MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

ÉRETTSÉGI VIZSGA ● 2007. október 24.

Mezőgazdasági alapismeretek

középszint Javítási-értékelési útmutató 0721

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Mezőgazdasági alapismeretek — középszint

Javítási-értékelési útmutató

I. Tesztfeladatok Egyszerű választás 1. C 2. D 3. A 4. A 5. C 6. B 7. D 8. B 9. B 10. D

(helyes válaszonként 1-1 pont)

Ötféle asszociáció 11.1. E 11.2. D 11.3. B 11.4. C 11.5. A


12.1. 12.2. 12.3. 12.4. 12.5.

C D B E A

13.1. 13.2. 13.3. 13.4. 13.5.

D E A B C

14.1. 14.2. 14.3. 14.4. 14.5.

C E D A B

Mennyiségi összehasonlítás 15. B 16. B 17. A 18. B 19. A 20. A 21. C 22. B 23. C 24. A

írásbeli vizsga 0721


2/5

2007. október 24.



II. KIFEJTŐ KÉRDÉSEK 1. A csapadék keletkezésének minden esetben a levegő lehűlése az oka. (1 pont) A csapadék keletkezése a levegő felmelegedésekor: − a felemelkedő levegő 100 méterenként 1°C-ot hűl, (1 pont) − a harmatpontot elérve a páratartalom kicsapódik, megindul a felhőképződés, (1 pont) − 0 °C alatt vízgőz, vízcseppek és jégkristályok vegyesen találhatók a felhőben, (1 pont) − tovább emelkedve több és nagyobb lesz a jégszemcsék mérete, (1 pont) − ha tömegük legyőzi a levegő felhajtó erejét, akkor lehullnak, (1 pont) − az alsóbb légrétegekben általában elolvadnak, ezért eső formájában érnek földet. (1 pont) Csapadék keletkezése hegységek közelében: − a hegységnél a levegő felemelkedik, lehűl, felhő képződik, (3 pont) − a csapadék ezen az oldalon hullik le, (1 pont) − a levegő a hegygerincen átbukva leszáll, hőmérséklete emelkedik, több párát képes befogadni, (3 pont) − ez lesz a hegység száraz oldala. (1 pont) Csapadék keletkezése különböző hőmérsékletű légtömegek találkozásakor: a) hidegfrontnál: − az érkező hideg levegő gyorsan felemeli a területen lévő meleg levegőt, (1 pont) − zivatar kíséretében záporeső, esetleg jégeső hullik, (1 pont) b) melegfrontnál: − az érkező meleg levegő felsiklik a területen lévő hideg levegőn, (1 pont) − a meleg levegő lassan hűl le (1 pont) − több napig tartó, csendes eső hullik. (1 pont) Az 1. kérdés összesen: (20 pont) 2. A betakarítás célja: a termelés célját szolgáló növény, vagy növényi rész hasznosításra való összegyűjtése. (1 pont) A betakarítás termékei: − főtermékek: ide tartoznak a termelés elsőrendű célját szolgáló növényi részek (mag, burgonyagumó, répagyökér, dohánylevél stb.), (1 pont) − melléktermékek: a főterméken kívül még hasznosítható növényi részek (gabonaszalma, kukoricaszár, cukorrépafej stb.), (1 pont) − hulladékok: a földön maradó és a földbe lehulló, nem hasznosítható növényi maradványok. (1 pont) A betakarítás munkafolyamatai: − a növény vagy a növényi rész elválasztása a termőföldtől, illetve a növényi maradványoktól, a hulladéktól (levágás a szár tövénél, kihúzás a földből stb.)(1 pont) − a termékek összegyűjtése a földön, (1 pont) − a főtermék szétválasztása a mellékterméktől (magvak kicséplése, a répa lefejelése stb.) (1 pont) − a termékek lehordása a földről, elszállítása a tárolás, tartósítás, a felhasználás, vagy a további feldolgozás helyére. (1 pont)


3/5

2007. október 24.



A szemes termények betakarítása: − a szemes termények főterméke a mag, − melléktermékei a szár és levélrészek, a virágzat maradványai, − a betakarítás ideje rendszerint a mag teljes érettségének állapota, − a szemes termények betakarítása arató-cséplőgéppel, túlnyomórészt egy menetben történik. A gyökér- és gumós növények betakarítása: − a gyökér- és gumós növények főterméke a burgonyagumó, illetve a répafélék gyökere, − a melléktermékek a burgonyaszár, a répalevél és a répafej, − a betakarítás az úgynevezett technikai érettség idején következik be, amikor a burgonya keményítőtartalma, valamint a répa cukortartalma már nem növekszik tovább, − a gyökér- és gumós növények betakarítása nehezebb, technikailag bonyolultabb feladat, mint a szemes terményeké, − a gyökér- és gumós növények gépi betakarítása történhet több- és egymenetes formában. A szálastakarmányok betakarítása: − a szálastakarmányokat a magérés előtt, zöld állapotban takarítjuk be, − a betakarítást általában a virágzás idején vagy a virágzás előtti közvetlen időszakban végezzük, − a szálastakarmányok betakarítása egyszerű munkafolyamat, a növényzet levágásából, valamint összegyűjtéséből és lehordásából áll. A 2. kérdés összesen:

(1 pont) (1 pont) (1 pont) (1 pont) (1 pont) (1 pont) (1 pont) (1 pont) (1 pont) (1 pont) (1 pont) (1 pont) (20 pont)

III. KÖTELEZŐEN VÁLASZTHATÓ FELADATOK „Az állati eredetű nyersanyagok előállítási folyamata” témakört választók feladata: A takarmányfogyasztás mértéke szerint az etetés lehet: − étvágy szerinti: alkalmazható, ha a luxusfogyasztás nem jár az állati termék minőségromlásával, ha a fajlagos takarmány-felhasználási mutatók nem romlanak, − adagolt: az etetések számát az állatok kora és termelése alapján kell meghatározni. Az etetett takarmány fizikai állapota szerint: − a tömegtakarmányok szálasan vagy szecskázva, − az abraktakarmányok szárazon vagy nedvesítve, vagy moslék formájában etethetők. A feladat összesen:


4/5

(1 pont) (1 pont) (1 pont) (1 pont) (1 pont) (2 pont) (3 pont) (10 pont)

2007. október 24.



A „Kertészeti alapismeretek” témakört választók feladata: 1. talpgyökér 2. gyökértörzs 3. oldalgyökér 4. harmatgyökér 5. tőketörzs 6. kordonkar 7. termőalap 8. termővessző 9. fattyúvessző 10. cser A feladat összesen:


(1 pont) (1 pont) (1 pont) (1 pont) (1 pont) (1 pont) (1 pont) (1 pont) (1 pont) (1 pont) (10 pont)

5/5

2007. október 24.

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

Recommend Documents