MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

ÉRETTSÉGI VIZSGA ● 2015. május 19.

Mezőgazdasági alapismeretek

emelt szint Javítási-értékelési útmutató 1411

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Mezőgazdasági alapismeretek — emelt szint

Javítási-értékelési útmutató

Fontos tudnivalók A javítási-értékelési útmutatóban feltüntetett válaszokra kizárólag a megadott pontszámok adhatók. A megadott pontszámok további bontása csak ott lehetséges, ahol erre külön utalás van. Az így kialakult pontszámok csak egész pontok lehetnek.

írásbeli vizsga 1411

2/7

2015. május 19.



I. TESZTFELADATOK Kizárásos asszociáció 1. 2. 3. 4. 5.

C D B X A

6. 7. 8. 9. 10.

C X D B A

11. 12. 13. 14. 15.

X D A C B

16. 17. 18. 19. 20.

X D A C B

21. 22. 23. 24. 25.

D X C A B

(Helyes válaszonként 1-1 pont)

26. C 27. D 28. B 29. X 30. A Összesen:


6 x 5 = 30 pont

3/7

2015. május 19.



Mennyiségi összehasonlítás

(Helyes válaszonként 1-1 pont)

31. B 32. C 33. B 34. A 35. A 36. B 37. A 38. A 39. B 40. B Összesen:

10 x 1 =10 pont

II. SZÁMÍTÁSI, TÁBLÁZATKITÖLTÉSI ÉS KIFEJTENDŐ FELADATOK 1. Az istállótrágyával bevitt és a cukorrépa által hasznosítható hatóanyagok kiszámítása hektáronként: N hatóanyag: 40 t x 3 kg/t = 120 kg x 1/3 = 40 kg P hatóanyag: 40 t x 2,5 kg/t = 100 kg x ½ = 50 kg K hatóanyag: 40 t x 6 kg/t = 240 kg x ½ = 120 kg

(1 pont) (1 pont) (1 pont)

A hektáronként szükséges műtrágya hatóanyag kiszámítása: N hatóanyag: 120 kg szükséglet – 40 kg az istállótrágyából = 80 kg P hatóanyag: 150 kg szükséglet – 50 kg az istállótrágyából = 100 kg K hatóanyag: 300 kg szükséglet – 120 kg az istállótrágyából = 180 kg Az 1. feladat összesen:

(1 pont) (1 pont) (1 pont 6 pont

2. Leiszapolható rész (%)

Arany-féle kötöttségi szám KA

Kapilláris vízemelés (mm)

Agyag

71−80

51−60

40−75

Vályog

36−60

38−42

150−250

Fizikai talajféleség

Az egyes cellák helyes kitöltése esetén cellánként 1-1, összesen 6 pont adható.


4/7

2015. május 19.



3. MEGNEVEZÉS 1. ütem SZÍVÁS 2. ütem SŰRÍTÉS

3. ütem TERJESZKEDÉS

4. ütem KIPUFOGÁS

DÍZELMOTOR A dugattyú az alsó holtpont felé halad. Levegő áramlik a hengerbe. A dugattyú a felső holtpont felé halad. A levegő összesűrítése, a sűrítés végén tüzelőanyag beporlasztása a hengerben lévő forró levegőbe, ahol keveredés és öngyulladás történik. A tüzelőanyag elégése következtében a hengerben a hőmérséklet és a nyomásnövekedés a dugattyút az alsó holtpont felé mozdítja. Munkavégzés. Az égéstermék a nyitott kipufogószelepen túlnyomás, illetve a dugattyú felső holtpont felé történő mozgása következtében távozik a hengerből.

Az egyes cellák helyes kitöltése esetén cellánként 2-2, összesen 8 pont adható. A javítás során nem kell szó szerint ragaszkodni a javítási útmutatóban leírtakhoz. Maximális pontszám az egyes válaszokra akkor adható, ha a vizsgázó az adott folyamat lényegét megfogalmazta. A cellánként adható 2 pont egész számra (1 pont) bontható. 4. A vetés módjai: Szórt vetés: sekély vetésmélységet és sűrű növényállományt igénylő gyepterületek és füvesherék vetésmódja. Sorba vetés: egyenletes állománysűrűség és vetésmélység jellemzi. – Egyszerű soros vetés: a növénysorok egyenlő távolságra vannak egymástól:  sűrű soros (6 – 8 cm sortávolságú),  gabona (10,5 – 12 – 15,4 cm) sortávolságú,  két-, illetve háromszoros gabona (24, illetve 36 cm) sortávolságú,  széles, kapás (40 – 76 cm) sortávolságú. – Ikersoros vetés: szűkebb és tágabb sorközök váltják egymást. – Szalagos vetés: 4 – 6 cm széles, szalagszerű sorokba vetjük a vetőmagot. – Sávos vetés: lejtős területeken vagy hibridkukorica vetőmagtermesztésénél alkalmazzuk. – Szemenkénti soros vetés: nagy sor- és tőtávolságú növények vetési módja, lehet helyrevetés vagy lazított sorú vetés. – Művelő utas vetés: a taposási károk csökkentése érdekében a traktor, illetve a művelőeszköz számára elegendő szélességű bevetetlen sávokat hagyunk. Fészekbe vetés: a magvak egymástól pontosan meghatározott sor- és tőtávolságra kialakított fészekbe kerülnek. Rávetés: a már kikelt növény soraiba vetünk valamilyen más növényt. Alávetés: a két növényt egy időben, de külön menetben vetjük. Keverékvetés: a társnövények magjait összekeverve vetjük. írásbeli vizsga 1411

5/7

(1 pont) (1 pont) (1 pont) (1 pont) (1 pont) (1 pont) (1 pont) (1 pont) (1 pont) (1 pont) (1 pont) (1 pont) (1 pont) (1 pont) (1 pont) (1 pont) (1 pont)

2015. május 19.



Köztes vetés: kapás sortávolságú növények vagy fás kultúrák soraiba, esetleg sorközeibe más növény magját vetjük.

(1 pont)

A vetőmag mennyiségét befolyásoló tényezők: – a hektáronkénti tőszám: meghatározza az adott faj, illetve fajta tenyészterület-igénye, – a vetőmag ezermagtömege: a vetőmagmennyiség azonos tőszám esetén egyenesen arányos az ezermagtömeggel, – a vetőmag használati értéke: minél alacsonyabb egy vetőmag használati értéke, annál magasabb a hektáronkénti vetőmagnorma, – a vetés módja: például szemenkénti vetésnél kevesebb vetőmagot kell vetnünk, – a vetés ideje: csak akkor befolyásolja, ha a vetéssel megkéstünk (főleg őszi vetés esetén), – a magágy minősége: növeli a vetőmagmennyiséget, ha a talaj szerkezete vagy a magágy mélysége nem megfelelő az adott növénynek. A 4. feladat összesen:

(1 pont) (1 pont) (1 pont) (1 pont) (1 pont) (1 pont) (1 pont) (1 pont) (1 pont) (1 pont) (1 pont) (1 pont) 30 pont

A feladat javítása során nem kell szó szerint ragaszkodni a javítási útmutatóban leírtakhoz. Maximális pontszám az egyes válaszokra akkor adható, ha a vizsgázó az adott folyamat lényegét megfogalmazta. III. VÁLASZTHATÓ FELADATOK „Az állattenyésztési alapismeretek” témakört választók feladata A) Faj: (1 pont) Azon állatok csoportja, amelyek egyedei közös tulajdonságokkal, faji bélyegekkel rendelkeznek, és egymás között párosodva életképes, továbbszaporítható utódot hoznak létre. (1 pont) Fajta: (1 pont) A fajon belüli azon állatok csoportja, amelyeket alaki, színbeli, esetleg szervműködésbeli tulajdonságok, fajtabélyegek határolnak el a faj többi egyedétől, illetve fajtáitól. (1 pont) B) Alkat (konstitúció): (1 pont) A szervezet külső testalkatban és a belső élettani tulajdonságokban megnyilvánuló tulajdonsága. (1 pont) Termékenység: Kifejezi, hogy az ivarérett hím állat termékenyítésre, a nőivarú állat pedig termékenyülésre képes. Szaporaság: Az időegység alatt fajra, fajtára, típusra jellemző számú életképes ivadékok. Összesen: írásbeli vizsga 1411

6/7

(1 pont) (1 pont) (1 pont) (1 pont) 10 pont 2015. május 19.



A feladat javítása során – a fogalmak meghatározásánál − nem kell szó szerint ragaszkodni a javítási útmutatóban leírtakhoz. Maximális pontszám az egyes válaszokra akkor adható, ha a vizsgázó az adott fogalom lényegét szakszerűen megfogalmazta. „A kertészeti alapismeretek” témakört választók feladatai A) Egyéves növények

(1 pont)

A növények magról szaporítva egy év alatt magot érlelnek és elpusztulnak.

(1 pont)

Évelő növények

(1 pont)

A növények több vegetációs éven keresztül életben maradnak és magot érlelnek.(1 pont) B) Pillangósok

(1 pont)

A termés gazdaságilag akkor érett, amikor a növény szedésre, betakarításra és értékesítésre alkalmas állapotban van. (Biológiailag érett akkor a növény, amikor a szaporítószervei kialakultak, és új egyed létrehozására alkalmas.)

(1 pont)

C) Tökfélék

(1 pont)

18−30 °C az optimális hőmérséklet, egyes növényeknél a tenyészidőszakban 21 °C hőmérsékletet igényelnek.

(1 pont)

D) Levélzöldségek

(1 pont)

Fejes saláta, spenót, sóska, rebarbara, cikória, endíviasaláta, kötözősaláta (legalább hármat le kell írni).

(1 pont)

Összesen:

10 pont

A feladat javítása során nem kell szó szerint ragaszkodni a javítási útmutatóban leírtakhoz. Maximális pontszám az egyes válaszokra akkor adható, ha a vizsgázó az adott folyamat lényegét megfogalmazta.


7/7

2015. május 19.

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

Recommend Documents