ÉRETTSÉGI VIZSGA ● 2010.május 14.
Mezőgazdasági alapismeretek
középszint Javítási-értékelési útmutató 0921
MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK
KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA
JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM
Mezőgazdasági alapismeretek — középszint
Javítási-értékelési útmutató
Fontos tudnivalók A javítási-értékelési útmutatóban feltüntetett válaszokra kizárólag a megadott pontszámok adhatók. A megadott pontszámok további bontása csak ott lehetséges, ahol erre külön utalás van. Az így kialakult pontszámok csak egész pontok lehetnek.
írásbeli vizsga 0921
2/5
2010.május 14.
Mezőgazdasági alapismeretek — középszint
Javítási-értékelési útmutató
I. TESZTFELADATOK Egyszerű hibakutatás 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.
(helyes válaszonként 1–1 pont)
I I H I I I H I H I I H H I I
Többszörös választás 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25.
(helyes válaszonként 2–2 pont)
A C D B A E D C D B
Ötféle asszociáció 26.1. 26.2. 26.3. 26.4. 26.5. 27.1. 27.2. 27.3. 27.4. 27.5. 28.1. 28.2. 28.3. 28.4. 28.5.
(helyes válaszonként 1–1 pont)
E B D C A C D E A B C E A D B
írásbeli vizsga 0921
3/5
2010.május 14.
Mezőgazdasági alapismeretek — középszint
Javítási-értékelési útmutató
II. NYÍLT FELADATOK 1. Kötött víz − mozgását különféle erők gátolják − a növények nem vagy csak részben tudják hasznosítani Fajtái: − kémiailag kötött víz: ásványokban van, mozdulatlan − biológiailag kötött víz: növényekben van, pára alakjában mozog − adszorpciós víz: pl. higroszkópos víz, pára alakjában mozog Szabad víz − a talajban szabadon mozoghat − a növények vízellátását biztosítja Fajtái: − gravitációs víz: a talajban lefelé szivárog − talajvíz: a mélyebb rétegek üregeit kitöltő víz − kapilláris víz: a felületi feszültség és a hajszálcsövek felületi vonzásának hatására felemelkedik a talajvízszint fölé A talaj vízkapacitása (VK): az a vízmennyiség, amit a talaj a gravitációs erővel szemben visszatart. Holtvíz (HV): az a vízmennyiség, amelyet a növények már nem tudnak hasznosítani. Hasznosvíz (DV): a vízkapacitásnyi nedvességtartalom azon része, amelyet a növények fel tudnak venni. Összefüggéseik különböző mechanikai összetételű talajokon: − az agyagtalaj vízkapacitása a legnagyobb, de a magas holtvíztartalma miatt hasznosvíztartalma alacsonyabb a vályogénál − a vályogtalaj vízkapacitása alacsonyabb az agyagénál, de alacsonyabb holtvíztartalma miatt a hasznosvíztartalma a legnagyobb − a homoktalaj mindhárom jellemző tekintetében a legkisebb értékkel rendelkezik Összesen: 2. Növényápolás: a vetéstől a betakarításig végzett olyan tevékenység, amellyel növényeink eredményes termesztése érdekében – a talaj termőképességét fenntartjuk, – a tenyészterületet kialakítjuk, – a növények fejlődését szabályozzuk és irányítjuk, – a növényeket megvédjük az élő és élettelen károsító tényezőktől. A növényápolás módszerei, azok céljai: Talajápolás: Célja: - kelés előtt csírázás és a kelés elősegítése - kelés után a talaj lazítása, gyomirtás Tenyészterület kialakítása: Célja: - túl sűrű állomány esetén – a kedvező tőszám biztosítása érdekében – a növényállomány ritkítása - hiányos kelés esetén utánvetés, pótlás
írásbeli vizsga 0921
4/5
(1 pont) (1 pont) (1 pont) (1 pont) (1 pont) (1 pont) (1 pont) (1 pont) (1 pont) (1 pont) (1 pont) (1 pont) (2 pont) (2 pont) (2 pont) (2 pont) (2 pont) (2 pont) 24 pont
(2 pont)
(2 pont) (1 pont) (1 pont) (1 pont) (1 pont) (1 pont)
2010.május 14.
Mezőgazdasági alapismeretek — középszint
Javítási-értékelési útmutató
Öntözés: Célja: a hiányzó csapadék biztosítása Különleges ápolási munkák: Célja: egyes növények fejlődésének irányítása, a termés mennyiségének növelése és minőségének javítása Növényvédelem Célja: a növények megóvása a kórokozóktól, kártevőktől és a gyomoktól Összesen:
(1 pont) (1 pont) (1 pont) (1 pont) (2 pont) (1 pont) 16 pont
III. VÁLASZTHATÓ FELADATOK „Az állati eredetű nyersanyagok előállítási folyamata” témakört választók feladata: A takarmányozás jelentősége: Az állattenyésztés meghatározó környezeti tényezője, hiszen egyaránt hatással van az állatok egészségi állapotára és a termékek gazdaságos előállítására (az összes költség 50–70%-át adja). Az okszerű takarmányozás fogalma: Olyan táplálóanyag-ellátás, amely az állatok szervezetének felépítéséhez és normális működéséhez, az egészséges utódok létrehozásához és a gazdaságos termék-előállításhoz szükséges. Életfenntartó táplálóanyag-szükséglet: Az a táplálóanyag mennyiség, amelyet a pihenő, nem termelő állat szervezetének változatlan fenntartásához felhasznál. Termelő táplálóanyag-szükséglet: Az a táplálóanyag mennyiség, amelyet az állat termelésre fordít. Az etetés rendje: Az egyes takarmányok etetésének sorrendjét, az etetések számát és az etetések idejét jelenti. Összesen:
(2 pont)
(2 pont) (2 pont) (2 pont) (2 pont) 10 pont
„A kertészeti alapismeretek” témakört választók feladata: Csoportosítás: fák, cserjék, félcserjék, dudvásszárúak Bármely két helyes esetén 1 pont, összesen 2 pont Jellemzők: határozott főtengelyük van, föld feletti részük törzsre és koronára különül el.
(2 pont)
főtengely nélküli növények, amelyeken a törzs szerepét betöltő cserjetörzs nem emelkedik a föld felszíne fölé.
(2 pont)
főtengelyük nincs, a cserjetalpból kihajtó föld feletti rész 2 évig él.
(2 pont)
évelő növények, melyek az áttelelő gyökértörzsből minden tavasszal kihajtanak. (2 pont) Összesen: 10 pont
írásbeli vizsga 0921
5/5
2010.május 14.
