VI. évfolyam 4. szám. Gyűjteményi Szemle

2010

VI. évfolyam 4. szám

Gyűjteményi Szemle

Gyűjteményi Szemle 2010 • VI. évfolyam 4. szám

Szerkesztette: Lukácsiné Patyi Orsolya, Beregnyei Miklós

Kiadja a Paksi Atomerőmű Zrt. – Atomenergetikai Múzeum Felelős kiadó: Mittler István kommunikációs igazgató

ISSN 1786-9269 Címlapfotó: Formálódik az Atomenergetikai Múzeum Hátsó borítón: Az interaktív kamion

Borító és tördelés: Schubert Miklós Készült: a PA Zrt. Nyomdaüzemében Felelős vezető: Slonczki István


2010. • VI. évfolyam 4. szám

Tartalom

Bevezető Mittler István A gyűjtőköri bővítés előkészületei Beregnyei Miklós A XIII. Országos Műszaki Muzeológus Találkozó B. Varga Judit 15 éves a Látogatóközpont Beregnyei Miklós Bemutatócsarnokból F2-es porta Fakszimile anyag Múltunk energiái – jövőnk energiája MÖP program Az új épület birtokbavétele Beregnyei Miklós Statisztika a látogatókról Kern Dóra Ritkaságaink Könyvismertetés Az „Atomkorkép” kronológiája Fekete Zoltán A Működési Engedély és kísérő levelei

Bevezető Új fejezet kezdődött az atomerőmű, illetve a látogatóközpont múzeumi tevékenységében 2009-ben, amikor az atomerőmű menedzsmentje jóváhagyta a volt 306-os raktár átalakítását múzeumi látvány-, illetve tanulmánytárrá. Az átalakítás tárgyi feltételeinek megteremtésével párhuzamosan elindult az a szervező munka is, amelynek célja az 1999-ben múzeumi rangra emelt Üzemtörténeti Gyűjtemény országos szakmúzeummá fejlesztése. Tervünk megvalósításához támogató segítséget kaptunk az Országos Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgató-helyettesétől, dr. Bertáné Varga Judittól és a múzeum munkatársaitól. Tervünkkel egyetértettek a gyűjtőköri bővítésben érintett intézmények vezetői, akik támogató nyilatkozatban ismerték el és helyeselték az atomenergetika hazai múltjára és jelenére vonatkozó, technikatörténeti szempontból fontos eszközök megőrzését a jövő nemzedéke számára. Az országos gyűjtőkörű szakmúzeumi kérelmünket 2010. október 25-én nyújtottuk be a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Közgyűjteményi Főosztályára annak reményében, miszerint a hazai múzeumi szakma is elismeri és fontosnak tartja az atomenergetika hazai történetének tudományos feldolgozását, az utókor számára történő megőrzését. Ezt az elismertséget tükrözi, hogy dr. Kálnoki-Gyöngyössy Márton kultúrpolitikáért felelős helyettes államtitkár december 9-én aláírta és kiadta az Atomenergetikai Múzeum működési engedélyét. Ennek a múzeumépítő munkának a 2010-es állomásait foglalja össze és örökíti meg az évente megjelenő Gyűjteményi Szemlénk. Paks, 2010 decembere Mittler István

kommunikációs igazgató

Gyűjteményi Szemle 2010


5

A gyűjtőköri bővítés előkészületei

A gyűjtőköri bővítés előkészületei Az 1992-ben tervszerűen megkezdett üzemtörténeti gyűjtemény gyarapítási munkáinak eredményeként 1999. július 16-án megkapta a gyűjtemény a Múzeumi Működési Engedélyt. Ez az engedély az atomerőmű építésével és üzemeltetésével kapcsolatos emlékek gyűjtését engedélyezte az atomerőmű 30 km-es körzetében. A folyamatosan bővülő gyűjteménnyel párhuzamosan változtak az elképze léseink is, amelyekre nagy hatással volt azon terv, amely a meglévő négy blokk üzemidejének még 20 évvel történő meghosszabbítására irányult, továbbá az újra napirendre került atomerőmű-bővítési program. Az új helyzetet átgondolva, megalapozottnak találtuk azt a vélekedést, miszerint hazánkban van olyan múltja és jelene, illetve lesz olyan jövője az atomenergetikának, amelyre egy országos gyűjtőkörű szakmúzeumot lehet alapozni. Arról nem is szólva, hogy az atomerőmű működése elképzelhetetlen az oktató- és kutatóintézmények nélkül, ergo az atomenergetikában érintetteket is a gyűjtőkörbe kell vonni. Miután ez a következtetés kikristályosodott, azt is tudtuk, hogy elkerülhetetlen a múzeumi gyűjtemény nyilvánosság előtti bemutatása, a múzeum látogathatósági feltételeinek megteremtése, illetve mindazon elvárásoknak a teljesítése, amelyet a 2/2010. (I. 14.) OKM rendelete előír. Ilyen előzmények és konklúziók után vette kezdetét az Országos Műszaki és Közlekedési Múzeum (OMKM) szakembereivel való közös gondolkodás. A gyűjtőköri bővítéshez hat intézmény (terület) lett kijelölve: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézete (BME NTI); Debreceni Tudományegyetem Fizikai Intézete (DEFI); Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézete (Atomki); Magyar Tudományos Akadémia Központi Fizikai Kutatóintézet Atomenergia-kutató Intézet (KFKI AEKI); Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. (RHK Kft.); GAMMA Műszaki Zrt. A hat intézmény vezetőjének tájékoztató levelet küldtünk, amelyben vázoltuk elképzelésünket:

„Tisztelt Igazgató Úr! A paksi atomerőmű építésének és üzemeltetésének írásos és tárgyi emlékeinek gyűjtését az 1992. 08. 10-én a „Vállalattörténeti tevékenység megszervezése” című dokumentumban rendelte el dr. Petz Ernő vezérigazgató. A szervezett gyűjtőmunka eredményeként az atomerőmű Üzemtörténeti Gyűjteménye 1999. 07. 16-án megkapta a Múzeumi Működési Engedélyt.

6 VI. évfolyam 4. szám



A működési engedélyben a gyűjtőkör és gyűjtőterület a paksi atomerőmű építését és annak 30 km-es körzetét jelölte meg. A közel húszéves gyűjtőmunka eredménye és az atomenergia iránti elkötelezettségünk arra sarkall bennünket, hogy a múzeumunk országos gyűjtőkörrel rendelkezzen és Pakson legyen az atomenergia magyarországi megjelenését és elterjedését reprezentáló országos gyűjtőkörű múzeum. Tervünk megvalósításának első lépéseként egy 2000 m2-es bemutatóraktár kialakítását kezdtük el építeni, ahol látogatókat is fogadhatunk, továbbá a közelben lévő Karbantartó Gyakorló Központunkban folyó oktatás keretében technikatörténeti kurzusok is tarthatók. Amennyiben megkapjuk az országos gyűjtőköri engedélyt, tevékenységünk és kötelezettségünk érinti az Ön irányítása alatt álló intézményt. Ugyanis azokat az írott és tárgyi emlékeket, amelyekre Önöknek már nincs szükségük, de múzeumi megőrzése indokolt, nekünk kötelességünk átvenni, és azt múzeumi műtárgyként vagy dokumentumként kezelni. Kérem, hogy támogassa terveinket, hiszen az atomenergia magyarországi megjelenése fontos tudomány- és technikatörténeti állomás, amely méltó egy múzeumi reprezentációra.” A levélre az alábbi támogatási nyilatkozatot írták alá és küldték meg, amelyeket csatoltunk a 14 oldalas működési engedély kérelmünkhöz:

TÁMOGATÁSI NYILATKOZAT A Magyar Tudományos Akadémia Központi Fizikai Kutatóintézet Atomenergia-kutató Intézete támogatja a Paksi Atomerőmű Zrt. azon tervét, amely egy országos szakmúzeum létrehozását tűzte ki célul, ezzel méltó emléket állítva a hazai atomenergetikának, a kutatáson és oktatáson át a sokrétű ipari felhasználásig. A paksi Atomenergetikai Múzeum biztosíték számunkra, hogy a szakma szellemi és tárgyi emlékei, amelyek fontos technikatörténeti dokumentumok, az utókor számára megőrzésre kerülnek. Intézményünk a gyűjtőköri munkát tárgyi emlékek átadásával, illetve letétbe helyezésével segíti elő. Ezen elvek megvalósulásának érdekében adjuk ki a támogató nyilatkozatunkat. Budapest, 2010. szeptember Dr. Gadó János


igazgató


7


Az intézményvezetők üdvözölték és támogatták terveinket, majd megtörtént velük a személyes kapcsolatfelvétel is. A GAMMA Műszaki Zrt. műszereket adott már a második találkozót követően. A debreceni egyetem azt a neutrongenerátort ajánlotta fel, amelyen hosszú éveken keresztül oktatták az egyetemistákat. Az Atomki több, még működőképes technikai eszköz Pakson történő kiállítását javasolta. A Műegyetem kilátásba helyezte azon eszközök Paksra küldését, amelyek a tanreaktor korszerűsítése kapcsán lecserélésre kerülnek. Az RHK Kft. furatmintákat adott át a múzeumnak. Bertáné dr. Varga Judit, az OMKM főigazgató-helyettese, dr. Bencze Géza főmuzeológus, Mittler István kommunikációs igazgató és Beregnyei Miklós 2010. szeptember 20-án megbeszélték a teendőket, bejárták a múzeum helyiségeit, és megszabták a következő időszak feladatait. A munkák előrehaladtával dr. Varga Judit és Mittler István tájékoztatta dr. Vígh Annamáriát, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Közgyűjteményi Főosztály vezetőjét a tervekről. Ezen a megbeszélésen abban állapodtak meg, hogy az atomerőmű 2010. október végén benyújtja a minisztériumhoz az országos szakmúzeumi engedély iránti kérelmét. Ez meg is történt, 2010. október 28-án Beregnyei Miklós üzemtörténész Budapestre vitte a kérelmet, és átadta dr. Varga Juditnak, aki másnap bevitte a minisztériumba és átadta dr. Vígh Annamáriának. A gyűjtőköri bővítést az alábbiak szerint indokoltuk:

A gyűjtőköri bővítés részletes indoklása A gyűjtőköri bővítést két fontos szempont indokolja: 1. A muzeális intézményünk gyűjtési feladatainak bővülése és egy új befogadó épület létrejötte. 1.1 A Paksi Atomerőmű Zrt. 1995-ben nyitotta meg a látogatóközpontját, amelyben helyet kapott az 1999-ben múzeumi rangra emelt Üzemtörténeti Gyűjtemény. A gyűjtemény két részre osztható: az építkezésre és üzemeltetésre vonatkozó írott és tárgyi emlékek, valamint az atomerőmű működése során lecserélt, technikatörténeti szempontból jelentős eszközök. 1.2. Az atomerőmű teljesítményének növelésével és üzemidejének meghos�szabbításával járó technikai korszerűsítés eredményeként folyamatos a korszerűbb eszközök alkalmazása, amelynek következtében egyre több a rendszerből kivont, de technikatörténeti szempontból indokolt eszközök megőrzésének igénye.




1.3 Napirenden van az új atomerőművi blokkok építésének előkészítése, amely már most indokol egy olyan gyűjtőmunka megkezdését, mint amilyen az első négy blokk kapcsán megindult, és amely megalapozta – indokolta – az Üzemtörténeti Gyűjtemény létrehozását. 1.4 A paksi gyűjtemény az egyetlen az országban, ahol szakszerűen tudják megoldani a nukleáris eredetű, sugárzó tárgyak mentesítését (dekontaminálását), tudományos feldolgozását, megőrzését, szakszerű bemutatását. 1.5 Az előzőekben felsorolt szempontok mérlegelése után az atomerőmű menedzsmentje úgy döntött, hogy egy új, nagy kiállítótérrel rendelkező épületet létesít, ahol a kor igényeinek megfelelő, az atomenergetika magyarországi megjelenését és jelenlétét reprezentáló, országos gyűjtőkörrel rendelkező intézményt hoz létre. 2. Az atomenergetikával kapcsolatos intézmények és gazdasági társaságok (továbbiakban intézmények) által támasztott gyűjtési igény megjelenése. 2.1 A paksi atomerőmű építésének és üzemeltetésének történeti feldolgozása nem teljes azon intézetekre, intézményekre, gazdasági társaságokra vonatkozó adatok és eszközök gyűjtése nélkül, amelyek hozzájárultak és hozzájárulnak az atomenergia hazai alkalmazásának lehetőségéhez. 2.2 Ezek a hazai intézmények a következők: Magyar Tudományos Akadémia Központi Fizikai Kutatóintézet Atomenergia-kutató Intézet; Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technika Intézet; Magyar Tudományos Akadémia Atomkutató Intézet; Debreceni Tudományegyetem Fizikai Intézet; Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft.; GAMMA Műszaki Zrt. 2.3 A felsorolt intézményekben hely és egyéb okok miatt nincs arra mód, hogy saját üzemtörténeti gyűjteményt hozzanak létre, és főleg annak feltétele hiányzik, hogy a korszerűsítés kapcsán lecserélt, technikatörténeti szempontból fontos eszközöket megőrizzék. 2.4 A paksi atomerőmű múzeumának gyűjtőköri bővítése biztosítja a társintézményekben jelenlévő technikai eszközök és egyéb dokumentumok megőrzését, feldolgozását, nyilvánosság elé tárását, kutathatóságát. 2.5 A paksi atomerőmű múzeumának gyűjtőköri bővítésével a felsorolt intézmények egyetértenek, amelyről az egyetértő nyilatkozatokat kiadták, és a jelen indokláshoz mellékletként csatoljuk.



9


A gyűjtőköri bővítéssel kapcsolatos terveinkkel és elképzeléseinkkel a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum menedzsmentje – mint a szakmai felügyeletet ellátó szerv – egyetért és támogatja. Paks, 2010. október 25.

Hamvas István vezérigazgató

Mittler István

kommunikációs igazgató

A múzeumi törvényben megfogalmazott elvárásoknak – véleményünk szerint – megfelelünk, az előírt képesítésekkel rendelkező személyek megvannak, kivéve egy muzeológus és egy könyvtáros. A hiányosságot áthidalandó, dr Bencze Géza ny. főigazgató-helyettessel 2010. október 1-jétől, míg Bencze Eszter könyvtárossal 2010. november 1-jétől szóló szerződést kötöttünk. Az Atomenergetikai Múzeum bár külön épületben helyezkedik el, de a látogatóközponttal egy egységet képez. A látogatók fogadása, kísérése még kimunkálásra vár, hiszen az országos megnyitó 2011 első félévében várható, akkorra kidolgozásra kerül a látogatás rendje. A múzeumba 2010. szeptember 16-án kezdte meg a beköltözést Beregnyei Miklós üzemtörténész, Faragó Szandra restaurátor, Czibuláné Mayer Szilvia adattáros, Bodajki Ákos gyűjteménykezelő, valamint Lukácsiné Patyi Orsolya muzeológus, aki 2008-tól szülési szabadságon van. Beregnyei Miklós



Összefoglaló a XIII. Országos Műszaki Muzeológus Találkozóról

Összefoglaló a XIII. Országos Műszaki Muzeológus Találkozóról Az idén a soproni Központi Bányászati Múzeum volt a házigazdája a műszaki muzeális intézmények éves konferenciájának, szakmai továbbképzésének. A rendezvényt dr. Vígh Annamária, az OKM Közgyűjteményi Főosztályának vezetője levélben köszöntötte, melyben kiemelte a Műszaki Örökség Program (MÖP) szakterületet összefogó és modernizáló tevékenységét. Sopron város polgármestere szintén üdvözölte a 65 résztvevőt. A tavalyi tematikát folytatva, Fókuszban a bemutatás II. címmel állította össze a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum segítségével a szervező intézmény a programot. Dr. Bereczki Ibolya, az NKA Múzeumi Kollégiumának új elnöke ismertette a 2010. évben felhasználható pénzügyi keretszámokat. Megtudhattuk, hogy az idén a múzeumi kollégium 295 millió forintból gazdálkodik, ebből pályázatra 180,34 millió forintot, egyedi támogatásra 29,5 milliót, meghívásos pályázatokra pedig szintén 29,5 millió forintot költhet el. A Felemelő század programsorozatra 325 millió forinttal rendelkezik a kollégium. Hangsúlyozta a pályázati kiírások, szempontok szigorítását a minőségi tervezés érdekében. A kollégium célja, hogy minél átgondoltabb, megalapozottabb projektek induljanak, az előkészítettség növekedjen. Dr. Bencze Géza a januárban megjelent működési engedélyekről szóló jogszabály gyakorlati alkalmazásának nehézségeit foglalta össze. Erről már a Műszaki Örökség Program ez év márciusi szakmai fórumán is volt szó, elsősorban a terület magángyűjtői előtt. Az idei évben a minisztérium szakfelügyelők egyetlen feladatának a működési engedélyek felülvizsgálatát tette. A korábbiakhoz képest a szakfelügyelet rendjében is változás történt. Lecsökkent a szakfelügyelők száma, a műszaki muzeológiai szakágban négy helyett kettőre. A 83 működési engedéllyel rendelkező műszaki muzeális intézményből mindössze 13



11


engedélye szabályos, azaz mintegy 85 százaléka megújítandó. Elmondta azt is, hogy az utóbbi évek működési engedélyeinek megújításai a különféle pályázati beadások érdekében történtek. Beszélt arról, hogy mi a teendő, ha „rossz” működési engedélyünk van. Véleménye szerint a különböző fenntartók nem lesznek képesek biztosítani a jogszabályban rögzített feltételeket, így intézményhálózaDr. Fodor Tamás, Sopron polgármestere tunk szükségszerű karcsúsítása, köszönti a XIII. Országos Műszaki Muzeológus részleges lebontása következik Találkozó résztvevőit be. A megszüntetés hátránya: nem juthat közvetlen állami forráshoz, NKA-pályázati lehetőségekhez, de egyes uniós támogatásokhoz sem a szakterület a jogszabály következetes betartása esetén. Ezért bejelentette a szakág jelenlévő képviselőinek, hogy lemondott szakfelügyelői megbízásáról, a működési engedélyekkel kapcsolatban várható konfliktust nyugodt szakmai lelkiismerettel nem tudja vállalni. Tudását és nélkülözhetetlen tapasztalatát a Műszaki Örökség Programban kívánja kamatoztatni. Bertáné dr. Varga Judit a muzeológia legújabb elméleti és gyakorlati kérdéseiről beszélt, körüljárta a XXI. század múzeumának tartalmi és fogalmi elemeit. Ismertette a Totális muzeológia felé c., a barcelonai CosmoCaixa természettudományi-műszaki múzeumban rendezett nemzetközi konferencia tapasztalatait. Az első részt követő hozzászólásokban dr. Bereczki Ibolya kifejtette, hogy megérti dr. Bencze Géza lemondását, mert valóban irracionálisak az elvárások, ugyanakkor kapacitásA soproni városháza díszterme hiány van. Ráadásul a működési engedélyekkel még vagy már




nem rendelkező intézményekkel is kellene foglalkozni, hiszen ők is a kulturális örökséget őrzik. A velük való törődés jó példájaként említette a Tájház-szövetséget és a Műszaki Örökség Programot. A második részben Kaján Imre a felújított Mátra Múzeum nagyszabású projektjén keresztül világította meg a kiállításkészítés nehézségeit, örömeit, buktatóit. Felhívta a figyelmet a közérthetőség fontosságára, amely különösen érvényes a műszaki, technikatörténeti múzeumok esetében. Olyan Kaján Imre, főigazgató-helyettes dolgokat kell érthetően továbbadnunk, melyekről vélhetően nem tud a közönség semmit. Az ember és a technika kapcsolatának kiállításban történő érzékeltetésére több jó példát említett. Bárd Edit a Múzeumpedagógia a kiállításban c. előadásában kiemelte a kiállítástervezés folyamatát, melyben nélkülözhetetlen a múzeumpedagógus aktív részvétele. A múzeumi ismeretszerzés fogalmát az életkori sajátosságokra kitérve, valamint a tanulási elméleteket és stílusokat, az érzékeléspreferencia-típusokat is részletesen ismertette. A múzeum ismeretátadó tevékenységéről, azon belül a tárgyakhoz kapcsolódó történetek megosztásának jelentőségéről beszélt. A konferencia második napján Gulya István ismertette a Kohászati Múzeum múzeumpedagógiai programjait. Fontos kérdésként az új ipartörténeti, technikatörténeti kutatások eredményeinek közoktatásbeli, tankönyvi szintű megjelenését firtatta, ennek sajnálatos hiányára mutatott rá. A soproni Városi Múzeum vezetője, Tóth Imre a félig nyertes nagycenki projekt nehézségeiről beszélt szellemes párhuzamokat vonva a legnagyobb magyar, Széchenyi István munkáival. A tőle átvett „Üdvlelde” néven foglalta össze a turisztikai élményelemek kialakítására vonatkozó nyertes pályázatot. Kiemelte azt a sajnálatos tényt, hogy a pályázatkiírók mennyire nem beszélik a szakmai nyelvet. Szászi András, a kiskőrösi közúti szakgyűjtemény vezetője „egy magyar népmese” elnevezéssel taglalta a szintén nyertes uniós pályázatuk kivitelezési nehézségeit. Szerinte az első mondaton kívül a legfontosabb a pályázatkiíró szája íze szerinti megfogalmazás és célkitűzés. Példaként a gőzhenger interaktívvá tételét említette, amely műtárgyfelújítást is rejt magában. Mayer Gábor a Győri Városfejlesztési Kft.-től ismertette a nyertes AGÓRA PÓLUS pályázat keretében megvalósuló Autopolis projektet, a vidék első science centerét. Megtudhattuk, hogy a szakterület nemzetközi szervezetének, az ECSITE szakembereit hívták már a pályázat készítése során segítségül, köztük a budapesti Csodák Palotája igazgatóját, Egyed Lászlót. A közel 1,7 milliárd forintos projekt keretén belül a győri Aranypart és Gyűjteményi Szemle 2010


13


Bertáné dr. Varga Judit főigazgató-helyettes

az egyetem területén mintegy 4000 négyzetméteren épül fel az a Wankel-motor ívháromszögét idéző központ, melyben több mint 70 interaktív kiállítási elem lesz az autógyártás és -használat élményszerű bemutatására. A találkozó utolsó részében nyolc önkéntes kiselőadás hangzott el a helyi közösség mobilizálása témában. Közülük kiemelendő a mezőkövesdi gépmúzeum példája és a salgótarjáni üveggyár gyűjteményének éppen folyó megmentése a nógrádi megyei múzeum irányításával. A következő évi találkozó megszervezésére nagy örömünkre többen jelentkeztek, ami a rendezvény sikerét és a résztvevők elégedettségét jelzi. B. Varga Judit

Dr. Kovácsné Bircher Erzsébet igazgató

Dr. Bereczki Ibolya elnök

Dr. Bencze Géza főmúzeológus



15 éves a Tájékoztató és Látogatóközpont

15 éves a Tájékoztató és Látogatóközpont Mint mindennek, így a látogatóközpontnak is van előtörténete, amely 1989. szeptember 1-jéig nyúlik vissza, amikor megalakult a Tájékoztatási Iroda (TI). Természetesen a TI megalakulásának is van előtörténete, de ezt most hagyjuk. A TI megalakulásának idején már foglalkoztatta a szakembereket egy látogatóközpont megépítése, hiszen egy évre rá, 1990 júliusára az Erőterv már elkészítette a látogatóépület tanulmánytervét. A Pécsiterv 1990 decemberére, a Tolnaterv 1991 januárjára nyújtotta be koncepciós tervét. A pályázati kiírásban fontos kitétel lehetett az atomerőműre történő rálátás lehetősége, amely a tervben szereplő sorokból tűnik ki: „Az erőműre való rálátás szempontjából szinte egyetlen telephely kínálkozott a déli bekötőúttól D-re, az erőműtől mintegy 200 m távolságra lévő természetes adottságú dombon.” A domb magassága 102,6 m Bf, míg az atomerőmű területe (0.0 szint) 97,15 Bf. Sajnos a három terv közül egyik sem valósult meg a magas költségek miatt. Olyan döntés született, hogy a 3500 adagos konyha és étterem kapacitása jóval nagyobb az igényeknél, ezért le kell csökkenteni 1000 adagosra, és ebben az épületben kell kialakítani a látogatók fogadására alkalmas helyet. Az átalakítási munkák 1993-ban kezdődtek, és 1995. szeptember 18-án már megnyílt a látogatók előtt, ám az ünnepélyes felavatásra szeptember 28-án került sor, a „Paksi disputa” szoborpark ünnepélyes felavatásával együtt. Az ünnepség szónoka Keviczky László, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára volt. A TI az irodaépület 5., majd később a 7. emeletén volt, illetve a 303/A (a volt piros) barakkban. A látogatóközpont megépülte új fejezet kezdetét jelentette, az iroda dolgozóinak pályázniuk kellett a Tájékoztató és Látogatóközpont (TLK) munkahelyeire. Az új épületbe már Gyűjteményi Szemle 2010


15


csak azok a dolgozók kerültek, akiknek a pályázatát Kováts Balázs tájékoztatási főmérnök elfogadta. Kik voltak azok a szerencsések (kiválasztottak)? Íme a lista: Kováts Balázs, dr. Kemenes László tájékoztatási szolgálatvezető, Kovács Andrásné titkársági asszisztens, Baracskai Erika hosztesz, Laurinyecz Pálné hosztesz, Mittler István tájékoztatási munkatárs, Pukli László tájékoztatási munkatárs, Tóthné Németh Irén pénzügyi és reklámelőadó, Beregnyei Miklós üzemtörténész, Vincze Bálint grafikus.

Mára az intézmény (látogatóközpont) épített környezete megduplázódott, hiszen 2010 júliusában megtörtént az új múzeumi épület műszaki átadása, amelyben az Atomenergetikai Múzeum mint országos szakmúzeum kerül elhelyezésre. Közben a látogatóközpont kiállítóterét is fel kellett újítani, interaktívabbá tenni, a kor kihívásához (divatjához) igazítani. Az újjászületett kiállítótér 2009 augusztusától fogadja a töretlen érdeklődést tanúsító látogatókat. Tevékenységünk bővülését a kiállítókamion is reprezentálja, amely harmadik éve járja az ország településeit. A feladatok bővülésével a látogatóközpont létszáma is megduplázódott a 15 évvel ez előttihez képest. Íme a mai lista, amely a múltat is megörökíti:




A TÁJÉKOZTATÓ ÉS LÁTOGATÓKÖZPONT VOLT ÉS JELENLEGI DOLGOZÓI A volt dolgozók névsora: Ágoston Lajos Czinege Mária Gyarmati László Hanti Ágota Huszák Mónika Dr. Kemenes László Kocsisné Kerepesi Erika

Kováts Balázs Laszlóczki Ivett Laurinyecz Pálné Lócziné Fábián Erzsébet Lukács Andrásné Néber Tibor Németh Istvánné

A jelenlegi dolgozók névsora: Baracskai Erika Farkasfalvi Orsolya Benedeczki Eszter Homoki Hedvig Beregnyei Miklós Keresztes Anna Bodajki Ákos Kern Dóra Böde Mónika Kern Tatyjana Czibuláné Mayer Leber Anett Szilvia Lovászi Zoltánné Dohóczki Csaba Lukácsiné Patyi Enyedi Bernadett Orsolya Faragó Szandra Mittler István

Pukli László Rósa Géza Sajnovics Andrea Skach Lóránt Dr. Székelyné Pásztor Erzsébet Törjék Zsuzsanna Varga Gabriella Németh Irén Simon Zoltán Szabó Szilvia Szalai Andrea Szeri Ferenc Tóth Zoltán Róbert Varga József Vincze Bálint Vöröss Endre

Nem főállású csoportkísérők (II.): Balló Péter Bárdosi János

Bencze János Csöglei István

Kamion csoportkísérői: Kiss Ernő

Máté Sándor

A kalocsai központ dolgozói: Romsics Lászlóné

Szőke Imre

Nem főállású csoportkísérők voltak (I.): Rikli Sándor Vinnay István Gyűjteményi Szemle 2010

Borbély Sándor


17

Bemutatócsarnokból F2-es porta

Bemutatócsarnokból F2-es porta Érdekes tudósítás jelent meg a Tolna Megyei Népújság 1977. május 5-i (104. sz. 3. p.) számában –Pj– (Pálkovács Jenő) szignóval. A tudósítás szerint a fotón látható épület bemutatócsarnok lesz, amely még abban az évben elkészül. Meglepett ez a tudósítás, ugyanis erről az elképzelésről még nem hallottam. Hiteles információért Szabó Benjamin volt kormánybiztoshoz fordultam, aki a következő választ küldte drótpostán: „Abban az időben a külföldi erőművek tapasztalata alapján felmerült már, hogy ilyen bemutatócsarnok majd fog kelleni, de én sem tudok róla, hogy ebben elhatározás lett volna. Lehet, hogy a nyilatkozó úgy gondolta, hogy legalább átmenetileg a portaépület lesz a legalkalmasabb, de ilyen elhatározásról én nem tudok.” Meg kell jegyeznem, amikor 1993-ban ismét napirendre került a látogatóépület kialakítása, Kováts Balázs, a Tájékoztatási Iroda akkori vezetője és néhány munkatársa megszemlélte az F2-es porta épületét, ám elvetették ezt a lehetőséget.



Múltunk energiái – jövőnk energiája

Múltunk energiái – jövőnk energiája A Műszaki Örökség Program keretében 2010. május 14-16. között zajlott a címben feltüntetett program az Országos Műszaki és Közlekedési Múzeumban. A tudományos szimpóziumon Süli János vezérigazgató úr is tartott előadást „Az atomerőmű bővítése – a jövőnk energiája” címmel. A tudományos ülést követően Süli János és Kócziánné dr. Szentpéteri Erzsébet főigazgató nyitotta meg a „Jövőnk energiája” című kamionos kiállítást, amelyet a fővárosiak a hosszú hétvégén látogathattak.



19

Múltunk energiái – jövőnk energiája



Az új épület birtokbavétele

Az új épület birtokbavétele A Gyűjteményi Szemle előző számában (2009/3. sz.) azzal fejeztem be a 306-os raktárról szóló beszámolót, miszerint a kivitelező cég – Dunacenter Therm Kft. – 2009. október 19-én vette át a helyszínt és kezdte meg a raktár átalakítását. A kivitelezés befejezése és a műszaki átadás 2010. április 30-ra volt tervezve. Sajnos a munkák elhúzódtak, az épület műszaki átadása 2010. augusztus 23-án kezdődött, és szeptember 16-án kezdtük meg az újjászületett épületbe történő beköltözést. A költözés első fázisában a kiköltöző öt fő (Beregnyei Miklós, Bodajki Ákos, Czibuláné Mayer Szilvia, Faragó Szandra, Lukácsiné Patyi Orsolya) TLK-ban lévő irodai felszereléseit szállítottuk ki, majd megkezdtük a 182-es és 111-es raktárakban lévő dokumentumok és műtárgyak kivitelét. Október végére sikerült a könyvtár, az adattár, a film- és CD-tár anyagát ideiglenesen elhelyezni a rendelkezésre álló helyiségekben, és az összegyűjtött műtárgyak jelentős része is átszállításra került. Közben a különböző helyeken lévő nagyobb gépekeket és eszközöket is beszállítottuk és ideiglenesen elhelyeztük a nagyberendezések terében. A közel 20 év alatt összegyűlt reklámanyagok elrendezésével folytatódott a munka, amely anyagok kitöltötték az első polcrendszert, ahol a végleges helyük lesz. Ezt a munkát november 15-re kellett befejezni, mert akkorra ígérte dr. Varga Judit főigazgató-helyettes a múzeumi szakberendező segítségét, aki Kemény Gyula személyében december 2-án érkezett, és áttekintve az összegyűjtött anyagot, megbeszéltük a további teendőket. A nagybeGyűjteményi Szemle 2010


21

Az új épület birtokbavétele

rendezések szállítását nehezíti az épületben lévő 6,3 tonnás daru üzemképtelensége, amelyet még december végére sem sikerült használható állapotba hozni. A múzeumi szakmunka irányításába október 1-jétől dr. Bencze Géza főmuzeológus kapcsolódott be, majd november 1-jétől Bencze Eszter könyvtáros is megkezdte a múzeumi könyvtár rendezését, mindkét személy szerződéses viszonyban áll az atomerőművel, illetve a látogatóköz ponttal. Nagy segítséget kaptunk dr. Germán Endre nyugdíjas laborvezetőtől, aki szakszerű műtárgyleírást készített a környezet-ellenőrző laborban használt műszerekről. Sokat segített Györki Nóra főiskolai hallgató az itt töltött szakmai gyakorlata alatt, különösen a leírókartonok készítésénél, illetve az adattári dobozok hajtogatásánál, ugyanis az adattárba 2016 db dobozt kell előkészíteni. Decemberre minden műtárgy – két nagyberendezést kivéve – és dokumentum bekerült az épületbe, megkezdhettük a folyamatos múzeumi feldolgozó munkát. Beregnyei Miklós



Statisztika a látogatókról

Statisztika a látogatókról A paksi atomerőmű Tájékoztató és Látogatóközpontja 2010-ben ünnepelte megnyitásának 15. évfordulóját. A központ immár 15 éve töretlen népszerűséggel fogadja az atomenergetika iránt érdeklődőket. A látogatóközpont fennállása alatt idén fogadta a legtöbb vendéget, 2010-ben 27 910 volt a látogatók száma.

Az előző évekhez hasonlóan idén is az előre bejelentkezett csoportok látogatása volt a legjellemzőbb, összesen 740 csoportnak mutatták be a csoportkísérők az atomerőművet. A 2009-ben megújult látogatóközpontnak köszönhetően az egyéni látogatók száma is növekszik, akik csoportkísérő nélkül is hasznos információkhoz juthatnak. Az érintőképernyős táblák, a panelhangosítások, valamint más interaktív eszközök segítségével sokkal élvezhetőbbé vált a kiállítás. Az általános iskolákból érkező csoportok száma nagyjából megegyezett a tavalyi év adatával. Mivel az üzemi területre lépés alsó korhatára 16 év, így ők azt nem kereshetik fel. Ehelyett a látogatóközpont tetején található kilátóból, valamint a látogatótérben lévő televízió élőképein keresztül nyerhetnek betekintést az üzemi területre. A szervezett csoportok döntő részét továbbra is a középiskolákból érkező diákok teszik ki. Egyre inkább gyakorlattá válik, hogy a középiskolák minden évben elhozzák a végzős tanítványaikat az erőműbe.



23


A felsőfokú oktatási intézmények is nagy előszeretettel jelentik be hallgatóikat az atomerőműbe szakmai tapasztalatszerzés céljából. Ezek a csoportok az alap látogatói útvonal (látogatóközpont kiállítása, 4-es blokki vezénylőtermi látogatófolyosó, turbinacsarnok és a reaktorcsarnoki látogatófolyosó) mellett gyakran egyéb programokat is igénybe vesznek. Megtekinthetik a hálózati vezénylő, a vízkivételi mű, a szimulátor központ, a Védett Vezetési Pont, a Tűzoltóság, a Karbantartó Gyakorló Központ valamint a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Nonprofit Kft. munkáját. Ezen programok egyre népszerűbbek a középiskolások körében is.




Növekvő tendenciát mutat a különböző cégektől, önkormányzati tűzoltóságoktól, rendvédelmi szervezetektől, önkormányzatoktól, egyesületektől érkező csoportok száma is. Korábbi évekhez képest növekszik az ország különböző területeiről érkező baráti társaságok érdeklődése, amely azt mutatja, hogy egyre több támogatója van az atomenergiának, és egyre többen szeretnének információt szerezni jövőnk energiájáról. Nyugdíjas csoportok látogatása is számottevő volt, akik a 11 emeletnyi lépcsőzés ellenére szívesen vállalták az üzemi területen lévő túrát is. Minden hónapban több külföldi csoport is meglátogatta atomerőművünket. Leginkább Dániából, Hollandiából és Oroszországból érkező középiskolások, egyetemisták fordultak meg nálunk. Azonban Csehországból, Franciaországból, Németországból és a szomszédos országokból sem ritka az érdeklődők érkezése. Idén is meghatározó szerepe volt a látogatóközpont EKT (erőmű körüli települések) nevű programjának, melynek keretében 23 középiskolás, 12 általános iskolás és 15 felnőtt csoport látogatását támogattuk. Az őszi félévben a Társadalmi Ellenőrző és Információs Társulásba tartozó településekről valamint Csongrád megye 3 városából fogadtunk diákokat. A támogatás a busz és az ebéd biztosításával valósult meg. A minden évben szeptember első hétvégéjén megrendezésre kerülő Nyílt és Családi Nap is megdöntötte a tavalyi létszámot, idén 2500 vendég vett részt a rendezvényen. A látogatóközpont idén is csatlakozott a Kulturális Örökség Napja nevezetű országos programhoz. Szeptember 18-án 10 és 12 órakor egy-egy órás tárlatvezetésen vett részt a több mint 100 érdeklődő. Kern Dóra



25

Ritkaságaink • J. S. Allen: Az atomenergia és a társadalom

Ritkaságaink A múzeum könyvtárában található J. S. Allen: Az atomenergia és a társadalom című brosúrája. Több szempontból is érdekes ez a periodika, először azért mert 1950-ben jelent meg Magyarországon, tehát az atomenergetika megjelenésének korai szakaszában. Érdekes kiadvány továbbá azért, mert szinte nyitánya a két világrendszer – a kapitalista és a szocialista – között elindult hidegháború hazai megnyilvánulásának. A könyvecske fő mondanivalója: addig amíg a Szovjetunióban békés célokra használják az atomenergiát – folyók szabályozásánál földrobbantásokra –, addig az Egyesült Államokban „ez az ipar a háborús tervek szolgálatában született és ma is katonai felhasználására helyezik a fő súlyt. Az új iparág militarizálásával hátráltatták az atomtudomány fejlődését.” Ennek a vélekedésnek az alátámasztására még Neumann János véleményét is idézik: „Igen sok tudósnak az a véleménye, hogy a háborús amerikai atomterv és a háború utáni atombomba-gyártási hisztéria nem fejlesztette, hanem hátráltatta az amerikai atomtudományt. Az 1946os atomenergia-törvény szenátusi bizottsága előtt is ezt a nézetet hangoztatta például Neumann, a princetoni egyetem tanára. Neumann professzor azt is kijelentette: nem lehet előre tudni, hogy öt vagy tíz esztendő múlva milyen új energiaforrásra bukkannak. Lehet – mondotta –, hogy a könnyűfémekkel folytatott kísérletek az urániumnál komolyabb eredményeket hoznak.” Végül még egy, a könyvből kiragadott vélemény: „Az atomtudomány az Egyesült Államokban nem egyéb hadifogolynál. Csak néha engedik ki a napfényre, de az őrök akkor is rajta tartják a szemüket.” ( James S. Allen: Az atomenergia és a társadalom, Budapest, Szikra Könyvkiadó, 1950.)



Az „Atomkorkép” kronológiája

Az „Atomkorkép” kronológiája Szabó Benjamin Atomkorkép című, közel 800 oldalas monográfiája hatalmas és szerteágazó információkat tartalmaz. Az adathalmazban történő kutatás megkön�nyítését szolgálja az eredmények időrendi és oldalszám szerinti felsorolása. Fekete Zoltán főiskolai hallgató szakmai gyakorlatát töltötte a Tájékoztató és Látogatóközpontban, és többek között ennek a munkának az elkészítését kapta feladatul. (Szerk.) Dátum 1885

Esemény Bláthy Ottó, Déri Miksa és Zipernowsky Károly bejegyzett szabadalma (a „transzformáció” megalkotásával megteremtették a villamosenergia-ipar fogalomkörébe tartozó átvitelágazat alapját). 1912 óta Az Egyesült Izzó és Villamossági Rt. tulajdonában az ajkai Csinger-völgyben egy ún. kiserőmű működött. 1920-as évek Nagy Zoltán születése (Erőmű Beruházási Vállalat létesítményi főmérnöke) közepe 1935-1946 Szabó Benjamin (Sz. B.) édesapja a Hoffherr-Schrantz-Clayton-Shuttleworth híres és elismert mezőgazdasági gépgyárában dolgozott mint lakatos. 1937-től Az Egyesült Izzó és Villamossági Rt. tulajdonában működött a világ első kripton gyára és egy nagy teljesítményű téglagyár. 1940 és 1965 Az országban a hazai tervezők nyolc db 100 MW-nál nagyobb hagyományos tüzelésű hőközött erőmű zöldmezős telephelyét határozták meg. 1940 Szerződést kötöttek az Ajkai Erőmű létesítésére. szeptembere 1942. 12. 02., Chicago, beindították a világ első atomreaktorát, szabályozott láncreakció, magyar tudó3 óra 53 perc sokkal. 1943 Az Ajkai Erőmű megkezdte öt korszerű, nagynyomású, kényszeráramlású kazánnal, két gőzszolgáltatást biztosító turbinával a termelést, kiszolgálva az ugyanekkor üzembe helyezett timföldgyárat és alumíniumkohót 1944. M. Szuhov (későbbi tervezőmérnök, a 800 MW-os atomerőmű konstruktőre) a II. világdecember háborúban hazánk területén tartózkodott. 1945 és 1956 Bogyiszlót elöntötte a jeges ár.


Oldal 740.

17. 342. 213214. 17. 92. 17. 6. 17.

42. 96.


27


8/6/1945 1946

Bevetették az első atombombát. Szabó Benjamin a négy polgári elvégzése után szakmát választott: ősztől egy mezőberényi kisiparosnál villanyszerelő inas, 5 év a szakmában. 6/15/1946 Első gőzvontatású vasúti szerelvény Pest és Vác között. 1948 Hajdú Elemér, mint a Dunántúli Villamossági Rt. ügyvezető igazgatója, maga is irányította az ajkai erőművet. 1948 Államosítás 1949-től Az Ajkai Erőmű a 120 kV-os hálózaton együttműködött a magyar villamosenergia-rendszerrel. 1950 és 1980 A megépült magyar atomerőművek között 1950 után Megindult az űrkutatás (XX. sz. második fele). Az atomerőműnél alkalmazott követelményrendszert, az azt kielégítő megoldásokat egyre inkább az űrkutatásnál alkalmazott módszerekből kellett átvenni (és nem a XX. század első harmadában kialakult erőmű-építési felfogásból). 1950 Sz. B.: baloldalhoz való csendes csatlakozás, ami Debrecenben a szakérettségin folytatószilveszterétől dott, nem kötelezettségből, hanem barátja és közvetlen környezete révén. 1950-62 Lévai András az Erőterv alapító igazgatója volt. 1951 Sz. B. Budapesten dolgozott, elérte a továbbtanulás vágya és lehetősége. 1951 Sz. B.-t egy munkatársa nyugatra csábította, ám ő nemet mondott. 3/1/1951 Megalapították az Országos Villamos Távvezeték Vállalatot (Ovit) (akkori bánya- és energiaügyi miniszter, korábbi jogelődök összevonásával). 4/1/1951 Megalapították a Villamos Erőműtervező és -szerelő Vállalatot (Vertesz) (első ötéves terv ideje), a Ganz Villamossági Művek és a Magyar Siemens Művek külső szerelési részlegeiből. 1951-től Sz. B. a műszaki egyetem esti tagozatán tanult majd – két hónappal később – egy évig a debreceni nappali bentlakásos szakérettségi iskolában ? 1952-től Sz. B. Budapest - Sas-hegy, egy év az Oleg Kosevoj Szovjet Ösztöndíjas Iskolában - szovjet ösztöndíjra jelölték 1953 Néhány hónappal ezután Sz. B. kiutazott a Szovjetunióba. 1953 Sz. B. az Ivanovó Energetikai Egyetemre került (2 év Ivanovóban). 1953 Az ENSZ-ben az Egyesült Államok meghirdette az „atom a békéért” című programot. 3/5/1953 Meghalt Sztálin. 1954 Húsvétkor Sz. B. négy napot töltött a Volga partján, szobatársa szüleinél, ahol közelebb került a szovjet emberek lelkivilágához.


64. 10. 64. 22. 73. 17. 586. 349.

26. 73. 10. 26. 740. 214. 10. 11. 12. 13. 64. 12. 43.



1954

Szovjetunió, Obnyinszk. A világ első hálózatra termelő kisteljesítményű atomerőműve. Amerika: vízre bocsátották az első atomreaktor-meghajtású tengeralattjárót. 1954 ősze Sz. B. visszament nyári szünetről a Szovjetunióba 1955 ősze Sz. B. harmadik évét a nagy múltú Bauman Egyetemből kivált Moszkvai Energetikai Egyetemen kezdte el (3 év Moszkvában). 1955 Létrehozták az Országos Atomenergia Bizottságot (OAB). 1955 A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának 4621/XII.15./1995. sz. határozata alapján határoztak az Országos Atomenergia Bizottság létesítéséről (1966. 12. 06.). 1956 Észak-Anglia: üzembe helyezték az első 200 MW egységteljesítményű gáz-grafitos reaktorblokkot. 1956 86 ország - köztük Magyarország - megalakította a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget. 1956 tavasza Sz. B. több mint egy hónapig feküdt egy moszkvai kórházban, sebesült katonák között. Ismerkedés. 1956-1980 A Nehézipari Minisztérium 24 éven át működött a jelölt ágazati összetételben 1957. január Sz. B. első téli szünete, mikor saját költségére télen is hazajöhetett. 1957 Shippingport. Megkezdte működését az első nyomottvizes reaktor. 1957 Budapesti Műszaki Egyetem (BME) -„Atomerőművek” című tantárgy. Másik három egyetemen szintén megkezdték a nukleáris technikai és az atomenergetikai képzést. 1958 Sz. B. odakerülésekor Ajkán nyolc kazánnal három elővételes gőzturbina üzemelt, és saját beruházásban épült a negyedik. 1958 Ajka II. kivitelezési munkái, Sz. B. megismerkedett az üzemelő erőművel és egy új erőmű felépítésével, üzembe helyezésével. 1958 Kijev. Sz. B. hat hetet töltött egy másik szobatársa szüleinél, diploma előtti gyakorlat a városban. Ismerkedés. 1958 végén Sz. B. 26 évesen friss villamosmérnöki diplomával az Ajkai Erőműben, és ezen keresztül a villamosenergia-iparágban dolgozott. 1959 Ajkát az Elnöki Tanács 1959-es határozatával várossá nyilvánították. 1959 Csillebérc, KFKI-ban üzembe helyezték az ország első 2 MW teljesítményű kísérleti reaktorát 1959 A kormány módosította az 1955. évi határozatot és átalakította az Országos Atomenergia Bizottságot.


64. 13. 14. 68. 82-84. 65. 69. 43. 72. 15. 65. 69. 17. 17. 43. 16. 16. 69. 69.


29


1959

Az Ajkai Erőmű építésénél Sz. B.-ék egy kis falfelület egyenetlenségét reklamálták (kivitelező válasza: a tűréshatár centikben mérhető; később az atomerőműnél már tizedekben, századokban mérték). 1960 Sz. B., felmerült az igazgatósági kinevezés, ám elutasította. 1960 Budapesti Műszaki Egyetem - megszervezték a hazánkban első szakmérnöki szakot az atomenergetika területén. 1960 és 1970 Háztartások villamosítottságának növekedése. 1960 (Sz. B.-vel) Üzembe helyezték az Ajka II. erőmű első 30 MW-os gépegységét. novembere 1960-tól Az atomenergia békés célú felhasználásával külön állandó bizottság foglalkozott (Szívós Károly irányításával magyar részről). 1960, 1970, Az energiahordozók hazai felhasználásán belül a szénféleségek részaránya: 1960 - 73,3%; 1975, 1980 1970 - 50,7%; előirányzat 1975 - 37-38% és 1980 - kevesebb mint 30%. Ugyanakkor a szénhidrogének részaránya előirányzat szerint 1960 és 1980 között 21,4%-ról 63-64%-ra nőtt. 1960-1970 Villamosenergia-igény növekedése, hazai építésű erőművek teljesítményének növekedése. 1960-1985 A várható villamosenergia- és csúcsteljesítmény-igények 1960-as évek Egyre határozottabban és sok oldalról alátámasztva felépült egy gazdasági koncepció, közepe melynek megvalósítása szépen haladt előre. 1960-as évek A nagyobb mértékű olajbehozatalra és a szegedi kőolaj- és földgázipari fejlesztésre épülő közepe szénhidrogénprogram jóval előbbre tartott, mint az atomerőmű-építés. 1960-as évek Az ekkor indult hazai szakmérnökképzésre jelentős számú munkatársat iskoláztak be a hőmásodik fele erőművektől, hogy az új vállalat megalakulása után átkerüljenek. 1960-as évek Az olyan szervezeteknek, melyek már az 1966-os egyezmény aláírása előtt is foglalkoztak vége e témakörrel (BME, KFKI, más kutatóintézetek), ekkorra megerősödött az atomenergetikai tevékenysége, nemzetközi kapcsolataik bővültek, új vizsgálatokba, kutatásokba kezdtek (a felső vezetés a módosítás aláírásával befejezettnek tekintette a hazai atomenergetikai programot). 1960-as Sz. B.-nak a hatvanas évektől kezdve végig, de különösen a nehéz 1981-82-es időszakban, évektől elsősorban emberi oldalról, nagy segítséget biztosított a Tolna megyei vezetés, illetve a megye különböző szervezetei, vezetői, egyszerű lakosai. 1960-as, A miniszterelnök mellett általában négy helyettes tevékenykedett, akik között a tárcák ope1970-es évek ratív feladatát felosztották 2/15/1961 Sz. B. 28 évesen megkapta az Ajkai Erőmű Vállalathoz az igazgatói kinevezést. 1961 Az erőmű lakótelepén mindössze egy-két dolgozónak volt személyautója.


587.

23. 69. 227. 19. 108109. 194.

227. 225. 115. 116. 107. 205.

660.

237. 20. 20.



1961

Sz. B. kinevezésekor Pap János volt a Veszprém Megyei Pártbizottság első titkára, majd ez évben belügyminiszter, helyére Bakos István került. 1961 Sz. B. 10 év után, családosan érte el azt a keresetet, amit 1951-ben szakmunkásként otthagyott. 1961 OAB megbízta a Központi Fizikai Kutatóintézetet, hogy állítsa össze az egyetemi tanreaktor létesítési feltételeit. 1961 Ajkai Erőmű: év végére 7 termelő gépegység, 163,2 MW összes elméleti beépített teljesítmény (hazai 9,8%-a). 1961-65 Statisztikai évkönyv. 1961 és 65 között a fejlett országokban az egy főre eső villamosenergia-fogyasztás 20-30%-kal nőtt, nálunk több mint 40%-kal. 1961-től Sz. B. ismeretei alapján: a Nehézipari Minisztérium direkt irányítási rendszere évről évre lazult, előtérbe került a szabályozórendszereken át történő irányítás. 1/30/1962 Politikai bizottság ülésén állást foglaltak Csenterics Sándor felmentésében, Lévai András kinevezésében és összesen 49 vezető további beosztására adtak elvi jóváhagyást. 2/14/1962 Éjszaka halálos munkahelyi baleset. Az író önhibáján kívül történt, ám kritikus pillanatként élte meg - felmerült, hogy szabad-e tovább folytatnia 1962 Ajkai Erőmű: minden gépegység termelésével az éves villamosenergia-termelés meghaladta az 1 milliárd kilowattórát (hazai 11,9%-a). 1962-től Lévai András tanszékvezető tanár a villamosenergia-iparág miniszterhelyettese is volt. 1962-1987 Schiller János 25 éven keresztül az iparág emberséges, egyszerű vezetője, az MVM Tröszt vezérigazgatója volt. Sz. B.-vel sokban kapcsolódtak egymáshoz. 1963 Sz. B. a Központi Bizottság javaslatára az ipari osztályra megy dolgozni mint villamosenergia-ipari összefogó referens. 1963-tól A tulajdonos (a Magyar Állam) megbízásából az egységes iparágat (termelés, elosztás, átvitel) a Magyar Villamos Művek Tröszt irányította. 1963. február Ajkán megszületett a kislányuk, Sz. B.-nek a városi tanácsban végrehajtó bizottsági tagnak való kinevezése napján. 1963 tavasza Fock Jenő, az iparért felelős miniszterelnök-helyettes és Szurdi István, az MSZMP Központi Bizottság ipari osztály vezetője két napot töltött az ajkai iparmedencében. 1963 ősze Sz. B. Az új munkahely miatt Budapestre költözött a család. 1963-1978 Magyarországon az üzembe helyezett nagy erőművi blokkok 75%-a szénhidrogéntüzelőanyag-bázison valósult meg.


21. 28. 69-70. 20. 71. 72. 32. 22. 20. 70. 107108. 24. 740. 24. 24. 25. 223.


31


1964

1964 1964

1964 1964 7/1/1964 7/27/1964 9/14/1964

9/22/1964 10/15/1964

1964.07.22 és 23. 1965

1965

1965. január

Munkatervekben a kiemelt nagy iparcsoportok helyzetének, fejlesztésének megtárgyalása, a III. és IV. ötéves terv (1966-75) főbb irányzatainak meghatározása szerepelt. A tárgyalás időpontja: 1964 szeptembere. Az energiaiparra vonatkozó előterjesztést az Ipari Osztálynak kellett elkészítenie, ezen belül a feladat elvégzése, a téma összefogása Sz. B. feladata (több hónapos munka, ismeretszerzés). Üzembe helyezték a novovoronyezsi atomerőmű 210 MW-os blokkját - a szovjet fejlesztés második vonala (nyomottvizes reaktorcsalád első ipari méretű, szovjet tervezésű blokk). Megrendezték az Idegenforgalmi Írók és Újságírók Nemzetközi Szövetsége 1967. évi kongresszusát és a Sportújságírók Nemzetközi Szervezete által 1965-ben tartandó kongresszust Budapesten (napirendi pontok). Elhunyt Szilárd Leó. III. Genfi Nemzetközi Atomenergia Konferencia Szovjet-Magyar Együttműködési Bizottság ülése Ajtai Miklós Országos Tervhivatal elnök tájékoztatója és jelentése a szovjet-magyar tárgyalásokról, Bjelojarszki Atomerőműben tett látogatásról Nyers Rezső vezette Államgazdasági Bizottság értekezlete Sz. B.-vel: vegyipar és energiaipar fejlesztésére készített jelentés, annak jóváhagyása. Az atomerőmű építésére tett utalás magán az ülésen kedvező hangsúlyt kapott. A Politikai Bizottság az előterjesztést és a határozati javaslatot változtatás nélkül elfogadta (hazai atomerőmű építése). E napon összesen 15 napirend volt. Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese, levélben felvetette M. Petroszjáncnak, a szovjet atomenergia békés felhasználásával foglalkozó állami bizottság elnökének, az ország szempontjából az atomenergia felhasználásának fontosságát, és meghívta az elnököt Magyarországra. A Szovjetunióban tárgyalt a magyar delegáció. A küldöttség 4 tagja, Apró vezetésével, megtekintette a bjelojarszki atomerőművet (a látogatást az Állami Bizottság szervezte). Tervek: Novovoronyezs, 2. blokk, 360 MW-tal. 1971-72-ben 3. és 4. blokk (400 MW). Nem hivatalos kiszivárgásból: Németország 800 MW-os atomerőmű építése (első blokk 1973tól) stb. Tervezet szerint 1973-75 között az atomerőmű jelentette volna a legkedvezőbb villamosenergia-termelési lehetőséget. Az első atomerőmű hazánkban - előzetes becslés alapján - 1973-1975 között léphetett volna üzembe. KGST Atomenergia Állandó Bizottság ülésén a szovjet delegáció egy tanulmányi terv elkészítését vállalata.


29.

33. 58.

121. 222. 52. 30. 30.

30. 32.

53. 33.

35.

33.



1965. szeptember 1965. november 12/21/1965

12/29/1965

1965-69 1966 1966

2/17/1966 1966.02.2426. 1966.05.04 és 05.12. 5/5/1966

5/12/1966 1966 nyara

„Rövidített tervfeladat” átadása (Szovjetunió Állami Atomenergia Bizottsága) egy 2x400 MW-os villamos teljesítményű ikerblokkos nyomottvizes atomerőmű építésére. Tbiliszi. A szovjetek által átadott ún. „rövidített tervfeladatot” az állandó bizottság ülésén megvalósításra alkalmasnak ítélték a tagországok. Magyarország is bejelentette érdekeltségét. Politikai Bizottság - „Különfélék” napirend - megtárgyalta a 800 MW villamos teljesítőképességű szovjet atomerőmű rövidített tervdokumentációjáról, valamint a KGST Atomenergia Állandó Bizottság üléséről szóló tájékoztatót, és állást foglalt. A nehézipari miniszter tájékoztatót tartott a kormánynak a IV. ötéves terv (1971-75) erőmű-építési programjára vonatkozó elgondolásokról: 1974 környékén jöhetett volna szóba a 800 MW-os atomerőmű üzembe helyezése. Az 1965-69 évi világpiaci árak alapján kialakuló nyersanyag árak elfogadása jelentős veszteséget eredményezett a KGST-ben A magyar kormány levelet írt a szovjet kormánynak, 1966. 01. 07.: igény egy kétblokkos 800 MW-os atomerőműre. Javasolt megbeszélés: 1966. 1-2. hónapja. Lipták László (Moszkvai Egyetem atomerőműves szakán végzett kiváló képességű mérnök) belépett az Erőtervbe. A szakma kiemelkedő egyénisége volt, 1980 februárjában rablógyilkosság áldozatául esett. Ülés. A kormány konkrétabb határozatot hozott az atomerőmű-létesítésre (Minisztertanács - IV. /1971-75/ ötéves terv erőmű-építési programja). KGST-szakértői megbeszélés Ajtai Miklós, OT-elnök, előterjesztést fogalmazott meg a kormánynak. Május 12-e: tárgyalás és elfogadás (állásfoglalás az atomerőműre vonatkozó egyezmény mielőbbi megkötésére). Országos Tervhivatal által megfogalmazott állásfoglalás az 1966. 05. 12-én tárgyalt kormány-előterjesztésben a Sebestyén János által akkor is felvetett ellenvetésre (e szerint a szovjet szénhidrogén-behozatal ütemét fékezheti egy csupán villamosenergia-termelésre használható energiahordozó (feldolgozott urán) importja. Megtárgyalták és elfogadták az kormány-előterjesztést (05. 04.). Az Erőterv megbízta a Városépítési Tervező Intézetet (Váti) a telephelyeket vizsgáló tanulmány előkészítésével.


33. és 59. 33.

35.

37.

230. 36. 106.

38. és 59. 60. 38.

115116.

59. 97.


33


6/23/1966

1966. július 7/5/1966

7/11/1966 7/14/1966 1966. augusztus 1966. augusztus 10/27/1966 11/17/1966

1966.11.28. és 12.03. között 12/1/1966

12/16/1966

A hivatalos kétoldalú államközi tárgyalások előtt nem hivatalos megbeszélés történt a Szovjet Energetikai és Villamosítási Minisztérium és a Nehézipari Minisztérium között. Mi szerintünk az atomerőmű generáltervezői feladatra tartott igényt, a szovjetek ezt elutasították. Moszkva, hivatalos kormányszintű tárgyalás történt Sz. B.-vel. A négy telephelyi változat oroszra fordított dokumentációját a moszkvai kormányszintű megbeszélések alatt Lévai András átadta a szovjet energetikai és villamosítási minisztérium képviselőjének. Levél Kállai Gyulának Kormányülés, jegyzőkönyv: Ajtai Miklós szóban tett jelentést a tárgyalás eredményéről. Az Erőterv mérnökei és a moszkvai tervezők külön konzultáción megállapodtak a főbb kritériumokban (Lévai A. külön megállapodása alapján, még az államközi egyezmény aláírása előtt). Moszkvai konzultáció

71.

39-40. 95.

46. 45. 92.

95.

A Politikai Bizottság állást foglalt a kért hitelre (Koszigin miniszterelnök válasza Kállai Gyula 49. miniszterelnök levelére). 3397. számú határozat: Apró Antal m.e.-helyettes felhatalmazást kapott (mint a kiküldött 50. delegáció vezetője): a delegáció tagjainak kiválasztása, megállapodás a szovjet féllel a tárgyalás helyéről, idejéről, az atomerőmű létesítésével kapcsolatos tárgyalások befejezéséről és a kétoldalú egyezmény aláírásáról. MSZMP Központi Bizottság - IX. kongresszus 47.

Karácsony előtt szovjet delegáció érkezett Novikov szovjet miniszterelnök-helyettes vezeté- 50. sével, és megbeszélést tartottak. Karácsony másnapján közös helyszíni terepszemlét tartottak (a magyar vezetők által leginkább preferált Bogyiszlói helyszín, majd Paks megnézése) (Sz. B.-vel). Az adott évben előforduló legnagyobb fogyasztás. 71.




12/24/1966

12/28/1966 12/31/1966

ELŐTERJESZTÉS A SZOVJET KŐOLAJIMPORT 1970 UTÁNI NÖVELÉSÉRŐL: ELŐZMÉNYEK: az elmúlt évben a szovjetek kihangsúlyozták a KGST-országok nyersanyagszükségeltének kielégítésével kapcsolatos belső problémáikat, és felvetették, hogy az 1970 utáni szállítások növelése érdekében egyes alapvető nyersanyagok kitermelésével kapcsolatos beruházási költségek fedezésében a baráti országok közvetlenül (hitelnyújtással) vegyenek részt. Csehszlovákia 1966 szeptemberében kormányközi megállapodást kötött az Szovjetunióval, kőolajimportjának 1970 és 1975 közötti 5 millió tonnás növeléséről. Cssz. 1967-1974 években 500 millió rubel hitelt adott a Szovjetuniónak, melynek keretében különböző kohászati berendezéseket, acélcsöveket és fogyasztási cikkeket szállításában egyeztek meg. A Szovjetunió által megjelölt további 12 nyersanyagból Csehszlovákia 1970 után nem kívánta importját lényegesen növelni. A Szovjetunió a fenti nyersanyagok szállításának 1970 utáni növeléséért Bulgáriától nem kért hitelnyújtást (a bolgár export miatt). MAGYAR-SZOVJET MEGBESZÉLÉSEK: 1966 júniusában Ajtai megbeszélést folytatott Bajakovval, a Szovjetunió Tervbizottsága elnökével, Magyarország 1970 utáni nyersanyagszükségletének fedezéséről: mely alapján a szovjetek által megjelölt nyersanyag 1970 utáni szállításának növelése érdekében hitelnyújtás a Szovjetuniónak, a hitelnyújtásnak 1971-től kezdődő része összefüggött a Szovjetunió felé esedékes hiteltörlesztési kötelezettségeink prolongálásával. A Szovjetunió hitelnyújtás esetén már 1971-től vállalt volna arányos mennyiségű kőolajszállítást és biztosította volna az 1975. évi szintnek megfelelő kőolajmennyiség 1990-ig történő szállítását. HATÁROZATI JAVASLAT: A Gazdasági Bizottság a népgazdaság 1971-1975. évi energiaszükségleteinek biztosítása érdekében elhatározta, hogy folytatni kell a tárgyalásokat a Szovjetunió illetékes szerveivel 2,5 millió tonna kőolajimport-többlet 1975. évi szállítása céljából. A többletimport megszerzése érdekében 1970-ig mintegy 90-100 millió rubel pótlólagos áruszállítást vállaljunk hitelbe, vagy úgy, hogy 1971-75 években esedékes polgári áruhitel visszafizetési kötelezettségünket ilyen mértékben hozzuk előre. 1970 utáni kötelezettségeink teljesítése formájáról később kell dönteni. Ünnepélyes keretek között megtörtént az egyezmény aláírása (egyéb dokumentumokkal). A magyar együttműködő villamosenergia-rendszer erőműveinek elméletileg beépített összes teljesítménye 2087 MW volt.


164172.

50. 93.


35


1966-1990

1966-67 1967-ig 1967 1967 1967 1967 1967 1967

1967

Jó összefoglalás a könyvben. 1966: a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió Együttműködési megállapodást kötött az atomerőmű megépítésére (880 MW-os erőmű 197577 között). 1974: módosulás (4x440 MW-os erőmű), melyre 1980-81 és 1983-84-es üzembehelyezési határidőt tűztek ki célul. 1969: “első kapavágás”. 1970: építési halasztás. 1972-73: újrakezdés. 1976: elkészült az első beruházási terv (beruházási javaslat), az első áramtermelés időpontjára 1980-at jelölték meg. 1979. január: az első ütem (880 MW) technológiai berendezéseinek szállítási szerződését kötötték meg (új, 1983-as beruházási terv). 1985: határozat az újabb beruházási terv elkészítéséről (1986: jóváhagyás). Az 1760 MW-os erőmű teljes technológiai kiépítése a 4. blokk 1987. 11. 1-jei üzemi géppé nyilvánításával befejeződött, majd a beruházást 1990-ben pénzügyileg is lezárták. A megvalósított létesítmény megfelelt az 1986-ban, módosítás alapján véglegesített beruházási javaslatban foglaltaknak. (A lezáráskor befejezetlen volt az 1986-ban elhatározott “biztonságnövelő intézkedések” beruházása stb.) A kezdetektől 1985-ig az Erbe (Erőmű Beruházási Vállalat) végezte a beruházás irányítását, majd az ipari miniszter intézkedése alapján 1985 augusztusától folyamatos átvétellel a PAV. A paksi atomerőmű négy blokkjának összefoglaló üzembehelyezési adatai: 1981-1987. Néhány adat a beruházás költségtervezési munkájára: az 1986-os beruházási terv költségterve több mint 2500 becslési tételt tartalmazott stb. 1-4. blokk beruházáskifizetések (1972-1990), 1760 MW atomerőmű, Paks beruházáskifizetések (1972-1990), paksi atomerőmű 1760 MW nagyberuházás pénzügyi készültségi görbéi (1972-1990). Szabó Ferenc, mint főosztályvezető, a reaktor kutatócsoportjával együtt lelkesen támogatta az atomerőmű hazai építésének gondolatát. A VÁB keretében négy állandó munkacsoport (szekció) működött. Egyesült Államok. Az Atomenergia Bizottság kiegészítette az 1962-ben Kennedy elnöknek adott jelentést. 1967-ben és még kb. egy évig ágazati jellegű felépítés volt a Nehézipari Minisztériumban. Bécs. Szimpóziumot tartottak a telephely megválasztásáról (Sz. B.-vel). Az egyes országok álláspontjai messze estek egymástól. Jegyzőkönyv az Erőmű és Hálózattervező Vállalat Zsűrijének 1967. 02. 16-i üléséről.

735739.

69. 108. 67.

74. 92 és 109. 100101. Létrehozták az ötödik, “atomerőműves”VÁB-szekciót, melyet magyar részről 1967 és 1983 108. között Sz. B. vezetett. Konszenzus történt a felső vezetői körökben a villamosenergia-termelés előirányozásáról 114. 1971 és 1975 között (1967 decemberében a Gazdasági Bizottság ezeket a számokat fogadta el). Telephely-kiválasztási vita 276.




1967 1967. 01. 01-től 1967. 01. 01-től 1/10/1967 1/12/1967 1/12/1967 1967 eleje

1967 első hónapjai 1967. január

Tűzeset volt a Dunamenti Erőműben. Sz. B. érvényes megbízás kapott.

648. 49.

Sz. B. fogta össze az egész létesítési munkát.

50.

MSZMP Politikai Bizottsága két nappal a kormányülés előtt jóváhagyta az első magyar atomerőmű építését, a megkötött egyezmény alapján. Kormányhatározat. Az egyezményt (12.28.) feladattá emelik (ekkor az alapvetően fontos kérdésekben az ágazati miniszter felelt). A kormány felhatalmazta a nehézipari minisztert, hogy hajtsa végre az atomerőmű építésével összefüggő feladatokat. A kormány javaslatára az Országos Tervhivatalban egy külön bizottságot bíztak meg Pest, Somogy, Zala és Tolna megye fejlesztésének vizsgálatával, és ebbe bele illett a VÁTI által javasolt ipari centrum létrehozása. Pontosították, hogy ki kinek a partnere.

72.

1967/5 sz. miniszteri utasítás történt “A Magyarországon létesítendő atomerőmű-beruházás miniszteri megbízottjának fő feladatai és hatásköréről”. 1967. január Sz. B.-t megkereste a minisztériumban a szovjet szakértők vezetője és tájékoztatta a munközepe kák menetéről. Árvízbiztonságilag az ő javaslatuk határozottan Paks mellett volt. 2/9/1967 Ajtai levele Aprónak, mely a szovjet kőolajimport növelését célzó előterjesztésről szólt. 2/16/1967 Iparági zsűrit hívtak össze. A két szakértői csoport a paksi telephelyet terjesztette elő. 1967. február Ajtai Miklós az Országos Tervhivatal vezetőjének kezdeményezésére a szovjet kőolajimport növelése érdekében megbeszélést tartott Fock Jenőnél, az újonnan kinevezett miniszterelnöknél. 3/15/1967 Az Erőmű Beruházási Vállalat igazgatója április 12-re, 36 meghívott szervezet részvételével, helyszíni szemlét hirdetett meg Paksra. 4/1/1967 Svájc, Neue Zürcher Zeitung. Cikk jelent meg az atomenergiáról. 4/2/1967 A nehézipari miniszter aláírta az ún. célokmányt, amely a beruházás jelenleg ismert legfontosabb adatait tartalmazta, a kormány által várhatóan 1969-ben jóváhagyott beruházási javaslatig. 1967. május A VÁTI-tanulmány készítői nem akartak a telephely választásába belenyugodni, és a Nehézipari Minisztérium döntése után egy 27 oldalas tanulmányt készítettek a bogyiszlói telephely elsődlegességének igazolására.


71. 131. 98.

103. 75-78. 96. 163. 96. 122.

98. 67-68. 98.

98.


37


1967 második fele 1967.06.03. és 22. között 8/30/1967

8/30/1967 8/30/1967 8/31/1967 1967-68 1967-68 1967, 1968, 1973 1967-87 1968 eleje

1968 1968 1968 1968

Erőterv: Létrehozták az Atomerőmű Főosztályt.

105.

Moszkva. Egyeztették az Erőterv által készített műszaki feladattervet.

104.

Az MSZMP Nyers Rezső vezette Gazdaságpolitikai Bizottsága (GPB) azt az előterjesztést tárgyalta, melyet az Országos Tervhivatalt készített, a III. ötéves terv (1966-70) 1968-70. évekre vonatkozó beruházási előirányzatainak felülvizsgálatára. Előterjesztés. 1967-70. évi kezdés a hőerőműnél. Javaslatuk az atomerőmű megépítését 1970-ig nem tette lehetővé. Előterjesztés 9. sz. melléklete. 1968-70 években el nem kezdhető egyedi nagyberuházások összefoglaló lapja. Sz. B. és Szili Géza kíséretében Nyeporozsnij először látogatott az atomerőmű frissen kijelölt telephelyére. (Az 1966-ban megkötött egyezmény után) Az elhalasztást fontolgatták. Az egyes szaktárcák feladatait több kormányhatározat írta elő (ellentmondásos jogi helyzet). Tanulmányutak (nemzetközi kitekintés) (Sz. B.-vel): 1967 - Bécs (szimpózium az atomerőmű telephelyének megválasztásához), 1968 - Franciaország, 1973 - NSZK. Az Atomerőmű Főosztály (AF) vezetője Szívós Károly (KFKI-ból), aki a befejezésig fogta össze sikeresen a nukleáris objektum tervezését. A hazai villamosenergia-igények kielégítésének mikéntje 1972-ig eldöntve. (1973-75 között a Dunamenti Erőmű bővítésének javaslata, 1970-re előirányzott 625 MW-ról 1975-re 815 MW-ra. Ezzel szemben az OT a szovjet villamosenergia-importot javasolta tovább bővíteni, 1975-re 1300 MW-ra. Gond a beruházási források előteremtésével, melyet növelt az, hogy a jelentős többletberuházás eredménye csak a tervidőszak végén, 1975 után jelentkezett volna). Bjelojarszk. A Villamosenergia-ipari Állandó Bizottság (VÁB) 5. szekciójának egyik ülése, magyar delegációval történt. 1965-ben átadott tervfeladat adataihoz képest változások történtek, melyet 1969 októberében hivatalosan is megerősítettek. Az Erőmű Beruházási Vállalat vezetése Tápai József létesítményi főmérnököt jelölte ki a teljes beruházási gépezet irányításának szervezésére. Sz. B.-ék arról döntöttek, hogy a 880 MW-os erőmű esetében a végleges üzemviteli lakótelep Szekszárdon épüljön meg.

122.


123. 124. 286. 116. 574. 109. 105. 115.

111. 138. 143. 275.



2/10/1968

Párdi Imre feljegyzése az atomerőmű építésének elhalasztásáról: 1971-1975 évek ötéves 179népgazdasági tervének koncepcióját előkészítő munkálatoknál megkülönböztetett figyel- 190. met fordítanak az energetikai ágazatok fejlesztési programjának kialakítására. A számítások azt mutatják, hogy 1975-ben a népgazdaság villamosenergia-szükséglete kb. 25,5 milliárd kWh lesz. Ehhez az országos villamosenergia-kooperáció teljesítményét az 1969. évi 2700 MW-ról 4300 MW-ra kell növelni. Az épülő Gyöngyösi Hőerőmű első négy gépegységének összesen 600 MW kapacitásából 400 MW 1970 után lép be. További 200 MW-os bővítés 1973-as üzembe helyezéssel. A szovjet villamosenergia-importot 1971-től növelni kell. A felsorolt célkitűzésekkel a népgazdaság villamosenergia-szükséglete 1973-ig kielégíthető. A közeli hónapokban kell előkészíteni és eldönteni, hogy milyen intézkedések szükségesek az 1973 utáni villamosenergia-szükségletek maradéktalan kielégítése érdekében. 1969. március: az előkészítés alatt álló erőmű-beruházási javaslatok tárgyalása. 1974-1977. közötti villamosenergia-szükségletek kielégítésére megoldások: 800 MW-os erőmű létesítése, erőműbázisunk szénhidrogén-tüzelésű hőerőművel való fejlesztése, villamosenergia-import növelése.1965. szeptember: A Szovjetunió átadta a 800 MW-os atomerőmű rövidített tervfeladatát a KGST keretében (az 1970-re előirányzott tüzelőanyag-energiafelhasználással szemben addigra kisebb szükséglet, Szovjetunióból 1975-re biztosított kőolajimportból 1970-hez képest 2,5 millió tonnás növelési lehetősége, 1975-től 1 milliárd m3 induló mennyiséggel Szovjetunióból földgázimport állhat rendelkezésre.



39


3/25/1968

1968. május

MEGGONDOLÁSOK: 1976-1977-ben atomerőmű helyett szénhidrogén-tüzelésű erőművel villamosenergia-szükségletek kielégítése. 1971-1975: gazdasági együttműködés. 1970-ig szerződésileg rögzített villamosenergia-importnak növelése egy konzultáción került tárgyalásra. 1971-től import növelése (a távvezetékek teljes leterhelése), A kritikus 1969-1972 közötti időszakban a villamosenergia-import növelése enyhítené a beruházási feszültségeket az erőműépítés mérséklése folytán. 1970. évi 18%-kal szemben kb. 24%-ra nőne: műszaki kockázat a szakkörök szerint (ellenzés). ALTERNATÍVÁK: A: villamosenergia-behozatal csak az 1970-ben rendelkezésre álló terhelhetőség mértékében növekszik. Duna Menti Hőerőmű. Ötéves terv első évei (1976-77) növekvő szükségletét a 800 MW-os atomerőmű biztosítja. B. 1975 utáni szükségletekhez atomerőmű helyett 800 MW-os szénhidrogén-tüzelésű erőmű épül 1972. évi beruházáskezdéssel és 1976-77 években 400-400 MW kapacitásbelépéssel. C. Szovjetunióból 1973-1974. években villamosenergia-behozatal nő stb., atomerőmű 1976 elején kerül üzembe. D. Gyöngyösi Erőmű belépése (1973-74) után szovjet villamosenergia-import nő stb. GAZDASÁGPOLITIKAI ÉRTÉKELÉS: Villamosenergia-iparnak az ipar beruházásaiból való részesedése csökkenő: 1961-1965 között 13,8%, 1966-1970 között 12,4%. Ezzel szemben az ismertetett változatok 1971-1975. években jelentkező beruházási szükséglete az ipari beruházások százalékában a következő: stb. 1971-1975 közötti legjelentősebb koncentrált fejlesztési célkitűzések: stb. ÖSSZEFOGLALÁS: A villamosenergia-szükséglet azonos szintű kielégítéséhez 1969-75 között több milliárd Ft-tal kisebb beruházási szükséglet jelentkezik. A villamosenergia-import 1973-1974. évben való növelése – amennyiben annak árát kellő mértékben csökkenteni lehet –, az 1969-72. években kisebb beruházási terhelést eredményez, mint a hazai kapacitás létesítése. “Javaslat az 1969-1970. évi évi beruházási előirányzatokra” címmel a Gazdaságpolitikai Bi- 125. zottság újabb előterjesztést tárgyalt. (Megállapították, hogy a beruházások 1967. évi felgyorsult növekedésének folyamata következményeiben anyagi hátrányokkal járna.) Az előzetes terveknek megfelelően a nehézipari miniszter a Gazdasági Bizottság részére 125. előterjesztést nyújtott be (az atomerőművel kapcsolatosan végzett eddigi munkák, szükséges központi intézkedések).




1968. május

1968. június

6/10/1968

6/28/1968 8/28/1968

A gazdasági miniszter előterjesztésének második fejezete: A magyar félnek 1968. decemberig jóvá kell hagynia a műszaki tervet, ha ez nem történik meg, úgy ettől függetlenül a szovjet fél 1969. 01. 01-jétől folytatja a kiviteli tervek készítését, a határidő tartása miatt. + A beruházási javaslatot 1969 első negyedévében lehet jóváhagyni. Így már most szükséges engedélyezni, elkezdeni az 1969-70-es évekre előirányzott kiviteli munkák tervdokumentációinak készítését. + 1969-ben a hűtővízcsatorna építésével összefüggő területfeltöltési, előkészítő munkák megkezdése. Ennek alapján 1970-re biztosítani lehet a felvonulási munkák nagy részének elvégzését, 1971 első felében pedig a főépület építésének megkezdését. 1975. IV. negyedév: párhuzamos kapcsolás. Az 1969-ben megkezdeni kívánt terület-előkészítő munkákhoz még ez évben (1968) ki kell jelölni az atomerőmű építésének generálkivitelező vállalatait. 1968: a területi kisajátítások előkészítésének megkezdése. A végleges specifikációt, a szovjet szállítási javaslatot a műszaki tervvel együtt 1968 júliusában kapták meg. Az atomerőmű üzembe helyezés 1975-ben biztosítható. Kiss Árpád (OMFB-elnök) levele Tímár Mátyásnak (GB-elnök): az atomerőmű terület-előkészítő és partbiztosítási munkáinak 1969. év eleji kezdése és az arra való felkészülés a beruházási javaslat jóváhagyása előtt - indokolt, mert e nélkül a Kormányközi Egyezményben rögzített 1970-71. évi munkák nem végezhetők el. 1969. évre szükségszerűen előirányzandó munkák fedezetének értéke mintegy 70-100 millió forint nagyságú. A Gazdasági Bizottság 10.145/1968. sz. határozata. 1969. I. negyedév végéig a létesítmény beruházási javaslatát a GB. elé kell terjeszteni (határidő: 1969. 03. 31.), 1969-70. évekre előirányzott munkák kiviteli tervdokumentációinak elkészítése, 1968. 07. 15-ig megvizsgálni, hogy indokolt-e a területrendezési munkák 1969. évben történő megkezdése, 1968. 09. 30-ig az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium jelölje ki a magas- és mélyépítési munkák generálkivitelezőit. Az MSZMP KB Gazdaságpolitikai Bizottsága megtárgyalta a NIM, az OT és az OMFB közös előterjesztése alapján, a népgazdasági energiahelyzetéről szóló jelentést. Sz. B. Lévárdi Ferenc miniszter számára készült feljegyzése: 1968. 07. 31-ig a magyar fél megkapta a szovjet műszaki tervet. A megvédésre 1968. 12. 1-30. között kerül sor. Cél, hogy a szovjetek az általuk vállalt kivitelezési tervezést 1969 elején megkezdje és az erre vonatkozó szerződést 1969 januárjában aláírják. Az 1968 decemberében előirányzott szállításmegosztásra vonatkozó megállapodást előzetesen meg kell kötni, néhány berendezésre 1969 elején árat közölnek. Az atomerőmű Beruházási Titkársága az Erbével együtt 1968. október hó végére konkrét, a teljes atomerőműre kiterjedő szállításmegosztási javaslatot készít.1969: a magyar szakemberek szovjet atomerőműben való betanulási programja. 1969-es évre előirányzott előkészítő földmunkák megkezdésére vonatkozóan az intézkedést megtették.


126128.

173.

129130.

133. 134137.


41


10/3/1968 10/18/1968

10/22/1968

1968.10.22. és 28. között 10/25/1968

1968. december eleje 1968. december

A 10.180/1968. sz. határozatával a GB. is döntést hozott az 1969-70. években indítható beruházásokról, melyek között az atomerőmű nem szerepelt. Lévárdi Ferenc úti jelentése Apró Antalnak: Tájékoztató a Szovjetunióban járt villamosenergia-ipari delegáció látogatásáról (1968. 10. 02. és 12. között): A Szovjetunió kész 1970-75 között a magyar villamosenergiaimport-igényeket kielégíteni. A szállítások teljesítéséhez a létesítmények építését 1969 elején meg kell kezdeni. Novovoronyezsi Atomerőmű: az első reaktor 1964 óta üzemben van, az első 440 MW-os reaktor indítása 1971 elejére várható. Ukrajnai gerincvezeték: 1969-ben kezdik megépíteni, és nyugati végpontjának üzembe helyezését 1975-re tervezik. A Kormányközi Bizottság határozata: Tudomásul vették, hogy a magyar szervezetek 1968. 10. 31-ig átadják a paksi atomerőmű szovjet szervezetek által kidolgozott műszaki tervére vonatkozó szakvéleményüket. 1968 decemberében a magyar szervezetek a szovjet szakértők részvételével megvizsgálják a paksi atomerőmű műszaki tervét és határozatot hoznak ennek jóváhagyására; illetve a magyar és szovjet szervezetek javaslatokat készítenek elő a paksi atomerőmű kiviteli tervezésének és a berendezések szállításának megosztására. 1969-ben a magyar és szovjet szervezetek kölcsönösen összehangolják a nagyméretű, súlyos berendezés dunai szállításának sémáját, közvetlenül a paksi atomerőmű területére. 1969 novemberében és decemberében a magyar és szovjet külkereskedelmi szervek együttes, előzetes tárgyalásokat tartsanak a paksi atomerőmű Szovjetunióból történő szállításra javasolt berendezéseinek, a szovjet szervezetek szolgáltatásai költségeinek meghatározására vonatkozóan és végezzék el a szerződések megkötéséhez szükséges előkészítő munkákat. Magyarországon tartotta VII. ülését a Magyar-Szovjet Kormányközi Bizottság: a két ország 1971-1975. évi népgazdasági tervének koordinációja,az 1969-1970. évi külkereskedelmi szerzQdéskötések menetének egyeztetése stb. Sz. B. feljegyzése Lévárdi Ferenc miniszternek: 1968. 10. 22-én, kedden került megtárgyalásra a paksi atomerőmű eddigi munkáinak és soron következő feladatainak értékelése. 1969. év elején részletes javaslatot adnak a kiégett fűtőelemek témájában. 1968-ban konzultációs jellegű ártárgyalásokra gondolt a szovjet fél az ár-meghatározással kapcsolatban. A berendezések szállítása kb. 1972. év végén indul meg, így nehéz elképzelni, hogy 1969. év vége előtt kialakuljon a végleges ár. Az MSZMP központi apparátusa hivatalosan és intenzívebben beavatkozott a vitába: Szili Géza miniszterhelyettestől Bálint József, a Gazdaságpolitikai Osztály vezetője részére egy írásos anyagot kértek be az atomerőműről. Sz. B.-ék elfogadták a szovjet tervezők által korábban leszállított műszaki tervet.


131. 174178.

142.

138.

139141.

143.

143.



1968 óta

A hazai gyártó vállalatokkal vita folyt az ún. szekunder köri főberendezések, a turbinagenerátor gépcsoportok szállításáról (1974-hez képest ?). 1969 Kialakult a titkárság maximális nyolcfős létszáma. 1969 Szabó József volt a Szovjetunióban atomerőműves szakot végzettek közül az első fiatal mérnök. 16 évig igazgató, négy évig vezérigazgató volt. 1969 A miniszterelnök-helyettes a nehézipari miniszter tudta nélkül küldte el a szovjeteknek a lemondó levelet, annak ellenére, hogy az 1967. 01. 12-i kormányhatározat az egyezményben foglaltak végrehajtását konkrétan rá bízta. 1969 Az atomerőmű építése mellett és ellen több magánkezdeményezésű levél és újságcikk is napvilágot látott. 1969 A Finn Köztársaság elhatározta, hogy a már 1967-ben kijelölt loviisai telephelyen két darab 440 MW-os víz-vizes típusú szovjet szállítású reaktoros atomerőművet épít. 1969 Az ország utolsó községe is villamosításra került. 1969. január Az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület (ETE) keretében atomerőművet népszerűsítő szimpóziumot szerveztek Sz. B.-ék, amin Fjodor Jákovlevics Ovcsenyikov, a novovoronyezsi atomerőmű igazgatója is előadást . 1969 eleje Sz. B.-ék megkötötték a kiviteli tervezési szerződést. Megindultak az előkészületek a hideg vizes csatorna kikotrására és az építési földfeltöltési munkáira a kivitelezői szerződések megkötésével és befogadásával. 1969 eleje Előzetes tárgyalás a szovjet féllel a komplett technológiai berendezések és a teljes első utántöltet áráról. 1969 első fele Megkezdődtek a kivitelezési munkák. Eldöntötték a felvonulási lakótelep helyét és kialakítását. (Az első faépületek még 1968-ban elkészültek a Nyárfa utcában.) 1969 első fele Sz. B. és Tímár Mátyás találkozót tartott (1975 után a többlet-kőolajigény rendelkezésre áll? - 1969-ben e fontos kritérium nem lett tisztázva). 2/10/1969 Párdi Imre, az OT elnöke, egy összeállítást küldött az érintett legszűkebb körű felső vezetőknek, melyben javaslatot tett az atomerőmű építésének elhalasztására és a miniszterelnök vezetésével egy szűk körű megbeszélést javasolt.


311. 106. 106. 121.

156. 222. 227. 110.

143.

144. 143. 155. 144.


43


4/11/1969

1969 közepe 1969. június

6/9/1969

7/18/1969

7/28/1969 7/30/1969

Az Országos Tervhivatal elnökének (Párdi Imre) levele a nehézipari miniszter 1969. 02. 26án kelt sürgető levelére, a GB elnöke által 1968. év közepén engedélyezett pénzeszközök felhasználására. Levél: Előkészítési munkákra 1969-re 145 millió forintot, 1970-re pedig 270 millió forintot biztosítottak, a Beruházási Bank a (GB 10.180/1968. sz.) határozat értelmében az atomerőmű 1969. évi előkészítési munkálataival kapcsolatosan a szerződést be kellett volna fogadnia a tervhivatal külön intézkedése nélkül, de mivel ezt nem hagyták jóvá, a bankot 1969. 03. 11-én levélben értesítették, hogy a paksi atomerőmű 1969. évi előkészítésével kapcsolatos szerződések befogadásával egyetértenek. Az 1969. évi előirányzott összeg felhasználásának így tudomásuk szerint semmiféle akadálya nem lehetett. Az olajipari tröszt egyik mérnöke tanulmány jellegű levelet írt, hogy miért nem szabad atomerőművet építeni (témakör ismeretének hiánya, hangneme stb.). Elkészült a Gazdasági Bizottság elnöke, az OT, a NIM és az OMFB részvételével kért vizsgálati anyag, hogy az atomerőmű-kérdés részleteiben és egyöntetűen meg lehessen vizsgálni. A vizsgálat eredménye: az üzembe helyezés elhalasztása 3 évvel: a 1970-1975 közötti terhek mindössze 300 millió Ft-tal csökkennének, ha 1980 után ütemeznék, akkor 1970-1975 közötti terhek 900 millió Ft-tal csökkennének, 1975-1980 között viszont 1,9 milliárd Ft-tal növekednének. Fock és Kádár levelet írt a szovjet vezetőknek, amelyben több gazdasági jellegű kérdést vetettek fel (elhalasztás kérdése nem, hanem az 1975-1980 közötti időszakra a népgazdasági tervek koordinálásának kérése), melyre az igazi (nem diplomatikus) válasz 1972-ben érkezett meg. Az OT elnöke levelet küldött Fock Jenő miniszterelnöknek, Apró Antal és Tímár Mátyás miniszterelnök-helyettesnek: 1969. 02. 25-én Tímárnál tartott megbeszélésen (Lévárdi, Apró, Ajtai, Tímár stb.) kialakult állásfoglalásnak megfelelően Karádi Gyula, Sebestyén János és Szili Géza személyéből álló szakbizottság megvizsgálta a felmerült nyitott kérdéseket. A vizsgálat eredményeit jelentésben foglalták össze, melyet 1969. 06. 25-én megvitatott Fock Jenő, valamint Lévárdi Ferenc és Kiss Árpád miniszter, akik az abban foglaltakkal egyetértettek. Lehetőség 1980-ig szénhidrogén-bázisú erőművek megépítésére és üzemeltetésére. Előterjesztés nélkül, tájékoztató formájában, a különfélék között az MSZMP KB Gazdaságpolitikai Bizottsága (a nehézipari miniszter nélkül) megtárgyalta az atomerőmű ügyét. Feljegyzés a július 28-i ülésről: Párdi Imre tájékoztatást adott arról, hogy az illetékes magyar szervek és szakértők között egyhangú megállapodás alakult ki az atomerőmű építésének 1980 utánra való elhalasztásáról. Az Országos Tervhivatal az 1970-es népgazdasági terv készítésénél áttekintette a beruházási piac helyzetét.


132.

156. 145.

150.

146147. és 158.

150. 151.



8/14/1969

Brezsnyev és Koszigin levele Kádárnak és Focknak: Megvizsgálták az 1969. 06. 09-én kelt levelüket. 1791-75-ben az Szovjetunió kész megkétszerezni a fogyasztási cikkek vásárlását országunkban. 1975 utáni időszakra a levélben felsorolt gazdasági problémák megoldása nagy jelentőségű az MNK népgazdaságának fejlesztése szempontjából. 8/19/1969 A szovjet felső vezetés válaszlevelét Tyitov nagykövet adta át a magyar pártközpontban. 10/27/1969 Apró Antal levele Leszecskónak (Szovjetunió Minisztertanácsa elnökhelyettese), Moszkvába. 1966. 12. 28-án a magyarországi és szovjet kormány egyezményt kötött az atomerőmű létesítéséről, első egység üzembe helyezése 1975, a második 1-2 évvel ezután, szénhidrogénes erőmű megvalósítása és ezáltal az 1975-80-as években jelentkező villamosenergia-szükséglet kielégítése, az 1966 decemberében kötött egyezmény módosításának kérése, illetve fenntartják, hogy az 1980 utáni ötéves időszakban kerüljön üzembe helyezésre az atomerőmű. 11/4/1969 A Politikai Bizottság a “különfélékben” tárgyalta a témát (építés 1980 után). 11/18/1969 Apró Antal találkozott Tyitov nagykövettel, és tájékoztatta az atomerőmű építésének halasztását célzó levélről, ennek okairól. 1969. Sz. B. újabb összefoglaló anyagot készít, melyet Lévárdi Ferenc nehézipari miniszter január december 2-án küld el kísérő levéllel a kormány elnökének. 12/5/1969 Megbeszélés, mely gyakorlatilag Jánosi Lajos akadémikus közbenjárására és Sz. B. Tímár Mátyásnak írt levele hatására jött létre (ám sok vizet a megbeszélés nem zavart). 1969.12.05. ? Jánosi Lajos akadémikus, KFKI-főigazgató és MSZMP KB-tag, neves fizikus vitája gyakorlott gazdaságpolitikusokkal. 12/11/1969 Az 1969. 10. 27-én kelt levélre való válasz Leszecskótól: nincs kifogásuk a határidő (19701977) elhalasztása ellen + 1966. 12. 28-i módosításról szóló Jegyzőkönyv aláíratása. 12/18/1969 Apró Antal és Leszecsko találkozott. 12/31/1969 Apró Antal átküldte a nehézipari miniszternek Leszecsko levelét egy kísérőlevéllel, amit ő csak a kormányülés után kapott kézhez. 1969 utolsó Ismertté vált, hogy 1970. 01. 02-án kormányülés lesz (valószínűsíthető volt az atomerőmű napjai ügyének előkerülése és az, hogy Leszecskótól megérkezett a válaszlevél). 1969 vége Megkezdődött az építkezés (szálláshelyek). 1969 vége Sz. B.-ék készen álltak arra, hogy az elkészült (1969) beruházási javaslatot jóváhagyás céljából a kormány elé terjesszék. 1969-re A földmunkákat kivitelező vállalat, saját kockázatára, már befejezte a felvonulási munkákat is.


191193.

150. 152153.

155. 155. 158. 156. 121. 157. 157. 159. 156. 143. 144. 131.


45


1969. és 1969-ben az Országos Atomenergia Bizottság által gyakorolt jogkörök és feladatok egy ré1970. október szét az illetékes főhatóságokra ruházták át, majd 1970 októberében megfogalmazott kritériumrendszer alapján a felosztott jogkörök jogszabályi rendezését határozták el (ez akkor nem történt meg). 1970-es évek Az energiaigényes iparágak országos szinten jelentősek voltak, a különösen energiaigényes vegyipar ezekben az években dinamikusan fejlődött. 1970-es A Vegyépszer 30 éve, jelenleg is, a paksi atomerőmű egyik szívesen látott, megbízható válévektől lalkozója. 1970-es évek Sz. B. az ügyek tisztességes lezárása érdekében többször járt Moszkvában. eleje 1970-es évek A legtöbb ágazatnál kijelölték az elsőfokú hatósági feladatok ellátóit (törvényi keretek eleje meghatározása). 1970 A magyar kormány hároméves vita után leállította és elhalasztotta a paksi atomerőmű építését. 1970 Sz. B. megismerkedett a Hoffher gyárnál is nagyobb múltú ipari óriás leszármazottjával, a Villamos Erőműtervező és -szerelő Vállalattal (Vertesz), melynek történelme az 1844-ben Ganz Ábrahám által alapított gyárig nyúlik vissza. 1970 Jó összefoglalás a könyvben. 1970 Az ország a gyors villamosenergia-fogyasztás ellenére még mindig az európai átlag alatt volt, de néhány nagy országot már megelőztünk ekkor. 1970 ? A gazdaság szénhidrogén-alapúra történő átállítása szabad utat kapott. 1/2/1970 A kormány elnöke az elhalasztásra az “egyebek” között tért ki azon a címen, hogy “megjött a szovjet kormány válasza, vegyük tudomásul”. Ezzel később az ügy nyert. 1/2/1970 Lévárdi Ferenc Fock Jenő miniszterelnöknek írott levele 1/2/1970 Kormányülés, melyen szerepelt az atomerőmű ügye is. Kormányhatározat. 1/2/1970 Lévárdi levele Focknak: az atomerőmű megépítésére múlhatatlanul szükség van, ezt 1969. 02. 25-én lefolytatott beszélgetésen (Tímárnál, Apró és Ajtai is) képviselte. Nem lát lehetőséget arra, hogy az atomerőműt helyettesítő szénhidrogén-erőmű 1976-77-ben az atomerőmű elhagyása után a teljesítményi hiányt pótolja, mivel műszakilag megvalósíthatatlannak tartja az 1975. év végi párhuzamos kapcsolást. 1/2/1970 Fock Jenő levelet írt (határidő-módosításról szóló határozat): az atomerőmű megépítésére megállapított határidő 1985 körülre halasztassák. 1/21/1970 Nyers Rezső, KB-gazdaságpolitikai titkár, válaszolt az Erőterv pártszervezetének levelére.


221.

226. 378. 197. 574. 114. 214.

223. 227. 162. 119. 150. 158. 158159.

160161. 194.



2/12/1970

1970. március

1970. június

6/11/1970

A kormány ismét foglalkozott energetikai kérdésekkel. Határozat: 1980-ra földgáz- és kőolajimport megállapítása, 1975-80 közötti időszak erőmű-építési programra külön, részletes előterjesztés készítése. Utólag megállapítást nyert, hogy az 1966-ban megkötött államközi egyezménymódosítás mit tartalmazzon, szemben a január 2-i előkészítetlen döntéssel (több eltérés volt a 01. 02-i határozattól és a szovjet félnek küldött levél tartalmától). Ez alapján az első blokk üzembe helyezése 1980. Bíró József külkereskedelmi miniszter által kiadott tárgyalási utasítás: az 1966. 12. 28-án kötött egyezmény módosításának tárgyalásával delegáció megbízása. Kormány 3068/sz. 1970. február 12-i határozata: megbízás tárgyalás során az arra való törekvésre, hogy az első 500 MW gépegység 1980-ban üzembe léphessen, ennek megfelelően a tervezési munkák 1973-ban, a kivitelezési munkák pedig a IV. ötéves terv utolsó évében megkezdődjenek, s mindezek alapján az erőmű teljes, 2000 MW-os kapacitással 1985-ig üzembe lépjen. A tárgyaláson a magyar delegáció, hivatkozva az 1969. 10. 27-én Apró Antal által írt levelére stb., kísérelje meg a mellékelt jegyzőkönyv elfogadtatását. A kormányhatározat alapján a delegációnak ragaszkodnia kell az első gépegység 1980. évi üzembe helyezéséhez. Amennyiben a részütemtervet nem fogadnák el, úgy az üzembehelyezési időpontot és az ehhez tartozó részütemterv egyeztetésének időpontját (1972) kell a módosításban rögzíteni. Bíró József levele Tímár Mátyásnak (GB-elnök) az első hivatalos kétoldalú tárgyalás eredményéről: szovjet fél: 1980. év párhuzamos kapcsolás figyelembevételével vállalják az első VVER-440 reaktor, a hozzá tartozó turbóblokkok és egyéb berendezések szállítását, ill. a további szállításokat. Konkrét üzemi tapasztalatokkal alátámasztott szállítási lehetőségekről 1976-ban tudnak nyilatkozni. A magyar kormány 3009. számú, 1970. január 2-i határozata a külkereskedelmi minisztert hatalmazza meg az aláírásra kerülő módosító jegyzőkönyv aláírására. Megtörtént az első hivatalos kétoldalú tárgyalás Moszkvában.


195. és 223.

201203.

203204.

202.


47


1970 július eleje

Az egyezményt - a kormányok felhatalmazása alapján - kiegészítő jegyzőkönyv (készült 1970. 07. 03.) formájában módosították: az eredeti megállapodáshoz (1966. 12. 28.) képest az első 440 MW-os blokkot ötéves csúszással, 1980-ban helyezhetjük üzembe, és 1985 végéig összesen 2000 MW kapacitású üzemelő atomerőművel rendelkezhetünk. Az erőmű második kiépítéséhez tartozó blokk Szovjetunióból történő szállításának kérdése 1975-ben megbeszélés tárgyát fogja majd képezni. Az 1966. 12. 28-án kötött egyezmény részben hatályát veszti, egyes rendelkezései pedig irányadóak. Ennek az egyezménymódosításnak a pontosan megfogalmazott szövege tette potenciálisan lehetővé, hogy Pakson 1982 és 1987 között üzembe helyezésre került egy 1760 MW villamos teljesítőképességű atomerőmű. MELLÉKLET: 1972. I. negyedév: feladatterv. 1972. IV. negyedév: terv megvitatása, jóváhagyás. 1973. I. negyedév: első kiépítés kiviteli tervezésének kezdete. 1975: főépület kivitelezésének kezdete és második blokk szállításával kapcsolatos kérdések megvitatása, kiviteli tervezési határidő egyeztetése. 1980 eleje: első blokk párhuzamos kapcsolása. 7/15/1970 Sz. B. elvállalta a Villamos Erőműtervező és -szerelő Vállalat vezetését. 1970. október Sz. B.-t felhívta Lévárdi Ferenc minisztert, és beszélgetésre invitálta, ahol tekintélyes mieleje nisztériumi beosztást ajánlott neki (nem fogadja el, jól érezte magát a Vertesznél). 11/23/1970 A szakbizottság elnöke, az OAB elnökének egyetértésével, megbízott egy munkacsoportot a BME tanreaktorának üzembe helyezési munkáival kapcsolatos helyszíni ellenőrzéssel. 1970-71 Jelentős egyensúlyhiány volt a hazai gazdaságban. 1970-72 Az ún. mobilizálható “Szerver-2” típusú atomerőműnek a tervezése sokat segített ekkor a magyar tervező szakemberek e területen történő megtartásában (ez a típus ebben a formában Sz. B. szerint nem épült meg). 1970 és 1975 A Nehézipari Minisztérium beruházási terve 95 milliárd Ft volt. között 1971 IV. Genfi Nemzetközi Atomenergia Konferencia. Az első, a biztonsági filozófia megváltoztatására utaló szovjet megnyilvánulást az elhalasztás után ekkor érezték. 1971 Sz. B.-t hamis vádakkal feljelenti a Központi Népi Ellenőrzési Bizottságnál egy volt verteszes kollégája, kivizsgálás, a hamisság kiderül. 1971 IV. Atomenergetikai Konferencia Genfben. A Szovjetunió sok bírálatot kapott, hogy eltér a nyugaton alkalmazott biztonsági elvektQl stb. 1971 1971-től a volt Szovjetunió területén kívül összesen 10 db 440 MW-os VVER-típusú reaktorból a volt NDK területén megépült 4 blokkot már leállították, és az EU-ba történő belépéssel valószínűsíthető volt, hogy rövidesen ez lesz a sorsa a Szlovákiában, Bulgáriában üzemelő ilyen típusú blokkoknak is. 1971 első fele A Gazdasági Bizottság a kormány utólagos jóváhagyásával szénhidrogén-tüzelésű erőművi blokk építéséről döntött, 1975 vége és 1978 közepe közötti üzembelépéssel.


204., 210212.

209. 215. 221. 229. 284.

236. 118. 216. 298. 300.

223.



1971. január 1971. március 5/15/1971 1971.09.0616 között 10/18/1971

10/19/1971 10/21/1971

11/10/1971 11/27/1971 1971 környéke 1971-75 1971 óta

Szekér Gyula kerül a Nehézipari Minisztérium élére (volt első helyettes). Nyeporozsnij, a Szovjetunió villamosítási és energetikai minisztere javaslatot tett a KGST-országok által közösen létesítendő energetikai kombinátban való részvételre (a tagországok egyesített energiarendszere összekapcsolt üzemének javítása céljából - nem jött létre). A munkacsoport vezetője, Szabó Ferenc által beterjesztett részletes program alapján a szakbizottság elnöke engedélyezte a tanreaktor üzembe helyezését. Megrendezték a IV. Genfi Nemzetközi Atomenergia Konferenciát. Karádi Gyula Fock Jenőnek küldött értékelő anyaga, melyet 1971. 10. 19-én küldött el: 1970-1971-ben kialakult jelentős egyensúlyhiányt mutató gazdasági helyzet fő okai: “túlelosztás” 1970-71-ben, 1960 óta csak 1969-ben mutatott aktívumot a külkereskedelmi mérleg. A tőkés import fedezése 1960, 1961-65 között, 1966-70 és 1971-ben, 1964: import fedezése az exporttal. Behozatal évi átlagos növekedési szintje 1960-65, 1966-68, 1968-71 között. 1969-70-ben tőkés export alakulása. 1971: módosítások a bérezési rendszeren. Karádi Gyula (OT első elnökhelyettesének) értékelést küldött el Fock Jenő miniszterelnök kérdésére (egyensúlyhiány okai, javaslatok). A Nehézipari Minisztérium előterjesztésében a kormány határozatban foglalt állás a IV. ötéves terv (1970-75) energiaellátási helyzetével összefüggő kérdésekben. 1980-ra előirányzott összes energia növekedése az 1975-re tervezetthez képest, 1980-ra kőolaj- és földgázbehozatalának mennyiségi megállapítása, az ötéves terv 2. felében üzembe lépő erőmű-kapacitások tervezési és előkészítési munkáinak folyamatba tétele. Energetikai Tudományos Bizottság ülése. Megtárgyalták a Nehézipari Minisztérium javaslatát “az V. ötéves terv erőmű-építési programjára”. Bíró József külkereskedelmi miniszter Fock Jenő miniszterelnöknek írt levelet az árak változásáról. A Vertesz legnagyobb feladata ebben az időben a mai Mátrai Erőmű szerelése volt.

216. 228.

221. 222. 251257.

229230. 223224.

228. 230231. 216.

Az 1971-75 évekre vonatkozó szovjet-magyar ármegállapodás rendkívüli módon elhúzó- 230. dott. 1971 novembere: tárgyalások lezárása. A Tiszaújvárosi beruházás irányítása az atomerőmű Beruházási Titkárságával megegyező 370. szervezeti formában működött (utóbbi a tárcaközi bizottság megalakulása után a kormánybizottság titkárságaként tevékenykedik).



49


1972

1972

1972 1972 1972 1972 1972

1972 1972 1972 1972 eleje

2/11/1972 1972. március 1972. március

Láczai Szabó Tibor a maga nevében és a minisztérium vezetésének megbízásából megkeresi Sz. B.-t egy baráti beszélgetésre. Rövid időn belül ismét fel akarták állítani az atomerőmű-titkárságot, és szerették volna, ha visszamegy. A szovjetek az első szakértői tárgyaláson az üzembe helyezési határidőkre vonatkozóan csak azt vetették fel, hogy a korábban 1968-ban leszállított és általuk elfogadott műszaki terveken kisebb, a teljes konstrukciót nem érintő módosításokat hajtanak végre, ezért a tervek a módosított egyezményben foglaltakhoz képest fél évet késnek. Sz. B. ismét belépett a Nehézipari Minisztérium kötelékébe (1967-ben miniszteri biztosi beosztás és titkárság). Szekér Gyula másfél éve hivatalban lévő miniszter (ezt megelőzően 14 éven keresztül a tárcánál dolgozott). Feladat: az atomerőmű első blokkját már 1980 januárjában párhuzamosan kell kapcsolni (7 év munka), már nem 880 MW, hanem 4000 MW. A szovjet fél, félhivatalosan, a műszaki terv szállítását nem 1973 közepére, hanem csak végére ígérte. NIM vezetése: 1972 végéig a Gazdasági Bizottságnak előterjesztés benyújtása a paksi atomerőmű létesítésével összefüggő elengedhetetlen döntések meghozatala érdekében (előterjesztési határidő 1972. 12. 15.). Az iparral, közlekedéssel és a gazdaságot funkcionálisan irányító tárcák összefogásával két elnökhelyettes foglalkozott kormányszintű bizottsági munka keretében. Sz. B. belépése idejében a titkárság létszáma négy főre gyarapodott. A tervezési munkák ismét megindultak. Sz. B. meggyőződése, hogy a szovjet gazdasági és politikai csúcsvezetés nem volt tisztában a fejlesztési tervekben végrehajtandó felülvizsgálatok, többletigények, gyártási kapacitások közötti különbségekből adódó gondok megoldásának időigényével. A Nehézipari Minisztérium miniszteri értekezleten döntött a legszükségesebb tervezési és szervezeti kérdésekben. A Nehézipari Minisztérium hosszas előkészítés után benyújtotta javaslatát a Gazdasági Bizottsághoz a teljes V. ötéves terv (1976-1980) erőmű-építési programjára. Az V. ötéves terv erőmű-építési programjára vonatkozó előterjesztés 1. számú melléklete: A villamos energia és teljesítményigények előbecslése 1980-ig tartó időszakra: OT 1971. májusában kiadott “Hosszú távú termeléspolitikai variánsok” c. munkája + 1970-80 közötti előbecslések a növekedésről + növekedés a II-V. ötéves tervig.


217.

233.

235236. 236. 236. 237. 237.

237. 238. 275. 233.

224. 224. 248250.



3/31/1972

Benyújtották a “Javaslat az V. ötéves terv erőmű-építési programjára” c. Gazdasági Bizottságnak szóló NIM-előterjesztést - a kormány elnöke az MSZMP KB Politikai Bizottsága elé terjesztette azt a jelentést, amely tartalmazta az 1972. 03. 27-28-án Moszkvában járt miniszterelnöki szintű magyar delegációnak az V. ötéves terv (1976-1980) időszakára eső kölcsönös szállítások keretszámaira vonatkozó tárgyalási eredményeit (A jelentésben az 1980 és 1985-ös szállításokról is szó van, és hogy a Szovjetunióban az olajtermelés 1975 és 1980 között kb. 25%-kal nő, és ezzel az energiahiányt nem tudják kielégíteni). 4/7/1972 (Az MSZMP Politikai Bizottság ülését követően) A delegáció jelentését a kormány megtárgyalta, intézkedéseket hozott (konzultációk lefolytatása szeptember 20-ig a Szovjetunióban, majd tárgyalások a keretszámokról). 1972.04.13- Sor került az atomerőművel és a villamosenergia-import növelésével kapcsolatos első ma19. gyar-szovjet konzultációra. 1972. április Tájékoztató az 1972. 04. 13-19 között Moszkvában tartott szakértői megbeszélésről: 197680 közötti villamosenergia-szállítás, a műszaki tervet 1972 decembere helyett 1973 júniusban szállítják, saját célra 1978-79-ben Nyugat-Ukrajnában atomerőművet építenek, az 1000 MW-os reaktort illetően 1980 környékén óvatosságra intettek. 440 MW-os típus beruházási programját legkorábban 1973. év végéig lehet a kormányhoz benyújtani. 5/10/1972 A Gazdasági Bizottság (a Nehézipari Minisztérium előterjesztése alapján) megtárgyalta az V. ötéves terv időszakára a dollárelszámolású kőolajimport kérdését: 1975 és 1980 között, öt év alatt a kőolajimport növelendő. 1972.május Szekér Gyula levelet küldött a magyar miniszterelnöknek, Koszigin miniszterelnöknek szóló levéltervezéssel együtt (importnövelés, üzembe helyezés előrehozásának ügye). 1972 tavasza Hír: az atomerőmű építését sürgősen napirendre kell tűzni. 6/8/1972 A nehézipari miniszter kiegészítette a jelentést. 6/13/1972 Vályi Péter miniszterelnök-helyettes levelet küldött közvetlen partnerének, M. Leszecskónak (importnövelés, üzembe helyezés előrehozásának ügyében). 6/21/1972 Tárgyalás (jelentés és kiegészítése) (1980. év végéig üzembe kerülő teljes első 880 MW-os kapacitásról, 1980. évre vonatkozó igények). 1972. Újabb kétoldalú konzultációra került sor a Szovjetunióban (Vályi Péter levele alapján). augusztus


231232.

232.

233. 258260.

229.

234. 217. 234. 234. 234. 234.


51


1972. augusztus

Részlet az 1972. 08. 15-24-e közötti moszkvai tárgyalásról felvett emlékeztetőből…: 1976-1980 közötti műszaki közreműködés, villamosenergia-szállítás. Az ország atomerőművi építési programjának meggyorsításáról való elképzelések: 1976-80, 1981-85, 198690, 1991-2000. Az 1966.12. 28-i egyezmény és 1970. 07. 03-i jegyzőkönyv keretében való vizsgálódás. 1980-ig teljesítménykiépítés és a szállítás meggyorsítása (1980-ig kimerült lehetőségek miatt nincs erre lehetőség). 1973 első felében visszatérni a szállítás meggyorsításának kérdésére, ehhez 1973 első felében konzultáció. 1975-ben legkésőbb visszatérnek a PA 2. lépcsőjéhez kiválasztandó reaktortípus kérdésére. MELLÉKLET: Információ a Moszkvában 1972.08.14-19. között...a különböző reaktortípusokat érintő kérdésekről: 1975-76-ig a szovjet atomerőművek közül csak a VVER-440-es nyomottvizes erőművek ipari jellegűek (1980-as évek elején is sorozatban épül), a következő generáció 1975-77ben lép először üzembe. Az RBMK-1000 típusúak 1976 körül lépnek üzembe. 9/1/1972 Hivatalos váltás. Sz. B. elment a Vertesztől. 1972. Sz. B.-ék tudták, hogy a beruházási javaslatot megfeszített munkával is csak 1974 közepére szeptember tudják elkészíteni. 1972. október Szekér Gyula miniszter Moszkvában tárgyalt többek közt Malcev miniszterhelyettessel (Sz. közepe B. is). Világossá vált, hogy 1973 vége előtt műszaki tervet nem kaphatnak (Sz. B.-ék felvetése: első két blokk 1968-ban leszállított tervek alapján épülne meg - csak felvetés). 1972. Sz. B.-ék elkészítették az említett GB-előterjesztés tervezetét, azt jóváhagyással tárcakönovember zi egyeztetésre küldték szét (feltételek, teendők az első kiépítés mindkét blokkjának 1980 eleje végéig való üzembe helyezéséhez) (az 1968-as műszaki tervre és az 1969-ben tárcaközi egyeztetésen átment, de a kormány által nem tárgyalt beruházási javaslatra tudtak támaszkodni). 1972 ősze A pakisztáni kormány meghívott egy magyar delegációt a Karacsiban felépített atomerőmű avatására (Sz. B.-vel). Megnézték pl. az 1965-ben üzembe helyezett kutatóreaktort és az atomkutató intézetet Iszlamabádban. 12/5/1972 Az OT észrevétele a GB-előterjesztés-tervezethez: (1971. és 1972. sz. határozatok). A szállítások ütemezése a 2. blokk 1980. decemberi párhuzamos kapcsolásához. Nem tartja helyesnek az 1974 helyetti 1973-as kezdést a beruházási munkálatoknál. A paksi atomerőmű előkészítési munkáit korábban már elkezdték, 1974-ben folytatják, majd 1975-ben megkezdik a kivitelezési munkát. 1974. I negyedéve: a beruházási javaslat jóváhagyása. Kapacitáskiépítések 1985-ig és 1985-90 között. 1973-ban az atomerőműnél kivitelezési munkával nem számoltak. Az előterjesztés 4. sz. melléklete tájékoztató jellegű adatokat ismertet az 1968-ban elkészült beruházási javaslatból. 1969-ben készült beruházási javaslatról. 1972 és 1975 Sz. B. tizenöt éves atomerőműves korszakában ez az időszak volt a viszonylag legnyugodközött tabb.


261265.

219. 237. 239.

240.

244245. 270273.

244.



1973-ig 1973 1973

1973 1973 1973 1973 1973 1973 1973 1973 1973 eleje 1973 elején 1/15/1973

(A 25 év alatt profi beruházó vállalattá fejlődött) Erbe irányításával mintegy 3000 MW erőművi kapacitás épült meg. Olajválság Az erőmű 1980. januári indításához legkésőbb 1975-ben el kellett kezdeni a főépület építését. Még a tervezés sem indult meg és két évük se volt a jelentős építkezés kiszolgálási feltételeinek megteremtéséhez. A szovjet fél legkorábban 1977-ben tudott elképzelni megállapodást a 2x440 MW-os blokk helyett 1000 MW-os blokkról. A hazai elemzők 1973 utánra az Arab-öbölben termelt kőolaj árát kb. 2 $-ra becsülték barrelenként, ezzel szemben 1974 januárjában az átlagár több mint 12 $/barrel. Az NSZK-beli biblisi atomerőmű második blokkjának építése (kép). Az atomerőmű-beruházás titkárságának létszáma 11 főre gyarapodott (majd még tovább). Lakás: A legkorábbi Paksra költözést 1976-77-re tudták Sz. B.-ék ígérni. Az első 880 MW-os ütemre vonatkozóan megkötött műszaki tervezési szerződés egyértelműen rögzítette a szovjet fél tervezési feladatait. Az Erőmű Beruházási Vállalat vezetése létrehozta az ún. Paksi Főmérnökséget és kinevezte vezetőjét, Nagy Zoltánt. Befejezés előtt állt az 1960-tól épülő 1800 MW-os Dunamenti Hőerőmű és megkezdődött a Tiszai Hőerőmű létesítése is. A paksi atomerőmű 1980. év elejei üzembe helyezési célkitűzése reális megítélésen alapult (majd egy más atomerőművet építenek). Sz. B.-ék még azzal számoltak, hogy év végén megkapják az első 880 MW-os kiépítés műszaki tervét, amely csak kicsit tér el attól, ami 1968 óta náluk volt. Vályi Péter miniszterelnök-helyettes levelet küldött M.A. Leszecskónak.


315. 198. 278.

285. 290. 301. 302. 302. 314. 314. 315. 296. 295.


53


1/15/1973

1/18/1973

1973.01.18 és 02.26.

Vályi Péter 1973. 01. 15-i levele M. A. Leszecskónak: 1972. októberi találkozó (megállapodás). 1972. 11. 27. és 12. 01. között Brezsnyev és a szovjet párt- és kormánydelegáció hazánkban járt, megegyeztek, hogy a két országnak kormányfői 1973. március-április folyamán újból találkoznak a távlati együttműködés legfontosabb kérdéseinek megvitatására. 1972. március: kormányelnöki találkozó után az 1976-80 közötti gazdasági együttműködés irányainak tisztázása, témák feldolgozása. 1972. október: Moszkvai találkozó (javaslat átadása az 1962-ben kötött kormányegyezmény bővítésére és meghosszabbítására; a javaslatról előzetes eszmecsere elmúlt év októberében, valamint a tervhivatalok összefoglaló munkacsoportjának decemberi találkozója alkalmával; február-március folyamán a tárgyalás folytatása). 1970. 09. 15.: egyezmény a kormányok között gyártásban és kölcsönös szállításban való együttműködésben (1975-78-as kapacitáskihasználtság és bővítés). 1976-80 tervidőszak: lehetőség a polipropilénből készült szálak gyártásának megszervezésére. 1973. 01. 06.: külön levél a miniszterelnök-helyettesnek az együttműködés bővítésére előkészített egyezménytervezettel kapcsolatban, miniszteri tárgyalások szándéka az együttműködés 1980 utáni továbbfejlesztésére. 1973: A Tiszai Kőolajipari Vállalat építése megkezdődik, 1976 utáni időszakban a finomító további bővítésének szándéka; együttműködés a feldolgozásban, erre külön levél 1972. 11. 30-án a miniszterelnöknek; szándék egy látogatásra 1973. február első felében a tervegyeztetésekkel összhangban. Egyezmény a villamos energia szállításáról 1976-80 között: 1972. márciusban kormányelnöki találkozó. a szovjet szakértők 1972 folyamán felvetették, hogy miként valósítsuk meg a többlet villamosenergia-szállításokat. Kérés az atomerőmű első lépcsőjének 1980 végéig történő üzembe helyezésével kapcsolatban. Az 1966. 12. 28-án megkötött és 1970. 07. 02-án módosított államközi egyezmény pontosítására és kibővítésére vonatkozó javaslatok elküldése. A gépipar területén 1975 utáni kibővítésére irányuló javaslat. Lépések megtételének szándéka, hogy az 1973. I. felében lényeges előrehaladást érhessenek el az együttműködési javaslatok kidolgozásában. 1976-80 között a szovjet igények előreláthatólag több százmillió rubel nagyságrendet képviselnek majd az ott felsorolt berendezésekből. 1973-ban mintaszállítások eszközlésének szándéka az 1975 utáni szállítások megfelelő előkészítése érdekében. 1976-80 közötti autóbusz és hátsóhidak szállításának növelésében stb. állásfoglalás a közeli hetekben. Egyezmény megkötésének javaslata az 1975 utáni kiszállításokra. Egyezménymódosító javaslatot küldtek az öt érintett főhatóság vezetőjének, véleményezés céljából (Sz. B.-ék négy 440 MW-os blokkot javasoltak szerepeltetni 1980 és 1982 közötti üzembe helyezéssel. Az egyezmény bővítéseként két 1000 MW-os gépegységet irányoztak elő 1983 és 1985 közötti üzembe helyezéssel). Sz. B.-ék benyújtották a végleges szövegű előterjesztést, tárgyalás 1973. 02. 26-án.


323336.

284285.

241.



1/31/1973 2/1/1973 2/9/1973

2/26/1973

1973.03.21. és 23. között

1973. április 1973. április vége 1973. I. negyedéve

Szekér Gyula miniszter vezetésével értekezletre és elvi döntésre került sor az üzemviteli lakótelepről és felvonulási szállástelepről Pakson. Az Erőmű Beruházási Vállalat a szovjet külkereskedelmi vállalattal megkötötte a műszaki terv szállítására vonatkozó szerződést, 1973. decemberi határidőre. Sz. B.: Emlékeztető az 1973. 01. 31-én megtartott miniszteri megbeszélésről: A Genplánt és az organizációs elképzeléseket 1973 júliusában kell Szekér elvtárs részére tárgyalás céljából benyújtani. Az 1973. 02. 26-i GB-határozat: új államközi egyezmény megkötése azzal a céllal, hogy 1980-85 között a szovjetek összesen 4000 MW atomerőmű-kapacitás létesítésére biztosítsanak lehetőséget (levél írása), 1973. 03. 15-ös határidővel. 1980. I. negyedévében párhuzamosan kapcsolható legyen az első reaktorblokk (a paksi atomerőmű beruházási javaslatát a szovjet műszaki terv elfogadásától számított 90 napon belül, legkésőbb 1974. 06. 30-ig terjessze a GB elé. A GB az 1973-as évben engedélyt ad (az 1973-as terv keretein belül) a szükséges munkák elvégzésére. Az 1974. évben elvégezendő munkákkal kapcsolatban az 1973. I. negyedévben állapodjanak meg az érintett főhatóságok vezetői, a megállapodásról jelentés készítése 1973. 04. 15-ig. Engedély a szovjet műszaki terv jóváhagyására 1974. 03. 31-ig. Előterjesztés az atomenergia-program célkitűzéseire stb. 1974. 04. 30-as határidővel. Sz. B. Halasi Zoltánnal (Erőmű Beruházó Vállalat) és Szabó József munkatársával három napot töltött a novovoronyezsi atomerőműben (ismeretgyűjtés és tárgyalás). Az első 440 MW-os reaktorblokkot 1971. 12. 28-án, a másodikat 1972. 12. 27-én helyezték üzembe. Odaérkezésük előtt néhány nappal jóváhagyták az erőmű 5. és egyben 1. szovjet 1000 MW-os VVER-típusú reaktorblokk műszaki tervét (ez a blokk 1972-es döntésnek megfelelően védőburkolattal megtervezve). A miniszterelnök-helyettes az egyeztetett egyezménymódosító jegyzőkönyv-tervezetet eljuttatta M. Leszecskónak. Megállapodás megszületése, mely szerint 1973 és 74-ben a beruházási javaslat jóváhagyásáig mennyi pénzt költhetnek a munkákra. Első és egyik legfontosabb feladat az volt, hogy eleget tegyenek az 1973. 02. 26-án meghozott GB-határozat 2/b pontjának és megállapodjanak az érintett három tárca vezetőivel az 1973. évben megkezdhető felvonulás jellegű kivitelezési munkák volumenéről, pénzügyi fedezet biztosításáról (kiindulás az 1968-as műszaki tervekből). Elgondolás: az év 2. felében a felvonulási munkák megkezdése, hogy azok 1974-ben lehetővé tegyék a nagyobb kivitelezést.


277. 295. 320322. 266269.

297.

285. 275. 274275.


55


1973.05.21. és 26. között

A KGST VÁB 5. Atomerőműves Szekció 11. ülését a Belojárszki Atomerőműben az Uralban tartotta (“baráti tájékoztatás”: nem sok kétségük maradt Sz. B.-éknak, hogy az új biztonsági filozófia bevezetése a 440 MW-os blokkokra is ki fog terjedni, és várható, hogy 1979 után mi leszünk az elsők, akik ilyen blokkot építenek). 1973 első fele Egyre több félhivatalos értesülést kaptak, hogy a Szovjetunióban megbízták a Műszaki Fejlesztési Bizottság vezetőjét (Kirillin m.e.-helyettes), hogy vizsgáltassa felül a szovjet tervezésű atomerőművek biztonsági követelményrendszerét és tegyen javaslatot a szükséges változtatásokra. 1973 közepe Ettől kezdve a Generál Organizációs Terv (Fő Elrendezési Terv) mellett folyamatosan készültek az atomerőmű területén lévő, illetve ahhoz szükséges épületek műszaki és kiviteli tervei. 1973 Az 1973 februárjában engedélyezett pénzeszközökkel a felvonulási munkákat 1973 másomásodik fele dik felében meg tudták kezdeni (ez számításaik szerint lehetőséget biztosított a főépület építésének 1975-ös megkezdésére). 6/27/1973 MSZMP KB. Átrendeződés a Sz. B.-ék munkáját közvetlenül érintő szervezetek vezetői posztjain. 1973. július Budapestre érkezett A. Sz. Posztoválov, az Atomenergoexport külkereskedelmi vállalat elnökhelyettese. Hivatalos bejelentés: a szovjetek megváltoztatták az atomerőművekkel kapcsolatos biztonsági filozófiát, és emiatt a PA műszaki terveit, a már megkötött szerződésben foglaltakhoz képest, féléves késéssel, előre láthatóan 1974. 07. 30-ra tudják szállítani. Pár nappal később Sz. B.-ék egy hosszabb beszélgetést folytattak Budapesten I. A. Alekszejjel, a TEP Össz-szövetségi Állami Tervező Intézet igazgatójával (Erőterv vendégeként szabadságon): műszaki tervről. 8/17/1973 A két ország kormányfője ismét találkozott (az 1975-80-as időszak néhány kérdésére pontot tett a szovjet fél, 1980. évi olajszállítási kontingens véglegesítése). 8/17/1973 Tárgyalás (Moszkva). Jegyzőkönyv az 1973. 08. 17-i kormányelnöki tárgyalásról: 19761980. évi magyar és szovjet népgazdasági tervek koordinációs munkáinak főbb irányainak megvitatása: 1980-as szovjet szállítások. Javaslatok kidolgozása az 1976-80-as gépipari termelési szakosítás és kooperáció elmélyítésére és ennek alapján a kölcsönös cseréjének növelésére. 9/2/1973 Delegáció utazott Sz. B.-vel Nyugat-Németországba atomerőmű-látogatásra. 9/18/1973 Elhunyt Vályi Péter, a sokunk által tisztelt és megbecsült, Sz. B. szerint nagy formátumú gazdasági szakember és politikus. Diósgyőrben, tragikus körülmények között hunyt el a kohászati üzem meglátogatása során bekövetkezett baleset következtében. 1973 nyara A Kraftwerk Union elnöke Szekér Gyula minisztert atomerőmű-látogatásra hívta meg Nyugat-Németországba. Elfogadta a meghívást, és Sz. B.-t jelölte meg a kiutazó csoport összeállításával.


297.

296297.

314. 296.

307. 298.

285. 337339.

300. 284.

300.



10/15/1973 10/16/1973 10/28/1973 10/31/1973 11/5/1973 1973. november 1973. november vége 1973.12.03. és 04.

12/24/1973 1973. december

1973. december

1973 vége 1973 vége

Lakosa József közgazdász (Ajka, majd Dunamenti Erőmű pénzügyi osztályvezető) belépett a titkárságba. A kőolaj barrelenkénti árát (1 barrel=156 liter) 70%-kal emelték (KGST árrendszere miatt később ér el bennünket). Két arab olajtermelő ország olajbojkottot hirdetett az Amerikai Egyesült Államok és Hollandia ellen. Döntésre került sor a gőz kijutását megakadályozó megoldás alkalmazásával kapcsolatban. 25%-kal csökkentették a kőolajtermelést. Huszár István került a nemzetközi ügyeket összefogó miniszterelnök-helyettesi posztra.

302. 290. 290. 298. 290. 308.

Sz. B., mint az 5. szekció magyar elnöke, a magyar delegáció tagjaként részt vett a KGST VÁB 304. őszi moszkvai ülésén (4 nap múlva Murmanszkba utaztak). Moszkvában Szekér Gyula miniszter találkozót kezdeményezett P. Sz. Nyeporozsnij miniszterrel (60-as évek közepétől több mint húsz éven át segítőkész miniszter). A tárgyalás alapján - összhangban a hazai elképzelésekkel - Sz. B.-ék megerősödtek abban, hogy az első két reaktorblokkot 1980 és 1981 évek elején üzembe lehet helyezni. Az arab olajtermelő országok (Irakot kivéve) 1974. 01. 01-jei hatállyal az olaj árát több mint kétszeresére emelték. A műszaki tervezési szerződés hivatalos módosítása, miután megszületett a döntés a választott műszaki megoldás tekintetében: 1974. 08. 31-i szállítási határidő. Külön megállapodásban azt is felvállalták, hogy a műszaki tervezéssel párhuzamosan megkezdik a legszükségesebb kiviteli tervek készítését olyan ütemben, hogy a főépület betonozása 1975. 07. 01-jén megkezdődhessen. Nyilvánvalóvá vált, hogy a szovjet műszaki terv csúszása miatt 1974-ben nem lehet a paksi atomerőmű beruházási javaslatát előterjeszteni és ezzel a munkavégzésnek zöld utat biztosítani. Ezek után, a nehézipari miniszter javaslatára, az Állami Tervbizottság az év közepére napirendre tűzte az atomerőművel kapcsolatos munkák értékelését, további feladatok meghatározását (Sz. B.-ék olyan kormányzati döntést tartottak fontosnak, mely legalább 1975 végéig, a beruházási javaslat jóváhagyásáig biztosítaná a szükséges feltételeket). NSZK-ban a fűtőolaj ára az előző évihez képest hatszorosára nőtt. Leningrádban üzembe helyezték az első 1000 MW-os csatorna típusú reaktorblokkot, és a következőt 1974 végére tervezték. Párhuzamosan kapcsolták az NDK-ban a Greiswald mellett épülő atomerőmű első 440 MW-os reaktorblokkját.


286.

290. 300.

307.

290. 294.


57


1973 és 1975 Sz. B. beszélt Apró Antal m.e.-helyettessel (1973) és a miniszterelnökségről éppen leköszönő Fock Jenővel (1975). Mindketten rossz szájízzel emlékeztek vissza az elhalasztás idejére. 1973 és 1975 A teljes beruházás költségráfordítása 1,7 milliárd Ft volt. között 1974 Szerelni kellett az első, az építőipari dolgozók szállásait biztosító lakóházakat. 1974 Ettől az évtől kezdve a nyugat-európai országok folyamatosan jelentős és hathatós intézkedéseket tettek a szénhidrogén-alapú energiahordozók helyettesítésére, az energiatakarékosság megteremtésére. 1974 A kivitelezési munkák megkezdésével egy időben két riporterrel elindítottak egy televíziós sorozatot “Visszaszámlálás” címmel. 1974 Zápor utcai lakótelep 3000 adagos konyha-étterem és Zápor utcai lakótelep első házainak építése (képek). 1974 Az Atomenergoexport és az Erbe megállapodott az első ütem előzetes szállításmegosztásában. 1974 Sz. B.-ék szovjet javaslatra már 1974-ben az NDK-tól kértek árajánlatot (beszerzés). 1974 A megyei vezetés változatlanul Dombóvárt, majd ezt követően (1975?) Bonyhádot terjesztette fel városi rangra. 1974 eleje A Moszkvából való hazatérés után a nehézipari miniszter javaslatára Fock Jenő miniszterelnök külön levélben fordult Koszigin kormányfőhöz. 1974 eleje Sz. B. megállapodott Pónya Józseffel, hogy 1974. 09. 01-jén belép a titkárságba mint Sz. B. üzemvitellel foglalkozó helyettese (ígéret, hogy a vállalat megalakulásakor Pónya lesz a műszaki igazgató-helyettes) (a tervezett rendeltetésszerű termelést megelőző 7 évvel az első három vezetőt kiválasztották, és ha jogilag nem is, de gyakorlatilag ezzel megalakították a vállalatot). 1974 első A Műszaki Dokumentációs és Fordító iroda a NIM Operatív Energetikai Bizottság részére napjai táblázatot készített (kőolaj 1972-ben… 1952-től húsz év alatt az akkor ismert készlet kétszeresét termelték ki). 1974.02.13. Az Erbe-Erőterv szervezésében összefoglaló értékelést tartottak Sz. B.-ék (jelentős döntéés 15. között sek). Irányítási rendszer életre hívása. 2/28/1974 Az Erbe megtartotta az első igazgatói értekezletet Pakson (ezzel megindult és folyamatossá vált a beruházási munkák régi hagyományokon alapuló koordinációja). 3/29/1974 A nehézipari miniszter javaslatára az Állami Tervbizottság megtárgyalta “Az energia fejlesztésének fő irányai 1990-ig” c. előterjesztést: 1980 és 1990 között atom- vagy szénbázison történjen az erőműfejlesztés?


119. 372. 283. 292.

313. 317318. 359. 360. 493. 287. 306307.

291.

314. 316. 288.



1974. I. negyedévének vége 5/21/1974

Sz. B.-ék elkészítették az előterjesztés tervezetet és a csaknem végleges generálorganizációs tervvel, valamint az 1974-75 évre tervezett munkák ütemezésével együtt miniszteri értekezlet elé terjesztették (később átalakítás után elfogadva). Május 21-i keltezéssel Koszigin válaszlevelet küldött Fock Jenő 1974 elején elküldött levelére. Üzembehelyezési határidők ez alapján: 1-1980, 2-1981, 3-1983, 4-1984 (a levélben nem szerepelt az első blokk mellett az államközi egyezményben már korábban rögzített határidő-pontosítás (1980 eleje). 1974 közepe Kozldujban (Bulgária) üzembe helyezték az első 440 MW-os reaktorblokkot (építkezés megkezdésétől számított 4,5 év alatt megépítették és üzembe helyezték). 1974 közepe Ettől kezdve Sz. B.-ék lassan és fokozatosan megismerték a feladatukat. 7/17/1974 Az előterjesztés úgy került benyújtásra, hogy azzal a tárca mindenben egyetértett. 7/24/1974 ÁTB-tárgyalás Sz. B.-vel. A beterjesztett anyagot és a határozati javaslatokat változtatás nélkül elfogadták. A beruházás kezdését 1974. 01. 01-jében, befejezését 1984. október végében jelölték meg. A beruházás finanszírozását gyakorlatilag 1975 végéig, a beruházási javaslat elfogadásáig biztosították, pénzfelhasználást, szerződéskötést engedélyeztek. Elfogadták a Nehézipari Minisztérium által 1973 januárjában jóváhagyott lakótelep-építési koncepciót és javasolt időütemezést stb. Utasították a nehézipari minisztert, hogy az érdekelt tárcákkal egyetértésben tegye meg a szükséges intézkedéseket a paksi atomerőmű üzemviteli szervezetének létrehozásával összefüggő feltételek biztosítására. Az intézkedésről a határozat a beruházási javaslat keretében jelentéskötelezettséget fogalmazott meg. Ez a döntés lett az alapja a PAV 1976. 01. 01-jei megalapításának. 1974. július Az ÁTB-tárgyalással egy időben Kijevben megkezdődött a műszaki (nem a kiviteli!) terv köteteinek átadása és az egyes fejezetek magyarra fordítása. 1974. július Az ÁTB-határozat csak 1975 végéig biztosította a beruházási munkák fedezetét (ekkor még az első reaktorblokk 1980. januári országos hálózatra kapcsolási határideje volt érvényben). 1974. október A szovjet fél a Moszkvai Magyar Kereskedelmi Kirendeltségen keresztül átadott egy tervezetet, amely a két kormányfő közötti levélváltás formájában módosította volna az 1966ban aláírt és 1970-ben módosított egyezményt, a blokktípusokkal és üzembe helyezési határidőkkel (“1974. 05. 21-nél”). 1974 ősze Magyarországra érkezett a szovjet középgépipari miniszter, Jefim Pavlovics Szlávszkij, látogatóba. 1974.12.02. Sz. B.-ék erre az időszakra irányozták elő a szovjet tervezőnek az által átadott műszaki terv és 22. között megvédését (eljárás) (néhány hónap Sz. B.-éknek a felkészülésre). 12/22/1974 A műszaki terv elfogadásáról szóló jegyzőkönyv aláírásra került (a szovjet tervező intézet szerződéses kötelezettségének eleget tett).


308.

287.

312. 340. 308. 309310.

312. 343. 288.

318319. 340. 343.


59


1974 második fele 1974 vége

1974 vége

1974-től 1974-től 1975 1975 1975 1975

1975

1975

1975 1975 1975 1975 1975 ?

Összefoglalás a könyvben a kivitelezési munkák állásáról (folytatódott az 1969-ben megkezdett területfeltöltési munka azzal a céllal, hogy az év végéig 1 millió m3 földfeltöltést kell elvégezni stb.). Ettől kezdve (műszaki terv tüzetesebb feldolgozása) és az 1974-75-ös egyezménymódosítással megvilágosodási folyamat kezdődik: más atomerőművet építenek, melynek tervezése és szállítása is jelentősen késik. A műszaki tervekkel egy időben megkapták a főépület földkiemelési tervét. (Semmi akadályát nem látták a reaktorcsarnok alatt húzódó ún. alaplemez betonozásának, melyet az ütemterv szerint 1975 közepén kellett volna kezdeni.) Simon Pál miniszterhelyettesként dolgozott a Nehézipari Minisztériumban. Fokozatosan használatba kerültek a munkásszállások. Atomerőmű egységének próbaüzemkezdése (terv). Megjelent Paks monográfiája. A beruházási javaslat egyeztetésénél magas költségek jöttek ki az iskolák megépítésénél, lemondás. Koszigin miniszterelnök a 2000 MW-os bővítési igényre levélben nyilatkozott: az erre vonatkozó kormányközi megállapodás megkötésének kérdésére (nem korábban mint) 1977ben térjenek vissza. Az Országos Tervhivatal és a pénzügyi szervek alapvető módosításokkal járó észrevételei még nem tették lehetővé, hogy ebben az évben benyújtsák az ÁTB elé a beruházási javaslatot. Sz. B. Szili Gézával egy napra Moszkvába utazott (V.Morozov kérésére), ahol lényegében azt közölték velük, hogy a korábbi elképzelésekkel szemben az 1. és 2. reaktort egy éves csúszással, 1979-ben, ill. 1980-ban tudják csak szállítani (de nincs üzembe helyezési határidő-változtatás). Sz. B.-ék a beruházási javaslattal egy időben elkészítették a beruházás sávos ütemtervét, a “kritikus úton” lévő főépületi munkára pedig egy hálótervet. Az első reaktorblokk alatti szigetelés készítése (kép) Az első reaktorblokk alaplemezének betonacél szerkezete (kép) Az urnát tartalmazó betontartály, rajta a márvány fedőlap (kép) Az 1967-68. évi ártárgyalásokhoz képest közel tíz év alatt a kétoldalú árkérdésekben is nagyot változott a világ.


316317. 296.

358.

351. 493. 62. 99. 283. 288.

352.

352.

357. 358. 360. 363. 361.



1975 ?

Sz. B. megtehette volna, hogy az igazgatói kinevezés után hátat fordít a beruházás megvalósításával összefüggő mindennapos kemény munkának, de az elmúlt 9 évben kialakított miniszteri biztos rendszer működését egyik percről a másikra nem lehetett nem megtörténtté tenni stb. 1975-re A magyar villamosenergia-rendszer várható beépített teljesítménye 3500 MW körülire lett tervezve. 1975 eleje Elvi megállapodás történt a kiviteli tervszolgáltatási határidőkben (majd az év folyamán a külkereskedelmi vállalatok parafálták az első ütem kiviteli és a második ütem műszaki terveire vonatkozó magánjogi szerződéseket). 1975. február Kijev (Közvetlenül a műszaki tervezést követően) Megállapodtak a szovjet tervezőkkel az utolsó napjai 1980. júniusi bekapcsolást lehetővé tevő kiviteli terv szállítási határidejében. 1975. április Miniszteri, miniszterelnök-helyettesi egyeztetések után (a további határidőcsúszás elkerülésére) a miniszterelnök aláírta a módosító okmányt. 1975. április Egyezménymódosítás aláírása (a reaktorblokkok üzembe helyezési időpontjait ezen módosításban megjelölt évek végére kellett áttenni a beruházási javaslattervezet kiküldése előtti döntés alapján. Ennek megfelelően az ÁTB által 1974 júliusában jóváhagyott üzembe helyezési határidőkhöz képest a beruházási javaslatban minden reaktorblokknál egy éves csúszást kellett betervezni. Az 1980. évi teljesítményigény növekedésének kielégítésére más megoldást kellett keresni). 1975. április Az 1975. áprilisi egyezmény módosítása alapján a beruházási javaslat azt rögzítette, hogy az első reaktorblokknak 1980 végén kell üzembe kerülnie. Ebben az esetben 1981 végétől lehetett ezt a teljesítményt a hazai villamosenergia-mérlegén biztos forrásként számba venni. 5/15/1975 Az MSZMP KB határozata alapján felmentették Fock Jenő miniszterelnököt (1966 decembere óta volt m.e.). Helyére Lázár György került stb. 5/31/1975 Az érintetteknek tárcaközi egyeztetésre küldték a tervezők és beruházók több hónapos kemény munkájával összeállt javaslatot. (Terv: év közepén a javaslat megtárgyalása, novemberben az elhangzottak és beérkezett tárcaészrevételek alapján átdolgozott előterjesztés leadása, jóváhagyásra). 6/15/1975 Parlamenti választások voltak a beruházási javaslat egyeztetési időszakában. 1975 első fele Már látszott, hogy az éves csúcsterhelés várhatóan a tervezettnél kisebb lesz (1980-ban jelentős visszaesés). 1975. július Sz. B.-ék parafált szerződéssel is rendelkeztek már (1974-es NDK-s árajánlatkérés után), amikor 1975. 02. 02-án az 1978. első negyedévi szállítási határidőt váratlanul felmondták. (Végül megegyezés az NDK-s daruk szállításában stb.)


367.

118. 361.

353. 288. 350.

412.

350. 349350.

350. 350. 360.


61


1975. július és augusztus 8/15/1975 8/15/1975 8/15/1975

1975 kora ősze 9/30/1975 10/3/1975 10/3/1975 11/1/1975

11/19/1975 11/24/1975

Beérkeztek a tárcák észrevételei a korábban véleményezésre megküldött beruházási tervezetre. Miniszteri értekezlet (Simon Pál vezetésével), mely a tárcaközi egyeztetésre már szétküldött beruházási javaslattervezetet tárgyalta. Miniszteri értekezlet. Utána elkezdődött (a jogszabályi rendnek megfelelően) a vállalatalapítás. Az 1975. augusztus 15-i miniszteri értekezlet határozata: biztosítani kell, hogy a beruházási javaslat legkésőbb 1975. novemberben az Állami Tervbizottsághoz benyújtásra kerüljön. El kell érni, hogy a III. negyedév végéig a szerződések a szovjetekkel megkötésre kerüljenek. Szállítási szerződés tárgyalásait úgy végezni, hogy az lehetőleg év végéig aláírásra kerüljön. 1976. 03. 31-ig: Vegyépszer műszaki minősítésre (alkalmasság szempontjából) és tárcavállalatok támogatása a beszerzésnél. Évenkénti jelentés írása. 1976. 01. 01-jével a PAV-ot meg kell alapítani. A vállalat alapításával kapcsolatos feladatokat tartalmazó ütemtervet miniszteri jóváhagyásra elő kell terjeszteni (határidő: 1975. 09. 15.). 1975. 12. 31-ig a hazai hatósági követelményeket, szabályokat a szovjet szabályzatok soronkívüli érdemi honosításával kell létrehozni. A főépület munkái jó ütemben haladtak, teljes összhangban az időtervvel. Megvalósítási ütemterv. Paksi atomerőmű - 1760 MW ütemterve (1973-85). Alapkőletétel (előkészítő felvonulási munkák két éve, az erőmű főépületének építése mintegy fél éve tartott). Elhelyezik az urnában a dokumentumokat (kép). A vállalatalapítás küszöbén a miniszteri biztosi titkárság 32 dolgozóval (valójában még ennél is többel) rendelkezett stb. Azzal számoltak, hogy a felkészülésre négy teljes évük lesz, mivel 1980-ra az üzembe helyezés kezdetére az első blokkon minden posztra jól kiképzett, feladatát jól ismerő szakemberrel kellett rendelkezzenek. Szili Géza miniszterhelyettes levelet küldött Drecin József elnökhelyettesnek (Sz. B.-ék 30 oldalas válasza az OT észrevételeire). A nehézipari miniszter aláírta az alapítási határozatot, majd a szükséges egyeztetések után jóváhagyta a kiemelt kategóriába történő besorolást is. ALAPÍTÁSI HATÁROZAT: 1959. IV. tv. 32. § /1/ bekezdése, valamint a 11/1967. /V.13./ korm. sz. rendelet 1. és 2. §-a alapján stb. A vállalat alapításának időpontja: 1976. 01. 01.


352. 351. 365. 381384.

360. 400. 362. 362. 363.

354. 365366.



1975 ősze

(Egyéves véghatáridő-csúszást eredményező egyezménymódosítás nincs, pedig elkerülhették volna a későbbi “határidőprést”. 1975 őszén azonban Sz. B.-ékra a hazai szükségletek kielégítésének “jelszava” és kényszere nehezedett, másrészt a berendezések szállításának késedelme miatt később kialakuló helyzet súlyosságát nem igazán fogták fel, hisz a munka elején jártak (1980. decemberi bekapcsolás a terv). 12/30/1975 Simon Pál levele Sz. B.-nak: az 11/1967. /V.13./ kormány sz. rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 11/1974. /NIM.É.19./ NIM számú utasítás 2 §-ában foglaltak alapján - 1975. 12. 31-i hatállyal…felmentem és 1976. 01. 01-jei hatállyal a PAV igazgatójává…kinevezem. 12/31/1975 Ez ideig (a vállalat megalapításáig - 1976. 01. 01.) az üzemeltetőt a miniszteri biztos által vezetett szervezet képviselte. 1975 vége Sz. B. több alkalommal találkozott a miniszterrel a miniszteri biztosi szervezetet ügyében felé (hogy még nem szabad megszüntetni): Sz. B.-t a miniszteri biztosi teendők alól felmentette, így az eddigi szervezetüket megszüntette. 1975 vége Az 1980. évre várható csúcsteljesítmény igényt az 1974 márciusában általuk tervezetthez képest tovább csökkentették. 1975-1976 Az egyezmény módosításának időpontjában döntés született, hogy a felek 1975 közepéig az első két reaktorblokk berendezéseinek szállítására magánjogi szerződést kötnek. A későbbiekben a szovjetek a szerződés megkötésének időpontját 1976 végére irányozták elő, azonban év végéig a berendezés specifikáció stb. hiányában az érdemi tárgyalások el sem kezdődtek. 1975 és 1980 Az importnövekménytől függően a hazai teljesítmény (1334 MW) kétszeresét kellett az között országon belül létrehozni. 1975 és 1980 A Szovjetunióból származó jelentős szénhidrogén-mennyiség ára az előző öt év (1970-75) között világpiaci átlagárából került meghatározásra. 1975 és 1983 Az anyagok és berendezések időben történő biztosítása érdekében számtalan esetben kelközött lett felsőszintű “rásegítést” alkalmazni. 1975-1987 Lázár György volt a miniszterelnök 1976 Elfogadták a beruházási javaslatot: Pakson és Szekszárdon lakásépítés. 1976 Elfogadták az 1760 MW-os erőműre vonatkozó beruházási javaslatot. A második 880 MW-os ütemnél is jóváhagyta a kormány a szállítás megosztást. 1976 Sz. B.-ék igénye lemezben, csőben, profil és betonacélban 14 000 tonnára rúgott. 1976 Sz. B.-ék több berendezés időben történő biztosítása ügyében is miniszteri, m.e.-helyettesi közbenjárást vettek igénybe: 1976-ban pl. daruk beszerzésének ügye.


353.

369.

316. 368.

352. 428.

227. 291. 360. 497. 284. 311312. 359. 359360.


63


1976

Az év legnagyobb eredménye, hogy a beruházási javaslat jóváhagyásra, a feladatok meghatározásra kerültek. 1976 Már önmagában 1,6 milliárd Ft volt a ráfordítás. 1976 A főépületen a beépített beton mennyisége 20 000 m3, a beépített betonacél 2500 tonna volt, a vízszigetelési munkát 15 000 m2-en végezték el. 1976 A paksi atomerőmű beruházási javaslatát elfogadó kormányhatározat konkrétan meghatározta az érintett hatóságok részére a szükséges szabályzatok kiadását (késés a jogszabályi rendezésben, elsősorban az 1967-68-ban meghozott minisztertanácsok által létrehozott ellentmondásos jogi helyzet miatt). 1/1/1976 Vállalattá alakulás 1/1/1976 Megalapították a Paksi Atomerőmű Vállalatot. 1/27/1976 Simon Pál miniszter az atomerőmű koordinálásának elősegítése érdekében tárcaközi kormánybizottság létrehozását javasolta. 1/28/1976 A költségek ellenőrzésére létrehozott cenzúra bizottság meghozta a végső döntést (NIM részéről többen részt vettek rajta). 1976. január A Magyar Villamos Művek Tröszt vezérigazgatója kiadta a 40. számú utasítást, mely a Sz. vége B.-ék által javasolt legfontosabb feladatokat tartalmazta: Célkitűzések: 1976 végéig főosztály- és osztályvezetők felvétele, kinevezése, valamint a működés feltételeit biztosító szabályzatok kidolgozása és jóváhagyása, költségkeret (1976-ra egyébként 10.2 millió Ft ellátmány szerepelt a még jóváhagyásra váró beruházási javaslatban), 1976. 12. 15-ig a külkereskedelmi jog megszerzése. Intézkedés, hogy 1978-ban a nullszintméréseket meg lehessen kezdeni (környezeti sugárvédelmi rendszer), szerződéskötés, 1976. évi oktatás, betanulási feladatok meghatározása. 1976. február (Az év folyamán a külkereskedelmi vállalatok parafálták az első ütem kiviteli és a második eleje ütem műszaki terveire vonatkozó magánjogi szerződéseket, de ?) A jelentős árviták miatt az aláírás 1976. február elejéig húzódott. 1976. február Sz. B.-t a Szovjet Energetikai és Villamosítási Minisztérium egyik főosztályvezetője telefonon Moszkvába hívta egy fontos megbeszélésre. 1976. február (Egyeztető tárgyalások után) Elkészült az Sz. B.-ék által véglegesnek tartott beruházási javaslat (és az előterjesztések) az előírt formában és terjedelemben. 4/23/1976 Az ekkor megfogalmazott záradékban is ragaszkodtak az OT-vezetők a beruházási javaslatban szerepeltetett határidők előrehozásához (1-1 évvel korábbi üzembe helyezés). 5/10/1976 A beérkezett záradékokkal együtt Sz. B.-ék benyújtották a teljes anyagot jóváhagyásra. 5/27/1976 Az előterjesztést először az ÁTB tárgyalta (05. 27) és rendkívüli népgazdasági súlyára való tekintettel jóváhagyólag továbbadta a kormánynak.


372. 372. 374. 574.

303. 310.

355. 371.

361.

345. 355. 353. 355. 355.



6/17/1976 6/17/1976 6/17/1976

1976 nyara 9/29/1976 10/22/1976

Kormányhatározat. Az OT által javasolt határidőket csak előzetesként fogadta el, bízva a későbbi előrehozatalban. A kormány jóváhagyta az 1760 MW-os paksi atomerőmű beruházását. A Minisztertanács 3296/1976. sz. határozata: A nehézipari miniszter évente egyszer (IV.30-as határidővel) számoljon be az Állami Tervbizottságnak a létesítés helyzetéről - az előző évi feladatok teljesítéséről és a tárgyévi feladatokról. 1977. 12. 31-es határidővel: a nehézipari miniszter az előzetesen jóváhagyott beruházási javaslatot véglegesítés céljából nyújtsa be az Állami Tervbizottságnak és tegyen jelentést a... 1976. 08. 01-es határidővel: kormánybizottság szervezése. 1977. 06. 30-as határidővel: az 1760 MW-os atomerőművön belül a második 880 MW-os ütemre vonatkozóan a technológiai berendezések szállításmegosztási megállapodása az első ütemmel egyezően kerüljön megkötésre. 1976. 09. 30as határidővel: az Országos Atomenergia Bizottság elnöke tegyen javaslatot a 2015/1968. (VI.4.) korm. sz. határozat megfelelő módosítására. 1976. 12. 31-es határidővel: a nukleáris biztonságtechnikai ellenőrzés hatósági feladatainak ellátását és az ezzel kapcsolatos hatósági szabályzatok kiadását első lépésként a rövidesen honosított szovjet szabályzatok alapján, az érdekeltek bevonásával szervezzék meg, illetve a 2015/1968. (VI.4.) korm. számú határozat a 6/a. pontban foglaltakkal kiegészül. 1976. 12. 31-es határidővel: a minisztertanács indokoltnak tartja, hogy kezdeményezés történjen a kormányközi egyezményben már rögzített hitel összegének felemelésére. Melléklet: a tervezett évi kiadott mennyisége a termék teljes felfutása utáni évben, 1989-ben: 11020.106 kWh/év. Az értékesítési árbevétel a teljes felfutás utáni évben, 1989-ben, prognosztizált áron: 8022 millió Ft/év. A beruházás megvalósítási időtartama: Kezdés - 1974. január. Teljes befejezés - 1985. december. Az erőműblokkok (440 MW) első párhuzamos kapcsolása: 1/ 1980. 12. 01., 2/ 1981. 12. 01., 3/ 1983. 12. 01., 4/1984. 12. 01. Az erőműblokk üzemi géppé nyilvánítása sikeres próbaidő után: 1/ 1981. 12. 01., 2/ 1982. 09. 01., 3/ 1984 .06. 01., 4/ 1985. 06. 01. Kapcsolódó beruházások: Vasútépítés 1977. 12. 31-es határidővel. További határidők: hírközlő berendezések (1979. 09. 30.), KÖJÁL-fejlesztés (1978. 12. 31.), autóbusz-pályaudvar (1977. 12. 31.), tűzoltó felszerelések (1979. 12. 31.), OVH-laboratórium (1980. 06. 30.), hírközlő berendezések (1970. 09. 30.), lakótelepi beruházás (1980. 12. 31.), ahol végleges jóváhagyás az 1977-ben előterjesztendő jelentés elfogadásakor történik. A többi elkészült. A vállalatszervezés intenzív megkezdésével átadásra került az első 20 üzemviteli lakás a családos dolgozóknak Drecin József levelet írt Szili Gézának (észrevételek). Paksi Atomerőmű Kormánybizottságának (kis hatékonyságú, nem sokat érő szervezet) első ülésére került sor (határozatok: 1977 és utáni feladatokról stb.).


353. 355. 385393.

371. 406. 370.


65


11/16/1976

K. Papp József javasolta, hogy a Politikai Bizottság 1976. évben tűzze napirendre a paksi atomerőmű beruházása helyzetének megtárgyalását, amire javaslat jelent meg a munkatervben a következő címmel: “Jelentés a PB részére a pártalapszervezetek termelésirányító és ellenőrző munkájáról a paksi atomerőmű építésnél”. 1976 ősze Ettől kezdve Sz. B. berendezett szolgálati lakással rendelkezett Pakson. 12/15/1976 Miniszterhelyettesi szinten az ÉVM és a NIM részleteiben értékelte az ütemtervnek megfelelő előrehaladást és a felmerült gondokra kereste a megoldást. 12/22/1976 Egyeztetésre került sor (gyártó- és szerelőipar területe). 1976. Tárgyalás. A kormány elnöke, aki mint a bizottság tagja részt vett a tárgyaláson, az évenként december esedékes kormánybeszámoltatást mindjárt a következő év elejére tűzte ki. (A tárgyaláson felmerült problémák: a szovjetek a szerződésben lévő határidőkhöz képest a fontos reaktorcsarnoki tervekkel általában 6 hónapot késtek, és sokszor módosítottak. A késve zúduló szovjet tervtömeg honosítása a korábban feltételezett 3 hónappal szemben 3-8 hónapot is igénybe vett. 1977-ben a már átadott tervcsomagok többszörösével kellett számolniuk honosítás szempontjából). 1976. A szovjet külkereskedelmi vállalat vezetői megerősítették az egy évvel korábbi bejelentést, december miszerint az első reaktortartály szállítására csak 1979-ben kerül sor. A reaktorszállítás egy éves csúszásának kompenzálására, a szovjet fél javaslata szerint már 1978-ban megkezdhető a főberendezések szerelése. a szovjet szállítású gőzgenerátoroktól kiindulva. (Ezután hónapról hónapra változó tájékoztatást adtak a reaktorokon kívüli főberendezések származására és a szállítások időpontjára, ezen túlmenően azt is közölték, hogy az érkező berendezésekre 1978 közepéig sem árat, sem határidőt nem tudnak közölni.) 1976 vége Az 1. számú reaktorblokk bebetonozott alaplemeze és a felmenő falak, illetve betonacélok, zsaluzatok, középtájon a “0” szinti födém alsó zsaluzatával (kép) 1976 vége A rajzokból derült ki, hogy 1977-ben az első reaktorblokkhoz 3200 tonna acélszerkezetet kell gyártani, amelyre előtte egy ideig senki nem vállalkozott (cellák: hónapok vitáinak tárgya). Úgy nézett ki, hogy a paksi építkezés “állatorvosi lova” (cellák) megszületett. 1976 után Elsőként a megyei tanács vezetése, élén Szabópál Antallal, rájött, hogy Paks minél előbb megkapja a városi rangot, annál könnyebb lesz megoldani többek közt a gyorsan növekvő létszám zavartalan ellátását. 1976 és 1983 Első párhuzamos kapcsolás (különbségek). 1976-tól 1977 1977

Fokozatosan használatba vették a családosoknak épített lakásokat. További nagymértékű határidőcsúszásra került sor. Az üzemzavari hűtőrendszer rozsdamentes tartályainak helyszínre szállítása (kép)


371.

490. 372. 375. 372. és 375.

428429.

374. 380.

494.

701702. 493. 375. 377.



1977

Betanulásokkal (ellenőrzési rendszer kialakítása) már közel fél millió forint nyereséget realizáltak. 1977 Az atomerőmű-létesítés előkészítő munkáival párhuzamosan, minden területen megindult a munka a hazai törvényi keretek követelményeinek pontos meghatározására, de ez 1977 végén lassúnak bizonyult, ezért a rendszernek az első átfogó jogszabályi rendezésére, megfelelő előkészítés után még 1977-ben a kormány részére a nehézipari miniszter javaslatot tett. 1/27/1977 A kormány és a KISZ KB együttműködési megállapodást írt alá, mely szerint a fiatalokat tömörítő szervezet védnökséget vállal az építkezés felett (ismeretterjesztés, mint közvetlen segítség). 2/1/1977 Előterjesztés (kelt 1977. január, Simon Pál). Részlet: Még megvan a lehetősége az 1980as üzembe helyezésnek, azonban bizonyos intézkedések elmaradásával 1977-ben további lemaradás lehetséges. A feladatok elvégzéséhez 1977 elejétől a több intézkedést kell tenni:... Az Állami Tervbizottság elnöke intézkedjen az 1977. évi előirányzatok maradéktalan teljesítésében, illetve az első 440 MW-os reaktorblokk 1980. évi üzembe helyezésének biztosításában. A tett intézkedésekről június 30-ig a kormányt tájékoztatni kell. Az Állami Tervbizottság tárgyalásának határideje: 1977. 04. 30. A minisztertanácsi jelentés határideje: 1977. 06. 30. 2/10/1977 A kormány 1977 évi tárgyalási programjában február 10-én ez a napirend szerepelt: “A paksi atomerőmű első 1760 MW-os kiépítésének helyzete”. 2/10/1977 Kormányhatározat (az előterjesztésből csak azt érték el Sz. B.-ék, hogy a legfelső döntési fórumon beszéltek a napról napra nehezedő problémákról; a határozatnak köszönhetően ott folytathatták szinte a kilátástalan vitát a társtárcákkal, ahol két hónappal ezelőtt abbahagyták). 2/10/1977 A Minisztertanács 3041/1977. sz. határozata: Egyeztettek az 1977-es kivitelezési munkák folyamatosságának biztosításához szükséges acélszerkezetek határidőre való legyártásáról stb. A nehézipari miniszter az egyeztetést követően fennmaradt vitás kérdéseket, továbbá azokat az ügyeket, amelyekben kormányszintű döntés szükséges, 1977. 04. 30-ig terjessze az Állami Tervbizottság elé. 1977.02.11. ? A kormányülést követő napon a nehézipari miniszter levelet írt Havasi Ferenc miniszterelnök-helyettesnek, aki a kormány részéről mindhárom érintett tárcát felügyelte, és a kormányülésen is jelen volt (a “cellagyártás” ügyét, mint legfontosabb feladatot emelték ki Sz. B.-ék). 2/25/1977 A Koordinációs Értekezlet ülése és határozata: 1977. 03. 10. és 15. között miniszterek terjesszenek elő javaslatot (acélszerkezetű cellák legyártásáról).


440. 574.

427.

453454.

413. 415416.

455456.

416.

457.


67


1977. február A szovjet tervező hivatalosan is módosította a kritikus úton lévő reaktortér építészeti kiviteli terveinek átadását. 3/16/1977 Havasi Ferenc miniszterelnök-helyettes a három tárca vezetőjével külön megbeszélést folytatott, melynek nyomán 1977. 03. 18-án Pakson, Szili Géza vezetésével újabb miniszterhelyettesi szintű egyeztetés folyt (ekkor úgy tűnt, hogy megszületett a megállapodás, amelyet néhány napon belül a tárcák vezetői is aláírtak). 3/18/1977 Megállapodás, mely rögzítette, hogy a födémcellák, falcellák… gyártását mely vállalatok végzik. 3/23/1977 A nehézipari miniszter tájékoztatta Havasi Ferencet a megállapodásról és arról, hogy a NIM irányítása alá tartozó öt vállalat azonnal hozzá is kezdett a gyártáshoz. 1977. A vízkivételi mű építése és a kikötő építése a már hajózható hideg vizes csatornán (képek). március 1977. Az 1. számú reaktorblokk építése. március 1977. Az 1. számú reaktor körítő falai a “0” szintig álltak, a födém viszont még nem volt kész. március ? 4/28/1977 Koordinációs Értekezlet (KÉ), melyre Havasi Ferenc m.e.-helyettes (a cellagyártásnál történt újabb teljes elzárkózás, illetve teljesíthetetlen feltételek miatt kialakuló kilátástalan helyzet oldására) napirendre tűzte a témakört. Az értekezletre Simon Pál nehézipari miniszter benyújtotta áprilisban készült rövid jelentését, amelyben lényegében a március 18-i megállapodásnak érvényt szerezve, határozatok meghozatalát javasolta (A KÉ tudomásul veszi az 1. sz. reaktorblokkhoz szükséges cellák gyártására és szerelésére vonatkozóan a tárcák 1977. 03. 23-i megállapodását..., a cellák és I-tartók gyártásával kapcsolatos konkrét megoldásról és a gyártási felkészülésről a kohó- és gépipari miniszter május végéig Havasi m.e.-helyettesnek jelentést küldjön, a cellák gyártásának állásáról és a PA létesítésének helyzetéről a nehézipari miniszter a KÉ részére az 1977. év első 5 hónapjának tapasztalata alapján június hónapban adjon ismételten jelentést. 5/26/1977 A Koordinációs Értekezlet a nehézipari miniszter előterjesztése alapján ismét tárgyalta a cellák legyártásának helyzetét (rendeződés). 1977. május Tárgyalások indultak meg a lengyelekkel (nagy építő- és szerelőipari kapacitással rendelkeztek és a csökkenő belső leterhelések mellett külföldi munkákra is vállalkoztak. 1977 közepe Bérpreferencia hagytak jóvá (az építkezésen korlátozottan segített). 1977 közepe Kétségessé vált, hogy az építési munkák előre haladásától függetlenül, főberendezések hiányában megkezdhető-e 1978-ban a technológiai berendezések szerelése.


425. 416.

419. 420. 373. 425. 424425. 420421.

422. 424. 428. 429.



7/29/1977

Féléves vita után határozattal zárult a teljes cellagyártással kapcsolatos “vesszőfutás” (az engedélyezett bérpreferencia az főépület építésének egészére vonatkozott). 7/29/1977 A Koordinációs Értekezlet határozata (Kivonat az 1977.07.29-i koordinációs értekezlet emlékeztetőjéből): A PA első 440 MW-os reaktorblokkjának 1980. évi üzembe helyezésével összefüggő feladatok és feltételek: Speciális gépek jegyzékének meghatározása 1977. 10. 31-ig. Célgépek és fejlesztési költségek bankhitelből való biztosítása, hitelfolyósítás az ÁTB 5021/1977. sz. határozatának 3. pontjában foglaltak alkalmazásával. Az 1977. 05. 26-i cellagyártásra vonatkozó határozatában engedélyezetteken túlmenően további bérpreferencia keretet engedélyez. A keret 1977. 08. 01. és 1978. 04. 30. közötti időszakra vonatkozik stb. Bérpreferencia-keret bontása 1977-1978-ra. A 7/1976. (IV.10.) MÜM sz. rendeletben foglaltak alapján elsőrendű vállalatnak kell tekinteni bizonyos vállalatokat. 1977. 09. 30-as határidővel miniszteri jelentés a (tovább)képzések költségének, fedezésének megvizsgálásáról és a megállapodásról. 9/15/1977 A 22 000 rendelkező Budostal nevű lengyel vállalat megkezdte Pakson a munkát. 1977. október A “0” szintre helyezett tartályok, középen a reaktorakna alsó tartó gyűrűje (kép) (a reaktorakna, stb. különleges anyagait, a tervek kézhezvételétől számítva, néhány hónap alatt kellett előteremteni, legyártani). 1977. Sz. B.-ék a késést a jóváhagyott ütemtervhez képest kb. 6 hónapra becsülték (1977. 11.november 1978. 04. viszont ezen a területen előre haladás alig volt mérhető). 1977. A kormánybizottság elnökének kellett fordulnia az ÉVM államtitkárához a tervezési munnovember kák meggyorsítása érdekében beszerzendő iratmásolók ügyében. 12/31/1977 A kormánybizottság titkársága által elkészített tervezetet (Sz. B.-ék) szétküldték először minisztériumon belüli, majd tárcaközi egyeztetésre. 1977. Miniszteri szintű egyeztetésre került sor, melynek következtében a Kohó- és gépipari midecember nisztériumhoz tartozó vállalatoknál a vállalkozási készségben némi elmozdulás mutatkozott 1977 vége (A beruházási javaslattal jóváhagyott építészeti ütemtervben Sz. B.-éknak.) Ekkorra biztosítani kellett a végeleges reaktortéri híddaruk szerelési munkaterületét. 1977 vége, Az üzemi területen a teljes építőipari létszám nem érte el a 2000 főt és 1978 áprilisában 1978 eleje a honvédségi, a lengyel munkaerőt, a 75 fős KISZ-brigádot is beleértve ez a létszám még mindig csak 2800 fő körül mozgott. 1978 Paks várossá nyilvánítása (az 1973. 01. 31-én történt megbeszélésen dőlt el, Sz. B. szerint). 1978 Az 1. reaktorblokkhoz tartozó első falcella felállítása. 1978 A födémcellák gyártása (kép)


422. 459462.

424. 376377. 428. 432. 414. 428.

413. 427428. 277. 379. 419.


69


1978

A NIM-en belül visszaállt az 1967 előtti rend, hogy a minisztériumban a beruházásokat csak egy szervezet irányíthatja. 1978 Az ilyen (koordináló, ellenőrző, beszámoltatási) kormánybiztosi funkciók létrehozása az elmúlt 10-15 évben nem volt szokásos. 1978 A lakótelep kétharmada megépült. 1978 eleje Az építkezés a kritikus úton csaknem leállt. 1978 eleje A két társtárca bevonásával új, most már reálisabb ütemtervet készítettek Sz. B.-ék, ahol a reaktortéri daruk beemelését egy évvel későbbre, 1979 áprilisára ütemezték. Ezt az ütemtervet 1978. február végén hagyták jóvá, és a március 30-i igazgatói értekezlet ehhez képest is 4 hét késést állapított meg. 1978 eleje Az 1980-ban történő indítás két oldalról is veszélybe került. 1978 eleje Lázár György 1978 közepére a kormány napirendjére tűzte a beruházás helyzetének megtárgyalását, ezenkívül felkérte a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság vezetőjét, hogy vizsgálják meg a lemaradás okai és a teendőkkel együtt a kormány előterjesztést a nehézipari m.-rel közösen nyújtsák be (két és fél hónap alatt kész). 1978 eleje Paksot városi rangra terjesztették fel. 1/16/1978 A kormány 10/1978.(II.2.) MT-rendeletet hozott az atomerőművel kapcsolatos egyes feladatokról. (Jogszabályi keretek rendezése) (10/1964. (V.7.) korm. számú rendelet 2. §-ának megváltoztatása stb.) 1978. február Meghalt Nemeslaki Tivadar (Kohó- és Gépipari M. volt vezetője). eleje 4/12/1978 Óriási szélvihar a területen, megtépázta az építkezést, darukat borított fel, nem is tudtak mindent helyreállítani. 4/13/1978 Látogatás. A felső szintű mozdulatlanságot látva K. Papp József (a párt Tolna megyei bizottságának első titkára) megyei látogatásra (1 nap az atomerőműnél) hívta Németh Károlyt (párttitkár). Tájékoztató átadása a titkárnak (melyet az elmúlt hónapokban több felső vezető meghallgatott). A fordulat kezdete. Pakson a problémák alapvető felismerése felső szinten megtörtént. 4/15/1978 Szalkai József (a KNEB vezetője) levelet írt az érintett három miniszternek (előterjesztés), bejelentette az általuk elvégezendő vizsgálatokat, és azokhoz segítségüket kérte.


439. 446. 493. 428. 428.

429. 433434.

494. 576., 602603. 430. 430. 428. és 430. és 432. 434.



4/15/1978

1978.04.19. és 20. 4/30/1978 1978. április 1978. április 1978. április második fele

1978.05.02. és 09. 5/3/1978 5/9/1978

5/10/1978

5/26/1978

Részlet a Németh Károly 1978. 04. 13-i látogatásáról készült összefoglalóból: Németh Károly értékelése: keményen elmarasztalta a tárcák vezetését, hogy a beruházás 1973-ban indult, és a problémákat csak 1978-ban vetették fel. Az 1980. 12. 01-jei párhuzamos kapcsolási határidő a cél (a minőség biztosítsa érdekében 1-2 hónap csúszás bekövetkezhet). Az év első felében a kormány értékelése után a paksi atomerőmű létesítésénél szükséges teendőket a Gazdaságpolitikai Bizottság is megtárgyalta. 1978 végéig a kormánynak jelentést kell tenni a Politikai Bizottság részére határidőre történő megépítésre tett intézkedésekről. A MSZMP KB ülést tartott, ahol átfogóan értékelték az 1975. évi kongresszustól eltelt három évet, és jelentősen átalakították a felső vezetést (az olajválság következményei elérték az országot, megindult a gazdaság tartós hanyatlási folyamata ebben az időszakban). Sz. B.-ék eddig összesen 14,8 millió Ft-ot használhattak túlórákra, célprémiumokra, jutalmakra. Az 1. számú reaktor +6 méteres födémszerkezetének részlete (kép) Németh Károly látogatásakor megígérte későbbre Kádár látogatását. Pónya (PAV műszaki igazgató-helyettese) vezetésével egy üzemeltetőkből, tervezőkből és beruházókból álló küldöttség utazott a kolai atomerőműbe, ahol a 3. és 4. blokk a paksival azonosan épült, s kb. ugyanolyan stádiumban is volt az építkezés (építkezéskorszerűsítési folyamat indul meg majd az ott látottak alapján itthon). Szili Géza a közvetlen hozzá tartozó három vállalat (Erőterv, Erbe, PAV) vezetőivel megtárgyalta a legszükségesebb intézkedéseket és egy harminc pontból álló intézkedési tervet hagyott jóvá, Az MSZMP KB Politikai Bizottsága 1979. 01. 01-jei hatállyal egyetértett Paks várossá nyilvánításával. Szili Géza kormánybizottsági ülést hívott össze, ahol ismertette a Németh Károly által elmondottakat. Előterjesztés megtárgyalása. A három tárca részére az 1978-79. évre vonatkozó intézkedési tervek kidolgozását, jóváhagyását írta elő, és azt, hogy ezek a vállalatok részére kötelező érvényűek lesznek. Minden korábbinál konkrétabb megállapodások történtek miniszterhelyettesi szinten az ÉVM és a NIM között: tervezéshonosítás, anyagellátás, kivitelezés. Az ÉVM vállalta azt is, hogy május hónapban a 22. sz. Állami Építőipari Vállalatnál a második műszaki létszámát 40-50-ről 150 főre emelik, június 20-ig pedig a műszaki irányító létszámot 40-50 fővel növelik meg. A most már Szekér Gyula vezette Koordinációs Értekezlet megtárgyalta a NIM által készített kormány előterjesztést és további egyeztetések folytak,


463468.

433.

422. 418. 533. 435.

435.

494. 434.

435.

435.


71


1978. június eleje 1978 közepe 7/4/1978

7/13/1978

Sz. B.-ék Szili Géza vezetésével Moszkvában tárgyaltak az Energetikai és Villamosítási Minisztériumban, a tervszolgáltatás további javításáról, a szállítási szerződés mielőbb megkötéséről. Az erőművállalatnál minden fontosabb vezetői poszt be lett töltve. A kormány 1978. 07. 13-i ülésére benyújtott KNEB-jelentés összefoglalója: A szovjet tervszállításban múlt év végén és a kiviteli tervellátottságban 1978 elején bekövetkezett javulást nem lett felhasználva az elvégezendő feladatok meggyorsítására. Lemaradások. Szerződéskötés, majd a 3.296/1976. Mt.sz. határozatnak megfelelően a véglegesített beruházási javaslatot jóváhagyásra a kormány elé kell terjeszteni stb. A kormány tárgyalta az előterjesztéseket (egy előterjesztést a nehézipari miniszter, egyet a KNEB elnöke írt alá) (miniszterelnöki felszólítások: miniszterek felszólítása, hogy a teljes szállítási szerződés mielőbbi megkötése érdekében július 31-ig biztosítsa a helyszínen szükséges megfelelő szakmai összetételű munkaerőt; felszólította az építésügyi- és városfejlesztési minisztert, hogy ésszerű átcsoportosítás útján augusztus 31-ig biztosítsa a helyszínen szükséges megfelelő szakmai összetételű munkaerőt).


435.

440. 469471.

436437.



7/13/1978

1978. augusztus 1978 nyara 1978 nyara 1978.08.03. és 07. között

10/2/1978

A kormány 1978. 07. 13-i határozata a paksi atomerőművel kapcsolatos intézkedésekről: 472minisztereknek a kivitelező vállalatok op. összehangolására vezetők megbízása (határidő: 478. 1978. 07. 31.), a beruházás 1980-ig szóló átfogó ütemtervének kidolgozása, alkalmassá tétele, ennek alapján a kivitelező szervek részprogramjainak meghatározása, gondoskodás azok végrehajtásáról (ellenőrzés) (határidő: 1978. 09. 30.), a nehézipari miniszter 1978. augusztus végéig mértje fel az 1979. évi és az első blokk üzembe helyezéséig tartó munkák tervellátottságát, tegye meg az intézkedéseket a megfelelő tervszállításra. Gondoskodás a folyamatos tervellátottságról, tervezőcsoport megerősítése (határidő: 1978. 08. 31.). Szállítással kapcsolatos javaslat előterjesztése (határidő: 1978. 07. 31.). A 3296/1976. Mt.h. számú rendelettel jóváhagyott devizakeretet a Minisztertanács felemeli, ebből devizakiadások megelőlegezése a szerelvényekkel kapcsolatban: gyártási lehetőségek megvizsgálása, legyártásról való gondolkodás (határidő: 1978. 07. 31.). Munkaerő biztosítása és átcsoportosítása, ezzel kapcsolatos intézkedések (határidő: első ízben 1978. 08.31., utána folyamatos). A PA foglalkoztatottainak számát 1978-ban legfeljebb 3 és 1979-ben további 2 műszaki századdal növelni kell, a H-erők munkarendjét a foglalkoztató vállalatok igényeinek megfelelően kell megállapítani (határidő: 1978. 09. 30.). Külföldi kivitelezők igénybevételéhez szükséges feltételek tisztázása, megállapodások elkészítése (határidő: 1978. 09. 30.). Az 1978-ra jóváhagyott bérpreferencia túlléphető. Külön érdekeltségi rendszer bevezetése, erre a célra 1981-ig 200 millió Ft vehető számításba, ösztönzésre 1981. év végéig keret biztosítása (határidő: 1978. 07. 31.). A lakások megépítésének pénzügyi fedezetét és ütemezésének jóváhagyása (határidő: 1978. 08. 31.). A hazai vállalatok 1979-re szóló szállítási szerződéseinek 1978. III. negyedévében történő megkötéséről gondoskodni kell (határidő: 1978. 09. 30.). A nehézipari miniszter 1979 februárjában számoljon be a megvalósítás helyzetéről, az intézkedések eredményéről, tegyen előterjesztést a beruházási javaslat véglegesítésének időpontjára. A 3296/1976.Mt.h. számú határozat módosulásai. Az 1. számú reaktor építésének megkezdése (kép) 438. A nehézipari miniszter 09. 01-jei hatállyal Bajor Lajos személyében kinevezte a NIM miniszteri biztosát. A nyár folyamán a megtett kormányintézkedések ellenére a lemaradás tovább nőtt. Simon Pál miniszter meghívására Nyeporozsnij miniszter az országban tartózkodott (legutóbb májusban járt itt). Tárgyalás. A nehézipari miniszter tájékoztatta, hogy a jelenlegi elképzelések szerint 1988 és 1992 között további négy 1000 MW-os atomerőművet tervezünk. Kormánybizottsági ülés (Váltások. Az 1978. évi céljutalom keret tárcák közötti felosztása.)


439. 440. 437438.

439.


73


10/7/1978

Szakáli József elküldte a legújabb összefoglaló jelentést a miniszterelnöknek, a m.e.-helyettesnek és az MSZMP KB illetékeseinek (az eltelt három hónap alatt történtek a júliusi kormányhatározat szellemének és konkrét előírásainak messze nem felelnek meg). 10/8/1978 Lázár György a Szakáli József jelentését Szekér Gyulának küldte át, aki a KNEB elnökétől december elejéig újabb összefoglalót kért stb. 10/13/1978 Szekér Gyula 1978. 10. 13-i levele a három miniszter részére: A KNEB megállapította, hogy a 3308/1978. számú Mt. Határozatban foglalt feladatok többségét az érintett tárcák sem határidőben, sem tartalmában nem hajtották végre. Az előző határozat jellemzése. 1978. október Sz. B. a KGST 5. szekciójának soron következő ülésére a kolai atomerőműbe utazott, építelső fele kezés megtekintése. 10/16/1978 Simon Pál Szekér Gyulának címzett levele: Építési összefoglaló: A kormánybizottság elnöke által jóváhagyott és a Koordinációs Értekezlet által megerősített (már 5 hónapos késedelmet tartalmazó) 1978. februári ütemtervhez képest a mutatkozó építési lemaradás átlag 3-3,5 hónapos. Ez a késedelem a februári ütemtervhez képest a PA Beruházás Koordinációs Bizottsága 1978. 09. 28-i értekezletének értékelése szerint a köv.-ből tevődik össze:...(felsorolás heti időtartamban). 10/17/1978 Németh Károly áprilisi ígéretének megfelelően az MSZMP Ipari, Mezőgazdasági és Közlekedési Osztályának előterjesztése alapján a beruházás helyzetét a Politikai Bizottság is megtárgyalta. 1978. október A +6 méteres födém és a felállított falcellák részlete (kép) 1978. október Sz. B.-t Pakson felhívja Szekér Gyula és közli, hogy néhány nap múlva a külügyminiszter vége felé meghívására Finnországba utazik, megnézi az atomerőművet is, és szeretné, ha Sz. B. vele menne. 10/29/1978 Sz. B. emlékezete szerint, ekkor utaztak Szekér Gyulával, Szili Gézával, Bajor Lajossal Finnországba. 10/30/1978 Finnország. Megkezdődtek a tárgyalások. 1978. Finnországi látogatás véget ért. Szekér Gyula hivatalos és személyes kérése Sz. B.-nak: nénovember hány napon belül jelentkezzen a kormánybiztosi megbízással kapcsolatban. első napjai 11/13/1978 A kormánybiztost kinevező kormányhatározat (3476/1978. sz.): Sz.B. 1978. 11. 15-i hatállyal kormánybiztos. 11/14/1978 Szekér Gyula a Parlamentben rendkívüli Koordinációs Értekezletet hívott össze, ahol értékelte a július 13-i kormányhatározat után kialakult helyzetet (Sz. B.-vel). 11/15/1978 Sz. B. kormánybiztosi tevékenysége megkezdődött. (A minisztertanács 3476/1978. számú határozatával és az 1978. 11. 14-i keltezésű kinevezéssel - Szekér Gyula.)


443.

443. 479480. 443. 442.

443.

418. 445.

445. 445. 448449. 481. 483. 450451.



11/24/1978 1978. november vége 1978. november 12/1/1978 12/1/1978

12/15/1978

1978 ősze 1978 ősze 12/29/1978 1978. december második fele 1978 vége 1978 vége

Szekér Gyula jóváhagyja a Sz. B. által készített, a kormánybiztos feladatát és hatáskörét részletesen szabályozó okmányt. Az Erbe hálós ütemtervet készített (abból kiindulva, hogy a 250 tonnás darunak 1979 augusztusában mozgás- és emelőképesnek kell lennie), mely a kritikus úton fekvő reaktorépület legfontosabb munkáit foglalta magába. Sz. B.-t kinevezése után pár nappal megkereste Halasi Zoltán, az Erbe igazgatója, és tájékoztatta,hogy lemond a 18 éven keresztül betöltött igazgatói funkcióiról. Sz. B. megtartotta az első kormánybiztosi megbeszélést (és kormánybiztosi utasítás kiadása). Sz. B. jóváhagyta az ütemtervet és a hozzá tartozó részprogramokat (a felszínre került teljesítési gondok ellenére). Az ezzel együtt kiadott első utasításban a következő szervezeti intézkedéseket hozta: 1978. 12. 04-től Helyszíni Organizációs Csoport (Hoics) létrehozása, melynek feladatait a határozat részletesen összefoglalta, pl. a számítógépes feldolgozás 1979. 01. 15-től történő fokozatos bevezetésére vonatkozóan. A határozat előírta még, hogy 1978. 12. 08-ig a három érintett vállalati igazgató állapodjon meg a részletes vállalati kapcsolódásokban. December 8-ával kezdődően, minden második héten az Erbe igazgatójának vezetésével igazgatói értekezletet kell tartani a kritikus úton lévő reaktorépületi feladatok felmerült problémáinak megoldására. December 15-tel kezdődően, minden második héten kormánybiztos tart megbeszélést az elmúlt két hét alatt végzett munka ütemességének értékelésére, a soron következő feladatok meghatározására. Határozat (Az egyik nagyon kritikus helyzet a legnagyobb feladatot ellátó 22. Sz. ÁÉV vezetésénél jelentkezett, melyet figyelembe véve, az említett december 15-i határozatot megküldve, Sz. B. külön kérte a miniszter sürgős intézkedését.) Sz. B. véleménye szerint a lemaradás az eredeti ütemtervhez képest ekkorra megközelítette az egy évet. Az építőipari szakemberek pótlására első lépcsőben jó elvi döntést hoztak. Kijelöltek hét megyei állami építőipari vállalatot. Kormánybiztosi határozat Az új irányítási rend nagy vonalakban megvalósult ? (az elmúlt év közepén meghozott kormányhatározat és a november 14-i miniszterelnök-helyettesi megbeszélés nyomán ígért legfontosabb tárcaintézkedések késtek. Pakson a létszámhiány ezres nagyságrendben volt kifejezhető. (Az építőipari vállalatok - hét db - két területen mentesítette a 22. Sz. Állami Építőipari Vállalatot.) A mentesítés ekkor 600 főt jelentett olyan szakmai összetételben, amilyenre az adott munkánál szükség volt.


486. 487.

485. 487. 487489.

493.

442. 492. 501. 492.

491. 492.


75


1978-80 1978-tól 1979 1979 1979

1979 1979 1979 1979

1979 1979 1979 1979 eleje 1979 eleje

1979 eleje 1979. január eleje

Az 1. számú reaktorberendezések szállítási határidői (Megnevezés, Skodaexport és Atomenergoexport szerződéses határidő, A közölt kiszállítás határideje, Késedelem). Marjai József irányította a külgazdaságot mint miniszterelnök-helyettes. Újabb jelentős árnövekedés történt. Sz. B.-ék meglátogatták az amerikai típusú jugoszláviai atomerőművet, közvetlenül az üzembe helyezés előtt. A fordulat éve. Bajor, Baranya és Lőrinczi miniszteri biztosoknak nagy szerepük volt az 1979. évi fordulatban (a kiadott utasítás szellemében már 1978. december eleje óta nagyon keményen dolgoztak). Az év első hónapjaiban többször is ellátogattak a beruházásra (március 22-re kitűzött kormány előtti beszámoló elkészítése miatt is). A gőzgenerátor a végleges helyére került. Megjelent Németh László-Mézes János-Gulyás Ferenc-Héjj Atilla-Mátyás József írása (folyamatábra) (Erőterv-közlemények). Megjelent Szondy István szakmai ismertetése. Gergely Ákos és Szeróvay Antal kiváló építészmérnök szakmai ismertetése: Az építkezésen évi átlagban 1974-ben 1050, 1975-ben 2200, 1976-ban 2850, 1977-ben 3400, 1978-ban pedig 4800 fő dolgozott. 1979-ben a várható átlag létszám 7000 fő körül lesz, majd a későbbi csúcsévekben (1980-82) 8-9000 fő körül. A monolit falak kivitelezése 1979-től pedig ún. “kéregzsalus pakettekkel” történik. A külső környezeti sugárvédelmi ellenőrző rendszer (összefoglaló ismertetés).

548549. 651. 292. 343. 501502.

530. 569. 570. 588., 614.

592598. A szovjet villamosenergia-import növekedésével a hazai erőművek terhelése kisebb volt 621. az előző évinél. Az építkezésen már 530 lengyel szakember dolgozott. 424. (Szakemberhiány miatt) Ekkor pl. a helyszínen 400 ácsra lett volna szükség. 427. Az Erbe élére Verle Győző került (1962-től a Duna menti Hőerőmű műszaki igazgatója, 499. 1973-ban Sz. B. hívta a Paksi Atomerőmű Vállalat műszaki igazgató-helyettesi posztra). A 22. Sz. ÁÉV élére pedig Tóth Kálmán került. A kormányülés előtti hétvégét Szekér Gyula Pakson töltötte. Az ülésen a kormány elé került 502. az 1978. júliusi kormányhatározat eddigi végrehajtásáról készített beszámoló is stb. Az 1979. évre meghatározott feladat és a helyszíni emberi erő és a gépesítettség nem vol- 498. tak összhangban.




1/3/1979

1/3/1979 1/11/1979 1/15/1979 1/16/1979 1/20/1979

1/29/1979

1979. január-március 2/5/1979

2/6/1979

2/9/1979 2/9/1979

Az újonnan elkészült művelődési házban adta át Lázár György a Paks település városi rangra emelését jelképező okiratot (délelőtt; délután az első miniszterelnöki látogatásra, beruházásról szóló tájékoztatóra és az építkezés bejárására került sor) (ekkor már ismert volt, hogy a kormány március 22-én ismét foglalkozik a beruházás helyzetével, a júliusi határozatok végrehajtásával). Lázár György miniszterelnök a reaktorbokszban (kép) Szili Géza a hozzá tartozó vállalatok részvételével szélesebb körű feladategyeztetést tartott. A 22. Sz. ÁÉV-ben új helyszíni irányítót, létesítményi főmérnököt neveztek ki (majd február elsejével a miniszter a vállalat élére új vezérigazgatót állított). A nehézipari miniszter a helyszínen tárcaszintű megbeszélést hívott össze. Többéves kemény munka és vita eredményeként az Erbe a szovjet partnerével aláírta az első 880 MW-os ütemre az alapszerződést (a kétoldalú kormányegyezmény aláírása az év folyamán történt meg). Sz. B. a kormánybiztosi értekezleten meghatározott februári részprogramok teljesítésének elősegítésére az érintett vállalatok részére 683 000 Ft-ot tűzött ki (ma kb. 15 millió Ft) (az 1978. évi kormányhatározat által jóváhagyott 250 millió Ft felhasználható ösztönző keretből). A helyszíni munkás létszám 1500 fővel növekedett (még mindig kevés). Juhász Ádám államtitkár a január 26-i kormányhatározatot az alábbi rájegyzéssel küldte vissza Sz. B.-nek: “Nagyon hasznos és jó munkamódszert alakítottál ki. Ennek az eredménye nem maradhat el.” A paksi atomerőmű alapszerződésének korabeli kivonatos ismertetése: Alapszerződés aláírása 1979. 01. 20-án. Évente kötendő kiegészítő szerződések, garanciaidő-hosszabbítás (15 hónap és 30 nap), a KPI zárójelentésének formáját és tartalmát a felek 2 hónapon belül egyeztetik, a külső matematikai programokat csak 1980-ban adja meg az Atomenergoexport (AEE), a tőkés armatúrák ára előre láthatólag március végéig lesz ismert, a szállítási terjedelmet minden év januárjában kell rögzíteni és aláíratni, az 1979-es szállításra vonatkozó szállítási specifikációt ez évben a szovjetek csak 01. 29-én tudják átadni, melynek tárgyalására 02. 08-a után kerül sor, február-márciusban az ez évi szerelési ütemterv véglegesítése, 1979 elején várhatóan még nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű berendezés, egyéb határidők (hónap). Sz. B. utasítást adott ki az ösztönzés hosszabbtávú rendjére. Kormánybiztosi határozat (a februári részprogram időarányos része teljesítésének értékelésénél megállapítják, hogy az elvégzett munkán már érződik az irányítottság).


495496.

496. 497. 498499. 497. 497.

499.

492. 500.

542546.

499. 501.


77


2/9/1979

Az Állami Indító és Ellenőrző Átvételi Bizottság (ÁIB) (elnöke Szili Géza miniszterhelyettes) megtartotta első ülését. 2/23/1979 Kormánybiztosi határozat (az 1979. februárra előirányzott részprogramok nagyrészt teljesültek). 3/5/1979 Sz. B. az augusztus 31-ei daruszerelés befejezésére 34 vezető részére mintegy 350 ezer Ft célprémiumot tűzött ki. 3/14/1979 Sz. B. Szekér Gyula részére tájékoztatót írt (Melyben tartott az 1978. 11. 14-én elhangzott elvárások érvényesítésének elmaradásától). 3/20/1979 Sz. B. levelet írt Szekér Gyula miniszterelnök-helyettesnek (másolat a NIM-nek): márciusban rájöttek, hogy az 1. és 2. reaktorblokk építését párhuzamosan nem tudják végezni, ha nem növelik háromról négyre a toronydaruk számát. 3/20/1979 A daruügyben Simon Pál intézkedett az állami Fejlesztési Bank vezérigazgatója felé. 3/28/1979 Harrisburg (USA), kismértékű környezetszennyezéssel járó baleset történt (értékelés, leszűrhető tapasztalatok hasznosítása). 3/30/1979 Kormánybiztosi értekezlet (jóváhagyták pl. az 1979. évi technológiai szerelési ütemtervet most már a II. negyedévre a teljes főépületre fogadták el az ütemtervet). 3/31/1979 Juhász Ádám államtitkár ellenőrizte a munkát. 3/31/1979 Megjelent a nehézipari miniszter rendelete az atomerőmű biztonságtechnikai kérdéseiről. A nehézipari miniszter 5/1979.(III.31.) NIM-rendelete (a 10/1978. [II.2.] MT-rendelet 2. §-ában foglalt felhatalmazás alapján): A NIM Országos Energiagazdálkodási Hatóság engedélyezési és felügyeleti eljárására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezései az irányadóak stb. 1979. Sok területen előrehaladt a munka, de a létszámhiányt és az előkészítő, irányító munka március vége elégtelenségét még mindig nem tudták megoldani. 1979. I. V. Prokopenko, a szovjet szakértők vezetője Csehszlovákiában járt, és részleteiben tájékomárcius zódott a reaktor berendezésének gyártásáról. 4/17/1979 Megteremtették a feltételét annak, hogy elkezdjék és folyamatosan végezzék a reaktorcsarnoki acélpillérek állítását. 1979. április Megteremtődött annak a feltétele, hogy 05. 02-től a kritikus úton lévő munkáknál minden vége építőipari vállalat folyamatos, éjjel-nappali, 10+4-es munkarendben dolgozzon. 1979. április Az első reaktorcsarnoki acélpillér állítása (kép) 5/2/1979 Ettől kezdve (bizonyos intézkedések által) fokozatos erősödés következett be az Erbe irányítói munkájában. 6/7/1979 Szekér Gyula miniszterelnök-helyettesnek Ézsiás József, egy közvetlen munkatársa, diagramot készített (A kőolajárak alakulása - 1973-79).


577. 501. 499. 483. 505.

505. 575. 505. 501. 576., 604607.

505. 509. 506. 509. 507. 510. 293.



6/7/1979

Sz. B. szűk körű egyeztetésre megküldte Pónya Józsefnek, Verle Győzőnek és Schiller Jánosnak (MVMT-vezérigazgató) az üzembe helyezési munkák elvégzésére vonatkozó kormánybiztosi utasítás tervezetét. 6/12/1979 Új kormánybiztosítási utasítást adtak ki (Helyszíni Organizációs Irányító Csoport új összetétele, feladatai és az egyes vállalatok helyszíni organizációs feladatai). 6/15/1979 Sz. B. levele Szekér Gyulának: Elküldte az 1979. 06. 15-i kormánybiztosi értekezlet határozatainak egy példányát. Mint ahogy a május 25-i kormánybiztosi határozatból érzékelhető volt, a II. negyedévre kitűzött feladatok teljesítése lassan halad és várhatóan a beépítés volumenek nagy része nem teljesül. A múlt hónap végén feltették a 30 Mp-os reaktortéri darut, e hónap 10-12-én pedig a 250 Mp-os reaktortéri daru hídjait. Augusztus végéig nagy erőfeszítéssel, de megteremthető a csarnokszerkezet megfelelő felállítása. E hónap 9-én megérkezett az első gőzfejlesztő. Jövő héten, 07. 19. és 21. között Sz. B. a Szovjetunióba utazik, ahol a berendezések ez évi szállításáról tárgyal. 6/26/1979 Sz. B. kormányutasítást adott ki megvalósításra (az utasításnak megfelelően a PAV igazgatója 1979. 07. 31-es hatállyal létrehozta az önálló üzembe helyezési szervezetet és vezetőjének Márton János villamosmérnököt nevezte ki. 6/26/1979 Sz. B.: Utasítás az üzembe helyezési munkákkal kapcsolatos szervezeti kérdésekről: A PAV igazgatója az üzembe helyező szervezet felelős vezetőjét legkésőbb 1979. 07. 31-ig vele együtt nevezze ki. Az Erőmű Beruházási Vállalat az üzembehelyezési tevékenység ellátására irányuló vállalkozói szerződést legkésőbb 1979. 08. 31-ig kösse meg a PAV-val. 1979. június Eddig az időpontig a tervezők megbízást kaptak, hogy zsűriken vitassák meg a korszerűsívége téseket, tegyék meg javaslataikat. 1979. június A reaktorcsarnok végénél a keresztirányú villamos galéria felett 40 méter magasságban beemelik a 250 tonnás, rendkívül nagyteljesítményű daru 39 méter fesztávolságú egyik hídszerkezetét (kép). 1979. június Szerelik a reaktortéri 30 tonnás darut (kép). 1979 első fele Sok problémát kellett megoldani. Egyre szélesebb akarás, gyakoribb összefogás. 1979 közepe Biztosak voltak, hogy az első reaktorblokkot 1980-ban nem lehet üzembe helyezni, de ekkor még az 1981. évi első bekapcsolást és 1981 végétől a 100%-os folyamatos működést elérhetőnek tartották. 1979 közepe A PAV létszáma 750 fő volt. 7/15/1979 Az OPEC-kőolajexportárak alakulása (1978. dec., 1979. jan., ápr., jún., júl.) 7/17/1979 Sz. B. kiadta az év utolsó kormánybiztosi utasítását (ezzel gyakorlatilag az első blokk bekapcsolásáig az irányítási rendszer szabályozása befejeződött).


520.

517. 511512.

520.

550556.

505. 513.

514. 505. 518.

518. 293. 521.


79


7/26/1979

Marjai József kíséretében Arhipov szovjet miniszterelnök-helyettes meglátogatta az építkezést. 1979. Még úgy nézett ki, hogy a megelőző év novemberéig összeszedett több hónapos késést augusztus sikerült teljesen ledolgozni, és augusztus 31-ig a reaktortéri daru az előírt próbaterheléssel közepe a reaktorcsarnok elejétől el tud menni a reaktorcsarnok közepén lévő beszállító aknáig. 1979.08.27- Lázár György és Lubomir Strougal csehszlovák miniszterelnök személyesen találkozott 28. (tisztázódott, hogy a tartály gyárból történő kiszállítását csak 1980. februárban vállalják). 9/20/1979 Szili Géza miniszterhelyettes vezetésével és az Erbe vezetőivel Moszkvába utaztak Sz. B.-ék, hogy az év utolsó hónapjaiban megkezdhető technológiai szereléshez biztosítsák a legszükségesebb berendezéseket. 1979 nyár Szekér Gyula miniszterelnök-helyettes szeptember 18-ra egész napos helyszíni szemlét jevége lentett be (Tárgyalás: 1980 végéig teljesítendő főbb feladatok azzal a célkitűzéssel, hogy még 1981 végén 100%-os terheléssel történő üzemeltetés megvalósulhasson) (elsősorban a berendezések hiánya miatt - szinte egy sem teljesült). Megállapodás, hogy a kormánybiztos ezt követően évente kétszer (január 31. és július 31.) a beruházás helyzetéről összefoglaló jelentést készít a felső állami vezetés részére stb. 1979. Csehszlovák, magyar, szovjet háromoldalú tárgyalásra került sor (01. 20-án aláírt szerzőszeptember désben rögzítettekhez képest jelentősebb csúszás a reaktor tartozékainál is). 1979. A közel kész vízkivételi mű látképe, A Dunából kondenzátor hűtővizet kiemelő 13 köbmészeptember ter/szekundum teljesítményű szivattyú, A gőzturbina kisnyomású házának szerelése, A 6 kV-os villamos berendezések szerelése (Neukum Zoltán, Szekér Gyula, Újhelyi Géza, Balogh Ernő, Sz. B.) (képek) 10/3/1979 A helyszíni látogatásról, kialakult helyzetről és a megbeszélt további teendőkről Szekér Gyula feljegyzésben tájékoztatta a miniszterelnököt (kinek rájegyzése: évente legalább egyszer a Minisztertanács előtt is be kell számolni, amihez megfelelő alap lehet a januárban készülő kormánybiztosi jelentés). 10/9/1979 Szekér Gyula az igényeket egy részletes mellékletben csatolva, levelet küldött Novikov miniszterelnök-helyettesnek, aki a fontosabb szállítások megjelölésével november 27-én válaszolt. 10/18/1979 Helyére került az első gőzgenerátor. 10/18/1979 Az üzembehelyezési szerződés sem tartalmazta a programrendszer szállítását és a blokkszámítógép üzembe helyezését. 1979. október Az első gőzgenerátor beszállítása a kikötőből, A gőzgenerátor beemelés közben a reaktorcsarnokban (képek)


522. 522.

509. 527.

523. és 526.

509. 524526.

526.

528.

528. 714. 529.



1979. november vége 1979. december közepe 12/19/1979 12/31/1979 1970-es évek vége

Szili Géza által vezetett tárgyalásra került sor (reaktortartály).

625.

A beruházáson dolgozók összes létszáma száz fő híján 10 000 fő volt.

531.

Kádár a helyszínre látogatott. A főépület keresztmetszeti rajza (képek) A beruházási engedélyokirat szerint eddig az időig 11,7 milliárd Ft-ot kellett volna beruházni (kevesebb lett). A lemaradás elsősorban az 1977-78. években következett be. 1979ben az előirányzat 7,6 milliárd Ft volt, a népgazdasági tervben ennél mérsékeltebb összeg. Ezen belül az építési rovaton 2,0 milliárd Ft volt előirányozva, csaknem duplája az 1978. évi teljesítésnek. 1970-es évek Nálunk komolyabb kormányzati lépés az energiatakarékosság érdekében csak ekkor kezdővége dött (ennek hatása a ‘80-as évek elején kezdett csak jelentkezni). 1979 A Vegyépszer, az első végleges rendeltetésű üzem, ekkor már üzemelt. második fele 1979 Nagyon meggyorsították (Sz. B.-ék) a reaktorcsarnokok építését (daruk üzembe helyezése második fele miatt), emiatt elmaradtak a lokalizációs torony építésével. 1979 Kiderült, hogy az 1979. 01. 20-án megkötött szállítási szerződés keretébe a szovjet fél nem második fele érti bele a felhasználási programrendszert. 1979-től Sz. B.-ék év végén, a helyszínen összevont ünnepségeket tartottak és különböző elismeréseket, kitüntetéseket adtak ki, közel a tényleges teljesítés időpontjához. 1979 vége A csehszlovák és a magyar szakemberek többszöri tárgyalás keretében megállapodtak a és 1980. reaktortartály Paksra történő szállításának minden részletében. januárja 1980-as évek A “konyhakész” nukleáris fűtőanyag olcsóbb volt a szovjetektől, mint a világpiaci ár, ezért különbözeti termelési forgalmi adóval sújtották az atomerőművet, azaz a különbözetet be kellett fizetni az államkasszába. 1980-as évek Sz. B. akkor (de talán még ma is) azt sajnálta, hogy az általuk megismertekből nem tudtak eleje akkor a többi magyar embernek legalább csak részben átadni. 1980 A hidroakkumulátort emeli a 250 tonnás reaktortéri daru. Nagy Előd festőművész helyszínen készített pasztell képe (kép) 1980 A szekunder köri pótvíz-előkészítő üzem távlati képe (kép)


533. 537. 493.

292. 570. 623. 714. 658. 628.

767.

349. 482. 570.


81


1980

1980. évi I. törvény az atomenergiáról és annak 1980. 04. 05-i végrehajtási utasítása átfogó jogrendet teremtett. 1980 Kéregbetonnal készült nagyméretű vasbeton szerkezetek, háttérben a gyártó- és előszerelő csarnok, a “pakett üzem” (kép) 1980 Magyar kutatók, tervezők, beruházók, kivitelezők, majdani üzemeltetők - mindenki a saját szakterületén - elméletileg tisztában voltak az atomerőmű működésével, valamint: elkezdődött a szerelés, és sok építészeti pontatlanságra derült fény (sokszor nem kis többletmunkával kellett helyre hozni). 1980 A reaktorcsonkok rögzítése kézi hegesztéssel (kép) 1980 A szovjet szállítások némileg felgyorsultak (a szerződésben vállalt határidőhöz képest 6-9 hónap késés). 1980 A fő-keringtetőszivattyú rozsdamentes anyagból készült alsó háza a végleges helyén, ös�szehegesztés nélkül (kép) 1980 A pénzügyi teljesítés csaknem 10 milliárd Ft volt. 1980 Az 1. számú reaktorblokk központi vezénylőtermének szerelése (kép) 1980 Farkas Bertalan az első és máig egyetlen magyar ember, aki a világűrben járt - az űrkabin után - ismerkedik a reaktortartály belső méreteivel (kép). 1980 eleje Ez ideig a helyszíni irányítási rendszer a kormánybiztos összefogásával valamennyire bejáródott. 1980 eleje Az ország fizetési mérleghiányának növekedésével a Minisztertanács 2001/1980.(/I.11.) határozatával a folyamatban lévő beruházások felülvizsgálatát rendelte el (vizsgálat során többek közt a Bicskei Erőmű beruházási munkáinak 1980. évi hivatalos indítását is elhalasztották, Pakson az 1979-ben a helyszíni kivitelezési létszám növekedésével együtt járó felvonulási épületek, szociális létesítmények már pótlólag elhatározott bővítéseinek egy részét leállították). 1980 eleje Eredmények mutatkoztak a technológiai berendezések szerelése területén. 1980 eleje A munkák ütemezésénél abból indultak ki, hogy a reaktortartály július 15-én a helyére kerülhet (optimista célkitűzés). 1/14/1980 A dolgozók körülményeinek, az ellátás javításának érdekében a nehézipari miniszter intézkedési tervet írt alá. 1980. január A fő-keringtetővezetéken az első helyszíni varrat készítése (kép) 1980. február Az ún. üzemzavari hűtőrendszer szerelése a -6,50-es szinten lévő helyiségben (kép) 1980. február A gőzgenerátoroktól elindulva a reaktorakna felé - a fő-keringtetővezeték 48 hegesztési közepe varratából 16 elkészült.


576. 590. 616.

626. 630. 631. 646. 649. 663. 619. 619.

630. 632. 536. 632. 630. 631.



3/21/1980 3/24/1980 3/24/1980 3/28/1980 1980. március 1980. március 1980. I. negyedév vége 5/9/1980

Kormánybiztosi értekezlet, melynek egyik határozati pontja tanulva az eddigi hibákból, módosította a munkaterület korábban érvényben lévő rendjét. A reaktor egy hónapi utazás után megérkezett Paksra (ahol mindjárt az e célra épült leemelhető tetejű épületbe került). Valamit hoz a víz. Az első reaktortartály megérkezik Paksra (hajnalban), A reaktortartályt a kikötői daru leemeli az uszályról (képek). Az első reaktorblokk építése, Nagy Előd festőművész alkotása (kép) MSZMP XII. kongresszusára került sor (az ezt követő parlamenti választásokon áthelyezések - Szekér, Huszár stb., kinevezések). A 2. számú reaktor hermetikus terének építése (Nagy Előd festőművész alkotása) (kép)

699.

Az első gépegység reaktortartálya a helyszínen volt.

631.

Kormánybiztosi értekezlet egyik határozati pontja: április végéig történt lemaradás behozására. 6/30/1980 Kormány elé készített előterjesztés (még lehetségesnek vélték az 1. számú reaktorblokk 1981 decemberében történő energetikai indítását). 1980 első fele A legfőbb problémát (a technológiai és villamos szerelés megkezdésén belül) a berendezések hiányos rendelkezésre állása okozta stb. 7/4/1980 Egy, közel száz pontból álló intézkedési feladattervet kellett készíteni a még hátralévő munkák elvégzése, a beszállítási művelet biztonságos lebonyolítása, illetve a reaktortartály végleges elhelyezésére előírt vizsgálatok dokumentációk biztosítása érdekében. 1980.07.05- “Munkafegyelem-sértés”. A Vegyépszer radiológusai hibát észleltek (sugárzás) (orvosi vizs06 gálat, vizsgálat). 7/31/1980 Simon Pál tájékoztatása Lázár Györgynek az 1980. 07. 05-i eseményről és következményeiről (az embereknél nincs sugárhatás, az ügy lezárult). 1980. július Jozef Simon csehszlovák miniszterelnök-helyettes válaszolt Szekér Gyula levelére: a szovjetek új bevonat készítését biztosították, melyet 1980. július végéig leszállítanak a paksi atomerőműhöz, és annak kipróbálása után, 1980 augusztusában a szovjet automatával a csonkokat felhegesztik. 8/27/1980 Tűzeset történt (nem túl nagy kár, helyreállítás, az intézkedések megelőzték további esetek előfordulását).


616. 628. 629. 615. 650.

623624. 664. 624. 633.

646647. 647648. 626.

648.


83


1980. szeptember első napjai 1980.09.1619. között

Még javában folyik a hegesztés. A csonkokon lévő gyűrűk a csonkok előmelegítését szol- 627. gálják (kép).

Gyári tárgyalás (melynek eredményéről Nagy Zoltán, az Erbe főmérnöke úti jelentésében számolt be: a Skoda a csonkok leköszörülésének befejezési határidejét október 10-én vállalta). 1980. A Nehézipari Minisztérium előterjesztése (a módosított egyezmény alapján, de még a szeptember szovjet konzultációk előtt) az első blokk párhuzamos kapcsolását tervezte. Ez egy évi próbaüzemet jelentett (1981 szeptembere - üzembiztos igénybevétel). A második gépegység első bekapcsolását az előterjesztés 1981 augusztusára ütemezte. 1980. Az első 880 MW-os kiépítés reaktorcsarnokának szerkezeti készültsége, A második 880 szeptember MW-os kiépítés reaktorcsarnokának építése (az egyes blokkot 1977. márciusában láthattuk ugyanilyen készültségi állapotban) (képek) 1980. október Ekkorra várták (a szovjetek által kötött szerződés értelmében) az első friss üzemanyag töltet eleje megérkezését. 1980. október Tartály készültsége, fogadóképesség biztosítása: megértek a feltételek, hogy a reaktortarközepe tályt végleges helyére telepítsék. 10/16/1980 Az MSZMP KB határozatot fogadott el az iparirányítás fejlesztéséről. 10/16/1980 Az MSZMP KB határozatot hozott az iparirányítás fejlesztéséről. (A jelenlegi három minisztérium helyett 1981. 01. 01-jei hatállyal egy Ipari Minisztériumot kell létrehozni.) 1980.10.18- A reaktortartály végleges helyre telepítését ekkorra (szombat-vasárnap) ütemezték. 19. 10/18/1980 A reaktortartályt kiemelik ideiglenes otthonából, A reaktortartályt ráhelyezik a speciális szállítóeszközre (képek). 10/19/1980 Bent van az utolsó csavar is (kép) (8 db, egyenként 80 kg-os “tőcsavar”). 10/19/1980 Még egy kicsi hiányzik és a reaktortartályt csak a daru tartja, Lélegzet visszafojtva figyelünk (képek) 10/20/1980 Még néhány perc és a reaktortest eltűnik a nem beavatottak szeme elől, És amit a beavatottak láttak… (képek) 1980.10.20. A reaktortartály megült a peremen. éjjel 2 óra 1980. Az ÁIB jóváhagyta a “Primer köri első nyomáspróba megkezdésének feltételeit” tartalmazó november kivonatos anyagot. 12/19/1980 Szili Géza levelet írt nyugdíjba menetelekor Szabó Benjaminnak.


627.

227.

617619. 625. 633. 651. 687688. 633. 634635. 638. 640641. 642643. 643. 580. 654655.



12/31/1980 1980 második fele 1980 második fele - 1981 vége 1980 vége

Szili Géza nyugdíjba ment (14 évig miniszterhelyettesi poszton). Ettől kezdve a technológiai szerelővállalatok léptek elő főszereplőkké.

653. 645.

A helyi irányításnak az elmúlt évhez hasonló operatív intézkedésekkel és azok számonkérésével kellett foglalkozni (csak most nem az építészet, hanem elsősorban a technológiai szerelés területén). Az első reaktorblokk szekunder körének szerelési készültségét 70%-ra, míg a primer kört 40%-ra értékelték. 1980 vége Megszűnt a Nehézipari Minisztérium. 1980 és 1982 Sz. B.-ék kimondva-kimondatlanul, az állami szervezetek egyes képviselői által (meggonközött dolatlanul) egyre jobban gazdasági bűnösöknek voltak bélyegezve. 1980 körül A “vasfüggöny” inkább “halászhálóhoz” hasonlított (sok külföldi kapcsolat kifelé). 1980-tól A beruházást és később az üzembe helyezést irányító szakemberek (vezetők, irányítók) zöme, a feladat átfogó megértésétől, folyamatosan és egyre jobban olyan üzembe helyezési határidőt akartak elérni, amit a mozgósítható erőik lehetővé tesznek. 1981 Munkaidő után indulnak a buszok a lakótelepre (kép). 1981 A szintezéssel kapcsolatos feladatot és az alkalmazott megoldásokat Eőry Karácsony (az Erőterv mérnöke) foglalta össze. 1981 A kép jobb oldalán sorakoznak az olajfűtésű indítókazánok (kép). 1981. 01. A kohó- és gépipari, a könnyűipari és a nehézipari minisztériumok megszüntetésével egy 01-jétől időben az Ipari Minisztérium létrehozását határozták el. 1981. 01. Kapolyi László lett a Paksi Atomerőmű Kormánybizottság és az Állami Indító Bizottság el01-jétől nöke. 2/28/1981 Az 1. sz. reaktorblokk még hiányzó import berendezései (szerződéses szállítási határidőkkel) 1981. február Az Állami Fejlesztési Bank elnöke széles körben szétküldött levelében a paksi atomerőmű első reaktorblokkja üzembe helyezésének kétéves csúszását feltételezve, a többletfűtőolaj-igény ellenértékét 358 millió dollárban jelölte meg. 4/29/1981 Az ismételten életre hívott Gazdasági Bizottság Marjai József vezetésével tárgyalta a paksi atomerőmű beruházásának helyzetét, és felkérte az ipari minisztert, hogy adjon javaslatot a lehetséges új üzembe helyezési határidőre. 4/29/1981 Sikerült megkötni a programrendszer szállításáról és a blokkszámítógép üzembe helyezéséről szóló külön szerződést.


646.

646. 500. 621622. 575. 620.

281. 585. 666. 651. 655. 684686. 621.

664.

714715.


85


1981. I. harmadév 5/8/1981 6/1/1981

6/1/1981

6/9/1981

6/23/1981 6/23/1981 6/24/1981 1981. június 1981 közepe 9/2/1981 9/15/1981 1981. november

Az 1. számú reaktorblokkhoz tartozó berendezések zömét a szovjet fél leszállította.

665.

Marjai József miniszterelnök-helyettes fogadta D. Pavlovot, a Szovjetunió budapesti nagykövetét. Az MSZMP KB Titkárság határozatában első alkalommal került kimondásra a felső vezetés részéről a tévedés Sz. B.-ék munkájának megítélésében ? (1978-ig Sz. B.-ék minden kezdeményezése a korábbi szabályoktól eltérő megítélésre nem vagy csak részben sikerült). Az MSZMP Titkárság határozata (némileg lenyugtatta az üzembe helyezés csúszásával kapcsolatos elég ideges hazai hangulatot): az 1. blokk indítása reálisan csak 1982 nyarán történhet meg. A 2. sz. blokk építése 1980 közepéig lassan haladt - a feladat, hogy 1981 végéig behozzák a lemaradást. Az elmúlt években kevés energiát fordítottak a 3-4. sz. blokk építésére, stb. Az 1976-ban elfogadott beruházási javaslat szerint 1978 végéig a főberendezések nagy részének meg kellett volna érkezni, és a reaktortartály szeresét is meg kellett volna kezdeni. Ténylegesen a reaktortartályt szerelésre a csehszlovák szállító vállalat 1980. 10. 06-án adta át. Az 1. sz. blokkhoz gyakorlatilag 1980 második felében érkeztek meg a berendezések olyan mennyiségben és összetételben, hogy a szerelés összefüggően megindulhatott. Részlet a Pakson megtartott OAB-ülés emlékeztetőjéből. (A vita alapján az OAB felkérte az Ipari Minisztérium képviselőjét, hogy az OAB 1981 második felében tartandó ülésén adjon tájékoztatást a felülvizsgálat eredményéről. Az atomenergiáról szóló 1980. évi I. számú törvény végrehajtásáról rendelkező 12/1980./IV.5./MT. számú rendeletre való hivatkozás stb.) Benkő József a miniszterelnök-helyettes szakmai titkára többek között a kormánybiztosi munkakör megszüntetését javasolta. Feljegyzés Marjai József részére (Benkő József)

681. 281.

668., 670.

692696.

656.

689691. A primer köri nyomáspróbához és a cirkulációs mosatáshoz tartozó feladatok elvégzéséhez 666. 124 napot irányoztak elő (később növekedik a késés). Ütemterv, melyet a szovjet szakértőkkel közösen készítettek (1. számú blokk első párhuza- 665. mos kapcsolása 1982. II. negyedév végére). Az első reaktorblokkhoz csaknem minden berendezés a helyszínen volt. 680. Marjai József vezette GB határozata (határidők: 1981 vége - primer kör nyomáspróba és a 672. rendszer cirkulációs mosatása, 1982. 06. 30. - első párhuzamos kapcsolás). Jelentős elmaradást észleltek az ütemterv végrehajtását illetően. 665. Az URÁN-1 számítógép programrendszerét és a program dokumentációt csak ekkor szállí- 715. totta le az ezzel megbízott vállalat és ekkor kezdte el a helyszínen a fejlesztést.




12/20/1981 12/23/1981

1981 második fele ? 1981.12.23. és 1982.01.15. között 1981. december 1981 vége 1981-1982

A reaktortartály főnöki asszisztencia nélkül, szinte észrevétlenül került a helyére (14 hó- 643. nappal később). Az ÁIB elnöke (Kapolyi) engedélyt adott ki a primer köri első nyomáspróba megkezdéséhez 679. (az atomenergiáról szóló 1980. évi I. számú törvény végrehajtásáról rendelkező 12/1980./ IV.5./MT számú rendelet 24. §-a és az ÁIB 1981. 12. 17-i 8. ülésének határozata alapján... A nyomáspróba végrehajtása során az MVMT köteles eleget tenni az 1/1980./XI.10./ÁIB utasításban előírt jelentési és beszámolási kötelezettségének. A MVMT vezérigazgatója megkérte az engedélyt 1981. 12. 23-tól a primer köri nyomás- 677. próba és cirkulációs mosatás megtartására. A nyomáspróba és az ún. cirkulációs mosatás elvégzése.

680.

A második reaktortartály beemelése (kép)

644.

A Tolna megyei vezetés meghívta az MSZMP KB PB tagjait a megyébe. Tényleges és tervezett határidők (diagram)

703. 710711. 1981 és 1985 A harmadik ötéves tervben a hazai energetikai ágazatok fejlesztésére a teljes népgazdasági 700. között beruházás 13%-át irányozták elő. 1982 MVMT statisztikai évkönyve: Az MVMT erőműveinek termelése felhasznált tüzelőanyag 294. szerint (1972 és 1982) 1982 Üzembe helyezték az első blokkot. 295. 1982 A gőzgenerátor helyiség véglegesen szerelve (kép) 531. 1982 A technológiai csőrendszerekre csatlakozó impulzuscsövek, A hermetikus átvezetésen ke- 674resztül jövő impulzus csövek, A távadó helyiségekbe érkező impulzus csövek, amelyek a 677. távadóra csatlakoznak, Előre gyártott impulzus csövek, Impulzuscsövek előgyártása, Felül a primer (erősáramú), alul a szekunder (gyengeáramú) hermetikus csőátvezetés fejdobozai ólomkábeles csatlakozással (képek) 1982 A központi kormányzat főbb irányvonala az energetika területén (a terv célkitűzése az volt, 700. hogy a hazai kőolajfogyasztás ne növekedjen az 1981. évi 8,5 millió t/év fölé stb.). 1982 A reaktortartályba kerülő blokkrészek szerelése, előkészítés a beemelésre, A reaktor védő- 708csövek beemelése egy speciális szerkezettel. A kép bal oldalán az a védőharang, ahová a 709. reaktor belső részeit karbantartások idejére beemelik (képek).



87


1982 1982 1982 eleje 1982.01.07. ? 1/20/1982 3/18/1982

1982.03.2324. 3/24/1982 3/24/1982

4/1/1982 4/16/1982 4/19/1982 6/25/1982

A kooperációs (alap-) hálózat 1949-ben és 1982-ben (ábra) Az OVIT kiemelt nagyvállalati kategóriába sorolt vállalat volt. Már tudott volt, hogy Lázár György miniszterelnök két napra Tolna megyébe látogat. Jelentés (nyomáspróbáról)

741. 742. 703. 697698. Tárgyalást napirendre tűzték. (Az ipari miniszter által benyújtott és az ÁTB által napirendre 701. tűzött javaslat, az 1976-ban előzetesen jóváhagyott beruházási javaslat véglegesítésére.) Az 1982. 03. 17-i kormánybiztosi határozat: Szükséges intézkedések: az Erbe vezetésével 751a készülékek ellátásával foglalkozó 2 munkacsoport legkésőbb március 22-ig teljes körű 753. felmérést készít egyes műszerekről és készülékekről stb., a Szovjetunióból március 30-án induló szállítmányokról stb., az egyeztetést március 23-ig be kell fejezni stb. A szovjetek kiadták a primer köri védelmek és reteszelések módosított jegyzékét az 1982. február 8-i állapotnak megfelelően: a szovjet szakértők legkésőbb március 20-ig nyilatkoznak az irányítástechnikai tervmódosítások komplettségéről stb., 1982. 03. 20-tól az irányítástechnika területén tervstop lép életbe stb. Lázár György miniszterelnök március 23-án délután 5 órára érkezett Szekszárdra a pártbi- 703zottságra (tájékoztató), és másnap délután (a délelőtti húsipari üzem meglátogatása után) 706. érkezett az atomerőmű-beruházás területére (képek, határidők). Jelentés (nyomáspróba és cirkulációs mosatás eredménye): A cirkulációs mosatás és a hoz- 697. zá kapcsolódó funkciópróbák 1982. 01. 15-én befejeződtek. Részlet a miniszterelnöki látogatáson elmondott tájékoztatóból (Sz. B.): az 1981-es év a 747technológiai és villamos szerelés éve volt. Végeredményben azonban 1981 második felé- 750. ben a technológiai szereléssel párhuzamosan az üzembe helyezési munkák is folytak. 1981 második felében hosszabb vita után alakult ki minden blokkra egy új üzembe helyezési ütemezés, amelyet végül is a kormány jóváhagyott. A június 30-i határidő-javaslat a párhuzamos kapcsolásra a megtakarítás jegyében fogant. A június 30-át biztosító ütemtervekhez képest a melegjáratást április végén tudták megkezdeni. 1981 végéig a világon 270 energetikai reaktor volt üzemben. 1982. 01. 01-ig az első kapavágástól számítva az 1. blokknál 75 hónap telt el. (Egyéb időpontok) A Paks Városi Tanács VB kiadta az 1. sz. blokk üzemi főépület használatbavételi engedélyét. 713. Ellenőrzési dokumentum: Záró jegyzőkönyv a reaktor I. revíziójának teljesítéséről (Az I. re- 611vízió munkálatait az 1982. 01. 19-től 1982. 03. 10-ig terjedő időszakban hajtották végre.) 613. Az ún. melegjáratás megkezdése. 715. Megtörtént a 2. számú turbina idegengőzös indítása, és megkezdődött a felszínre került 713. hibák kijavítása




9/1/1982 1982.09.0109. között 9/7/1982 9/7/1982 10/10/1982 10/28/1982

10/31/1982

11/14/1982

11/15/1982 11/24/1982

11/25/1982 12/10/1982 12/21/1982 12/23/1982

A hermetikus tér nyomáspróbája sikeresen lezajlott. A Villamosenergiai-ipari Kutató Intézet az első reaktorblokk hermetikus terénél integrális tömörségi vizsgálatot végzett. K. Papp József (MSZMP Tolna megyei első titkára) tájékoztatatta Lázár Györgyöt (ellentét a beruházás irányításában). K. Papp József levelet küldött Lázár György miniszterelnöknek. Gazdasági Bizottság ülése (az üzembe helyezési munkák kellős közepén). Ülés. A Minisztertanács arról döntött, hogy a paksi atomerőmű beruházásánál az 1. számú blokk párhuzamos kapcsolását követően összegezni kell az eddigi tapasztalatokat, és az ezekből adódó következtetéseket 1983-ban a kormány elé kell terjeszteni. Kapolyi László engedélye a paksi atomerőmű 1. blokkja fizikai indítása megkezdéséhez (az atomenergiáról szóló 1980. évi I. számú törvény végrehajtásáról rendelkező 12/1980./ IV.5./MT számú rendelet alapján. Az engedély megadásánál figyelembe lett véve: a paksi atomerőmű Állami Indító és Ellenőrző Átvételi Bizottsága 1982. 10. 27-én megtartott 11. ülésének határozatát és a bizottság felhatalmazását, az MVMT vezérigazgatójának 1982. 10. 31-i jelentését, az Állami Energetikai és Energia-biztonságtechnikai Felügyelet 1982. 10. 31-i hozzájárulását a fizikai indítás megkezdéséhez stb. Értékelni kellett, hogy az előírt próbákat lehet-e folytatni (a programok még mindig nem voltak megfelelőek, és ez volt az utolsó pillanat, amikor dönteni kellett a számítógép további sorsáról). A helyi felelős vezetés az ún. fizikai indításhoz tartozó további próbák felfüggesztését határozta el. A magyar és szovjet vezetők jegyzőkönyvben rögzítették a még megengedhető programszűkítést, illetve az 1. számú reaktorblokk további üzembe helyezési fázisaihoz tartozó teendőket. Jegyzőkönyvben rögzítették a fizikai indításhoz tartozó munkák folytatását, és ehhez telexen kérték az ÁIB elnökének jóváhagyását. Az előre meghatározott feltételeknek megfelelően az MVMT vezérigazgatója engedélyt kért az energetikai indításra, a várható időpontot december 30-ra megjelölve. ÁIB-ülésre került sor. Jegyzőkönyv (a jegyzőkönyv aláírói által 1982. 12. 10-én felvett jegyzőkönyv egyes részeit és az 1982. 12. 23-án felvett jegyzőkönyvet figyelembe véve a számítógép programrendszer a szovjet fél üzemeltetése mellett, amelyet miniszterhelyettesi szinten november 24én vállaltak, az energetikai indítás megkezdhető és a folyamatba iktatott első karbantartási leállásig folytatható.


714. 585. 657. 682. 707. 729.

716717.

717718. 718. 718.

718. 719720. 720. 721722.


89


12/27/1982 1982.12.28., 0 óra 18 perc 12/28/1982 1982. december vége

1982-1983

1983 1983 1983

Délután értesíteni lehetett az érintett vezetőket, hogy a bekapcsolás az esti órákban várható 722. (ez ténylegesen december 28-ára csúszott át). A paksi atomerőmű első reaktorblokkja megkezdte az áramtermelést. 7. A szakemberek egy csoportja az első bekapcsolás pillanatában (kép) A Paksi Atomerőmű Állami Indító és Ellenőrző Átviteli Bizottság 12. üléséről készült, 1982. 12. 21-én felvett, jegyzőkönyv: az ÁIB ülése, mely december 13-án és december 20-án szűk körű szakértői megbeszélésen és szakértői értekezleten megtárgyalta az MVMT 1982. 12. 15-én benyújtott engedélykérelmét, megvizsgálta azt a határozati javaslatot, melyet a titkárság a hivatkozott szakértői értekezletek állásfoglalása és javaslatai alapján állított össze.... Figyelembe véve az erőműben meglévő radioaktív hulladék tárolási lehetőségét és a technológia tapasztalatait, az erőműből való kiszállításukra legkorábban 1987-ben kerülhet sor, stb. Határozat: MVMT-engedélykérelem az 1. sz. blokk energetikai indítás megkezdésére, melynek kapcsán az ÁIB megállapításai: az MVMT 1982. 12. 15-én a blokk energetikai indítása iránti kérelmet beterjesztette és azt az 1982. 12. 20-i állapotnak megfelelően további információkkal az ÁIB szakértői ülésén kiegészítette; a blokk reaktorának fizikai indításánál az Urán II. komplex blokkirányító számítógéppel kapcsolatosan felmerült kérdésekre, az ÁIB titkársága koordinálásával 1982. 12. 13-án külön szűk körű szakmai szakértői bizottság működött, mely 1982. 12. 13-án jegyzőkönyvet vett fel és az indítási engedély megadását javasolta; az 1982. 12. 20-án tartott szakértői ülés az energetikai indítás megkezdésére vonatkozó engedélykérelem elfogadását javasolta stb. A fentiek alapján és elfogadva a szakértői értekezlet javaslatát, az ÁIB az 1980. évi I. törvény végrehajtásáról rendelkező 12/1980. /IV.15./ MT számú rendelet 24.§-ában kapott felhatalmazással engedélyt ad a paksi atomerőmű 1. sz. blokkjában az energetikai indítás megkezdésére. A radioaktív hulladékok telephelyének kijelölése: pótlási határidő 1983. 12. 31. (A fizikai indítás engedélyezése során 1982. 10. 22-én rögzített megállapodásnak megfelelően.) A bizottság a következő ülését 1983. január második felében Pakson tartotta. Jelenléti ív az ÁIB 12. ülésén, 1982. 12.21-én az IpM VII. em. 743. sz. termében. Párhuzamos kapcsolás: 20% teljesítménnyel 1982. 12. 28.; 35% teljesítmény elérése 1983. 01. 09.; 55% teljesítmény elérése 1983. 01. 26.; 55% utáni karbantartás 1983. 02. 12-03. 11.; a blokk visszaindulása 1983. 04. 03; 75% teljesítmény elérése 1983. 04. 08.; 90% teljesítmény elérése 1983. 04. 22.; 95% teljesítmény elérése 1983. 04. 28. Részlet a turbinagépházból (kép) Fejlesztési költség folyó áron millió Ft-ban (táblázat) A paksi atomerőmű látképe, Az első 880 MW-os kitelepítéshez tartozó reaktorcsarnok, A blokkvezénylő terem, Az első 880 MW-os kiépítéshez tartozó turbinacsarnok (képek)


8. 754755.

726.

557. 702. 731733.



1983 1983 1983.01.01. és 2003.01.01. 1/5/1983 1/5/1983

1/9/1983

2/4/1983 6/10/1983

6/24/1983 6/30/1983 7/1/1983 8/11/1983 8/31/1983

Az MVMT szervezetén belül átruházott jogkörben az átviteli feladatokat - beleértve a fej- 740. lesztést és az üzemeltetést - az Országos Villamos Távvezeték Vállalat (Ovit) látta el. A PA volt a legolcsóbban termelő hazai erőmű. Forintokkal alatta marad a kilowattóránkén- 768. ti átviteli ár más erőművek átlagárához képest. 20 év alatt Magyarországon összesen 638,65 milliárd kilowattóra villamos energiát termel- 8. tek, ebből 240,21 milliárdot Pakson. Marx György levelet írt Sz. B.-nak, az első blokk üzembe helyezése alkalmából.

660661. Sz. B. levelet küldött Méhes Lajos ipari miniszter részére (pár nappal az első reaktorblokk 723bekapcsolása után): Sz. B. kormánybiztosi megbízása a Minisztertanács 3476/1978.sz. ha- 724. tározatával 1978. 11. 15-i hatállyal. 1958 óta villamosenergia-ipari dolgozó, ezért a jövőben is ott szeretne dolgozni. Két év megszakítással 1967. 01. 01-jétől dolgozik a PAV igazgatója, majd kormánybiztos, távol volt a családjától stb. (indoklás). A gemenci erődben Kádár vendégül látta a megyei első titkárt, K. Papp Józsefet. Az első 728. titkár megemlítette az erőmű felavatására - kitüntetések átadásával - tartandó központi ünnepséget ellenzőket, akik a nagy határidőcsúszás miatt szólaltak fel az ünnepséggel szemben: írják meg Németh Károly KB-titkár részére a javaslatukat levélben (a levél január 11-én el is ment). Sz. B. az ünnepség kereteire írásban konkrét javaslatot tett Méhes Lajos miniszternek. 728. A Minisztertanács 3155/1983. sz. határozata. Sz. B.-t felmentették a kormánybiztosi tiszt- 734. sége alól, 1983. 07. 01-jei hatállyal. A Minisztertanács 3476/1978. Mt.h.sz. határozata hatályát veszti. Közös búcsúzólevél írására került sor az együttes munka végén. 659. Szabó Benjamin elhagyta Paksot és az atomerőművet, amely sok éven keresztül meghatá- 731. rozta mindennapjait. Sz. B. az Ovit első számú vezetője lett. 743. Az Erbe mint megrendelő, átvette a reaktorblokkot a szállítótól. 726. Az Állami és Energia-biztonságtechnikai Felügyelet üzemeltetési engedélye kiadásra ke- 727. rült.



91


8/31/1983

9/1/1983 11/3/1983 11/3/1983

1983. december 1983-2003 1985

Az Állami Energetikai és Energia-biztonságtechnikai Felügyelet határozata (az 1983. 08. 15-én kelt Sch-1118/83.sz. levélben közöltek stb. alapján): A paksi atomerőmű 1. blokk üzembevételére az üzemeltetési engedély megadása, feltételekkel. 1983. 08. 11.: Műszaki Jegyzőkönyv. 1983. 08. 19-én kelt határozat megerősítése: 1983. 08. 08-án kelt levelük mellékleteként küldött összeállításban szereplő 30 hiánypont teljesülésének igazolását a rögzített határidők után egy hónapon belül az energiafelügyelethez be kell nyújtani. Jelen engedély visszavonásig - legkésőbb 1984. 09. 30-ig - érvényes. Az ÁIB ülésén felhatalmazták az elnököt a tartós üzem engedélyének kiadására (egy évre szóló engedély). Az első reaktorblokk ünnepélyes átadására, munkásgyűlésre került sor. Lázár György állami kitüntetést nyújtott át Sz. B.-nak. Lázár György ünnepi beszédével, kitüntetések átadásával, egy nagygyűlés keretében - a már tartósan üzemelő reaktorblokk mellett - az elvégzett becsületes munkát nyilvánosan, ország-világ előtt, hivatalosan is elismerték. Sor került az üzembe helyezésre, gratulációk.

764766.

727. 660. 728.

727.

Magyarországi villamosenergia-termelés (ábra) Kapolyi László állami díjra terjesztette fel Sz. B.-t.

769. 657658. 1985 Fock Jenő gratuláló sorokat írt Sz. B.-nek abból az alkalomból, hogy Sz. B. az atomerőmű 119. létesítéséért - több társával együtt - Állami Díjban részesült. 1986 Az erőmű különleges felszereltségű középiskolát indított Pakson. 770. 1987 Főiskolai tanévnyitóra került sor. 770. 1997 Hetzmann Albert 1997-ben készített előadás anyagának melléklete. Fontosabb irányítás- 763. technikai átalakítások 1986-1991. 2003. január- A hazai közcélú erőművek villamosenergia-átlagárai (diagram) 768. október 2004 Atomkorkép megjelenése, 62 évvel a világ első reaktorának beindítása, ill. 50 évvel az első 2. villamos energiát termelő, közcélú nukleáris létesítmény, az obnyinszki atomerőmű üzembe helyezése után. 2004. Eddig, azaz közel 21 év alatt a paksi atomerőmű Magyarország csaknem 9 évi teljes villa- 768. második fele mosenergia-fogyasztási igényének megfelelő mennyiségű villamos energiát termelt.


Fekete Zoltán





93

A Működési Engedély és kísérő levelei






95




2010



VI. évfolyam 4. szám. Gyűjteményi Szemle

Recommend Documents