Mesterkedés. AIESEC-sztori. OECD-átlagolás. Pálinkás József. Interjú. A magyar felsõoktatás minden részében vannak gondok

szemeszter_32_szept-okt.qxp

INGYENES

2009.09.26.

19:38

VI. ÉVFOLYAM 5–6. SZÁM

Page 1

ORSZÁGOS FELSÕOKTATÁSI MAGAZIN

Interjú

Pálinkás József

Mesterkedés Jól vizsgázott a felvételi rendszer

AIESEC-sztori Kenyai tapasztalatok

„A magyar felsõoktatás minden részében vannak gondok”

OECD-átlagolás Az innováció gátja

www.szemeszter.hu


2009.09.26.

19:38

Page 2


2009.09.26.

19:38

Page 3

TARTALOM

Interjú Pálinkás Józseffel, az MTA elnökével

4

OECD-átlagolás

9 országos felsõoktatási magazin

Kooperáció és önállóság

Piacképes továbbtanulás

12

Megjelenik havonta az egyetemi és fõiskolai lapok terjesztési pontjain, országosan. Online-megjelenés: www.szemeszter.hu

16

Kiadja: Shortcut Communications Kft. Felelõs kiadó: a Kft. ügyvezetõje Horváth Ágnes fõszerkesztõ Szerkeszti a szerkesztõbizottság

Nyelvek parádéja

18

Tomka Eszter olvasószerkesztõ, korrektor Munkatársak: Nagy Zsóka, Szõke Johanna, Takács Erzsi, Zákányi Virág

Biztos információszerzés a felvételi elõtt

20

Lapterv és tördelés: Shortcut design ISSN: 1786-0253 Terjeszti: Shortcut Communications Kft.

Nekrológ Gábor Kálmán emlékére

22

A képzõmûvészet új területei

23

Diákhitel az új tanévben is

24

Kenyában elsõdleges cél a segítségnyújtás

26

Felhívás és pályázat egyetemistáknak

28

Bemutatjuk: palyafutas.info

30

Szerkesztõség: 1035 Budapest, Miklós tér 1. Tel./Fax: (06-1) 273-3370 E-mail: [email protected] Értékesítés: Shortcut Communications Kft. Tibenszky Móni Lisa ügyfélkapcsolati igazgató 1035 Budapest, Miklós tér 1. Tel./Fax: (06-1) 273-3370 E-mail: [email protected] www.shortcut.hu A szerkesztõség a hirdetések tartalmáért nem vállal felelõsséget

2009. SZEPTEMBER–OKTÓBER AKTÍV SZEMESZTER 3


2009.09.26.

19:38

Page 4

NAGYÍTÓ

„A magyar felsõoktatás minden részében vannak gondok” Interjú Pálinkás Józseffel, az MTA elnökével

Az elkezdõdött tanévben elõször a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) tartott tanévnyitó beszédével, majd a minõségi képzést szorgalmazó, a felsõoktatási intézményekkel közösen kiadott közleményével került a figyelem középpontjába a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Pálinkás József egyebek között bírálta az egyetemeket és fõiskolákat, a jogtalanul diplomát, illetve professzori rangot birtoklókat. Az Aktív Szemeszternek pedig elmondta: a minõségi képzés nem várathat magára, nincs idõ arra, hogy a munkaerõpiac 5–10 év múlva érezhetõ visszajelzéseire várjunk. se, mégis ez lehet a garanciája annak, hogy az adott intézményben megszerzett tudás értékérõl tájékoztatást kapjunk. A munkaerõpiac csak hosszú távon képes arra, hogy visszajelzést adjon, a nem megfelelõ képzést nyújtó felsõoktatási intézményben ugyanis csak 5–10 éven belül csökken a jelentkezõi létszám. Nincs azonban akár két évünk sem. Nem engedhetjük, hogy a hallgatók olyan intézménybe járjanak, ahol kisebb, adott esetben pedig egészen alacsony teljesítménnyel is diplomát szerezhetnek.

ASZ A BME-n szeptember 1-jén elmondta: „A magyar közéletben szinte mindent újra kell gondolnunk és hozzá kell látnunk az újjáépítéshez.” Ön szerint mi lenne az elsõ és legszükségesebb lépés a felsõoktatás területén? P. J.: A legfontosabb feladatot a finanszírozás újragondolása jelenti, amelyet nagyobb mértékben kellene a tudományos és hallgatói teljesítményhez kötni. Ma azonban nem egyenletes a felsõoktatásban tanulók értékelé4 AKTÍV SZEMESZTER 2009. SZEPTEMBER–OKTÓBER

ASZ Egy, a felsõoktatási szervezetekkel közösen kiadott közleményben kijelentette: „a magyar felsõoktatásnak a rendszerváltás utáni mennyiségi növekedése társadalmilag fontos és szükséges változás volt. Ez az expanzív szakasz lezárult, és egyre határozottabban a minõségi fejlesztésre kell összpontosítani, ennek alapját pedig a kiválósági helyek alkotnák.” P. J.: A kiválósági hely cím adományozása is a minõségi képzések egyik garanciája lenne, amelyek révén az intézmények kutatóegyetemi rangot kaphatnának. A felsõoktatási testületekkel közösen megfogalmazott nyilatkozatban azonban arra is felhívjuk a figyelmet, hogy a kutatóegyetem cím odaítélésének rendszerét nem


2009.09.26.

19:38

Page 5

NAGYÍTÓ

célszerû egy olyan kampány keretében lefolytatni, ahol pályázati anyag címszó alatt többtonnányi papírt gyártanak majd a felsõoktatási intézmények, néhányukra pedig majd ráütik a kutatóegyetem bélyeget. Fordítva: a kiválósági hely adományozása a szakterületek szintjén kell hogy végbemenjen. Az intézmények egyes szakjait, intézeteit lehet majd kiválósági mûhelynek minõsíteni, azok az intézmények válhatnak pedig majd kutatóegyetemekké, ahol megfelelõ számú ilyen egység található. Fontos ugyanis felismerni, hogy az intézményeknek vannak jól és kevésbé jól mûködõ részei.

ASZ A közlemény szerint most dolgozzák ki a kiválósági helyek odaítélésének szempontrendszerét. Ön milyen kritériumokat tart fontosnak? P. J.: Darabról darabra kellene megvizsgálni ezekben az intézményekben a diplomamunkák és a doktori értekezések színvonalát. Ezt ma Magyarországon a Magyar Akkreditációs Bizottság megteszi ugyan néhány évente, de annak szempontrendszere a megfelelt, illetve a nem megfelelt kategóriákat ismeri. A mi esetünkben azokat az intézményeket kell megnevezni, amelyek a leginkább fejleszthetõk, a források koncentrálásával pedig a nemzetközi színtéren is versenyképessé válhatnak.

ASZ Az egyéb források biztosítása jelenthetne megoldást az ön által korábban említett pályázati korrupcióra? P. J.: A pályázati korrupció ennél általánosabb probléma. Az európai uniós és a magyar pályázatok olyan bonyolultak, hogy csak a gyakorlattal rendelkezõ pályázatíró cégek tudják megírni õket. Az azonban már az ûrlap hibája, ha a 40 oldalas dokumentum kitöltése komoly tudományos problémákat megoldó kutatók számá-

ra is nehéz feladat. A mostani pályázati rendszer azonban annyira bonyolult, hogy az magában hordozza a korrupció lehetõségét, jelen van az egyenetlenség és a részrehajlás. Legszívesebben arra kérném a pályázó kutatókat, hogy a pályázati rendszer jelentõs egyszerûsítése érdekében négy oldalon, kézírással írják le kutatási terveiket.

ASZ Hány kutatóegyetemnek van létjogosultsága Magyarországon? P. J.: Nehéz ezt megmondani, de szerintem szakterületenként három-öt kiválósági helyet kellene elsõ körben megnevezni, ha pedig ezek közül több egy intézményben koncentrálódik, azok lehetnének a kutatóegyetemek. ASZ A kiválósági helyekrõl, ha nem is ebben a megfogalmazásban, de már számtalanszor szó volt. P. J.: Csak a „markoljunk keveset és fogjunk sokat” elvvel lehet elindítani ezt a programot, a garanciát az jelenti, ha nem adjuk könnyen az elismerést. Minél szûkebbre vesszük a kört, annál biztosabb a siker. A finanszírozást pedig a költségvetésbõl, hosszú távon kell biztosítani.

szakterületenként három-öt kiválósági helyet kellene elsõ körben megnevezni

ASZ A magasabb állami támogatással bíró kiválósági helyek kijelölésével csökkenne az intézmények száma, folytatódna az integráció? P. J.: Nem. A nyilatkozatban világossá tettük, hogy a kiválósági helyek rendszere csak többletforrás bevonásával valósítható meg, a felsõoktatásból elvont összegek nyomán ugyanis harc kezdõdne azok egyenletes elosztásáért. Ha nincs többletforrás, ne is kezdjünk bele. Habár valóban magas az egyházi és magánintézmények száma és az állami egyetemekbõl, fõiskolákból is több mûködik a kelleténél, nem az intézmények számának valamiféle ra2009. SZEPTEMBER–OKTÓBER AKTÍV SZEMESZTER 5


2009.09.26.

19:38

Page 6

NAGYÍTÓ

dikális csökkentése, netán az intézmények összevonása a cél. A tapasztalatok szerint pedig az integráció folyamata nem is vezet feltétlenül eredményre.

ASZ Mégis számos fõiskola törek-

Olyan magasra kellene azonban emelni az egyetemi színvonalat, hogy a feltételeket csak a néhány legjobb tudja teljesíteni

szik arra, hogy egyetemi rangban folytassa tovább az oktatást. P. J.: Azt senki nem gondolhatja, hogy Magyarországon 29, magas szintû kutatásokat folytató felsõoktatási intézményt képes mûködtetni az állam, ennyi még Németországban sincs. Ha azonban a lécet kellõen magasra teszszük, nem fognak nekifutni az egyetemmé válás folyamatának. Most a léc alacsonyan van, így megpróbálják átugorni. Olyan magasra kellene azonban emelni az egyetemi színvonalat, hogy a feltételeket csak a néhány legjobb tudja teljesíteni.

ASZ Hogyan kellene akkor kinéznie a felsõoktatás rendszerének? P. J.: Nagy szükség van ma Magyarországon jó gyakorlati képzést nyújtó fõiskolákra, arra viszont nincs, hogy a jelentõs anyagi ráfordítást igénylõ, és a képzési területtõl függõ mesterképzéseket egyenletesen szétterítsük az országban. A jelenlegi mesterképzések 30 százalékát tudnám kihúzni a listáról, egyes esetekben egyáltalán nincs rájuk szükség, más esetekben pedig az országban csak egy-két helyen. ASZ Mely képzési területeken csökkentené a mesterképzések számát? P. J.: A „master” típusú képzésekre elsõsorban a természettudományban, néhány fontos társadalomtudományi területen, illetve a mérnökképzés egyes szakjain van szükség. Kevesebb mesterképzést kellene azonban indítani azokon a gazdálkodási területeken, ahol gyakorlatias munkavégzésre képeznek hallgatókat, de ez a kritérium más képzésekre is igaz. Gyakorlatias felsõfokú

6 AKTÍV SZEMESZTER 2009. SZEPTEMBER–OKTÓBER

ismertekkel kellene bírnia például az elektronizált gépkocsik szervizében dolgozó szakembernek, de nem kell a villamosmérnöki területen ugyanazon szinten lennie, mint az új berendezéseket tervezõ szakértõnek.

ASZ Mint fizikus, mit gondol a magyar természettudományos szakemberekrõl nemzetközi viszonylatban és a terület oktatási vonatkozásait érõ számtalan kritikáról? P. J.: A világban elõkelõ helyen szerepelnek a magyar tudósok, a kutatási teljesítményt tekintve még jól állunk a matematika, a fizika, a biológia, az orvostudomány és a kémia területén is. Ahol nagy baj van, az a tanárképzés, az általános, illetve a középiskolai oktatás, ezeken a területeken ugyanis az oktatási kormányzatok nem akadályozták meg a szabadosság ma tapasztalható terjedését. Az iskolában a követelmények nagymértékben csökkentek, nemrég hallottam egy olyan levélrõl, amelyben a szülõ arra kéri az intézményt: mentsék fel gyermekét a fizikaóra látogatásának kötelezettsége alól, pusztán az érdeklõdés hiánya miatt. A pedagógiai elméletek képviselõi közül néhányan azt vallják, hogy a kisgyermekek egészen kicsi koruktól kezdve természetüknél fogva törekednek a magasabb iskolai teljesítményre, holott ez világos szabályok és követelményrendszer nélkül aligha képzelhetõ el. Ha néha nehezünkre esik is, a jogokkal kötelezettségek is járnak, és így az általános, a középiskolában, de legfõképpen a felsõoktatásban feladatunk a tisztességes munkára nevelés. ASZ Szintén a BME-n utalt arra, hogy a gazdaság, az egészségügy, az oktatás, a tudomány nem külön gondolkodást, logikát és megoldást kíván. Mi áll a metszet középpontjában?


2009.09.26.

19:38

Page 7


2009.09.26.

19:38

Page 8

NAGYÍTÓ

léteznek fordított példák is, amikor nagy cégek hoznak létre saját felsõoktatási intézményt

P. J.: Az emberek különbözõ mértékben felelõsek a jelenlegi válságért, ezért nincsenek tudatában annak, hogy minden cselekedetüknek következménye van. Az egészségügy problémája nem választható el az oktatás problémájától például az orvosok képzésének tekintetében. Ha az egyetemen úgy képzik õket, hogy egyrészt értsék a szakmájukat, másrészt etikusan cselekedjenek, és ehhez a végletekig ragaszkodjanak, akkor nem fordulhat elõ olyasmi a gyógyítás területén, ami manapság tapasztalható, de igaz ez a napi politikai életre is. Ha tisztességes emberré képzik hallgatóikat a felsõoktatási intézmények, nem fordulhat elõ, hogy építészeket, jogászokat és közigazgatási dolgozókat kell bíróság elé állítani azért, mert visszaéltek a családok szociális kedvezményeivel. Csak akkor lesz változás és léphetünk elõre, ha észrevesszük, hogy ezen problémák gyökere kulturális-erkölcsi természetû, az elõrelépés pedig az oktatáson keresztül történhet.

ASZ Egy konkrét metszet lehet a magánszféra megjelenése a felsõoktatásban, mint például a Robert Bosch tanszék Miskolcon, vagy a nemrég létrejött Mol intézeti tanszék Veszprémben. P. J.: Helyes és támogatandó irány, ha a magánszféra a felsõoktatási intézménnyel folytatott közvetlen kapcsolatán keresztül támaszt világos követelményeket a diákság elé és részt vesz a gyakorlati képzésben. Már évtizedekkel ezelõtt bebizonyosodott ennek haszna Nyugat-Európában, ahol szorosabb a kapcsolat az 8 AKTÍV SZEMESZTER 2009. SZEPTEMBER–OKTÓBER

egyetemek és a gazdasági vállalkozások között. Sõt léteznek fordított példák is, amikor nagy cégek hoznak létre saját felsõoktatási intézményt.

ASZ Szeptember elsején elmondta: „megtörténhet, hogy a diákokat nem a legtehetségesebb és legdolgosabb társaik képviselik, hanem a sokadik évüket az intézményben töltõ, a diákképviseletet jó megélhetésnek tekintõ, gyenge teljesítményû hallgatók”. Ennek hatására a Debreceni Egyetem Hallgatói Önkormányzata sajtóközleményben tájékoztatta önt a debreceni önkormányzat vezetõinek tanulmányi teljesítményérõl. P. J.: A levélben támogatásukról biztosítottak a debreceniek és kiváló teljesítménnyel rendelkezõ fiatalokat soroltak fel. Ha semmi mást nem értem el kijelentésemmel, mint hogy más intézmények hallgatói képviseleti tagjairól egy hasonló dokumentum születik, akkor már megérte szólni. Ilyen feltételek mellett van esély arra, hogy a felsorolt kiváló hölgyek és urak a munkájukat is hasonló színvonalon végzik. Ha pedig máshol alábbhagy a teljesítmény, kövessék a debreceniek példáját. A hallgatói önkormányzatokban megfigyelhetõ negatív tendenciák azt jelentik, hogy ott sem mûködik minden rendben. Egy rendszerben ugyanis ritkán fordul elõ, hogy az egyik része tökéletes, a másik része pedig egyáltalán nem. A magyar felsõoktatás minden részében vannak gondok. A visszajelzések alapján azonban a kijelentés fogadtatása pozitív volt, de természetesen nem az én feladatom konkrét intézményeket megnevezni. Ott azonban, ahol a hallgatók érdekeit a több mint nyolc éve az egyetem padjait koptató diákok képviselik, válasszanak olyan hallgatókat, akiknek a tanulmányi eredménye és erkölcsi tartása példamutató. TAKÁCS ERZSI


2009.09.26.

19:38

Page 9

NAGYÍTÓ

OECD-átlagolás Az innovációs rendszer gátja a szakemberhiány lesz Magyarországon a legalacsonyabb a természettudományi végzettséggel rendelkezõ diplomások aránya a 25–34 éves korosztályban. Ez a szám messze elmarad az OECD-átlagtól, csakúgy mint az ugyanezen a területen szerzett doktori fokozattal rendelkezõk száma – derült ki az OECD Tudományés Technológiapolitikai Bizottsága által a magyar innovációs rendszer és a felsõoktatás kapcsolatát vizsgáló tanulmányból.

A

magyar innovációs rendszerrõl készített országtanulmányt az OECD Tudomány- és Technológiapolitikai Bizottsága a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal megbízásából. Célja értékelni a magyar innovációs rendszer teljesítményét, és annak javításához javaslatokat kidolgozni. Külön hangsúlyt fektet a felsõfokú oktatás magyarországi helyzetére, a természettudományi és mûszaki területen végzettek arányának, a kereslet és a kínálat viszonyának vizsgálatára, illetve felméri Magyarország helyzetét az élethosszig tartó tanulás folyamatában. A beszámoló az innovációs rendszer egyik kulcselemeként említi a felsõoktatást, nemcsak mint az erõforrás-utánpótlásban nélkülözhetetlen rendszerelemet, hanem mint a kutatói foglalkoztatásban is meghatározó szerepet betöltõ szegmenst. A 2008 végén készült tanulmány szerint a kutatóhelyek számát tekintve a felsõoktatási szektor a magyar kutatási rendszer egyik legfontosabb szereplõje. 2006-ban a magyar kutatók több mint egyharmadát a felsõoktatási szektor foglalkoztatta, igaz, dominanciája 2000-tõl kezdve folyamatosan csökkent, míg a vállalatok szerepe ezzel egyidejûleg nõtt. Még így is ez a szektor foglalkoztatta a kutatók 34,6 százalékát 2006-ban, szemben a kutató-fejlesztõ intézetek és egyéb

kutatóhelyek 29,8 százalékos foglalkoztatási arányával. A vezetõ szerepet elfoglaló vállalati szektor így 35,4 százalékot tudhatott magáénak a magyar kutatói körbõl, amit talán magyaráz, hogy a felsõoktatási szektorban az egy kutatóra fordított összeg csaknem fele annak, amit a vállalati szférában fordítanak rá. A tanulmány felhívja a figyelmet továbbá arra, hogy mivel a felsõoktatási intézményeket támogató állami költségvetési forrás nem követi figyelemmel az odaítélt támogatás tényleges felhasználását, az adott esetben azt oktatási kiadásokra, illetve általános költségek rendezésére is fordíthatja az intézmény. 2009. SZEPTEMBER–OKTÓBER AKTÍV SZEMESZTER 9


2009.09.26.

19:38

Page 10

NAGYÍTÓ

Helyzetkép a magyar felsõoktatásról A hazai felsõoktatásról szóló rész elsõsorban az innovációban hasznosítható tudástõke megszerzésére fókuszál, és nem sok jóval kecsegtet. A vizsgált szempontok többségében jóval az OECD-átlag alattira, több helyen a skála legaljára poa hazai helyAmiben jók vagyunk… zicionálta zetet. Magyarország felzárkózóban van a Mielõtt még a felsõokmûszaki, humán tudományos és tatási végzettségek arátechnológiai pozíciókban az összes nyának helyzetérõl szó alkalmazott arányát illetõen. Ezenesne, érdemes megemkívül Magyarországon kiemelkelíteni az oktatásra szánt dõen magas a nõi kutatók aránya a kiadások mértékét, amefelsõoktatási szektorban, de jellemlyek bár az elmúlt tíz év zõ a nõi túlreprezentativitás Lenalatt jelentõs mértékben gyelországban, Törökországban és nõttek, az egy fõre jutó Új-Zélandon is. A vállalati szektorráfordítás a 7061 USD-s ban a kutatók csaknem fele 34 évOECD-átlaghoz képest nél fiatalabb. Az egyetemi végzettmég messze elmarad, séggel rendelkezõ 30–44 éves korMagyarországon 4326 osztály átlagos jövedelme 125 szádollárnak felel meg. A zalékkal magasabb a középfokú felsõoktatási arányokat végzettségûeknél. Ez az arány tekintve sem állunk jobmessze a legmagasabb Magyarban, ott az OECD-átlag országon. Hazánkat Csehország, 11 100 dollár, míg hamajd az Egyesült Államok követi zánkban több mint 4000 ebben az összehasonlításban. dollárral kevesebb, 7095 dollár. Meg kell jegyezni azonban, hogy az országok fejlettségi szintjét is vizsgálva az összehasonlításkor, tehát az egy fõre jutó GDP-vel arányosan tekintve a kiadásokat, az óvodai, az alapfokú és a felsõoktatási kiadások meghaladják az OECD-átlagot, míg a középfokú oktatás esetében az épphogy csak elmarad azoktól.

A helyzet és a változás is átlag alatti Bár a magyarországi felsõoktatást az utóbbi 15 évben erõteljes expanzió jellemezte és a jelenlegi rendszerrel kapcsolatban gyakran felmerül a tömegképzés vádja, a felsõfokú végzettséggel rendelkezõk aránya még 10 AKTÍV SZEMESZTER 2009. SZEPTEMBER–OKTÓBER

mindig elmarad az OECD-országok átlagától, ráadásul a növekedés üteme is lassabb, mint az általánosságban az OECD-országokban jellemzõ. Magyarországon a 25–64 év közötti korosztály mindössze 17 százaléka rendelkezik felsõfokú végzettséggel a 26 százalékos OECD-átlaggal szemben. A 25–34 éves korú diplomás lakosság aránya is az átlagos alatt van, ám ebben az összehasonlításban a szomszédos országok közül mögöttünk áll Szlovákia és Csehország is. A legmagasabb a felsõfokú végzettségûek aránya a 25–34 évesek között Oroszországban, majd Kanadában és Japánban, a legalacsonyabb Törökországban.

Természettudományokban legalul A természettudományi végzettséggel rendelkezõk arányát vizsgálva lehangolók az eredmények. A 25–34 éves korosztályban Magyarország áll a lajstrom végén, messze elmaradva az OECD-átlagtól. Az ilyen végzettséget szerzõk aránya Dél-Koreában, Írországban, majd Franciaországban a legmagasabb. Érdekesség, hogy DélKorea a negyedik az OECD-országok között a 25–34 éves korosztály között felsõfokú végzettséget szerzõk tekintetében, a 45–54 éves lakosság körében viszont a diplomások aránya szinte a legalacsonyabb ugyanebben a vonatkozásban. A mûszaki és természettudományi végzettségûeket vizsgálva lényegileg akkor sem változik a kép, ha szélesebb korosztályban vizsgáljuk az arányokat. A tagországokhoz képest a természettudományi és mûszaki végzettségûek megoszlása Magyarországon a legalacsonyabb, az OECD-átlag kevesebb mint fele. Némi optimizmusra ad okot, hogy az 55–64 éves korosztályhoz viszonyítva a természettudományi végzettséggel rendelkezõk aránya a 25–34 évesek körében majdnem hatszoros. Ez az


2009.09.26.

19:38

Page 11

NAGYÍTÓ

eltérés átlagosan a tagországokban mindössze háromszoros. Szintén rendkívül alacsony a doktori fokozatot szerzõk száma, az OECD-átlag fele, míg a természettudományi és mûszaki területen végzett PhD-sek aránya az egyik legalacsonyabb a tagországok között. A tanulmány megállapítása szerint Magyarország egyre inkább a csúcstechnológiai termékek gyártására szakosodott, amely tovább emelte a mérnöki képzettség általános szintjét. Ugyanakkor – állapítja meg a tanulmány – a magyar tudományos rendszer legkomolyabb kihívása, hogy kevés lesz a PhD-fokozattal rendelkezõ szakember. Ennek következtében fennáll annak a veszélye, hogy az ország elveszti jelenlegi kedvezõ pozícióját a magasabb hozzáadott értékû és tudásintenzív

Az OECD (Gazdasági Együttmûködési és Fejlesztési Szervezet) tagországai: Ausztrália, Ausztria, Belgium, Cseh Köztársaság, Dánia, Dél-Korea, Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Izland, Japán, Kanada, Lengyelország, Luxemburg, Magyarország, Mexikó, Németország, Norvégia, Portugália, Szlovákia, Spanyolország, Svédország, Svájc, Törökország, Új-Zéland. Az Európai Közösségek Bizottsága is részt vesz az OECD munkájában.

tevékenységeket megcélzó külföldi tõkebefektetések vonzása terén. Az üzleti közösség egyre inkább hangsúlyozza az utóbbi években, hogy a befektetést és az innovációt leginkább gátló tényezõ a szakemberhiány. ZÁKÁNYI VIRÁG A cikk forrása: OECD Reviews of Innovation Policy – Hungary, 2008


2009.09.26.

19:38

Page 12

NAGYÍTÓ

Kooperáció és önállóság Jól vizsgázott a mesterszakos felvételi rendszer Az idei évben vizsgázott a mesterképzések felvételi rendszere. Nagyjából 10 ezer elsõ helyes jelentkezõ adta be kérelmét a 21 ezer államilag támogatott helyre. Az összes jelentkezést vizsgálva is kiegyenlített volt az arány, kevesen maradtak le idén a felsõoktatás második szintjérõl. A mesterképzésre jelentkezõk a választott intézményben kidolgozott felvételi rendszernek kellett hogy megfeleljenek, így a teljesítmények nem adnak lehetõséget az összevetésre. A 2010/2011-es tanévben kevesebb lesz az államilag támogatott mesterképzéses helyek száma, 19 600 helyet különített el a tárca.

I

dén több tízezres nagyságrendben felvételiztek mesterképzésre a diákok, így az intézmények a tavalyi hatezer körüli jelentkezéshez képest nagyobb tapasztalattal rendelkeznek a felvételi rendszerének megítélésében. Az egyetemek, fõiskolák maguk döntenek ezen rendszer kialakításáról, a százpontos szisztéma elosztásáról, hogy írásbeli, szóbeli vizsgát tartanak, értékelik-e a már megszerzett végzettséget, és ha igen, milyen mértékben számít bele a megszerezhetõ száz pontba. A mesterképzéses felvételi eljárással kapcsolatos félelmek az elmúlt egy évben többnyire a különbözõ végzettséggel rendelkezõ, illetve intézményekben végzett hallgatók tudásának szinkronizálása miatt merültek fel az oktatási szakemberekben. A vártnál alacsonyabb számú jelentkezés miatt ráadásul a mesterszakot megjelölõk jelentõs része bekerült a felsõoktatás második szintjére. A döntés az intézmények kezében volt. Érdemes megemlíteni, hogy a felsõoktatási intézmények a mesterképzésben oktatott hallgatóik után az alapképzésben járó normatíva háromszorosával gazdálkodhatnak.


Dezsõ Tamás, az Eötvös Loránd Tudományegyetem dékánja szerint az a tény, hogy az egyes egyetemek, fõiskolák maguk szabják meg a felvételi pontok számításának módját a százpontos kereten belül, egyrészt lehetetlenné teszi az eredmények összehasonlítását, másrészt tág teret enged a hallgatók megnyerésére szolgáló pontszámításnak. A felvételizõk és a kínált helyek számának kiegyenlített arányáról azonban elmondta: Az idei, elsõ év tapasztalatai alapján nem lehet messzemenõ következtetéseket levonni a mesterszakos hallgatók arányáról, mivel a 2006-ban új típusú alapképzésbe belépõk jelentõs arányban nem fejezték be három év után tanulmányaikat. Véleményem szerint jövõre lényegesen nagyobb létszám-


2009.09.26.

19:38

Page 13


2009.09.26.

19:38

Page 14

NAGYÍTÓ

ból válogathatnak majd az intézmények – mondta a dékán. Az ELTE BTK ennek ellenére a minõség megõrzését illetõen már az elsõ évtõl kezdve óvatos volt. Egyrészt megállapodott a pécsi, a szegedi, a Miskolci és a Debreceni Egyetem bölcsészettudományi karaival, hogy kreditelismertetési eljárás nélkül, automatikusan beszámítják az egymás intézményeiben végzett 50

Legtöbben az ELTE-re A vártnál valamivel kevesebb felvételizõ nyújtotta be jelentkezési lapját a meghirdetett mesterképzésekre, ám így is 28 ezer jelentkezés érkezett a több száz meghirdetett szakra. A legtöbb mesterképzésre jelentkezõt az ELTE vette fel. A mesterképzésre jelentkezõk körében a legnépszerûbb három kar az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kara, a Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kara, majd az Eötvös Loránd Tudomány Bölcsészettudományi Kara. A legtöbb mesterképzéses hallgatót idén az ELTE BTK fogadta szeptembertõl. Az elsõ helyes jelentkezéseket vizsgálva a legnépszerûbb tudományterület a tanárképzés volt, azt követte a bölcsészettudományi, majd a gazdaságtudományi képzési terület.

kredites minor szakokat, másrészt a Pécsi Tudományegyetem kivételével egységes mesterképzéses felvételit vezettek be. Jövõre a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara is csatlakozik a megállapodáshoz és bevezeti a közös pontszámítási rendszert. Az együttmûködés célja a minõség megõrzése volt, ugyanakkor sokan diszkriminatív lépésnek tartották a megállapodást. Dezsõ Tamás úgy látja: „Az együttmûködõ bölcsészettudományi karok felvételi rendszere, amely 25 ponttal értékeli az írásbeli eredményt, 50 pontot ad maximum a szóbeli teljesítményre, 15 ponttal honorálja az elõzõ diploma értékét, valamint plusz 10 többletponttal a tanulmányi versenyen elért teljesítményt, vagy a második nyelvtudást igazoló papírt, kiegyensúlyozott rendszernek tûnik” – 14 AKTÍV SZEMESZTER 2009. SZEPTEMBER–OKTÓBER

nyilatkozta a dékán az idei tapasztalatokról. Nemcsak közös felvételi pontszámítást, de írásbeli felvételit is terveztek a szóban forgó intézmények. A tervekrõl Dezsõ Tamás az Aktív Szemeszternek elmondta: a döntés az egyes szakterületek kezében van, de a nagyobb létszámú mesterképzések esetében már folynak egyeztetések.

Szerteágazó szakos lista Egyes szakok esetében kivételesen sok alapképzésben szerzett oklevelet számítanak be az intézmények, más szakokon nagyon szûk a kreditelismertetési eljárással elfogadott szakok listája. A bölcsészettudományi képzési területen hirdetett szakoknál többnyire jó pár szakról felvételizhetnek a hallgatók az adott mesterképzésre, ami a tudás szinkronizálásának problémáját feltételezné. Az ELTE BTK idei tapasztalatai szerint azonban a mesterszakra felvett hallgatók túlnyomó többsége teljes kreditértékkel beszámítható oklevéllel rendelkezett, a felvettek mindössze 6-7 százalékánál volt szükség kreditelismertetésre, így plusz tanegységek elvégzésére. Az intézmények törekednek ugyan hallgatóikat megtartani és népszerû szakjaikon mesterképzést indítani, sokan azonban nem abban az intézményben kívánják második szinten is folytatni tanulmányaikat, ahol azt megkezdték. Az öt bölcsészettudományi kar együttmûködése törekedett is a hallgatói mobilitás megteremtésére, amely az adatok szerint sikerült. Az ELTE BTK-ra felvételt nyert hallgatók 40 százaléka nem az ELTE-n szerezte alapképzéses oklevelét – mondta Dezsõ Tamás. „Általánosan a mesterszakos felvételi rendszerünk jól vizsgázott, jelenleg módosítást nem tartunk szükségesnek” – összegezte a tapasztalatokat a dékán. ZÁKÁNYI VIRÁG


2009.09.26.

19:38

Page 15


2009.09.26.

19:38

Page 16

NAGYÍTÓ

Piacképes továbbtanulás A továbbképzés szerepe az elhelyezkedésben A munkaadók napról napra nagyobb elvárásokat támasztanak a felvételi eljárás során és sok pályakezdõ szájából hallhatjuk a mondatot: „Hiába szereztem diplomát és nyelvvizsgát, még ez sem elég ahhoz, hogy felvegyenek.”

M

Októberben újra börze Azoknak, akik számára fontos, hogy állandóan naprakész ismeretekkel rendelkezzenek és szeretnék feltérképezni az aktuális képzési és álláslehetõségeket, ajánljuk figyelmébe a HVG Állásbörze, Országos Képzési és Karriernapokat, mely október 15–16. között két napon keresztül várja az érdeklõdõket a SYMA Rendezvényközpontban. A rendezvény célja, hogy támogassa a karrierépítést, ezért a helyszínen nemcsak állásajánlatok, hanem továbbképzési lehetõségek, nemzetközi ajánlatok és változatos szakmai programok közül válogathatnak a látogatók.

Mit lelhetõ fel az õszi rendezvényen?

állásajánlatok szakmai gyakorlati helyek továbbképzési ajánlatok nemzetközi karrierlehetõségek mérnököknek szervezett Mérnök Napok izgalmas és színes programokkal interaktív, szakmai elõadások, melyek segítik a karrierépítést, álláskeresést karrier-, grafológiai és önéletrajz-tanácsadás 16 AKTÍV SZEMESZTER 2009. SZEPTEMBER–OKTÓBER

it tehet az álláskeresõ ilyen helyzetben? A legjobb tanács: ne hagyja abba a tanulást. Az egyre divatosabbá váló „élethosszig tartó tanulás” ugyanis nemcsak egy elmélet, hanem a leghatékonyabb módja annak, hogy mindig friss, aktuális és szerteágazó tudásunk segítségével versenyképesek maradjunk a munkaerõpiacon – tanácsolják a HVG Állásbörze szervezõi. Vajon mennyire tudják elsajátítani ezt a nézetet az álláskeresõk? És mennyire támogatják alkalmazottaik fejlõdését a munkaadók? Többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ a HVG Állásbörze tavaszi felmérése, mely alapján néhány érdekes tény állapítható meg a képzés jelenlegi szerepérõl és fontosságáról.

Továbbképzik magukat A HVG Állásbörze 2009. tavaszi kérdõívét kitöltött 1648 látogató 83,50 százaléka szükségesnek tartja, hogy az elkövetkezõ három évben továbbképezze magát. A válaszadók többségében pályakezdõ vagy diplomás, 1–3 év szakmai tapasztalattal rendelkezõ álláskeresõk voltak. Az önfejlesztési igény három fõ területre összpontosult: a válaszadók legfõképpen gazdasági/pénzügyi, informatikai és nyelvi készségeiket szeretnék továbbfejleszteni a közeljövõben. A nyelvi tudás ma már szinte minden munkakörben kiemelten fontos szerepet kap, különösen igaz ez a diplomát igénylõ állások esetében. Ebben a tekintetben az arányok egyre job-


2009.09.26.

19:38

Page 17

NAGYÍTÓ

bak, hiszen a 2008. õszi adatokhoz képest a válaszadók között nagyobb lett a legalább egy idegen nyelvet felsõfokú szinten tudók aránya (16,68%), 7,73 százalékuk pedig egy idegen nyelven anyanyelvi szinten beszél. A piacképes diploma és az aktív nyelvtudás jó belépõ lehet az álláskeresés során, azonban az elhe-

lyezkedés után sem szabad abbahagyni a tanulást, a kompetenciák fejlesztését. Erre munkaadói szinten is látható az igény és a támogatás is, hiszen a 2009. tavaszi HVG Állásbörze kiállítóinak 88 százaléka vagy anyagilag, vagy munkaidõ-kedvezménnyel, vagy mindkettõvel támogatja alkalmazottai továbbképzését. A látogatók részérõl is látszik az igény az ilyen jellegû együttmûködésre: a válaszadók a harmadik legfontosabb kritériumként jelölték meg a továbbképzés támogatását, mint olyan szempontot, melyet figyelembe vesznek, mikor elfogadnak egy álláslehetõséget. A munkaadók egyre inkább rádöbbennek a képzés és az állandó fejlõdés fontosságára, és a továbbtanulás lehetõsége kiemelt szemponttá vált a munkahelyválasztás során is. ASZ

Információk a börzérõl: www.hvgallasborze.hu, [email protected], 06-1-787-5989


2009.09.26.

19:38

Page 18

NAGYÍTÓ

Nyelvek parádéja Külföldi ösztöndíjak, nyelviskolák, szakmai programok Idén négy tematikus kiállítással bõvülve, 200 kiállító céggel jelentkezett a megújult Hungexpo Budapesti Vásárközpont B csarnokában az Oktatás Hete 2009 oktatási szakvásár, szeptember 9–13. között. Az oktatás területérõl nyelvoktató intézmények, felnõtt- és szakképzõ intézetek, hazai és külföldi egyetemek és képességfejlesztõ szervezetek vettek részt a Tudomány Nyelviskola által szervezett kiállításon.

A

10. éve megrendezett Nyelvparádé a már megszokott módon tíz nyelven kínált kezdõ nyelvórákat, hirdetett nyelvi frissítõket, tájékoztatott az alternatív tanulási módszerekrõl, illetve próbanyelvvizsgáztatásra invitált. A Tanfolyam és állásbörze szekcióval elsõsorban próbainterjúkon vehettek részt a látogatók, gyakorolhatták az önéletrajzírást, karrier-tanácsadást kérhettek a szakemberektõl. A Tanulj, Dolgozz Külföldön! szekcióban kiállítók külföldi munkavállalási lehetõségeket kínáltak, valamint segítettek eligazodni az ösztöndíjak megszerzésében, vagy

A standoknál a külcsín is fontos Az Edupress Magyar Oktatási Hírügynökség a rendezvény szakmai partnereként több kategóriában osztott ki díjakat a kiállításon megjelent külföldi és belföldi „tudásgyárak” esztétikus és igényes megjelenéséért. Az ötletességet, figyelemfelkeltõ jelleget a kiírt négy díj mellett további négy különdíjjal jutalmazta. Az oktatási expó legegységesebb arculata: Tudomány Nyelviskola. A legötletesebb stand: Gém Klub logikai és memóriajátékokból kialakított interaktív játszótere és pultja. A legötletesebb reklámajándék: Globus nyelviskola. A legextrémebb stand: Panasonic (Video-Part Kft.). Különdíj kategória, legegyedibb termék: Emese Kis Csillaga Alapítvány saját fejlesztésû, népi hagyományõrzõ társasjátéka. A legötletesebb termék: Nemzeti Tankönyvkiadó „out of the square” stílusban készült kerek könyvei. A legvidámabb stand: Kids Club. A legszínesebb stand: Tessloff Babilon Kiadó. 18 AKTÍV SZEMESZTER 2009. SZEPTEMBER–OKTÓBER

éppen a letelepedési engedély ügyintézésében. A Gyermekeink jövõje részleg elsõsorban a szülõknek, pedagógusoknak igyekezett a képességfejlesztés leghatékonyabb eszközeit bemutatni játékokkal, fejlesztõeszközökkel, tanfolyamok ismertetésével, kerekasztal-beszélgetéssel és bemutatóórákkal. A Business Language Show elsõsorban vállalatvezetõknek, döntéshozóknak szólt, melynek keretein belül a HR-es munkatársaknak szóló konferencián segítettek eligazodni a hatékony vállalati nyelvoktatás megszervezésében. A középiskolások nyelvi képzése, illetve a munkavállalók számára igénybe vehetõ nyelvi képzések feltételei egyaránt szóba kerültek Az eredményes nyelvi képzés nevû elõadás-sorozaton. „Romániában kétszer annyian beszélnek nyelvet, mint hazánkban” – figyelmeztetett a konferencián Orosi Józsefné Enikõ, a GE Hungary Zrt. regionális HR-igazgatója, aki hangsúlyozta: nyelvtudás nélkül a munkavállalók nem képesek arra, hogy a szakmai ismereteiket, ötleteiket és kutatási eredményeiket érvényre juttassák. Rozgonyi Zoltán, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke az eredményes vállalati képzés ismérveit sorolta, így fontos az objektív, mérhetõ, a munkavállaló és a munkáltató számára egyaránt érthetõ, a munkakör szempontjából releváns, illetve a reális kurzus.


2009.09.26.

19:38

Page 19

NAGYÍTÓ

„Tíz évvel ezelõtt nem léteztek a mai minõségi garanciák, melyekkel rendelkezniük kell a jelenlegi akkreditált nyelviskoláknak” – mondta el a konferencián Rádai Péter, a Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ szakértõje. Hozzátette: a jelenlegi paradigmaváltás lehetõvé teszi a kimeneteli követelmények, a nyelvtanulók és a nyelvi képzések egymásra hatását. „Ma már az egyes nyelvi vizsgáknak a közös európai referenciakeretnek kell megfelelniük, de a számonkérés módja is képes fejlõdni és lépést tartani a változásokkal” – emelte ki Rádai Péter. Egy 2008-as kormányrendelet szabályozta elsõ alkalommal a mérés alapjául szóló kompetenciákat, melyek a következõk: olvasott szöveg értése, írott szöveg létrehozása, hallott szöveg értése, beszédkészség. „Ezek a szegmensek teszik lehetõvé, hogy egy nyelvvizsga

letételével nem csupán a nyelvtudásról, hanem az egyes kompetenciákról is ismereteket szerezzen a munkáltató” – mondta el a szakértõ. EDUPRESS


2009.09.26.

19:38

Page 20

KÖZÉRDEKŰ INFORMÁCIÓ

Biztos információszerzés a felvételi elõtt Önismereti tesztek, intézményi rangsor, pontszámító kalkulátor a Felvi.hu-n A pályaválasztás komoly döntés, ráadásul rengeteg információ zúdul ilyenkor a fiatalokra. Ebben az útvesztõben segít eligazodni hivatalos információszolgáltatóként a Felvi.hu, legyen szó akár érettségi elõtt álló fiatalról vagy a mesterképzés kiválasztását fontolgató érdeklõdõrõl, esetleg a szakváltoztatást átgondoló diákról. sen böngésznél az egyetemek, fõiskolák képzései között, az „Egyetemek, fõiskolák” címszóra kattintva az intézményleírások között keresgélhetsz.

A regisztráltaknak még több információt nyújt

A

z oldal beszédes címekkel segíti az eligazodást. Ha egy bizonyos képzés tartalmával kapcsolatban merülnek fel benned kérdések, akkor arról a „Felvételi” aloldalon belül a „Szakok, képzések” menü alatt találhatsz információkat; ha pedig az adott képzettséggel betölthetõ állásokról szeretnél többet tudni, akkor a „Pályaválasztás” menüpontot kell felkeresned az említett útvonalon. Abban az esetben, ha nincs konkrét elképzelésed és szíve20 AKTÍV SZEMESZTER 2009. SZEPTEMBER–OKTÓBER

Még több lehetõség nyílik meg elõtted, ha regisztrálsz is az oldalon. Így kitölthetsz önismereti és karrierteszteket, melyek újabb mankót jelenthetnek a pályaválasztáshoz. A regisztráltak kedvezményesen juthatnak hozzá továbbá az Educatio – OFIK kiadványaihoz. Emellett elektronikus úton nyújthatják be felvételi kérelmüket, mely nem csupán egyenértékû a hagyományos, papíralapú jelentkezési rendszerrel, hanem a legtöbb olyan hibát is kiszûri, melyeket a jelentkezési lap kitöltése közben ejthetünk. A regisztrált felhasználók „Az én felvim” segítségével a ponthatárok alakulását is figyelemmel követhetik, illetve itt kapnak értesítést felvételi eredményükrõl is.

Interaktív szolgáltatások A közérdekû információszolgáltatás kategóriában 2008-ban eFestival díjat nyert Felvi.hu oldalán életre kelnek a felvételivel kapcsolatos adatok, hi-


2009.09.26.

19:38

Page 21

KÖZÉRDEKŰ INFORMÁCIÓ

szen a megbízható és pontos tájékoztatást nyújtó oldal számos szolgáltatását a személyes igényeidnek megfelelõen használhatod. Ilyen például a Felvi-rangsor, melynek segítségével a saját szempontjaid alapján állíthatod sorrendbe a felsõoktatási intézményeket. Kiválaszthatod a számodra legfontosabb szempontokat, mint például a kollégiumok színvonala vagy az intézménybe felvettek átlaga. A jelentkezési díj pontos kiszámítása egyszerûvé válik, ha használod az Eljárásdíj-kalkulátort, a Kérvénytárból pedig a jelentkezéshez szükséges nyilatkozatmintákat, kérvényeket töltheted le. Az oldal segítségével még a jelentkezési lap beadása elõtt tájékozódhatsz az egyes egyetemeken, fõiskolák rendezett nyílt napokról, valamint a felvételivel és a felsõoktatással kapcsolatos jogi kérdéseidet is felteheted az OFIK Jogásznak.

Ha a felvételi eljárással, A honlapon keresztül számos szabályokkal kapcsolatszolgáltatás elérhetõ: ban merülnek fel kérdéseid, akkor az Educatio E-felvételi, Ügyfélszolgálatához for Felvi-rangsor, dulva kaphatsz választ Pontszámító kalkulátor, ezekre. Általános kérdé Eljárásdíj-kalkulátor, sekben a 189-es telefon Kérvénytár, számon a Kormányzati Önismereti tesztek, Ügyféltájékoztató Köz Nyíltnap-keresõ, pont is ad felvilágosítást, OFIK Jogász, konkrét ügyekben pedig Kiadványrendelés, az Educatio Társadalmi Hírlevél. Szolgáltató Nonprofit Kft. ügyfélszolgálata segíthet a 06/1-477-3131 telefonszámon. Az elektronikus leveleket az [email protected] címre várják, személyesen pedig a Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központban várják a felvételizõket. NAGY ZSÓKA

Önismeret, pályaválasztás Az ingyenes pályaorientációs tanácsadáson a megfelelõ képzési formával kapcsolatos kérdéseidet az OFIK által megbízott tanácsadó pszichológusnak teheted fel, aki titoktartási kötelezettség vállalása mellett ad személyre szabott tanácsokat. E-mailben a [email protected] címen keresztül áll rendelkezésre a szakértõ, személyes tanácsadásra idõpont pedig telefonon kérhetõ a 06/1-4773131-es számon, munkanapokon 10 és 15 óra között. Emellett négy különbözõ kategóriában teheted próbára magad a Felvi.hu oldalán az önismereti tesztek kitöltésével. Az önismeret, a hallgatói élet, a munka, a pályaválasztás, illetve a karrierépítés témaköréhez kapcsolódó kérdésekre adott válaszaid alapján meghatározott, személyre szabott eredményeket a rendszer eltárolja, így regisztrált felhasználóként bármikor ellenõrizheted korábbi válaszaidat. 2009. SZEPTEMBER–OKTÓBER AKTÍV SZEMESZTER 21


2009.09.26.

19:38

Page 22

NAGYÍTÓ

GÁBOR KÁLMÁN (1948–2009) Egyetemi éveit Szegeden, a JATE-n töltötte magyar–történelem–pedagógia szakon, majd Budapesten szociológiát hallgatott, amibõl késõbb egyetemi doktori címet és PhD minõsítést szerzett. A nyolcvanas évektõl a társadalmi átalakulás és az ifjúsági korszakváltás témakörben folytatott kutatásokat. Ezen belül kiemelt kutatási területe volt a fiatalok nemzetközi összehasonlító vizsgálata (A magyar és német fiatalok kulturális mintái, A határon túli magyar fiatalok élettervezése és értékorientációi). A kilencvenes évek eleje óta foglalkozott a helyi társadalom és ifjúság helyzetének vizsgálatával, a középosztályosodás, valamint a felsõoktatási életszakasz kérdéseivel. Legnagyobb hatású kutatási témája az ifjúsági kultúra változásait tárta fel, benne a fesztiválozó ifjúság, továbbá a fiatalok fogyasztói és kommunikációs státusának szisztematikus vizsgálatával. Vezetõ kutatóként vett részt a legnagyobb ifjúsági vizsgálatokban: Ifjúság 2000, Ifjúság 2004, Ifjúság 2008 (magyarországi) és MOZAIK 2001 (határon túli magyar fiatalok). Kutatásai és tudományos felismerései alapvetõen meghatározták a legutóbbi húsz év hazai ifjúságszociológiáját. Az ELTE, az SZTE, a ZSKF és a BBTE (Kolozsvár) oktatója volt. Alapító elnöke volt az Európai Ifjúsági Kutató-, Szervezetfejlesztõ és Kommunikációs Központnak (EIKKA). A Belvedere Kiadó Ifjúsági korszakváltás címû könyvsorozatának szerkesztõbizottsági elnöke, az Erdélyi Társadalom és az Új Ifjúsági Szemle címû folyóiratok szerkesztõbizottsági tagja volt. Tudományszervezõi tevékenységét a Magyar Szociológiai Társaság Ifjúságszociológiai szakosztályának elnökeként is kifejtette.

beszélt. Tanítványaiban és kollégáiban, ha visszaemlékeznek rá, mindig ugyanaz a békés, gondolkodó szociológus kutató és tanár, Mester és szellemi partner marad, aki sokszor nagyon lassan és gondolataival versenyezve beszélt, és akinek végtelen lelkesedése a fiatalok iránt töretlen volt. Ez a fiatalok világának mély megértése iránti elkötelezettség – a hivatásként megélt tudomány – tanítványok sokaságát vezette a szociológuspályára. Gábor Kálmán egyike volt az olyan ritka tudós elméknek, akik nem négyfal-ideológusok, de érzékeny receptorokkal és rendkívüli figyelemmel megáldott mûhelyteremtõ szellemiségek voltak. Újításai, tézisei olykor megosztották a szakmai közéletet, de ifjúságügyi kérdésekben a diskurzusokból sohasem lehetett kihagyni munkáit, ismereteit, eredményeit. A szívének oly fontos Sziget-kutatás, amely nemzetközileg is széles figyelmet kapott, a hazai ifjúságszociológia egyik legjelentõsebb módszertani újítása volt. Az új évezredre ez a kutatás – a széles társadalmi figyelem mellett – az egyik legérdekesebb és legmeghatározóbb ifjúsági vizsgálattá vált. Gábor Kálmán olyan szociológus volt, aki a kutatása tárgyát, az ifjúságot, nem tárgyiasította, hanem érezte. Nem ambíciói voltak, hanem éles kérdései, logikus meglátásai, megérzései és válaszai. Új és rendkívüli alapossággal kidolgozott módszerei a szociológia tudománya iránti végtelen alázatáról és hivatásának olthatatlan szeretetérõl tanúskodtak. Ma az ifjúságkutatás szó itthon egybecseng az õ nevével. Gábor Kálmán halálával a Mestert, a Tanárt, a Barátot veszítettük el. Isten Veled, Kálmán!

Elment. Csendesen, szelíden, ahogyan élt. 61 évesen. Az életérõl leginkább munkájával

JANCSÁK CSABA MATISCSÁK ATTILA



2009.09.26.

19:38

Page 23

NAGYÍTÓ

A képzõmûvészet új területei Interjú Stark Attilával, a street art kiemelkedõ hazai szereplõjével Az Aktív Szemeszter szeptember–októberi számában jelenik meg a mûvészeti felsõoktatással foglalkozó sorozatunk elsõ száma, ahol olyan portréalanyokkal találkozhatnak az olvasók, akik munkájukkal a felsõoktatás falai közül sikerrel robbantak be a hazai, illetve európai mûvészeti életbe. Elsõként Stark Attila grafikussal és festõvel, a street art kiemelkedõ hazai szereplõjével beszélgettünk.

„N

ekem semmi fix, szilárd nincsen az életemben – csak úgy beesnek a dolgok” – ennek hallatán az igazi mûvészlelkeknek megdobban a szívük, hogy valóban ilyen életre vágynak õk is. A 30 éves Stark Attila grafikus, street artos, festõmûvész mondhatni kettõs életet él – nappal a megrendelt grafikai munkákon dolgozik, szabadidejében pedig saját festõi pályáját egyengeti, nem kis sikerrel. A mûvészvilág elismerõen vélekedik róla („Stark Attila világa a képzõmûvészet új területeinek kiaknázásáról szól, amely során egy hagyományos technika egyedi megjelenítésével a festészet új lehetõségeivel kísérletezik” – mondja róla Petrányi Zsolt, a Mûcsarnok fõigazgatója), írásaival pedig már a könyvespolcokra is fölkerült (Kulo City és Szájból Szájba, Ágoston Bélával közösen). A bajai születésû mûvész szerencsésnek érzi magát ezzel az életelrendezéssel. Pályája már gyerekkorában kialakulni látszott, amikor általános iskolásként járni kezdett egy olyan vizuális iskolába, amely mûvészileg képezte, fejlesztette a gyerekeket. Késõbb, az általános iskola vége fele már célzottan készítette föl diákjait a pécsi Mûvészeti Szakközépiskolában való továbbtanulásra. Attila is haladt tovább ezen az úton, és Pécsett már grafika tagozaton tanult tovább. Innen pedig már egyenes út vezetett az Iparmûvészeti Egyetem (most Moholy-Nagy Mûvészeti Egyetem) alkalmazott grafika szakára. Bevallása szerint szívesen lett volna festõ is, be is adta jelentkezését a Képzõmûvészeti Egyetem festõ szakára, de az nem sikerült akkor. A szakközépiskolához képest az Iparmûvészeti Egyetem nem támasztott akkora kö-

vetelményeket és hagyta inkább a diákokat, hogy azzal foglalkozzanak behatóbban, ami tényleg érdekelte õket. „Nem volt olyan nagy mûvészeti élet. Persze nagyon sokat tanultunk, de nem az a pezsgõ valami volt, amire vártam” – véli Attila. Azonban ezt a pezsgést megtalálta külföldön: kétszer nyert el külföldi ösztöndíjat, egyszer Ljubljanába 1 hónapra, másodszor Barcelonába 3 hónapra. Mindkét hely új távlatokat nyitott meg elõtte. „Mind a két helyen azt láttam, hogy sokkal jobban pezseg a mûvészélet, mint itthon.” Friss, fiatalos stílusú tanárokhoz volt szerencséje, és utazásai során került kapcsolatba a street arttal is, amely mûvészeti ágnak ma már õ az egyik legjelentõsebb magyar képviselõje. Diplomamunkáját részint már ebben az új szellemben állította össze – egy, a grafika határain mozgó sketch bookot tervezett, ami szakmai megfoghatatlansága ellenére elnyerte tanárai tetszését. Jelenleg különbözõ megrendelt munkákon dolgozik, szórólapokon, promóciós anyagokon, néha 2009. SZEPTEMBER–OKTÓBER AKTÍV SZEMESZTER 23


2009.09.26.

19:38

Page 24

NAGYÍTÓ

egy-egy nagyobb projekten is, de ezt a fajta munkát szeretné minél jobban visszaszorítani. „Nagyon sokan mennek el azonnal nagy cégeknek arculatot tervezni, amibõl egy idõ után nagyon szépen meg lehet élni, de nekem ez a folyamatos alkalmazkodás nagyon kimerítõ. Ezért is szerencsés, hogy én a kétféle típusú (megrendelt és magánjellegû) munka határán mozgok.” A mûvészeti képzést komolyan fontolgatóknak csak bátorító szavakkal tud szolgálni. „Aki tényleg élvezi, és tényleg úgy érzi, hogy ezt akarja csinálni, annak mindenképp érdemes (a mûvészeti képzést választania). Ha ezek a dolgok valóban együtt vannak, és ehhez még a kitartás is párosul, akkor elõbb-utóbb valaminek történnie kell.” Azonban figyelmeztet, hogy aki nem biztos magában, az ne erõltesse. Bár, mint

mondja, manapság már képzés nélkül is pár hónapon belül el lehet sajátítani a számítógépes grafika fortélyait, e mögül hiányzik a szakmai tudás, teljes 5 év kemény munkája. Ezért is buzdít az egyetem választására, mivel az iskolában olyan stílusérzéket és ízlést sajátíthat el a hallgató, ami segíti a továbbhaladásban. A magánúton indulók egyik legfõbb negatívumaként azt említi, hogy bár saját tehetségükben biztosak lehetnek, a kapott visszajelzések hitelességében azonban sohasem. A jövõvel kapcsolatban így érez: „Azt szeretném, hogy sokkal kevesebb megrendelt munkát csináljak és inkább a festés felé forduljak, de ez nem olyan egyszerû, mert festõ nem vagyok. Számomra az a fontos, hogy minél inkább megszabaduljak az alkalmazkodástól.” SZÕKE JOHANNA

KÖZÉRDEKÛ INFORMÁCIÓ

Diákhitel az új tanévben is Az új tanévben is minden hallgató igényelheti a diákhitelt. Hogyan? Mindössze egy nyomtatvány kitöltésével. Mennyit? Félévente akár 200-250 ezer Ft-ot. Mire költhetõ? Bármire, legyen szó albérletrõl, szakkönyvekrõl vagy akár költségtérítésrõl. Megéri? Nézz utána te magad!

se, annak nem kell újra igényelést beadni, viszont minél hamarabb be kell iratkozni. Ha változtak a személyi vagy tanulmányi adatok, célszerû bejelenteni a honlapról letölthetõ nyomtatványokon. A folyósítási gyakorlaton (összeg, gyakoriság stb.) is lehet módosítani bizonyos határidõig.

Ha valaki szeptember 15-ig igényli a diákhitelt, elõször október 15-én juthat pénzhez. Az igénylés feltétele az aktív hallgatói jogviszony. Mindössze egy nyomtatványt kell kitölteni és leadni a kijelölt bankfiókokban vagy postákon. Jelenleg 25 felsõoktatási intézményben lehet engedményeztetni. Ez azt jelenti, hogy beiratkozáskor nem kell készpénzben befizetni a költségtérítés összegét, hanem a hallgató a diákhitelét közvetlenül a felsõoktatási intézménynek utaltatja. Így rögtön a szemeszter kezdetén be lehet iratkozni. A törlesztés rugalmas és teljesíthetõ. A kötelezõ törlesztõrészlet évrõl évre a jövedelemhez, vagyis az anyagi teherviselõ képességhez igazodik, ezért nem válságérzékeny. Akinek már van érvényes diákhitel-szerzõdé-

Tények a diákhitelrõl:


Egy szemeszterre államilag támogatott képzésben maximum 200, költségtérítéses képzésben 250 ezer forint vehetõ fel. A tanulmányok alatt nem kell sem törleszteni, sem kamatot fizetni. A tanulmányok befejezését követõen négy hónap türelmi idõ után kell csak a visszafizetést megkezdeni. Bárki szabadon megrövidítheti törlesztése futamidejét azzal, hogy bármikor, bármennyit díjmentesen elõtörleszt. Az egyszerûen elérhetõ és szabadon felhasználható diákhitelt 2001-es indulása óta több mint 270 ezer hallgató igényelte, 58 ezren pedig már minden tartozásukat visszafizették. További részletek a www.diakhitel.hu oldalon!


2009.09.26.

19:38

Page 25


2009.09.26.

19:38

Page 26

NAGYÍTÓ

Kenyában elsõdleges cél a segítségnyújtás Interjú Verõ Viktóriával, az AIESEC Magyarország elnökhelyettesével „A cégek diákszervezetként kezelnek minket, mégis elvárják tagjainktól a pontosságot, a precizitást és a szaktudást” – jellemezte az AIESEC-et Verõ Viktória, a szervezet elõzõ évi volt országos alelnöke, aki a vezetõi feladatokkal nemcsak Magyarországon találkozott, hanem Kenyában is eltöltött egy évet. A rendszerelvû európai kultúrával szemben ott egy szociális alapú berendezkedéssel ismerkedhetett meg, a kapcsolatépítésen kívül azonban egy másik fontos kompetenciát is elsajátított: az általánosítás és a stratégiák átültetése helyett minden problémát és személyt másként kell kezelni. hazánkban is a rendszerelvû megoldások vezettek sikerre, sokan egyértelmû ajánlásokat vártak el tõlem a szakmai karrier felépítése vagy egy konferencia megszervezése kapcsán. Kenyában azonban csupán javaslatokat vártak el, melyeket nem minden esetben követtek a hallgatók. Magyarországon tõlem várták a megoldást, kint azonban a cél felé vezetõ útra, a „hogyan” kérdésére várták tõlem a választ.

ASZ Szervezetfejlesztés, humánerõforrás-menedzsment, kapcsolatépítés, konferenciaszervezés, idõpontok szervezése – mindkét országban hasonló volt a feladatod, de a problémákra adott megoldások is ugyanazok voltak? V. V.: Valóban különbözõ módon kellett teljesítenem a feladataimat, sokáig azonban nem értettem ennek okát, hiszen a felkínált ötleteim már beváltak Magyarországon, az angolul folyó kommunikáció pedig nem jelentett nehézséget. Minden eltérés azonban a kultúrák közötti különbségekbõl fakadt. Európában, így 26 AKTÍV SZEMESZTER 2009. SZEPTEMBER–OKTÓBER

ASZ Egészen másként gondoljuk mi itthonról az õ mentalitásukat. V. V.: És valóban más is. Ott aki egyetemen tanul tovább, komolyan veszi a tanulmányait, nincsenek üresen kongó tantermek, a tanárok és a diákok közötti kapcsolat pedig sokkal közvetlenebb – ha nem is baráti, de a diákok nyíltabban fordulnak segítségért, tanácsért oktatóikhoz. Kenyában az AIESEC-hez csatlakozott fiatalok elsõdleges célja pedig a segítségnyújtás, ezzel a szociális megközelítéssel szemben azonban Európában inkább a különbözõ kompetenciák elsajátítása szerepel a lista élén. Nálunk fontos, hogy az önéletrajzban is helyet kapjon a szervezetben végzett munka.


2009.09.26.

19:38

Page 27

NAGYÍTÓ

A világ harmadik legnagyobb nonprofit szervezete A vállalati és hallgatói oldalt összekötõ AIESEC tagjai hallgatók, akik egyrészt gyakornoki programokat szerveznek a különbözõ szaktorok munkaadói számára: a fiatalok segítségével a partnerek egy szélesebb kapcsolati hálózatot fejleszthetnek, formálhatják a vállalati kultúrát. Másrészt a szervezés során a hallgatók számos vezetõi kompetenciát, illetve egy különleges világnézetet: az egymás megértésének, a más kultúrák, emberek, álláspontok elfogadásának elvét sajátítják el. A Magyarországon 1972 óta jelen levõ szervezet ma már 11 felsõoktatási intézményben van jelen, a világon pedig több mint száz országban rendelkezik helyi bizottságokkal. További információ a www.aiesec.hu oldalon olvasható.

ASZ Te is átélted a kulturális sokk jelenségét? V. V.: Érdekes, hogy a kiköltözésem után három-négy hónapnak kellett eltelnie ahhoz, hogy valóban biztonságban érezhessem magam, mivel azonban a munkám miatt az idõm 90 százalékát kenyaiakkal töltöttem, késõbb már számukra sem tûnt fel,

hogy valójában az én bõröm fehér és hogy miért néznek érdeklõdéssel a társaságunkra a csak kenyaiak által látogatott helyen. A hazajövetelem után azonban ugyanez a folyamat sokkal tovább, mintegy fél évig tartott.

ASZ Miben jelent ez többet vezetõi tapasztalatszerzésnél? V. V.: Jelenleg két gyakorlati helyen dolgozom egyszerre Berlinben, az egyik fõnököm pedig már meg is jegyezte, hogy túl gyorsan dolgozom. Pedig csak megtanultam dolgozni, párhuzamosan több folyamatban gondolkodni. Az AIESEC vezetõjeként ugyanis gyakran napi 12-13 órát dolgoztam, de a külföldiekkel való közös munka során ahhoz is hozzászoktam, hogy mások fejével gondolkodjam.

Kedves egyetemi hallgatók! Gondolkoztatok már azon: – hogy az egyetemen elsajátított ismeretanyagot a gyakorlatban is alkalmazzátok? – hogy milyen lehet egy közös célért küzdeni? – hogy még diákéveitek alatt egy csapat vezetõi lesztek? – hogy milyen lehet napi kapcsolatban lenni fiatalokkal a világ más pontjairól? – hogy eltöltsetek több hónapot külföldön, egy cég alkalmazásában, amit még szakmai gyakorlatnak is elismernek?

NAGY ZSÓKA

Ha bármelyik kérdésre igen a válasz, akkor ne habozzatok, hiszen az AIESEC képes mindezt egyszerre nyújtani a tagjainak. Ha szívesen bõvítenétek szervezetünkkel kapcsolatos ismereteiteket, akkor további információt honlapunkon találtok (www.aiesec.hu), vagy keressétek az egyetemeken, fõiskolákon az AIESEC-irodát! Üdvözlettel, Az AIESEC csapata 2009. SZEPTEMBER–OKTÓBER AKTÍV SZEMESZTER 27


2009.09.26.

19:38

Page 28

NAGYÍTÓ

FELHÍVÁS Vérbeli kaland Amivel mindenki jól jár, ráadásul egy nemes ügyben. Lárifári legyintéssel ne lépjen tovább tisztelt olvasó, hiszen a história arról szól, hogy vérének plazmájával mások gyógyulásában segíthet. Nagyon leegyszerûsítve azt történik, hogy a vérbõl egy speciális eljárással kinyerik a plazmát, a vörösvérsejteket pedig visszakapja az ember. Ez egy olyan mûvelet, mint az egyszerû vérvétel, csak hosszabb ideig tart. A plazmája ezután már egy szigorú technológiai rendszeren elindul kalandjára, hogy végül gyógyszerként kórházakba kerüljön, ahol többféle betegségben szenvedõ emberek gyógyulásában segédkezik. A vérplazmakészítményeket kapják például a csontvelõ- és szervátültetésen átesett emberek, a veleszületett és másodlagos immunhiányban vagy a veleszületett vérzékenységben szenvedõk, de a plazmából készült speciális gyógyszerekkel kezelik a súlyos égési sérülteket és az autoimmun betegeket is. Ilyen plazmaferezis-állomásokat Amerika, Németország és Ausztria több városában mûködtet már évek óta a Biotest németországi gyógyszergyártó cég, és úgy döntött, hogy budapesti székhellyel, a IX. kerület Czuczor utca 10.-ben (a Corvinus Egyetem Közraktár utcai új épülete) megnyitja elsõ hazai állomását is. A külföldi tapasztalatok azt mutatják, hogy az ilyen karitatív vérplazmaadásra leginkább a fiatalokra lehet számítani, sõt vannak városok, ahol mondhatni divat az ifjúság körében, hogy rendszeresen felkeresik a plazmaszolgálatot. Ennek jelentõségét átérzik, hiszen tudják, egy-egy beteg gyógyulásához vagy életminõségének javításához sok plazmára van szükség. Például egy vérzékeny beteg egyheti gyógyszeradagjának elõállításához 25 ember plazmája kell. Ez az egyetlen szám is jól jelzi, hogy nagyon sok plazmára van szükség. Ezért is alakítottak ki a plazmaszolgálatnál egy 25 kezelõhelybõl álló termet, ahol napi 8 órában tudják fogadni a vérplazmájukat adományozókat. Mindezek után joggal kérdezhetõ: a plazmaadományozó miért jár jól? Nos, a többszöri plazmaadók rendszeresen szûrõvizsgálaton esnek át ingyenesen, ami az egyénnek a prevenció miatt fontos. Másrészt az önkéntesek alkalmanként jelképes költségtérítést kapnak. Ugyanakkor e nemes ügyet a 28 AKTÍV SZEMESZTER 2009. SZEPTEMBER–OKTÓBER

maguk módján cégek is támogatják. Például a Magyar Turizmus Zrt. jóvoltából havonta kétszemélyes wellnesshétvégét sorsolnak ki. A Nestlé pedig arról gondoskodik, hogy kávét, forrócsokoládét, teát ihassanak a donorok, de ásványvíz és apró falatkák is rendelkezésre állnak. A nemes ügyet segíti számos egyetem és fõiskola hallgatói önkormányzata abban a reményben, hogy jólelkû tagjaik közül minél többen részesei lehessenek a „vérbeli kalandnak”. Minderrõl bõvebbet a www.plazmaszolgalat.hu cím alatt tudhat meg.

Felhívás a tudomány népszerûsítésére A THE – Tudományos Hasznos Emberi Program, a Magyar Szabadalmi Hivatal, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal és a Solart Reklámügynökség és Kereskedelmi Kft. mint a Heuréka! Megtaláltam! címû innovációs magazinmûsor készítõje közösen, hagyományteremtõ szándékkal, elsõ alkalommal, pályázatot hirdet középiskolások, egyetemi és fõiskolai hallgatók, illetve fiatal pályakezdõk számára. A pályázat középpontjában te állsz: körülötted barátaid, osztálytársaid, iskolatársaid. A csatornát 3 kategóriából választhatod. A cél: minél több fiatal érdeklõdését felkeltsd a mûszaki és természettudományok iránt! Legyen trendi tudományos filmeket nézni, könyveket, szaklapokat olvasni, mûszaki pályára lépni! Te hogyan indulnál el? Téged mi érdekelne? Te hogyan népszerûsítenéd Magyarországon, az iskoládban/városodban a mûszaki- és természettudományokat? Az alábbi kategóriákban várjuk pályázataitokat, ötleteiteket: 1. Tv-mûsor, rádiómûsor, kisfilm, rövidfilm 2. Internet (portál, blog), magazinok, sajtó 3. Rendezvények, események, egyéb kreatív eszközök (gerillamarketing stb.) A pályázatnak tartalmaznia kell: 1. a kiválasztott kategóriát 2. az elérendõ célt 3. a megvalósításhoz kapcsolódó költségbecslést, költségtervet és a tervezett ráfordítások elõteremtésének lehetõségét 4. a konkrét megvalósítás módját, esetleg lát-


2009.09.26.

19:38

Page 29

NAGYÍTÓ

ványtervét – fotókkal, videóval, rajzokkal színesítve A pályázatra benyújtott ötlet leírásának maximális terjedelme 4 db A/4-es gépelt oldal, 12-es betûmérettel, 1,5 sorközzel (+ 4 oldal melléklet). Az 1. kategóriában (tv-mûsor, rádiómûsor, kisfilm, rövidfilm) pályázóknak egy forgatókönyvet kell készíteni, és az alábbi elvárásoknak kell megfelelniük, a Solart Reklámügynökség és Kereskedelmi Kft.-vel együttmûködve: A pályázat mutassa be a mérnök-/természettudományos képzés valamely újszerû elemét, vagy a képzésben részt vevõk valamely újdonságértékû munkáját, példaként állíthat kiemelkedõ, iskolateremtõ, a hallgatók életére meghatározó módon hatással lévõ tanáregyéniségeket, bemutathat egyének vagy alkotói csoportok által elért tudományos eredményeket, megmutathatja a mérnöki/ mûszaki pálya szépségeit, vonzó oldalát, bármit, ami a mûszaki és természettudományos képzés népszerûsítésére alkalmas. A benyújtott rövidfilmek, illetve reklámfilmek maximum 2 perc hosszúságúak lehetnek. A forgatókönyvnek tartalmaznia kell a televíziós összeállítás témáját, megvalósításának, kivitelezésének módját az adott terjedelmi határok között. Derüljön ki belõle világosan, hogy a pályázó(k) mit akar (nak) megmutatni, és milyen módon képzeli(k) el az összeállítás megvalósítását. A bírálóbizottság által kiválasztott legjobb tizenöt forgatókönyv készítõje egy – a Solart Reklámügynökség és Kereskedelmi Kft. által rendelkezésére bocsátott – mobil stáb és stúdióháttér segítségével elkészítheti a televíziós összeállítást. Az összeállításokat a Duna Televízió fogja bemutatni. A 2. kategória keretein belül valamely média felhasználásával olyan új, innovatív médiamegjelenést, ötletet, felületet, designt, megoldásokat várunk, amely akár online vagy print változatban népszerûsíti a mûszaki, környezetvédelmi, természettudományi, matematikai tudományokat. Fontos, hogy olyan javaslatok érkezzenek, amelyek nemcsak szaklapok hasábjain hívják fel a tudományokra a figyelmet, hanem bármilyen érdeklõdésû ember figyelmét felkeltheti. A 3. kategória jelentkezõi olyan rendezvényekre, show-mûsorokra, gerillamarketing-megoldásokra nyújthatnak javaslatot, amelyek felkeltik a média és a hétköznapi ember figyelmét, olyan programokat, látványelemeket állíthatnak össze,

amelyek egy kellemes hétvégi programot, élménydús eseményt vagy maradandó látványélményt nyújtanak. Minden kategóriára érvényes elvárás a feladat megoldásának újszerûsége, szokatlansága, a friss, fiatalos látásmód érvényesülése, és az, hogy a feladat megvalósításának technikai kívánalmai ne lépjék túl az általában szokásos technikai feltételeket, szervezeti kereteket. A pályázatok beküldése: A pályázatokat e-mailen, a coolatudomany@ the-online.hu címen lehet benyújtani. Az e-mail tárgyaként kérjük feltüntetni: „Legyen COOL a tudomány!” Minden esetben visszaigazolást küldünk, amint regisztráltuk pályázatodat. A pályázat formai követelményei: Minden pályázat borítóján szerepelnie kell az alábbi adatoknak: A kiválasztott kategória és a pályamunka „címe”, a résztvevõ(k) neve, születési idõpontja; lakcíme, telefonszáma, e-mail címe; iskolájának, felsõoktatási intézményének neve, címe és telefonszáma. Kik? Egyénileg vagy többfõs csapatba szervezõdve pályázhat minden középiskolás és egyetemista, aki aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik vagy fiatal pályakezdõ. Felsõ korhatár 26 év. A pályázat beérkezési határideje 2009. október 30., 17 óra Mit lehet nyerni? Kategóriánként egy-egy I. díj: 300 000 Ft II. díj: 200 000 Ft III. díj: 100 000 Ft Különdíj: kétszemélyes prágai hétvége Minden kategória elsõ helyezettje a díj mellett lehetõséget kap, hogy együttmûködésével a benyújtott pályázati tervét a THE program keretén belül megvalósítsuk. A zsûri meghívott tagjai magyarországi nagyvállalatok és a tudományos élet jeles képviselõi. A verseny titkára: Burus Tünde, a THE program munkatársa. A versennyel kapcsolatban a coolatudomany@ the-online.hu e-mail címen lehet érdeklõdni. Telefon: 06 (20) 3829-778, hétköznapokon 10–16 óráig. Portál: www.the-online.hu 2009. SZEPTEMBER–OKTÓBER AKTÍV SZEMESZTER 29


2009.09.26.

19:38

Page 30

NAGYÍTÓ

Építs karriert a Metropol segítségével! Bemutatjuk: palyafutas.info A Metropol napilap nyár közepén elindította a www.palyafutas.info weboldalt a lapban csütörtökönként megjelenõ Pályafutás melléklet online megfelelõjeként, ahol egy helyen található meg minden, ami fontos és aktuális az oktatás területén. A weboldalon minden korosztály megtalálja a számára érdekes képzést, oktatási információt, hiszen a közoktatástól a felnõttképzésig minden területet felölel.

A

z oktatáshoz kapcsolódó tartalmakon túl a www.palyafutas.info-n napi friss hírek, információk is találhatók, komolyabb és könnyedebb témában egyaránt, de az is talál magának kedvére valót, aki szórakozni, kikapcsolódni akar esetleg két vizsga között, mivel programajánló és rejtvény is fellelhetõ az oldalon. A lap nem csak a tanulni vágyókra kíván összpontosítani. A megújult állásles.info számos szolgáltatást nyújt a munkaadóknak és az álláskeresõknek egyaránt. Az állásportálon részletes keresõ segíti a felhasználót a több száz állásajánlat közül kiválasztani a végzettségének, munkatapasztalatának és elvárásainak leginkább megfelelõket. A munkavállaló e-mailes hírlevél


formájában naponta értesülhet a legfrissebb állásokról. Az álláskeresõ összeállíthatja saját „online álláskeresési portfólióját”, melyben elhelyezheti magyar és idegen nyelvû önéletrajzát, motivációsés kísérõlevél-mintáit, illetve az önéletrajzi adatlap kitöltésével egyrészt bekerül az állásles.info adatbázisába, másrészt egyetlen gombnyomással pályázhat az állásportálon szereplõ bármely, a számára megfelelõ állásajánlatra. A munkaadóknak lehetõségük van online feladni álláshirdetéseiket kettõ, illetve négyhetes megjelenéssel. Számos kedvezõ print és online hirdetési csomagot kínálnak, mely segítségével egy jóval szélesebb, összetettebb olvasói körhöz, potenciális munkavállalói réteghez juttathatják el állásajánlataikat. Az álllásles.info címoldalán, kiemelt felületein szintén lehetõség van hirdetések, PR-cikkek megjelentetésére. ASZ


2009.09.26.

19:38

Page 31


2009.09.26.

19:38

Page 32

Mesterkedés. AIESEC-sztori. OECD-átlagolás. Pálinkás József. Interjú. A magyar felsõoktatás minden részében vannak gondok

Recommend Documents