MEZFALVA NAGYKÖZSÉG. Településrendezési terv ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK

Megbízó: Mez falva Nagyközség Önkormányzata 2422 Mez falva Kinizsi u. 44.

Tervez : Rosivall Tervez Iroda Kft. 1065 Budapest Nagymez u. 37-39.

MEZ FALVA NAGYKÖZSÉG Településrendezési terv ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK

Egyeztetési anyag

2005. szeptember

Megbízó: Mez falva Nagyközség Önkormányzata 2422 Mez falva Kinizsi u. 44.

Tervez : Rosivall Tervez Iroda Kft. 1065 Budapest Nagymez u. 37-39.

MEZ FALVA NAGYKÖZSÉG Településrendezési terv ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK Egyeztetési anyag Tervez k: Településrendezés, városépítészet, értékvédelem: Tájrendezés, zöldfelület környezetvédelem:

Rosivall Ágnes Rigó István

Rosivall Tervez Iroda Kft.

Auer Jolán TÁJOLÓ-TERV Kft. Szijné Béres Mónika TÁJOLÓ-TERV Kft. Rigó István Rosivall Tervez Iroda Kft.

Közlekedés:

Babós Gyula Becsák Péter

Pro Urbe Kft.

Közm ellátás:

Hanczár Zsoltné Bíró Attila Hanczár Gábor Beke Ágnes Süle Veronika Princzing Áron

KÉSZ Kft.

Felel s tervez :

Rosivall Ágnes


Ügyvezet :

Rosivall Ágnes


2005. szeptember

TARTALOMJEGYZÉK Oldal

1. Népesség, foglalkoztatás .............................................................................................1 Értékel összegzés ..........................................................................................................1 A település távlati nagyságrendje ....................................................................................2 2. A gazdasági tevékenység és területei...........................................................................3 Értékel összegzés ..........................................................................................................3 Javaslat ...........................................................................................................................3 3. Lakásellátás ................................................................................................................5 Értékel összegzés ..........................................................................................................5 Javaslat ...........................................................................................................................5 4. Intézményellátás .........................................................................................................7 Értékel összegzés ..........................................................................................................7 Javaslat ...........................................................................................................................7 5. Országos- és regionális közúti közlekedési kapcsolatok ............................................11 Gyorsforgalmi út...........................................................................................................11 Országos mellékutak.....................................................................................................11 A település közúti kapcsolatai.......................................................................................13 Közúti tömegközlekedés ...............................................................................................15 Vasúti közlekedés .........................................................................................................15 Gyalogos- és kerékpáros közlekedés .............................................................................15 Gépjárm -elhelyezés ....................................................................................................17 6. Zöldfelület-fejlesztési javaslat ...................................................................................19 7. Tájrendezési, külterületi területfelhasználási javaslat.................................................21 A táji, természeti értékek védelme.................................................................................21 Külterületi területfelhasználási javaslat .........................................................................22 A táj használatát korlátozó tényez k .............................................................................23 8. Környezetalakítási javaslat, a települési környezet védelme ......................................25 Jelenlegi környezeti állapot értékelése...........................................................................25 Környezetalakítási javaslatok, környezeti feltételek ......................................................28 9. Közm vesítés és elektronikus hírközlés ....................................................................33 Jelenlegi közm ellátás összefoglaló értékelése..............................................................33 Közm fejlesztési igények .............................................................................................34 Közm venkénti fejlesztési javaslat................................................................................38 AZ ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK RAJZI MELLÉKLETEI Közlekedéshálózat-fejlesztési javaslat Térségi áttekint térkép Tervezett közlekedési hálózatok (1:45 000) Tájrendezési javaslat Közm fejlesztési javaslat Viziközm vek (1:12 000) Energiaközm vek (1:12 000)

Mez falva Nagyközség Településszerkezeti Terv

Egyeztetési anyag

Alátámasztó munkarészek

ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK A szerkezeti terv Egyeztetési anyaga kidolgozásának legf bb el zményei: • Mez falva 9/2005. (II. 2.) számú Ök. határozattal elfogadott Településfejlesztési koncepciója • Mez falva Településrendezési Terv – Vizsgálat, értékel elemzések (Rosivall Tervez Iroda 2004. augusztus) 1. NÉPESSÉG, FOGLALKOZTATÁS ÉRTÉKEL ÖSSZEGZÉS A népességszám alakulása, a népességváltozás összetev i A falu lakóinak száma 2001-ben (népszámlálási adat) 4951 f volt. A népesség ’70-es és ’80as évekbeli, összességében mintegy 6%-os csökkenését a ’90-es évekt l a folyamatos növekedés váltotta fel, mely csak az elmúlt egy-két évben látszik megtorpanni. A község említett népességnövekedésének hátterében a beköltöz k viszonylag magas száma áll, a természetes szaporodás – egy-két év kivételével – rendre negatív érték , tehát a halálozások száma meghaladja az élve születésekét. A beköltöz k els sorban Dunaújvárosból érkeznek, jövedelmi viszonyaiknak megfelel bb – a városinál olcsóbb – lakás- és életkörülményeket keresve. A népesség korstruktúrája Mez falva népességének korösszetétele az öregségi index alapján kedvez nek mondható, bár ez az érték az elmúlt id szakban kis mértékben romlott. (Az öregségi index a 60 év felettiek és a 14 év alattiak számának hányadosa. Az 1 alatti érték kedvez , vagyis fiatal népességre, az 1,0 feletti érték öreged népességre utal.). Mez falván az öregségi index 1990-ben 0,44, 2001-ben 0,62 volt, tehát a község népességének összetételében még jellemz en a fiatalabb korosztályok meghatározóak. Nappali és éjszakai népesség A település népességének jelent s része (mintegy 30%-a) naponta ingázik, ennél kevesebben dolgoznak vagy tanulnak helyben, míg a más településr l bejárók aránya nem éri el a nappali népesség 10%-át. Az éjszakai és a nappali népesség közötti eltérés igen jelent s (közel 30%), ami a település foglalkoztatottsági szintjének a térség gazdasági centrumaitól (els sorban Dunaújvárostól) való függését jelzi. 3840 Nappali népesség

Éjszakai népesség

A lakó (éjszakai) és a nappali népesség (f ), 2001 dolgozik tanul összesen Más településen 1081 379 1460 Helyben 530 797 1327 Nem dolgozik, 2164 nem tanul Más településr l 4951 331 18 349 jár be

Figyelemre méltó azok száma, akik – a statisztika szerint – nem dolgoznak, és nem tanulnak (arányuk a lakónépességhez viszonyítva 44%). Többségük valamilyen ellátásban, gondoskodásban (kisgyermek, eltartott háztartásbeli, nyugdíjas) részesül, azonban (a megyei

ROSIVALL TERVEZ IRODA

- 1-

1065 Bp. Nagymez u. 37–39. T/F: 461-0207


Egyeztetési anyag


adatokhoz hasonlóan) a népesség közel 4%-ának gazdasági tevékenysége, aktivitása rejtve marad. Jellemz en k az anyagi és társadalmi szempontból leginkább lecsúszottak. Külterületi lakónépesség Mez falva lakónépességének közel 12%-a (2004-ben 519 f állandó és 53 f ideiglenes lakó) él külterületen, legnagyobb számban a Sz l hegyen, valamint a mez gazdasági majorokhoz kapcsolódó lakóterületeken. A külterületen történ lakás az infrastrukturális hiányosságok mellett számos társadalmi és szociális gondot is jelent (egészségügyi, oktatási ellátás, személyek lakhelyen történ feltalálása stb.). A helyzet a Sz l hegyen a legsúlyosabb: az elektromos áram-ellátás kivételével az ottlakás valamennyi infrastrukturális és intézményi feltétele (ivóvíz, csatorna, burkolt út) hiányzik, ugyanakkor 1996 óta a sz l hegyi népesség száma 57-r l 210 f re növekedett, tehát közel megnégyszerez dött. Foglalkoztatás Mez falva foglalkoztatási helyzete a közel 40%-os foglalkoztatottság és a munkanélküliek viszonylag alacsony aránya jellemz . A Munkaügyi Központ nyilvántartása szerint Mez falván a munkanélküliségi ráta 5,9% (2004. április), ami megegyezik az országos átlaggal, míg a megyei és a kistérségi mutatóknál (7,4%) kedvez bb. A foglalkoztatás ágazati megoszlása szerint Mez falva népességének szolgáltatásban, 41%-a az iparban, és 15%-a a mez gazdaságban dolgozik.

45%-a

a

A TELEPÜLÉS TÁVLATI NAGYSÁGRENDJE A településfejlesztési koncepció egyértelm célként rögzíti Mez falva népességének kis mérték növekedését, de legalább annak megtartását. Alapvet cél a szakképzett fiatalok helyben tartása, a tehet sebb rétegek betelepülésének el segítése. A helyben lakók és a betelepül k számára egyaránt vonzó életkörülmények biztosítása esetén az elkövetkez tíz évben 2-3%-os (100-150 f s) népességnövekedés várható. Ugyanakkor el kell kerülni a külterületi népesség számának növekedését, meg kell akadályozni a társadalmi perifériára szorult emberek térbeli elkülönülését. A népesség megtartását alapvet en az életkörülmények javítása segítheti el . B víteni kell a választékot, törekedni kell a min ségi kínálatok kialakítására mind a munkahelyteremtés, a lakásellátás, mind az oktatás, a kultúra, a sport és a szabadid s tevékenységek terén.


- 2-

1065 Bp. Nagymez u. 37–39. T/F: 461-0207


Egyeztetési anyag


2. A GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉG ÉS TERÜLETEI ÉRTÉKEL ÖSSZEGZÉS Mez falván 2004-ben 13 olyan céget, vállalkozást tartottak nyilván, amely legalább nyolc f t foglalkoztatott. A helyi gazdasági életet meghatározó tényez k és területi elhelyezkedésük: •

Az ipari jelleg tevékenységek els sorban a Sárbogárdi út menti gazdasági területeken folynak, azonban néhány cég a lakó- és intézményi területek közé ékel dve m ködik.

•

A mez gazdasági termeléshez kapcsolódó létesítmények az egykori majorok területén találhatóak.

•

A kereskedelem és a szolgáltatás egységei nagyobb részben a településközpontban csoportosan, kisebb részben a község területén elszórtan helyezkednek el.

Mez falván az elmúlt tíz évben a m köd vállalkozások száma folyamatosan n tt (2002-ben 235 m köd vállalkozás volt), mely tendencia mindenképp kedvez , azonban az egyéni vállalkozások magas aránya (közel 70%) az ún. „kényszervállalkozók” nagy számára utal. JAVASLAT A jelenlegi gazdasági helyzetben a településen új gazdasági területek kialakítására vonatkozó napi igény nincs, azonban a térségben várható országos szint közlekedési beruházások (M6, M8, Dunaújvárosi híd) és az ország Európai Uniós csatlakozásától várhatóan fellendül mez gazdasági termékfeldolgozás, valamint a helyben meglév vagy esetlegesen betelepül vállalkozások, kereskedelmi cégek számára mindenképpen szükséges új gazdasági területek kijelölése. A termel és szolgáltató gazdasági tevékenységek területi rendszerét a szolgáltatást igénybevev k körének, a tevékenység jellegének és a környezetterhelés nagyságrendjének együttes figyelembevételével differenciált módon kell kialakítani: •

A környezetüket nem terhel , els sorban lakossági szolgáltatást nyújtó kisvállalkozások és kereskedelmi egységek a lakóterületen belül, illetve a településközpontban is helyet kaphatnak.

•

A jelent sebb forgalmat vonzó, a lakó- és intézményi környezetre nézve zavaró hatású termel üzemek és egyéb vállalkozások a meglév gazdasági telephelyekhez kapcsolódóan kijelölt új gazdasági területeken kell, hogy helyet kapjanak.

A gazdasági tevékenységek elhelyezésénél fontos szempont kell legyen a felhagyott vagy rossz állapotban lév gazdasági területek (pl. Selyemmajor) újbóli hasznosítása (ún. barnamez s beruházás).


- 3-

1065 Bp. Nagymez u. 37–39. T/F: 461-0207



Egyeztetési anyag

- 4-


1065 Bp. Nagymez u. 37–39. T/F: 461-0207


Egyeztetési anyag


3. LAKÁSELLÁTÁS ÉRTÉKEL ÖSSZEGZÉS Mez falván 2001-ben összesen 1713 lakóegység volt (KSH adat), melyb l 1659 lakás (1585 lakott, 72 nem lakott és 2 más célra használt), 1 üdül és 3 intézeti háztartási lakóegység volt. A külterületi lakóegységek száma 187. Egy lakásban átlagosan 3 f él, a lakások többsége két vagy három szobás, jellemz en 80 m2 és a fölötti alapterület , 88%-uk fürd szobával ellátott, 76%-uk komfortos vagy összkomfortos. A lakások legnagyobb része magántulajdonú, az önkormányzati lakások száma 24, egyéb tulajdonban 35 lakás van. A népesség jellemz en saját tulajdonú lakásban él, a bérleti és a szolgálati használati jogcím aránya alacsony (5%). A lakások üdülésre vagy más célra történ hasznosítása nem jellemz . Belterület A belterületi telkek kb. 90%-a beépült. Az utcák burkoltak, járda mindenütt legalább egy oldalon található. A lakóházak többsége földszintes, egylakásos családi ház, mindössze 1%-uk többlakásos, jellemz en azok is földszintesek. A lakások ivóvízellátása gyakorlatilag teljesen megoldott, gondot a szennyvízelvezetés és -kezelés jelent. A falu középs része az eredeti telekosztást tükrözi (20 m x 80 m-es telkek), a közterületek szélessége 40 m. A területen találhatók a fontosabb intézmények. A központ az elmúlt években megújult. Ugyanakkor a ’ 70-es és a ’ 80-as években megnyitott Bartók u. és Rákóczi u. a faluképbe nem illeszked sorházakkal épült be, ahol néhányan állattartással is foglalkoznak. A központtól nyugatra 1200 m2, keletre (az ún. Pacsirta-telepen) 700-800 m2 nagyságú telkek kerültek kiosztásra. A falu építészeti arculata változatos: sátortet s házak, nagy alapterület , többszintes épületek létesültek, míg az utóbbi években az alacsony tet hajlású „amerikai típusú” lakások is megjelentek. Mez falván az 1980-as évek óta szervezett lakásépítés nem történt. Az új lakásépítések els sorban a meglév vagy a régi épületek elbontásával keletkez foghíjtelkek beépítésével, kisebb részben a falu északi részén, az ÁRT-ben kijelölt területeken történnek. Külterület A külterületi lakónépesség els sorban a mez gazdasági majorok szomszédságában kialakított lakóházsorokon, valamint a volt zártkerti területeken létesített vagy átalakított épületekben él. A külterületi lakások min sége rendkívül vegyes. Összességében elmondható, hogy a nagyobb majorok, mez gazdasági üzemek mellett lév lakott területek – kihasználva a major közm ellátását – jobb min ség ek, ivóvízzel és villannyal ellátottak. A Sz l hegyen és Délid l ben felépült és lakásként hasznosított ingatlanok jellemz en komfort nélküliek, építészeti kialakításuk rendkívül vegyes, alapterületük és felszereltségük alapján állandó ottlakásra nem alkalmasak. JAVASLAT Lakóterületi fejlesztésekkel els sorban a jelenlegi belterület foghíjtelkein, továbbá az ÁRTben megjelölt területeken – az igényekhez és a várható népesedési folyamatokhoz igazodóan módosított formában és ütemezéssel– számoltunk. A terv távlatában csak kis mértékben növekv népesség a lakóterületek min ségi választékának növekedése mellett sem igényli az


- 5-

1065 Bp. Nagymez u. 37–39. T/F: 461-0207


Egyeztetési anyag


ÁRT-ben kijelölt valamennyi lakóterületi fejlesztés megvalósulását. Igény mutatkozik ugyanakkor a korábbi telekosztásoknál kisebb, 600-800 m2-es telkek kialakítására. Jelen terv az alábbi lakásépítési lehet ségeket tartalmazza: Meglév vagy régi épület elbontásával keletkez foghíjtelkek beépítése a jelenlegi belterületen Tompa M. utca további tömbbels feltárása Vörösmarty u. vége (új lakóterület)

25 db 100 db

Árpád sor déli része (Hunyadi u. kertek vége, Árpád sor nyugati oldalának folytatása) Összesen:

100-120 db

25 db 250-300 db

ebb l növekmény:

kb. 150 db

A népességre és a lakásépítésre vonatkozó adatok és becslések alapján az elkövetkez tíz évben mintegy 50-70 db új lakás építésével lehet számolni, ami a tervben biztosított növekménynek is mindössze harmada. A várható igények túlbiztosítása els sorban az alábbiak miatt szükséges: • a lakókörnyezeti kínálat b vítésének igénye, • az egyes területek tulajdonviszonytól függ felhasználhatósága, illetve • a tervi el zményekben szerepl fejlesztések (köztudatban él lakóterületi fejlesztések) megtartása. Külterületen els sorban a gazdálkodáshoz kapcsolódó helyben lakást kell lehet vé tenni, azonban a megfelel gazdasági háttérrel nem rendelkez majorokban lakóterületi b vítés nem célszer . A volt zártkertekben – különösen a Sz l hegyen – megindult kiköltözési folyamatok megállítását építésjogi eszközökkel is korlátozni szükséges.


- 6-

1065 Bp. Nagymez u. 37–39. T/F: 461-0207


Egyeztetési anyag


Mez falván az alapfokú oktatás biztosított, középDunaújvárosba és Székesfehérvárra járnak a diákok.

és szakiskolába els sorban

4. INTÉZMÉNYELLÁTÁS ÉRTÉKEL ÖSSZEGZÉS

A község óvodája 190 fér helyes, kihasználtsága jelenleg kb. 90%-os. Az intézmény b vítése folyamatban van, melynek során az új, kétszintes épületszárny fels szintjén tornaszoba és öltöz , az alsó szinten tanári és orvosi szoba kerül kialakításra. Az általános iskola mintegy 600 fér helyes, a gyermekek száma 2004-ben mintegy 560 (kb. 90%-os kihasználtság), az osztályok átlaglétszáma 20 f körül mozog. Az iskola tet terének beépítése, az épület akadálymentesítése tervezett. Az intézmény területe a szomszédos telkek kertjeinek felvásárlásával folyamatosan b vül, az új telekrészek azonban – egyel re – jórészt kihasználatlanok. Mez falva alapfokú egészségügyi ellátással rendelkezik, kórház legközelebb Dunaújvárosban van. A falu Egészségházában (Semmelweis u. 1.) három feln tt és egy gyermekrendel , valamint fogorvosi rendel és (magántulajdonú) patika m ködik. Az intézmény ad helyet a véd n nek, továbbá az épületben 6 db szolgálati lakás is található. Az intézmény b vítése során egy újabb gyermekrendel , valamint váróterem, irattár és akadálymentes vizesblokk került kialakításra. A település szociális intézménye a Családsegít és Gyermekjóléti Szolgálat és Id sek Napközi Otthona. Az intézmény b vítése (irodahelységek, irattár) és korszer sítése (akadálymentesítés) tervezett, azonban a szükséges források nem állnak rendelkezésre. Mez falva egyetlen sportlétesítménye a belterület déli részén lév sportpálya, ahol két labdarúgó- és egy futópálya található, a kiszolgáló épületekkel. A pályák állapota jó, azonban az épületek és a m szaki létesítmények felújításra szorulnak. A községben m köd Lovasegylet mozgáskorlátozott és értelmi fogyatékos gyermekekkel is foglalkozik, tevékenységük b vítéséhez új lovaspálya és fedett lovarda építését tervezik. A település temet je az egyház tulajdonában van. Területe a tervezés távlatában elegend , azonban ravatalozó és urnafal építése szükséges. A temet két f keresztútja mentén értékes vadgesztenyefasor található, egyébként növényzete szegényes. Mez falván a m köd kereskedelmi egységek többsége élelmiszerbolt és vendéglátóhely. A faluban ruházati- és cip boltok, terménybolt, virágbolt, vas-m szaki, m trágya és vet mag kereskedés is található. Az üzletek jellemz en a település központjában (József nádor u. és környéke) helyezkednek el. Mez falván az idegenforgalom szerepe nem jelent s. Szálláshely-szolgáltatás a faluban nincs, a Fehérvári út végén megépült panzió nem üzemel. Az átmen turistaforgalom kiszolgálására a falu központjában néhány kereskedelmi és vendéglátó egység m ködik (pl. Zöldfa étterem). JAVASLAT A településfejlesztési koncepció önálló intézményfejlesztési programot tartalmaz, melyben alapelvként került rögzítésre, hogy a település intézményeit funkciójuk, a település életében betöltött szerepük szerint csoportosítva célszer elhelyezni. Az így kialakuló központrendszer térben összehangolja, strukturálja az egyes intézményeket, hozzájárulva azok m ködési hatékonyságának növeléséhez.


- 7-

1065 Bp. Nagymez u. 37–39. T/F: 461-0207


Egyeztetési anyag


A településen az alábbi típusú központok kialakítása szükséges: – hagyományos településközpont, mint az igazgatás, az oktatás, m vel dés, valamint a kereskedelem és a vendéglátás legf bb színtere, – funkcionálisan zártabb, de nagy kiterjedés sport, idegenforgalmi, gyógyászati célú intézményterületek, – bens ségesebb hangulatú, egy-egy társadalmi réteg vagy korosztály egyedi igényeit szolgáló intézmények, – nagyobb szabad területet, a környez tájjal közvetlen (látvány) kapcsolatot igényl sport- és rekreációs intézmények. A hagyományos településközpont fejlesztése Mez falva hagyományos településközpontja mind fizikai, mind funkcionális értelemben a jöv ben is a község súlypontját képezi, tehát továbbra is az igazgatás, az oktatás, m vel dés, valamint a kereskedelem és vendéglátás legf bb színtere lesz. A településközpont meghatározó elemei a közösségi létesítmények és a közterületek, amelyeknek egységes szemlélet , rendszerszer fejlesztése szükséges. A község hagyományaihoz és jöv beni, térségben betöltött szerepéhez méltó, a helyben él k igényeinek is megfelel településközpont kialakítása érdekében annak rehabilitációja szükséges, amely magában foglalja – a meglév , meg rzésre érdemes közösségi épületek felújítását, – a sz k helyen m köd intézmények áthelyezését (Polgármesteri Hivatal, M vel dési központ, Könyvtár), – új közösségi létesítmények építését (Kistérségi központ), – az értéktelen épületek átépítését (József nádor utcai üzletsor), – a központi funkciók térbeli kiterjesztését (iskola mögötti területek közösségi célú hasznosítása), – a közterületek összehangolt rendezését (zöldfelületi, közlekedési, közm -elhelyezési szempontok együttes figyelembevétele). Fürd , sport- és rekreációs központ kialakítása Mez falva idegenforgalmi fejlesztései közül továbbra is meghatározó a tervezett termálfürd építése. A fürd megvalósításához alapvet en szükséges a termálvízzel kapcsolatos kutatások folytatása (hidrogeológiai szakvélemény készítése), továbbá a létesítmény helybiztosítása. Termálfürd építése és üzemeltetése akkor tehet gazdaságossá, ha ahhoz a megtérülést biztosító többletfunkciók is kapcsolódnak. A termálfürd elkészült építészeti tanulmányterve a mintegy 3000 m2-es földszinti alapterület épületkomplexumot a jelenlegi sportpálya területén helyezi el. A terület olyan komplex idegenforgalmi, rekreációs és sport központ kialakításának lehet ségét hordozza magában, amely a fürd elhelyezésén túl lehet séget nyújt a kapcsolódó többletfunkciók (szállás, vendéglátás, kereskedelem) valamint nagyobb területigény sportpályák elhelyezésére is. Tanuszoda építését a termálfürd t l függetlenül is szükségessé teszi az iskolai sportolási lehet ségek kib vítésének igénye. A termálfürd t l független megvalósíthatóság érdekében a tanuszoda számára az iskola mögötti telektömb kertvégeinek felhasználásával területet kell biztosítani. Nyugdíjasházak létesítése Mez falva térségében egyre nagyobb igény mutatkozik korszer , a köz- és a magánszféra együttm ködésével létrejöv id sotthon létesítésére. Ugyanakkor e réteg igényei mind differenciáltabbak, ennek megfelel en a számukra nyújtható megoldási lehet ségek is különböz ek. ROSIVALL TERVEZ IRODA

- 8-

1065 Bp. Nagymez u. 37–39. T/F: 461-0207


Egyeztetési anyag


Mez falván széleskör választék biztosítására kínálkozik lehet ség – az önálló, aktív életet él , – a küls segítségre szoruló, – az állandó ellátást, felügyeletet igényl id s emberek megfelel körülmények között történ elhelyezésére egyaránt. A község jelenleg nyugdíjasházak építésére a településközpontban (Semmelweis utcában) tartalékol területet, amelynek e célra történ fenntartása továbbra is szükséges. Távlatban a központban megvalósuló nyugdíjasházak mellett a Vörösmarty u. északi végén, a tervezett Páskum-tó és az azt övez közpark kialakításához kapcsolódóan kell területet biztosítani az id sek állandó ottlakását biztosító intézmény céljára. Falusi (gyermek)turizmus intézményi hátterének létrehozása Mez falva táji adottságai, a nagy szabad területek és a falusi életmód megmaradt hagyományai alkalmassá teszik a települést falusi turizmus kialakítására. Ezt támasztják alá a jelenlév kezdeményezések, mint az iskolai honfoglalás-kori és kézm ves tábor, a lovaglási lehet ségek, ezen belül is a fogyatékos gyerekek terápiás foglalkoztatása. A falusi turizmus kibontakoztatása érdekében a meglév választékot, azok intézményi hátterét b víteni és gazdagítani, az egyéni kezdeményezéseket pedig támogatni szükséges. Gyerekek táboroztatása, számukra megfelel programok biztosítása olyan összetett kínálati rendszer kialakításával lehetséges, amely egymás funkcióit kiegészít intézmények létrehozását, egyben azok területi rendszerbe foglalását igényli. E cél megvalósítása érdekében alapvet en egy olyan gyermektábor kialakítása szükséges, amely els sorban a fogyatékos gyermekek esetében azok családjának fogadására is alkalmas. A megvalósításhoz fel kell használni a településen meglév civil (iskolai, alapítványi) kezdeményezéseket és szellemi potenciált. Idegenforgalom A település és környékének adottságai els sorban a vadász-, továbbá a kerékpáros és a lovas turizmus fejl dését segíthetik el . Az idegenforgalmi kínálat további b vítésének lehet sége is fennáll, erre a sportpálya mellett végzett termálvíz-próbafúrás adhat reményt. A fürd megvalósulása nagymértékben növelheti a település többi – önmagában jelenleg csekély lehet séget magában hordozó – idegenforgalmi tényez jelent ségét. A termálfürd építését a próbafúrások jogi helyzetének tisztázásával kell lehet vé tenni. A fürd megépülésével a faluban kiváló lehet ség adódhat a fogyatékkal él k – els sorban mozgássérült vagy szellemi fogyatékos gyermekek és családjuk – üdülési lehet ségeinek biztosítására is, melyet els sorban az Önkormányzat kezdeményezésére létrejöv , civil szervezetek szakmai támogatásával, részvételével m köd intézményi háttér tehet lehet vé. Az intézmény elhelyezését a jelenleg önkormányzati tulajdonú területek felhasználásával célszer megoldani.


- 9-

1065 Bp. Nagymez u. 37–39. T/F: 461-0207



Egyeztetési anyag

- 10 -


1065 Bp. Nagymez u. 37–39. T/F: 461-0207


Egyeztetési anyag


5. ORSZÁGOS- ÉS REGIONÁLIS KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI KAPCSOLATOK Mez falva távlati közlekedési kapcsolatait az Országos Területrendezési Terv (OTrT – 2003. évi XXVI. tv.), valamint a jelenleg egyeztetés alatt álló Fejér megye Területrendezési Tervében rögzített elhatározások határozzák meg. GYORSFORGALMI ÚT A település beépített területét l D-re halad a tervezett M8 Rábafüzes–Veszprém– Dunaújváros–Szolnok–Füzesabony gyorsforgalmi út. Az M8 az országos térszerkezet új és meghatározó eleme, mivel a dunaújvárosi Duna-hídjával a sugaras f úthálózat egyes elemei között húzódva országrészek kapcsolatát teremti meg. Az 1997-es ÁRT által tartalmazott „ S8 Veszprém-Szabadbattyán-Dunaújváros-KecskemétSzolnok” gyorsforgalmi út a térségben a 6228 j. ök. út irányát követve, a beépített terület K- i határán haladt. Ennek a gyorsforgalmi útnak a szerepe els sorban Székesfehérvár és Dunaújváros, ill. a tervezett Duna-híd kapcsolatát tartotta szem el tt. Az elmúlt néhány év során az Országos Településrendezési Terv (OTrT) készítésével kapcsolatban el térbe került az elmaradott térségek fejlesztésének szempontrendszere, mely a közúti törzshálózat egyes elemeinek újbóli átgondolását tette szükségessé. Ez érintette az S8 (mai elnevezésével M8) gyorsforgalmi út nyomvonalát, miszerint Székesfehérvár térsége helyett a nyomvonal a Balaton K-i partján vezet 71. sz. f út irányából Sárbogárdot érintve éri el Dunaújvárost. A módosítás jelent s mértékben érinti Mez falvát, mivel az eddigi É-D-i vonalvezetést a térségben NY-K irányú váltotta fel. Ez a változás az OTrT el készítése során bekerült a törvényjavaslatba, mely az Országgy lés jóváhagyásával törvényer re emelkedett. Fenti törvény alapján 2004-ben elkészült (immár az új nyomvonalra vonatkozóan) az M8 gyorsforgalmi út Veszprém-Dunaújváros közötti szakaszának tanulmányterve, mely a „ A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózat közérdek ségér l és fejlesztésér l” szóló 2003. évi CXXVIII. tv. 17.§-a alapján jóváhagyásra benyújtásra került az illetékes szakhatósághoz. A törvény értelmében a térséget érint M8 gyorsforgalmi út el készítése 2007-ig történik meg, megvalósulása csak ezután várható. A gyorsforgalmi út elérhet ségét a Mez falva beépített területét l délre, a 6228 j. ök. úttal létesítend különszint csomópont fogja biztosítani. ORSZÁGOS MELLÉKUTAK Az országos közúthálózati elemek közül a térség f közúthálózati kapcsolatait a települést ÉD-i irányban átszel 6228 j. Dunaföldvár-Seregélyes közötti összeköt út, valamint a K-NY-i irányú 6219 j. Dunaújváros-Mez falva-Sárbogárd közötti összeköt út biztosítja. Emellett a települést több országos közúthálózati elem is érinti, ezek azonban térségi szempontból nem meghatározóak. A 6211 j. El szállás-Mez falva ök. út a 61. sz. f út és a 6219 j. ök. út kapcsolata mellett els sorban Nagykarácsony közlekedésének lebonyolításában van szerepe. Szerepét távlatban megtartja, fejlesztése nem tervezett. Az M8 gyorsforgalmi út a Dunaújváros-Sárbogárdi utat a 6211 j. ök. út csatlakozásának térségében, különszintben keresztezi. A keresztezés kialakításakor a 6219 j. ök. út m tárgyon halad át az M8 felett, melynek kialakításához a sárbogárdi út nyomvonalkorrekciója mellett a nagykarácsonyi út csomópontja is átépül.


- 11 -

1065 Bp. Nagymez u. 37–39. T/F: 461-0207


Egyeztetési anyag


A 6215 j. Mez falva-Sárbogárd ök. út els sorban a szomszédos települések közötti kapcsolatot biztosítja. Fejlesztésére belátható id n belül nem lehet számítani. A 6219 j. ök. út a 6. sz. Budapest-Pécs-Barcs I. rend , és a 63. sz. Szekszárd- Székesfehérvár II. rend f utakat köti össze. A 6219 j. Dunaújváros-Mez falva-Sárbogárd ök. út (Kisfaludy sor- József Attila u.) a település lakott területének D-i határán halad, jellemz en s r beépítés csak az út É- i oldalán található. A közel egyenes vonalvezetés, a D-i oldal laza beépítettsége nem érzékelteti az út a lakott területén való átvezetést, annak ellenére sem, hogy az úthoz s r n, ~200-250 m-enként csatlakoznak a lakóutcák. Távlatban a nyomvonal szerepét megtartja, azonban az utat keresztezni szándékozó gyalogoskerékpáros forgalom várhatóan er södni fog. Ezért a 6219 j. ök. út településen áthaladó nyomvonalán olyan forgalomtechnikai megoldások szükségesek, melyek csökkentik a forgalom sebességét, ill. lehet vé teszik az utat keresztez gyalogos- és kerékpáros forgalom biztonságos áthaladását. Az összeköt út mentén a kereskedelmi-gazdasági területek kiszolgálását a Liget sor és a Váczi Mihály utca közötti szakaszon szervizútról javasolt megoldani. A 6228 j. ök. út Székesfehérvár irányából a 62 - 6228 utak nyomvonalán a dunaföldvári Duna-híd elérhet ségét jelenti, ennek megfelel en tranzitforgalma igen jelent s, amit a tehergépjárm vek magas részaránya is igazol. Az út települési átkelési szakasza a nyomvonalvezetés, a csomópontok kialakítása, valamint a Kinizsi utcai sz k szabályozás miatt kritikus. A jelent s tranzitforgalom, valamint az út települési átkelési szakaszának a Kinizsi u.Semmelweis u. közötti sz k szabályozási szélessége miatt – függetlenül az M8 gyorsforgalmi út megvalósulásától – javasolt a település NY-i oldalán a településközpontot tehermentesít nyomvonal megvalósítása. Az út nyomvonalával kapcsolatos el zményként ismert a Polgármesteri Hivatal által 1999-ben készíttetett engedélyezési terv, melyet a Fejér Megyei Közlekedési felügyelet jóváhagyott. Ebben a Tervben a „ Nyugati megkerül út” a Honvéd sor térségéb l indul és a volt Tsz-t l K-re éri el a 6219 j. ök. utat, ami a település szempontjából optimális. A szerkezeti terv készítése során –a település szempontjából kevésbé érzékeny és az út szerepkörének megfelel nyomvonalat keresve a közúthálózat szempontjából is optimálisabb egy távoli, a település beépített területét nem érint nyomvonal kijelölése. Ezért a szerkezeti terv által a 6228 – 6219 j. ök. utak közötti szakaszon javasolt nyomvonal a Hatházsismánd térségéb l indítva Selyemmajortól Ny-ra csatlakozik a sárbogárdi összeköt úthoz. Az új átkötés megvalósulásával a 6228 j. ök. út jelenlegi átkelési szakaszán (Fehérvári útJózsef nádor u.-Vörösmarty u.) a tranzitforgalom csökkenésére kell számítani, azonban ez a forgalom nagy valószín séggel a 6219 j. ök. út belterületi szakaszára terel dik át. Ezen a beépítés D-i peremén haladó szakaszon azonban ez a forgalom kevésbé zavaró, mint a településközpontban. A 6219. j. ök. út D-i oldalán tervezett fejlesztések megvalósulása várhatóan –a településközponthoz hasonló- intenzív gyalogos-kerékpáros forgalmat generál. Ezért tervezési id távlaton túli elemként megvizsgáltuk a NY-i átkötés továbbvezetésének lehet ségét, zárva ezzel az elkerül gy r t. Ennek a nyomvonalnak a megvalósulása azonban –tekintettel az M8 vonalával közel párhuzamos vonalvezetésre- belátható id n belül nem valószín . A 6219 j. és a 6228 j. ök. utak csomópontja balesetveszélyes, mivel mindkét út kedvez nyomvonalvezetésének ill. külterületi jellegének ellenére az els bbségviszonyok a csomópont kialakításából származóan megfelel távolságból nem észlelhet k. A csomópont körforgalmú kialakítására az engedélyezési tervek elkészültek, amely a problémát hosszú távon meg tudja


- 12 -

1065 Bp. Nagymez u. 37–39. T/F: 461-0207


Egyeztetési anyag


oldani. Ügyelni kell azonban arra, hogy mivel a csomóponti ágakat (kivétel a Vörösmarty u.) továbbra is külterületi jelleg utak alkotják, a körforgalom ennek megfelel távolságból jól felismerhet legyen. A 62115 j. mélykúti beköt út a Kisvenyim-alsópusztai mez gazdasági major 62. sz. f út fel li megközelíthet ségét teszi lehet vé. A megyei terv távlati fejlesztései között szerepel – els sorban Mélykút zsáktelepülési jellegének megszüntetésére – a beköt út folytatása Hantos irányába a 6228 j. ök. útig. Ez Mez falva szempontjából a kistérségi kapcsolatok er sítése terén tölthet be fontos szerepet. A 62316 j. vasútállomási hozzájáró út szerkezetileg a vasúti teherszállítás és a mez gazdasági területek feltárását látja el. A térségi kapcsolatok szempontjából a tervezett Nagyvenyim-Perkáta összeköt út Mez falva szempontjából is kedvez . A tervezett nyomvonal a 6219 j. ök. út és a 62. sz. f út kapcsolatát biztosítja. A tervezett nyomvonal távlatban alternatívát jelenthet a lassúforgalom számára az OTrT-ben M62 gyorsforgalmi útként szerepl , a 62. sz. f út nyomvonalán - valószín leg a tervezési id távlaton túl megvalósuló – fejlesztés esetén. A TELEPÜLÉS KÖZÚTI KAPCSOLATAI Települési f út A 6228 j. ök. út települési átkelési szakaszáról a NY-i átkötés megvalósulását követ en a tranzitforgalom forgalomtechnikai eszközökkel kitiltható, ezáltal a – f ként nehézgépjárm vek okozta – forgalom nagysága jelent sen visszaesik. Távlatban ez az országos mellékútból települési f úttá „ visszamin sül ’ nyomvonal (Fehérvári út-József nádor u.-Vörösmarty u.) a település f utcájaként a bels forgalmat fogja szolgálni. A Vörösmarty u. – József nádor u. keresztezésnél a nyomvonal a hálós szerkezetb l adódóan élesen, derékszögben törik, az els bbségi viszonyok nehezen átláthatóak. Ezért ennek a csomópontnak a korszer sítése-átépítése (körforgalom kialakítása) javasolt, mivel a f irányként kiemelt 6228 j. ök. úthoz csatlakozó alárendelt utak forgalomtechnikai kialakítása sem egyértelm . A Vörösmarty u. – Kisfaludy sor úttal csomópontja balesetveszélyes, mivel az utak kedvez nyomvonalvezetésének ill. külterületi jellegének ellenére az els bbségviszonyok a csomópont kialakításából származóan megfelel távolságból nem észlelhet k. A csomópont körforgalmú kialakítására az engedélyezési tervek elkészültek, amely a problémát hosszú távon meg tudja oldani. Ügyelni kell azonban arra, hogy mivel a csomóponti ágakat (kivétel a Vörösmarty u.) továbbra is külterületi jelleg utak alkotják, a körforgalom a megfelel távolságból jól felismerhet legyen. Gy jt utak A gy jt utak feladata az egy egységet alkotó összefügg területek feltárása, a lakó és kiszolgáló útjakon zajló forgalom koncentrált kapcsolatának biztosítása a közúthálózat magasabb hierarchiájú elemeihez. A József nádor utca Vörösmarty u. – 042/28 hrsz. út közötti szakasza Mez falva K-i lakóterületének kapcsolatait biztosítja, valamint folytatása a Sz l hegyet tárja fel. Szabályozási szélessége a Vörösmarty u.-Váczi M. u. között ~40,0 m, majd ezután ~25,0 mre sz kül be. Az út távlatban szerepét megtartja, fejlesztése során els sorban a Vörösmarty u.-i csomópont átépítése, ill. az utca É-i oldalán a kerékpárút kialakítása kerülhet el térbe.


- 13 -

1065 Bp. Nagymez u. 37–39. T/F: 461-0207


Egyeztetési anyag


A Kinizsi utcának a Fehérvári út és a József A. u. közötti szakasza a közintézményeknek forgalomvonzó képességének köszönhet en szintén gy jt úti jelleg funkciót lát el. Az utca szabályozása ~38,0 m, csomóponti kialakításai megfelel ek. Az utca fejlesztése során els sorban a közintézmények térségében a kulturált, színvonalas parkolás megvalósítására mer leges, ill. párhuzamos leállást lehet vé tev parkolóhelyek kiépítése szükséges. A kerékpárút-hálózat fejlesztéséhez kapcsolódóan a Kinizsi u. menti kerékpárút helyigényét a közút területén belül biztosítani kell. A meglév lakóutca fejlesztésével-átépítésével új gy jt úti kapcsolat kialakítása tervezett a Vörösmarty utcának a József nádor u.-tól É-ra es szakaszán, valamint folytatásában 02/16 hrsz. útig. Az út jelent ségét els sorban a fejlesztési területek feltárása, valamint a Vörösmarty u. folytatása Kisvenyim-alsópusztáig, ahol az út a 62115 j. mélykúti beköt úthoz csatlakozva a kistérségi kapcsolatok szempontjából alkot jelent s szerkezeti elemet. A gy jt út számára a belterületi szakaszon – hasonlóan a meglév állapothoz – 40,0 m szabályozási szélességet kell biztosítani, míg a külterületi szakaszon az út építési szélessége 22,0 m. Itt azonban javasolt a közút számára tengelyt l számított 30-30 m-es véd távolság biztosítása, melyen belül épület elhelyezése nem javasolt. Lakóutcák A település lakóutcái mind szélességükben, mind kiépítettségükben igen változatos képet mutatnak. A település sz k lakóutcái a kétirányú forgalmi igények lebonyolítására egyes szakaszokon nem alkalmasak, valamint a csapadékvíz megfelel elvezetése sem biztosítható. A történelmi településrészen az utcák már szélesebbek, azonban burkolatuk itt is keskeny, a kétirányú forgalom lebonyolítására nem alkalmas. Egyes lakóutcákban zavaró a nehézgépjárm vek forgalma, amely a sz k utcákban és a keskeny burkolaton nem csak balesetveszélyes, hanem a könny forgalomra méretezett burkolatot is tönkreteheti. A tervezett lakóutcák kijelölésénél törekedni kell a kétirányú forgalom és a csapadékvízelvezetés kialakításának biztosítására. Itt az útburkolat és a padka szélességét, kialakítását a tehergépkocsik eseti találkozását figyelembe véve kell meghatározni. Közforgalom céljára megnyitott magánutak A nagyobb terület egybefügg kereskedelmi-szolgáltató-, ill. ipari-gazdasági területek feltárására magánutakat kell kialakítani. Ezen magánutak számára min. 14,0 m építési szélességet kell figyelembe venni. A területek tervezett telekosztását megel z en vizsgálni kell az utak közúthálózathoz való csatlakozásának lehet ségeit. Az országos közúthálózati elemeken a fenti területek feltárása során új útcsatlakozás nem alakítható ki. Szintén magánúttal tárható fel a Vörösmarty u. irányából az iskola tömbbels jének a területe. Ez esetben a magánút területének szélessége legalább 12,0 m kell, hogy legyen. A magánutak kialakításánál tekintettel kell lenni arra, hogy a telekosztásokat követ en ezek a nyomvonalak valószín síthet en közutakká válnak. A keresztmetszeti kialakítást és elrendezést ennek a távlati szerepkörnek megfelel en kell kialakítani. Külterületi feltáróutak Mez falván a településközponttól távol es volt majorságok megközelíthet sége miatt nagy szerepük van a külterületi feltáróutaknak. Ezek általában pormentes, aszfalt, illetve makadám jelleg , 4,0-6,0 m szélesség burkolattal rendelkeznek.


- 14 -

1065 Bp. Nagymez u. 37–39. T/F: 461-0207


Egyeztetési anyag


A távlati fejlesztések során ezen nyomvonalak mentén a legfontosabb feladat a csapadékvízelvezetés kialakítása és a kétirányú forgalom lebonyolításának biztosítása. Itt az útburkolat és a padka szélességét, kialakítását a tehergépkocsik eseti találkozását figyelembe véve kell meghatározni. A nyomvonalvezetést l függ en belátási távolságon belül a tehergépjárm vek számár az egymás melletti elhaladást biztosító burkolatszélesítések, „ öblök” kialakítása javasolt. A Településszerkezeti tervlapon jelölt külterületi feltáróutak esetében 8-8 m építési területen belül építményt nem javasolt elhelyezni. Egyéb jelent s földutak A mez gazdasági területeket feltáró földutak hierarchiájának felállítását követ en -a Településszerkezeti Tervlapon jelölt- legintenzívebben használt útvonalak profilkiegyenlítése, vízelvezetésének megoldása fontos el relépés az utak id járástól független használatának szempontjából. Ennek érdekében nem javasolt a mez gazdasági utak mentén azok tengelyét l számított 6-6 m építési szélességen belül építmény elhelyezése. KÖZÚTI TÖMEGKÖZLEKEDÉS A település belterületén található autóbusz-megállóhelyek megfelel rágyaloglási távolságban kerültek elhelyezésre. Távlatban a megállóhelyeket célszer öbölben elhelyezni, valamint a fel- és leszállást segít peronok, ill. autóbusz-várók elhelyezése is javítja a szolgáltatási színvonalat. A vasúti személyforgalommal összhangban javasolható közforgalmú autóbusz-közlekedéssel való ellátása.

a vasútállomási kapcsolat

VASÚTI KÖZLEKEDÉS Mez falva lakott területét l D-re ÉK-DNY irányban halad a Rétszilas-Dunaújvárosi B1 kategóriájú, egyvágányú, dízel vontatású vasúti f vonal. A vasút els sorban Dunaújváros kapcsolatát biztosítja Rétszilason át a Budapest-Dombóvár-Gyékényes nemzetközi törzshálózati f vonalhoz, valamint Pécs irányába. A magasabb hierarchiájú tervek szerint a vasútvonal villamosításával kell számolni, azonban ennek megvalósítási id távlata egyel re még bizonytalan. Mez falvánál ágazik ki a vonalból a Dunaföldvár-Paks felé vezet B2 kategóriás vasúti mellékvonal, amely szintén egyvágányú, dízel üzem . A vonal a jelent ségét a dunaföldvári Duna-híd átépítése során a vasúti üzem megsz nésével csaknem teljes mértékben elvesztette, jelenleg csekély áru- és személyforgalmat bonyolít le. Fejlesztése belátható id n belül nem tervezett. A település vasúti személyforgalma a településközpont és a vasútállomás távolságának, a tömegközlekedés hiányának, valamint a f közlekedési irányokban a közúti tömegközlekedés kedvez bb elérési idejének és szolgáltatási színvonalának köszönhet en nem jelent s. Várhatóan távlatban is a teherszállítás marad a vasút kihasználásának f profilja, amelyet els sorban a mez gazdasági terményszállítás, valamint a HM forgalma vesz igénybe. GYALOGOS- ÉS KERÉKPÁROS KÖZLEKEDÉS A gyalogosforgalom számára a Fehérvári út-Vörösmarty u. mentén mindkét oldalon kiépült a járda. A gy jt - és lakóutcákban is általánosan legalább az egyik oldalon megépültek a járdák, azonban a széles ~40,0 m-es utcákban a mindkét oldali járda kiépítése is szükséges lehet.


- 15 -

1065 Bp. Nagymez u. 37–39. T/F: 461-0207


Egyeztetési anyag


Távlatban az országos mellékutak, a települési f utak és a gy jt utak mindkét oldalán gyalogjárdákat kell biztosítani az út menti beépítését l, telekkiszolgálásától függ en. Amennyiben a fenti utak mentén csak egy oldali telekkiszolgálás történik, ott – a beépítés oldalán – egyoldali járda építése is elegend . A lakóutcákban általában a beépítést l függetlenül egyoldali járda építése is elégséges. Itt els sorban azt kell figyelembe venni, hogy a gyalogosforgalom szempontjából megfelel szolgáltatási színvonalú létesítmények kerüljenek kialakításra. Ez alapján nem kielégít a 16,0 m-nél szélesebb lakóutcákban csak egyoldali járdát kialakítani. A Velencei-tó – Dunaföldvár regionális kerékpárút magvalósításához kapcsolódóan önálló gyalogos létesítmény építend a Vörösmarty u. és a Kinizsi u. közötti szakaszon a Templomkerten keresztül. A gyalogosforgalom számára biztosítandó járdát min. 1,50 m legkisebb hasznos szélességben kell megépíteni. Az út kiemelt szegélye, valamint épület, kerítés mentén húzódó járda szélességét – a hasznos szélességen felül – 0,50-0,50 m-es biztonsági sávval meg kell növelni. Problémát jelent a településen a 6228 j. ök. út átkelési szakaszán a gyalogátkel helyek hiánya. Kijelölt zebra csak a Kinizsi u.–Fehérvári út csomópontjában található. Az intenzív gyalogosforgalom biztonsága érdekében az országos közutak átkelési szakaszain egymástól megfelel távolságokban – f ként az autóbusz-megállók és a közintézmények térségében – a f gyalogosforgalmi irányokban gyalogátkel helyek kijelölése szükséges. A gyalogátkel helyek forgalomtechnikai biztosításának kérdése a koncepción túlmen , részletes tervezést igényel. A településen a kerékpáros forgalom is igen jelent s. A mindennapi hivatás-forgalom (munkába, iskolába járás) és az egyéb, településen belüli kerékpáros közlekedés mellett várhatóan egyre jelent sebbé válik a turisztikai idegenforgalom is. A tervezett kerékpáros hálózat gerincét alkotó Velencei tó-Dunaföldvár regionális jelent ség kerékpárút településen áthaladó szakaszán (Fehérvári út – József nádor u. – Vörösmarty u.), javasolt önálló, a gépjárm forgalomtól elválasztott kerékpáros létesítmény kialakítása. A nyomvonal kritikus szakasza a Kinizsi u.-Semmelweis u. között az iskola és a templom térsége, ahol a szabályozási szélesség 12,5-15,5 m közötti. Itt a kerékpárút átvezethet a Templom mellett, ebben az esetben a gyalogosforgalmat javasolt a Templomkerten átvezetni. A további, 6219 j. útig vezet szakaszra már készültek részletes tervek, ezek alapján a kerékpárút megvalósítható. Ez a regionális jelent ség kerékpárút a Fejér Megyei Településrendezési Terv egyeztetési anyagában is szerepel. A Dunaújváros-Sárbogárd regionális jelent ség kerékpárút települési átkelési szakaszára szintén készültek tervek, melyek a nyomvonalat a 6219. ök. út É-i részén vezeti. A kerékpárutat azonban javasolt a településközpont érintésével, a Sz l hegy, 058 hrsz út Honvédségi út - József nádor u. - Vörösmarty utca (felhasználva a Velencei tó-Dunaföldvár kerékpárút nyomvonalát) vonalon vezetni a 6219 j. ök. útig, majd innen az elkészült terveknek megfelel en a Kisfaludy sor - József A. út É-i részén kialakítani Sárbogárd irányába. A két f hálózati elem kiegészítéseként a települési kerékpárút-hálózat kialakítása érdekében a helyi jelent ség kerékpárutak helyigényét az alábbi irányokban javasolt biztosítani: • a Kinizsi utcán a József nádor u. és a Kisfaludy sor között, • a Honvédségi út - 6219 j. ök. út külterületi szakasza - Kisfaludy sor között a Vörösmarty u. és a József nádor u. között, • a Vörösmarty u. – Páskom tó – Kinizsi u. kerékpárút hurokszer en a József nádor u.-tól indulva és ahhoz visszacsatlakozva. ROSIVALL TERVEZ IRODA

- 16 -

1065 Bp. Nagymez u. 37–39. T/F: 461-0207


Egyeztetési anyag


A fenti kerékpárutakon a kétirányú forgalom számára min. 1,80 m hasznos szélesség burkolatot kell kialakítani. A kerékpáros rszelvény biztosítása érdekében a burkolaton kívül mindkét oldalon 0,30-0,30 m-es biztonsági sávot kell szabadon hagyni. GÉPJÁRM -ELHELYEZÉS A település adottságaiból adódóan, valamint a megfelel szélesség közterületeknek köszönhet en Mez falván jelent s parkolási problémák nincsenek. A közintézmények, és kereskedelmi létesítmények térségében a parkolóhelyek kijelölésével, megfelel kiépítésével az utcakép rendezetté válik, valamint a szolgáltatási színvonal n . Jelent sebb forgalomvonzó képességgel rendelkez új létesítmény megvalósulásakor a parkolóhelyeket javasolt a közterülett l elkülönítetten, saját telken belül biztosítani.


- 17 -

1065 Bp. Nagymez u. 37–39. T/F: 461-0207



Egyeztetési anyag

- 18 -


1065 Bp. Nagymez u. 37–39. T/F: 461-0207


Egyeztetési anyag


6. ZÖLDFELÜLET-FEJLESZTÉSI JAVASLAT Mez falva zöldfelületi rendszere közterületi zöldfelületekb l, a zöldfelületi intézményekb l és a közhasználat el l elzárt zöldfelületekb l áll, ugyanakkor számos olyan parlagterület is van, amelyek rendezésük során jelent s zöldfelületi funkciót is kaphatnak. A belterület zöldfelületi rendszere nem választható el a külterületen meglév zöldhálózati elemekt l (utak menti fásítás, erd sávok, gyepterületek, vízfolyás menti rétek, nádasok), azok szerves kapcsolata biztosítja a falu területén még megmaradt zöldhálózati rendszer folytonosságát. A zöldfelületek esetében is alapelv azok rendszerszer fejlesztése. E tekintetben a település legfontosabb szerkezeti elemei az északi és déli területeken tervezett, jelent s zöldfelülettel rendelkez intézmények (id sotthon, termálfürd , sportterület) megvalósítása valamint az azokat összeköt zöldfelületi folyosó kialakítása, amely magában foglalja a településközpontot zöldfelületi jelleg fejlesztését is. A település arculatát alapvet en meghatározza a közlekedési területek kialakításának módja (utcakép). A településkapuk, a fontosabb közlekedési utak menti zöldfelületek, továbbá a község múltját képvisel történelmi utcák egységes szemlélet zöldfelületi rendezése a helybeliek identitástudatának növelése mellett els sorban azért szükséges, hogy az átutazókban és az idelátogatókban (pl. turisták, befektet k) kedvez kép alakuljon ki Mez falváról. A helyben él k komfortérzetének javításához, s így a település népességmegtartó erejének növeléséhez jelent s mértékben járulhat hozzá a lakóutcák és vegyes forgalmú utcák rendezése. A település közösségi funkciójú (intézményi és közterületi) zöldfelületeinek rendszere használati, esztétikai és ökológiai szempontból sem függetleníthet a küls környezett l, ezért a belterület és a külterület közötti zöldhálózati kapcsolatok meg rzése, és továbbfejlesztése szükséges. Mez falva legnagyobb kiterjedés belterületi zöldfelületeit a magánkertek jelentik, melyek a település alapítása óta fontos szerepet töltenek be a helyiek életében, mindemellett ökológiai szempontból is értékesek. Észak-déli zöldfelületi folyosó kialakítása A településfejlesztési koncepcióban rögzített intézményfejlesztések térben alapvet en egy észak-déli irányú tengely mentén helyezkednek el. A tervezett intézmények területi rendszerbe foglalása els sorban a közöttük lév zöldfelületi kapcsolatok er sítésével, fejlesztésével érhet el, melynek elemei a következ k: - a sportpálya és a térségében megvalósuló fürd , - a Liget sor és a Rákóczi Ferenc utca közötti zöldfelületek (Zsidó temet és környéke, a közpark és a szovjet temet ), - a piac területén kialakítandó közpark, - a településközpont közterületei és intézménykertjei, - az iskola és annak tömbjében megvalósuló intézmények kertjei, - a tervezett Páskum-tó és az azt övez közpark, - a Vörösmarty utca végén kialakítandó intézményterületek kertjei. Mez falván mind a közparkok, mind az intézménykertek használati és esztétikai értékének növelésére egyaránt szükség van. Az egyes közösségi célú zöldfelületeknek a település életében betöltött szerepe, s így az azoktól „ elvárt” funkcionális, ökológiai és esztétikai érték különböz . A funkció, az ökológiai adottságok és az esztétikai szempontok együttes érvényesítése érdekében az új közösségi célú zöldfelületek kialakítása, a meglév k átalakítása kertépítészeti terv alapján javasolt.


- 19 -

1065 Bp. Nagymez u. 37–39. T/F: 461-0207


Egyeztetési anyag


A település közterületeinek rendezése A fontosabb közlekedési utak és a történelmi településmag utcáinak zöldfelületi rendezése alapvet fontosságú a település arculatának javítása érdekében. Fontosabb közlekedési utak: - Kisfaludy utca, - József Attila utca, - Székesfehérvári út. A történelmi településmag utcái: - Kinizsi utca - Vörösmarty utca, - Kossuth Lajos utca, - József nádor utca. A felsorolt utcák esetében biztosítani kell azok egységes szemlélet rendezésének, a közterületi építmények, a burkolatok, a növényzet, közm hálózatok és létesítmények esztétikus kialakításának lehet ségét. Törekedni kell arra, hogy az egyes új vagy átépül létesítmények kialakítása helytakarékos legyen, s így a kés bb elhelyezni kívánt építmények, burkolatok, közm vezetékek vagy növényzet számára is megfelel hely álljon rendelkezésre. A lakóutcák és a vegyes használatú utak létesítése, átépítése esetén, valamint új létesítmények elhelyezésekor alapvet fontosságú a biztonságos és esztétikus kialakítás. Az utcák szabályozási szélessége és az adott területen jellemz közterülethasználat (pl. az adott utcaszakasz mint közösségi tér fontos az ott él k számára) alapján célszer az egyes létesítmények, burkolatok kialakítási módját megválasztani, a szükséges növényzettelepítés mértékét és jellegét meghatározni. Küls zöldhálózati kapcsolatot biztosító elemek A belterület zöldfelületeinek kapcsolatát a külterületi gyepes és erd s területekkel els sorban a vonalas tájelemek mentén kialakult vagy megmaradt zöldsávok biztosítják, melyek ökológiai összeköt szerepük mellett a legfontosabb tájképgazdagító elemek Mez falván. E szempontból különösen értékesek a vízfolyásokat, árkokat (pl. Mocsár-patak) kísér bokrosgyepes sávok, valamint az utak menti fasorok, gyepsávok. Utóbbiak közül tájképi értéket leginkább a Dunaújvárosi és a Dunaföldvári út menti jegenyesor képvisel, melyek meg rzése, szükség szerinti pótlása és felújítása mindenképp javasolt. A belterületi zöldfelületek és a külterületi, ökológiailag értékes elemek, valamint az azokat összeköt zöldsávok jellemz en észak-déli irányú zöldfolyosókat alkotnak a település területén. A ma még hiányzó, kelet-nyugat irányú zöldfolyosók létrehozása mindenképp szükséges az összefügg zöldhálózati rendszer kialakulásához. A nagyobb kiterjedés él helyek és zöldfelületek egymás közötti kapcsolata leginkább a vonalas tájelemek (utak, vízfolyások) mentén biztosítható, ezért az arra alkalmas területeken erd sávok, fasorok telepítése javasolt. Magánkertek A nagytelkes lakóterületek összefügg , m velt kertjei jelent s zöldfelületi szereppel rendelkeznek, ezért azok hosszú távon is meg rzend értékek. A belterületi kertek védelme már a szerkezeti terv szintjén is szükséges.


- 20 -

1065 Bp. Nagymez u. 37–39. T/F: 461-0207


Egyeztetési anyag


7. TÁJRENDEZÉSI, KÜLTERÜLETI TERÜLETFELHASZNÁLÁSI JAVASLAT Mez falva az országos átlagnál kedvez bb talajtani, term helyi adottságai következtében els dlegesen mez gazdasági település. A tájhasználat uralkodó elemei a Duna egykori hordalékán kialakult jó min ség szántók, melyek nagytáblás, egybefügg területei kultúrtáj jelleget kölcsönöznek a tájnak. A külterületen megjelen épületek, létesítmények is jellemz en a mez gazdasági termeléshez kapcsolódnak. A szántóterületek térhódításával a természetközeli növényzet, az erd területek, gyepterületek aránya jelent sen visszaszorult, így a vízfolyások mentén és a mélyebb fekvés területeken megmaradt rétek és nádasok, f zligeterd foltok, valamint a többnyire már telepített, utak és szántók mentén el forduló fasorok, erd sávok, kisebb-nagyobb erd foltok jelent s szerepet játszanak a biodiverzitás védelme, a tájképi változatosság növelése, s ezen keresztül az itt él emberek fizikai és szellemi jólétének biztosításában. Mez falva jöv je szempontjából továbbra is meghatározó jelent séggel bír a mez gazdaság. Tájrendezési, külterületi területfelhasználási javaslataink is els dlegesen a mez gazdálkodás feltételeinek biztosítására, a terület nyújtotta fejlesztési, fejl dési lehet ségek kihasználására, a mez gazdasági területek táji adottságoknak, tájhasználati hagyományoknak megfelel differenciált kezelésére irányulnak, melyet azonban a tájkarakter meg rzése, er sítése és a táji, természeti értékek védelme mellett javasolunk megvalósítani. A TÁJI, TERMÉSZETI ÉRTÉKEK VÉDELME Mez falva közigazgatási területén egyedi jogszabállyal védett természeti terület nem található. A természetvédelmi törvény (1996. évi LIII. tv.) erejénél fogva, „ ex lege” védett a 0160 hrsz-on található földvár (Bolondvár), így mint természeti emlék, országos jelent ség védelem alatt áll. Az Európai Unióhoz való csatlakozás követelményeként a természetvédelem terén is megfogalmazódtak új elvárások. Ennek részét képezi az Európai Unió ökológiai hálózata területeinek kijelölése, melynek célja az európai jelent ség fajok és él helyek kedvez természetvédelmi helyzetének meg rzése, szükség esetén helyreállítása. A Natura 2000 területek jogi alapját két EU-s irányelv, a Madárvédelmi Irányelv (79/409/EEC) és az Él helyvédelmi Irányelv (92/43/EEC) teremti meg. A Natura 2000 hálózat kijelölése megtörtént, az érintett földrészleteket tartalmazó közlemény azonban még nem jelent meg. Mez falva határában - a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság tájékoztatása szerint - a földvár, valamint a környékén lév , a Mocsári-patak és a Bolondvári-árok menti mélyfekvés gyepes, nádas területek részei a kijelölt Natura 2000 hálózatának. Az Európai Uniós és az azzal összhangban lév magyar szabályozás is lehet séget teremt az e besorolás alá tartozó területeken gazdálkodóknak a természeti állapotot fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása érdekében támogatás igénybevételére, mely várhatóan 2007. év közepét l vehet majd igénybe. A Natura 2000 területekkel részben azonos területeket érint az országos ökológiai hálózat területe, melyet az Országos Területrendezési Terv (2003. évi XXVI. tv.) határol le. Az el bbi területeken kívül ide tartoznak még az említett vízfolyásokhoz kapcsolódó erd terület és a Kisvenyim-alsópuszta térségében található erd - és gyepterületek. Az Igazgatóság nyilvántartásában továbbá természetközeli állapotú területként nyilvántartottak a Mocsár-patak és a Bolondvári-árok mentén, valamint a Kisvenyimalsópuszta térségében található, jellemz en gyepterületek.


- 21 -

1065 Bp. Nagymez u. 37–39. T/F: 461-0207


Egyeztetési anyag


E területek természeti örökségünk részei, melyek igen sz k területre szorultak vissza. Meg rzésük, védelmük a biológiai sokféleség megtartása, a tájképi változatosság meg rzése, a tájkarakter er sítése és az ökológiai felületek csökkenésének megakadályozása érdekében kiemelt jelent ség . Állandóan növényzettel fedett területükkel jelent s szerepet játszanak a kondicionálásban, a mezoklíma kellemesebbé tételében és az emberi szemet gyönyörködtetve a lélekre is kihatással vannak. Ennek meg rzése érdekében az érintett erd - és gyepterületek is megtartandók, ez utóbbiak a többi mez gazdasági területt l differenciáltan kezelend k, ahol a hatékony védelem érdekében szigorúbb építési szabályok megfogalmazása szükséges (lásd: területfelhasználási javaslat). KÜLTERÜLETI TERÜLETFELHASZNÁLÁSI JAVASLAT A külterület meghatározó tájalkotó elemei a mez gazdasági területek, melyek a birtokszerkezet, a beépítettségi jellemz k szerint egymástól jól elhatárolható részekre oszthatók. A sajátos használat szerint megkülönböztetünk kertes és általános mez gazdasági területeket. A kertes mez gazdasági területbe a tájhasználatában is a kiskert jelleget rz volt zártkerti területeket javasoljuk sorolni, így a Sz l hegy és a Déli d l kertes területeit, melyek építészeti sajátosságaik, beépítési jellemz ik, valamint korábbi szabályozásuk révén tovább differenciálandók. E szerint a kertes mez gazdasági területek az alábbi övezetekre tagolódnak: — a Sz l hegy m vi értékvédelmi szempontból kiemelten kezelend kertes területei, — a Sz l hegy bels kiszolgáló útjáról feltárt kertes területei, — a Sz l hegy jellemz en gazdálkodási célú területei, — a Sz l hegy aprótelkes területei, — a Sz l hegyhez kapcsolódó egyéb kertes területek, — a Déli-d l kertes területei. Tájrendezési szempontból a Sz l hegy régmúltra visszatekint , értékes, helyi értéket jelent sz l spincékkel, présházakkal rendelkez területe emelend ki, mely építészeti és funkcionális jellegének fenntartása, az építészeti hagyományok meg rzése és továbbélésének biztosítása az övezetben szigorú építési követelmények megfogalmazását kívánja meg. A kertes területek ma már vegyes hasznosításúak, a mez gazdasági létesítmények mellett üdül jelleg és lakóépületek is megjelentek már, a kertekben egyaránt jellemz a sz l , a szántó, a gyümölcs és a fóliás kertészeti termesztés. A terület üdül területté, vagy lakóterületté alakítása azonban nem kívánatos, hiszen a lakóterületeknél megkívánt infrastrukturális ellátottság itt nem biztosítható. A kertes mez gazdasági övezetekben kizárólag a kertm veléshez kapcsolódó gazdasági épületek helyezhet k el, lakó, vagy üdül épületek nem alakíthatók ki. A mez gazdasági területek nagyobb része az ún. általános mez gazdasági területbe sorolandó, a kialakult birtokszerkezet és a táji, természeti értékek védelme miatt itt szintén több övezet lehatárolása indokolt. Védend tájhasználatú mez gazdasági területként javasoljuk kezelni a természetvédelmi szempontból értékes, jellemz en gyep, ill. nádas m velési ágú mez gazdasági területeket. Ide sorolandók a természetközeli állapotokat tükröz , Natura 2000 területként nyilvántartott, vagy az országos ökológiai hálózat részét képez mez gazdasági területek, melyek a Mocsár-patak és a Bolondvári-árok mentén, valamint a Kisvenyim-alsópuszta térségében helyezkednek el. E területeken a táji adottságok következtében a gazdálkodási lehet ségek korlátozottak, a területek besz külése miatt épületek elhelyezése sem javasolt.


- 22 -

1065 Bp. Nagymez u. 37–39. T/F: 461-0207


Egyeztetési anyag


A hagyományos árutermel mez gazdasági területek a term helyi adottságok és a tájgazdálkodás szempontjait figyelembe véve gazdaságosan m velhet , intenzív termelési célú mez gazdasági területek, melyeken belül külön kezelend k a belterület közeli és a távolabbi területek. Ez utóbbi területeken a korábbi szabályozást is figyelembe véve, gazdasági épületek kialakítását legalább 3 ha nagyságú telken, lakóépületet is magában foglaló egyéni gazdaság kialakítását legalább 30 ha nagyságú telken javasoljuk, legfeljebb 1,5 %-os beépítéssel. Az átalakult tulajdonosi és birtokszerkezet, a családi gazdálkodási forma megköveteli a mez gazdaság infrastrukturális hátterének fejlesztését. E tekintetben a meglév majorok helyzetének javítása mellett biztosítani szükséges a mez gazdasági gépek és termények tárolását biztosító új telephelyek, ún. birtokközpontok kialakulásának lehet ségét is, melyre a korábbi rendezési terv születése óta eltelt id szakban életbe lépett országos érvény építési követelmények nyújtanak lehet séget. Ennek el nye abban rejlik, hogy az összes telek (birtoktest) után számított beépítési lehet ség csak az egyik telken (birtokközpont) is kihasználható, ha a birtokközpont területe az 1 ha-t eléri és a szomszédos telkek rendeltetésszer használatára nincs korlátozó hatással. Birtokközpont kialakítását javasoljuk 50 ha földterülethez kötni, a birtokközpont maximális beépítési lehet ségét pedig a mez gazdasági üzemi területek intenzitásához hasonlóan, 30 %-ban meghatározni. A belterület körüli mez gazdasági területeken tanyagazdaság és birtokközpont kialakítására a belterület közelsége, valamint tájkép-védelmi szempontok miatt nem indokolt lehet séget nyújtani, a mez gazdálkodáshoz szükséges gazdasági épületek azonban az el bbi övezettel azonos beépítési feltételekkel (min. 3 ha nagyságú telken, legfeljebb 1,5 %-os beépítettséggel) elhelyezhet k. Az erd területek területi részaránya Mez falva közigazgatási területén igen alacsony, jóval az országos átlag alatt marad, megtartásuk, s t növelésük éppen ezért tájképi és ökológiai szempontból is kívánatos lenne. Egy erd telepítési program végrehajtásának feltételei azonban jelent sen megnehezültek a földterületek magántulajdonba kerülése, s a külterületi tulajdonosok számának ugrásszer gyarapodása miatt. Ezért a településrendezési terv els sorban a külterületi feltáró utak menti erd sávok, fasorok telepítését szorgalmazza, melyek mez véd erd sáv szerepét betöltve a mez gazdasági termelékenységet is kedvez en befolyásolhatnák. Mez falva külterületének É-i részén lév nagyobb erd területen található vadászház tájrendezési szempontú fejlesztési lehet ségeket is rejt, ami miatt külön övezeti besorolást kapott. A külterület jellegzetes beépítésre szánt területei a majorok, melyek jelenlegi használatukat és állapotukat tekintve igen sokfélék. Jellemz en még mindig inkább mez gazdasági tevékenységhez kapcsolódnak, s távlatban is lehet ség szerint ekként hasznosítandók. A mez gazdasági termelés terén a magasabb feldolgozási szint , a nemzetközi piacon is versenyképes termékek el állítására kell törekedni, ennek érdekében mez gazdasági feldolgozó üzemeket kell létrehozni, melyhez a majorok jó alapot nyújtó infrastrukturális elemeknek tekinthet k. Meg kell vizsgálni a meglév majorok rehabilitációs lehet ségeit, a meglév infrastrukturális adottságokat kell els dlegesen felhasználni a mez gazdaság fejlesztéséhez, új, a mez gazdálkodáshoz kapcsolódó munkahelyek teremtéséhez. A TÁJ HASZNÁLATÁT KORLÁTOZÓ TÉNYEZ K A táj használatát korlátozó tényez k körében azokat a létesítményeket tárgyaljuk, melyek telekhatáraikon túlnyúló véd övezetük, véd területeik révén a szomszédos területekre, környezetükre korlátozó hatással vannak. Ide sorolható a honvédségi terület, a gyorsforgalmi és mellékutak, valamint a felszíni és felszín alatti vizek védelme érdekében meghatározott korlátozások.


- 23 -

1065 Bp. Nagymez u. 37–39. T/F: 461-0207


Egyeztetési anyag


A település közigazgatási területének ÉNy-i szélén, Nagyvenyim határában HM vagyonkezelés terület (hrsz.: 0547/4, 0571, 0575/2), raktárbázis található, melynek zavartalan üzemeltetése, m ködtetése érdekében a létesítmény környezetében a Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar Hadm veleti és Kiképzési Csoportf nökség tájékoztatása szerint az alábbi véd távolságok, illetve korlátozások tartandók be: 1500 m-en belül bármilyen beruházás csak a HM HVK Hdm és Kik Csf-ség szakhatósági hozzájárulása alapján végezhet , 800 m-en belül állandó emberi tartózkodásra alkalmas épület nem létesíthet , 200 m-en belül 20 kV-os és nagyobb feszültség szabadvezeték és ahhoz közvetlenül csatlakozó transzformátor állomás, önkormányzati közút, d l út nem létesíthet , 50 m-en belül erd telepítés nem végezhet . A fenti el írásoktól egyedi elbírálás alapján a Honvédelmi Minisztérium felmentést adhat. A település közigazgatási területén vezet keresztül az M8 autóút tervezett nyomvonala, mely mentén 250 m véd terület tartandó be. A település meglév országos mellékútjai, valamint a települést Ny-ról elkerül tervezett országos mellékút mentén a véd távolság 50 m. E területsávon belül épületek, építmények elhelyezéséhez a közút kezel jének hozzájárulása szükséges. A szántóterületek térhódítása következtében a felszíni vizeket kísér természetközeli növényzet kis területre szorult vissza, ami a vizes él hely fennmaradása és a vízmin ség meg rzése szempontjából is kedvez tlen adottság. A természetközeli ligetes fás társulások, gyepterületek, természetközeli ökoszisztémák meg rzése így kiemelt jelent ség , amelynek érdekében a vízfolyások mentén a létesítmények elhelyezése korlátozandó. Ennek megfelel en a felszíni vizek mentén legalább 50 m-es sávban épületek elhelyezését nem javasoljuk. A település ivóvízellátása saját vízbázisra épül. A felszín alatti vizek min ségének védelme érdekében a kutak hidrogeológiai véd területét a 123/1997. (VII. 18.) Kormányrendeletben el írtak szerint le kell határoltatni, melyen belül ezt követ en a Korm. rendelet szerinti korlátozások lépnek életbe. Amíg a kutak hidrogeológiai véd területének kijelölése nem történik meg, addig a kutak körül 100 m-es biztonsági gy r biztosítása szükséges. Ezen belül az építési tevékenység feltétele a tényleges hidrogeológiai véd terület kijelölése.


- 24 -

1065 Bp. Nagymez u. 37–39. T/F: 461-0207


Egyeztetési anyag


8. KÖRNYEZETALAKÍTÁSI JAVASLAT, A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET VÉDELME JELENLEGI KÖRNYEZETI ÁLLAPOT ÉRTÉKELÉSE A leveg állapota Mez falva közigazgatási területén jelent s légszennyez forrás nincs, azonban a dunaújvárosi ipari üzemek por, kén-dioxid és nitrogén-oxid kibocsátása jelent s mértékben túllépi a határértéket, er sen befolyásolva a város térségében lév települések leveg min ségét is. Az els sorban nagy mennyiség szilárd por kibocsátás miatt Dunaújváros térsége szennyezett min sítés nek számít, amelybe Mez falva közigazgatási területe már nem tartozik bele, de a keletre lev települések – Nagyvenyim és Baracs – még igen. Település

1. táblázat: Dunaújváros és térségének légszennyezettsége (1997.) Szennyez anyag mennyisége (tonna/év) NitrogénPor Kén-dioxid SzénEgyéb oxid monoxid

Dunaújváros Adony Baracs Kisapostag Kulcs Mez falva Nagyvenyim Perkáta Rácalmás El szállás Ercsi Pusztaszabolcs

2348,457 0,105 6,774 0,034 0,010 0,926 0,313

2392,989 0,522 3,594 0,004 0,411 1,417

2007,388 1,044 119,042 0,624 0,080

59946,433 2,089 0,200 0,226 24,561 3,208

802,052 0,210 0,200 0,055

Mez falva közigazgatási területén a leveg min ségét alapvet en a lakossági f tésb l származó emisszió határozza meg, amely az összes emisszió közel 60%-át teszi ki, míg egynegyede a közlekedésb l és 17%-a ipari jelleg tevékenységb l származik. Az egyes légszennyez anyagok eredetét külön-külön vizsgálva is kit nik a lakossági f tés meghatározó szerepe, egyedül a NOx emisszió alakulásában játszik a kommunális f téshez hasonló mérték szerepet a közlekedés. A kommunális f tésb l származó emisszió domináns volta els sorban a magasabb emisszióval járó széntüzelés magas arányából adódik. A leveg tisztaságvédelmi szempontból legkedvez bb gázf tés a lakások valamivel több, mint a felében található. A Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyel ségnél bejelentett pontforrások túlnyomó többsége mez gazdasági üzemi tevékenységhez kapcsolódik. A bejelentett telephelyek a következ k: • központi telephely, Nagysismánd, • szervizüzem, Nagysismánd, • szállító központ, Nagysismánd, • hibrid vet magüzem, Nagysismánd, • ÓVÓ Kft.


- 25 -

1065 Bp. Nagymez u. 37–39. T/F: 461-0207


Egyeztetési anyag


A bejelentett szennyez források mindegyike határérték alatti mennyiségben juttat szennyez anyagot a légtérbe. A teljes közigazgatási terület leveg tisztaságvédelmi szempontból védett I. terület. Szigorúbb kibocsátási határértékeket megkövetel leveg tisztaságvédelmi szempontból kiemelten védett terület, illetve magasabb szennyez anyag kibocsátási határértékek betartását lehet vé tev , leveg tisztaságvédelmi szempontból védett II. terület nem található a közigazgatási területen. A talaj és a vizek állapota Mez falva közigazgatási területének jelent s részén jó min ségi mészlepedékes csernozjom talajok találhatók. Korábban jelent s talajszennyez volt a pazarló mez gazdasági vegyszerés m trágyahasználat, a kemikáliák felhasználása azonban a piacgazdasági körülmények hatására ésszer södött. Mez falván jelent sebb felszíni vízkészlet nincs. Kisvenyimen els sorban öntözési céllal létesült tározótó, míg a Mocsár-patakon a Sárbogárdi út északi oldalán egy hasonló beruházás megvalósítása tervezett. Ökológiai szempontból jelent sek a falu határában lév ideiglenes vízfolyások és árkok, valamint a vízzáró réteg hiánya miatt szennyez désre érzékeny a belterület határán található – jellemz en záportározóként használt – agyaggödrök. A Közép-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyel ség nyilatkozata szerint a felszín alatti vizekre vonatkozóan Mez falva szennyez dés érzékenységi besorolása „B” érzékeny terület. A talaj és a felszín alatti vizek min ségét a legjelent sebb mértékben a szikkasztásos szennyvízkezelés, valamint az állattartásból származó hígtrágya veszélyezteti. A talajok termelékenységének romlását okozhatja a löszön, homokon kialakult talajoknál a szél pusztító hatása (defláció). Hulladékgazdálkodás A belterülett l keletre lév hulladéklerakó bezárt, rekultiválása még nem történt meg. A kommunális szilárd hulladékok a településr l a Dunaújvárosi hulladéklerakó-telepre kerülnek elszállításra. A kommunális szennyvizek jellemz en házi gy jt aknákban kerülnek összegy jtésre, ahonnan kisebb részben szippantással szállítják el (és többnyire illegálisan ürítik le), nagyobb részben a talajba szikkasztják el. A csatornahálózatban összegy jtött szennyvizek tisztítása a települést l délre elhelyezett, igen alacsony tisztítási hatásfokkal m köd SZK-40 típusú szennyvíztisztító kisberendezéssel történik, a „ tisztított” szennyvíz befogadója a Bolondvári árok (VI vízmin ségi kategória). A szennyvizek min ségének jellemz i a következ k: Mért jellemz k PH BOI (5) KOI (k) Szabad ammónium Szabad ammónium N-ben Összes lebeg anyag Szerves oldószer extrakt

Mennyiség Mértékegység 8,01 240,00 Mg/l 539,00 Mg/l 84,40 Mg/l 64,10 Mg/l 160,00 Mg/l 36,69 Mg/l

A Dunaföldvári út mellett lév kavicsos sz r mez n a Bartók Béla utca környékének szennyvizei (150 m3/nap) kerülnek elhelyezésre. A település egészét érint csatornahálózat kiépítése – regionális együttm ködés keretében – a közeljöv ben várható. A közigazgatási területen számottev mennyiség veszélyes hulladék a Mez falvai Mez gazdasági Termel és Szolgáltató Rt.-nél keletkezik. A keletkez veszélyes hulladékok ROSIVALL TERVEZ IRODA

- 26 -

1065 Bp. Nagymez u. 37–39. T/F: 461-0207


Egyeztetési anyag


háromnegyede a legveszélyesebb I. veszélyességi osztályba, egynegyede II. veszélyességi osztályba tartozik. III. veszélyességi osztályú hulladék csak egészen kis mennyiségben (az összes keletkez veszélyes hulladék 0,1 %-a) keletkezik. Gondot jelent a falu határában található számos illegális hulladéklerakó-hely, melyek különösen nagy számban jelentkeznek a Sz l hegy környéki utak mentén, valamint a belterület környéki parlagterületeken és a volt vasútállomás területén. Illegális szennyvízleürít található a falu keleti határában, a volt egyéni gazdasági területek északi részén. A veszélyes hulladékok az állattenyésztés (elhullott állati tetemek stb.), a növényvéd szerek alkalmazása (növényvéd szeres göngyölegek) és a gépek javítása, karbantartása (akkumulátor, különféle olajos hulladékok, lakk és festékiszap, festékes göngyöleg) és a vet maggyártás (selejt, vagy nem értékesített vet mag) során keletkeznek. A keletkez veszélyes hulladékok ártalmatlanító szervezetekhez a telephelyekr l kiszállításra kerülnek. A településen keletkez elhullott állati tetemek a solti ATEV-hez kerülnek elszállításra, a korábban a tsz és a lakosság által használt dögkutak, valamint a Dunaföldvári út mellett lév dögtér felszámolásra kerültek. A településen keletkez veszélyes hulladékok mennyiségét az alábbi táblázat tartalmazza: Kód V13403 V35501 V53101 V54102 V54102-03 V54102-05 V54102-07 V54202 V54202-07 V54703 V54704 V55303 V55337 V55504

Veszélyes hulladék neve Mennyiség (t/év) Nem fert z betegségben elhullott állatok 109,297 tetemei és testrészei Akkumulátorok 3,024 Lejárt szavatosságú és min sítése alapján fel 1,670 nem használható növényvéd szerek és maradékok Fáradt olajok 13,964 Fáradt olajjal szennyezett cellulóz, 0,273 sz r papír, papír Fáradt olajjal szennyezett halogénmentes 0,010 m anyag Fáradt olajjal szennyezett textilanyagok 1,329 Ásványolaj-alapú zsírok 0,150 Ásványolaj-alapú zsírokkal szennyezett 0,300 textil Olajelválasztó berendezés iszapjai Tartálytisztításból, hordómosásából 1,676 származó iszapok Etilén-glikol Petróleum 0,138 Festék maradékok 0,049

Környezeti zajforrások Zavaró mérték környezeti zajforrások a közlekedés, az üzemi és a szórakoztató tevékenységek lehetnek. A közúti közlekedésb l származó zaj elleni védelem szempontjából rendkívül kedvez az utcák többségére jellemz széles beépítési szélesség. Nagyrészt ebb l következ en a f forgalmi utak mentén általában határérték alatti a környezeti zajszint. A közúti közlekedési környezeti zajszinteket az 2003. évi országos forgalomszámlálási adatokból a "Közúti közlekedési zaj számítása" c. ÚT 2-1.302 Útügyi m szaki el írás alapján számításokkal


- 27 -

1065 Bp. Nagymez u. 37–39. T/F: 461-0207


Egyeztetési anyag


határoztuk meg. A számítások eredményét a belterületi szakaszokon — környezeti zajtól védend lakóterületek térségében— az alábbi táblázat tartalmazza. Közlekedésb l származó környezeti zajszintek Mez falva útszakaszi mentén útszakaszok nappal (600–2200) éjjel (2200–600) LAeq(7,5) LAeq(d,h) LAeq(7,5) LAeq(d,h) Fehérvári út 63,5 56,5 61-63 54-56 József nádor u. 63,5 56,5 60,5-62,5 53,5-55,5 Vörösmarty u. 63,5 56,5 56,5 50,5 Kisfaludy sor Vörösmarty u.61,5 54,5 58,5-59 51,5-52 tól keletre Kisfaludy sor Vörösmarty u.58,5 51,5 54,5 47,5 tól nyugatra József A. u. 58,5 51,5 52,5-54,5 45,5-47 LAeq (7,5): egyenérték A-hangnyomásszint az úttengelyt l 7,5 m-re LAeq (d,h): egyenérték A-hangnyomásszint a beépítés el tt Összességében megállapítható, hogy a közúti közlekedésb l származó környezeti zajterhelés nem jelent s mérték . A vizsgált útszakaszok közül a Fehérvári utcában és a József nádor utcában haladja meg a zajterhelés kis mértékben az új tervezés utakra és a megváltozott területfelhasználású területeken a meglév utakra vonatkozó határértékeknél — meglév utakra, ha mellettük a területfelhasználás nem változik a magyar jogszabályok nem állapítanak meg határértéket— . A Kisfaludy sor Vörösmarty utcától keletre es szakaszán éjszakai id szakban(2200–600) a közlekedési zajszintek határérték körüliek, ill. azt kissé meghaladóak. A vasútvonal belterülett l távol, 3 km-re halad. Védend létesítmény – lakó-, vagy üdül épület – nem található a közelében. A vasúti forgalom jellege nem változott a hatályos ÁRT készítése óta eltelt id szakban. A hatályos ÁRT készítésekor a vasúti közlekedésb l származó környezeti zaj szinteket a MÁV-tól kapott forgalmi adatok alapján– egyaránt figyelembe véve a személy-és teherforgalmat is – a "Vasúti közlekedési zajszint számítása" c. MSZ-07-2904-1990 sz. szabványban szerepl számítási módszert alkalmazva kerültek kiszámításra: a vasútvonaltól 25 m-re nappal 52,5 dB, éjjel 50 dB a környezeti zajszint. Üzemi és szórakoztató tevékenységb l származó környezeti zajra vonatkozó lakossági panasz nem volt. A térség zajterhelésének jelent s részét a közlekedési zajok, f leg az áthaladó tehergépjárm vekb l álló tranzitforgalom okozzák. KÖRNYEZETALAKÍTÁSI JAVASLATOK, KÖRNYEZETI FELTÉTELEK Mez falva megítélésében dönt szerepet játszik a települési környezet állapota, amely a helyben él k életmin ségét is alapvet en befolyásolja. A településfejlesztési koncepcióban megfogalmazott elképzelések - az idegenforgalom fejlesztése, új munkahelyek teremtése, min ségi lakókörnyezet megteremtése, a természeti környezet megóvása – a települési környezet fejlesztését kívánja meg, mely — a környezeti konfliktusok feloldását, ill. megel zését biztosító táj-, ill. területhasználat meghatározásával, — a környezetvédelmi vizsgálatainkban feltárt környezetterhelések csökkentését, a környezetkárosítások megszüntetését szolgáló környezetvédelmi intézkedések megvalósításával, továbbá


- 28 -

1065 Bp. Nagymez u. 37–39. T/F: 461-0207


Egyeztetési anyag


—

a kedvez környezeti állapot fennmaradását szolgáló, a várható fejlesztések, beruházások, létesítmények megvalósítása során felmerül potenciális környezetszennyezések elkerülése érdekében megfogalmazott szigorú környezeti feltételek betartásával érhet el. Környezetalakítási javaslataink a célok eléréséhez szükséges feladatok meghatározására irányulnak. A környezeti konfliktusok elkerülése, kedvez környezetmin ség biztosítása els sorban a településen folytatható gazdasági tevékenységekre, létesítményekre, ill. azok elhelyezhet ségére vonatkozó szabályozási el írások megfogalmazásával, ill. azok betartásával biztosítható. Alapvet en szükséges a lakóterületeken jelenleg meglév zavaró létesítmények káros hatásának csökkentése, szükség szerinti kitelepítése. Ennek el segítése, valamint a település helyi bevételi- és munkalehet ségeinek b vítése érdekében javasolunk megfelel , környezeti konfliktust nem okozó helyen a gazdasági terület fejlesztéseknek lehet séget nyújtani. A települési sajátosságokból adódóan els sorban a mez gazdasági termeléshez kapcsolódó, a helyi er forrásokon alapuló mez gazdasági feldolgozó üzemek élvezzenek prioritást a küls er forrásokon alapuló ipari üzemekkel szemben. A jelent sebb környezetterhelések elkerülése érdekében a meglév és a tervezett gazdasági területeken is csak a környezetet jelent s mértékben nem zavaró tevékenységek kaphatnak helyet. A kedvez környezetmin ség biztosítása érdekében a gazdasági területeken a területekre el írt környezeti és zöldfelületi feltételek betartását az engedélyezés és az üzemelés során ellen rizni kell. A környezeti elemek védelmét, kedvez környezetmin ség biztosítását célzó legfontosabb környezeti feltételeket, ill. környezetvédelmi intézkedéseket a továbbiakban környezeti elemenként, hatótényez nként tárgyaljuk. A talaj és a vizek védelme Mivel a talaj és a vizek min ségét veszélyeztet tényez k legtöbb esetben megegyeznek, ezért a min ségük védelmét szolgáló intézkedéseket, környezeti feltételeket együtt tárgyaljuk. A talaj és a vizek védelme érdekében az alábbi környezetvédelmi elvárások fogalmazhatók meg: — alapvet környezetvédelmi elvárás a megfelel szennyvízkezelés. A településen a szennyvízcsatorna hálózat csak részben kiépített, a keletkez szennyvizek gy jtését többnyire zárt közm pótló berendezésekkel - melyek azonban sok esetben nem felelnek meg a környezetvédelmi kívánalmaknak – ill. szikkasztással oldják meg, mely jelent sen veszélyezteti a talaj és a felszín alatti vizek állapotát. Mivel Mez falva ivóvízellátása saját vízm kútjaira épül, a felszín alatti vizek min ségének védelme érdekében sürget feladat a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése, melyet a fejlesztések megvalósításának feltételeként kell meghatározni. Javasoljuk ezért, hogy új beépítésre szánt területek csak a közcsatorna-hálózat kiépítése esetén kerüljenek hasznosításra. A szennyvizek szikkasztása még átmenetileg sem engedhet meg. A csatornahálózatba nem bekapcsolható külterületi területeken, ill. a csatornahálózat kiépítéséig a meglév beépítésre szánt területeken a szennyvizek gy jtésére a környezetvédelmi elvárásoknak megfelel zárt, szivárgásmentes szennyvíztárolók létesítend k. — A felszín alatti vizek, ill. a vízm kutak védelmének biztosítása érdekében a kutak hidrogeológiai véd területét a 123/1997. (VII. 18.) Kormányrendeletben el írtak szerint le kell határoltatni. — A talaj és a felszín alatti vizek szennyezésének megszüntetése érdekében fel kell számolni az illegális hulladéklerakó- és szennyvízleürít -helyeket, meg kell akadályozni újabb illegális hulladéklerakatok kialakulását. Szennyvizek és szennyvíziszapok


- 29 -

1065 Bp. Nagymez u. 37–39. T/F: 461-0207


—

—

Egyeztetési anyag


mez gazdasági felhasználása kizárólag a vonatkozó 50/2001. (IV.3.) Korm. rendelet szerint történhet. A mez gazdasági területeken folytatott vegyszer- és m trágyahasználat ugyancsak veszélyeztetheti a vizek és a talaj állapotát. Az utóbbi években a mez gazdasági ágazat szerkezetének átalakulásával ugyan csökkent a felhasznált m trágya és a növényvéd szer mennyisége, de a földterületek felaprózódása és a gazdálkodók számának növekedése miatt a vegyszer- és m trágyahasználat egyúttal kevésbé ellen rizhet vé vált. Célszer lenne a szakszer mez gazdasági vegyszerhasználat biztosítására, a szaktanácsadásra több figyelmet fordítani. A településen több olyan tevékenységet folytatnak, melyek a talaj és a felszín alatti vízkészlet állapotára potenciális veszélyforrást jelentenek. E tevékenységek is és a jöv ben alkalmazandó hasonló tevékenységek is csak a szennyezést kizáró (a tevékenységt l függ en víz-, szénhidrogén-, stb. záró) aljzaton végezhet k.

A talaj és a term föld védelme érdekében a talajszennyez dés megakadályozásán kívül az alábbi környezeti feltételek tartandók be: — A m velés alóli kivonásokat a beépítés ütemének megfelel en javasolt végrehajtani, a beruházás megkezdéséig az eredeti m velési ágnak megfelel területhasznosítást kell folytatni; a terület igénybevétele, épületek, létesítmények elhelyezése esetén pedig a terület el készítése során a humuszos term réteg védelmér l, összegy jtésér l, megfelel kezelésér l és újrahasznosításáról a beruházónak gondoskodnia kell. — A defláció elleni védelem miatt a külterület f bb feltáró útjai mentén ösztönözni kell a véd erd sávok, fasorok telepítését. A kedvez talajmin ség következtében a mez falvi táj képét alapvet en a nagytáblás, egybefügg mez gazdasági területek határozzák meg, melyek között ökológiai és tájképi szempontból is értékes tájalkotó elemként jelenik meg a belterülett l nyugatra található vizes él hely. A vizes él hely és a vízmin ség védelme miatt a felszíni vizek környezetében az alábbiakat szükséges betartani: — a felszíni vizek bármilyen jelleg szennyezése tilos, — állattartás a vizek legalább 200 m-es körzetén belül nem folytatható, — növényvéd szerek a felszíni vizek 200 m-es környezetében a vonatkozó 89/2004. (V.15.) FVM rendelet szerint korlátozottan alkalmazhatók. Leveg tisztaság-védelem A jelent s légszennyez forrásokkal rendelkez Dunaújváros közelsége ellenére, Mez falva légszennyezettségi állapota jónak mondható, hiszen a település a legkedvez bb légszennyezettségi állapototokkal jellemezhet zónába (az ország kiemelt zónákon és kijelölt városokon kívüli területe) került besorolásra. Leveg tisztaság-védelmi szempontból így különösebb intézkedésre nincs szükség, azonban a kedvez leveg min ség meg rzése, ill. a leveg min ség további javítása szigorú környezeti feltételek betartását igényli. A mez gazdasági telephelyek átalakulásával, új gazdasági létesítmények megtelepedésével újabb pontforrások megjelenése várható. Új leveg terhelést okozó légszennyez források üzembe helyezésének, valamint meglév k üzemelésének feltétele az elérhet legjobb technika alapján jogszabályban, ill. a területileg illetékes környezetvédelmi felügyel ség egyedi eljárásának keretében megállapításra kerül kibocsátási határértékek betartása. Az üzemi eredet légszennyezés okozta környezetszennyezés megakadályozása, valamint a környezeti konfliktusok elkerülése érdekében az alábbi környezeti feltételek betartását javasoljuk: — a lakóterületek zavarásának elkerülése érdekében leveg tisztaság-védelmi szempontból védelmi övezetet igényl tevékenységek, diffúz légszennyezéssel járó, kellemetlen szagot, b zt okozó tevékenységek engedélyezését belterületen nem javasoljuk. E tevékenységek


- 30 -

1065 Bp. Nagymez u. 37–39. T/F: 461-0207


—

Egyeztetési anyag


folytatása külterületen is csak abban az esetben engedélyezhet , ha a szennyez anyagok terjedése megakadályozható, ill. a védelmi övezet lakóterületet, vegyes területet, rekreációs célú területet (különleges terület, zöldterület), továbbá természetvédelmi szempontból jelent s területet (védett terület, természeti terület, Natura 2000 területet) nem érint, meg kell követelni, különösen a gazdasági területeken az el írt növénytelepítések megvalósítását.

Távlatban – az M8-as autóút megépülésével, valamint az életszínvonal, s ezáltal a gépkocsik számának emelkedésével - a közlekedési emisszió növekedése várható. A közlekedési eredet légszennyez anyagok elleni védelem érdekében fontosnak tartjuk a kialakításra kerül utak mellett megfelel növénytelepítés megvalósítását. Új utak ennek érdekében csak fásítva alakítandók ki. Fasorok telepítésére a széles szabályozási szélesség miatt a meglév útszakaszok mentén is lehet ség nyílik. A f tésb l származó légszennyez anyagok a gáz bevezetése óta jelent sen csökkentek, azonban még mindig jelent s a széntüzelés aránya. A leveg min ségben további javulást a széntüzelés helyett a gázfelhasználásra való áttérés jelentene. Ennek érdekében a vezetékes gázellátással még nem rendelkez lakásokat is ösztönözni kell a tüzelés átállítására és a gazdasági területeken is energiaforrásként a fajlagosan kevesebb légszennyez anyagot eredményez gázt javasolt felhasználni. Hulladékgazdálkodás A kommunális hulladékok gy jtése és ártalmatlanítása jelenleg megoldott, a települési szilárd hulladékok a dunaújvárosi hulladéklerakó telepre kerülnek elszállításra. A hulladéklerakó kialakítása, a hulladék jelenlegi ártalmatlanítása azonban nem felel meg az Európai Uniós és a hazai elvárásoknak sem, az ártalmatlanítás lerakással történik, az el válogatás mértéke szinte elhanyagolható. Az országos és térségi célkit zéseknek, valamint az EU-s elvárásoknak megfelel en egy komplex hulladékgazdálkodási rendszer – a Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Rendszer – kiépítése tervezett, melynek keretében a hulladékgazdálkodás m szaki, technikai, szervezeti feltételeinek megteremtése mellett az illegális hulladék lerakóhelyek felszámolása, rekultiválása is megtörténik. Ennek kapcsán az elkövetkezend években várható a hulladékgy jtés korszer sítése, a szelektív hulladékgy jtés bevezetése, mely hulladékgy jt szigetek kialakítását teszi szükségessé a településen is. A rendszer keretében felszámolásra kerül a belterülett l keletre található, már nem m köd hulladéklerakó, melynek rekultiválására azonban csak a III. ütemben kerül sor. Addig is a lerakó illegális használatát meg kell akadályozni, a közigazgatási terület többi részén található lerakatokat pedig fel kell számolni a talaj és a felszín alatti vizek szennyez désének megakadályozása érdekében. A környezetszennyezések elkerülése érdekében a fejlesztési területeket használatba vételük esetén mihamarabb be kell kapcsolni a szervezett hulladékszállításba. A településen a szennyvízcsatorna-hálózat még nem épült ki, ez az infrastrukturális hiányosság a környezet egyik legf bb veszélyforrása, ezért a csatornahálózat kiépítése, a nem megfelel szennyvízkezelés megsz ntetése a talaj- és vízvédelmi fejezetben leírtak miatt sürget feladat. A településen két szennyvízkezel létesítmény is üzemel, melyek közül a szikkasztómez s szennyvízelhelyezés területét szakszer en fel kell számolni, a tisztítótelepet pedig korszer síteni szükséges, az esetleges kés bbi hasznosítás érdekében. Az átmeneti id szakban a létesítmény véd távolságot nem igényel, a szükséges véd távolságot az üzembe helyezés során, az alkalmazott technológia függvényében kell lehatárolni. A településen jelent sebb mennyiség , els sorban a mez gazdasági tevékenységekhez kapcsolódó - az állattenyésztés, a növényvéd szerek alkalmazása, vet maggyártás és a gépek ROSIVALL TERVEZ IRODA

- 31 -

1065 Bp. Nagymez u. 37–39. T/F: 461-0207


Egyeztetési anyag


javítása, karbantartása során keletkez - veszélyes hulladékok keletkeznek. A veszélyes hulladékot eredményez technológiák alkalmazásakor, tevékenységek folytatásakor fokozott figyelemmel kell eljárni. A keletkez veszélyes hulladékokat az ártalmatlanításig, ill. az elszállításig a vonatkozó jogszabályokban el írt módon, hulladékfajtánként elkülönítetten kell gy jteni és környezetszennyezés nélkül tárolni. A környezeti konfliktusok elkerülése és a környezetterhelés megakadályozása érdekében a lakó- és vegyes területeken legfeljebb olyan, veszélyes hulladékot eredményez tevékenységek engedélyezése javasolt, melyek a lakosság alapfokú ellátásához kapcsolódnak (pl. gyógyszertár, fotólabor, kozmetika, javító szolgáltatások stb.). A korábban a TSZ és a lakosság által használt dögkutak, valamint a Dunaföldvári út mellett lév dögtér felszámolásra kerültek, az elhullott állati tetemek a solti ATEV-hez kerülnek elszállításra. Környezeti zaj elleni védelem Környezeti zaj a településen a közúti és vasúti közlekedésb l, valamint üzemi és szórakoztató tevékenységt l származhat. A közúti közlekedésb l származó zajterhelés elleni védelem a vizsgálatban ismertetett számításainkat tekintve a meglév útszakaszok mentén jelent sebb környezetvédelmi intézkedést nem igényel. A tervezett lakóterület fejlesztések is kedvez módon a jelent sebb átmen forgalmat bonyolító utaktól távol kapnak helyet. A vasútvonal a belterülett l távol, 3 km-re halad, védend létesítmény a környeztében nem található. A környezeti konfliktusok elkerülése érdekében az üzemi tevékenységek, szolgáltató létesítmények engedélyezése során a várható zajos tevékenységek engedélyezését a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendeletben, valamint a területileg illetékes környezetvédelmi felügyel ség által a telephelyre meghatározott, zajterhelési határértékek betartásához kell kötni. A szórakoztató-, vendéglátóipari intézmények, tömeges sport és szórakoztató rendezvények környezetében a környezeti zajszint szabályozása külön önkormányzati rendeletben történik. A határértékek teljesülését az üzemeltetés során is ellen rizni kell.


- 32 -

1065 Bp. Nagymez u. 37–39. T/F: 461-0207


9. KÖZM

Egyeztetési anyag


VESÍTÉS ÉS ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS

JELENLEGI KÖZM ELLÁTÁS ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉSE A Dunaújvárosi kistérséghez tartozó Mez falva település közm vizsgálata szerint, a központi belterület néhány utcájában a teljes közm ellátás lehet sége áll rendelkezésre, amelynek keretében biztosított a vezetékes ivóvíz ellátás, a közcsatornás szennyvízelvezetés, a villamosenergia ellátás, a gázellátás és a vezetékes távközlés, a csapadékvíz elvezetés pedig nyílt árokrendszerrel megoldott. A település központi belterületének többi részén csak a részleges közm ellátás biztosított, ahol közcsatornás szennyvízelvezetés nem megoldott. A külterület, a beépítésre nem szánt terület többnyire közm vesítetlen. A közm ellátás összefoglalásaként a szennyvíz közcsatornás elvezetésének hiányát kell kiemelni, továbbá a felszíni vízelvezetés nyílt árkos rendszer megoldását, amely, ahol kiépült, ott sem mindenhol biztosítja a megfelel vízelvezetést a hidraulikai rendezettség hiányosságai miatt. Valamint a nyílt árkos elvezetési mód ma már egyre kevésbé elégíti ki az urbanizálódás hatására jelentkez elvárásokat. A közm vek vonatkozásában figyelmet kell még fordítani a villamosenergia ellátás vezetékeinek és a vezetékes távközlési hálózatnak a föld feletti elhelyezésére, amely befolyásolja a település arculatát. Az elmúlt évben készített közm vizsgálatok aktualizálását teszi lehet vé az, azóta megjelent 2003-as statisztikai évkönyv, amely a 2004. január 1-ei állapotot rögzíti, segítségével a település jelenlegi állapotértékelését közelebbi adatokkal lehet pontosítani. Az adatok érdemi változást azonban egyetlen közm vel kapcsolatban sem jeleznek. A vizsgálatok, a közm szolgáltatókkal történt egyeztetések alátámasztják, hogy azóta sem történt semmiben ugrásszer változás. A vizsgálatokban rögzítettekkel azonosan, a statisztikai adatok szerint a település lakásállományának majdnem 100 %-a rendelkezik villamosenergia ellátással. (A statisztikai adatok számszer en 100 % feletti ellátottságot jeleznek, de ismert, hogy az adatok a villanyórák számát tartalmazzák és több háztartás rendelkezik két órával, valamint a nem lakott ingatlanok jelent s hányada is rendelkezik villamosenergia ellátással és ezek torzítják a statisztikai adatokat. E vonatkozásban a szolgáltató adatközlése a mértékadó, amely szerint az ellátottság majdnem 100 %.) Az egészséges vezetékes ivóvíz elosztóhálózat a központi belterületen valamennyi utcában kiépült, a vízvezeték kiépítettség majdnem 100 %-osnak tekinthet . Az ivóvízzel ellátott lakások száma 1628 volt, ez a település lakásállományának 2004. január 1.-én 97,3 %-a volt. A településen a 97,3 %-os vezetékes ivóvíz ellátottság mellett 6 db közterületi kifolyó is üzemelt. A vezetékes ivóvíz bekötéssel nem rendelkez telkeken él k, mintegy 130 f vízellátása közkifolyóról, saját házi kútból, talajvízb l, az els vízadó rétegb l nyert vízzel történik, amely a jellemz talajszennyezettség hatására már alig tekinthet ivóvíz min ség nek. A településen a statisztikai nyilvántartásban 2,4 km közcsatorna hálózat meglétét jelzik. A közcsatorna hálózatra csatlakozó lakások száma 79, változás nem történt az el z évhez képest, aránya változatlan 5 % volt 2004. január 1.-én. Ez a mutató jelzi, hogy az utolsó leírt statisztikai adat alapján, a településen még majdnem 1600 lakás, majdnem 4700 f volt ellátatlan 2003. január 1-én. A közcsatornára nem csatlakozó lakások a keletkez szennyvizüket saját egyedi gy jt medencékben gy jtik, amelyek a hazai gyakorlat szerint dönt hányadba szikkasztóként üzemelnek. Ez a település egyik szennyez forrása, hisz naponta folyamatosan közel 400 m3 ROSIVALL TERVEZ IRODA

- 33 -

1065 Bp. Nagymez u. 37–39. T/F: 461-0207


Egyeztetési anyag


szennyvíz talajba szikkasztását jelzi. A vezetékes ivóvíz ellátottság és a közcsatornára való rákötöttség közötti különbség a "közm olló", amelynek nyitottsága Mez falván 2004. január 1.-én is 92 %-os volt, ennek napra aktualizált értéke jelzi a környezetterhelés mértékét. A közm fogyasztásokkal kapcsolatos adatok egyrészt vizsgálati értékelésre, másrészt a jelenlegi meglev fogyasztók várható közm igény növekedésének meghatározásához nyújtanak segítséget. A település közüzemi ivóvízhálózatával 156 ezer m3 vizet szolgáltattak 2003-ban, a lakosság számára. Ez alapján a vízellátást igénybevev lakókörnyezetben az egy f re es vízfogyasztás éves átlagban 90 l/f ,nap, amely figyelembe véve a helyben foglalkoztatottság és ingázás arányát, az ingázás során a településen kívüli vízfogyasztást is, nagyon alacsony. A tapasztalatok szerint a távlatban elvárható komfortos életvitel hatására, a lakossági, illetve a kommunális szektor napi ivóvíz fogyasztása éves átlagban el fogja érni a 120-150 l/f ,nap értéket, amely jelzi, hogy a jelenlegi átlagos vízfogyasztási adatok (90 l/f ,nap) figyelembe vételével, a meglev fogyasztóknál a víztakarékosságra való törekvés ellenére is, számolni kell a vízigény jelent sebb növekedésével. A település lakossági gázfogyasztása 3,1 millió m3 volt 2002-ben. Az egy háztartásra jutó átlagos havi földgázfogyasztás 200 Nm3/hó, amelyb l számolt csúcsigény átlagosan 1 Nm3/h. Ez a mutató azt jelzi, hogy több háztartásban a gázt f zési, használati melegvíz termelési energiahordozónak hasznosítása mellett, egy-egy parapet konvektort üzemeltetnek. Várható a komfortigény növekedése, a cirko rendszer központi f tések kiépítése, terjedése és ez a földgáz fajlagos igénynövekedését fogja eredményezni. A fejlesztési javaslat készítése során ezt a várható fogyasztási növekedési igényt figyelembe kell venni. A település lakossági villamosenergia fogyasztása 5351 MWh volt 2003-ban. Az egy lakásra jutó havi átlagos villamosenergia fogyasztása nem érte el a 250 (215) kWh-t. Ez az érték figyelembe véve a földgáz ellátottság mértékét is- várhatóan még növekedni fog. A háztartások kedvez , korszer felszereltségének növelhet sége érdekében a távlati igények meghatározásánál a további várható fajlagos növekedési trendet is figyelembe kell venni. Összegezve Mez falva közm ellátottságának jelenlegi állapotát villamosenergia-, víz- és földgázellátás vonatkozásában az ellátott központi belterületen a meglev fogyasztóknál is várható kielégítend igény növekedés és megoldandó a szennyvíz közcsatornával történ elvezetése, valamint a csapadékvíz urbánusabb és hidraulikailag rendezett elvezetése. A központi belterülett l távolabb es területek jelenlegi közm vesítetlensége pedig kérdéseket vet fel, hogy szabad-e közm vesítéssel nem kívánatos területfelhasználást fenntartani. A központi belterület meglev fogyasztóinak igénykövet fejlesztésének megvalósítását követ en, a közm szolgáltatással szemben lassan a min ségi fejlesztési igények válnak követelménnyé. Az urbánusabb felszíni vízrendezés fejlesztése mellett a föld feletti hálózatok esztétikusabb elhelyezési igényével. KÖZM FEJLESZTÉSI IGÉNYEK Mez falva földrajzi elhelyezkedése, Dunaújváros és Székesfehérvár felé is jó közlekedési lehet ségének hatására, folyamatosan érkeznek és várhatóan érkezni fognak, letelepedni szándékozók, az elmúlt évben is a vándorlási mérlege és a természetes szaporodása is pozitív volt, a népességszáma növeked . A település Önkormányzata ezért szükségesnek tartja, hogy a település fejl dését el segítve, az érkez k számára úgy biztosítson helyet, hogy a településen él k igényei is kielégítettek legyenek. A településnek, a lakónépességének helyben tartására, munkahely kínálattal is kell rendelkezni. Ezek érdekében az Önkormányzat a már beépített területeit is felülvizsgálva, az


- 34 -

1065 Bp. Nagymez u. 37–39. T/F: 461-0207


Egyeztetési anyag


alulhasznosított területeinek, továbbá a korábbi mez gazdasági, egyéb hasznosítású területeinek funkcióváltásával a területének hatékonyabb hasznosítását szeretné. A településrendez figyelembe véve a település Önkormányzatának igényeit, megvizsgálva a településfejlesztésbe vonható területeit, a reálisan beépíthet vé tehet területen lakóterület, településközpont vegyes, gazdasági terület és sport-szabadid s tevékenységre alkalmas területeket jelölt ki. A megfelel élet- és munkakörülmény biztosítására, valamint a környezetvédelmi igények kielégítésére a fejlesztési-területek megfelel közm ellátását kell biztosítani. A belterületen, illetve a beépítésre szánt területen a közcsatornával rendelkez területrészen már csak a teljes közm ellátás biztosításával adható építési engedély. A teljes közm ellátáshoz a már beépített, a beépítésre szánt területen a vízellátást (ivóvíz és tüzivíz ellátást), a közcsatornás szennyvízelvezetést, a biztonságos felszíni vízrendezést, a villamosenergia ellátást és a földgázellátást, valamint a vezetékes elektronikus hírközlést kell biztosítani. A közcsatornával nem rendelkez területrészen a közcsatorna hálózat kiépítéséig részleges közm ellátás biztosításával adható építési engedély a szabályozási el írásokban rögzített feltételek figyelembe vételével. A külterületen, a beépítésre nem szánt területen, a mez gazdasági övezetekben is els dlegesen csak a belterületi közm hálózathoz csatlakozóan lehet leg a teljes közm ellátással engedélyezhet területfejlesztés. A központi belterülett l, illetve a közm vesített területekt l távolabbra es területen építési engedély a szabályozási el írásokban a közm vekre vonatkozó el írások teljesítése esetén adható. Az elérend cél, hogy fokozatosan a település teljes közigazgatási területén biztosítható legyen a teljes közm ellátás lehet sége és építkezést, területfejlesztést engedélyezni nagyobb távlatban már csak a környezet védelmét fokozottabban biztosító teljes komfortot nyújtó teljes közm ellátás kiépítésével lehessen. A település topográfiai adottságaiból ered en a településen több vízfolyás-árok halad. A hivatalos, földhivatali térképen vízgazdálkodási területként jelzett (patak, árkok, vízjárta terület, stb.) területet mindaddig vízgazdálkodási területnek kell kezelni, míg annak felülvizsgálata meg nem történik. A területek funkcióját megváltoztatni csak vízjogi létesítési engedély birtokában lehet. A felülvizsgálatot a teljes vízgy jt jére kiterjesztve kell elkészíteni. Amíg a terület vízgazdálkodási területként lejegyzett addig sem út, sem közm abban el nem helyezhet . A településre jellemz a magasabb talajvízállás, illetve vannak mély fekvés település részek. Ezeken a részeken bármilyen beépítést megvalósítani csak talajmechanikai vizsgálat alapján lehet és annak az el írásainak a betartásával. A közm fejlesztési feladatok között els dleges feladatnak kell tekinteni a település meglev beépített területeinek (lakó-, intézményi és gazdasági hasznosítású területen egyaránt) a közm ellátottság növelését, amely érdekében a közm ellátottsági hiányokat kell pótolni. Az ellátottsági hiányosságokat a statisztikai adatok alapján lehet hitelérdeml en megállapítani: Mez falva közm ellátottsága –a ma rendelkezésre álló legutolsó -a 2004. január 1.-i állapotot rögzít statisztikai nyilvántartás szerint: vezetékes ivóvíz ellátottság 97,3 % közcsatorna ellátottság (szennyvíz elvez.) 5 % földgáz ellátottság 76,1% villamosenergia ellátottság 100,0 %


- 35 -

1065 Bp. Nagymez u. 37–39. T/F: 461-0207


Egyeztetési anyag


Az adatok villamosenergia ellátás vonatkozásában hiányosságot nem rögzítenek, vízellátás hiányossága is már csak minimális, de jelent s fejlesztési igényeket jelez a település szennyvíz csatornázottságának hiánya és a földgáz ellátottság sem teljes kör . A helyszíni bejárások során szerzett tapasztalatok is meger sítették a statisztikai adatokból nem meghatározható –az összefoglaló értékelésben is rögzített- közm hiányosságok jelenlétét. A település közm ellátottsági hiányának tekintend , a burkolatlan utak meg nem oldott felszíni vízrendezése, az utcaképet alakító-rontó villamosvezetékek és elektronikus hírközlési hálózat tartóoszlopai, a minimális mérték közvilágítás nem nyújt igényes környezetet. A település vezetékes vízellátottsága és a közcsatornás szennyvízelvezetése közötti különbséget (92 %) a közm olló nyitottsága jelzi, mely környezet-szennyez forrás. A közcsatorna hálózattal össze nem gy jtött szennyvizek jellemz en a talajban szikkasztják el. A szikkadó szennyvíz terheli és szennyezi a talajvizet. Ezért els dleges közm fejlesztési feladata a szennyvíz összegy jtésére a közcsatorna hálózat kiépítése. A közm fejlesztési célkit zések között is említésre került a település felszíni vízrendezésének hiányossága is. A jellemz nyíltárkos felszíni vízrendezéssel min ségi lakókörnyezetet kialakítani nem lehet. Miel bb megoldandó a XXI. századhoz látványában ill , a motorizáltságot figyelembe vev , korszer felszíni vízrendezés megoldása. Az útburkolat kiépítésével egyidej leg kell a felszíni vízrendezést megoldani. A burkoltság növekedésével az elvezetend felszíni víz mennyisége is lényegesen n . Ezért nagyon fontos, hogy legyen a településnek a teljes közigazgatási területére -a várható, javasolt fejlesztéseket is figyelembe vev - felszíni vízrendezési tanulmánya, amelyben pontosan lehatárolásra kerülhetnek a zárt csapadékcsatornás és a nyíltárkos vízelvezetésre javasolt területek. A pontos geodéziai felmérésen alapuló tanulmányterv lehet séget nyújt ütemezett fejlesztés megvalósítására, egyes szakaszok vízjogi engedélyezési tervének elkészítésére, amellyel pályázati úton finanszírozási támogatás is szerezhet a beruházás megvalósítására. A közm fejlesztési feladatok között a közm hiányok pótlását követi, mint további második közm fejlesztési feladat a területfejlesztés során a funkcióváltással új beépítésre, hasznosításra javasolt területek közm ellátásának a megoldása. Az új beépítés, új területhasznosítás lehet ségének, különösen a funkcióváltásra jelölt területeken már feltételeként kell meghatározni, hogy a beépítés, hasznosítás csak a megfelel , környezetvédelmi követelményeket kielégít , közm ellátás biztosítása esetén engedélyezhet . Nagyon fontos, hogy közm hiányos területek ne alakuljanak ki. Meg kell jegyezni, hogy szorosan összefonódhat a közm hiányok pótlása és az új hasznosításra javasolt terület el közm vesítési problémájának a megoldása. A településrendezési javaslat a település teljes közigazgatási területére készül, amelyben rögzítésre kerül a kül- és belterület távlati hasznosítási lehet sége. Kijelölésre kerülnek a távlati –funkcióváltással- lakóterületi fejlesztésre figyelembe vehet területek, a településközponti funkcióra alkalmas területek, a vállalkozások, a kereskedelmi, szolgáltatási célú és az ipari tevékenység számára hasznosítható gazdasági területek. Ezeknek a területeknek a hasznosítói jelentkeznek közm ellátás szempontjából új igényl ként, amelyek kiszolgálását a közm fejlesztési javaslatnak biztosítani kell. Hasznosításra olyan terület nem javasolható, amelynek a közm ellátása nem, vagy csak irreális költségekkel lenne megoldható. A fejlesztési területek közm ellátása mellett a már beépített területek ellátottsági hiányainak a pótlásával, valamint villamosenergia vonatkozásában –amely az egyetlen közm , amelynek távlati folyamatos növekedésével számolni kell- fajlagos igénynövekedéséb l ered többletigény kielégítésével is kell számolni. ROSIVALL TERVEZ IRODA

- 36 -

1065 Bp. Nagymez u. 37–39. T/F: 461-0207


Egyeztetési anyag


A fejlesztési területek távlati új igénye összesítve és a meglev beépítés várható igénynövekménye (egyrészt a jelenlegi ellátottság növelése, hiánypótlás, másrészt a már ellátott fogyasztók igényesebb kielégítésének biztosítása) összesítve: Fejlesztési terület Vízigény m /nap: 576 3 Keletkez szennyvíz m /nap: 518 Villamosenergia ig. MW: 13,3 3 Földgázigény Nm /h: 2822 3

Meglev beép. 456 761 3,5 700

Összesen 1032 1279 16,8 3522

Ezek a prognosztizált igények a település távlati prognosztizált lehetséges összes fogyasztóinak teljes kör ellátását biztosítaná. A településtervez által javasolt és megengedett fejlesztések teljes kör megvalósulása és a már beépített területek igényes teljes kör kiszolgálása esetén jelentkezne ekkora többlet igény. Ezek a becsült igények csak a szolgáltató felé el zetes jelzésre alkalmas adatok és a gerinchálózat fejlesztése esetén azok paramétereinek a meghatározására szolgálhatnak, valamint az ágazati fejlesztési tanulmányok elkészítésére szolgálnak nagytávlati iránymutatásul. Tervez i tapasztalataink szerint rövidtávon ezen igényeknek reálisan a 10 %-ának a jelentkezése várható, a tervezés távlatában pedig kb. 30 %-a. Így a reálisan kielégítend igény kerekítve, összesen: Vízigény m3/nap: Keletkez szennyvíz m3/nap: Villamosenergia ig. MW: Földgázigény Nm3/h:

Rövid távon 103 128 1,6 352

Tervezés távlatában 310 384 5 1056

Várhatóan a közm -üzemeltet k a prognosztizált igények alapján a saját fejlesztési terveiket felülvizsgálják, hogy fel tudjanak készülni az igénynövekedés kielégítésére, meg kell határozni az igények kielégítési lehet ségének m szaki-gazdasági feltételeit. A valóságban az igények felfutása id ben elnyúltan fog jelentkezni, így az ágazati fejlesztési koncepciónak is jól ütemezhet nek kell lennie. Reálisan az üzemeltet k a település jelenlegi beépített területén, a foghíjak beépítését különösebb küls hálózatfejlesztés igénye nélkül ki tudják elégíteni, de új beépítésre bevont terület kiszolgálására csak jelent sebb küls hálózatfejlesztés megvalósítása után tudnak vállalkozni. A küls hálózatfejlesztésen túl az alapbázis kapacitásukat is növelni kell. Egyes közm veknél (pl. villamosenergia, földgáz, vezetékes távközlés esetében) az alapbázis fejlesztést a szolgáltató saját beruházásként oldja meg, a várható fogyasztóval szolgáltatói megállapodást köt és abban rögzíti a szolgáltatás gazdasági feltételeit. A vízbázis fejlesztést és a várhatóan a szennyvízelvezetés megoldását is a szolgáltató saját beruházásban valósítja meg és erre közm fejlesztési hozzájárulás fizetését kéri. A közm fejlesztési feladatok között harmadik feladatként kell említeni az esztétikai igények kielégítési szükségességét, amely a település vonzóképességének a növelését szolgálja. Az urbánus környezet kialakítási igénye, az utak és közterületek állapotának, látványának javítását teszi szükségessé. Ennek keretében az urbánusabb területen a felszíni vízrendezésnek is urbánusabb megoldását kell el térbe helyezni. A kiemelt járdaszegély, a kontúros útnyomvonal vezetés, a zárt csapadékvíz csatornahálózat urbánusabb megjelenést eredményez. A zárt csapadékvíz csatornás elvezetés jelent s karbantartási költségmegtakarítást, területgazdálkodási el nyöket jelent. A kisebb helyigény zárt csapadékcsatorna által felszabaduló terület utcafásításra hasznosítható, amely a


- 37 -

1065 Bp. Nagymez u. 37–39. T/F: 461-0207


Egyeztetési anyag


látványjavításon túl, a mikrokörnyezeti állapot javítását is szolgálja. A nyílt árkos vízelvezetésnél pedig szigorúbb szabályozást igényelnek a kocsi behajtók kialakítása, amely nagyon befolyásolja az utcakép alakulását. A település fejl déséhez hozzátartozik a település arculatának a fejlesztési igénye is, amelyhez hozzá kell járulni a közm vek megjelenésének a javításával is. E vonatkozásban különösen az energiaellátás és a vezetékes távközlés területén jelentkeznek feladatok. Az energiaellátás vonatkozásában figyelembe kell venni, hogy a teljes összkomfortot biztosító, környezetbarát, automatikus üzemviteli h ellátás iránti igényeken túl, az esztétikai igények is fokozatosan el térbe kerülnek. A közm fejlesztések során távlatban el térbe fog kerülni az utcaképet rontó szabadvezetékes, légkábeles villamosenergia ellátó és távközlési rendszerek látványjavítási igénye is. Ezért a villamosenergia ellátás hálózatainak és a vezetékes hírközlési hálózat település szint föld-kábelesítésének távlati célkit zéseivel is foglalkozni kell. A területfejlesztési oldalról meghatározott közm fejlesztési feladatokat, a közm hiányok pótlását, az új fogyasztók kiszolgálási lehet ségének megoldását a szolgáltatók az ágazati fejlesztési terveik módosításával vállalják, gondot a közm ellátás esztétikai megjelenésének javítási igénye okozza, amelyet a privatizált, gazdasági érdekeltség szolgáltatók nagyon nehezen akarnak elfogadni. A villamosenergia (közép-, kisfeszültség és közvilágítási) hálózatok és a hírközlési hálózatok telepítésében a privatizált üzemeltet nem érdekelt az igényesebb, s valóban –bár egyre kevésbé számottev - többlet költséggel járó, föld alatti kivitelezésben. Ezért nagyon fontos szerepe van a település szabályozási tervének, amelyben ha el írásra kerül és az helyi építési szabályzatként elfogadást nyer, akkor törvényi hátteret nyújt a Polgármesteri Hivatalnak és a törvény erejével követelheti meg az üzemeltet t l az igényesebb beruházást. Meg kell jegyezni, hogy a föld alá történ hálózatfektetés ma már nemcsak településesztétikai igények miatt fontos, hanem az üzembiztonság érdekeit is szolgálja. A település arculata, az urbánus környezet piaci érték, ezért a rendezési terv egyik legfontosabb feladata a település érdekeinek biztosítására a közm szolgáltatók hálózatfejlesztési lehet ségeinek szabályozása. KÖZM VENKÉNTI FEJLESZTÉSI JAVASLAT Viziközm vek Vízellátás Mez falva vezetékes ivóvízellátása a település saját vízm vér l, és a vízhálózatáról megoldott. A vízellátás bázisa a Vízm vének kútjaiból kitermelt vízmennyiség, amely összes kapacitása átlagosan napi 1200 m3. A Vízm 6 db kúttal rendelkezik, amelyek adatai a következ k: Kútkataszteri szám I II. III. IV. V. VI.

számú kút: számú kút: számú kút: számú kút: számú kút: számú kút:


B 12 B 19 B 20 B 21 K 28 B 33

mélység (m) 79 77 70 80 75 82

- 38 -

kapacitás (l/perc) 210 300 320 500 150 800

1065 Bp. Nagymez u. 37–39. T/F: 461-0207


Egyeztetési anyag


Az V. sz.-ú kút jelenleg nem üzemel, de viszonylag kis víztermel kapacitása miatt ez a vízm összes kapacitását jelent sen nem befolyásolja. A vízm által kitermelt víz min ségi szempontból megfelel min ség , az, kezelés nélkül a hálózatba juttatható. Csak az I. számú kút által kitermelt víz tartalmaz határérték alatti vasmennyiséget, de ez a víz a többi kút vizével elkeverve jelentéktelen mennyiségnek mondható. A vízm területén 2 x 100 m3-es térszíni tározó üzemel, ami a vízm egyenletes m ködését teszi lehet vé. A település hálózatában a szükséges víznyomást a központban telepített 200 m3-es, 30,5 m fenékmagasságú magas tározó (hidroglóbusz) biztosítja, amely mérete mind térfogat, mind pedig magasság szempontjából megfelel ellátást tesz lehet vé. A vízellátó hálózat a település belterületének minden utcájában kiépített. A vízm vet a magas tározóval NÁ 150-es vezeték köti össze, ami a töltési funkció számára elegend . A település többi utcájában a vízvezeték zömmel NÁ 100-as, illetve NÁ 80-as, anyaguk nagy részben azbesztcement. A hálózat nagy része körvezetékes rendszer , csak néhány utcában üzemel ágvezeték, ami ellátási problémákat okozhat (pangó vizes állapotok kialakulása, illetve cs törések esetén rossz szakaszolhatási lehet ség kialakulásának valószín sége nagyobb). Külterületi lakott területen él k számára, ahol a lakott terület nagyobb üzemi területhez kapcsolódik, az üzem számára korábban kialakított vízellátásból részesednek az ott él k is. Jelent sebb üzemi kapcsolat nélküli lakóépületek számára csak a házi kút áll rendelkezésre, amely az els vízadó rétegb l biztosít vízellátást. Az els vízadó réteg már alig tekinthet ivóvíznek. A vezetékes ivóvízzel el nem látott ingatlanok a bizonytalan vízmin séget nyújtó házi kúttal történ vízellátáson kívül, a garantáltan ivóvíz min ség vizet a közkifolyókról tudják vételezni. A kiépített közhálózaton az el írások szerinti t zcsapok felszerelésre kerültek, így a vezetékes ivóvízzel ellátott körzetben a megfelel tüzivíz ellátás is biztosított. A közvezetékes ivóvíz ellátással el nem látott jelent sebb üzemi területeken a tüzivíz ellátás is egyedileg megoldott. A külterületen állandóan, vagy id szakosan hasznosított, pl. major jelleg , illetve kiskertes, jelent sebb üzemi területhez nem csatlakozó, egészséges vezetékes ivóvízellátással nem rendelkez területeken a tüzivíz ellátás sem megfelel . A település területfejlesztési javaslatában szerepl fejlesztések megvalósulása esetén a településen fellép többlet vízigény rövid távon 103 m3/d-ra, míg a tervezés távlatában 310 m3/d-ra prognosztizálható. Ezt a többlet vízmennyiséget a település alapbázis szempontjából biztosítani tudja. A településen belül az elosztó hálózatot a meglév nagyobb átmér j vezetékekhez csatlakozva kell továbbépíteni a fejlesztésre javasolt területek irányába. A vízhálózat fejlesztésénél törekedni kell a körvezeték hálózat kialakítására. A tervezett új hálózatot, ill. a rekonstrukció során átépítend hálózatot NÁ 100-as paraméternél kisebb átmér vel nem szabad megépíteni, hogy a tüzivíz ellátás igényeinek is megfelel legyen. F leg az intézményi és a gazdasági fejlesztési célú területeken a továbbépítend vízellátó hálózat paramétereit nem a kommunális vízfogyasztás, hanem a várható tüzivíz igény nagyságának kell meghatároznia. A létesítend létesítmények tüzivíz igényét pedig a létesítmény mértékadó t zszakaszának nagysága határozza meg. Szennyvízelvezetés Mez falva településszint csatornázása nem megoldott. A keletkez szennyvizeket a nem csatornázott területeken vagy zárt szennyvíztározókban gy jtik össze, és onnan szippantó kocsikkal szállíttatják el, vagy pedig -és ez a jelent sebb hányad- a talajban elszikkasztják. Az is el fordul, hogy az ország más településeihez hasonlóan, a vezetékes ivóvíz kiépítésével feleslegessé váló helyi kutakat használják többen szennyvízgy jt nek. A kutakon keresztül


- 39 -

1065 Bp. Nagymez u. 37–39. T/F: 461-0207


Egyeztetési anyag


közvetlen, a szikkasztással elvezetett szennyvíz a talajon keresztül közvetve szennyezi a talajvizet. Így a település vízellátását biztosító saját vízm kutak vízmin ségét veszélyeztetik. A településen két körzetben üzemel szennyvízcsatorna hálózat. Az egyik a központban, f leg az intézmények számára épült. Az innen elvezetett szennyvizeket egy –a Vörösmarty utcában üzemel - MOBA átemel és nyomóvezeték segítségével egy szikkasztó alagcs hálózatba juttatják, ahol azok elszikkadnak. A szikkasztó mez közel esik a település vízm kútjaihoz. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a mai kommunális szennyvizekben a f környezeti ártalmat a nagy mennyiségben alkalmazott, rossz min ség mosószerek jelentik, és ezért is szükséges a sz r mez miel bbi felszámolása. A másik csatornahálózattal rendelkez terület a Bartók Béla út környéki utcahálózat. Itt a csatornahálózat a települést l délre telepített SZK 40 típusú tisztítótelepre juttatja a szennyvizeket. Az oldó-medencés tisztítótelep elavult berendezés, tisztítási hatásfoka a mai technológiákkal szinte össze sem hasonlíthatóan gyenge. A település tervezi a településszint szennyvízelvezetésének a megoldását. A település a szennyvízkezelésének megoldását nem a közigazgatási területén belül tervezi, hanem társulva a szomszédos településekkel, regionális hálózatot létesítve, szállítanák a szennyvizet Dunaújváros tisztítótelepére. A tervek elkészültek, a megvalósítás fedezet hiányában tolódik. A település szennyvíztársulásba történt belépése elkötelezettséggel jár. A saját szennyvíz tisztítótelep és a szennyvízszikkasztó mez így felszámolható. Meg kell azonban jegyezni, hogy nagyobb távlatra érdemes saját tisztítótelep létesítési lehet sége érdekében a szikkasztómez egy részének a meg rzése. Ma már léteznek olyan automatikus üzemvitel , kis fogyasztású, kis helyigény , véd távolságot nem, vagy kicsit igényl kompakt szennyvíztisztító m tárgyak, amelyek a település önálló, független szennyvízkezelését megoldaná. A regionális hálózatok és telepek élettartama is korlátozott, így távlatilag az önállósulás lehet ségét legalább helyfenntartással célszer nyitva hagyni. A szennyvíz közcsatornával történ összegy jtése és elvezetés, tisztítótelepen történ kezelése azért is nagyon fontos, mivel a település ivóvíz bázisa a saját közigazgatási területén üzemel vízm kutak. A vízbázis védelme pedig kiemelt feladat. Bár a vízügyi ágazat a település hidrogeológiai adottságai miatt a település ivóvíz bázisát nem tartja veszélyeztetettnek, a talajba szikkasztott szennyvíz azonban nagyon kockázatos veszélyforrása a vízbázisnak. Célszer lenne a vízm kutak védelmére, annak szigorúbb szabályozására a kutak hidrogeológiai véd területét a 123/1997 (VII. 18.) Kormányrendeletben el írtak szerint lehatároltatni, kijelölni. A településen jelenleg üzemel tisztítótelep helyének távlati meg rzése javasolt, természetesen átmeneti hasznosítása ajánlott, hisz realitása, hogy saját tisztítótelepet üzemeltessenek csak nagyobb távlatban várható. A jelenlegi szikkasztómez s szennyvízelhelyezés területét szakszer en kell felszámolni. A felszámolásra rekultivációs tervet kell készíttetni, amelyben a település vízm kútjainak közelségét is figyelembe veszik. Ezért is fontos a vízm kutak hidrogeológiai véd területének kijelölése, hogy útmutatást adjon a megvalósítható rekultivációhoz. A település területfejlesztési javaslata által tervezett létesítmények megvalósulása esetén, a településen rövid távon 128 m3/d, míg a tervezés távlatában 384 m3/d többlet szennyvíz elvezetésér l és tisztításáról kell gondoskodni. A már megtervezett szennyvízhálózat kivitelezése el tt a szennyvízhálózat tervét úgy kell módosítani, hogy az új területfejlesztésre javasolt területeken várhatóan keletkez szennyvizeket is el tudja vezetni. A település új területfejlesztésre javasolt területein kialakításra kerül közterületen kell megépíteni az elválasztott rendszer szennyvízcsatorna hálózatot. A településen a korábbi tervekkel összhangban a fejlesztési területeken is a gravitációs szennyvízcsatornák kiépítését ROSIVALL TERVEZ IRODA

- 40 -

1065 Bp. Nagymez u. 37–39. T/F: 461-0207


Egyeztetési anyag


javasolt, a topográfiai adottságoknak megfelel en, az optimális helyeken átemel berendezések és szennyvíz nyomóvezetékek létesítése szükséges. A közcsatorna hálózattal nem rendelkez területen, a közcsatorna hálózat kiépítéséig, a részleges közm ellátású területen a szennyvizek gy jtése szigorúan zárt, vízzáró medencében történhet. Erre vonatkozóan a szabályozási el írások betartása, illetve betartatása nagyon fontos. Csapadékvíz elvezetés A településen a csapadékvizeket nyílt árkos rendszerrel vezetik, illetve szikkasztják el. Az elvezetett csapadékvizek befogadója a települést l déli határa mentén végighúzódó Bolondvári árok, amely a Mocsár patakon keresztül a Nagykarácsonyi vízfolyásba torkollik. Medre sok helyen nem megfelel en karbantartott, rajta feliszapolódások és növényzettel való benövések találhatók. A nem déli irányba gravitáló vizek zömmel elszikkadnak, enyhén vizes terület több fele is található a településen. A már beépített területbe ékel d en is van a Mátyás király utcától keletre egy jelenleg beépítésre a magas talajvízállása miatt alkalmatlan terület. A vízállásos már régen is Páskom tónak nevezett- terület rendezésére már 2002-ben a Hidro Tervez és F vállalkozó Kft belvíz és zápor befogadó tározó-parktóként Páskom tó néven dísztó létesítésre vízjogi létesítési engedélyezési tervet készített. A 487-es hrsz-ú telken így kialakításra kerül tó a környezetének a vízrendezését megoldja és látványával környezetét gazdagítja. A településre hulló csapadékvizekb l a Páskom tó és a déli irányban haladó vízfolyás felé el nem vezethet része a nyílt árkos rendszerben szikkad el. A lassan szikkadó-poshadó víz nem épen kedvez adottság a környezetére. A kialakított árkok egy vagy kétoldali kialakítású földmedrek, csak a f bb utak mentén lev árkok burkoltak. Az árkok hidraulikai összehangoltsága nem jellemz , a csapadékvizek a burkolatlan árkokat és az úttesteket is erodálják. A belterületi lakóterület növekedések, illetve az ebb l ered burkolt felület-növekedés miatt az elvezetend csapadékvíz mennyisége jelent sen meg fog n ni. A többlet csapadékvizek elvezethet sége érdekében a továbbtervezés során ki kell dolgozni a fejlesztési területekr l lefolyó vizek befogadóig való vezetésének pontos nyomvonalát, ennek kidolgozásához pontos geodéziai felmérések szükségesek. Mez falván a csapadékvíz elvezetést hosszú távon részben zárt, részben nyílt csapadékcsatorna rendszer kiépítésével javasoljuk megoldani. Ahhoz, hogy a település egészén kiépítend csapadékvíz elvezetés összehangolt és egységes legyen, a település egészére egy csapadékvíz elvezetési tanulmányterv készítését javasoljuk, amelyben a zárt és nyílt árkos vízelvezetés területek gondos lehatárolása megtörténik. A zárt csapadékcsatornákkal esztétikus, kis karbantartás igény csapadékvíz elvezetést lehet biztosítani, valamint a többi közm , az utcafásítás és a parkoló kialakítás számára is kedvez bb elhelyezést lehet adni. Természetesen a zárt csapadékcsatornás rendszer kialakítása jelent s anyagi áldozatokat kíván a települést l, tehát a rendszer kiépítését több ütemben, hosszú távon javasoljuk megoldani. Az els ütemben az új fejlesztési területeken, illetve a sz kebb szabályozási szélesség utcákban, valamint a nagyobb forgalmú, frekventált település részeken javasolt a zárt csapadékcsatornás rendszer kialakítása, amelyet majd fokozatosan lehet folytatni ott, ahol azt a tanulmányterv javasolja. A település vízrendezésére, -amely természetesen nyílt és zárt csapadékcsatornás rendszer is lehet- állami támogatásokat lehet pályázni. A pályázatok beadásához engedélyezett tervek szükségesek, így azokat a várható megvalósítás ütemezéséhez igazítva, el kell készíttetni. ROSIVALL TERVEZ IRODA

- 41 -

1065 Bp. Nagymez u. 37–39. T/F: 461-0207


Egyeztetési anyag


Az olyan burkolt felületekr l, ahol a csapadékvizek szennyez désének veszélye (hordalék, szénhidrogén származék, stb.) fennáll, ott hordalékfogóban, vagy szénhidrogén származék fogókban kell a vizeket megtisztítani. Energiaközm vek A település energiaellátására a vezetékes energiahordozók közül a villamosenergia és a földgáz áll rendelkezésre. A nem vezetékes energiahordozók használata bár a vezetékes földgáz megjelenésével, terjedésével párhuzamosan szorul ki a település energiaellátásából, még ma is és várhatóan a jöv ben is jelent s szerepet tölt be a település energiaellátásában. A megújuló energiahordozók használata ma nem jellemz , de hasznosítása iránti igény növekedése várható. A villamosenergia továbbra is a világítás és technológiai energiaigény kielégítését szolgálja. A földgáz komplex hasznosításával -beruházási és üzemeltetési költségeiben még elfogadhatóan- a földgáz termikus energiaigények (f tés, használati melegvíz termelés és f zés) teljes kör kielégítésére alkalmas, felváltva a környezetet er sebben szennyez nem vezetékes energiahordozók szerepét. Automatikus üzemvitel , kezelést nem igényl h ellátási mód is csak vezetékes energiahordozóval valósítható meg. A földgázzal történ , kezelést nem igényl , automatikus üzemvitel h ellátás a komfortosabb életkörülmény megteremtésének lehet ségét biztosítja. A termikus h ellátás épületenkénti, lakásonkénti, vagy -és ez a jellemz bb Mez falván is, a szomszédos településekhez hasonlóan- lakóhelyiségenkénti (parapet konvektoros) ellátási móddal került kivitelezésre. A belterületen, illetve a beépítésre szánt területen nem vezetékes energiahordozók közül a szén, fa, olaj használata termikus célra egyaránt jellemz a vezetékes gázzal el nem látott, illetve a gázhálózatra nem csatlakozó telkeken. A PB használata, szintén a gázzal el nem látott ingatlanokra jellemz , els dlegesen f zési célra. A külterületen, a beépítésre nem szánt területen a villamosenergia az egyetlen biztosan általánosan igényelt és ezért gazdaságosan kiépíthet vezetékes energiahordozó, a földgáz kiépítésének gazdaságossága csak bizonyos beépítési s r ség, illetve jelentkez igény mellett válhat gazdaságossá. Ahol a vezetékes gázellátás kiépítése várhatóan nem gazdaságos ott a villamosenergia ellátáson túl jelentkez összes egyéb energiaigényt nem vezetékes energiahordozóval kell megoldani. A tartályos pb gázzal, amelyet a Prímagáz szolgáltat a fogyasztói oldalról nézve a vezetékes gázzal azonos érték , komfortot nyújtó ellátást lehet biztosítani. Az energiaellátás fejlesztési feladatai között kell említeni a megújuló energiahordozók alkalmazásának szükséges elterjesztését. A szokványosan alkalmazott energiahordozók el állításával és hasznosításával jelentkez környezetterhelést csökkenteni csak a megújuló energiahordozók alkalmazásával lehet. A környezeti állapot javítása nemcsak helyi érdek, erre ma már nemzetközi szerz dések (Kiotói megállapodás) is köteleznek. A megújuló energiahordozók közül els dlegesen a napenergia kínál hasznosítási lehet séget. A megújuló energiahordozó hasznosítása mivel id járásfügg , a vezetékes energiaellátás beruházási igényét nem csökkenti, csak a hagyományos energiahordozó éves felhasználást befolyásolja, csökkenti. Minden el nem fogyasztott és ezért el nem állított, meg nem termelt vezetékes energiahordozó javítja a környezeti állapotot. A megújuló energiahordozó hasznosítását szolgáló berendezés jelenleg magas beruházási költségigénye a várható támogatási rendszer bevezetésével válik megfizethet vé, s egyben gazdaságossá. Már ma is vannak támogatások a megújuló energiahordozók alkalmazásának beruházására, ezen támogatási rendszerek népszer sítése folyamatban van.


- 42 -

1065 Bp. Nagymez u. 37–39. T/F: 461-0207


Egyeztetési anyag


Megújuló energiahordozóként hasznosítható napenergiával kapcsolatosan els dlegesen a napenergia passzív hasznosítása javasolható, pl. új épületek elhelyezésénél a megfelel tájolással, a napenergiát megfogó, illetve árnyékoló növényzet telepítési lehet ségével, stb. Az aktív napenergia hasznosítására is figyelemmel kell lenni a továbbtervezés során. Az aktív napenergia hasznosítására napkollektorok, fotóelemek telepítése szükséges. Ezek gondos elhelyezéséhez szükséges az építész esztétikai igényessége is, ennek nem szabad arculatrontóvá válni. A hasznosítható megújuló energiahordozók között meg kell még említeni a szél energiahordozó szerepét is. Ennek gazdaságossága további elemzést igényel. A megújuló energiahordozó a termálvíz kincs is. A várható el fordulása és hasznosíthatósága mélyebb feltárást igényel. Villamosenergia ellátás A település villamosenergia ellátásának szolgáltatója a DÉDÁSZ Rt. Az ellátás bázisa a Dunaújvárosi 220/120/20, ill. a Sárbogárdi 120/20 kV-os alállomás, amelynek betáplálása az országos 220 kV-os hálózatról Százhalombatta felöl, ill. 120 kV-os hálózatról Dunaújváros felöl biztosított. A településen áthalad kelet-nyugati irányban, a település déli részén a DunaújvárosSárbogárd-Tamási 120 kV-os és dél-északi irányban, a település nyugati szélén, a PaksMartonvásár 400 kV-os szabadvezeték hálózat nyomvonala, amelyeket a tervezés során figyelembe kell venni. A vizsgálatok szerint a térségben üzemel 120/20 kV-os alállomásokról induló 20 kV-os szabadvezeték hálózatok táplálják a település fogyasztói transzformátor állomásait. A település fogyasztóinak ellátását szolgáló transzformátor állomások jellemz en oszlopállomások. A fogyasztói transzformátor állomásokról táplált kisfeszültség hálózatról történik közvetlen a fogyasztói igények kielégítése. A kisfeszültség hálózat oszlopokra szerelten került kivitelezésre, légkábeles vagy szabadvezetékes formában. A település közvilágítása szinte az egész településen a kisfeszültség hálózat tartóoszlopaira szerelt lámpafejjel történik. A településre jellemz , hogy minimális mérték a megvilágítás. Éppen csak a közlekedés biztonságát szolgálja. Csak a f utak megvilágítása megfelel szint . A villamosenergia hálózatairól meg kell említeni, hogy a közép- és kisfeszültség hálózatok külön-külön oszlopsoron haladnak, ellehetetlenítve az utcák szabad fásítási lehet ségét. Továbbá a középfeszültség hálózat nyomvonala nem mindenhol követi a közterületeket, hanem áthalad magántelkek felett. A továbbtervezés során ennek rendezése szükséges. Az ellátottság értékelésében is rögzítettek alapján a település villamosenergia fogyasztási tényadatait elemezve megállapítható, hogy az egy lakásra jutó átlagos havi villamosenergia fogyasztás 215 kWh, amely azt jelzi, hogy a villamosenergia fogyasztással járó korszer lakásfelszereltség még nem éri el az igényes, kényelmes, komfortos felszereltség elvárható szintjét. Ezért az új igényl k igényeinek kielégítésén kívül számolni kell a jelenlegi fogyasztók villamosenergia igényének növekedésével is. Jelenleg Mez falván az egy lakásra es a transzformátor kapcsokra vetített átlagos kommunális fogyasztói teljesítmény igénye 1,2 kW-t. A korszer bb lakásfelszereltség esetén ez a teljesítmény igény el fogja érni a 3 kW-ot, nagyobb távlatban az 5 kW-ot is elérheti. A villamosenergia az egyetlen közm fajta, amelynél a fajlagos villamosenergia igénynövekedéssel folyamatosan azt követ en is kell számolni, mivel minden irányú fejl dés villamosenergia igénynövekedéssel jár.


- 43 -

1065 Bp. Nagymez u. 37–39. T/F: 461-0207


Egyeztetési anyag


Feltételezve, a meglev lakások felszereltségének a fokozatos fejl dését el ször átlagosan lakásonként a 3 kW elérési igényig prognosztizálva, ennek a kiszolgálására kb 3,5 MW transzformátor kapacitás b vítése szükséges, nagyobb távlatban, ha a korszer bb átlagos lakásfelszereltség igényli az átlagos 5 kW/lakás teljesítmény igényt a transzformátor kapcsokra vetítetten, akkor további 3,7 MW teljesítmény igény növelése várható, természetesen ez már csak nagyon nagy távlatra prognosztizálható. A területfejlesztési javaslat szerint megengedett új területhasznosítási, új beépítési lehet ségek megvalósítása esetén az új igényl k villamosenergia igénye 13 MW-ot is elérhetné. A meglev fogyasztók prognosztizált igény növekedése és a lehetséges új igényl k összes többlet igénye távlatilag megközelíthetné a 17 MW-ot. Természetesen ekkora igénynövekedés csak nagyon nagy távlatban fordulhat el , a település folyamatos intenzív fejl dése esetén és a megengedett max területfejlesztés megvalósítását követ en. Reálisan a tervezés távlatáig várhatóan jelentkez igény, hasonlóan a többi közm höz, a távlati igény max 30 %-a lehet, azaz 5 MW. Ekkora középfeszültség hálózatfejlesztési igénnyel lehet és kell számolni a tervezés távlatáig. A felesleges állóeszköz lekötés elkerülése érdekében hálózatot fejleszteni, továbbá transzformátor állomást létesíteni, meglev transzformátornál gépcserét végrehajtani csak a ténylegesen konkrétan jelentkez igények kielégítésére szükséges. A tényleges beruházói igénybejelentéskor elégséges az igényelt villamosenergia ellátás módját és annak m szakigazdasági feltételeit meghatározni. A meglev közép- és kisfeszültség hálózat oszlopokra szerelten került kivitelezésre, a település egységes hálózati rendszerének meg rzése érdekében az üzemeltet törekedne a szabadvezetékes, illetve légkábeles elosztási rendszer további fenntartására. A település belterületének arculatformálása érdekében, az urbanizálódási és esztétikai igényeknek megfelel en azonban a hálózatok föld alatti elhelyezése javasolt. Els lépésként az új fejlesztési területeken kell a közép- és kisfeszültség hálózatot földkábelbe fektetve kivitelezni. A már ellátott körzetekben fokozatosan, az aktuálissá váló hálózati rekonstrukció, a hálózatépítéssel járó karbantartás során kell a hálózatokat föld alá áthelyezni. A létesítend új transzformátor állomásként már épített házas állomás telepítend , és az oszloptranszformátorok rekonstrukciójakor épített állomásokra kell átépíteni. A közvilágítást is -a kisfeszültség hálózat tartóoszlopaira szerelt- lámpák helyett önálló közvilágítási lámpatestekkel kell megoldani. Ezzel a nagytávlatra elérhet lesz, hogy település szinten elt nhessen a "dróthálózat" és tér nyíljon a kedvez bb utcafásításra, utcabútorozásra, biztosítva ezzel a széls ségesebb id járás hatásainak kompenzálását. Ezek természetesen többletköltséget jelentenek, korábban a többletköltségeket csak az igényesebb arculat, az urbánusabb megjelenés ellensúlyozta, ma már az érezhet klímaváltás okozta viharos méret szelek esetén a fokozottabb üzem biztonságot eredményezi a hálózatok föld alatti elhelyezésével vállalt többletköltség. A település közvilágítása szinte az egész településen a kisfeszültség hálózat tartóoszlopaira szerelt lámpafejjel éppen csak a közlekedés biztonságát szolgálja. A település közvilágításának fejlesztése is szükséges. A közlekedés biztonság szolgálatán kívül, a vagyon és a személyi biztonság fokozott védelmét is ki kell elégíteni a közvilágításnak. A fejlesztési területeken a közvilágítást energiatakarékos izzókkal, önálló lámpatestekkel kell megoldani. A lámpatestek energiaellátását közvilágítási földkábellel kell biztosítani. A már beépített területeken a közvilágítás korszer sítését az utak rekonstrukciójához kapcsolódóan célszer megvalósítani. Földgázellátás A település földgázellátásának szolgáltatója a DDGÁZ Rt. ROSIVALL TERVEZ IRODA

- 44 -

1065 Bp. Nagymez u. 37–39. T/F: 461-0207


Egyeztetési anyag


A település gázellátásának bázisa a Nádas utca-Velinszky utca-6219 közút saroktelkére a 90es években épített gázfogadó és gáznyomáscsökkent állomás. A gázfogadó betáplálása a Dunaújváros felöl kiépített nagy-középnyomású vezetékr l történik. A telken üzemel nyomásszabályozó alakítja át a nagy-középnyomású gázt középnyomásúvá. A településen belül a gázelosztás középnyomású hálózattal, a kisnyomású gáz el állítása telkenként elhelyezett egyedi nyomásszabályozókkal történik. Az egyedi nyomásszabályozók általában az el kertben nyertek elhelyezést, de található ház falsíkjára szerelt nyomásszabályozó is. A helyi, egyedi nyomásszabályozótól induló kisnyomású hálózatról lehet közvetlen a fogyasztói igényeket kielégíteni. A település már beépített területén a gázelosztó hálózat szinte valamennyi utcában megtalálható. Az elosztóhálózat olyan paraméterekkel épült, hogy az egyes utcákban valamennyi még el nem látott ingatlan ráköthet , a hálózat meghosszabbítható, továbbépíthet és a meglev beépítés távlati igényeinek, valamint a lakóterületi fejlesztésnek a várható új igényeinek a kiszolgálására is alkalmas. Jelent sebb igénynövekedés várható a gazdasági célú fejlesztési területeken, ezek ellátására a település nagy-középnyomású hálózatát lehet figyelembe venni, vagy közvetlen annak a továbbépítésével és az egyes gazdasági hasznosítású telkek bekötésével, vagy a település jelenlegi gázfogadó kapacitását kell növelni, vagy új gázfogadót kell telepíteni, amelyr l indítható új középnyomású elosztóhálózatról lehet ezeknek a fejlesztési területeknek az igényeit is kielégíteni. A meglev elosztás középnyomású hálózattal épült, az új elosztóhálózatot is középnyomású hálózattal kell kivitelezni, így az egyes ingatlanok bekötése is középnyomásról történik. A középnyomású bekötés táplálja a telkenként elhelyezett nyomáscsökkent ket, amelyr l induló kisnyomású hálózattal lehet közvetlen a fogyasztói igényeket kielégíteni. Az egyedi nyomáscsökkent ket lehet leg az el kertben növényzettel takartan kell elhelyezni. Ha a nyomáscsökkent t az épületre szeretnék elhelyezni, akkor azt csak alárendeltebb falra helyezhetik. Utcai homlokfalra, illetve település képet zavaró falra helyezni nem szabad. A látványjavítás érdekében a telken belüli kisnyomású vezetéket is csak föld alatti elhelyezéssel szabad kivitelezni. Az épület küls homlokfalára gázvezeték nem szerelhet . Elektronikus hírközlés Vezetékes elektronikus hírközlési létesítmények Mez falva vezetékes távközlési ellátását jelenleg az Invitel Rt. -amelyhez tartozik a korábbi Dunatel Rt.- biztosítja. A Székesfehérvár szekunderközponthoz tartozó Dunaújvárosi primerközpont a vezetékes távközlési ellátás bázisa. A település 25-ös körzetszámmal csatlakozik az országos, illetve nemzetközi távhívó hálózathoz, biztosítva ezzel a kedvez távközlési lehet séget. A vezetékes távközlési ellátottság 61,8 %-os, amely teljes kör nek tekinthet , azaz, az igények kielégítettek. A településen belüli vezetékes távközlési hálózat a településen oszlopokra szerelten épült. Meg kell jegyezni, hogy a távközlési hálózat számára többnyire önálló, saját oszlopsort helyeztek el. Így az utcákban jellemz en két oszlopsor található. Ezeknek az utcáknak az arculatát teljesen betöltik, az utcafásítás lehet ségét nehezítik az oszlopsorok. A vezetékes távközlés bár m szaki megjelenésében közm jelleg , szolgáltatása alanyi jogon történik. Ezért az igényl k ellátása is egyéni elbírálással, egyéni szerz déskötés alapján történik. A szükséges hálózatfejlesztést a szolgáltató saját beruházásként valósítja meg.


- 45 -

1065 Bp. Nagymez u. 37–39. T/F: 461-0207


Egyeztetési anyag


Az új fejlesztési területen célszer az út-szabályozási szélességén belül, a járda alatt elhelyezni a távközlési kábelt, vagy alépítményt, amelyr l megfelel bekötéssel az igényl ellátható. A település arculatának alakítása megkívánja, hogy új fejlesztési területen vezetékes hálózat már kizárólag csak föld alatti elhelyezéssel létesüljön. Nagyobb távlatban fokozatosan, az útépítéshez kapcsolódóan, illetve a szükségessé váló hálózati rekonstrukció idején a meglev hálózat föld alá történ áthelyezését is meg kell valósítani. A távközlési hálózat föld alatti elhelyezésével biztosítja az utcafásítás lehet ségét, amely a látványjavításon túl a mikroklímát is javítja. A kedvez távközlési ellátottság ellenére célszer nyilvános távbeszél helyek kialakítása is. Ezt lehet leg kereskedelmi-szolgáltatási létesítményhez kapcsolódóan kellene megoldani. A korszer adatátvitel is egyel re a vezetékes távközlési hálózaton keresztül oldható meg nagyobb biztonsággal. A kedvez rádió-TV m sorvétel érdekében az épületenként elhelyezend antenna helyett célszer bb a kábeltévé hálózat kiépítése. Ezt a hálózatot a vezetékes távközlési hálózattal párhuzamosan kell a járdába -a föld alá- elhelyezni. Vezeték nélküli elektronikus hírközlési létesítmények A távközlési ellátottságot lényegesen növeli a mobiltelefonok használata. A településen valamennyi vezeték nélküli szolgáltató a megfelel vételi lehet séget biztosítani tudja. A településen újabb közcélú vezeték nélküli táv- illetve hírközlési létesítmény elhelyezése nem tervezett, nem is javasolt. Amennyiben mégis jelentkezik ilyen igény, az érvényes el írások szerint kell eljárni. A kedvez m sorvétel érdekében egyéni antennák elhelyezését korlátozni célszer . Az újabb fejlesztési területeken központi antenna rendszerhez csatlakozóan, kábelhálózat közvetítésével kell a m sorszórást megoldani, elkerülve az épületenként megjelen antennák látványát. A már beépített területen is célszer a hálózat kiépítése, föld alatti elhelyezéssel és a településkép javítása érdekében fokozatosan felszámolhatók az egyedi antennák.


- 46 -

1065 Bp. Nagymez u. 37–39. T/F: 461-0207

MEZFALVA NAGYKÖZSÉG. Településrendezési terv ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK

Recommend Documents