fizika, kémia és biológia. Motru szerint a pszichológiai jelenségek szükségszerűen adott feltételeknek alárendeltek, reális köl csönhatásban vannak a fiziológiai jelenségekkel, és velük együtt az általános oksági törvény hatókörébe tartoznak. N e m téveszti szem elől a lelki jelenségek specifiku mát, a pszichológiának a fiziológiától valo megkülönböztetése szükségességét. Rădu lescu-Motru számol azzal a ténnyel, hogy a pszichikai jelenségek nagyfokú bonyo lultsága miatt a jelenségek közötti oksági kapcsolat megállapítása a lélektanban sokkal nehezebb, mint a fiziológiában, biológiában vagy a fizikában. N e m hanya golja el a társadalmi tényezőknek a lelki életre való hatását sem. Noha ő maga nem végzett kísérleti kutatásokat, megértette jelentőségüket a lélektan fejlődése szempontjából, támogatta őket, saját katedráján lélektani laboratóriumot szervezett, s ebben az irányban készíti fel tanítványait. Cursul de psihologie (1923) című m u n kája az akkori idők legjelentősebb kutatásainak a szintézisét jelenti. Tanulmányai ban később az idealizmus talajára csúszik, munkáiban a determinizmus elvét az energetizmus és finalizmus helyettesíti, mégis általában megmarad a racionalizmus keretei közt. Az első pszichológiai folyóirat, az Analele Motru kezdeményezésére jelenik meg.
de psihologie
(1934—1945) Rădulescu-
F. Ştefănescu-Goangă 1911-ben doktorált Wundtnál. Kísérletező lévén, megszer vezi az ország első pszichológiai intézetét Kolozsváron (1922). Noha Wundt tanít ványa, n e m helyezkedik annak filozófiai álláspontjára. Ştefănescu-Goangă előadá saiban hangsúlyozza a fiziológiai és pszichikai, a szervezet és környezet egységét, azonban a szervezet és környezet kölcsönhatását leszűkítve értelmezte, mivel nem tulajdonított elég jelentőséget az emberi lét társadalmi feltételeinek, s eltúlozta az öröklődés szerepét, amelyet szerinte a létfeltételek kevéssé befolyásolnak. Ştefănescu-Goangă alapítója a Kolozsváron megjelenő Revista de psihologie (1938—1947) című folyóiratnak, m e l y b e n a pszichológiai intézet munkatársainak ku tatásait ismertető tanulmányokat ad közre, valamint a legjobb diploma-dolgozato kat publikálja. Ştefănescu-Goangă rendkívüli szervezőképességről és gondoskodás ról tett tanúbizonyságot a fiatal kutatók képzésében. Az általa vezetett pszicholó-
giai intézetből — mely mind a technikai felszerelést, mind pedig a dokumentációt illetően a kor követelményének megfelelő színvonalon állott — a kísérleti lélektan sok hazai művelője került ki. Materialista
koncepciók
Mihai Ralea, a iaşi-i, később a bukaresti pszichológiai tanszék tanára, szak tanulmányait Franciaországban végezte, ahol közelebbről megismerte Pierre Janet pszichológiai iskoláját, melyhez vonzódott, s egyes munkáiban ebben az irányban orientálódott. A behaviorizmustól eltérően a Janet kidolgozta magatartás-pszicho lógia — melynek híve Ralea is — a tudati jelenségeket a magatartásba foglalja. A társadalmi-történelmi feltételeknek jelentős szerepet tulajdonít a magatartás meg határozásában. Ralea felszabadulás előtti munkái, az idealista beszűrődések elle nére is, a materialista tárgyalásmód számára több támpontot tartalmaznak. Az el múlt évtizedben adta ki C. Botezzel az Istoria psihologiei című írását, mely a mar xista filozófia szellemében értelmezett lélektantörténet gazdag tudományos anya gát foglalja magában, T. Hariton-nal pedig közzéteszi a Sociologia succesului című könyvét, melyben eredeti módon mutatja be a sikert meghatározó társadalmi té nyezőket. A legjelentősebb pszichológiai munkákat a bukaresti, kolozsvári és iaşi-i egye t e m lélektani katedráján dolgozták ki. Ezekhez csatlakozott 1956-tól kezdve az Aka démia Lélektani Intézete, m e l y jelenleg hazai viszonylatban a legnagyobb pszicho lógiai kutatási egység. Első igazgatója Ralea volt. Gh. Marinescu, a neves ideggyógyász is jelentős mértékben járult hozzá a ha zai pszichológia fejlődéséhez. Habár alapvető tevékenységét a neurológia területén fejtette ki, tudományos felfogásával, pszichopatológiai dolgozataival és a kutatás módszertanával nagymértékben segítette elő a lélektan fejlődését is. Gh. Marinescu a determinista és materialista koncepció mellett szállt síkra. Szerinte a lélektan nak szoros kapcsolatban kell lennie az idegrendszer fiziológiájával, ami pedig a lelki jelenségek és a kérgi mechanizmusok kísérleti módszerét illeti, Marinescu a Pavlov-féle feltételes kapcsolatok módszerének a híve lesz, melyet az elsők közt alkalmaz az emberre. Klasszikusnak tekinthetjük a gyermeknél kialakított feltéte les védekezési reflexre vonatkozó, A. Kreindlerrel közösen kidolgozott tanulmányát. Figyelemre méltó C. I. Parhon különösen értékes hozzájárulása a belső elvá lasztású mirigyek és a lelki élet viszonyának tanulmányozásához, főleg ennek pato logikus formáira vonatkozólag. Parhon szerint az idegrendszer annyira érzékeny az endokrin kiválasztásra, hogy a hormonális alap bármilyen változása idegrend szeri zavarok mellett kóros pszichikai megnyilvánulásokat is okoz. A hormonok és a lelki jelenségek közti kapcsolat kérdését gyakran tárgyalja munkáiban, kezdve az 1913-ban tartott gandi (Belgium) III. Nemzetközi Neurológiai és Pszichiátriai Kongresszuson előterjesztett tanulmányával. Főleg a X X . század második évtizede után hazánkban egyre nagyobb számú pszichológiai munka jelent meg, nagyobb tanulmányok vagy monografikus dolgo zatok formájában. Ezek hipotéziseket állítanak fel, tételeket fogalmaznak meg, a hazai és külföldi eredmények általánosítására és szintetizálására törekednek. Ide sorolhatjuk C. Rădulescu-Motru Cursul de psihologie, Mihai Ralea Psihologie so cială című tanulmányát, G. Georgiade, I. Popescu-Teuşeni, L. Russu, I . M. Nestor dolgozatait a gyermek és a serdülő lélektanáról, továbbá V. Pavelcunak az érzelmi élettel és a személyiséggel, Gh. Zapannak a tanulás lélektanával, F. ŞtefănescuGoangănak, Alexandru Ro cának és S. Cupceának a társadalmi beilleszkedéssel és
érzelmi labilitással, Mihai Beniucnak az állatlélektannal és N. Mărgineanunak utánzással foglalkozó munkáit. A lélektani kutatások mind jobban fejlődnek szakosodnak, bár néha eklektikus vonásokat is mutatnak.
az és
Számos tanulmányt szenteltek a pályaválasztás és pályairányítás kérdésének, főleg a kolozsvári egyetem lélektani intézetében és a bukaresti egyetem lélektani laboratóriumában. Noha a kidolgozott módszerek közül egyesek ma is aktuálisak (például a professziogram), a képességmegállapító eljárások egyik fő hiányossága, hogy gyakran szimplista jellegűek voltak, mivel a tesztvizsgálat követelte cselekvés túl távol állott a pályaválasztás v a g y -irányítás szempontjából tanulmányozott reá lis tevékenységtől. A képességekre vonatkozó felfogás ugyancsak téves volt, mert ezeket főleg öröklődési tényezőktől meghatározottnak, az emberi tevékenység és élet feltételek hatásával szemben változatlanoknak tekintette. Ezért a munkalélektani kutatásokat más alapokon, újra kellett kezdeni.
Elmélet
és
gyakorlat
egysége
Romániában a második világháború után, az ú j társadalmi rendszer építésé nek körülményei között, a lélektan megszabadult az idealista és mechanicista néze tektől, s az agy funkciójaként, valamint az objektív világ tükrözéseként felfogott pszichikum tudományaként fejlődött tovább. Elmélyült a tükrözés idegi mechaniz musának tanulmányozása, megszűnt az örökletes tényezők és az életfeltételek m e t a fizikus szembeállítása. A pszichikumot fejlődésében vizsgálják, a konkrét tevékeny séggel és a társadalmi-történelmi feltételekkel szoros kapcsolatban Tovább folytat ták és megszilárdították a lélektani kísérleti kutatások hagyományát, biztosítva a pszichológia ez alapvető módszerének dialektikus materialista megalapozását. A pszichológusok azzal, hogy felhasználják munkájukban az elmélet és gyakorlat egy ségének elvét, egyre inkább részt vesznek az élet, különösen az oktatás és munka felvetette kérdések megoldásában. A felsőfokú oktatásban működő szakemberek behatóan foglalkoztak az ú j pszi chológusok és nevelők felkészítése számára szükséges tankönyvek és kurzusok ki dolgozásával. A már idézett Istoria psihologiei című kézikönyv mellett megemlít hetjük például az egyetemek és pedagógiai intézetek számára készült Psihologie generală, Psihologia pedagogică és a Psihologia copilului című tankönyveket, m e lyeket a kolozsvári egyetem pszichológia-katedrájának munkaközössége dolgozott ki, együttműködve a bukaresti és iaşi-i egyetem tanáraival. A tankönyveken és jegyzeteken kívül számos szintetikus jellegű tanulmány és monográfia jelent meg. Ezek közül megemlíthetjük: a Tehnica psihologiei experi mentale és Studii de psihologie pedagogică című tanulmánykötetet. A jelentős lé lektani munkák közé sorolható még T. Slama Cazacu 1959-ben megjelent és fran ciára is lefordított Limbaj şi context című, valamint P. Popescu-Neveanu 1961-ben kiadott Tipurile de activitate nervoasă superioară című munkája. A jelenkori pszi chológia legfontosabb eredményeit tartalmazza az Alexandru Roşca szerkesztésében megjelent Tratat de psihologie experimentală (szerzők: A. Chircev, V. Mare, V. P a velcu, P. Popescu-Neveanu, Al. Roşca, Gh. Zapan, Zörgő Benjámin). Fontos szerepe volt a lelki tevékenység neurofiziológiai alapjainak a m e g i s m e résében A. Kreindler Les réflexes conditionnels, valamint az R. Floru és munkatár sai kiadta Problemele fundamentale ale activităţii nervoase superioare című m u n kának.
Sokoldalú
kutatások
Az általános lélektan és a pszichofiziológia azok a legfontosabb területek, ahol a kutatási tevékenység folyt. Az elméleti jellegű munkák közül megemlíthetjük Mihai Ralea tanulmányát a társadalmi-történelmi feltételeknek az érzetekre való hatásáról. A szerző hangsúlyozza, hogy az érzetek természetének és fejlődésének megértéséhez szükséges a történelmi-társadalmi tényezők hatásának ismerete, mivel az ember nemcsak természeti, hanem főleg társadalmi környezetben él. A m u n ka, művészet és kultúra fejleszti s bonyolultabbá teszi az érzeteket. Gh. Zapan az inger és a reagálás közti erőviszony kérdésével foglalkozik, s megadja ennek matematikai képletét is. Több tanulmányt szentel hazai és kül földi folyóiratokban az erőviszony törvényének. Hasonlóképpen tanulmányozta a dinamikus sztereotípiák és dinamikus rendszerek szervezésének kérdését az ember vonatkozásában. A gondolkodás területén vizsgálták az automatizált és az alkotó elemek közti kapcsolatot problémamegoldás esetén (Alexandru Roşca); az absztra háló és általánosító tevékenységet (Alexandru Roşca, Zörgő Benjámin, A. Cosmovici, P. Pufan és mások). E kísérletek azt mutatják, hogy a gondolkodás alkotó és reproduktív oldalai nak egysége mellett az automatizált elemeknek az alkotó elemek fölötti fékező hatása érvényesül. Az elvonatkoztató és általánosító tevékenységgel kapcsolatban bebizonyították, hogy e folyamatokban a cselekvésnek és a beszédnek alapvető sze repe van. A problémamegoldásra vonatkozó kutatások igazolják, hogy a csoportban adott megoldásoknak nagyobb a hatékonyságuk az egyéni megoldásokkal szem ben, mivel a csoportos gondolkodásnál növekszik a gondolkodás rugalmassága (Al. Roşca). Számos tanulmány elemzi a beszédet, valamint a gondolkodás és a beszéd közti viszonyt. Idevágóan főleg T. Slama-Cazacu kutatásait említhetjük meg. A neurofiziológiai mechanizmusokkal, valamint a figyelem szintje és az érzék szervek útján kapott információk integrálása között levő összefüggéssel Floru és munkatársai foglalkoztak. Az eredmények azt bizonyítják, hogy a fényérzékelés bioelektromos folyamatai serkentés vagy gátlás irányában módosulnak az intellek tuális feladattól vagy az aktiváló rendszer ingerlésének erősségétől függően. Bebi zonyították a vaszkuláris reflexek verbális úton való kialakításának, fékezésének és gátlástalanításának lehetőségét (Al. Roşca és munkatársai). V. Pavelcu több tanulmányában rámutatott, hogy bizonyos fiziológiai téte lek — például a dominancia elve, a tájékozódási reflex törvényszerűségei — a lé lektan területén is alkalmazhatók. A. Chircev, Popescu-Neveanu az ember magasabb idegműködési típusaira vonatkozó eredeti kutatási módszereket dolgoztak ki. Néhány tanulmányt szenteltek az oktatás folyamatában megjelenő szellemi fáradtság objektív mutatói kérdésének (E. Fischbein, E. Pampu). Tanulmányozták azokat a módosulásokat, melyek az ébrenlétből az alvásba való átmenet idején következnek be a motorikus reakcióknál (I. Bălănescu, D. Gheorghiu és mások). B e bizonyosodott, hogy késleltetni lehet a fáradtság megjelenését azzal, hogy a két jel zőrendszer tevékenységét adott szabályok szerint változtatják (az ún. aktív pihe néssel). Pszichológiai és matematikai modellálással tanulmányozták az emberi tevé kenység kibernetikáját, melyet a dinamikus sztereotípiák elve alapján fejlesztenek az embernél (Gh. Zapan). A fogalmaknak és az értelmi műveleteknek a különböző életkorú gyermekek nél való kialakulását vizsgálták a gyermekés neveléslélektan keretében. A tanu lók tudományos fogalmainak kialakításához számos módszert és eljárást dolgoztak ki, melyek arra hivatottak, hogy megkönnyítsék a tárgyak lényeges, általános tulaj-
donságainak elkülönülését a lényegtelenektől, és hogy elősegítsék az empirikus fogal makról a tudományos fogalmakra való átmenetet, s román és külföldi folyóiratok ban közölt munkákban tanulmányozták a tudományos és alkotó gondolkodás fejlő dését a tanuloknál (Al. Roşca, E. Fischbein). Bebizonyosodott a szimbólumok (sza vak, betűk vagy egyéb szimbólumok) használatával társult modellekkel való cse lekvés jelentősége a tanulók értelmi műveleteinek és fogalmainak kialakításában (Zörgő Benjámin). Eredeti módszerekkel kutatták a matematikai és fizikai (I. Radu), mértani (E. Fischbein), nyelvtani (A. Tucicov-Bogdan) fogalmak kialakulását, a gon dolkodás stratégiáját az előrelátást követelő helyzetekben (U. Şchiopu), az erkölcsi tudat és magatartás kialakulását a tanulóknál (A. Chircev). Vizsgálták a tanulás motivációs vonatkozásait, a siker kérdését a tanulás folyamán, lehetőség és igény viszonyát. Bebizonyították, hogy nevelés útján meg lehet szerezni a személyi voná sok objektív értékelésének, általában az értékítéletekben való értékelés objektivi tásának képességét (Gh. Zapan). A programozott oktatás pszichológiai vonatkozá saival kapcsolatban a fizika, matematika, nyelvtan és történelem területén vizs gálták azokat a lehetőségeket, melyeket ez az oktatási módszer nyújt az ismeretek át adásának és elsajátításának módszerével társítva (I. Radu, G. Munteanu, Edgar Krau és mások). Főleg az utóbbi tíz évben az Akadémia Lélektani Intézetében olyan munka lélektani tanulmányok folynak, melyek bizonyos szakmára jellemző munkatevé kenységre vagy annak megtanulására vonatkoznak. Így tanulmányozták a szövőnő, az esztergályos munkáját, a futószalag igényelte tevékenységet. Ugyancsak ide sorolhatjuk a vasutasok és repülősök tevékenységének sajátosságára vonatkozó ku tatásokat (V. Ceauşu, Mircea Bollos). Az automatizálás fejlődésével azok a kérdé sek vonták magukra a pszichológusok figyelmét, melyeket a vezérlőasztalnál vég zett munka vet fel. E tekintetben elsősorban azokat a kutatásokat említjük meg, melyek a vezérlőasztalnál használt ábraszerű és szimbolikus sémák észlelésére, a diszpécserek és kezelőszemélyek intellektuális tevékenységére vonatkoznak, vala mint azokra a tényezőkre, melyek befolyásolják a vezérlő berendezésnél dolgozók információ-felfogásának pontosságát és biztosságát (E. Popescu-Neveanu, G. Iosif, G. Christian, G. Zbăganu). Hasonlóképpen tanulmányozták a közlést a munkafo lyamat idején. 1967-ben jelent meg a Psihologia muncii industriale című könyv, melyet az Akadémia Lélektani Intézete kolozsvári fiókjának és a bukaresti egye temnek a szakemberei publikáltak. A pszichopatológiai kutatások az érzelmi élet bizonyos kérdései felé irányul tak; ilyenek például az ingerlékenyek, szorongók, dadogok érzelmi reaktivitása, a hipoglykémia esetében fellépő zavarok problémái (I. Iancu és munkatársai). A speciális lélektan és a defektológia keretében tanulmányozták a jelbeszéd (gesztus beszéd) sajátosságait, a gondolkodás és beszéd viszonyát a süketnéma gyermekek nél (C. Pufan, V. Mare és D. Ciumăgeanu). Bebizonyosodott, hogy bár bizonyos körülmények között vitathatatlanul hasznos a jelbeszéd, de ez mégis konkrét, szem léletes jellegű elemi közlési eszköz, ezért n e m jelentheti a fogalmi gondolkodás eszközét. Ugyanakkor a süketnéma—vak gyermekek oktatásával és nevelésével kap csolatban számos észrevételt közöltek. Tanulmányozva az oligofrén gyermekek m e g ismerési folyamatait — összehasonlítva a normális gyermekekével —, olyan ténye zőket állapítottak meg, melyek megkönnyítik a szellemi elmaradottság diagnózisát (Maria Roşca és mások). A társadalomlélektan, különösen az ipari társadalomlélektan területén kezde ményezett kutatások célja optimális kapcsolatok biztosítása mind a vezető és vég-
rehajtó személyzet, mind pedig a munkacsoport tagjai közölt a munkatermelékeny ség szempontjából (Traian Herseni és munkatársai). A kutatások a képességekre, a gondolkodás alkotó jellegére, a pszichológiának az automatizált iparban történő alkalmazásának kérdéseire is kiterjedtek. A pszichológiatörténeti tanulmányok érdeklődése főleg kezdetei felé fordul (T. Herseni, C. Botez, M. Bejat és mások).
a romániai
lélektan
A Románia Szocialista Köztársaság Akadémiája kiadásában 1955 óta meg jelenő Revista de psihologie és az 1964-től megjelenő idegen nyelvű Revue Rou maine des Sciences Sociales, Série de Psychologie, továbbá néhány időszaki gyűjte mény (mint például a négy kötetben megjelent Culegere de studii de psihologie és a Studii de defectologie), valamint lélektani és pedagógiai számokat és sorozatokat tartalmazó iaşi-i, bukaresti és kolozsvári időszaki egyetemi kiadványok biztosítják a kutatási eredmények értékesítését, ösztönözve ily módon a kutatótevékenységet is. Jelentős mozzanata a hazai lélektan fejlődésének a Romániai Pszichológiai Társaság 1964-ben történt megalapítása. Ez a szervezet 1966-ban a Tudományos Pszichológia Nemzetközi Szövetségéhez csatlakozott. A hazai pszichológusok társa sága jelenleg 400 tagot számlál, s egyesíti a lélektan szakembereinek erőfeszítéseit, vitájuk révén feltárja a legfontosabb elméleti és gyakorlati jellegű kérdéseket. Habár a pszichológiának vannak még kevéssé feltárt területei, és annak elle nére, hogy egyes alkalmazott ágakban a laboratóriumi kísérletek nincsenek kellő képpen összehangolva a természetes kísérlettel és a valóságot sűrített formában megközelítő módszerekkel (modellek, szimulátorok), az eddig elért eredmények tanusága szerint mind az elméleti, mind a gyakorlati kutatás tekintetében a hazai tudo mányos lélektan gyümölcsöző úton halad.
HALÁSZ LÁSZLÓ
A művészetpszichológia
Művészet és pszichológia összekapcsolása főként magukban a kész alkotásokban foglalt lélektani problémák felfejtését sugallja. A művészet közvetve vagy közvetlenül a társadalmi létet, az emberi életet ábrázolja és fejezi ki. Az emberek magatartásának, a jellemeknek, a lelkiállapotok nak minél árnyaltabb kitapogatása és szemléletesebb megrajzolása lé nyegéhez tartozik. Nagyszámú példával illusztrálható, hogy a művészettörténelem nagyjai az emberi magatartás páratlanul gazdag bemutatása során olyan pszichológiai vívmányokkal (ha úgy tetszik, felfedezésekkel) dicsekedhettek, amelyeket a tudomány csak jóval később vallhatott ma gáénak. A pszichológia ily módon — ha mégoly áttételesen is — sokat kapott a művészetektől anélkül, hogy a századfordulóig viszonozni tud ta volna. Századunk művészetének egyik fontos sajátossága a lelki élmény felé fordulás, a lelki élet sokoldalú és az eddigieknél mélyrehatóbb bon colgatása. Ami a múltban Bosch, illetve Dosztojevszkij müveiben kivétel, most általánossá válik. S ebben jelentős szerep jut a modern pszicholó-
giának, illetve ezen belül főként a pszichoanalízisnek. A szabad asszociá ciók, a tér és az idő lelki történéseknek megfelelő, a klasszikusokétól el térő ábrázolása, a gyermekkor freudizáló szemlélete, a pszichoanalitikus álomszimbolika, a szexuális elfojtások, a halálösztön, a különféle tudat talan komplexusok, a kóros lelki motívumok feltörése, a lelki élet ily módon feltáruló területeinek intézményesített megjelenítése korunk mű vészetének szerves része. A pszichoanalízis azokra a nagy kérdésekre kísérelt meg válaszolni, amelyek a maguk módján a művészi lélekábrázolást is foglalkoztatják. Ezért van jelen a művészet vérkeringésében a többi pszichológiai irány zatnál nagyobb dózisban. Jóllehet a pszichológia legtöbb irányzatának figyelme a szaktudomány kevésbé látványos, a művészet lényegét nem érintő részletproblémáira irányult, néhányuk hatása szintén nem elha nyagolható. A bergsoni pszichológia tengelye, a pszichológiai időfogalom, a szubjektív idő mint az élmények jelentőségét, érzelmi súlyát tekintve óráknak, heteknek, hónapoknak tűnő néhány pillanat részletgazdag áb rázolása Proust óta kapott polgárjogot az irodalomban és az utóbbi év tizedben, különösen Resnais munkássága óta nagy erővel teret hódít a filmművészetben is. Gyakran a freudi pszichológiával együtt hat, ahogy Joyce-nál és Mann-nál, avagy például Fellininél tapasztalható. A felté teles reflexek kialakításának, a kondicionálásnak a felfedezése ugyancsak megmozgatta a művészi képzeletvilágot. Ezt használja fel Huxley, ami kor bemutatja a jövő szép új világa antihumánus személyiségformáló tevékenységét a kondicionáló termekben. A science-fiction művek igen kedvelt betétjei a legújabb pszichofiziológiai és farmakopszichológiai ku tatások eredményei, illetve nyomukban az emberi magatartás mester séges vezérlésének felvázolása. A behaviourizmussal — amely a lelki élet tárgyát a viselkedés tanulmányozásával azonosítva, az ember jól fel jegyezhető reakcióinak objektív megfigyelésére helyezte a hangsúlyt — mindenekelőtt Hemingway tömör, érzékletes ábrázolásmódja hozható kapcsolatba. Egy új határtudomány
körvonalai
A pszichológia és művészet viszonyában mégsem a befejezett mű j e lentéstartalmának és szerkezetének általános pszichológiai feltárása a legérdemlegesebb mozzanat, hanem annak vizsgálata, ami a kész alkotás létrejötte előtt és után történik. Ez viszonylag különálló tudományos disz ciplína feladata. Korunkat az ismeretanyag rohamos növekedése követ keztében a tudomány mind nagyobb mérvű elkülönülése, új és új tudo mányágak, tudományok és határtudományok kialakulása jellemzi. Ilyen az esztétika és a pszichológia határtudománya, az alkalmazott pszicholó giának a húszas évek végén kibontakozó területe: a művészetpszicho lógia is. A művészetpszichológiát a szaklexikonok és szótárak mint a pszicho lógia egyik ágát írják le, amely a műalkotás és befogadás (átélés, hatás) pszichológiai törvényszerűségeit vizsgálja a különböző művészetekben. A művészi alkotómunka: a művészi tehetség és a műalkotófolyamat pszi chológiai vizsgálata egyúttal egy másik új pszichológiai ismeretkör: az
alkotáspszichológia fejlődésének is lendületet adott, példát mutatva az alkotómunka egyéb területeinek különös, illetve az alkotómunkának ál talános pszichológiai vizsgálatára. Magától értetődő, a művészetpszichológia mint minden pszichológiai diszciplína sajátosan gazdagítja a pszichológia tudománykomplexumát. A müvészetpszichológiát vizsgálódásaiban rendkívül szoros szálak fűzik a pszichológia egyéb ágaihoz. Mindenekelőtt jelentősen támaszkodik a képzeletnek, a gondolkodásnak és az érzelmeknek az általános pszicho lógia feltárta ismeretanyagára. Közben a művész és a befogadó képzele tére, gondolkodására és érzelmi életére vonatkozó kutatásaival tágítja az általános pszichológia horizontját. Hasonlóképpen felhasználja a szociál-, a személyiség- és a fejlődéspszichológia eredményeit az alkotómunka ki bontakozásának és sajátosságainak, valamint a befogadás lefolyásának pszichológiai kutatása során. Jelentősen igénybe veszi a neveléspszicho lógia vívmányait a műízlés fejlesztésének pszichológiai vizsgálatában. En nek során új meg új észrevétellel gyarapítja a személyiség és a tevé kenység kölcsönös pszichológiai feltételezettségéről szerzett tudásunkat. Másfelől, említett határhelyzeténél fogva, a művészetpszichológia, a műalkotó tevékenységének mélyebb megismerése révén — miközben a művész munkáját is színesebbé, sokoldalúbbá, tudatosabbá teheti — a művek minél teljesebb megértését szolgálja. Elsődleges hasznát ily mó don a befogadók széles köre és a művészetekkel foglalkozó többi tudo mány látja. A művészettudományok együttműködésébe bekapcsolódó mű vészetpszichológia — mint átfogó tudományos feladatok komplex meg közelítésének egyik újszülöttje — semmiképpen sem kívánja a művészeti jelenségek esztétikai, történeti, szociológiai, kritikai tanulmányozását és szemléletét pszichológiai vizsgálattal és szemlélettel helyettesíteni, „el pszichologizálva" azokat. A művészetpszichológia a művészetre vonat kozó tudományok sorának meghosszabbítása, kiegészítése, nem pedig pót léka. Ez a felfogás egyúttal megfelelő feltételeket teremt a sorsdöntő módszertani problémák megoldásához is. A pszichológia fedezetlen elmél kedésekkel e kiváltképp zsúfolt területén az egzakt kutatási módszerek minél sokrétűbb alkalmazása, illetve az alkalmazás útjai és buktatói mi nél gondosabb kitapasztalásának lehetősége különös jelentőséget kap. Alig ha véletlen, hogy már a művészetpszichológia előtörténetének szakaszában, a kísérleti esztéták — akik egyúttal a kísérleti pszichológia atyjai is voltak — munkássága idején a módszer mint önálló és központi kutatási téma jelent meg. A korszerű művészetpszichológiai felfogás szerint műalkotás és műbefogadás szerves egységbe zárul. A kész mű létrejötte mögött meghú zódó összes szubjektív tényezők természetét mélységesen meghatározza az alkotás rendeltetése; lehetséges és tényleges kapcsolata a közönséggel. A mű hatása pedig árnyaltabbá és a benne foglalt intenciókkal összehangzóbbá válik az alkotás és befogadás pszichológiai sajátosságainak hí vebb megismerésével. A műalkotó tevékenység sikeres elvégzését bizto sító alapképességek, e tevékenység lezajlása, illetve legsajátabb és leg problematikusabb mozzanatát jelentő ihlet és a tevékenység eredménye nyomán megszülető mű befogadásának pszichológiai vizsgálata az egy mást meghatározó kérdések felvázolására, az összefüggések kidomborí-
tására nyújt módot. Természetesen, e cikk nem vállalkozhat többre, mint néhány — általános érvényű, mindegyik művészetre vonatkozó — ered mény elnagyolt és töredékes bemutatására. A művészi
tehetség
legfőbb
jegyei
A művészi tehetség sajátosságait kutató vizsgálatok szerint — ezek ben hivatásos írók, festők, zenészek, valamint az átlagnépességet kép viselő nem művész személyek vettek részt — a hivatásos művészek a bonyolult-aszimmetrikus formákat részesítik előnyben, szemben az egy szerű-szimmetrikus formákat kedvelő nem művész kontrollcsoport tagjaival. A komplexitás mint felfogás- és gondolkodásmód kiugró jel lemzőjük. E tényezővel — a személyiségpszichológiai vizsgálatok szerint - egy sereg fontos tulajdonság jár együtt, nevezetesen: a szóbeli kife jezés hajlékonysága, gazdagsága, az eredetiség, jó alapízlés, az ítélet ön állósága, humorérzék, az értelmi tevékenység erőteljes érzelmi töltöttsége, az érdeklődés széleskörűsége. Ugyanakkor nagyon valószínűtlenné teszi olyan tulajdonságok előfordulását, mint konformizmus, merevség, hisztéria, politikai-gazdasági konzervativizmus. Sajátos képanyag alapján végzett válogatásból kitűnt, hogy a művészeknek tetszők sokkal kétértelműbbek, mint a nem művészek által előnyben részesítettek. Ez a művészi tehetség érzékleti nyitottságának és alakító készségének jele. A művészek gondolkodása szokatlan és eredeti. Asszociációikban és kifejezésmódjukban nagy gazdagságot árulnak el. Az érzékletes adatokra kivételes fogékonysággal reagálnak. A gondolkodás kikapcsolására anél kül képesek, hogy személyiségük széthullása bekövetkezne. Képességük van az azonosságok, sokféleségek létrehozására és élményeiknek mások reakcióit kiváltó közlésére. Motivációjuk mindig az önmagukra ismerés és az önkifejezés vágya. A vizsgálatok szerint minden alapot nélkülöz nek azok a romantikus feltételezések, amelyek az alkotók érzelmi sajá tosságainak az átlagostól merőben eltérő, különleges voltát vélik felfe dezni. Igaz ugyan, hogy a személyiség központja az intellektuális alkotó tevékenység, illetve sajátosságok körül szerveződik, így az érzelmi élet fő irányát is ez szabja meg, ám a megismerő folyamatok közös vonásai val ellentétben, ettől eltekintve, semmiféle — tehetségük részét alkotó — különös érzelmi jegy nem lelhető fel. Hasonlóképp nem mondható, hogy a művészi tehetség természetes velejárója vagy éppen a művész-lét többlete valamiféle patológiás h a n goltság volna. A művész vázolt szenzibilitása, perceptuális nyitottsága, nonkonformizmusa folytán a kortársak életébe betörő különösnek, újszerű nek a tükrözője. Ezért csak a rendkívüli tapasztalatok normájával mér hető. Az átlagtól való eltérés azonban korántsem esik egybe a klinikai abnormalitással. A perceptuális nyitottsággal kétségtelenül együtt jár az is, hogy a művész fantáziája segítségével saját élete múltját és jele nét mint alapanyagot döntően felhasználja munkájában. De ez nem ha sonlítható a neurotikusok vagy pszichotikusok szélsőséges önzéséhez és dezorganizált, kommunikációképtelen fantáziálásához. A művész dezorga nizációját újraépítő, egységbe foglaló törekvés követi, ami az összes em beri erő felfokozódásával, integrációjával jár. További kérdés és izgal mas paradoxon, hogy éppen egészségének, teherbíróképességének ez a
megfeszített próbatétele olykor sajnálatos következményekkel: az érzé kenysége folytán amúgy is sérülékenyebb idegrendszer egyensúlyának tartósabb felborulásával járhat. A művészi tehetség főként az élet eleven, érzékletes tényei irányá ban kifinomodott megfigyelő- és emlékezőképességével, a valóság egé szében való megragadásával tűnik ki. Tehetségének e sajátosságai még élesebben szembeütköznek, ha a tudományos tehetség mellé helyezzük. Az utóbbi megfigyelő- és emlékezőképessége elsősorban az élet elvont gondolatokban és jelekben megtestesülő jelenségei irányába terelődik, és különösen fogalmi logikai, elemző, ítélő és következtető képesség jel lemzi. Ezért mint alapjában első, illetve alapjában második jelzőrend szeri típusokat szokás megkülönböztetni őket. Csakhogy a művészet az első jelzésekből kombinálódó, ezek képszerűségét megszüntetve-megőrző első jelzőrendszert, az érzékletek helyébe lépő képzeleti képek rendszerét hozza létre. Ez a művészi tehetséget mindenekelőtt első jelzőrendszeré nek nagyfokú fejlettségével teszi elhatárolhatóvá. Némiképp már a műalkotófolyamat pszichológiai vonásairól is képet kapunk, ha e két fő tehetségkört mint az eltárgyiasulás két eltérő mód ját fogjuk fel. A művészi alkotás értékének elengedhetetlen feltétele, hogy átfütsék alkotójának gazdag érzelmei, közvetlen és eleven emberi je gyek, a tudományos m ű egzaktsága viszont egyenesen kizárja ezt. A tudomá nyos mű, a kutatási eredmény a valóság bizonyos körének objektív — az alkotó tehetség s általában az ember tehetségének vonásaitól lehető ség szerint minden értelemben mentes — hü tükre. A tudós munkájá nak termékében az „ember" legmagasabbrendű megismerő képességei el vileg a maguk tiszta formájában tárgyiasulnak el. A műalkotások vi szont nemcsak a valóság ábrázolását, hanem a művész, az emberi nem képviselőjének vallomását, képzelet-, gondolat- és érzelemvilágát is tükrözik. Egy-egy regény, vers festmény befogadása során egyszerre gazdagodunk a valóság művészileg elénk tárt képével és magának a mű vésznek a képével. A művész tehát — ha mégoly áttételesen is, a műalkotás törvényei nek megfelelően — szubjektivitását tárgyiasítja el. Elvileg teljes egészé ben, maradéktalanul. Nemcsak a világot, ahogy ő látja, hanem önmagát, ahogy a világot látja. Nemcsak megfigyelő-, emlékezőképességét, hanem indítékai, vágyai szövevényét is. Ezek csakúgy eltárgyiasult lényegi erőkké válnak a műalkotásban, mint a megformálásukhoz szükséges ké pességek. A műalkotás
folyamata
A kész alkotások megértésében nem kevesebb gondot okoz az alkotó tevékenység természetének megfejtése. A műalkotó tevékenységet a pszi chológia eleinte négyszakaszos folyamatnak írta le, amelyben előkészítés, lappangás, felvillanás, kivitelezés határolhatók körül. Ez a lineáris mo dell a csekély számú empirikus vizsgálatok nyomán némileg tovább ár nyalható. Hivatásos költők és írói alkotómunkát egyáltalán nem végző személyek festmény alapján írott kísérleti költeményei keletkezésének megfigyelése mindkét csoportban igazolta az alkotófolyamat négy szaka szos tagolódását. Ugyanakkor a lappangás az előkészítéssel együtt jelent-
kezett, s a kivitelezésre már akkor is sor került, amikor még nem volt meg fogalmazva minden verssor. Ez a szakaszok sorrendjének rugalmassá gára utal. Amikor képzőművészeknek és nem művész vizsgálati személyeknek illusztrálniuk kellett egy költeményt, kitűnt, hogy a művészek a kontroliszemélyeknél erőteljesebben uralkodtak az alkotófolyamaton. A négy sza kasz azonban egyiküknél sem tűnt nyilvánvalónak. Szakaszok helyett jo gosabb aspektusokról beszélni, amelyek az egész munka során együtt je lennek meg. Így az alkotófolyamat egymással versengve résztvevő külön böző aspektusok szövevénye. Inkább dinamikus, egymásbafonódó tevé kenységként, mint elszigetelt szakaszok egymásutánjaként fogható fel. A változó fázisok megismétlődhetnek, megjelenésük rendje nem merev. A vázoltakat kiegészítő saját vizsgálataim tanúsága szerint az alkotó folyamat pszichológiai szerkezete az alkotó tehetség fejlődésével pár huzamos fejlődésen megy keresztül. A homogén, tagolatlan, élményt és művet egybeolvasztó, az élményt rögtön objektiváló alkotó folyamattól vezet az út az élettani, pszichológiai, etikai és esztétikai áttételekkel tar kított, értékes teljesítményt eredményező, összetett alkotó folyamat ki alakulásáig. Az áttételezettség és az összetettség szükségképpen magával hozza a szerkezeti összetevők gazdagodását, bizonyos szakaszok beiktatódását. Am éppen a bonyolultság következtében a szakaszok magas szintű, egymásba átcsapó ötvöződését is. A vizsgálatok kiemelkedő alkotásokra való kiterjesztése azt mutatja, hogy a m ű tárgyának, a műfajnak és az alkotónak a sajátosságai kétség telenül befolyásolhatják az előkészítő szakasz módját (például az élet tapasztalatok szerzésének körét és felhasználását) és időtartamát, akár csak a kivitelezés lezajlását. Ezek az eltérések színezik a müalkotó tevé kenység végbemenetelét, hatnak a bennük résztvevő pszichológiai folya matok lefutásának sebességére, egymásba kapcsolódásuk gyakoriságára, esetleg sorrendjére. De nem érintik a műalkotó folyamathoz szükséges, említett pszichológiai összetevők fellépésének tényét, rendeltetésüket s szerveződésük legfőbb tulajdonságait. Az élmény művé válása azonban nem szemlélhető két végpont között több darabra tagolt egyenes vonal mentén lezajló történésként. Sokkal inkább hol táguló, hol szűkülő, egy mást érintő és átfedő körkörös görbék pályáján halad. Ezért az alkotó folyamat pszichológiai szerkezetének megközelítésére a szokásosan alkal mazott diszkrét, szukcesszív elemekből álló lineáris modell helyébe az időben szerteágazó, többdimenziójú ciklusok modellje javasolható. A szerkezeti összetevők dinamikája mellett a müalkotó folyamat köz ponti kérdése az alapötlet megszületése, a felvillanás, az ihlet közelebbi természete. Tanulmányozása kivételes nehézségekbe ütközik. A kizárólag interjú módszerrel végzett vizsgálatok, amelyek — mintegy felfokozva e módszer általános korlátait — direkt módon arról vallatják a művészt, amiben éppen a pszichológustól várná a felvilágosítást, roppant csekély értékűek. Közvetlenül kísérletileg kutatni pedig a jelenséget — leg alábbis jelenlegi lehetőségeink birtokában — szinte lehetetlen. Az ihlet egyrészt nemigen türi a megfigyelőt, másrészt lényegét olyan belső fo lyamat alkotja, amelynek külső, szabad szemmel és füllel felfogható je lei alig tájékoztathatnak a művészben végbemenő sajátos lelki történé-
PITTNER
1. Magány 2. Segesvári
OLIVÉR
utca
4. Három
5. Segesvári
házak
akác
sekről. Be kell hát érnünk annak megállapításával: az ihlet az az álla pot, amely különösen kedvez a tudatosan meginduló, közbelső tagjaiban tudattalanul folyó s csak végeredményében tudatosuló intuitív müvele teknek. Így nyitva hagynánk az ihlet pszichológiája szempontjából oly döntő kérdést: hogyan váltakoznak a tudatos és tudattalan tényezők, mit jelent közelebbről a tudatos uralma a tudattalan felett s hogyan történik a tudattalan tudatosulása. Ha a jelenség közvetlen tudományos megközelítése alig lehetséges, a tudomány még a szokásosnál is nagyobb kerülőút megtételére kénysze rül. Részint a természet megvalósította nagyszabású kísérletekhez fordul, részint a hasonló jelenségek körében végzett kísérletek tanulságait ülteti át analógiás módon. Az alapvető kérdés tehát így tehető fel: melyek azok a természetes, illetve kísérleti körülmények között előálló és tudomá nyosan megfigyelhető jelenségek, amelyek az ihlet — legalábbis rész leges — modelljeként kezelhetők? E kérdésre válaszolva a mágusok ré vületállapotaínak, a mesterséges révületkeltő szerekkel végzett kísér leteknek s általában a hipnoid küszöbállapotoknak, a kísérleti izolációs vizsgálatoknak, a majomfestészet bizonyos jegyeinek áttekintésén keresz tül juthatunk el az ihlet idegélettani vezérlésének felvázolásához. Az ihlet tudattalanjának számottevő tényezője az alkotó tevékeny séget is szabályozó, nem tudatos beállítódás. Ez mint a múltbeli élmények belső összehangolásával a soron következő élményeket tudattalanul meg szűrő lelkiállapot hat. Az ihlet egyike a tudat-tudattalan kontinuum kü szöbén lejátszódó állapotoknak. Azonban nem egyszerűen küszöbállapot, hanem kritikus egyensúlyi állapot a küszöbön. Benne a koncentrációnak és az ellazulásnak, a feszültségnek és az oldódásnak, az autizmusnak — a külvilágot elhanyagoló önzésnek — és a szocializációnak kivételes egy sége, a tudatos és a tudattalan tartalmak optimális-harmonikus, egymást megszüntetve-megőrző áramlása érvényesül. Ezt követeli az ihlet egyéb küszöbállapottól merőben eltérő teleológiája: a műalkotás létrehozása. A műalkotás szükségképpen feltételezi a befogadókat, a közönséget. Az ihlet jellegét mélységesen meghatározza, hogy a művészi tehetségben együtt lép fel a kontaktusteremtés igényével, s rendeltetése éppen e motívum művészi kielégítése. Azaz a kifelé és a másokra utaltság egyik legmagasabbrendű formájának a megvalósítása. A műbefogadás
mechanizmusa
Az ihlet pszichológiai vizsgálata végül is a befogadás mozzanatához vezetett el. A mű a közönségben kel életre. Ebben az értelemben minden művet ketten alkotnak: a művész és a befogadó, aki újra átéli és újra alkotja. De hogyan alakul ki a befogadói műélmény, milyen pszichológiai közvetítők vesznek részt a műbefogadó tevékenységben, milyen pszicho lógiai tényezők függvénye a mühatás? A befogadás folyamata szembetűnően eltér az alkotóétól abban, hogy éppen a megfordítottja annak. Az alkotónál az élmény elsődleges és ennek átszűrődése személyiségén eredményezi a művet. A befogadó a műből indul ki, ez számára az élmény forrása. Tevékenységének ered ménye nem új, önálló alkotás lesz, hanem a művész alkotásának felfo-
gása és megértése, illetve az alkotó élményeihez hasonló, de attól egyben-másban eltérő élmények átélése. Ahogyan a mű megalkotásában, úgy felfogásában, befogadásában is elsőrendű hely illeti a fantáziát. Csakhogy a művész teremtő képzele tével szemben a műbefogadó fantáziatevékenysége javarészt reproduk tív. De a reproduktív képzeleti műveletben szerepet kapnak korábbi tárgy hoz tartozó élményei, és ezek az emlékképek kombinálódnak a mű által felidézettekkel. Ily módon a reproduktív képzelet bizonyos produktív ele mekkel egészül ki. Leginkább így van ez a szépirodalom befogadásában. Az ipar- és képzőművészeti vagy a filmalkotások befogadásában némi eltérés észlelhető. Egy festmény, szobor, épület, egy gyertyatartó vagy egy filmjelenet felfogása a jelenlétükben pusztán érzékelés, távollétükben való megjelenítésük pedig pusztán emlékezés. A reprodukció itt kizárólag fel idézést jelent. Ugyanis ellentétben az élőbeszédben, írott szövegben vagy zenei hangokban közöltekkel, a kép, a dolog vizuálisan közvetlenül adva van, nem kell átalakítani verbális szimbólumokból, hogy látható legyen. Ezzel szemben a vizuális információ esetében ahhoz, hogy a néző, a szem lélő képzelete egyáltalán működni kezdjen, túl kell lépni az adott látvá nyon, annak valamiféle módosítására, szó szerinti elsajátítására, azaz egyé ni látásmód szerinti feldolgozására kell törekedni. Itt a képzelet tehát már eleve valamilyen fokban produktív — alakító és alkotó — mozzanatként lép fel. Persze, az élményvilágunk, tapasztalataink, vágyaink módosulásával együtt változó képzelet visszahat a művészi kultúra minden területére, s azok felfogását is magasabb szintre emeli. Meggyőzően igazolja ezt az a kísérlet, amelyben matematikai funkcióval rendelkező görbéket, régi és modern portréképeket, japán tájképeket és egyéb esztétikai jellegű t á r gyakat (vázák, székek, virágok, teáskannák fényképeit, rajzreprodukció kat) együtt alkalmaztak. Miután a műkritikusok rangsorolták őket, a kí sérleti személyek tetszésük mértéke szerint rendezték a festményeket, a rajzokat, illetve a többi nem kifejezetten művészi tárgyakat. Az előfelte vés szerint ha a kísérleti személyek válogatása során a görbék és a geo metriai figurák sorrendjének átlaga, valamint a portréké és a tájképeké megegyezően jó, akkor ez azt jelenti, hogy aki helyesen ítéli meg a görbe és a geometriai figura esztétikai értékeit, az helyesen minősíti a képeket is. Vagyis a „jó ízlésnek" van egy általánosan érvényesülő összetevője. És valóban, amikor a kísérleti személyek tetszésük szerint elrendezték a görbéket, a sokszögű figurákat és képek, illetve egyéb tárgyak reproduk cióit, az eredmények megerősítették ezt a várakozást. Csakúgy ez történt, amikor irodalmi művekkel végezték a vizsgálatot. Ebből az következik, hogy egyes művészetek felfogásához szükséges érzékelő, emlékező és kép zeleti tevékenység oszthatatlan. Másrészt, a vizsgálatokat tovább folytatva kiderült, hogy ezen az általános faktoron belül bizonyos eltérések tapasz talhatók. A kísérleti személyek egyik csoportja a világos, színes, impreszszionista festményeket kedvelte inkább, míg a másik hagyományosabb, k e vésbé színdús festményekhez vonzódott. A fényes és modernebb szín világú képtípus elsősorban az extrovertáltak és a fiatalok képzeletét indí totta meg. A sötétebb tónusú alkotások viszont az introvertáltak fantáziá jára hatottak erősebben. Irodalmi alkotások esetében pedig az extrovertál-
tak az egyszerű és érzelemdúsabb költeményeket részesítették előnyben, az introvertáltak pedig inkább a kifejezésben és tartalomban bonyolult, ér zelmileg visszafogottabb műveket. Jóllehet a megismerő folyamatok között a képzeleten kívül a gondol kodás is mindegyik művészeti ág befogadásában jelen van, szerepe a mű vészeti ág természetétől függően eltérő. A vizsgálatok szerint a költemény, a próza feldolgozása követeli a legerőteljesebben a befogadó intelligen ciáját. A jelenség nyilvánvaló oka a szépirodalom gondolatokhoz való erőteljes kötődése. Az árnyaltabb vizsgálódás pontosabban kimutatta, hogy ha az intelligenciavizsgálatokból kihagyjuk a kifejezetten szóbeli teljesít ményt követelő feladatokat, akkor a fennmaradó intelligenciafeladatok és az irodalmi, képzőművészeti, valamint zenei műalkotások helyes (szak értők rangsoraival megegyező) felfogása közötti viszony nem tér el számot tevően. A különbség így a második jelzőrendszer kibontakozásával függ össze, s ez egyben jól megvilágítja, miért kiváltképp jelentős az irodalmi m ű befogadásában az iskolai végzettség és az életkori érettség. Az iskolázottabbaknak általában kifinomultabb és helytállóbb a m ű ítéletük, mert nagyobb tudásanyag birtokában szélesebb és megalapozot tabb a viszonyítási rendszerük. Ebben a viszonyítási rendszerben a m ű fi nomságain kívül az alkotó presztízse igen nagy szerepet játszik. Ez utal azokra a veszélyekre is, amelyeket a műbefogadásban az előítéletekkel ter hes értékelés, a nagy név elhangzására kívülről betáplált ítéletminták, a tekintélyi hatások hálózatának a mű tényleges szövete fölé való kerekedése jelent. Ugyanakkor jól mutatja, hogy a műbefogadás mechanizmusát milyen mélyen meghatározzák azok a külső hatások, amelyek a ben nünket viszonyítási adatokkal ellátó alakulatokon (szakemberek, barátaink, tanáraink, a tömegkommunikációs eszközök) át érvényesülnek. A műbefogadás mechanizmusában az említetteken kívül sarkalatos szerepet játszanak érzelmeink. A műalkotások sikere, a beleélés inten zitása bizonyos fokig lemérhető azzal is, hogy milyen mértékig képes a műbefogadó együttművelő hajlamát felkelteni. Az együttművelés az ér zelmek s az általuk kifejezett vagy tolmácsolt mozdulatok átélésében is kifejeződik. Az értelmi és az érzelmi mozzanatok együttes figyelembevé telével érthetők meg az alkotó és a befogadó között a műben létesülő — harmonikus vagy diszharmonikus — kapcsolatok is. A műalkotás lényeges vonása, hogy benne a minden iskolázott ember számára nagyjából azonos szótári jelentések erőteljesen keverednek az egyének életkörülményeivel, érzelmi és értékelő beállítódásával szorosan összefüggő jelentésekkel. Így a műalkotás befogadása a fogalmilag megragadható egyetemes közléstar talmak megfejtésével párosuló érzelmi jelentés hiteles átélését követeli. Hiába tapasztalható a szótári mozzanatok teljes megértése, mert ha ez nem érintkezik az alkotóéval harmonizáló élményformával, a mű veszít erejéből, pontosabban nem éri el lehetőségeit. Ez ellen az ízlés válasz tékossá tétele kétirányú hatást fejt ki. Egyfelől az iskolázás révén az ér telmi mozzanatok felfogását segíti elő. Másfelől meghatározott válogató magatartást alakít ki. Ennek következtében a befogadók azoknak a mű veknek a megkeresésére törekednek, amelyeknek érzelmi-értékelő mozza nataival is a lehető legnagyobb fokú összhangot mutatnak.
TRAIAN HERSENI
Személyiségvizsgálat
Az embernek — e rendkívül bonyolult jelenségnek — m é g csak megközelítően is teljes, tudományos megismerése elképzelhetetlen az embert összetevő oldalak, al kotórészek vagy elemek előzetes kutatása nélkül. Az analízis szükségképpen meg előzi a szintézist, a konkrétet csak a pontos absztrakciót követelő gondolati „szétsze dés" és „összerakás" alapján lehet megismerni. Persze, miként Lenin megállapí totta: „a gondolkodás azzal, hogy a konkrétból kiindulva az absztrakthoz emelke dik — ha helyes... —, n e m távolodik el az igazságtól, hanem közeledik hozzá". A görög filozófiától kezdve egészen napjaink antropológiai rendszereinek legtöbb jéig számos próbálkozást ismerünk arra vonatkozóan, hogy egy csapásra antropoló giát hozzanak létre. Ezek azonban csupán „általánosságokat" tartalmaztak, amelyek nek n e m volt valóságos megismerő értékük. N e m véletlen tehát, hogy m é g a közel múltban is jelenhetett m e g könyv ilyen címmel: Az ember ismeretlen lény (Alexis Carel). Végül is rátaláltak a helyes útra, az ember analitikus tanulmányozására, amely a mi időnkben fokozatosan elvezetett annyi — biológiai, pszichológiai, társadalmi, kulturális jellegű — antropológiai tudomány megjelenéséhez, ahány fő emberi „aspektust" m e g tudott határozni az ember anatómiája és fiziológiája, az ideggyó gyászat, a fizikai antropológia, pszichológia, gazdaságtudomány, a politika, etika, jog-, vallás-, művészettudomány. Erre a szilárd alapra számos részleges szintézis épült: az emberi biológia, pszichofiziológia, társadalomlélektan, szociológia, kulturológia, ergonómia. Ugyanilyen jellegűek azok a két világháború között kezdeménye zett, de kellőképpen csak napjainkban gyümölcsöztetett törekvéseik is, amelyek arra irányultak, hogy kifejlesszék a személyiség szintetikus tudományát. Ez a tudomány az egységesítés perspektívájában egybekapcsolja mindazokat a szétszórt ismerete ket, amelyeket a különböző tudományok az emberi lényre vonatkozóan kidol goznak. Az ú j tudományt egyre gyakrabban perszonológiának. nevezik. A kifejezés H. A. Murray-tól származik, Explorations in personality című, több munkatársával írt könyvéből (New York, Oxford, 1938). A megfogalmazott gondolatot később nagyobb terjedelmű kollektív munkák — mint C. Kluckhohn, H. A. Murray, D. Schneider Personality in Nature, Society and Culture (II. kiadás. N e w York, 1953) című könyve — bontják ki a maga teljességében. Nézetek
ütközése
Gordon W. Allport, a világ egyik legnagyobb perszonológusa igen tanulságos párhuzamot von az európai kontinensen kidolgozott és az angol-amerikai személyi ség-elméletek között, főleg azok fiziológiai gyökerei tekintetében. Angliában és A m e rikában a Locke-féle hagyományok hódítottak teret, az európai kontinensen inkább a leibnizi és kanti felfogás győzedelmeskedett. Locke szerint az emberi értelem ta bula rasa, melyre a külső környezet fokozatosan „ráírja" a maga képét eszmék és eszmei asszociációk formájában. Az értelem sajátos mechanizmusai szigorúan reaktív jellegűek és a viselkedésre vonatkoznak, egyszerű válaszok a külső hatásokra, m i n denféle kezdeményezés vagy saját tevékenység nélkül. Ezzel szemben a leibnizi és kanti felfogás szerint az értelem autodinamikus, állandó kibontakozásban van, ak-
tív, n e m pedig reaktív, organizáló, n e m pedig organizált, középkori nyelven fogal mazva natura naturans (természetet szülő természet), n e m pedig natura naturata (létrejött természet). Locke híres tézisére — nihil est intellectu quod non fuerit in sensu (semmi sincs az értelemben, ami előzőleg ne lett volna m e g az érzetekben) — Leibniz megadta a maga híres replikáját: nisi ipse intellectus (hacsak n e m maga az értelem). Számára az emberi szellem belső és spontán (nem kiváltott) tevé kenysége legalább ugyanolyan jelentős, mint e szellem tartalma vagy termékei. Másrészt az európai kontinens elméletei a „totális emberre" irányították fi gyelmüket, az angol—amerikai teóriákat viszont inkább a részletvonatkozások fog lalkoztatták: az emberek jellemvonásai, összetevő tényezői, teljesítményei, s arra irányultak, hogy kétségbe vonják a személyiség belső egységét, amelyet szigorúan külsődleges meghatározóknak tulajdonítottak. Ilyenek: bizonyos serkentők stabi litása, tartós kulturális követelmények, a személyközi kapcsolatok sablonizálása. A belső állandóságot a külső állandóság eredményének tüntették fel, amelyen belül azonban maga a személyiség labilis, folyékony és tiszavirág-életű. Az angol—ameri kai elméletek sokkal nagyobb fontosságot tulajdonítanak a társadalmi, művelődési tényezőknek, főleg az egyedek közötti kölcsönhatásoknak, a társadalmi szabályzatok nak és szerepeknek, a viselkedés hagyományos modelljeinek és normáinak, mint a belső tényezőknek (a testalkatnak, az örökletes, veleszületett tényezőknek). A két klasszikus álláspont végső következményeként az angol—amerikai elmé letek általában melioristák (hisznek az ember megjavíthatóságában) és optimisták, az európaiak pedig fatalisták, vagyis pesszimisták. Az ellentétek dialektikus logikája azonban — miként a gondolkodás törté netében annyiszor — ez esetben is megkövetelte, hogy a két koncepció közelebb ről elemezze egymást, vitatkozzék, kritikailag összemérje tételeit, úgyhogy mindket tőjük túlhaladása nemcsak lehetővé, hanem szükségessé is vált. Egyes, valamikor elszigetelt nézetek m a már mindinkább tért hódítanak annak következtében, hogy állandóan újabb és újabb őket igazoló tudományos érvek halmozódnak fel. Ilyen például W. Stern felfogása, aki szerint a személyiség önálló valóság, autonóm rend szer, a m e l y azonban ugyanakkor funkciói révén kitárul a külvilág előtt, ama kör nyezet előtt, amely kialakította, amelyben kibontakozik, s amelytől sohasem tud tel jes egészében elszakadni, mivel strukturális egységben, ellentétességben és egyen súlyban van vele, olyan egyensúlyban, amely mindig megbomlik, de amely felé ál landóan törekszik. Az említett két álláspont annyira közeledett egymáshoz, olyannyira kölcsönö sen megváltoztatta egymás fejlődési perspektíváját, hogy ma már egy ú j felfogás ban egybeolvadhat. Ebben az ú j koncepcióban a régi elméletek pozitív magvát meg őrzik, de magasabb, a kidolgozás és értelmezés tekintetében eddig ismeretlen fokra emelve. Ezt az álláspontot megfelelően dokumentálva számos informatív jellegű munka képviseli — mint például Jean-Claude Filloux La Personnalité (Paris, 1967) című könyvének hatodik „időszerűsített" kiadása —, úgyhogy n e m foglalkozunk k ü lönösebben vele. Az újabb fejlődési perspektívák megjelölése érdekében azonban, v é leményünk szerint, mindezeket az erőfeszítéseket a dialektikus és történelmi materia lizmus átfogóbb megvilágításába kell helyeznünk, ugyanis ez az egyetlen felfogás, amely biztosítani képes a perszonológia termékeny elméleti és metodológiai alap ját. Ez alkalommal erre vonatkozóan szándékszunk felvázolni néhány gondolatot. A perszonológia kezdettől fogva úgy jelentkezett, mint valamilyen „forradalmi" foglalatosság, mint egyes hagyományos episztemológiai (tudományelméleti) jellegű tételek határozott elutasítása.
Az első és legjelentősebb felülvizsgálatra váró tétel az az arisztotelészi állítás volt, mely szerint csak „az általános tudománya" létezik, s „az egyed tudománya" nincs, ami oda vezetett, hogy a történelmi tudományokat hosszú időn át inkább iro dalmi műfajnak tartották. A valóság viszont az, hogy egyre számosabbak azok a tu dományok, amelyek az „egyeddel" foglalkoznak, m é g a természetet tanulmányozó tudományok körében is (például kozmográfia, geológia, földrajz, botanika, állattan, rasszeológia). A tulajdonképpeni történelmi tudományok (egyetemes történelem, nemzetek tör ténelme, a történelemtudomány különböző ágai) csak úgy fejlődhetnek, ha fárad ságos munkával rekonstruálják a múltat a maga egyedi formáiban. Más társadalom tudományok vagy egész tudományágazatok, mint az összes leíró és statisztikai jel legűek, ugyancsak az „egyediség" megismerését tűzik ki célul, ilyen a demográ fia, etnográfia, szociográfia, a népek pszichológiája, folklorisztika, gazdasági statisz tika, bűnügyi statisztika, alkotmányjog, polgári jog, büntetőjog. Ezek közül sok túllépi az egyszerű minőségi vagy mennyiségi leírási és megpróbálja megmagyarázni a konkrét valóságot azokkal a tényezőkkel vagy törvényekkel, amelyek hozzájárul tak e valóság megjelenéséhez, létezéséhez és fejlődéséhez. Végső elemzésben m i n den valóságos, gondolkodásunktól független jelenség egyedi jellegű — nincs fa, far kas vagy ember általában, csak ez vagy az a fa, farkas v a g y ember — úgyhogy e jelenségek megismerését n e m kell az „általánosra", a közös jegyekre korlátozni, a megismerést ki kell terjeszteni a „sajátosra" is, arra is, ami megkülönbözteti az egyik egyedet a másiktól. A probléma ez: mi érdekel az adott valóság megismeré sében? Ha a dolgok általános vonásai érdekelnek, akkor általános tudományt m ű v e lünk, ha a sajátos, akkor sajátos tudományt (vagy éppen egyedit), ha pedig egy adott valóság konkrétságának egész komplexitása érdekel, akkor konkrét tudományt, amely egyaránt magában foglalja az általánost és a sajátost, az összehasonlíthatót és össze nem hasonlíthatót, a másra vissza n e m vezethetőt és visszavezethetőt. Hozzávetőleges pontossággal megállapíthatjuk, hogy az érdeklődés az „egyedi" iránt annál nagyobb, minél szorosabb a vizsgált valóság kapcsolata az emberek közvetlen foglalatosságával, életével és gyakorlati tevékenységével. A valóság meg ismerése szükséges vagy legalábbis hasznos lehet néha általános, máskor sajátos vonásai szempontjából vagy esetleg mindkét szempontból. A biológus például ér dekelt abban, hogy megismerje az élet általános törvényeit, az empirikus növény termesztő, állattenyésztő abban, hogy megismerje minden egyed sajátosságait, az agronómus, zootechnikus, orvos, pedagógus pedig mind az általános törvények, mind pedig az egyed szigorúan sajátos vonásainak feltárásában. A megismerésnek ez az utóbbi fajtája főleg az emberi valóság területén ural kodó jellegű, itt ugyanis majdnem semmit sem jelentenek — mivel hatástalanok — a szigorúan tapasztalati, tudományosan m e g n e m alapozott ismeretek, akárcsak a túlságosan általános ismeretek („általában az emberről", „általában a társadalom ról", „általában a gazdaságról", „általában a kultúráról"), amelyek túlságosan eltávo lodnak a konkrét valóságtól. A természeti törvényeket tudományosan széles körű általánosításként fogalmazzák meg, hogy alkalmazni lehessen őket a technikában, tehát nemcsak a természet területén, hanem egy ember alkotta területen is. Ezzel szemben a társadalmi-emberi törvényeknek szoros kapcsolatban kell állaniuk a konk rét valósággal, mivel gyakorlatilag csak e konkrét valóságban használjuk őket. A mindennapi gyakorlatban a „hús-vér" embereknek ugyancsak „hús-vér" emberekkel van dolguk, akiket m e g kell ismerniük nemcsak közös vonásaik tekintetében — tehát általában —, hanem sajátos oldalaik szempontjából is, vagyis úgy, ahogyan
léteznek a valóságban mint egyediek vagy konkrét személyiségek. Éppen ezért na gyon kis mértékben hasznos az embereknek csak részleges — csak biológiai, csak pszichológiai, csak szociológiai — ismerete anélkül, hogy belehelyeznők az embert abba a valóságos egészbe, amelyben részt alkot mint biológiai, pszichológiai, szocio lógiai és kulturális vonásokkal rendelkező lény. A lélektan megpróbálkozott és megpróbálkozik „az egyed tudománya" lenni, de az emberi egyediség n e m csupán pszichológiai jellegű, hanem ugyanakkor bioló giai is, számos társadalmi-kulturális vonás és tevékenység jellemzi, olyanok, a m e lyek megkülönböztetik a növényi és állati egyediségtől. Ennek eredményeként az e m beri egyediség rendkívül bonyolult, nemcsak sokoldalú, hanem több szintű is, s ép pen ennek a megjelölésére szolgál a személyiség sajátos terminusa. A perszonológia abból az elméleti és gyakorlati szükségletből eredt, hogy m e g kell ismerni az embert minden valóságos oldaláról, úgy, ahogyan létezik, mint bo nyolult „bio-pszicho-társadalmi-kulturális", életteli és egységes lény. (Lásd, M. Ralea — T. Herseni: Întroducere în psihologia socială. Bucureşti, 1966.) A személyiség tanulmányozásában a tudomány legbiztosabb adatai megmutat ták a perspektívát, ami n e m más, mint az anyag kezdeti (fizikai-kémiai) formáitól az élő (szerves) forma felé, onnan pedig a tudatos forma (a sajátosan emberi) felé történő fejlődés. Ennek fényében az ember az anyag fejlődésének legfejlettebb, legmagasabb szintet elért foka, amely az egymást követő ugrások nyomán magában foglalja az összes megelőzőt, olyan értelemben, ahogyan azt Lenin mondotta: „a fogalmak az agynak, az anyag legmagasabbrendű termékének legmagasabbrendű ter mékei." Hogyan
lesz az ember
személyiség?
A perszonológia tulajdonképpen n e m az ember távoli eredetének a kutatását ele veníti fel, hiszen ez az eredet — n e m is alaptalanul — akár az élet megjelenéséig kitolható (lásd például H. Piéron: De l'Actinie à l'Homme IL Paris, 1958—1959). Sokkal szűkebb körű kérdést vizsgál: hogyan lesz az emberi lény — aki mint m i n den élőlény, jól körülhatárolható szerves egyediséggel születik — személyiség, olyan egyéniség, amely egyaránt különbözik az élet alacsonyabb fokozataitól és a többi embertől. Talán hasznos a különbségek pontos megjelölése végett aláhúzni azt, hogy az idealizmus álláspontjáról a pszichológus előtt álló alapvető kérdés így hangzik: m i ként lehetséges az egyediség vagy — mivel ennek a „pszichológiai egyediség"-nek a megjelölésére a személyiség kifejezést szokták használni — miként lehetséges a személyiség? A materialista dialektika szempontjából az alapvető kérdés n e m az egyedi ségre vonatkozik, mivel azt az ember közvetlenül állat-őseitől örökölte (minden szer vezet — hogy az alacsonyabb szintekről, mint a sejt, molekula, atom, ne is beszél jünk — külön egyediség), hanem ennek személyiséggé fejlődése. Ez a fejlődési táv lat természetesen feltételezi annak elfogadását, hogy az ember bio-pszichikailag egy séges, vagyis a pszichikumot az idegtevékenység egyik aspektusának, n e m függetlenül létezőnek, hanem a magas fokon szervezett anyag funkciójának kell elismernünk. Továbbá feltételezi a szervezet és a környezet egységének elismerését, vagyis azt a tényt, hogy az élőlény — a biológiai szervezet — adott környezetben jön létre és fejlődik, s ez a környezet életkörnyezete marad, mivel viszonylagos függetlensége a megfelelő mértékben megköveteli a környezettől való viszonylagos függését. Más szóval a környezet n e m „valamilyen" (közömbös) világ, amely egyszerűen csak a
szervezeten kívül létezik, hanem olyan világ, amely kitermelte a szervezetet, amely ben a szervezet kibontakozik s amely nélkül n e m létezhet, tehát amely kezdetben őt létrehozó ok volt, majd fejlődésének sine qua non feltétele. A víz vagy a levegő összetételében, a fényellátásban, a hő erősségében beállt lényeges változások szükség képpen maguk után vonják az élet területén is a lényeges módosulásokat. N e m lé tezik egyrészt szervezet és másrészt környezet, hanem szervezet a maga életkör nyezetében, azzal a kikötéssel, hogy a környezet csak akkor rendelkezik ezzel a sa játossággal, ha tényleges viszonyban áll az élőlények ilyen vagy olyan kategóriájá val, amelyek számára valóban környezet. Ha e megjegyzéseket leszűkítjük az ember vonatkozására, világossá válik, hogy az ember egész pszichikai tevékenysége szerves struktúrájára (anatómiai-fiziológiai vagy még aprólékosabban: neurológiai, endokrinológiai szerkezetére) épül. A pszi chikai egység első forrása, amelyet egyes szerzők — mint láttuk — „pszichológiai egyediség"-nek neveznek (s alaptalanul a „személyiséggel" azonosnak fognak fel), a szerves egység, a biológiai individualitás, ebből fakad, erre épül, s enélkül nem lé tezik. A személyiség
sokszintű
építmény
Napjaink pszichológiája általában egyetért abban, hogy a lélektan szempont jából az embert a tudat különbözteti meg az állattól, a tudat, amely a dialektikus materializmus megvilágításában nem más, mint a tudatos lét. „A tudat (das Bewusstsein) — mutatott rá Marx és Engels A német ideológiá ban — sohasem lehet más, mint a tudatos lét (das bewusste Sein), az emberek léte pedig az ő valóságos életfolyamatuk." A növényektől és állatoktól eltérően, amelyek — mint organizmusok — léteznek, anélkül, hogy tudomásuk volna erről, a nor mális emberekben így vagy úgy tudatosodik létük, ez pedig forradalmasítja az egész létezést, megteremti a lét magasabb fokát: a tudatos létet, amelynek három alapvető látómezője — a körülöttem levő világ tudata, a hozzám hasonlók világának a tudata és saját m a g a m világának a tudata — egymásból fakad és kölcsönösen feltételezi egymást. Ez a pszichikai egységnek, pontosabban a személyiségnek a második spe cifikus forrása, amely v é l e m é n y e m szerint akkor jelenik meg, amikor az emberi lény számot ad saját létezéséről mint külön egyediség, tehát n e m téveszti össze magát sem a környező fizikai világgal, sem embertársaival. Ez a folyamat lehetetlen a környezet, a közösség és önmaga megismerésének bizonyos foka nélkül. A személyiség lényegében művelődési aktus. „Az ember előtt — írja Lenin — ott van a természeti jelenségek hálója. Az ösztönember, a v a d e m ber nem emelkedik ki a természetből. A tudatos ember kiemelkedik, a kategóriák a kiemelkedésnek, vagyis a világ megismerésének lépcsőfokai, a háló csomópontjai, amelyek segítik őt, hogy megismerje és hatalmába kerítse ezt a hálót" (Filozófiai Füzetek. Budapest, 1954. 69). Az időközben folytatott társadalmi és kulturális-antro pológiai kutatások mindegyike igazolja ezt a megállapítást (lásd Ralph Linton: Fundamentul cultural al personalităţii. Bucureşti, 1968). Az ember mint individua litás filogenetikai szempontból azóta létezik, mióta az antropogenezis folyamatában emberré vált, ontogenetikailag pedig a fogamzás pillanatától (tehát m é g mielőtt megszületett volna), de személyiséggé csak akkor válik, amikor eljut saját egyedi ségének tudatához, a külvilágtól és embertársaitól (a kollektivitástól, amelyhez maga is tartozik) elkülönülő önálló lényként létezésének tudatához. A tudatossá vált egye diség ú j kapcsolatba kerül mindazzal, ami létezik azáltal, hogy saját magát veszi viszonyítási pontnak, sőt az élet-kör — amelyben maga is részt vesz — középpont-
jának (lásd G. W. Review, 1943).
Allport: The
Ego
in
Contemporary
Psychology.
Psychological
A nem-énnel és a mi érzékletével tükrözött emberi közösséggel ellentétes én érzékelése nélkül nem létezik normális személyiség. (A patologikus, vagyis nem érvényesült, degenerált vagy degradált személyiség problémájával n e m foglalkozunk.) Ismételten aláhúzzuk viszont, hogy a személyiség n e m vezethető vissza az én-re. Az önmagunk tudatára vagy a tudatra a maga egészében, vagyis a szigorúan szubjektív tényezőkre, mivel a személyiség a valóságban egybeesik az egész egyediséggel, tehát az egész emberi létezéssel, azzal a feltétellel azonban, hogy az ember számot adjon erről a létezésről, vagyis ez a lét tudatos legyen. Az ember a személyisége révén a maga ura lesz, azonosul szubjektív énjével, kezébe veszi saját maga irányítását és felelőssé válik tetteiért, vezetett, tevékenységre ösztönzött, mozgósított vagy ser kentett lényből fokozatosan vezető, tevékenységre ösztönző, mozgósító, serkentő, önmozgó, autodinamikus aktív-alkotó-termelő lény lesz (lásd E, Fromm: Man for Him self: An Inquiry into the Psychology of Ethics. N e w York, 1947; J. Nuttin: Tâche, réussite et échec: théorie de la conduite humain. Louvain, 1953). A megismerés itt is különleges jelentőségű. Az állati léttől való elszakadás világosan jelentkezik az ösztönös tevékenységnek az átgondolt, a tudatban előre kitervelt tevékenységgel tör ténő meghaladásában. „A pók — mutatott rá találóan Marx — a takácshoz hasonló műveleteket végez, és a méh viaszsejtjei építésével nem egy építőmestert szégyenbe hoz. De a legrosszabb építőmester már eleve felülmúlja a legjobb méhet abban, hogy az építőmester már felépítette a sejtet a fejében, mielőtt viaszból megépítette volna. A munkafolyamat végén oly eredmény következik be, amely megkezdésekor a munkás elképzelésében, tehát eszmeileg már megvolt" (A tőke I. Budapest, 1949. 193). Éppen ezért minden kétséget kizárva állíthatjuk, hogy a póknak vagy a méhnek van egyedisége, míg az „építésznek" (aki itt minden normális ember szim bóluma) ezen felül személyisége van, képes arra, hogy megismerje és meghódítsa a természetet, kialakítsa a maga világát, amelyet kultúrának nevezünk (Lásd F. J. J. Buytendijk: L'homme et l'animal. Paris, 1965). Ez a személlyé válás folyamata azonban nem az egyediség belső — tehát szerves, lényegében biológiai jellegű — logikája szerint megy végbe, hanem bizo nyos történelmi, lényegében társadalmi-kulturális tényezők serkentésére. A tudatot magát n e m lehet másképpen meghatározni, mint társadalmi terméket, mivel — mi ként Marx és Engels kimutatta — a tudat n e m jelenik meg másként, mint „a be széd formájában". „A beszéd olyan régi, mint a tudat, a beszéd a gyakorlati, más emberek számára is létező tudat, amely tehát a m a g a m számára is csak ezzel válik létező, valóságos tudattá és a beszéd, miként a tudat, csak a más emberekkel való érintkezés szükségletéből, kényszerűségéből k e l e t k e z i k . . . A tudat tehát már eleve társadalmi termék és az is marad, ameddig emberek egyáltalán léteznek" (A német ideológia. Budapest, 1962. 13—14). A társadalom azonban, amely kitermelte a tuda tot — akárcsak az élet vagy általában a lét — elsődleges a tudattal szemben, mivel, ugyancsak Marx és Engels megfogalmazásával élve: „nem a tudat határozza meg az életet, hanem az élet határozza meg a tudatot. Az első szemléleti módnál a tudatból indulnak ki mint élő egyénből, a másodikban, amely a valóságos életnek felel meg, magukból a valóságos, élő egyénekből és a tudatot csakis mint az ő tuda tukat szemlélik" (i.m. 10). A majom emberré válásának, a majom-horda emberi társadalommá formálódá sának a folyamata n e m a tudatnak, hanem a munkának köszönhető, a munkának, amely emberi értelemben az eszközök készítésével kezdődik. Ezen az alapon jelenik
meg aztán a nyelv, a tudat, a személyiség. Ez az a valóságos, történelmi viszony, amelyet a tudományok legbiztosabb eredményei igazolnak. A munka hiányában az ember nem válhatott volna személyiséggé, olyan lénnyé, aki képes megváltoztatni környezetét saját életszükségleteinek megfelelően. Következésképpen: az emberi személyiség sokszintű építmény: biológiai (szer ves egyediség), szociológiai (a munka végzésének a készsége és a kollektív élet), pszichológiai (az én, az én tudata, tudat a maga egészében) és kulturológiai (az előbbi három tényező fejlődése az anyagi és szellemi kultúra, a nevelés segítségével és ter mékeny érvényesítése a társadalmi gyakorlatban) szintjei vannak. A perszonológiának tehát több tudományágat magában foglaló tudománnyá kell válnia, s kiinduló pontul fel kell használnia a biológiai, szociológiai, pszichológiai és kulturológiai k u tatások eredményeit, de tovább kell fejlesztenie azokat, saját, egységes szemléletté. Csak így valósul meg a „totális ember" tudományos megismerése.
HERMANN ISTVÁN
Freudtól az újfreudizmusig
Sigmund Freud tudományos munkásságát a századforduló előtt mint egy tíz esztendővel, 1890-ben kezdte el. Ekkor még nem a pszichoanalízis területén dolgozik, hanem a Helmholz és Meynert, valamint Brücke fém jelezte fiziológiai kutatásokat folytatja. Párizsban a kor legnagyobb neuro lógusánál, Charcot-nál tanul, és itt válik tudományos alapelvévé az a régi materialista tétel, mely szerint mindennek az okát fel kell kutatni, nem lehet soha megelégedni azzal a magyarázattal, hogy a jelenségek egész sora oktalan, véletlen és megérthetetlen. Azonban a századfordulónak kell el érkeznie ahhoz, hogy Freud megjelentesse első korszakának és egész tevé kenységének főművét, az Álomfejtés című nagyszabású monográfiáját. Freud a következő elemekre akarja építeni a maga pszichológiai elmé letét. Egyfelől kiindulópontja a felvilágosító materializmus egyik alap elve: nem nyugodhatunk bele abba — mondja —, hogy a valóságban valami is véletlenül történik. Mindennek meg kell lelnünk az okát. Ha a tudomány elfogadná azt, hogy vannak ok nélküli jelenségek, ez a tudo mány halála lenne. A valóságnak ez a vasszükségszerűséggel történő fel fogása, a véletlen szerepének teljes tagadása, a mechanikus és merev materializmus kiindulópontja. Freud rajza az emberi pszichéről így foglalható össze: az emberi ént, a tudatot, a léleknek ezt a kis, de nagyon is lényeges tartományát a nem tudatos elemek, az indulatok, a szenvedélyek fenyegetik. A pszichoanalí zis fő célja, hogy ezt a helyzetet tudatosítsa. Egyénileg kell megvilágíta nia az ebből eredő szituációt annál az embernél, aki idegbajban szenved. Az idegbaj oka ugyanis az, hogy a tudattalan erők elnyomják az irá nyító tudatot. A tudattalan
és a
pszichoanalízis
mm
Freud elméletének tehát középponti fogalma a tudattalan. A köz tudatban az a kép él Freudról, hogy fő érdeme a tudattalan szféra felfe-
dezése. Ha azonban ezt a köztudatban élő képet szembesítjük a valóság gal, kiderül hogy Freud korántsem volt az első, aki feltárta a tudattalan pszichikai létét. Ha Freud nem is felfedezője a tudattalan folyamatok létezésének, de az első, aki észrevette e szféra jelentőségét az idegbetegsé gekben és neurózisokban. Ezáltal kísérelte meg a pszichoterápia és a pszi chológia újraegyesítését. Továbbá Freud volt az, aki a tudattalan szférát úgy írta le, hogy se gítségével a lelki életet sajátos dialektikában tudta megmutatni. Freud szerint az emberi lélek három részre oszlik. Mindenekelőtt a tudattalan szférára. Ezt nevezi Freud későbbi korszakában Es-nek, vagyis ősvalaminek. A második rész a tudat, vagy más néven az Én (ich). Végül pedig ismét egy nem tudatos elem, a cenzor vagy a későbbi korszak elnevezésé vel a felettes én. A tudat a pszichoanalízis szerint úgy aránylik a nem tudatoshoz, mint Európa Ázsiához, vagyis a lelki életnek ez csak igen kis része. A nem tudatos lelki szférák megkülönböztetésére azért van szük ség, mert egyikük, tudniillik a tudattalan az emberi ösztöntörekvésekből nyeri tartalmát és ezeknek a törekvéseknek drámáiból. A másik nem tu datos szféra, a felettes én pedig nem más, mint a társadalmi parancsok, szokások és követelmények közvetítője. Ez gyűjti össze azokat a gyakor lati parancsokat, melyeket a társadalmi együttélés megkövetel. Az ösztö nökből kiinduló vágyakat, törekvéseket a felettes én fojtja el. Az emberi psziché az elfojtott vágyakat nem semmisíti meg, hanem úgy tokosítja be, mint ahogy a tüdő elmeszesíti a kezdődő tbc-s folyamatokat. Csakhogy bizonyos esetekben ezek az elfojtott tendenciák zavart okoznak az ember lelki életében. Így keletkezik Freud elmélete szerint a három szféra, az én, a tudattalan és a felettes én között a lelki élet sajátos dialektikája. Amennyire helyes azonban a tudattalan szerepének általános hang súlyozása Freudnál, annyira vitatható a tudattalan tartalmának meghatá rozása. A tudattalan tartalmi jellemzése a freudi ösztönmitológiára épül. S ezzel összefüggésben az elfojtások és gátlások tanára. Az ösztönök közül főként a szexuális ösztönöket veszi vizsgálat alá, mivel szerinte a társa dalmi képmutatás leginkább ezeket igyekszik elnyomni. Ennek a gondo latnak részleges és relatív jogosultságát nem lehet kétségbe vonni. A prob léma az, hogy itt a pszichoanalízis, mely az ösztönöket mitologizálja, szükségképpen mitizálja a tudattalant is. Freud az ösztönöket mitikus lényekké változtatja, és úgy tekinti, mint állandó elemeket az emberi életben, melyeknek nincsen történetük. Ezzel kapcsolatban kell megemlíteni, hogy Freud teljesen helytelenül ér tékeli a tudattalan szféra másik komponensét is: az elfojtásokat. Az el fojtások szerinte úgy jönnek létre, hogy a történelmietlen és moráltalan ösztönök, vágyak és tendenciák beleütköznek a társadalmi követelmé nyekbe, melyeket a cenzor, a felettes én tartalmaz az emberi pszichén belül. A cenzor azután elfojtja az illetlen, társadalomellenes vágyakat, s ilyen módon keletkeznek az úgynevezett gátlások. Ebből azonban az következik, hogy Freud szerint a gátlások lényegi leg káros jelenségek a lelki életen belül. A gátlások szerinte neurózisokat hoznak létre. A valóságban azonban ez pusztán a gátlások egyik oldala. Mint Pavlov egyik szerdai beszélgetésében rámutatott, a gátlások nagyon is pozitív szerepet játszanak az emberi életben.
Freud lélektana tehát ilyen szempontból is leegyszerűsítőnek mutat kozik. Így válik Freud lélektani módszere helytelen, túlzott általánosítá sává bizonyos valóságos elemeknek, részleges mozzanatoknak, melyek nek csak a maguk helyén van szerepük. A pszichoanalízis
hatástörténetéről
A pszichoanalízis egészen máig húzódó története megmutatja, hogy azok, akik Freud hívei voltak, állandóan érezték ennek az elméletnek egyoldalúságát. Így nem csodálatos az. hogy az összes kísérletek, melyek a freudizmus revíziójára irányultak, jól vagy rosszul sikerült kísérletek, de egyaránt a freudi gondolatvilág és kategóriarendszer kiterjesztését cé lozták. Maga Freud ezt a kiterjesztést szintén elvégezte, azonban nem a kategóriarendszer mozgékonyabbá tétele volt fő célja, hanem sokkal in kább, mint erről a későbbiekben szólunk, a kategóriarendszer érvényessé gének és általános-érvényűségének bizonyítása. Hozzátartozott ehhez a freudi kísérlethez az a szervezőmunka, amelyet maga a pszichoanalízis megteremtője irányított. A pszichoanalízis vagy más elnevezéssel a mélylélektan hívei külön szervezetekbe tömörültek, speciális kongresszusokat tartottak. Sőt, Freud nemcsak orvosok esetében helyeselte azt, ha foglalkoznak a pszichoanalí zissel, hanem bevont laikusokat is ebbe a mozgalomba. Ennek az egy ideig egységes világmozgalomnak első válsága már a tízes években be következett. Ez a krízis tudományosan Freud ellentmondásainak volt kö szönhető. A bécsi ideggyógyász ugyanis mindenképpen fenn akarta tar tani determinisztikus és racionalisztikus kiindulópontjait. Meg akarta őrizni ezeket annak ellenére, hogy a polgári filozófia általános iránya már más volt: reakciósabb, irracionalisztikus irányba fordult. Freud még nem a válságtudatból indult ki, pedig a tízes évek elején az általános hangulatra jellemző módon megjelentek már Hammacher, Rathenau és Lukács György könyvei, melyek ezt a válságtudatot kifejezték, és nem sokkal később követte ezeket Oswald Spenglernek A nyugati világ alko nyáról szóló rendkívüli tömeghatást (legalábbis értelmiségi tömeghatást) elért müve. Ebben a helyzetben, amely objektíve a közeledő háborúnak, majd a háború kitörésének polgári tükre volt, Freud racionalista kiinduló pontja korszerűtlennek tűnt. Másrészt azonban Freud továbbra is meg maradt azon az állásponton, hogy a tudattalan lelki élet alapjában törté nelmietlen és társadalmon kívüli. Ez a gondolat viszont Freudot a kor haladó polgári tendenciáival hozta ellentétbe. Ezek pedig oda vezettek, hogy Freud tanítványainak egy része, mint például a svájci Jung, a mélylélektant hozzá akarta kötni az imperialista korban olyannyira diva tos irracionalisztikus áramlatokhoz. A freudi kategóriát, a tudattalan fő tartalmát jelentő libidót, tehát a szexuális szférát összekötötte Bergson irracionalista elméletével. Bergson „életerő" vagy „életlendület" szavak kal fordítható élan vital fogalma Jung szerint pusztán ugyanazt fejezi ki, mint Freudnál a libidó. Bergsonnál természetesen ez a fogalom megismer hetetlen és irracionális. Így J u n g a freudi fogalmat szintén irracionalisz tikus módon értelmezi. Freud elméletét tehát J u n g kiszélesíti, és ez a ki szélesítés a továbbmitizálás, az irracionalizmus irányában történik. Mások Freud tanítványai közül, mint Alfred Adler, észrevették Freud
elméletének legnagyobb hibáját: hogy az emberi psziché társadalmi meg határozottságai nem a megfelelő arányban és nem mindenoldalúan szere pelnek, hanem sematizált és torzult módon. Adler megpróbálta a mély lélektant társadalmi tartalommal feltölteni. Jung elméletében az egészen misztikusan felfogott, lényegileg a mítoszban és a mágiában gyökerező kollektív tudattalan játszik központi szerepet. Ez a kollektív tudattalan lép fel nála történelem-magyarázó elvként. Adler viszont, szemben J u n g gal, az úgynevezett individuálpszichológia megalapítója. Az ő pszicholó giájának központi kategóriája a hatalomratörés, a hatalom akarása és a kisebbrendűségi érzés. Ez utóbbi azután szintén alkalmazható a törté nelmi személyiségek tevékenységének magyarázatánál. Tehát J u n g kollek tív tudattalanról szóló elmélete a történelmiséget az irracionális lélektan nak rendeli alá. Adler pedig, aki már a társadalmi tényezőket is figye lembe veszi, az individuum felől közelíti meg a történelmet. Az előbbi elmélet sok érintkezési pontot talált a későbbiekben a nemzetiszocializ mussal. Adler elgondolása viszont főként a szociáldemokráciában hatott. Freud maga is érezte elméletének azt a hiányosságát, hogy a törté nelmet nem veszi számításba. Totem és tabu című művében megkísérelte a pszichoanalízist kiterjeszteni az őstörténet magyarázatára. Másfelől vi szont a háború tapasztalatai alapján feltárta az agressziós ösztönöket, és így arra a meggyőződésre jutott, hogy elmélete nem csupán lélektani jelentőségű, hanem a pszichoanalízis erőszaktétel nélkül alkalmazható a művészettörténetre, a művelődéstörténetre és a vallási jelenségek törté netére is. Bizonyos azonban, hogy Freud, aki fenntartotta a humanisz tikus és racionalisztikus kiindulópontjait, és ezek szűkös megfogalmazása következtében jutott irracionalisztikus elmélethez, végig problémának érezte a történelmiség és a pszichoanalízis viszonyát. Az ő ábrázolásában ugyanis a pszichoanalízis leírta tendenciák hatnak meghatározó erővel a történelemre, nem pedig a történelem hat sajátos dialektikával az em beri pszichére. A mélylélektan immár több mint fél évszázada hódít meg különböző területeken dolgozó tudósokat. Ha korunk gondolkodását vesszük szem ügyre, akkor azt látjuk, hogy egyfelől az ideggyógyászatban használják fel a freudizmust, másfelől társadalomtudósok is, művészek is a hatása alá kerülnek. Ez a hatás rendkívül bonyolult, de kétségtelenül érdekes jegye, hogy a freudizmus leginkább az Amerikai Egyesült Államokban terjedt el. Még Freud életében egy amerikai idegorvos, Brill megismer kedett Freud tanításaival és Freud hívéül szegődött. Brill nyomán kiala kult az amerikai freudizmus, és ez alapjában ugyanazokkal a problémák kal foglalkozik, mint amivel az európai freudisták: szélesíteni a pszicho analízis alapjait. E szélesítésnek jó példája Karen Horney kísérlete. Horney például Freud nőfelfogásával nem volt megelégedve, és úgy vélte: a női psziché alapvető mozgatója nem közvetlenül a szexuális ösztön, ha nem két más ösztönszféra. Ez a két más ösztönszféra Horney szerint is ma gában foglalja a szexualitást, de a puszta szexuális gyökerekre való visszavezetést túlzásnak tekinti. Horney alapösztönei: a biztonságra és a kielégülésre való törekvés. S noha Horney kiindulópontja a női psziché vizsgálata, végül is ezt a két általa ösztönszféraként jellemzett törekvést az emberi psziché általános jellegzetességének tartja. Az amerikai freudiz-
mus kritikusa, Wells helyesen jegyzi meg, hogy Horney-nál „együtt van nak a pszichoanalízis összes lényeges a l a p e l e m e i . . . Horney hozzálát a terápiára vonatkozó elméletek reformjához anélkül, hogy felhasználná a libidót, a halálösztönöket". S Horney valóban Freud útját járja, mert — akárcsak mestere — fölveszi az ösztönindítékú pszichikai konstansokat Függetleníti ezeket a történelmi fejlődéstől, és így a történelmi fejlődéstől független pszichével operál. Eltér viszont tőle annyiban, amennyiben az alapelveket nem lokalizálja szigorúan, hanem ezek számára „udvart" t e remt. Az amerikai freudizmus legnépszerűbb teoretikusa, Erich Fromm is hasonló úton jár. Nála azonban kifejezetten és határozottan középpontba kerül az úgynevezett szociológiai szempont. F r o m m a neurózisok egy r é szét ugyanúgy vezeti le, mint Freud. Más részüket azonban szociológiai elemekből magyarázza. Így például Fromm szerint a neurózisok egy részé nél tekintetbe kell venni a modern amerikai monopolkapitalizmus mecha nizmusainak káros hatását is. Fromm szerint „az automata konformizmus kényszermechanizmusa" szükségképpen következik a monopolkapitaliz mus szervezetéből. Tehát Fromm módszertanilag úgy jár el, hogy fenn tartja a freudizmust (sok etimológiai és szimbolisztikus elemzésében köz vetlen Freud-követőnek bizonyul), majd kiegészíti ezt egy szociológiai el mélettel. Számára tehát a társadalmiság problémája létezik, azonban mint egy külön tényező szerepel a pszichoanalízis felfedte tényezők mellett. Annál érdekesebb a pszichoanalízis amerikai elterjedése, mert Freud nagy bizalmatlansággal tekintett az amerikai pszichoanalízisre. Ő még arról beszélt, hogy megfelelő kulturális hagyományok híján nem lehet átvenni az ő módszerét. Az, hogy mégis hódított Amerikában, annak igen sajátos okai vannak. Az egyik az, hogy a hitleri fasizmus elől Ame rikába menekülő tudósok átvitték magukkal azokat az elképzeléseket, amelyek az európai pszichoanalitikus iskolában uralkodtak. Ide tartozott Franz Alexander, Freud közvetlen tanítványainak egyike, Fromm és Ka ren Horney is. Ezek az áttelepültek új arculatot adtak az amerikai freu dizmusnak. Miben állott ez az újdonság? Elsősorban abban, hogy az ide gen környezetben sokkal közvetlenebbül és egységesebben érvényesült Freudnak az a tendenciája, mely a társadalom problémáinak kutatása felé terelte híveit. Az, amit maga Freud rendkívül ellentmondásosan, téves kiindulópontokból és sok téves eredményhez jutva a Totem és tabuban megtett, itt Amerikában indítékként hatott. Az, hogy Amerikában a freudizmus főként mint szociálpszichológiai, illetve szociálfilozófiai irányzat hatott, rendkívül érdekes. Ennek pedig sa játos oka az, hogy Amerikában a pragmatizmus és a neopozitivizmus filo zófiai hagyománya a filozófia számára elvileg megnehezítette a társadalmi összefüggések kutatását. Másrészt az átfogó társadalmi kérdések kutatását az állami és a monopolkapitalista manipuláció szintén sok tekintetben elzárta. Mindez oda vezetett, hogy a pszichoanalízis égisze alatt megin dulhatott a társadalomtudományi kutatómunka. A lélekelemzés alkalom volt arra, hogy valamilyen címen — éspedig nem a marxizmus címén — felvessék a társadalom komoly problémáit. Így lehetett leszámolni a tár sadalomtudomány területén uralkodó amerikai álommal, melyet Dewey a következő ellentmondásmentes módon fogalmaz meg: „Demokrácia? Ez
annyit jelent, hogy a tapasztalat folyamata jelentősebb, mint bármely spe ciális siker. Speciális eredmények, melyeket elérhetünk, csak annyiban értékesek, amennyiben fel lehet őket használni a fennálló folyamat gazda gításában és elrendezésében. Ha a tapasztalás folyamata nevelő erejű lehet, akkor a demokráciában való hit nem más, mint a nevelésben és tapasztalásban való hit." Ezzel a filozófiával, mely az amerikai demokráciát mint ideális ál lapotot, mint a tapasztalatok szülöttét és továbbfejlesztőjét ábrázolja, a freudista szociálfilozófia megszólaltatta helyenként a kétely hangját. Ezt természetesen csak úgy tehette meg, ha egyfelől megpróbált szociologizálni, másfelől megkísérelte azt, hogy a freudi miszticizmust enyhítse, va lamilyen módon átértelmezze és finomítsa. Már Horney esetében láttuk, hogy a szexualitás determinisztikus szerepét igyekezett egy szélesebb szféra révén átértelmezni. Különösen alkalmasnak látszik erre az a kate gória, amely már Feuerbachnál is szerepet játszik: a szeretet kategóriája. Így Kardiner, az egyik legjelentősebb amerikai Freud-követő kijelenti: „A bensőséges szeretet mindenféle szexualitás nélkül is fennállhat", és így a szeretet belső dialektikája magyarázza ugyanazokat a pszichikai jelen ségeket, melyeket Freud a már ismert módon értelmezett. Hasonlóképpen szükségessé vált az úgynevezett agresszív ösztönök Freudnál oly fontos szerepet játszó feltevésének félretolása is. Abban a pillanatban ugyanis, amikor a társadalmiságról beszélünk, az ilyenfajta ösztönök feltevése ellentmond annak, hogy az ember elsősorban társa dalmi lény. Ezért Horney így fogalmazza meg ellenvetését: „Nem a destrukciós akarat irányít bennünket, hanem az életvágy visz bennünket sokszor a destrukció ú t j á r a . . . Az ember szerintünk többé nem ösztön irányította lény, ahogy Freud látja, hanem képes a választásra és a fele l ő s s é g r e . . . Az emberi természet többé nem megváltozhatatlan, hanem változhat." Újfreudizmus Harry Stack Sullivan a következőképpen határolja el magát Freudtól. Freud szerinte valahogy úgy fogta fel a világot, mint ahogy a régi görö gök gondolkoztak róla. A közhit szerint ugyanis a régi görögök a tragédiát úgy tekintették, mint kozmikus szükségszerűséget. Hasonló probléma ese tén viszont Shakespeare személyes tragédiát lát. Az újfreudizmus tehát Sullivan szerint úgy viszonylik Freudhoz, mint ahogy a Hamlet viszonylik Oidiposzhoz. Vagyis az újfreudizmus számára az ösztönök már nem va lami kozmikus tendenciát, kikerülhetetlen szükségszerűséget jelentenek. Az ösztönök megszűnnek mitikus lényegek lenni. Az újfreudizmusban tehát az ortodoxiának nyomát sem fedezhetjük fel. Az ellenkezője az igaz. Ha a leglényegesebb freudi tételeket veszszük szemügyre, azt láthatjuk, hogy ezekből az újfreudizmusban mint tár sadalmi tudományban, éppen azért, mert valóságos társadalmi jelensége ket óhajtanak elemezni, kő kövön nem maradt. A kérdés ezek után az, hogy lehet-e ezt az áramlatot egyáltalán azonosítani a pszichoanalízis sel? Van-e egyáltalán Freudhoz köze annak az elméletnek, mely F r e u d nak a lelki struktúráról adott jellemzését lényegileg elveti, mely Freud alapvető kiindulópontját, az ösztönkiindulópontot félredobja? Lehet-e
pszichoanalízisről beszélni abban az esetben, ha Kardiner kijelenti: „rend kívül óvatosnak kell lennünk abban a kérdésben, hogy milyen tényezőket tarthatunk az emberi természethez tartozónak, minthogy általános em beri természet nem létezik. Csak az emberi természet specifikus típusait ismerjük, melyek speciális környezeti és társadalmi feltételek hatására alakultak ilyenné". Tehát az újfreudisták éppen azokban a kérdésekben tagadják meg Freudot, amelyeknek eldöntése meghatározza a pszichoanalí zis létjogosultságát vagy létjogosulatlanságát a modern időkben. A Freudtól való eltávolodás azonban, mint látni fogjuk, nem mód szertani, hanem rendszertani természetű. Elutasították maguktól az ú j freudisták mesterük csaknem minden fontos tételét. Megőrizték azonban a módszert. Az ösztönmítosz elutasítása ugyanis nagyon érdekesen törté nik az újfreudizmusban. Teljes mértékben logikusan vetődik fel a kér dés: ha az ösztönöket nem tekintjük elidegeníthetetlen alapnak, ha az ösz tönök helyett a társadalmat vesszük figyelembe a jelenségek megítélése kor, akkor milyen alapja van az emberi psziché felépítésének? Ha a tudó sok pusztán a társadalmi alapokat elemeznék, akkor természetesen sema tikusan járnának el. Ha viszont az emberi tudat reális kialakulását m u tatnák be, a biológiai lehetőségek és a történetiség dialektikájában, ak kor módszertanilag a marxizmus közelébe jutnának. Éppen ezért két lé nyeges ponton meg kell állniuk. Amikor az újfreudizmus társadalmiság ról beszél, akkor rendkívüli módon általánosságokban mozog. Magát a társadalmat elvontan és különösen történelmietlenül értelmezi. Ez azért szükséges, hogy módszertanilag merev és egyenesvonalú okságot rajzol hassanak meg, elméletileg pedig feltételezhessenek valami állandót és elidegeníthetetlent az emberi pszichikumon belül. Másfelől viszont szüksé gük van arra, hogy a társadalmiság ne közvetlenül befolyásolja a pszichi kumot. Ezért közvetítőelemek egész sorát iktatják be, melyek, mint pél dául Horney biztonságérzetre való törekvése, a pszichikumot közvetlenül határozzák meg. Így módszertanilag valóban hűek maradhatnak Freudhoz. A jelenségeket éppen olyan hűen írják le, mint mesterük, és ezután a jelenségeket visszavezetik egy vagy két, a pszichikum demiurgoszaként szereplő gyökérre. Lássuk most már, melyek ezek az új közvetítők egyén és társadalom között. A szociálpszichológus számára a legkézenfekvőbb a csoportok fo galmának bevezetése. A neofreudizmus ilyen csoportokkal helyettesíti h e lyenként a freudi elemeket. A csoport s ezen belül a család az a közvetítő, amely a társadalom problémáit és ennek következéseit közvetíti az egyénhez. Tehát most már nem az ösztönmeghatározottságok válnak az emberi psziché kialakulásának döntő tényezőjévé, hanem a család. A csa ládot Fromm „a társadalom pszichológiai ágensének" nevezi. Természe tesen maguk a szociális csoportok önmagukban nem jelentenek abszolút meghatározó erőt. Meg kell lelni azt a „szellemi elemet" is, mely a cso portokat összetartja. Sullivan-nél a kulturális miliő fogalma ugyanazt a funkciót tölti be, mint Frommnál a családé. Kardiner viszont a speciális társadalmi konstellációról beszél, s ezzel helyettesíti a freudi komplexus kategóriáját. De mi ezeknek a közvetítő kategóriáknak a tartalma? A szexualitás fogalmának felváltása más fogalmakkal, az ösztönfoga lom meghatározó elemének felváltása a csoportokban kifejeződő életér-
zések determinizmusával — ez jellemzi az újfreudizmust. Hogy ennek az új fogalomnak a neve és tartalma micsoda, az már általános kérdésünk szempontjából viszonylag közömbös. E fogalmak funkciója ugyanaz, mint ami az ösztönöké volt Freudnál. Ha Freud az ösztönöket mitizálta, akkor Fromm mitizálja a feuerbachi módon felfogott szeretet fogalmát. Sulli van a modernista irányzatok nagy részében fontos szerephez jutó, s főként az egzisztencializmusban kidolgozott aggódás kategóriát tartja ilyen öszszefogó erőnek. Ennek megfelelően az újfreudizmus társadalompszicholó giája már nem egyéni pszichológia elsősorban, mint Freudé. Ez már a tár sadalompszichológia modern kategóriáival dolgozik, az interperszonális vi szonyok, vagyis személyek közti viszonyok fogalma. Az interperszonális viszonyok pszichológiája akar lenni az újfreudizmus. Szerephez jutnak eb ben olyan kategóriák, mint az egyén önmegvalósítása Horney-nál, továbbá olyan kategóriák, mint a feszültség a fejlődés és a tehetetlenségi nyoma ték között Franz Alexandernél. A lényeg azonban, hogy a Freudnál is megtalálható módszert ismétlik. Egy-egy szférát (esetleg néhány szfé rát) minden egyébtől függetlenítve tesznek a psziché megteremtőjévé. Per sze így az ösztönkoncepciót egy etikai koncepció váltotta fel. A gondolat menet azonban szerkezetileg és módszertanilag a freudi koncepcióval azo nos. Így tehát a freudi „pánszexualitás"-t páneticizmusra cserélték fel. Ez azután egészen odáig megy, hogy Alexander a bűnt nem tartja morális perverzitásnak, a morál ugyanis szerinte a pszichét pozitívan alakító t é nyező. A bűnt az elmebetegség egyik formájának minősíti, mellyel szem ben a helyes magatartás nem jelentheti sem az elzárást, sem pedig a meg értést. A helyes orvosság szerinte a bírói ítélet helyett a terápia. Ha történelmileg vizsgáljuk az utat, akkor azt láthatjuk, hogy ennek a felfogásnak egyetlen reális előzménye volt. Ez az előzmény Dosztojev szkijnél merült fel, vagyis nem tudományos, hanem művészi előzmény. Az a páneticizmus, mely az újfreudizmust jellemzi, éppen úgy nem nél külözi a misztikus vonásokat, mint az ortodox pszichoanalízis. Viszont a misztikus mozzanatok itt szélesebb mozgásban vannak, magyarázatlehető ségeik sokoldalúbbak, mint Freudnál. A dosztojevszkijizmus ebben az értelemben egyfajta utópizmust és egy vallásos szerkezetet együtt jelent. Jelenti az etikum szférájának abszolút önállóvá válását, jelenti a történetietlenséget még akkor is, ha egyes újfreudisták a homo politicus fogal mával operálnak. A visszatérés a homo politicus fogalmához — még akkor is, ha a homo eticus áll gyakorlatilag a középpontban — lépés előre. De ennek a lépésnek gyengesége rögtön megmutatkozik, ha a valóságban szem ügyre vesszük, miképpen használják a társadalmi ember fogalmát. Hegel nagy érdeme az volt, hogy idealista formában, de hangsúlyozta ezt a homo politicus-t, a társadalmi ember fogalmát. Ezen azonban azt értette, hogy az embert történeti és társadalmi lénynek kell tekinteni. Minden társadal miság lényege a történetiség. Az ember lelki alkatát nem lehet sem szo ciológiailag, sem etikailag megérteni, hanem csupán történetileg. Marx azután konkretizálta ezt a történeti ember-fogalmat. Így alakult ki Marx nál az az emberkép, melynek lényege, hogy az emberi psziché összes mo tívumait, az emberi egyéniség összes szféráit csupán történelmi elemzés segítségével lehet megérteni.
Köztudott, hogy a modern polgári gondolkodás nemegyszer utópizmusba téved. Az újfreudizmus az ilyen új polgári utópiák termőtalaja. S korántsem esetleges ez az összefüggés. Az utópizmusnak általában nem gazdasági vagy tudományos töltése van, hanem főképpen etikai. Az ú j freudizmus etikai kiindulópontja tehát alkalmassá teszi ezt az irányzatot az utópia-teremtésre. Ha az etikumból indulunk ki, ha Dosztojevszkij mód ján a bűnt az etikum és pszichikum elvont kölcsönhatásából magyarázzuk, gondolatvilágunknak szükségképpen utópiába kell torkollnia. Így ez rész legesnek, a valóságot leszűkítőnek bizonyult, új, átdolgozott és javított for májában sem kevésbé részleges. Igaz, látszólag egy szélesebb szféra ala pozza itt meg a pszichikumot, mint a pszichoanalízis megteremtőjénél. A valóságban azonban ez a szféra csupán elvontsága miatt tűnik szélesebb nek, s lényegileg hasonló módon leszükítőnek bizonyul.
ERICH FROMM
A szabadság kettős arca és a modern ember
A monopoltőke uralma alatt — amely az utóbbi évtizedek folyamán teljesedett ki — mintha megváltozott volna az emberi szabadság két oldala között fennálló egyensúly. Az egyént gyengítő tényezők hangsúlyt kaptak, az egyén erősítésére szol gálók veszendőbe m e n t e k . . . Az egyén tehetetlenebb lett, mint valaha; egyre hangosabban hirdették, hogy „felszabadult" m i n d e n hagyományos kötelék alól, de személyes gazdasági lehetőségeinek területét egyre inkább leszűkítették. S miként a X V . és XVI. században, most ismét gigászi hatalmak kezdték fenyegetni az egyént. A dolgok ilyetén állásához leginkább a monopoltőke járult hozzá. A tőke (és nem a gazdagság) koncentrációja a gazdasági élet bizonyos ágaiban korlátokat sza bott a személyes kezdeményezés, az értelem és a bátorság sikerlehetőségei elé, és ott, ahol a monopoltőke győzelmet aratott, sok önálló egzisztencia semmisült meg. Az ellenszegülőkkel szemben a harc olyan méreteket és formát öltött, hogy szemé lyes bátorságukat és vállalkozó szellemüket nemsokára a reménytelen aléltság ér zése váltotta fel. Egy rendkívül kisszámú csoport hatalmas súllyal nehezedett az államra és a társadalomra; döntéseitől függött a lakosság nagy részének sorsa. Az 1923. évi német infláció, az 1929. évi tőzsdebukás Amerikában az általános bizony talanságérzést az iszonyatig fokozta; sokakat végső reményüktől megfosztották: a bizalomból saját erejükben, s e m m i v é tették a korlátlan sikerlehetőségbe vetett örök letes hitüket. Ha némely kis- vagy középkereskedő a nagytőke fenyegetésének elle nére is megkísérelt haszonra dolgozni és önállónak maradni — a fenyegetés Da moklész-kardja a szokásosnál is sokkal nagyobb mértékben fokozta bizonytalansá gának és gyengeségének érzését. Régen a hozzá hasonlókkal kellett megvívnia a konkurrencia-harcot, most a monopoltőke gigászaival kénytelen felvenni a küz delmet. A teljesítményt vizsgálva is különbség mutatkozik az ú j típusú kereskedők és elődeik lelkivilága között. Ez különösen akkor válik nyilvánvalóvá, ha az önálló
kereskedőnek arra a típusára gondolunk, akit gyakran hoznak fel példaképpen az újfajta középosztály kialakulására. A tankolóhely tulajdonosáról van szó. Sokan azok közül, akik a gépjárműveket üzemanyaggal látják el, éppen úgy önállóak, mint egy szabómester vagy egy gyarmatárukereskedő: az üzlet az övék. Mégis milyen nagy a különbség a régi és új típusú önálló kereskedők között! A gyarmat árukereskedőnek meglehetős tudásra és készségre van szüksége; bevásárlás alkal mával egész sor nagykereskedő között választhatott, s amellett döntött, akinek az árai és az áruminősége neki leginkább megfelelt; eladás alkalmával ismernie kel lett a vevők ízlését és szükségleteit, tanácsokkal kellett szolgálnia a nála vásárlók nak, és döntenie kellett: kinek m i l y e n mértékben hitelezhet. Az önállóságon kívül jártasságra, ügyességre, emberismeretre és szaktudásra is szüksége volt. Egészen más a helyzet a tankolóhely tulajdonosának esetében. Neki csak egyfajta áruja van: üzemanyag és kenőolaj; ő csak az olajtársaságnál vásárolhat. Gépiesen ismétli újra meg újra a tankolás azonos aktusát. Az ő esetében szűkebb tér nyílik az ügyes ség, a vállalkozói szellem, a serénység számára; nem úgy, amint az a régi típusú gyarmatárukereskedő üzleti tevékenysége során történt. Hasznát pedig mindössze két tényező határozza meg: az ár, amelyet az olajtársaságnak fizetnie kell, s a tan kolóhely előtt megálló gépkocsik és motorkerékpárok száma. Egyik tényezőt sem tudja befolyásolni; szerepe mindössze a közvetítés nagykereskedő és v e v ő között. Lélektani szempontból alig van különbség közte és egy konszern valamely alkal mazottja között. Ő is csak egy kis fog az óriási elosztógép egyik kerekén. A nagy konszernek terjeszkedésével párhuzamosan annyira megnövekedett „white-collar workers", vagyis keménygalléros középosztály helyzete nagyon külön bözik az egykori önálló kiskereskedők viszonyaitól. Erre azt az ellenvetést lehetne tenni, hogy ha ezek az emberek formailag többé már n e m is önállóak, mégis éppen annyi, talán még több lehetőségük van a kereskedőszellem és az egyéni kezdemé nyezés kifejlesztésére, mint régen egy szabónak vagy egy szatócsnak. Ez némely tekintetben meg is felel a valóságnak, ha a méretek nagyon kérdésesek is. Lelkileg azonban a keménygalléros proletár helyzete egészen más. Ő maga egy óriási gazda sági gépezet kis része, szűken specializált egyedi feladattal, ádáz munkaversenyben van százakkal, akiknek az övéhez hasonló sorsuk van, és repül az állásából, ha le marad. Röviden: ha sikerlehetőségei hellyel-közzel nagyobbak is, jórészt hiányzik az a biztonsága és függetlensége, amellyel az egykori kereskedő rendelkezett. Hol kisebb, hol nagyobb alkatrésze a munkaütemét rákényszerítő gépezetnek. Semmit sem tehet ellene; nagyon parányinak és jelentéktelennek érzi magát vele szemben. A kétkezi munkás s e m szabadulhat a nagyipari vállalatok kiterjedése és ha talmi túlsúlya következtében beálló lélektani hatás alól. Régebben a kisebb üzemek munkásai ismerték főnöküket és bizonyos fokig áttekintésük is volt az egész üzem ről. Annak ellenére, hogy a piac helyzetétől függően hol felvették, hol elbocsátot ták őket, mégis volt valami közvetlen kapcsolatuk a főnökkel. Így legalább az az érzésük is megvolt, hogy ismerik a talajt, amelyen mozognak. A mammutüzemben dolgozó munkásnak más a magatartása, s másképp viszonyul az üzemhez. A főnök megfoghatatlan az ő számára — sohasem nézhet szemtől szembe vele. Az „igaz gatóság" névtelen hatalom, csak közvetve érintkezik a munkással, s ő maga az igaz gatóság számára mint egyén — teljesen elhanyagolható tényező. A vállalat olyan méreteket öltött, hogy a munkás nem láthat túl azon a kis részlegen, amelyhez szakosított munkája köti. A szakszervezet bizonyos fokig kiegyenlíti ezt az ellentétet. Nemcsak azért, mert javított a munkás gazdasági helyzetén, h a n e m azért is, mivel jelentős mér-
tékű lélektani hatást gyakorol: az erő és a fontosság érzésével tölti el a mun kást, szemben a gigásszal, akit szolgálnia kell. Sajnos azonban, sok munkásszövet ség is mammutszervezetté fejlődött, s itt már nemigen marad lehetőség az egyes tagok kezdeményezése számára. A munkás megfizeti a tagsági díjat, ha arra alkalom nyílik, leadja szavazatát, de ő maga itt s e m egyéb, mint kerékfog a nagyüzemben. Rendkívül fontos, hogy a munkásszervezetek olyan alakulatokká váljanak, amelye ket minden egyes tagjuk tevékeny közreműködése lendít előre. Úgy kell megszer vezni őket, hogy valamennyi tagjuk tevékeny részt vehessen a szakszervezet életé ben, és mindenért, ami ott történik, részfelelősséget érezzen. Az egyén jelentőségének hiánya napjainkban nemcsak a kereskedő, az alkal mazott vagy a munkás esetében mutatkozik meg, hanem a vevőnél is. Az utóbbi év tizedek folyamán ezen a téren is tagadhatatlan fordulat állott be. A vevő, aki egy önálló kiskereskedő boltjának küszöbét átlépte, biztos lehetett afelől, hogy udvaria san fogadják; a bolttulajdonosnak fontos volt, hogy nála vásároljon. Ügy fogadták, mint akit számon tartanak, s így a vásárlás fokozta benne önmaga fontosságának és jelentőségének érzését. Milyen más a vevő helyzete az áruházban! Az áruház mérete, a kiállított áruk bősége nyomasztóan hat reá; kicsinek és jelentéktelennek érzi magát. Csak „egy" v e v ő a sok közül; az áruház éppen hogy nem akarja elve szíteni, ez annak volna a jele, hogy valami nincs rendjén, mert ugyanabból az ok ból kifolyólag más vevőket is elveszíthetne. Csak mint elvont vevő fontos — mint konkrét személy elhanyagolható. Érkezése senkinek sem okoz örömöt, kívánságai val senki sem foglalkozik különösképpen. A vételaktus úgy zajlik le, mintha bélye get vásárolna a postai tolóablaknál. Ezt a tényt még fokozzák a modern hírverés módszerei. A régivágású keres kedővel folytatott beszélgetésnek nagyban-egészében volt értelme. A kereskedő egyaránt ismerte áruját és vevőjét; ezen az alapon ajánlott egyet vagy mást. Bizo nyára sok mindent össze-vissza fecsegett; igyekezett lehetőleg rábeszélni valamire a vevőt, de még ehhez is többé-kevésbé értelmes érvelésre volt szükség. A mai hírverés jelentős része egészen más. N e m az értelemhez szól, hanem az érzéshez. A hipnotikus ráhatás egyéb fajiáihoz hasonlóan itt a célpontul szol gáló vevő érzésvilágára akarnak hatni, ily módon igyekeznek birtokukba venni ér telmét. Hogy az áru a vevő emlékezetében megrögződjék, minden módszert fel használnak: állandóan ismétlik ugyanazt a szólamot; tekintélyt parancsoló képeket mutatnak be, amint egy a legjobb társasághoz tartozó hölgy vagy egy híres ököl v í v ó ama bizonyos cigarettát szívja; egy szép lány sex appealjévél csalogatják a vevőt, és ugyanakkor megbénítják azt a képességét, hogy a jó és a rossz között kü lönbséget tudjon tenni; megfenyegetik „erőhanyatlással", érelmeszesedéssel, kelle metlen szagot árasztó izzadással; aztán ismét felébresztik benne a boldog élet vágy álmát (amit kenőcsök, szappan vagy áttetsző fehérnemű vásárlásával lehet elérni). Az ilyen módszerek m i n d irracionálisak: semmi közük az ajánlott áru tulajdonsá gaihoz vagy hatásához. Mintha kéjgázt vagy hipnózist alkalmaznának, hogy elal tassák a vevőben a kritikai érzéket, s mint a filmek szokták, bizonyos fokú meg nyugvást nyújtanak neki, hogy vágyálmai teljesülni fognak. Ugyanakkor azonban felhívják a figyelmét rejtett, n e m létező vagy valóságos hibáira, hiányaira és szük ségleteire, s ezzel is erősítik benne a kisszerűség, rútság és szegénység érzését. Ezek a kritikai gondolkozást bénító módszerek a mi demokráciánk számára valójában veszedelmesebbek, mint némely nyílt támadás, az ember tiszta erkölcseit pedig súlyosabban érintik, mint az erkölcstelen tartalma miatt eltiltott könyv. A fogyasztók megszervezésére irányuló mozgalom arra törekszik, hogy helyreállítsa a
vásárló méltóságát és disztingváló képességét, s ezzel lélektanilag a szakszervezeti mozgalomhoz hasonlóan hat, de még n e m jutott túl a kezdet nehézségein. A m i gazdasági téren valónak bizonyul, politikai viszonylatban s e m marad el a valóságtól. A nagy demokráciák fiatal korszakában a helyzet az volt, hogy az egyes polgár tevékenyen és saját személyében részt vehetett és részt is vett m i n den választáson vagy szavazáson. Ismerte a szavazat alá bocsátott kérdéseket; a jelölteket is ismerte, akik felett döntenie kellett, hogy valamely hivatal vagy mél tóság elnyerésére alkalmasak-e. A szavazás — legtöbbnyire nyilvános népgyűlésen — kézzelfogható volt; minden ember szavazata számított. Ma a választó m a m m u t pártokkal áll szemben, s ezek az ő számára éppen olyan távoliak, ködösek és n y ú lékonyak, mint az ipari mammutvállalatok. A törvényjavaslatok áttekinthetetlenek, és minden lehető eljárással igyekeznek azokat még inkább elködösíteni. Hosszú időn át a választó legalább szemtől szemben láthatta a jelöltet; mióta azonban rádió van, erre ritkán kerül sor; a választó számára többé már nincs meg a lehe tősége annak, hogy „saját" jelöltjét életnagyságban, hús-vér alakjában megláthassa. Amerikában a pártok két vagy három jelölt között engednek neki választást, de ezeket sem ő kereste ki; n e m ismeri őket s azok még kevésbé ismerik őt; kapcso latuk éppen olyan valószínűtlenné vált, mint sok más kapcsolat. Miként a vevőben a kereskedelmi reklám, úgy a választóban a politikai hír verés azt az érzést fejleszti ki, hogy ő maga felesleges. Bizonyos jelszavak állandó ismétlése, bizonyos körülmények szüntelen felemlegetése, amelyeknek különben semmi közük sincs a szóban forgó törvényjavaslathoz, eltompítják az agyát. A vá lasztó józan ítéletére való értelmes és világos hivatkozás a politikai hírverésben kivételes eset; a pártok erőbefektetésével és méreteivel szemben a szavazásra jogo sult tehetetlen, nyomorultnak és mellékesnek érzi magát. Ez azonban n e m jelenti, hogy reklám és hírverés az egyénnek saját jelenték telenségét sugallná; ellenkezőleg: hízeleg minden választó hiúságának: „Rajtad m ú lik!" — mondja. A hírverőnek azonban csak a szavazat és n e m az ember számít. A választó „ítélőképességére" szoktak hivatkozni, de csak azért, hogy szavazatát saját mérlegelése és meggyőződésnyilvánítása eredményének tekintse. Bizonyára nem kell külön utalnom arra, hogy az említett hírverés nem teljesen és n e m mindenütt ésszerűtlen, különbség van párt és párt, jelölt és jelölt között, és hogy minden bizonnyal értelmes tényezőknek is lehet szerepük. De az egyéniséget más tényezők is igyekeznek háttérbe szorítani: nagyon is jól látható kísértetek ezek, s növekedésük fel n e m tartóztatható. Itt van a mun kanélküliség kísértete, amely sok millió ember számára a bizonytalanság forrása. S ha a munkanélküli segély kis mértékben hozzá is járult a munkanélküliség lelki és gazdasági következményeinek enyhítéséhez, mindez semmit s e m változtat azon, miszerint a munkahiány lelki nyomása a maga élethossziglan tartó fenyegetésé vel a lakosság többségének életére árnyékot vet. A munkaalkalom — mindegy, hogy milyen az a munka — sokak számára a legfőbb, az egyetlen, amit az élettől kí ván. Olyan kegyelmi ajándék ez, amelyért köszönet jár. A munkanélküliség táplálja és fokozza az öregkor fenyegető veszélyét. Sok foglalkozási ágban csak fiatal, akár tanulatlan munkaerőt alkalmaznak, mert azok jobban „beilleszthetők", vagyis könnyebben formálhatók olyan kerékfogakká, ami lyenekre a szakmának éppen szüksége van. S mindehhez hozzájárult még a fenyegető háborúk kísértete, egyre nehe zebb súlyokkal terhelve azt a nyomasztó érzést, hogy az egyén semmit sem ér het el ebben az életben. Igaz, hogy a X I X . század folyamán is voltak hábo-
rúk, de az 1914—1918-as évek óta az emberirtó eszközök félelmetesen megszapo rodtak, tökéletesedtek, és fenyegetésüket kivétel nélkül valamennyi körre kiterjesz tették — a háborús fenyegetés az egész világ számára lidércnyomássá vált, m é g ha sok emberben ez csak akkor tudatosult is, amikor saját nemzete háborúba bo nyolódott. Minden életet megsuhintott, beárnyékolt a háború szárnycsapása; a ret tegés meg a személyes tehetetlenség általánossá vált. E korszak stílusa is az említett képnek felel meg. Óriási városok, bennük elvész az egyén, hegymagasságú épületek; szakadatlan hang- és szóbombázás a rádió útján; kiáltó feliratok, napjában háromszor változók, többé nem engedik, hogy a lénye gest megkülönböztessük a lényegtelentől; revük, amelyekben száz görl bizonyítja be abbeli ügyességét, hogy óraműszerű pontossággal kiiktassa mindazt, ami egyéni, ami jellegzetes, s együtt egy simán gördülő óriásgépet alkosson; a dzsessz ideg korbácsoló ritmusa — mindez és még sok minden egyéb olyan helyzetet teremtett, amelyben az egyén, mint egy parányi porszem, túlméretezett termekben, akara tától függetlenül és tehetetlenül ki van szolgáltatva a levegő áramlásának. S ilyen helyzetben a legtöbb ember számára nem maradt más hátra, mint hogy alkalmazkodjék, felvegye a lépést, és együtt meneteljen mint egy katona, ugyan azon ütemben mozogjon, mint a futószalagot kiszolgáló segédmunkás. Az ember dolgozott ugyan, de kiveszett belőle függetlenségének tudata és az a felismerés, hogy jelent valamit önmaga és a világ számára. Hogy mennyire volt kiszolgáltatva az átlagember Amerikában és majdnem az egész világon saját jelentéktelensége érzésének és az ezzel összefüggő rettegéseknek, az beszédes formában jutott kifejezésre a Mickey-Mouse-filmek átütő sikerében, mi vel egyetlen egy témájuk volt számtalan változatban: valami kis dolgot fenyeget és veszélyeztet valami lenyűgözően erős és hatalmas dolog — m e g akarja semmi síteni vagy fel akarja falni; a kicsike elszalad, sikerül elmenekülnie, talán még kárt is tud tenni a gonosz ellenségben. A tömegek sohasem lettek volna hajlandók ugyanennek az alapmotívumnak sokféle változatát végignézni, ha a központi téma nem érintett volna olyasvalamit, ami saját személyes érzésvilágukkal szoros kapcso latban áll. Ez pedig n e m egyéb, mint hogy az a „kis izé", amelyet egy ellenséges in dulatú hatalom fenyeget — maga a néző: legalábbis ő úgy érzi. Ezzel a helyzettel azonosulni tud, róla van szó, az ő igazi énjéről. De ezeknek a filmszalagoknak soha meg n e m szűnő vonzóereje happy end nél kül elképzelhetetlen volna. A néző végigéli a kisszerűség személyes élményének v a lamennyi változatát, hogy a végén azzal a vigasztaló megnyugvással térjen haza: mindenek ellenére mégiscsak megmenekül, sőt m é g le is győzi a roppant erőt. Látnoki szemek már a X I X . században előre felismerték az egyén helyzetét a mi korunkban. Kierkegaard a kétségektől gyötört tehetetlen egyént rajzolta m e g a maga magányosságában; Nietzsche a közeledő nihilizmust jelenítette meg, amelynek a nácizmusban kellett színre lépnie, és megfestette a felsőbbrendű ember képét, mint tagadását a jelentéktelen, tévelygő egyénnek, akivel a valóságban találkozott. Az emberi erőtlenség témája Franz Kafka műveiben jutott teljes kifejezésre. A kas tély című regényében azt az embert mutatja be, aki kapcsolatba akar lépni egy kas tély titokzatos lakóival, hogy mondják meg neki, mit kell tennie, s kijelöljék h e lyét a világban. Egész élete szüntelen erőfeszítés összeköttetésbe lépni velük, de ez sohasem sikerül neki; magára marad a végső kétségbeesés, a legmélyebb önlebecsülés érzésével. Julien Green esetében a tehetetlenség és az elszigeteltség érzése ezekben a szép szavakban jutott kifejezésre:
Tudtam, hogy keveset érünk, ha a Mindenséghez hasonlítjuk magunkat, tudtam, hogy semmik vagyunk; de ilyen végtelenül semminek lenni, egyszerre lesújt és megnyugtat. Ezek a képzeletbeli lények, ezek az alakok, túl az em beri gondolat határain, egészen lenyűgöznek minket. Vajon olyan valami ez, amibe megkapaszkodhatunk? Az ábrándképek káoszában, amelybe hanyatthomlok belesodródtunk, van valami, ami valóságnak bizonyul, és ez — a sze retet. Minden egyéb hiábavaló, tarthatatlan üresség. Feneketlen szakadékba te kintünk alá. És rémület fog el. De az egyén tehetetlen elszigeteltségének érzése, amelyet ezek a szerzők ki fejezésre juttatnak és számos úgynevezett idegbeteg talált ki, n e m olyan dolog, hogy azt az átlagember érzékelhetné. Az efféle túlságosan ijesztő számára, semhogy szembe nézne vele. Eltakarja mindennapi munkájával, azzal a biztonságot nyújtó elis meréssel, amellyel magánéletében vagy társadalmi kapcsolataiban találkozik, m i n denféle „kicsapongással", „szórakozással", „ismeretséggel", „kalanddal", „kiruccanás sal." De ha a sötétben fütyülünk, attól még nem lesz világosság. A magány, a fé lelem és a zűr megmarad; néha elviselhetetlenné válik. Az ember n e m hordoz hatja örökké „a szabadság ellenszereinek" terheit. Az ilyen szabadságtól szabadulnia kell, s ezért tett egy lépést előre a negatív szabadságtól a pozitív szabadság felé.
című
Részlet a szerző művéből.
ZÖRGŐ BENJÁMIN
Die Furcht
vor der Freiheit
(Frankfurt
am Main,
1966)
Cselekvés és motiváció
Aligha akad olyan keresztrejtvény, amit P. D.-né meg ne oldana, aki pedig sohasem kedvelte sem a tudományt, sem az iskolát. A férje viszont érdemdiplomás jogászdoktor, aki mai napig is folyton tanul, ke resztrejtvényt azonban nem tud megfejteni. Többször is hozzáfogott, de lépten-nyomon elakadt s aztán abbahagyta. Ügy látszik, nincs elég türel me, nem áll eléggé oda az esze. Ügy is mondhatnók, hogy az ilyesmihez nincs elég erős motivációja (indoklása, megokolása). A férj különben közismerten nagy kombinátor, különösen, ha vala milyen pénzügyi vagy gazdasági kérdésről van szó, a feleség pedig még a félhavi háztartási költségvetést sem tudja elkészíteni, viszont bármilyen kártyajátékban rendszerint az asszony győz. Ügy látszik, hogy P. D.-né nagyobb odaadással és figyelemmel adózik a játéknak, mint a háztartási költségvetésnek. A férjének pedig játék közben, sokszor anélkül, hogy tudná, egy kicsit mindig másra is áll az esze. Ki győz tehát a kombiná ciós játékban: akinek fejlettebb a kombinatív gondolkodása? Nem biztos, legalábbis nem mindig, hanem inkább az, akinek kombinatív gondolko dási funkcióit a játékhelyzet a legjobban mozgásba hozza, aki figyelmét, gondolkodási tevékenységét maradéktalanul a játékfeladatra képes irá nyítani. Tehát az fog nyerni, akinek a szükséges képességeken kívül meg felelő játék-motivációja is van. Ez a megállapítás nemcsak a játékra, hanem mindenféle egyéb te vékenységre is érvényes; a tanulásra, a termelőmunkára, sőt még az
evésre is. Előfordulhat, hogy a jóétvágyú ember egy alkalommal éppen vacsora előtt kap valahonnan nyugtalanító híreket, és erre az étel fele ottmarad. Mi ennek az oka? Talán a képesség hiánya? Szó sincs róla, hanem inkább a belső mozgatóerők rendszerében történt változás, átren deződés. A táplálkozási mechanizmusokat egy másik funkcionális rend szer erősen aktivizált állapota gátolja. A tanulás terén is tapasztaltunk hasonló jelenséget. Megtörténik, hogy az ember (gyermek és felnőtt egyaránt) szeretné ugyan jól meg tanulni az anyagot, de mindhiába; olvassa, nézi és mégis alig-alig halad valamit előre. Ez olyankor szokott előfordulni, amikor a motiváció csak felületi, amikor nem maga a feladat hozza mozgásba a megfelelő lelki tevékenységeket, hanem valami külső — a feladattól távol álló — idegen tényező (külső kényszer, kötelesség, érdek), vagy pedig, amikor valami lyen más, izgalmasabb probléma foglalkoztatja az embert. Ilyenkor talán még a puszta jószándék sem elegendő, mert a zavaró hatások általános nyugtalanság, homályos sejtések, érzések, képzetek formájában az aka rattól függetlenül is fellépnek. Néha a tantárggyal szembeni ellenszenv is elegendő ahhoz, hogy ilyen gátló hatású, negatív motiváció lépjen fel, amely a teljesítményt óriási mértékben lecsökkentheti. Egy alkalommal az egyik tanuló fél óra alatt sem volt képes jól meg tanulni a napi leckében szereplő 25 idegen szót. Egy másik alkalommal viszont társasjáték közben 30 idegen szót kellett megtanulnia. Ilyen kö rülmények között, tehát más motivációs helyzetben, ugyanaz a személy alig tíz perc alatt hibátlanul megtanulta mind a 30 szót. A képességvizsgálók évtizedek óta fáradoznak, hogy kidolgozzák azo kat a diagnosztikus módszereket, amelyeknek segítségével előre lehet látni, ki milyen tevékenységi körben tudná a legjobb teljesítményeket adni. E fáradozások azonban a mai napig sem jártak teljes sikerrel. Ma sincsenek olyan módszerek, amelyek fel tudnak tárni, kiből lesz kiváló orvos, mérnök, tanár vagy tudományos kutató, és még azt is csak m e g közelítőleg lehet előre megmondani, hogy kiből lesz jó gépkocsivezető vagy pilóta. A pszichodiagnosztika legfőbb hibaforrásai a motiváció prob lémakörében keresendők. A pályaalkalmasság megállapításához ugyanis legtöbbször nem elegendő rámutatni bizonyos képességek jelenlétére és fejlettségi fokára. Ezenkívül igen fontos volna előre látni, hogy a sze mély miképpen fog viszonyulni a pályához, ahhoz, amit a pálya követel és amit nyújt, mennyire fogják a pálya biztosította cselekvési feltételek mozgásba hozni és igénybe venni a szükséges értelmi, akarati és érzelmi funkciókat. A képesség valójában csak lehetőség, eszköz, de nem mozgató erő. A képességet mozgásba kell hozni, ehhez pedig motiváció kell. A képességek rendszerében igen sokféle és sokrétű kompenzációs folyamat lehetséges, és ezeknek az erőforrása szintén a motiváció. Vajon milyen képességvizsgálati eljárás tudta volna előre jelezni, hogy a súlyos beszédhibás Démoszthenész a történelem egyik legneve zetesebb szónokává válik? Filippikáiból tudhatjuk meg, hogy a ragyogó értelem mellett mi lehetett az a belső mozgató erő, amely ezt lehetővé tette. A kompenzációra a mindennapi életben is számtalan példát talá lunk; ismerünk ideges embert, aki talán éppen idegességének ellensúlyo zására a volán mellett példás nyugalmat és óvatosságot szervez meg ma-
gában; ismerünk reszkető kezű rajzolót, akinek rajzolás közben már nem reszket a keze. A pályaalkalmassági vizsgálatoknak tehát még sokat kell tökéletesedniük, mégpedig abban az irányban, hogy a pályakövetelmé nyek függvényében meg tudják ragadni nemcsak a képességeket, hanem a személyiség belső szervező erőit is, a maguk sokrétű dinamikájában. Egyelőre még az egyes képességek felmérésében is mutatkoznak számottevő elégtelenségek, mert a puszta technikává egyszerűsödő teszt vizsgálat gyakran eltekint a motivációs tényezők szerepétől, márpedig a személynek a próbához való viszonyulása döntően befolyásolhatja az eredményt. Tapasztaltuk például, hogy a figyelempróba egyes tanulóknál akkor jár jobb eredménnyel, ha iskolai feladat formájában adjuk fel, másoknál pedig ellenkezőleg, — ha a feladatnak játékos formája van. Az értelmes tanulók gyakran kritikusan viszonyulnak az ilyenfajta pró bákhoz, és ez már negatívan befolyásolja az eredményt. Ebből követ kezik, hogy az ilyen próbák útján kapott eredményeket csakis a szemé lyiség belső dinamikájának összefüggésében lehet helyesen értelmezni. A cselekvés, a teljesítmény nem mindig juttatja kifejezésre a képes ségeket, mivel ezek csak az olyan tevékenységekben érvényesülnek és bontakoznak ki, amelyek erős motivációra, vagyis erős belső mozgató erőkre támaszkodnak, amelyek az embernek valamilyen szükségletéből, igényéből fakadnak. A belső mozgatóerők
dinamikája
Volt idő, amikor egyes pszichológusok (a mechanicista viselkedés tan — behaviourizmus — képviselői) a cselekvést, a viselkedést kizáró lag az inger függvényének tekintették. Ezt a felfogást az S—R képlet fejezte ki, amely szerint az S (stimulus=inger) meghatározza az R-t (res ponse = felelet). Kiderült azonban, hogy ezzel a formulával nem lehet megmagyarázni a viselkedést. Az S és R változók közé be kellett tehát iktatni az ún. közbeeső változót (Tolman). A képlet tehát így alakult: S—O—R (Woodworth), ami azt jelenti, hogy az S inger (független vál tozó) az O (organizmus) intermediáris változó közvetítésével határozza meg az R függő változót, vagyis a választ. Ezt a képletet azután az em berre vonatkozólag P. Fraisse tovább alakította. Az O (organizmus) h e lyett a P (personalité) tényezőt iktatta be. A különböző helyzetekben, feladatokban kapott választ — vagyis a függő változót — a személyiség és az ingerhelyzet függvényének kell tekintenünk: R = f (P. S). Ugyan ezt a gondolatot Sz. L. Rubinstein úgy fejezi ki, hogy a külső inger csak a belső feltételek közvetítésével váltja ki a megfelelő választ. Ehhez a személyiségi (P) vagy belső tényezőkhöz tartozik a temperamentum-sa játosságokkal, képességekkel, jellemmel együtt a motiváció is, amelyet a cselekvést meghatározó belső mozgatóerők összességének tekintünk. Pél dául, ha valamire „szomjúhozunk", ha valamit kívánunk, valamire vá gyunk, ha valamilyen cselekvésre belső késztetésünk van. akkor mond hatjuk, hogy motivált állapotban vagyunk. Ilyenkor a legkisebb lehető ség megjelenése is elegendő ahhoz, hogy a megfelelő cselekvés megvaló suljon, sőt a belső ösztönzések néha oly erősek lehetnek, hogy a cselek vés „üresjáratban", tehát a megfelelő külső feltételek hiányában is meg valósul. Ilyen üresjáratú viselkedések még az állatoknál is jelentkeznek.
A kalitkába zárt madár, amikor eljön a fészeképítés ideje, a belső im pulzusok hatására lejátssza a fészeképítő mozdulatokat. Ha az ösztönző erők kiváltotta cselekvés vagy cselekvési igény út jába elháríthatatlan akadályok gördülnek, akkor a fennálló belső feszült ség az ún. pótcselekvésekben nyilvánulhat meg. A ragyogó szemű Car men a kerti padon pártájára fűzi a gyöngyöt. Piros szalagos báránya mellette fűszálakat legelész. Aztán jön az i f j ú . . . és jönnek szavak, mon d a t o k . . . f é l s z a v a k . . . f é l m o n d a t o k . . . gondolatok, érzések, ki nem mon dott s z a v a k . . . s az ifjú egyszercsak önkéntelenül megsimogatja a ra gyogó szemű Carmen bárányát. Mi minden van ebben a simogatásban! A belső mozgatóerők, feszültségek dinamikája jelentőségének felis merése és kísérleti vizsgálata K. Lewin és munkatársai (Dembo, Hoppe, Brown, Zeigornik, Bierenbaum, Karsten, Lissner és mások) nevéhez fű ződik. A húszas évek folyamán és a harmincas évek elején eredeti kísérleti módszerekkel tárták fel, hogyan keletkeznek adott helyzetben a belső feszültség-mezők, a belső igények és a külső követelmények, valamint a lehetőségek találkozásából a cselekvést meghatározó erő vonalak, amelyek a belső történés irányát, pontosabban valamire való irányulását jelzik. Például társas viszonylatok keretében kapott és elfo gadott feladat belső feszültséget gerjeszt, és meghatározott cél felé irá nyítja a belső történést. A feszültség mindaddig tart, míg a feladat meg nem oldódik, míg a cél meg nem valósul. Ha azonban a cél elérése el háríthatatlan akadályba ütközik, ha a próbálkozások sorozatosan bal sikerrel végződnek, akkor a belső történés a feladat mezőjén belül más cél irányába fordul, később pedig igyekszik kitörni a feladat mezőjéből is. A személy tehát megváltoztatja szándékát. Most már nem a feladat megoldására törekszik, hanem arra, hogy kimeneküljön a feladat mező jéből, igyekszik a feladatot elhárítani. Ez a törekvés azonban beleütkö zik egy külső korlátba, amely magából a feladatvállalásból, valamilyen társadalmi tényezővel (kísérletvezetővel, tanárral, felettessel, iskolával, közösséggel) szemben vállalt kötelezettségből ered. Ha a feladat mező jéből nem könnyű kijutni (például, ha nem engedélyezik a feladat fel adását), akkor a feszültség következtében a cselekvés áttevődik a reális síkjáról az irreális síkjára, vagyis a képzelet domíniumába, ahol a korlátok (a valóság és a kötelezettségek korlátai) már nem áthatolhatatlanok. A belső mozgató rugóknak ezt a dinamikáját megtaláljuk az ember legkülönbözőbb tevékenységeiben; játékban, tanulásban, szakmai m u n kában és az alkotó tevékenységben egyaránt. Ezt a tényezőt figyelmen kívül hagyva meg sem érthetjük az emberi cselekvést és magatartást. Ennek a változónak a tekintetbe vétele nélkül nem érthetjük meg azt sem, hogy a gyermek miért is lovagol nádszál paripán, azt sem, hogy miért tanul meg olyan könnyen egy idegen nyelvet. De nem ismerhetjük ennek feltárása nélkül sem a képzeleti alkotás, sem az emberi küzdeniés győznitudás szubjektív erőforrásait. És vajon eltekinthetünk-e e moz gatóerők dinamikájától, ha a modern világ emberének problémáit akar juk megérteni. Ugyanis, amint az eddigiekből is kiderült, az objektív lét feltételek nem közvetlenül, hanem csak a belső feltételeknek, az ember szubjektív világának a közvetítésével határozza meg a cselekvéseket és magatartásformákat. Vajon miért igényli a mai ember, hogy saját kocsi-
jával, autóbusszal vagy vonattal heteken át barangoljon hazai vagy ide gen tájakon, sátorban lakjék? Miért kedveli annyira a mai ember az iz galmas sportlátványosságokat, és miért igényli ma inkább, mint hajdaná ban, hogy a kép, a könyv, a film ne önmagától, hanem a személy aktív közreműködésével mondjon valamit, hogy a műalkotás igénybe vegye és működtesse fantáziáját, érzelmi életét, ízlését és értelmét? Miért utasítja vissza a tálcán felkínált kész megoldásokat? A társadalomlélektan szint jéig felemelkedő motiváció-kutatásnak még sok ilyen kérdést kell meg válaszolnia. Sikerzóna A belső mozgató erők dinamikájának megismerése végett ki kell térnünk röviden az igényszint (Anspruchsniveau) problémájára is. Ha egy gyermek elszontyolodva jön haza az iskolából, azt hihetnők, hogy bizonyosan 4-est vagy 5-öst kapott. Kiderül azonban, hogy egy 8-asért lehangolt. Egy másik gyerek vidáman állít be, bizonyosan 9-esre vagy 10-esre felelt. Kiderül azonban, hogy 6-ost kapott számtanból és így a múlt kori 4-est m á r ki is javította. Ennek örül. Tehát: ami az egyiknek siker, az a másiknak balsiker, mert különbözik az igényszintjük, igényességük saját teljesítményük iránt (K. Lewin, Hoppe, Frank, Festinger). Természetesen az igényszint a tapasztalatok, sikerek, sikertelenségek és a feladat nehéz ségének függvényében alakul ki és módosul. Ha a teljesítmény növek szik, akkor lassan emelkedni fog az igényszint is, és ennek következté ben ugyanaz a teljesítmény, amely eddig sikernek számított, most már nem fog sikerélményt kelteni. Az igényszint módosulása, nyilvánvalóan, fordított irányban is történhetik. Az igényszint, a teljesítőképesség és a feladatok nehézségi foka sze rint kialakul az embernél az ún. sikerzóna. Sikerélmény ugyanis a fel adatnak csak egy bizonyos nehézségi fokán felül támadhat, a sikertelen ség élménye pedig csak egy bizonyos nehézségi fokon alul. Ha egy világ bajnok a megyei versenyen nyerne első díjat, az nem jelentene sikert szá mára, viszont, ha egy megyei bajnok egy világbajnokkal szemben marad le, akkor még nincs oka az elkeseredésre. Az egyéni igényszint és vele együtt a „sikerzóna" igen nagy mér tékben függ a közösség, a csoport (osztály, munkacsoport, család) igény szintjétől. Egy matematika-vizsgán például az egyén teljesítménye az egész csoport teljesítményének függvényében fog siker- vagy sikertelen ség-élményt kiváltani. Ha a csoportban senki sem oldotta meg 100%osan a feladatokat, akkor az a személy, akinek 75%-os eredménye van, nagyon boldognak érezheti magát, viszont ugyanazzal az eredménnyel elégedetlen lehet, ha társai mind nagyobb teljesítményt értek el. Az igényszint és a teljesítmény, a kitűzött cél és a megvalósítás kö zött néha nagyfokú eltérés is lehet, amely legtöbbször társas viszonyla tokra vezethető vissza. Ha a közösség, a csoport, a baráti kör vagy a család igényszintjének hatása alatt az egyén igényszintje jóval magasabb, mint a teljesítményszintje, akkor természetesen fellép a belső konfliktus. Ennek a konfliktusnak többféle megoldása lehetséges. A legmegfelelőbb megoldás az, ha nagyobb erőfeszítéssel vagy jobb munkaszervezéssel si kerül a teljesítményt az igény színvonalára emelni. A megoldás azonban
az igényszint csökkentése révén is lehetséges. Ez azonban azzal a követ kezménnyel járhat, hogy az egyén és a magasabb igényszintet képviselő csoport vagy baráti kör között a kötelékek kezdenek meglazulni, az egyén más csoport vagy baráti kör felé kezd orientálódni. Vannak azonban olyan helyzetek is, amelyekben az említett két út közül egyiken sem lehet könnyen megoldani a konfliktust, mivel az egyén valamilyen oknál fogva sem teljesítményét nem képes emelni vagy megfelelő szinten tartani, sem igényszintjét nem képes alacsonyabb ra hozni. Ebben az esetben a belső feszültségek, konfliktusok természe tesen fokozódnak és az idegrendszer teherbíró képességétől függően előbb vagy utóbb fellép a neurózis: az egyén lehangolttá, ingerlékennyé, szo rongásossá válik, életkedvét is elveszti, s ennek következtében teljesít ménye még tovább romlik. Az ilyen állapotok különösen a pályatévesztett embereknél, a pro fesszionális inadaptáció és dezadaptáció esetében gyakoriak, de más ter mészetű érzelmi-motivációs konfliktusok következtében is előállhatnak. A pályaválasztási tanácsadás, a munkahigiénia, munkalélektan és a neveléstudomány feladata feltárni és alkalmazni olyan eljárásokat, ame lyeknek segítségével az ilyen természetű konfliktusokat el lehet kerülni vagy pedig meg lehet oldani. Szervezet
és környezet
kölcsönhatása
Az eddigiek alapján megállapítottuk, hogy a motiváció a belső moz gatóerők összessége, de nem mutattunk rá, hogy e belső mozgatóerők honnan is erednek és hogyan épülnek fel. E kérdés megvilágítása végett mindenekelőtt a szükséglet fogalmára kell irányítanunk figyelmünket, mert ez a belső mozgatóerők legkonkrétabb és egyben legáltalánosabb formája. Gondoljunk például a táplálkozási vagy a szexuális szükségletre. Ezeknek ma már elég jól ismerjük az élettani mechanizmusát. Tudjuk, hogy amikor a vérben levő tápanyag (glukóz) mennyisége egy bizonyos szint alá süllyed, akkor az erek falában levő kemoreceptorokban (a vér összetételében beálló változásokra érzékeny idegvégződések) ingerület ke letkezik, amely különböző áttételeken keresztül, több idegközpont köz vetítésével kiváltja az éhségérzetet, s aktivizálja a táplálkozási központo kat (például a csecsemőknél a szopási központot). Hasonló alapmechanizmusa van a szexuális szükségletnek is azzal a különbséggel, hogy itt más kémiai ingerek, bizonyos fajta hormonok, más kemoreceptorok, más idegközpontok és más szervek szerepelnek. Vannak olyan szükségletek is, melyeknek fiziológiai magyarázatát az idegközpontok kölcsönhatásában kereshetjük (kölcsönös indukció). Ilyen például a változatos tevékenységre, a monotónia elkerülésére való törek vésünk. Megszokás, beidegzés (dinamikus sztereotípia), asszociálás útján új szükségletek is kialakíthatók. Ilyen például a dohányzási szükséglet vagy az étkezési, egészségügyi szokások. Lassan a kívülről megszabott életrend is szükségletünkké válik. Az új szükségletek kialakításában a nevelés nek igen tág lehetőségei vannak. Amint látjuk, a belső mozgató erők nem abszolút értelemben belsők, mert sok ilyen erő eredetileg kívülről épül be az emberbe (interiorizáló-
dik). Még a legalapvetőbb élettani jellegű szükségletek is a szervezet és a környezet kölcsönhatásának összefüggésében érvényesülnek. A táplál kozási szükséglet sem lép fel mindig függetlenül a külső feltételektől. A belső impulzussal együtt a külső impulzus, a tárgyak felhívó jellege is részt vesz a lelki működések aktiválásában. Néha elegendő látni vagy emlegetni a szép őszibarackot ahhoz, hogy megjöjjön hozzá az étvá gyunk. A belső mozgatóerők különösen az embernél éppen a kívülről ható tényezők, a közvetlen tárgyi tapasztalat és az ismeretszerzés révén gaz dagodnak és teljesednek ki. Gondoljunk például arra, hogy hova fejlődnek ezen az úton az ember táplálkozási vagy szexuális szükségletei az állat hasonló szükségleteivel szemben. Az ember nemcsak kielégíti szükségleteit, hanem megtermeli szük ségleteinek tárgyát, a szükségletek kielégítésének eszközeit és így saját szükségleteit is tovább fejleszti. Ez szorosan összefügg az embernek azzal a képességével, hogy szükségleteit nyelvi-gondolati formában meg is fo galmazza és rögzítse. Ez lehetővé teszi, hogy az ember akkor is tevé kenykedjék szükségleteinek kielégítéséért, amikor azok konkrét formá ban nincsenek is jelen. Az ember nemcsak saját egyéni tapasztalatából, hanem az egész társadalom felhalmozott tapasztalatából merít motiváció jának kiegészítéséhez, tökéletesítéséhez, a társadalomban kikristályoso dott szokásokat, igényeket, törekvéseket, eszményeket sajátít el, amelyek az egyén legsajátosabban emberi belső mozgatóerőivé válnak. Szükségletek
kategóriái
Az emberi szükségletek felsorolása egyrészt lehetetlen, másrészt fe lesleges vállalkozás volna. Ezzel szemben a szükségletek kategorizálása egyik módja lehet az emberi motiváció összefüggései alaposabb megis merésének. A belső mozgatóerők egyik fontos kategóriája a különböző szervek, képességek, funkciók működtetésének szükségleteit foglalja magában. A fejlődés során az alkalmazkodás folyamatában mihelyt valamely új szerv, szervrendszer, funkció megjelenik, egyidejűleg megjelenik az illető szerv vagy funkció működtetésének szükséglete is. Így beszélhetünk mozgásszükségletről, érzékelési (látási, hallási) szükségletről, azután gondolko dási szükségletről, és így tovább. A szükségletek másik kategóriája a tevékenység tárgyához idomul azt modulálja. Ebbe a kategóriába sorolhatnók például az autózás, a ker tészkedés, a vadászás, a barkácsolás szükségletét. Ezek a szükségletek a tevékenység tárgyától meghatározott struktúrák, szerveződések, ame lyekben az előző kategória több tagja vehet részt. Nyilvánvaló, hogy amint a fejlődés során változik az emberi tevékenységek tárgya, úgy vál toznak ezek a tárgyhoz idomuló szükséglet-struktúrák is. Amikor nem volt tejszínhabos mogyorófagylalt, az emberek nem kívánták, amikor még nem volt autó, nem volt autózási szükséglet sem. A harmadik kategóriába azokat a szükségleteket sorolhatnók, ame lyeket az ember alkalmazkodó tevékenységében betöltött szerepükkel, funkciójukkal lehetne jellemezni. Tudjuk, milyen szerepet tölt be például a táplálkozási, a védekezési, a szexuális szükséglet. E kategóriákba tar-
tozó szükségletek igen bonyolult struktúrák, amelyeknek számos kom ponensük az előbbi két szükséglet-kategóriához tartozik. Például a t á p lálkozási szükséglet magába foglalja az érzékszervek működésének szükségletét is. Az evés nemcsak az éhségállapot megszüntetését jelenti, hó. nem ennél többet. Ki vállalkozna arra, hogy ízletes ételek helyett kon centrált kivonatokból álló tablettákkal táplálkozzék? A szexuális szük séglet esetében hasonló a helyzet; a funkcióműködtetés öröme és a szük séglet tárgyához idomuló tevékenység öröme itt is alapvető komponens. Ugyancsak ebbe a szükséglet-kategóriába sorolhatnók az ún. kutatási tevékenység szükségletét (Pavlov, Berlyne) vagy más kifejezéssel az in formáció-igényt, amely az ismeretlen kifürkészésének erős mozgatórugója. Még az éhes állatra is jellemző, hogy ismeretlen környezetben csak az után fog hozzá az evéshez, miután kifürkészte a környezetet. A gyermek sokirányú érdeklődése, nagyfokú kíváncsisága mindenki előtt ismeretes. Ismeretlen tárgyak, helyzetek, fogalmak, szervek egyaránt kiváltják be lőle a „mi az?" és „miért?" reakciót. Játékait szétbontja, csak hogy lássa, mi van belül. Ez a szükséglet az ember megismerési motivációjának a gerincét alkotja. Sajátságos mozgatórugója az emberi cselekvésnek az ún. teljesít ményszükséglet (Achievement need, Atkinson, McClelland). Ennek il lusztrálására emlékeztethetünk a gyermek örömére, amikor már fel tud mászni a lépcső tetejére vagy az eperfa felső ágára, és diadalittasan oda kiálthatja testvérének, nagyanyjának és mindenkinek „ni hol vagyok"! Az akadályok leküzdésének, az előző teljesítmények megdöntésének szük séglete ez. Természetesen a teljesítmény-szükségletet is, akárcsak az előzőt, bonyolult, többrétű struktúrának kell tekintenünk, amelybe sokféle te vékenység-szükséglet, sokféle kombinációban szerveződhet bele. A következő kategóriába azokat a törekvéseket sorolhatnók, amelyek nem a tevékenység tárgyához, hanem a társadalomban kialakított és megfogalmazott magatartásmodellekhez, értékítéletekhez, eszmékhez, nor mákhoz idomulnak. Ezeknek a törekvéseknek (amelyeket talán ideomorf törekvéseknek nevezhetnénk) a tartalma szintén nagyon különböző le het attól függően, hogy milyen magatartás-modellek és normák meg valósítására irányulnak. A gyermekkorban, a serdülőkorban, még az ifjú korban is, az ilyen szükséglet konkrét eszményképek utánzásában szokott megnyilvánulni. Motiváció
és egyéni
sajátosságok
A motiváció minden egyes konkrét személyiség egyik legjellemzőbb és leglényegesebb sajátossága. A motiváció sajátos, egyénre jellemző pro filja, szerkezete és tartalma a korai gyermekkortól kezdve, az egyén szel lemi és fizikai képességeivel, temperamentum-sajátosságaival, külső fi zikai adottságaival összhangban, a személy konkrét tevékenységének ke retei között, a környezet és a nevelés hatása alatt alakul, míg végül az ifjúkorban megkapja a maga viszonylagos szilárdságát, stabilitását. Az egyén motivációjában a felsorolt kategóriákhoz tartozó különböző szük ségletek különböző súllyal szerepelhetnek, különböző alá- és fölérendelt ségi viszonyban. A motivációnak ez a jellegzetessége rányomja bélyegét az egyén minden cselekvésére, egész magatartására.
A motiváció dinamikai szerkezete talán leginkább a teljesítmény szükséglet tartalmában jut kifejezésre. Kinek mi jelent teljesítményt, és kinek milyen teljesítmény jelent sikert. Van olyan, akit könyvtárának gyarapítása lelkesít, másokat a pénz vagy az elegancia, egyesek a szak mai eredményeken mérik a sikert, mások a társadalmi relációk kiépíté sében és így tovább. Próbáljuk mindezt konkretizálni. C. S.-ről van szó. Gyermekkorát falun tölti és rajong a lóért. Ismeri a falu összes lovait név szerint és szokásaik szerint. Gyakran felpattan egyikre-másikra, és vágtat végig a falun, csak úgy porzik nyomában az utca. Aztán tanulni megy városra, de nem tanul, az utcán kóborol, és lovak után kutat. A tanulást semmittevésnek tartja. Abba is hagyja, munkát vállal, kerékpárt vesz és versenyez. Tartományi versenyen díjat is nyer. Később motort vesz, és azzal cikázik egyik városból a másikba. Reggel itt, délben ott, este amott. Ma 26 éves és egy éve már, Renault 10-es kocsija van. Eljutott a lótól a Renault-ig, s ő lényegében az maradt, aki volt. Ahogy szerette a lovat, úgy szereti most a kocsit. Mondhatni egyéniségéhez tartozik. Ügy tekinti, úgy ápolja, mintha saját testrésze volna. Nála nélkül nem is érezné magát egész embernek. Amikor kocsi jával végigpompázik faluján, az emberek a kapuk elől és a kapuk mögül végig követik a tekintetükkel és valószínűleg a gondolatukkal is. Siker-e ez? Tagadhatatlanul az, és számára különösen az. De nem ingyen kapta. Előbb álmodozott róla, aztán dolgozott, spórolt és töprengett érte. Ma há zat akar venni, de ez már nem annyira lényeges, legfeljebb annyiban, hogy a kocsinak is lesz majd „háza": szép betonozott aljú garázsa. Ha most már ebből a példából általánosítani akarunk, akkor a C. S. helyett nagy x és y-t kell tennünk, a lovat, kerékpárt, motort és a kocsit pedig a1, a2, a3 és an -nel kell helyettesítenünk, és rájövünk, hogy az ál talánosítás más konkrét esetekre is érvényes. Általában minden egyén motivációjában kevés fő erővonal van (egy-kettő vagy három). Az egyén számára az a tevékenység lesz sikeres, amely nem ellentétes irányú ezekkel a fő erővonalakkal. Például a már ismert P. D.-né bármilyen feladatot nagy odaadással vállal, ha azt az emberek szeme előtt, társaságban vé gezheti. A barátkozás, a társalgás, a társas kapcsolatok lebonyolítása, ügyek intézése, a mások részéről jövő elismerés: ez jelenti számára azt az irányt, amelybe motivációjának fő erővonalai mutatnak, ahol sikerélmé nyei lehetnek. Ha ezeket a feltételeket biztosítják, figyelemre méltó tel jesítményekre képes, különben állandó belső konfliktusok és elégedet lenség terhe alatt végzi feladatait. Az iskolában vajmi kevés ragadt rá a német nyelvből. Azt mondták, hogy nincs nyelvérzéke. Később azon ban egy csak németül tudó barátnővel folytatott csevegés révén pár hó nap alatt megtanult folyékonyan beszélni németül. A motiváció erővonalait tehát nem lehet figyelmen kívül hagyni akkor, amikor egyén és feladat, ember és pálya viszonyát akarjuk mér legelni. Az emberi motiváció értékelés, amely maga is értékelés tárgya. Ér téke attól függ, hogy erővonalainak fő iránya mennyire mutat a társadal mi értékskála legfelső részén elhelyezkedő magatartásmodellek és esz mények megvalósítása felé.
BÁNYAI LÁSZLÓ
A román-magyar testvériségért I. TÓTH ZOLTÁN ÖRÖKSÉGE
Jó ideje tekint reám íróasztalomon a sorainkból felnőtt kiváló marxista tör ténész, I. Tóth posztumusz könyve. Válogatott tanulmányait fogja egybe Magyarok és románok (Budapest, 1966) címmel, híven tükrözve a szerző életművének lényegét: a két nép történelmi egymásrautaltságának dokumentálását azzal az irányzattal szemben, amely az uralkodó körök politikáját annyiszor jellemezte a századok fo lyamán: nemzetieskedő jelszavakkal nagyhatalmak hódító törekvéseinek uszályá ban biztosítani a maguk szupremáciáját a testvéri szomszéd népek felett. Szöges ellentétben áll e könyv szemlélete annak a két behemót kötetnek a szemléletével, amely a második világháború utolsó szakaszán ugyanezzel a címmel különböző szerzők polemikus tanulmányait gyűjtötte egybe, s a Horthy-uralom agresszív célkitűzéseinek vesztett ügyéből igyekezett menteni, amit menthetőnek vélt, vaskos, de egyodalú dokumentációval, erőltetett értelmezéssel. Az akkori áldatlan körülmények átmenetileg leszűkítették I. Tóth Zoltán látó körét is, de alapnézeteit, amelyeket még a 30-as években romániai magyar haladó társaival alakított ki, n e m tudták megrendíteni. A felszabadulás után pedig ezek a nézetek a történelmi materializmus világánál kiteljesedtek. Rég elolvastam, jegyzeteltem I. Tóth Zoltán tavaly kézhez kapott gyűjteményes könyvét. S hogy csak most írom meg mindazt, amit nyomban vágyam támadt m e g írni, talán épp azért történt, mert elmémhez és szívemhez közel álló gondolkodóról, alkotóról volt szó. Személyes ügyemnek éreztem a tervezett írást, ami ne csak elemzést, mérlegelést, értékelést nyújtson, hanem önmagunkba, egy egész nemzedék életútjába és társadalmi-történelmi felfogásába való betekintést is. Ehhez a megnyilat kozáshoz pedig nyugodt összpontosulásra volt szükség. „Barátsággal" küldte a kötetet „I. Tóth Zoltán helyett" hagyatékának őrzője, felesége s a bevezető tanulmány írója, a könyv szerkesztője, Csatári Dániel. Baráti érzéssel írom e sorokat én is az elhunyt emléke iránt, mindazok iránt, akik ha sonló törekvésektől áthatva a román és magyar nép testvériségének erősítésén munkálkodnak. I. Tóth Zoltán itt nőtt fel közöttünk, mellettünk és közvetlenül utánunk. Azok után, akik a romániai magyar demokratikus aktivizmusnak társadalomtudo mányi alapot igyekeztünk nyújtani a 20-as évek végén, a 30-as évek elején. Akik az Erdélyi Fiatalok című folyóirat köré tömörülve különböző világnézettel, de egy azon szándékkal hirdettük a romániai valóságba való bekapcsolódást, a román ha ladó erőkkel való összefogás történelmi szükségszerűségét. Homályos látással bár, de ú j értelmet, haladó tartalmat akartunk adni nemzetiségi voltunknak. Az úttörő Benedek Elek, Kós Károly, Szentimrei Jenő után jött a közvetlenül előttünk felnőtt Balázs Ferenc, Jancsó Béla, Kacsó Sándor és annyi más közéleti gondokkal viaskodó fiatal író kiállása. Majd mi következtünk, akik a fiatal értel miség nemzedéki méretben ugyanarra az arcvonalra v a l ó felsorakozásán munkál kodtunk. Gyökeres történelem-politikai következtetéseket igyekeztünk mi is le vonni. Fel akartuk számolni azt a megtévesztő felfogást, amely az összeomlott Habsburg-monarchia uralkodó osztályainak avult és kárhozatos fogalmaival s a
határon túli Horthy-uralom pórázán járva akarta irányítani a román néppel szer ves érdekközösségben élő erdélyi magyar tömegek sorsát. Igaz, hogy a tömörülés többféle, jórészt ki sem alakult vagy politikamentes nek hitt felfogást fogott össze. De valóságszemléletünk a múlt, jelen és jövő néhány alapvető kérdésére egybehangzó feleletet adott, tehát m i n d e n világnézeti m e g osztottság ellenére elvi alapon találkoztunk, s akartunk újat, jobbat, a dolgozó tömegek érdekeivel összhangban. S velünk tartott akcióinkban, rendezvényeinkben tevékeny részt vett a nálunk fiatalabbak közt I. Tóth Zoltán is. Jött azután az élesebb eszmei differenciálódás, politikai polarizálódás, a mind súlyosabb hazai és nemzetközi helyzetben, a gazdasági válság kiváltotta nagyarányú munkásmegmozdulások nyomán s Hitler uralomra jutása következtében. A bal szárny felsorakozott a közírásban az Aradi Viktor, Dienes László, majd pedig tel jesebben a Gaál Gábor képviselte marxista vonalra. Megjelent a Falvak Népe, létrejött a Magyarpárti Ellenzék, amely 1934 augusztusában átalakult a Magyar Dolgozók Szövetségévé a Román Kommunista Párt irányítása alatt. Ez a baloldali folyamat éles támadó hangot váltott ki a túloldalról, de termékenyen kihatott az eleinte ingadozókra, keresőkre. Mind többen sorakoztak fel a romániai magyar értelmiségiek közül, a román demokrata erőkkel szövetségben a belső és külső fasiszta merénylők ellen küzdő arcvonalra. S alig akadt, aki teljesen átállt volna az általános demokratikus és a nemzetiségi jogok, a népek közötti béke és a szocializmus ádáz ellenségei oldalára. Merre? Hogyan? Ez a kérdés más és más állásfoglalásra késztette az Erdélyi Fia talok kezdeti táborát. De valamit a legtöbben megőriztünk az indulásból: a romá niai magyar problémák minden határon túli gyámkodástól mentes önálló vizsgála tát, s a társadalmi haladás, jogegyenlőség, béke és humanizmus igénylését. Ezt vallotta a baloldal kiszélesült táborával együtt a „középen állók" csoportja is, és nem tudta megtagadni első éveiben a mindinkább jobbra tolódó Hitel sem. A Vásárhelyi Találkozó ú j nekirugaszkodása még szélesebb hullámokat vert, mint maga az Erdélyi Fiatalok kezdeti mozgalma. D e n e m sokáig. Az új világhá borút kirobbantó fasiszta agressziók mérgezett légköre új válságot, bénulást, meg hasonlást és szétszóródást váltott ki a romániai magyar fiatal értelmiség soraiban is. Mindaddig, amíg a fasiszta iga alól való felszabadulás, a demokratikus és szo cialista átalakulás ú j , minden eddiginél szélesebb távlatot n e m nyitott mindanynyiunk számára a legszélesebb egységre, a munkás- és paraszttömegekkel való öszszefogásra, a román néppel való testvériség elmélyítésére.
Hogyan adott hangot lelkiismeretének ebben az időszakban a néptömegek ke serves sorsát velünk együtt tudatosító és értük felelősséget vállaló I. Tóth Zoltán? A kolozsvári főiskolai életben azok között él, tevékenykedik, akik a felekezeti jellegű magyar diákotthonokban és ifjúsági szervezetekben demokratikus légkört igyekeznek teremteni. Mint történelem-szakos tanárjelölt román professzorainak vívja ki értékelését, román kartársainak bizalmát maga iránt. Szeme előtt már a 30-as évek elején „a demokratikus jövő hármas társadalmi egységének (parasztság, munkásság, entellektüelek) harmonikus egymás mellettisége", „felekezeti síkon a kicsinyes és rövidlátó szempontok mellőzése", valamint „Közép-Európa népei: magyarok, románok és szlávok között" támadt „nem reális ellentétek" feloldása lebeg (Temesvári Hírlap, 1931. november 6). Naplószerű fel jegyzéseiben megbélyegzi a „patópáloskodó vagy kicsinyes hiúságokba, megalkuvá sokba süllyedő" magyarpárti vezetőket, keserűen hányva fel a „nagyuraknak":
„Még most s e m akarnak látni csipátlanul, a rögös, botlasztó kiút keresésében? ha nem, úgy veszni f o g n a k . . . minden rothadt konstrukciójukkal" (minden idézet a Magyarok és románok kötetből való). 1935-ben Szatmárra nevezik ki tanárnak. Élesen bírálja naplójegyzeteiben a tőkés-földesúri Magyarország társadalmi-politikai viszonyait. „Komán történelmi ta nulmányaim során a román parasztság felszabadításával foglalkozom éppen — írja 1936-os feljegyzéseiben. — Természetesen szüntelenül összehasonlítást v é g z e k . . . A valóságot megtudni is bűn a magyar f ö l d ö n . . . a szörnyű igazságtalanság m é reteiről". A romániai magyar tömegek akkori nehéz nemzetiségi helyzetét is az osztály viszonyok optikájából vizsgálja: „Többszöri figyelmeztetést nyertem az élettől, hogy a kisebbségi élet összefüggéseit a társadalmi élet problémáitól n e m szabad elvá lasztani." Előre látja, hogy a romániai magyarságot helyzete „mind közelebb és közelebb f o g j a . . . hozni a baloldali m o z g a l m a k h o z . . . , abba a t á b o r b a . . . , amely ben gondolnak az ő sorsukra i s . . . " 1937 végén Párizsba kerül, s másfél évig végez ott szorgos kutatómunkát, m a gába szíva a francia társadalmi és szellemi élet demokratikusabb levegőjét. A fe szült nemzetközi helyzet állásfoglalásra készteti. 1938 tavaszán cikksorozatot közöl az egyik szatmári lapban, s Ausztria erőszakos bekebelezése után aggódva gondol a hitleri német imperializmustól fenyegetett közép- és délkelet-európai kisállamok sorsára: „Mi lesz ennek az öt országnak a sorsa: rabszolgaság vagy egyenrangúak szabadsága?" Történészként pedig m é g inkább feladatának érzi „őszinte barát sággá fejleszteni a magyar—román viszonyt". A negyvenes évek elejének viszonyai közt demokratikus felfogása n e m talál hatott egyenértékű kifejezésre. Átfogó tudományos társadalmi szemlélet híján akkori tanulmányainak egy-egy részletében téves nézetek, bizonytalanságok is előfordulnak. A ránehezedő szellemi nyomás a bécsi diktátumtól a felszabadulásig n e m hagyta tovább kristályosodni gondolatvilágát. De ahol tehette, akkor is szembeszegült a nacionalista téveszmék terjesztésével, egyengette a megértés útját. Míg mások az előítéletek áradatát zúdították a közvéleményre, I. Tóth Zoltán a román nemzeti eszme történelmi kialakulásának feltárásával foglalkozik, s a ro mán nemzeti egységre való százados törekvés haladó jellegét domborítja ki az ellenséges légkörben. Aggódva észleli a „hangoskodó felszínesek véleményének" el burjánzását, s kötelességének érzi „fokozatosan eljutni addig, hogy a magyarság számára megmutathassam, hogy mi a részben szomszédságában, részben vele lakó román nemzet". Ez a törekvés nyilvánul m e g az adott korlátok között, előbb Ko lozsvárt, majd 1942-től Budapesten kifejtett tudományos működésében. A felszaba dulás a fasiszta iga alól a Dunántúlon éri, ahol ellentétben a nyilas uralom ren delkezéseivel, menti tudományos intézetének munkatársait, levéltári anyagát a N y u gatra való hurcolástól. Mint kialakult történettudós megismeri és elsajátítja a marxi történetfilozófiát, s a történeti materializmus a kritikai realizmusnál és a pozitivizmusnál lendüle tesebb szárnyalást, biztosabb logikát nyújt gondolatmenetének. A közéletben pedig I. Tóth Zoltán töretlenül a demokrácia kiteljesítésének, a szocializmus építésének híve, hirdetője lesz. Bővíti, kiegészíti kutatókörét a román—magyar testvéri együtt élés tanulmányozására, a történelmi valóság több dimenziós ismeretében. Tisztán látja, hogy a múltban „a nép nevében beszélő vezető rétegek, nacio nalista jelszavak mögé bújva, a saját maguk társadalmi és gazdasági érdekeit tol ták előtérbe". Kárhoztatja, hogy „a magyar közvélemény még ma is hajlamos le-
kicsinyleni a román népet és lebecsülni vagy n e m létezőnek tekinteni történelmét", s örömmel veszi tudomásul, hogy „újabban lényegesen megnőtt az érdeklődés és a megbecsülés is a román nép iránt". 1947 júniusában egyetemi magántanár lesz „A magyar—román együttélés tör ténete az újkorban" tárgykörrel. 1953-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem pro fesszorává nevezik ki „A népi demokratikus országok története" tanszéken. U g y a n attól az évtől haláláig a történettudományi kar dékánja. Felismeri a vulgáris materializmus, a dogmatizmus káros hatását, sürgeti a marxizmus eleven alkalmazását a történelmi valóság kutatásában. Az 1956-os ese mények alatt bízik a néptömegek töretlen hűségében a szocialista rendszer v í v m á nyai iránt, de éberen látja a lesben álló reakciót is. Az ifjúságnak a szocialista demokrácia és humanizmus elmélyítéséért kibontakozó mozgalmában igyekszik a kommunista párt vezető szerepét biztosítani. „1956. október 25-én ötödmagával a pártközpontba indult a problémák megbeszélésére — írja a bevezető tanulmány. — Útközben azonban váratlanul tűzbe kerültek, és egy golyó kioltotta életét." Fejlő désének derekán, eszmékben, kezdeményezésekben gazdag 45 éves korában.
Milyen volt a mű, ami ebből az életből, ezekből a törekvésekből kisarjadt? Ami páratlanul lelkiismeretes kutatómódszere és következtetései nyomán termé keny kihatású alkotássá vált. I. Tóth Zoltán tanulmányainak, könyveinek döntő többsége, az általa egy egész életre választott tárgykörben, a feudalizmus bomlásának s a tőkés fejlődés nek korával foglalkozik. A Magyarok és románok című kötet maga válogatott g y ű j temény, s inkább a kisebb műfajokból. Mégis egészet alkot, mert n e m egy rövidebb írása a valóságban magja később szélesebb méretben megírt n e m egy művének. Témájuk szerint időrendi sorrendben következnek az egyes tanulmányok, amiket munkásságának különböző szakaszán, kimerítő levéltári kutatások alapján írt. Alapvető megállapítását a magyar polgári társadalom felfogásáról a nemzeti ségi kérdésben így foglalja össze: „A magyar köztudatban egészen a legutóbbi időkig élénken élt a magyar uralkodó osztályok érdekeit szolgáló magyar nemzet állami koncepció. A nemzetállamot az államalapítás óta fennállónak tételezték f e l . . . A magyar nemzetállamhoz való történelmi jogot a magyar polgári történet írás a régi magyar állam egész kiterjedésében fenntartotta, ezzel a magyar bur zsoá nemzetnek a törekvéseit igyekezett igazolni a n e m magyar népek feletti ura lomra és ezek beolvasztására. A történelem azonban megcáfolta ezt a »jogot«, és kérlelhetetlen törvényszerűségeivel bebizonyította tarthatatlanságát". I. Tóth Zoltán újkori történész. De ugyanakkor tudatában volt annak, hogy nem lehet a korszak hiteles képét nyújtani a kérdések középkori gyökereinek is merete nélkül. Az előzmények kutatásának mintegy szintézisét nyújtja az 1955-ben megjelent A soknemzetiségű állam néhány kérdéséről az 1848 előtti Magyarországon című tanulmányában. Úttörő, mélyen átgondolt munkával állunk szemben, m é g ha egy-két részletén érzik is némi kötöttség, a polgári történészek egyoldalú konklúziójának némi ha tása. A lényegbevágó ú j eredmények a fontosak benne, amiket lehet egyengetni, tovább építeni, de az alkotó érdeme kétségtelen marad. Értékes észrevétele a kö zépkori társadalom evolúciójáról Magyarországon és Erdélyben a nemzetiségi k é p letre vonatkozóan, hogy „a kialakult feudalizmus jobbágyparasztsága, egyes kivé teles esetektől eltekintve, általában nincs többé kitéve a megelőző korszakok töme-
ges asszimilációjának, szétszóródásának, n é p i p u s z t u l á s á n a k . A v á r o s i polgárság esetében az a s s z i m i l á c i ó n a k a lehetősége k o r l á t o z o t t a b b , m i n t a földbirtokos osz t á l y n á l , de e n n e k e l l e n é r e eléggé kiterjedt". Szem előtt kell t a r t a n u n k — á l l a p í t j a m e g —, hogy „a k a p i t a l i z m u s kezdetei előtt a k t í v , t e r v s z e r ű asszimilációról alig b e s z é l h e t ü n k , legfeljebb a g a z d a s á g i - t á r s a d a l m i e r ő k passzív, ö n t u d a t l a n h a t á s a a l a t t álló asszimilációról". Végső k ö v e t k e z tetése pedig, h o g y „ v a l a m e l y n é p f e n n m a r a d á s á n a k záloga n e m az u r a l k o d ó osz t á l y b a n rejlik, m e l y változékony, disszimilációra h a j l a m o s , h a n e m a dolgozó t ö m e g e k b e n , a n é p b e n , m e l y n e m vetkőzik ki sajátos e t n i k a i jellegéből, h a n e m m e g őrzi azt". Viszont a n e m e s s é vált erdélyi r o m á n vezető r é t e g n é l is k ü l ö n b s é g e t tesz jó m ó d ú birtokosok és k ü s z k ö d ő k i s n e m e s e k között. Az előbbiekből k e r ü l t e k k i a Drágffyak, M a j l á t h o k , C s á k y a k , J ó s i k á k és Kendeffyek. Az u t ó b b i a k viszont m é g a X I X . század k e z d e t é n is jórészt m e g ő r i z t é k nyelvi, k u l t u r á l i s , v a l l á s i h a g y o m á n y a i k a t , m i v e l „vagyoni s ú l y u k n e m volt, a v á r m e g y e i k ö z é l e t b e n önálló politikai szerephez a k ö z é p b i r t o k o s n e m e s s é g m e l l e t t n e m j u t o t t a k , é l e t f o r m á j u k a p a r a s z tokétól v a j m i k e v é s b e n különbözött, legfeljebb a d ó m e n t e s s é g ü k és n e m e s i ö n t u d a t u k k ü l ö n b ö z t e t t e m e g őket az igazi p a r a s z t o k t ó l . Ezek a k i s n e m e s e k . . . a j o b b á g y p a r a s z t o k h o z h a s o n l ó a n , m e g m a r a d t a k ősi n é p i k e r e t e i k között". A X I X . század első é v t i z e d e i b e n a k ö z é p n e m e s i m a g y a r n e m z e t i m o z g a l o m szemléletét é p p e n az a t é n y k o r l á t o z t a , hogy csak a z o k a t a n é p e k e t h a j l a n d ó n e m z e t e k n e k e l i s m e r n i , „ a m e l y e k n e k saját feudális u r a l k o d ó osztályuk van, így elsősorban a h o r v á t o k a t " , v a l a m i n t azokat, a k i k n e k „municipiális j o g k ö r ü k , k ü l ö n politikai i n t é z m é n y e i k v a n nak", m i n t az e r d é l y i szászoknak. I. T ó t h Z o l t á n a polgári n e m z e t t é v á l á s n á l K e l e t - E u r ó p á b a n éles k ü l ö n b s é get tesz „az á r u t e r m e l ő k ö z é p n e m e s s é g á l t a l i r á n y í t o t t n e m z e t i fejlődés" (amelyhez a m a g y a r is tartozott) és a „soknemzetiségű á l l a m b a n élő" és „kétszeres e l n y o m a tást s z e n v e d ő " n é p e k n e m z e t i fejlődése között. Ez u t ó b b i a k közé sorozza „a m a g y a r á l l a m b a n élő és e n n e k u r a l k o d ó osztálya á l t a l e l n y o m o t t n é p e k " többségét. Más s z e m p o n t b ó l m e g e m l í t i , hogy a „ m a g y a r n e m z e t fejlődésének egyik jellemző jegye az, hogy egy m á s i k á l l a m t ó l , illetve h a t a l o m t ó l , a H a b s b u r g - b i r o d a l o m t ó l , h a n e m is jogilag, de g y a k o r l a t i l a g g a z d a s á g i és politikai s z e m p o n t b ó l j e l e n t é k e n y m é r t é k b e n függ". K i e m e l i , h o g y a m a g y a r feudális u r a l k o d ó osztálytól m i n d a m a g y a r országi, m i n d az erdélyi r é s z e k e n e l n y o m o t t r o m á n o k n e m z e t i m o z g a l m á b a n a v e zető szerepet a b a l k á n i gazdasági k a p c s o l a t o k b a n n a g y j e l e n t ő s é g ű v é v á l t v a g y o n o s k e r e s k e d ő r é t e g e n k í v ü l „fejletlen polgárosodó r é t e g e k , kisiparosok, k i s k e r e s k e d ő k , m ó d o s p a r a s z t o k , t o v á b b á főként az u r a l k o d ó n e m z e t á l t a l é r v é n y e s ü l é s ü k b e n a k a dályozott értelmiségiek, p a p o k , tanítók, t a n á r o k , falusi jegyzők, a l s ó b b r a n g ú tiszt viselők, k a t o n a t i s z t e k , m a j d k é s ő b b m i n d n a g y o b b s z á m b a n s z a b a d foglalkozású ü g y v é d e k , orvosok játsszák". T e h á t o l y a n polgárosodó r é t e g e k , a m e l y e k n a g y o b b részt szerves k a p c s o l a t b a n á l l t a k a széles n é p t ö m e g e k k e l . U g y a n a k k o r I. T ó t h Z o l t á n h e l y e s e n leszögezi, hogy a m a g y a r o r s z á g i n e m z e tiségek, s k ö z t ü k a r o m á n o k n e m z e t i fejlődését „ n e m elszigetelten, h a n e m a szom s z é d s á g b a n élő a n y a - és t e s t v é r o r s z á g o k b a n l e b o n y o l ó d ó n e m z e t i fejlődés egészében kell v i z s g á l n u n k " . T o v á b b m e n v e , d ö n t ő t é n y e z ő n e k t e k i n t i , hogy „a szomszédos a n y a á l l a m o k n a k , a n e m z e t i fejlődés t u l a j d o n k é p p e n i k ö z p o n t j a i n a k fejlettségi foka a X X . s z á z a d r a m á r teljesen m e g é r e t t az egységes n e m z e t á l l a m l é t r e h o z á s á r a " . Az erdélyi r o m á n s á g n e m z e t t é v á l á s á v a l k a p c s o l a t b a n a k ö t e t 1848 e l ő t t r e vonatkozó r é s z é b e n k i m a g a s l ó h e l y e t foglal el a szerző 1947-ben K o l o z s v á r t m e g jelent t a n u l m á n y a : Klein Sámuel és az erdélyi román felvilágosodás, amely tulaj-
donképpen egyik fejezetét fogja össze egy több mint 400 oldalas, Budapesten meg jelent műnek, a következő címmel: Az erdélyi román nacionalizmus első százada. 1697—1792. Természetesen, a „nacionalizmus" szót itt korántsem érti negatív értel mében, ami nemzeti előítéleteket takar, hanem pozitíven, mint a társadalmi fejlődés szükségképpeni fokozatát: a nemzeti gondolat és nemzeti lét kialakulását. Bár a gondolkodását akkor még nem hatotta át teljesen a történelmi materialista szem lélet, s a tanulmány nem mentes a polgári történetírás bizonyos hiányosságaitól, a probléma tárgyalása jóval meghaladja a pozitivista polgári történetírás szintjét. A gazdag levéltári és könyvészeti anyagra épülő munka két útmutató jellegű megállapítását idézem. Az egyik: az egyesült görögkatolikus egyházhoz tartozó Klein Sámuel felismeri, hogy n e m az ortodoxia ellen, hanem a felvilágosodásért folytatott küzdelem a feltétele az erdélyi románság kulturális felemelkedésének. „Innen a program: kiemelkedni a sötétségből a világosságra, a tudomány, az ész, természet törvényei által". A másik, hogy a Supplex Libellus Valachorum, a nagy jelentőségű 1791-es erdélyi román felségfolyamodvány és panaszirat, amely az er délyi románság jogi helyzetén kíván javítani a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet idején, „a két román felekezet összefogásából és a mögéje felsorako zott tekintélyes, részben felvilágosult gondolkodású román értelmiségi réteg akara tából létrejött politikai tett". Számos tanulmány foglalkozik a kötetben a zalatnai kincstári uradalom paraszt mozgalmaival. Mindezeket részleteiben taglalja és nagyobb terjedelemben I. Tóth Zoltán Parasztmozgalmak az Erdélyi Érchegységben 1848-ig című monográfiája, amely 1951-ben, román kiadása pedig 1955-ben jelent meg. Gazdag dokumentáció val, tudományos okfejtéssel tárja fel, hogyan alakult ki az a főleg a XVIII. század közepétől a X I X . század közepéig meg n e m szűnő mozgalom, amely az erdélyi feje delemség akkori uralkodó rétegeit, sőt a Habsburg-birodalom központi kormány szerveit is állandó rettegésben tartotta. E mozgalmat a bányász-jobbágyok több év százados ellenszegülése érlelte a kiváltságaik megcsorbítására törő mesterkedé sekkel szemben. Közvetlenül pedig az osztrák kincstárnak és a környék birtoko sainak a robotmunka fokozására irányuló törekvése váltotta ki. „Ezen a h e l y e n . . . — állapította meg I. Tóth Zoltán egy 1951-ben tartott rádióelőadásában — a földes úri elnyomatást a Habsburg gyarmatosításnak kiélezett formája csak súlyosbí totta, és a parasztság élete más vidékek népénél is nehezebb volt". I. Tóth Zoltánnak erről a mozgalomról szóló fejtegetésében nemcsak a haladó szellemű történész tárgyilagossága, hanem az erdélyi román parasztság sorsával és harcával való meleg együttérzés is megnyilvánul. Ugyanakkor részletes adatokkal is illusztrálja azt a történelmi tényt, hogy az erdélyi román néptömegek mindig hűséges társra leltek a velük együtt sínylődő magyar jobbágyokban. Hangsúlyozza, hogy a Horia-felkelés után „Torda megye több magyar jobbágyot is elítélt a láza dásban való részvétel miatt, Kolozs megye 17 halálraítéltje közül 3 magyar volt". Varga Katalinról pedig joggal írta, hogy „mozgalma összekötő kapocs Horia felke lése és 1848 forradalma közt, egyben összekötő kapocs a szabadságáért egyazon el nyomóval szemben küzdő magyar és román nép közt is." Az 1848—1849 eseményeit taglaló tanulmányok közt kiemelkedő a Nicolae Bălcescuról szóló, amely kiszélesítve 1958-ban könyvalakban is megjelent, posztumusz kiadásban. I. Tóth Zoltán magas szinten értékeli és méltán, Bălcescu jelentőségét: „a maga korában, Marx és Engels kivételével, senki s e m látott bele olyan élesen a nemzetek jövőjébe, mint Bălcescu", aki „korának nemcsak leghaladóbb román politikusa és legkövetkezetesebb forradalmára, hanem polgári korlátai ellenére is
leghaladóbb gondolkodója volt". Aprólékos kutatások összegezése révén tisztázza a nemzetiségi kérdés különböző fordulatait 1848—1849-ben, különös tekintettel a m a gyar—román összefogás kérdésére az egymással szövetséges Habsburg és cári ön kényuralommal szemben. Ennek az összefogásnak — hangsúlyozza I. Tóth Zoltán — „alapvető akadálya volt a soknemzetiségű állam vezető népe uralkodó osztá lyának nemzeti elnyomása az alávetett népek és vezető rétegeik felett". Tömör elemzését adja a nemzeti kérdésnek Magyarországon ezekben a for radalmi években. „A soknemzetiségű államban viszonylagos többségben, de abszolút mértékben az ország lakosságának m é g felét sem elérő magyar elem számszerű hátrányának kiküszöbölése érdekében — írja — a magyar köznemesi koncepció az egyetlen politikai magyar nemzet követelését és a magyar nyelvi határoknak az ország határaira való fokozatos kiterjesztését és ezáltal a magyar szupremácia gondolatát vetette fel. Teljesen félreismerve az asszimiláció törvényszerűségét és elkápráztatva a városi, elsősorban a német polgárság tömeges elmagyarosodásától, a középnemesség már maga előtt látta belátható időn belül az egész ország nyelvi magyarosítását." A kérdés társadalmi oldalát így világítja meg: „A nemze tiségek túlnyomó t ö m e g é t . . . a parasztság tette ki, ugyanakkor az egész ország pa rasztságának nagyobb része is nemzetiségi volt. Ez a körülmény is fékezőleg ha tott a magyar birtokos nemesség hajlandóságára a földkérdés megoldásában", ak kor is, amikor a jobbágyság felszabadításának szükségszerűségét a „saját anyagi érdekei a legvilágosabban indokolták". Viszont a román és magyar forradalmi moz galom, a nemzeti kérdésben egymástól eltérő irányzatok ellenére, objektíve számos pontban találkozott, különösen a társadalmi reformok kivívása, valamint a nagy hatalmi elnyomó törekvésekkel szemben való önvédelem tekintetében. I. Tóth Zoltán idézi a radikális Népelem 1848 júliusában közölt cikkét Orosz hegyi Józsától, aki a havasalföldi forradalommal való szolidaritást hirdeti: „Román szomszédaink lerázták a nyűgöt, melly nemzeti életöket f o j t o g a t á . . . ők a küzdtéren magokra hagyatva meg n e m állhatnak. Nekik segedelemre v a n s z ü k s é g ö k . . . Ha Oláhország bukik, nemzeti létünk végerőfeszítésbe kerülend. Akkor hiába futká rozunk Insprockba, hiába kiabálunk a kamarilla fondorlatai e l l e n . . . " Ferenc József 1849. március 4-én kelt „oktrojált" alkotmánya folytán végképp nyilvánvalóvá lett, hogy a császári udvar n e m hajlandó betartani a birodalom népeinek szorultában tett ígéreteit. Ezt a körülményt használja fel Teleki László 1849. március 7-én Párizsból kelt, Kossuthhoz intézett levelében, hangoztatva, hogy a románokkal, szerbekkel, horvátokkal „kellene egyezségre l é p n i . . . volt alkalmam ily fajú emberekkel találkoznom és mind sokkal inkább kívánnak velünk egyez kedni, mint A u s z t r i á v a l . . . " A radikális Március Tizenötödike pedig hangsúlyozza, hogy a nemzetiségekkel „amidőn alkudni akarunk, tegyük félre a corpus juris-t, s annak elkopott f i c t i ó i t . . . a gót időkből fennmaradt históriai jogok védelmezését". A magyar—román szövetségre való törekvéseket elemezve I. Tóth Zoltán ki fejti: „Ugyanaz az ok, amely a cári diplomáciát arra indította, hogy elszigetelje a román fejedelemségeket az európai és közelebbről a magyar forradalmi mozgalom tól, a román haladó elemeket éppen ellenkezőleg arra késztette, hogy fölvegyék a kapcsolatot a magyarokkal és segítségükre támaszkodjanak abban a törekvésben, mely végső formájában a nemzeti egyesülést jelentette volna." A történelmi ese mények, sajnos, más fordulatot vettek. „Az egy Teleki László és a radikálisok egy része látta meg csupán — írja I. Tóth Zoltán —, hogy a múlt végleg bezárult és a történelem által nyújtott jövő n e m jelentheti többé tartósan a magyar szupremácia f e n n t a r t á s á t . . . Az, ami reakciós volt a magyar 48—49 fejlődésében, a nemesi
szupremácia burkolt fenntartása polgári viszonyok közt, a szabadságharc bukása után uralkodó igénye maradt a nemességnek; az pedig, ami előremutató volt, az abszolutizmus elleni harc, az erre hivatott osztályok, a burzsoázia és a munkás osztály fejletlensége következtében alig talált zászlóhordozóra". Jelentős fejtegetésekkel járul hozzá I. Tóth Zoltán a nemzetiségi kérdés ma gyarországi történetéhez a kapitalizmus korában. Különösen A nemzetiségi kérdés a dualizmus első évtizedeiben (1867—1900) és A nemzetiségi kérdés az imperializmus korában (1900—1914) című tanulmányokat emelhetjük ki ebből a szempontból. Félre érthetetlen és félremagyarázhatatlan megállapítása erről az egész korszakról, hogy „míg a magyarság a kiegyezés időszakában, erősen korlátozott formában, v a l a m e lyes függetlenséget élvezett a Monarchián belül, nemzeti jogai formailag elisme rést nyertek, uralkodó osztályai a kapitalizmus f e j l ő d é s é n e k . . . a politikai és gazda sági függés viszonyai közt is főélvezői voltak, addig a nem magyar népek ki voltak szolgáltatva mind az osztrák, mind pedig közvetlenebbül a magyar uralkodó osztá lyoknak, amelyek a nemzetiségeket nemcsak kizsákmányolták, h a n e m gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésüket a hatalom eszközeinek birtokában akadályoz ták, politikai létüket pedig egyenesen tagadták". I. Tóth Zoltán a magyarországi elnyomott nemzetiségek kérdését n e m nézi önmagukban, a középkori magyar királyság területét valamely átszervezési csoda szer révén átmentendő. „A nemzetiségi k é r d é s . . . a dualizmus idejében már n e m csak Magyarország és a Monarchia belügye volt — írja —, hanem a legszorosab ban összefüggött az egyes nemzetiségeknek a szomszédságban élő nemzet-testvéri sorsával, akik több-kevesebb mértékben önálló állami léttel rendelkeztek". A magyar uralkodó osztályok általános nemzeti politikájára is jellemző, amit I. Tóth Zoltán a kezdetben még a nemzetiségeknek némi jogot engedő Deák Ferencéra után a Tisza Kálmán-féle uralomról ír: „Lármás magyarkodásával látszólag élénk ellentétben — a valóságban szoros összefüggésben — állt az udvar előtti behódolás és a közjogi lemondás politikája". Ez folytatódott mind intenzívebben a század elején. A függetlenségi pártban, amelynek balszárnya kezdetben együttmű ködött az elnyomott nemzetiségek politikai képviselőivel, egyre kevesebb a Mocsáry Lajoshoz hasonló „fehér holló", aki kitart a jogegyenlőséget és testvéri szö vetséget hirdető eredeti elvei mellett. A függetlenségi ellenzék többsége maga is soviniszta demagógiával igyekezett túllicitálni a kormányt, hogy ezzel is takarja az emigráns Kossuth intrazigens függetlenségi politikájának elárulását. Bár elvileg nem vontak le minden történelmi következtetést, a nemzeti elnyomás elleni követ kezetes küzdelmükkel reális támaszt nyújtottak az elnyomott nemzetiségeknek a radikálisok Jászi Oszkárral s a szociáldemokrácia balszárnya Kunfi Zsigmonddal az élen. I. Tóth Zoltán ugyanakkor szükségesnek látta kiemelni, hogy „a fokozódó nemzetiségi elnyomás a román burzsoáziát bizonyos mértékben demokratikus és antifeudális vonásokkal ruházta fel". *
I. Tóth Zoltán elsősorban a XVIII. és X I X . század kutatója. De történelem politikai következtetéseiben eljut a legújabb korszak fejleményeiig, hitvallása pedig, hogy „a román és a magyar nép együttélését semmi s e m segíti jobban előre, mint a történeti valóságnak emberileg elérhető legmagasabb fokú őszinte feltárása".
ELVEK, MÜVEK, UTAK — 1968
LÁSZLÓFFY
ALADÁR
Decemberi
levél
„Kedves jó asszonyka!" Hol keveredtem valami forgószél szimmetriába? Kilökik elém az éjszakát tükörnek, mikor a nappalban állok, s kilökik elém a nappalt tükörnek, ha már az estébe belenyugodtam. Igen. Az élőkért teszünk meg mindent. Azzal hogy kitartunk, folyton csak segítő kezünket nyújtjuk valakinek a szüntelen utazásban. Pedig az éjszaka éppen úgy rejtheti az eltűnteket is, mint azt, ki csak alszik vagy csetlik-botlik, a Földön. Mozart is, akár a feketült fák és tornyok, állhat a ködben, amiért a rokokó Bécs kőfalú vonata oly régen átment a pillanat állomásán. Kínos üzenet, melyet még nem adtam át, és nyomja a lelkem. Pedig holtbiztos, tenne róla a század, a világ, ha tudna egy ordító ostobaságot. Gondtalan napokon jól megy a munka. Akár a favágót, hercegek meg-megfogadják. S hétréthajolva a szóvirág-záradékban meg is kell köszönni szépen. Kölcsön is kér elég gyakran, hogy illő és divatos kék-szaten nadrágban vonuljon bemutatókra. Különben olyan jól bele tud felejtkezni! „Kedves jó asszonyka!" — Constanze megérdemelte — Kedves jó asszonyka, fél hatkor kimentem a Stubenthoron át, elvégeztem kedvenc sétámat a Glacis-n a színházig — mit látok? — mit szagolok? — Don Primus érkezett meg a karmanádlikkal — che gusto! — most eszem az egészségedre — éppen üti a tizenegyet! talán már alszol, st! st! — hogy ne keltselek fel. Utóirat. Alighanem a csizmákhoz váló két sárga téli nadrágot elküldted mosásba, mert Józseffel hiába kerestük. Adieu. Koppan a gyertya. Füstje vékonyan száll fel a csendben.
Rengeteg rétegű ruhák suhognak. Asszony vetkőzik meztelenre. Sok-sok szerelmes éjszaka élettel telve, nem mint a divatos muzsika madaras szimmetriái a kor felett csillogva fennakadt naplementében. Porszag és Európaszag. Utakat érzek angyalok fintorgó orrlikával, akiknek semmi se jó, se a por, se a benzinbűz majdan. „Adieu, kedves jó asszonyka — a kocsi indul." Amikor Mozart beteg lett, hálóréklit csináltunk neki. Gyakran fel is kerestük őt. Szemmel láthatólag szívből örült a házikabátnak. „Rendben van, Mozart, csak haza kell mennem még anyámhoz". Az ágyán ott feküdt az ismert Requiem, s Mozart magyarázta, hogy miként kellene halála után majd befejezni. Utoljára még mintha a szájával üstdobokat utánzott volna a Requiemjében. Mintha most is hallanám. Aztán jött mindjárt Müller a műcsarnokból, és halvány holt arcát gipszbe nyomta. Közbejött véletlen: Pap nem jött a temetésre. Barátok nem kísérték a gyászkocsit, tekintettel a viharos zord időre. Felesége gyászára hivatkozva sírt egyre, és otthon maradt. Így hát senki se tudja, hol van a sírja. Akár a feketült fák és tornyok, valaki évszázadokig állhat a ködben, szórakozottan elfeledkezve, kitágult pillákkal nézve, csak bámulva vissza, mint aki nem hisz a szemének, s nem hallja, s nem vigasztalja, hogy imádják, értik már — utókorokban, le nem veheti szemét egy előtte hirtelen becsapott ablakról, kortársi pontról, egy asszonyi arcról. Barátok festői csoportozatban, mint akik nem sejtik nyilván, hogy önkéntelenül látják és hallgatják őket — színtvallanak végre. Ezen már nem segít semmi, ezen a fájdalman utólag hiába gyógyítnak hírrel. December-éjjel későn ködhozta reuma tördel. Valami, valaki itt mozog ebben a fájós csuklóban, ahogy az öklömnyi cizellált ezüst zsebórát felhúzza, s a súlyától máris fárad.
Kedvetlen kéz, mely a tollat mutatós mozdulattal tudja ledobni, és ügyetlen ujjakkal kotorász utána kitördelt hegyű ceruzák közt, ha hirtelen kéne. Nem csodálkoznék, ha mikor a huszadik század a túlzsúfolt peronon jónéhány potyautasnak gyönyörű vonatát is lecsengeti a csillag-menetrend, öltözött maskara, százados csavargó, vonatját szájtátva lekésett kiszolgált isten, itthagyott valaki szállna fel velünk, hogy végre is az időben vidékre: hátra a múltba elutazhasson.
GEO
DUMITRESCU
Biliárd Eugen Jebeleanunak
Szép is nagyon a biliárd! Fogom a fejem s az asztalra helyezem. Leszerelhető fej. Megpöccintem a dákóval. Meglököm könnyedén és erősen, hadd menjen gurulva az ellenfél golyója fele, melyen mindig akad egy fekete pont. A golyó rohan, oda van mozdulatlansága, magánya... De nem elég eltalálni a másik golyóját, hogy ide-oda futkosson az is az asztalon: el kell találnod a piros golyót, erős és általános mozgásba hozni mindent, — csak akkor nyerhetsz négy pontot, ama négy égtájat. Ne pöccints erősen, túlerősen, a golyók leugorhatnak az asztalról, és időt vesztesz s lehet a pontjaidat is...
Buda
Lőrinc
illusztrációja
Gyerünk biliárdozni! Minden parti után a környező dolgok, úgy tűnik, végre közös irányba rohannak, rohannak, szabadon, bolygó-futással keresik ama piros golyót.
Szép is nagyon a biliárd! Játszható szavakkal is vagy csillagokkal, fekete golyókkal s zöld golyókkal, játszható gondolatokkal, fehérrel, kékkel, a lényeg, hogy eltaláld a piros golyót, a játék lelkét, amely a sok magányos gördülést összefűzi egyetlen értelmes tánccá, mely nélkül nincs nyereség. Gyerünk biliárdozni! Mikor a dolgok értelmük vesztik, oda az összefüggés, én biliárdozni kezdek, hogy megértsem a világot. Fogom a fejem s az asztalra helyezem. Szerencsére leszerelhető fej. És csak vele játszhatom azt, hogy eltalálom a villogó piros golyót, nap-golyót... Lászlóffy Aladár fordítása
A hold Vakító-fehérbe öltözött irdatlan hold kiabált fölöttünk. — Menj haza! — mondtam — éjszaka van, haza kell menned!... Szörnyű fátyolként álomhozó mészpor hullongott a magasból, és szivárványos üvegpor szitált, kibontva a táj durva vonalait, fölvillantva a fény-árnyék táncot, a halott kráterek, sziklák éles kő- és csontsikolyát... Majd eltűnt a falu hirtelen — egyszerre fölismertem körben a Derűs Tengert, Az Archimédesz-Krátert, a Viharok Óceánját, s mint hosszú, égett kőujjak, csak a nyárfák, csak a fehér nyárfák tartottak meg itt a földön. A hold mellett álltál. — Gyerünk, menj haza — mondtam — éjszaka van! Ez az üveges döbbenet nem csaphat be engem, menj haza, késő van, éj van már, éjszaka van! — s könnyen lángot foghat
ez a fehér szesz, melyben földi vonzások nélkül szállunk könnyedén. Menj haza, Kornélia, jó éjszakát! S én majd örökkön arra gondolok, ami nem volt, de lehetett volna, ha nem így történne minden, ahogy itt... A küszöbön hagytalak. Visszanézek, még látlak — holdfény bálványa, magasló holdvirág... Megtérek az éjszakába lassan, újra érzem a távolságot, az utazást, a hajó kozmikus ringatását, s zümmögni hallom messziről, a mélyből a Föld motorjait. Fölsejlik a világ hatalmas lélegzése, a kábító ének, szállnak a föld hívó, ütköző, kérő hangjai. Behatolok lassan az éjszakába, füstölve Valahonnan hangok hívnak. Fejem a vállamon, s hirtelen érzem, amint helyükre nőnek társasági füleim Az éj csöndje tele van lövésekkel — az emberek emlékeket készítenek, történelemkönyveket írnak...
csöndben. is.
Behatolok az éjszakába, sietve, mint a késők, füsttel s férfiszaggal telt terembe érek, mintha valami fennkölt helyiségbe lépnék, melyben emberek tanácskoztak hosszasan. Úgy tűnik, valami sorsdöntő gyűlésről van szó. Jóéjszakát! Még világosan hallom, ahogy a fény szalad a huzalokon, aztán összefutó vonatok csörömpölését hallom Kaliforniából. Igen, Kaliforniából. Végül magasra tartom a kezem s föliratkozom a „különfélékhez" — miközben a világ kisiklik nesztelenül a hold alól, s megmozdul nehezen, nehezen-könnyen, mint egy bivalycsorda. Jóéjszakát! Király László fordítása
DÁVID GYULA
A román próza új erővonalai
Egy-két évvel ezelőtt, a román prózában jelentkező új törekvések ről szólva, a kritika még az extenzív teljesség igényére figyelt fel, arra a törekvésre, hogy korunk embereit a maguk jellemző vonásainak összes ségében, a társadalmi és tudati, materiális és spirituális vonatkozások köl csönhatásában ragadja meg és ábrázolja. Azóta D. R. Popescu, Nicolae Velea, Fănuş Neagu, Vasile Rebreanu, Ştefan Bănulescu, Ion Băieşu neve mellé újak sorakoztak, s ez a szaporodás nemcsak mennyiségi, hanem mindenekelőtt minőségi, és az utóbbi évek román prózai termésé ben mutatkozó új erővonalak felmérésére sürget. Az újonnan felbukkant nevek sorában különösen kettő az, amely egyszerre magára vonta a fi gyelmet: Nicolae Breban és Alexandru Ivasiuc a kritikában és az iro dalmi díjakban mutatkozó elismerés mellett az olvasók érdeklődését is felkeltette. A román próza új eseményeiben korántsem valamely „új hullám" jelentkezését kell látnunk, amely megnyergelve egy Európa-szerte már hagyományossá lett újdonság-konjunktúrát, visszhangzó sikereket ér el, hanem a legutóbbi évek román prózájának eszmeileg-művészileg egy aránt jelentős eredményeit, amelyek az analitikus próza már meglevő hagyományait folytatva, a befelé tekintő, intenzív teljesség útjait jelölik meg. Valójában nem egy-két névre korlátozódó jelenségről van szó, még akkor sem, ha Ivasiuc, Breban és részben Paul Georgescu mellett az új eredményeket számbavevő román kritika inkább költőket említ (Nichita Stănescu, Ion Alexandru, Cezar Baltag, Adrian Păunescu nevét). E ne vek összekapcsolása az utóbbi évek termése alapján érthető, ők maguk azonban még a „nemzedék" megnevezést sem használják, legalábbis nem életkormeghatározó, hanem inkább világnézeti jelentésében: „Igazában csak azok fiatalok — írta nemrégen Eugen Simion —, akik valamely ki mondandó igazságot hordoznak magukban, és tragikus izgalommal vár ják a léleknek azt a pillanatát, amikor ez az igazság a maradandó meg valósulások útjára lép" (Luceafărul, 1968. 25 ). Az életkortól eszmeivé függetlenített nemzedék-meghatározás jogos, annál inkább, mivel egyik másik tagja (például Ivasiuc) már első könyvének megjelenésekor túl volt a harmincon, s akad köztük olyan is, mint Paul Georgescu, aki több évtizedes kritikusi pályafutással a háta mögött vállalta, hogy kimondja azt, amit a „lélek pillanatában" meghallott (Vîrstele tinereţii, 1967). A problémák, amelyeket ezek a müvek felvetnek, még messze vannak a le tisztulástól, bár a most körvonalazandó írói pályákat olyan művek is jelzik, amelyek már-már éretten pattannak elő, megfosztva a kritikust a kezdeti bizonytalanságok, írói kérdőjelek regisztrálásának alkalmaitól, olyan művek, amelyeket egybefog az eszmei kapcsolat éppen úgy, mint a valóságlátás- és reagálásmód újszerűsége. A román regény ez új kezdeményezései (Nicolae Breban: Franciska, 1966; Alexandra Ivasiuc: Vestibul, 1967 és Interval, 1968) szervesen kap csolódnak a román próza megelőző teljesítményeihez (D. R. Popescu,
Marin Preda*, Ştefan Bănulescu regényeihez, elbeszéléseihez), de vissza nyúlnak a két világháború közötti korszak román analitikus regényének hagyományaihoz is, s e korábbi kezdeményezéseket folytatják, teljesítik ki, sőt újítják meg. Különösen az alkotási módszer, az írói képpé formá lás, a cselekményvezetés technikája kapcsolódik számos ponton a két világháború közötti terméshez, sokszor világirodalmi analógiák lehető ségét is megnyitva. Van azonban egy döntő különbség, és ez nemcsak az elődök túlhaladásának irányát, hanem a mai társadalmi-irodalmi valóság hoz fűződő szerves kapcsolatát is jelzi: az analízisek célból eszközzé ala kítása, intellektuális célratöréssel a mai viszonyaink között kérdéseket feltevő ember önmagára találásának (s önnön kérdései megválaszolásá nak) szolgálata. Hortensia Papadat-Bengescu, Camil Petrescu, Anton Hol ban vagy George Călinescu hőseinél, hősnőinél még maga az elemzés uralkodott, s a mű valósággal feloldódott az emberi lét bizonyos vonat kozásainak újdonságával való találkozásban, míg Brebannál és Ivasiucnál az analízis célja a mai világunkban helyét kereső ember útjának mara déktalan végigkövetése, a rátalálás folyamatának kibontása. Az említett művekben nemcsak az irodalmi hagyományhoz fűződő szálak követhetők, hanem — s most ez érdekel bennünket elsősorban — ennek az új prózának a hazai valóságban gyökerezettsége, a valóság sok oldalú megragadásának bennük kínálkozó lehetősége. Az utóbbi évek prózai termése — s itt a hazai magyar irodalomból is sorolhatnánk fel példákat — nemhogy lazítaná, de még jobban megerősíti a szocialista építés céljainak közös nevezőjére hozatal lehetőségét és valóságát, s a jelenségek lereagálásának egymástól eltérő — és az egyes íróegyéniségek sajátos optikájához alkalmazkodó — módja nemhogy nem fenyeget a valóságtól való elszakadással, hanem épp annak gazdagságát segít fel tárni. Az írói optika sokféle lehet. D. R. Popescu regényeiben — akárcsak Szabó Gyulánál — megragad az emberi viszonyok rendkívül finom ér zékelése. tefan Bănulescu novelláiban az írói valóságlátás sajátos je gyét a hétköznapi realitás és az évezredes gyökerű népi tudat összefo nódásának értékelése adja meg. Brebannál az emberi energiák uralkod nak, s válnak egyszerre múltat revideáló, jövőt készítő hatalommá. Ivasiuc hőseit pedig magas hőfokú intellektuális izzás jellemzi, s ez a biz tosítéka önmagukkal való szembenézésük, önelemzésük eredményessé gének. Ennek az új valóságlátásnak a területei nagyrészt ugyanazok, ame lyek a román irodalomban már nemegyszer írói tollra méltóknak bizo nyultak. Breban regényében Franciska világa egy hazug és anyagias kis polgári világ, Cup áé a nagyüzembe öntudatlanul besodródott paraszté; azt sem az említett szerzők írták meg először, hogyan lesz a régi környe zetétől megundorodott kispolgár-sarjból a szocialista társadalom részese vagy a volt agrárproletárból a termelőmunka izgalmának bűvöletébe ke rült teremtő ember. Ivasiuc Ilea professzora sem az első, múltjával szembenéző „régi típusú" értelmiségi, Paul Georgescu kisvárosát pedig olyanok térképezték már fel, mint Mihail Sadoveanu vagy Camil Pet* M a r i n P r e d a l e g ú j a b b (e cikk m e g í r á s a u t á n megjelent), n a g y visszhangot k i v á l t o t t Intrusul c í m ű r e g é n y é v e l k ü l ö n foglalkozunk m a j d . A S Z E R K E S Z T Ő S É G
rescu. Ami új ezekben a művekben, ezekben a hősökben, az a különféle valóságterületeken felvetődött kérdések megválaszolásának módja. Ezek a hősök önmagukon át élik a világot, s az írók a belső ábrázolás eszközei vel tárják fel azokat a tudati, racionális, lélektani vagy sokszor ösztönösasszociatív kapcsolatokat, amelyek végeredményben a külvilágtól jövő és oda visszaható erők. A hősök belső ábrázolása az utóbbi évek prózájában (nemcsak a ro mán irodalomban, hanem a hazai magyar prózában is) egyre nagyobb t e ret kap. A kört nem tágítva, csak futólag szeretnék emlékezni néhány címre: Veress Zoltán Szeptemberére, Szabó Gyula Húgom, Zsuzsikájára, Bálint Tibor vagy Panek Zoltán novelláira. Ami azonban Breban és kü lönösen Ivasiuc esetében szembetűnő, s amire a romániai magyar pró zában mindenekelőtt Páskándi Géza novellái idézhetők, az ennek a belső ábrázolásnak a filozófiai meghatározottsága. Érdemes lenne külön is szemügyre venni ennek az új prózának a filozófiai fegyverzetét, nem utolsósorban azért is, mivel a jelenleg legnagyobb hatású és irodalmi összefüggésben is rendkívül termékenyítő nyugati filozófiai iránnyal, az egzisztencializmussal folytatott marxista polémiában e müvek nem je lentéktelen vitapartnerek. Nem célunk azonban ezt a kitérőt tovább bő víteni, számunkra most az irodalmilag adódó problémák megközelítése a cél. Ivasiuc és Breban regényeiben tulajdonképpen az emberi lét mai — s az egzisztencialisták által is sokat feszegetett — kérdéseivel talál kozunk: az ember elidegenedésének, az emberi felelősségnek, az egyén és a közösség viszonyának, az egyén történelmi szerepének kérdéseivel. Mindezek a kérdések azonban nem elvontan, hanem a maguk történelmi konkrétságában vetődnek fel és találnak válaszra. Ivasiuc Vestibul című regényében (amely címével is a dantei pokol tornácát idézi, ahol az olasz költő és kísérője a közönyösöket találja) az emberi felelősség kérdése áll a középpontban. A regény főhőse, Ilea professzor magatartásában azonban nemcsak a megélt erőszak nyomasztó hatására, egy egyetemes determinizmus bástyái mögé visszavonuló passzivitás kiépülésének lehe tünk tanúi (amely erőszakot a mókuskínzás gyermekkori emlékképében oly kitűnően ragadja meg lélektanilag s oly pontosan határozza meg társadalmi tartalmában is az egyetemen szeme előtt lezajló zsidóverés jelenetében), nemcsak annak, hogyan képes Ilea a fronton, katonaorvos ként az egyéni felelősség tragikus pillanataiban megnyugtatni önmagát „a tudomány bástyái mögé elzárkózó" kispolgári passzivitásában, hanem annak is, hogy végül miként jut el álláspontjának eszmei revideálásáig. Az egész folyamat szempontjából döntő jelentőségű, hogy ezt az ön vizsgálatot — egy későn jött szerelem meglepő élményének hatásán túl — a történelmi valóság légköre segíti, megszabva a kérlelhetetlen ön vizsgálat irányát, s lehetővé téve, hogy annak végső következtetéseként eljusson a passzivitásával létét mentő ember hallgatólagos cinkosságának felismeréséig s e passzivitás elutasításáig. Évekkel ezelőtt egy érdekes tanulmányában Diószegi András elemezte a kispolgári etika bírálatának módjait a közép- és kelet-európai szocialista regényben, s rámutatott „e társadalom-ellenesség keserű, izgatott kritikájára" a lengyel Andrzejewski, a szovjet Szimonov, Kazakevics, Ajtmatov, a bolgár Dimov, a
cseh Otcenásek, a szlovák Karvas, a jugoszláv Davico, valamint a magyar irodalomból Darvas József, Fejes Endre, Karinthy Ferenc re gényeiben. (A mai regény világképe. Kritika, 1963. 1). E bírálatot meg fogalmazó alakokat találunk Ivasiucnál is, másik regényének, az Intervalnak Bogdanjában, Paul Georgescu egyik elbeszélésének (Vizite) vidéki doktorában vagy Breban Franciskájában is. Ilea professzor alakja viszont csak részben sorolható ebbe a csoportba, mert nála a valóság objektív törvényei mögé rejtőző kispolgári elzárkózás szétrombolását belülről, nem kevésbé keserű és nem kevésbé izgatott kritikával önmaga végzi el, akár csak a kispolgári világban felnőtt és annak lényegét lépésről lépésre fel göngyölítő Franciska. E bírálat, épp mivel belülről jön, mutatja minden nél jobban a szocialista építés társadalmi-történelmi körülményeiben adott külső tényezők erejét. Igaz, a felismerés még nem minden. A döntő jelentőségű kérdés ez után következik: mennyiben tudják a hősök a belső csődnek ezt az érzé sét eddigi viszonyulásaikat megváltoztató pozitív tetté továbblendíteni. Ilea professzor képes erre. Képes reá Breban regényének hősnője, az izgató intellektusú Franciska is, akinek „curriculum vitae"-je már a szocializmus mellett kimondott „igen" után indul meg, s a regényből kibontakozó képnek épp ez az „igen" ad különös érdekességet és hitelt. Más hősök viszont épp a valósághoz való viszonyuk téves értékelésével buknak el, s önvizsgálatuk vagy későn vezet felismeréshez (mint Pás kándi Géza Egy jobb torkú gyerek című novellájának Titije esetében, aki akkor döbben rá elfecsérelt életére, amikor már nincs visszaút), vagy csak régebbi pozícióik megerősítésének szükségességét ébreszti fel ben nük, mint az Interval Ilie Kindri ében, aki mindössze új érvekkel fogal mazza újra korábbi szektás, mechanikus-determinista álláspontját, s az élet parancsát képtelen felfogni. Az utóbbi évek prózájában szembetűnő igény a hősök belső „tetten érése", s ezzel együtt növekvő filozofikusságuk sok tekintetben összefügg az író és olvasó viszonyában bekövetkezett változással is. Az egyoldalúan receptív típusú olvasó helyét napjainkban egyre inkább elfoglalja egy új típus: a kérdező olvasó, aki nemcsak hogy elfogadja, de igényli az íróval folytatható dialógust, s egy bizonyos intellektuális színvonalon és tájékozottsággal maga is tisztázni kívánja helyét a világban, választ akar kapni önmaga és kora számos felvetődő kérdésére. A szentimentalizmus korának olvasója szívesen sírt hősei örömén-bánatán. A romantika korá nak olvasója izgult, lelkesedett vagy gyötrődött. A kritikai realizmustól a kor a leírás teljességét, hitelességét kérte számon, egészen a naturaliz mus fotografikus hűségéig. Az izmusok hívei még mindig csak befogadni akartak: a világ objektív képe helyett annak érzésekben és megérzések ben kínálkozó vagy rejtőző szubjektív képét. A mai olvasó viszont kér dez, s a dialógus igénye ott gyökerezik korunk mindennapi valóságában éppen úgy, mint az irodalom életkörülményeiben. Mégis, van ennek a befelé fordulásnak egy másik magyarázata is. A szocializmus építésének mai körülményei között, amikor a régi és az új közötti harc az osztály erőviszonyok tekintetében eldőlt, az új kialakulásának extenzíven kö vethető útjai mellett az irodalom (és az élet) hősei számára hangsúlyozot tabban vetődik fel a szembenézés igénye önmagukkal. A mai valóságunk-
ban objektíven helyét megtalált hős szubjektíven is meg akarja találni önmagát, s kérdések sorának intellektuális vagy egyenesen filozófiai fel vetésével, megválaszolásával akar eljutni ehhez az öntisztázáshoz. Innen érthető, hogy az utóbbi évek prózájában a súlypont a külső cselekmény ről áttevődik — át kell tevődnie — a hősben lejátszódó belső történésre, amely tulajdonképpen az életét alkotó külső események egy (eseményességükben sokszor jelentéktelen) részének világnézetformálóvá súlyosodott láncolata: egy elektromossággal telített potenciális eseménytörténet. Fontos következményekkel jár mindez az új próza belső megépítettségére nézve. A klasszikus epikai eljárások mellett egyre nagyobb teret foglalnak el azok, amelyek lehetőséget kínálnak a hősök arculatának ilyenfajta visszaadására. Van, amikor az író megőriz egy klasszikus cse lekmény-keretet, de azt belsőleg az önvallomás szabta tartalommal tölti ki (Szabó Gyula: Húgom, Zsuzsika). Máskor két szálra bomlik a cselek mény (Breban: Franciska), amelyek közül az egyik a klasszikus eljárással bonyolódik, míg a másik ezzel ellenpontszerűen szövődik össze. Ismét máskor (Ivasiuc mindkét regényében) az egész regény egy intellektuális gerincvonulatra épül, és a még megmaradt kevés epikai rész is külön leges, jelképes eszmei és szerkezeti funkciót nyer. Sőt találkozunk olyan eljárással is (Sánta Ferenc: Az áruló), ahol az író önmaga szerepét mint egy a színpadi ügyelőére korlátozza, aki csupán irányítja a megidézett alakok szembesítését, s e polémikus szembesítésekből áll össze mind az egyes alakok arcképe, mind pedig a műben feltett kérdésre adott vá lasz. A jelenséget, Breban regényéről szólva, Paul Georgescu így fogal mazta meg: „Hogy az irodalom lényegbehatolóbbá váljék, hogy eljusson az események magvához, a főkérdésekhez, szükséges kiszabadítania ma gát ama mágikus »realizmusból«, amelyben minden tárgyat meg kell nevezni ahhoz, hogy az létezővé váljék" (Viaţa românească, 1966. 2 ). Az epikai és elemző elemek elosztása, aránya az egyes müveken be lül eszmei funkciókat hordoz. Brebannál a Franciska—Chilian-viszony fejlődése és Cupşa átváltozása szorosan összefügg Franciska elemző mó don kibontott élettörténetével: a lány önvallomása észrevétlenül viszi előre kettőjük kapcsolatát, míg Chilian egyéniségének a köznapi gyári életben s különösen Cupşa elindítása körül megmutatkozó vonásai m a gyarázatul szolgálnak az egykori papkisasszony megnyilatkozásához és az önvallomás eszmei tartalmának kikristályosodásához. Az epikai „be tétek" funkcionális szerepe még szembetűnőbb Ivasiuc Interval című regényében, ahol az elemző módszer az egész müvet lényegileg fogja egységbe, s az egész regény nem egyéb, mint a kül- és belvilág szaka datlan lélektani, logikai, eszmei, biológiai megfigyelése s egy, azokat továbbgondoló intellektuális láncreakció. A „betétek" azonban éppen eb ben az összefüggésben kulcs-jelentőségűek. Ilie Kindriş jellemének és világnézetének kulcsát egy gyermekkorából elbeszélt epizód (a Memorandum-pörben szerepet játszott nagyapa képe), valamint Kindrişnek egy XVI. századi moldvai művelődéstörténeti alakról (Crimca) tartott előadása tárja fel Olga előtt, s ugyanígy elég egy-két élet-töredék ahhoz, hogy teljes emberi nagyságában álljon előttünk a kommunista építész mérnök, Petre alakja. Hasonló a helyzet Páskándi Géza egyik elbeszé lésében is (Lajos Fábián megöletése), ahol az epikus elem pusztán indí-
tékként szerepel (a két hivatalnok gyilkossággal gyanúsítása s a rend őrtiszt látogatásai), s alkalmat szolgáltat a hősök bensejében meginduló gyötrő önelemzésnek, amelynek vége az el nem követett gyilkosság vál lalása a lelkiismeretre nehezedő terror nyomasztó súlya alatt. Az új hazai próza termése, amely lényeges különbségeket mutat fel eszmeileg az egzisztencializmussal, művészi célratörésében az analitikus regény prousti vagy joyce-i formájával szemben, ugyanakkor tudatosan, sőt programszerűen fordul szembe az ötvenes években a hazai irodalom ban is uralkodó valóságszemlélettel és irodalmi gyakorlattal. E tagadás tartalmára nézve nem véletlen, hogy annak összefoglaló megfogalmazá sára épp a fiatal Marx írásainak román nyelvű megjelenése kapcsán ke rült sor (Al. Ivasiuc: Tînărul Marx, contemporanul nostru. Gazeta lite rară, 1968. 25—29). Itt történik meg a kísérlet egy valóban dialektikus és történelmi materialista szemléleten alapuló írói valóságkép megfor málására s egy előző irodalmi gyakorlat alapját képező „előre gyártott sémákon alapuló világnézet" („conceptualism prestabilit") bírálatára. A fontos nemcsak ez az eszmei állásfoglalás, hanem az is, hogy mind Ivasiuc, mint Breban regényeiben lépten-nyomon szemtől szemben talál hatjuk magunkat az életjelenségek dialektikus módszerű megközelítésé vel. Számukra rendkívül fontos (mert a hitelesség próbaköve) a jelensé gek társadalmilag-történelmileg konkrét megközelítése, a látszat és lé nyeg ellentmondásának dialektikus feltárása, a jellemek sokoldalú elem zése, belső fejlődéstörvényeik vizsgálata és feltárása. Cupşa alakjában Breban a szocialista nagyüzemben még mindig egy kizsákmányolt pro letár tudatával dolgozó ember fejlődését rajzolja meg. A hős fejlődésével számos korábbi „termelési regényben" is találkoztunk, anélkül azonban, hogy azok képesek lettek volna kiemelkedni a társadalmi-gazdasági determináltság sémáiból. Cupşa fejlődése épp azért hiteles, mert az író teljes bonyolultságukban kíséri végig a fejlődés ösztönző és gátló ténye zőit (sokszor saját ellentétükre fordulásukban is). Ivasiuc hősének, Ilea professzornak élete pedig a kettős előjelű rend- és törvénytisztelet jegyé ben alakul, s míg az egyfelől lehetővé teszi a mindent e törvény érvénye sülésére bízó passzivitás kiépülését, másfelől — az önmagában eddig le fojtott másik embert felfedezve — rigurózus önvizsgálatra s passzivitása elefántcsonttornyának lerombolására vezeti. Ezek a sorsok hitelesítik Ivasiuc tanulmányának élesen disztingváló kitételeit a „konceptualista" és valóban dialektikus szemléleten alapuló írói gyakorlat közti különbözőségről: „Azok a sápadt írói alakok úgy él tek, hogy teljes mértékben determinálták őket az általuk illusztrált fogal mak, ők maguk pedig nem voltak emberi típusok, hanem gazdasági vi szonyok és kapcsolatok tipológiái. A közelmúlt román irodalmának érté kes alkotásai valójában azért vívhattak ki elismerést, mert anélkül, hogy valamiféle társadalmi meghatározhatatlanságba vonultak volna vissza, ki vonták magukat a rideg normák hatalma alól. Irodalmunk legfontosabb nyeresége a társadalmi formák történelmi jellegének hangsúlyozása volt, az idő befolyásának k i e m e l é s e . . . Úgy vélem, hogy nemzedékem alkotá sainak legmaradandóbb része az elvontságok és sémák elleni harc lobo gója alatt sorakozik fel, még akkor is, ha maga olykor rendkívül bonyo lult formákat ölt magára." Tovább pedig: „Az elvont séma elleni harc
jegyében felsorakozott nemzedékünk tulajdonképpen visszahatásként je lentkezik arra a gyakorlatra, amely az általánost megfosztotta az egye ditől; ezért próbáljuk mi az árnyalat és a megkülönböztetés szüntelen di cséretét megszólaltatni." A két felfogás között a döntő különbség épp az objektív világ és benne az ember szerepének értelmezésében van. Ezt a kérdést állítja kö zéppontba az Interval két hőse közötti konfliktus. Kindriş a világban a jelenségeket elrendező, determináló törvényt keresi, s e keresésért Olga is lelkesedni tud. Csakhogy az a törvény, amit Kindriş az élet r e n dező elveként m u t a t fel, rideg és kérlelhetetlen, épp a marxista huma nizmus hiányzik belőle. Ezért is válik alkalmassá arra, hogy elfogadja, sőt racionális érveivel, tiszta logikájával valósággal elméleti szintre emel je az Olga sorsát megpecsételő inkvizíciós-vérvádat, s annak következ ményei alól utólag is felmentettnek érezze magát. Olga azonban nem csak azért képes felfogni ennek a világnézetnek a hamis voltát, mert személyesen őt érinti, hanem sokkal inkább azért, mert alkalma van összehasonlítani azt a humánum-tartalommal telített teremtő törvénnyel s annak megtestesítőjével, a kommunista „homo edificator" Petrével. Az Olgában szüntelen felvetődő kérdésre („miért érdemes élni?"), a környe zetében élők egyike sem képes megnyugtató feleletet adni: sem Kindriş, sem Olga apja, aki mindennapi megalázkodásainak gyötrő súlya alól az irodalom álomvilágába menekül, sem a testi örömöket kihívóan kiélvező anyja; egyedül Petre, aki a véletlen és az abszurd vak erőivel szemben a megnyugtató megoldást megtalálja. Kindriş és Petre csak látszólag hasonlítanak egymáshoz, a lényeget tekintve megdöbbentő a különbség, olyannyira, hogy azt felfedezve Olga csak szorongva tudja kimondani: „Nem kívánlak meggyőzni, aligha van időm arra, hogy megsirassalak! — fogalmazza meg Ilie csillogó törté nelmi okfejtésbe burkolt önigazolása után. — Micsoda kongó ürességű világegyetemben élsz t e ! . . . Micsoda pokol ez a te világod, az abszolút szükségszerűség világa, amelyben minden, még az is, ami fejlődésben levő, tulajdonképpen rég h a l o t t . . . Amelyben minden igazolható. A gyil kosság is, érted? Egy SS-tiszt talán nem volt elég kifinomult hozzá, de megtapsolta volna a te eszméidet. Hiszen a kemencék szájánál olyan emberekkel állott szemben, akik nem alkalmazkodtak a természeti törvényhez, mivel nem voltak a Herrenvolkból valók, tehát nem is lé teztek, ő pedig holmi halottakat ölt meg. Ahogyan te is mondod: Crimca nem létezett. Nem volt sikerült e m b e r , tehát nem l é t e z e t t . . . Te nem tékozoltad el magad, mert nem vagy képes elkezdeni semmit; hiányzik belőled az a lendület, amely hozzá szükséges. Az, ami megelőzi a törvény ismeretét."
Ivasiuc is, Breban is végeredményben írói pályájuk elején állanak, de a müveikben felvetődő s az egész hazai prózában szertegyűrűző prob lémák a valóságlátás és kifejezés megannyi lehetőségét szabadítják fel. Ezeknek pedig kétségtelenül szavuk lesz az elkövetkező korszakban a hazai próza arculatának kialakításában.
KÁNTOR LAJOS
A ráció romantikusa Szabédi László irodalmi példamutatásairól
Ha tegnap várat kezdtünk építeni, ma azt akarta befejezni. De én tiltottam, s ki szabtam az új tennivalókat. (Táltos k o r o m b a n )
N e m ú j , legfeljebb felújított igazság, a m e l y n e k m a m á r a g y a k o r l a t b a n is e g y r e i n k á b b s i k e r ü l é r v é n y t szerezni: az í r ó t m ű v é v e l m é r h e t j ü k m e g . A szociologizáláson t ú l j u t o t t , a m ű e l e m z é s n e k ismét — m o d e r n i r á n y z a t o k t a n u l s á g a i n a k i s m e r e t é b e n — k a p u t nyitó i r o d a l o m k r i t i k á n k és i r o d a l o m t ö r t é n e t ü n k azonban n e m b i r k ó z h a t m e g bizonyos f e l a d a t o k k a l , h a b e z á r k ó z i k a m ű v e k ö n k ö r é b e , h a t é r t ő l és i d ő től függetleníti m a g á t , h a l e m o n d a p e r s p e k t i v i k u s l á t t a t á s r ó l . Jellegzetesen ilyen f e l a d a t n a k é r z e m S z a b é d i László írói é l e t m ű v é n e k m e g m é rését. K i l e n c évvel a költő, p r ó z a í r ó , t u d ó s h a l á l a u t á n , v e r s e i n e k és n o v e l l á i n a k ú j r a k i a d á s a k o r , azt hiszem, eljött e n n e k a m e g m é r e t é s n e k ideje is.
Belészülettem Csehi G y u l a k i t ű n ő , t a n u l m á n y - i g é n y ű elő szava, a m e l y a R o m á n i a i M a g y a r Í r ó k sorozat b a n k i a d o t t g y ű j t e m é n y e s kötetet* b e v e z e t i , i r o d a l o m t ö r t é n e t i lelkiismeretességgel t á r j a fel Sza b é d i (Székely) László írói i n d u l á s á n a k e l ő z m é nyeit, családi és t á r s a d a l m i feltételeit. Az é r t e l Nagy Imre rajza miségi p á l y a alsó fokán m e g r e k e d t , de m a g á t s z ü n t e l e n ü l t o v á b b m ű v e l ő a p a és az a n y a i n a g y a p a , az u n i t á r i u s p a p - k ö l t ő e l ő r e jelzései a n n a k a feszültségnek, a m e l y e t a p a r a s z t s á g b ó l jött é r t e l m i s é g i jó ideig „ á r v a csillag"-sorsnak é r e z : Két világ közt harmadiknak lettem tűzben égő csillag, a magam törvényén élő, magamat emésztő költő * Telehold. Veér Anna alszik. Irodalmi Könyvkiadó. jobb lett volna a kötethez egységes címet választani.)
Bukarest,
1967.
(Talán
(Bizonyára C s e h i n e k v a n igaza, a m i k o r h e l y t e l e n í t i a m e s s z e b b m e n ő , leegysze rűsítő k ö v e t k e z t e t é s e k e t , m i s z e r i n t e v a l l o m á s s a b b a n a m u n k á s o s z t á l y e m l í t é sének e l m a r a d á s a h a r m a d i k u t a s k o n c e p c i ó k r a e n g e d n e következtetni.) A fiatal S z a b é d i költészete, a m i n t azt Földes László t i z e n k é t évvel ezelőtti (tehát s z ü k s é g s z e r ű e n h á t r á n y b a n lévő) t a n u l m á n y a is szépen bizonyította, a f á r a d t ság, a k i l á t á s t a l a n s á g , r e m é n y t e l e n s é g költészete, n o h a a rezignációt m i n d e g y r e megszakítja a m u s z á j - H e r k u l e s m o t í v u m . N e m kizárólag S z a b é d i r a jellemző költői a t t i t ű d ez az e r d é l y i m a g y a r l í r á b a n ; olyan, n é p b ő l jött t e h e t s é g n é l is m e g t a l á l juk, m i n t Kiss J e n ő , aki a z i n t e l l e k t u á l i s v í v ó d á s n a k e r r e a f o k á r a n e m j u t o t t el. Csehi és F ö l d e s u t á n n e m t a r t o m s z ü k s é g e s n e k a részletező b i z o n y í t á s t a S z a b é d i esetében, c s u p á n k é t v e r s n é l é r z e m f o n t o s n a k az elidőzést. Az első v a l a h o g y el s i k k a d t az eddigi e l e m z é s e k során, a m á s o d i k k ö z p o n t i helyet foglal el m i n d e n értelmezésben. 1929-ben í r t a S z a b é d i a Belészülettem c í m ű verset. F e l ü l e t e s o l v a s á s r a n e m t ű n i k k ü l ö n ö s e b b e n j e l e n t ő s n e k ; m á r c s a k a z é r t s e m , m e r t m i n d j á r t az első sza k a s z b a n ilyen c s ú n y a sor z a v a r j a a lírai h a n g u l a t o t : „A p é l d á k fajzatát figyel g e t e m " ; a r í m - k é n y s z e r a kifejezés p o n t a t l a n s á g á n érezteti h a t á s á t („egy k r a j c á r százfelé j u t " — c s u p á n j u t n i a kellene, de n e m jut!); a l é n y e g é b e n j a m b i k u s r i t mus időnként megbicsaklik. És m é g i s . . . Újraolvasva, m á r a kezdősorok megállí tanak, a magyar líra Vörösmarty—Vajda János—Ady vonulatára emlékeztetve: Lesz-e Lesz-e
a moccanásból az akarásból
mozdulat? akarat?
Az idézett „ c s ú n y a " sor u t á n a n e g y e d i k i s m é t k é r d é s t tesz fel, de m á r a költő személyes s o r s á r a k o n k r e t i z á l v a : A példák fajzatát figyelgetem: lesz-e közöttük vizem s kenyerem? I z g a l m a s s á a z o n b a n csak a m á s o d i k , sőt a h a r m a d i k , negyedik, ötödik és h a t o d i k strófa o l v a s á s a k o r v á l i k a v e r s — n o h a k ü l ö n - k ü l ö n e z e k a szakaszok, sorok és k é p e k s e m r a g y o g n a k költői szépségükkel. A v á l a s z előkészítését a d y s a n ostorozó h e l y z e t k é p szolgálja: Mondják, itt erősek a példák és megvetettek a próféták; A kiindulópont, hamis. Gyengén hisz a próféta is, s mert nem mer nagyot kezdeni; maga bűnét másra keni. S ezer év végzetén is akad oly legény, kinek kezd fájni a felhagyott Ázsia. De a m i t n e m s i k e r ü l a k ö l t ő n e k e r e d e t i , m a g á v a l r a g a d ó m ó d o n a k é p e k r e vagy — m i n t k é s ő b b i költészetében m a j d m i n d i g — a s t í l u s a l a k z a t o k r a bíznia, azt m á r 1929-ben a v e r s s t r u k t ú r á j a közvetíti. N e m a k é p v e r s e k v i t a t h a t ó grafikai h a t á s á val, h a n e m a l í r a l é n y e g é h e z t a r t o z ó zeneiséggel vezet r á a költői g o n d o l a t r a : az első strófát ötös j a m b u s s a l kezdi, m a j d n é g y s o r o n k é n t egy-egy szótagot lecsíp a versből, é p p e n felére s o r v a s z t v a a szótagok s z á m á t a h a t o d i k s z a k a s z b a n . A ráció e g y r e k e v e s e b b r e m é n n y e l kecsegtet, sőt m i n d e n ú j a b b g o n d o l a t e l e m a
n e g a t í v előjelű felelethez visz k ö z e l e b b ; az é r v e k k e l e g y ü t t elfogy a költő lélegzete — a h a t o d i k szakasz sor-hosszúsága m i n d ö s s z e f e l k i á l t á s n y i : Belészülettem, s ezért szünetlen ujjongok: Ó, szép s nekem való nép! Aligha t a l á l n á n k k í n á l k o z ó b b p é l d á t a r o m á n i a i m a g y a r l í r á b a n a s t r u k t u r a l i s t a e l e m z é s r e . (Egy ilyen l e h e t ő s é g n e k m a g a S z a b é d i t u d n a igazán örülni!) De í m e , m a g á b a n a v e r s b e n a figyelmeztetés: a m ű n e m ö n m a g á é r t v a l ó é r t é k , h a n e m az egyén és közösség v a l ó s á g - s z e m b e s í t é s é n e k eszköze. M e n n y i keserűség, d a c é s i r ó n i a s ű r ü l e b b e n a n é g y s o r b a n ! Á m n e m is a n é g y s o r b a n , h a n e m a hatszor n é g y b e n — hiszen a k ö v e t k e z e t e s előkészítés n é l k ü l l a p o s m a r a d n a ez a strófa is. Így lesz az e r e d m é n y t e l e n s z á m v e t é s b ő l k é n y s z e r ű a r s poetica, a sors v á l l a l á s a . A m á s o d i k p é l d a , A szabédi nagyréten, k e v e s e b b m a g y a r á z a t r a szorul, egy részt m e r t s o k a t beszéltek m á r róla, m á s r é s z t m e r t ö n m a g á é r t is e g y é r t e l m ű b b e n , v i l á g o s a b b a n beszél. P e r s z e , n e m a z e p i k u s j e l l e g ű önéletrajzi e l e m e k , n e m is a leíró k ö l t e m é n y r e valló t á j e l e m e k a figyelemre m é l t ó k b e n n e (a v e r s a l a p h e l y z e t e : az a p a i szülőfalu, S z a b é d felé r o b o g a v o n a t a költővel); a m a g y a r l í r a egészében is jelentőssé a n y u g t a l a n , n y u g t a l a n í t ó r i t m u s , a k í s é r t e t i e s e n v i s s z a t é r ő g y o r s v o n a t - z a k a t o l á s , a l á t o m á s s á n ö v e l t s o r s - t u d a t teszi A szabédi nagyréten-t. Csikordul a vas-ín, csupa sín, csupa kín, csupa rímes csudarém! S e m előbb, s e m k é s ő b b , e g y e t l e n v e r s é b e n s e m i s m é t e l t e m e g v a g y é r t e el Szabédi a j á t é k o s f o r m á n a k ezt a k ö n n y e d s é g é t — mégis ijesztő e z a r i t m u s , a tiszta r í m e k és asszonáncok, az alliterációk, s z i n o n i m á k és a n t o n i m á k , r o k o n h a n g z á s ú s z a v a k pazarló áradása. Senyvedek, sanyargok, s nyergelek, s nyargalok, maradásom nincs sehol, alattam üresség, felettem üres ég, se mennyország, se pokol, réveteg álmokon rémeket álmodom — a vonatom zakatol. És u g y a n e z a megszállottság, m á r - m á r eufóriás á l l a p o t b a á t c s a p ó h a n g u l a t („Most boldog v a g y o k itt, / m e r t k í n j a i m kicsik") u r a l j a m i n d a h u s z o n ö t (!) kilenc-soros strófát. M i n t h a a sorsától m e n e k ü l ő költő v e r s e n y t s z á g u l d a n a a g y o r s v o n a t t a l . Mint aki eltévedt, huszonkilenc évet bolyongtam vasutakon, alattam mindig az ingatag vashidak morajló folyamokon, utak és vasak és nyakamon van a kés — zakatol a vonatom. M á r ú g y t ű n i k , hogy a v o n a t a b l a k b ó l k i t á r u l ó , a z e m l é k e k n é l b é k é s e b b l á t v á n y , „a szabédi N a g y r é t " a m a g a „ c s u p a kék, c s u p a zöld, c s u p a ég, c s u p a föld" v a l ó -
ságával m e g n y u g v á s t a d ( „ m ú l t a m m ú l ó a g y r é m , / a szabédi N a g y r é t / k a p a t m á r új erőre"), a m i k o r a z utolsó s z a k a s z b a n v i s s z a t é r — b á r n e m v o n a t z a k a t o l á s - s z e r ű e n , e m b e r i b b e n , a k u t y a u g a t á s b a n — a k o m o r i n t e l e m , balsejtelem. Csak a kutya, láncon, ne járna vad táncot, mint egy veszett motolla! Csak a kutya, későn, ha setétedés jön, ne vonítna, csaholna! Csak a kutya, éjjel — orgonáló vészjel —, csak a kutya ne volna! (Ez az utolsó szakasz k ü l ö n ö s e n szépen m u t a t j a a strófák k i s e b b , h á r o m s o r o s e g y s é gekre b o n t á s á t , a p á r h u z a m o k és i s m é t l é s e k i n t e n z i t á s n ö v e l ő szerepét.) Csehi G y u l a S z a b é d i s t r a s b o u r g i éveivel k a p c s o l a t b a n József A t t i l a párizsi é l m é n y e i t e m l í t i ; u g y a n c s a k ő a v o n a t - m o t í v u m jelentőségére is felfigyel S z a b é d i költészetében. („A vonat, a v a s ú t i kocsi e g y a r á n t j e l e n t i s z á m á r a az e m b e r i sza b a d s á g o t : a világ m e g i s m e r ő b i r t o k b a v é t e l é t , d e a m o d e r n e m b e r b ö r t ö n l é t é t i s : a z e m b e r fölé k e r e k e d ő e m b e r i a l k o t á s t . Így j e l e n i k m e g n á l a a z e m b e r , a k i l i d é r ces á l m á b a n e g y s z e r r e száguld a v o n a t o n s é b r e d a s í n e k között, a d ü b ö r ö g v e közeledő m o z d o n y — a sors — előtt.") A z t hiszem, ezt a k é t megfigyelést össze lehet k a p c s o l n u n k ; a n n á l is i n k á b b , m e r t a l á n c o n t á n c o t j á r ó k u t y a (1936-ból!) József A t t i l a 1937-es H a z á m - j á n a k „ b u k s i m e d v é " - j é t asszociálja t u d a t u n k b a n . Regionalizmus:
európai
színvonalon
N o h a a József Attila-asszociációt a b s z o l ú t r e á l i s n a k v é l e m , n y i l v á n v a l ó , hogy S z a b é d i költészete — és p r ó z á j a — elsősorban a n é p i e k fejlődésvonalával vet hető egybe. S z á r m a z á s a , iskolái — a s t r a s b o u r g i t a p a s z t a l a t o k a t k i v é v e — efelé irányítják. K ü l ö n b e n is S z a b é d i n é l m i n d i g megfigyelhető a h a g y o m á n y ő r z é s , a m a gyar l í r a klasszikus h a g y o m á n y á n a k tisztelete, s e b b e t e r m é s z e t s z e r ű e n b e l e t a r tozik v a g y t a l á n elsősorban t a r t o z i k bele a népköltészet. A h o g y Illyés G y u l a í r j a : „E k ö l t ő n e k n e m m a r a d t iskolás a n y a g i r o d a l m i m ú l t u n k . É p p i l y m e g h i t t e n - o t t honosan mozog az elbeszélő költészet h a g y o m á n y a i közt s a székely b a l l a d á k b a n . " Tökéletesen h a s o n u l n i t u d a n é p d a l f o r m á j á h o z és szelleméhez; e g y f o r m á n g y ö n y ö r k ö d h e t ü n k a Rózsahullató fa k ö n n y e d s é g é b e n és A szabédi zsoltár b a l l a d á s i s m é t léseiben, d r á m a i s á g á b a n . E z u t ó b b i a z o n b a n n e m s z i m p l a r e p r o d u k á l á s , illetve hasonulás a h a j d a n i n é p i költőhöz, h a n e m a k o r szellemét kifejező a l k o t á s : á m n e m az erőszakolt, sokszor fűzfapoétára v a l l ó „ ú j - n é p d a l o k " m i n t á j á r a , a m e l y e k ben t ö b b n y i r e csak „ t a r t a l m i b e h e l y e t t e s í t é s n e k " l e h e t ü n k t a n ú i , a f o r m a t e r e m t ő erő h i á n y z i k . Szabédi ú g y őrzi m e g a n é p b a l l a d a szellemét, hogy a szemlélet v á l tozását teszi k ö l t e m é n y e a l a p m o t í v u m á v á . E p i k u s a b b kísérleteit e t é r e n k e v é s b é é r z e m j e l e n t ő s n e k . A Várvívás c í m ű elbeszélés n é p m e s e i elemei i r o d a l m u n k n a k elsősorban r o m a n t i k u s k o r s z a k á h o z k a p csolódnak, d e m é g igényes v e r s e s novellája, a Kelen Péter is i n k á b b A r a n y Lászlót j u t t a t j a e s z ü n k b e , m i n t a X X . századi kísérleteket. B á r — és ez n e m k e v é s b é l é nyeges — valóságlátása, s z a t i r i k u s h a n g v é t e l e k ö z v e t l e n ü l k ö t ő d ö t t a k o r h o z (1936), s olyan f i g u r á k a t v i l l a n t o t t fel, a m e l y e k e t p o n t o s a b b a n t a l á n prózai e p i k á n k s e m tudott megragadni. H a a z o n b a n S z a b é d i népisége c s u p á n a Kelen Péterig v a g y a k á r A szabédi zsoltárig j u t n a el, m é g m i n d i g f e n y e g e t h e t n é a r e g i o n a l i z m u s veszélye. A z Ars
poetica (1943) szerzője t u d a t á b a n v a n e n n e k , s a v e r s é b e n i r o n i k u s a n megszólított költőt — a k i s o k b a n e m l é k e z t e t P a t i k A l a d á r író ú r r a , a verses n o v e l l a egyik h ő s é r e — n é p i e s illúziók n é l k ü l , k i v ü l r ő l t u d j a m e g í t é l n i . K e s e r ű b b igazsággal n e m i g e n í r t a k a „ n e m z e t i k u r z u s r ó l " , m i n t a h o g y az Ars poetica utolsó s z a k a s z á b a n S z a b é d i szól r ó l a : Keletje van ma, pengő pénzt fizetnek a százados paraszti kínokért, add el nem-adhatódat, nemzetednek fájdalmát, magadéként, vér a vért, add el a népet! S végül, ha csekélyled, mit érte fizet a fukar divat, csald meg ravaszul a csaló vevőket, add el az eladót is: magadat. S z a b é d i n é p i i h l e t é s ű l í r á j a f o r m á j á b a n is, legfőképpen p e d i g szellemében t á vol áll ettől a d i v a t o s népiességtől. Az ő n é p i s é g é t a l e g m a r a d é k t a l a n a b b u l , a leg m a g a s a b b m ű v é s z i s z i n t e n a Sárkányölő (1940) őrzi: i t t oldódik fel t ö k é l e t e s e n a költő egyénisége a n é p m e s e i h a n g b a n , a r o m a n t i k u s t ö r t é n e t b e n . D e ez a fajta r o m a n t i k a , ez a mesés e l e m n e m eltávolodás a r e a l i t á s t ó l — a s á r k á n y ellen i n d u l ó s m i n d a h á r o m nyílvesszejét idő előtt kilövő vitéz k a t o n á b a n l e h e t e t l e n fel n e m i s m e r n ü n k m a g á t a költőt, a k i i m m á r v é d t e l e n ü l áll az igazi v e s z e d e l e m m e l , az igazi ellenséggel szemben. A n n y i r a jellemzőnek, a n n y i r a k i t e l j e s e d e t t n e k é r z e m a Sárkányölöt S z a b é d i László egész költészete, sőt egész é l e t m ű v e v o n a t k o z á s á b a n , hogy b ű n v o l n a m e g c s o n k í t a n i az idézetet: Megkötötte nadrágszíját, kézbe vette számszeríját, sárkány ellen nagy vitézül egy katona harcba készült. Három nyílvesszeje volt. Hajnalosan útba kapott, meglátja a kelő napot, pirosan néz szembe vele, nyilat futamít ellene. Két nyílvesszeje maradt. Napnyugtáig billeg-ballag, feljön a vacsoracsillag, hunyorgását ki nem állja, reácéloz hamarjába. Egy nyílvesszeje maradt. Kisvártatva kél a sápadt holdvilág is, belesápad. Hej, holdvilág, régi bánat, lelövöm a koronádat! Nyílvesszeje elrepült. Rengeteg erdőn té-tova megy az együgyű katona. A világ ellen, jó vitéz, sárkány ellen vajon mit érsz? Nyílvesszeje egy se volt. Jön a sárkány, tüzet okád, a katona nagyot kiát. nagyot kiát a katona: héj, vissza, héj, sárkány koma! Nyílvesszeje egy se volt.
Illúzió é s valóság n é p i h a g y o m á n y o k b a n gyökerező, mégis m o d e r n , e p i k u s t é k b e n é r v é n y e s Illyés G y u l a m e g á l l a p í t á s a : „a r e g i o n a l i z m u s t is úgy szólaltatja meg, a h o g y k e l l : e u r ó p a i s z í n v o n a l o n s a m e l y n e k így a r e g i o n a l i z m u s csak jel zője, s n e m é r t é k m é r ő j e " . Tamási,
Nagy
István,
Asztalos
társa
M á r ezen a z a l a p o n is f e l v e t h e t n é n k egy T a m á s i — S z a b é d i p á r h u z a m o t . D e r á n d u l j u n k á t egy kis i d ő r e a p r ó z a t e r ü l e t é r e , hogy a közelebbi, n e m sejtett v a g y n e m h a n g o z t a t o t t r o k o n s á g o t fölfedhessük. A b i z o n y í t á s m e n n y i s é g i lehetőségei t e r mészetesen k o r l á t o z o t t a k , hiszen S z a b é d i prózája egészében s e m n a g y t e r j e d e l m ű . Mégis, n é h á n y n o v e l l a a l a p j á n is é r d e m e s jelezni a z o k a t a t ö r e k v é s e k e t , k e z d e m é nyeket, a m e l y e k S z a b é d i t e k o r s z a k h a z a i i r o d a l m á n a k legjobb novellistáival, T a m á s i Á r o n n a l , N a g y I s t v á n n a l és Asztalos I s t v á n n a l r o k o n í t j á k . A T a m á s i v a l v a l ó r o k o n s á g á n a k kézenfekvő o k a : é p p e n a r e g i o n a l i z m u s , a szülőföld közössége. N e m kell t e h á t feltétlenül T a m á s i - h a t á s t k e r e s n ü n k (jóllehet g y a n a k o d h a t u n k rá) a h a s o n l ó s á g o k b a n , a m i é r t T a m á s i jó tíz évvel k o r á b b a n j e lentkezett, m i n t a novellista S z a b é d i . Első m a g y a r á z a t k é n t n y u g o d t a n e l f o g a d h a t j u k azt, a m i t S z a b é d i é p p e n a T a m á s i Á r o n n o v e l l á i n a k n y e l v é r ő l m o n d — ál t a l á n o s é r v é n n y e l : „Nyelvi e r e d e t i s é g c s a k azon az á r o n lehetséges, h e g y a z í r ó l e m o n d m i n d e n e r e d e t i s é g r e i r á n y u l ó t ö r e k v é s r ő l , hogy teljesen á t e n g e d i m a g á t a n n a k , hogy azok a z e r ő k s z ó l a l j a n a k m e g szavain keresztül, a m e l y e k őt beszélni t a n í t o t t á k . L e h e t a n y e l v e t t u d a t o s í t a n i s é p p e n ebből születik a stílus, m e l y v á l o gatás, d e n e m l e h e t a l a k í t g a t n i , m e r t ebből csak m o d o r j ö h e t n a p v i l á g r a , a m e l y k e v e r é s . . . A beszéd u t á n o z h a t ó , a n y e l v e t b i r t o k o l n i kell; a székely n e m ú g y b e szél, a h o g y a n T a m á s i ír, de T a m á s i u g y a n a z o n a n y e l v e n ír, a m e l y e n a székely beszél." (Tamási novellái. Termés, 1942.) Igaz, T a m á s i és S z a b é d i n é h á n y fiatalkori n o v e l l á j á n a k r o k o n s á g a n e m k o r l á t o z h a t ó a stílus külsőségeire. A Sete-suta s á t á n b a n (1934) p é l d á u l a n é p i f a n t á zia, a l á t o m á s és a falusi h é t k ö z n a p o k a T a m á s i t ó l i s m e r t szinten j e l e n n e k meg, a figurák is összetéveszthetők a f a r k a s l a k i író n o v e l l a - és regényhőseivel. A Jószagú leány (1934), m i n d e n g ó b é s s á g á v a l együtt, s o k k a l i n k á b b S z a b é d i r a jellemző írás. N o h a f o r m á j á b a n egyezik azzal, a m i t a k r i t i k u s — e l ő b b idézett c i k k é b e n — „feleselő n o v e l l á n a k " nevez, vagyis felismerjük b e n n e T a m á s i „népi dialektikáját", „fortélyos p á r b e s z é d é t " , a szituáció sajátos: a K o l o z s v á r t a l b é r l e t i s z o b á b a n t e n g ő lengő k é t b a r á t é v ő d é s é n e k c s u p á n megjelenési f o r m á j a az e g y m á s u g r a t á s a (ebbe is i n t e l l e k t u á l i s e l e m e k j á t s z a n a k b e l e — e g y i k ü k p é l d á u l M a d á c h o t idézi), t u l a j d o n k é p p e n itt is v a l ó s á g és illúzió u g r i k s z e m b e egymással, m i n t a Sárkányölőben — j á t é k o s a n , á m n e m felelőtlenül („De i n k á b b k e r e s s ü n k okot a vígasságra"). S z a b é d i v a l ó s á g é r z é k e egészen m á s eszközökkel j u t kifejezésre a Műkedvelő napszámosban (1935), a m e l y e t Csehi — Földessel v i t á z v a — h e l y e s e n hangsúlyoz. Ez a s t r a s b o u r g i , p o n t o s a b b a n a g r a f e n s t a d e n i k o h ó m ü v e k n é l szerzett é l m é n y e k r e épülő jó n o v e l l a a z o n b a n n e m c s a k a szerző eszmei fejlődése, v i l á g n é z e t e a l a k u l á s a s z e m p o n t j á b ó l é r d e m l i f i g y e l m ü n k e t . Eddig ú g y t u d t u k , h o g y a r o m á n i a i m a g y a r i r o d a l o m b a n a m u n k á s á b r á z o l á s egyedüli é r d e m l e g e s (valóban művészi) h a g y o m á n y a a N a g y I s t v á n n e v é h e z fűződik. P e r s z e , ez a z egyetlen S z a b é d i - í r á s n e m változtatja m e g gyökeresen a z i r o d a l o m t ö r t é n e t i k é p e t — d e m e g g o n d o l k o z t a t . F ő k é p p e n azért, m e r t t u l a j d o n k é p p e n n e m is a N a g y I s t v á n - i , h a n e m a j á t é k o s a b b , Gelléri A n d o r E n d r e p r ó z á j á b a n j e l e n t k e z ő „ t ü n d é r i r e a l i z m u s " i r á n y á b a m u t a t —
b á r „ v é r e s " v a l ó s á g á t (gondoljunk a k á r a „ m ű k e d v e l ő n a p s z á m o s " feltört kezére) n e m lehet tagadni. Abban azonban különbözik mind a Nagy István-, mind a Gelléri-féle m u n k a - és m u n k á s á b r á z o l á s t ó l , hogy hőseit (a k é t „ m a r x i s t a " l á t o g a t ó t c s a k úgy, m i n t a főhőst) kívülről, k r i t i k a i l a g t u d j a nézni, a m i l e g i n k á b b i r ó n i á b a n n y i l v á n u l m e g — jóllehet a z í r ó együttérzését n e m m á s í t j a m e g . Végül, a Kalliopé (1941) c í m ű novellát, k é t szálon is, Asztalos I s t v á n p r ó z á j á h o z k ö z e l í t h e t j ü k : szociológiailag u g y a n a z a kispolgári világ, a m a g a kisszerűségével, h é t k ö z n a p o s b a j a i v a l t á r u l fel b e n n e , m i n t Asztalos í r á s a i b a n ; h u m o r a p e d i g n e m s e k é l y e s e b b a T e j e s e m b e r é n é l , a d e r ű b e k o m o r á r n y a k j á t s z a n a k bele. T ö k é l e t e sen megvalósított, helyi s z i n e k e t hordozó r e a l i s t a novella, a m e l y e t — a Jószagú leány é s a Műkedvelő napszámos, v a l a m i n t az Életem című, 1929-ből (!) s z á r m a z ó a b s z u r d k í s é r l e t u t á n olvasva, igazolva é r e z z ü k a z egykori v á r a k o z á s t , b i z a k o d á s t S z a b é d i László p r ó z a í r ó i kiteljesedésében. A kifejezetten e p i k u s szintézis, sajnos, n e m készült el, a Veér Anna alszik c í m ű kisregény, S z a b é d i leghosszabb prózai a l k o t á s a u g y a n i s felerészben líra, e g y k é n y s z e r ű á l o m v i l á g költői m e g f o g a l m a z á s a (leginkább K r ú d y v a l r o k o n í t h a t ó ) , p r ó zai s o r o k b a n é s p r ó z a v e r s b e n . Így is, a z a m i n t e g y h á r o m s z á z oldalnyi elbeszélés, a m e l y e t a g y ű j t e m é n y e s kötet felölel, s o k k a l előkelőbb helyet követel m a g á n a k a romániai magyar irodalom történetében, mint ahogy azt máig tudtuk. Ésszerűség
és
pátosz
K ö l t ő t e h á t v a g y p r ó z a í r ó ? N y i l v á n n e m a kötött v a g y s z a b a d (szabadabb) f o r m á k k é r d é s e ez. S m a g a a k é r d é s n e m feltétlenül e l d ö n t e n d ő . A lírai és az e p i k u s e l e m e k jelentkezési f o r m á i t n e m h o l m i műfaji k á n o n o k s z á m o n k é r é s e k é n t kell m e g v i z s g á l n u n k , c s u p á n azért, hogy m é l y e b b r e h a t o l h a s s u n k a z é l e t m ű b e n , hogy t e l j e s e b b e n m e g é r t s ü k szépségeit, s m a g y a r á z a t o t t a l á l j u n k m e g t o r p a n á s a i r a . A legjellemzőbbek e s z e m p o n t b ó l S z a b é d i szerelmes versei. M i n d e n f a j t a p o é t i k á k szerint a szerelmi d a l — lásd a n é p k ö l t é s z e t b e n is — a l e g l í r a i b b f o r m á k közé t a r t o z i k : szubjektivitása, h a n g u l a t i s á g a , illékonysága, a logikai összefüggés h i á n y a v a g y a l á r e n d e l t v o l t a i t t egészen n y i l v á n v a l ó . Mit l á t u n k ezzel s z e m b e n Szabédi László szerelmes v e r s e i b e n ? „ N e m én szeretlek. Petőfi, C a t u l l u s / szeret b e n n e m , egy költő, v a k e m l é k " — írja 1930-ban, s ezt a b e i s m e r é s t t u l a j d o n í t h a t n á n k a valódi m é l y s é g e k e t m é g m e g n e m talált, c s u p á n felületi é r z e l m e k n e k , a s z e r e p j á t s z á s n a k is, a m e l y a l e g n a g y o b b lírikusok, a k á r egy Petőfi ifjúkori v e r s e i b e n felismerhető. D e u g y a n e b b ő l az évből v a l ó a Kezed ha bántott k e z d e t ű n é g y soros: Kezed ha bántott kényre-kedvre, hogyan büntessem, hogy ne fájjon? Én megütöttelek, leányom. Orcámmal ütöttem kezedre. A h a n g u l a t , a p i l l a n a t n y i s á g , sőt a zeneiség i t t k é t s é g b e v o n h a t a t l a n ; á m az é r z e l m i h a t á s t — s é p p e n ez e v e r s v a r á z s á n a k t i t k a — egy logikai m ű v e l e t t e l é r i el a k ö l t ő : a b á n t a l m a z ó é s a m e g b á n t o t t személyét felcseréli, így fejezve k i a kifejezh e t e t l e n t . ( „ O r c á m m a l ü t ö t t e m kezedre.") Persze, m é g a r o m a n t i k a k o r s z a k á b ó l is n e h é z olyan p é l d á k a t k i v á l a s z t a n i , a h o l a l í r a i s á g ö n m a g á b a n , kiterjedés, azaz e p i k u s e l e m n é l k ü l n y i l v á n u l m e g , s eleve k u d a r c r a ítélt e g y ilyen v á l l a l k o z á s a gondolatiságtól m i n d j o b b a n á t h a t o t t m o d e r n költészetben. „ H a s o n l í t o m m a g a m a n a g y világhoz" — m o n d j a S z a b é d i
egyik szerelmes v e r s é n e k első s o r á b a n ; d e n e m k e v é s b é e p i k u s jellegű, n o h a első személyről v a n szó, a h a r m a d i k s z a k a s z n a k k ö v e t k e z ő s o r a s e m : „ h a s o n l í t o m m a g a m saját m a g a m h o z " . N e m r i t k á k n á l a az efféle, tisztán logikai i n d í t é k ú h a s o n latok. A m i a z o n b a n m é g s a j á t l a g o s a b b , a szerelmi érzést, k é t e m b e r v i s z o n y á t is így fogja fel: Szerelmed nélkül meghalok, s ezért szeress, de ne azért, mert én kívánom! Szeress, de ne szeress a kedvemért, ne légy valóból gonosz, balga álom; úgy légy enyém, hogy maradj magadé, víj vágyammal, őt teljesítve, harcot, ne válj ölelésemben semmivé, melynek csak én kölcsönzök emberarcot. (Tilalom) H a j l a n á n k r á , hogy a Carmen lugubre-t n e is t e k i n t s ü k e sor t a g j á n a k , hiszen l é n y e g é b e n gondolati k ö l t e m é n y , e l m é l k e d é s a m u l a n d ó s á g r ó l ; á m egyszercsak, a v e r s v é g e felé, f e l t ű n i k ez a k é t szakasz: Ó jaj, miért tapadtam a múló dolgokhoz, a testhez és a személyhez? Elmúlnak, és elmúlik velük — mint napfény híján fakuló levélzöld a tévedésből született öröm.
—
Már most meghalt az, ami meg fog halni, ami nem lesz, az nincs is igazán, a boldogság, mit én, mulandó, benned, mulandóban találtam, tévedés — „futó felhőnek árnya a folyón" volt. A logikai k a p c s o l á s o k t e h á t h a t á r o z o t t a n é r v e k a h a n g u l a t b a n o l d ó d n a k föl.
egy érzés rögzítését szolgálják,
az ész
S z a b é d i egyik l e g t ö b b e t idézett s egyik legszebb v e r s e , a Csillogj, Margitka zárja le é r t e l e m és é r z e l e m vitáját, n e v ü k ö n n e v e z v e a dolgokat, m e s t e r i e n ötvözve össze a világ-egészbe kapcsoló e p i k u s e l e m e k e t a l í r a illanó zeneiségével: A bűvész istent, aki semmiből eget és földet és embert bűvöl, detronizálja már az érett férfi, ki a világot nem teremti: érti. Világolj hát, világom, világolj életemben, fényednél a világon a rendet megteremtem. (Különösen szép ez a befejező figura etimologica, a m e l y a legelső m a g y a r v e r s , a z Ómagyar Mária-siralom sorait idézi fel.) H a egy előző szakaszt i d é z t e m v o l n a , a m e l y ezt a k i t ű n ő k é p - s o r t t a r t a l m a z z a : Mint orvosi kés boncol az objektív emlékezés, s felfejti a már halott idegszálat, mely egykor vonaglott, mint sebzett
állat
— akkor minden versszerető számára természetes volna az ismételt hivatkozás József A t t i l á r a . N á l a j u t ilyen, sőt n a g y o b b s z e r e p h e z a l í r a i v e r s b e n a d i a l e k t i k a , ő az a X X . századi m a g y a r költészetben, aki m i n d e n t verssé, aki m i n d e n t l í r á v á
t u d h a s o n í t a n i . M i n d e n t l í r á v á t u d h a s o n í t a n i : ez a döntő k é r d é s — és ez a k ü l ö n b ség is k e t t ő j ü k költői n a g y s á g a között. M e r t a z idézett szép p é l d á k m e l l e t t számos olyat is s o r o l h a t n á n k , ahol S z a b é d i n a k n e m s i k e r ü l költészetbe o l d a n i a d i a l e k t i k u s szemléletét, a h o l a s z á n d é k p ő r é n jelentkezik, a d i a l e k t i k a j á t é k k á v a g y é p p e n s p e k u l á c i ó v á d e g r a d á l ó d i k , e l á r u l v a , hogy ez a j á t é k , az a g y t o r n a m i n d e n e k e l ő t t m a g á n a k a k ö l t ő n e k tölti k e d v é t . R e n d k í v ü l szellemes, s z á m o m r a a z o n b a n m é g s e m t ö b b s p e k u l á c i ó n á l Az olvasóhoz címzett v e r s — hogy csak a l e g s z e m b e t ű n ő b b esetet e m l í t s e m —, s a szerelmi p á r b e s z é d e k a Délia c í m ű d r á m a i k ö l t e m é n y b e n v a g y s z á m o s n o v e l l á j a (például a Töprengő kisfiú) u g y a n a z t a — m á r - m á r m e g szállott — d i a l e k t i k u s l á t t a t á s t sugározzák. A ráció e l s z á n t r o m a n t i k u s a áll előt tünk — versben, prózában, drámai költeményben. L é n y e g é b e n h a s o n l ó következtetésekre j u t Földes László is, a költő m ű v é s z i eszközeit e l e m e z v e . „Az é r t e l e m p u r i t á n szigorát" látja a szóképek m a x i m á l i s k e r ü lésében, ez a z o n b a n n e m z á r j a ki, hogy „Szabédi é s s z e r ű s é g é n e k p á t o s z a v a n " . Földes sok példával dolgozva bizonyítja b e , a m i h e z m á r n e m i g e n t u d n á n k újat hozzátenni, hogy „ A teljes összefüggés S z a b é d i n á l szinte m i n d i g a s t í l u s a l a k z a t o k v á z á r a feszül fel, k i v á l t a fokozásra, a p á r h u z a m r a é s az e l l e n t é t r e . . . S z a b é d i p á r h u z a m a i , ellentétei és fokozásai, e z e k az állító, állítást t a g a d ó , m a j d t a g a d á s t t a g a d ó fordulatok, ezek a z egymást keresztező, e g y m á s b a á t m e n ő , kijelentő, ellent m o n d ó és e l l e n t m o n d á s n a k is e l l e n t m o n d ó s t í l u s f o r m á k : a világgal és ö n m a g á v a l v i a s k o d ó lélek k é n y s z e r f o r m á i . " „Csak
egészen
tudom
magam
adni"
V a l ó b a n , m e g s z ó l a l á s á n a k első p e r c é t ő l a legutolsóig v í v ó d ó költő ő, vívódó ember, aki mindig lelkiismerete szavára hallgat. A l e l k i i s m e r e t s z a v a szól 1924-ben: Elfakultak a színes álmok, mik ifjúkorom aranyozták, — de mentenem kell, mentenem kell! Fáradtan harcot vállalok hát. (A pénz) És 1940-ben: Mint egy egér, mely körül tévedésből macskának születik a fecske is, nyávogva repdes a levegőégben, s visszanyávog a fülemile is, sőt a kenyér is, melybe belerágna, farkat csóvál, prüszköl, és talpra áll, s a lik, amelybe riadtan iramlik, szegény egérre dorombolva vár, így futok én is a tűzből a vízbe, s a vízből ismét tűzbe rohanok, de sunyi macskaként keringnek egyre fejemben a gonosz gondolatok. Hogy űzzem őket el? Hisz ők szalasztnak, mint egy féleszű örült egeret, s hova szaladjak előlük, ha őket szabadítja rám minden szegelet? Szemet hunynék előttük, elaludnám, jelver szülöttjük, az isszonyú hang, az istenes kongást-bongást felejtő,
—
dörgő, dübörgő sok bolond harang; átfúrnám a fülem is, hogy ne halljam, hogy vak legyek és boldogan süket, de pőre bőröm akkor is érezné pokolbeli sistergő tüzüket. (Nihil
humani
a me alienum
puto)
(Nem a belső e g y e n s ú l y m e g b o m l á s á n a k b i z o n y í t é k a ez a v e r s , a t o v á b b i s z a k a szok — hasonló szenvedéllyel és m ű v é s z i e r ő v e l — m e g is idézik a k ö r n y e z ő v i l á got, a m e l y b e n a költő egyedül érzi m a g á t i g a z n a k ; de a v e r s k ö r n y e z e t e a z élet m ű b e n a l e g b e s z é d e s e b b : az 1940-es é v S z a b é d i l í r á j á b a n a z önvizsgálat t e r m é k e n y k o r s z a k a . Czine M i h á l y gondolati l í r á n k egyik legszebb, l e g m e g r á z ó b b k ö l t e m é n y é t látja benne.) A l e l k i i s m e r e t s z a v a a z 1944-es figyelmeztetés i s : Ma még nem öl meg. De mikor világra hoztad, megszülted benne gyilkosod, s tejed azóta gyilkosod táplálja; az ítélet csak elhalasztatott. Ma még nem öl meg. Nem, mert még parányi markából a kés ártalmatlanul kihullana, mert még lábára állni sem tud nélküled, — mert még rád szorul. (Egy asszonyhoz,
akit a fia meg fog
ölni)
H a a diagnózisért k é s ő b b s z e m r e h á n y á s t t e h e t e t t m a g á n a k Szabédi, ú g y ez legfeljebb a gyilkos fiú e r e j é n e k p o n t a t l a n megítélése l e h e t : a fasizmus e k k o r m á r teljes kifejlettségében p u s z t í t o t t a v i l á g b a n , az e m b e r e k b e n . A m i n t azt k r i t i kusai s o r r a m e g á l l a p í t o t t á k , S z a b é d i m i n d i g is s o k k a l s z i g o r ú b b a n ítélkezett m a g a fölött, m i n t ahogy azt m ú l t j a , tettei i n d o k o l t á k v o l n a . M e r t — b á r „külön k e r é k k é n t " — m i n t költő n e m volt tétlen, n é m a s á g á v a l n e m volt cinkos. D e é p p e n ez a z erkölcsi k é r l e l h e t e t l e n s é g teszi m a r a d a n d ó v á Vezessen a párt c í m ű versét, s é r t e t i m e g S z a b é d i 1945 u t á n i költői m a g a t a r t á s á t . Az az e m b e r n e m t u d h a t o t t b ú j k á l v a , v a l a m i t is e l h a l l g a t v a élni, a k i j ó v a l k o r á b b a n is m i n d e n k i t ő l és m i n d e n t ő l az egyenességet k é r t e s z á m o n : Háborított a nap nyugatnak indul, Ki tudja, milyen vált irányt, elvet
járása is: és keleten kél fel. görbe utakon alattomos éjjel. (Az egészet
akartam)
K é t s é g t e l e n ü l C s e h i n e k v a n igaza: „ A m i k o r t e h á t eljött a felszabadulás, n e m k e l lett s e m ö n m a g á t , s e m t e g n a p j á t m e g t a g a d n i a , d e n e m is lett egyik n a p r ó l a m á s i k r a S a u l u s b ó l P a u l u s s z á . N e m , m e r t s o h a s e m volt S a u l u s , és s o h a s e m v á l t P a u l u s s z á . H a m á r a bibliai k é p e k n é l t a r t u n k , i n k á b b h i t e t l e n T a m á s h o z v a g y k é t k e d ő T a m á s h o z h a s o n l í t h a t n á n k . . . " Ez u t ó b b i h a s o n l a t a z 1944 előtti p á l y a s z a k a s z r a é r v é n y e s ; s h a m á r m i n d e n k é p p e n aforisztikusan a k a r u n k fogalmazni, S z a b é d i n a k egy s o r á t kell segítségül h í v n u n k : „Csak egészen t u d o m m a g a m a d n i . " Mert a korfordulót követő évek lírája sem a Saulus-Paulus, sem a T a m á s kulcsára n e m nyílik. A r r a v i s z o n t m á r igen, a m i t szintén Csehi m o n d : „ S z a b é d i . . . a l k a t i lag k é p t e l e n volt k o m p r o m i s s z u m o k r a . "
Versenyben
a
jelszavakkal
S hogy m i n é l m e s s z e b b r e k e r ü l j e a k o m p r o m i s s z u m o t , S z a b é d i m a g a egysze r ű s í t i le f e h é r r e - f e k e t é r e „a b ű n ö s m ú l t " - a t s a m o s t é p ü l ő t ö r t é n e l m e t („enyém ez a t ö r t é n e l e m " ) . Vissza-visszatér ez a s z e m b e s í t é s v e r s e i b e n : Ha új valóságom a régi valósággal egybevetem: a boldog távolságot méri visszanéző tekintetem. (Emlékezet) M i s e m áll t á v o l a b b m o s t tőle, m i n t a t a m á s k o d á s . K í n z ó n a k érzi a z egykori „külön k e r é k " - s o r s e m l é k é t , ezzel s z e m b e f o r d u l v a v á l l a l j a h á t a s o r k a t o n a fegyelmét: Merészen szólottam, elvtársak, jövőnkről. Múltam szégyene kényszerít, hogy merészen lássuk. Érte élek vagy ellene. Nincs kibúvó. Jövőnk parancsa szab az önvádnak is határt. Jövőnkért harcolok — s a harcra vezessen engem is a párt. Az új h e l y z e t b e n a költő ú g y hiszi, n e m folytathatja m ű v é s z i l e g s e m ott, ahol 1944-ben a b b a h a g y t a . A v í v ó d á s o k l í r á j á n a k b o n y o l u l t dialektikáját, intellek tuális képiségét, s t í l u s a l a k z a t - r e n d s z e r é t v a l a m i egyszerűbbel, k ö z é r t h e t ő b b e l k í v á n j a helyettesíteni. „ P r o p a g a n d a v e r s e m m e l téged s e g í t ü n k " — írja 1950-ben, s hogy ezt a p r o g r a m o t a l e h e t ő legszélesebb t ö m e g e k s z á m á r a e l é r h e t ő v é tegye, köl tői eszközeit a k ö z n a p i beszéd f o r d u l a t a i r a r e d u k á l j a : Indulj, versem, friss sorokkal, versenyezz a jelszavakkal; sűrítenek, — légy te sűrűbb, egyszerűek, — légy egyszerűbb. (Költői
verseny)
E v i l á g o s s á g r a törekvéssel a z o n b a n n e m c s a k a költői n y e l v szegényedésével fizet, h a n e m bizony sokszor a költői é r t é k f e l a d á s á v a l is. S z a b é d i t ő l t u l a j d o n k é p p e n sosem volt i d e g e n az o k t a t ó s z á n d é k (a Kelen P é t e r b e n is ilyesmit érzek), s ez a ráció költőjétől t e r m é s z e t e s ; m o s t viszont a felvilágosító b u z g a l o m b á n t ó d i d a k t i c i z m u s b a csap á t (Sokan szólunk, Mit árultok, A cihoszti csoda, Példát mondok, Mind aláírjuk, Előre nézz, Arcátlan pártfogók, A pernek vége). De h i b a v o l n a n e m m e g l á t n u n k , h o g y a n s i k e r ü l e k o r s z a k á n a k legjobb v e r seiben v a g y c s u p á n v e r s s z a k a s z a i b a n , s o r a i b a n ö n m a g á t m ű v é s z - a l k a t i l a g is k i fejeznie, h o g y a n növeli m e g egy-egy v e r s r é s z meggyőző e r e j é t a gondolat, a „jel szó" szolgálatába állított d i a l e k t i k u s j á t é k k a l , ellentétező, t a g a d ó v a g y t ö b b s z ö r ö sen t a g a d ó s t í l u s a l a k z a t o k k a l . K é t s o r r a l olykor t ö b b e t m o n d , m i n t a r á k ö v e t k e z ő strófákkal: Az urak s hölgyek még napoztak, de a nappalok fogyni kezdtek. (Hat
éve)
Ezekből az é v e k b ő l a l e g j o b b a k , l e g m a r a d a n d ó b b a k az e m l é k e z ő v e r s e k , ott eleve a d o t t a szembesítés, ellentétezés.
minthogy
Megalázkodni nem akartam: rám aggatta a gyáva gőgöt, mintha nem veszthetne a harcban, ki vesztébe beletörődött. Rongyok, rongyok! Szememre rongyot kötött, s hurcolt, mint a vakot. Tolvaj életem! Azzal fosztott ki, mit ajándékba adott. (Emlékezet) Persze a j e l s z a v a k k a l v e r s e n y z ő költői p u b l i c i s z t i k á j á b a n is v a n e l l e n t é t e / é s , csakhogy a k ö z h e l y s z e r ű általánosságok, a l e g á l t a l á n o s a b b politikai k a t e g ó r i á k szint jén. Az Emlékezetben s m é g i n k á b b a Vezessen a párt legjobb s z a k a s z a i b a n n e m csak hogy költői a n y a g á b a n k o n k r é t a b b a n n y i l v á n u l m e g S z a b é d i d i a l e k t i k u s l á tása, h a n e m visszatér, a m ú l t r a v o n a t k o z t a t v a , a v í v ó d á s is: Nem is tudva, hogy cselekedtem, cselekedtem, nem tudva, mit; most tudva, vállalom a tettem, mely reám pirít — de tanít, hogy miként ez a megvetendő szennyezett múlt az én művem, az én művem lesz a jövendő új emberi történelem. A h o g y H o r v á t h I m r e r é g e b b i n é g y s o r o s a i n a k m é l t ó p á r j a a Hősnél többek, úgy s o r a k o z n a k fel ezek a k ö l t e m é n y e k S z a b é d i László l í r á j á n a k i n t e l l e k t u á l i s fővonulatához. Mese
a pacsirtáról
és a
rákról
N e m T a m á s k é n t , h a n e m a s a r t r e - i szellemben, a szocialista t á r s a d a l o m b a n v á l l a l t szükségszerű fegyelem és a m i n d e n k o r i é r t e l m i s é g l é n y e g é b e n k r i t i k a i h i v a tása kettős-egységében (amelyről, a z a n a k r o n i z m u s t u d a t á b a n , Csehi szól t a n u l m á n y á b a n ) , S z a b é d i m á r egyik legelső f e l s z a b a d u l á s u t á n i v e r s é v e l egy m á s h a n g o t is megszólaltat. A Költök és bírálókról v a n szó (1946), de n e m a z ötször v i s s z a t é r ő refrénről, h a n e m főképpen e négy k i t ű n ő s o r r ó l : Nem verssorokból áll a költemény, melyeket sunyi okosság megoszthat a Párt s a polgári közvélemény között, lejárt a sunyi okosoknak. És az Itt van köztünk (1949) k r i t i k a i szemléletéről — k e v é s b é a m ű v é s z i m e g o l d á s á ról —, a m e l y e g y a r á n t jelzi S z a b é d i őszinte, feltétlen j e l e n - v á l l a l á s á t és a k o r á b b a n is m e g n y i l v á n u l t , erőteljes s z a t i r i k u s v é n a t o v á b b c s ö r g e d e z é s é t (Kelen Péter, Jószagú leány és m á s o k ) . Élete utolsó s z é p i r o d a l m i a l k o t á s a i b a n a z u t á n , v e r s b e n és p r ó z á b a n , a csörgedezés gazdag á r a d á s s á m i n ő s ü l . Minősül — m e r t n e m m e n n y i s é g i a felhalmozódás, h a n e m m ű v é s z i i n t e n z i t á s b a n n y e r kifejezést. K ü l ö n é r t é k e , eszmeileg is, e z e k n e k az í r á s o k n a k , h o g y n e m k í v ü l r ő l és felülről g u n y o r o s k o d i k a szerző, h a n e m h ú s b a , saját h ú s á b a v á g ó n . A pacsirta (1949—1953) p é l d á u l n e m c s a k p a n a s z , h a n e m a szi gorú m é r c é j ű ö n i s m e r e t ú j a b b bizonyítéka, a l e g k e m é n y e b b b í r á l a t e szakasz jó n é hány Szabédi-verséről: hangja
fakó,
A dalos hivatalos,
kopottasan kopog, kemény, olyan, mint a... mint az enyém. I s m é t a S z a b é d i - v e r s e k b e n honos s t í l u s a l a k z a t o k h a l m o z á s á v a l , p á r h u z a m o k k a l , fo kozással, ellentétezéssel t a l á l k o z u n k , c s a k h o g y m i n d e z egy különleges stilisztikai sze r e p h e z a l k a l m a z k o d i k : a b ü r o k r á c i a n y e l v é t p a r o d i z á l v a m a r a d h ű a költő k e d v e n c eljárásaihoz, egyszerre j e l l e m e z v e S z a b é d i d i a l e k t i k u s - j á t é k o s szemléletét, s a z t a helyzetet, a m e l y b e a költő, a k a r a t a ellenére, m i n t „ k a r n a g y a h a l - d a l k a r b a n " , b e l e k e r ü l t . (A h a t á s t m é g a z is fokozza, hogy a v e r s szerzője látszólag k í v ü l r ő l , az i n t e r j ú k é s z í t ő o b j e k t i v i t á s á v a l szólítja m e g a költőt.) Egy ö n m a g á é r t beszélő részlet: Rámeredek: — Miféle írások ezek? — Különfélék, összekeverve. Ez a hal-dalkar munkaterve. Ez — tegnap írtam, itt a dátum — lektori referátum. Ez a rakás egy tegnapelőtti kimutatás. Ez a múltheti evidencia. Ez referencia. Ezt is én írtam, ez raport. Ez egy cikk, ezt nem én írtam, látni tetszik, ez rajtam veri el a port, amiért nem írok. Emez, mintha ez volna, de nem ez, — ez raport a hal-kardal verseny eredményéről... Ez ... a versem. Két éve írom, de sose jutott időm, hogy befejezzem. A szándékolt szürkeség, a p o r o s - h i v a t a l o s s á g é p p o l y a n n y e l v i t a l á l a t itt, m i n t az á l t a l á n o s í t á s b a n egy lépéssel t o v á b b lépő M e s é b e n a tiszta r í m e k r e m e k összecsengése; n e m c s a k a s z a v a k é r t e l m e , h a n e m h a n g z á s a is jellemzi a v e r s b e n m e g i d é z e t t hazug, á l - i r o d a l m i világot: Be is vallom, hogy szívem kushad, ha rám támad a kritikushad, s bár meg-megdobbant... de szavamra, nem hergelem őket magamra. Kritikusom, akiről éppen szó lesz, művészileg hiányos; egyetlen a maga nemében, nincs benne semmi általános, egyszóval, ámbár fifikus, semmiképpen sem tipikus kritikus. E b b e n az utolsó versben, a n n a k utolsó s o r a i b a n é r n e k b e S z a b é d i n é h á n y évvel k o r á b b i kísérletei (Itt van köztünk, Egy költőről, Egy elmaradt dolgozóhoz, Bírálat, Ar cátlan pártfogók), m e l y e k b e n m é g p á t o s s z a l ostorozta a l e m a r a d á s t . A M e s é b e n viszszatalált ö n m a g á h o z — és ezzel a z agitáció is s o k k a l h a t á s o s a b b á v á l t : Csak annyi történt, hogy megálltunk, és lelkendezve kiabáltunk, dicsérve a kelő napot. Nem történt semmi különös, csak annyi, hogy a csökönyös kritikus hallgatolt.
Zavarta a hajnali nap. Nem tudta — és ez nem hogy a napkelte helyes-e ideológiailag.
mese
—,
Ezekkel a szatirikus v e r s e k k e l r í m e l S z a b é d i utolsó p r ó z a i í r á s a is, A rák (1958). A g y e r m e k k o r i t ö r t é n e t az e g y e n s ú l y é r z é k - s z e r v é b e n m e g s é r t e t t , h a m i s „ t u d a t ú " k í sérleti á l l a t r ó l — a szerző t a l á n l e g s z á m o t t e v ő b b novellája. P u r i t á n r e a l i z m u s a , c é l r a törő világossága u g y a n a n n a k a z eszmei és m ű v é s z i l e t i s z t u l á s n a k a d o k u m e n t u m a , m i n t A pacsirta és a Mese. A s z a t i r i k u s n o v e l l a utolsó p a s s z u s a e g y b e n azt is jelzi, hogy a z író u g y a n a n n a k a közösségnek a n e v é b e n szól — és n e m a személyesen p a r t i k u l á r i s b a v o n u l vissza —, m i n t a z ö t v e n e s é v e k legelején. Íme, a p á l y a z á r ó b e k e z d é s : „Az osztály kacagott, h a r s o g v a h a h o t á z o t t . É n m e g kövült mosollyal, r i a d t a n b á m u l t a m a részeg r á k o t . Rögtön m e g é r t e t t e m , csodál t a m is a s z e m e m előtt lejátszódó jelenséget. D e n e m h e l y e s e l t e m . Elégedetlen t a n í t v á n y k é n t n é z t e m m e s t e r e m r e , m i n t h a kifogásoltam v o l n a , h o g y b o r r á v á l t o z t a t t a a vizet." R e n d k í v ü l i veszteség, hogy költői-prózaírói ú t j a o l y a n h i r t e l e n , e b b e n a felfelé ívelő s z a k a s z b a n lezárult. A költői
nyelv
professzora
N e m a z e g y e t e m i t a n á r r ó l a k a r o k itt m e g e m l é k e z n i , aki a m a g y a r i r o d a l m i n y e l v fejlődéséről v a g y a m a g y a r n y e l v ő s t ö r t é n e t é r ő l szóló e l ő a d á s a i v a l o l y a n n y i r a le t u d t a k ö t n i diákjai figyelmét, s l é n y e g é b e n m i n d e n é r v e l é s é t el t u d t a f o g a d t a t n i személyi v a r á z s á v a l , lenyűgöző logikájával. N o h a n y e l v t u d o m á n y i m u n k á s s á g á t ó l s e m lehet e l t e k i n t e n ü n k , a m i k o r a költőről é r t e k e z ü n k : összefonódott n á l a ez a k é t t e vékenységi terület. N y e l v é s z k é n t is költő t u d o t t l e n n i (egy-egy t u d o m á n y o s leveze tését valóságos l á t o m á s s á növesztette), s a k ö l t ő b e n m i n d i g ott élt a n y e l v t u d a t o s , k é p z e t t m e s t e r e . (Talán s i k e r ü l t m e g g y ő z ő e n b i z o n y í t a n i , h o g y m é g rossz versei is egy t u d a t o s cél s z o l g á l a t á b a n l e t t e k o l y a n o k k á , amilyenek.) A k ü l ö n b ö z ő t é t e l e k a l á t á m a s z t á s á r a b ő v e n idézett p é l d á k e g y ú t t a l a n y e l v i erő p é l d á i n a k is t e k i n t h e t ő k . S z a b é d i is azon az ú t o n h a l a d t , a m e l y e t T a m á s i Á r o n novelláiból k i m u t a t o t t , vagyis a n e v e l ő közösség n y e l v é b ő l építette ki stílusát. Az egyedinek, a költőiségnek a r r a a fokára, a m e l y r e T a m á s i , S z a b é d i László s e m p r ó zában, s e m v e r s b e n n e m é r t el, v i s z o n t — s ez n e m kis é r d e m — a k ö z n y e l v e t s i k e r ü l t költészetébe e m e l n i e . P e d i g m e g v o l t b e n n e az a d o t t s á g , hogy a n y e l v v i r t u ó z a legyen. F i g y e l j ü k c s a k a Halál-házasító (1940) n e g y e d i k strófáját: Új hold! Új király! Házasodik a halál! Jaj, kit ejt teherbe? Jaj, egy meddő emberöltőt, ejtse teherbe a költőt, azt, ki életet igér, s feláldozza önmagát a jobb jövő kedviért; — jaj, magát, csak magát ne ejtse teherbe! Győzött a z o n b a n b e n n e a p o e t a doctus, aki s t í l u s á v a l n e m ragyogni, h a n e m t a n í t a n i a k a r t . És a r a g y o g á s n á l t ö b b r e t a r t o t t a a z egyszerűséget. Illyés Gyula, a m a g y a r n y e l v m a élő l e g n a g y o b b m ű v é s z e írja S z a b é d i r ő l : „Egy-egy sora s f o r d u l a t a hosszas fejlődésről t a n ú s k o d i k , m u n k á r ó l , e l m é l y e d é s r ő l , t a n u l á s r ó l és így v a n ez
Jól: a készet szép n y ú j t a n i . A b b a n b e c s ü l j ü k a z egyszerűséget, a k i ezzel is g a z d a g ságot a d . " V i r t u o z i t á s á n a k í g y is m a r a d t n y o m a , a m i k ü l ö n t a n u l m á n y t é r d e m e l n e . M ű f o r d í t á s a i r a gondolok. S z á m u k é s t e r j e d e l m ü k — n e m v é v e i d e a r e g é n y - f o r d í t á s o k a t — n e m n a g y u g y a n , d e h a sorról s o r r a ö s s z e v e t n é n k p é l d á u l V e r l a i n e m e s t e r s é g p r ó b á l ó Őszi d a l á n a k Szabédi-féle m a g y a r szövegét a T ó t h Á r p á d é v a l é s a Szabó Lőrincével, v a g y a h í r e s L u t h e r - s z ö v e g , a z Erős vár József Attilától, illetve S z a béditől s z á r m a z ó tolmácsolásait, m e g l e p ő d v e k e l l e n e m e g á l l a p í t a n u n k , hogy a m ű fordító S z a b é d i L á s z l ó n a k n e m kell szégyenkeznie n a g y n e v ű elődeivel, k o r t á r s a i v a l s z e m b e n . É s a m i s z á m u n k r a n e m m á s o d r a n g ú — m i n t ahogy Szabédi s z á m á r a is m i n dig e l s ő r a n g ú k é r d é s volt —, a Báréi csujogatásoktól Şt. O. Iosif, G r i g o r e A l e x a n d r e s c u , V l a h u ţ ă k ö l t e m é n y e i n á t E m i n e s c u Glosszájáig (és S a d o v e a n u r e g é n y e i ig) a r o m á n i r o d a l o m legszebb, a n t o l ó g i a - é r t é k ű m a g y a r t o l m á c s o l á s a i t k ö s z ö n h e t jük neki. Epilógus
Angyalossy György: Dési utca
É l e t é n e k e p i l ó g u s á t — m e l y t ö b b v e r s é b e n (köztük v a n A szabédi nagyréten) és n e m e g y n o v e l l á j á b a n (Néró, Pjotr Fedorovics) évtizedekkel előrevetült — ismer j ü k . Egész é l e t m ű v é v e l a z o n b a n az élet m e l l e t t döntött. M i n d i g ú j a t k e z d e t t , t e l e volt lelkesedéssel, ötlettel — d e n e m a k i t a r t á s h i á n y z o t t belőle dolgait befejezni (példa r á n y e l v t ö r t é n e t i m u n k á j a ) , h a n e m a h a s z n á l n i a k a r á s i r á n y í t o t t a ú j és ú j t e r ü l e t e k , k í s é r l e t e k felé. Professzor volt, a k i s z á m á r a a z e g y e t e m i k a t e d r a u g y a n azt j e l e n t e t t e , m i n t a költészet, a n o v e l l a í r á s v a g y a k r i t i k a ; és a k i n e m c s a k í r á sos m ű v e i b e n — t a n í t v á n y a i b a n is t o v á b b él.
ASZÓDY JÁNOS
Beszélgetés a Gallimard igazgatójával
J ó m e g j e l e n é s ű m a g a s , egyenes t a r t á s ú férfi ül m e l l e t t e m a b á r s o n y s z é k b e n , és mosolyogva veszi á t a K o r u n k - p é l d á n y t . Először is t ü n e m é n y e s e m l é k e z ő t e h e t s é g é t „fedezem fel" (jól e m l é k s z i k a h a r m i n c a s é v e k K o r u n k j á r a , G a á l G á b o r r ó l beszél), a z u t á n k o m p e t e n c i á j á t , szerénységét („Igen, C a m u s b a r á t o m volt, jó b a r á t o m , n a g y o n s z e r e t t e m " — szinte s u t t o g v a dobja b e ezeket a s z a v a k a t k é t m o n d a t közé, és p i l l a n a t r a e l é r z é k e n y ü l ) , h i g g a d t Ítélőképességét („Mi a v é l e m é n y e , m é g m i n d i g P á r i z s az e u r ó p a i szellem f ő v á r o s a ? " — k o c k á z t a t o m m e g a k é r d é s t , m i r e n y u g o d t t á r g y i lagossággal ezt m o n d j a : „A franciák, a k á r m á s o k is, k e r e s i k és s z e r e t i k az újat, sokat v i t a t k o z n a k , d e n e m képzelik m a g u k r ó l , hogy ők a világ közepe"). Egyik c i g a r e t t á ról a m á s i k r a gyújt, m o z d u l a t a i k i m é r t e k , n y u g o d t a k szavai is, csak a k k o r j ö n t ű z b e , a m i k o r i r o d a l o m r ó l , „ k o r u n k szellemi á l l a p o t á r ó l " esik szó. E b b e n sincs s e m m i k ü l ö nös, hiszen F r a n ç o i s E r v a l ül m e l l e t t e m , a G a l l i m a r d - k i a d ó I d é e s - s o r o z a t á n a k igazga tója. Az Idées a G a l l i m a r d s z á m t a l a n z s e b k i a d á s á n a k egyike, és a P l é i a d e - s o r o z a t tal e g y ü t t a l e g s i k e r ü l t e b b e k közé t a r t o z i k . Az I d é e s - k ö n y v e k a j e l e n k o r i g o n d o l k o d á s fejlődésének t ü k r e i . A La Nouvelle Revue Française, az egyik l e g r é g i b b és leg t e k i n t é l y e s e b b francia folyóirat (1909-ben i n d í t o t t a A n d r é Gide, J e a n S c h l u m b e r g e r és G a s t o n G a l l i m a r d , a G a l l i m a r d - d i n a s z t i a alapítója) s z i n t é n a n e v e s k i a d ó h o z t a r t o zik. A G a l l i m a r d - s o r o z a t o k b a n m e g j e l e n ő kötetek, így p é l d á u l az I d é e s - k ö n y v e k is, a folyóirat e m b l é m á j á t viselik: N R F . Első k é r d é s e m e r r e v o n a t k o z i k . — Az N R F hosszú p á l y a f u t á s a a l a t t a z o k n a k az í r ó k n a k a m ű v e i t a d t a ki k ö n y v a l a k b a n , a k i k a m ú g y is í r t a k a l a p b a . Ezt a h a g y o m á n y t m e g ő r i z t e . N é h a viszs z a n y ú l u n k a m ú l t b a , a régi m u n k a t á r s a k egy-egy régi szövegéért. I r o d a l o m t ö r t é neti e s e m é n y s z á m b a m e g y p é l d á u l A n d r é Gide és R o g e r M a r t i n d u G a r d 1913— 1951 között folytatott levelezésének k i a d á s a . K é t k ö t e t b e n a d j a k i a G a l l i m a r d ezt a felbecsülhetetlen é r t é k ű k o r d o k u m e n t u m o t . Az első kötet (1913—1934) m á r m e g is j e l e n t . (Az Idées-sorozat egyik k ö t e t é t m u t a t o m , a k ö n y v v é g é n hosszú lista, a m e g jelent m ű v e k e t t a r t a l m a z z a , 125 cím szerepel benne.) — Ó — legyint —, ez régi k ö n y v , t a v a l y j e l e n t meg, m a m á r k ö r ü l b e l ü l a száz n y o l c v a n a d i k k ö t e t n é l t a r t u n k . Meg kell j e g y e z n e m a z o n b a n , hogy e n n e k fele m á r e g y e b ü t t k i a d o t t m u n k a , ezek az I d é e s - s o r o z a t b a n ú j r a m e g j e l e n t e k . — És a n a g y p é l d á n y s z á m o k ? N e v e t v e gyújt friss c i g a r e t t á r a : — M i é r t k é r d e z i ilyen f é l é n k e n ? E g y á l t a l á b a n n e m üzleti titok. C a m u s m u n kái á t l a g b a n 300 000 p é l d á n y b a n j e l e n n e k meg, A l a i n Propos sur le bonheur című k ö n y v e e l é r t 250 000-et. F r e u d , R a y m o n d A r o n , S a r t r e 100 000-en felül v a n n a k . Ez persze csak a z I d é e s - k ö n y v e k r e v o n a t k o z i k . A Livre de poche v a g y a P l é i a d e k e r e t é n b e l ü l megjelenő m ű v e k az egymilliót is elérik. — És M a r c u s e ?
— N e m volt sikere n á l u n k . N e m h a l a d t a m e g a 25 000-et. E n n é l m é g H e n r i L e f é b v r e — Le langage et la société — is t ö b b : 40 000. Tavasszal v é l e t l e n ü l é p p e n a politikai förgeteg idején jelent m e g M a r c u s e k ö n y v e : Az egydimenziós ember... — L á t t a m a b e s t s e l l e r e k l i s t á j á n : 350 000 p é l d á n y . . . — Szó sincs r ó l a ! — tiltakozik. — T a l á n s a j t ó h i b a v o l t . . . Legfeljebb 35 000. M o n d o m , M a r c u s e n á l u n k igen g y e n g é n szerepelt. — H o g y a n t ö r t é n i k a „ p i a c k u t a t á s " ? Ezen n e m az e l a d á s r a v á r ó k ö n y v e k p i a cát é r t e m , h a n e m a „ k é z i r a t o k piacát", ha szabad ezt a kifejezést h a s z n á l n o m . T e hát: milyen módszereket használ a kiadó a kiadásra érdemes kéziratok felkutatására? — É v e n t e m i n t e g y h á r o m e z e r k é z i r a t é r k e z i k a kiadóhoz — k é r e t l e n ü l . Azaz n a p o n t a k ö r ü l b e l ü l tíz. A m i a külföldi k é z i r a t o k a t , illetve f o r d í t á s r a j a v a s o l t m ű v e k e t illeti, a z o k a t a k i a d ó specializált m u n k a t á r s a i v á l o g a t j á k ki r é s z b e n saját v é l e m é n y ü k , r é s z b e n az illető ország s a j t ó j á b a n m e g j e l e n t b í r á l a t o k a l a p j á n . Ez a sza bály n a g y o b b á r a az i r o d a l m i m ü v e k r e v o n a t k o z i k . K u t a t á s ? H á t k é r e m , az b i z o n y kissé e m p i r i k u s . P á r i z s a szellemi k ö z p o n t — persze, ezt F r a n c i a o r s z á g r a é r t e m — teszi hozzá n e v e t v e —, ott t a l á l k o z n a k k ü l ö n b ö z ő a l k a l m a k k o r az írók, á l t a l á b a n az értelmiség. A beszélgetések a l k a l m á v a l a z u t á n k i d e r ü l p é l d á u l , hogy e n n e k v a g y a n n a k a fiatal í r ó n a k kész r e g é n y e v a n , k é z i r a t b a n . Na, hozza csak b e fiatal b a r á t o m , mondjuk neki. Azután e l o l v a s s u k . . . — Hányan? — A t t ó l függ. Egyes k i a d ó k m e g g y o r s í t o t t á k a t e m p ó t , azaz g y o r s a b b o l v a sásra b u z d í t o t t á k a r e f e r e n s e k e t . Ez bizony n é h a a m i n ő s é g k á r á r a v á l h a t . G a l l i m a r d nál k é t - h á r o m r e f e r e n s olvas el m i n d e n kéziratot. — H o g y a n v e r b u v á l j a Ön a z Idées szerzőit? — A sorozat a m a i v i l á g b a n v é g b e m e n ő v á l t o z á s o k r ó l szóló j e l e n t é s t é t e l r e v á l lalkozott. S k á l á n k t e h á t igen széles. N é h a egyszerűen felfedezem, hogy a m e g j e l e n t vagy a m u n k á b a n lévő m ű v e k listáján v a l a h o l „ l y u k " v a n , v a l a m i hiányzik, egy a k tuális t é m a . Így p é l d á u l egy a l k a l o m m a l D á n i e l G u é r r i n n e l beszélgettem. E m l í t e t t e , kész m u n k á j a v a n a francia f o r r a d a l o m r ó l . M o n d t a m , A l b e r t S o u b o u l k é t k ö t e t e s m u n k á j a — La révolution française — m á r r a j t a v a n a m e g j e l e n t e k listáján. E l l e n b e n szívesen v e n n é m , h a í r n a v a l a m i t az a n a r c h i z m u s r ó l . Bólintott, és igen r ö v i d idő a l a t t h o z t a a kéziratot. — A r e g é n y i r á n t m é g m i n d i g igen é l é n k é r d e k l ő d é s m u t a t k o z i k . E n n e k elle n é r e az 1968-as „ i r o d a l m i s i k e r e k " l i s t á i n az első h e l y e k e t a n e m - r e g é n y e k (littérature non romanesque) foglalják el. S z o k a t l a n jelenség ez a francia k ö n y v p i a c o n . B i z o n y á r a az ez év t a v a s z á n lezajlott politikai e s e m é n y e k t e r e l t é k az olvasók figyelmét a n e m r e g é n y - i r o d a l o m felé. — R e g é n y ? P o l i t i k a ? — k é r d é s e m r e v á l l a t v o r — M á r c i u s b a n , m á j u s b a n a poli tikai m ű v e k n e k v a l ó b a n n a g y k o n j u n k t ú r á j u k volt. Ezt bizonyítja, a t ö b b i között, S e r v a n t - S c h r e i b e r Amerikai k i h í v á s á n a k 600 000-es p é l d á n y s z á m a . M i n d a m e l l e t t a r e g é n y (la littérature pure), h a fejlődési ü t e m e v a l a m i v e l a l a c s o n y a b b is, egyelőre, m i n t a n o n r o m a n e s q u e p r o d u k c i ó ü t e m e . . . szóval k o r a i l e n n e e l s i r a t n i . . . G a l l i m a r d é v e n t e ö t v e n r e g é n y t a d ki. N e m m o n d o m , hogy v a l a m e n n y i a n a g y k ö n y v s i k e r e k k a t e g ó r i á j á b a sorolható, és azt is „ b e v a l l o m " , h o g y t ö b b új k i a d á s , illetve ú j r a n y o m á s is v a n közöttük. — R o b e r t E s c a r p i t azt állítja — k o c k á z t a t o m m e g —, hogy F r a n c i a o r s z á g b a n k e v e s e b b k ö n y v j e l e n i k m e g , m i n t száz é v v e l ezelőtt. És o r v o s s á g k é n t azt j a v a solja, a r e g é n y í r ó k , elsősorban az „ ú j r e g é n y - í r ó k " h a g y j a n a k fel azzal, a m i t ő „kí sérleti i r o d a l o m n a k " nevez.
— H e n r i B é r a u d m á r h a r m i n c ö t évvel ezelőtt u g y a n i l y e n s z e m r e h á n y á s o k a t tett a La Nouvelle Revue Française-nek. A statisztikák pedig n e m mindig megbíz h a t ó k . A nouveau roman igenis é r d e k l i a közönséget, egy-egy m ű 15—20 000 p é l d á n y s z á m o t is elér, z s e b k i a d á s b a n p e d i g n é h a 50—60 000-et is. G a s t o n G a l l i m a r d a n n a k idején A n d r é Gide-et 5000 p é l d á n y b a n a d t a ki, p e d i g a szerző m á r h a t v a n é v e s volt, és v i l á g h í r ű . V a g y p é l d á u l H e m i n g w a y . H á t k é r e m , a Búcsú a fegyverektől egy évtized a l a t t m i n d ö s s z e 500 p é l d á n y b a n kelt el. M a n a p s á g e l é r h e t i a félmilliót is. A k k o r i b a n o l y a n szokatlan dolog volt, m i n t m a az új r e g é n y . A francia közönség t ü r e l m e s , k i v á r j a egy-egy író negyedik, ötödik kötetét, m i e l ő t t v é l e m é n y t a l k o t n a róla. A z u t á n , h a az illető „befut", m á r m e g v a n a p u b l i k u m a , i l y e n k o r a p u b l i k u m és a k ö n y v s i k e r közé egyenlőségi jelet l e h e t t e n n i . A b e s t s e l l e r - l i s t á k n e m m i n d i g m o n d a n a k igazat. Azok a l a p j á n n e m l e h e t í t é l n i . Sőt, bizonyos t e k i n t e t b e n rossz szol gálatot tesznek, m e r t h e l y t e l e n i r á n y b a t e r e l i k a k ö z v é l e m é n y t , rossz k ö n y v e k e t n é p szerűsítenek. — A p r o p ó : igaz-e, hogy a G a l l i m a r d - f é l e „ l e g j o b b a n m e n ő k ö n y v e k " listáján még m i n d i g S a i n t - E x u p é r y v a n az é l e n ? — Igen. Ő és C a m u s . K i s s é é r t h e t e t l e n — m o n d j a m o s o l y o g v a —, a m i E x u p é r y t illeti, de h á t — felvonja a v á l l á t — az ő k ö n y v e i a fiatalok k ö n y v e i . Az Egyesült Á l l a m o k b a n S a l i n g e r Z a b h e g y e z ő j é n e k óriási s i k e r e volt. N á l u n k — k e v é s b é . M i é r t ? Kissé rejtélyes, m i okozza egy-egy k ö n y v sikerét. E x u p é r y ? A fiatalok szép m o n d a t o k a t t a l á l n a k b e n n e — m o n d j a , és e l s u t t o g egy v a l ó b a n szép m o n d a t o t . S z e r e lemről, é r z é s e k r ő l v a n szó b e n n e . És hozzáteszi: — T i z e n n y o l c éves k o r o m b a n bi z o n y á r a én is l e l k e s e d t e m é r t e . — N é h á n y szót a sajtó „ b e i n d í t ó " szerepéről, h a m e g e n g e d i . C l a u d e Galli m a r d egyik (ritka) i n t e r j ú j á b a n k i j e l e n t e t t e : v é l e m é n y e s z e r i n t a r e k l á m k o r s z e r ű formáinak nincsen különleges szerepük valamely m ű lanszírozásában. Néhány példá v a l is szolgált. M i c h e l Leiris k ö n y v é n e k , a Fibrilles-nek m e g j e l e n é s e u t á n igen h a m a r , és m e g l e h e t ő s e n sok b í r á l a t j e l e n t meg. E n n e k e l l e n é r e a kötet n e m é r t e m e g a m á s o d i k kiadást. U g y a n a k k o r Kessel Cavaliers című r e g é n y é b ő l ö t v e n e z e r p é l d á n y t a d t a k el, mielőtt egyetlen b í r á l a t m e g j e l e n t volna. I t t v a n p é l d á u l C l a i r e E t c h e relli esete. Az Elise ou la vraie vie, megfigyelésem szerint, n e m k e l t e t t n a g y sajtó visszhangot. A z u t á n S i m o n e de B e a u v o i r elbeszélgetett az írónővel, és a beszélge tést a Le Nouvel Observateur lehozta. N e m befolyásolta-e ez az i n t e r j ú azt, hogy a regény megkapta a Femina-díjat? — S i m o n e de B e a u v o i r r i t k á n szólal meg, r i t k á n n y i l v á n í t v é l e m é n y t , de h a megszólal, a k k o r igen k o m o l y a n veszik azt, a m i t m o n d , v é l e m é n y é n e k súlya v a n . Etcherelli m á r a beszélgetés p u b l i k á l á s a előtt is a favoritok közé tartozott, de a Le Nouvel Observateur cikke k é t s é g t e l e n ü l h o z z á j á r u l t a F e m i n a - d í j e l n y e r é s é h e z . Az Elise ou la vraie vie v a l ó b a n igen jó r e g é n y . A m i a befolyásolást illeti, n e m kell m i n d i g a k o r s z e r ű l e h e t ő s é g e k r e , a sajtóra, r á d i ó r a , t é v é r e gondolni. Létezik egy ú g y n e v e z e t t presse parlée is, v i t á k , e s z m e c s e r é k egy-egy m ü v e i k a p c s o l a t b a n . — A H a c h e t t e a d j a ki a livre de poche-t. A „ Z s e b k ö n y v " - s o r o z a t évi forgalma, ha jól t u d o m , eléri a 27—28 millió p é l d á n y t . — Igen. A H a c h e t t e a d j a ki és terjeszti. A G a l l i m a r d szállítja a k i a d á s r a k e r ü l ő m ű v e k e g y h a r m a d á t . A f e n n m a r a d ó k é t h a r m a d o t a t ö b b i francia k i a d ó a d j a . — N e m befolyásolja-e a l i v r e de p o c h e a szokásos k i a d á s o k v a g y p é l d á u l az önök díszkötésű P l é i a d e - s o r o z a t á n a k e l a d á s i lehetőségeit? — N e m feltétlenül. A n n y i bizonyos, hogy p é l d á u l P r o u s t m ű v e i n e k szokványos k i a d á s a i b ó l k e v e s e b b e t a d n a k el, a m i ó t a P r o u s t a l i v r e de p o c h e - b a n v a g y a P l é i a d e -
sorozatban is megjelenik. Ugyanakkor előfordul, hogy v a l a m e l y műnek zsebkönyv ben való megjelenése előmozdítja a szóban forgó könyv szokásos kiadásának for galmát is. — A májusi események idején felfigyeltünk a párizsi kiadók operativitására. Az aktuális kérdéseket tárgyaló kötetek hihetetlen gyorsasággal jelentek meg. Íme, ami az ön Idées-sorozatát illeti — mutatom a Le Monde 1968. július 19-i számában megjelent keretes hirdetést, amely hat ilyen aktuális könyvet ajánl. — Ó — nevet François Erval —, ezek mind régi könyvek! Így például André Chandernagor Un parlement, pour quoi faire? című munkája még a múltkori v á lasztások idején jelent meg, Gaston Deferre Un nouvel horizon-ja két é v v e l eze lőtti, Robert Lafont La révolution régionaliste-je egyéves, Mendès-France könyve, a La république moderne szintén. Ebben az esetben a reklám volt operatív — mondja nevetve —, a k ö n y v e k . . . — legyint — m é g van belőlük r a k t á r o n . . .
— Mikor nyomnak újra egy-egy kötetet? Amikor már teljesen kifogyott? — Nem. Itt van például Jérôme Peignot könyve — kézbeveszi a kötetet, amit én tettem az asztalra. A címe: De l'écriture à la tipographie. Ez 40 000 példány ban jelent meg. Akkor adjuk ki újra, amikor már csak 2—3000 példány van rak táron. (Eszembe jut Claude Gallimard már említett interjúja. Ezt olvastam benne: „10 millió kötetünk v a n r a k t á r o n . . . Egyetlen telefonhívás, és a két párizsi Gallimard-k NRF megalapítása óta m e g j e l e n t . . . ) — Az egyik francia folyóirat válogatást közölt olyan 1968 folyamán m e g j e lent könyvekből, amelyek — idézek —: „irodalmi szempontból megérdemlik, hogy olvasóink figyelmébe ajánljuk őket". A javasolt tizenöt regény közül tizenegy Gallimard-nál jelent meg. Gratulálok! — Köszönöm — hajol meg szertartásosan. U g y e mondtam, korai lenne még a regényt elsiratni. — Én pedig, a Korunk szerkesztősége nevében, köszönöm önnek ezt az érdekes beszélgetést.
Láta László: Négy alak
SÁNDOR ISTVÁN
Film a tudományos kutatásban
Ez év júniusának elején, Brnóban, a helybeli tudományos filmközpont és a Csehszlovák Tudományos Filmegyesület kezdeményezésére és rendezésében nem zetközi kutatási és oktatófilm kollokviumot tartottak. Alkalmam volt részt venni ezen az érdekes találkozón, és szeretném egyszerű beszámoló helyett azokat a gon dolatokat, problémákat és tanulságokat felvázolni, amelyeket a kollokvium felvetett vagy amelyeket a résztvevőkben s így e sorok írójában is, hogy úgy mondjam, „aktuálissá" tett. Napjainkban, amikor a „hetedik művészet", a film művészete rendkívüli ható erejénél és elterjedésénél fogva kétségtelenül a legnagyobb társadalmi jelentőségű művészetté vált, és állandóan jelenlevő és ható tényezője mindennapi életünknek, hajlamosak vagyunk arra, hogy a „kinematográfiát" a művészi filmekkel, problé máit és módszereit ezek problémáival és módszereivel, alkotóit ezek alkotóival azo nosítsuk. Pedig még a rendszeres mozilátogatónak vagy televíziónézőnek is alkalma nyílik, hogy a film egy másik alkalmazási területét is megismerje, hiszen egyre so kasodnak filmszínházainkban és a televízió műsorában az érdekesebbnél érdeke sebb dokumentum-, utazási vagy más hasonló filmek. Ezeket az alkotásokat általá ban az „igazi" filmművészet egyik ágának, mellékhajtásának tekintik, annál is inkább, mivel formai, sőt tartalmi kapcsolatuk a „művészi" filmekkel általában igen kifejezett: rendszerint forgatókönyv alapján készülnek, különböző „hatások kal" dolgoznak, zenei aláfestésük is van. Ez a nézőpont természetesen a film alkalmazási és hatóterületének leszűkí tését jelenti. Mindenekelőtt azt kell szem előtt tartanunk, hogy a film tulajdon képpen módszer, technikai segédeszköz (ha különösképpen sokoldalú is), s mint ilyen, felhasználásának lehetősége, jelen és várható hatóterülete igen tág, gyakor latilag mondhatni korlátlan. Ily módon nem kell csodálkoznunk azon, hogy a filmtechnika, minden tartozékával együtt, tartós és egyre szorosabb kapcsolatba került az emberi tevékenység egyik legfontosabb, a modern társadalmi élet számára lét fontosságú területével, a tudományos kutatással, általában a tudománnyal. Ez a kapcsolat igen sokrétű, és fontossága állandóan növekszik. Ha a fogalmak tisztá zása és a problémák csoportosítása céljából rendszerezni akarjuk film és tudo mány kapcsolatát (jobban mondva kölcsönhatását), akkor legalább három, elég jól elhatárolható területet kell szemügyre vennünk.
1. Az első ilyen terület a tudományos népszerűsítés. A tudományos népszerűsítő filmek célja világos: a múlt és jelen tudományos kutatásainak eredményeit kell minél hozzáférhetőbb formában a néző, a nem szakember elé tárniok. Ma már nehezen található a tudománynak, különösen a természettudománynak olyan terü lete, amelynek legfontosabb megállapításai, tényei, megfigyelései ne válhatnának közkinccsé a film segítségével. A filmtechnika modern eszközeinek, módszereinek köszönhetően a film rendkívüli magyarázó és közvetítő lehetőségekkel rendelkezik. A teleobjektív közvetlen közelbe hozza az állatvilág legeldugottabb, leg-„intimebb"
t ö r t é n e t e i t , a gyorsitott film, s z a b a d s z e m m e l n e m r e g i s z t r á l h a t ó lassú f o l y a m a t o k a t tesz l á t h a t ó v á , a lassított film h i h e t e t l e n ü l gyors f o l y a m a t o k a t tesz megfigyelhetővé, a t r a n s z f o k á t o r szinte m á g i k u s erővel i r á n y í t j a f i g y e l m ü n k e t egy bizonyos p o n t r a és így t o v á b b . (E m ó d s z e r e k n é m e l y i k é r ő l a t o v á b b i a k b a n m é g szólunk.) M i n d ezzel a n é p s z e r ű s í t ő film lehetőségei m é g t á v o l r ó l s e m m e r ü l t e k ki. Elég, h a ezzel k a p c s o l a t b a n a rajzfilmtechnika v a g y m é g i n k á b b a mozgó sémák, a filmfelvételre r á k o p í r o z o t t m a g y a r á z ó jelek, a m e g i s m é t e l t „ j e l e n e t e k " fontosságára u t a l u n k . A n é p s z e r ű s í t ő film m é g sok t e k i n t e t b e n „ t a r t j a a r o k o n s á g o t " a m ű v é s z i film mel. Igen g y a k r a n , a b e v e z e t ő b e n e m l í t e t t „ d o k u m e n t u m " - f i l m e k h e z h a s o n l ó a n , for g a t ó k ö n y v a l a p j á n készül, s számos o l y a n „jelenet" t a r k í t j a , a m e l y lényegileg n e m t a r t o z i k a feldolgozott t é m á h o z (táj v a g y belső, m o n d j u k l a b o r a t ó r i u m i felvételek, különböző s z e m é l y e k szerepeltetése), és legtöbbször n e m h i á n y z i k a zenei aláfestés sem. A tudományos népszerűsítő film m a m á r igen elterjedt, s o k r é t ű és hasznos „műfaj", h a t h a t ó s eszköze a k u l t u r á l i s t ö m e g m u n k á n a k . Ezen a t é r e n h a z á n k b a n is jelentős fejlődést t a p a s z t a l h a t u n k . A b u k a r e s t i S a h i a F i l m s t ú d i ó s z a k e m b e r e i n a g y s z á m ú és g y a k r a n v i l á g v i s z o n y l a t b a n is m e g b e c s ü l t s z í n v o n a l ú n é p s z e r ű s í t ő filmet k é s z í t e t t e k és k é s z í t e n e k (mint a z t n e m egy n e m z e t k ö z i v e t é l k e d ő n vagy fesztiválon odaítélt díj bizonyítja). Sajnos, ez a sok é r d e k e s és h a s z n o s a l k o t á s n e m m i n d i g j u t el i d ő b e n és megfelelő m ó d o n ahhoz, a k i n e k szól: a n é z ő k t ö m e geihez. Ez t e r m é s z e t e s e n e l s ő s o r b a n szervezési p r o b l é m a , d e — m i v e l egy film n e k csak a k k o r v a n „ h a s z n á l a t i é r t é k e " , h a h a t n i t u d — n e m t é r h e t ü n k n a p i r e n d r e fölötte. Igaz, h o g y a m ű v é s z i filmek „ e l ő j á t é k a k é n t " g y a k r a n l á t h a t u n k egy-egy n é p s z e r ű s í t ő filmet, de i l y e n k o r a k ö r ü l m é n y e k (zaj, mozgás, a filmre v a l ó v á r a kozás izgalma) t á v o l r ó l s e m megfelelőek. F a l v a i n k o n és a f ü r d ő h e l y e k e n s e m h a s z n á l j u k ki k e l l ő k é p p e n e filmek nézőkhöz j u t t a t á s á n a k k í n á l k o z ó lehetőségeit. N e m sze r e t n é n k itt e k é r d é s s e l t ö b b e t foglalkozni, csak felvetjük a n n a k fontosságát, hogy — a f i l m e k k e l v a l ó foglalkozás k a p c s á n — a filmterjesztés egyes p r o b l é m á i t is megvitassuk. H a a film és t u d o m á n y t u l a j d o n k é p p e n i k a p c s o l a t a i n a k s z e m p o n t j á b ó l vizsgál j u k a k é r d é s t , a n é p s z e r ű s í t é s e n n e k külső (bár nagyfontosságú) t e r ü l e t é r e esik. A n é p s z e r ű s í t é s n e m fejleszti a t u d o m á n y t , n e m segédeszköze a k u t a t á s n a k , h a n e m e r e d m é n y e i n e k m e g i s m e r é s é t és (bizonyos esetekben) azok f e l h a s z n á l á s á t segíti elő (például egyes a g r o t e c h n i k a i f i l m e k esetében). 2. S o k k a l közelebb j u t u n k a t u l a j d o n k é p p e n i t u d o m á n y o s filmhez, h a a z o k t a t ó filmek b i r o d a l m á b a l é p ü n k . Itt, az előzőekhez viszonyítva, sok m i n d e n m e g v á l t o zik, de egyes dolgok közösek m a r a d n a k a népszerűsítéssel. A z o k t a t ó f i l m m á r n e m m i n d e n k i h e z szól. Előre m e g h a t á r o z o t t m ó d o n a z o k t a t á s bizonyos i r á n y ú céljait szolgálja. T e g y ü k m i n d j á r t hozzá, h o g y az o k t a t á s k ü l ö n b ö z ő fokozatairól, m i n d e n e k e l ő t t a k ö z é p - és felsőfokú o k t a t á s r ó l v a n szó. E n n e k megfelelően a tudo mányos oktatófilm eszközei, formája, t a r t a l m i m e g h a t á r o z o t t s á g a bizonyos jelleg zetességeket m u t a t . A m i az eszközöket illeti, ez a m e g á l l a p í t á s t a l á n n e m is p o n t o s . Hiszen az o k t a t ó f i l m v é g e r e d m é n y b e n u g y a n a z o k a t a film-eszközöket, t e c h n i k á k a t , m ó d s z e r e k e t a l k a l m a z z a (esetleg m é g fokozottabb m é r t é k b e n ) , m i n t a n é p s z e r ű sitő film. I t t is a m a g y a r á z a t t e c h n i k á j á r ó l v a n szó, t e h á t itt is m a x i m á l i s a n fel k e l l h a s z n á l n i a f i l m t e c h n i k a a d t a t á g lehetőségeket. Sőt, a m ó d s z e r e k a r z e n á l j a e b b e n az e s e t b e n m é g b ő v ü l h e t is. O l y a n n é z ő k r ő l l é v é n szó, a k i k — m u n k á j u k n á l
fogva — bizonyos speciális i s m e r e t e k k e l m á r r e n d e l k e z n e k , a z oktatófilm olyan t e c h n i k á k a t is a l k a l m a z h a t , a m e l y e k a n é p s z e r ű s í t é s b e n n e m v a g y n e h e z e n k a p h a t n a k helyet. Így — p é l d á u l — egy orvosi-biológiai és oktatófilm széleskörűen használhatja a mikroszkópos vagy éppen elektronmikroszkópos vizsgálatok eredmé nyeit, b e m u t a t h a t szövettenyészetben készült felvételeket, egyszóval a m i k r o - k i n e m a t o g r á f i a t e r ü l e t e i n dolgozhat. Ez a n é p s z e r ű s í t é s b e n csak k o r l á t o z o t t a n lehetséges. Lényeges k ü l ö n b s é g v a n a z o n b a n , h a a t a r t a l o m v a g y m é g i n k á b b a t a r t a l m i színvonal k é r d é s é t vizsgáljuk. Az o k t a t ó f i l m legtöbbször erősen l e s z ű k í t e t t „ a n y a got" t a r t a l m a z . I t t m á r n e m a z a cél, hogy á l t a l á b a n é s á l t a l á n o s i s m e r e t e k e t t e r jesszünk. I t t a f i l m b e n szereplő jelenségek, f o l y a m a t o k é p p ú g y a t a n a n y a g részei (helyesebben s o k k a l i n k á b b ! ) , m i n t a t a n k ö n y v v a g y az előadás. É p p e n ezért a film egészének ezt a célt kell szolgálnia m i n d e n r e n d e l k e z é s r e álló eszközzel. Nincs szükség k ü l ö n b ö z ő „ k ö r í t é s e k r e " , így — a l e g t ö b b s z a k e m b e r v é l e m é n y e szerint — zenei aláfestésre sem, n e m kell h a t á s t k e l t ő szöveg és n y i l a t k o z a t , ősz t u d ó s „ p r e m i e r p l a n " - b a n . A legfontosabb k e l l é k a világos, é r t h e t ő , szuggesztív v o n a l vezetés a jelenség, a f o l y a m a t sokoldalú m e g v i l á g í t á s á r a , k o n k r é t , t ö m ö r k ö v e t keztetések levonása. M i n d e z p e r s z e elsősorban vizuálisan, a film v a l a m e n n y i t e c h nikai l e h e t ő s é g é n e k k i h a s z n á l á s á v a l . H a az oktatófilm v a l ó b a n ilyen e l v e k a l a p j á n készül, a k k o r felbecsülhetetlen é r t é k ű o k t a t á s i eszközzé válik. M i n t azt a b r n ó i k o l l o k v i u m t ö b b r é s z t v e v ő j e is hangsúlyozta, az oktatófilm h a t á s a m á r most, a m i k o r f e l h a s z n á l á s á n a k m é g kez d e t é n j á r u n k , többszörösen f e l ü l m ú l j a a szokványos o k t a t á s i eszközök és f o r m á k h a t é k o n y s á g á t . Még egyszer h a n g s ú l y o z z u k : h a jó, h e l y e s e n m e g a l k o t o t t oktatófil m e k r ő l v a n szó! A b r n ó i k o l l o k v i u m o n n a g y számú, különböző országok s z a k e m bereitől s z á r m a z ó o k t a t ó f i l m e t volt a l k a l m u n k m e g t e k i n t e n i . Ez, h a n e m is teljes, de mégis figyelemre m é l t ó k e r e s z t m e t s z e t é t a d t a e n n e k a t e r ü l e t n e k , a n n a k e r é nyeivel és gyengeségeivel, m i n t e g y t ü k r ö z v é n a z á l t a l á b a n létező e r é n y e k e t és gyen geségeket. A filmek a t u d o m á n y l e g k ü l ö n b ö z ő b b t e r ü l e t e i t ölelték fel (technika, kémia, geológia, biológia, o r v o s t u d o m á n y ) . S z á m b e l i l e g az orvosi-biológiai filmek k e r ü l t e k előtérbe, s ezért, v a l a m i n t a m a g a m é r d e k l ő d é s i i r á n y a m i a t t , az e z u t á n következő h i v a t k o z á s o k n a g y része ezekre v o n a t k o z i k . Az orvosi o k t a t ó f i l m e k egy része a g y a k o r l a t i o r v o s t u d o m á n y , így elsősorban a sebészet és d i a g n o s z t i k a egyes t é m á i t dolgozta fel. L á t t u n k egy olasz filmet a hajlékony ü v e g s z á l a k ú t j á n végzett v i z s g á l a t o k r ó l (fibrogasztroszkópia), k é t k i t ű n ő a m e r i k a i filmet bizonyos szívoperációkról, egy cseh filmet a b ő r d a g a n a t sebészi kezeléséről, egy n a g y o n é r d e k e s N D K - f i l m e t h á r o m m o d e r n agyvizsgálati m ó d s z e r összehasonlító értékeléséről, egy k i t ű n ő h o l l a n d filmet a v é r c s o p o r t - m e g h a t á r o z á s m e n e t é r ő l , egy cseh o k t a t ó f i l m e t a légzőszervi m e g b e t e g e d é s e k utókezeléséről, egyegy k i t ű n ő svájci, illetve olasz filmet a m a g a s v é r n y o m á s r ó l és kezeléséről. Az or vosi o k t a t ó f i l m e k egy m á s i k , számbelileg k i s e b b része a z ú n . elméleti o r v o s t u d o m á n y t é m á i b ó l m e r í t e t t . Ezek közül m e g e m l í t e n é m a z i d e g i n g e r ü l e t t o v á b b í t á s á r ó l és a vese funkcionális a n a t ó m i á j á r ó l szóló a m e r i k a i filmet. Az orvosi-biológiai o k t a t ó f i l m e k közül l e g i n k á b b a göttingai t u d o m á n y o s film intézet b e m u t a t o t t filmjei v o n t á k m a g u k r a a r é s z t v e v ő k figyelmét. I s k o l a p é l d á j a volt a jó o k t a t ó f i l m n e k a t r i t o n n e v ű k é t é l t ű k o r a i e m b r i o n á l i s fejlődéséről szóló film. A göttingai filmek egy részéről, m i v e l speciális, elvi p r o b l é m á k a t v e t n e k fel, v a l a m i v e l k é s ő b b szólunk. Milyen á l t a l á n o s k ö v e t k e z t e t é s e k e t v o n h a t t u n k le a l á t o t t o k t a t ó f i l m e k b ő l ? Elsősorban n y i l v á n v a l ó , hogy az oktatófilm m i n t r e n d s z e r e s , á l t a l á n o s á l l a n d ó o k -
tatási eszköz m é g v i l á g s z e r t e ú t j á n a k k e z d e t é n j á r . I t t a r r a g o n d o l u n k , hogy m é g sehol s e m h e l y e t t e s í t e t t e k e l ő a d á s s o r o z a t o k a t megfelelő f i l m s o r o z a t o k k a l , sőt a z o k t a t ó f i l m e k h a s z n á l a t a i n k á b b a l k a l o m s z e r ű . E n n e k , s o k m á s mellett, a z is a m a g y a r á z a t a , h o g y p u s z t á n filmvetítéssel s o h a s e m l e h e t t e l j e s e n h e l y e t t e s í t e n i a z élő szó, a k ö z v e t l e n e m b e r i k a p c s o l a t , a m a g y a r á z a t h a t á s á t és é r t é k é t . P e r s z e , e p r o b l é m a n e m is v e t ő d i k fel, hiszen egyelőre c s a k egy-egy o k t a t ó f i l m b e i k t a t á s á r ó l l e h e t szó. D e m é g ezek a filmek s e m m i n d i g tökéletesek. E g y r é s z ü k t ú l s á g o s a n hosszú, elnyújtott, és így n e m k é p e s a néző (illetve diák) figyelmét m i n d v é g i g é b r e n t a r t a n i (ez p e d i g a z o k t a t á s e g é s z s é g t a n á n a k egyik e l e m i szabálya!). I l y e n volt p é l d á u l a k o l l o k v i u m „ i n d í t ó " filmje, a k ü l ö n b e n n a g y o n szép é s é r d e k e s francia o k t a t ó f i l m a franciaországi v u l k a n i k u s k ő z e t e k r ő l . M á s filmek, m i n t p é l d á u l az e m l í t e t t — i d e g i n g e r ü l e t r ő l szóló — a m e r i k a i film, t ú l s á g o s a n s é m á k r a és rajzfil m e k r e a l a p o z ó d t a k , h i á n y z o t t belőlük, l e g a l á b b p é l d a k é p p e n , a z élő valóság. O l y kor felbukkantak az oktatófilmekben a népszerűsítés reminiszcenciái, m i n t az alá festő zene v a g y a „töltelék"-felvételek. Mi a helyzet h a z á n k b a n a z o k t a t ó f i l m e k t e r é n ? Ez a k é r d é s m o s t m é g a k t u á l i s a b b , m i n t v a l a h a , hiszen a z ú j o k t a t á s i t ö r v é n y egyik a l a p t é t e l e a m o d e r n o k t a t á s i m ó d s z e r e k fejlesztése. Sajnos, j e l e n l e g a v a l ó s á g az, hogy a film m i n t o k t a t ó e s z k ö z m i n d k ö z é p i s k o l á i n k b a n , m i n d főiskoláinkon c s u p á n s z ó r v á n y o s j e lenség. Ez m i n d e n e k e l ő t t a n n a k t u l a j d o n í t h a t ó , h o g y a S a h i a F i l m s t ú d i ó m a j d n e m k i z á r ó l a g n é p s z e r ű s í t ő f i l m e k e t állít elő. A z o k t a t ó f i l m e k (különösen a főiskolai o k t a t á s részére) i n k á b b helyileg k é s z ü l n e k , a h e l y e n k é n t l é t e s í t e t t f i l m l a b o r a t ó r i u m o k b a n . M á r p e d i g (ez i s a k o l l o k v i u m egyik t a n u l s á g a ) a z ilyen elszigetelt m u n k a s o h a s e m l e h e t e l é g e r e d m é n y e s . K ü l ö n ö s e n a szocialista o r s z á g o k b a n e g y r e i n k á b b azon f á r a d o z n a k , hogy központi n a g y k a p a c i t á s ú t u d o m á n y o s ( l e g i n k á b b o k t a t ó ) f i l m k ö z p o n t o t l é t e s í t s e n e k , a m e l y n e k m i n d e n t u d o m á n y o s és e g y e t e m i k ö z p o n t b a n fiókközpontjai v a n n a k . Í g y s z e r v e z t é k m e g — a j e l e k s z e r i n t e r e d m é n y e s e n — a t u d o m á n y o s , illetve o k t a t ó f i l m e k g y á r t á s á t p é l d á u l a N é m e t D e m o k r a t i k u s K ö z t á r s a s á g b a n . J ó l e n n e , h a illetékes s z e r v e i n k , m i n d e n e k e l ő t t a s z a k e m b e r e k , t a n u l m á n y o z n á k ezt a k é r d é s t , és n á l u n k is m e g i n d u l n a a z i n t é z m é n y e s , szélesebb k ö r ű szervezés. 3. Úgy gondoljuk, n e m kell k ü l ö n h a n g s ú l y o z n u n k , h o g y a z o k t a t ó f i l m s e m m e ríti ki a film és t u d o m á n y k a p c s o l a t á t . B á r ez a „ m ű f a j " a jövő s z a k e m b e r e i n e k t u d o m á n y o s n e v e l é s é v e l lényegileg a t u d o m á n y s z u b j e k t í v tényezőjét, a k u t a t ó , oktató, e r e d m é n y e k e t a l k a l m a z ó e m b e r t segít k i a l a k í t a n i , a t u d o m á n y és a celluloid szalag l e g s z o r o s a b b k a p c s o l a t a m é g i s a kutatási film r é v é n a l a k u l ki. M i t é r t ü n k k u t a t á s i f i l m e n ? A z o k r é s z é r e , a k i k n e k ez a k é r d é s fölöslegesnek, sőt g y e r e k e s n e k t ű n n é k , s z e r e t n é m m e g e m l í t e n i , hogy n é h á n y é v v e l ezelőtt, a N e m z e t k ö z i T u d o m á n y o s F i l m s z ö v e t s é g b u k a r e s t i k o n g r e s s z u s á n t a n ú j a v o l t a m egy é l é n k v i t á n a k , a m e l y é p p e n e k é r d é s k ö r ü l a l a k u l t ki. A k u t a t á s i film p o n t o s h a t á r a i t n e m is o l y a n egyszerű m e g á l l a p í t a n i . K é t s é g telen, hogy egyik l e g l é n y e g e s e b b i s m é r v e a t u d o m á n y o s k u t a t á s b a n v a l ó közvetlen „részvétele". A k u t a t á s , e l s ő s o r b a n a t e r m é s z e t t u d o m á n y o k t e r ü l e t é n számos o l y a n p r o b l é m a adódik, a m e l y — t ú l z á s n é l k ü l á l l í t h a t j u k — csakis a f i l m t e c h n i k a segít ségével o l d h a t ó m e g . I l y e n p r o b l é m á t j e l e n t p é l d á u l — hogy c s a k ö t l e t s z e r ű e n n é h á n y a t e m l í t s ü n k — a s z a b a d s z e m m e l n e m k ö v e t h e t ő , lassú f o l y a m a t o k gyorsított filmfelvétellel v a l ó t a n u l m á n y o z á s a v a g y a z igen gyors, a k ö z v e t l e n megfigyelés
s z á m á r a u g y n a c s a k h o z z á f é r h e t e t l e n j e l e n s é g e k lassított filmfelvétellel való rög zítése. M i n d k é t m ó d s z e r a felvétel és vetítés ritmusának különbözőségén alapszik. Az első e s e t b e n bizonyos i d ő k ö z ö k b e n ( m o n d j u k 5, 10, 30, 60 m á s o d p e r c e n k é n t ) készítjük a felvételeket, m a j d az így n y e r t filmet, a m e l y t ö b b óráig v a g y t ö b b n a pig t a r t ó f o l y a m a t o t t a r t a l m a z , n é h á n y p e r c alatt, n o r m á l i s vetítési sebességgel (24 kép m á s o d p e r c e n k é n t ) v e t í t j ü k . A m á s o d i k e s e t b e n viszont, a m e l y különösen a fizikai és t e c h n i k a i t u d o m á n y o k számos á g á b a n v á l t n é l k ü l ö z h e t e t l e n segéd eszközzé, n a g y gyorsasággal v é g e z z ü k el a filmfelvételt (olykor sok ezer felvétel m á s o d p e r c e n k é n t ! ) s így a n o r m á l i s sebességű v e t í t é s l a s s í t o t t a n t á r j a fel a vizsgált jelenséget. G y o r s í t o t t filmfelvétellel v i z s g á l j u k igen g y a k r a n a s e j t - és szövettenyésze t e k b e n v é g b e m e n ő f o l y a m a t o k a t , a z e m b r i o n á l i s fejlődés egyes jelenségeit, r e n d s z e r i n t speciális m i k r o s z k ó p o s m ó d s z e r e k (például fázis-kontraszt v a g y i n t e r f e r e n s mikroszkópia) f e l h a s z n á l á s á v a l . Ilyen jellegű filmeket m u t a t o t t b e a b r n ó i kollok v i u m o n a göttingai t u d o m á n y o s filmintézet. K i t ű n ő t e c h n i k á v a l készült, r e n d k í v ü l é r d e k e s filmjei közül h a d d e m l í t s ü n k m e g h á r m a t : a z egyik a k ü l ö n b ö z ő v í r u s f e r tőzések okozta sejtelváltozásokat, a m á s i k egy p a r a z i t a (a t o x o p l a z m a ) sejtkárosító h a t á s á t , a h a r m a d i k egy b a k t é r i u m p u s z t í t ó b a k t é r i u m „ t e v é k e n y s é g é t " m u t a t t a b e . V a l a m e n n y i e m l í t e t t film ú j , a filmek készítése előtt n e m i s m e r t v a g y n e m o l y a n részletesen i s m e r t jelenséget m u t a t o t t be, t e h á t föltétlenül k u t a t á s i film volt. A göttingai intézet szervezte Encyclopedia Cinematographica k e r e t é b e n készítik el vagy szerzik m e g az ilyen és e h h e z h a s o n l ó k u t a t á s i filmeket, m a j d csoportosítva és szöveggel e l l á t v a o k t a t ó f i l m k é n t , illetve ú n . t u d o m á n y o s d o k u m e n t u m k é n t h a s z nálják. Ily m ó d o n , s ez á l t a l á b a n é r v é n y e s , a k u t a t á s i film egy a d o t t p i l l a n a t b a n d o k u m e n t u m m á , sőt o k t a t ó eszközzé is v á l h a t . E l ő b b a z o n b a n a m i n d e n n a p i l a b o r a t ó r i u m i kísérleti k u t a t ó m u n k a t a r t o z é k a . M i n t ilyen, á l l a n d ó a n fejlődik, új m ó d szerekkel gazdagodik, h o z z á i d o m u l v á n a k u t a t á s k o n k r é t k ö v e t e l m é n y e i h e z . 4. Az A k a d é m i a t e m e s v á r i F e j l ő d é s t a n i K u t a t ó k ö z p o n t j a k é p v i s e l e t é b e n a b r n ó i k o l l o k v i u m o n egy ú j , á l t a l u n k kidolgozott filmezési m ó d s z e r t é s egy ezzel k a p c s o latos k u t a t á s i filmet m u t a t t a m be. H o s s z a d a l m a s e s z m e f u t t a t á s h e l y e t t s z e r e t n é m itt e n n e k a m ó d s z e r n e k a m e g s z ü l e t é s é t felvázolni, mivel ez, ú g y gondolom, r á világít m a j d a k u t a t á s és film k ö l c s ö n h a t á s á n a k l é n y e g é r e is. A n o r m á l i s v a g y kóros e m b r i o n á l i s fejlődés v i z s g á l a t á r a r é g ó t a h a s z n á l j á k — t ö b b e k között — a f i l m t e c h n i k á t , elsősorban a gyorsított filmfelvételt. Ily m ó d o n — m i n t m á r e m l í t e t t ü k — ó r á k v a g y n a p o k fejlődési f o l y a m a t a i n é h á n y p e r c r e „sűr í t h e t ő k " össze. Ezeket a k u t a t á s i filmfelvételeket á l t a l á b a n t á p t a l a j b a n tenyésztett, egészen fiatal e m b r i ó k o n végzik. A k é t é l t ű e k e m b r i ó i n á l ez megfelel a n o r m á l i s fejlődésnek, hiszen ezek k ü l ö n b e n is a „ k ü l v i l á g b a n " fejlődnek. Az emlős e m b r i ó k esetében — speciális a d o t t s á g a i k m i a t t — a filmezés egyelőre m á s k é n t n e m is lehetséges. A c s i r k e e m b r i ó e s e t é b e n a z o n b a n m á s a helyzet. Ez a z e m b r i ó , b á r szin tén tenyészthető, t á p t a l a j b a n s o h a s e m fejlődik teljesen n o r m á l i s a n . E z e n k í v ü l , k ü lönösen kísérleti b e a v a t k o z á s o k u t á n , az e r e d m é n y e k megfigyelése ilyen k ö r ü l m é n y e k között 1—2 n a p i g lehetséges, m i v e l ez idő elteitével a „ k i ü l t e t e t t " e m b r i ó elpusztul. M á r p e d i g , elsősorban a fejlődési r e n d e l l e n e s s é g e k kísérletes v i z s g á l a t á nál, g y a k r a n m ú l h a t a t l a n u l szükséges a t o v á b b t a r t ó megfigyelés. N a g y e l ő n y t é s új lehetőségeket jelent, h a a fiatal e m b r i ó filmezése u t á n u g y a n a z t a kísérleti a l a n y t n a p o k i g v a g y h e t e k i g t o v á b b t u d j u k k ö v e t n i . H o g y egy p é l d á t e m l í t s ü n k :
egy bizonyos s z e r v k e z d e m é n y k i i r t á s a v a g y k á r o s í t á s a u t á n n e m c s a k a z a z o n n a l i h a t á s é r d e k e l b e n n ü n k e t , h a n e m az is, hogy m i k é n t a l a k u l a kísérleti b e a v a t k o z á s u t á n a teljesen k i a l a k u l t e m b r i ó ( m o n d j u k a fejlődés utolsó s z a k a s z á b a n ) . Ezekből a meggondolásokból k i i n d u l v a k e z d t ü k m e g m ó d s z e r ü n k kidolgozá sát. Meg kellett t e r e m t e n i a n n a k lehetőségét, hogy a fiatal c s i r k e e m b r i ó t n e t á p talajban, h a n e m t e r m é s z e t e s k ö r ü l m é n y e i között, a t o j á s b a n filmezzük. A z a l a p v e t ő nehézség (tehát a m e g o l d a n d ó p r o b l é m a ) i t t az, hogy az e m b r i ó a tojáshéjon v á gott „ a b l a k o n " keresztül, az első k é t fejlődési n a p o n , a m e l y a fejlődés sok t e k i n t e t b e n döntő szakasza, p r e p a r á l á s n é l k ü l nem látszik, r e n d k í v ü l kontrasztszegény, t e h á t n e m filmezhető. A l á t h a t ó v á tétel szokványos módszere, az ú n . vitális festés, e s e t ü n k b e n n e m volt a l k a l m a z h a t ó , egyrészt m i v e l az á l t a l u k n y e r t k é p m é g m i n dig n e h e z e n v e h e t ő filmre, másrészt, m i v e l m a g a a festés t o x i k u s h a t á s ú . M á s m e g o l d á s r a volt t e h á t szükség. R é g e b b i megfigyeléseink s z e r i n t az e m b r i ó a l a t t i ü r e g b e fecskendezett fekete t u s igen szép, fekete-fehér k o n t r a s z t k é p e t ad. E megfigyelések a l a p j á n dolgoztunk ki e g y é b k é n t egy igen jól b e v á l t fényképezési módszert. Filmezési c é l j a i n k r a a z o n b a n , erős t o x i k u s h a t á s á n á l fogva, a t u s n e m volt a l k a l m a s . Más, u g y a n c s a k fekete-fehér k o n t r a s z t o t adó, d e az e m b r i ó r a h a t á s t a l a n , „ n e u t r á l i s " a n y a g o t kellett t e h á t k e r e s n ü n k . Hosszas kísérletezés u t á n s i k e r ü l t a k é r dést állati s z é n p o r a g a r - a g a r o l d a t b a n való szuszpenziójával m e g o l d a n u n k . (Az a g a r - a g a r bizonyos a l g á k k i v o n a t a , vizes o l d a t a 37—38 fokon gél f o r m á b a m e g y át, a m i e s e t ü n k b e n m e g a k a d á l y o z z a a szénszuszpenzió „elfolyását" a z e m b r i ó alól!) Ez a szuszpenzió a z e m b r i ó a l á fecskendezve k i t ű n ő k o n t r a s z t o t adott, s a m i leg a l á b b olyan fontos, n e m befolyásolta a t o v á b b i fejlődést, n e m k á r o s í t o t t a a „kí sérleti alanyt". Ezzel a z o n b a n csak a p r o b l é m a egyik fele oldódott m e g . Ezután k ö v e t k e z e t t a t u l a j d o n k é p p e n i filmezési t e c h n i k a kidolgozása. N a g y o b b r é s z t saját készítésű berendezéssel, t e r m o s z t á t b a helyezett m o z g a t h a t ó tárgyasztallal, megfelelő nedvesség biztosításával, speciális, felerősített világítótesttel. N e m egy a k a d á l y t kellett m é g l e k ü z d e n ü n k , a m í g s i k e r ü l t megfelelő m i n ő s é g ű filmfelvételt készíte nünk... Ez a szokottól kissé eltérő „ c u r r i c u l u m " (hiszen a Korunk n e m szakfolyóirat), r e m é l e m , n é m i b e t e k i n t é s t a d a k u t a t á s i film lényegébe, a z ilyen i r á n y ú t e v é k e n y ség „ m ű h e l y t i t k a i b a " .
Befejezésül v e s s ü n k m é g egy p i l l a n t á s t , e b b e n a v i s z o n y l a t b a n is, a hazai helyzetre. H a az oktatófilm t e r é n k i v e t n i és pótolni v a l ó t t a l á l t u n k , a k k o r ez a kutatási film t e k i n t e t é b e n f o k o z o t t a b b a n é r v é n y e s . Egy kézen m e g s z á m l á l h a t j u k azokat a kutatóintézeteinket, amelyekben alkalmazzák a filmtechnikát. Pedig — ezt bizton á l l í t h a t j u k — v a l a m e n n y i egyetemi k ö z p o n t u n k b a n , sőt n e m egy ü z e m k u t a t ó l a b o r a t ó r i u m á b a n m e g v a n n a k , m e g l e h e t n é n e k a feltételek az ilyen i r á n y ú m u n k á r a . S a j n á l a t o s m ó d o n m é g olyan intézetek, a m e l y e k m o d e r n filmező b e r e n dezéssel r e n d e l k e z n e k , s e m h a s z n á l j á k ki r e n d s z e r e s e n m e g l e v ő lehetőségeiket. S ü r g ő s feladat, hogy t u d o m á n y és film á l l a n d ó szerves a l k o t ó k a p c s o l a t á t hazai v i s z o n y l a t b a n is m e g t e r e m t s ü k . E h h e z k í v á n t u n k az e l m o n d o t t a k k a l , l e h e t ő ségünkhöz mérten, hozzájárulni.
HAZAI TÜKÖR
Mezőgazdasági termelésünk a mérlegen Egy termelőszövetkezet, egy á l l a m i gazdaság v a g y a k á r egy falu m e z ő g a z d a sági t e r m e l é s é t f e l m é r n i sem k ö n n y ű feladat, h á t m é g egy tájegységét, egy v i d é k é t vagy é p p e n egy országét! N e m k ö n n y ű , m e r t n i n c s e n e k o l y a n á l t a l á n o s a n elfoga dott, a b s z o l ú t é r t é k ű m u t a t ó s z á m o k , m e l y e k kétséget k i z á r ó a n k i m u t a t h a t n á k a f e j lődés i r á n y á t és m é r t é k é t . H a b á r m a a legtöbb ország v i l á g v i s z o n y l a t b a n kidolgo zott a g r á r s t a t i s z t i k a i m u t a t ó k k a l és m ó d s z e r e k k e l dolgozik, m i n d e n kételyt eloszlató a d a t o k h o z így s e m j u t h a t u n k , egyrészt, m e r t az egységes a d a t f e l v é t e l m e g l e h e t ő s e n újkeletű, m á s r é s z t m e r t az a d a t k ö z l é s s e m folyamatos s n e m is m i n d i g h i á n y m e n tes. Ezért a z a l á b b i a k b a n k é n y t e l e n e k l e s z ü n k n é h o l h o s s z a b b időszakot felölelő és átfogóbb a d a t o k r a t á m a s z k o d n i , m á s k o r m e g r é s z a d a t o k elemzésével m e g e l é g e d n i . A f e l m e r ü l h e t ő d i l e m m a m e g v i l á g í t á s á r a elég lesz egy p é l d a : egy ország mezőgazdasági termelését statisztikusan felmérhetjük egyszerűen a mező g a z d a s á g b a n előállított t e r m é n y e k és t e r m é k e k m e n n y i s é g é v e l , esetleg a m e n n y i s é gek időbeli változásaival. De m i n d e n gazdasági t e v é k e n y s é g n e k v a n n a k m á s m u t a t ó i is, így p é l d á u l a t e r m e l é s hatásfoka, gazdaságossága. S mivel egy ország n e m z e t gazdasága k e r e k egészet alkot, t á g lehetőség n y í l i k a n e m z e t g a z d a s á g k é t fő á g á n a k : az i p a r n a k és a m e z ő g a z d a s á g n a k a z összehasonlítása a l a p j á n eljutni bizonyos k ö vetkeztetésekig. M ó d s z e r t a n i l a g mégis h e l y e s e b b n e k látszik — e s e t ü n k b e n — a leg r e á l i s a b b és l e g m e g k ö z e l í t h e t ő b b u t a t v á l a s z t a n i : m e z ő g a z d a s á g u n k a t s a j á t m ú l t j á val és n é h á n y m á s ország m e z ő g a z d a s á g á v a l összehasonlítva m é r l e g r e t e n n i . A fejlődés
dinamikája
Romániában a múlthoz viszonyítva — bármilyen adatok alapján számolnánk is — a fejlődés k é t s é g k í v ü l m e g á l l a p í t h a t ó . Ez k ö z h e l y s z e r ű e n h a n g z i k ugyan, de m e r t a b e l - é s k ü l k e r e s k e d e l m i t e v é k e n y s é g összefonódásából n é h a olyan jelenségek is keletkeznek, a m e l y e k bizonyos k é t e l y e k e t is t á m a s z t h a t n a k (például a h ú s e l l á t á s ban m u t a t k o z ó folytonosság-hiányok), n e m árt, h a i d e s o r a k o z t a t u n k n é h á n y a d a t o t : — g a b o n a t e r m é s ü n k 1966-ban az 1938. évinél k e r e k e n 75%-kal n a g y o b b , s k e r e k e n 30%-kal m e g h a l a d t a a v i l á g t e r m e l é s átlagos h e k t á r h o z a m á t ; — az i p a r i n ö v é n y e k 1938-ban a s z á n t ó t e r ü l e t 2,7%-át foglalták el, 1966-ban p e dig 8,9%-át, m á r p e d i g a z i p a r i n ö v é n y e k — k ö z t u d o m á s s z e r i n t — a mezőgazdaság belterjességének elég m e g b í z h a t ó m u t a t ó i ; — a t a k a r m á n y n ö v é n y e k v e t é s t e r ü l e t e az 1938. évi 6,7%-ról e m e l k e d e t t , a m i szintén a kedvező i r á n y ú fejlődés jele;
1966-ig
12,8%-ra
— az á l l a t á l l o m á n y összlétszáma — az e r r e h a s z n á l a t o s m é r t é k e g y s é g b e n : szá m o s á l l a t b a n kifejezve — 5 6 % - k a l n a g y o b b , m i n t 1938-ban volt. H a a m e z ő g a z d a s á g b a n előállított t á r s a d a l m i t e r m é k és n e m z e t i j ö v e d e l e m di n a m i k á j á t vizsgáljuk, m e g á l l a p í t h a t j u k , h o g y 1950 ó t a a m e z ő g a z d a s á g b a n előál lított t á r s a d a l m i t e r m é k 120%-kal t ö b b , a m e z ő g a z d a s á g b ó l s z á r m a z ó n e m z e t i j ö v e delem pedig — u g y a n a b b a n a z i d ő s z a k b a n — 96%-kal e m e l k e d e t t . M i n d e z e k a z a d a t o k a kétségtelen fejlődés m e l l e t t t a n ú s k o d n a k . A n e m z e t g a z d a ság egészével s ezen b e l ü l az i p a r r a l v a l ó összehasonlítás e r e d m é n y e a z o n b a n m á r n e m e n n y i r e kedvező. Ez k i t ű n i k abból, hogy p é l d á u l 1955 óta a m e z ő g a z d a s á g álló a l a p jai f e l h a s z n á l á s á n a k gazdasági h a t é k o n y s á g a csökken, de a m e z ő g a z d a s á g n a k a n e m zeti j ö v e d e l e m összességében v a l ó részesedése s e m j a v u l 1965-ig, c s u p á n 1966-ban. Meggondolkoztató, hogy 10 évi á t l a g b a n (1956—1965) a m e z ő g a z d a s á g b a n b e r u h á z o t t összegeknek csak k b . fele t é r ü l t vissza az a l a p é v h e z v i s z o n y í t v a t ö b b l e t k é n t j e l e n t kező é r t é k e k b e n (lásd N . Belli: Consideraţii cu privire la eficienţa agriculturii ro mâneşti. Probleme economice, 1968. 5). E r r e a j e l e n s é g r e a z o n b a n m á r n y i l v á n felfigyeltek az illetékesek, m e r t 1968b a n a t e r m e l ő s z ö v e t k e z e t i gazdaságok h i t e l k e r e t e i n e k m e g á l l a p í t á s a k o r m á r a k o r á b b i a k t ó l eltérő s z e m p o n t o k is é r v é n y e s ü l t e k , s a b e r u h á z á s o k a t e l s ő s o r b a n a gyor s a b b a n és j o b b h a t á s f o k k a l visszatérítő o b j e k t u m o k felé i r á n y í t o t t á k (szőlő-, i n t e n zív gyümölcsös-telepítés, ö n t ö z ő b e r e n d e z é s e k és á r m e n t e s í t ő telkesítési m u n k á k ) . A mezőgazdasági t e r m e l é s e n b e l ü l az á l l a t t e n y é s z t é s helyzete á l t a l á b a n k e d v e zőtlenebb, m i n t a n ö v é n y t e r m e s z t é s é . A m e z ő g a z d a s á g i össztermelés é r t é k é b ő l R o m á n i á b a n az á l l a t t e n y é s z t é s r e 1966-ban 35,9% j u t o t t , s a m e z ő g a z d a s á g összes t e r m e lési k i a d á s a i b ó l az á l l a t t e n y é s z t é s c s u p á n t a k a r m á n y o z á s r a és a l m o z á s r a 55—66%-ot e m é s z t e t t fel (amihez t e h á t m é g hozzá k e l l e n e a d n i a b e r u h á z á s o k törlesztésére, a m u n k a j a v a d a l m a z á s á r a fordított költségeket). Ezek s z e r i n t az á l l a t t e n y é s z t é s t e r m e l é s é n e k l % - á r a c s u p á n a t a k a r m á n y o z á s i és a l m o z á s i költségekből is 1,6—2,2% k i a d á s j u t ! Meg kell a z o n b a n á l l a p í t a n u n k , h o g y ezen a t é r e n a t e n d e n c i a kedvező, m e r t a 2.2% az 1938. évi a r á n y , az 1,6% p e d i g a z 1961—1965. évi átlag. S z a k k ö r ö k b e n n e m titok, hogy e b b e n elsősorban a n e m kielégítő t a k a r m á n y a l a p a l u d a s . M á s k é r d é s a z o n b a n , hogy m i é r t n e m l e h e t e t t eddig — főként a me zőgazdaság szövetkezeti s z e k t o r á b a n — megfelelő t a k a r m á n y a l a p o t biztosítani az á l l a t á l l o m á n y r é s z é r e , v a g y m i é r t n e m l e h e t e t t a z á l l a t á l l o m á n y l é t s z á m á t a z elér h e t ő t a k a r m á n y a l a p szintjéhez igazítani. Egy kicsi, de k o n k r é t p é l d a , a m i ezt igazolja, saját g a z d a s á g u n k e s e t e : a györgyfalvi t e r m e l ő s z ö v e t k e z e t á l l a t á l l o m á n y a l é t s z á m á n a k és t e r v e z e t t t e r m e l é s é n e k f e n n t a r t á s á h o z a t a k a r m á n y t e r m ő szántóföldi t e r ü l e t m i n d e n h e k t á r j á n 5550 t a k a r m á n y e g y s é g e t k e l l e n e t e r m e s z t e n ü n k , m á r p e d i g a fontos a b b t a k a r m á n y n ö v é n y e k közül 1 h a á r p a 1600—1800 t a k a r m á n y e g y s é g e t , 1 h a zab 1000-et, 1 h a l u c e r n a v e t é s k b . 2100—2500-at, 1 h a s i l ó k u k o r i c a 2600—3400-at ad. A n a g y o b b baj a z o n b a n a fehérjékkel v a n : a t e r m e l ő s z ö v e t k e z e t e k z ö m é n e k t a k a r m á n y a l a p j a fehérje-deficites, m e r t a g a z d a s á g o k n e m k é p e s e k elég n ö v é n y i fehérjét t e r meszteni, állati e r e d e t ű h ö z p e d i g — a s o v á n y t e j k i v é t e l é v e l — alig j u t n a k . De sok m é g a t e n n i v a l ó a t e n y é s z k i v á l a s z t á s és az állattenyésztési m u n k a t e r m e l é k e n y s é g é n e k fokozása t e r é n is. A szelekciót eddig n a g y m é r t é k b e n fékezte a h i á nyos t a k a r m á n y o z á s o n k í v ü l (emiatt n e m l e h e t e t t az á l l a t o k m a x i m á l i s t é t e m é n y képességét m e g á l l a p í t a n i ) a l é t s z á m erőltetett f e n n t a r t á s a és az á l l a t t e n y é s z t é s b e n foglalkoztatott t e r m e l ő s z ö v e t k e z e t i tagok elméleti s z a k i s m e r e t e i n e k alacsony szín v o n a l a is.
Az á l l a t t e n y é s z t é s i m u n k a t e r m e l é k e n y s é g é n e k fokozása s z i n t é n igen időszerű, a n n á l is i n k á b b , m e r t a m e z ő g a z d a s á g b a n foglalkoztatott a k t í v lakosság f e j e n k é n t 7,1-szer k e v e s e b b t á r s a d a l m i t e r m é k e t t e r m e l t , m i n t egy, az i p a r b a n foglalkoztatott személy. A m e z ő g a z d a s á g o n b e l ü l pedig a m u n k a t e r m e l é k e n y s é g e lényegesen roszszabb a z á l l a t t e n y é s z t é s b e n , m i n t a n ö v é n y t e r m e s z t é s b e n . (Ehhez a z o n b a n m é g h o z záfűzhetjük a z t is, h o g y a n ö v é n y t e r m e s z t é s e n b e l ü l a m u n k a t e r m e l é k e n y s é g e sok kal j o b b a szántóföldi n ö v é n y t e r m e s z t é s b e n , m i n t a z ö l d s é g t e r m e s z t é s b e n , a szőlé szetben v a g y a gyümölcsészetben.) Egyelőre a z o n b a n m é g n a g y k ü l ö n b s é g e k v a n n a k m i n d az á l l a t t e n y é s z t é s n e k a mezőgazdasági össztermelésből v a l ó részesedése, m i n d a m u n k a t e r m e l é k e n y s é g e t e kintetében az egyes mezőgazdasági egységek között, m é g a z o n o s t e r m é s z e t i viszo nyok között is, p é l d á u l az á l l a m i és a t e r m e l ő s z ö v e t k e z e t i g a z d a s á g o k között. K i a k n á z a t l a n lehetőség t e h á t v a n m é g b ő v e n , a z á l l a t t e n y é s z t é s egészére s a z egyes g a z d a s á g o k r a v o n a t k o z t a t v a e g y a r á n t . P é l d á u l a t a k a r m á n y o z á s , a fejés, i t a t á s gépesí tése m é g kezdeti s t á d i u m b a n v a n , de bizonyos előfeltételek m e g t e r e m t é s e n é l k ü l n e m is fokozható a szükséges ü t e m b e n . Zöldség-, g y ü m ö l c s - és s z ő l ő t e r m e s z t é s ü n k most készül a n a g y k o r ú s o d á s r a . A termesztés k e r e t e i m á r n a g y ü z e m i e k , de a t e r m e l é s t e c h n i k a m é g n a g y o n sok egység b e n teljesen k i s ü z e m i jellegű. L e g s z e m b e t ű n ő b b ez a t e r m e l ő s z ö v e t k e z e t i g y ü m ö l csösökben, ahol — k ü l ö n ö s e n a m e r e d e k l e j t ő k r e k e v é s m e g f o n t o l á s s a l t e l e p í t e t t g y ü mölcsösökben — a n ö v é n y v é d e l m i t e v é k e n y s é g e t k i v é v e a m u n k á k zömét kézi e r ő v e l végzik. De n a g y o n kis m é r v ű a gépesítés a t e r m e l ő s z ö v e t k e z e t e k zöldségeseiben és szőlőiben is, m á r p e d i g é p p e n a v á r o s k ö r n y é k i zöldségtermesztő övezetben e g y r e sú l y o s a b b á v á l i k a kézi m u n k a e r ő h i á n y a , a m i a gyors ü t e m ű i p a r o s í t á s t e r m é s z e t e s velejárója. Ez okozza a z u t á n a h i á n y o s n ö v é n y á p o l á s t és az e n n e k k ö v e t k e z t é b e n előálló alacsony t e r m é s á t l a g o k a t . C s a k p é l d á n a k említjük, hogy egyes zöldségfélék k é z i m u n k a e r ő - s z ü k s é g l e t e a t e r m e l ő s z ö v e t k e z e t e k b e n olykor m e g h a l a d j a a 200 m u n kaegységet h e k t á r o n k é n t , a k k o r , a m i k o r egy jól gépesített g a z d a s á g b a n egy h e k t á r búzát 2 v a g y a n n á l is k e v e s e b b m u n k a e g y s é g g e l l e h e t m e g m ű v e l n i . Ezt a z óriási különbséget p e d i g szinte k i z á r ó l a g a gépesítés f o k á n a k különbözősége r o v á s á r a í r h a t j u k ! A legközelebbi jövő sürgős f e l a d a t a t e h á t a zöldségtermesztés l e g a l á b b b i zonyos a r á n y ú gépesítése. Ez megfelelő gépek és gépi v o n t a t á s ú m u n k a e s z k ö z ö k t e r vezését és s o r o z a t g y á r t á s á t igényli. N á l u n k m é g 1965-ben is a l a k o s s á g a k t í v r é s z é n e k 56,6%-át foglalkoztatta a mezőgazdaság ( u g y a n a b b a n az é v b e n ez az a r á n y C s e h s z l o v á k i á b a n 21,1, F r a n c i a o r s z á g b a n 15,5, N y u g a t - N é m e t o r s z á g b a n 10,9 é s az A m e r i k a i Egyesült Á l l a m o k b a n 6,l°/o volt). N y i l v á n v a l ó t e h á t , hogy a m e z ő g a z d a s á g egészét s ezen b e l ü l elsősorban a zöldségtermesztést, szőlészetet, g y ü m ö l c s t e r m e s z t é s t jól átgondolt, de gyors ü t e m b e n kell gépesíteni, m e r t csak így v á l i k l e h e t ő v é a m e z ő g a z d a s á g b a n foglalkoztatottak a r á n y s z á m á n a k j e l e n t ő s csökkenése, a m u n k a t e r m e l é k e n y s é g fokozódása. N o h a a m é r l e g k é s z í t ő n e k á l t a l á b a n n e m feladata m e g o l d á s o k a t is k e r e s n i a m é r leg k i e g y e n s ú l y o z á s á r a , a m a g a h e l y é n m é g i s m e g fogjuk ezt k í s é r e l n i . H a z á n k n e m z e t i j ö v e d e l m é b e n a m e z ő g a z d a s á g részesedése 1965-ben 29,3°/o volt, s ezt az a k t í v lakosság 56,6%-a állította elő, vagyis a n e m z e t i j ö v e d e l e m l % - á t a m e z ő g a z d a s á g b a n foglalkoztatott s z e m é l y e k n e k 1,9%-a. Ez az a r á n y így ö n m a g á b a n elég jó, m á s k é r d é s a z o n b a n , m i l y e n szinten mozog a n e m z e t i j ö v e d e l e m az ország egy l a k o s á r a s z á m í t v a .
A világ
ranglistáján
P á r h u z a m o k n é l k ü l n i n c s e n reális értékelés, m e r t n i n c s e n viszonyítási r e n d szer. Ezt n e m c s a k Einstein óta t u d j u k , h a n e m m á r a klasszikus m e c h a n i k á b ó l is. Ezért érzékelhető k é p e t m e z ő g a z d a s á g u n k s z í n v o n a l á r ó l csak n é h á n y összehason lítás á r á n , viszonyítási r e n d s z e r b e állítás segítségével k a p h a t u n k . A t e r m e l ő e r ő k közül az e m b e r a legfontosabb. A mezőgazdasági t e r m e l é s t — k ü l ö n ö s e n az á r u t e r m e l ő g a z d á l k o d á s fokán — ő formálja. Ezért s e m h a g y h a t ó fi g y e l m e n k í v ü l a föld és a népesség viszonya, a m e l y e t l e g m e g b í z h a t ó b b a n a társa dalmi (vagy közgazdasági) népsűrűséggel f e j e z h e t ü n k ki. Ez p o n t o s a b b , m i n t az ú g y nevezett technikai népsűrűség, m e r t ez utóbbi a t e r ü l e t e g y s é g r e k i v e t í t e t t m u n k a e r ő m é r l e g e t a d j a meg, előbbi pedig a földterülethez viszonyított fogyasztási m é r leget (felesleg—hiány) is t ü k r ö z i . Igen ám, de a szükséges m i n i m á l i s és m a x i m á l i s n é p s ű r ű s é g a Föld k ü l ö n böző t á j a i n t ö b b m i n t százszoros eltérést m u t a t , a szükséges t á r s a d a l m i n é p s ű r ű s é g e t viszont m i n d e n esetben m e g lehet h a t á r o z n i , h a a megfelelő a d a t o k r e n d e l k e z é sünkre állnak. Az a g r á r n é p e s s é g o p t i m á l i s l é t s z á m a a t e r m é s z e t i e r ő k legjobb h a s z n o s í t á s á t és az egy főre j u t ó l e g m a g a s a b b j ö v e d e l m e t jelenti. Ezt g y a k o r l a t i l a g p o n t o s a n k i s z á m í t a n i lehetetlen, m e r t oly sok tényezőtől függ, s ezek egy része a n n y i r a v á l t a kozó, hogy megközelítően p o n t o s e r e d m é n y e k h e z is csak óriási a d a t f e l v e v ő és -fel dolgozó a p p a r á t u s s a l l e h e t n e eljutni. Ezért e l é g e d j ü n k meg a n n y i v a l , hogy az optim á l i s l é t s z á m megközelítéséhez h a z á n k b a n a m u n k a t e r m e l é k e n y s é g é t m é g j e l e n t ő sen fokozni kell, m i n t az m á r a közölt a d a t o k b ó l is k i d e r ü l . H a a fontosabb mezőgazdasági t e r m é k e k és t e r m é n y e k abszolút m e n n y i s é g é n e k a l a p j á n összeállított v i l á g r a n g l i s t á n h e l y ü n k e t k e r e s s ü k , az a l á b b i k é p e t n y e r jük: — Búzából évi kb. 4 100 000 t o n n a t e r m e l é s ü n k k e l a n a g y o n előkelő 13. h e lyen állunk, s egyetlen o l y a n o r s z á g s e m előz meg, a m e l y n e k t e r ü l e t e k i s e b b v o l n a R o m á n i á n á l (egyébként a l e g n a g y o b b t e r m e l ő k — s o r r e n d b e n — a Szovjetunió 71 000 000 t o n n á v a l , a K í n a i N é p k ö z t á r s a s á g k b . 33 000 000-val, az A m e r i k a i Egyesült Á l l a m o k kb. 30 000 000-val, K a n a d a 15 000 000-val). — Árpából m é g a 30. h e l y e n s e m á l l u n k évi k b . 400 000 t o n n á s t e r m e l é s ü n k k e l , s ez meg is látszik á l l a t t e n y é s z t é s ü n k ö n , m e r t p é l d á u l a h á r o m s z o r k i s e b b t e r ü l e t ű D á n i a közel kilencszer a n n y i á r p á t t e r m e l , m i n t mi. — Zabból h e l y z e t ü n k m é g k e d v e z ő t l e n e b b , s z a b t e r m é s ü n k az u t ó b b i 30 é v b e n n e g y e d é r e c s ö k k e n t (most 120 000 t o n n a k ö r ü l mozog, u g y a n a k k o r az A m e r i k a i Egye s ü l t Á l l a m o k t e r m é s e 15 000 000 t o n n a , de r a j t a kívül m é g 9 ország t e r m e l 1 000 000 t o n n á n á l többet). — Kukoricából a 8. h e l y e n állunk, s E u r ó p á b a n csak Jugoszlávia előz m e g b e n n ü n k e t , de m é g így is a v i l á g t e r m e l é s 2,2%-át a d j u k , m í g az Egyesült Á l l a m o k 42,4% -át, a Szovjetunió 10,8%-át, M e x i k ó 2,7%-át. — Burgonyából a z e u r ó p a i á l l a m o k közül is 10 megelőz b e n n ü n k e t , k ö z t ü k a kis H o l l a n d i a is; a m i évi 2,6—2,7 millió t o n n á s t e r m e l é s ü n k k e l s z e m b e n p é l d á u l Lengyelország 38 millió, az N S Z K 25, F r a n c i a o r s z á g és az N D K 13 millió t o n n á t t e r m e s z t ; mi a v i l á g t e r m e l é s n e k p o n t o s a n 1%-át adjuk. — Almából a z 1961—1965-ös évek á t l a g á b a n a v i l á g t e r m e l é s 0,8%-át t e r m e l j ü k , B u l g á r i a 1,8%-át, M a g y a r o r s z á g 1,6%-át. — Az i d é n h a z á n k b a n volt a b o r á s z a t i v i l á g v e r s e n y , t e h á t szőlőtermesztésünk
ál-
t a l á n o s m e g b e c s ü l é s n e k ö r v e n d , de m e n n y i s é g i l e g a v i l á g ö s s z t e r m é s é n e k l,7°/oát t e r m e l j ü k . (Ezzel k a p c s o l a t o s a n é r d e m e s m e g e m l í t e n i , h o g y a v i l á g r a n g l i s t a első 5 h e l y é n e u r ó p a i országok á l l a n a k , s T ö r ö k o r s z á g — a h o l v a l l á s i o k o k b ó l a b o r fo gyasztása j e l e n t é k t e l e n — a szőlőtermesztésben v i l á g v i s z o n y l a t b a n a 4. helyet fog lalja el.) — Szarvasmarha-, sertés- és juhállományunk n e m biztosít h e l y e t a v i l á g r a n g lista első 15 helyezettje között, a m i n e m is meglepő, h a a z ország összterületét s ezen b e l ü l a t a k a r m á n y t e r m ő t e r ü l e t e k e t vesszük a l a p u l . Az m á r é r d e k e s e b b a z o n b a n , h o g y a l e g t ö b b s z a r v a s m a r h á t I n d i á b a n (ahol a t e h é n szent állat), a legtöbb sertést a K í n a i N é p k ö z t á r s a s á g b a n , a l e g t ö b b j u h o t A u s z t r á l i á b a n t a r t j á k , m e r t v i szont a világ hústermelésében az A m e r i k a i Egyesült Á l l a m o k , a tehéntejés vajter melésben a S z o v j e t u n i ó áll az élen, t e h á t n e m azok az országok, ahol a legtöbb h ú s t e r m e l ő állatfajt t a r t j á k ; c s u p á n A u s z t r á l i a őrzi első h e l y é t a j u h á l l o m á n y m e l l e t t a g y a p j ú t e r m e l é s b e n is, ahol a h a r m a d i k h e l y e n — 281 000 t o n n a t e r m e l é s s e l (a mi 23 000 t o n n á n k k a l s z e m b e n ) — Ú j - Z é l a n d áll. T a n u l m á n y u n k k e r e t e i a felsorolt a d a t o k részletesebb elemzését n e m teszik lehetővé, a n n y i k ö v e t k e z t e t é s a z o n b a n leszűrhető, hogy m e z ő g a z d a s á g u n k kifejezet ten g a b o n a t e r m e s z t ő jellegű (búzából és k u k o r i c á b ó l v i l á g v i s z o n y l a t b a n is s z á m o t t e v ő m e n n y i s é g e t t e r m e s z t ü n k ) , d e k í v á n a t o s , hogy h e k t á r h o z a m a i n k a t ezekből is j e l e n tősen emeljük, m e r t az 1959—1965-ös évek á t l a g á b a n b ú z á b ó l a h a z a i h e k t á r h o z a m 1404, k u k o r i c á b ó l 2180 kg volt, a m i a legfejlettebb m e z ő g a z d a s á g ú országok t e r m é s átlagaihoz viszonyítva m é g kevés. T e j t e r m e l é s ü n k b e n az elméleti potenciális lehetőségek j o b b a k , m i n t a m i t e d d i g e l é r t ü n k , hiszen 1966-ban i s t á l l ó á t l a g b a n csak 1635 liter volt a t e j h o z a m , m í g u g y a n a b b a n az é v b e n B u l g á r i a 200, C s e h s z l o v á k i a és M a g y a r o r s z á g 400, az N D K 1440 liter rel t e r m e l t többet, H o l l a n d i á b a n , B e l g i u m b a n , D á n i á b a n , az N S Z K - b a n k b . 2000 l i t e r r e l v o l t m a g a s a b b az egyedi h o z a m . Mi egy számosállattól 1965-ben 64 kg h ú s t n y e r t ü n k , B u l g á r i a , Anglia, F r a n c i a ország és Olaszország 100—110, Lengyelország és a z N D K 115, Csehszlovákia, M a gyarország és az N S Z K 128—140 kg-ot. M i n d a t e j - , m i n d a h ú s t e r m e l é s r e v o n a t k o z ó a d a t o k a m e l l e t t szólnak, hogy indokolt m é l y r e h a t ó a n elemezni azokat az okokat, a m e l y e k a k e d v e z ő b b e r e d m é n y e k elérését gátolják. Lehetőségek A lehetőségeket vizsgálva, az e r e d m é n y e k e t befolyásoló n a g y s z á m ú tényező k ö zül m e g k í s é r e l ü n k n é h á n y a t k i e m e l n i . A p á r t - és á l l a m v e z e t é s n e m egy e s e t b e n r á m u t a t o t t , hogy a szocialista R o m á n i a m e z ő g a z d a s á g a gyors ü t e m ű fejlődésének a l a p v e t ő feltétele a n a g y o b b fokú gépesítés, a v e g y i p a r t e r m é k e i n e k sokkal szélesebb k ö r ű f e l h a s z n á l á s a — a m i t s a j t ó n k á l t a l á b a n kemizálásnak n e v e z — és v é g ü l az öntözéses gazdálkodás nagyarányú kiterjesztése. Hogy e h á r o m tényező d ö n t ő szerepe kétségtelen, azt s z á m o s ország p é l d á j a bizonyítja. A v e g y i p a r h á r o m — a m e z ő g a z d a s á g s z e m p o n t j á b ó l legfőbb — t e r m é k c s o p o r t j a : a m ű t r á g y á k , a n ö v é n y v é d ő - és gyomirtószerek. A m ű t r á g y a f e l h a s z n á l á s és a t e r m é s á t l a g o k n ö v e k e d é s e közötti pozitív összefüggés s z e m l é l t e t é s é r e egyetlen s z á m s o r t közlünk. N é m e t o r s z á g b a n (1946 u t á n a z N S Z K - b a n ) a z a d a t o k a következőket mutatják:
Időszak
Gabonafélék ter mésátlaga tonna/ha
1878—1900 1900—1914 1915—1929 1930—1945 1946—1959 1958—1959
1,37 1,87 1,65 1,99 2,57 2,90
Műtrágya-fel használás kg/ha 8,2 24,4 42,8 66,6 112,2 154,0
Megjegyzés
I. v i l á g h á b o r ú k o r s z a k a (visszaesés)
A n ö v é n y v é d ő - és g y o m i r t ó s z e r e k h a s z n á l a t á n a k e r e d m é n y e s s é g é r ő l t e r m é s z e t e sen n e m á l l h a t n a k r e n d e l k e z é s ü n k r e ilyen meggyőző a d a t o k , m e r t az e r e d m é n y e k fel m é r é s e k o r sok k í v ü l á l l ó tényező befolyása é r v é n y e s ü l . De azt p é l d á u l a l a i k u s is tudja, hogy m a m á r e r e d m é n y e s e n szőlőt t e r m e s z t e n i r e n d s z e r e s p e r m e t e z é s n é l k ü l n e m lehet. De é p p ú g y igaz a z is, hogy a szocialista mezőgazdasági n a g y ü z e m e k b e n i n t e n zív n ö v é n y t e r m e s z t é s m a g a s fokú gépesítés n é l k ü l szintén e l k é p z e l h e t e t l e n . E t é r e n a g é p t e r v e z ő k n e k , a g é p g y á r t ó i p a r n a k a legtöbb pótolnivalója főként a zöldségter mesztésben h a s z n á l h a t ó mezőgazdasági gépek és m u n k a e s z k ö z ö k g y á r t á s a t e k i n t e t é ben v a n . M i n d h á r o m fő tényező f a j s ú l y á n a k gazdaságok anyagi teherbíróképességével.
növelése
azonban
szorosan
összefügg
a
S itt — h a tisztán a k a r u n k l á t n i — n e m h a g y h a t ó figyelmen k í v ü l az, hogy a szocialista b ő v í t e t t ú j r a t e r m e l é s t ö r v é n y e i é p p ú g y é r v é n y e s e k a m e z ő g a z d a s á g b a n is, m i n t a n e m z e t g a z d a s á g többi á g á b a n . E b b ő l a s z e m p o n t b ó l t e k i n t e t b e kell v e n n i a k e d v e z ő t l e n e b b feltételekkel r e n d e l k e z ő dombvidéki gazdaságok hátrányos hely zetét, a m i idővel csak fokozódhat: vagyis a d o m b v i d é k i és síkvidéki gazdaságok gazdasági ereje közötti k ü l ö n b s é g e k az előbbiek h á t r á n y á r a e g y r e n ö v e k s z e n e k . Ez oda vezet, hogy a t a g s á g n a k a t e r m e l ő s z ö v e t k e z e t b ő l s z á r m a z ó j ö v e d e l m e gazdasá g o n k é n t g y a k r a n n a g y o n eltérő lesz. Ez pedig m á r k o m o l y a b b t á r s a d a l m i p r o b l é m á k a t v e t fel. Ezért m e g o l d á s r a v á r a z a feladat, hogy a m o s t o h á b b t e r m é s z e t i , fő ként hátrányosabb terepviszonyokkal rendelkező dombvidéki termelőszövetkezetek b e r u h á z á s i lehetőségeit m i k é n t l e h e t n e g y o r s a b b ü t e m b e n fokozni, s b e r u h á z á s a i k a t — a k á r saját a l a p j a i k b ó l , a k á r á l l a m i h i t e l e k b ő l s z á r m a z n a k — m i k é n t l e h e t n e gazdaságilag h a t é k o n n y á t e n n i . K o r s z e r ű e n g a z d á l k o d n i a feladatok s z í n v o n a l á n álló s z a k i s m e r e t e k n é l k ü l m a m á r n e m lehet. És itt — a n é l k ü l , hogy v u l g a r i z á l n i a k a r n á n k — r á kell m u t a t n u n k : m i n d a d d i g , a m í g egy á l l a t g o n d o z ó v a l n e h é z m e g é r t e t n i , hogy a f e h é r j é k n e k m i l y e n döntő s z e r e p ü k v a n az állatok t e r m e l é s é b e n , n ö v e k e d é s é b e n , a m í g egy mezei b r i g á dos — t ö b b éves e minőségbeli m ű k ö d é s u t á n — n e m t u d k ü l ö n b s é g e t t e n n i a r o v a r irtószer és a gyomirtószer között ( m á r p e d i g ez n e m r i t k a jelenség), a d d i g m i n d m e g a n n y i a n y a g i r á f o r d í t á s m e l l e t t sem v á r h a t u n k az erőfeszítésekkel a r á n y b a n álló e r e d m é n y e k e t . Azt hiszem, s t r u c c p o l i t i k a v o l n a azzal á l t a t n i m a g u n k a t , hogy a t e r melőszövetkezetek brigádosai, állatgondozói és m á s á l l a n d ó m u n k a h e l y e n t e v é k e n y kedő dolgozói a mezőgazdasági t ö m e g o k t a t á s ú t j á n megszerezték a szükséges szak i s m e r e t e k e t . Az igazság u g y a n i s az, h o g y a s z a k m a i m ű v e l t s é g megszerzéséhez n e m elég a passzív jellegű t a n u l á s (tanfolyamok — h i á n y z á s o k k a l b ő v e n t a r k í t o t t — végig hallgatása), h a n e m olvasni is kell, saját i n d í t t a t á s b ó l , t u d á s s z o m j b ó l , a m ű v e l ő d é s szükségességének felismeréséből, ö n k é n t e s e n is. Ma a mezőgazdasági t e r m e l ő s z ö v e t k e zetek z ö m é b e n m é g az a g r á r m é r n ö k az e g y e t l e n k é p e s í t e t t s z a k e m b e r , s úgyszólván
teljesen h i á n y z a n a k a középfokú és szakiskolai k é p z e t t s é g ű „áttételek" a szövetkezeti tagok felé. De n e m e l h a n y a g o l h a t ó az e r e d m é n y e s s é g e t befolyásoló t é n y e z ő k közül a t e r m e l ő szövetkezeti t a g o k m u n k á h o z v a l ó viszonyulása, m a g a t a r t á s a , erkölcsi szemlélete sem. Illetékes t é n y e z ő k á l l a n d ó a n k e r e s i k e lényeges k é r d é s m e g o l d á s á n a k l e g r ö v i d e b b útjait, ez a z o n b a n eddig főként az a n y a g i é r d e k e l t s é g fokozásának l e g k ü l ö n b ö z ő b b f o r m á b a n v a l ó a l k a l m a z á s á r a korlátozódott. E n n e k t ú l h a j t á s a p e d i g n e m e g y s z e r az egyéni anyagi é r d e k e k n e k m i n d e n m á s é r d e k fölé helyezésében n y i l v á n u l meg, a m i n e k a gazdaság — és az egészséges közszellem — n e m h a s z n á t látja, h a n e m k á r á t vallja. T ö b b ízben e m l í t e t t ü k , hogy á l l a t t e n y é s z t é s ü n k p e r s p e k t í v á i n a k j a v í t á s á h o z fel t é t l e n ü l m e g kell o l d a n i a t a k a r m á n y o z á s egyik k u l c s k é r d é s é t : a bőségesebb fehérjeel látást. E r r e sok m ó d kínálkozik. Ezek egyike a halliszt széles k ö r ű felhasználása. M a korszerű t e n g e r i h a l á s z h a j ó - f l o t t á n k v a n , a m e l y a h a l b a n g a z d a g ó c e á n o k a t is járja. Feltételezhetően v o l n a lehetőség jelentős m e n n y i s é g ű hallisztet is g y á r t a n i a k e vésbé é r t é k e s halfajokból. M á s i k lehetőség — a m i v e l egyes szomszédos szocialista országok é l n e k is — a hazai g y á r t á s b ó l és i m p o r t b ó l s z á r m a z ó s o v á n y t e j p o r és í r ó p o r n a g y o b b m é r v ű felhasználása a t a k a r m á n y o z á s b a n (ez p é l d á u l k i t ű n ő e n b e v á l i k a h ú s s e r t é s n e v e lésében). Idevágóari a h a r m a d i k lehetőség a melegégövi országokból származó, a r á n y l a g olcsó o l a j p o g á c s a d a r á k beszerzése, a m i r e — úgy véljük, a n é l k ü l , hogy a v o n a t k o z ó k ü l k e r e s k e d e l m i a d a t o k b i r t o k á b a n v o l n á n k —, l e n n e mód, hiszen az e t e r m é k e t e x p o r t á l ó országok zöme a fejlődő országok közül k e r ü l ki s — deviza felhasználása n é l k ü l — i p a r i , elsősorban g é p e x p o r t t a l is kiegyenlíthető, vagyis az á r u c s e r e k o m penzációs a l a p o n is m e g o l d h a t ó v o l n a . A m e z ő g a z d a s á g i k u t a t á s n a k , az agrárszociológiának, a t á r s a d a l o m l é l e k t a n n a k , az a g r á r g a z d a s á g t a n n a k , a m e z ő g a z d a s á g i á r p o l i t i k á n a k , a g a z d a s á g t ö r t é n e t n e k , a t u d o m á n y o s m u n k a s z e r v e z é s n e k , a mezőgazdasági p é n z ü g y i és h i t e l p o l i t i k á n a k , az á l t a lános és s z a k m a i m ű v e l ő d é s ü g y i p o l i t i k á n a k , az ü z e m g a z d a s á g t a n n a k t e h á t m é g a k a d t e n n i v a l ó j a a m a g a m u n k a t e r ü l e t é n , hogy fokozatosan, biztos a l a p o k o n t o v á b b l e n d í t s é k a fejlődést. Nagy Miklós
Benkő Berta
Mrazek rajza
JEGYZETEK
H ú s z év ó t a a legkülönbözőbb foglalkozást űző dolgozók — a fővárosban ugyanúgy, mint az ország legtávolabbi sarkában — rendszeresen kézhez kapják pártunk Köz ponti Bizottsága elméleti és politikai szócsövének, új folyamban megjelent Lupta de c l a s ă - n a k a számait. Ez a folyóirat, amely a párt megalakulását előkészítő 1920-as forradalmi forrongás idején született, nemcsak címlapján hirdette, de maga is átélte az osztályharcot a terror és illegalitás véres valóságában. Po rából megelevenedő főnixként mindig újjáéledt, akárhányszor eltaposta a polgári-földesúri rendőrgépezet. 1926, 1934, 1938 — az újramegjelenés évei mintegy jelezték, hogy a harci hagyományok folytatásában nincsen végpont. 1948 döntő fordulatot jelentett ebben az áldozatos újjászületés-láncolatban. A népi forradalom győzelmének körülményei között a L u p t a de clasă a ha talomra került munkásosztály pártjának elméleti tükre és tájékoztatója lett. S húsz éve híven betölti e felelősségteljes hivatását. E két évtized alatt hányszor és hány helyen találkoztunk már vele. Meg figyeltem az akadémikus íróasztalán a tekintélyes szaktudományi folyóiratok mellett, voltam kis hegyi településen, s láttam, hogy a háromtagú alapszer vezet titkára a párttagfelvételről szóló cikket tanulmányozza benne, a könyv tárak olvasótermeiben a geológusés történész-hallgatók, kémikusok és jö vendő jogászok készítettek jegyzeteket könyvészeti anyagként megjelölt ta nulmányaiból. Az alapfogalmakat tisztázó politikai körök, a marxizmus—leni nizmus esti egyetemeinek hallgatói egyaránt ebből a bővizű forrásból alap vető ismereteket merítettek a párt- és az államépítésre vonatkozóan, a széles olvasóközönség ebből tanulmányozhatta leginkább államunk bel- és külpoli tikáját, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalmat foglalkoztató kérdé seket, a népek demokráciáért, nemzeti függetlenségért és társadalmi hala dásért vívott harcának főbb problémáit. Az irodalom és művészet művelői ugyanúgy megtalálták benne a párt hozzájuk intézett szavát. Mint a gazda sági élet különböző szektoraiban dolgozók, a marxista ideológia propagan distáinak ugyanúgy nélkülözhetetlen forrásmunkája volt, mint a természet tudományi kutatás bármelyik ágában tevékenykedő szakembereknek. Nem csak a párthoz tagsági könyvük révén szervezetileg is kötött dolgozókat ne velte, formálta, hanem a széles tömegeket is, akik közül sokan talán éppen a lap tudatformáló ereje révén találták meg helyüket a pártban. Ha kell, könyörtelenül lesújt az ellenséges eszmékre — betöltve a kol lektív bíráló szerepét —, vállalja a gazdasági élet szocialista megszervezésé ben a kollektív szervező funkciót, soha nem szűnik meg kollektív agitátor,
propagandista és nevelő lenni. Húsz év a harc mezején, mégpedig olyan front szakaszon, ahol a toll a fegyver s a stratégiai cél az emberek tudatának meghódítása a marxizmus—leninizmus számára — így jellemezhetjük az új formában megjelent L u p t a de clasă két évtizedét. A pártunk IX. kongresszusán kidolgozott program megköveteli a szo cialista építés hazai kiteljesítésében az ideológiai tevékenység kiszélesítését, jelentőségének növelését, a marxi—lenini tanítás alkotó továbbfejlesztését. En nek a feladatnak a tekintélyes részét pártunk központi elméleti és politikai folyóirata vállalja magára, amely a tematika kibővítésével, a termékeny vé leménycsere biztosításával, az elméleti és gyakorlati kérdések hozzáértő elem zésével tájékoztató szerepet tölt be országunk ideológiai életében. Balázs Sándor
Nagybányától
— az új h a n g o k i g
Voltaképpen tartoztam a látogatással. Adósa voltam a vásárhelyi Pittner Olivérnek egy félbemaradt beszélgetés sel, s ezen felül is egy műteremlátogatással, amely régi és jogos várakozásunkat hivatott igazolni. 1965 tavaszán találkoztunk először. Egy cikkemhez gyűjtöttem anyagot, azért is jöttem el Marosvásárhelyre. A két háború közti nagybányai festészet egyik viharos korszakának története érdekelt, s tudtam, hogy Pittner Olivér egyike azoknak a kortársaknak, akik legtöbbet és legszemélyesebb tapasztala taikból tudnak erről mesélni. Meginvitált a műtermébe. Csupa új vásznat mu tatott, olyanokat, melyeken valóban alig száradt meg a festék. S mert tet szettek a képei, írtam róluk. Írtam a festő magáratalálásáról, egy különös mű vészpályáról, amely ígéretes íveléssel az erdélyi avantgard-művészet élvonalá ban indult, hogy azután szinte érthetetlen kieséssel két évtized múltán találja meg ismét a helyét. Pittner ma is szívesen beszél a régi Nagybányáról. Úgy tűnik, kifogyha tatlan a harmincas évek festőtelepi életének sztorijaiból. Pályakezdésének, fia talságának legszebb évei egybefonódnak a „havasalji Barbizon" háború előtti évtizedének történetével. Egy korszakkal, melynek történeti feldolgozásával még mindig adósok vagyunk. Beszélgetésünk
így
lett folytatása
a három
évvel
ezelőttinek.
— Nem vagyok tősgyökeres nagybányai, de éltem azt a korszakot, min den rezdülésének részese voltam. Színes, eleven emlékképeim maradtak, és nem hinném, hogy tévednék az értékelésben. 1930-ban kerültünk Bányára — me séli belemelegedve a beszélgetésbe —, nem sokkal azután, hogy apám keserűen és csalódottan hazahozott bennünket balsikerű argentinai szerencse-kísérté sünkből. A Nagybányai Festők Társasága és a szabadiskola már a végét járta. Thorma visszavonulása után Krizsán és Mikola vezette az iskolát. — nem raj tuk múlott, de a hanyatlás mindenképpen érezhető volt. És paradox módon éppen ez a korszak az, amikor Nagybánya közvetítő állomása, felerősítője lesz a Nyugatról beáramló avantgardista képzőművészeti irányzatoknak. Baloldali
festők erős, összeforrott csoportja alakul ki. E csoportnak semmi cionális nagybányai festészethez, ám annál több a baloldali, a sőt nyíltan kommunista mozgalmakhoz.
köze a tradi „szimpatizáns",
Sokak számára emlékezetes marad egy epizód. 1930-ban valósággal be robbant a művésztelep életébe egy fiatal, rendkívül tehetségesnek induló mű vész. Kunovits András volt a tragikus sorsú, később öngyilkosságba menekülő Vaszary-tanitvány. „Megvadította" a fiatalokat. Kunovits Bandi, a régi Korunk olvasó, a meggyőződéses kommunista hintette el bennünk a tagadás magvait... — Nem kellene-e mégis korábbra tenni az avantgardizmus háború utá ni térhódításának dátumát? — vetem közbe, megszakítva az emlékezés fonalát. — Feltétlenül. A talaj előkészítésében komoly munkát végzett Ziffer Sán dor, a nagybányaivá honosult Jándi Dávid és párizsi korszaka után Klein József. Sokat köszönhetünk a Bányán gyakori vendégként megforduló kubista Kmetty Jánosnak, az analitikus formabontás és expresszionizmus mestereként ismert Perlrott Csabának és a velük együtt közös nagybányai kiállításra is vál lalkozó Mattis Teutschnak. Mund Hugó és Dömötör Gizella ugyancsak a kubiz mus hazai térhódítását segítették elő a húszas évek elején. Az említett epizód annyiban kapcsolódik e folyamathoz, régivel e k k o r izmosodik m o z g a l o m m á . A történet folytatása ben a „rendbontókat" kizárják a festőiskolából.
hogy a szakítás a közismert: 1931-
Körünkhöz tartozott már ekkor az illegális mozgalomban is szerepet ját szó művészek közül az ukrajnai munkatáborban elpusztult Katz Márton, to vábbá Vida Géza, Agrikola Lidia, Csizér Lilla és Kahán Sára. Ez a csoport, köztük magam is, előbb Klein József, majd Ziffer szárnyai alatt dolgozott. S ha később szét is szóródtak, az új iránti fogékonyság dinamizmusával a cso port feltétlenül új színt hozott a nagybányai iskola utolsó periódusának törté netébe... A hitelesség kedvéért csupán még annyit tennék hozzá: lázadásunk tudatossága ellenére, egy sarkigazságra csak később jöttünk rá. Nevezetesen arra, amit Hidas Antal olyan remek írói képletben határozott meg: N e m m i n den m o d e r n m ű v é s z baloldali a k é t h á b o r ú között, d e a b a l o l d a l i a k m i n d m o dernek v o l t a k . . . Emlékei közt kutatva, kevés szó esik a saját képeiről. Pedig hát Pittner maga is részese volt az új keresésének. A harmincas években meggyőződéses híve lesz a kubista formabontásnak. Képeiből kevés maradt meg, de elegendő arra, hogy nyomon kövessük a fejlődés ívét. Kubista portrék (köztük egy repró ban is ismert önarckép), tájak, ötletes montázsok. Kiolvasható belőlük, hogy al kotójuk a kubizmust nem az absztrakció felé, hanem a valóság talajáról fej leszti tovább. Vásznai szociális tartalommal telítődnek, a nyomorúságos bá nyászsors, a fernezelyi kohók munkásainak életét tükrözik. Nem lepődik meg a kérdésen: — Nyolc-tíz éve kezdődött új korszakának, magáratalálásának van-e köze a harmincas évek formabontó kísérleteihez? — Ha így volna, azt jelentené, hogy nem változtam. A múlt elkísérő em lék maradt, de azóta új h a n g o k a t hallok. Talán segesvári képeimmel kezdő dött... Kerülöm az úgynevezett „nagy témákat". Az intimebb részmotívumok fognak meg, amelyeknél a természeti kép csak alapja az indításnak. Sokan szürrealista beütéseket fedeznek fel képeimen. Nem tagadom, hogy ennek is része van a megújhodásban, de ez nem az öncélú stíluskeresés útja, mint ahogy sokat emlegetett dekoratizmusom sem önmagáért való... S hogy
valóban
így van: képei
dokumentálják
a legjobban.
A
régebbiek
közül néhány Van Gogh-os színekkel megfestett csendélet, álomszerű fákkal és házakkal benépesített táj, újabban pedig gyökerek és törzsek együtteséből épített, a valószerűt a fantasztikummal társító festménye. A szürrealizmust nem klasszikus formájában asszimilálja, csupán eszközként, elvonatkoztatva fejezi ki vele a dolgok belső intimitását és hangulatát. Murádin Jenő
H a l ó d ó ösvény p e r e m é r e Útravaló falumbelieknek Hozzátok szegődöm örömömmel, ünnepeljünk! De csak küldöttem e kö szöntő, magam maradok néhányfélórás önkéntes száműzetésre. A hídkarfákra kössetek szalagot, mint lakodalomkor szokás, s vidámságotok magasodjon dísz kapuvá a faluvégen: üdvözlet neked, aszfaltos útba öltözött civilizáció! ...Ha így lát valaki, tán fáradt vándornak képzel. Pedig csak leszegem a fejemet, hogy az öreg ösvényt figyeljem. Ki tudja, látom-e még? Ami por ra kódik cipőmre, nem bírja sokáig, kétfelölről porcsfű, gaz hajlik össze szolgá lattevőn. A hajdan sima földpántlika eltűnőben, az ösvényen fű sarjad. Méricskélem, mi kezdte ki az ösvényt, mivel kezdődött lassú halála. Gyil kosságok jutnak eszembe, s azt mondom: az ok a félelem. Különben elintéz hetném annyival is, hogy ... jött az autó. Kolozsvártól hazáig tizennyolc kilo méter Szászfenesen s Magyarlónán keresztül. De Lónát kihagyva, át a Bük kön, jóval rövidebb. Emberemlékezet óta ezt az utat járták földieim, s a sze kerek is a dombos erdőn vágtak át, hacsak nem volt túl nagy a teher. A Csárda körül jut eszembe, keresem is a szekérút nyomait, hiába. Hogy is le hessen szekérnyom, ha egyszer nincsenek szekerek. Hallom, Gyuri (a Szamaras) az egyetlen, aki Jézus keresztjét hátukon cipelő „csikóival" még bezötyög Ko lozsvárra. (A szamarat állítólag nem adózzák, s közülük három megteszi azt, amit két kisebb ló.) Pedig nem is olyan rég, hogy sorjáztak itt a szekerek. Persze, az autó... A Csárda helyét anyám mutatta. Ma sem tudom, volt, nem volt? Történe teit nagyanyám mesélte. Ki tudja, hátha csak kitalálta, hogy lekössön, hogy ne jusson eszembe, milyen hosszú az út, s milyen nehéz az átalvető. Békével nyugodjon. Még azt is mondta, hogy a csárdában (nóta van róla, amiből csak annyit őrzök, hogy „A fenesi csárdában ecet ég a lámpában") maga Rózsa Sán dor is mulatott. Könnyen meglehet. Mondta nagyanyám, hogy jött a hintó: ta lán a szentlászlói Halleré, vagy tőlünk, Magyarfenesről valamelyik Jósikáé. A Csárda előtt megállistálta volna a fényes hintót Rózsa Sándor. Úgy emlékez nek, egymaga állt szembe a négy kísérő darabonttal! S kérte a benn ülő kisaszszonyt, hogy tegyen szívességet; ha bemegy Kolozsvárra, hozzon öt forintért bocskorszeget. Nagyanyám úgy mesélte, hogy nem volt csúnya lány, a címe is talán kontessza. Visszafelé már nyolc darabonttal jött. Mégis eléjük ugrott lo ván a betyár: bocskorszeg?! Ha igaz, a gyávábbja rögtön megugrott. A mara dékkal megverekedett. Aztán került sorra a kontessza. Az udvarban halálra gyötörtek egy falubeli lányt, talán Rózsa Sándornak volt a szeretője. Bosszúból
a bocskor szegeket beverte az alélt kontessza talpába, s azután csapott a lovak közé, hogy hazáig rohanjanak. De mit nem gabalyíthattak ezen az úton az évszázadok? Hiszen csak bálra kapom a fejemet, s romjaiból reám tekint a Leányvár. Mentsvár a tatárdúlásokkor, de nekünk mítosz, legenda, vadregényes, félelmetes hely. S amint bandukolok az ösvényen végig, kicsit összekuszálódom, mert hiá ba civilizáció, atom, ez az ösvény félelmeket tartogatott még a tegnap is. Ta lán éppen innen, az erdő aljából cipelték el húsz és egynéhány évesen Ferit Nem tudom, kik tették. A falu sem tudja. Napokig keresték, tűvé tették a ren geteget, míg rá nem találtak; egy fán csüngött, lánccal felkötözve. Állítólag öngyilkosság? Azóta „...sötét erdőben hálva találták..." a szászfenesi süket némát is. Láthatott valamit? Lett volna mondanivalója az örökké erdőn kóborolónak? Valakik őt is megölték. Azóta négy faluban nincs nyugodtság. Ha kis autó áll meg valamelyik ház előtt, összesúgnak az emberek. Hiába száll ki vannak... Megint a szegin Feri ügyit kutatják..." ...Zötyögök egymagam, mint fáradt szekér. S tűnődöm afelett, ami menthetetlen: porcsfű, büdösfű, ezernyi gyomnövény nyújtózkodik az ösvény felé. Fojtó az ölelésük, akár a polipoké. Egymagam vagyok, a könnyeket is felidézhetem. Hogy megmaradnak a háromévesen hullatott könnyek... úgy látszik, már egy életre. Hulltak a könynyeim, mert anyám elveszített. Ültünk a Bükktetőn, Sanyink meg én. Édes visszament a csomagokért az aljba. Vártunk a csendben. Itt csendőrök s túl is fegyveresek. Hatalmas fák alatt ültünk, tálán éppen a határ vonalán, háború alatti, páni félelemben. Hogy végül is anyánk ránk talált? Persze. De amint közel harminc év távlatából nézek az agyagos földre, a fűszálakon könnyeit látom csillanni. A tetőről már látszik a falu tornya. Milyen megnyugtató. Békesség, öröm. Most arra is van erőm, hogy oldalt pillantva viszontlássam a szerelem mene dékét: a tenyérnyi tisztás szálas erdőbe metszett dekoráció. Csendjének bogár zenéje, eper-íze, feketenadály illata van Taposom az ösvényt, s mintha a lehetetlennel hadakoznék. Mintha vissza tudnám szorítani a gyomokat, hogy ne lepjék el az utat. Kút is volt itt, va lamikor karvastagságnyi érben buzogott fel a víz. A hely most posványos. De minek is. Bükk kútja, ha eltűnőben az út? Ami még hátra van a faluig, azt tikkadtan is megteszem. S közben mintha semmi sem fájna, a falu örömünnepéhez stimmolom magam — vitázva. A hídkarfákra persze kössetek szalagot, mint lakodalomkor szokás. S vidámságo tok díszkapuvá magasodjon a faluvégén: aszfaltos útba öltözött civilizáció, üd vözlet neked!!! Bazsó Z s i g m o n d
NEMZETKÖZI ÉLET
L ó f a r k a s zászló helyett tévé-antenna Látogatás Mongóliában
U l a n - U d e ! V o n a t u n k letér a t r a n s z szibériai v o n a l r ó l . D é l n e k t a r t u n k . Meg n é h á n y óra, N a u s i k n á l á t l é p j ü k a szovjet m o n g o l h a t á r t . A Szelenga völgyén h a l a d u n k a B u r j á t A u t o n ó m Szovjet Szo cialista K ö z t á r s a s á g t e r ü l e t é n . A felsza kadozó ködből feltűnnek az Altáj-hegység keleti n y ú l v á n y a i . E s t e tizenegy felé az e d d i g csendes m o n g o l ú t i t á r s a i n k é l é n k m o z g o l ó d á s a és beszéde csal ki v a s ú t i k o c s i n k folyosójá ra. — Ez m á r m o n g o l levegő — m o n d j a i z g a t o t t a n V p t a i , kis m o n g o l ú t i t á r s u n k , s t á r s a i v á g y a k o z v a t e k i n t e n e k előre. Ők m á r t u d j á k , érzik, közeledik Mongólia. V a k á c i ó r a m e n n e k haza, egyéves t a n u l á s után. Diesel-mozdonyunk hatalmas díszkaput világít m e g . R a j t a m o n g o l felirat. N e m é r t j ü k az írást, de abból, a h o g y a n izga t o t t a n m a g y a r á z z á k és az ö n k é n t e l e n ü l felajánlott kézfogásból t u d j u k , hogy ez volt az „Isten hozott." Megérkeztünk Mongóliába. A l í r á b ó l h i r t e l e n p r ó z a lett. M i n d i g mosolygó k í n a i h á l ó k o c s i - k í s é r ő n k , Li, d ü h ö s c s a p k o d á s a figyelmeztet, h o g y k e l l e m e t l e n m e g l e p e t é s s e l is szolgálhat M o n gólia. Még k é r d e z ő s k ö d n i sincs időnk, m i k o r Á j r á m b a r á t u n k elfojtott k á r o m k o d á s a figyelmeztet a légyveszélyre. H á lókocsinkat a nyitott ablakokon át el özönlik a s z ú n y o g o k s kis a p r ó , a k o l u m bácsi l e g y e k h e z h a s o n l ó vérszípók. F e l szereljük m a g u n k a t m i is légycsapókkal. Szuh-Bataarig sikerül megszabadulnunk k e l l e m e t l e n l á t o g a t ó i n k t ó l . Mi elég ü g y e t l e n ü l c s a p k o d t u n k , Li, a kis k í n a i , sokkal eredményesebben irtotta támadóinkat. Lassít, m a j d m e g á l l v o n a t u n k . Először tehetjük lábunkat Mongólia földjére.
Egymással v e r s e n y e z v e u g r á l u n k le a v o n a t r ó l . Ő k e t m á r v á r j á k , de r ó l u n k s e m f e l e d k e z n e k m e g . F e l v á l t v a , hol az egyik, hol a m á s i k k u m i s s z a l és szárított t ú r ó val kínál bennünket. Bizalmatlanul kós toljuk az erjesztett k a n c a t e j e t . K e l l e m e sen s a v a n y k á s íze ü d í t ő . ízlik. K i v i l á g í t o t t állomás, o l y a n , m i n t b á r hol, d e h i r t e l e n l ó p a t á k dobogása v e g y ü l zajába. M e g é r k e z e t t a n a g y b á c s i , l ó h á ton, v e z e t é k l o v a k k a l . Vptai, az e l e k t r o nika leendő mérnöke, innen m á r lóháton folytatja ú t j á t hazáig. A j u r t á j u k , a m i n t elbeszélte, csak k é t n a p i járóföldre v a n Szuh-Bataartól. Állomási nézdelődésünknek a vámvizs g á l a t v e t véget. H a n i n c s is m i é r t , ilyen k o r az e m b e r izgatott, de az u d v a r i a s v á m - és útlevélvizsgáló m o n g o l h i v a t a l n o k o k feloldják s z o r o n g á s a i n k a t . Utolsó é j s z a k á n k a v o n a t o n . A l v á s r ó l m o s t m á r szó s e m lehet. Mongol b a r á t a i n k v i d á m éneklésétől h a n g o s a kocsi. Világosodik. F á t l a n , füves d o m b o l d a lak v á l t j á k e g y m á s t n a g y o b b k i t e r j e d é s ű sík t e r ü l e t e k k e l . Egyik d o m b o l d a l t ö v é ben s z ü r k é s f e h é r s á t o r t ű n i k fel: ez a mongol j u r t a . T á v o l a b b v a s ú t i ő r h á z . A j u r t a felől g y o r s a n közeledik egy lovas. V o n a t u n k m á r az ő r h á z m e l l e t t v á r j a . Lóháton, k e z é b e n m a g a s r a e m e l v e a s á r ga zászlót, szabad u t a t jelez a m o s z k v a — pekingi gyorsvonatnak. Emelkedünk. Egy k a n y a r u t á n k i p i l l a n t v a a v o n a t ablakából, mintegy erkélyről, tárul elénk a mongol főváros. Ulaan-Bataar. Messziről, m i n t h a egy t ö r t é n e l m i film díszlete volna, hatalmas sátorváros. Odébb pillantva lökhajtásos repülőgép száll l e a m o d e r n r e p ü l ő t é r r e .
Közeledünk. A sátorvárosból mintegy varázsütésre e l é n k t á r u l a m a i Mongólia új központja, t ö b b e m e l e t e s épületeivel, televíziós a d ó t o r n y á v a l . M i n t h a egy n a g y építőtelep felvonulási t e r ü l e t é n v o l n á n k . Megsokasodnak a sínpárak, építőanya gokkal m e g r a k o t t t e h e r k o c s i k között fu t u n k b e az U l a a n - B a t a a r - i á l l o m á s r a . Szajn
bajna
uu
Mongol
— jó napot, Mongólia! B á r m e n n y i r e is m o d e r n az állomás é p ü lete, a n a g y v á r o s o k á l l o m á s a i n a k zajá hoz szokott f ü l ü n k n e k szokatlan a csend. K é s ő b b j ö t t ü n k r á , hogy ezen a v o n a l o n h e t e n t e csak k é t - h á r o m személyvonat j á r . E b b ő l is k e t t ő n e m z e t k ö z i j á r a t : egy p é n t e k e n , egy m e g s z e r d á n . A sok h e r c e - h u r c a u t á n jól e s n e egy fekete v a g y egy sör. Így k e r ü l t ü n k elő ször k a p c s o l a t b a a m o n g o l k o n y h á v a l . A m o n g o l ételek zsírozására kizárólagosan a j u h f a g g y ú t h a s z n á l j á k . Ez egy n a g y o n k a l ó r i a d ú s zsírféleség, a m e l y — t e k i n t e t b e v é v e a szélsőséges é g h a j l a t o t — h a s z nos is, c s a k . . . Mi E u r ó p á b ó l h o z t u k m a g u n k k a l az o r r u n k a t és e l ő í t é l e t e i n k e t a szagokkal s z e m b e n . I t t bizony n e m c s a k a j u h h ú s n a k v a n m e g az a bizonyos illa ta, h a n e m m i n d e n t á t h a t a z e r ő s b i r k a szag. H a sört és feketét n e m is, de k a p t u n k egy p o h á r m o n g o l teát. Egyszer csak hozzá kell szokni a helyi ízekhez. A faggyútól itt s e m s z a b a d u l h a t u n k : egy r é s z tea, egy r é s z k a n c a t e j , fűszerezve egy k i s d a r a b faggyúval, n a m e g sóval. L a s s a n m i n d e n megoldódott. S z á l l o d á n k v a l ó b a n n e m z e t k ö z i . E u r ó p a szívéből, a Balkán-félszigetről, segíteni kész b a r á t i országokból jött s z a k e m b e r e k százai l a k n a k e b b e n az é p ü l e t b e n . Geológusok, t e x tilgépszerelők, b ő r i p a r i s z a k e m b e r e k , é p í tészek, t é r k é p é s z e k , állatorvosok, é l e l m i szeripari mérnökök soknyelvű zajától h a n g o s az A l t á j szálló és k ö r n y é k e . A v á r o s d é l n y u g a t i részén, a Tola b a l p a r t j á n s é t á l u n k , itt é p ü l a l e g ú j a b b l a kótelep. S z i n t e ú g y érezzük, o t t h o n v a g y u n k Kolozsvárt, a Györgyfalvi n e g y e d új l a k ó h á z a i között. T o r o n y d a r u k e m e l i k h e l y ü k r e a szibériai h á z g y á r a k b ó l é r k e ző b e t o n e l e m e k e t . Meleg van, száraz, 40—45 fokos meleg. Feketehajú aprócska mongol gyereklány h a l a d el m e l l e t t ü n k . Ivóvíz u t á n k é r d e zősködünk. Eleinte n e m érti, a z t á n h i r telen megszólal, és r á m u t a t a n e m m e s z sze levő v í z c s a p r a : — Ott, ott a m a d z s a r !
Most m á r mi n e m é r t j ü k egészen. Csak e g y - k é t n a p m ú l v a világosít fel m i n k e t A l a d á r , m a g y a r u l beszélő m o n g o l b a r á tunk. U l a a n - B a t a a r v í z e l l á t á s á t m a g y a r v í z k u t a t ó k o l d o t t á k meg, sőt egész M o n gólia t e r ü l e t é n t ö b b m i n t 40 000 ártézi k u t a t fúrtak. Így lett t i s z t e l e t ü k jeléül a k ú t n a k „ m a d z s a r " a z elnevezése. U l a a n - B a t a a r l a k o s s á g a 240 000 főnyi, de ez n e m á l l a n d ó szám. É v r ő l é v r e n ő a lakosság száma, m i n d t ö b b e n és t ö b ben t e l e p e d n e k le, f e l h a g y v a eddigi n o mád pásztorkodó életmódjukkal. Mind több és t ö b b a z o k n a k a s z á m a , a k i k a k i a l a k u l ó i p a r i l é t e s í t m é n y e k b e n dolgoz n a k . M i n t e g y 50 000 új l a k á s h i r d e t i a fejlődés ü t e m é t . A z évezredes h a g y o m á n y o k k a l nem olyan k ö n n y ű szakítani. A v á r o s l a k o s s á g á n a k egy része m é g a m a i n a p i g is j u r t á b a n lakik. A m o n g o l j u r t a (sátor) a l a p r a j z a kör alakú, 6—8 m é t e r az á t m é r ő j e . Rácsos favázú, m e l y k ö z p o n t j á n á l , a t e t ő k a r i k á b a n eléri a k é t m é t e r e s m a g a s s á g o t . N e mezzel borítják, m e l y e t g y a p j ú b ó l v á n y o l n a k . Ez biztosítja a meleget. E r r e a n e m e z - b o r í t á s r a k e r ü l r á a s ű r ű n szőtt v á s z o n p o n y v a , a m e l y a széltől és esőtől védi a sátor lakóit. A j t ó n y í l á s a m i n d i g d é l n e k néz. K ö z é p e n , a t e t ő k a r i k a a l a t t , fadobogón áll a tűzhely. B a l r a az ajtó mellett v a n a k i s á l l a t o k és szerszámok helye. K é t o l d a l t fekvőhelyek és a sátor hátsó fala m e l l e t t l á d á k . A köztes t e r ü leten n e m e z - és b ő r t a k a r ó k b o r í t j á k a döngölt földet (városi j u r t á b a n a f a p a d lót). E r r e helyezik a m i s z e m ü n k b e n m o d e r n n e k t ű n ő alacsony, l a k k o z o t t asztal kát. Még s z e m b e t ű n ő b b az ellentét, h a ki megyünk a mongol pusztába. Itt még m o s t is l á t n i a n é g y k e r e k ű f a v á z r a h e lyezett igazi n o m á d s á t r a k a t . M i n t a nagy k a g á n o k idején, a p u s z t á k lakói m a gyű r ű a l a k ú j u r t a - t á b o r o k b a n , az ú n . „ k ü rijen"-ekben laknak. Meglepett bennün ket, de beszélgetéseink a l k a l m á v a l N y a m d a v a a d fiatal f i l m r e n d e z ő magyarázta, hogy a f o r r a d a l o m egyik legnagyobb e r e d m é n y e é p p e n ez a letelepítés volt, ami n e m m e n t olyan könnyen. Nehéz volt m e g m a g y a r á z n i , h o g y a fejlődés egyetlen helyes ú t j a a n o m á d é l e t m ó d felhagyása. C s a t l a k o z u n k egy fiatal m o n g o l p á r hoz, ú j , n i k k e l e z e t t sodronyos v a s á g y a t visznek magukkal a nyári sátorvárosba. Egy része u g y a n i s a l a k o s s á g n a k a régi szokásokat k ö v e t v e , h a n e m is v á n d o r o l , de l e g a l á b b n y á r á r a , m i n t a m a i idők b e a t n i k e i , e l h a g y j á k komfortos l a k á s u k a t
és j u r t á b a n élnek. M á s k ü l ö n b e n az e m iitett v a s á g y m a egyike a l e g k e r e s e t t e b b c i k k e k n e k az U l a a n - B a t a a r - i ü z l e t e k b e n . A m a i Mongólia l a k ó i n a k n a g y része m i n d i n k á b b i g é n y b e veszi a t e c h n i k a v í v m á n y a i t . S z á m t a l a n j u r t a t e t e j é n csil log a l ó f a r k a s zászló h e l y e t t t é v é - a n t e n na. M a j d n e m v a l a m e n n y i v á r o s i j u r t á b a n v i l l a n y világít. S o k a n v á s á r o l n a k új b ú torokat, s n e m k i s e b b ö r ö m ü n k r e ezek nagy része román termék. Széles, aszfaltozott, fákkal és b o k r o k kal szegélyezett u t c á k t a n ú s k o d n a k a k i alakuló n a g y v á r o s tetszetős képéről. Többemeletes házak sorakoznak, neonvilágítás. Az u t ó b b i é v e k b e n k é t m o d e r n szálloda, filmszínház, a L e n i n r ő l el nevezett m ű v e l ő d é s i o t t h o n , televíziós adó, n y o m d a i p a r i k o m b i n á t , n a g y á r u h á z é p ü l t . S születőfélben v a n az új i p a r n e gyed. Ez is a szocialista összefogás jel képe. I t t é p ü l t fel szovjet segítséggel a hőerőmű, amely Mongóliában bányászott fekete szénből a d e l e k t r o m o s e n e r g i á t . Az új t e x t i l - és k é s z r u h a g y á r , a bőrfeldol gozó üzem, élelmiszeripari kombinát (kenyér-, h ú s - és s ö r g y á r a k ) cseh, n é m e t , lengyel, bolgár, m a g y a r , szovjet és r o m á n dolgozók s z a k é r t e l m é t és segítségét bizonyítja. Stop!
Pirosat
jelez
a l á m p a az U l a a n - B a t a a r - i központ egyik útkereszteződésénél. A m o n g o l r e n d őre az ú t közepéről i r á n y í t j a k ö n n y e d m o z d u l a t o k k a l a forgalmat. Az a u t ó k m á r m e g t a n u l t á k . Az a p r ó , hosszúszőrű m o n gol ló m é g n e m . P i r o s ide, p i r o s oda, g a z d á j á v a l a h á t á n á t m e g y a tilosat jelző l á m p a alatt. Ez m é g m i n d n e m v o l n a b a j , de m i u t á n e l h a l a d m e l l e t t ü n k , úgy érezzük, hogy m o s t m á r m i is m e h e t ü n k . S n e m kisebb a m e g l e p e t é s ü n k , a m i k o r b e l e g a b a l y o d u n k a vezetékló kötőfékjé be H o s s z a b b ú t r a a m o n g o l s o h a s e m in dul el gyalog, s m i n t gépkocsi a p ó t k e r e két, m a g á v a l viszi a t a r t a l é k l o v a t . N e m felejtették el, b e l é j ü k idegződött, a h a r cos m i n d i g friss lovon lovagolt. U g y a n a k k o r m a g á v a l v i t t e élelmét, a z eleven termoszból kifejthető k a n c a t e j e t . N a g y k i t e r j e d é s ű , 200 X 300 m é t e r e s , b e tonlapokkal borított az Ulan-Bataari-i főtér. Északon b o k r o k k a l , v i r á g o k k a l éke sített p a r k övezi, délen a k o r m á n y i m p o záns p a l o t á j a . Előtte S z u h e - B á t o r és Csojbalszan mauzóleuma. A mongol nép mai t ö r t é n e t é n e k e k é t n a g y alakja vezette döntő forradalmi harcra népét. Tudásu k a t és i s m e r e t e i k e t az e m b e r t e l e n hazai
állapotok megváltoztatásáért vívott küz d e l e m n e k szentelték. Még a mi n e m filo lógus f ü l ü n k n e k is f e l t ű n t a „ b á t o r " szó, u g y a n i s ez azonos, t ö r ö k e r e d e t ű a m o n gol é s m a g y a r n y e l v b e n . U g y a n i t t , a fő t é r k é t o l d a l á n h e l y e z k e d i k el, e g y m á s s a l szemben, az O p e r a és B a l e t t s z í n h á z és a F i l m s z í n h á z . Az oszlopos, t i m p a n o n o s b e j á r a t ú o p e r a egyike U l a a n - B a t a a r leg szebb é p ü l e t e i n e k . A főtér közepén Szu h e - B á t o r lovasszobra. Szép, m o n u m e n t á lis, F a d r u s z kolozsvári M á t y á s - s z o b r á t j u t t a t j a e s z ü n k b e . E r r ő l beszélgetünk, m i közben az eső l a s s a n s z e m e r k é l n i kezd. E s ő k a b á t o s m o n g o l fiú t a r t felénk. — J ó n a p o t k í v á n o k — szólal m e g m a gyarul —, önök m a g y a r o k ? Csak n é z t ü n k e g y m á s r a , csodálkozva, s v á r t u k , hogy a m á s i k válaszoljon. Ő lett e z u t á n a mi kis ü d v ö s k é n k , hogy n e n e v e z z ü k h á z i t o l m á c s n a k . Tőle t a n u l t u k az első szavakat, h a b á r a legelsők, a kok, a m i k é k e t jelent, a mén, a m i l o v a t j e lent, a teme, a m i t e v é t jelent, egész k ö n y nyen ment. Annál nehezebben ragadt e m l é k e z e t ü n k b e a többi, m a g á n h a n g z ó k a t h a l m o z ó m o n g o l szó. A l a d á r — ő k é r t rá, hogy így nevezzük, hisz m á s o d i k k e resztapja az a m a g y a r geológus-csoport, mellyel e g y ü t t dolgozott n é h á n y h ó n a pig —, k i t ű n ő n y e l v é r z é k é n e k köszönheti, hogy ilyen r ö v i d idő a l a t t egészen jól elsajátította nyelvünket. De nemcsak a magyar nyelvet ismeri, t u d oroszul, s m o s t t a n u l v a s s z o r g a l o m m a l angolul is. Az esőben k ö p e n y e a l a t t szorongatja az orosz—angol szótárt. Húszéves. Most v é g zi m a g á n ú t o n a középiskolát. M i n t e l m e sélte, eddig n e m állt m ó d j á b a n t a n u l n i . Eltökélt s z á n d é k a , h o g y nyelvész lesz. H i r t e l e n e l v o n u l n a k a felhők, s m i n t h a s o h a s e m e s e t t volna, i s m é t s z á r a z az asz falt, A n a p p e d i g perzsel. N e m olyan egyszerű hozzászokni ehhez a mongóliai hirtelen hőmérsékletváltozáshoz. Nem rit k á k a n a p i 20—30 fokos h ő m é r s é k l e t - k ü lönbségek sem. A sok j á r k á l á s b a n , n é z e l ő d é s b e n elfá radva, megéhezve arra a következtetésre j u t u n k , hogy m o s t m á r dél v a n . Dél v a n , az igaz, de n e m M o n g ó l i á b a n . Ó r á n k r a p i l l a n t v a látjuk, hogy bizony esti h é t ó r a is e l m ú l t . Az ó r á i n k a t h o z z á i g a z í t h a t j u k a helyi időhöz, de a n n á l k e v é s b é a l k a l m a s e r r e a s z e r v e z e t ü n k : az időeltolódáshoz n e h e z e n t u d a l k a l m a z k o d n i . Ebéd vagy estebéd igazán m i n d e g y . V e n d é g l ő u t á n nézünk. Sajnálattal adják tudtunkra, hogy az U l a a n - B a t a a r s z á l l o d á b a n m ű k ö dő egyetlen v e n d é g l ő m á r bezárt. Este nyolc óra. Az egyik szomszédos é p ü l e t a b l a k á n b e t e k i n t v e jóízűen falatozó e m b e -
r e k e t p i l l a n t u n k m e g . F e l i r a t az ajtó l e lett: ZUUT. Kíváncsian s még éhesebben keressük a bejáratot. Eldugott ajtaját ne hezen k a p j u k meg, az é p ü l e t s z é l á r n y é k b a n levő o l d a l á n . B e l é p v e a z a j t ó n szűk e l ő t é r b e j u t u n k , i n n e n csak a m á s o d i k a j tón k e r e s z t ü l é r ü n k c é l u n k h o z . M i n t k é sőbb k i d e r ü l t , m i n d e n üzlethelyiség b e j á r a t a u g y a n i l y e n r e n d s z e r ű , így v é d e k e z n e k a zord, szeles, h ó - és h o m o k f ú v á s o s i d ő j á r á s ellen. Erősen k o n c e n t r á l t faggyúszag. Felcsil l a n a s z e m ü n k , jó h e l y r e é r k e z t ü n k . Itt h a z a i felvágottat is l e h e t k a p n i . K é r ü n k k é t a d a g p a r i z e r t . I s m é t csalódunk. S z e m r e é p p e n olyan, h a n e m k ü l ö n b , m i n t a hazai, csak az í z e . . . Ez b i r k a h ú s b ó l k é szült, a p r ó f a g g y ú d a r a b o k k a l zsírozva. K á r p ó t o l j u k m a g u n k a t b i r k a h ú s s a l töltött palacsintával. Színes
mongol
népviseletű
e m b e r e k f o r g a t a g á b a n l é p ü n k az o p e r a n é z ő t e r é r e . M i n t h a a z egész egy n a g y s z í n p a d volna, t ö m v e s t a t i s z t á k k a l . Itt, o t t t ű n i k fel egy-egy e u r ó p a i szabású r u ha. A l a d á r a t o l m á c s u n k és zeneeszté t á n k . Három szomorú halmocska az ősi m o n g o l d a l j á t é k címe. Ügy é r e z z ü k , fel v o n u l a z egész m o n g o l t ö r t é n e l e m , folk l ó r j á v a l együtt. A m ű zenéje k e l l e m e s az e u r ó p a i fülnek, h e l y e n k é n t k í n a i h a t á s is é r e z h e t ő . A d a l o k a t a z é n e k e s e k k e m é n y fejhangon, r e n g e t e g hajlítással a d t á k elő. A c s e l e k m é n y t n e m a színészek játéka, h a n e m a tánc, a merész mozdu latok, k o s z t ü m ö k , m a s z k o k j u t t a t j á k é r v é n y r e . Az e l ő a d á s f o l y a m á n n i n c s teljes csend a n é z ő t é r e n , a n é z ő k megjegyzése ikkel, közbeszólásaikkal k í s é r i k a j á t é kot. Úgy éreztük, e g y ü t t j á t s z a n a k a színészekkel. Rég e l m ú l t éjfél, s n e m t u d u n k á l m o t p a r a n c s o l n i m a g u n k r a . Ezt a furcsa j á t é k o t t a l á l t a ki s z á m u n k r a a z időeltoló dás. És m é g j o b b a n megcsúfolt r e g g e l e n ként, felkeléskor. A csillagok itt is teljes fénnyel r a g y o g nak, csak n e m a számunkra megszokott helyen. A Göncölszekér lekocsikázott a látóhatár aljára. Az ősi é s a l e g m o d e r n e b b közlekedési eszközök á l l n a k r e n d e l k e z é s ü n k r e . A teve és a ló m e l l e t t személyszállító r e p ü l ő g é pek. Azt m o n d j á k , a m o n g o l h a m a r a b b l á t repülőt, m i n t v o n a t o t v a g y gépkocsit. A h a t a l m a s t á v o l s á g o k a t a gyors r e p ü l ő gépek, de h a n e m sietős, a l ó - é s t e v e k a r a v á n o k győzik le. H a gépkocsin p r ó b á l n e k i i n d u l n i az e m b e r , a k k o r a csillagok u t á n v a g y i r á n y t ű v e l kell h a l a d n i a a z ú t
t a l a n , v é g e l á t h a t a t l a n p u s z t á n . A főváros k ö r n y é k é t gyalog is b e j á r h a t j a a k í v á n csi t u r i s t a . Na, n e m az a m e r i k a i . Ő k e t c s a k egy-két n a p r a r ö p í t i k á t Tokióból. Ami majd minden amerikai turista-cso p o r t r a jellemző, t ö b b s é g ü k h e t v e n e d i k évét betöltött, é k s z e r e k k e l teleaggatott idős hölgy. O t t h o n u n a t k o z n a k . Egzotiku mot s z e r e t n é n e k l á t n i . 160 t u g r i k u g r o t t a r e p ü l ő t é r p é n z t á r á n á l z s e b ü n k b ő l . N e m kis pénz, m é g i s n a gyon n e h e z e n a k a r t á k e l v e n n i . Sajnos, elég k ö r ü l m é n y e s s főleg lassú a kiszol gálás. N e k i k az időről m á s elképzeléseik v a n n a k . (Hogy c s a k m é g egy p é l d á v a l szolgáljunk. A v e n d é g l ő b e n , a h o v a végül is csak b e ü l t ü n k , n é g y k ü l ö n b ö z ő p i n c é r e n m i n t egy lassú stafétán k e r e s z t ü l j u t el a r e n d e l t étel a s z t a l u n k h o z . Az egyik nek feladtuk a rendelést, a másiknak ki fizettük, a h a r m a d i k elvitte a kifizetett rendelőlapot, s végül a negyedik többszö ri megszakítással, r é s z l e t e k b e n k i h o z t a az ételt. Még l e í r n i is hosszú, h á t m é g k i v á r n i . Ettől e l t e k i n t v e igen u d v a r i a s a k , m i n d i g mosoly ül arcukon.) R e p ü l ő n k gyorsan száll a m o n g o l p u s z t á k felett. K e d v e s lengyel l á n y a z ú t i társunk. Egyetemista. S z i n t e csodáljuk b á t o r s á g á t , egyedül v á g o t t n e k i a hosszú ú t n a k . T ö r t é n é s z . K a r a k o r u m , Dzsingisz k á n volt fővárosa v o n z o t t a ide K i n g á t . I t t született a n a g y m o n g o l b i r o d a l o m . Innen indult Európa, Kína, India meghó d í t á s á r a az A r a n y H o r d a . I t t állt a r é g m ú l t i d ő k b e n Dzsingisz k á n a r a n y p a l o tája. H a t s z á z é v u t á n n e h e z e n t u d j u k elképzelni, h o g y az e l ő t t ü n k lévő b u c k á k és s á n c o k a l a t t r e j t ő z n e k a régi k u l t ú r á k tanúi. Pedig, ahogy Kinga magyaráz za, így v a n . Az 1946—47-es á s a t á s o k m é g csak a t e r e p k i s részét t á r t á k fel, k ö z t ü k a t a t á r j á r á s b ó l i s m e r t Ogotáj k á n t e m p lomát. A jövő r é g é s z e i r e v á r a többi munka. H a első t a l á l k o z á s u n k Dzsingisz k á n ősi fővárosával n e k ü n k n é m i csalódást okozott is, a n n á l bővebben kárpótolta K i n g á t . Ügy látszik, a t ö r t é n é s z e k a fű a l a t t is m e g l á t j á k az é r d e k e s s é g e k e t . L é v é n e g y i k ü n k biológus, s z á m u n k r a é r d e k e s e b b volt a fű, a m e l y a v á r o s t b o r í t ja. A sztyepp n ö v é n y z e t e n é h a a kolozs vári szénafüvekre emlékeztet. Árvalány h a j a t lenget a szél, s k ö z t ü k piros v a d b a zsarózsa virít. Erős szagáról i s m e r h e t ő fel a v a d h a g y m a egy faja, m e l y e t a mongol k o n y h a szívesen h a s z n á l ízesítésre. A z O r h o n p a r t j á n e l t e r ü l ő puszta, a d é l r e előtűnő, h a t a l m a s csúcsokkal csip k é z e t t Angaji h e g y e k l á t v á n y a csodálatos. A f o r r a d a l o m ó t a ezen a v i d é k e n r i t k á n
d ö r d ü l t el lőfegyver. Ezt az a r a n y g y a p j a s t a k i n - a n t i l o p o k is t u d t á k . N i n c s m i t ő l félniük. A túlsó p a r t o n feltűnő csordáik b é k é s e n legelésznek m e g j e l e n é s ü n k u t á n is. K í v á n c s i a n b ú j n a k ki földalatti fede zékeikből a m o r m o t á k , s m i n t f o g k r é m r e k l á m modelljei m u t o g a t j á k hosszú m e t szőfogaikat, s z e m b e n é z v e a f é n y k é p e z ő géppel. N e m h i á b a szerepel az ó r i á s - m a dár majd minden mongol legendában. M i n t h a t a l m a s v i t o r l á z ó gépek, k ö r ö z n e k f e j ü n k felett az E u r ó p á b ó l m á r m a j d n e m teljesen k i p u s z t u l t keselyűk. A p u s z t á b a n elhullt állatok eltakarítói. Kiterjesztett s z á r n y u k a k é t é s fél m é t e r t is eléri. A s á m á n i z m u s szerint a föld szent volt és s é r t h e t e t l e n , k u r g á n (nomád t e m e t k e z é s i s í r h a l o m ) c s a k a v e z e t ő k n e k járt, de e z e k e t s e m á s t á k a földbe, h a n e m a holt t e s t r e földet h o r d v a e m e l t e k h a l m o t fölé j ü k . A k ö z e m b e r t a p u s z t a v a d j a i n a k és a k e s e l y ű k n e k h a g y t á k . A föld s é r t h e t e t lenségére vigyázva alakult a felkunkorí tott c s i z m a o r r i s . . . Ahogy autón délre haladunk a pusztá ba, jólesik a m o n g o l j u r t a l á t v á n y a . A s á t r a k k ö r ü l k i p á n y v á z o t t lovak. N e m messze t ő l ü k j u h n y á j legelész. K é k k a f t á nos, fekete s z e m ű l á n y ügyel a n y á j r a . K e z é b e n n y i t o t t könyv. M i n t h a csak itt h o n v o l n á n k a N a g y B i h a r tetején. J ö t t ü n k r e r i t k á s - f e h é r s z a k á l l ú m o n g o l jön ki a j u r t á b ó l . Beszél, v a l a m i t m a g y a r á z , sza v a i t n e m é r t j ü k , de a m o z d u l a t o k b ó l , b a r á t s á g o s mosolyából megérezzük, hogy szívesen l á t n a k . A m o n g o l v e n d é g l á t á s ősi etikettje Szerint m i is n a g y o n u d v a r i a s a k v a g y u n k . A v e n d é g l á t á s első órái b a n u g y a n i s csak a vendéglátó beszélhet, k ö z b e n ellát b e n n ü n k e t m i n d a z z a l , a m i jurtájában található. H i r t e l e n n e m is t u d j u k m i v e l viszonozni a n e k ü n k a j á n dékozott n a g y o n szép teveszőr-takarót. I t t n e m az a j á n d é k é r t é k e számít, h a n e m m a g a a mód, ahogy adják. Csekély n y e l v t u d á s u n k k a l a s z o k á s n a k megfelelően a z időjárásról, családról, á l l a t a i k r ó l k é r d e zősködünk. Kumiszt
idáig
csak
ü z l e t b e n v á s á r o l t u n k . Most m á r t ö b b e t t u d u n k róla, s illik is, h a m á r a mi ő s e i n k n e k is t á p l á l é k a v o l t . . . L á t t u k , h o g y a n fejik a k a n c á k a t és b ő r t ö m l ö k b e n t á r o l v a h o g y a n erjesztik a tejet. A b ő r t ö m lő f a á l l v á n y r a v a n felakasztva, a b e n n e le vő kancatejbe aludttejet öntenek, majd köpülik. A z s i r a d é k e l t á v o l í t á s a u t á n m a r a d t fehéres folyadék (író) e r j e d t á l l a p o t b a n a kumisz. A l k o h o l t a r t a l m a n e m nagy, alig 3—4%. Íze k e l l e m e s e n s a v a n y ú . A
m o n g o l o k n a g y m e n n y i s é g b e n víz h e l y e t t fogyasztják. A belőle főzött t ö m é n y ital, az arhi (mongol p á l i n k a ) 35—40 fokos. Megköszönve a szíves v e n d é g l á t á s t , s t ő l ü n k t e l h e t ő e n a j á n d é k a i k a t viszonozva, sok esőt k í v á n v a , b ú c s ú z u n k v e n d é g l á tóinktól. Zöld füves t é r s é g e k v á l t a k o z n a k sókivirágzással. A u t ó n k százával h a g y j a m a -
Mongóliai
maszk
ga mögött a k i l o m é t e r e k e t . N e m kell ü g y e l n i a forgalmi s z a b á l y o k r a . R a j t u n k k í v ü l a p u s z t á b a n n i n c s senki. De figye lem. Száz-kétszáz á l l a t b ó l álló m é n e s v á g t a t el m e l l e t t ü n k . Kulán, így h í v j a ezt a félvad lovat a mongol. A p r ó , hosszúszőrű, s á r g á s színű, f a r k a a földet sepri. H a n e m v o l n a a l a c s o n y n ö v é s ű a mongol, a k k o r l o v a g l á s közben l á b a a földet é r n é . Az ázsiai vadló, m o n g o l u l taki, kirgizül kerták m a m á r kiveszőfélben v a n . K e d v e l i a l a k a t l a n , csendes, sókivirágzásos p u s z t á k a t . Először P r z e w a l s k i í r t a le a D z s u n g á r i a i m e d e n c é b ő l és a L o p - N o r v i d é k é ről. Ma csak a mongol—szovjet h a t á r v i dékén, K o d b o k ö r n y é k é n t a r t a n a k szá mon négyszáz d a r a b o t . H o m o k s z e m e k e t v e r d e s a szél a u t ó n k a b l a k ü v e g é h e z . M e g é r k e z t ü n k a Góbiba.
Nem Nubia köves vagy a Szahara homo kos sivatagja ez. Egyedülálló, a t r ó p u s o k tól messze fekvő, m a j d n e m 1000 m é t e r feletti t e n g e r s z i n t m a g a s s á g b a n elterülő sivatag. Mégis k é t p ú p ú tevéjével, k a r a vánjaival Kelet mondavilágát juttatja e s z ü n k b e . Itt, a régi Selyem út m e n t é n , m é g m i n d i g a teve a z úr. Ezen a z ú t o n v á n d o r o l t M a r c o Polo, j u t o t t szinte cso d á v a l h a t á r o s m ó d o n a m o n g o l o k nagy kagánjához. Akkor még csordában jár t a k itt a v a d t e v é k . Ősidők óta megszelídí t e t t t e s t v é r e a p u s z t á b a n a z e m b e r segítő társa. N a g y m e g t e r h e l é s s e l (250—300 kg) 30—40 k m - e s u t a t k é p e s m e g t e n n i n a p o n t a . A víz m é g csak itt igazán p r o b l é m a . A t e v e a z o n b a n víz n é l k ü l is bírja, n y á r o n 2—3, télen 5—8 n a p i g is. K e l e t Mongóliában nagy szabadságot adnak a t e v é k n e k : egész n a p s z a b a d o n legelhet nek, csak a n ő s t é n y e k e t t e r e l i k a j u r t á k közelébe, a n a p i ötszöri fejéshez. A m o n golok l e g k é n y e s e b b h á z i á l l a t j u k n a k t a r t j á k . Egészségéért — főleg n y á r o n — n a g y gondjaik v a n n a k . A n a p p a l i hőség vagy az éjszakai h i r t e l e n l e h ű l é s k ö n n y e n t ü d ő g y u l l a d á s t okozhat, a m i az állat le r o m l á s á h o z vezet. Szolgálatai m i n d e n t e k i n t e t b e n oly fontosak, h o g y s e m m i m á s h á z i á l l a t n e m p ó t o l h a t j a . Szőrét, t e jét, b ő r é t é s h ú s á t e g y a r á n t h a s z n á l j á k . K o c s i b a fogják, és t e h e r h o r d á s r a a l k a l mazzák. A puszta mongóljainak társa a ló, de szolgája a k é t p ú p ú t e v e . L o v a s t u d o m á n y u n k k a l e d d i g sem dicse k e d h e t t ü n k , d e á l m u n k b a n s e m gondol t u k volna, m e n n y i r e n e h é z m e g ü l n i a b i z t o n s á g o s n a k t ű n ő k é t p ú p között. A sikeres m e g ü l é s i g n e m e g y s z e r á t e s t ü n k a teve másik oldalára. I g a z á n n y u g o d t á l lat, h a a mi ideges k a p k o d á s u n k a t is k i b í r t a . N e m h i á b a n e v e z i k a sivatag h a j ó j á n a k a tevét, h a m a r o s a n m i is t e n g e r i betegséget k a p t u n k döcögő járásától. S z e r e n c s é n k r e az ú t r ö v i d volt. H a m a r o san fúrószonda zaja t ö r t e m e g a p u s z t a csendjét. Hidrogeológusok
fúrják
a Föld kérgét, s h o z z á k felszínre a z éle tet a d ó vizet. Geológusok, a l p i n i s t á k é s v a d á s z o k p a r a d i c s o m a ez. Altáj. Az e r d ő - z ó n a felett, a füves h a v a s i le gelőn árgáli (vadjuh) legel. Másfél m é t e res c s a v a r t s z a r v a n e m sok v a d á s z t r ó f e a - g y ű j t e m é n y é t díszíti. Széchenyi Zsig m o n d , a n a g y v a d á s z á l m a m i n d i g egy ilyen trófea volt. S z e r e n c s é r e mi n e m
v a d á s z n i j ö t t ü n k . T a l á n é p p e n ezért si k e r ü l t ilyen k ö n n y e n lencsevégre k a p nunk. Itt t a l á l j u k a h e g y i l a k ó k h á z i á l l a t á t és a n n a k v a d o n élő v á l t o z a t á t , a g y a p j a s j a k o t is. Teje és h ú s a e g y f o r m á n ízle tes. B ő r é t cserzik, szőréből k ö t e l e t fon n a k . N e m m i n d e n lófarok, a m i lófarok. A k ö z t u d a t t a l e l l e n t é t b e n a régi m o n g o lok h a d i j e l v é n y e , a lófarkas zászló, n e m a ló, h a n e m a jak farkából készült. Csö könyös állat a s z a m á r , t a r t j a a szállóige, s n e m m a r a d el m ö g ö t t e s e m m i v e l sem a jak. H á z i g a z d á n k m é g reggel, a m i k o r kirándulásunkra elindultunk, indulásra n ó g a t t a j a k j á t . Este, amikor visszatér tünk, a jak még mindig ugyanazon a he lyen állt, és csendesen kérődzött. A Mongol Népi F o r r a d a l m i P á r t egyik legfőbb célkitűzése az altalaj k i n c s e i n e k feltárása. E m u n k á b ó l a m o n g o l s z a k e m berek mellett más szocialista országok geológusai is kiveszik r é s z ü k e t . N a p o n t a i n d u l n a k ú j a b b és ú j a b b k u t a t ó c s o p o r t o k az U l a a n - B a t a a r - i geológiai m i n i s z t é r i u m m e g b í z á s á b ó l az o r s z á g különböző r é szeibe. G e o l ó g u s - k a l a p á c s v e r s z i k r á t a z Altáj e r u p t í v és kristályos kőzetein. C e r u z a fut a p a p í r o n , készül Mongólia részletes geo lógiai t é r k é p e . A m á r eddig i s m e r t d r á g a k ö v e k (rubin, zafir, g r á n á t ) és szén m e l l e t t új k i n c s e k k e r ü l n e k n a p v i l á g r a . H a t a l m a s wolframit-, fluorit- és m o l i b d é n lelőhelyek s ezek t a r t a l é k a i biztos a l a p j á t a d j á k m a j d a fejlődő m o n g o l i p a r nak. F u r c s á n h a t a sok fehér j u r t a l á t á s a u t á n az é l é n k piros és s á r g a s á t o r t á b o r . N e m m o n g o l k ü r i j é n ez, cseh geológusok vertek itt tanyát. A Baradla-barlangban találkoztunk utoljára. Jirzsi b a r á t u n k öröme legalább akkora, mint a mienk. Éppen ebédre készülődtünk. Elmeséljük e g y m á s n a k é l m é n y e i n k e t . Ők a hazai k n é d l i t e m l e g e t i k v á g y a k o z v a , mi pedig a kolozsvári k á p o s z t á t . A szakács szere p é t a főgeológus veszi át. Ma ő a soros. Közös e l h a t á r o z á s s a l a szegedi halászlé m e l l e t t d ö n t ü n k . H a l á s z l é - k o c k á j u k van, sajnos, h a l a t m a n e m sikerült fogniuk. F e l a j á n l j u k utolsó k é t doboz s z a r d i n i á n kat. A m i l y e n közfelkiáltással elfogadták a konzerveket, éppoly megdöbbenten áll t a k és á l l t u n k m i is szagolgatva és ízlel getve a s z a k á c s - r e m e k m ű v e t . A m o n g o l faggyús piláf e h h e z k é p e s t p o m p á s étel volt. — Viszontlátjuk egymást — mondta Jirzsi — jövőre a Bihar-hegységben.
A négy
halom
városát
négy i m a v é d t e . A Tola b a l p a r t j a m e l lett e l t e r ü l ő n é g y h a l o m B u d d h a i m á i t h i r d e t t e . M a m á r i n k á b b csak idegenfor galmi látványosság. Ahogy végighalad t u n k U l a a n - B a t a a r k í n a i n e g y e d é n , el h a g y v a a vályogból épített, v a s t a g o n föld del fedett h á z a k a t , a d o m b t e t e j é n fel tűnik a háromszázéves l á m a kolostor. S z i n t e c é l t u d a t o s a n (mint egy B a r d e m filmben a f e h é r és fekete kontrasztja) u r a l k o d i k a vallási e l m a r a d o t t s á g felett a kolostor m e l l é é p í t e t t televíziós a d ó torony. A társadalom törvényei mindenütt egyaránt érvényesek. Ahogy megjelenik E u r ó p á b a n n é h á n y száz évvel ezelőtt a reformáció, é p p ú g y a b u d d h i z m u s is r e formálódott, h a s o n l ó t á r s a d a l m i okok miatt. Az 1600-as é v e k b e n T i b e t b u d d h i s ta l á m a - k o l o s t o r a i b a n új v a l l á s i i r á n y z a t i n d u l m e g . Lényegében visszatérést j e l e n t az ősvalláshoz, m e n t e s e n az időközben r á r a g a d t sallangoktól. N e m sokkal e z u t á n ez a vallási irányzat b e h a t o l Mongóliába. V i s s z a t é r v e az ősi b r a h m a n i z m u s n y e l v é re, m a is a szanszkritot h a s z n á l j á k a v a l lási s z e r t a r t á s o k o n . A m a i m o n g o l á l l a m tiszteletben tartja a hagyományokat. Megkezdték a láma-kolostor renoválását, és m á r r é g e b b e n felállították az utolsó „élő B u d d h a " p a l o t á j á b a n a v a l l á s t ö r t é neti m ú z e u m o t . Beléptünk a láma-kolostor udvarába. Ezer m e g ezer g a l a m b r ö p p e n az ég felé. Kissé feszélyezve é r e z z ü k m a g u n k a t . N e m szeretnők m e g s é r t e n i a szokásokat, de k í v á n c s i s á g u n k a r r a ösztökélt, hogy m i n é l t ö b b e t l á s s u n k és t u d j u n k m e g erről a t ő l ü n k olyan t á v o l álló v a l l á s r ó l . P i r o s k a f t á n o s , s á r g a övvel átkötött, b o r o t v á l t fejű l á m a áll a h á t u n k mögött. A s z e r e n c s e végleg h o z z á n k szegődött, nem hiába találkoztunk már a bukaresti mongol követség u d v a r á n egy fekete m a c s k á v a l . Hasznos kísérő itt is került, H. József szegedi n é p r a j z k u t a t ó és n y e l vész személyében. M á r h á r o m éve t a n u l mányozza a szanszkrit tekercseket a ko lostor k ö n y v t á r á b a n . L e g a l á b b o l y a n jól beszél s z a n s z k r i t ü l , m i n t a kolostor könyvtáros-lámája. Aprólékosan elmagya rázza a v a l l á s lényegét, k a p c s o l a t á t az ősi m o n d á k k a l és l e g e n d á k k a l , sőt n é ha v i t a t k o z i k a j á m b o r l á m á v a l . A r a n y o z o t t t e t e j ű óriás g a l a m b d ú c áll a kolostor u d v a r á n . Ez a szent g a l a m b o k l a k h e l y e . S z e r t a r t á s o k a l k a l m á v a l az ido m í t o t t g a l a m b o k a l á m á k egyetlen jelére b e r e p ü l n e k a szentélybe. A felállított régi B u d d h a - s z o b r o k előtt leboruló h í v ő k ol
vasóikon s z á m o l j á k az i m á k a t . De ez n e m kötelező. Csekély a j á n d é k é r t a l á m á k a p ró p a p í r d a r a b k á k r a szanszkrit n y e l v e n írt, r ö v i d i m á k a t o s z t o g a t n a k . Ezt a h í v ő k különböző n a g y s á g ú i m a m a l m o k fah e n g e r é r e r a g a s z t j á k , és ezt s z á m t a l a n szor m e g f o r g a t v a a u t o m a t i k u s a n t o v á b b í t j á k i s t e n ü k h ö z . A m a l o m m i n d e n for d u l a t n á l csenget. Egyes k o l o s t o r o k b a n az i m a m a l m o k a t víz hajtja. A kolostor legrégibb része egy n é g y emeletes, k í n a i pagodára emlékeztető épület. T e t e j é t zöld, zománcos, d o m b o r ú c s e r e p e k fedik, a t e t ő n é g y s a r k á n b r o n z á l l ó h a r a n g o k . H á r o m hasonló, d e a l a c s o n y a b b é p ü l e t t a r t o z i k m é g a kolostorhoz. Az egyikben v a n a főláma irodája. Az ősi, szanszkrit k u l t ú r á t idéző b r o n z és a r a n y o z o t t szobrok között m e g l e p ő d v e v e s s z ü k észre a m o d e r n t e c h n i k á t . T e l e fon, v i l l a n y v i l á g í t á s , r á d i ó . Az i m a í r á s valóságos k i s k e r e s k e d é s és könyvelőség b e n y o m á s á t kelti. Az i m á k a t t e r m é s z e t b e n fizetik a h í v ő k (főleg élelmiszerben). J u r t a itt a k o l o s t o r b a n is v a n , e b b e n l a k i k a fő l á m a . A kolostort m a g a s kőfal veszi körül, k a p u j á b a n a jellegzetes m o n gol o r o s z l á n k u t y á k kőszobrai. L e é r ü n k a kolostor d o m b j á r ó l . I s m é t a kínai negyedben j á r u n k , de a n n a k északi részén, a b a z á r b a n . K i s e b b fajta zsibvásár, azt is m o n d h a t n ó k , a kolozs v á r i ószer mongol k i a d á s a . Aktatáskás, lódenes, napszemüveges férfi szólít m e g . H a l k suttogásából n e m sokat é r t ü n k . M i n t h a a „hasis" szó ü t n é m e g a fülünket. N e m t u d j u k , m i r e v é l ni, t i l t o t t k á b í t ó s z e r r e g o n d o l u n k . Csak m i u t á n m á s o d s z o r is m e g i s m é t l i a j á n l a tát, j ö v ü n k rá, h o g y a p r ó g i p s z - B u d d h a s z o b r o c s k á k a t k í n á l e l a d á s r a . Így j á r az e m b e r , h a d ú s a fantáziája, és n e m is m e r i jól a nyelvet. A „ B u d a a " , a „ B a r a a " és a „ Z u u t " v á l t o g a t j a egymást. M i n d h á r o m a p r ó k e r e s k e d e l m i egység m e g n e v e z é s e . A „ Z u u t " ról m á r m e g í r t u k , hogy falatozó. A „Bud a a " élelmiszerüzlet. Húst, ötféle rizset, (fehér, sárga, szürke, rózsaszín, gyöngy), szárított t ú r ó k a t s m á s m o n g o l c s e m e g é k e t l e h e t k a p n i . A „ B a r a a " h a j d a n i fa lusi szatócsboltra e m l é k e z t e t . A hőség
fokozódik
sietve k e r e s ü n k árnyékot. Fa azonban elég r i t k a a m o n g o l f ő v á r o s b a n . A p a r k o k a t is i n k á b b cserjék, b o k r o k díszítik. A hűs múzeumtermek kárpótolnak. Három gazdag m ú z e u m is t a l á l h a t ó U l a a n - B a taarban. A vallástörténeti múzeumon kí-
v ü l egy t e r m é s z e t t u d o m á n y i és egy k é p zőművészeti. A k é p z ő m ű v é s z e t i m ú z e u m k é t részleg gel, a f o r r a d a l o m előttivel és u t á n i v a l r e n d e l k e z i k . A Mongólia t e r ü l e t é n feltárt ősemberi emlékektől, totem-szobroktól, sziklarajzoktól k e z d v e h u n és k í n a i , v a l a m i n t régi m o n g o l a l k o t á s o k s o r á t lehet itt l á t n i . Az indiai b r a h m a n i z m u s t idéző Zöld Siva b r o n z s z o b r a a X I V — X V . szá zad e m l é k e . F e l s o r a k o z n a k a z öt fő-Budd h a szobrai m e l l e t t a r e f o r m á l t s á r g a s a p k á s l á m a i z m u s fő a l a k j a i n a k k é p e s á b rázolásai is. N a g y r é s z ü k s e l y e m r e fes tett, a X V I I — X I X . századból v a l ó . 1929ben rendezték meg utoljára a nagy vallási ü n n e p e k e t . Ezen j e l e n t e k m e g azok a c a m - m a s z k o k (kultikus tánc-maszkok), amelyeket most itt láthatunk. Korall, igazgyöngy és elefántcsont borítású e z ü s t l e m e z e k b ő l készültek, s n a g y r é s z t a félelemgerjesztő, r é m í t ő s z ö r n y i s t e n e k e t á b r á z o l j á k . A szerelem és m e g t e r m é k e n y í t é s i s t e n é n e k s e l y e m r e festett k é p s o r a egyike a legszebb d a r a b o k n a k : az istent szeretkezés közben, 32 pozícióban á b r á zolja. Á l t a l á b a n a festett k é p e k erős i n diai h a t á s t t ü k r ö z n e k . Tulajdonképpen színes f a m e t s z e t e k k e l állunk szemben h á r o m , sőt h é t s z í n n y o m á s s a l . T ö b b száz éves fadúcok igazolják ezt. Vidám leánykacaj töri meg a múze u m csendjét. M i n i s z o k n y á s , f o r m á s b a k f i sok d e r ű s e n szemlélik a n é p m ű v é s z e t i a n y a g ősi női r u h á i t . Ők m á r felvilágo sodtak, s z á m u k r a a h á r o m s z e m ű s z ö r n y isten groteszkül n e v e t s é g e s és n e m féle lemkeltő. Annál tanulságosabb a népvise leti g y ű j t e m é n y . Igazgyönggyel és k o r á l lal díszített n ő i és f é r f i r u h á k , díszesen k i v a r r o t t csizmák, a r a n y és ezüst éksze rek, s a p k á k , fövegek. M i r e a mai mongol képzőművészet t e r m é h e z é r ü n k (megjegyezzük Ceveegzsaav Verekedő mének c í m ű olajfestmé nyét), m i n d l a p o s a b b és l a p o s a b b lesz pénztárcánk. A múzeum előcsarnokában cam-maszkok gipszmásolatait vásároljuk. Sajnos, elég r i t k a a z ilyen jellegű a j á n déktárgy. N e m messze a m ú z e u m t ó l ü v e g k u p o l a v o n j a f i g y e l m ü n k e t m a g á r a . Ez az új e g y e t e m é p ü l e t é n elhelyezett m e t e o r o l ó giai és csillagászati megfigyelő. A n e m r é g (1942-ben) a l a p í t o t t U l a a n - B a t a a r - i egye t e m m a m á r t ö b b fakultású, a z e l m ú l t e s z t e n d ő b e n b ő v ü l t m e z ő g a z d a s á g i gépe sítési szakkal, és j ö v ő r e m e g a l a k u l a P o l i t e c h n i k a i I n t é z e t is. G y a k o r i a női n e v e k között a N a p , Napsugár, Napocska. Napocska-Toluluu k í s é r el b e n n ü n k e t a főpostára. L e n i n
g r á d b a n végzi az aerológiai szakot, ő fog m a j d ügyelni az U l a a n - B a t a a r - i r e p ü l ő t é r r ő l felszálló g é p m a d a r a k b i z t o n s á g á r a . Elég borsos á r u k v a n a k é p e s l a p o k n a k és az óriás bélyegek alig h a g y n a k h e lyet a címzésre. I z g a t o t t a n v á r j u k a t a l á l k o z á s t a világ egyik l e g g a z d a g a b b ő s l é n y t a n i g y ű j t e m é n y é v e l . Ez a t e r m é s z e t t u d o m á n y i m ú z e u m b a n k a p o t t helyet. Mongólia egyike F ö l d ü n k legősibb szá r a z u l a t a i n a k . A paleontológusok feltétele zése s z e r i n t Á z s i á b a n v o l t az a bölcső, a m e l y b e n k i a l a k u l t a k az emlős állatok. H. F. O e s b o r n a m e r i k a i k u t a t ó e l m é l e t i fejtegetések ú t j á n a m ú l t század v é g é n leszűkíti ezt a k ö r t Belső-Ázsiára s v a l a hol M o n g ó l i á b a n tételezi fel. 1916—1925 között gyűjtőexpedíciót i n d í t o t t M o n g ó liába, és á s a t á s a i igazolták elméletét. Anyagának nagy része ebben a múze umban látható. M á r c s a k az i t t kiállított a n y a g egy s z e r ű b b felsorolása is élmény számba m e g y : őshüllő tojások, 11 m hosszú, 5 m m a g a s , teljes dinoszaurusz-csontváz, m á s fél m é t e r e s n a g y s á g ú t y r a n n o s z a u r u s z k o ponya, o v i r a p t o r (tojásevő ősgyík) csont v á z . . . 1948 új fejezetet n y i t o t t m e g a mongóliai ő s l é n y k u t a t á s b a n . E k k o r m á r hazai s z a k e m b e r e k g a z d a g í t o t t á k á l l a m i t á m o g a t á s s a l felszerelt e x p e d í c i ó k g y ű j tőútjain a m ú z e u m a n y a g á t . M i n t a m ú z e u m o k b a n á l t a l á b a n , itt sem veszik j ó n é v e n a fényképezést. Az idő sebb r u h a t á r o s n ő m i n d e n t i l t a k o z á s u n k e l l e n é r e s e m h a j l a n d ó b e e n g e d n i a gépet. N e m h i á b a v o l t u n k futballisták, kicselez t ü k a r u h a t á r o s n ő t , n á l a h a g y v a a gép bőrtokját, s e s ő k a b á t u n k a l a t t b e c s e m p é s z t ü k a gépet. P é n t e k déli t i z e n k é t ó r a k o r ismét fel t ű n t a r i t k a v e n d é g az U l a a n - B a t a a r - i állomáson: megérkezett a peking—moszk vai expressz. De n e siessünk. A csomagmegőrzőből nem olyan könnyű kivenni a csomagokat. B á r n e k ü n k is a n n y i i d ő n k v o l n a , m i n t a m o n g o l o k n a k . Ők m é g n e m sietnek. 36 t u g r i k u n k b á n j a a c s o m a g m e g ő r z ő t . S kis híja, hogy m é g egy h é t i g n e m m a r a d t u n k Mongóliában. V o n a t u n k gyorsan távolodik. B a r á t a i n k m a r a d t a k itt. T e r m o s z u n k ból az utolsó p o h á r k u m i s z t Mongólia boldog jövőjére ü r í t j ü k . Eruul mendijn Mongol — egészségetek re, m o n g o l o k ! Asztalos I s t v á n Ferenczi Sándor
IFJÚSÁG-NEVELÉS
Az etikai nevelés paradoxonjai Az e l m ú l t iskolai é v b e n t ö r t é n t . L á n y o m k i p i r u l t a r c c a l é r k e z e t t a z n a p h a z a . De n e m v a l a m i s i k e r é l m é n y gyújtott piros foltokat a tizenöt esztendős l e á n y a r c r a . A roggyanásig megtöltött táskát türelme sem volt letenni, máris hömpölyögtek a j k á r ó l a f e l h á b o r o d á s , de t a l á n n e m is a n n y i r a a f e l h á b o r o d á s , m i n t i n k á b b a m e g l e p ő d é s sugallta szavak. J ó l l e h e t f á r a d t v o l t a m , h a g y t a m , öntse ki m i n d a z t , a m i b e l ü l r ő l fűti, s n e m c s a k a szülő, de a n e v e l ő szemével is p r ó b á l t a m m é r l e g r e t e n n i m i n d a z t , a m i t m o n d , hogy n é h á n y p e r c e n b e l ü l kirajzolódjék a k é p , a m e l y n e k forrása, m i n t a n n y i s z o r m á s k o r is, a b b ó l a p a r a d o x o n b ó l a d ó d o t t , a m e l y a nevelési m o d e l l e k és az élet h é t k ö z n a p j a i között feszül. M e g l e p ő d é s é n e k é l m é n y a n y a g á t , egy í r ó — t a n u l ó t a l á l k o z ó j e l e n t e t t e , a m e l y „ n a g y s z e r ű " a l k a l o m volt a r r a , hogy i r o d a l o m ó r á k o n k i f o r m á l ó d o t t „költő-modell"-je teljesen összeomoljék. T ö b b m i n t valószínű, az a m ú g y is t ú l é r z é k e n y s e r d ü l ő l e á n y i é l e k , a m e l y h a j l a m o s ideális k ö n t ö s b e öltöztetni a k ö r n y e z ő világot, i s m é t b e l e b o t l o t t egy olyan valóságkockába, a m e l y e t a nevelési m i n t a t a l á n túlidealizált. Lényege m i n d a n n a k , ami b e n n e v é g b e m e n t , hogy a „lélek m é r n ö k e i " - t v a l a h o g y a n m á s k é p p e n f o r m á l t a m e g m a g á b a n , m i n t a m i l y e n e k azok a „ h ú s - v é r " e m b e r e k voltak, a k i k verseikből o l v a s t a k fel a z n a p délelőtt a z iskola d í s z t e r m é b e n . „Mert, é d e s a p a — újságolta t ö b b e k között —, a z o k a költők b o t l a d o z v a o l v a s t á k verseiket, n e m beszélve a r r ó l , hogy az egyik g y ű r ö t t n y a k ú inggel, a m á s i k színes p u l ó v e r b e n j e l e n t m e g . . . s t u d o d a K I S Z - t i t k á r u n k m i t m o n d o t t ? — s itt kis szünetet t a r t o t t , t é t o v á z v a , hogy m e g m e r j e - e m o n d a n i a n a g y titkot, d e a z t á n mégiscsak b á t o r s á g o t vett, s l e h a l k í t o t t h a n g o n b á r , de mégiscsak t u d o m á s o m r a hozta — t u d o d , a z egyik n e k p á l i n k a s z a g ú v o l t a lehelete." — Az eseten — m o n d a n o m s e m kell — m a g a m is e l g o n d o l k o z t a m , s m i u t á n t ö b b oldalról fontolóra v e t t e m a t ö r t é n t e k e t , i s m é t e l t e n a r r a a k ö v e t k e z t e t é s r e j u t o t t a m , hogy bizony a nevelési m o d e l l e k és a valóság között n e m e g y s z e r m é l y s z a k a d é k t á t o n g . K é t s é g t e l e n , az a d o t t e s e t e t n e m l e h e t á l t a l á n o s í t a n i , a z is k é t ségtelen, a „szereplők" is á t g o n d o l h a t t á k volna, hogy főleg kisiskolások közötti j e l e n é s ü k bizonyos k ö v e t e l m é n y e k e t t á m a s z t m a g a t a r t á s u k a t illetően, m e r t a gye r e k e k a v e r s e k m o n d a n d ó j a m e l l e t t a szó legszorosabb é r t e l m é b e n „tetőtől t a l p i g " m é r l e g r e teszik az e m b e r t , s n e m e g y s z e r ezek a külső i m p r e s s z i ó k erősebbek, m i n t az elolvasott v e r s g o n d o l a t s z á r n y a l á s a i — a m i n t ez e s e t b e n is t ö r t é n t . D e e n g e m az é r e m m á s i k o l d a l a foglalkoztatott m o s t : n e m a n n y i r a a s z e r e p l ő k n e k a szok v á n y o s nevelési m o d e l l e k h e z v a l ó i d o m u l á s a , h a n e m a z a z igény, hogy a n e v e l é s n e k f o k o z o t t a b b a n közelednie k e l l e n e a z élethez.
K é t s é g t e l e n ü l az o k t a t á s t n e m l e h e t e l s z a k í t a n i a neveléstől. A k e t t ő s z e r vesen összefügg, s t a l á n e n n e k a kölcsönös teltételezettségnek a legjobb megfogal m a z á s a szerint, a nevelés m a g a — t ö b b e k között — az o k t a t á s b a n valósul m e g . T e r m é s z e t e s e n itt a z o k t a t á s fogalmát a l e g t á g a b b é r t e l e m b e n h a s z n á l o m . E z é r t n e m l e h e t s e m t é r b e n , s e m időben, s e m a l a p e l v e k b e n m e r e v e n e l h a t á r o l n i a z o k a t a k ö v e t e l m é n y e k e t , a m e l y e k az o k t a t á s t és e g y b e n az e m b e r i m a g a t a r t á s k i a l a k í tását célozzák. Az
etika
mint
tantárgy
A v a l ó s á g n a k t a l á n k e v é s olyan t e r ü l e t e v a n , a h o l a z e l l e n t é t e k egységének é s harcának a törvénye annyira pregnánsan megnyilvánulna, mint éppen a nevelés t e r ü l e t é n . A f e l é p í t m é n y i szférák közül a viszonylagos l e m a r a d á s t a l á n a l e g n y i l v á n v a l ó b b a n é p p e n a n e v e l é s b e n m u t a t k o z i k , m e r t bizonyos nevelési e l v e k létjo gosultságát az é l e t n e k kell igazolnia, de figyelembe keli v e n n i azt a k ö r ü l m é n y t , hogy a valóság t e r ü l e t e i (természet, t á r s a d a l o m , p s z i c h i k u m ) közül é p p e n a z e m b e r i lélek a l a k u l á s a és fejlődése a l e g b o n y o l u l t a b b , n e m is beszélve a r r ó l , h o g y kísérletileg a l e g n e h e z e b b l e m é r n i bizonyos e l v e k a l k a l m a z á s á n a k h a t á s f o k á t , u g y a n i s egy teljes g e n e r á c i ó vagy m é g h e l y e s e b b e n g e n e r á c i ó k f e l n ö v e k e d é s é r e v a n s z ü k ség ahhoz, hogy e m b e r i m a g a t a r t á s u k igazolja v a g y megcáfolja az a l k a l m a z o t t nevelési elveket. A z e m b e r i g o n d o l k o d á s genezise is ilyen u t a t k ö v e t : az eleven szemlélettől az e l v o n t gondolkodásig s i n n e n vissza a gyakorlatig, a m e l y i d ő r e n d b e n u t o l s ó n a k h a g y j a a cselekvést. N é m e t h László Kísérletező emberében nagyon találóan a g o n d o l k o d á s genezisét a reflexió h á r o m fázisához hasonlítja, s e n n e k megfelelően a k é r d é s e k e g y m á s u t á n j a e b b e n a s o r r e n d b e n k ö v e t k e z n e : „Mi a világ?", „ H o g y a n i s m e r h e t ő m e g a világ?", s h a m e g i s m e r t ü k , „ H o g y a n k e l l h e l y e s e n v i s e l k e d n ü n k ? " . T u l a j d o n k é p p e n a klasszikus filozófia h á r o m n a g y ága b o n t h a t ó i n n e n k i : a b ö l cselet, i s m e r e t e l m é l e t és e t i k a . N o s h á t az első k é t k é r d é s r e igyekszik először felele t e t a d n i m i n d e n idők e m b e r e , u t o l s ó n a k h a g y v a a c s e l e k v é s e l m é l e t kidolgozását. Ez a h á r m a s ü t e m e s s é g a m a r x i z m u s k i a l a k u l á s á r a is jellemző, u g y a n i s a t ö r t é n e l m i és a d i a l e k t i k u s m a t e r i a l i z m u s elsősorban az első k é t k é r d é s r e a d választ, az u t ó k o r r a b í z v a a m a r x i s t a e t i k a sok v o n a t k o z á s á n a k kidolgozását. T é v e d é s n e essék, n e m a r r ó l v a n itt szó, hogy a m a r x i z m u s t l e a k a r n ó k szűkíteni k i z á r ó l a g bölcseleti és i s m e r e t e l m é l e t i szférákra, hiszen a filozófia t ö r t e n e t é b e n é p p e n a t e r m é s z e t e t és t á r s a d a l m a t m e g v á l t o z t a t ó t e n d e n c i á i a l e g f o r r a d a l m i b b a k , c s u p á n azt s z e r e t n ő k k i h a n g s ú l y o z n i , h o g y a t á r s a d a l m i cselekvésen túl, a z egyéni cselekvés személyi v o n a t k o z á s a i n a k t ö r v é n y e i és k ö v e t e l m é n y e i jórészt m a s e m t i s z t á z o t t a k . N e m véletlen, hogy M a k a r e n k o m á r a h a r m i n c a s é v e k b e n sürgeti a szocialista e t i k a kidolgozását. H a d d i d é z z ü k e r r e v o n a t k o z ó igen é r d e k e s megjegyzéseit: „A m i i s k o l á n k b a n n e m t a n í t a n a k e r k ö l c s t a n t , ilyen n e v ű t a n t á r g y nincs, és n i n c s o l y a n személy, aki e r k ö l c s t a n t t a n í t a n a , vagy bizonyos k i t ű z ö t t p r o g r a m s z e r i n t b e s z é l n e a gyerekeknek. A régi i s k o l á b a n volt h i t t a n t a n í t á s , a m e l y n e k s o r á n egy v a g y m á s m ó d o n szóba k e r ü l t sok m o r á l i s p r o b l é m a . Az m á s k é r d é s , h o g y m i volt e n n e k az o k t a t á s n a k az e r e d m é n y e , de tény, hogy bizonyos elméleti fejtegetésekben a z erkölcsi p r o b l e m a t i k a f e l m e r ü l t a n ö v e n d é k e k előtt, vagyis azt m o n d o g a t t á k n e k i : »Ne l o p j , n e ölj, n e b á n t s d m e g az e m b e r t á r s a i d a t , tiszteld az öregeket, tiszteld s z ü l e i d e t . . . « . . . G y a k o r l a t o m s o r á n a r r a a meggyőződésre j u t o t t a m , hogy s z á m u n k r a n é l k ü l ö z h e t e t l e n az erkölcs e l m é l e t e . De ilyen t a n t á r g y n i n c s e n a m a i i s k o l á b a n . . .
Meggyőződésem, hogy i s k o l á i n k eljövendő fejlődése s o r á n feltétlenül el fogunk j u t n i a z e r k ö l c s t a n ilyen formájáig. A m a g a m g y a k o r l a t á b a n szükségesnek m u t a t kozott, hogy m e g h a t á r o z o t t f o r m á b a n : p r o g r a m s z e r ű e n e r k ö l c s t a n i e l ő a d á s o k a t t a r t sak n e v e l t j e i m n e k . . . " * M a k a r e n k o n e m k i s e b b feladatot állított a szovjet p e d a g ó g i a elé, m i n t azt, hogy speciális etikai t a n t e r v e t és t a n k ö n y v e t dolgozzon ki a z ifjúság s z á m á r a , s t a n t á r g y k é n t szerepeljen az etika. „Az egész t á r s a d a l m a t v a g y közösséget é r i n t ő cselekedetek e l m é l e t é t — írja egy m á s i k h e l y e n — r e n d k í v ü l h a t é k o n y f o r m á b a n kifejthetjük t a n í t v á n y a i n k n a k . E h h e z a m a g a t a r t á s - e l m é l e t h e z , a szovjet m a g a t a r t á s - e l m é l e t h e z r e n g e t e g a d a l é k áll m á r r e n d e l k e z é s ü n k r e a t á r s a d a l m i é l e t b e n és közéletben, a p o l g á r h á b o r ú k t ö r t é n e t é b e n . V é l e m é n y e m s z e r i n t t e h á t n e m k e l l e n é n e k k ü l ö n ö s e b b erőfeszítések ahhoz, h o g y a c s e l e k e d e t e k e l m é l e t é t : az e t i k á t m i n t t a n t á r g y a t k ö n n y e n , szépen és meggyőzően a d h a s s u k elő t a n í t v á n y a i n k n a k . " Programozható-e
a
nevelés?
P r ó b á l k o z á s o k , kísérletezések a k o r s z e r ű m a g a t a r t á s e l m é l e t k i a l a k í t á s á r a az egész f ö l d k e r e k s é g e n t ö r t é n n e k , de é r t h e t ő m ó d o n a szocialista o r s z á g o k b a n ölte n e k e g y r e n a g y o b b m é r e t e k e t , hisz itt a nevelés egész ideológiai a l a p j a m e g v á l tozott. Nevelési p r o g r a m o k , t e r v e k , segédkönyvek, s z ö v e g g y ű j t e m é n y e k egyre n a gyobb s z á m b a n á l l a n a k r e n d e l k e z é s ü n k r e , a m e l y e k h i v a t o t t a k l e n n é n e k a h i á n y o k a t pótolni. Az e l m ú l t é v e k b e n j e l e n t m e g a z O k t a t á s ü g y i M i n i s z t é r i u m szer kesztésében az a nevelési p r o g r a m , a m e l y felvázolja a t a n u l ó k é l e t k o r i sajátossá g a i n a k megfelelően a z o k a t a t é m a k ö r ö k e t , a m e l y e k t ö b b e k között a t a n u l ó k etikai nevelése s z e m p o n t j á b ó l e l e n g e d h e t e t l e n e k . De m i n d j á r t f e l m e r ü l a k é r d é s , e g y á l t a l á n lehet-e az etikai n e v e l é s t t e r v s z e rűsíteni, l e h e t - e p r o g r a m o z n i , m i n t az o k t a t á s t , s h a lehet, e r e d m é n y e s - e a p r o g r a mozott n e v e l é s ? A v i l á g v i s z o n y l a t b a n folyó v i t á k k é t á l l á s p o n t i r á n y á b a n p o l a r i zálódtak. Egyesek s z k e p t i k u s a n t e k i n t e n e k a t e r v s z e r ű s í t é s elé, n é z e t e i k e t azzal t á m a s z t j á k alá, h o g y a n e v e l ő m u n k a „differencia specíficá"-ja az o k t a t á s s a l szem ben é p p e n a b b a n k e r e s e n d ő , hogy t e r ü l e t e az i n t e l l e k t u á l i s szférát m e g h a l a d v a , a g y e r m e k é r z e l m i és a k a r a t i v i l á g á t is felöleli, ez p e d i g a n n y i r a változó, eltérő, hogy e g y é n e n k é n t és t a n u l ó k ö z ö s s é g e n k é n t kell megszervezni. Á l t a l á n o s nevelési p r o g r a m o k k a l k ö v e t k e z é s k é p p e n n e m l e h e t m e g o l d a n i a k é r d é s t , m e r t a nevelést m i n d e n egyes g y e r m e k , illetve g y e r m e k k ö z ö s s é g é r t e l m i , é r z e l m i és a k a r a t i v i l á g á n a k szintjéhez kell m é r e t e z n i . B á r e n n e k a n é z e t n e k v a n v a l a m e l y e s i g a z s á g m a g v a , m é g s e m f o g a d h a t ó el, m i n t a h o g y h e l y t e l e n az a z á l l á s p o n t is, a m e l y a n e v e l é s t á l t a l á b a n és az etikai nevelést különösen, az o k t a t á s i p r o g r a m o k a n a l ó g i á j á r a a k a r j a összeállítani. A j á r h a t ó ú t v a l a h o l a k é t szélsőséges á l l á s p o n t szintézisében k e r e s e n d ő , u g y a n i s a nevelést v a l ó b a n kell, sőt szükséges t e r v s z e r ű s í t e n i , de ez a p r o g r a m o z á s k o r á n t sem lehet m e r e v , h a n e m i n k á b b t á j é k o z t a t ó jellegű, s fel kell ölelnie az egyes életkorok á l t a l á n o s s a j á t o s s á g a i n a k megfelelő teendőket, a m e l y e k e t a n e v e l ő n e k is alkotó m ó d o n kell a t a n u l ó , illetve a tanulóközösség sajátosságaihoz a l k a l m a z n i a . Az é l e t n e k t a l á n kevés o l y a n t e r ü l e t e v a n , a m e l y a n n y i r a k i z á r n á a sablont, m i n t é p p e n a g y e r m e k i lélek. Ezért előre g y á r t o t t , kész r e c e p t e k k e l itt s e m m i e s e t r e s e m l e h e t e r e d m é n y t elérni, c s u p á n alkotó, a t a n u l ó személyiségét és é l e t k ö r ü l m é n y e i t a l a p o s a n i s m e r ő egyéni r á h a t á s s a l . N e m é r t h e t ü n k ezért egyet az olyan á l l á s p o n t tal, a m e l y a n e v e l ő m u n k a m e g j a v í t á s á n a k kizárólagos ú t j á t a nevelési p r o g r a m o k * Idézet
a Közoktatásügyi
Népbiztosságban
1938-ban
tartott
előadásából.
b a n v a g y s e g é d k ö n y v e k b e n látja, viszont azzal sem, a m e l y a n e v e l ő m u n k a s p o n t a n e i t á s á r a épül. A nevelési p r o g r a m o k , t e r v e k k é t s é g t e l e n ü l e l e n g e d h e t e t l e n esz közök, de ö n m a g u k b a n véve, a t a n á r önálló, formáló m u n k á j a n é l k ü l v a j m i k e veset é r n e k . Az etikai nevelés céljait ki kell és ki l e h e t jelölni, figyelembe v é v e a t a n u l ó é r t e l m i , é r z e l m i és a k a r a t i é l e t é n e k á l t a l á n o s jellemzőit, a m e l y e k e t az egyes élet k o r o k pszichofiziológiai a d o t t s á g a i s z a b n a k meg, s így m á r m e g a l a p o z o t t n a k t e k i n t h e t ő az az igény, a m e l y a p r o g r a m o k o n túl, a m a k a r e n k ó i elgondolás s z e r i n t a szocialista cselekvéselméletet (etikát) t a n t á r g y k é n t a k a r j a b e i k t a t n i a z o k t a t á s folyamatába. A magatartás
egyedüli
mércéje
csakis
a cselekvés
lehet
S o k a t b e s z é l t ü n k , í r t u n k , elég sokat t e t t ü n k is az o k t a t á s k o r s z e r ű s í t é s é v e l k a p c s o l a t b a n , m i n d a n n a k alapelvei, m i n d p e d i g m ó d s z e r e i k o r s z e r ű s í t é s é é r t , de messze l e m a r a d n a k a z o k a t ö r e k v é s e k , a m e l y e k ezzel p á r h u z a m o s a n a f o r m a t í v h a t á s o k e r e d m é n y e s s é g é t célozzák. J ó l l e h e t a k é t t e r ü l e t e t n e m l e h e t e g y m á s t ó l m e r e v e n k ü l ö n v á l a s z t a n i , s m i n t a h o g y az e l ő b b i e k b e n kifejtettük, a n e v e l é s j ó részt a z o k t a t á s b a n valósul meg, mégis, az etikai n e v e l é s n e k m e g v a n n a k a m a g a sajátos jellemzői, a m e l y e k e t n e m h a g y h a t u n k figyelmen k í v ü l . Az o k t a t á s i a l a p elvek é r v é n y r e j u t t a t á s á n túl, é p p e n a n e v e l ő m u n k a h a t é k o n y s á g á n a k é r d e k é b e n , egész sor olyan k é r d é s t kell szem előtt t a r t a n i , a m e l y e k a t a n u l ó személyiségf o r m á l á s á n a k é r z e l m i és a k a r a t i v o n a t k o z á s a i t é r i n t i k . T u d v a l e v ő l e g a z o k t a t á s s o r á n főleg az é r t e l m i képzés valósul meg, s a m i itt e r e d m é n y e s n e k m o n d h a t ó n e m e g y s z e r h a t á s t a l a n n a k b i z o n y u l a nevelés t e r ü l e t é n . Az u t ó b b i é v t i z e d e k nevelői t a p a s z t a l a t a i azt igazolták, hogy csak t u d a t o s í tással, e l u r a l k o d ó i n t e l l e k t u a l i z m u s s a l m é g n e m o l d h a t ó k m e g az e m b e r r é f o r m á l á s k ö v e t e l m é n y e i . A kifejezetten fogalmi síkon mozgó, v e r b á l i s h a t á s o k r a épülő m o r a lizáló e l j á r á s o k n e m c s a k e r e d m é n y t e l e n n e k b i z o n y u l t a k , h a n e m egyenesen k e r é k kötőjévé v á l t a k a n e v e l é s n e k . E z t igazolták e g y é b k é n t a didaktogenezis* a d a t a i is, a m e l y e k s z e r i n t a rosszul a l k a l m a z o t t d i d a k t i k a i e l j á r á s o k o l y a n k á r o s o d á s o k a t o k o z n a k a g y e r m e k b e n , a m e l y e k h e l y r e h o z á s a k é s ő b b k i t a r t ó és fárasztó m u n k a á r á n is alig lehetséges. Az ö n t u d a t o s m a g a t a r t á s e s z m é n y e m e r ő illúzió, h a n e m épül a t a n u l ó k é r z e l m i és a k a r a t i h o z z á á l l á s á r a . Csak a belső m o t í v u m o k r a é p ü l ő , i n t e l l e k t u á l i s síkon elfogadott m a g a t a r t á s l e h e t t a r t ó s é s é l e t r e szóló. E n n e k elle n é r e m é g m a is n e m egy p e d a g ó g u s úgy képzeli, h a logikailag m e g m a g y a r á z z a és m e g é r t e t i a g y e r m e k k e l a helyes m a g a t a r t á s szabályait, m e g is o l d o t t a az e t i k a i nevelés feladatait. Az iskola és az élet a z o n b a n n e m ezt igazolta, m e r t é p p e n a helyes m a g a t a r t á s s z a b á l y a i t s u t b a d o b ó k legtöbbször azok k ö r é b ő l k e r ü l n e k ki, a k i k i n t e l l e k t u á l i s síkon n a g y s z e r ű e n i s m e r i k u g y a n ezeket, m é g s e m eszerint cse lekednek. A l k a l m a m volt t ö b b m i n t kétszáz o l y a n t a n u l ó helyzetét f e l m é r n e m , a k i k súlyos f e g y e l e m s é r t é s e k m i a t t (közöttük t ö b b e n k i s k o r ú b ű n ö z ő k voltak) a g y á m h i v a t a l , illetve a v á r o s i ügyészség n y i l v á n t a r t á s á b a n is s z e r e p e l t e k . Az a n k é t s o r á n k i d e r ü l t : igaz ugyan, hogy t ö b b s é g ü k ú n . szervezetlen c s a l á d b ó l k e r ü l t ki (veszé lyeztetett t a n u l ó k ) , t e h á t pszichés k á r o s o d á s m á r a c s a l á d b a n é r t e őket, de az * A didaktikai intézetben kérdéssel.
defektológia egyik módszerek káros dr. M. P e t e a n u
ága, amely a helytelen vagy következményeit vizsgálja. A orvospszichológus foglalkozik
helytelenül kolozsvári tudományosan
alkalmazott dejektológiai ezzel a
iskola e l ő í r t a k ö v e t e l m é n y e k e t n a g y o n jól i s m e r t é k és m e g is i n d o k o l t á k azok fontosságát. M i n d e b b ő l következik, hogy a v e r b á l i s n e v e l é s h a t á s f o k a elenyésző, s e r e d m é n y e s s é g e — m i n t a fenti p é l d a is m u t a t j a — m é g a l a c s o n y a b b , h a a csa ládból hozott személyes n e g a t í v é l m é n y e k is lerontják. A t a n u l ó s z e m é l y i s é g f o r m á l á s á n a k v a n egy r ö v i d e b b , j á r h a t ó b b , de m i n d j á r t tegyük hozzá: sokkal h a t á s o s a b b útja. Ez a cselekedtetés és a felnőttek személyes p é l d a a d á s a . E n n e k e l l e n é r e m é g m a is igen g y a k o r i eset, hogy a t a n u l ó m a g a t a r tását n e m a cselekvésen m é r i k le, h a n e m kizárólag a fegyelmi s z a b á l y o k b e t a r t á sán. Ez a fékezésen a l a p u l ó fegyelmezés, a m e l y m é g a m ú l t v a l l á s - e t i k a i n e v e l é s é n e k örökségétől t e r h e s , a t a n u l ó k m a g a t a r t á s á t k o n f o r m i s t a a l a p o n b í r á l j a el. Igen á m , d e a cselekvő e m b e r i személyiség k i b o n t a k o z á s a s z e m p o n t j á b ó l a gyer m e k p a s s z í v v i s z o n y u l á s a k ö r n y e z e t é h e z n e m lehet m a g a t a r t á s á n a k m é r c é j e . V é l e m é n y e m szerint r e n d k í v ü l h e l y t e l e n az a m á r m e g r ö g z ü l t e l b í r á l á s i mód, m e l y m é g m i n d i g e l u r a l k o d i k a pedagógus-közösségekben, a m i k o r az ilyen ú n . „ p é l d á s m a g a t a r t á s ú " g y e r m e k e t h i v a t a l b ó l tízes m a g a v i s e l e t i jeggyel j u t a l m a z z a , S n e m veszik észre, hogy n e m e g y s z e r az iskolai r e n d s z a b á l y o k a t b e t a r t ó t a n u l ó k s z e m é lyisége mögött önzés, k a r r i e r i z m u s , s t r é b e r s é g h ú z ó d i k meg. A valós k é p csak a k k o r a l a k u l ki, h a közösségen b e l ü l i m a g a t a r t á s á t , i n t e r p e r s z o n á l i s viszonyait teszszük m é r l e g r e , m e r t hiszen a z iskola n e m c s a k fegyelmezett á l l a m p o l g á r o k a t , de elsősorban cselekvő e m b e r e k e t h i v a t o t t n e v e l n i . V é l e m é n y e m s z e r i n t az ö n t u d a t o s fegyelem k i a l a k u l á s á n a k útja, m i v e l n e m k o n f l i k t u s m e n t e s , feltételezi a t a n u l ó belső és k ö r n y e z e t é v e l folytatott á l l a n d ó k ü z delmét, m e l y n e m e g y s z e r a n o n k o n f o r m i z m u s b ó l j u t el a k ö v e t e l m é n y e k elfogadá sáig. ( G o n d o l j u n k csak m á r az iskolás k o r előtti ú n „ d a c k o r s z a k " - r a v o n a t k o z ó g y e r m e k l é l e k t a n i megfigyelésekre.) H a n e m igy volna, a k k o r az iskola olyan b ó l o gató j á n o s o k a t n e v e l n e c s u p á n , a k i k e t az é l e t b e n n e m a k e z d e m é n y e z é s jellemez, h a n e m a s z a b á l y o k „a p r i o r i " elfogadása. Az ö n t u d a t o s fegyelem feltételezi t e h á t a t a n u l ó k önálló, n e g a t í v és pozitív é l m é n y e k r e é p ü l ő cselekvő m a g a t a r t á s á t , ezért e l b í r á l á s u k k o r elsősorban cselekvő m a g a t a r t á s u k a t kell figyelembe v e n n i . A m í g a t a n u l ó b o n t a k o z ó személyisége eljut a fegyelmezett ségszerűségének felismeréséig, a t a g a d á s t a g a d á s á n a k d i a l e k t i k u s szor j á r j a végig, s h a ez n e m így t ö r t é n i k , n e m is a l a k u l h a t ki m é b e n v e t t t u d a t o s fegyelem, c s u p á n a szervilizmustól v a g y m é g rierizmustól táplált konformizmus. A gyermek
m a g a t a r t á s szük útját számtalan a szó igazi é r t e l gyakrabban kar
őszinteséget
igényel
De h o g y a n is á l l u n k a s z e m é l y i s é g f o r m á l á s l e r ö v i d í t e t t ú t j á v a l , a m e l y a d i d a k ticizmus szűk k e r e t e i t é p p e n azzal feszíti szét, hogy a felnőttek élő modelljeit állítja a t a n u l ó elé? A g y e r m e k sajátossága, hogy csak n a g y o n r i t k á n formázza m e g az elvont i r o d a l m i hősöket, viszont a n n á l g y a k r a b b a n k ö r n y e z e t é n e k élő figuráit. Noshát, ez a felnőtti m a g a t a r t á s és életstílus, a m e l y e t a g y e r m e k i t a t ó s k é n t m a g á b a szív, é p p e n sokrétűségénel fogva rejtegeti a legtöbb e l l e n t m o n d á s t , a m i a g y e r m e k személyi ségének az a l a k u l á s á r a is k i h a t . Hisz g o n d o l j u n k csak egy t a n á r k ö z ö s s é g e n belül t a l á l h a t ó r e n d k í v ü l különböző p e d a g ó g u s - t í p u s o k r a — a m e l y m i n d m e g a n n y i e m beri modell a t a n u l ó s z á m á r a — s k ö z t ü k a pozitív egyéniségtől a szervilisig, a kezdeményezőtől a passzív v é g r e h a j t ó i g m i n d m e g t a l á l h a t ó . De a k é p m é g t e l j e s e b b é v á l i k a z o k k a l a személyi k a p c s o l a t o k k a l , a m e l y e k e t a g y e r m e k a család ból és közvetlen k ö r n y e z e t é b ő l m e r í t .
Egy k é t s é g t e l e n : a g y e r m e k finom m e m b r á n , a m e l y s o k k a l j o b b a n b e l e l á t a m a g a t a r t á s o k r u g ó i b a , m i n t a h o g y ezt a felnőttek elképzelik. S h a ezt n e m is j u t t a t j a sokszor kifejezésre, é r z é k e n y lelki „ r a d a r r a l " valósággal k ö r ü l t a p o g a t j a s ösz tönösen feltérképezi kvalitásait, a z o n o s u l velük, v a g y eltaszítja azokat. E r r ő l e g y é b k é n t személyesen győződtem m e g egy g y e r m e k k ö z ö s s é g b e n v é g z e t t k ö z v é l e m é n y k u t a t á s a l k a l m á v a l , a m i k o r n é v t e l e n v á l a s z o k b a n a legőszintébben fejt h e t t é k ki n é z e t e i k e t t a n á r a i k k a l k a p c s o l a t b a n . F i g y e l e m r e méltó, h o g y a t a n á r p o zitív t u l a j d o n s á g a i között, a s z a k t u d á s és igazságosság m e l l e t t , az őszinteséget e m e lik ki. Kétszáz m e g k é r d e z e t t t a n u l ó közül 191, azaz k i l e n c v e n ö t s z á z a l é k u k a z é r t t a r t o t t a s z i m p a t i k u s n a k nevelőjét, m e r t nyílt és őszinte. Ez a felnőttek i r á n y á b a n m e g n y i l v á n u l ó s p o n t á n igény m e g g o n d o l k o z t a t ó . F e l m e r ü l a k é r d é s , m i é r t igényli a n n y i r a a z őszinteséget a g y e r m e k ? V a j o n n e m azért-e, m e r t h i á n y á t s z e n v e d i ? Kétségtelen: talán kevés olyan negatív tulajdonság van, amellyel a gyermek anyn y i r a k ö n y ö r t e l e n , m i n t é p p e n a nevelői J a n u s - a r c . A n y u g a t i ifjúság t ü n t e t ő d i v a t j á b a n — öltözködésében, ízlésében — v a j o n n e m k e r e s h e t j ü k - e é p p e n a fel n ő t t e k h i p o k r i t i z m u s á v a l v a l ó s z e m b e f o r d u l á s t ? V a j o n n e m é p p e n ezzel m a g y a r á z ható-e, hogy ez a n e m e g y s z e r p r i m i t i v i z m u s i g visszahajló f o r m a b o n t á s (például ősember-frizura, mezítlábasság) a legintenzívebben éppen az áletikai konvencióktól megcsontosodott o r s z á g o k b a n (Anglia, Svédország) n y i l v á n u l m e g ? B i z a l o m r a épülő, b á t o r e m b e r i m a g a t a r t á s t v á r n a k a fiatalok, a m e l y e t n e m lehet adminisztratív intézkedésekkel megoldani. Nemegyszer azonban éppen úgy n e v e z e t t „etikai célok" v é g e t t a n e v e l ő i közösségek t ö b b s é g é b e n m e g n y i l v á n u l b i z o nyos u n i f o r m i z á l á s r a v a l ó t ö r e k v é s . I s m e r t e m o l y a n iskolaigazgatókat, a k i k a t a n t e s t ü l e t tagjait csak a k k o r e n g e d t é k b e az osztályba, h a fehér k ö p e n y t öltöttek, v a g y k ö z i s m e r t n é h á n y olyan iskolavezető szigora, a k i m e g k ö v e t e l i az ó r á r a v a l ó m á s o d p e r c n y i p o n t o s s á g ú belépést. M o n d a n o m s e m kell, n e m e g y s z e r ez a vezetői r i g u r o z i t á s n e m egészül ki u g y a n o l y a n s z a k m a i és pedagógiai hozzáértéssel. V a j o n a z ilyen és e h h e z h a s o n l ó a d m i n i s z t r a t í v fegyelmi s z a b á l y o k n e m r o m bolják-e le a s z a k t a n á r t e k i n t é l y é t ? V a j o n n e m öltöztetik a sablon fehér k ö p e n y é b e a t a n á r egyéniségét? A t a n u l ó n a k n e m s a b l o n e m b e r e k k e l k e l l e n e t a l á l k o z n i a a k a t e d r á n , h a n e m o l y a n egyéniségekkel, a k i k n e k k v a l i t á s a i t belső é r t é k e i k s z a b j á k m e g . Hogy őszinte legyek, b e n n e m — egészen v é l e t l e n ü l — n e m a z o k a t a n á r o k h a g y t a k k i t ö r ü l h e t e t l e n e m l é k e t , a k i k ó r a p o n t o s s á g g a l l é p t e k b e az osztályba, h a n e m é p p e n egy o l y a n t a n á r , aki h a u g y a n késett is n é h a öt-tíz p e r c e t , sőt m e g esett, hogy „ a k a d é m i a i n e g y e d e t " is, a r e n d e l k e z é s é r e álló idő a l a t t t ö b b e t adott, m i n t a m a z o k egész pedagógiai k a r r i e r j ü k f o l y a m á n . F é l r e é r t é s n e essék, n e m a k a r o m a későket „ n é p s z e r ű s í t e n i " , c s u p á n azt s z e r e t n é m kifejezésre j u t t a t n i , h o g y t ö b b önállóságra, b i z a l o m r a v a n szüksége a pedagógus-közösségeknek, hogy s z e r e p l é s ü k a k a t e d r á n h a s o n l í t s o n a színész jelenéséhez, n e b ü r o k r a t i k u s s z a b á l y o k t ó l r e t t e g ő figurák, h a n e m v é l e m é n y ü k e t és egyéniségüket n y í l t a n kifejezésre j u t t a t ó b á t o r e m b e r e k legyenek. Az e l b ü r o k r a t i z á l ó d á s t a l á n egyik l e g n a g y o b b veszélye a n e v e l ő m u n k á n a k : m e g m e r e v í t i a nevelői r á h a t á s o k a t és a l á á s s a a t a n á r t e k i n t é l y é t . A l k a l m a m volt o l y a n osztálynevelővel t a l á l k o z n o m , aki c s a l á d l á t o g a t á s a l k a l m á v a l j e l e n l é t é t szü lői a l á í r á s s a l igazoltatta. N e m n é z t e m u g y a n u t á n a , h o g y m i n d e r r e az igazgató k é n y s z e r í t e t t e - e vagy c s u p á n felesleges t ú l b u z g ó s á g fűtötte, viszont egy bizonyos, ezt a v i l l a n y ó r a l e o l v a s ó h o z h a s o n l ó t é n y k e d é s t s e m m i e s e t r e s e m a b i z a l o m s u g a l l h a t t a . M o n d a n o m s e m kell, a n e v e l ő m u n k a e l b ü r o k r a t i z á l ó d á s á é r t az ellenőrző szervek is felelősek, m e r t h o z z á s z o k t a t t á k a p e d a g ó g u s o k a t ahhoz, hogy m u n k á j u -
k a t t e r v e k , füzetek, n y i l v á n t a r t ó n a p l ó k s n e m a cselekvés és az e r e d m é n y e s s é g alapján értékeljék. A g y e r m e k a k a r a t l a n u l is összehasonlít, u t á n o z és értékel. A személyi k a p csolatok és e l j á r á s o k m i n t á i t u t á n z á s s a l , azonosítás ú t j á n sajátítja el, t e h á t az é r t e l m i , é r z e l m i és a k a r a t i n e v e l é s p é l d a a d á s s a l ö s s z h a n g b a n levő v i l á g n é z e t e t követel. B a n á l i s h a s o n l a t t a l élve, u g y a n a z a gépkocsivezető n e m t a r t h a t j o b b r a is és b a l r a is egyazon időben, m e r t h a így t e n n e , e l ő b b - u t ó b b k a r a m b o l l a l fizetne p r ó b á l k o z á s á é r t . A g y e r m e k t ö b b r e becsüli a b á t o r és őszinte egyéniségeket, m é g hogyha a szokványos fegyelmi s z a b á l y o k a t n e m is t a r t j á k m i n d i g tiszteletben, m i n t azokat, a k i k n e k fegyelmezetlensége m ö g ö t t b á t o r t a l a n s á g h ú z ó d i k m e g . Ez a m a g y a r á z a t a , hogy egy osztályközösségben n a g y o b b a t e k i n t é l y e a „ v a g á n y n a k " , m i n t a n n a k a „jófiúnak", a k i n e k m a g a t a r t á s á t c s a k az egyéni é r v é n y e s ü l é s fűti. Az
iskolán
túl...
Az e t i k a i n e v e l é s k o n f l i k t u s a i n a k fő forrása a c s a l á d b a n k e r e s e n d ő . P s z i c h o l ó giailag b e b i z o n y í t o t t tény, hogy a szülő m a g a t a r t á s a , a családon belüli személyi k a p c s o l a t o k f o r m á i d ö n t ő m ó d o n befolyásolják a t a n u l ó egyéniségét. M a g a t a r t á s á b a n a g y e r m e k elsősorban a p j á t és a n y j á t m i n t á z z a és a k e t t ő j ü k közötti relációt modellezi. Ezek a h a t á s o k a n n y i r a erősek, hogy n e m egy e s e t b e n az iskola h a t á s t a l a n n a k b i z o n y u l o l y a n t r a u m a t i k u s é l m é n y e k k e l szemben, a m e l y e k e t a g y e r m e k o t t h o n szerzett. A k o r s z e r ű h i r a d á s t e c h n i k a i eszközök r e n d k í v ü l i m ó d o n kiszélesítették a gyer m e k m a g a t a r t á s - f o r m á l ó d á s á n a k szféráit. T e g y ü k m i n d j á r t hozzá: ezeket a h a t á sokat és e r e d m é n y e i k e t m a m é g teljes egészében fel s e m t u d j u k m é r n i . H a t v á n y o z o t t a n m e g n ö v e k e d t e k az ellenőrizhetetlen, s p o n t á n h a t á s o k . Egyesek é p p e n e b b e n keresik, bizonyos pszichológiai á t t é t e l e k e n k e r e s z t ü l , a t a n u l ó k g y o r s a b b biológiai é r é s é n e k az o k á t . K é t s é g t e l e n ü l , az é r t e l m i h a t á s o k m e l l e t t a z é r z e l m i tényezők fokozódása és s o k r é t ű s é g e a h o r m o n á l i s f o l y a m a t o k e g y m á s u t á n j á t is i d ő b e n l e r ö v i d í t e t t e , d e u g y a n a k k o r i n t e n z i t á s u k a t növelte*. Ezzel m a g y a r á z h a t ó az egész f ö l d k e r e k s é g e n megfigyelhető a k c e l e r á c i ó . A g y e r m e k h a m a r a b b s e r d ü l , g y o r s a b b a n v á l i k biológiailag é r e t t é . Igen á m , de a t u d o m á n y o s - m ű s z a k i f o r r a d a l o m é p p e n ellenkezőleg, i d ő b e n m e g h o s s z a b b í t o t t a az i n t e l l e k t u á l i s é r é s f o l y a m a t á t . Az á l t a l á n o s és főiskolai k é p z é s i d ő t a r t a m a m e g n y ú l t . A t u d o m á n y o k differenciálódása, a felgyűlő információs a n y a g a p p e r c i p i á l á s i lehetőségei fokozott i n t e l l e k t u á l i s h o z záállást k ö v e t e l n e k . Ez a t é n y furcsa p a r a d o x o n elé állítja a nevelést. Egy kétségtelen, m i v e l a s e r d ü l ő h a m a r a b b v á l i k biológiailag, m i n t pszicholó giailag é r e t t é , fokozott h a n g s ú l y t kell helyezni m á r a z á l t a l á n o s i s k o l á b a n a sze xuális nevelésre. H i b á s a z a szemlélet a z o n b a n , a m e l y szexuális n e v e l é s e n elsősorban biológiai felvilágosítást ért. Az ilyen b e á l l í t o t t s á g ú n e v e l ő m u n k a , a h e l y e t t , hogy fékezné az akcelerációt, i n k á b b s e r k e n t i , s így h a t á s a é p p e n e l l e n k e z ő azzal, a m i t el szeret n é n k é r n i . Az e t i k a i nevelés s z e m p o n t j á b ó l e n n e k főleg érzelmi, a k a r a t i v o n a t k o zásait kell h a n g s ú l y o z n i . (Közismert a d i á k s z e r e l m e k pozitív h a t á s a a t a n u l ó k m u n k a t e l j e s í t m é n y e i r e , m í g a szexuális életet é r e t l e n ü l k e z d ő ifjak t a n u l á s s e r k e n t ő indítékai lecsökkenhetnek.) K é t s é g t e l e n , a család az elsődleges közösség, a m e l y a g y e r m e k m a g a t a r t á s á t alakítja. D e m i n d k é t szülő f o g l a l k o z t a t o t t s á g á n a k k ö v e t k e z t é b e n k e v é s a z e g y ü t t * Az idő korunkban nemcsak a tudományos-technikai ként gyorsult fel, hanem biopszichológiai értelemben is!
forradalom
eredménye
eltöltött idő. A c s a l á d kohéziós e r e j e lazult, s így indokolt, hogy f e l ü l k e r e k e d n e k a c s a l á d o n k í v ü l i b a r á t i és m á s c s o p o r t k a p c s o l a t o k . N e m e g y s z e r a c s a l á d szervezet l e n s é g e m i a t t a fiatalok g a l e r i k b e , b a r á t o k közé m e n e k ü l n e k . Egyszóval k e v é s a pozitív szülőmodell, s az a n y a szerepe n e m é r v é n y e s ü l kellően. H e l y e s e n jegyezte m e g jó n é h á n y n e m z e d é k k e l ezelőtt egy t ö r t é n e l m i n a g y s á g , hogy a g y e r m e k n e velése születése előtt n e m k e v e s e b b , m i n t n e g y v e n esztendővel, az a n y á k n e v e l é sével k e z d ő d i k . Egyik p e d a g ó g i a i s z a k l a p b a n olvasom, h o g y n a p j a i n k b a n a n ő k m a g a t a r t á s á n a k n i n c s e n e k tradíciói, ez viszont a c s a l á d o n b e l ü l a z é r z e l m i k a p csolatok b i z o n y t a l a n s á g á t e r e d m é n y e z h e t i , e n n e k folytán p e d i g n e m a l a k u l h a t ki biztos k a p c s o l a t s é m a a s e r d ü l ő k o r ú a k b a n sem. J ó l l e h e t az e g y r e b o n y o l u l t a b b t á r s a d a l o m n a k m i n d n a g y o b b szüksége v o l n a a p u b e r t á s k é s l e l t e t é s é r e a k é p z é s i idő m e g h o s s z a b b í t á s a céljából, a t á r s a d a l o m fejlett é l e t f o r m á j á n á l fogva a család sem e n n e k j a v á r a dolgozik, h a n e m ellenkezőleg: s e r k e n t i az a k c e l e r á c i ó t , a m i viszont a képzés lehetőségeit c s ö k k e n t i . A l e g t ö b b „ m o r b i d " (kiégett) fiatal é r z e l m i h a j ó t ö r é s t é p p e n a f e l n ő t t e k „jó v o l t á b ó l " a s e r d ü l ő k o r b a n szenved. Ez a k o r u g y a n i s a testi, szellemi, é r z e l m i és a k a r a t i é r é s k o r a . „ H a a megfelelő testi, szellemi és é r z e l m i é r é s l e hetősége h i á n y z i k , a fejlődő e m b e r e l t o r z u l . A z e s z m é t a c i n i z m u s , a szerel m e t p u s z t a szeretkezés pótolja. Ez a c i n i z m u s n e m k u t a t ó kétely, h a n e m f á r a d t k i á b r á n d u l á s , ez a n e m i élet n e m r o m l a t l a n ösztön, h a n e m m e n e k ü l é s a k á b u l a t b a ö n m a g a m és a világ elől." (Család és Iskola, 1963. 11). Í m e , ezért n a g y e b b e n a k é r d é s b e n á l t a l á b a n a f e l n ő t t e k felelőssége. S m é g n a g y o b b a p e d a g ó g u s o k é . A l a p o s a b b pszichológiai és p e d a g ó g i a i felkészültségre v a n szükség, h o g y a t a n u l ó erkölcsi profilját is t é n y l e g e s e n f o r m á l h a s s á k . Igen sok m é g a t e n n i v a l ó . T a p a s z t a l a t a i m a z t m u t a t j á k , hogy s o k a n az e l e m i l é l e k t a n i , de egyszerű fiziológiai v a g y a n a t ó m i a i k é r d é s e k k e l s i n c s e n e k t i s z t á b a n . J ó l l e h e t az e t i k a i n e v e l é s e g y b e n m e n t á i - h i g i é n i a i k é r d é s is. S u m m á z v a : az ifjúság joggal igényli az é l e t r e p é l d á v a l és felvilágosítással, m e g é r t é s s e l és t ü r e l e m m e l , d e h a t á r o z o t t s á g g a l felkészítő nevelést. De f e l m e r ü l a k é r d é s : v a j o n a m a fiatalja m i t t a p a s z t a l ? C s a l á d j a é l e t é b e n , p e d a g ó g u s o k k a l v a l ó é r i n t k e z é s é b e n , a f e l n ő t t e k m a g a t a r t á s á b a n , a h í r a d á s t e c h n i k a i eszközök a d á s a i b a n , egész k ö r n y e z e t é b e n m i n d i g é r v é n y e s ü l - e az az etika, a m e l y e t s z a v a k b a n t ú l s á g o s a n is b ő v e n á r a s z t u n k feléje? Kabán Ferenc
NÉPOKTATÁSUNK
MÚLTJÁBÓL
A Lancaster-iskolák hazánkban H a z á n k t e r ü l e t é n a m ú l t század első felében k ü l ö n ö s e n az elemi o k t a t á s volt n a g y o n e l h a n y a g o l t á l l a p o t b a n . V. A. U r e c h e a a d a t a i s z e r i n t M o l d v á b a n és H a v a s alföldön a m ú l t század első n e g y e d é b e n alig létezett n é h á n y falusi iskola. A m i p e d i g E r d é l y t illeti, e n n e k m i n t e g y 1200 helysége m é g a m ú l t század ö t ö d i k é v t i z e d é b e n is teljesen n é l k ü l ö z t e a n é p i s k o l á t . A r e n d k í v ü l szűk m ű v e l ő d é s i l e h e t ő ségeket biztosító, felekezetiségen a l a p u l ó g y é r i s k o l a h á l ó z a t a k o r a b e l i a d a t o k t a n ú sága s z e r i n t az i s k o l á s k o r ú g y e r m e k e k n e k 78%-át fosztotta m e g a t a n u l á s l e h e t ő ségétől.
A k o r h a l a d ó gondolkodói, nevelői k e m é n y e n b í r á l t á k a z i s k o l a r e n d s z e r t r e n d i jellege m i a t t , é s igyekeztek ö s s z h a n g b a hozni a z o k k a l a z igényekkel, a m e l y e k e t a t á r s a d a l o m l a s s a n m e g i n d u l ó t ő k é s fejlődésének szükségletei á l l í t o t t a k eléje. E v é gett figyelemmel k í s é r t é k azokat a külföldi k e z d e m é n y e z é s e k e t is, a m e l y e k n e k célja a n é p o k t a t á s m e g ú j í t á s a , a z i s m e r e t e k n e k a n é p k ö r é b e n való fokozottabb elter jesztése volt. Ilyen k ö r ü l m é n y e k között figyeltek fel M o l d v á b a n , H a v a s a l f ö l d ö n és E r d é l y ben A n d r e w Bell (1753—1832) és J o s e p h L a n c a s t e r (1778—1838) A n g l i á b a n k i d o l gozott kölcsönös o k t a t á s i r e n d s z e r é r e , a m e l y n e k a l a p v e t ő célja a n é p k ö r é b e n j e l e n t k e z ő n a g y f o k ú í r á s t u d a t l a n s á g felszámolása volt.
A Bell és k ü l ö n ö s e n a h a l a d ó b b L a n c a s t e r kidolgozta ú n . „kölcsönös t a n í t á s " r e n d s z e r e , a m e l y a t e h e t s é g e s e b b t a n u l ó k a t is b e v o n t a a z o k t a t á s i m u n k á b a , l e h e tővé t e t t e , h o g y egy t a n í t ó a s z ü k s é g h e z k é p e s t t ö b b s e g é d t a n í t ó k é n t („monitor") foglalkoztatott g y e r m e k segítségével sok száz t a n u l ó o k t a t á s á t végezhesse. A k o r h a l a d ó gondolkodói pozitív m ó d o n foglaltak állást a „kölcsönös t a n í t á s m ó d " bevezetése m e l l e t t . F r a n c i a o r s z á g b a n S a i n t - S i m o n 1815-től k e z d v e n é p s z e r ű sítette a L a n c a s t e r - f é l e iskolák b e v e z e t é s é n e k g o n d o l a t á t . R o b e r t O w e n (1771—1858), a n a g y angol u t ó p i k u s szocialista, befejezetlen ö n é l e t r a j z á b a n Bell é s L a n c a s t e r t e v é k e n y s é g é v e l foglalkozva jelzi: „ B i z t a t t a m őket, kezdjék el és a d j á k m e g a sze g é n y e k n e k azt a s z e m e r n y i o k t a t á s t , a m i t m i n d k e t t ő j ü k o k t a t á s i r e n d s z e r e ígért." E g y é b k é n t O w e n — igen h e l y e s e n — a n é p o k t a t á s végleges és kielégítő m e g s z e r vezését l e h e t e t l e n n e k v é l t e a kölcsönös t a n í t á s m ó d a l a p j á n . Mégis, Bell és főleg L a n c a s t e r n a g y é r d e m é t a b b a n l á t t a , hogy „ f e l h í v t á k a figyelmet a r r a , m i l y e n áldásos a z ifjúság fogékony é r t e l m é r e m é g az a csekély n e v e l é s is, a m e l y e t az ő r e n d s z e r ü k n y ú j t . . . ú j í t á s a i k jó k ö v e t k e z m é n y e i n e m m a r a d h a t n a k a B r i t szigetek h a t á r a i n b e l ü l " . És v a l ó b a n , főleg a h a l a d ó b b l a n c a s t e r i iskolák h a m a r o s a n el t e r j e d t e k n e m c s a k A n g l i á b a n , h a n e m E u r ó p a sok o r s z á g á b a n , sőt A m e r i k á b a n is.
M o l d v á b a n a kölcsönös t a n í t á s m ó d G. Cleobulos P á r i z s b a n , Rosetti R o s n o v a n u költségén 1819-ben k i a d o t t m u n k á j a r é v é n v á l t i s m e r t t é . Cleobulos e g y é b k é n t I a ş i b a n egy görög n y e l v e n m ű k ö d ő L a n c a s t e r t í p u s ú iskolát is szervezett. A következő é v e k b e n M o l d v á b a n a kölcsönös t a n í t á s m ó d szükségleteit és a n a g y t a n k ö n y v h i á n y t t a r t v a s z e m előtt L a n c a s t e r t í p u s ú „fali á b é c é " - k e t és „fali o l v a s ó t á b l á " - k a t a d t a k ki. H a v a s a l f ö l d ö n G h e o r g h e L a z ă r t a n í t v á n y a i , I o n E l i a d e R ă d u l e s c u , D a n i i l Tom e s c u és T e o d o r P a l a d i n é p s z e r ű s í t e t t é k és szervezték a L a n c a s t e r - i s k o l á k a t . U t ó b b i egy 1824-ben k i a d o t t r ö v i d m u n k á b a n i s m e r t e t t e a m ó d s z e r t . A L a n c a s t e r - i s k o l á k el terjesztésében t o v á b b á fontos szerepet játszott P e t r a c h e P o e n a r u és G r i g o r e P l e ş o i a n u . H a v a s a l f ö l d ö n is t ö b b ízben n y o m a t t a k fali á b é c é k e t és fali o l v a s ó t á b l á k a t e t a n í t á s m ó d szükségleteinek kielégítésére. T ö b b í z b e n szerveztek t a n f o l y a m o t is a v i d é k i tanítók számára. E r d é l y b e n először S t e p h a n L u d w i g R o t h (1796—1849) t e t t e m l í t é s t Bell és L a n c a s t e r módszeréről, szüleinek és b a r á t a i n a k Pestalozzi y v e r d u n i intézetéből 1819—20-ban írott n é h á n y levelében. M a g a R o t h jelzi, hogy az angolok Der Sprach unterricht című t a n k ö n y v é t az angliai L a n c a s t e r - i s k o l á k b a n b e a k a r t á k vezetni.
A j e l e k szerint a z o n b a n e n n e k a m ó d s z e r n e k n e m volt s z á m o t t e v ő b b h a t á s a a z ifjú R o t h r a : n i n c s e n e k a d a t a i n k a r r a v o n a t k o z ó a n , hogy h a z a t é r v e , a kölcsönös o k t a t á s bizonyos e l e m e i t gyakorlati pedagógiai m u n k á j á b a n f e l h a s z n á l t a v a g y n é p s z e r ű sítette volna. É r d e k e s s é g k é n t jegyezzük meg, hogy E r d é l y b e n a L a n c a s t e r - m ó d s z e r i s m e r e t e és bevezetése előtt, e t t ő l függetlenül, a kölcsönös t a n í t á s n a k bizonyos elemei m á r j e l e n t k e z t e k . T e r m é s z e t e s e n ez e s e t b e n is a r r ó l v a n szó, h o g y a t a n í t ó a t a n u l ó k n a g y s z á m a m i a t t k é n y t e l e n volt az o k t a t á s i m u n k á b a egy-egy é r t e l m e s e b b gyer m e k e t is b e v o n n i . Sok e s e t b e n n e h é z m e g á l l a p í t a n i , hogy e g y i k - m á s i k i s k o l á n k é l e t é b e n a kölcsönös t a n í t á s r a e m l é k e z t e t ő e l e m e k önálló j e l e n t k e z é s é r ő l v a n - e szó, vagy p e d i g egy m á r i s m e r t m ó d s z e r a l k a l m a z á s á r ó l . Ilyen összefüggésben e m l í t h e t j ü k m e g a gernyeszegi iskolát, a m e l y n e k 1827-ben kidolgozott Organizáció-jában a k ö v e t k e z ő k e t o l v a s h a t j u k : „Hogy a t a n í t á s s a l i n k á b b é r k e z h e s s é k a Mester, m i n d e n öt v a g y h a t e g y f o r m a t a n u l ó g y e r m e k n e k egy p r a e c e p t o r t , v a g y t a n í t ó t kell a d n i , a ki a m a g a t a n í t v á n y a i t t a n í t s a addig, a m í g a M e s t e r a t ö b b i v e l foglalatos kodik, e r r e n é z v e a r r a vigyázzon a Mester, hogy a t a n í t ó k a t legelőbb t a n í t s a és a z o k k a l elvégezvén a t a n í t á s t , adjon időt n é k i k a t a n í t á s r a . " E r d é l y b e n a L a n c a s t e r - i s k o l á k leglelkesebb n é p s z e r ű s í t ő j e és szervezője S a l a m o n József (1790—1871) zilahi, m a j d kolozsvári t a n á r volt. Azzal k a p c s o l a t b a n , hogy közvetlen k a p c s o l a t b a k e r ü l t - e L a n c a s t e r m ű v e i v e l , biztos a d a t a i n k n i n c s e n e k . T é n y a z o n b a n , hogy a X I X . század elején K o l o z s v á r t L a n c a s t e r t ö b b m ű v é t i s m e r ték. S a l a m o n a zilahi g i m n á z i u m n a k a d o m á n y o z o t t m a g á n k ö n y v t á r a j e g y z é k é b e n szerepel a Bell-Lancasterische Unterrichts-Methode című, B é c s b e n 1819-ben k i a d o t t mű, feltételezhető t o v á b b á , hogy külföldi t a n u l m á n y ú t j a a l k a l m á v a l m e g i s m e r k e d e t t L. N a t o r p L a n c a s t e r - f o r d í t á s a i v a l is. Bölöni F a r k a s S á n d o r a n g l i a i és é s z a k a m e r i k a i u t a z á s a i a l k a l m á v a l t ö b b L a n c a s t e r t í p u s ú iskolát is m e g l á t o g a t o t t , a m e l y e k r ő l elismerő m ó d o n n y i l a t k o z o t t ú t l e í r á s a i b a n . J o g g a l feltételezhetjük, h o g y a m á r K o l o z s v á r t t a n á r k o d ó S a l a m o n Bölönivel folytatott személyes beszélgetései l é v é n is m e g i s m e r k e d h e t e t t az e m l í t e t t o r s z á g o k b a n m ű k ö d ő L a n c a s t e r - i s k o l á k t a pasztalatával. S a l a m o n l e v é l t á r i h a g y a t é k a (melyet a R o m á n i a Szocialista K ö z t á r s a s á g A k a démiája kolozsvári fiókjához tartozó Történeti Levéltár és a Református Egyházkerület Főkonzisztóriumi Levéltára őriz) a z erdélyi Lancaster-iskolák m ű k ö d é s é v e l k a p c s o l a t o s sok a d a t o t t a r t a l m a z . A n e v e l é s - és m ű k e d v e l é s t ö r t é n e t i m ű v e k a z o n b a n alig k ö z ö l n e k n é h á n y a d a t o t a vizsgált k é r d é s s e l k a p csolatban, a n n a k ellenére, hogy a kölcsönös t a n í t á s m ó d bevezetése a z a k k o r i k ö r ü l m é n y e k között k é t s é g k í v ü l h a l a d ó n a k m i n ő s í t h e t ő k e z d e m é n y e z é s volt. Az 1832-es é v b e n a K o l o z s v á r i Nőegylet a K ü l s ő M a g y a r u t c á b a n (a m a i L e n i n úton) m i n d k é t n e m ű g y e r m e k e k s z á m á r a n é p i s k o l á t szervezett. Az i n g y e n e s t a n u l á s lehetősége m i n d j á r t a z első é v b e n 200 g y e r m e k e t vonzott ide. S a l a m o n , a k i az iskola i r á n y í t á s á t e l v á l l a l t a , a m u n k á t a kölcsönös t a n í t á s m ó d s z e r é n e k a l k a l m a z á s á v a l egy t a n í t ó v e z e t é s é r e bízta. Szinte ezzel egyidőben v e z e t t é k b e a m ó d s z e r t a kolozsvári H í d e l v e u t c a i (ma H o r e a úti) i s k o l á b a n is. Az 1832-es év S a l a m o n szerint „korszakot képez a kolozsvári iskolák felállí t á s á b a n " . E k é r d é s b e n igazat kell a d n u n k n e k i , hiszen K o l o z s v á r k ü l v á r o s a i b a n az o k t a t á s ezideig szinte teljesen h i á n y z o t t : „Míg a b e l v á r o s b a n h á r o m főiskola virágzott, a d d i g . . . a k ü l v á r o s b a n a legközelebbi ideig egyetlen egy n é p i s k o l a s e m létezett. A j e l e n század első h á r o m t i z e d é b e n is csak egy k á n t o r i l e á n y o s k o l a és egy Ecclésiájából k i l é p e t t oskola m e s t e r m a g á n o s k o l á j a . . . t e n g ő d t e k . " S a l a m o n
József jelentéseiből, jegyzeteiből, t ö b b k é z i r a t á b ó l kiviláglik, hogy a k é t kolozs v á r i iskola szép e r e d m é n y e k e t é r t el m á r az első t a n é v b e n . Egy é v elteltével S a l a m o n József A kölcsönös tanítás módjának rövid rajza c í m m e l (megjelent az Erdélyi Prédikátori Tár 1833-as első füzetében) é r d e k e s i s m e r t e t é s t közölt a L a n c a s t e r - f é l e t a n r e n d s z e r h a z a i a l k a l m a z á s á n a k k é r d é s e i r ő l . A z i s m e r t e t é s m á r a k é t e m l í t e t t kolozsvári iskola t a p a s z t a l a t a i t is összegezi, és felvá zolja a kölcsönös t a n í t á s f o n t o s a b b szervezési és m ó d s z e r b e l i kérdéseit. A l e v é l t á r i a n y a g b ó l k i d e r ü l , hogy ezt a m ű v e t m é g u g y a n e b b e n a z é v b e n 3000 p é l d á n y b a n közköltségen k ü l ö n is k i n y o m t á k és a v i d é k i t a n í t ó k s z á m á r a i n g y e n m e g k ü l d t é k . A k ö n y v h ö z S a l a m o n é r d e k e s k ő n y o m a t o s t e r v r a j z o t is mellékelt, m e l y s z e m l é l e tesen világít r á a kölcsönös o k t a t á s n é h á n y szervezési és m ó d s z e r b e l i k é r d é s é r e . A szerző a k é p h e z m a g y a r á z a t o k a t is fűzött. Az „ A " b e t ű v e l jelölt középső rész a m i n t e g y 70 g y e r m e k s z á m á r a m é r e t e z e t t o s z t á l y t e r m e t á b r á z o l j a . A fal k ö r ü l i félkörök a g y e r m e k e k n e k a fali á b é c é és fali o l v a s ó t á b l á k k ö r ü l i e l h e l y e z k e d é s é t jelölik. A k é p baloldali része a z o s z t á l y t e r m e t o l d a l n é z e t b ő l m u t a t j a b e . A „ B " b e t ű v e l jelölt rész a g y e r m e k e k n e k a fali L a n c a s t e r - t á b l á k előtti elhelyezkedését ábrázolja, a m i n t az o k t a t ó g y e r m e k (monitor) k é r d e z g e t i , t a n í t j a őket, p á l c á v a l j e lölve m e g az o l v a s a n d ó részt. A p a d b a n ü l ő k é t g y e r m e k közül az egyik p a l a t á b l á r a , a m á s i k u j j á v a l a f i n o m r a szitált h o m o k b a ír ( t i n t á v a l p a p í r r a csak a m á r g y a k o r l o t t a b b g y e r m e k e k í r t a k ) . A „ C " b e t ű v e l jelölt k é p e n az í r n i t a n u l ó g y e r m e k e k p a l a t á b l á i k a t m u t a t j á k b e a m o n i t o r n a k , a k i ellenőrzi m u n k á j u k a t , és az észlelt h i b á k a t kijavítja. A p a d b a l o l d a l á n a z í r á s m i n t a l á t h a t ó . S a l a m o n egyik k é z i r a t á b a n s a j n á l a t t a l állapítja meg, h o g y a m ó d s z e r e r e d m é n y e s a l k a l m a z á s á h o z szükséges k é p z e t t t a n í t ó k a t n e m lehetett a k ö n y v e c s k é v e l együtt szétküldeni, s ezért a m ó d s z e r n e m t e r j e d h e t e t t el a v á r a k o z á s o k n a k m e g felelő m ó d o n . N y i l v á n v a l ó a n ez v e z e t t e az illetékes t a n ü g y i h a t ó s á g o t a r r a a gon dolatra, hogy a v i d é k i t a n í t ó k s z á m á r a t a n f o l y a m o t szervezzen. A t a n f o l y a m 1845 n o v e m b e r é b e n S a l a m o n vezetésével 17 v i d é k i t a n í t ó részvételével m e g is kezdődött, v e z e t ő j é n e k írásbeli j e l e n t é s e szerint a t a n í t ó k „ezen r e n d s z e r b e elméletileg és gya k o r l a t i l a g is á l t a l á b a n b é v e z e t t e t t e k . . . a r e n d e s t a n í t á s n a k n e m c s a k r e n d r e s z e m lélői, h a n e m m i n d e n i k egy-egy n a p vezetői is voltak". A t a n f o l y a m o n részt vett t a n í t ó k p é n z b e l i segélyben is részesültek. A kifi zetett összegekből kiállított és f e n n m a r a d t n y u g t á k a l a p j á n a m é g ez é v b e n k e letkezett L a n c a s t e r - i s k o l á k földrajzi elhelyezkedését is m e g i s m e r j ü k , hiszen a t a n ügyi h a t ó s á g a t a n f o l y a m o n részt v e t t t a n í t ó k a t a m ó d s z e r b e v e z e t é s é r e kötelezte. Ily m ó d o n m é g az 1845—46-os i s k o l a é v b e n a következő h e l y s é g e k b e n keletkeztek L a n c a s t e r t í p u s ú iskolák: A l s ó c s e r n á t o n , Buzásbocsárd, M á r k o s , K o v á s z n a , M e z ő csávás, Székelykeresztúr, K á p o s z t á s s z e n t m i k l ó s , Rugonfalva, V a j d a s z e n t i v á n y , Szi lágysomlyó, S á r d , Őralja-Boldogfalva, M a g y a r l á p o s , Szék, C s o m b o r d és Bece közsé gekben. Más, u g y a n c s a k l e v é l t á r i a d a t o k szerint a m a r o s v á s á r h e l y i , m a k k f a l v i , á r p á s tói és m a g y a r r é g e n i r e f o r m á t u s i s k o l á k b a n is a z e m l í t e t t m ó d s z e r szerint t a n í t o t t a k . M i n t é r d e k e s s é g e t e m l í t h e t j ü k m e g Az Erdélyi Nagy Fejedelemségben Evangelica Reformata Felsőbb és Alsőbb Oskolákban fenn álló Tanítás Rendének és módjának Rajzolattya címen Szász K á r o l y által összeállított kéziratos a n y a g o t (a R e f o r m á t u s F ő k o n z i s z t ó r i u m l e v é l t á r a őrzi), a m e l y b ő l k i d e r ü l , h o g y m á r az 1829-es é v b e n a L a n c a s t e r - m ó d s z e r szerint folyt a t a n í t á s . J o g g a l feltételezhetjük, h o g y a m ó d s z e r t az a k k o r m é g Zilahon t a n á r o s k o d ó S a l a m o n József vezette be. George B a r i ţ i u lapja, a Gazeta de Transilvania 1843. 24—25. s z á m a S. P . a l á í r á s s a l é r d e k e s c i k k e t közöl a S z a t m á r k ö r n y é k i r o m á n görög-katolikus iskolák
helyzetéről és m e g á l l a p í t j a , hogy a z u t ó b b i é v e k b e n ezek s z á m a ö r v e n d e t e s e n e m e l kedik. Új r o m á n i s k o l á k a t é p í t e t t e k E r d ő s z á d á n , V e r e s m a r t o n , Somosfalván, Tom á n y o n , Ó h u t á n és R e m e t e m e z ő n . A tágas, 200 férőhelyes új elemi i s k o l á k b a n a L a n c a s t e r - m ó d s z e r szerint e r e d m é n y e s e n folyt a t a n í t á s . A cikk írója jelzi, hogy „ h i v a t a l b ó l m e g l á t o g a t t a m az i s k o l á k a t és ö r ö m k ö n n y e k e t h u l l a t t a m , l á t v á n a fá r a d o z á s o k gyümölcsét". L a n c a s t e r t í p u s ú iskoláink közül e m l í t s ü k m e g t o v á b b á az A t y h a községbeli r ó m a i k a t o l i k u s elemi iskolát. A község p a p j a saját költségén r e n d e z t e be az is kolát, téli olvasó-egyletet és óvodát is szervezett. E m l í t s ü k m e g a Kolozs megyei Torockó u n i t á r i u s iskoláját is, a m e l y b e n , m i n t ezt egy 1847-ből s z á r m a z ó a d a t iga zolja, u g y a n c s a k az é r t e l m e s e b b t a n u l ó k b e v o n á s á v a l , a L a n c a s t e r - m ó d s z e r szerint tanítottak. M á r u t a l t u n k a r r a , hogy a kölcsönös t a n í t á s m ó d e l k é p z e l h e t e t l e n a fali á b é c é és o l v a s ó t á b l á k n é l k ü l , a m e l y e k n a g y m é r t é k b e n m e g k ö n n y í t e t t é k a z Írás-olvasás elsajátítását. Ezek egyrészt a z a k k o r i n a g y á b é c é s - és o l v a s ó k ö n y v h i á n n y a l j á r ó nehézségeket v o l t a k h i v a t v a kiküszöbölni, m á s r é s z t p e d i g l e h e t ő v é tették, hogy a t a n u l m á n y i m u n k á b a n a z egész osztály közösen vegyen részt, a t a n í t ó á l t a l á n o s i r á n y í t á s a mellett, az o k t a t á s i m u n k á b a b e v o n t d i á k - m o n i t o r o k segítségével. L e h e tővé v á l t t e h á t ily m ó d o n a n n a k a n e h é z k e s m ó d s z e r n e k a kiküszöbölése, a m i k o r is a t a n í t ó egy-egy n e b u l ó t t é r d e i közé á l l í t v a silabizálhatta a g y a k r a n csak egy p é l d á n y b a n m e g l e v ő á b é c é s k ö n y v b ő l , m í g a többi g y e r m e k u n a t k o z o t t v a g y fegyelm e z e t l e n k e d e t t . S a l a m o n József egyik k i a d a t l a n k é z i r a t á b a n , a k é t kolozsvári iskola t a p a s z t a l a t á r a h i v a t k o z v a a következő m e g á l l a p í t á s t t e t t e : „Elérődött azon cél, hogy m i n d e n g y e r m e k v á l t o z t a t o t t , de folytonos m u n k á s s á g b a volt a t a n u l á s ideje a l a t t . . . k ü l ö n ö s figyelmet v o n t a k m a g o k r a azon k i l e n c v e n g y e r m e k e k , k i k n e k n e vök u t á n azt a megjegyzést t a l á l t á k , hogy azok O s k o l á b a b e l é p t ö k k o r a b e t ű t s e m i s m e r t é k s m o s t m á r k ö z ü l ü k t i z e n k e t t e n a k ö n y v n é l k ü l t a n u l ó k között felelnek, a t ö b b e k p e d i g . . . folyvást és é r t e l m e s e n o l v a s t a k " . Ezek az e r e d m é n y e k az a k k o r i viszonyok között figyelemre m é l t ó k v o l t a k . J e l e n t ő s é g ü k e t m é g i n k á b b növeli az a tény, hogy m i n d k é t iskola t a n í t ó j a t ö b b m i n t 200 g y e r m e k k e l foglalkozott! S a l a m o n t ö b b ízben is a d o t t ki L a n c a s t e r - r e n d s z e r ű f a l i t á b l á k a t , m e l y e k é v t i z e d e k e n á t j e l e n t ő s szerepet j á t s z o t t a k főleg falusi i s k o l á i n k é l e t é b e n . J e l e n t ő ségük felismerése n y o m á n m á r a m ú l t század v é g é n n e m egy n e v e l é s t ö r t é n é s z (Kiss Á r o n , P a l l o s A l b e r t és m á s o k ) igyekezett n y o m u k r a b u k k a n n i , de a húszféle fali t á b l a közül egy sem k e r ü l t elő. A fali L a n c a s t e r - t á b l á k bevezetése hozzájárult, hogy ilyen és ezekhez h a s o n l ó d i d a k t i k a i eszközök a r e n d e s , t e h á t n e m a kölcsönös t a n í t á s m ó d a l a p j á n m ű k ö d ő i s k o l á k b a n is e l t e r j e d j e n e k . A n é l k ü l , hogy ezt a k é r d é s t részleteznők, e m l í t s ü k m e g a M á r a m a r o s m e g y e i K á p o l n o k - M o n o s t o r és R ó z s a p a t a k r o m á n iskoláit: ezek a m ú l t század m á s o d i k felében o l y a n é r d e k e s o l v a s ó t á b l á k a t h a s z n á l t a k , a m e l y e k r e m i n d e n b e t ű előtt az e n n e k megfelelő á b r a is oda volt n y o m t a t v a . P é l d á u l a „c" b e t ű n é l egy ló (cal), a „ p " b e t ű n é l egy toll (pană). Az í r á s - o l v a s á s elsajátítási i d e j é n e k viszonylag n a g y m é r t é k ű c s ö k k e n é s e le h e t ő v é t e t t e a z o k t a t á s t a r t a l m á n a k bővítését is. E r r ő l t a n ú s k o d i k S a l a m o n József 1837-ben, a kölcsönös t a n í t á s m ó d s z e m p o n t j a i n a k figyelembevételével m e g í r t Új Ábécéje, a m e l y elemi fokon i s m e r e t e k e t közöl a t e r m é s z e t r a j z , földrajz, s z á m t a n , erkölcstan, és a k ü l ö n b ö z ő m e s t e r s é g e k köréből. Ilyen v o n a t k o z á s b a n e m l í t h e t j ü k m e g a m a k k f a l v i iskola Dósa Elek által 1836-ban kidolgozott S z a b á l y z a t á t is, a m e l y a következő fő t a n t á r g y a k t a n í t á s á t irja elő: vallás, olvasás, í r á s , s z á m t a n ,
t e r m é s z e t i história, n é p s z e r ű história, r ö v i d h a z a i história, rövid és n é p s z e r ű g a z d a s á g i k a t e k i z m u s , politikai földrajz. Az elméleti t á r g y a k m e l l e t t a S z a b á l y z a t a t a n u l ó k g y a k o r lati és m u n k á r a n e v e l é s é t is szem előtt t a r t o t t a . A t a n u l ó k f a c s e m e t é k e t ü l t e t t e k , oltv á n y o z t a k , s z a l m a k a l a p o t és kesztyűt kötöttek, k o s a r a t f o n t a k ; a n a g y o b b a k asz t a l o s m e s t e r s é g e t t a n u l t a k . F ö l d m é r é s i , g e o m e t r i a i és gazdasági g y a k o r l a t o k is s z e r e p e l n e k a g y a k o r l a t i t á r g y a k között. Dósa Elek felismerte a j á t é k fontos sze r e p é t is a t a n u l ó k n a k az életre, t e v é k e n y s é g r e v a l ó e l ő k é s z í t é s é b e n : „ . . . m i l y h a t hatós béfolyása légyen a mozgással e g y b e k ö t t e t e t t k ü l ö n - és t á r s a s á g i j á t é k o k n a k a testi erő fejtésére, a hajlékonyság, ügyesség eszközlésére, m i n d e n e m b e r tudja, kivált, h a meggondolja, hogy az é l e t b e n m i n ő fontos szolgálatokat teszen olykor a g y e r m e k k o r j á t é k a i közben észre s e m v é v e szerzett ügyesség."
Az erdélyi L a n c a s t e r - i s k o l á k jellegüket, m u n k á j u k a t t e k i n t v e k o r á n t s e m vol t a k az angliai L a n c a s t e r - i s k o l á k szolgai u t á n z a t a i . S z e r v e z é s ü k k o r a h a z a i sajátos k ö r ü l m é n y e k e t is figyelembe v e t t é k és a L a n c a s t e r j a v a s o l t a d r a s z t i k u s , a g y e r m e k önérzetét, e m b e r i m é l t ó s á g á t s é r t ő b ü n t e t é s e k h e l y e t t a m i i s k o l á i n k b a n h u m á n u s a b b fegyelmezési e l j á r á s o k a t h o n o s í t o t t a k meg. A z e r d é l y i L a n c a s t e r - i s k o l á k e l t e r j e d é s e k é t s é g k í v ü l h a l a d ó jelenség, hiszen szervezőik és n é p s z e r ű s í t ő i k célja az volt, hogy az egyszerű n é p — főleg a p a r a s z t ság — s z á m á r a a z a d d i g i n á l fokozottabb m é r t é k b e n t e g y é k l e h e t ő v é az í r á s - o l v a s á s elsajátítását. A n n a k ellenére, hogy m u n k á j u k b a n d i d a k t i k a i - p e d a g ó g i a i s z e m p o n t ból kifogásolható e l e m e k is j e l e n t k e z t e k , élénkítőleg h a t o t t a k a m ú l t század n é p i s k o l á i n a k fejlődésére. Meg kell á l l a p í t a n u n k t o v á b b á a z t is, hogy a z í r á s - o l v a s á s és elemi s z á m t a n t a n í t á s á b a n m e g h o n o s í t o t t új m ó d s z e r e k és főleg a s z e m l é l t e t ő szerkesztő, a g y e r m e k e k fokozottabb t e v é k e n y s é g é t biztosító e l j á r á s o k bevezetése r é v é n i s k o l á i n k a d d i g fel n e m használt, ú j e l e m e k k e l g a z d a g o d t a k . A kölcsönös t a n í t á s m ó d a l a p j á n m e g s z e r v e z e t t t a n u l m á n y i m u n k a l e h e t ő v é t e t t e a g y e r m e k e k f o l y a m a t o s és á l l a n d ó f o g l a l k o z t a t á s á t is. Mivel a foglalkoztatások jellege — az új m ó d s z e r sajátos felépítéséből kifolyólag — f é l ó r á n k é n t változott, a t a n u l m á n y i m u n k a a g y e r m e k e k s z á m á r a é r d e k e s e b b é és v á l t o z a t o s a b b á vált, j o b b a n l e k ö t ö t t e figyelmüket, és így e m e l k e d e t t az o k t a t á s h a t é k o n y s á g a és e r e d ményessége. A z e r d é l y i L a n c a s t e r - i s k o l á k j e l e n t k e z é s é t végső fokon a t á r s a d a l m i fejlődés k ö v e t e l m é n y e i h a t á r o z t á k m e g : a t e r m e l é s szükségletei a z i s m e r e t e k n e k szélesebb k ö r b e n való terjesztését s ü r g e t t é k . A m i k o r a z o n b a n a fokozódó gazdasági k é n y s z e r n e k és főleg a n é p t ö m e g e k o s z t á l y h a r c á n a k n y o m á s á r a az á l l a m a r r a k é n y s z e r ü l t , hogy e r ő t e l j e s e b b e n beleszólva a n é p o k t a t á s k é r d é s e i b e a m e g l é v ő felekezeti iskolák m e l l e t t á l l a m i e l e m i i s k o l á k a t is szervezzen, a L a n c a s t e r - i s k o l á k n é h á n y évtized leforgása u t á n a pedagógiai és t á r s a d a l m i s z e m p o n t b ó l k o r s z e r ű b b i s k o l á k n a k a d ták át helyüket.
Náhlik Zoltán
ÉLŐ TÖRTÉNELEM
„Monstre-per" Kolozsvárott 1928-ban A n é p e k , n e m z e t e k , osztályok és az ő k e t képviselő politikai p á r t o k egyes ese m é n y e i k ü l ö n ö s élességgel í r ó d n a k b e a t ö r t é n e l e m b e . Ezek e m l é k é t n e m h o m á l y o s í t j a el a z idő m ú l á s a . Í r n i ezekről, é r t é k e l n i őket é v e k és é v t i z e d e k t á v o l á b ó l t e r m é s z e t e s e n n e m k ö n n y ű feladat. I t t is, m i n t á l t a l á b a n a t ö r t é n e t í r á s b a n „szem előtt kell t a r t a n u n k — a m i r e Nicolae C e a u ş e s c u e l v t á r s is figyelmeztet —, hogy a t ö r t é n e l m e t e m b e r e k alakítják, e m b e r e k e r é n y e i k k e l és h i b á i k k a l együtt. A f o r r a d a l m i h a r c , a szocializmus é p í t é s é é r t kifejtett m u n k a f o l y a m a t á b a n o r s z á g u n k b a n számos o l y a n h a r c o s e m e l k e d e t t ki, aki egyik v a g y m á s i k t ö r t é n e l m i s z a k a s z b a n jelentős szerepet töltött b e a z e s e m é n y e k a l a k u l á s á b a n , felelősségteljes f e l a d a t o k a t teljesített a p á r t és a n é p i d e m o k r a t i k u s á l l a m vezetésében. Az é v e k f o l y a m á n egyesek k ö z ü l ü k a t e r m é s z e t m a g á t ó l értetődő t ö r v é n y e i folytán n e m d o l g o z h a t t a k és h a r c o l h a t t a k t o v á b b ; m á s o k h i b á k a t k ö v e t t e k el, s e n n e k k ö v e t k e z t é b e n e l t á v o l í t o t t á k őket felelősségteljes funkciójukból, sőt n é h a k i z á r t á k a p á r t b ó l is. A t ö r t é n e t t u d o m á n y n a k b e kell m u t a t n i a a f o r r a d a l m i h a r c egész f o l y a m a t á t a m a g a s o k r é t ű s é g é b e n , a t á r s a d a l m i r e a l i t á s o k t u d o m á n y o s elemzéséből kell k i i n d u l n i a , a t é n y e k e t p e d i g n e m az e m b e r e k s z u b j e k t í v ó h a j á n a k , n e m a p i l l a n a t n y i politikai szükségleteknek, n e m k o n j u n k t ú r a - s z e m p o n t o k n a k megfelelően kell i s m e r t e t n i e , h a n e m úgy, ahogy a z o k m e g t ö r t é n t e k , az élet i g a z s á g á n a k megfelelően". E j ó z a n é s időszerű ú t m u t a t á s t figyelembe v é v e idézzük fel a R o m á n K o m m u n i s t a P á r t t ö r t é n e t é n e k , h a z á n k dolgozó n é p e t ö r t é n e t é n e k egyik m a is t a n u l s á g o s m o z z a n a t á t : n e g y v e n évvel ezelőtt játszódott le K o l o z s v á r o t t a n a g y k o m m u n i s t a per, m e l y n e k v á d l o t t a i és védői f o r r a d a l m i h a r c o s o k voltak, b á r ezzel n e m s z ű n t e k m e g e r é n y e k k e l és h i b á k k a l f e l r u h á z o t t e m b e r e k l e n n i . A VI. H a d t e s t h a d b í r ó s á g á n lefolytatott p e r b e n 76-an ü l t e k a v á d l o t t a k p a d j á n , a b e i d é z e t t t a n ú k s z á m a p e d i g m e g k ö z e l í t e t t e az 500-at. A t á r g y a l á s o k 1928. s z e p t e m b e r 10. és o k t ó b e r 17-e között, t ö b b m i n t öt hétig t a r t o t t a k A Nagy
Per
előzményei
Ez a k o m m u n i s t a p e r t u l a j d o n k é p p e n a z 1927. évi á l t a l á n o s p a r l a m e n t i v á l a s z t á s o k egyik u t ó h a t á s a . Beleilleszkedett a z A v e r e s c u - k o r m á n y n a k és különösen T r a n c u Iaşi m u n k a ü g y i m i n i s z t e r n e k a t e r v é b e , a m e l y a m u n k á s o s z t á l y o s z t á l y h a r c o s szer v e z e t e i n e k feloszlatására i r á n y u l t . Ezt a célt szolgálta e l s ő s o r b a n a R o m á n K o m m u n i s t a P á r t t ö r v é n y e n k í v ü l helyezése 1924-ben, v a l a m i n t a b u k a r e s t i t ö r v é n y széken 1927 á p r i l i s á b a n m e g i n d í t o t t per, m e l y a z Egységes S z a k s z e r v e z e t e k létezé-
s é n e k t ö r v é n y e s s é g é t volt h i v a t o t t k é t s é g b e v o n n i . A s z a k s z e r v e z e t e k elleni p e r b e n a k o r m á n y , m i n d e n erőfeszítése ellenére, e g y m á s u t á n v e s z í t e t t e el pozícióit; v é g ü l is k i d e r ü l t , hogy a tőkés-földesúri r e n d s z e r polgári b í r ó s á g a s e m eléggé a l k a l m a s a k o r m á n y t e r v e i n e k m e g v a l ó s í t á s á r a . M á s m ó d s z e r e k h e z kellett f o l y a m o d n i . Így született m e g a t e r v : a m u n k á s o s z t á l y h a r c o s szervezetei f e l o s z l a t á s á n a k k é r d é s é t h a d b í r ó s á g r a kell b í z n i . A kolozsvári n a g y k o m m u n i s t a p e r t megelőző i n t é z k e d é s e k — a r e n d s z e r t e l e n n e k látszó l e t a r t ó z t a t á s o k , h á z k u t a t á s o k , a r ö p i r a t o k osztogatásáért, a p a p n é l küli t e m e t é s e k é r t , m u n k á s - k e r e s z t e l ő k é r t i n d í t o t t kisebb p e r e k — t u l a j d o n k é p p e n e r ő p r ó b á u l szolgáltak. A tőkés-földesúri k o r m á n y o k (az Averescu-, a B a r b u Ştirbey-, m a j d a B r ă t i a n u - k o r m á n y ) t e r v e i n e k v a l ó r a v á l t á s á h o z k e d v e z ő volt az a k k o r i n e m z e t k ö z i helyzet i s : így a z angol szakszervezeti t ö r v é n y és a n n a k h a t á s a E u r ó p a r e a k c i ó s köreire, a z Arcos elleni t á m a d á s , a z angol—szovjet d i p l o m á c i a i k a p c s o l a t o k m e g s z a k a d á s a , v a g y a v a r s ó i szovjet követség elleni m e r é n y l e t . A m o n s t r e p e r n e k nevezett n a g y k o m m u n i s t a p e r b e n a VI. H a d t e s t h a d b í r ó s á g a előtt n e m egyszerűen egyes s z e m é l y e k ü l t e k a v á d l o t t a k p a d j á n , h a n e m a r o m á n i a i m u n k á s m o z g a l o m legális és illegalitásba k é n y s z e r í t e t t o s z t á l y h a r c o s szervezetei, m e l y e k k é p v i s e l ő i n e k elsők között s i k e r ü l t é p p e n a t á r g y a l ó t e r e m b e n n y i l v á n o s a n t á m a d n i u k a f e n n á l l ó rendszert. Hat
munkásmozgalmi
per
egyesítése
A N a g y P e r k i i n d u l ó p o n t j á u l a n a g y v á r a d i P h ő b u s - g y á r i m u n k á s o k 1927 m á jus-júliusi b é r h a r c a szolgált. A P h ő b u s v a s ö n t ö d e é s g é p g y á r b a n 1927 m á j u s első n a p j a i b a n a v á l l a l a t igazgatósága e l b o c s á t o t t a a m o t o r r é s z l e g n é h á n y m u n k á s á t . A m u n k á s o k t i l t a k o z t a k az elbocsátások ellen, m i r e az igazgatóság ú j a b b k i z á r á s o k a t eszközölt. V á l a s z k é n t m á j u s 12-én a m o t o r r é s z l e g összes m u n k á s a i s z t r á j k b a léptek. A konfliktus ü g y é b e n m e g i n d u l t t á r g y a l á s o k során a m u n k á s o k küldöttei fel v e t e t t é k az 1927. j ú n i u s elsején l e j á r ó k o l l e k t í v szerződés m e g ú j í t á s á n a k k é r d é s é t is. A g y á r igazgatósága e l u t a s í t o t t a k é r é s ü k e t , és a k o l l e k t í v szerződést ú n . „ m u n k a s z a b á l y z a t t a l " a k a r t a helyettesíteni. M i u t á n a P h ő b u s igazgatósága m e r e v e n elzár kózott a m u n k á s o k jogos követelései elől, és a m u n k a ü g y i felügyelő közbelépése is sikertelen m a r a d t , m á j u s 28-án a sztrájk az egész g y á r r a kiterjedt. V e z e t é s é r e a g y á r m u n k á s a i sztrájkbizottságot v á l a s z t o t t a k , a m e l y b e n a z egységesek m e l l e t t az a m s z t e r d a m i s z a k s z e r v e z e t e k h e z csatlakozott szervezetek tagjai is r é s z t v e t t e k . S z t r á j k t ö r ő k i g é n y b e v é t e l é n e k m e g a k a d á l y o z á s á r a m e g a l a k u l t a sztrájkőrség, a m e l y ellenőrizte a g y á r b e j á r a t á t , és felügyelt a r e n d r e . A sztrájkolók m e g s e g í t é s é r e a v á r a d i m u n k á s o t t h o n b a n m e g n y í l t egy segélypénztár, és ü z e m b e l é p e t t az ú n . s z t r á j k k a n t i n . N a g y v á r a d és B i h a r m e g y e m u n k á s a i és dolgozó p a r a s z t j a i n e m c s a k e r k ö l csileg, h a n e m a n y a g i l a g is t á m o g a t t á k a s z t r á j k o l ó P h ő b u s - g y á r i a k a t . P é n z t és é l e l m e t gyűjtöttek s z á m u k r a . A n y a g i t á m o g a t á s é r k e z e t t a z ország m á s v i d é k e i r ő l is, így a b u k a r e s t i , kolozsvári, t e m e s v á r i , m a r o s v á s á r h e l y i é s brassói ü z e m e k m u n k á saitól, v a l a m i n t a zsilvölgyi b á n y á s z o k t ó l . A P h ő b u s - g y á r i sztrájkot az R K P helyi szervezete az Egységes S z a k s z e r v e z e t e k élén álló k o m m u n i s t á k o n k e r e s z t ü l i r á n y í totta, a K I S Z ü z e m i szervezete p e d i g cselekvően t á m o g a t t a a sztrájkbizottság t e v é kenységét. A g y á r i g a z g a t ó s á g á n a k k é r é s é r e a s z t r á j k b i z o t t s á g o t és a sztrájkőrség egy részét a v á r a d i h a t ó s á g o k l e t a r t ó z t a t t á k és m i n d n y á j u k a t a kolozsvári h a d bíróság b ö r t ö n é b e szállították. A s z t r á j k o l ó k a t a z o n b a n n e m l e h e t e t t m e g f é l e m -
líteni, új s z t r á j k b i z o t t s á g o t v á l a s z t o t t a k , és az addigi k ö v e t e l é s e i k e t m o s t a l e t a r t ó z t a t o t t a k s z a b a d o n b o c s á t á s á v a l egészítették ki. Ilyen k ö r ü l m é n y e k között k e r e s t é k fel a l e t a r t ó z t a t o t t a k hozzátartozói Dr. Rozv á n y J e n ő t , az Egységes S z a k s z e r v e z e t e k jogtanácsosát, és m e g k é r t é k , hogy j á r j o n közben a letartóztatottak érdekében. Ugyanakkor, a bérharc negyedik hetében, j ú n i u s 24-én a v á r a d i ü z e m e k képviselői, a k i k a m u n k á s o t t h o n b a n g y ű l t e k össze, e l h a t á r o z t á k , h o g y m á s n a p á l t a l á n o s s z t r á j k k a l t á m o g a t j á k a megyefőnök elé j á r u l ó k ü l d ö t t s é g e t . J ú n i u s 25-én 11 és 12 ó r a között k b . 300 k ü l d ö t t gyűlt össze a B i h a r megyei p r e f e k t ú r a előtt, és erélyesen k ö v e t e l t é k a l e t a r t ó z t a t o t t P h ő b u s - g y á r i v a s a sok s z a b a d l á b r a helyezését. Egy k i s e b b csoport, Dr. R o z v á n y J e n ő v e l az élen, fel k e r e s t e a p r e f e k t u s t , hogy k ö z b e n j á r á s á t kérje a t ö r v é n y t e l e n l e t a r t ó z t a t á s o k és ü l dözések m e g s z ü n t e t é s é r e . A k ü l d ö t t s é g k ö v e t e l é s é n e k t á m o g a t á s á r a 12 ó r a k o r a v á ros összes g y á r a i b a n 15 p e r c r e leállt a m u n k a ; N a g y v á r a d m u n k á s a i á l t a l á n o s s z t r á j k k a l fejezték k i s z o l i d a r i t á s u k a t . Az egységes fellépés és k i t a r t ó h a r c m e g r é m í t e t t e a k o r m á n y k ö r ö k e t . Megtorló i n t é z k e d é s k é n t sorozatos l e t a r t ó z t a t á s o k a t foganatosítottak. Még az á l t a l á n o s s z t r á j kot k ö v e t ő n a p o n l e t a r t ó z t a t t á k az Egységes Szakszervezetek, v a l a m i n t a V á r o s i és F a l u s i Dolgozók B l o k k j á n a k n a g y v á r a d i vezetőit, Dr. R o z v á n y J e n ő v e l az élen, és a kolozsvári h a d b í r ó s á g b ö r t ö n é b e k í s é r t é k őket. A P h ő b u s - g y á r i m u n k á s o k s z t r á j k j á n a k ü g y é b e n h á r o m s z o r is összeült K o lozsvárott a VI. H a d t e s t h a d b í r ó s á g a , de tényleges t á r g y a l á s r a n e m k e r ü l t sor. Az első két esetben a z é r t kellett e l h a l a s z t a n i a t á r g y a l á s t , m e r t a b e i d é z e t t t a n ú k n e m j e l e n t e k meg, a h a r m a d i k e s e t b e n azért, m e r t az ü g y a közben m e g j e l e n t a m n e s z t i a r e n d e l e t h a t á l y a a l á esett. A h a d b í r ó s á g a z o n b a n n e m s z ü n t e t t e be az e l j á r á s t , a vizsgálóbíró a v á d a t b e o l v a s z t o t t a a N a g y P e r v á d i r a t á b a . I d ő k ö z b e n a tőkés-földesúri r e n d s z e r e l n y o m ó szervei t ö m e g e s l e t a r t ó z t a t á s o k k a l „ t á m o g a t t á k " az á l t a l á n o s v á l a s z t á s i k a m p á n y t . A V á r o s i és F a l u s i Dolgozók B l o k k j á n a k jelöltjeit és h í v e i t e g y m á s u t á n s z á l l í t o t t á k B i h a r és S z a t m á r m e g y é b ő l a kolozsvári h a d b í r ó s á g b ö r t ö n é b e . Ezek és a P h ő b u s - g y á r i m u n k á s o k , v a l a m i n t a v á r a d i m u n k á s v e z e t ő k ü g y é t a h a d b í r ó s á g k a p c s o l a t b a h o z t a e g y m á s s a l . „A l e t a r t ó z t a t á s s a l — í r t a a Vas és Fémmunkás 1927. j ú l i u s elsejei s z á m a — k é t célt a k a r n a k e l é r n i : először a m u n k á s s á g o t m e g f é l e m l í t e n i azáltal, hogy vezetőiket b ö r t ö n b e zárják, és így r e m é l i k , hogy a m e g f é l e m l í t e t t t ö m e g a m u n k á t felveszi a gyáros ö n k é n y e s feltételei mellett. M á s r é s z t pedig, a v á l a s z t á s o k s z e m p o n t j á b ó l jó fogásnak bizonyul a m u n k á s s á g v e z e t ő i n e k l e t a r t ó z t a t á s a . . . " , hiszen h a s z a b a d l á b o n v a n n a k — írja a v á r a d i r e n d ő r s é g v á d i r a t a —, ez „veszélyezteti a v á l a s z t á s o k n y u g o d t lefolyását". A r o m á n i a i m u n k á s m o z g a l o m s z e r v e z é s é n e k és t e v é k e n y s é g e kifejtésének egyik fontos k e r e t e e b b e n a z i d ő b e n a m u n k á s o t t h o n o k h á l ó z a t a volt. É p p e n e z é r t a m u n k á s m o z g a l o m r a súlyos csapást m é r n i szándékozó s z e r v e k figyelme é r t h e t ő e n a m u n k á s o t t h o n o k r a t e r e l ő d ö t t . A k e z d e m é n y e z ő lépés ezen a t é r e n is N a g y v á r a d o n k ö v e t k e z e t t b e . Azon a címen, h o g y a falán é v e k óta ott függő egyik k é p „lázító t e n denciájú", a r e n d ő r s é g b e z á r t a és l e p e c s é t e l t e a M u n k á s o t t h o n t , m a j d e l k o b o z t á k az i n a s o t t h o n céljaira. A m i k o r a s z a k s z e r v e z e t e k h i v a t a l o s a n is t i l t a k o z t a k a h a t ó s á gok t ö r v é n y t e l e n e l j á r á s a ellen, a r e n d ő r s é g h á z k u t a t á s t r e n d e z e t t a M u n k á s o t t h o n b a n , elkobozta a m ű k ö d é s é t t ü k r ö z ő j e g y z ő k ö n y v e k e t és felforgató j e l l e g ű n e k m i n ő s í t e t t k ö n y v e i t , n y o m t a t v á n y a i t , és a n a g y v á r a d i M u n k á s o t t h o n ü g y é t á t t e t t é k a kolozsvári h a d b í r ó s á g r a . A m u n k á s s á g osztályharcos s z e r v e z e t e i n e k feloszlatására i n d í t o t t k a m p á n y t o v á b b folyt, és c s a k h a m a r s o r r a k e r ü l t a t ö b b i m u n k á s i n t é z m é n y is.
A N a g y P e r egy m á s i k ügye K o l o z s v á r t született meg. A v á r o s m u n k á s f é n y képész csoportja 1927. s z e p t e m b e r első n a p j a i b a n , a h a t ó s á g o k e n g e d é l y é v e l fényk é p k i á l l í t á s t r e n d e z e t t . A kiállított f é n y k é p e k m i n d á t e s t e k a c e n z ú r á n . Az utolsó kiállítási n a p o n , s z e p t e m b e r 10-én a s z i g u r a n c a egyik k ü l ö n í t m é n y e v á r a t l a n u l m e g jelent a kiállításon, és h á z k u t a t á s t r e n d e z e t t a helyiségben és a m u n k á s o t t h o n b a n . A L'Illusiration-ból k i v á g o t t egyik fényképet, egy k í n a i lövészárok képét, a m e l y e t c e n z ú r á z a t l a n u l t a l á l t a k egy fiókban, b ű n j e l n e k k i á l t o t t á k ki. E n n e k a l a p j á n l e t a r t ó z t a t t á k A r a d i Viktort, a k i á l l í t á s rendezőjét, D á n I s t v á n szövetségi t i t k á r t és K a h á n a J o l á n t , a M u n k á s o t t h o n gépírónőjét. Négy n a p i v a l l a t á s és k é t h e t i vizsgálati fogság u t á n e l j á r á s t i n d í t o t t a k ellenük. A f é n y k é p k i á l l í t á s r e n d e z ő j e és „ b ű n t á r sai" így k a p c s o l ó d t a k b e a Nagy Perbe. A kolozsvári n a g y k o m m u n i s t a p e r k e r e t e i b e illesztette a s z i g u r a n c a egy ú n . „földalatti n y o m d a " ü g y é t is. 1928. m á r c i u s 11-én a n a g y v á r a d i r e n d ő r s é g „föld-
A „monstre per" vádlottjainak és védőinek egy csoportja (alulról; balról) II. sor: Simó Géza (1), Lucreţiu Pătrăşcanu (2), Petre Zissu (4), Dr. Rozvány Jenő (5), Aradi Viktor (7). III. sor: Müller Kálmán (6), Dr. Kertész Rezső (10), Mateisz Péter (12), Dán István (15).
alatti n y o m d á t " fedezett fel. A „ n y o m d a " felszerelése egy h a s z n á l h a t a t l a n á l l a p o t b a n levő írógép és egy 25—30 p é l d á n y sokszorosítására a l k a l m a s sapirográf volt. Az eset k a p c s á n a r e n d ő r s é g l e t a r t ó z t a t t a a „bűnösöket", k ö z t ü k L é n á r t Á r p á d o t az R K P v á r a d i s z e r v e z e t é n e k egyik vezetőjét és S z e n k o v i t s S á n d o r i f j ú k o m m u n i s t á t , a z t á n m i n d e n k i t , a k i csak a l e g t á v o l a b b i v o n a t k o z á s b a n is állt a „ n y o m d a " s z e m é l y z e t é vel és az ü g y e t á t t e t t e a V I . H a d t e s t h a d b í r ó s á g á r a . A tőkés-földesúri r e n d s z e r h a t a l m i szervei „ a l a p o s " m u n k á t a k a r t a k végezni. M i u t á n ú g y látszott, hogy a k ö z v é l e m é n y m á r elő v a n készítve, az e l n y o m ó gépezet
a m u n k á s m o z g a l o m s z i m p a t i z á n s a i ellen i n d í t o t t h a j t ó v a d á s z a t o t . 1928. m á j u s 29-én, m i n d e n előzetes akció n é l k ü l , l e r o h a n t á k a kolozsvári Cultura k ö n y v k e r e s k e d é s t és elkobozták a M a l i k - V e r l a g , v a l a m i n t a N e u e r D e u t s c h e r V e r l a g összes baloldali k i a d v á n y a i t . E z u t á n h á z k u t a t á s t t a r t o t t a k A r a d i V i k t o r i s m e r t baloldali publicista l a k á s á n , ott is e l k o b o z t á k a k é t b e r l i n i kiadócég könyveit, u g y a n a k k o r egy egész sor m á s könyvet, r ö p i r a t o t é s levelet v i t t e k m a g u k k a l a s z i g u r a n c á r a . A Cultura t u l a j d o n o s á t és A r a d i V i k t o r t is l e t a r t ó z t a t t á k . A s z í g u r a n c a ezt az ü g y e t k a p c s o l a t b a h o z t a a R o m á n i a i M u n k á s s e g é l y és a Nemzetközi M u n k á s s e g é l y t e v é k e n y s é gével, és sorozatos l e t a r t ó z t a t á s t eszközölt. „ B ű n t á r s " c í m é n l e t a r t ó z t a t t a — t ö b b e k között — S i m ó Gézát, a m u n k á s m o z g a l o m i s m e r t vezetőjét. A R o m á n i a i M u n k á s s e g é l y és a N e m z e t k ö z i M u n k á s s e g é l y b e v o n á s á v a l m e g t e l t e k a N a g y P e r keretei, és ettől k e z d v e a dolgok r e n d k í v ü l i gyorsasággal h a l a d t a k t o v á b b . A u g u s z t u s 18-ra elkészült a 64 oldalas v á d i r a t és s z e p t e m b e r 10-re k i t ű z t é k a főtárgyalást. Vád
és
védelem
A N a g y P e r v á d i r a t á r ó l A r a d i V i k t o r A Nagy Pör c í m ű b r o s ú r á j á b a n így ír: „A politikai p ö r ö k v á d i r a t a i á l t a l á b a n a l e g é r d e k e s e b b k o r t ö r t é n e t i d o k u m e n t u m o k közé t a r t o z n a k , d e ez a v á d i r a t m é g e b b e n a g y ű j t e m é n y b e n is díszhelyet foglal el." A v á d i r a t jellegére u t a l v a Dr. A. Dobrescu, a z országos ügyvéd szövetség elnöke, a v é d e l e m vezetője m o n d o t t a : „ H a polgári b í r ó s á g előtt állanék, ú g y védői s z e r e p e m k i m e r ü l n e a b b a n , h o g y feljelentést t e n n é k az i g a z s á g ü g y m i n i s z t e r n é l az ügyész e l len, aki ilyen v á d i r a t o t m e r t készíteni." D e l á s s u k a p e r v á d i r a t á t . „ T u d v a l e v ő — kezdi a v á d i r a t —, hogy a R o m á n i a i K o m m u n i s t a P á r t feloszlatása és t ö r v é n y e n k í v ü l helyezése u t á n e p á r t volt v e z e tősége t a g j a i n a k n a g y része n e m m o n d o t t le a t e v é k e n y s é g r ő l , a m e l y n e k célja n e m zeti á l l a m u n k jelenlegi t á r s a d a l m i és politikai r e n d j é n e k k o m m u n i s t a f o r r a d a l o m útján történő megváltoztatása. E k o m m u n i s t á k egy része i d e g e n b e m e n e k ü l v e felvette az é r i n t k e z é s t az o t t a n i k o m m u n i s t a szervezetekkel, folytatta és folytatja R o m á n i a t á r s a d a l m i és politikai r e n d j é n e k a l á a k n á z á s á r a i r á n y u l ó m u n k á j á t . Mások, a k i k az o r s z á g b a n m a r a d t a k , elfoglalták a vezető h e l y e k e t az ú n . »Egységes« S z a k s z e r v e z e t e k b e n és ezek szövet ségeiben, s e jogi s z e m é l y e k n e k e l i s m e r t s z e r v e k á l a r c a m ö g ö t t h a s o n l ó k é p p a k o m m u n i s t a f o r r a d a l o m előkészítésén m u n k á l k o d n a k ; m á s o k viszont illegális, titkos szer v e z e t e k e t létesítve, külföldi szervezetektől k a p n a k u t a s í t á s o k a t , v a l a m i n t p é n z t és titkos k o n s p i r a t i v m ó d o n t e v é k e n y k e d n e k . " A t o v á b b i a k b a n a v á d i r a t u t a l a k o m m u n i s t á k e g y m á s közti k a p c s o l a t a i r a , és azt állítja, hogy „ . . . a I I I . I n t e r n a c i o n á l é bécsi P o l i t b ü r ó j á n á l m ű k ö d n e k K ö b l ö s Elek . . . és m á s R o m á n i á b ó l m e n e k ü l t k o m m u n i s t á k , a k i k d e l e g á t u s a i k és titkos f u t á r a i k ú t j á n u t a s í t á s o k a t és p é n z b e l i t á m o gatást k ü l d e n e k a R o m á n i a i K o m m u n i s t a P á r t illegális, t i t k o s szervezeteinek". A m u n k á s m o z g a l o m elleni á l t a l á n o s jellegű v á d a k felsorolását a v á d i r a t b a n a k é r d é s e k részletezése követi. É r d e k e s e k a m u n k á s m o z g a l o m i s m e r t vezetői elleni főbb v á d a k . A n a g y v á r a d i P h ő b u s - g y á r m u n k á s a i n a k sztrájkját a h a d b í r ó s á g v á d i r a t a az á l l a m b i z t o n s á g a elleni közvetlen t á m a d á s n a k minősíti, Dr. R o z v á n y J e n ő t , az R K P egyik jeles vezetőjét, s z t r á j k v e z é r n e k n y i l v á n í t j a , és „leleplezi" a d d i g i for r a d a l m i t e v é k e n y s é g é t . „Dr. R o z v á n y — h a n g z i k a v á d i r a t — részt v e t t az 1920-ban Oroszországba k ü l d ö t t delegációban, a m e l y n e k célja az o t t a n i helyzet t a n u l m á n y o zása volt. H a z a t é r t e u t á n egyike volt a I I I . I n t e r n a c i o n á l é h o z v a l ó csatlakozás t á m o g a t ó i n a k , a m i é r t v á d l o t t k é n t k e l l e t t szerepelnie 1921-ben a b u k a r e s t i h a d b í r ó -
ság e l ő t t . . . Dr. R o z v á n y tagja a v á r a d i A l k a l m a z o t t a k S z a k s z e r v e z e t é n e k , a m e l y az Egységes Országos S z a k t a n á c s u t a s í t á s a i a l a p j á n d o l g o z i k . . . Dr. R o z v á n y v á d l o t t e z e k n e k a s z e r v e z e t e k n e k ö n t u d a t o s a n a d o t t s e g í t s é g e t . . . " A v á d i r a t szerint Dr. Roz v á n y „ v e z é r k a r á h o z " t a r t o z t a k . U l l m a n n S á n d o r , Dr. K e r t é s z Dezső és Dr. K e r t é s z Rezső, akik á l l a n d ó k a p c s o l a t o t t a r t o t t a k fenn a „vezérrel", A r o m á n i a i m u n k á s m o z g a l o m egy m á s i k vezetőjéről, M ü l l e r K á l m á n r ó l , az Egységes Országos S z a k s z e r v e z e t e k elnökéről a v á d i r a t m e g á l l a p í t j a : „ M ü l l e r K á l m á n 1926-ban részt v e t t a szófiai B a l k á n - f e d e r á c i ó ülésén, hogy i n f o r m á c i ó k a t a d j o n a r o m á n i a i m o z g a l o m r ó l . Fokozott t e v é k e n y s é g e , a m e l y e t a külföldi szerveze t e k k e l k a p c s o l a t o s a n kifejt a p r o l e t á r d i k t a t ú r a m e g v a l ó s í t á s á é r t , k i t ű n i k a IV. 125—129., 143. és 182. a k t á k b ó l . M ü l l e r k i t ű n ő agitátor, a m u n k á s szakszervezetek b e n dolgozik, a m e l y e k e t gyűlöletre és m e g v e t é s r e b u z d í t egyenesen a k i r á l y i csa l á d és a k o r m á n y fejei ellen." A V I . H a d t e s t h a d b í r ó s á g a k ü l ö n ö s erőfeszítést tett, hogy elítélhesse A r a d i V i k t o r baloldali p u b l i c i s t á t is, a k i r ő l a v á d i r a t t ö b b e k között azt m o n d j a , hogy „ki v á l ó a n tehetséges p r o p a g a n d a író, A Jövő Társadalma szerkesztője, a m e l y l a p o t az á l l a m b i z t o n s á g a elleni p r o p a g a n d á j a m i a t t a h a t ó s á g o k m e g s z ü n t e t é s r e k é n y s z e r í tettek. M i n t az Egységes S z a k s z e r v e z e t e k helyi b i z o t t s á g á n a k a l k a l m a z o t t j a , v e t í t e t t k é p e s e l ő a d á s o k a t t a r t o t t azzal a céllal, h o g y Szovjet-Oroszország i r á n t é r d e k l ő d é s t és s z i m p á t i á t keltsen. A szükséges a n y a g o t külföldi személyektől és szervezetek től szerezte m e g . . . " Hasonló hangnemben nyilatkozik a hadbíróság vádirata N e u m a n n - M á t é Ernő i s m e r t k o m m u n i s t a újságíróról is, a k i r ő l m e g á l l a p í t j a , hogy „a k o m m u n i s t a szerve zet m á s vezetőivel t e r m é k e n y m u n k á s s á g o t fejtett ki a k o m m u n i s t a m o z g a l o m b a n " . A v á d i r a t utolsó szakasza a b b ó l i n d u l ki, h o g y a p e r b e n az „egységesek" v e z e tői m i n t v á d l o t t a k szerepelnek, s követeli az Egységes S z a k s z e r v e z e t e k feloszlatását. A kolozsvári n a g y k o m m u n i s t a p e r b e n a r o m á n i a i k o m m u n i s t a és d e m o k r a t i k u s m o z g a l o m képviselőit a fennálló r e n d s z e r f o r r a d a l m i ú t o n v a l ó m e g d ö n t é s é n e k v á d j á v a l küldötték a h a d b í r ó s á g elé, így a k a r t a k m e g s e m m i s í t ő c s a p á s t m é r n i a t ö m e g e k é r d e k e i t képviselő és a z o k é r t h a r c o l ó szervezetekre. „Mi a b ű n ü k e z e k n e k az elv t á r s a k n a k ? " — teszi fel a k é r d é s t a Ferarul c í m ű v a s m u n k á s l a p 1928. s z e p t e m b e r 28-i száma, m a j d a következő jellemző választ a d j a : (az, hogy) „részt v e t t e k a v á lasztásokon, s z e r v e z t é k és o s z t á l y ö n t u d a t r a n e v e l t é k a dolgozó népet, o l v a s t a k m a r xista k ö n y v e k e t . . . " Az 1928-as kolozsvári k o m m u n i s t a p e r n a g y visszhangot k e l t e t t m i n d a hazai, m i n d a n e m z e t k ö z i k ö z v é l e m é n y b e n . A v á d l o t t a k v é d e l m é b e n szót e m e l t n e m csak a r o m á n i a i d e m o k r a t i k u s sajtó, t ö b b i s m e r t p o l i t i k u s és közíró, a m u n k á s osztály szervezetei, de t ö b b jelentős külföldi t á r s a d a l m i tényező is. Az Înainte — a Városi és F a l u s i Dolgozók B l o k k j á n a k s a j t ó o r g á n u m a — 1928. s z e p t e m b e r 28-i s z á m á b a n leleplezi a p e r osztálylényegét. Egy monstre per c í m a l a t t a l a p leszö gezi: „Az a 76 v á d l o t t a mi r e m é n y e i n k e t , a dolgozó n é p felszabadító h a r c á t k é p viseli. Az Egységes M u n k á s s z a k s z e r v e z e t e k , a m e l y e k n e k m e g s z ü n t e t é s é r e a b í r ó s á g törekszik ezen a p e r e n , a p r o l e t a r i á t u s h a r c i zászlaját, a m u n k á s o s z t á l y k a p i t a l i s t a e l n y o m á s és k i z s á k m á n y o l á s elleni v é d ő b á s t y á j á t a l k o t j á k . . . K o l o z s v á r o n s z a b a d s á g u n k , v é r r e l megszerzett j o g a i n k felett í t é l k e z n e k . . . " A Ferarul 1928. s z e p t e m b e r 28-i száma, m i u t á n a r r ó l tájékoztat, hogy a v á d l o t t a k között igen n a g y s z á m b a n v a n n a k v a s m u n k á s o k is, ezt írja: „ M i n d e n v á r o s b a n tiltakozó gyűléseket kell t a r t a n i , követelni kell a p e r m e g s z ü n t e t é s é t , e l v t á r s a i n k s z a b a d l á b r a helyezését, általános amnesztiát az elítéltek r é s z é r e . . . "
A kolozsvári h a d b í r ó s á g i t á r g y a l á s o n vezető politikusok, e g y e t e m i t a n á r o k , m a g a s r a n g ú b í r á k , n e v e s ü g y v é d e k , újságírók s o r a k o z t a k fel a v é d e l e m t a n ú i k é n t , és m i n d e n részletében b e b i z o n y í t o t t á k a v á d i r a t b a n szereplő állítások t a r t h a t a t l a n s á gát. A v é d e l e m n e v é b e n fellépők közül P e t r e Zissu az Egységes Szakszervezetek ellen e m e l t v á d a k a t elemezte jogi és t á r s a d a l o m t u d o m á n y i m e g v i l á g í t á s b a n , s ezzel a v á d i r a t l é n y e g é t v o n t a kétségbe. U t a l v a a m o d e r n i p a r és az i p a r i p r o l e t a r i á t u s létrejöttére, Zissu leszögezte, hogy a z o s z t á l y h a r c olyan r e a l i t á s , a m e l y e t lehetetlen t e k i n t e t b e n e m v e n n i és a m e l y e t n e m l e h e t b ü n t e t ő s z a b á l y o k k a l k ö r ü l h a t á r o l n i . Az i p a r i p r o l e t a r i á t u s é r d e k e i , az ideológiai különbözőségektől e l t e k i n t v e , azonosak, s így t e r m é s z e t s z e r ű az a t ö r e k v é s , h o g y m e g t e r e m t s é k a szakszervezeti m o z g a l m a k egységfrontját, t e h á t egészen l é g ü r e s t é r b e n mozog a v á d , a m i k o r az egyesítés k é r dését m i n t „titkos a k n a m u n k á t " a k a r j a b e á l l í t a n i . A l e g s ú l y o s a b b a n v á d o l t a k v é d e l m é b e n L u c r e ţ i u P ă t r ă ş c a n u , az R K P kiváló h a r c o s a szólalt fel. J ó l d o k u m e n t á l t és l o g i k u s a n felépített b e s z é d é b e n a fiatal k o m m u n i s t a ü g y v é d a z o s z t á l y h a r c kiélesedésének p r o b l é m á i t t a g l a l t a . Statisztikai a d a t o k a t sorolt fel a n n a k b i z o n y í t á s á r a , hogy az á l t a l á n o s v á l s á g kiélesedésével p á r h u z a m o s a n s z a k a d a t l a n u l n ö v e k e d e t t a n a g y b a n k o k n y e r e s é g e . Ez a n y e r e s é g — m u t a t o t t r á L u c r e ţ i u P ă t r ă ş c a n u — oly a r á n y t a l a n u l nagy, h o g y m e g h a l a d j a a közel m ú l t l e g m o h ó b b k a p i t a l i s t á i n a k á l m a i t is. A t ő k e n a g y m é r e t ű k o n c e n t r á c i ó j a az okozója a m u n k á s s á g fokozatos e l n y o m o r o d á s á n a k , a szakszervezetek é s a m u n k á s i n t é z m é n y e k elleni t ü r e l m e t l e n h a j s z á n a k , és ezzel m a g y a r á z h a t ó végső soron a p e r is. A v á d i r a t b a n , a v á d l o t t a k t e r h é r e felsoroltak csak epizódjai a m u n k á s osztály v é d e k e z ő h a r c á n a k — h a n g s ú l y o z t a P ă t r ă ş c a n u . A v é d e l e m é r d e k é b e n t a n ú k é n t j e l e n t k e z t e k és a k c i ó b a l é p t e k külföldi, nagy t e k i n t é l y n e k ö r v e n d ő közéleti személyiségek is. A v é d e l e m igazát b i z o n y í t o t t a — t ö b b e k között — Dr. Josef K a u n t z n é m e t konzul, v a l a m i n t R. W. Seton W a t s o n angol p u b l i c i s t a (Dr. M i h a l i T i v a d a r kolozsvári p o l g á r m e s t e r h e z intézett levelében, melyet Dr. V. K i n d r i s v é d ő olvasott fel). A N a g y P e r v á d l o t t a i n a k ü g y e a világ sajtóban is v i s s z h a n g o t keltett, az E m b e r i J o g o k Ligája pedig, R o m a i n R o l l a n d - n a l és A l b e r t E i n s t e i n n a l az élen, óvást e m e l t a t ö m e g e s l e t a r t ó z t a t á s és a n y o m o z ó szervek m ó d s z e r e i ellen. Az
ítélet
A z ország h a t á r a i n b e l ü l és azon t ú l is j e l e n t k e z ő tiltakozás n y o m á s á r a , a v á d l o t t a k és v é d ő k erélyes fellépésére, v a l a m i n t a v á d i r a t b a n foglaltak t a r t h a t a t lansága, a b i z o n y í t é k o k h i á n y a k ö v e t k e z t é b e n a kolozsvári VI. H a d t e s t h a d b í r ó s á g a k é n y t e l e n volt elejteni a m u n k á s o s z t á l y legális szervezetei: az Egységes S z a k s z e r v e z e t e k és a R o m á n M u n k á s s e g é l y elleni v á d a k a t . A v é d e l e m z á r ó b e s z é d é b e n L u c r e ţ i u P ă t r ă ş c a n u , m i u t á n b e b i z o n y í t o t t a a k a t o n a i ügyész v é g s z a v á b a n foglaltak m e g a l a p o z a t l a n s á g á t , jogosan á l l a p í t o t t a m e g : a v á d h i v a t k o z i k a r r a , m i s z e r i n t a v é d e l e m m i t sem bizonyított — a m i k o r a bizonyítás kötelezettsége é p p e n r e á h á r u l t v o l n a —, de u g y a n a k k o r a „ m i t s e m " h a t á s a a l a t t olyan súlyos v á d a k a t ejtett el, a m e l y e k előzőleg v á d j a i gerincét a l k o t t á k . A 37 n a p i g t a r t ó N a g y P e r 76 v á d l o t t j a közül 37-et ítélt el a VI. H a d t e s t h a d bírósága. A k i s z a b o t t b ö r t ö n b ü n t e t é s e k összesen 150 é v e t és 5 n a p o t t e t t e k ki. E h h e z m é g 273 évi jogvesztés é s 715 500 lej p é n z b í r s á g j á r u l t . Az e l í t é l t e k között v o l t a k : N e u m a n n - M á t é E r n ő (9 év), H a j a Liefsitz (8 év), Szenkovics S á n d o r (7 év), L é n á r t Á r p á d (6 év), A v r a m e s c u D a v i d (3 év), L á z á r Ö d ö n (3 év), m i n d n y á j a n a r o m á n i a i m u n k á s m o z g a l o m t e v é k e n y h a r c o s a i , a k i k b á t r a n s z e m b e s z á l l t a k a tőkés-földesúri
r e n d s z e r r e l . Hittel és teljes meggyőződéssel h i r d e t t é k : „a n a p o k o n keresztül elszen v e d e t t v e r é s e k és k í n z á s o k . . . n e m t e t t e k egyebet, m i n t hogy megerősítsék h i t ü n ket, m i s z e r i n t a jelenlegi t á r s a d a l m i r e n d s z e r t m e g kell v á l t o z t a t n i " (Lénárt Á r p á d védőbeszédéből). N e g y v e n évvel ezelőtt a kolozsvári h a d b í r ó s á g o n a r o m á n i a i m u n k á s - és d e m o k r a t i k u s m o z g a l o m képviselői felett ítélkezett az u r a l k o d ó o s z t á l y h a t a l o m . Az ország m i n d e n részéből felsorakoztatott v á d l o t t a k t ú l n y o m ó többsége v á l l a l t a a harcot, és e l l e n t á m a d á s b a m e n t á t a z osztálybíróság ellen. M ö g ö t t ü k á l l t a k a m u n kástömegek, a hazai és a n e m z e t k ö z i t á r s a d a l m i élet h a l a d ó erői, m e l y e k b i z t a t t á k őket és t á m o g a t t á k h a r c u k a t . S ez a h a r c n e m volt h i á b a v a l ó . Ebből is s a r j a d t a k a későbbi n a g y győzelmek, a szocialista jelen. A t ö r t é n e l e m igazságot szolgáltatott. Bunta
Temesvári
Péter
centenárium
A m u n k á s m o z g a l o m kezdetei h a z á n k különböző vidékein közvetlenül az 1848—49-es f o r r a d a l m a t követő é v e k r e tehetők. A z első e g y e s ü l e t e k e t a n y o m dászok a l a k í t j á k T e m e s v á r o n , B r a s s ó b a n és K o l o z s v á r o n . Ezek a z egyesületek azonban még a haladó liberális polgár ság befolyása a l a t t állottak, s céljuk csak a kölcsönös segítség m e g s z e r v e z é s e volt betegség és u t a z á s o k esetére. A h a t v a n a s é v e k b e n , főleg az i p a r i l a g legfejlettebb Bánságban mind erőteljesebben nyilvá n u l n a k m e g a z önálló m u n k á s s z e r v e z e t alakítására irányuló kísérletek. Temes v á r és Resica volt a k é t l e g e r ő s e b b i p a r i központ. Elég m e g e m l í t e n ü n k , hogy az 1870. évi n é p s z á m l á l á s a d a t a i szerint T e m e s v á r l a k o s s á g á n a k 25% - a volt ipari munkás. 1868. o k t ó b e r 11-én t ö b b m i n t 300 m u n kás n y i l v á n o s gyűlésen h a t á r o z z a el a Temesvári Általános Munkásegylet meg a l a k í t á s á t . A gyűlés elfogadta a k é z i r a t b a n előterjesztett a l a p s z a b á l y o k a t , k i mondta, hogy minden vasárnap délután összeülnek a m u n k á s s á g o t é r d e k l ő k é r d é sek m e g v i t a t á s á r a , m e g a l a p í t j á k a egélyp é n z t á r a k a t és egyleti üléseket r e n d s z e resítenek, hogy „a m u n k á s o s z t á l y t p a r l a m e n t i f o r m á k r a , t a p i n t a t r a és gondol k o d á s r a neveljék, a m i n e k k ö v e t k e z m é n y e az lesz, hogy a m u n k á s o s z t á l y is m a g a s a b b k é p z e t t s é g r e és m ű v e l ő d é s r e fog t ö rekedni". A Temesvári Általános Munkásegylet kezdettől o s z t á l y a l a p o n és a n e m z e t k ö z i ség a l a p j á n szerveződött. A l a p s z a b á l y a i t négy — m a g y a r , n é m e t , r o m á n és szerb
— n y e l v e n f o g a l m a z t á k m e g és n y o m t a t t á k ki 1870-ben, m i u t á n hosszú k ü z d e l e m u t á n e l é r t é k azok t ö r v é n y e s elfogadását a h a t ó s á g o k részéről. D e bizonyítja a z a levél is, a m e l y e t n é g y - n y e l v ű feliratú p a p í r o n (Általános Munkásegylet, Allge meiner Arbeiter-Verein, Associaţiune Generală de Lucrători, Veszobste Radenih Durstvo) k ü l d t e k el 1868. o k t ó b e r 20-án J o h a n n P h i l i p Beckerhez, az I. I n t e r n a cionálé t i t k á r á h o z . A „ s z o c i á l d e m o k r a t a üdvözlettel és kézfogással" befejezett l e vélben — F a r k a s K á r o l y és Tisch K á -
A Temesvári
Általános
Munkásegylet
roly í r t á k alá — közlik, hogy m e g k a p t á k az I n t e r n a c i o n á l é folyóiratát (Der Vor bote), k a t a l ó g u s t k é r n e k a Genfben t a l á l h a t ó szocialista k ö n y v e k r ő l , s jelzik, hogy következő l e v e l ü k b e n „közelebbit k ö z l ü n k á l t a l á n o s központi a l a p s z a b á l y a inkról". Az E g y e s ü l e t n e k 1869 á p r i l i s á b a n m á r t ö b b m i n t ezer t a g j a v a n , s ezek n e v é b e n terjesztik fel a z a l a p s z a b á l y o k a t , a m e l y e ket a B e l ü g y m i n i s z t é r i u m 1870-ben fo gad el. Négy n y e l v e n n y o m t a t j á k ki, gyű léseket t a r t a n a k , k i á l t v á n y o k a t a d n a k ki, terjesztik a n e m z e t k ö z i szocialista i r o d a l mat, Lassalle u t á n m e g i s m e r k e d n e k M a r x és Engels t a n í t á s a i v a l (1869-ben közké zen forog a Kommunista Kiáltvány, az I. Internacionálé alapszabálya és a Kölni kommunista per kötete). Az Á l t a l á n o s M u n k á s e g y l e t vezetője, F a r k a s Károly, Resicán született, T e m e s v á r r a 1868-ban került, m i u t á n Genfben
alapítóinak
aláírása
is járt, ahol felvette a kapcsolatot a z I n t e r n a c i o n á l é vezetőivel. T e m e s v á r r ó l ő az első egyéni t a g j a az I n t e r n a c i o n á l é n a k — 1869. j a n u á r 1-étől t a r t o t t á k n y i l v á n —, de a m i n t egy b e l ü g y m i n i s z t e r i j e l e n tés közli, F a r k a s K á r o l y a l a p í t o t t a m e g a munkásegyletet Temesvár, Oravica, A n i n a és Resica v á r o s á b a n , és „ m i n d e n ü t t t a g o k a t szerzett az I n t e r n a c i o n á l é r é szére, a k i k e t tagsági i g a z o l v á n n y a l l á t o t t el..." Farkas Károly, Gheorghe Ungureanu, A n t o n S t e i n e r t , Novotni és a z Á l t a l á n o s M u n k á s e g y l e t többi t a g j a száz évvel ez előtt az osztályszolidaritás a l a p j á n és a n e m z e t k ö z i s é g szellemében szervezkedett s vetette meg Temesvárt annak a mun k á s m o z g a l o m n a k a szervezeti kezdeteit, a m e l y száz é v e n á t s z á m t a l a n h a r c b a n vitte győzelemre a dolgozókat.
Jordáky Lajos
Hetvenöt év A munkásmozgalmunk gazdag hagyományaira emlékeztető évfordulók sorában jelentős helyet foglal el a Romániai Munkások Szociáldemokrata Pártjának három negyed évszázados jubileuma. Megalakulásával lezárult a hazai munkásmozgalom fejlődésének kezdeti szakasza, s olyan országos szintű szervezeti keret jött létre, a m e l y lehetővé tette, hogy a munkásosztály fokozza küzdelmét a kapitalista ki zsákmányolás és a társadalmi elnyomás ellen, s mind erőteljesebben hallassa sza vát az akkori Románia politikai életének legfőbb kérdéseiben. A romániai proletariátus kibontakozó osztályharcának egyik jellemző vonása, hogy már korai időszakában sikerült létrehoznia saját szervezeteit, s a nemzetközi munkásmozgalom szerves részeként annak aktív osztagává vált. Az első lépéseket a kisebb szakmai önképző- és segélyegyletek jelzik a múlt század ötvenes éveiben. Ezeket a kapitalista fejlődés gyorsulásával számban gyarapodó és öntudatosodó m u n kásság olyan szakegyletekkel váltja fel, melyek szakítanak a patriarkális módsze rekkel s így a munkáltatók kizárásával, hangsúlyozottan osztályalapon tevékeny kednek. Szervezeti összefogásuk útján fontos állomás volt a Romániai Dolgozók Általános Egyesületének a létrehozása 1872 októberében. A munkásság osztállyá szerveződésének folyamata együtt haladt a különböző szocialista irányzatok romániai terjedésével. Ezek hordozói többségükben fiatal, a kor forradalmi eszméi iránt fogékony és a hazai demokratikus hagyományok tettre serkentő hatása alatt álló értelmiségiek, akik az előrehaladás útját keresve, szocia lista körökbe tömörülnek. Közéjük tartoztak C. Dobrogeanu-Gherea, Eugen Lupu, dr. N. Kussel, dr. C. I. Istrati, Gh. Panu, Vasile Conta, a két utóbbi közvetlen k a p csolatot tartott fenn az I. Internacionáléval, már megalakulásától kezdve. A munkásegyesületek és szocialista körök kezdeti párhuzamos tevékenységét a 80-as évektől kezdődően mind szorosabbá váló egybekapcsolódás váltja fel. Ez a közeledés bonyolult és változatos formákban ment végbe, amelyek egyrészt a m u n kásság osztályöntudatának növekedését, másrészt a szocialista mozgalom tisztázódási folyamatát vitték előbbre. A hazai mozgalom erősödése és a nemzetközi szervezkedés eredményei, vala mint példája nyomán a román szocialista körök tevékenységében is egyre határo zottabb törekvés mutatkozik egy szocialista párt létrehozására. Az első ilyen irányú konkrét megnyilvánulás C. Dobrogeanu-Gherea Mit akarnak a román szocialisták? című programadó tanulmányának megjelenése. Kezdetben azonban e körök a párt fogalmát csak az eszmeáramlat valamilyen kifejezőjeként értelmezték, s n e m úgy tekintették, mint a munkásosztály politikai élcsapatának szervezetét. Szóhasznála tukban a „szocialista párt" csupán mint megkülönböztető fogalom szerepelt, amelylyel elhatárolták magukat a korabeli burzsoá pártoktól és csoportoktól. A munkás osztály szocialista eszméktől vezérelt politikai pártja létrehozásának távlatai világos ideológiai és elméleti előfeltételek kialakulásához kapcsolódtak, ezek viszont elen gedhetetlenül megkövetelték a marxizmus eszmei felülkerekedését a romániai szo cialista mozgalomban. Ez a folyamat, szívós elvi harc eredményeként, 1883 és 1885 között zajlott le, a román szocialista publicisztikának változatos formáit s temati kailag széles skálájú irodalmát hozva létre. A szocialista és munkásmozgalom eggyéválásának történelmi folyamata a ha zai proletariátus megszervezése formáinak jelentős fejlődésével járt. 1887-ben m e g -
alakulnak, előbb Bukarestben és Iaşi-ban, majd az ország más központjaiban az első politikai jellegű szervezetek, a munkáskörök, 1890-től kezdődően pedig a még szélesebb kereteket nyújtó és elvi célokat követő munkásklubok. Az 1880-as évek vége és 90-es évek eleje a romániai munkásmozgalomban az önálló politikai párt megteremtéséért folytatott küzdelem fellendülésének időszaka volt. Ebben az irányban hatottak az időközben lezajló tömegmegmozdulások, ame lyekben élen járt az izmosodó gyáripari proletariátus. Ugyancsak ezeket a törek véseket sarkallták a II. Internacionálé alakuló kongresszusának határozatai, melyek megfogalmazásában a romániai szocialista mozgalom képviselői is részt vettek. 1892 májusában a bukaresti munkásklub kezdeményezésére országszerte meg kezdődött a párt megalakításának közvetlen előkészítése. Az alakuló kongresszus 1893. március 31-én (április 12-én) ült össze Bukarestben, ezen a munkásklubokat mun kásköröket és szakegyleteket képviselő 54 delegátus egyöntetű, ünnepélyes határo zata értelmében megalakult a Romániai Munkások Szociáldemokrata Pártja. A prog ramjában szereplő közvetlen követelések általános polgári demokratikus jellegűek — a munkások anyagi és szellemi körülményeinek javítását célozzák a sztrájkjog, a szervezkedési és gyülekezési jog, a nyolcórás munkanap —, tükrözve az ország akkori politikai társadalmi-gazdasági fejlettségi szintjét és megfogalmazva az ebből következő feladatokat. A párt végső célkitűzéseként a termelőeszközök népi tulaj donba vételét határozza meg. Románia történetében ez volt az első eset, amikor egy politikai párt programelvként nyilvánította ki „a szocialista társadalom m e g alakítását". Fennállása alatt a Romániai Munkások Szociáldemokrata Pártja — belső v a j ú dásai ellenére — nemcsak a munkásosztály, hanem az egész dolgozó nép érdekei védelmezőjének, törekvései kifejezőjének bizonyult, s így tevékenysége elválaszt hatatlanul összefonódott az általános nemzeti történelemmel. Ugyanakkor számos példáját nyújtotta proletár internacionalista elviségének, ami a programban is ki fejezésre jut, s állandó, aktív és többirányú kapcsolatot tartott fenn a nemzetközi munkásmozgalommal, részt vett annak minden akciójában. Vajda Lajos
Victor Vasarely: Transzparencia
FÓRUM
Ki írja m e g a Koós F e r e n c K ö r t ö r t é n e t é t ? A b u k a r e s t i P a l o t a tér és a Ş t i r b e y V o d ă u t c a s a r k á n , s z e m b e n a n a g y önki szolgáló é t t e r e m m e l késő ősszel egy k ü l ö n ö s e n ékes cserje nyit. Telistele v a n li lásvörös a p r ó virággal, m i n t h a v a l a m e l y i m p r e s s z i o n i s t a szökőkút d o b á l n á a talaj fölé m e g n e m s z ű n ő s z í n z u h a t a g a i t . L á t t á n — m i n t j ó l i s m e r t figyelmeztető j e l r e — m i n d i g m e g t o r p a n o k . M i n t h a csak az a b o k o r szebb v o l n a a t ö b b i n é l — v i r á g o sabb, d ú s a b b , b i z o n y á r a m é g illatosabb is! Csodálkozom, hogy nincs k ö r ü l ö t t e cső dület, c s u p á n én állok m a g a m b a n s m i n d e g y r e i g y e k e z e m m e g m a g y a r á z n i k ü l ö n l e gesen vonzó v a r á z s á t . H á t p e r s z e ! . . . H o g y a n is n e v o l n a ez a szelíd bozót é k e s e b b és k i v á l ó b b , m i n t t á r s a i ? . . . Hiszen olyan t a l a j b a mélyeszti gyökereit, ahol v a l a h a a m i d i á k s z e r v e z e t ü n k g y ű l é s t e r m e állott. Az ott e l h a n g z o t t lelkes, d e r ű l á t ó , bizakodó, heves, izgatott, lángolóan v i d á m v a g y l e h a n g o l ó a n b á n a t o s beszédek szívódtak be a földbe, m a r a d t a k m e g a téglák elszórt p o r á b a n , l e b e g n e k l á t h a t a t l a n u l a levegőben — azok tól lesznek a levelek ilyen ü d é n zöldek, és s z í n e s e d n e k a s z i r m o k ilyen pirosas-violásvörössé. E h e l y e n g y ű l t ü n k össze legelső ízben, hogy m e g a l a k í t s u k a Koós F e r e n c K ö r Diákosztályát. V a n a n n a k m á r t ö b b m i n t h a r m i n c esztendeje. K ü l ö n ö s k é p z ő d m é n y volt, a n n y i bizonyos! Új diákegyesület a l a p í t á s á n a k lét jogosultságát sokáig kellett v o l n a m a g y a r á z g a t n u n k különböző főiskolai f ó r u m o k o n — így h á t i n k á b b m e g k e r e s t ü k és fölleltük, elfogadtuk és szívesen v e t t ü k a v e n d é g szeretetét szintén szívesen k í n á l ó régi és n e m is m i n d i g találó keretet. Hogy az n é m i l e g m e g l e p ő k ü l a l a k b a n j e l e n t k e z e t t ? . . . U g y a n ki törődött v e l e ! . . . N e m a forma a d ö n t ő — erről v a l a m e n n y i e n m e g v o l t u n k győződve —, h a n e m a t a r t a lom!... Volt u g y a n i s a b u k a r e s t i ev. ref. p a r ó k i á n a k két k i t ű n ő lelkésze: N a g y S á n d o r és K á n y á d i Béla. Ők j e l e n t k e z t e k azzal az ötlettel, h o g y — m i n d e n vallási színe zet mellőzésével — t ö l t s ü n k új b o r t a régi tömlőbe, azaz ö n t s ü n k életet az ő p a p í ron létező Koós F e r e n c K ö r n e v ű i n t é z m é n y ü k b e és a l a k í t s u k m e g a n n a k ú g y n e v e zett d i á k - o s z t á l y á t . . . Hogy ki volt ez a Koós F e r e n c ? . . . B e v á n d o r o l t brassói és kezdő tollforgató l é t e m r e bizony szégyenszemre n e m t u d t a m , hogy a n e g y v e n nyolcas f o r r a d a l o m b a n v a l ó részvétele és b u k a r e s t i lelkészkedése m e g t a n í t ó s k o d á s a u t á n B r a s s ó v á r o s á b a n jelentkezett írói k ö n t ö s b e n és ott a d t a ki Apáczai Csere Já nos népszerű életrajza (1881), Zajzoni Rab István csángó költő emlékünnepe (1888), m a j d Életem és emlékeim, 1828—1890 (1890) című m u n k á i t , sőt ott is h a l t m e g 1905-ben. M i n d e n e s e t r e ő volt az, aki most száz esztendeje m e g a l a p í t o t t a a B u k a resti M a g y a r Egyletet. Ez u t ó b b i kései l e s z á r m a z o t t j a volt a Koós F e r e n c Kör, a m e lyet mi, főiskolások l a s s a n k é n t k i s a j á t í t o t t u n k . A n é v a d ó és i r o d a l m i s z á n d é k a i ö n t u d a t l a n u l is befolyásoltak b e n n ü n k e t . H i szen a c s ü t ö r t ö k esti heti ü l é s e k n e k m i n d i g c s u p á n az első felét töltötték ki az anyagi, a d m i n i s z t r a t í v és egyéb súlyos ügyek — a m á s o d i k felerészben j ö t t ü n k mi, a költők t ö b b e n is, jött N a g y Boriska, m i n t d r á m a í r ó , m a j d fellángoltak a v i t á k A d y r ó l , E m i n e s c u r ó l , K a r i n t h y r ó l , Gusti professzorról — s ha jól e m l é k s z e m : az utópista szocialistákról.
É v e k k e l k é s ő b b az Erdélyi Enciklopédia n é v e n szereplő és j o b b á r a lelkese d é s r e épült kiadói p r ó b á l k o z á s u n k k e r e t é b e n m e g j e l e n t Más csillagon c í m ű k ö n y v e c s k é m b e n s z e n t e l t e m n é h á n y l a p o t e z e k n e k a heti g y ű l é s e k n e k — azt hiszem a z o n b a n , túlságosan fölületesen, e g y á l t a l á n n e m o k n y o m o z ó m ó d o n , i n k á b b csak saját m e g b í z h a t a t l a n e m l é k e z e t e m r e t á m a s z k o d v a . N e m esküszöm, hogy m i n d e n p o n t o s a n ú g y történt, a h o g y a n ott t ö r t é n e t t é k e r e k e d i k ! Sőt egészen bizonyos, hogy m á s o k — az okosabbak, g y a k o r l a t i a s a b b a k , j ó z a n a b b a k sokkal t á r g y i a s a b b a n , v a l ó s z e r ű b b e n , t e h á t t a n u l s á g o s a b b a n l á t t á k és élték á t az egészet. R á j u k v á r n a h á t a feladat, hogy egykori l e v e l e k újságcikkek, f e l h í v á s o k fény k é p e k és persze egyéni e m l é k e k a l a p j á n összeállítsák, megírják, közzétegyék a Koós K e r e n c K ö r D i á k o s z t á l y á n a k t ö r t é n e t é t , a m e l y n e k t a l á n írásos n y o m a is v a n v a l a mely poros hivatali l e v é l t á r b a n — de azt g y a n í t o m : i n k á b b csak a mi s z í v ü n k b e n . És ez a szív is csak a k k o r d o b b a n m e g r o m a n t i k u s e m l é k e z é s - f o r m á n , h a m e g t o r p a n u n k az i b o l y á b a forduló pirosas virágú kecses b o k o r n á l , és a z t képzeljük, h o g y fényét és r a g y o g á s á t a mi e g y k o r ott kiejtett fiatal s z a v a i n k n a k köszönheti. Szemlér
Frank Rolf Werner (Stuttgart): Genezis
Ferenc
SZEMLE
A langyos
vízről „ . . . N a p j a i n k b a n a klasszikusok sokkal nagyobb veszélyben forognak, egyszerűen n e m ismerjük, sőt egyenesen lenézzük őket, ha csak n e m alkalmasak közvetlen és azonnali fogyasztásra." N e m kisebb író és műfordító, a klasszikus irodalomnak nem kisebb értője írta le ezt a mondatot, mint Gyergyai Albert — n e m kisebb színművésszel polemizálva, mint Major Tamás. Vitájuk rengeteg m e g szívlelendő tanulságot hordoz, s égetőn jelenlévő kérdést boncolgat. N e m a vita anyagát akarom ismertetni itt, csupán e föntebbi mondat hoz lenne néhány hozzáfűzni valóm, szétnézve egy pillanatra a saját portánkon is. S ezt annál is inkább meg kell tennem (vagy tennünk), mert a mondat szinte provokálóan irányítja a figyelmet a fölvetett kérdésre. „Napjainkban a klasszikusok sokkal nagyobb veszélyben forognak, egyszerűen nem ismerjük ( ő k e t ) . . . " — mondja Gyergyai. Ez a megál lapítás így első látásra túlzásnak tűnik, de ha jól utána gondolunk, — anélkül, hogy minimális szükségünk is lenne bizonyítékok felsorolá sára —, nyugodtan beismerhetjük: hazai magyar szellemi életünkben már-már behozhatatlannak látszó mulasztások történtek és történnek ezen a téren. Azok az intézményeink, melyeknek elsődlegesen kellene eleget tenniök a „klasszikus-pártolás" igényes és nehéz, de föltétlenül szükséges feladatának, eléggé elhanyagolják ezt a kötelességüket, s itt el kell mondani azt is: szellemi megnyilvánulásainkon meg is látszik, hogy elménket n e m a klasszikusokon éleztük. (Természetesen, mint mindig és mindenütt: hússzoros tisztelet a kivételeknek.) Az egyetem, az egyetlen hely, ahol programszerűen és kötelező módon folyik a klasszikusok bemutatása — sajnos sokszor valóban csak a bemutatása, mélyebb értékelés és érzelmi hozzáállás nélkül —, semmiképpen sem pótolhatja a hiányt. Valóban: egyszerűen nem ismerjük a klasszikusokat, vagy ha igen, akkor úgy emlékszünk rájuk, mint valami gyerekkori emlékre, amit jó lenne mihamarabb elfelejteni, mert gátolja modern és izgalmakkal teli „huszadikszázadiságunk" kiélését-kiélvezését. Az is igaz, hogy a nagyközönségnek alig-alig áll módjában állandó kapcsolatot tartani olyan fórumokkal, melyek rendszeresen ki tudnák elégíteni az ilyen irányú kívánalmakat. És itt, mint már annyiszor, ismét hat színhá-
zunkra kell terelnem a figyelmet, mert ezek azok az intézmények, amelyek fölmérhetetlen segítséget nyútjhatnának — s intézményesen! — a normális, egészséges állapot kialakításában. „ . . . s ő t egyenesen lenézzük őket, hacsak n e m alkalmasak közvetlen és azonnali fogyasztásra" — folytatja Gyergyai. N e m szeretném, ha félre értenének azok, akiknek a portájára most bemerészkedtem. Szemernyi rosszindulat sincsen bennem, a színházat szeretem — nagyon szere tem —, és semmiképpen sem akarnám alábecsülni a teljesítményeit. De túlbecsülni sem! S a tények sajnos azt mutatják, hogy föntebb említett — s nyugodtan és túlzás nélkül szentnek mondható — köte lességükről a színházak is elfeledkeztek némileg. A mai törzsközönség — aki sokkal többet érdemelne és igényelne, mint amivel több ízben „kifizetik" — már csak hírből ismeri Janovics híres és nagysikerű, évtizedeken át emlegetett kolozsvári „Shakespeare-ciklusát" v a g y a „gö rög-sorozatot". Jelen pillanatban úgy tűnik, mintha színházaink viszo lyognának a klasszikusoktól, évek óta alig találunk egy-két Shakespeare-drámát a játékrendeken, csak elvétve láthatunk Molière-t, és végleg kitöröltük a műsorból Racine-t, Corneille-t, a spanyolokat (!), hogy ne is említsük a görögök már-már hivalkodó elfelejtését! A puszta fölsorolás is jelzi a mulasztás kegyeletsértés-számba menő súlyát, s ebhez még hozzá kell tennünk azt is, hogy évente ezer és ezer olyan n e m irodalomszakos magyar értelmiségi végez a különböző főiskolá kon, akiknek aztán végleg a színház lenne az az út, melyen keresztül megszerethetnék, megismerhetnék az irodalomtörténet nagyjait. Föl kel lene mutatni az egyetemes kultúrtörténet e csillagait, mert a fárado zás semmiképpen sem lenne gyümölcstelen. Föl kellene mutatni őket egészen, merészen és (vagy: de) sértetlenül. Mert a bizonyosféleképpen „újraértelmezett" (magyarán: meghúzott, sőt sokszor összeszabdalt) klasszikusok immár több ízben n e m váltották be a reményeket. (Azt hiszem, n e m árt néhány mondatot pazarolni erre a kérdésre sem. „Meghúzzuk" Shakespeare-t, meghúzzuk Madáchot, mondván, hogy amit kihúztunk, az ma már n e m mond semmit, elavult. Szóval m e g próbáljuk Shakespeare-t a magunk képére gyúrni. Alázatnélküli gesz tus ez, férfiatlan és kegyeletsértő, s szinte sugallja a gondolatot: m i lyen lenne, ha valami módon kivágnók-faragnók a milói Venusból is azokat a részeket, melyek elavultak, és n e m a mának szólnak, vagy átfestenők-rajzolnók Rubens nádszálnak éppen nem nevezhető női fi guráit, kijelentve, hogy úgy, ahogy vannak, semmiképpen sem „men nek" a mi huszadik századi ízlésünkhöz. Ámbár azt sem volna rossz megkérdőjelezni egyszer, mért is vagyunk úgy oda azzal, hogy ebben a században születtünk; és mért alkalmazzuk mércéül állandóan a mi ízlésünket?) Egyszóval: a kegyelet — különben emberileg kötelező — gesztusát n e m nagyon gyakoroljuk a klasszikusokkal szemben, pedig ideje vol na, nagyon ideje volna már arra is gondolni, hogy jelen állapot mind két fél mérhetetlen kárára van. S ezen semmit n e m változtat az a tény, hogy komolynak és megfontoltnak tűnő érveket és mentségeket tudunk fölsorakoztatni. Elmondhatjuk bátran — és el is mondjuk —, hogy a klasszikusok ódonak, patetikusok, s a mi századunk min den, csak n e m patetikus. Elmondhatjuk, hogy a világon ma sokkal iz-
galmasabb dolgok vannak, mint Szophoklész (jóllehet ehhez a kijelen téshez valóban sok huszadikszázadi nyegleség kell). Igaz, a század, a kor, m e l y b e n élünk, ideges, rohanó, szenzáció-éhes, érdekesség-hajhászó — de vajon mentség-e ez arra, hogy lassan, jószántunkból lemon dunk arról a képességről, igényről, m e l y a fenséges, tisztító, katartikus művészi élményt kívántatta meg valamikor az emberiséggel? Mintha lassan képtelenné válnánk a fenséges érzékelésére, értékelésére. Az örök emberi mércéket fölállító nagy alkotásoktól való ilyetén elfordulás pedig csak azt jelenti, hogy mi magunk félünk e mércék elé állni. Inkább választjuk a kényelmesebb és olcsóbb megoldásokat: langyos vízben lubickolunk, magazinokból szert teszünk valamiféle mélység nélkül való tájékozottságra, s pusztulni hagyjuk a házat, mely be már annyiszor vissza kellett sündörögni lógó orral, nagy idők ide jén, n e m l é v é n más menedék a fejünk fölött. S közben — nyilván — kürttel-dobbal hirdetjük légvár-modernségünket. Ismét kerüljünk el egy félreértést: szeretem a moderneket, dzsessz kedvelő vagyok, állítom, hogy Armstrong félisten az ő trombitájával és rekedt hangjával — de az is meggyőződésem, hogy az átkozódó és trágár beat-költő Allen Ginsbergnek több köze van a fenségeshez, mint sok nem-modern társának; s a valóban modern O'Neillnek Szophoklészhez, mint Becket Godot-jához. (Hogy szóba se hozzuk például Henry Moore és egymillió „modern" szobrász közti távolságot.) N e m gazdálkodunk jól a klasszikusokkal. Látjuk is a kárát. N e m akarjuk figyelembe venni intelmeiket, pedig légüres térben úszkálunk azok nélkül. A legsajnálatosabb pedig az, hogy mindezt tudjuk, s mégsem te szünk semmit. Vagy talán félünk tőlük, s ezzel újólag elismerjük, hogy kisebb rendűségi érzéseink v a n n a k ? . . .
KIRÁLY LÁSZLÓ
Habán-kancsó 1775 (Sepsiszentkirály) Foto Kabay
krónika Az államosítás után léte sült hazai könyvkiadói intéz mények sorában huszadik év fordulóját ünnepli az Irodal mi Könyvkiadó. A húsz év alatt különböző emblémákkal (Állami Könyvkiadó, Az RNK Írószövetségének Irodalmi és Művészeti Kiadója, Állami Irodalmi és Művészeti Ki adó s néhány év óta Iro dalmi Könyvkiadó) jelent kező hazai magyar irodal mi könyvkiadás útja összefor rott a felszabadulás után ki bontakozó romániai magyar irodalommal, s a fejlődést jel ző számok mögött egy lüktető irodalmi élet valósága teljese dett ki évről évre. Sokat mondanak maguk a számok is: az első (csonka) esztendő összkiadói viszonylat ban mindössze 5 kötete 1950ben, az Állami Kiadóból való kiválás évében már 29 műre gyarapodott, 208 ív terjedelem ben, s a fejlődést jelezte az ezután következő évek termé se is (1951-ben 27 kötet, 232 ív, 1952-ben 23 kötet, 262 ív). A teljes statisztika helyett össze hasonlításul csak a legutóbbi három év adatait írjuk ide: 1966-ban 51 mű 745 ív terje delemben, 1967-ben 73 mű 1150 ív terjedelemben, 1968-ban pe dig (a terv szerint) 117 mű 1433 ív terjedelemben. Beszédesek a részletek is: 1950—1967 között a kiadó öszszesen 436 eredeti müvet adott ki mai romániai magyar írók tól; különböző sorozataiban 152 magyar és 92 román klasszi kus mű, a két világháború kö zötti romániai magyar iroda lomból 56 mű, a világirodalom ból pedig (ide sorolva az egyéb jellegű kiadványokat is) 153 mű jelent meg. A húsz eszten dő alatt a kiadó számos nép szerű sorozatot gondozott. Ki adásában jelent meg a Haladó Hagyományaink (1952—1957 között), a Kincses Könyvtár (1955—1964 között) s folyama-
Történeti kutatómunka Marosvásárhelyen Történeti tanulmánygyűjtemény* jelent meg a kö zelmúltban, mely az Akadémia marosvásárhelyi ku t a t ó b á z i s a egyes m u n k a t á r s a i n a k t u d o m á n y o s te v é k e n y s é g é t t ü k r ö z i . Ez a t u d o m á n y o s intézet 1956b a n létesült, k e z d e t b e n k é t — orvosi és t ö r t é n e t i — osztállyal. Az u t ó b b i t e v é k e n y s é g középpontjában h a z á n k t ö r t é n e t é n e k főleg helyi jellegű t a n u l m á n y o z á s a áll. A m u n k a t á r s a k z ö m é b e n e r e d e t i és j e l e n t ő s a d a l é k o k k a l j á r u l t a k hozzá egyes t ö r t é n e t i k é r d é s e k tisztázásához, é r t é k e s í t v e a g a z d a g helyi d o k u m e n t u m - a n y a g o t is. * A k ö t e t h a t t a n u l m á n y t foglal m a g á b a n . Az e l s ő : A székelyek társadalmi és gazdasági mozgalmának kérdései az 1562-es felkelés előtt — szerzője Bözödi György. B e h a t ó a n vizsgálja a z e r d é l y i f e u d a l i z m u s gazdasági és t á r s a d a l m i életét a X V I . század első felé ben, k ü l ö n ö s h a n g s ú l y t helyezve a székely székek k é r désére, m e l y e d d i g eléggé e l h a n y a g o l t volt. A t ö m e g mozgalmak alapvető vonása — hangsúlyozza — min d e n ü t t azonos: a z e l n y o m o t t p a r a s z t s á g h a r c a a h ű b é r i e l n y o m á s ellen. Jellemző, hogy a m o z g a l o m fő ereje, a p a r a s z t s á g m e l l e t t m á s k i z s á k m á n y o l t r é t e gek — a v á r o s i szegények, a b á n y á k dolgozói és n é h a a k i s n e m e s s é g is — részt v e t t e k e z e k b e n a k ü z d e l m e k b e n . F i g y e l m e t é r d e m e l — m u t a t r á a szerző —, h o g y a székely p a r a s z t s á g n á l m á r a X V I . század első felében t a l á l k o z u n k a z o s z t á l y h a r c o l y a n jelenségei vel, a m e l y e k a l a p j á b a n v é v e a k a p i t a l i z m u s r a jel l e m z ő e k : vagyis m e g j e l e n i k a s z e g é n y p a r a s z t s á g el k ü l ö n ü l t akciója a p a r a s z t s á g á l t a l á n o s m o z g a l m a i n a k k e r e t é b e n . Ilyen h e l y z e t r e u t a l p é l d á u l a m e z ő gazdasági m u n k á s o k sztrájkja a bölöni (Kovászna megye) p a r a s z t o k m e g m o z d u l á s á b a n . Bözödi m e g e m l í t i , hogy a X V I . század első felé b e n az o s z m á n kiszolgáltatottság elleni h a r c m i n t új tényező j e l e n i k m e g a p a r a s z t s á g h a r c á n a k o k a i k ö zött. Felsorolja az illető k o r s z a k n a g y p a r a s z t m e g m o z d u l á s a i t — az 1514-es Dózsa G y ö r g y v e z e t t e p a r a s z t h á b o r ú t , az 1515. évi szlovéniai felkelést, a n a g y n é m e t p a r a s z t h á b o r ú t , a z „ I v á n c á r " v e z e t t e szerbiai felkelést, az 1525—1526. évi szlovákiai b á n y a m u n k á s m o z g a l m a t , az 1554—1555. évi d o b r u d z s a i t ö r ö k és k e r e s z t é n y p a r a s z t o k felkelését —, és a r r a a k ö v e t k e z t e t é s r e jut, hogy a székelyek 1562-es felkelése szervesen k a p c s o l ó d i k a X V . és X V I . s z á z a d b a n E u rópa-szerte kibontakozó antifeudális mozgalmakhoz, de k ü l ö n ö s e n szoros szálak fűzik m i n d az e r d é l y i p a r a s z t s á g n a g y m e g m o z d u l á s a i h o z , m i n d az 1563- és 1564-es é v e k b e n M o l d v á b a n és H a v a s a l f ö l d ö n l e zajló m o z g a l m a k h o z . N é h á n y évtized leforgása a l a t t c s u p á n E r d é l y b e n a Dózsa G y ö r g y vezette p a r a s z t f e l * Studii de istorie. Editura Socialiste România. Bucureşti,
Academiei 1968.
Republicii
kelésén k í v ü l számos m á s jelentős t ö m e g a k c i ó z a j lott le: így a Székely J á n o s vezette 1513-as, v a l a m i n t a z 1556-os szebeni és az 1557-es brassói. A székely t á r s a d a l o m szociális és gazdasági életé ben a X V I . század első felében v é g b e m e n t v á l t o z á sokat e l e m e z v e a szerző újólag h a n g s ú l y o z z a a n n a k az engelsi t é t e l n e k az igazságát, hogy a feudális á l l a m o t a n a g y földbirtokosok h o z t á k l é t r e és n e m fordítva. A s z é k e l y e k n é l is, m i n t b á r h o l E u r ó p á b a n , a n a g y b i r t o k o s o k osztálya a faluközösségekből e m e l k e d i k ki úgy, h o g y elsajátítják a falu t ö b b i l a k ó j a m u n k á j á n a k gyümölcsét. A p a r a s z t s á g e l n y o m á s a fo k o z ó d á s á n a k e b b e n a k o r s z a k á b a n a székely t á r s a d a l m o n b e l ü l az o s z t á l y h a r c n a k különféle m e g n y i l v á n u l á s a i v a l t a l á l k o z u n k : ilyen a szökés — M o l d v á b a és H a v a s a l f ö l d r e v a l ó k i v á n d o r l á s —, m u n k a m e g t a g a d á s , a t ö r v é n y e k „megszegése", és ezek a leg m a g a s a b b fokú h a r c i f o r m á b a n , a felkelésben csú csosodtak ki. K o c z i á n y László Borsos Tamás, történetíró és dip lomata (1566—1634) c í m ű t a n u l m á n y a é r d e k e s rész l e t e k e t t á r az olvasó elé az i s m e r t m a r o s v á s á r h e l y i v á r o s b í r ó t ö r t é n e t í r ó i és d i p l o m á c i a i tevékenységéről, m e l y e t a X V I . század végén és a X V I I . század e l e j é n fejtett ki D é l - és D é l k e l e t - E u r ó p á b a n , a m e l y t e r ü l e t a k k o r a h á r o m n a g y h a t a l o m : a H a b s b u r g Bi r o d a l o m , az O s z m á n B i r o d a l o m és a Lengyel K i r á l y ság é r d e k e i n e k ü t k ö z ő p o n t j a volt. E r d é l y e b b e n az i d ő b e n t ö r t é n e t é n e k egyik leg m o z g a l m a s a b b k o r s z a k á t élte. 1600 elején egyesült H a v a s a l f ö l d d e l és M o l d v á v a l Vitéz M i h á l y t ö r t é n e l m i jelentőségű a k c i ó j a e r e d m é n y e k é n t . A v a j d a m e g gyilkolása u t á n az e r d é l y i fejedelemség a s z a k a d a t lan belső h a r c o k o n , a külső b e a v a t k o z á s o k fokozódá s á n a k és a n é p s z e n v e d é s e i n e k és elszegényedésének d r á m a i i d ő s z a k á n m e n t át. E b b e n az i d ő b e n k e r ü l t a z e r d é l y i fejedelmi székbe török, m o l d v a i és h a v a s alföldi segítséggel B e t h l e n G á b o r , és uralkodik 1613 és 1629 között. Fő politikai c é l j á n a k t e k i n t e t t e a t ö r ö k k e l v a l ó b a r á t s á g f e n n t a r t á s á t , szoros e g y ü t t m ű k ö d é s t M o l d v á v a l é s H a v a s a l f ö l d d e l és az a k t í v Habsburg-ellenességet. Politikájának valóraváltásá b a n h a t h a t ó s segítséget j e l e n t e t t Borsos T a m á s volt marosvásárhelyi városbíró diplomáciai tevékenysége. E „bölcs szolga, ügyes a l a t t v a l ó " s z e r é n y e n m e g h ú zódva a n e m e s i c s a l á d o k tagjaiból s z á r m a z ó m a g a s r a n g ú államférfiak á r n y é k á b a n , E r d é l y k ö v e t e k é n t lázas t e v é k e n y s é g e t fejtett ki a P o r t á n á l . E m i n ő s é gében f á r a d h a t a t l a n u l k ü z d ö t t u r a l k o d ó j a t e r v e i n e k m e g v a l ó s í t á s á é r t . U g y a n a k k o r jelentős erőfeszítéseket tett m á s szomszédos országok, elsősorban Moldva, H a v a s a l f ö l d és Lengyelország é r d e k é b e n is. K ü l ö n ö sen sokat t e t t a r o m á n országok t á m o g a t á s á r a , s en n e k t e r m é s z e t e s k ö v e t k e z m é n y e volt k a p c s o l a t u k e r ő södése a k ö z t ü k fennálló b a r á t s á g i szerződés a l a p j á n . D i p l o m á c i a i tevékenysége, p o l g á r i m ű k ö d é s e m e l lett — m i n t v á r o s b í r ó k e m é n y h a r c o t folytatott a főnemességgel a v á r o s i lakosság j o g a i n a k v é d e l m é b e n — Borsos T a m á s jelentős t ö r t é n e l m i m u n k á k a t h a g y o t t h á t r a , így ö n é l e t r a j z á t Vita vel potius peregrinatio totius vitae Thomae Borsos de MarosSzékelyvásárhely, m e l y m a g á b a n foglalja a z 1594
krónika tosan jelenik meg a Magyar Klasszikusok, Romániai Ma gyar Írók, Román Írók, Forrás, Horizont és Drámák-sorozat, közülük néhány az örvendetes gyarapodás ígéretével: így pél dául az első kötetes hazai ma gyar írók sorozata az 1966-os 4, és az 1967-es 7 kötetével szemben 1968-ban 10, 1969-ben pedig 12 kötetet jelentet meg, a Romániai Magyar Írók soro zat 1967-ig megjelent 21 köte téhez csak 1968-ban újabb 12 csatlakozik, a Horizont-sorozat 1966. évi 8 és 1967. évi 16 kö tete 1968-ban és 1969-ben évi 24 kötettel gyarapodik. A régi erdélyi magyar irodalom ha gyományainak anyagából töb bek között Kemény Zsigmond naplója, Bölöni Farkas Sándor útleírásai és Borsos Tamás naplója látott napvilágot. A húsz esztendő hazai ma gyar könyvkiadása valójában a felszabadulás óta kibontako zott romániai magyar iroda lom seregszemléje, a szorgos munkában csak egy percnyi megállással megünnepelt év forduló nemcsak egy szerkesz tőség munkaközösségének, ha nem az egész magyar iroda lomnak, sőt a sokszáz kötet olvasóinak is ünnepe. A 60 éve alapított Văleni de Munte-i szabadegyetem új ra megnyitotta kapuit. Műkö dése, amelyet 1914-ben a há ború, 1940-ben pedig alapító jának, Nicolae Iorgának meg gyilkolása szakított félbe, va lamikor évről évre megújuló alkalom volt arra, hogy a tu dományos munka hazai és vi lág-eredményei az érdeklődők szélesebb köre előtt is ismert té válhassanak, mégpedig a tu dós és közönsége személyes kapcsolatának pozitív hatását felhasználva. Alapításakor az a iorgai koncepció öltött ben ne testet, amely a szellem em bereit s a tudomány eredmé nyeit a nép felemelésére kí-
és 1611 között lefolyt e s e m é n y e k k r ó n i k á j á t , v a l a m i n t első és m á s o d i k törökországi k ü l d e t é s é n e k n a p lóit Itinerarium ad fulgidam Portam Ottomanicam címen. E k é t ú t i n a p l ó t u l a j d o n k é p p e n — m u t a t r á K o c z i á n y — n e m egyéb, m i n t d o k u m e n t u m g y ű j t e vánta sorompóba állítani, s va m é n y ; különféle feljegyzések, m e l y e k e t szerződéskö lóban, az ország minden sar tések a l k a l m á b ó l állított össze, számos levél és ezek kából összesereglett hallgatók hez hasonló, m i n d m e g a n n y i fontos t ö r t é n e t i forrás. (elsősorban tanárok, tanítók) V a l e r i u N i ţ u Adalékok Timotei Cipariu könyvtári nemcsak hallgatói, hanem to- tevékenységének értékeléséhez című tanulmányában vábbvivői is voltak a szabad a z erdélyi t u d ó s s o k r é t ű t e v é k e n y s é g é n e k egyik je egyetem programjában oly sok lentős o l d a l á t m u t a t j a be. A lelkes k ö n y v b a r á t Ci oldalúan jelenlevő román tu p a r i u f á r a d s á g o s m u n k á v a l az ország egyik legjelen dományosság eredményeinek. tősebb k ö n y v t á r á t h o z t a létre. R e n d k í v ü l i képessé A vonzást azonban nemcsak gei l e h e t ő v é tették, h o g y sokoldalú i s m e r e t e i mellett neves tudósok (G. Bogdan-Dui- m e g t a n u l j o n m a g y a r u l , franciául, olaszul, angolul és că, Sextil Puşcariu, A. D. Xe- n é m e t ü l , j á r t a s s á g r a t e g y e n szert a görög, latin, h é nopol, Vasile Pírvan, I. Can- b e r n y e l v b e n , hogy egyedül t a n u l m á n y o z z a az a r a b , tacuzino és mások) aktív je szíriai, p e r z s a és t ö r ö k n y e l v e k e t , s m i n d e z e k isme lenléte, az értékes előadások r e t e segítette széles k ö r ű filológiai és t ö r t é n e t i ku és termékeny véleménycserék t a t á s a i b a n , v a l a m i n t o r i e n t a l i s t a és könyvészeti te alkalma jelentette, de az a — v é k e n y s é g é b e n . szintén Nicolae Iorgától eredő A szerző v é l e m é n y e s z e r i n t C i p a r i u s o k r é t ű m u n — lehetőség is, hogy a legkü lehetetlen a gazdag lönbözőbb vidékek értelmisége k á s s á g á n a k k ö r ü l h a t á r o l á s a k ö n y v - és k é z i r a t a l a p í t v á n y a p r ó l é k o s t a n u l m á n y o találkozhatott itt egymással. A tudós professzor figyelme zása n é l k ü l . A k ö n y v t á r és k é z i r a t o s anyag, a m e l y e tekintetben a román néppel — sajnos — csak r é s z b e n m a r a d t r á n k , meggyőző együttélő magyarságra is ki b i z o n y í t é k a a n n a k , hogy C i p a r i u szenvedélyes k u terjedt, s így került kapcsolat t a t ó volt. A balázsfalvi i s k o l á k k i e m e l k e d ő szerepet ba a szabadegyetem munkájá játszó t a n á r á t , a sok i r á n y b a n t e v é k e n y k e d ő t u d ó s t val Bitay Árpád, előbb hall m é l t á n á l l í t h a t j u k D i m i t r i e C a n t e m i r , B . P. H a s d e u gatóként, majd 1925-től 1937- és m á s jelesek személyiségével egy sorba. C i p a r i u a megszilárdításáért ben bekövetkezett haláláig r o m á n n é p k u l t u r á l i s egysége harcolt, a régi r o m á n k ö n y v n y o m t a tás termékeinek, szorgalmas és fáradhatatlan előadóként. Bitay szerepén ke v a l a m i n t a k ü l ö n f é l e n y e l v ű k i a d v á n y o k egyik leg gyűjtőjének resztül számunkra Văleni de első t a n u l m á n y o z ó j á n a k , f á r a d h a t a t l a n Munte az együttélés és a ba bizonyult. F u c h s S i m o n — a z ő szerkesztésében jelent m e g ráti kapcsolatok szorosabbra fűzésének, a kölcsönös megis e g y é b k é n t az egész kötet — A XIX. század végi Ma iparának és munkásságának történeté merésnek évről évre megismét rosvásárhely lődő alkalma volt, s ezeket az ből c í m ű t a n u l m á n y a a z o k a t a z á l t a l á n o s gazdasági, alkalmakat a Iorga által oly t á r s a d a l m i feltételeket taglalja, m e l y e k d ö n t ő m ó d o n nagyra becsült Bitay Árpád m e g h a t á r o z t á k a m u n k á s m o z g a l o m m e g j e l e n é s é t és csodálatra méltó munkabírással fejlődését. K ü l ö n a l á h ú z z a a helyi sajátosságokat, é s használta ki. A szabadegyetem p e d i g a j e l e n t é k e n y feudális m a r a d v á n y o k f e n n m a túlnyomó többségében román r a d á s á t . K i m u t a t j a , h o g y a z erdők, m e l y e k a t e r m é értelmiségi hallgatósága előtt szeti g a z d a g s á g fő f o r r á s a i voltak, hosszú időn á t a az alig több mint egy évtized n a g y b i r t o k o s o k és a székely faluközösségek t u l a j d o alatt átfogta a magyar nép n á b a n m a r a d t a k , s ez j e l e n t ő s e n a k a d á l y o z t a a n a g y múltjának, irodalmának, mű i p a r kifejlődését. Megállapítja, hogy a n a g y i p a r k é velődésének számos fontos mo sői m e g j e l e n é s e és a k a d o z ó fejlődése e b b e n a v á r o s mentumát és személyiségét (Bá- b a n r á n y o m j a b é l y e g é t a m o d e r n p r o l e t a r i á t u s ot thori István, Rákóczi Ferenc, t a n i születésére é s a m u n k á s m o z g a l o m t e r m é s z e t é r e Széchenyi István, Pázmány is, v a l a m i n t m a g y a r á z a t o t a d fejlődése h á t r a m a r a Péter, Kazinczy Ferenc, Kato d o t t s á g á r a E r d é l y i p a r i központjaihoz viszonyítva. na József, Kisfaludy Károly, T u r z a i M á r i a A párt vezette erdélyi legális sajtó Vörösmarty Mihály, Petőfi a fasiszta veszély elleni harc éveiben (1934—1936) cí Sándor, Arany János, Madách m ű t a n u l m á n y a é r d e k e s a d a t o k k a l szemlélteti, hogy Imre, Orbán Balázs), különös a k o m m u n i s t a , antifasiszta, illegális és legális, szocia figyelmet fordítva a román és lista, s z o c i á l d e m o k r a t a és r a d i k á l i s p o l g á r i s a j t ó n a k magyar nép közös hagyomá- m i l y e n különleges é r d e m e i v a n n a k a hitlerista-elle-
krónika
n e s l é g k ö r m e g t e r e m t é s é b e n R o m á n i á b a n 1934 és 1936 között. A központi és helyi p á r t s z e r v e z e t e k kez d e m é n y e z é s e és vezetése m e l l e t t t ö b b m i n t kétszáz legális és illegális s a j t ó t e r m é k j e l e n t m e g r o m á n u l , m a g y a r u l és m á s n e m z e t i s é g e k n y e l v é n . A szerző részletesen elemzi a l a p o k m ű k ö d é s é t és szerepét. I o a n C h i o r e a n A román nemzeti front és a La Rou manie Libre újság szerepe és tevékenysége a francia ellenállási mozgalomban c í m ű t a n u l m á n y a zárja a sort. A szerző, m i u t á n szemlélteti, hogy a francia antifasisz t a ellenállási m o z g a l o m b a kezdettől fogva számos r o m á n i a i hazafi kapcsolódott b e — egyesek a spanyol k ö z t á r s a s á g m e g v é d é s é é r t folytatott h a r c önkéntesei, m á s o k a F r a n c i a o r s z á g b a n élő r o m á n i a i e m i g r á n s o k soraiból k e r ü l t e k ki —, b e s z á m o l egyes k o m m u n i s t a hazafiak, m i n t Nicolae Cristea, Călin Ion, Iosif Clisci, A n d r e i Sas D r a g u , Boczor József, L a z ă r A l e x a n d r u hőstetteiről, a k i k a legelső antifasiszta a l a k u l a t o k b a n h a r c o l t a k . Részletesen leírja a r o m á n i a i e m i g r á n s o k ból 1941-ben létrehozott F T P csatáit. Ez az a l a k u l a t P á r i z s k ö r n y é k é n fejtette ki t e v é k e n y s é g é t , Nicolae Cristea, m a j d e n n e k hősi h a l á l a u t á n Iosif Clisei vezetése alatt. A d a t o k a t közül a T r a i a n V u i a t u d ó s vezetése a l a t t szervezett franciaországi R o m á n N e m zeti F r o n t r ó l . A t o v á b b i a k b a n a szerző feltárja a z 1943 o k t ó b e r é b e n r o m á n és f r a n c i a n y e l v e n P á r i z s b a n illegálisan m e g j e l e n ő La Roumanie Libre c í m ű antifasiszta l a p tevékenységét. A franciaországi R o m á n N e m z e t i F r o n t a l a p í t ó tagjai közé t a r t o z o t t T r a i a n V u i a m e l l e t t G h e o r g h e Vasilichi, Victor I o n e s c u (a F r o n t főtitkára) és A d o r j á n György. Ez utóbbi, v a l a m i n t R a d u Macriş, Nicolae P o p és N . M a r i n e s c u a l k o t t á k a La Roumanie Libre első szerkesz tői g á r d á j á t . A r o m á n i a i h a z a f i a k r é s z v é t e l e a francia e l l e n á l l á si m o z g a l o m b a n , a R o m á n Nemzeti F r o n t , v a l a m i n t a La Roumanie Libre című újság t e v é k e n y s é g e kife jező m e g n y i l v á n u l á s a a p r o l e t á r i n t e r n a c i o n a l i z m u s n a k , szép p é l d á j a a n e m z e t k ö z i antifasiszta h a r c , v a l a m i n t a r o m á n i a i dolgozók s z a b a d s á g é r t és függet lenségért folytatott h a r c a e g y b e k a p c s o l á s á n a k , a r o m á n i a i h a l a d ó erők és a francia n é p b a r á t s á g á n a k . * A t a n u l m á n y k ö t e t s z á m o t t e v ő e n gazdagítja a h a zai t ö r t é n e t i s z a k i r o d a l m a t . A szerzők é r d e m e , hogy sok e d d i g i s m e r e t l e n d o k u m e n t u m o t t e t t e k a t ö r t é n e l e m t u d o m á n y közkincsévé. K í v á n a t o s v o l n a a k ö tet m a g y a r n y e l v ű k i a d á s a is. G h e o r g h e I. Bodea
Kísérleti
lélektan
A l é l e k t a n i kísérlet t ú l h a l a d j a a m i n d e n n a p i e m p i r i k u s g o n d o l k o d á s és megfigyelés lehetőségeit: m e n n y i s é g i összegezője és minőségi integrációja a p s z i c h i k u m megfigyelt jelenségeinek. Bizonyos lelki jelenségek és f o l y a m a t o k a z o n b a n (így az alkotó t e vékenység, az é r z e l m i élet) é p p r e n d k í v ü l i összetett-
krónika nyainak, kapcsolatainak vonat kozásaira. Most, amikor az újraéledő szabadegyetem első előadásai zajlanak, rajtunk is áll, hogy a tudományos tájékoztatás, a ter mékeny eszmecsere, a tudós és az érdeklődő kapcsolata mel lett Văleni de Munte a román nép és a nemzetiségek testvé ri kapcsolatának s kölcsönös megismerésének munkáját is továbbvigye. A Văleni de Muntén szívesen látott Bitay Ár pád félbeszakadt munkáját ne künk kell folytatnunk. „Az utolsó g e n t l e m a n " — a neves angol író, Harold Nicolson — ez év első felében meghalt, írói dicsősége és nép szerűsége azonban halála után is folyton nő, Fia, Nigel gon dozásában most jelent meg naplójának és leveleinek har madik kötete, amely az 1945— 1962. évekre terjed ki T h e L a t e r Y e a r s : 1945—1962. V o l u m e I I I of t h e Diaries a n d L e t t e r s of H a r o l d Nicolson. Naplója és levelei érdekes betekintést nyújtanak e finom lelkű, szel lemes író és politikus magán életébe, gondolkodásába, ugyanakkor fontos történeti momentumokat is tartalmaz nak. Például 1945. augusztus 2án, visszatérőben a potsdami értekezletről, az Egyesült Álla mok akkori elnöke, Harry Tru man és külügyminisztere, Ja mes Byrnes megszakította út ját az angliai Plymouthban, ahol az angol király villásreg gelit adott tiszteletükre. Nicol son, aki a fogadáson részt vett, a következőket jegyzi fel nap lójába: „Truman alacsony, szögletes, egyszerű ember, nyílt tekintettel néz annak szemébe, akivel beszél. Byrnes, a kül ügyminiszter locsi-fecsi... A pincérek jelenlétében kezd te tárgyalni az atombomba kö zeli ledobását. Mivel ez hét lakattal őrzött titok volt, a ki-
krónika rály valósággal megdermedt. »Azt hiszem, Mr. Byrnes — mondotta a király —, ezt a na gyon érdekes problémát a ká vé alatt kellene tárgyalnunk". Hasonló mozzanatokat tár fel az angol és amerikai köz élet, írói és művészi társadalom sok más jeles képviselőjéről. Ugyanakkor leveleiből kitűnik magas erkölcsi felfogása, a rasszizmus és sovinizmus min denfajta változatának elítélése. „A kiállításrendezés maga is művészet" — jelentette ki Jean Gabus, a világhírű neuchâteli „Afrika néprajza"-mú zeum igazgatója, aki a mint egy kétszázéves szakszerű gyűjtőmunka nyomán kiala kult, egyedülálló múzeumának anyagából nemrég rendkívül érdekes kiállítást rendezett Bu karestben. Kijelentését teljes mértékben alátámasztotta nem csak ez a bukaresti Fekete Af rika-kiállítás, hanem a koráb ban több európai fővárosban megrendezett Henry Moore-kiállítás is.
ségük m i a t t csak részlegesen közelíthetők m e g kísér leti ú t o n . A kísérleti m ó d s z e r a s z á z a d f o r d u l ó n c s u p á n a klasszikus pszicho-fiziológiára korlátozódott, a z azóta eltelt idő a l a t t a z o n b a n á t t é r t a pszichikus folyama tok belső törvényszerűségeinek v i z s g á l a t á r a . Az e m b e r i motiváció, az é r t e l m e s s é g foka és m á s k é r d é s e k m á r m e g k ö z e l í t h e t ő e k p o n t o s kísérleti e l j á r á s o k k a l . K a r l B ü h l e r n é m e t pszichológus a század eleje p s z i c h o l ó g i á j á n a k helyzetét B á b e l t o r n y á n a k é p í t é s é hez h a s o n l í t o t t a . Pszichológia v a l ó j á b a n n i n c s — á l l a p í t o t t a m e g —, h a n e m csak pszichológusok és pszi chológiai i r á n y z a t o k , v a l a m i n t v i s e l k e d é s - (behavior), a l a k - (Gestalt) és s z e l l e m t u d o m á n y o s ( v e r s t e h e n d e ) l é l e k t a n . L u d w i g K l a g e s pedig azt kifogásolta (1910), a m i a pszichológia ö n á l l ó s u l á s á n a k egyik feltétele volt: hogy n e m a lelket, h a n e m a lelki f o l y a m a t o k a t t a n u l m á n y o z z á k . A század eleji k o n k r e t i z á l ó t ö r e k v é s e k a pszichológia t o v á b b i differenciálódásához v e z e t t e k : m e g j e l e n i k a patopszichológia (Janet), a pszi choanalízis (Freud), az i n d i v i d u á l p s z i c h o l ó g i a (Alfred Adler, J u n g , Klages), a társadalompszichológia (McDougell) é s így t o v á b b . A pszichológia differen ciálódása folytatódik, megcáfolva azt, a m i t Ch. S p e a r m a n m o n d o t t (1927), h o g y a tőle k e z d e m é n y e z e t t faktor-analízis n e m egy új pszichológiai iskola k e z detét jelenti, h a n e m a pszichológiai iskolák végét. A k ö v e t k e z e t e s e n k í s é r l e t i l é l e k t a n i iskola t a l a j á ból n ő t t e k ki világszerte, d e n á l u n k is az u t ó b b i é v e k t e r m é k e i . M e g n ö v e k e d e t t az o l y a n fordítások s z á m a , a m e l y e k egy-egy specifikus t e r ü l e t , egy-egy n e m z e t közi t e k i n t é l y ű szerző (Wallon, Piaget, Sz. L. R u b i n stein, W o o d w o r t h , F r a i s s e és mások) m u n k á s s á g á n a k szélesebb k ö r ű m e g i s m e r é s é t teszik l e h e t ő v é a h a z a i r o m á n é s m a g y a r n y e l v e n olvasók t á b o r a s z á m á r a . A fordítások közül k é t s é g k í v ü l egy l é l e k t a n i k í s é r letekről szóló m o n o g r á f i a : R. S. W o o d w o r t h — H a r o l d Schlosberg Kísérleti pszichológiája* a legfigyelemre m é l t ó b b . W o o d w o r t h 1910-ben k e z d t e í r n i m ű v é t . E n n e k utolsó k i a d á s a (amiből a m a g y a r n y e l v ű f o r d í t á s készült) 1961-ben, h a l á l a előtt egy é v v e l j e l e n t meg Schlosberg közreműködésével. A Kísérleti pszichológia második kiadásához írt (1954) előszóban o l v a s h a t j u k , hogy a szerzők 1949-ben e l h a t á r o z t á k , hogy az 1938-as első k i a d á s t átdolgoz zák. Kivitelezés közben kitűnt, hogy sokkal t ö b b e g é szen új rész m e g í r á s á r a v a n szükség, m i n t a m e n n y i r e s z á m í t o t t a k . A legrészletesebben az érzékelés és a t a n u l á s p r o b l é m á j á t t á r g y a l j á k , a m i é r t h e t ő is, hiszen ez volt a l é l e k t a n i kísérlet első t á r g y a . E két p r o b l é m á n k í v ü l (a m u n k a t e r j e d e l m é n e k 70%-át e n n e k szentelik) k i t é r n e k m é g az asszociáció, a figyelem, a gondolkodás, a reakció-idő és az é r z e l m e k k í s é r leti k u t a t á s á n a k i s m e r t e t é s é r e is. A t á r g y t e r m é s z e t é r e és r e n d k í v ü l gyors fejlődé sére jellemző, hogy a szerzők meggyőződéssel állít j á k : „az ilyen t í p u s ú könyvet, a m e l y a k u t a t á s egyik á l l a n d ó a n és i n t e n z í v e n m ű v e l t t e r ü l e t é t öleli fel, l e g a l á b b egyszer é v t i z e d e n k é n t át kell dolgozni". N e m -
Gabus nézete szerint a mű tárgy maga igazi egyéniség, s nekünk arra kell törekednünk, hogy a mai néző elé állítva, megteremtsük benne realitá sának érzetét, azaz hogy viszszaadjuk a műtárgyat annak a környezetnek, amely termé szetes életformája volt. A ki állításrendező művészetének elengedhetetlen része, hogy a tárgy leghatásosabb, a benne rejlő művészi értékeket legin kább kidomborító elhelyezését, beállítását megtalálja. Az el helyezés magassága, megvilágí tása, beillesztése a szomszédos tárgyak környezetébe, adott esetben „valós" létkörülmé nyeinek megteremtése, egyes, különösen jellemző részleteinek fényképészeti kinagyítása, mind-mind hozzájárul a ha * Robert S. Woodworth—Harold Schlosberg: táshoz. leti pszichológia. Akadémiai Kiadó. Budapest,
Kísér 1966.
csak bővíteni, de átdolgozni, ezen v a n a h a n g s ú l y . A két k i a d á s b a n az átdolgozás e l l e n é r e is közös az, a m i t a szerzők á l t a l á n o s elméleti v a g y m ó d s z e r t a n i n é z ő p o n t n a k n e v e z n e k , és a m e l y e t m i n t e k l e k t i k u s megközelítési m ó d o t j e l l e m e z n e k . Az e k l e k t i k u s j e l leget a k ö v e t k e z ő k é p p e n é r t i k : „ H a m i n d e n á r o n v a l a milyen nevet a k a r n á n k adni ennek a megközelítési módnak, t a l á n legmegfelelőbben hasznosságinak ne v e z h e t n ő k . H a t á r o z o t t a n e l ő n y b e n r é s z e s í t e t t ü k az o b j e k t í v a d a t o k a t , de s e m m i f é l e » t a b u t « n e m a l k a l m a z t u n k az olyan a n y a g g a l s z e m b e n sem, a m e l y az introspekcióból s z á r m a z i k , h a ez segítheti a pszi chológust m i n d a n n a k m e g é r t é s é b e n , a m i t az e m b e r viselkedésére i r á n y u l ó a n tesz. H a s o n l ó a n a m a t e m a t i kai a n a l í z i s t is c s a k a n n y i r a h a s z n á l t u k fel, a m e n y n y i r e a n n a k h a s z n o s s á g a n y i l v á n v a l ó volt, a n é l k ü l , hogy azt v a l a m i l y e n k u l c s n a k t e k i n t e t t ü k volna." W o o d w o r t h a d i n a m i k u s pszichológia legfőbb k é p viselője (Dynamic Psychology. N e w York, 1918). A d i n a m i k u s pszichológia n e m c s a k a v i s e l k e d é s (be havior) l e í r á s á r a , h a n e m f ő k é n t az ilyen v a g y o l y a n t í p u s ú viselkedés b e k ö v e t k e z é s é n e k „ m i é r t " - j é r e , m o t i v á c i ó j á r a i r á n y í t j a a figyelmet. Így o l y a n m a g y a rázó p s z i c h o l ó g i á n a k t e k i n t h e t ő — á l l a p í t j a m e g A l e x a n d r u Roşca (Motivele acţiunilor umane, 1943) —, a m e l y a d i n a m i k u s pszichológián k í v ü l a neurofiziológia m a g y a r á z ó elveit is szem előtt t a r t j a . Mennyiben és hogyan haladja túl a lélektani kí sérlet a m i n d e n n a p i , e m p i r i k u s g o n d o l k o d á s és m e g figyelés lehetőségeit? P r ó b á l j u k m e g ezt a k é r d é s t a Kísérleti pszichológia egyik, Asszociáció c í m ű fe j e z e t é n e k a l a p j á n n y o m o n k ö v e t n i . Az asszociáció p r o b l é m á j á n a k t ö r t é n e t e Arisztotelészig n y ú l i k vissza. A k é r d é s kísérleti k u t a t á s a a z o n b a n csak a X I X . század m á s o d i k felének közepétől kezdődik, és a ge n e t i k u s F r a n c i s G a l t o n n e v é h e z fűződik. M á r ő m e g állapítja (1880): „Sajátos világossággal leplezik le ezek az e m b e r g o n d o l a t a i n a k az a l a p j a i t , l á t h a t ó v á teszik lelki a n a t ó m i á j á t , é l é n k e b b e n és i g a z a b b a n , m i n t a h o g y a n m a g á t a v i l á g n a k m e g m u t a t n i szeret né." V a l ó b a n , h a csak h á r o m e m b e r szabad asszociációit (vagyis a z o k a t a s z a v a k a t , a m e l y e k bizonyos idő a l a t t eszükbe j u t n a k ) h a l l g a t j u k is végig, a z o n n a l é r e z z ü k az egyéni k ü l ö n b s é g e k e t . De az e g y é n i k ü l ö n b s é g e k m i b e n l é t é n e k kifejezését, diagnosztikai é r t é k é n e k tisz t á z á s á t csak a k é s ő b b i részletes ilyen i r á n y ú pszi chológiai k í s é r l e t e k o l d o t t á k meg. K i m u t a t t a k olyan á l t a l á n o s a n é r v é n y e s (azaz n a g y valószínűségű) sa j á t o s s á g - m u t a t ó k a t , a m e l y e k segítségével — a t ő l ü k való eltérés függvényében — diagnosztizálni l e h e t az egyéni sajátosságokat. I l y e n e k : az asszociálás r i t m u s á n a k (reakció-idő), az asszociációk g y a k o r i s á g á n a k (megszokottságának, közkeletűségének) és jelentésbeli v i s z o n y a i n a k ( m é l y s é g ü k n e k és felszínességüknek), il letve összefüggésüknek ( k o r r e l á c i ó j u k n a k ) a m u t a t ó i . Az asszociációs k í s é r l e t e k n e k egyik jól i s m e r t v á l tozata a Kent—Rossanoff-féle eljárás (1910). Lényege a k ö v e t k e z ő : a vizsgált személy azt az u t a s í t á s t k a p ja, hogy a m i k o r m a j d hallja a hívószót (amit a vizs g á l a t v e z e t ő ejt ki), m o n d j a ki azt a szót, a m i erről eszébe j u t (egyszavas, szabad asszociáció). A szer-
téka Kántor Lajos Vallomásos Móricz Zsigmond Az utóbbi években egyre bő vebb Mórícz-irodalomban, kor társak és életrajzírók váltako zó tanúságtételekor, meg kel lett végre szólalnia a mai „gondolati" irányzatnak is, hogy hidat verjen szétágazó felfogások közt, s a közös egyetemes jelentőségét emelje ki, mindazt, ami a Móricz-műben termékenyítően időtálló újabb nemzedék-hullámok számára is. Kántor Lajos „epi ka és líra határvidékén" pász tázza át a gazdag témát, s merész — de jól alá is támasz tott — érveléssel a legnagyobb magyar epikusként tisztelt Móricz Zsigmondot a lirikusok közé sorolja, József Attila ek vivalens társává teszi, s azzal a régi egyoldalúsággal is szem befordul, mely Móriczban „a parasztság írójá"-t dicsérte vagy bélyegezte meg. A kis monográfia új, friss, érdekes képet ad szeretett írónkról, aki egy-egy regénye fejezeteit ma ga is hol „énekek"-nek, hol „zsoltárok"-nak címezte. (Ifjú sági K ö n y v k i a d ó , 1968.) Victor Eftimiu Bécsi szerelem „...Arkangyal volt, de a szárnya viasz ... Nem repül het magasra, a magányosságok napja túlontúl perzselő" — fogalmazza meg az elbeszé lő a művész Ikarusz-sorsát. Narcis, Bukarest rajongott te noristája művészi tanácsadó jával a „valcerek városá"-ba ér kezik. A császárváros külföldi sikerek, szerződések reményét csillantja meg a művészben. Szárnybontogatását egy ame rikai bankár feleségével napok alatt fellobbanó szerelme ösz tönzi. E bécsi szerelem mámo ros bűvkörében már-már el fogadja a montreali opera szerződését. Végül elhivatott sága mégis felülkerekedik, s a
téka századeleji Bukarest pénzte len, bizonytalan művész-életét vállalja a külföldi szereplések, dollár-özön helyett. A Jékely Zoltán fordította megkapó lí rai szövegben gondolatébresztő regényre talál az olvasó. (Iro dalmi Könyvkiadó, 1968.) D.
Tudor
Romula D. Tudor, a bukaresti egye tem professzora, a római kori Olténia szakavatott ismerője, értékes tanulmányban foglalja össze mindazt, amit a régészet és a történettudomány Olté nia egyik legfontosabb római kori városáról, Romuláról is mer. Az ókori Romula, a mai Reşca falu helyén, a kereske delmi és katonai utak csomó pontjában feküdt. A szerző ezután áttekinti a régészeti kutatások történetét, majd a fontosabb régészeti nyomokat és leleteket, a római várost, két rekonstruálható középüle tet és az egykori város nekropoliszát mutatja be. A köny vet jó kivitelezésű, gazdag il lusztrációs anyag zárja le. (Meridiane, 1968.) Radu
Tudoran
Árad a Duna
zők összeállítottak egy — 100 k ö z i s m e r t angol főnév ből és m e l l é k n é v b ő l álló — listát, a m e l y e t 1000 sze m é l y n e k e x p o n á l t a k . N e m c s a k jegyezték a válaszokat, h a n e m a r e a k c i ó - i d e j ü k e t is m é r t é k . A k a p o t t v á laszok (100 000 asszociáció) elemzése a l a p j á n statisz tikailag felbecsülhető é s m a t e m a t i k a i l a g kifejezhető az asszociációk m i n d h á r o m t í p u s ú s a j á t o s s á g - m u tatója. A z így k a p o t t a d a t o k a t a z u t á n „ m é r t é k e g y s é g k é n t " fel l e h e t h a s z n á l n i csoportos (gyermekek—felnőttek, férfiak—nők, n o r m á l i s a k és idegbetegek, szellemi fo g y a t é k o s o k — é r t e l m e s e k ) é s t o v á b b m e n ő e n az egyéni k ü l ö n b s é g e k felbecsülésére. A z o k n a k a sajátosságok n a k a k i m u t a t á s a , a m e l y e k a csoport jellegétől füg getlenül, a z a z á l t a l á n o s a n é r v é n y e s e k a z asszociáció k ü l ö n b ö z ő m u t a t ó i n a k e g y m á s h o z v a l ó viszonyára, felfedi azok m e c h a n i z m u s á t , v a l a m i n t m á s lelki fo l y a m a t o k k a l (emlékezés, g o n d o l k o d á s , é r z e l m i élet) való kapcsolatát. Az u t ó b b i é v e k b e n — és ezeket az a d a t o k a t t e r m é szetesen R. S. W o o d w o r t h és H a r o l d S c h l o s b e r g m o nográfiája m á r n e m t a r t a l m a z z a — a S h a n n o n - k é p let a l k a l m a z á s a l e h e t ő v é t e t t e e h á r o m sajátosság m u t a t ó n a k egy m u t a t ó b a v a l ó sűrítését. A Kísérleti pszichológia n e m t a r t a l m a z z a s e m az a l k a l m a z o t t kísérleti lélektan, s e m p e d i g a tesztvizs g á l a t o k e r e d m é n y e i t . A szerzők a v a r i á c i ó és a fak t o r a n a l í z i s a p p a r á t u s á t m o d e r n statisztikai b ű v é s z kedésnek nevezik és nagy mértékű fenntartással ke zelik, a m i t e k i n t e t b e v é v e a z ilyen i r á n y ú k u t a t á s o k n a k az 1950-es évekig e l é r t fejlettségi színtjét, é r t hető, de egyben t ú l h a l a d o t t n a k is t e k i n t h e t ő . A m a t e m a t i k a i m ó d s z e r e k e t azóta a p s z i c h o l ó g i á b a n is széleskörűen a l k a l m a z z á k . A reakció-idő m é r é s é v e l feltárt sajátosságok, v a l a m i n t az érzékelési t ö r v é n y s z e r ű s é g e k i s m e r e t e első s o r b a n a m u n k a f o l y a m a t megszervezésében, a m u n k a g é p e k kivitelezésében n y ú j t d ö n t ő s z e m p o n t o k a t ; a pszichológia f e l t á r t a t a n u l á s i m o d e l l e k a k i b e r n e t i k u s g é p e k m ű k ö d é s i e l v e i k é n t szolgálnak; a p r o b l é m a - m e g o l d á s t ö r v é n y e i t az o k t a t á s m e g s z e r v e z é s é ben h a s z n á l j á k fel. A kísérleti l é l e k t a n célja végső soron m e g r a g a d n i a cselekvő e m b e r t . Ezt „a véges, korlátozott, befo lyásolható, az o b j e k t í v k ö r ü l m é n y e k t ő l függő é s az azokat m e g t e r e m t ő lényt. Ezt a szenvedő, s z ü k s é g l e teitől mozgatott, s z ü k s é g s z e r ű s é g n e k a l á r e n d e l t , de választási lehetőséggel r e n d e l k e z ő , cselekvő és ezért s z a b a d lényt. A k i n e k elvileg l e h e t s é g e s v á l l a l n i a a felelősséget és g y a k o r l a t i l a g szükséges elviselnie a következményeket mindazért, amit megtett és amit m e g t e n n i e l m u l a s z t o t t " (Sz. L. R u b i n s t e i n ) .
Egy Miltiade nevű nemzet közi kalandor, akinek az ál lamosítás napján forró lett a lába alatt a talaj, külföldre készül szökni Anna Odettel. A lány azonban Bu karestből kereket old, és viszszamegy a dunai kikötőváros ba, ahonnan elszármazott. De Fodor Katalin ne vágjunk a szerző szavába, aki 687 oldalon át fenn tudja tartani az érdeklődést egy iz Alomtól a felfedezésig galmas mesefolyam iránt, s az úgy árad, mint a Duna, Selye J á n o s k ö n y v e * n e m „szabályos mű", n e m amelytől a nevét vette. Tudo ran a vizek költője. Dagadó ö n é l e t r a j z — n o h a g a z d a g o n t a r t a l m a z önéletrajzi e l e vitorlákkal járta körül Dar * Hans Selye: De la vis la descoperire. Despre win nyomán a világot, s most omul de ştiinţă. Editura medicală. Bucureşti, 1968.
m e k e t —, n e m n a p l ó , sőt m é g esszének s e m t e k i n t hető, b á r ezzel a kifejezési f o r m á v a l t a r t j a a l e g t ö b b rokonságot (gondolatgazdagság, közvetlen hang, szubjektivitás). Ez a s z a b á l y t a l a n s á g a z o n b a n n e m v a l a m i divatos „ r e n d h a g y ó " jelleg, s n e m m o d o r o s ságból, h a n e m a felfedezés önelemző geneziséből adódik. A levélszerű b e v e z e t ő így szól — t ö b b e k között — J o h n h o z , a k i t millió fiatal címzettel a z o nosíthatunk: „ . . . a z t mondtad, kutató akarsz lenni, m i n t én. E l k ü l d ö m h á t n e k e d ezt a k ö t e t n y i l a z á n o d a v e t e t t feljegyzést, a m e l y b e n a z e l m ú l t h a r m i n c öt év f o l y a m á n a t u d o m á n y r ó l és a t u d á s r ó l a l k o tott b e n y o m á s a i m a t r ö g z í t e t t e m . " M i n d n y á j a n é r e z z ü k a t u d o m á n y o s - m ű s z a k i for r a d a l o m i r a m á t a „gyorsuló időben", s t u d j u k , hogy l é p t e n - n y o m o n k í s é r t a l e m a r a d á s veszélye. É p p e n ezért i z g a l m a s k é r d é s : m i é r t lesz v a l a k i k u t a t ó , ki legyen k u t a t ó , hol dolgozzunk, h o g y a n dolgozzunk, h o g y a n gondolkozzunk, h o g y a n o l v a s s u n k ? A középiskolás, az e g y e t e m i h a l l g a t ó v a g y a fiatal kutató a tudományos m u n k á k halmazában nem min dig t a l á l j a m e g a z összképet, hiszen manapság u g y a n a z o n t u d o m á n y á g k ü l ö n b ö z ő t e r ü l e t e i n szako sodott k u t a t ó k s e m é r t i k e g y m á s n y e l v é t ; k í s é r t a m e r e v elszigetelődés is, a m e l y előidézheti a t u d o m á n y és a k u l t ú r a v á l s á g á t . I s m e r t az a s n o w - i m e g á l l a p í tás, hogy a jelenlegi m e r e v o k t a t á s i r e n d s z e r és „két k u l t ú r a " v á r á b a z á r t a n elég k e m é n y e n kell t ö r e k e d ni „ ö n m a g u n k b e t á j o l á s á r a " . A K a n a d á b a n élő t u d ó s k ö n y v e közelebb visz e b e tájoláshoz, a széles s u g a r ú gondolatiságon a l a p u l ó összképhez. M e r t Selye n e m c s a k a biológushoz v a g y az o r v o s h o z szól, h a n e m m i n d e n m ű v e l t olvasóhoz, a m i k o r az ö s s z k é p - k e r e s é s b e n a m o d e r n e m b e r belső lényegét é r i n t ő m ó d s z e r t a n i k é r d é s e k e t boncolgatja. A k u t a t ó orvos a t u d o m á n y o s m u n k a legfontosabb feltételének a t á v l a t o k kijelölését t a r t j a : „ . . . p e r s p e k t í v á k r a v a n szükségünk, hogy kijelölhessük a lé nyeges p o n t o k a t a z összképben." Összkép és t á v l a t o k n é l k ü l n e m a l a k u l h a t ki a részleteket é r t é k e s í t h e t ő l á t á s m ó d , ezt a t a n u l s á g o t j e g y e z z ü k m e g elsősorban Selye önvizsgálatából. Specializálódás felé mozgó k o r u n k b a n a r é s z l e t e k útvesztője m á r n e m c s a k l e h e t ő ség, h a n e m valóság. A t u d o m á n y t ö r t é n e t é b e n m i n dig a z egységes v i l á g k é p b e illesztett k u t a t á s hozza a legjobb e r e d m é n y t . Selye J á n o s stress-elmélete is p é l d á t szolgáltat az egységes, r é s z l e t e k e t összegező kutatás sikerére. A stresst Selye s z e m l é l e t e s e n a z élet s ó j á n a k t e kinti, a m e l y m i n d e n h a n g u l a t v á l t o z á s k o r és t e v é k e n y ségben jelen v a n , m e g b e t e g í t ő v a g y v é r p e z s d í t ő h a tással. É l e t ü n k f o l y a m á n s z ü n t e l e n ü l a l k a l m a z k o d n u n k kell a k ö r ü l m é n y e k h e z , m e r t a stress l é n y e g é ben „az élettel j á r ó e l h a s z n á l ó d á s i f o l y a m a t o k egy sége". Selye és m u n k a t á r s a i k u t a t á s a i n a k s o r á n v á l t i s m e r t t é , h o g y számos betegség — így a m a g a s v é r n y o m á s , r e u m a t i k u s , szív- és v é r e d é n y r e n d s z e r i v a g y vesebetegség — a szervezet h i b á s a l k a l m a z k o d á s á n a k k ö v e t k e z m é n y e , t e h á t m i n d e z e k elsősorban a d a p t á ciós betegségek. A stress m i n t gondolati egység ily m ó d o n m a g á b a n foglalja a szervezet é s a k ö r n y e z e t kölcsönös v i s z o n y á t is.
téka o Dunán indítja el képzeleté nek hajóit. Fáskerthy György hű útitársa, és elfeledteti ve lünk, hogy fordítást olvasunk. (Irodalmi K ö n y v k i a d ó , 1968.) Földes
László
A lehetetlen ostroma Dsida Jenő, Szabédi László, költészetéről, Eugene O'Neill munkásságáról, Franz Kafkáról, J.-P. Sartre önéletrajzi művé ről, A szavakról olvashatunk tanulmányt e tekintélyes kö tetben. A könyv első részét al kotó háromszáz oldalon találkozunk még Papp Ferenc, Tu dor Arghezi, Létay Lajos, Bal la Károly, Horváth Imre, Hu szár Sándor, Székely János, Lászlóffy Aladár, Deák Tamás írásainak elemzésével, bírála tával is. A következő két rész ben a szerző a lehetetlent ost romolja: az egyes müvek ér telmezésén túl az esztétikai törvényeket kutatja. Ezt a száz oldalt minden esztétának, toll forgatónak, lobogni kész em bernek olvasnia kellene. (Iro d a l m i K ö n y v k i a d ó , 1968.) Szőcs
Kálmán
Papírhajók Szőcs Kálmán harmadik megjelent verskötete. Tenger felé vezető útjai állomásokon haladtak át; a végcélt azonban még nem érték el. Utóbbi kö tete sem jelzi még a teljes ki forrottságot. Szőcs Kálmán gondolkodó ember. S hogy gondolatvilága mennyire átfo gó és sokrétű, bizonyítják vál tozatos témájú versei. A fel vetődő problémákra érzéke nyen reagál. Emlékei éppúgy uralkodnak felette, mint a je len. Anyja haláláról és az el menő „fajtiszta szőkeségről" egyformán halk hangon be szél. Csendes szavakkal utasít ja el magától az ellomhulást,
téka o városok őrjítő forgatagát s az élet eldologiasodását. Ver seire nyelvi hajlékonyság és érzékletes képek jellemzőek. ( I r o d a l m i K ö n y v k i a d ó , 1968.) Olosz
Lajos
Versek Minden verse miniatűr re meklés, trambulin mindegyik, amelyről végtelen vizekbe kell ugrania az olvasónak — írta Dsida Jenő Olosz sajátos vers építéséről. Az olvasói s talán az irodalomtörténeti köztudatból is kiveszőben levő költő ver seinek gyűjteményes kiadása a Romániai Magyar Írók soro zatában segíti az újrafelfede zést. A H e l i k o n írói csoporto sulás e nem jelentéktelen köl tőegyénisége korai elhallgatá sával kezdődött meg elfeledése, pedig költészetével a mo dern formanyelvi törekvések fősodrához tartozott. Szász Já nos előszava szerint költésze te a brechti lírával mutat ro konvonásokat. (Irodalmi K ö n y v k i a d ó , 1968.)
Selye u g y a n a k k o r ú j o n n a n igazolja a z t a m a n a p ság h e v e s e n t á m a d o t t tételt, a m e l y szerint a t é n y e k és r é s z l e t e k a z elmélettől k a p n a k é r t e l m e t és r e n d s z e r t . M e r t a t é n y e k fetisizálása és az e l m é l e t h á t t é r b e szorítása k o r u n k g o n d o l k o d á s á b a n szintén útvesztő, m i n t a h o g y a n t é v e s z m é k h e z vezet a t é n y e k és a d a t o k n é l k ü l i steril elméletesdi is. A selyei-gond o l a t r e n d s z e r b e n az e l m é l e t n e k n a g y s z e r e p e v a n : „Az e l m é l e t k a p o c s a t é n y e k között, összetartja őket, s új t é n y e k h e z vezet el b e n n ü n k e t . " Persze, a „ h o g y a n d o l g o z z u n k ? " és „hogyan g o n d o l k o z z u n k ? " k é r d é s f e l v e t é s k o r m a g a Selye is e l l e n t m o n d á s o k b a bonyolódik, a m i k o r — i s m e r e t e l m é l e t i leg n a g y o n is v i t a t h a t ó m ó d o n — a v a l ó s á g t é n y e i t absztraháló, általánosító gondolkodásnak mint a lé n y e g - f e l t á r á s eszközének m á s o d l a g o s szerepet j u t t a t , és az „ i n t u i t í v v i l l a n á s t " m a g a s z t a l v a , látszólag az intuíció elsődlegességét hangsúlyozza. M e g á l l a p í t á s a szerint — s i t t Einstein, P l a n c k , P o i n c a r é , Teller é s z r e v é t e l e i r e is h i v a t k o z i k —, a logikus g o n d o l k o dás v i s z o n y l a g kevés felfedezést k ö n y v e l h e t el m a g á n a k , s z e m b e n az e m p i r i z m u s s a l , m e r t a logika „ . . . n e m kulcs a t e r m é s z e t r e n d j é h e z , h a n e m csak k a t a l ó g u s az e m b e r i a g y b a n e l r a k t á r o z o t t t e r m é s z e t i j e l e n s é g e k galériájához". H a a z o n b a n „logikusan" t o v á b b k ö v e t j ü k g o n d o l a t m e n e t é t , k i d e r ü l , hogy m é g s e m az intuíció elsődlegességének b i z o n y í t á s á r a , h a n e m a z e m p í r i a h e l y é n e k p o n t o s kijelölésére t ö r e k szik, s e n n e k s o r á n szenvedélyesen b í r á l j a a g o n d o lat ü r e s j á r a t a i t , ö n t o b z ó d á s a i t a m a g a a l k o t t a sé mákban.
P e d a g ó g u s h o z és n ö v e n d é k h e z e g y a r á n t szól a szer zőnek az a t a p a s z t a l a t szülte m e g á l l a p í t á s a , h o g y „ n e m sok t é n y t kell t u d n i k e v é s t é m á r ó l , h a n e m n é h á n y fontos t é n y t sok t é m á r ó l " . E n c i k l o p é d i k u s v i l á g k é p e t n e m a l a k í t h a t u n k ki úgy, h o g y a fától n e l á s s u k az erdőt. S e l y e szerint a fiatal kutatónak „ . . . s e m m i m á s r a n i n c s szüksége, m i n t k é t s z e m é re, amellyel l á t h a t j a az erdőt". M e r t a z alkotó m u n Hermann Bengston k á n a k n e m feltétlenül a b o n y o l u l t felszerelés és a t e c h n i k a az egyetlen biztosítéka, h a n e m a szellem Grundriss der Römischen Geschichte mit Quellenkunde ereje és minősége. I. Republik und Kaiserzeit, bis 284 n. Chr.
A hírneves müncheni pro fesszor kézikönyvnek szánt összefoglaló munkájának ér téke abban áll, hogy szinteti zálja a második világháború utáni gazdag régészeti, irodal mi és történeti kutatás ered ményeit, ugyanakkor jól átte kinthető, alaposan dokumen tált formában mutatja be a római történelem csomópont jait, ezek gazdasági, társadal mi és kulturális jelentőségét. Minden fejezet előtt összefog lalja az illető korra vonatkozó legfontosabb forrásokat és a
A mi fiataljainktól a r á k , a szívbetegségek l e k ü z dését, a u t o m a t a ü z e m e k tervezését, bolygók m e g h ó dítását várja a társadalom. A vigasztalás — Plutar khosz, Cicero, S e n e c a — k o r a messze m ö g ö t t ü n k m a r a d t ; a h a l á l , száműzetés, szolgaság, szegénység, ö r e g ség ellen k e v é s m á r a vigasztalás, e h e l y e t t a m o d e r n e m b e r az élet m e g h o s s z a b b í t á s á t , a szegénység és a kiszolgáltatottság teljes m e g s z ü n t e t é s é t v á r j a a t u d o m á n y t ó l . Selye J á n o s k ö n y v é b e n az e g y e t l e n „ v i gasztaló" t a n u l s á g az, hogy minőségi m u n k á t b á r k i b á r h o l végezhet, h a t e h e t s é g é t szenvedéllyel, e r k ö l csi hozzáállással, e m b e r i i n t e g r i t á s á n a k teljes t u d a t á b a n hasznosítja. Fábián Ernő
Emlékező
Nagy
István
téka
Ez az igazi N a g y I s t v á n , a k i t s z e r e t t ü n k , s a k i m o s t ú j r a felforrósít. A Sáncalja é p p e n ezért n e m is csak „önéletrajzi regény"*, a h o g y a n a z a l c í m jelzi, h a n e m teljes é l e t m ű , m e l y h e z k é p e s t e l ő j á t é k m i n d e n r é gebbi í r á s . G a á l G á b o r 1932-ben ú g y m u t a t t a be N a g y I s t v á n egy k é z i r a t á t , m i n t a m e l y „ p a r e x c e l l e n c e a kelet k ö z é p - e u r ó p a i m u n k á s r e g é n y az o s z t á l y h a r c m a i sza kaszán, t ö r t é n e l e m és i r o d a l o m . . . a k o n k r e t i z á l á s n a k azzal a p á r a t l a n tisztaságával, m e l y egyedülivé, sőt legelsővé teszi a dolgozók m a g y a r n y e l v ű i r o d a l m á b a n " . A d o k u m e n t u m i r o d a l m i i r á n y z a t a fiatal m u n k á s í r ó s z ü r k e s é g é b e n és s z ű k s z a v ú s á g á b a n is fel fedezte a k o r n a g y m o n d a n i v a l ó j á t , s a k ö v e t k e z ő p á l y a í v egészen a szocializmus k o r s z a k á i g be is v á l totta a marxista irodalompolitika reményeit. Nagy I s t v á n m e g s z e r e z t e n e m c s a k a b a l o l d a l becsülését, h a n e m az egész r o m á n i a i m a g y a r közönség é r d e k l ő dését is, M a g y a r o r s z á g o n új erőt a d o t t a k e t t é s z a k a d t n é p i i r o d a l o m b a l s z á r n y á n a k , s befutott a r o m á n i r o d a l o m b a n , m i n t a közös r o m á n — m a g y a r n é p f e l t ö r e k vés p r o l e t á r m ű v é s z e . A k o l o z s v á r i k ü l v á r o s o k b a n és n y o m o r t a n y á k o n , kezdetleges m ű h e l y e k b e n szerzett ifjúkori keservek, a h á b o r ú s gondok, a h a d i á r v a s á g s z o m o r ú s á g a i é p p e n úgy o s t o r k é n t h a s í t o t t a k a z o l vasók l e l k i i s m e r e t é b e , m i n t a m u n k á s m o z g a l m i h ő s kor, a r e n d ő r i és csendőri m e g h u r c o l t a t á s o k , a b ö r tön m i n d e n regényességtől m e n t , naturális-reális megjelenítései. K e r e k o s z t á l y p a n o r á m a volt ez, h ű és i s m é t e l h e t e t l e n , s A Boldog utcán túl k a r c o l a t a i és novellái, a Külváros és A szomszédság nevében e g y m á s t kiegészítő szociográfiai é s r e g é n y m ű f a j a , a k á r c s a k a k a t o n a k o r i é l m é n y e k e t feldolgozó Oltyánok unokái v a g y a m u n k á s s o r s o t a m u n k á s í r ó sor sával tetéző Minden jog a szerzőé N é m e t h László t á r s a d a l m i korjelzései é s Veres P é t e r p a r a s z t i s o r s képadása mellé emelték Nagy István munkásirodal mát. K é s ő b b is: az fénylett fel újra, a m i e b b e a m ú l t b a fordult vissza, s főleg a l e g é r z é k e n y e b b g y e r m e k k o r ból m e r í t e t t . M i n d e z t t u d j u k a t a n k ö n y v e k b ő l is. A szocialista é p í t é s é l m é n y a n y a g a a z o n b a n m á r n e m k ö v e t t e ezt a d ú s e r e t : az őszinteség t a l á n n y e r s , t a l á n egyszerű, de e m b e r i l e g m e g r á z ó é l m é n y k ö z v e títését. Az o k o k a t m o s t n e m k e r e s s ü k , de m e g kell m o n d a n u n k , hogy e g y r e szélesebb lett a s z a k a d é k Nagy István utóbbi két évtizedének írásokban meg n y i l v á n u l ó felfogása és a fejlődő, újat kereső f o r r a d a l o m igényes e m b e r s é g e között. Csak most, hogy e l o l v a s t u k a z új N a g y I s t v á n - k ö t e t e t és m é l y e n , n a gyon m é l y e n fellélegzettünk, m e r j ü k kimondani, hogy egy-egy szélsőségesen jellemző esetben — p é l d á u l a Szépségverseny kicsinyesre szabott, k i l á t á s t a l a n sablonjai közt — a m u n k á s í r ó v á l s á g á n r i a d t u n k a k i b o n t o t t idő, a szocialista k ö v e t e l m é n y e k * Nagy István: Sáncalja. 1918. Irodalmi Könyvkiadó.
Önéletrajzi Bukarest,
regény. 1968.
könyvészeti anyagot. A két részre — az őskor meg a köz társaság kora és a császárkor (284-ig) — oszló műből külö nös érdeklődésre tarthatnak számot a történettudományban az utóbbi időkben sokat vita tott olyan kérdések, mint Ró ma őskora, az etruszk kérdés, a rabszolga-jelkelések, a csá szárság kialakulása és az i.sz. III. századi nagy válság. (C. H. Becksche Verlags Buchhandlung. München, 1967.) Al.
Pescaru
Elemente de demografie
Köztudomású, hogy a nép sűrűség a termelés fejlődési ütemének egyik meghatározó tényezője. Ezért fordulnak napjainkban figyelő tekintet tel marxisták és nem marxis ták a demográfia kutatómód szerei és eredményei felé. A csupán három évszázados múltra tekintő tudományág napjainkban reneszánszát éli. Hazánkban is egyre nagyobb jelentőséget kap a népesedési statisztika, a népesség szám szerűen megragadható jelensé geinek leírása és elemzése. En nek az érdeklődésnek kíván megjelelni a szerző, amikor alapos áttekintést nyújt a de mográfia múltjáról, jelentő sebb elméleteiről, kutatási te rületéről és módszereiről. A hazai népmozgalmi statisztika mellett következtetéseinek alá támasztására bőségesen hasz nálja a nemzetközi demo gráfiai adatokat. Ezek segítsé gével mutat rá többek között arra, hogy a népesség növeke dése nemcsak a természeti tör vényektől függ, hanem a tár sadalmi rend jellegétől is. A könyv használhatóságát szám talan grafikon és táblázat se 1904— gíti elő. ( E d i t u r a ştiinţifică, 1968.)
m i n d e n gondolat: i z g a l m á v a l és ítéletével. Ez a m a i r e m e k m ű a z o n b a n n e m c s a k a m ú l t t á p t a l a j á h o z való visszafordulás e r e d e t i s é g é t v i l l a n t j a fel eddig ki n e m c s a t t a n t egészséggel, h a n e m a m a i N a g y I s t v á n lelki önvizsgálatig é r t s i m m á r i d ő t l e n ü l teljes h u m á n u m á t is. M i n d a z t , a m i egy e l m ú l t világ k o n f l i k t u s a i n Debreczeni István t ú l is örök. Arany János hétköznapjai Hogy e l k e r ü l j ü k a n a g y s z a v a k a t : u t a l j u n k csak I a r r a , hogy N a g y I s t v á n n e h é z é s f á j d a l m a s g y e r m e k A költő írásművészetét, ver és i f j ú k o r á n a k a t ö r t é n e t é t t ö b b é n e m az első rész seinek nyelvi, stilisztikai, iro let-feldolgozások visszavágó szenvedélyességével és dalmi értékeit olyan kitűnő ta n e m k ö z v e t l e n agitációs s z á n d é k k a l írja ( a m i n e k nulmányok elemezték az utób u g y a n a k k o r i b a n á l t a l á n o s t á r s a d a l m i közlő é s b i bi időben, mint a Barta Já zonyító s z e r e p e is volt), h a n e m a m a g a és c s a l á d j a nosé, Sőtér Istváné s a Ke- sorsát m a m á r szélesebb k o r - ö s s z e h a s o n l í t á s o k b a h e resztury Dezsőé. Aranyról, az lyezi, t ú l j u t — n e m e g y s z e r szerény mentegetőzéssel emberről, a gondokkal küsz — az egyéni esetlegességeken, a k i s p o l g á r o k és a t á r ködő jegyzőről és családapáról s a d a l m o n k í v ü l s z o r u l t a k szinte személyes e l l e n t é t e i n , csak a jóval korábbi mono a szomszédok j e l l e m k ü l ö n b s é g e i n és civódásain, s a m a gráfiákból szerezhetünk tudo ga kis-sorsát m á r ó l keltező visszatekintéssel az e u r ó p a i mást. Ez természetes is: a e m b e r t r a g é d i á j á v á emeli, az első v i l á g h á b o r ú t k i p a t száz évvel ezelőtti esemé t a n t ó e r ő k valós a t m o s z f é r á j á b a helyezi. N e m c s a k helyi nyekről hitelesebben vallhat d o k u m e n t u m í r á s r ó l v a n m á r szó (ezért s e m elég az tak a kortársak, mint a késői „önéletrajzi r e g é n y " - c í m k e ) , h a n e m s o k k a l i n k á b b utódok. Most mégis egy olyan az e m b e r i sors á l t a l á n o s v a l l o m á s á r ó l , s ez u g y a n könyvvel gazdagodott az o l y a n m é r c e , m i n t a m e l l y e l K u n c z A l a d á r v i l á g h í r r e amúgy sem szegény Arany j u t o t t m ű v e , a Fekete kolostor is e g y e t e m e s é r t é k k é irodalom, amely szinte a fokozta fel a z egyéni é l m é n y t . B á r a Sáncalja d o k u m e n t á c i ó j a a személyi e m l é szemtanú hitelességével szól a költő hétköznapjairól, számta kezésen t ú l e g y k o r ú n a p i l a p o k á t t e k i n t é s é r e , családi lan ismeretlen adattal egészít levelekre, régi f é n y k é p - a n y a g r a is t á m a s z k o d i k , a sa ve ki az eddigieket. Ezt egye j á t o s é r t é k e t m é g i s a szerző m a i belső monológja, dül az tette lehetővé, hogy a a lelki ö n m a g á b a t e k i n t é s finom á r n y a l á s a a d j a m e g szalontai származású szerző m i n d e n felidézett h e l y z e t b e n . A pszichológiai o k n y o nek e század elején alkalma m o z á s s z e r r e k i b o n t j a a z a n n y i s z o r m e g a l á z o t t , a n y volt elbeszélgetnie olyan egyé n y i s z e n v e d é s e n á t érlelődő p r o l e t á r g y e r m e k fejlő nekkel, akik személyes kap dési r e z d ü l e t e i t , m i n d a z t , a m i b e l ü l r ő l a l a k í t o t t a és csolatban álltak Arannyal. A e l ő b b r e v i t t e t r a g é d i á i között. múzeum egykori átrendezője S e r d ü l ő k o r á n a k esztétikai fogyatékosságait a szer ként pedig megismerte ennek ző m á r a így m a g y a r á z z a m e g : „Az o l y a n m e l l é k n e kincseit, a költő máig kiadat vek, m i n t a szép, gyönyörű, bájos v a g y kedves, so lan családi levelezését s még k á i g i s m e r e t l e n e k m a r a d t a k e l ő t t ü n k . N e m i g e n volt teljességében a háború folya a m i k ö r n y e z e t ü n k b e n o l y a n t á r g y , a m i r e azt m o n d mán megdézsmált (hiányossá h a t t u k volna, h o g y szép v a g y gyönyörű", s ez u g y a n vált) könyvtárát. Debreczeni o l y a n m e g g o n d o l k o z t a t ó , m i n t az a b e i s m e r é s , hogy István — a volt szalontai, s e m ő, s e m t e s t v é r e i s o h a s e m t u d t a k igazán, szív majd temesvári lelkész — e ből n e v e t n i . . . A m i k o r a t y j á t a h á b o r ú b a viszik, könyvecskével, bevallása sze a h o n n a n h a z a t ö b b é n e m talál, a kis P i s t a fiú szo rint, a költő emléke iránti m o r ú s á g o t fogad, s ki is b í r j a n e v e t é s n é l k ü l , de adósságát kívánta törleszteni. sírni is elfelejt, c s a k „ h i d e g d ü h " s á p a s z t j a é h s é g és (Gondolat, 1968.) sorvasztó i n a s m u n k a m e g p r ó b á l t a t á s a i közt. A m í g a z o n b a n ebből r é g e b b e n a t á r s a d a l m i h a r c k a p o t t köz v e t l e n és n e m e g y s z e r túlzó m e g i n d o k o l á s t , m a a gon Christophoros Sandius dolati visszacsatolások s o r á n a j e l l e m a l a k u l á s m e n e t e Biblioteca Antitrinitariorum áll elő: a hol s z ű c s i n a s k é n t fagyoskodó, hol gyufa A lengyel tudományos aka g y á r b a n v e r e k e d ő , hol p é k i n a s k é n t k i m e r ü l ő , hol démia filozófiai és szociológiai a s z t a l o s i n a s k é n t m e g r ü h e s e d ő , a h á b o r ú s n y o m o r b a n intézete újra kiadta a XVII. annyifelől r á n g a t o t t - ű z ö t t kisfiú a p j a e m l é k é b ő l és század neves tudósának, a n y j a szigorából, a család e g y m á s r a u t a l t s á g á n a k e r C. Sandiusnak 1680-ban írott k ö l c s t a n á b ó l elszántságot, felelősséget m e r í t . Ő a leg bibliográfiai művét, melyet idősebb az öt f é l á r v a között, n e k i v á l l a l n i a és b í r n i a először Sandius halála után kell m i n d e n t , n a g y o k m u n k á j á t t i z e n h á r o m éves
téka
k o r b a n . „ B i r t o k á b a n l e h e t t e m v a l a m i n e k , a m i lelki e r ő n e k v a g y f e g y e l e m n e k n e v e z h e t ő " — v a l l j a ma, s ezt a m a g a t a r t á s t vissza t u d j a vezetni az apjától k a p o t t első feladatig, a n a p i tűzgyújtásig, v a g y a d d i g a belátásig, hogy n e k i n e m szabad a sötétben s e m félnie, m e r t „ha a l e g n a g y o b b félni kezd, a k i s e b b e k frászt k a p h a t n a k i j e d t ü k b e n " . S z á m u n k r a a k ö n y v e t i r o d a l o m t ö r t é n e t i l e g is é r dekessé teszi m i n d e n u t a l á s az e r e d e t i é l m é n y a n y a g első i r o d a l m i feldolgozásaira. I t t v a g y u n k a Cipővizit, Az enyedi prikolics, A pirosszemű kiskakas, a Jancsi és a szerencsepatkó és a n n y i m á s N a g y I s t v á n - í r á s f o r r á s á n á l , a m í g a z o n b a n a régi n o v e l l á k elsősorban a t á r s a d a l m i feszültséget a k a r t á k s u g á r o z n i , n e m minden naivság nélkül, addig a mai művészibb kép i n k á b b a k é n y s z e r ű h e l y z e t b e n előállott b e n s ő fe szültségekre, a főhősben e g y k o r és az e m l é k e z ő í r ó b a n m a v é g b e m e n ő lelki f o l y a m a t o k r a figyeltet fel, s ez n e m k e v é s b é leleplező és lázító a r e n d s z e r b ű nősségével, a h á b o r ú v a l és a j o b b m ó d ú a k k ö z ö n y é vel v a g y k i m o n d o t t e m b e r t e l e n s é g é v e l s z e m b e n . J u t itt m á r kellő a d a l é k a z írói fantázia k e l e t k e z é s é n e k m a g y a r á z a t á r a is, A g y e r m e k hol a z ószer k a k u k k o l ó faliórái és h ó b o r t o s n a p e r n y ő i közt, hol az újságkihordás közben megismert munkásintérieurök — a színes Szűz M á r i á k és Petőfi-olajnyomatok, szí n é s z n ő - a r c k é p e k é s Czája J á n o s - r e p r o d u k c i ó k — l á t v á n y o s h a t á s á r a gondolkozik el, m a j d Nick C a r t e r füzeteket fogyaszt, de m i n d e z j e l e n t é k t e l e n n é v á l i k saját á l o m v i l á g a mellett, a m i n t t e h e t e t l e n s é g é n e k percei közt a szabad lehetőségek elképzelésébe m e n e kül. A szinte felfoghatatlan szegénység és nélkülözés p o k l á b a n így n y í l i k ki a kisfiú mesevilága, a z a belső tisztaság, m e l y é r t m e g is szólják, a m i k o r gri m á s z o k k a l t i l t a k o z i k a t r á g á r s á g ellen, visszautasítja a tolvajlást és a n y j á n a k b a b o n á s - v a l l á s o s rögeszméi helyett az igazságot áhítozza. Szorongásaitól u g y a n ez a lelki s z á r n y a l á s s e m óvja m e g („Nem a fiút n é z h e t t é k r a j t a m , h a n e m foglalkozásom é k t e l e n s é g e i t " — érzi f ü r d é s k o r a rászegezett l e á n y s z e m e k s u g a r á ban), s h a a m a g a szenvedésein t ú l is e m e l k e d i k , m á s o k é t a n n á l v é r z ő b b szívvel v á l l a l j a , de j u t a l m u l ú j r a m e g ú j r a célt t u d é r n i . A m i k o r szökött i n a s k é n t N a g y e n y e d r ő l jövet gyalog feljut a Feleki tetőre, az a p a d ó k ö d t ó b ó l szülővárosa b o n t a k o z i k elébe. „Azt h i t t e m , o r d í t á s s z a k a d ki a t o r k o m o n , és a saját h a n g o m a t h a l l o m — v a l l j a m a is —, p e d i g c s a k a szívem v e r t h e v e s e b b e n . Kolozsvár, de hisz ez Kolozsvár!" Dickens, G o r k i j , Móricz, Goytisolo, S a l i n g e r — k i vel is h a s o n l í t s u k most össze b ü s z k é n a Sáncalja kis ö n m a g a - h ő s é n e k az í r ó j á t ? A z a j k u n k r a tolult k o m p a r a t i s z t i k á t m o s t é r d e m e l t e ki: ezzel a forrongó kis s u h a n c c a l , akivel F i a t - a u t ó j á n s z a l a d v a m a a z or szágúton viszont-találkozik, ezzel az álmodozó v i l á g r e f o r m e r r e l , aki e g y e l ő r e — a ferencjózsefi idők a r a n y k ö d é b e n — a r r a jön rá, h o g y „ m i l y e n fokoza tok v a n n a k é d e s a n y á m pofonjaitól a t a n í t ó k n á d p á l cáin k e r e s z t ü l az asztalosrichsájdig és a p é k e k h á n tott cserfadorongjáig a v e r é s b e n " . B o r z a l m a s k o r d o k u m e n t u m ez a k ö n y v az e l s ő - v i l á g h á b o r ú s Kolozs v á r — és b i z o n y á r a m i n d e n m á s e u r ó p a i v á r o s — h a d i á r v a - s z e n v e d é s e i r ő l , m é g a k k o r is, sőt m é g i n -
téka négy évvel a lengyel haladó gondolkodó, Benedykt Wissowaty rendezett sajtó alá és látott el előszóval. A latin nyelven megjelent könyv a XVI. és XVII. század antitrinitárius irodalmat öleli fel, de több lengyel vonatkozású, teo lógiai és művelődéstörténeti tanulmányt is tartalmaz, mint a XVI. századi lengyel haladó nyomdák történetét, Andrzej Wissowaty tanulmányát és életrajzát. Számunkra a könyv azért is jelentős, mert benne több erdélyi vagy Erdélyben megfordult szerző nevével és művével találkozunk, mint pél dául Árkosi Benedek, Hunyadi Demeter, Dávid Ferenc, Bland rata György, Enyedi György, Palaeologus Jakab, Sommer János, Squarcialupus, Járai Sámuel nevével. Ezenkívül sok érdekes utalást találunk Er dély és Lengyelország kapcso lataira vonatkozóan. (Panstwowe Wydawnictwo Naukowe — W a r s z a w a , 1967.) Italo
Svevo
Zeno tudata „A tudatfolyam-regényt... az olasz irodalomban a triesz ti Italo Svevo (1861—1928) kép viseli La Coscienza di Zeno című regényével (1923)" — ír ja Szerb Antal a könyvről és szerzőjéről, melyet Telegdi Polgár István fordításában kap kézhez a magyar olvasó. A könyv hőse magányos em ber; élete külső cselekvések ben mondhatnánk szegény, annál gazdagabb belső törté nése, lelkisége. De a Z e n o t u d a t a nemcsak lélekelemző re gény; Zeno életének, környe zetének, tisztaságra vágyásá nak megismerésével párhuza mosan elénk tárul a polgári erkölcs válsága s ebben az egész társadalom bomlási fo lyamata is. (Európa, 1967.)
téka Kolozsvári
Grandpierre
Arcok
Emil
napfényben
Ez a Kolozsvárról, a volt Református Kollégiumból in dult író, a mai magyarországi próza egyik erős egyénisége, novelláiban fölényes íráskul túrával pellengérez ki minden emberi gyengeséget, társadal mi méretekben kialakult fo nákságot, elsősorban a nyárs polgári képmutatást. Kitűnő stiliszta, aligha van nála jobb ismerője a mai fiatalok jaszszon is túlmutató beszédmodo rának. A maupassant-i hagyo mányt franciás könnyedséggel kezeli, novellái ízes, élvezetes olvasmányt jelentenek. (Szép i r o d a l m i K ö n y v k i a d ó , 1967.) André
k á b b azért, m e r t N a g y I s t v á n itt n e m a g i t á l és n e m k á d e r e z , h a n e m tényközléseit b e l ü l r ő l , a lélek felől világítja meg. „ M i n t h a fénytől e l z á r t a n csak a z á r n y é k u n k é l t v o l n a " — m o n d j a egy szép h a s o n l a t á b a n , de ez csak h a s o n l a t , hiszen a b a l s o r s leggyalá z a t o s a b b b u k t a t ó i közt, a F e l l e g v á r a l a t t m a m á r b e t ö m ö t t sziklaodú f a g y á b a n , étlenség és szomjúság, g y e r m e k h a l á l és e l h u r c o l á s szinte h i h e t e t l e n p a r o x i z m u s á b a n , mégis csak felvillóznak az eltűnt a p á b a , a f é l k a r ú v á csonkult a n y á b a s ö n m a g á b a v e tett g y e r m e k i b i z a l o m fényei. S el is vezetik a r e gény és v a l ó s á g h a g y m a l e h e l e t ű és enyvszagú, r o n gyos kis hősét egészen a d d i g a p i l l a n a t i g , a m i k o r elő ször szólítják egy f o r r a d a l m i gyűlésen „ i f j ú m u n k á s " nak. Ezért a m ű é r t , e m ű N a g y I s t v á n j á é r t m e g i n t k i á l l h a t u n k , m i n t a régi K o r u n k a m a g a felfedezettjé ért. I t t : m i n ő s é g b e r o b b a n t ú j r a m i n d a z , a m i t a szer ző átélt és m a g á b a n feldolgozott. N e m c s a k a gyer m e k k o r r a g o n d o l u n k . Minőséggé forrott n y i l v á n v a l ó an az is, a m i m á r a s z o c i a l i z m u s b a n é r t e - v á l t o z t a t t a a szerzőt, t ö b b e k közt a k ö r ü l ö t t e t á m a d t k r i t i k a i h u l l á m v e r é s h a t á s a is. É s ezt a z é r t m o n d j u k m e g ilyen n y í l t a n , m e r t őszinte az ö r ö m ü n k . Ez a k ö n y v az, m e l y m o s t b e l ő l ü n k v i l á g ú t r a i n d u l h a t . Balogh
Edgár
Gide
A Vatikán titka 1914-ben írta a „céltalan tettek" regényét, mely világhí rét megalapozza. A humaniz musában, emberbe vetett hité ben mindvégig következetes író A V a t i k á n t i t k á b a n a világhá ború utáni fiatal polgári nem zedék lelki beállítottságát ve títi előre. A múlt század oblomovjai s az első világháború utáni polgári társadalom fia taljai valamiben találkoznak: a mindenből kiábrándultság ban. Ez utóbbiak nem tudnak mit kezdeni magukkal, s ebből születnek meg az oktalan-cél talan, sok esetben embertelen tettek, amilyen a könyv hőséé, Lafcadióé is. Hogy „igazán nagy regény-e, nem biztos" (Szerb Antal), de a néhol ro mantikus, nagyrészt meg a jó krimikből ismert fordulatokkal élő könyv (Sárközi Márta for dításában) izgalmas olvasmány, s emellett állásfoglalásra is késztet mindenfajta emberte lenséggel szemben. (Irodalmi K ö n y v k i a d ó , 1968.)
Barokk vagy korai felvilágosodás ? A magyar irodalomtörténetírásban mindig problé m a volt — s a z új m a g y a r i r o d a l o m t ö r t é n e t h a t k ö tetének megjelenése után még nyomasztóbbá vált — a X V I I . s z á z a d n a k és a X V I I I . század első k é t h a r m a d á n a k jellemzése, k o r s z a k o l á s a , különböző i r á n y z a t a i n a k h a r m ó n i á b a foglalása és ezen b e l ü l is egyes írók, költők, tudósok, elhelyezése. J a n c s ó E l e m é r n é h á n y évvel ezelőtt k i a d o t t felvilágosodás-antológiájában m á r u t a l t r á , s m á s k o r is a z e u r ó p a i p á r h u z a m o k a l a p j á n m a k a c s u l bizonygatta, hogy a m a g y a r felvi lágosodás h a t á r á t az e d d i g i n é l j ó v a l e l ő b b r e lehet vinni, és o l y a n n e v e k e t e m l e g e t e t t az előfutárok k ö zött, m i n t Rákóczi F e r e n c , Mikes K e l e m e n , Bod P é ter, H e r m á n y i D i e n e s József és mások. S z a v a a z o n b a n egyéni v é l e m é n y m a r a d t . A magyar irodalom története második kötetének rendszerezési elvét vizsgálva s a j n á l a t t a l kell m e g á l l a p í t a n u n k , hogy e l u r a l k o d i k b e n n e a t á r s a d a l o m t u d o m á n y o k t ó l idegen, a k é p z ő m ű v é s z e t b ő l á t v e t t k a t e gória, a barokk jelzője — a m i t K l a n i c z a y T i b o r Re neszánsz és barokk c í m ű t a n u l m á n y k ö t e t é b e n igye k e z e t t b i z a l m u n k b a férkőztetni, m a j d a szerkesztése a l a t t álló k ö t e t b e n m á r m i n t egyetlen r e n d s z e r e z é s i elvet é r v é n y e s í t e n i is —, s ebből m e g l e h e t ő s e n sok z ű r z a v a r t á m a d . E n n e k i g a z o l á s á r a itt n e m t é r h e t ü n k ki, de elég a k ö t e t t a r t a l o m j e g y z é k é n e k fő- és a l -
c í m e i t á t t e k i n t e n i , hogy lássuk, az á l t a l a h a s z n á l t elv m e n n y i r e erőltetett. É p p e n ezért r e n d k í v ü l i érdeklődéssel olvastam Eduard Winter osztrák művelődéstörténész könyvét a kora-felvilágosodásról*, a m e l y n e k n y o m á n m e g é r e z t e m , hogy a m i e l h a t á r o l á s a i n k , j á t é k u n k a k ü lönböző t e r ü l e t e k r ő l v e t t f o g a l m a k k a l , egyszóval m e r e v „ s k a t u l y á i n k " m e n n y i r e helytelenek, k ö v e t k e z e t lenek, és a X V I I — X V I I I . század m a g y a r i r o d a l m á t m á s rendszerezési e l v n e k kell a l á v e t n ü n k . W i n t e r k ö n y v e n a g y v o n a l a k b a n az e u r ó p a i , köze l e b b r ő l a n é m e t és o s z t r á k kora-felvilágosodással fog lalkozik, k ü l ö n ö s t e k i n t e t t e l a n é m e t — s z l á v k u l t u r á lis k a p c s o l a t o k r a . A szerző n a g y s z a b á s ú t ö r t é n e l m i társadalmi rendszerező elvnek rendeli alá anyagát: azt vizsgálja, hogy a k ö z é p k o r ideológiáját képviselő konfesszionalizmus — az i s t e n e l v ű egyházi és á l l a m h a t a l o m — ellen m i l y e n k ü z d e l m e t folytattak e l ő b b egyesek, m a j d e g y r e n a g y o b b r é t e g e k az e m b e r i rá ció, a t á r s a d a l o m b í r á l a t és t á r s a d a l m i változtatás szándéka hadállásaiból. B á r W i n t e r n e m m a r x i s t a tudós, a b b ó l a helyes feltevésből i n d u l ki, hogy m i n d a d d i g , a m í g a f e u d á lis t e r m e l é s i viszonyok k i z á r ó l a g o s joggal u r a l k o d n a k E u r ó p á b a n , s e n n e k megfelelően f e n n á l l az e g y h á z és az abszolút k i r á l y i h a t a l o m szövetsége, a d d i g a m ű v e l ő d é s i m o z g a l m a k a t is e n n e k ideológiája, a konfesszionalizmus és a vele s z e m b e n álló, a polgári ideológiába t a r t o z ó r a c i o n a l i z m u s közötti k ü z d e l e m szemszögéből kell v i z s g á l n u n k , m á s o d - , h a r m a d s o r b a téve a z egyéb k ü l ö n b s é g e k e t . Tételét azzal igazolja, hogy felvázolja a konfesszionalizmus kiteljesedését a s p a n y o l és o s z t r á k H a b s b u r g o k , a B o u r b o n o k b i r o d a l m a i b a n , i l l e t v e a z északi p r o t e s t á n s u r a l m a k b a n , ahol a XV. századig fennálló konfesszionalizmus a X V I . s z á z a d b a n c s u p á n a n n y i b a n változott, hogy egy h á z é s k i r á l y i h a t a l o m helyet c s e r é l t e k a h i e r a r c h i á ban, s a z e g y h á z a z á l l a m h a t a l o m eszközévé vált, a m e l y a z u r a l k o d ó n a k saját és o r s z á g a b i z t o s í t á s á r a b á r m e l y m ó d s z e r t szentesített és t á m o g a t o t t . Ezzel s z e m b e n a gazdasági v á l t o z á s o k n a k és fejlő dési ü t e m n e k megfelelően, a z e g y r e erősbödő és a t á r s a d a l o m vezetését kezébe v e n n i a k a r ó polgárság, a világot b i r t o k o l n i a k a r ó e m b e r , a j e l e n s é g e k h e z ér t e l m é v e l közeledő szellem a konfesszionalista a b s z o l u t i z m u s e r ő v i s z o n y a i n a k megfelelően o r s z á g o n k é n t m á s és m á s , de l é n y e g é b e n azonos m o z g a l o m m a l v á laszol, a m e l y e t a szerző „ F r ü h a u f k l ä r u n g " - n a k , k o r a felvilágosodásnak nevez, s idejét a X V I I . század m á sodik felétől a X V I I I . század m á s o d i k feléig jelöli. E szellemi p á r h a r c összetevőit vizsgálva, a szerző a r r a a k ö v e t k e z t e t é s r e jut, h o g y D e s c a r t e s r a c i o n a l i z m u s a az üldözött francia h u g e n o t t á k r é v é n H o l l a n d i á b a n , m a j d a f e j e d e l e m s é g e k r e tagolt n é m e t birodalomban megtermékenyül a Kepler—Newton féle v i l á g k é p p e l , és az új f o r m u l á k a t Leibniz, m a j d * gen und lag.
Eduard Winter: Frühaufklärung. den Konfessionalismus in Mitteldie deutsch-slawische Begegnung. Berlin, 1966.
téka Denis
Diderot
Paradoxe sur le comédien A felvilágosodás századában kialakuló új világnak a leg mélyebbre látó és korunkhoz talán legközelebb álló képvi selője, a harcos materialista filozófus, a szenvedélyes mora lista és az eleven, gondolat gazdag, merész eszméket dia lektikusan tükröző próza mű velője újat adott az esztétika terén is. Míg a S z a l o n o k - s o r o z a t b a n a valóság ihlette mű vészet jegyében fogant, az akadémikusság ellen szegzett festészetért és szobrászatért szállt síkra, a P a r a d o x o n a színészről és a kötetben ugyan csak benne foglalt Entretiens s u r le Fils n a t u r e l (Beszélge tések a Törvénytelen fiúról) a színjátszásban állítanak fel ha sonló normákat: a játékban és rendezésben megnyilvánuló természetességet, valószerűsé get, a környezet hatása alatt alakuló ember művészi ábrá zolását, az érzékenységet és szenvedélyt az átélésben s az értelem érvényesülését az ala kításban. Ha Diderot saját drá máiban csak vérszegényebb formában tudott is megfelelni az önmaga kidolgozta köve telményeknek, e két művével megalapozta a polgári dráma elméletét, s egyben létrehozta a „genre serieux" tökéletesíté sének programját. (GarnierF l a m m a r i o n , P a r i s , 1967.) Hernádi
Gyula
Száraz barokk
A Folyosók című érdekes, kí sérleti kisregény írója, Jancsó Miklós immár világhírű film jeinek társszerzője új, az ed digieknél is elvontabb, intel Der Kampf ge lektuálisabb novelláival jelent (Megund Osteuropa kezik ebben a kötetben. benne a K i á l t á s című Akademie-Ver találjuk filmnovellát is, a Csönd és
téka k i á l t á s című Jancsó-film szcenáriumának alap-szövegét.) Valójában azonban ezek az írások nem az emberen kívüli, hanem éppen az emberi világ absztrakciói — az embertelenség abszurditását kiáltják vi lággá. Hernádi kísérletei nem mindig találnak célba, de leg sikerültebb elbeszéléseiben új utat tör a magyar próza szá mára. ( S z é p i r o d a l m i K ö n y v k i adó, 1967.) Kassák Lajos legszebb versei
Wolff fejlesztik ki, a m e l y e k a X V I I I . század k ö z e p é től a „ H o c h a u f k l ä r u n g " a l a p j a i v á v á l n a k . U g y a n e k k o r m a g á b a n a m e r e v konfesszionalizmusb a n is belső e r ő k j e l e n t k e z n e k : a k a t o l i k u s orszá gokban a g a l l i k a n i z m u s , j a n z e n i z m u s , később a joze finizmus, a p r o t e s t á n s o r s z á g o k b a n a p i e t i z m u s hívei gyengítik, b o m l a s z t j á k a k o n z e r v a t í v e r ő k t á b o r á t . F i g y e l e m r e m é l t ó ebből a s z e m p o n t b ó l a n n a k a k ü z d e l e m n e k a rajza, a m e l y egyfelől a j e z s u i t i z m u s és a j a n z e n i s t á k , másfelől a z o r t o d o x k á l v i n i s t á k és a d o g m á k a t — különösen a s z a b a d a k a r a t és kegyelem t a n á t — l i b e r á l i s a n é r t e l m e z ő (a j a n z e n i s t á k é h o z szin t e hasonló) p i e t i s t á k között a l a k u l ki. A H a b s b u r g - b i r o d a l o m és a n é m e t fejedelemségek konfesszionalista, illetve racionalista h a d á l l á s a i t szem lélve W i n t e r m e g á l l a p í t j a , hogy a X V I I . század végi E u r ó p á b a n az o s z t r á k u r a l k o d ó h á z m é g m i n d i g a konfesszionalista a b s z o l u t i z m u s b á s t y á j a ; t a l p k ö v e i a jezsuiták, a k i k a z u d v a r , az egyetemek, a z á l l a m i élet vezető posztjain é b e r e n ü g y e l n e k a r a c i o n a l i z m u s m i n d e n jelentkezésére. A X V I I I . század elején azonban egyre nagyobb körben — természetesen még m i n d i g a vezető r é t e g e k b e n — felvilágosult t ö r e k v é sek j e l e n t k e z n e k : a g a z d a s á g s z e r v e z é s b e n a m e r k a n tilizmus, a császári k ö n y v t á r b a n a vallási s z e m p o n t o k m e l l e t t a t u d o m á n y o s teljességre v a l ó törekvés, a j e z s u i t á k h á t t é r b e szorulása az u d v a r i é l e t b e n , a t o l e r a n c i a j e l e n t k e z é s e a n a g y befolyású Savoyai E u gen k ö r n y e z e t é b e n , az egy ideig Bécsben t a r t ó z k o d ó L e i b n i z v e z e t t e a k a d é m i a i t ö r e k v é s e k és m á s o k . A felvilágosult g o n d o l k o d á s m é l y e b b b e h a t o l á s a az á l l a m é l e t b e c s a k M á r i a T e r é z i a u r a l m a a l a t t valósul meg, sokszor a z u r a l k o d ó e l l e n z é s é n e k k ö r ü l m é n y e i között, S t a r h e m b e r g , az u d v a r i k a m a r a vezetője, V a n S w i e t e n u d v a r i orvos, K o l l á r Á d á m u d v a r i k ö n y v t á ros, illetve a t á r s u r a l k o d ó II. József r é v é n , t o v á b b á a j e z s u i t á k m e g h á t r á l á s a k ö v e t k e z t é b e n . A fejedelem s é g e k r e tagolt n é m e t b i r o d a l o m b a n a korafelvilágo sodás ú t j a — bizonyos e s e t e k b e n — s o k k a l k ö n n y e b b volt, és így a K e l e t - E u r ó p á r a k i t e r j e d ő erjedés főforrásai elsősorban a n é m e t e g y e t e m i városok, L i p cse, J é n a , Halle, M a r b u r g , a z o d e r a i F r a n k f u r t , B e r lin é s m á s o k , de h a t á s u k , a z o s z t r á k a l a t t v a l ó k ese t é b e n , sajátos felvilágosító v o n á s o k a t v e t t fel.
Kassák Lajos, az izmusok szervezőjének munkássága öszszefonódik a magyar avantgarde törekvéseivel. Mester e m b e r e k című versével (1915) és a tízes években szerkesztett folyóirataival berobban az iro dalmi és közéletbe. Költői for radalma a viták pergőtüzében zajlott, de rajongói és ellenzői vitáinak ellenére költészetét sokáig kétkedve fogadták, s csak öregkorában kapta meg a teljes elismerést. A magyar szocialista irodalom a Kassák eredményekre is épített. Mé liusz József a költő pályáját elemző esszé-előszavában írja: „időszerű, hogy a mai iroda lomtörténet és a marxista esz tétika elemzőn bírálva tárja fel és öleli magához ezt a vi lágirodalmi jelenséget, Kassák É r d e k e s , a h o g y a szerző az o s z t r á k — n é m e t konfeszbonyolultan összetett, emberi és osztályvalóságában egyete szionalizmus e r ő i n e k v i s s z a v o n u l á s á t és a t u d o m á mes költészetét". (Ifjúsági n y o s g o n d o l k o d á s e u r ó p a i előretörését vizsgálja. F i g y e l e m r e m é l t ó az a s z e m p o n t j a is, a h o g y az á l l a m K ö n y v k i a d ó , 1908.) h a t a l o m d é d e l g e t t e k o n v e r t i t á k m a g a t a r t á s á t elemzi, a k i k a p r o t e s t a n t i z m u s b ó l m a g u k k a l hozott k r i t i k a i Rémy Chauvin szellemet megőrizve, m i n d az egyházi, m i n d a z á l l a m é l e t b e n előkészítik a felvilágosodás d i a d a l á t . Az sem Tiere unter é r d e k t e l e n , a h o g y a n megfigyeli a H a b s b u r g - b i r o d a l Tieren m a t behálózó s z e r z e t e s r e n d e k , jezsuiták, p i a r i s t á k , b e n e d e k r e n d i e k , f r a n c i s k á n u s o k lassú á t a l a k u l á s á t , sőt Az állatvilág életközösségei a p á p a i n u n c i a t ú r a Bécsre gyakorolt ösztönző h a t á s á t ben a legegyszerűbb viszo is, a m e l y e k a k a r v a - a k a r a t l a n a leibnizi—wolffi filo nyoktól a legbonyolultabbakig zófia, illetve a t e r m é s z e t t u d o m á n y o s g o n d o l k o d á s ú t a „társadalmi" formák számta törőivé v á l n a k . lan változata alakult ki. Ezek Mindez n e m lehet érdektelen sem a magyar, sem ről ír Rémy Chauvin — szaba a r o m á n m ű v e l ő d é s - és i r o d a l o m t ö r t é n e t s z e m p o n t don fordítva — Á l l a t o k egy- jából. A z olvasó a k ö n y v l a p j a i n m i n d u n t a l a n u t a l á -
sokat k a p a n a g y s z o m b a t i egyetem, C o m e n i u s , a sá r o s p a t a k i kollégium m ű k ö d é s é r e , a r o m á n m ű v e l ő d é s s z e m p o n t j á b ó l jelentős kijevi M o g i l a - a k a d é m i a k i s u g á r z á s á r a , illetve R o t a r i d e s , Czvittinger és mások, d e k ü l ö n ö s k é p p e n Bél M á t y á s t e v é k e n y s é g é r e . S a j nos, a szerző e z e k e t a s z á l a k a t n e m fűzi t o v á b b , h o lott a m a g y a r , erdélyi, sőt r o m á n a n y a g b e v o n á s a sok é r t é k e s a d a t t a l , h a s z n o s s z e m p o n t t a l g y a r a p í t h a t n á a könyvet, és a m i t a l á n a legfontosabb, n é m i képpen módosítaná e műnek a Habsburg-birodalom viszonyairól rajzolt, n e m e g y s z e r idealizált képét. M e r t a m a g y a r o l v a s ó n a k k ü l ö n ö s érzései t á m a d nak, amikor a Habsburg-uralkodók racionalista néze teiről hall, a t ö r t é n e l e m b e n n e m é p p e n pozitív sze r e p e t betöltő K o l l o n i c h b í b o r o s d i c s é r e t é t olvassa, a m i k o r C z v i t t i n g e r v a g y Bél M á t y á s n é m e t , illetve szlovák n y e l v ű m ű k ö d é s é t l á t j a a n é l k ü l , hogy a m a g y a r t ö r t é n e l e m b e n , m ű v e l ő d é s b e n betöltött s z e r e p ü k ről szó esne. Ö n k é n t felébred a z e m b e r b e n a k é r dés: vajon a szerző n e m esett-e saját szépen kidol gozott e l m é l e t é n e k c s a p d á j á b a , a m i k o r országok és n é p e k r o v á s á r a i n k á b b a k i e m e l k e d ő t ö r t é n e l m i sze m é l y i s é g e k r e k o n c e n t r á l j a figyelmét? M e n t s é g é r e szolgáljon u g y a n , h o g y k ö n y v e alcí m é b e n h a n g o z t a t j a : figyelmét a német—szláv kap csolatokra összpontosította. Így Pétervártól Ljubjanáig, H a r k o v t ó l P r á g á i g b e b a r a n g o l j a K e l e t - E u r ó p á t , d e h e l y e n k é n t m i n t h a e l s z a k a d n a a kézenfekvő t é n y e k t ő l . Ezt a z e l s z a k a d á s t a z s e m igazolja, a m i t a szerző előrebocsát, h o g y D é l k e l e t - E u r ó p á t a z é r t h a g y j a figyelmen kívül, m e r t a t ö r ö k m e g s z á l l á s ott egészen m á s v i s z o n y o k a t és feltételeket t e r e m t e t t a felvilágosodás s z á m á r a . Ily m ó d o n a szerző „eltekint" az 1686 u t á n f e l s z a b a d u l t M a g y a r o r s z á g , a t ö r ö k á l tal soha t a r t ó s a n m e g n e m szállt Erdély, a t ö r ö k k e l f é l h ű b é r i v i s z o n y b a n levő, de a m ű v e l ő d é s s z e m p o n t j á b ó l függetlennek m o n d h a t ó r o m á n országok N y u g a t t a l v a l ó k a p c s o l a t a i t ó l . K i e s i k t e h á t az egész m a gyarországi és erdélyi irodalom, m ű v e l ő d é s elemzése (amely pedig a szerző e m l í t e t t e s z e m é l y - és h e l y n e vekkel a n n y i r a összeforrott), kiesik C o n s t a n t i n C a n tacuzino, D i m i t r i e C a n t e m i r neve, nincs m e g e m l í t v e az Erdélyi Iskola, és így t o v á b b . Egy bizonyos: a m a g y a r i r o d a l o m t ö r t é n e t í r á s adós a k o r s z a k r ó l a d o t t összefoglaló képpel, a g a z d a s á g i t á r s a d a l m i - m ű v e l ő d é s i viszonyok a l a p o s a b b elemzé sével. De s e m m i f é l e m e g g o n d o l á s n e m oszlathatja el a gyanút, hogy a szerző — b á r t á r g y i l a g o s s á g r a t ö rekszik — n e m t u d s z a b a d u l n i a H a b s b u r g o k dicsőí tésétől, a d a t a i t t ú l s á g o s a n a l á r e n d e l i a N y u g a t o n l á b rakapott „ökumenikus" gondolatnak, ami önmagában v é v e n e m v o l n a hiba, de így, összefüggésekben tor zításhoz vezet. A k o r a i v a g y a virágzó r o m á n , m a gyar felvilágosodás t é n y e i n e k v i z s g á l a t a k o r a szerző m e g g y ő z ő d h e t e t t v o l n a a r r ó l , hogy a H a b s b u r g o k felülről jövő felvilágosultságával s z e m b e n m e g n y i l v á n u l ó ellenállás n e m a t ö r ö k m e g s z á l l á s visszahúzó hatásából, h a n e m a nemzeti öntudatukra ébredő n é p e k ellenállásából, ö n v é d e l m é b ő l f a k a d t . A k o r s z a k kal foglalkozó szintézisnek ezt figyelembe kell v e n n i e . A romániai magyar irodalomtörténész számára kü lön sérelem az erdélyi m a g y a r felvilágosodás m e l -
téka m á s között című hézagpótló művében. Az első részben a méhek, a hangyák, a terme szek „rovarállamainak", a má sodikban a gerinces életközös ségeknek állat szociológiai s ál latpszichológiai vizsgálatát vég zi el, jóllehet ez utóbbit kissé csak a viselkedés külső for máira korlátozza. A Sorbonne professzorának könyvében az általános rendszerelmélet, in formációelmélet és genetika magas fokú szakszerűsége öt vöződik elődei — Escherich, Maeterlinck, Francé — regényességével és szenvedélyes állatszeretetével. Az objektív tudományosság és a tárggyal való érzelmi azonosulás egy mást ki nem záró ellentétéből fakad a könyv sajátos vonzó ereje mindazok számára, kik tudományos ismeretterjesztő munkát olvasnak vagy írnak. (Fischer B ü c h e r e i , 1967.) Horváth
Zoltán
I r o d a l o m és t ö r t é n e l e m A kötet a történelem és az irodalom területét váltogatva, egész nemzedékek vitaanya gául szolgáló kérdéseket vilá gít meg, történeti szerepeket tisztáz, politikai, ideológiai problémákat elemez lenyűgö zően, szép, érthető és meggyő ző stílusban. A tanulmányok jellegüknek megfelelően há rom fő cím alatt sorakoznak fel: az első N é g y a r c Szabó Ervin, Szende Pál, Hatvany Lajos és Németh Andor arcké pét, történeti szerepét mutatja be; O l v a s ó n a p l ó m cím alá fő ként irodalmi kérdések, Teleki László K e g y e n c e , az Ady-, a Szabó Dezső-probléma, a ma gyar polgárosodás irodalma került, végül a Történelem cím különböző történettudomá nyi és elméleti tanulmányokat foglal magába, melyek a ma gyar történetírás fontosabb problémáival, így a Széchenyi-,
téka Kossuth-, Teleki László-, Ká rolyi-kérdéssel, a nacionalista és a marxista történetírással foglalkoznak. Horváth Zoltán az irodalomtörténész és publi cista, a tudós és művész ta nulmányaiban plasztikusan, a történelmi materializmus elem ző módszerével az utolsó év század magyar szellemi és po litikai vitáit villantja fel. (Szépirodalmi Könyvkiadó, 1968.) Popular Beliefs and Folklore Tradition in Siberia Reguly Antal, a magyar nyelvész és etnográfus emléké re, a nemzetközi együttműkö dés szép példájaként, magyar, svéd, szovjet, német és cseh tudósok közreműködésével szü letett meg ez a 33 dolgozatot tartalmazó, csaknem 500 lapra terjedő, szép kivitelezésű ta nulmánykötet. A szibériai ku tatás úttörőjének, Reguly An tal életének és munkásságának bemutatása után a tanulmá nyok elsősorban a szibériai né pek gazdag hitvilágát, vallási és népi szokásait mutatják be, de foglalkoznak a finnugor és a török népek, lappok, vogulok, obi-ugorok, osztyákok, szamojé dek, kazáni tatárok etnográfiai, nyelvi, régészeti kérdéseivel és a magyar táltos- és sámán-hagyomány maradványaival. A szerzők közül Gunda Béla, Kodolányi, Balázs, Gáldi László, Vértes, továbbá Alekszejenko, Juszupov, Vajnstajn, Panfilov, Nahodil és Manker nevét em líthetjük meg. A könyv szer kesztője Diószegi Vilmos, aki egyben több tanulmány szer zője is. A kötet német nyelven is megjelent. (Akadémiai Ki adó, 1968.)
lőzése. B á r e t é r e n m é g az a d a t k ö z l é s n e k is h í j á v a l vagyunk, nemhogy szintetikus áttekintésünk volna róla, mégis feltételezzük, hogy a h a t a l m a s d o k u m e n tációval r e n d e l k e z ő szerzőnek t a l á l k o z n i a k e l l e t t a német egyetemeken megfordult transylvanusok nevé vel v a g y a n é m e t t u d ó s o k levelei közt jó n é h á n y er délyi t u d ó s soraival. H a l l g a t n i a r r ó l a L á z á r J á n o s r ó l , aki M a r b u r g b a n é v e k e n át C h r i s t i a n Wolff l e g k e d v e s e b b t a n í t v á n y a i közé tartozott, a k i n e k fordításait m a g a Wolff n é z t e át, aki ú t t ö r ő j e volt az erdélyi r e f o r m á t u s i s k o l á k b a n a t e r m é s z e t t u d o m á n y o k o k t a t á s á n a k ; n e m beszélni a r r ó l a Huszti A n d r á s r ó l , aki a k o r a felvilágosodás b a n j e l e n t ő s szerepet játszó b e r l i n i u d v a r i lelkésszel, D. E. J a b l o n s k i v a l e g y ü t t m ű k ö d v e m e g í r t a az erdélyi iskolaügy t ö r t é n e t é t , aki K o l o z s v á r t először beszélt t a n í t v á n y a i n a k a j o g t u d o m á n y o k r ó l ; mellőzni azt a Teleki S á m u e l t , aki k o r a n a g y t e r m é s z e t t u d ó s a i v a l , a Bernouilli-fivérekkel állandó levelezésben volt, Téchi S á m u e l t , Wolff t a n í t v á n y á t , Lomonoszov kol légáját és m á s o k a t , m i n t p é l d á u l a m a r o s v á s á r h e l y i N á d u d v a r i S á m u e l t , a kolozsvári Verestói Györgyöt, a t ö r t é n é s z és i r o d a l o m t ö r t é n é s z K o v á s z n a i S á n d o r t — m i n d wolffiánusokat, n é m e t és h o l l a n d e g y e t e m e k végzettjeit, a felvilágosodás előfutárait — j ó v á t e h e tetlen h i á n y . És u g y a n í g y e l h a l l g a t n i M á r i a T e r é z i á n a k a r o m á n o k k a l s z e m b e n folytatott u n i á l á s i poli tikáját; Róma, a bécsi n u n c i a t ú r a h a t á s á t G h e o r g h e Şincaira, P e t r u M a i o r r a és m á s o k r a — a k ö n y v nagy hibája. E u r ó p a i szintézisre t ö r e k e d n i egyes országok és n é p e k figyelmen k í v ü l h a g y á s á v a l , ez a r r a o k t a t j a a kutatót, hogy a teljességért n a g y o n m e g kell k ü z d e n i , és m é g a k k o r is óvatosan kell b á n n i az á l t a l á n o s í t á sokkal. Az á l t a l á n o s r e n d s z e r e z é s i elvet, v a l a m i n t a részleteredményeket tekintve azonban Winter köny v é t e l f o g a d h a t j u k ; a k o r k u t a t ó j a egy p i l l a n a t i g sem nélkülözheti. É s n e m h a g y h a t j u k m e g v á l a s z o l a t l a n u l ösztönzését: h a l a d é k t a l a n u l hozzá kell f o g n u n k a z er délyi kora-felvilágosodás a d a t a i n a k összegyűjtéséhez. Kocziány
M i h a i l J o r a zenei
László
publicisztikája
M i h a i l J o r a , a zeneszerző: h a z á n k b a n a legidőseb b e k és l e g t e k i n t é l y e s e b b e k egyike. O r s z á g s z e r t e n é p szerű t á n c j á t é k a i t fölényes mívesség és egyéni i n t o n á c i ó élteti, f i n o m a n m e g m u n k á l t d a l a i t a r o m á n zene klasszikus kincsei közé sorolják. J o r a , a t a n á r : n a g y f o r m á t u m ú m ű v é s z n e v e l ő , aki egymást követő zeneszerzőnemzedékek legjelesebb jeit i n d í t o t t a el a m ű v é s s z é v á l á s ú t j á n — P a u l C o n Information Hungary s t a n t i n e s c u t ó l és Lipattitól M y r i a m M a r b é i g és H r i sanidéig. A z e n e k r i t i k u s J o r á t ezzel s z e m b e n alig is Több mint 1100 lapra terjed m e r i k . Mivel r e n d s z e r e s e n csak a m á s o d i k v i l á g h á ez a 46 fejezetet magába fog b o r ú t megelőző é v e k b e n írt, 1955-ben m á r k e v e s e k laló, művészi kiállítású, en- n e k t ű n h e t e t t fel, hogy p u b l i c i s z t i k á j á t a r o m á n ze-
neszerzők és m u z i k o l ó g u s o k l e x i k o n á b a n a n é g y o l d a las J o r a - c i k k szóval s e m m é l t a t j a . E m u l a s z t á s m é r e t e i r e csak n e m r é g d ö b b e n t ü n k r á : a m i k o r a Z e n e szerzők Szövetsége h á r o m s z á z oldalas g y ű j t e m é n y t a d o t t ki J o r a m e s t e r - k r i t i k á i b ó l . * A kötet t ö r z s a n y a g á t 1937 é s 1941 között í r t „zenei elbeszélések, k r ó n i k á k , jegyzetek, v i t a i r a t o k és f a n t á ziák" alkotják. C s u p a n a p i s a j t ó n a k szánt, a l k a l m i publicisztika, n e m esszék és m é g k e v é s b é é r t e k e z é sek. E g y i k ü k s e m igényel az o l v a s ó részéről t ö b b ze nei i s m e r e t e t , m i n t a m e n n y i a k á r m e l y i k kezdő z e n e hallgatótól e l v á r h a t ó ; a szerző lipcsei és párizsi fő iskolákon szerzett e n c i k l o p é d i k u s szak-műveltsége csak l á t h a t a t l a n t a r t ó s z e r k e z e t k é n t b ú j i k m e g a szö veg mögött. Í r á s a i n a k t á r g y a legtöbbször n e m is a n n y i r a a zene, m i n t i n k á b b a zenei élet: a zene m ű v e l é s é n e k , t e r j e s z t é s é n e k é s élvezésének m i n d e n n a p i g y a k o r l a t a . Ezen a viszonylag szűk, de a j á r t a s s z á m á r a v é g t e l e n ü l g a z d a g b e l t e r ü l e t e n s e m m i s e m k e r ü l i el a fi gyelmét, és s e m m i s e m h a g y j a h i d e g e n . N e k i itt m i n den t é m a „ h á l á s " : a z e n e a k a d é m i a é p ü l e t g o n d j a i , a k o c s m a d a l - s z ö v e g e k ízléstelensége, a b a y r e u t h i o p e r a közvetítés, s z n o b o k ostobasága, a z e v a n g é l i k u s egy házközség o r a t ó r i u m - e s t j e és a m u n k a n é l k ü l i z e n é szek dzsessz-koncertje e g y a r á n t . „ S z a b á l y o s " z e n e k r i t i k á k a t is ír, de a l k a t á b ó l következik, hogy a v i déki z e n e t a n á r , a k i n e m t a l á l k i a d ó t önszorgalomból szerkesztett zenei l e x i k o n á h o z , forróbb c i k k r e ingerli, m i n t a k á r m e l y i k v i l á g n a g y s á g szenzációs v e n d é g szereplése. A t é m a v á l a s z t á s n a k ez a szélessugarú d e m o k r a t i z m u s a t e r m é s z e t s z e r ű l e g összefügg a j e l e n s é g e k é r z é kelésében m e g n y i l v á n u l ó d e m o k r a t i k u s állásfoglalás sal. J o r a , a p u b l i c i s t a m é r h e t e t l e n ü l gőgös, és a v é rengzésig k í m é l e t l e n — felfelé: a „ m ű v e l t t á r s a s á g " tagjaitól a m ű v é s z e t i ügyek á l l a m t i t k á r á i g . „Lefelé", a z e n e m ű v é s z e t h é t k ö z n a p i hőseivel, a kezdőkkel, próbálkozókkal, jóindulatú tehetetlenekkel szemben m a g a a m e g t e s t e s ü l t segítőkészség; k o r h o l á s a i b a n is a p a i a n jóságos. Hogy a r a n g e g y e n l ő m ű v é s z t á r s r ó l í r v a hogy l e h e t összeegyeztetni a z a l k ú r a h a j t h a t a t l a n igényességet a t a p i n t a t o s tisztelettel, a Levél Ge orge Georgescuhoz példázza. 1938-ban h í r e m e n t , hogy a f i l h a r m ó n i a k i t ű n ő k a r m e s t e r e k ü l f ö l d r e készül, v é g leg. J o r a m e g r e n d í t ő n y í l t l e v e l é b e n n e m tagadja, hogy a h a z a i á l d a t l a n viszonyok m i a t t a n a g y m ű v é s z kénytelen külföldön élni, s hogy tudja, G e o r g e s c u r a milyen k a r r i e r v á r N y u g a t - E u r ó p á b a n , de n y í l t a n a szemébe m o n d j a , hogy m i é r t kell mégis, m i n d e n n e k ellenére i t t h o n m a r a d n i a . P r ó f é t a - h a n g o n jövendöli azt az időt, a m i k o r a h e l y t á l l ó k m a j d e l n y e r i k j u t a l m u kat, s n e m z e t e n e v é b e n e l l e n á l l h a t a t l a n szuggesztivitással kiáltja oda a t á v o z n i k é s z ü l ő n e k az „Isten úgy segéljen!"-t. U g y a n e z a n e m e s pátosz á r a d a Christache halálára c í m ű írásból. A b e t e g s z a b a d s á g r a és segélyre n e m jogosult z e n e k a r i tag a z é r t h a l t meg, m e r t n e m k a p o t t előleget, a m i v e l k ó r h á z b a m e h e t e t t volna. Az eset k a p c s á n J o r a a z e n é s z - p r o l e t á r o k k i szolgáltatottságáról filippikázik, és a r g h e z i s á t o k k a l * Mihail
Jora:
Momente
muzicale.
Bucureşti,
téka ciklopédikus jellegű, igen sok fényképet, térképet és művészi reprodukciót, illusztrációt tar talmazó szép kiadvány. Célja alapos, megbízható tájékozta tást nyújtani a Magyar Nép köztársaság földjéről és népé ről, történetéről, államformá járól és társadalmáról, továb bá a tények és a számok tük rében szemléltetni a gazdasági élet, az egészségvédelem, a ne velés, a tudomány, irodalom, színház, film, zene és a művé szetek fejlődését, valamint mai helyzetét. De a nemzetközi kapcsolatokról, a külkereske delemről és az idegenforga lomról is tájékoztat. Minden fejezetet szép kivitelezésű il lusztrációs, valamint könyvé szeti anyag egészít ki. A könyv a Magyar Tudományos Akadé mia támogatásával a Robert Maxwell szerkesztésében meg jelenő Information Series, C o u n t r i e s of t h e W o r l d című sorozat második kiadványa ként, angol nyelven látott nap világot. Az egyes fejezetek szerzői akadémikusok és egye temi tanárok, a könyv főszer kesztője Erdei Ferenc. ( A k a d é m i a i K i a d ó , 1968.) József
Jolán
A város peremén
„József Attila nemcsak ver seivel, életével is vállalta a szocialista sorsot, s nemcsak az elmélet szépségeit, hanem a gyakorlat veszélyeit is." A város peremén nyomorgó lak tanyák, éhes „püngrücök", szer vezkedő munkások körében ébredezik költői hivatástuda ta. Gyermekfejjel barkácsolt versével vonulnak Ferencváros utcáin a lakbércsökkentésért tüntetők. A nehéz sorsú pro letárgyerek füzete megtelik szívből jövő lírával. S Ady lelkes hívét a polgári erkölcs nyílt megtagadásáért eltaná Követ1968. csolják az egyetemről.
téka kezik Bécs, majd Párizs s az eszmei letisztulás korszaka. A munkásösszejövetelek lelkes előadójának izzó szenvedélyű verseit dübörgi a tüntető tö meg. József Jolán a proletár költő gyermekés ifjúkorát, kommunistákkal való kapcso latát s eszméinek gyakorlatba vitelét rajzolja meg. A hite lességgel, az emlékezést féltő szeretettel továbbvivő könyv összegezőjeként hadd idézzem József Attila sorait: S élete, ha van élte még egy / a pro letár utókoré. (Ifjúsági K ö n y v kiadó, 1968.) Csanda
Sándor
Első nemzedék Néhány régi úttörő — Far kas Gyula, Sziklay Ferenc, Szalatnai Rezső, Kemény G. Gábor és mások — után a csehszlovákiai magyar iroda lom mai jeles kutatója, Csan da Sándor próbálja ismertetni a két világháború közt sarjadt csehszlovákiai magyar lírát, epikát (részben drámát) és publicisztikát. A gazdagon dokumentált könyvben 74 író, köztük a nálunk is ismert Fábry Zoltán, Győry Dezső, Forbáth Imre, Mécs László, Palotai Boris, Sellyei József, Morvay Gyula „arcképvázlata" is szerepel. Politikai ellentéte ken felülemelkedve a szerző esztétikai és közügyi jelentősé gükben méltatja egy irodalom termő nemzetiség szellemi képviselőit, akik emberségük kel a csehszlovák—magyar kulturális kapcsolatok fejlesz téséhez is hozzájárultak. Mint szellemi kalauz és kézilexikon is hiányt pótol a kötet, s egy ben megadja a korszerű iro dalomtörténeti összefoglalás körvonalait. (Tatran — Szép irodalmi K ö n y v k i a d ó , 1968.)
Móra Bernát rajza
bélyegzi m e g az e l h u n y t m ű v é s z - t e s t v é r íróasztalok m ö g ö t t dölyfölő g y i l k o s a i t . . . Folytathatnók még e tartalmi kivonatolást, de ta l á n fontosabb, hogy — b á r egy b e k e z d é s b e n — J o r a m e s t e r fölényes í r n i t u d á s á t is m é l t a s s u k . Szókincse bő és v á l a s z t é k o s . S ű r ű n h a s z n á l a r c h a i z m u s o k a t — szakkifejezéseket viszont csak egészen r i t k á n , elvétve. Legfőbb írói erényei a p o n t o s fogalmazás és a t ö möríteni-tudás. Kijelentő mondatok frappáns tartal m á v a l , f o r d u l a t o s s á g á v a l győz m e g és mozgósít, n e m gesztikuláló felkiáltójelek h a l m o z á s á v a l . H a n e m ze n é s z n e k születik, biztosan p r ó z a í r ó lett v o l n a belőle. A zenei p u b l i c i s z t i k a s z ű k e b b m e z e j é n az a r a n g az övé, m e l y az e g y e t e m e s r o m á n p u b l i c i s z t i k á b a n az A r g h e z i é v a g y a Geo Bogzáé. Jora eszményei — akárcsak zeneművei — nemze tiek. Í r á s a i is egytől egyig a r o m á n zenei géniusz i r á n t i h ű s é g é r ő l szóló d o k u m e n t u m o k . De n e m déli báblátó! Amikor európai szintű román zenekultúrát akar, Jora, a nyugati műveltségű muzsikus pontosan tudja, és n e m is fél k i m o n d a n i , hogy ez a cél m é g m i l y e n távoli. A l á b b m é g s e m adja, n e m h a s z n á l kis nemzeteknek való különmércét. A kötet előszavában m a g a is m o n d j a , hogy a r o m á n zene — a k k o r távoli n a k t ű n t — jövője, a m e l y é r t c i k k e i b e n h a d a k o z o t t , j e l e n ü n k b e n jórészt m e g v a l ó s u l t . Í r á s a i m é g s e m é v ü l n e k el s o h a : n e m c s a k m e r t k o r d o k u m e n t u m o k , h a n e m mert a kritikusi becsület és tudás mindig tanul ságos és k ö v e t é s r e b u z d í t ó m e s t e r p é l d á i .
László Ferenc
TALLÓZÁS
az
Hogyan is állunk ismeretterjesztéssel?
(Művelődés,
1968. 3, 8.)
„Csak azok t e r m e l h e t n e k h o l n a p t ö b b e t és j o b b a t , a k i k k é p e s e k ma lépést t a r t a n i az e m b e r i g o n d o l k o d á s új e r e d m é n y e i v e l " — í r j a ifj. Szabó T. A t t i l a előljáró b a n n é h á n y h a z a i m a g y a r n y e l v ű újság és l a p i s m e r e t t e r j e s z t é s é t felmérő c i k k é ben. Első p i l l a n a t r a c s o d á l k o z u n k azon, k i n e k is j u t eszébe ezt a n a g y o n is k é zenfekvő igazságot k é t s é g b e v o n n i , de a cikk a n y a g á b ó l fokozatosan k i d e r ü l , hogy a szerkesztőségi g y a k o r l a t b a n ez a „ k é t s é g b e v o n á s " bizony n e m e g y s z e r elő fordul. Nyolc időszaki k i a d v á n y (Előre, Igazság, Ifjúmunkás, Jóbarát, Falvak dol gozó népe, Munkásélet, Dolgozó Nő és Új Élet) egyetlen é v f o l y a m a a k i v á l a s z t o t t l a p o k jellegénél fogva elég széles k ö r ű betekintést nyújt magyar nyelvű isme r e t t e r j e s z t é s ü n k helyzetébe, s m e g á l l a p í tásai, a d a t a i ö n m a g u k é r t b e s z é l n e k : „A l e g b ő v e b b a n y a g a biztos s i k e r t ígérő Földrajz, Útleírás körében jelenik m e g . . . Az egzotikus l e í r á s o k g y a k o r i s á ga m e l l e t t csak m é g e l g o n d o l k o z t a t ó b b , hogy a szintén k ö z é r d e k ű és m i n d e r k ö l csi, m i n d fizikai l é t ü n k s z e m p o n t j á b ó l igen fontos H o n i s m e r e t , T e r m é s z e t j á r á s t é m a k ö r utolsó előtti h e l y e n szerepel." „A t á b l á z a t b a n é r t h e t ő e n m a g a s p o n t számmal második helyen v a n n a k a mű szaki t u d o m á n y o k , fizika, k é m i a . . . M i n d e n e k e l ő t t az Előre m e l l é k l e t é n e k szer k e s z t é s é b e n figyelhető m e g a t u d a t o s m ű szaki i s m e r e t t e r j e s z t é s . " „Legrosszabb a helyzete az i p a r i m u n k á s s á g l a p j á n a k , a Munkáséletnek... Ez annál meggondolandóbb, mert iparunk r o h a m o s fejlődése e g y r e m a g a s a b b i n t e l l e k t u á l i s t e l j e s í t m é n y e k e t követel." Íme, fekete-fehérben n é h á n y m e g á l l a p í t á s a sok közül, a m e l y e k e t n e m elég egyszer leírni, s k ü l ö n ö s e n n e m elég csak leírni. A cikk m e g á l l a p í t á s a i n a k , részlet elemzéseinek megszívlelése az egyes szer
kesztőségi munkaközösségek feladata, a m i viszont az á l t a l á n o s é r d e k ű t a n u l s á g , az az, hogy m e n n y i r e szükségesek és h a s z n o s a k az ilyen k o n k r é t és a m i n d e n n a p i élet g y a k o r l a t i feladataiból k i i n d u l ó felmérések. M i n d e n b i z o n n y a l a szerző g y a k o r l a t i j a v a s l a t a i (például egy kifeje zetten a t u d o m á n y n é p s z e r ű s í t é s céljait szolgáló, v a l a m i n t egy t u r i s z t i k a i és t e r m é s z e t i s m e r e t i l a p k i a d á s a ) is v i s s z h a n g r a t a l á l n a k a közönség és az illetékesek körében. A vita tárgya: az irodalomszociológia (Viaţa
românească,
1968. 7.)
Ov. S. C r o h m ă l n i c e a n u b e s z á m o l ó j a az év elején t a r t o t t r o y a u m o n t i i r o d a l o m szociológiai k o l l o k v i u m r ó l m i n d a t é m a érdekességénél, m i n d az i s m e r t e t é s m ó d szerénél fogva t ú l h a l a d j a az ilyenfajta nemzetközi találkozókról általában olvas ható beszámolókat. A kollokvium tár gyául a k r i t i k a v i z s g á l a t á t t ű z t e ki, m é g pedig m ó d s z e r t a n i s z e m p o n t b ó l , s a r r a k í v á n t v á l a s z o l n i : „hogyan a l a p o z ó d n a k m e g filozófiailag a k é p z e l e t b e l i a l k o t á s t g y a k o r l a t i l a g leíró, m e g é r t ő és m e g m a g y a r á z ó k ü l ö n b ö z ő m ó d s z e r e k " (Lucien G o l d m a n n ) . A b e s z á m o l ó írója éppen ezért n e m elégedett m e g az ott lefolyt beszélgetések és viták, v a l a m i n t az e l hangzott előadások kivonatos bemutatá sával, h a n e m h a s z n o s n a k t a r t o t t a (a fo lyóirat szerkesztőségével együtt) n é h á n y r é s z t v e v ő (Lucien G o l d m a n n , Szabolcsi Miklós, H e l l e r Ágnes, J e a n Alter, E d o a r do S a n g u i n e t i , Leo L ö w e n t h a l ) e l ő a d á saiból a k o l l o k v i u m eszmei légkörét ér zékeltető s z e m e l v é n y e k közlését. Az é l é n k és t e r m é k e n y v i t a - l é g k ö r t a személyesen is jelenlévő Lucien Gold m a n n és a L u k á c s G y ö r g y képviselte esztétika p o l é m i á i m e l l e t t az a t ö r e k v é s jellemezte, hogy az irodalomszociológia reális és v a l ó b a n jelentős h o z z á j á r u l á s á t az i r o d a l m i j e l e n s é g e k helyes é r t e l m e z é séhez felmérje. Az egyes m ó d s z e r e k k i zárólagossága h e l y e t t i n k á b b a bizonyos vonatkozásokban konkrét eredményeket felmutató módszerek összehangolására v a l ó t ö r e k v é s n y i l v á n u l t meg. Lucien Goldmann például hangsúlyozta, meny n y i r e fontos e g y f o r m á n v é g i g v i n n i a v i z s g á l a t b a n a t ö r t é n e t i és az i n d i v i d u á lis tényezőket, r á m u t a t v a arra, hogy „ . . . e g y a d o t t p i l l a n a t b a n a t ö r t é n e l m i és t á r s a d a l m i valóság n e m bizonyos s t r u k t ú r á k , h a n e m bizonyos s t r u k t u r á l ó d á s i
és d e s t r u k t u r á l ó d á s i f o l y a m a t o k r e n d k í vül bonyolult vegyüléke, a m e l y n e k t a n u l m á n y o z á s a csak a k k o r v á l i k t u d o m á nyos jellegűvé, h a a f o l y a m a t o k legfont o s a b b j a i kellő m ó d o n elkülöníthetők lesznek egymástól". Szabolcsi Miklós az egyoldalú és k i z á r ó l a g o s a n s z i n k r o n i k u s vagy diakronikus módszerekkel szemben a kettő közelítése és e r e d m é n y e i n e k köl csönös h a s z n o s í t á s a m e l l e t t foglalt á l l á s t : „ T u l a j d o n k é p p e n m a g a az i r o d a l m i szö veg is v a l a m i f é l e útelágazás, ahol t a l á l k o z n a k és keresztezik e g y m á s t a k ü l ö n böző nyelvészeti, i r o d a l m i és lélektani tényezők; s azt is m o n d h a t n á n k , hogy m a g a a szöveg e t é n y e z ő k terméke." Az e s z m e c s e r é k t e r m é k e n y s é g e n e m c s a k az ott t á m a s z t o t t v i t á k b a n , h a n e m a fel vetett kérdések tovább gyűrűzésében r e j lik, ezért is h a s z n o s a n y a g á n a k ilyen b ő séges k ö z r e a d á s a . G o n d o l a t i s á g vagy i n t e l l e k t u a l i t á s ? (Napjaink,
1968. 8.)
Az e g y r e j o b b a n szerkesztett, é r d e k e s közléseivel a figyelmet m a g á r a felhívó miskolci l a p júliusi s z á m á b a n ügyesen válogatott összeállítást közölt Fiatal romániai magyar költők címen, m e l y e t Szakolczai Lajos r i t k á n t a p a s z t a l t alapos i s m e r e t a n y a g r a t á m a s z k o d ó , értő cikke kísért Lászlóffy A l a d á r , P a l o c s a y Zsig m o n d , P á s k á n d i Géza és Szilágyi D o m o kos l í r á j á n a k t e r m é s z e t é r ő l . Ez a v á l o g a t á s is jelezte, j e l l e m e z t e a szerkesztőség esztétikai törekvéseit, a következő s z á m b a n megjelent, r ö v i d s é g é b e n is r e n d k í vül jelentős e s z m e f u t t a t á s p e d i g Hagyo mány és intellektus c í m m e l m é g világo s a b b a n t á r j a az olvasó elé a m a i iro d a l m i fejlődés egyik k u l c s - p r o b l é m á j á t . A tehetséges fiatal i r o d a l o m t ö r t é n é s z , Bata I m r e , t a n u l m á n y á b a n k ü l ö n b s é g e t tesz gondolatiság és i n t e l l e k t u a l i t á s k ö zött. „ K ö z g o n d o l k o d á s u n k b a n — írja B a t a — az i n t e l l e k t u a l i t á s a gondolatiság s z i n o n i m á j a k é n t h a s z n á l a t o s . De ez csak redukció. Esztétikai k o n t e x t u s b a n k ü l ö nösen az. M e r t a gondolatiság s z á m o n kérése a k á r a szépprózától is az emóció és a k i t ü n t e t e t t e n esztétikus jegyek a l á rendelése valaminek, ami n e m par ex cellence emocionális és esztétikus, n o h a ez is, az is m i n d e n e m b e r i m e g n y i l v á n u lás kísérője. A gondolatiság mégis sok kal k o n k r é t a b b , s e m m i n t azonosítható l e n n e az intellektualitás fogalmával, mely általánosabb kategória. Minden em b e r gondolkodik, a gondolatiság ilyen
vagy olyan m é r t é k e m i n d e n e m b e r i t e v é k e n y s é g á l l a n d ó kísérője. A gondolatot n e m s a j á t í t h a t j a ki az e n t e l l e k t ü e l . M á s részt a z o n b a n az entellektüel eléggé szembetűnően különbözik gondolkodás b a n a n e m e n t e l l e k t ü e l e k t ő l . De g o n d o l k o d á s m ó d j á n a k m e g h a t á r o z á s á t m e g kell hogy előzze e n t e l l e k t ü e l - v o l t á n a k definí ciója." B a t a megkísérli ezt a definíciót: „Az intellektuális ember történeti produktum, s a t á r s a d a l o m sajátos á l l a p o t á n a k egy fajta m e g n y i l v á n u l á s a . Az i n t e l l e k t u a l i tás totálisan m e g h a t á r o z o t t társadalmi szituáció m e g v a l ó s u l á s a . S z e m b e n a t e r mészeti é l e t f o r m á t élő e m b e r r e l , k i r e a t e r m é s z e t t e l és a k o l l e k t í v u m m a l v a l ó k ö z v e t l e n k a p c s o l a t a jellemző, az e n t e l lektüel mind a természettel, mind a kol l e k t í v u m m a l közvetett, á t t é t e l e s k a p c s o l a t b a n v a n . Az i n t e l l e k t u á l i s e m b e r n e k az é l e t f o r m á j a negatív, v i l á g k é p e nyitott, személyiségéhez v a n distanciája, m e r t a közvetettség m a g á v a l k a p c s o l a t b a n is é r vényes. Az i n t e l l e k t u a l i t á s a k a p i t a l i s z tikus fejlődés k ö v e t k e z t é b e n előállt i d e genség, t á r g y i a s s á g k ö v e t k e z m é n y e is, t e h á t az i n t e l l e k t u á l i s e m b e r d u p l e x is, de e m e g k e t t ő z ö t t s é g n e k t u d a t á b a n v a n . " A t a n u l m á n y v i t á b a száll a z o k k a l a nézetekkel, m i s z e r i n t a m o d e r n s é g , az in tellektualitás hagyomány-ellenes volna. P e r s z e , a h a g y o m á n y o k a t is összetetteb ben kell l á t n u n k , é r t é k e l n ü n k . „ M i n d e n m e g g o n d o l á s a r r a vezet, hogy jelen i d ő n k h a g y o m á n y s z e m l é l e t e n e legyen kauzális, n e s í k b a n elgondolt, n e sta t i k u s egységeket, e g y m á s t ó l elszigetelt és formális logikai r e n d b e fogott m ú l t - e l e m e k e t keressen, h a n e m d i n a m i k u s idős t r u k t ú r á k a t , réteges á l l a p o t o k a t , t é r s z e rűségeket, a mobilis j e l e n h e z illő v á l t o zatos és r é t e g e s h i s t o r i k u m o t idézzen fel a m ú l t végtelen mélységeiből. Egy t á guló v i l á g k é p t á g u l ó k ö r ö k ö n k e r e s h e t i a m a g a időbeli a l a p j a i t . M i n d e n t a k a r h a t , csak véglegességet n e m . M e r t v é g leges m e g o l d á s o k n i n c s e n e k . A k u l t ú r a időbeli egyetemessége k i z á r j a a v é g l e gességet és a lezárást. M i n d e n analízis ú j a k a t követel, s egy-egy m e g k o c k á z t a t o t t szintézis ismét csak kérdőjeleket tá maszt." B a t á t e s z t é t i k a i meggyőződése nem v a k í t j a el, s figyelmeztet r á : „ n e m fel t é t l e n ü l az a l e g m a g a s a b b r e n d ű , a m i i n t e l l e k t u á l i s . Az i n t e l l e k t u á l i s e l e m a m ű b e n szükséges korszerűség, de n e m é r t é k k a t e g ó r i a . Az esztétikai é r t é k m é lyebbről, e g y e t e m e s e b b forrásból ered, de ezen e g y e t e m e s e b b forrás jelenléte csak k ö n n y í t i az i n t e l l e k t u s alkotó t e v é -
kenységét, a k i n e k sokkal n e h e z e b b a dolga, ha esztétikai é r t é k e t alkot, m i n t b á r k i n e k ezen a földön. Itt r a g a d h a t ó m e g igazán a m o d e r n m ű v é s z e t sajátos sága." Weimar (Sinn
és Párizs
und Form,
között
1968. 4.)
K ö l c s ö n h a t á s o k v i z s g á l a t a az összeha sonlító i r o d a l o m k u t a t á s megszokott fel a d a t a . W i l h e l m G i r n u s t a n u l m á n y a azon b a n m á r a l c í m é v e l t ö b b e t sejtet a m e g s z o k o t t n á l : A modern világirodalom kü szöbén. A szerző elsősorban G o e t h é n e k s a n é m e t i r o d a l o m „goethei p i l l a n a t á n a k " a X V I I I . és X I X . század francia irodalmával kimutatható összefüggéseit elemzi, de c s u p á n azokat, a m e l y e k t ú l m u t a t n a k a k é t n e m z e t i i r o d a l o m fejlő désén. Á r n y a l t g o n d o l a t m e n e t t e l m u t a t j a be, hogy a Werther, majd a német k l a s s z i k u m (elsősorban G o e t h e F a u s t j a és Schiller d r á m a í r á s a ) és a n é m e t r o m a n t i k a első h u l l á m a elképzelhetetlen R o u s s e a u és a francia f o r r a d a l m a t elő készítő francia szellemi f o r r a d a l o m n é l k ü l ; hogy a n é m e t i r o d a l o m „szőtte köl tői l á t o m á s s á " a r a d i k á l i s francia é r t e l m i s é g a k c i ó p r o g r a m j á t . S ez a n é m e t i r o d a l o m , ily m ó d o n b e k a p c s o l ó d v a a francia szellem m o z g á s á b a , k i i n d u l ó p o n t j a lesz a francia r o m a n t i k a és klasszikus realizmus kibontakozásának, magára vál l a l v a és elvégezve az i m m á r g ú z s b a k ö tővé v á l t h a g y o m á n n y a l , a klasszicista ízléssel és e s z t é t i k á v a l való l e s z á m o l á s feladatát. „A n é m e t e k viszik színre azt, a m i t a f r a n c i á k a v i l á g t ö r t é n e l e m szín padára vittek — nem tárgy s z e r i n t . . . h a n e m szellemében." K i k o v á c s o l v a ezzel az eszközöket a h a t a l o m r a j u t o t t p o l g á r ság felemás v i l á g á t á b r á z o l ó francia iro d a l o m s z á m á r a . „Racine és Balzac kö zött a Faust a kapocs." E fejlődés a z o n b a n t ö b b e t e r e d m é n y e z két n e m z e t i i r o d a l o m sorsösszefonódásá nál, m e l y b e n ettől k e z d v e e g y m á s t felté telező p á r h u z a m o k s o r á r a bukkanunk. A német irodalom nem játszhatta volna ezt az ösztönző szerepet, h a n e m fordít j a i r o d a l o m s z e m l é l e t i elvvé a r o u s s e a u - i „népfelség" gondolatát, e l v e t v e a V e r g i liusszal kezdődő l i n e á r i s fejlődés d o g m á ját, a m ű v é s z e t e k „ r e s p u b l i k á j á n a k " , v i lágjelenségnek t e k i n t v e a költészetet. E horizontális s z e m l é l e t b e n P e r u t ó l a G a n gesz-partig m i n d e n kis és n a g y n é p fel kínálhatta egymásnak, ami művészete g o n d o l a t - és f o r m a v i l á g á b a n közös és
ö r ö k é r v é n y ű ; az e g y e t e m e s e m b e r i jogok m e g h i r d e t é s é n e k t ö r t é n e l m i k o r s z a k a így lesz az i r o d a l o m e g y e t e m e s s é g é r e é b r e s z tő p i l l a n a t is. E s z e m l é l e t b e n a csak a nemzetire hagyatkozó törekvések óhatat l a n u l a p r o v i n c i a l i z m u s b é l y e g é t viselik, s uralkodó gondolattá válása nélkül el k é p z e l h e t e t l e n az a francia r e a l i z m u s b a n tetőző m ű v é s z i gyakorlat, m e l y a p o l g á r s á g o t és v i l á g á n a k e l l e n t m o n d á s a i t nemcsak nemzeti karakterében, hanem egyetemes törvényszerűségeiben tudta megragadni. A világirodalom Goethe-meghatározta fogalma új erkölcsi-politikai m a g a t a r t á s t is kényszerít az i r o d a l o m r a . J e l k é p - és t ö r v é n y s z e r ű , hogy a v i l á g i r o d a l o m m i n t elv és g y a k o r l a t é p p e n két, e g y m á s poli tikai e l l e n l á b a s á n a k t e k i n t h e t ő n e m z e t irodalmának egymásra utaltságából s en n e k t e r m é k e n y v á l l a l á s á b ó l n ő t t ki. Az erősödő polgári n a c i o n a l i z m u s n y o m á s a a l a t t fejlődve, a v i l á g i r o d a l o m fogalma így lesz a n e m z e t i e l l e n t é t e k feloldásán fáradozó, a n e m z e t e k h a t a l m i v e r s e n g é sével szembeforduló, a h a l a d á s t n e m z e t közi üggyé e m e l ő h u m á n u m foglalata; olyan k o n k r é t politikai funkció, mely G o e t h e és B i s m a r c k , T h o m a s M a n n és Hitler N é m e t o r s z á g á n a k e l l e n t é t é v e l j e l képezhető. Csakis e g y a k o r l a t r a t e k i n t ő elkötelezettség s z ü l h e t t e S t e n d h a l n a k — akinek művészetére elhatározó hatással volt a „ m e g s z á l l o t t a n " olvasott Wilhelm Meister — a szállóigéjét: „Emberinek lenni p á r t á l l á s t jelent." A civilizáció kezdetei: a vadászattól a városlakókig (Proceedings
of the Prehistoric 1968. 2.)
Society,
M e z o p o t á m i á t m i n d a m a i n a p i g a ci vilizáció bölcsőjének t e k i n t i k . De a ci vilizáció, sőt á l t a l á b a n az e m b e r i t e l e p ü lés itt csak az új k ő k o r s z a k b a n kezdő dött el, t e h á t m i n t e g y h a t - h é t e z e r évvel ezelőtt. Hol volt e n n e k az egyszerre ki virágzó m a g a s m ű v e l t s é g n e k az e l ő z m é nye? Ezt a k é r d é s t tisztázzák D é l n y u g a t I r á n t e r ü l e t é n , a Zagros hegységtől d é l r e az utóbbi tíz é v b e n v é g z e t t régészeti ásatások. Az á s a t á s o k a t F r a n k Hole és K e n t V. F l a n n e r y a m e r i k a i régészek v e zették. Az á s a t á s o k a l a p j á n az ősközösség i d e jén Iránban három nagy korszakot kü l ö n b ö z t e t t e k meg. Az első k o r s z a k va d á s z t á r s a d a l m á t jól t ü k r ö z i k a Zagros hegység k ü l ö n b ö z ő b a r l a n g j a i b a n végzett
ásatások. Itt 17 ásatási telepről 9000 t ű z kő-szerszám és 6000 a z o n o s í t h a t ó állati csont k e r ü l t felszínre. A legtöbb ún. v á gótelep, vagyis olyan hely, ahol az el ejtett á l l a t o k a t feldolgozták. E t e l e p e k e n o k k e r festéktörő „ m o z s a r a k a t " , csontszer számokat, árakat, díszként használt, messzi t e r ü l e t r ő l hozott t e n g e r i k a g y l ó k a t is t a l á l t a k . A csontok bizonysága sze r i n t az e m b e r l e g g y a k o r i b b z s á k m á n y a a v a d k e c s k e és a v ö r ö s s z a r v a s volt. I.e. 10 000 k ö r ü l k e z d ő d i k a m á s o d i k korszak. A b a r l a n g l a k á s o k elveszítik j e lentőségüket, és a hegység l á b a i n á l elte r ü l ő síkságon l é t r e j ö n n e k az á l l a n d ó j e l legű falusi települések. A K u d z s i s z t á n b a n feltárt ilyen t e l e p ü l é s i.e. 7500-tól egé szen 4100-ig á l l a n d ó a n l a k o t t volt. Utolsó fázisát a m e g s z e l í d í t e t t k e c s k e és juh, t o v á b b á a különböző v a d á l l a t o k jelzik. A m e g s z e n e s e d e t t m a g v a k jól t ü k r ö z i k e t e l e p ü l é s e k m e z ő g a z d a s á g i életét. G y ű j tögették az évelő n ö v é n y e k e t , füveket, kezdetleges f o r m á b a n b ú z á t és á r p á t t e r mesztettek. A juh genetikus változásokat m u t a t , és elveszti szarvát. A h á z a k v á lyogtéglából é p ü l t e k , t e r ü l e t ü k m i n t e g y 200 n é g y z e t m é t e r . A n ő k n é l d i v a t o s a k o p o n y a t o r z í t á s , a m i t a fültől a fülig t e r j e d ő r o v á t k a á r u l el. I.e. 6000 k ö r ü l m e g j e l e n n e k az első a g y a g m ű v e s s é g i t e r m é k e k . Ezeket alacsony h ő m é r s é k l e t ű k e m e n c é k b e n égették ki, és v ö r ö s r e festet ték. A t e l e p ü l é s e k átlagos l é t s z á m a száz s z e m é l y r e b e c s ü l h e t ő : jelentős k ü l k e r e s k e d e l m e t b o n y o l í t o t t a k le: K e l e t - T ö r ö k ország t e r ü l e t é r ő l obszidiánt, É s z a k k e l e t I r á n b ó l t ü r k i z t , a P e r z s a - ö b ö l b ő l tengeri kagylót hoztak. I.e. 5500 k ö r ü l a l a p v e t ő v á l t o z á s s a l k ö v e t k e z e t t be a h a r m a d i k korszak. Ezt az öntözéses földművelés, a s z a r v a s m a r h a megszelídítése, t o v á b b á a hibridizáció val vagy m u t á c i ó v a l j a v í t o t t gabonafélék t e r m e s z t é s e jelzi. A v a d á s z a t csak m á sodlagos foglalkozás lett, a m i a v a d á l l a tok c s o n t j a i n a k csekély s z á m á b ó l k ö v e t kezik. I.e. 4000 k ö r ü l feltűnik az első „gép" — a fazekaskorong használata. Hole és F l a n n e r y a gazdasági és t á r s a d a l m i fejlődés t a n u l m á n y o z á s a a l a p j á n t a g a d j á k azt az á l t a l á n o s a n elfogadott el méletet, m e l y szerint a „falusi t e r m e l é s " igazi jelentősége a b b a n állt v o l n a , hogy biztosította a k u l t ú r á h o z szükséges sza b a d időt. S z e r i n t ü k a v a d á s z o k n a k sok kal t ö b b szabad idő állt r e n d e l k e z é s ü k r e . A k u l t ú r a fejlődésének magyarázatát m á s h o l kell k e r e s n i : a b b a n a t e r m é s z e t i k ö r n y e z e t b e n , a m e l y b e n az e m b e r l é t r e hozza és felosztja a m e g é l h e t é s h e z szük séges j a v a k a t . Csak m i u t á n a v a d á s z a t
m e l l e t t az élelemszerzés m á s formáit, a h a l á s z a t o t és különösen a növényter mesztést is k i p r ó b á l t a , v á l t igazán a l k a l m a s s á a r r a , hogy k u l t ú r á j á t is fejlessze. Más szóval, e b b e n a k o r b a n n e m a sza b a d idő, h a n e m a termésfelesleg és bizo nyos technológiai és szellemi tapasztalat a kultúra alapvető feltétele. A falusi t e lepülés h o z z á j á r u l t a n é p s ű r ű s é g n ö v e l é séhez, a m u n k a egyéni és társadalmi megoszlásához és új t e c h n o l ó g i á k b e v e téséhez. Az öntözéses f ö l d m ű v e l é s b e vezetése p e d i g valóságos f o r r a d a l o m m a l járt. Ezt kiegészítette az állati erő fel használása a földművelésben, ami mind a t e r m e l é s jelentős n ö v e k e d é s é t e r e d m é nyezte. M i n d e z m a g á v a l h o z t a a t á r s a d a l o m s z e r k e z e t é n e k belső b o n y o l u l t s á g á t . A j a v a k felosztását m o s t m á r különleges tisztviselők végzik, a k i k n e k t e k i n t é l y é t vallási és m á s szankciók r é v é n fokozato san növelik. Ez a t e r m e l é s i és t á r s a d a l m i differenciálódás jelzi az u r b á n u s civili záció kezdetét. Hole és F l a n n e r y ásatásai mintegy 80 000 év fejlődését kísérik n y o m o n . Az emberi társadalom fejlődésének ilyen hosszú k o n t i n u i t á s á t ezideig egyetlen más területen sem tanulmányozták enynyire alaposan. Irodalmi műelemzés számítógép segítségével (Valóság,
1968. 7.)
A m a t e m a t i k a i m ó d s z e r e k felhasználá sa az i r o d a l o m t u d o m á n y b a n n e m is olyan újdonság, m i n t ahogy első h a l l á s r a t ű nik. Az e l ő z m é n y e k e t is m e g i s m e r h e t j ü k Hankiss Elemér tanulmányából (Kvanti tatív módszerek az irodalomtudomány ban); m e g t u d j u k belőle, h o g y m á r a X V I I I . század végén j e l e n t k e z e t t egy S h a k e s p e a r e - k u t a t ó , aki ún. „versetest"-ek e r e d m é n y e i a l a p j á n állította kronológiai s o r r e n d b e (és helyesen) S h a kespeare színműveit. A méréses módszert Négyesy László m á r 1892-ben (A mér tékes verselés története) stilisztikai kö v e t k e z t e t é s e k l e v o n á s á i g is elvezeti. Míg a z o n b a n m á s t u d o m á n y á g a k b a n — így a n y e l v t u d o m á n y b a n — e m ó d s z e r fokoza tosan t ö r t előre, az i r o d a l o m t u d o m á n y b a n e korai k e z d e m é n y e z é s e k n e k egészen a leg utóbbi évtizedekig n e m a k a d t a m ó d s z e r t kiteljesítő és e l m é l y í t ő folytatása. A fejlő dés a z o n b a n a m á s o d i k v i l á g h á b o r ú v é g é től kezdve a n n á l g y o r s a b b volt itt, s m a nem csupán rész-eredményeket, hanem jelentős e l v i - m ó d s z e r t a n i összefoglaláso-
k a t is t a r t h a t u n k s z á m o n (az angol G. U. Yule, G. K. Zipf, G. H e r d a n , a francia P . G u i r a u d , a lengyel H. C r a m e r , a m a g y a r s z á r m a z á s ú a m e r i k a i Th. E. S e beok, a n é m e t H e l m u t K r e u z e r k ö n y v e i m e l l e t t az ide v o n a t k o z ó r o m á n és m a g y a r s z a k i r o d a l o m is s z á m o t t e v ő a k é r dés r é s z l e t e i n e k m e g i s m e r é s e céljából. Virgil N e m o i a n u Structuralismul című k ö n y v é n , P a p p F e r e n c , Petőfi S. J á n o s , F ó n a g y I v á n és Szabolcsi Miklós t a n u l m á n y a i n kívül az é r d e k l ő d ő k n e k m i n d e n e k e l ő t t a Helikon 1967. 3—4. és 1963. 1. számát ajánlhatjuk). H a n k i s s E l e m é r a súlyt t e r m é s z e t s z e rűen m a g u k n a k a kutatási módszereknek a bemutatására helyezi. Tanulmánya egyes fejezeteiben az egyszerűtől a b o n y o l u l t a k felé m e n v e n y ú j t k o n k r é t e l e m z é seket, s adja az egyes vizsgálati t e r ü l e tek m ó d s z e r e i n e k összefoglalását (Méré sek a hang, a szótag, a r i t m u s szintjén; M é r é s e k a szó szintjén; M é r é s e k a m o r fológia és a s z i n t a x i s szintjén, M é r é s e k a s t r u k t u r á l i s m o z z a n a t o k szintjén, N y e l v e n kívüli m o z z a n a t o k statisztikai m é rése. M ű e l e m z é s és információelmélet). A felvetődő p r o b l é m á k és módszerek
Keleti Dzsessz
Ádám:
m é g t o v á b b sűrítő összefoglalására n e m vállalkozhatunk, kénytelenek vagyunk m e g e l é g e d n i azzal, hogy idézzük a t a n u l m á n y befejező részét: „Az i r o d a l o m - s t a tisztika m e g l e h e t ő s e n n y e r s és részleges eredményeit, számadatait, mint látható, a matematikai—információelméleti mű veletek l a s s a n k é n t olyan d i f f e r e n c i á l t a b b s b o n y o l u l t a b b k é p l e t e k b e fogják össze, amelyek m á r alkalmasabbnak látszanak a r r a , hogy az i r o d a l o m b o n y o l u l t és dif ferenciált jelenségeit a d e k v á t a n rögzít sék. Azt, hogy a k v a n t i t a t í v e l e m z é s e k r e szükség és lehetőség v a n az i r o d a l o m tudományban, m a m á r komoly szakkö r ö k b e n senki s e m vitatja. És azt s e m állítja senki, hogy e m ó d s z e r e k ö n m a g u k b a n m e g o l d h a t j á k az i r o d a l o m t u d o m á n y valamennyi problémáját. Nyilvánvaló, hogy a p u s z t á n k v a n t i t a t í v fölmérések és m a t e m a t i k a i s z á m í t á s o k n e m p ó t o l h a t j á k a h a g y o m á n y o s t ö r t é n e t i és k r i t i k a i vizsgálatokat, d e az e r e d m é n y e k e t sok p o n t o n helyesbíthetik, kiegészíthetik, új s z e m p o n t o k a t v e t h e t n e k föl, e d d i g r e j tett t ö r v é n y s z e r ű s é g e k e t világíthatnak meg..."
SZERKESZTŐK- OLVASÓK
H o l a t a n u l ó i f j ú s á g színháza ? (Levél a szerkesztőséghez)
Iskolások h a g y o m á n y o s művészeti v e r s e n y e . A n é z ő t é r e n h ú s z - h a r m i n c gyerek. K é r d e z g e t e m őket a s z ü n e t b e n . — Szeretitek a s z í n h á z a t ? Milyen s z í n d a r a b o t l á t t a t o k eddig? — Azt, a m i k o r v a l a k i el a k a r j a lopni a kollektívből a disznót és megfogják. Azt, a m i k o r a b r i g á d o s b e b i z o n y í t j a a könyvelőről, hogy lopja a gazdaságot. Azt, a m i k o r a b r i g á d o s elveszi a l á n y t , a k i t szeret, pedig azt az e l n ö k is s z e r e t i . . . — Az i s k o l á b a n m i l y e n s z í n d a r a b o t a d t o k elő? — T a v a l y azt játszottuk, a m i k o r Pisti n e m t a n u l , r e n d e t l e n k e d i k az órán, az t á n a p i o n í r o k m e g j a v í t j á k . Az idén azt, a m i k o r Peti n e m mossa r e n d e s e n a fogait, egyszer elalszik, s azt álmodja, hogy beteg lesz e m i a t t . . . E g y é b k é n t ez a v e r s e n y olyan, m i n t h a v a l a k i s z á n t s z á n d é k k a l csokorba g y ű j tötte v o l n a a színháztól v a l ó elriasztás m i n d e n eszközét. S e t e - s u t a mozgás, akadozó, szövegbe b e l e z a v a r o d ó főszereplők, a t e r e m m á s i k v é g é b e n is jól é r t h e t ő súgás, d r ó ton r á n g a t o t t , közönségre kacsingató statisztéria. És u g y a n a z a d a r a b ötször e g y m á s után. A s z í n t á r s u l a t o k k a l r e n d e l k e z ő v á r o s o k kivételével a g y e r m e k e k sehol sem l á t h a t n a k rendszeresen színielőadásokat (eltekintve a m ű k e d v e l ő előadásoktól, a m e l y e k n e k színvonala ismert). Ha el is j u t n a k a g y e r e k e k a színházba, a k k o r sem l á t h a t n a k n e k i k való d a r a bokat, mivel hazai s z í n h á z a i n k a kolozsvári kivételével egyszerűen nem játszanak gyermekközönségnek. M o n d h a t n á valaki, n a és, h a n e m j á r n a k a g y e r e k e k színházba, a k k o r mi lesz? Majd j á r n a k felnőttként. R á é r n e k elkezdeni húszéves k o r u k b a n i s . . . Persze. R á é r n e k húszéves k o r u k b a n is, sőt, olyan e m b e r t is ismerek, aki s o h a s e m volt színház ban, s attól m é g r e n d e s e m b e r . Csakhogy a dolog n e m ilyen egyszerű Film, könyv, televízió együtt n e m t u d j á k pótolni azt, a m i t a színház, az eleven játék, az élő e m b e r szájából e l h a n g z o t t szó jelent. S m i n é l k o r á b b a n t a n u l j a a néző a színháznézés m ű vészetét, a n n á l biztosabb, hogy igaz tisztelője m a r a d T h á l i á n a k . A közönség-után p ó t l á s r a pedig föltétlenül szükség van, hiszen világszerte a színház v á l s á g á r ó l beszél nek, a nézőszám aggasztóan csökken, s a felnövekvő n e m z e d é k n á l u n k is egyre i n k á b b hajlik az é r t e l m i erőfeszítés n é l k ü l megszerezhető olcsó m u l a t s á g o k , a k é p r e gény, a tévé, a k ö n n y e n e m é s z t h e t ő film felé. A nézőből vagy lesz színházszerető e m b e r , vagy nem. Aki viszont cselekvő módon műveli a színjátszást, abból biztosan jó közönség lesz. C s a k h o g y . . . Az iskolai színjátszó k ö r ö k kevés kivétellel a l k a l o m s z e r ű e n összeverődött együttesek, nincs foly tonosságuk, véletlenül, a s z ü k s é g n e k megfelelően, sokszor k é n y s z e r h e l y z e t b e n v á l o gatják ki a szereplőket, s v e r s e n y v a g y osztályelőadás u t á n a csoport felbomlik. A színjátszókörök vezetői r e n d s z e r i n t m a g u k sem r e n d e l k e z n e k biztos a l a p p a l , megfelelő e l m é l e t i - g y a k o r l a t i előképzettséggel, s kellő ízléssel ahhoz, hogy egy g y e r e k e k b ő l álló, gyerekek s z á m á r a játszó e g y ü t t e s m u n k á j á t i r á n y í t h a s s á k . Az iskolai színielőadások i n d í t é k a á l t a l á b a n az, hogy „szerepeljenek a gyere kek", lássák eket a szülők, legyen meg a táborozási vagy k i r á n d u l á s i alap, t e h á t a
m i n ő s é g n e m fontos, hiszen a szülő úgyis e x t á z i s b a esik, h a g y e r e k é t a s z í n p a d o n látja. F e l v e t ő d i k h á t a k é r d é s , m i t j e l e n t e n e egy a k t í v g y e r m e k s z í n j á t s z ó m o z g a l o m ? Elsősorban azt, hogy n a g y o n sok, a t a n u l á s o n k í v ü l egyebet n e m t e v ő gyerek k a p n a feladatot — itt n e m gondolok kizárólag színpadi feladatokra, az olyan m u n k á k a t is figyelembe veszem, m i n t ügyelő, súgó, díszletező, világosító, díszletfestő, kellékes — m á s o d s o r b a n pedig azt, hogy l e g a l á b b a g y e r e k e k egy részénél k e v e s e b b l e n n e a sok tehát, ugyebár, aztán, mert, mivel, hööö, izé, t a l á n t ö b b e n t a n u l n á n a k m e g v á l a s z t é k o s a b b a n beszélni, g a z d a g o d n a a k t í v szókincsük, b ő v ü l n e m o n d a t s z e r k e s z t é s i g y a k o r latuk, r á é b r e d n é n e k i r o d a l m i n y e l v ü n k szépségeire, m e g t a n u l n á n a k h a n g s ú l y o s a n , kifejező módon, é r t e l m e s e n olvasni és beszélni, g a z d a g o d n a i r o d a l m i érdeklődésük, esetleg k o r á b b a n é s z r e v e n n é n e k olyan é r t é k e k e t , a m e l y e k r e t e v é k e n y színházi élet nélkül csak sokára b u k k a n n á n a k rá. I g e n á m , de az iskolai színjátszás első és l e g n a g y o b b nehézsége, hogy szinte l e h e t e t l e n megfelelő d a r a b o k h o z j u t n i . Miből is „ é l h e t " m e g egy iskolai színjátszócsoport vezetője? Kék virág; g y ű j t e m é n y , é p p e n 11 éves. A Napsugár melléklete m e g j e l e n i k h á r o m h a v o n t a , és a közölt a n y a g o k jó része k i s i s k o l á s o k n a k való, vagy pedig o l y a n ízű, m i n t az a bizonyos t ö r t é n e t a fogát n e m mosó kisfiúról. Én, te, ő: g y ű j t e m é n y , két éves, és a M a r o s v á s á r h e l y i Népi A l k o t á s o k H á z a belső h a s z n á l a t á r a készült, k e r e s k e d e l e m b e n e m került. N a g y j á b ó l ez l e n n e a választék. S m i n d e z készült 11 év alatt, tízezer vagy t ö b b iskolás m ű k e d v e l ő n e k . És a m e g j e l e n t d a r a b o k közül legfeljebb tíz olyan, a m e l y n e m h u l l o t t ki 10 év a l a t t a g y a k o r l a t r o s t á j á n . A többi e l k o p o t t v a g y k i m e n t a d i v a t ból. Mert, hogy őszinték legyünk, M é h e s G y ö r g y és m é g k é t - h á r o m szerző k i v é t e l é vel g y e r m e k d a r a b o t csak az i r o d a l o m p e r i f é r i á j á r ó l is kiszorult szerzők í r n a k . Vagy olyanok, a k i k k i z á r ó l a g a s z í n d a r a b é r t j á r ó p é n z t l á t j á k m a g u k előtt m i n t ösztönző erőt. S h a így n ő fel az é d e s g y e r m e k , a színház, a k k o r m i l y e n sorsa v a n a színpad m o s t o h a g y e r m e k e i n e k ? M e r t ilyenek is v a n n a k : p a n t o m i m , fekete színház, g y e r m e k o p e r a és o p e r e t t (!), g y e r m e k k a b a r é (!). Hogy ezekkel m é g a felnőttek s e m b a r á t k o z n a k m e g teljesen? K é r e m . H a v o l n a v a l a m i f é l e mozgás, biztosan a k a d n a vállalkozó egy ilyen m ű s o r b e m u t a t á s á r a . És m i é r t e l k é p z e l h e t e t l e n p é l d á u l egy iskolai t á r g y ú p a n t o m i m ? G y e r m e k o p e r á t u t o l j á r a K o l o z s v á r o n l á t t a m , m a g a m is m i n t tanuló, azt hiszem, P é t e r L o r á n d z e n e t a n á r vezényelte, s C s o m o r t á n y i M a r i k a m e g L u k a A n n a M á r i a v o l t a k a főszereplők. A m i p e d i g a g y e r m e k k a b a r é t illeti, az igaz, hogy felnőtt k a b a r é s z í n p a d u n k nincs, de ettől függetlenül, a k a d az iskolás életben olyasmi, a m i kitöltene k é t - h á r o m ó r á s zenés-táncos m ű s o r t . M e r t zenét t a n u l ó , s k ü l ö n b a l e t t r e j á r ó d i á k j a i n k bizony elegen v a n n a k , csak n e m t u d j u k felhasználni őket. A színház féltestvére, a s z a v a l ó m ű v é s z e t látszólag j o b b h e l y z e t b e n v a n . Nincs iskolai ü n n e p s é g szavalat n é l k ü l , s költőkben, v e r s k ö t e t e k b e n sem s z e n v e d ü n k h i ányt. Csak azt n e m é r t e m , m i é r t h a l l o m m i n d e n v e r s e n y e n , előadáson u g y a n a z t a n é h á n y v e r s e t ? Mellékesen megjegyezve a v e r s n e k legtöbbször töltelék szerepet szán n a k . Egyszerű, n e m d e ? A m e d d i g feláll a kórus, á t r e n d e z i k a színpadot, a d d i g v a l a k i kiáll a függöny elé, és e l m o n d egy k ö l t e m é n y t . E z a l a t t a közönség nyújtózkodik, fel áll, leül, t e h á t k i p i h e n i a m a g v a s a b b m ű s o r s z á m o k f á r a d a l m a i t . És itt is c s u p á n a félkezemen f e l s o r o l h a t n á m a megfelelő v á l o g a t á s o k a t , v e r s g y ű j t e m é n y e k e t , a m e l y e k s e g í t h e t n é k a műsorszerkesztőt. T e h á t s z í n p a d és g y e r m e k v i s z o n y l a t á b a n a k a d n a e g y n é m e l y t e n n i v a l ó . Hogy m e l y e k l e n n é n e k a l e g é g e t ő b b e k ? A nézői m i n ő s é g k i a l a k í t á s á n a k v i s z o n y l a t á b a n : a hat magyar színházban évente egy gyermekszíndarab beiktatása a műsortervbe! S z í n h á z a i n k kiszállási t e r v é b e n is s z e r e p e l j e n e k ezek a d a r a b o k . A felnőtt s z í n h á z a k mellett m ű k ö d h e t n e egy-egy s t ú d i ó s z í n p a d felnőtt színészekből, a k i k é v e n t e b e m u t a t n a k egy-két igényes g y e r m e k s z í n d a r a b o t , s ezzel e l m e n n é n e k falura is. H a ez n e m lehetséges, h a a felnőtt színészek közt n e m a k a d n a r á vállalkozó, k é r e m . . . A r r a való g y e r e k e k b ő l is l e h e t n e v e r b u v á l n i egy „ m i n i " - s z í n h á z a t a n a g y együttesek mellé, felnőtt rendezővel, m ű v é s z e t i i r á n y í t ó v a l . Legjobb l e n n e csíkszeredai, s z é k e l y u d v a r helyi v a g y sepsiszentgyörgyi székhellyel egy á l l a n d ó Gyermekés ifjúsági színhá zat létesíteni, fiatal színészekből, a k i k v á n d o r t á r s u l a t k é n t m ű k ö d n é n e k . Az iskolai m ű k e d v e l ő színjátszás segítése, fellendítése é r d e k é b e n ki kellene dol gozni az iskolai m ű k e d v e l ő színjátszó k ö r ö k m ű k ö d é s i szabályzatát. Megjelentetni egy szakkönyvet, vagy a k á r csak füzetet a színjátszóköröket vezető t a n á r o k s z á m á r a .
Tisztázni v é g r e a megfelelő helyen, hogy az iskolai m ű k e d v e l ő m o z g a l o m n e m c s a k s z í n d a r a b o k b e m u t a t á s á b ó l , s n é h á n y v e r s elszavalásából állhat, h a n e m v a n n a k m á s , a s z í n p a d h o z kötődő m ű f a j o k is. K i k e r g e t n i az iskolai s z í n p a d o k r ó l a h e v e n y é s z e t t „agitációs b r i g á d o k a t " , „ i r o d a l m i - z e n é s " összeállításokat, s h e l y e t t e s í t e n i ezeket igé nyes d a r a b o k k a l . Felfedezni, hogy a v e r s m o n d á s művészet, és e n n e k megfelelően á t szervezni a s z a v a l ó v e r s e n y e k g y a k o r l a t á t . Az illetékes s z e r v e k k e l e g y ü t t m e g r e n d e z n i a színpadi előadók i r á n y í t á s á v a l foglalkozó t a n á r o k képzését, felkészítését. P e d a g ó giai l í c e u m a i n k b a n , a t a n á r k é p z ő főiskolák és az e g y e t e m e k n y e l v s z a k a i n megszer vezni a stúdiószínpadot, hogy m i n d e n diák i s m e r j e n m e g l e g a l á b b n é h á n y elemi t u d n i v a l ó t a színpadi m u n k a köréből. Összegyűjteni és k i a d n i az e l m ú l t é v e k legsike r e s e b b hazai g y e r m e k s z í n d a r a b j a i t . V á l o g a t n i és f o r d í t a n i egy k ö t e t r e valót a legsi k e r ü l t e b b külföldi g y e r m e k s z í n d a r a b o k b ó l . V e r s g y ű j t e m é n y t m e g j e l e n t e t n i , k ü l ö n a kisiskolások, k ü l ö n a 10—15 évesek, k ü l ö n a „ s e r d ü l t e b b ifjúság" s z á m á r a , a k á r a l k a l m a k h o z kötött, a k á r t é m a szerinti csoportosításban, s a v e r s g y ű j t e m é n y b e n szere p e l j e n e k klasszikus és mai, hazai és külföldi szerzők e g y a r á n t . M e g p r ó b á l k o z n i is kolai feltételeknek megfelelő zenés d a r a b o k , p a n t o m i m - f o r g a t ó k ö n y v e k , k a b a r é m ű s o r írásával, illetve összeállításával s egy ilyenekből összeállított kötet k i a d á s á v a l . S z e r e t n é m m á r egyszer látni, hogy T h á l i a megfelelő h e l y r e k e r ü l az iskolában. Kovács
Nemere
(A szerkesztőség válasza) Szívesen adunk helyet a gyermekés ifjúsági színház sürgetésének, de egy ben meg is jegyezzük, hogy a jelvetődött igények kielégítésére ki a hivatott. A nagy színházak igazgatóságára vár az évi egy gyermekelőadás: a tanári karra az iskolai színjátszás; jolyóiratainkra, így a N a p s u g á r mellett a J ó b a r á t és a M ű v e l ő d é s szerkesztőségére az előadandó anyag összeállítása; végül az Ifjúsági Könyvkiadóra a gyermekés ifjúsági „élő irodalom" — a cselekvő művelődés — vers- és színdarab (vagy művészeti) -anyagának megjelentetése. A cikkírót is, olvasóit is kérjük, hogy a téma általános felvetésén túl konkrétan is jelöl jék meg, kihez címezik javaslataikat. B. E.
H E L Y R E I G A Z Í T Á S . Nagy A n d r á s orvos Bitay Á r p á d r ó l í r t l e v e l é b e n (Korunk, 1968. 8) Bocskai I s t v á n halálozási éve — sajtóhiba folytán — téves. A fejedelem 16Ö6. d e c e m b e r 29-én h a l t m e g K a s s á n .
Î n t r e p r i n d e r e a Poligrafică
Cluj,
3262/1968
42 101
Sumar * * Aici şi acum Alexandru Roşca: Dezvoltarea psi hologiei în România Halász László: Psihologia artei Traian Herseni: Analiza personali tăţii Hermann István: De la Freud la neofreudism Erich Fromm: Cele două feţe ale libertăţii şi omul modern Zörgő Benjámin: Acţiune şi moti vare Bányai László: Pentru frăţia româno-maghiară (moştenirea lui I. Tóth Zoltán) Lászlóffy Aladár: Scrisoare din de cembrie (versuri) Geo Dumitrescu: Biliard, Luna (versuri traduse de Lászlóffy Aladár şi Király László) Dávid Gyula: Noile linii de forţă ale prozei româneşti Kántor Lajos: Romanticul raţiunii (Despre e x e m p l u l lui Szabédi László în literatură) Aszódy János: De vorbă cu direc torul editurii Gallimard Sándor István: Filmul în cerceta rea ştiinţifică
1419 1421 1427
1442 1450
Kabán Ferenc: Paradoxurile edu caţiei etice Náhlik Zoltán: Şcolile-Lancaster în ţara noastră ISTORIE
1455
1464 1472
1521
1529 1536
VIE
Bunta Péter: Procesul „monstru" la Cluj, în 1928 Jordáky Lajos: Centenar timişo rean Vajda Lajos: 75 de ani
1542 1549 1551
TRIBUNĂ 1474 1477
Szemlér Ferenc: Cine scrie istoria Cercului Koós Ferenc?
1553
RECENZII 1484 1499 1503
noastră 1509
NOTE Balázs Sándor: D e douăzeci de ani Murádin Jenő: D e l a Baia Mare — la glasul n o u Bazsó Zsigmond: P e marginea că rării ce se sfîrşeşte
Asztalos István—Ferenczi Sándor: In loc de tui, antenă de televizor TINERET — EDUCAŢIE
1436
OGLINDA Nagy Miklós: Producţia agricolă pe balanţă
V I A Ţ A INTERNAŢIONALĂ
Király László: Despre apa căl duţă Gheorghe I. Bodea: Muncă de cer cetare istorică la Tg. Mureş Fodor Katalin: Psihologie experi mentală Fábián Ernő: De la vis la des coperire Balogh Edgár: Nagy István îşi adu ce a m i n t e . . . Kocziány László: Baroc sau ilu m i n i s m timpuriu? László Ferenc: Publicistica muzi cală a lui Mihail Jora
1555 1558 1561 1564 1567 1570 1574
1516 1517 1519
REDACTORI — CITITORI Kovács Nemere: U n d e este rul tineretului?
CRONICĂ, BIBLIOTECĂ, REVISTA REVISTELOR
teat 1582
