Mezőgazdasági őstermelő adózásának alapvető szabályai 2016

Mezőgazdasági őstermelő adózásának alapvető szabályai 2016.

Ki minősül mezőgazdasági őstermelőnek? (1) A személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezése szerint (Szja tv. 3. § 18. pont) mezőgazdasági őstermelő az e tevékenysége tekintetében: ● nem egyéni vállalkozó magánszemély, ● aki betöltötte a 16. életévét, ● a saját gazdaságában az Szja tv.6. számú mellékletében felsorolt termékek előállítását végzi, ● őstermelői igazolvánnyal rendelkezik, ideértve ● az erre a célra létesített nyilvántartásban családi gazdálkodóként bejegyzett magánszemélyt. Belföldön található saját gazdasággal rendelkező ! Az őstermelői tevékenységet egyidejűleg nem lehet egyéni vállalkozóként végezni.

Ki minősül mezőgazdasági őstermelőnek? (2) Mezőgazdasági kistermelőnek az az őstermelő tekinthető, akinek az adóévben - jogszabály alapján kapott támogatás összegével csökkentett - őstermelői tevékenységéből származó éves bevétele nem több 8 millió forintnál (Szja tv. 3. § 19. pont). Az őstermelői tevékenység - amennyiben általános forgalmi adó alanyiságot eredményez - adószám birtokában gyakorolható azzal, hogy az adószám bármelyik megyei (fővárosi) adó- és vámigazgatóságtól igényelhető.

Mezőgazdasági őstermelői tevékenység Mezőgazdasági őstermelői tevékenységnek minősül (őstermelő esetén) a saját gazdaságban történő : →növénytermelés, ültetvénytelepítés, állattenyésztés, →a termékfeldolgozás akkor, ha az saját gazdaságban történő alapanyag felhasználásával történik, →egyes mezőgazdasági termékek jogszabályba nem ütköző gyűjtése, →a saját tulajdonú földterületen végzett erdőgazdálkodás,erdei haszonvétel. 2013. január 1-jétől ide kell érteni: a saját gazdaságban termelt gyümölcs felhasználásával bérfőzés keretében történő párlatkészítést (pálinkafőzést) is.

A kistermelői élelmiszer-termelés Az Szja tv. 6. számú mellékletének II./C/3. pontja szerint mezőgazdasági őstermelői tevékenységnek minősül a külön jogszabályban meghatározott kistermelői élelmiszer-termelés, előállítás és értékesítés is. A kistermelői élelmiszer-termelés,-előállítás és –értékesítés feltételeit az 52/2010. (IV.30.) FVM rendelet szabályozza. Őstermelésből származó bevételnek minősül az az összeg is: ● amely e rendelet 1. számú mellékletében felsorolt termékek értékesítéséből származik, és azt ● végső fogyasztónak, helyi kiskereskedelmi vagy vendéglátó egységnek értékesíti a magánszemély, a hivatkozott rendeletben foglalt feltételek szerint.

Saját gazdaság fogalma Saját gazdaság alatt a termelést ténylegesen végző magánszemély rendelkezési jogosultságát kell érteni az eszközei (ideértve a bérelt eszközöket is), a termelés szervezése és – a vetőmag bértermelés, a bérnevelés, a bérhízlalás és a kihelyezett állat tartása esetének kivételével – a termelés eredményének felhasználása felett. Bérelt föld és eszköz esetén is megvalósul a rendelkezési jogosultság. Az őstermelő saját gazdaságában lévő földterületeknél háromféle használati jogcímet különböztetünk meg:  saját,  a bérelt és  az ún. egyéb címen használat.

Az őstermelői igazolvány Az őstermelői igazolvány része az adóévre hitelesített értékesítési betétlap, amely egyben bevételi nyilvántartásnak is minősül, amennyiben az adózó bevételi nyilvántartás vezetésére kötelezett. (Szja tv. 3. § 18. pont)

A mezőgazdasági őstermelői igazolványról szóló 436/2015. (XII.28.) Korm. rendelet: Az igazolvány kiadására a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (a továbbiakban: NAK) jogosult. Közhiteles nyílvántartást a NÉBIH vezeti.

A mezőgazdasági őstermelő nyilatkozata alapján legfeljebb három adóévre az igazolvány kiadásával egyidejűleg értékesítési betétlap is kiadható. Az őstermelői igazolvány akkor érvényes, ha az igazolvány és a hozzá tartozó betétlap egyidejűleg hatályos.

A közös őstermelői igazolvány (1) A magánszemély az őstermelői igazolvány kiváltásához tett nyilatkozatát kiegészítheti a közös háztartásban élő családtagjaival tett együttes nyilatkozattal, mely szerint a mezőgazdasági őstermelői tevékenységet közös őstermelői igazolvány kiváltásával kívánják folytatni. (Szja tv. 78/A. §)

Közös háztartás: az egy lakóingatlanban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező természetes személyek közössége. Közös háztartásban élő családtag: a mezőgazdasági őstermelő házastársa, egyenes ágbeli rokona (ideértve örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermekét vagy örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülőjét is). Szja tv. 78/A. § (2a) bekezdés A közös igazolvány kiváltásakor minden egyes családtagnak az őstermelői jövedelmére ugyanazon adózási módot kell választania (az általános forgalmi adó és a személyi jövedelemadó tekintetében).

A közös őstermelői igazolvány (2) Ha a magánszemélyek közös őstermelői igazolvány alapján folytatják a mezőgazdasági őstermelői tevékenységet, úgy az e tevékenységükből elért bevételeiket és költségeiket létszámarányosan meg kell osztaniuk. A bevételek és költségek igazolására a közös őstermelői tevékenységben résztvevő bármelyik magánszemély nevére kiállított bizonylat egyenértékű. Közös őstermelői tevékenység folytatása esetén elég egy nyilvántartást vezetni a bevételekről és a költségekről, ugyanakkor e tevékenységgel összefüggő adókötelezettségnek külön-külön kell eleget tenni.

A közös őstermelői igazolvány (3) Amennyiben a személyi jövedelemadó és az általános forgalmi adó tekintetében (az adószámmal rendelkező tagok) az őstermelői tevékenység után nem azonos adózási módot választottak, akkor: →az őstermelésből származó bevétel és költségek családtagok közötti egyenlő felosztására nincs mód, →a bevétel után annak kell adóznia, aki azt kézhez kapta, mellyel szemben csak az adózó nevére kiállított bizonylatok alapján számolható el költség.

Ügyfél azonosító: külön-külön (2007. évi XVII. tv. 9/B. § ) (támogatáshoz, adókedvezményhez)

Az igazolvány és az értékesítési betétlap használatának fontosabb szabályai Az őstermelőnek negyedévenként kell az adatokat bejegyeznie a bevételi nyilvántartásba: - amit nem kifizetőtől kapott, - amit a kifizető nem jegyzett be. Negyedévente: összesítés (az adóelőleg fizetés miatt) Év végén: lezárás. Áfa alany: nem elég az értékesítési betétlap, pénztárkönyvet kell vezetnie.

A családi gazdaság és a családi gazdálkodó fogalma (1) 2014. január 1-től: a mező-és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény. Családi gazdaság fogalma: a mezőgazdasági igazgatási szervnél családi gazdaságként nyilvántartásba vett mezőgazdasági üzem. Családi gazdálkodó: a családi gazdaságot vezető természetes személy. A családi gazdaság nyilvántartásba vételével összefüggő feladatokat a családi gazdaság központja szerinti illetékes kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága látja el. [ családi gazdaságok létrehozásáról, nyilvántartásba vételéről, működtetéséről, valamint kiemelt támogatásukról szóló 326/2001. (XII.30.) Korm. rend. 2. § (1) bekezdés]

A családi gazdaság és a családi gazdálkodó fogalma (2) Mező-, erdőgazdasági tevékenység: a növénytermesztés, a kertészet, az állattartás, a méhanya nevelés, a halászat, a haltenyésztés, a szaporító anyag termesztés, a vadgazdálkodás, az erdőgazdálkodás és a kiegészítő tevékenységgel vegyes gazdálkodás.

Kiegészítő tevékenység: falusi és agroturizmus, kézművesipari tevékenység, fűrészáru-feldolgozás, takarmány-előállítás, mezőgazdasági termékből élelmiszer előállítása, dohányfeldolgozás, bioüzemanyag-előállítás a mező-, erdőgazdasági tevékenység során keletkezett melléktermékek, növényi és állati eredetű hulladék hasznosítása, nem élelmiszercélú feldolgozása, valamint az ezekből a termékekből keletkezett termékek közvetlen termelői értékesítése, mezőgazdasági szolgáltatás, valamint a mezőgazdasági üzemhez tartozó termelési tényezők hasznosítása, értékesítése.

A családi gazdaság és a családi gazdálkodó fogalma (3) Gazdálkodó család tagjának minősül a családi gazdálkodó, annak házastársa, élettársa, kiskorú gyermeke, unokája, valamint a gazdálkodó család tagjaként bejelentkezett nagykorú gyermeke, szülője, nagyszülője, testvére. (gyermeken az örökbe fogadott, a mostoha és a nevelt gyermeket is érteni kell) Ez azt jelenti, hogy a gazdálkodó család tagjának tekinthető életkortól függetlenül valamennyi felsorolt személy, tehát nem feltétel a legalább 16 éves életkor betöltése. Belépés napja: az erről szóló határozat jogerőre emelkedésének napja!

A családi gazdaság és a családi gazdálkodó fogalma (4) A családi gazdálkodó és említett családtagja a családi gazdaság nyilvántartási számát az adózással összefüggő valamennyi iraton (bevalláson) köteles feltüntetni. A családi gazdálkodó a közös mezőgazdasági őstermelői tevékenységet folytatókra vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával köteles eljárni az adókötelezettsége megállapításakor. Az adókötelezettséget érintő változást (a választott adózási módot) be kell jelenteni az adóhatósághoz a családi gazdaság nyilvántartásba vételétől számított 15 napon belül. A kiegészítő tevékenységből származó jövedelem után annak kell adóznia, aki azt folytatja önálló tevékenység vagy egyéni vállalkozás keretében.

A családi gazdaság és a családi gazdálkodó fogalma (5) További gyakorlati tudnivalók ►A gazdálkodó család tagjai tételes költségelszámolás választása során az őstermelői tevékenységből származó jövedelmüket csökkenthetik annak a veszteségnek az összegével, amelyet a családi gazdaság nyilvántartásba vétele előtt határoltak el. ►Amennyiben a gazdálkodó család tagja kilép a családi gazdaságból, a bevételt és a költségeket a kilépés időpontjával fel kell osztani a családtagok között. A továbbiakban a bevétel és az igazolt költség már csak a csökkent létszám alapulvételével osztható fel az adóév végén a családi gazdaság tagjai között. A kiválás időpontjában fennálló vevői tartozásokból befolyt összeget a megállapodásban foglaltak szerint kell figyelembe venni a családi gazdaságban vagy a kivált tagnál.

A jövedelem meghatározása A magánszemély az őstermelői tevékenységéből származó bevételéből háromféle módszer szerint állapíthatja meg a jövedelemét. 1. A 10 százalék költséghányad alkalmazása: ha nem kíván költségeivel tételesen elszámolni. A bevétel része a tevékenységgel összefüggésben kapott költségtérítés is. 2. Tételes költségelszámolás: ha költségként a bevételszerző tevékenységgel közvetlenül összefüggő, kizárólag a bevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében az adóévben ténylegesen felmerült és bizonylattal igazolt kiadás, továbbá a korábbi évekről áthozott veszteség vehető figyelembe, valamint folytatható a már megkezdett értékcsökkenési leírás elszámolása. 3. A jövedelem átalányban történő megállapítása.

Átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelem is az összevont adóalap része.

A költségek elszámolása Elismert költségnek csak a bevételszerző tevékenységgel közvetlenül összefüggő, kizárólag a bevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében az adóévben ténylegesen kifizetett, szabályszerűen igazolt kiadás minősül. Amennyiben az őstermelő olyan termék vagy szolgáltatás ellenértéke alapján kíván költséget elszámolni, amelynek értékesítője, illetve nyújtója az Áfa tv.-ben meghatározott bizonylat kiállítására kötelezett, akkor a kiadás igazolására kizárólag az Áfa tv. szerinti bizonylat (ide nem értve a nyugtát) alkalmas, egyébként a kiadás igazolására kizárólag az a bizonylat alkalmas, amely tartalmazza a költség összegének megállapításához szükséges valamennyi adatot (így például a kiadás összegét és pénznemét) is. Egyéb esetekben a kiadást olyan bizonylattal kell igazolni, amely tartalmazza a költség összegének megállapításához szükséges valamennyi adatot. Erre alkalmas lehet például az adásvételi szerződés.

Kistermelői költségátalány Az igazolt költségeken felül a tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági kistermelő a korrigált bevételének 40 százalékát - igazolás nélkül - kistermelői költségátalány címén elszámolhatja költségként. Ebben az esetben a tárgyévi veszteség elhatárolására nincs lehetőség.

Őstermelői adókedvezmény A tételes költségelszámolást vagy a 10 százalék költséghányadot választó mezőgazdasági őstermelőt e tevékenységéből származó jövedelme utáni adó összegéből legfeljebb 100 ezer forint adókedvezmény illeti meg, amely „agrár de minimis’’ támogatásnak minősül. Az adókedvezmény akkor érvényesíthető, ha az őstermelő a regisztrációs számát is feltünteti az adóbevallásában. Amennyiben az őstermelői tevékenységre tekintettel érvényesíthető adókedvezmény összege nem éri el a 100 ezer forintot, és e jövedelme mellett más összevonás alá eső jövedelme is van a magánszemélynek, úgy a könyvelőnek szabályszerű bizonylattal kifizetett díj őstermelői jövedelemmel arányos részével az őstermelői adókedvezmény 100 ezer forintra kiegészíthető.

Nemleges nyilatkozattétel (1) Aki az őstermelésből származó jövedelme megállapítására a tételes költségelszámolást választja, és a támogatások összege nélküli bevétele az adómentesség értékhatárát (a 600.000 Ft-ot) meghaladja, de az nem több 4 millió forintnál és legalább a (támogatásokkal együtt számított összes) bevételének a 20 százalékát kitevő összegű, az őstermelői tevékenységével kapcsolatosan felmerült, költségként elismert kiadásait számlával (számlákkal) tudja igazolni, élhet nemleges nyilatkozatételi jogával is. A jármű használatával kapcsolatos, számlával igazolt költségek csak útnyilvántartás vezetése mellett vehetők figyelembe a nyilatkozattételkor.

A mezőgazdasági kistermelő átalányadózása A mezőgazdasági kistermelő az átalányadózást is választhatja a tevékenysége és az adóév egészére az őstermelésből származó jövedelme megállapítására. A tevékenység megkezdésének évében az átalányadózás választásáról az őstermelői igazolvány kiváltásakor, vagy a családi gazdaság nyilvántartásba vételekor lehet nyilatkozni. Amennyiben a mezőgazdasági kistermelői tevékenysége mellett egyéni vállalkozói tevékenységet is folytat a magánszemély, az átalányadózást mindkét tevékenységre nézve külön-külön választhatja. Az egyes tevékenységekből származó bevételek nyilvántartását ilyen esetben is egymástól elkülönítve kell vezetni. Átalányadózás esetén a kistermelésből származó bevétel 15 százaléka számít jövedelemnek, illetőleg a bevételnek azon részéből, amely élő állat és állati termékek értékesítéséből származik, 6 százalékot kell jövedelemnek tekinteni. Az átalányadóra vonatkozó szabályok szerinti adózónak a bevétel megszerzése érdekében felmerült kiadásairól szóló számlákat és más bizonylatokat az adó utólagos megállapításához való jog elévüléséig meg kell őriznie.

Támogatások elszámolása (1) Támogatások csoportosítása 1. A költségek fedezetére és/vagy fejlesztési célból (jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján) Fogalma: a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított olyan támogatás, amelyet a magánszemély kizárólag a ténylegesen felmerült, igazolt kiadásainak a folyósítóval történő elszámolási kötelezettsége mellett kap.( Szja tv. 3.§ 42. )

a) b)

előre folyósított támogatások (Szja tv. 19. §) utólag vagy egyidejűleg folyósított támogatások. (Szja tv. 7. § (1) bekezdés v) pont)

2. Földalapú támogatás 3. Egyéb támogatások: pl. jövedéki-adó visszatérítés A 2-3.csoportba tartozó támogatásokat a folyósítás évében kell figyelembe venni.

Támogatások elszámolása (2) Amennyiben a magánszemély önálló tevékenységéhez jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján költségei fedezetére vagy fejlesztési célra vissza nem térítendő támogatást kap, akkor a támogatásból származó bevétele tekintetében az Szja tv. 19. §-ában és a 7. § (1) bekezdés v) pontjában, valamint a 7. § (3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel kell eljárnia. Az Szja tv. 7. § (1) bekezdés v) pontjában foglalt rendelkezés szerint nem minősül bevételnek a jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján a cél szerinti felhasználás igazolásával egyidejűleg, vagy azt követően a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás, feltéve, hogy a cél szerinti felhasználás révén teljesített kiadás alapján a magánszemély költséget (értékcsökkenési leírást is) egyáltalán nem számolt el.

Támogatások elszámolása (3) Az átalányadó szabályai szerint adózó mezőgazdasági kistermelőnél nem minősül őstermelői tevékenységből származó bevételnek a jogszabály alapján a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított vissza nem térítendő támogatás azzal, hogy ebben az esetben a támogatás címén kapott összeget önálló tevékenységből származó bevételként kell figyelembe venni, mellyel szemben a támogatások célja szerinti igazolt kiadások elszámolhatók.

Adóelőleg-fizetés és az őstermelésből származó jövedelem bevallása (1) A jövedelmet évet követő május 20-áig benyújtandó ’53-as bevallásban kell bevallani. Ha a mezőgazdasági őstermelő áfa fizetésére kötelezett vagy egyéni vállalkozó is, akkor a bevallást évet követő február 25-éig kell benyújtania. A nyilatkozat a személyi jövedelemadó bevallásban tehető meg, de a nyilatkozatételi jogával az is élhet, aki munkáltatói elszámolást, vagy adóhatóság közreműködésével egyszerűsített bevallást ad.

Őstermelői termékek 2016. január 1-től: Mezőgazdasági őstermelői termék: fás szárú energetikai ültetvényről lekerülő tűzifa, faforgács, fűrészpor és fahulladék. 2015-től már alkalmazható. [Szja tv. 6. számú melléklet II.B 24. sor]

Vadon gyűjtött termék, termény értékesítéséből származó jövedelem  Vadon gyűjtött termék, termény: gyógy-és fűszernövények, vadon termő gyümölcsök és gombák, valamint az éti csiga.  Ha az értékesítő nem egyéni vállalkozóként vagy nem őstermelőként végzi a tevékenységet, akkor az adót a felvásárlónak kell megállapítania, levonnia a kifizetéskor.  Az adó alapja a felvásárlási ár 25 százaléka. [Szja tv. 58. § (10a) bekezdés]  A levont adót a felvásárlónak kell magánszemélyhez nem köthető kötelezettségként bevallania és befizetnie. Az előzőeken túl más, közteherrel összefüggő kötelezettség nincs.  A felvásárlásról két példányban vételi jegyet kell kiállítani, amelyen fel kell tüntetni az értékesítő nevét, adóazonosító jelét, ennek hiányában a természetes azonosítóit és a lakcímét.  Amennyiben az értékesítés nem felvásárló részére történik, a bevétel továbbra is a magánszemély önálló tevékenységből származó bevétele, és bevallásadási kötelezettség alá tartozik.

Tájékoztató az őstermelőket érintő társadalombiztosítási szabályokról A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény

Biztosított őstermelő 1. Biztosított az őstermelő: Ha a rá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év, kivéve 1) az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját, 2) az egyéb jogcímen biztosítottat (kivétel!), 3) a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

Biztosított őstermelő 2

.

Életkorhoz kötött feltétel:  Önálló őstermelői igazolvány esetén már 16. éves életkortól biztosított, függetlenül a tanulói, hallgatói jogviszonytól.  Közös őstermelői igazolvány és családi gazdaság esetén 18. életév betöltésétől biztosított, függetlenül a tanulói, hallgató jogviszonytól.

Biztosított őstermelő 3. Egyéb biztosításhoz kötött feltétel: Ha a Tbj. 5. §-a szerinti biztosítási jogviszonnyal rendelkezik (teljes körű biztosított), őstermelőként már nem válik biztosítottá. Biztosított például:  a munkaviszonyos,  az álláskeresési támogatásban részesülő személy,  a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó,  a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó. Ha megbízási jogviszonyra tekintettel válik biztosítottá, akkor őstermelőként is biztosított!

Biztosított őstermelő 4. Nyugdíjhoz kötött feltétel: saját jogú nyugdíjas fogalma!  Aki a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával a 14. § (3) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott saját jogú nyugellátásban (vagyis öregségi nyugdíjban, rehabilitációs járadékban),  a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban),  Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól egyházi, felekezeti nyugdíjban vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül. ROKKANTSÁGI ELLÁTÁS, REHABILITÁCIÓS ELLÁTÁS, KORHATÁR ELŐTTI ELLÁTÁSOK NEM!

Őstermelők járulékfizetése 1. A mezőgazdasági őstermelő - ideértve a kezdő mezőgazdasági őstermelőt is - a minimálbérnek megfelelő összeg (111.000.-Ft) után fizeti meg  a 4 % természetbeni,  a 3 % pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, valamint  a 10 % nyugdíjjárulékot. Kezdő őstermelő: aki a tárgyévet megelőző évben nem minősült mezőgazdasági őstermelőnek.

Őstermelők járulékfizetése 2.  Ha a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évben elért bevétele nem haladta meg a 8 millió forintot, a megelőző évi bevételének 20 százaléka után 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot és 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet.  A bevételi értékhatár számításánál figyelmen kívül kell hagyni a jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított, egyébként bevételnek számító támogatást.  A támogatást a járulékalap megállapításánál figyelembe kell venni!

Őstermelők járulékfizetése 3.  A magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében az őstermelő az adóévre vonatkozóan nyilatkozattal vállalhatja, hogy a 4% természetbeni és 3% pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, valamint a 10% nyugdíjjárulékot a tényleges bevétel alapján meghatározott járulékalapoknál magasabb összeg után fizeti meg.

 2016.06.16-tól a magasabb járulékalap választásról szóló nyilatkozat az adóév bármelyik negyedéves járulékbevallásában megtehető.  A nyilatkozat az Art. szerinti végrehajtható okiratnak minősül.

Őstermelők járulékfizetése 4. Az őstermelő 27 % szociális hozzájárulási adó fizetésére is kötelezett:  kezdő őstermelőként, illetve, ha az előző évi bevétele a 8 millió forintot meghaladta, a minimálbér alapul vételével  ha az előző évi bevétele a 8 millió forintot nem haladta meg, de vállalta a magasabb összeg utáni járulékfizetést, a vállalt magasabb összeg alapul vételével. Ha az őstermelő előző évi bevétele nem haladta meg a 8 millió forintot, és nem is vállalta a magasabb összeg utáni járulékfizetést, 27 % szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség nem terheli.

Nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség  A biztosított őstermelő elektronikus úton, vagy papír alapon jelenti be saját biztosításával kapcsolatban a biztosítási jogviszony kezdetét, kódját, megszűnését. (’T1041-es) A bejelentést a) a biztosítás kezdetére vonatkozóan legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján, b) a jogviszony megszűnését 8 napon belül kell teljesíteni.

 Járulékbevallás: elektronikus úton, tárgyhónapot követő hó 12-ig (`58-as)

negyedévente,

a

Egészségügyi hozzájárulás 1.  Ha az őstermelői tevékenységből származó bevétel nem haladja meg a 600.000.-Ft-ot, egészségügyi hozzájárulást nem kell fizetni.  Ha az őstermelő a tételes költség elszámolást választotta, és egyszerűsített bevallási nyilatkozatot tesz => az egészségügyi hozzájárulás a bevétel 5%-ának 15%-a.  Átalányadózó => az átalányban megállapított jövedelem 15%-a  Tételes költség elszámolású, ha nem tehet egyszerűsített bevallási nyilatkozatot => 27% egészségügyi hozzájárulás

Egészségügyi hozzájárulás 2.

Mentes a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetése alól az a jövedelem, amely után a fennálló biztosítási jogviszonyra tekintettel járulékfizetési kötelezettség keletkezik.

Az egészségügyi hozzájárulás alapját csökkenteni kell az e jogviszonyra tekintettel megállapított járulék alappal.

Eljárási szabályok  A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást előlegként, az adóelőleg, illetőleg az adó megfizetésével egyidejűleg kell megállapítani és megfizetni.  Bevallás: a tárgyévre vonatkozó személyi jövedelemadó bevallásban  Az adóelőleg megfizetésére nem kötelezett magánszemély a százalékos egészségügyi hozzájárulást a személyi jövedelemadó bevallásában a bevallásra előírt határidőig állapítja meg, vallja be, és a bevallás benyújtásának határidejéig fizeti meg.

A kisadózó vállalkozások tételes adóját érintő változások A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény

Költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás [2. § 12. f) és 22. pont, 32/C. §]  2016.06.16-tól nem minősül a kisadózó vállalkozás bevételének a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás.

 A költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított olyan támogatás, amelyet a magánszemély kizárólag a ténylegesen felmerült, igazolt kiadásainak a folyósítóval történő elszámolási kötelezettsége mellett kap, ideértve az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló miniszteri rendelet szerinti támogatást is.  Átmeneti rendelkezés: 2014.01.01-jét követően kifizetett támogatásokra is alkalmazható (önellenőrzés).

Általános forgalmi adó

Adóalanyiság 1. Az a mezőgazdasági tevékenységet végző személy, aki a saját nevében bevétel elérése érdekében gazdasági tevékenységet (üzletszerűen, vagy rendszeresen) folytat (értékesít, szolgáltatást nyújt)

Az áfa. alanyává válik!

Bizonyos feltételek teljesülése esetén az Áfa tv. XIV. fejezete alá tartozhat.

Adóalanyiság 2. Az Áfa tv. alkalmazásában az adóalanyként végzett gazdasági tevékenység szempontjából nincs jelentősége annak, hogy az adózó egyéni vállalkozói igazolvány és/vagy őstermelői igazolvány alapján végzi-e tevékenységét.

Ugyanazon áfa adóalanyiság!

Adóalanyiság 3. Nem áfa adóalany az az őstermelő, aki: ■ a saját szükségletei fedezésére termel, és alkalomszerűen értékesíti a saját szükségleten felül termett termékeit (feltéve, hogy egyéb áfa adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenysége nincs),

■ közös őstermelésben, családi gazdaságban tevékenykedik, de tevékenysége nem terjed ki terméknek vagy szolgáltatásnak a saját nevében, ellenérték fejében történő értékesítésére (feltéve, hogy egyéb áfa adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenysége nincs).

Különleges adózás 1. Az Áfa tv. rendelkezései szerint az olyan áfa adóalanyra, aki mezőgazdasági tevékenységet folytat, különös szabályok vonatkoznak (kompenzációs rendszer szerinti adózás Áfa tv. XIV. Fejezet).

A szabályozás bevezetésének célja: ● egyszerű áfa-elszámolási rendszer ● az adminisztrációs terhek csökkentése ● ne terhelje az ilyen tevékenységet folytató adózót bevallási, adófizetési kötelezettség.

Különleges adózás 2. Kötelező így adóznia, ha: → az adózó a törvényi feltételeknek megfelel és nem mondott le a kompenzációs rendszer alkalmazásáról! Bejelentési kötelezettség! Jogosult az adózó: → különleges jogállását megváltoztatni. → jogállásáról lemondhat, és általános szabályok szerinti adófizetési kötelezettséget, alanyi adómentességet választhat, → a választását be kell jelentenie az adóhatósághoz, és attól a változtatást követő második adóév végéig nem térhet el.

Kompenzációs felárra jogosult Akkor jogosult az adóalany, ha: ►gazdasági céllal belföldön telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön és ►mikro- és önálló vállalkozásnak minősül és

►egészben, vagy meghatározó részben mezőgazdasági tevékenységet folytat és ►nem élt a különleges jogállása megváltoztatásának a jogával.

Kompenzációs felárra való jogosultság feltételei 1. Mikrovállalkozásnak minősül: → az a vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb (egész évre vonatkoztatva), és éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

Önálló vállalkozásnak minősül: → az a vállalkozás, amely nem minősül partnervállalkozásnak, illetve kapcsolódó vállalkozásnak. Pl.: Ha a mezőgazdasági tevékenységet folytató áfaalany egy vállalkozás legalább 25%-ának tulajdonosa, partnervállalkozásnak minősül, azaz nem minősül önálló vállalkozásnak, így különleges jogállásúnak sem az Áfa tv. XIV. fejezete szerint, ezért nem tarthat igényt kompenzációs felárra.

Kompenzációs felárra való jogosultság feltételei 2. Az önálló vállalkozásnak minősülés szempontjából minden évben a tárgyév július elsejei állapotot kell figyelembe venni, ha

a vállalkozás nem felel meg ezen feltételnek, akkor a következő év január 1-jétől kikerül a kompenzációs rendszerből. Nem térhet vissza a megszűnés évét követő második naptári év végéig .

Kompenzációs felárra való jogosultság feltételei 3. Mezőgazdasági tevékenységet meghatározó részben folytató adóalanynak minősül: 1. aki teljes egészében ilyet végez, 2. aki nem csak mg-i tevékenységet végez, akkor ha:  a mg-i tevékenységén kívüli tevékenységéből származó (adót is tartalmazó) éves bevétele nem haladja meg az alanyi mentesség értékhatárát,  meghaladja, de a mg-i tevékenységéből származó (kompenzációs felárat is tartalmazó) éves bevétele több, mint az egyéb tevékenységből származó (adót is tartalmazó) éves bevétele.

A kompenzációs felár mértéke Az Áfa tv. 7. számú melléklet I. rész A. pontjában meghatározott termékek (pl. burgonya; étkezési célra alkalmas zöldségfélék, gyökerek, gumók; szőlő, élelmezési célra alkalmas gyümölcs és dió; fűszernövények; gabonafélék; különféle magvak; ipari és gyógynövények; mákgubó, takarmánynövények; feldolgozott, tartósított saját előállítású zöldség, gyümölcs, savanyúság; must és bor; borseprő, borkő, szőlőtörköly) esetében 12%. Az Áfa tv. 7. számú melléklet I. rész B. pontjában meghatározott termékek (pl. ló, szarvasmarha, juh, kecske, baromfi és más élő állat; halak, rákok, puhatestű és más gerinctelen vízi állatok; tej, tejtermék, friss tojás, természetes méz) esetében 7%. Az Áfa tv. 7. sz. melléklet II. részében meghatározott szolgáltatások (pl. talajművelés, aratás, cséplés, szüretelés, betakarítás, vetés, ültetés; mezőgazdasági termékek csomagolása és piacra történő előkészítése; mezőgazdasági termékek tárolása; egyes állatok gondozása, a mezőgazdasági vállalkozásban alkalmazott eszközök bérbeadása; permetezés, öntöző illetve vízlecsapoló berendezések üzemeltetése, fák nyesése és vágása) esetén 7%.

A fordított adózás bevezetése Az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés i) pontja értelmében

2012. július 1-jétől az adót a termék beszerzője fizeti

a 6/A. számú mellékletben felsorolt termékek értékesítése esetében. A honlapon megjelent tájékoztatók: 1.

2.

Az egyes gabonák, olajos magvak értékesítése esetén 2012. július elsejétől alkalmazandó fordított adózásról (2012.06.19) Az Áfa tv. 6/A. számú mellékletében szereplő termékek tarifális besorolásáról (2012.06.14.)

A fordított adózás alkalmazása alá tartozó termékek 2012. július 1-jétől

Sorszám

Megnevezés

Vtsz.

(A Kereskedelmi Vámtarifa 2002. július hó 31. napján érvényes besorolási rendje tekintendő irányadónak.)

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Kukorica Búza és kétszeres Árpa Rozs Zab Triticale Napraforgó-mag, törve is Repce- vagy olajrepcemag, törve is Szójabab, törve is

Besorolás: NAV Szakértői Intézet

1005 1001 1003 1002 1004 1008.90-10 1206 00

1205 1201

Az adófizetésre kötelezett meghatározása 1.

A fordított adózás alkalmazásának feltétele, hogy az ügylet teljesítésében érintett felek: →egyikének se legyen olyan, e törvényben szabályozott jogállása, amelynek alapján tőle adó fizetése ne lenne követelhető, valamint →mindegyike belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen harmadik országbeli illetve a Közösség más tagállamában nyilvántartásba vett vevő esetén nem alkalmazható a fordított adózás!

Az adófizetésre kötelezett meghatározása 2. A fordított adózás nem alkalmazható az Áfa tv. XIV. Fejezetében szabályozott jogállású, mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanynak e tevékenysége körébe tartozó termékértékesítésére és termék beszerzésére.

Kompenzációs felárra jogosult.

5 %-os adómérték 2014. 01. 01-től Megnevezés

vtsz.

Fajtiszta tenyészsertés

0103 1000

Háziasított sertés, 50 kg-nál kisebb súlyú (a fajtiszta tenyészsertés kivételével)

0103 9110

Élő, háziasított koca, legalább egyszer ellett, legalább 160 kg súlyú (a fajtiszta tenyészsertés kivételével)

0103 9211

Élő, háziasított sertés, legalább 50 kg súlyú (a legalább egyszer ellett, legalább 160 kg súlyú koca, valamint a fajtiszta tenyészsertés kivételével)

0103 9219

Házi sertés egészben vagy félben, frissen vagy hűtve

0203 1110

Házi sertés egészben vagy félben, fagyasztva

0203 2110

5 %-os adómérték 2015. 01. 01-től a szarvasmarha, juh és kecske értékesítés, ha a termék az Áfa tv. 3 . számú melléklet I. részében felsorolt 25-48. pontjai között megtalálható.

5 %-os adómérték 2016. 01. 01-től: Az adó alapjának 5 százaléka az adómértéke a házi sertéshús frissen, hűtve vagy fagyasztva vtsz. 0203-ból (kivéve: 0203 1110, 0203 2110) esetén Alkalmazási hatály: Áfa. törvény 298. §, - a 84. § szerint megállapított időpont 2016. január 1-jére vagy azt követő napra esik. (2015. évi LXXXI. törvény 22-23. §)

5 %-os adómérték 2017. 01. 01-től:

 0105 vtsz. alá tartozó baromfi élelmezési célra alkalmas húsa, frissen, hűtve vagy fagyasztva 0207ből  Madártojás héjában, frissen 0407-ből  Tej (kivéve az anyatejet, az ultramagas hőmérsékleten hőkezelt tejet és az ESL tejet) 0401 10-ből és a 0401 20-ból Alkalmazási hatály: Áfa. törvény 305. § (2) bekezdés - a 84. § szerint megállapított időpont 2017. január 1-jére vagy azt követő napra esik.

Számla adattartalmát érintő változás A számla kötelező adattartalma a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének adószámának vagy csoportos általános forgalmiadó-alanyiság esetén csoportazonosító számának első nyolc számjegye, amely alatt, mint belföldön nyilvántartásba vett adóalany részére a termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást teljesítették, feltéve, hogy a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő adóalanyra a k) pont szerinti áthárított adó a 100 000 forintot eléri vagy meghaladja és a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója gazdasági céllal belföldön telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön. (Áfa. törvény 169. § d) pont dc) alpont)

További információk: Hívószám:

06-40-42-42-42

Mobilhálózaton belüli hívószámok:

06-20-33-95-888 06-30-33-95-888 06-70-33-95-888

nav.gov.hu/Főlap/Kapcsolat/E-mail küldése 5000 Szolnok, József Attila u. 22-24.

Köszönöm a figyelmet!