MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

ÉRETTSÉGI VIZSGA ● 2008. május 26.

Mezőgazdasági alapismeretek

emelt szint Javítási-értékelési útmutató 0811

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Mezőgazdasági alapismeretek — emelt szint

Javítási-értékelési útmutató

Fontos tudnivalók Az írásbeli vizsgafeladatok pontszámainak összege csak egész szám lehet. Ha az írásbeli vizsga(rész) pontszáma nem egész szám, akkor a matematikai kerekítés szabályai szerint kell eljárni (az öttizedre vagy az a felett végződő pontszámokat felfelé, az öttized alattit pedig lefelé kerekítjük).

írásbeli vizsga 0811

2/7

2008. május 26.



I. TESZTFELADATOK Relációanalízis 1. 2. 3. 4. 5.

(helyes válaszonként 3-3 pont)

B A C A C

Többszörös választás 6. 7. 8. 9. 10.


D A C B C

Ötféle asszociáció 11.1. 11.2. 11.3. 11.4. 11.5.

B D E A C

12.1. 12.2. 12.3. 12.4. 12.5.

C D B E A

13.1. 13.2. 13.3. 13.4. 13.5.

C E A B D


II. SZÁMÍTÁSI, ÁBRA-FELISMERÉSI ÉS KIFEJTŐ FELADATOK 1. Használati érték: (98 x 97): 100 = 95,06% Szükséges vetőmagmennyiség (kg/ha): (73•000 x 320) : (95,06 x 10•000) ≅ 24,57 kg /ha (az eredmény következtetéses módszerrel is elfogadható) Vetőmagszükséglet a vetendő területre: 25,67 ha x 24,57 kg/ha = 630,71 kg/ha Vetőmagköltség: 630,71 kg/ha x 978 Ft/kg ≅ 616•834 Ft (A feladat befejezése 1 ha vetőmagköltségen át számolva is elfogadható) Az 1. feladat összesen: írásbeli vizsga 0811

3/7

(1 pont) (3 pont) (1 pont) (1 pont) (6 pont) 2008. május 26.



2. Típus

Kialakulása

„A”szint jellemzői

„B”szint jellemzői

A talajtípus jellemzői

Termeszthető növények

Előfordulása

Agyagbemosódásos barna erdőtalaj

A sok szerves anyagot gombák bontják, a mikroklíma párás (1 pont)

Kilúgozási szint, savanyú kémhatású (az erózió miatt gyakran hiányzik) (1,5 pont)

Felhalmozódási szint (Fe+++ és Al+++, agyag) (1 pont)

A tápanyagképződés gyenge, a vízgazdálkodás közepes, hasábos vagy diós szerkezetű (1,5 pont)

A legtöbb növény termeszthető rajta (1 pont)

Dunántúli és Északiközéphegységben

(1 pont) („Erdőtalaj vagy „barna erdőtalaj” is elfogadható)

(1 pont)

A részpontok - a válasz tartalmától függően – szükség esetén tovább oszthatók. A 2. feladat összesen:

(8 pont)

3. Talajtulajdonság: A talaj mechanikai összetétele vagy a talaj szövete 1. vályog 2. homokos vályog 3. agyag 4. agyagos vályog 5. homok A 3. feladat összesen:

(1 pont) (1 pont) (1 pont) (1 pont) (1 pont) (1 pont) (6 pont)

4. a) talajművelő kombinátor b) gyűrűs henger c) csiga hajtás d) tárcsás borona e) ékkötés f) szegecskötés A 4. feladat összesen:

(1 pont) (1 pont) (1 pont) (1 pont) (1 pont) (1 pont) (6 pont)

5. Megnevezés: metszeti ábrázolás Jellemzés: – a metszősík előtti részt (hozzánk közelebb eső) képzeletben eltávolítjuk – a megmaradt részt a vetületi ábrázolás szabályai szerint ábrázoljuk – a metszősík által elvágott anyagrészt (szelvényt) vonalkázással jelöljük Az 5. feladat összesen:


4/7

(1 pont) (1 pont) (1 pont) (1 pont) (4 pont)

2008. május 26.



6. A napsugárzás energiaforgalma és befolyásoló tényezői: Energiaforgalom: Besugárzás: − Magyarországon évi átlagban a Föld felszíne 400-450 kJ/cm2 hőmennyiséget kap, − nappal történik. Kisugárzás: − a Föld hosszúhullámú és láthatatlan sugarakat bocsát ki − éjjel – nappal történik − a légkör üvegház hatása: a vízpára és a szén-dioxid kisugárzott hő egy részét elnyeli és a Földre visszasugározza. Befolyásoló tényezők: − napszakok és évszakok − földrajzi szélesség − lejtős területeken a lejtés hajlásszöge és az égtájak szerinti elhelyezkedés A napfénytartam jelentősége a növénytermesztésben: − időtartamot a napsütéses órák számával fejezzük ki − nemcsak a napfénytartam összege, hanem adagolása is fontos: (hoszszú- és rövidnappalos növények) A levegő és a talaj felmelegedése, lehűlése: A levegő felmelegedése és lehűlése: − a napsugár a légkörön áthalad anélkül, hogy azt felmelegítené − a felmelegedett talajfelszín a vele közvetlenül érintkező levegőrészecskéket felmelegíti − a meleg levegő felszáll, helyébe hidegebb áramlik − napnyugta után – a hőkisugárzás miatt – a talaj felszíne lehűl és lehűti a vele érintkező légrétegeket is. A talaj felmelegedése és lehűlése: − a talaj felszínéhez érkező sugárzás egy részét a talaj felső rétege elnyeli és felmelegszik − nap közben a felmelegedett talajfelszíntől a meleg hővezetés útján áramlik a mélyebb részek felé − éjszaka a kisugárzás miatt a talaj felszíne lehűl és szintén hővezetés útján áramlik a hő a felsőbb rétegek felé A levegő és a talaj hőmérsékletének napi és évi menete: A levegő hőmérsékletének napi és évi menete: − amíg a besugárzás erősebb, mint a kisugárzás, a hőmérséklet nő (napkeltétől kb. 14 óráig) − amint a kisugárzás meghaladja a besugárzást, a hőmérséklet csökken (kb. 14 órától napkeltéig) − nyáron a nagyobb beesési szög és a hosszabb nappalok miatt a besugárzás felülmúlja a kisugárzást, a hőmérséklet emelkedik


5/7

(1 pont) (1 pont) (1 pont) (1 pont) (1 pont) (1 pont) (1 pont) (1 pont) (0,5 pont) (0,5 pont)

(1 pont) (1 pont) (1 pont) (1 pont)

(1 pont) (1 pont) (1 pont)

(0,5 pont) (0,5 pont) (0,5 pont)

2008. május 26.



− télen a napsugarak beesési szöge kisebb, a sugárzás időtartama rövidebb, a kisugárzás nagyobb, mint a besugárzás, így a hőmérséklet csökken.

(0,5 pont)

A talaj hőmérsékletének napi és évi menete: − legalacsonyabb a talajfelszín hőmérséklete napkeltekor − legmagasabb 13 óra körül − a talajfelszín legmelegebb júliusban, leghidegebb januárban − a napi és évi maximumok és minimumok időpontjai a mélyebb rétegekben a felszínhez képest lényeges eltolódást mutatnak. A 6. feladat összesen:

(0,5 pont) (0,5 pont) (0,5 pont) (0,5 pont) (20 pont)

III. VÁLASZTHATÓ FELADATOK „Az állati eredetű nyersanyagok előállítási folyamata” témakört választók feladata: 1. A szénák fogalma: – szárított zöldtakarmányok (maximum16 – 20% víztartalommal) (1 pont) A szénák minőségét befolyásoló tényezők: – a kaszálás időpontja (0,5 pont) – a növényi összetétel (réti szénák esetében) (0,5 pont) – a szárítás módja (0,5 pont) – a tárolás módja (0,5 pont) Etethető adag: általában az állat testtömegének 1%-a (1 pont) A szénák csoportosítása: réti szénák: – édes füvek, pillangósok, savanyú füvek, gyomnövények aránya meghatározó – tápláló- és ásványi anyagokban, valamint illat- és zamatanyagokban gazdagok – szántóföldi szénák – a) pillangós szénák: (pl.: lucerna-, vörös here széna) – sok fehérjét és kalciumot tartalmaznak – a táplálóanyag-tartalom jelentős része a levelekben van – b) fűfélék szénái: (pl. muhar, szudáni cirokfű, köles széna) – magasabb rosttartalmú, értéktelenebb Összesen: – (Megjegyzés: a csoportosításnál más takarmány megnevezése is elfogadható, 1 takarmány megnevezése elegendő) –


6/7

(0,5 pont) (0,5 pont) (1 pont) (0,5 pont) (1 pont) (0,5 pont) (0,5 pont) (1 pont) (0,5 pont) (10 pont)

2008. május 26.



„A kertészeti alapismeretek” témakört választók feladata 1. Egynyári virágok

Fajok felsorolása bársonyvirág, petúnia, begónia, porcsinrózsa, vasfű, mályvarózsa

Kétnyári virágok

árvácska, nefelejcs, százszorszép

Évelő dísznövények

sárga cickafark, nőszirom, liliom, dália, kardvirág, tulipán, májusi gyöngyvirág, jácint, sudár kankalin, hóvirág, nárcisz

(helyes válaszonként 0,5 – 0,5 pont, összesen: 20 x 0,5 = 10 pont)


7/7

2008. május 26.

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

Recommend Documents