Meseerdő Óvoda PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Meseerdő Óvoda Helyi Pedagógiai Programja

Budapest III. kerület Óbuda–Békásmegyer Önkormányzata

Meseerdő Óvoda 1035 Váradi u. 9-11. 1035 Kerék u. 12-14. 1035 Budapest Szél u. 23-25. 1033 Budapest Meggyfa u. 14.

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Budapest. 2013. szeptember 01.

Készítette: A MESEERDŐ ÓVODA NEVELŐTESTÜLETE

A program benyújtója: Dr. Kovács Antalné óvodavezető

2


TARTALOM 1. Bevezetés............................................................................................................................................. 5 1.1 Az intézmény adatai ...................................................................................................................... 5 1.2 Az intézmény bemutatása ............................................................................................................. 6 2.1. Gyermekkép ................................................................................................................................. 7 2.2. Óvodakép ..................................................................................................................................... 8 2.3. Küldetésnyilatkozat .................................................................................................................... 12 3. Pedagógiai Programunk cél és feladatrendszere .............................................................................. 13 3.1 A pedagógiai program feladatai .................................................................................................. 14 3.1.1. Az egészséges életmód alakítása, egészségfejlesztési program ......................................... 15 3.1.2. Érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés ................................................................................. 28 3.1.3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása ........................................... 36 4. A program tevékenységformái és az óvodapedagógus feladatai...................................................... 43 4.1. A Váradi utcai épület gyakorlata ................................................................................................ 43 4.1.1. Játék..................................................................................................................................... 43 4.1.2. A külső világ tevékeny megismerése ................................................................................... 49 4.1.3. Verselés, mesélés ................................................................................................................ 55 4.1.4. Rajzolás, mintázás, kézimunka ............................................................................................ 59 4.1.5. Ének-zene, énekes játék, gyermektánc ............................................................................... 63 4.1.6. Mozgás ................................................................................................................................ 67 4.1.7. Munka jellegű tevékenységek ............................................................................................. 69 4.2. A Kerék utcai épület gyakorlata ................................................................................................. 71 4.2.1.Játék ..................................................................................................................................... 71 4.2.2. A külső világ tevékeny megismerése ................................................................................... 76 4.2.3. Verselés, mesélés ................................................................................................................ 79 4.2.4. Ének–zene, énekes játék, gyermektánc .............................................................................. 83

3


4.2.5. Rajzolás, mintázás, kézimunka ............................................................................................ 88 4.2.6. Mozgás ................................................................................................................................ 92 4.2.7. Munka jellegű tevékenységek ............................................................................................. 96 4.3. A Szivárvány Tagóvoda (Szél és Meggyfa utcai épület) gyakorlata ............................................ 99 4.3.1. Játék..................................................................................................................................... 99 4.3.2. Mozgás .............................................................................................................................. 103 4.3.3. Verselés, mesélés .............................................................................................................. 108 4.3.4. Ének-zene, énekes játék, gyermektánc ............................................................................. 112 4.3.5. Rajzolás, mintázás, kézimunka .......................................................................................... 116 4.3.6. A külső világ tevékeny megismerése ................................................................................. 121 4.3.7. Munkajellegű tevékenységek ............................................................................................ 127 4.4. Tevékenységekben megvalósuló ismeretszerzés ..................................................................... 130 5. A kiemelt figyelmet igénylő gyerekek nevelése .............................................................................. 133 6. A program feltételrendszere ........................................................................................................... 137 6.1. Szociokulturális környezet ........................................................................................................ 137 6.2. Az óvoda személyi feltételei ..................................................................................................... 137 6.3. Az óvoda tárgyi feltételei ......................................................................................................... 139 6.4. Szervezeti és időkeretek ........................................................................................................... 140 7. A program kapcsolatrendszere ....................................................................................................... 141 8. Gyermekvédelem ............................................................................................................................ 147 9. A pedagógiai munka ellenőrzése, értékelése, mérése .................................................................... 155 Felhasznált irodalom ........................................................................................................................... 156 LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK ..................................................................................................................... 157

4


1. Bevezetés 1.1 Az intézmény adatai Az intézmény neve, székhelye:

Meseerdő Óvoda, 1035 Budapest, Váradi u. 9–11.

Telephelye:

1035 Budapest, Kerék u. 12–14.

Tagóvoda:

Szivárvány Óvoda, 1035 Budapest, Szél u. 23–25.

Telephelye:

1033 Budapest, Meggyfa u. 14.

Az intézmény fenntartója:

Budapest III. ker. Óbuda–Békásmegyer Önkormányzata

Az intézmény alaptevékenysége: Óvodai nevelés, ellátás A Szivárvány Tagóvodában a Nevelési

Tanácsadó szakvéleményével rendelkező,

beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő gyermekek számára, valamint a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek óvodai nevelése, ellátása a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, illetve az Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján integráltan nevelhető és oktatható enyhén értelmi fogyatékos, nagyothalló, gyengén látó, mozgássérült, beszédfogyatékos gyermekek számára is nyújt ellátást. A 139/ÖK/2008./III.27. sz. határozata alapján a Meseerdő Óvoda és a Szivárvány Óvoda 2008. augusztus 01-től összevont óvodaként, Meseerdő Óvoda néven, egységes igazgatás alatt működik. A négy épületben közel négyszáz gyermeket fogadunk. A két intézmény összevonása és az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának változásai indokolttá tették programunk felülvizsgálatát, így 2010-ben elvégeztük azokat a korrekciókat, melyek az előttünk álló feladatokból és új kihívásokból számunkra adódtak. Jelen módosítást a Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a 363/2012 (XII.17.) Kormányrendelet az óvodai nevelés országos alapprogramjáról tette szükségessé.

5


1.2 Az intézmény bemutatása Ma a legtöbb szülő - mielőtt gyermekét óvodába íratja - érdeklődik az óvoda körülményeiről, a nevelés elveiről, a pedagógusok személyéről, a szolgáltatásokról, hogy azt az óvodát választhassa ki, amelyben nézetei szerint gyermeke a legtöbbet kapja, a legjobban fejlődhet és a legnagyobb biztonság veszi körül. Óvodánk négy épülete a III. kerületben, Óbudán helyezkedik el, földrajzilag közel egymáshoz. Jellegét tekintve három létesítmény hasonló adottságokkal rendelkezik – a földszinten a bölcsőde, az emeleten pedig az óvoda található –, míg a negyedik kisebb befogadó képességű, földszintes épület. Ebben a városrészben megtalálhatók a lakótelepi jellegű tízemeletes, ugyanakkor a földszintes, családi házak is. Épületeink és gondozott, EU szabványos játékokkal ellátott udvaraink üde színfoltot jelentenek a gyermekeknek a nagyvárosi rengetegben. Csoportszobáink egyéni arculatát a gyermekek igényeinek szem előtt tartásával próbáljuk kialakítani, megteremtve a családias, otthonos légkört. Nagy figyelmet fordítunk a megfelelő, esztétikus, fejlődést elősegítő játékok, eszközök, beszerzésére. Elsődleges feladatunknak tekintjük, hogy a gyermekek jól érezzék magukat, mindig érzelmi biztonság és derűs, kiegyensúlyozott légkör vegye őket körül. Nagy hangsúlyt fektetünk a környezettudatos magatartás megalapozására, a mozgásfejlesztésre és a különböző tevékenységek személyiségformáló hatására. A hozzánk járó gyermekek számára biztosítjuk az egyéni fejlődés optimális idejét, a tehetségük kibontakozásának lehetőségét. A mai, feszített tempójú világban a teljesítmény-centrikussággal szemben az óvodáskor alapvető tevékenységének a játékot tartjuk. Meggyőződésünk, hogy ez a leghatékonyabb eszköz a gyermek testi, lelki, értelmi fejlődésének elősegítésében, az ismeretszerzésben, az emberi együttélés szabályainak elsajátításában. Egész évben gondot fordítunk arra, hogy változatos, színvonalas programokat és műsorokat szervezzünk óvodásainknak, hogy még több szép élménnyel gazdagíthassuk őket. Nevelőtestületünk jól felkészült, kellő szakmai tudással, felelősséggel és a gyermekek iránti szeretettel végzi pedagógiai munkáját. A gondozási teendők, és a nevelési feladatok ellátásában nagy segítséget jelent a csoportokban tevékenykedő dajkák és 2013. szeptemberétől a pedagógiai, illetve integráló intézményeinkben a két gyógypedagógiai asszisztens jelenléte. 6


2. Gyermekkép – Óvodakép

2.1. Gyermekkép „Lehet a gyermeket könyvből nevelni, de minden gyermekhez más könyv kell.” /T. Gordon/ A gyermek szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi, fejlődő személyiség, akinek életkoronként és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. Minél kisebb egy gyermek, annál több szeretetre, biztonságra, melegségre van szüksége az egészséges fejlődéshez. Az inkluzív, előítéletmentes, családias légkör megteremtése valamennyiünk legfőbb feladata, mert csak így tudjuk biztosítani minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést és a gyermeki személyiség optimális kibontakoztatásának feltételeit, elősegíteni a pozitív énkép, az önazonosság és önérték-érzés kialakulását. A hazájukat elhagyni kényszerülő kisgyerek esetében ez különösen fontos, hiszen számára idegen a környezet, eltérőek lehetnek előzetes szocializációs tapasztalatai, nem érti a többiek beszédét és ő sem képes megértetni önmagát a környezetével. A társadalmi integrálás segítése sok tapintatot és odafigyelést kíván az óvoda alkalmazottaitól. A gyermek – mint individuum - maximális tiszteletben tartása mellett fontos szempont a differenciált fejlesztés, egyéni foglalkoztatás. A 3-7 éves gyermekekre jellemző sajátosságok a nagy átlagot fejezik ki, de igen nagy eltérések lehetnek az egyes gyermekek között a szomatikus, pszichés, emocionális és kognitív kompetenciákban, sőt az egyénen belül a különböző személyiségjegyekben is. A személyiségfejlesztés alapja éppen ezért a gyermek alapos megismerése, majd fejlődésének folyamatos figyelemmel kísérése. Legjobb tudásunkhoz mérten igyekszünk a gyermekek képességeit, tehetségét kibontakoztatni, ismereteit folyamatosan, korszerűen bővíteni. Óvodapedagógusaink érzékenyek a gyermekek egyéni szükségletei, eltérései, fejlődési zavarai, szociális problémái iránt. Az átlagosnál több figyelmet szentelünk a lassabban fejlődő, lemaradó, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, beilleszkedési vagy magatartászavarral küzdő, kiemelt figyelmet igénylő kisgyermekek megkülönböztetett fejlesztésére.

7


Valamennyi gyermekünk számára biztosítjuk az egyéni fejlődési ütemének megfelelő fejlesztését, tehetségének felfedezését, kibontakoztatását, gazdag programokat, változatos tevékenységeket kínálva.

2.2. Óvodakép Az óvoda a közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, amely a gyermekek három éves korától a tankötelezettség kezdetéig, a családi nevelést kiegészítve elősegíti a gyermek sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakozását és gondoskodik a gyermekek napközbeni ellátásáról. A nevelés valamennyi területét fontosnak tartjuk. A környezet tevékeny megismerése, a környezettudatos magatartás megalapozása a mindennapos nevelés része, hiszen olyan időszakban élünk, amikor a környezeti problémák súlyosbodása miatt egyre sürgetőbbé válik a holisztikus szemlélet megalapozása és egy egészségesebb, kiegyensúlyozottabb életminőség megteremtése. Nagy jelentőséget tulajdonítunk a művészetek személyiségformáló szerepének (zene, képzőművészet és irodalom), a lakótelepi mozgásszegény környezet és a mozgásos tapasztalatszerzésre épülő megismerési folyamat pedig indokolja a mozgásfejlesztés fontosságát. A testi, lelki, értelmi fejlődés leghatékonyabb eszközének a szabad játékot tekintjük Játék közben életkoruknak és egyéni képességeiknek megfelelően gyarapodnak a gyermekek tapasztalatai, ismeretei, megtanulják az emberi együttélés alapvető szabályait. Pedagógiánk értékmegőrző, értékközvetítő, gyermek és nevelésközpontú. Mind a négy épületünkben ingergazdag, meghitt környezetben ésszerű szabályok biztosítják a gyermekek számára a kreatív önkifejezés, a szabad játék és a tapasztalatokon nyugvó megismerő tevékenység feltételeit. Értékrendünket jelenti: -

a gyermek mindenek felett álló érdekeinek tiszteletben tartása;

-

az alapvető erkölcsi értékek (felelősségvállalás, munka megbecsülése, a személyes méltóság és tulajdon tisztelete stb.) mintaként való közvetítése;

-

annak elfogadása, hogy az emberek különböznek egymástól;

-

az inkluzív, befogadó nevelés érvényesítése;

-

az esélyegyenlőség érvényesítését és a hátrányok leküzdését elősegítő pedagógiai attitűd;

-

a természettel harmonizáló környezet kialakítása és védelme;

8


-

a környezet fenntarthatóságát biztosító szokásrend közvetítése;

-

a természet szépségének szeretete, tisztelete és megóvása;

-

az egészség értékként való megélése, védelme;

-

a nemek társadalmi egyenlőségének támogatását, a két szerep azonos értékként való elismerését segítő attitűd;

-

a nemi és társadalmi identitás, önazonosság erősítése;

-

az egyén, a család, és a haza szeretete, tisztelete;

-

saját és a migráns gyermekek kultúrája iránti érzékenység, elfogadás és nyitottság;

-

az interkulturális nevelésen alapuló integráció érvényesítése;

-

az emberi jogok és a mindenkit megillető szabadság tiszteletben tartása.

Gyermekközpontúságunkat jelenti: -

a gyermekek egyediségének, fejlődő személyiségének feltétel nélküli elfogadása, szeretete és tisztelete;

-

a gyermekeknek a boldog szabad élethez, szükségletei kielégítéséhez, a lehető legjobb egészségi állapothoz, örömhöz, sikerhez, kudarchoz, hibához, igazságtalanság elleni tiltakozáshoz, tulajdonához, önazonosságához való jogának tiszteletben tartása;

-

az érzelmi biztonságot nyújtó légkör megteremtése, melyben a gyermekek optimálisan fejlődhetnek;

-

életkorhoz igazított műveltségtartalmak közvetítése és egyénre szabott tudatos fejlesztés.

Nevelésközpontúságunkat jelenti: -

a humánum pedagógia érvényesítése, biztonságot, elfogadást, megértést, és toleranciát sugárzó nevelés;

-

a gyermekek fejlődésébe, fejleszthetőségébe vetett bizalom közvetítése;

-

a szeretettel szeretetre nevelés;

-

az értékek belsővé válásának érzelmi határokkal, széles motivációs bázissal és komplex tevékenységekkel történő elősegítése;

-

együttműködő nevelőpartneri kapcsolat kialakítása a családdal, figyelembe véve korunk családot érintő változásait (családok szerkezetének átalakulása, élettársi kapcsolatok gyakoribbá válása, egyszülős” családok számának növekedése;

-

az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődésének közvetett módon történő segítése.

9


Pedagógus modellünk: -

szeretetet, biztonságot, megértést, érzelmi támaszt, személyre szabott kapcsolatot nyújt a gyermekeknek, mentes minden előítélettől;

-

eszköztárában a következetesség, határozottság és odafigyelő szeretet mellett a jókedv és a humor szerepel;

-

a gyermeket olyannak fogadja el amilyen, teret enged próbálkozásainak a közösség szabályainak határain belül;

-

biztosítja, hogy a sikert és a kudarcot a gyermek úgy élje meg, hogy mindenkor számíthat a felnőtt megértésére, segítségére;

-

közös, örömteli élményekkel, tevékenységekkel fűzi egyre szorosabbá a gyermek-felnőtt, gyermek–gyermek kapcsolatokat;

-

a motivációs bázis erősítésével, az érzelmek stabilizálásával nyitottá teszi a gyermeket a világ

iránt,

élményeket,

környezetéről,

és

tapasztalatokat

életkorhoz

igazított

nyújt

a

gyermeknek

információkkal

segíti

szűkebb-tágabb tájékozódását,

problémamegoldását; -

egyénisége a különbözőség elfogadását, a toleranciát sugározza,

-

érzékeny az egyéni eltérésekkel, a fejlődési, magatartási, beilleszkedési nehézségekkel szemben;

-

a migráns gyermekek kultúrájával kapcsolatban nyitottságot, érdeklődést, befogadó viselkedési mintát tükröz;

-

személyes példával közvetít általános emberi értékeket, életviteli, magatartási-cselekvési szokásokat, erkölcsi normákat alapoz meg;

-

beszédviselkedésében megteremti a verbális és metakommunikációs jelzések harmóniáját, nyelvi eszközei szinte láthatóvá teszik a beszéddel kísért helyzeteket, eseményeket, cselekvéseket.

Dajkamodellünk: -

gyermekszerető és mentes az előítélettől;

-

kedves,

határozott,

következetes

viselkedésével

érzelmi

biztonságot

gyermekeknek; -

tapintatos, segítőkész és együttműködő;

-

tiszteli a gyermekeket, ismeri és biztosítja jogaikat;

-

ismeri az óvoda helyi pedagógiai programját, és ennek szellemében dolgozik;

10

nyújt

a


-

az óvodapedagógus irányításával aktívan részt vesz a gyermekek gondozásában, nevelésében, szokásrendszerének alakításában, mindennapi életében, mint belső, tevékeny résztvevő;

-

gondot fordít az óvoda életterének tisztaságára, gondozottságára, a higiéniai feltételek megteremtésére minden nap;

-

igényes külső megjelenésére, viselkedésére, beszédmódjára, hogy mindez követésre méltó lehessen a gyermekek számára,

-

neveléssel kapcsolatos információt a gyermekekről senkinek, semmilyen körülmények között nem szolgáltat ki.

11


2.3. Küldetésnyilatkozat A Meseerdő Óvoda dolgozói elkötelezettek a Pedagógiai Programjukban megfogalmazott célok, feladatok megvalósítása és a minőségi munka iránt. Óvodásainknak hagyományokban gazdag programokat, változatos tevékenységet és a játékon alapuló megismerést kínáljuk, biztosítva számukra az egyéni fejlődési ütemnek megfelelő sokoldalú és harmonikus fejlődést, a kiegyensúlyozott személyiséggé válás feltételeit, az emberi és tárgyi környezet megismerését és a természet megszerettetését. Alkotó nevelőközösségünkre jellemző a pozitív nevelői attitűd és az elfogadó, előítélet mentes, gyermekközpontú szellemiség. Felelősséget érzünk a ránk bízott gyerekek testi-lelki épségének megőrzéséért, a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatásáért és a kiemelkedő adottságokkal rendelkező gyerekek tehetségének kibontakoztatásáért. Két épületünkben a kiemelt figyelmet igénylő gyerekek iskolai életre való felkészítését is fel tudjuk vállalni. Megszerzett tudásunk állandó fejlesztése biztosíték arra, hogy munkánk szakmailag igényes és megbízható legyen. Büszkék vagyunk arra, hogy felkészültségünk és elhivatottságunk jó hírnevet biztosít számunkra, kiváló nevelő-fejlesztő munkánk eredményeképpen a szülők szívesen hozzák gyerekeiket a mi óvodánkba. A folyamatos intézményi fejlesztés és az innováció kihívásainak eleget téve arra törekszünk, hogy partnereinkkel széleskörű, jól működő kapcsolatot építsünk ki, figyelembe véve és mérlegelve igényeiket. Értékeinkre építve, a fejlődőképesség igényével és együttműködő szülői háttérrel szeretnénk a jövőben is gyakorolni hivatásunkat.

12


3. Pedagógiai Programunk cél és feladatrendszere „Ahhoz, hogy valakiből kiegyensúlyozott személyiség váljék, két dolog szükséges: érzelmi biztonság, elfogadó környezet” /Buda Béla/ Céljaink: A 3-7 éves gyermekek biztonságos, szeretetteljes, elfogadó légkörben történő harmonikus testi és szociális fejlődésének elősegítése az egyenlő hozzáférés figyelembevételével, kiegészítve a családi nevelést. A gyermeki személyiség kibontakoztatása, az egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem tükrében, a hátrányok kompenzálása és tehetséggondozás. Változatos tevékenységek, színes élmények, személyes tapasztalatok során a környező világ és a természet megismertetése, megszerettetése, életkorhoz szabott, játékos környezetvédelmi tevékenységgel a környezettudatos gondolkodás megalapozása. Személyes példaadáson keresztül olyan, a nevelőtestület által preferált humanista értékek és erkölcsi értékrend átadása, mint a szeretet, az empátia, a tolerancia, a tisztelet, a különbözőség elfogadása, a megbecsülés, az igazmondás és a türelem. Nemzeti kulturális értékeink közvetítése a 3-7 éves gyermek életkorának megfelelően /anyanyelv, zenei anyanyelv, tárgyi kultúra /. A játékba integrált és szervezett tapasztalatszerzésre alapozva, a tanuláshoz szükséges képességek és részképességek megalapozása, az iskolai közösségbe való beilleszkedéshez szükséges személyiségvonások kibontakoztatása. Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek inkluzív nevelése.

13


3.1 A pedagógiai program feladatai

Az egészséges életmód alakításához szükséges feltételek, egészségügyi szokások kialakítása, egészségfejlesztési program működtetése. Érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés, a kapcsolatteremtési képességek, viselkedési formák és szokások alakítása. Az anyanyelvi és értelmi képességek (pszichikus funkciók és részképességek) sokoldalú fejlesztése. A

gyermekek

testi-lelki

szükségleteinek

kielégítése

érdekében

olyan

feltételeket,

körülményeket, életformát, nevelést-fejlesztést biztosítunk, - fejlesztő pedagógus, logopédus, óvodapszichológus

és

a

kiemelt

figyelmet

igénylő

gyermekek

esetében

utazó

gyógypedagógus segítségével,- amelyek eredményeképpen az óvodáskor végére minden gyermek eléri az egyéni adottságaihoz és fejlődési üteméhez mért optimális fejlettségi szintet.

14


3.1.1. Az egészséges életmód alakítása, egészségfejlesztési program „Az egészség: testi, lelki, szociális jólét egyensúlyi állapota”

/WHO/

Céljaink: A családdal együttműködve a testi-lelki fejlődés és a környezethez való optimális alkalmazkodás elősegítése, gyermekek pszichés védettségének (lelki egészségének) biztosítása. Az egészséges életmód iránti igény és az egészséges életvitel szokásainak megalapozása, a helyes életritmus kialakítása.

Feladataink: ☺

A gyermekek lelki egészségi állapotának, komfortérzetének biztosítása, az egészséges testi, lelki fejlődéshez és fejlesztéshez szükséges feltételek, körülmények megteremtése.

☺

A gyermekek gondozása, testi szükségleteik és mozgásigényük kielégítése.

☺

A gyermekek egészségének védelme, óvása szervezetük edzése, betegségek, balesetek megelőzése.

☺

A helyes életritmus és a helyes egészségügyi szokások (étkezés, tisztálkodás, öltözködés, pihenés) kialakítása és gyakorlása a folyamatos napirenden keresztül.

☺

A testi képességek (erő, ügyesség, állóképesség, gyorsaság) és a mozgás fejlesztése.

☺

A gyerekeken keresztül a család szemléletformálása, az egészséges életmód szokásainak népszerűsítése.

Az egészségfejlesztés területei mindennapos testnevelés, testmozgás baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás egészséges táplálkozás személyi higiéné a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése a bántalmazás, erőszak megelőzése Az egészséges életmódra nevelés gyakorlata óvodánkban

15


Lelki egészség A lelki egészség életkornak megfelelő alapja. hogy gyermekeink jókedvvel, örömmel érkezzenek az óvodába és ott kiegyensúlyozottan, jól érezzék magukat egész nap. Ennek érdekében reggel kedvesen, keresztnevükön szólítva fogadjuk a gyermekeket, kontrolláljuk aktuális egészségi és lelkiállapotukat, az esetleges betegségre utaló jeleket. A gyermekek igényének megfelelően – de különösen kiscsoportban - biztosítjuk a testközelséget. (ölbe vétel, simogatás, mosoly, megvigasztalás.) Toleráljuk a gyermekek egyéni jelzéseit, otthonról hozott szokásait (ujjszopás, pelenka, vagy játék szorongatása, hajtincs csavargatás.) Gondozás, testi szükségletek és mozgásigény kielégítése A nevelési hatások kedvező érvényesülésének egyik fontos feltétele a gyermekek gondozása. A gyermekek testi-lelki, biológiai és komfortszükségleteinek kielégítésével elősegítjük a kellemes közérzet fenntartását. Az önállóság terén különböző fejlettségi fokon álló, eltérő ütemben fejlődő gyermekeket támogatjuk, eredményeiket elismerjük. Türelmesen, megfelelő időt hagyva - kezdetben velük együtt végezve a teendőket - segítjük a helyes egészségügyi szokások rögződését, a családdal együtt, lehetőség szerint a szokások otthoni betartásával, gyakoroltatásával. Fokozatosan szoktatjuk a gyermekeket a gondozási tevékenységek egyre önállóbb végzésére, megalapozzuk a rendezett megjelenés és a tiszta környezet iránti igényt. Megteremtjük a feltételeit annak, hogy testi szükségleteiket zavartalanul kielégíthessék az egész nap folyamán. Biztosítjuk, hogy a nap bármely szakában ihassanak, a csoportszobában és az udvaron is. Levegőzés: Tudatosan kihasználjuk mind a négy épület jó adottságait, és a lehető legtöbb időt töltjük a gyermekekkel a szabadban udvarainkon. Minden nap – ha lehet kétszer is, nyáron pedig szinte egész nap – biztosítjuk a szabadban tartózkodás lehetőségét, ezzel is biztosítva az ellenálló képesség fejlesztését. Fontos, hogy gyermekeink a hűvösebb őszi, hideg téli időben is levegőzzenek az időjárásnak megfelelő öltözékben. Így biztosítjuk számukra a megfelelő edzettséget. Szeles, esős időben a csoportszobában nyitott ablaknál mozognak a gyermekek. Sokat sétálunk, lehetőség szerint kirándulunk, illetve rövid gyalogtúrákat teszünk, mivel a friss levegőn történő hosszantartó gyaloglás jótékonyan fejleszti az állóképességet, kitartást és hozzájárul a jó vérellátáshoz. Ha az időjárás engedi, a szervezett testnevelés foglalkozásokat is az udvaron végezzük.

16


Olyan udvaron végezhető munkatevékenységeket biztosítunk, amelyek a gyermekek testi képességét fokozzák, fejlesztik edzettségüket, kitartásukat, feladattudatukat (gyermek méretű szerszámokkal, eszközökkel lapátolás, homok ásása, hólapátolás, lombseprés, stb.). Megfelelő hőmérséklet esetén – természetesen az önkéntesség figyelembe vételével - a gyermekek pancsolhatnak, sarazhatnak, zuhanyozhatnak az udvaron. Udvaraink szépen gondozott gyepje alkalmas a napfürdőzésre. Nyári időszakban fokozatosan, rövid ideig, minden esetben fényvédő krémmel szervezzük a gyermekeknek és preferáljuk a nyári sapka használatát. Kiemelt fontosságúnak tartjuk, hogy az ózon veszély miatt gyermekeink a veszélyesnek mondott, 11-15 óráig terjedő időszakban, ne tartózkodjanak a tűző napon, ezáltal védjük immunrendszerüket. Ügyelünk a rendszeres, napi kétszeri locsolásra, hogy a száraz, meleg időben ne nyeljék a port. Mindennapos testnevelés, mozgás, testedzés: A mozgásra azért fektetünk nagy hangsúlyt intézményünkben, mert gyermekeink döntő többsége panelházak lakója. Otthon keveset mozognak, sokat ülnek a TV, videó, a számítógép előtt. A környező játszóterek sem mindig alkalmasak a nagymozgások megfelelő fejlesztésére, így a gyermekek izomzata, csontozata, légzése nem fejlődik megfelelően. A heti egy kötelező testnevelés foglalkozáson túlmenően, minden nap szervezünk mozgástevékenységet, az egyes épületek feltételeihez igazodva a csoportszobában, a tornaszobában vagy az udvaron. A lakótelepi létből és mozgásszegény életmódból adódó mozgásszervi panaszok, elváltozások megelőzése programunk fontos része. Figyelemmel kísérjük a gyermekek testtartását, a lúdtalp felismerésére törekszünk, ennek érdekében minden csoportban heti egy alkalommal láb és tartásjavító tornát szervezünk. Szükség esetén szakemberhez irányítjuk a gyermekeket. A prevencióban a gyermekek spontán, örömmel végzett mozgástevékenységére építve tervezzük az irányított mozgásos feladatokat. Óvodánk udvarán sok lehetőség van mozgásos játékra, de a csoportszobában, játékidőben is gyakran használjuk a trambulinokat, billenő rácsokat egyensúlyozó korongokat. Így gyermekeink nap mint nap az irányított mozgásanyagon kívül is fejlődhetnek változatos formában, spontán módon is. A kettő együtt váltja ki a megfelelő hatást a gyerekek mozgásfejlődésében. A szervezett mozgásos játékokat 30-35 percre tervezzük. Mivel a játék motivációs ereje hatalmas, ez a leghatékonyabb eszköz a gyerekek optimális fejlesztésére kondicionális, kognitív, emocionális, szociális és koordinációs képességeik tekintetében.

17


A gyermek szervezetének edzését sok mozgással, levegőzéssel fokozatos fizikai terheléssel biztosítjuk. Arra törekszünk, hogy a kondicionáló mozgások biztosítsák az igazi felfrissülést. A testedzési lehetőségek között - a négy épület udvarának eltérő feltételeinek megfelelően biztosítjuk a rollerezést, a kerékpározást, a kötélmászást, az ugrókötelezést, az ugráló labda használatát, télen a szánkózást és csúszkálást.

Egészségvédelem, baleset megelőzés, elsősegélynyújtás Az egészség, testi épség megőrzése, a balesetek megelőzése érdekében gondoskodunk arról, hogy a gyermekeket csak biztonságos tárgyak, eszközök vegyék körül. A védő-óvó előírásokat illetve a gyermekbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatokat az óvoda Házirendje és SZMSZ-e tartalmazza. Az egészség és testi épség védelmére vonatkozó szabályokról, az elvárt és tilos magatartásformákról, az egyes tevékenységekkel járó veszélyforrásokról az óvodapedagógusok tájékoztatják a gyermekeket, életkornak és fejlettségi szintnek megfelelően. Ennek ténye és tartalma a csoportnaplóban kerül dokumentálásra. A tájékoztatás célja, hogy a gyermekekben tudatosodjon a megelőzés fontossága, hogy odafigyeléssel, óvatossággal, a megbeszélt szabályok betartásával a kisebbnagyobb balesetek és azok fájdalmas következményei elkerülhetőek. A tájékoztatás módszere lehet beszélgetés, szerepjáték, bábozás, könyv és képolvasás, mesélés. Ennek során a gyerekek megismerkednek a vészhelyzetek, balesetek során elvégzendő fontos teendőkkel is, illetve a legfontosabbal, hogy minden esetben kérjék a felnőttek segítségét! A gyermek harmonikus, kiegyensúlyozott fejlődéséhez biztosítanunk kell a bizalmon alapuló nyugodt, családias légkört, amelyben a gyermek jó közérzetéhez a fizikai szükségletek kielégítése épp úgy hozzátartozik, mint a lelki egészség megóvása. A különböző fertőzések elterjedésének megelőzése érdekében a tiszta környezet, légcsere, a napi portalanítás, párologtatás, fertőtlenítés, a réteges öltözködés biztosítása alapvető feladatunk. Az óvodában megbetegedett gyermekeket lefektetjük, folyadékot biztosítunk a számukra, és szüleiket a lehető leghamarabb értesítjük telefonon. Elsősegély doboz minden csoportban, illetve az orvosi szobában is található. Helyes életritmus, egészségügyi szokások (étkezés, öltözködés, tisztálkodás, pihenés): Az életkornak megfelelő helyes életritmus kialakítása az egészséges testi és szellemi fejlődés alapfeltétele, ezért az egészséges életmód központi kérdésének tartjuk. A gyermekek

18


óvodában eltöltött idejét tudatosan és az élettani szükségleteik figyelembevételével tervezzük. Optimális testi és lelki fejlődésük érdekében napirendünkben elegendő idő jut az aktív tevékenységekre, mozgásra, játékra és a pihenésre egyaránt, figyelembe véve az életkori és egyéni sajátosságokat. Tudatosan törekszünk arra, hogy az aktív és pihentető időszakok megfelelő arányban váltakozzanak a gyermekek napirendjében. Oldott, kellemes légkörben végzett tevékenységek szervezésére törekszünk, mert ezt nem érzik fárasztónak a gyermekek. Odafigyelünk arra, hogy a jól szervezett folyamatos napirendben a várakozási idő minimális legyen. Az egymás mellett működő csoportok minden tanév elején egyeztetik napirendjüket. Az öltözők, mosdók használatában alkalmazkodnak egymáshoz (minden esetben a nagyobb életkorúak a kisebbekhez.), tiszteletben tartják egymás programjait, mindennapi életét, toleráns, csendes, kulturált csoportéletükkel. Egészségügyi szokások Az óvodáskor a személyiségfejlődés intenzív szakasza, ekkor alakulnak ki az alapvető higiéniás szokások. A nevelés hatékonyságát fokozza, ha a szülők elvben és gyakorlatban támogatják az általunk helyesnek vélt - a gyermek optimális fejlődését biztosító - szokások kialakítását. Fontos, hogy megismerjék, mire helyeződik hangsúly az óvodában. Az egészségügyi szokások kialakításánál maximálisan alkalmazkodunk a gyermek egyéni fejlettségéhez,

elegendő

időt

hagyunk

a

szokások

elsajátítására.

Biztosítjuk

a

szokáskialakításhoz szükséges feltételeket (mosdók, fogmosó poharak, fogkefék rendszeres tisztántartása). Egészségesen élni csak egészséges élettérben lehet, ezért a környezet védelmét biztosító helyes szokások kialakítását – víz és energiatakarékosság, szelektív hulladékgyűjtés – már óvodáskorban meg kell alapoznunk. Étkezés: Az egészséges testi fejlődéshez ebben az életkorban is megfelelő tápanyagellátás, a vitaminok, a szénhidrát, a fehérjék, aminosavak, nyomelemek megfelelő arányának biztosítása szükséges. Fontos feladatunknak tekintjük, hogy a konyhákat is próbáljuk ilyen irányban befolyásolni. Bár az óvodás gyermekek többsége aktív idejének nagy részét az óvodában tölti, s ebből következően javarészt ott is étkezik, az óvodai étkeztetés minden erőfeszítés ellenére sem tudja biztosítani a az egészséges táplálkozás minden követelményét. A helyzet javítása érdekében sok múlik az óvodán és a szülők segítő együttműködésén.

19


Rendszeresen tájékoztatjuk a szülőket az óvodai étrendről. Az első szülői értekezlettől kezdve próbáljuk őket meggyőzni arról, hogy ne engedjék üres gyomorral óvodába gyermekeiket, mert aki korán jön, a 8:00 órától kezdődő folyamatos reggelizés ellenére is megéhezhet. Fontosnak tartjuk, hogy az étkezések (tízórai, ebéd, uzsonna) rendszeressége a gyermek helyes szokásává váljon. A szülők közreműködésével a napi tápanyag- és vitaminszükséglet kielégítése és változatossága érdekében, az étkezést kiegészítve minden csoportban van zöldség, illetve gyümölcsnap, így a gyermekek rost és vitamin fogyasztása bőségesebb. A szülők által hozott, közösen vásárolt illetve a kertünkben termő zöldségek, termések (dió, mogyoró, hársfavirág) összegyűjtésével és felhasználásával a gyermekek maguk is részt vesznek saláták, kompótok, gyógyteák készítésében, kínáló tálak összeállításában. Így lehetőség adódik arra, hogy számukra eddig szokatlan ízekkel és készítési módokkal is megismerkedjenek. A különböző gyógyteák kóstolása új ízekkel ismerteti meg a gyermekeket, ráébresztve őket arra, hogy a természet gyógyító erővel is rendelkezik, ami nagyon fontos a megelőzés érdekében. Nagy gondot fordítunk arra, hogy jó étkezési szokásokat alakítsunk ki, ezért szépen, ízlésesen tálaljuk az ételt. Így a kevésbé jó étvágyúak is nagyobb kedvvel esznek. A nagyobbak már önállóan mernek maguknak, optimális esetben biztonsággal használják a kést és a villát is. Étkezésnél ösztönözzük, de nem kényszerítjük a gyermekeket az étel elfogyasztására, az ízek megtapasztalására. Megpróbáljuk kideríteni az étvágytalanság okát. 3-6 éves korban az étvágytalanságnak, rossz emésztésnek, a szilárd ételektől való idegenkedésnek gyakran a lyukas, tövig lekopott tejfogak az okai. Ez különösen indokolja az étkezések utáni rendszeres fogmosást. A 6-7 évesek étkezését megzavarhatja a fogváltás, nehezebben rágnak, harapnak. Ebben az időszakban tapintatosan segítjük őket, pl.: az ételek darabolásával, puhításával, így ezt a szó szerint foghíjas időszakot sikerül büszkén „átvészelniük”. Fokozottan ügyelünk az étel-érzékeny illetve cukorbeteg gyerekek diétájára. Megismertetünk a gyerekekkel és rajtuk keresztül a családokkal cukrozott szörpöket, szénsavas üdítőket, chipset, túlzott só és cukortartalmú rágcsákat kiváltó más alternatívákat pl. mentával, citromfűvel ízesített vizet, aszalt gyümölcsöt stb. (bővebben ld. a Szemléletformálás c. fejezetben.) Öltözködés:

20


Az óvodáskorú gyermek öltözködését elsősorban egészségügyi szempontok határozzák meg. Öltözéke legyen kényelmes és praktikus. A réteges öltözködés a hőmérsékleti viszonyokhoz igazodjon. Mindig legyen a gyermekek polcán váltóruha. Ebben kérjük a szülők együttműködését. Kora ősszel és tavasszal is harmatos a fű ezért nem szandált, hanem lehetőleg vízálló cipőt kérünk az udvarra. Az öltözködés is kiváló lehetőséget nyújt a gyermekek egyéni fejlesztése, különös tekintettel a részképességekre. A mindennapok során folyamatosan alakítható a testséma, a finommotorika (szem-kéz; szem-láb koordináció), a percepció, és a térirányok. Tisztálkodás, testápolás: A napi testápolás magában foglalja a WC-használat utáni teendőket, az étkezés előtti, illetve a szükség szerinti kéz és arcmosást, az érzékszervek ápolását és védelmét, a rendszeres fogmosást, esetenként a gyermek teljes mosdatását, beleértve a homokozás utáni lábmosást is. A gyermekeket szükségleteik jelzésére biztatjuk. Praktikus technikákat tanítunk, fokozatosan szoktatjuk óvodásainkat a teendők önálló elvégzésére, hiszen a gyermeket zavarja, ha piszkos, elhanyagolt. Minden csoportban kéznél van a papírzsebkendő. Az eldobható pelenkák terjedésével egyre később lesznek szobatiszták a gyermekek, így szinte minden kiscsoportban van néhány olyan 3 éves kisgyermek, akinek szobatisztasága még nem stabil, napközben illetve a délutáni alvás során rendszeresen bepisilnek. A gyermekek 5 éves koráig ez nem tekinthető kórosnak. Néhány esetben a bepisilés oka pszichés eredetű. Nem elítéljük, hanem segítjük a gyermekeket ebben a helyzetben. A probléma megoldása érdekében rendszeresen konzultálunk a szülőkkel, szükség esetén szakemberek (óvodapszichológus, orvos, védőnő) bevonásával. A 3 éves gyermeket már meg lehet tanítani a fogápolásra, a fogkefe, fogkrém használatára. A napi tisztálkodás a tudatos fejlesztés mellett spontán módon is kiváló lehetőséget nyújt a gyermekeknek a testük megismerésére, a testrészek, a testséma, és az irányok gyakorlására. Szerencsére óvodánkban a tisztálkodást illetően jó otthoni szokásokkal jönnek a gyermekek. A zsebkendőhasználat gondot okoz néha, de ezt a szülőkkel megbeszélve és együttműködve könnyen korrigálhatjuk a gyermek egészsége érdekében. Így megelőzhetjük a fülfájást, és a felsőlégúti hurutok terjedését. Kiscsoporttól a mindennapi következetes gyakorlás, magyarázat, ellenőrzés- értékelés és példamutatás hatására a fontos higiéniás szokások automatizálódnak, 6-7 éves korra pedig már belső igényévé válnak a gyermeknek. Pihenés:

21


Az óvodás korosztály napi alvás szükséglete 11-13 óra. Ezt az időt két részletben (éjszaka és ebéd után) kell biztosítani számukra. A nyugodt légkör megteremtése elengedhetetlen feltétele a pihentető alvásnak. A zavartalan alvást, pihenést elősegíti a szellőztetés, a saját párna, az alvójátékok, a simogatás illetve az elalvás előtti mese, altatódal, halk zene. A szülők gyakran félnek, hogy gyermekeik este nem tudnak idejében elaludni, ha délután is pihennek. Épp ellenkezőleg! A fáradt idegrendszerű gyermek nehezebben alszik el. „Minden gyermeknek annyit kell aludnia, amennyi ahhoz szükséges, hogy reggel frissen, kipihenten ébredjen, és csak estefelé mutassa a szellemi, testi fáradtság könnyen felismerhető jeleit.” (Ranschburg Jenő) Alvásigény tekintetében is figyelembe vesszük az egyéni eltéréseket. Egy óra nyugodt pihenés után biztosítjuk a lehetőséget arra, hogy a nem alvó gyermekek – a többieket nem zavarva – csendben tevékenykedhessenek, játszhassanak, elsősorban nagycsoportban, iskola előtti időszakban. Szemléletformálás Fontosnak tartjuk, hogy minden lehetőséget kihasználjunk a szülők szemléletformálására. Ennek érdekében évente egy alkalommal Egészség-hetet rendezünk mind a négy épületben, hogy felhívjuk a figyelmet az egészséges életmód fontosságára. Az egy hetes rendezvénysorozaton különböző programokat szervezünk a gyerekeknek és a szülőknek egyaránt (pl. salátakészítés, kenyérsütés, reform-büfé, fogápolás, zenés torna, versenyjátékok és egyéb mozgásos programok, szülőknek szóló előadások stb.). Szívesen vesszük a szülők aktív közreműködését a szervezés és a lebonyolítás fázisában is. A családokkal szoros együttműködésben ötleteket cserélünk, hogy miképpen lehetne beépíteni a helyes életmód és a helyes táplálkozás szokásait a mindennapi életbe .Az egészséges életmód témaköréhez szorosan hozzátartozik az egészséges környezet, így az Egészség-héten kiemelten foglalkozunk ezzel a témával. Meglátogatjuk a szelektív hulladékgyűjtőt, illetve hulladék anyagok újrahasznosításával barkácsolunk. Szükség esetén, különböző szakemberek bevonásával még hatékonyabbá válhat az egészséges életmód szokásainak megalapozása, a megelőzés és a korrekciós, testi, lelki nevelési feladatok ellátása. A viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése A viselkedési függőségek és szerek használatának kialakulását a legcélravezetőbb és leginkább életkor-adekvát módon úgy előzhetjük meg, ha segítjük a gyermekeket saját és

22


mások érzelmeinek felismerésében, fejlesztve ezzel önismeretüket és önértékelésüket, empatikus

készségüket.

Ha megtanítjuk őket

az

érzelmek kulturált

kifejezésére,

megszilárdítjuk szokásrendjüket és erősítjük bennük az önkontrollt, ezzel megalapozzuk a pozitív énkép kialakulását. Ezt segíti az elfogadó, előítélet-mentes légkör, a stresszhelyzetek oldása (pl.zene, relaxáció, hahotajóga) életkorhoz igazított stresszkezelő technikák megtanítása (pl. gyermekjóga). Fontos eszköz a mese, a bábozás, a drámajáték, a felsorolt eszköztárból minden pedagógus megtalálhatja azt, amiben a leghitelesebb és leghatékonyabb tud lenni. A hátrányos helyzetű családból érkező gyermekeknél kiemelt szerepe van a negatív hatások kompenzálásának. Kulcsjelentőségű a függőségek kialakulásában a döntésképesség. Szituációs játékokkal, bábozással hozzuk döntéshelyzetbe a gyerekeket, megerősítve őket a helyes választásban. Bár az óvodai nevelés csupán kiegészíti a családi nevelést, fontos feladat minden olyan helyzet elkerülése, amely a gyermeknek kedvezőtlen mintaként szolgálhat. Az óvoda felnőtt dolgozói modellt jelentenek a gyermekek számára, ezért nagy felelősséggel tartoznak személyes példamutatásukért. A dohányzás széles körben elterjedt és a gyerekek szempontjából leginkább egyértelmű függőség.

A dohányzás megelőzését szolgáló óvodai egészségnevelési program egyik

lehetősége, az önkéntes részvételen alapuló szabad beszélgetés. A beszélgetés kezdeményezője egy-egy konkrét helyzetet tudatosan teremtve illetve kihasználva, lehet az óvodapedagógus, de lehet maga gyermek is. Az óvodapedagógus részéről ez a módszer tapintatot és kifinomult arányérzéket követel, mert anélkül kell a témára szorítkozni, hogy megsértenénk, vagy negatív módon minősítenénk a családot. A beszélgetések során ezért mindig pozitív oldalról kell kiindulni. A dohányzás ártalmainak elemzésére alkalmat adhatnak az alábbi témák: ◦

Kirándulás pozitív élményeinek megélése és felidézése: tiszta friss levegő, szabad légzés, a természet hangjai és illatai, füst- és pormentesség, sok mozgás a jó levegőn;

◦

Városi és falusi élmények megbeszélése és párhuzamba állítása: gépjárműforgalom különbségei, kipufogógáz mennyisége, gyárak környékének kedvezőtlen viszonyai, porés zajártalom, az otthoni állattartással járó szagok, a zöldterületek aránya, fák és más növények fontossága a levegő tisztításában;

◦

Ismeretközlés, magyarázat arról, hogy a nem-dohányzókat törvény védi: mi az a törvény, hogyan, mire és kit kötelez, mi a megszegők büntetése, hol megengedett a dohányzás és

23


hol nem, mi célból alkották meg a nem dohányzókat védő törvényt, miért kell az embereket a dohányzástól megvédeni; ◦

Tiszta és elhanyagolt környezet összehasonlítása. Milyen jelei, nyomai vannak a dohányzásnak az utcán, közvetlen környezetükben: eldobált csikkek, cigarettás dobozok, gyufaszálak, utcai hamutartók, ez a látvány kellemes vagy kellemetlen-e;

◦

Tapasztalatok, gyermeki vélemények elmondása dohányfüstös helyiségekről, kellemes-e füstös levegőjű helyen tartózkodni? Hogyan védekezhetünk ellene? (szabad levegőn tartózkodás, a lakás szellőztetése).

◦

Beszélgetés a dohányzás ártalmairól: károsítja a tüdőt, a keringési- és az idegrendszert, zavarja azokat, akik beszívják a dohányfüstöt és az ő egészségüket is veszélyezteti;

◦

Dohányzással kapcsolatos érzelmek, szabad véleménynyilvánítás: mit érzek ezzel kapcsolatban, zavar-e vagy sem, mi az, ami kellemetlen, dohányzom-e majd én is, ha felnőtt leszek stb.

◦

Beszélgetés arról, milyen leszek, hogyan élek majd, ha nagy leszek, mit tehetek azért, hogy erős és egészséges maradjak.

A bántalmazás, erőszak megelőzése Munkánkban a gyermekek jogairól szóló az ENSZ közgyűlése által 1990-ben elfogadott egyezményt tartjuk irányadónak, miszerint a „gyermekek mindenek felett álló érdekét” semmilyen más érdek nem előzheti meg. A gyermeket a durvaságtól, elhanyagolástól, erőszaktól, kizsákmányolástól minden megkülönböztetés nélkül (fajra, nemre, színre, származásra) meg kell védeni. A WHO definíciója alapján „a gyermek bántalmazása és elhanyagolása (rossz bánásmód) magában foglalja a fizikai és/vagy érzelmi rossz bánásmód, a szexuális visszaélés, az elhanyagolás vagy hanyag bánásmód, a kereskedelmi vagy egyéb kizsákmányolás minden formáját, mely a gyermek egészségének, túlélésének, fejlődésének vagy méltóságának tényleges vagy potenciális sérelmét eredményezi egy olyan kapcsolat keretében, amely a felelősségen, bizalmon vagy hatalmon alapul.” Elhanyagolást jelent, ha a szülő vagy a gondviselő rendszeresen elmulasztja a gyermek alapvető szükségleteinek kielégítését, védelmét, felügyeletét, és ezáltal súlyosan veszélyezteti a gyermek fizikai, mentális, lelki, erkölcsi és szociális fejlődését.

◦

Fizikai elhanyagolás: alapvető fizikai szükségletek, higiénés feltételek hiánya, a felügyelet hiánya, a gyermek védelmének elmulasztása olyan esetekben, amikor

24


veszélynek van kitéve pl. orvosi ellátás késleltetése, az orvosi utasítások be nem tartása, a védőoltások beadatásának indokolatlan elmulasztása, késleltetése. ◦

Érzelmi elhanyagolás: érzelmi biztonság, az állandóság, a szeretetkapcsolat hiánya, a gyermek érzelmi kötődésének durva mellőzése, elutasítása, a gyermek jelenlétében történő erőszakos, durva, támadó magatartás más családtaggal szemben.

Gyermekbántalmazásról beszélünk, ha a gyermeknek szándékosan okoz valaki sérülést, fájdalmat, illetve ha valaki a gyermek sérelmére elkövetett cselekményt fedezi, eltitkolja. ◦

Fizikai bántalmazás: az a szándékos cselekedet, vagy gondatlanság (így különösen ütés, rázás, mérgezés, égés, fulladás, közlekedési baleset, stb.), amely a gyerek fizikai sérüléséhez, halálához vezet vagy vezethet. Ide sorolható a közlekedés során elkövetett gondatlan veszélyeztetés (gyermekülés hiánya, ittas vezetés, kivilágítatlan kerékpár stb.)

◦

Érzelmi bántalmazás: olyan rendszeres, hosszú időn át tartó, rossz érzelmi bánásmód, amely súlyos és tartósan káros hatással van a gyermek érzelmi fejlődésére.

(Pl.

fejlettségnek nem megfelelő elvárások, megszégyenítés és megalázás, állandó szorongás vagy félelem keltése, érzelmi zsarolás, a gyermek kihasználása.) Az érzelmi bántalmazás súlyos formája az olyan élethelyzet, amelyben a gyermek, szem és fültanúja más bántalmazásának. Az érzelmi bántalmazás mindezen komponenseket magában foglalhatja, de egymagában is jelentkezhet. ◦

Szexuális bántalmazás: a gyermek bevonása olyan szexuális aktivitásba (abúzus, gyermekprostitúció, pornográf felvételek), amelyet a gyermek nem képes megérteni, felfogni, amelyhez nem tudhatja az érdemi beleegyezését adni, vagy amelyre a gyerek koránál, fejlettségi állapotánál fogva nem érett, továbbá amelyet tilt az adott társadalom/közösség jog- és szokásrendje. A szexuális visszaélés létrejöhet felnőtt és gyermek, vagy olyan korú gyermek és gyermek között, ahol a kapcsolat a kor és a fejlettség okán, a kapcsolat felelősségén, bizalmon vagy hatalmi helyzeten alapszik.

Sajnos a mindennapokban egyre több agresszivitással illetve erőszakosságot sugalló tárggyal találkoznak a gyerekek (erőszakos mesehősök, játékfigurák, agresszív számítógépes játékok, halálfejes vagy egyéb ijesztő figurával díszített ruházat stb.) A nyelvi környezet is egyre durvább. A kisgyermek minden erőszakos cselekvésre érzékenyen reagál. Nemcsak a közvetlenül felé irányuló megnyilvánulás okoz tartós károsodást, hanem az erőszakos cselekmények (brutalitás, vérengzés, gyilkosság) látványa is. A családi nevelésre visszavezethető okokon kívül, a gyermekkori agresszivitás oka lehet:

25


◦

kontrollálatlan tévézés –mozgáshiány okozta feszültség, meg nem értett, gyorsan váltakozó képek, eltúlzott hang és fényhatások;

◦

agresszív

számítógépes

játékok

–

erőszakot

sugalmazó

történet,

mesetudat

kialakulatlanságából adódó feszültség; A megelőzés fontos eszköze a szülőkkel való hiteles és folyamatos kommunikáció. ◦

szülői értekezletek, egészséghét kiemelt témája lehet pl. a gyermekkori agresszivitás;

◦

szakirodalom biztosítása, cikkek közzététele a honlapon, megosztás az intézmény közösségi oldalán, levelezőrendszerén;

Kiemelt odafigyelést igényel, ha gyermek bántalmaz gyermeket. Speciális terület a testvérbántalmazás, annak érzelmi vonatkozásai, indulati tartalma miatt. Fontos, hogy mindkét fél kapjon megfelelő segítséget, támogatást. A bántalmazás megelőzésével kapcsolatos konkrét feladatokat a pedagógiai program „Gyermekvédelem” c. fejezete tartalmazza. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére:  A gyermekek ismerik és készségszinten gyakorolják az alapvető higiéniai szokásokat  (WC használat, orrfújás, mosakodás).  Testápolási

tevékenységeikben

önállóak,

képesek

testi

szükségleteik

szándékos

irányítására.  A tisztálkodási eszközöket rendeltetésszerűen, önállóan használják.  Igényesek saját külsejük tisztaságára és rendezettségére, ruhájukat önállóan megigazítják.  Ügyelnek környezetük tisztaságára, és rendjére, személyes tárgyaik között igyekeznek rendet tartani.  Ismerik és gyakorolják a kulturált étkezési szokásokat.  Ismerik az időjárás, az öltözködés, a táplálkozás és az egészségvédelem elemi összefüggéseit.  Öltözésben, tisztálkodásban, étkezésben önállóak és szívesen segítenek a kisebbeknek. Sikerkritérium:  Biztonságos környezetben, egészséges életritmus alakul ki a gyermekekben.  Örömmel és biztonságosan mozognak spontán és szervezett mozgásformákat gyakorolva.  Fejlődik mozgáskoordinációjuk, testsémájuk, én-képük.  Biztosított a fejlődéshez és az egészség megőrzéséhez szükséges egészséges táplálkozás, a gyümölcs-, vitamin- és folyadékellátás. 26


 Optimálisan fejlődik a gyermekek önállósága, kitartása, igényessége.

27


3.1.2. Érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés „Foglalkozzunk meleg, sugárzó szeretettel a gyermekkel, s akkor ő csodákra képes.” /Freinet/ Célja: A gyermekek szeretetben és biztonságban jól érezzék magukat. A családi nevelést kiegészítve, érzelmileg nyugodt, magabiztos, a környezetükben jól eligazodó személyiséggé váljanak. A gyermekek „én”-képe szeretetteljes, elfogadó légkörben pozitív érzelmekkel gazdagodjon. Formálódjanak erkölcsi–akarati tulajdonságaik, mint a segítőkészség, önzetlenség, együttérzés, figyelmesség, másság elfogadása tolerancia, önállóság, önfegyelem, kitartás, feladat és szabálytudat. Váljanak képessé az együttélés alapvető szabályainak betartására, majd később az erkölcsi normák elfogadására. Feladataink: ☺ Érzelmi biztonságot nyújtó, otthonos, szeretetteljes, empatikus légkör biztosítása. ☺ Jól működő kapcsolat kialakítása a szülőkkel, amely hozzásegít a gyermekek teljesebb megismeréséhez és az óvoda értékrendjének megismertetéséhez. ☺ A gyermekek közötti társas kapcsolatok alakítása, a konfliktushelyzetek kezelése. ☺ A gyermek saját érzelmeinek felismertetése, mások érzelmeinek átélése, tolerálása, az érzelmek feletti, „életkorban elvárható” kontroll erősítése, érzelmek kulturált kifejezése. ☺ Közös élményekre épülő, tevékeny óvodai élet szervezése, amely lehetőséget biztosít a gyermeki önkifejezésre. ☺ Pozitív érzelmi hatások erősítése az egész óvodai nap folyamán, mely segíti az énkép, önismeret és önértékelés fejlesztését. ☺ Érzelmi intelligencia megalapozása. ☺ A gyermeket ért negatív hatások kompenzálása. ☺ A kölcsönös bizalomra, szeretetre épülő felnőtt – gyermek, gyermek-gyermek kapcsolat, barátság alakítása. ☺ Személyes példaadáson alapuló szokás és normarendszer megalapozása (erkölcsi normák, környezettudatos magatartás mintái stb.)

28


☺ Saját és a migráns gyermekek kultúrája iránti érdeklődés és tisztelet felkeltése és megalapozása. ☺ Felkészülés a csoportban dolgozó felnőttek – óvodapedagógus és dajka – részéről a migráns gyerekek fogadására (vallás, kultúra, nemzetiség stb.) a szocializáció megkönnyítése és az egyénre szabott nevelési feladatok meghatározása érdekében. Az érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés kialakult gyakorlata óvodánkban: A gyermek alapvető joga, létszükséglete a szeretet, az érzelmi biztonság, a kölcsönös bizalom és elfogadás. Ez arra kötelezi az óvoda alkalmazottait, hogy viselkedésükkel, minden megnyilvánulásukkal e jog tiszteletben tartását sugározzák. A kisgyermek magatartása „érzelemvezérelt”, szinte valamennyi tevékenységét érzelmi megnyilvánulások kísérik. Fontos, hogy a gyermek környezete megértse heves érzelmi megnyilvánulásait, ne személyüket, hanem cselekedeteiket minősítse. Magatartásunkkal modellt nyújtunk a társas együttműködésre, a konfliktuskezelésre, a különbözőség elfogadására, hiszen csak így lehetünk hitelesek elsősorban a gyermekek, másodsorban pedig a szülők számára. Alapelvünk, hogy szeretettel nevelünk szeretetre. Különösen igaz ez a hátrányos helyzetű gyermekekre, illetve a kiemelt figyelmet igénylő gyermekekre az ő ellátásukra kompetens épületeinkben. Beszoktatás A gyermek egész későbbi óvodai életét meghatározzák az első élmények, benyomások. A leglényegesebb, hogy első perctől érezze a gyermek az óvónőtől felé irányuló szeretetet. Szintén fontos, hogy az óvodába kerülő gyermeket barátságos, színeiben harmonikus és esztétikus környezet fogadja, amely derűt, nyugalmat sugároz. A hatékony nevelés feltétele a gyermek egyéni érzelmi sajátosságainak megismerése. Minden gyermek más érzelmi tulajdonságokkal, más családi háttérrel rendelkezik, különbözőképpen ismerkedik az új környezettel. Ezért, az újonnan érkező kiscsoportosok fogadása nagyon gondos előkészítő munkát igényel, hogy a szülőkkel együttműködve megkönnyítsük a gyermek számára a beilleszkedést, az elválást. Ennek első lépéseként beiratkozáskor írásos tájékoztatót adunk az óvodáról illetve szülői értekezleten tájékozódhatnak a szülők az óvoda házirendjéről és pedagógiai programjáról. Itt lehetőség nyílik arra, hogy mi is felmérjük a szülők elvárásait. A bölcsődés gyermekek látogatása biztosítja, hogy az óvó nénik ne legyenek teljesen ismeretlenek előttük.

29


Családlátogatás során megismerhetjük a gyermekek otthoni környezetét, anamnézis útján tájékozódhatunk eddigi életükről, ami a nevelés tervezésének kiindulópontja lehet. A csoportok összeállításánál igyekszünk figyelembe venni a kialakult ismeretségeket, barátságokat. Az óvodával való első találkozás, a fokozatos beilleszkedés megnyugtató feltételeit a szülőkkel közösen alakítjuk ki. A beszoktatás, a szeretetteljes légkör kialakítása, a társak érzelmi felkészítése elősegíti az új környezet elfogadását. Az első napokban mindkét óvónő együtt van az egész nap folyamán a gyermekekkel. Az óvoda alkalmazottai együtt segítik a minél könnyebb beilleszkedést. A felnőttek türelme, megértése, gyöngéd gondoskodása, simogatása, bíztató tekintete adja számukra az érzelmi biztonságot. A személyes kapcsolatokat ölbéli játékokkal, személyre szóló

bíztatással,

dicsérettel,

megerősítéssel

formáljuk,

a

testápolási,

étkezési

tevékenységeket, a pihenés elfogadását tapintatosan segítjük. Ebben az időszakban a délutáni pihenés ideje különösen nehéz. Ha lehet, arra kérjük a szülőket, hogy az „itt alvásra” csak akkor kerüljön sor, ha a gyermek már otthonosan érzi magát az óvodában, kialakult a bizalom. Nagyon fontos az elalváshoz a nyugalom megteremtése, a csendes készülődés, halk zene, simogatás. A gyermekek magukkal hozhatják kedvenc játékukat, vagy bármit, ami az otthonuk hangulatát idézi, melyhez az elalváshoz szükségük van. Régi óvodásaink esetében is fontos szerepet kap a szeretetteljes fogadtatás, az egymás iránti érdeklődés, az élményekről, a történtekről való beszélgetés. Ez a betegségből visszaérkező gyermekeknél különösen fontos. A csoporttal együtt számon tartjuk a hiányzókat, megbeszéljük milyen ok miatt nincsenek itt. Mindenkinek éreznie kell, hogy számítunk rá, hiányzik nekünk, ha nincs itt az óvodában. Kapcsolatteremtési képességek, viselkedési formák és szokások alakítása „A szocializáció a társadalomba való beilleszkedés folyamata, amelynek során az egyén megtanulja megismerni önmagát és környezetét, elsajátítja az együttélés szabályait, a lehetséges és elvárt viselkedésmódokat.” (Dr Bagdy Emőke 1977.) A gyermek többnyire az óvodában kerül először olyan helyzetbe, hogy a társakhoz és különféle szabályokhoz alkalmazkodnia kell. A társas kompetencia nem következik automatikusan a családi életből. A csoportba való beilleszkedés, a konfliktusok konstruktív megoldása, az alkalmazkodás, az önmagukért való kiállás hosszú folyamat eredménye lesz, melynek megalapozása az óvodában történik.

30


Az együttélés alapvető szokásainak, szabályainak kialakításakor a gyermekek életkori sajátosságaiból indulunk ki. Az életkorra jellemző érzelmi vezéreltséget figyelembe véve, érzelmi alapokon működő élmény- és tevékenységi rendszerben alakítjuk a kapcsolatokat, a magatartási szokásokat, az együttműködést és kommunikációt. Helyzeteket teremtünk az érzelmek széles skálájának átélésére, az érzelmekre hatva segítjük a gyermekek fejlődését. A gyermekek tevékenységéhez szabadságot biztosítunk, ugyanakkor határokat is kijelölünk. Törekszünk arra, hogy szokásalakításunk pozitív érzelmeket váltson ki. Az egyértelmű, ésszerű, betartható szabályok segítik a gyermeket eligazodni az óvodai életben, növelik biztonságérzetét. A szabályokhoz való alkalmazkodást, a belsővé válás folyamatát elsősorban a gyermek egyéni érzelmi adottságai, temperamentuma határozza meg. Mivel az értékrend kezdetben érzelmen, majd belátáson és elfogadáson alapul. a szokásokat fokozatosan finomítjuk és ösztönözzük azok minél önállóbb alkalmazását. Erősítjük az egymás iránti szociális érzékenységet és türelmet, egymás meghallgatásának képességét. Segítségadásra, kérésre, elfogadásra és együttműködésre szoktatunk. Bizalommal támogatjuk a konfliktusba keveredett gyermekek önálló békülési törekvéseit. Az előforduló agresszivitást a pozitív énkép erősítésével is igyekszünk fokozatosan megszüntetni. A gyermekek magatartás-, viselkedéskultúráját türelemmel, bátorítással, példamutatással fejlesztjük. A sikernek, előrelépésnek együtt örülünk, a sikertelenséget segítjük elviselni, a bátortalanságot, görcsös igyekezetet sok szeretettel, és adott esetben humorral is oldjuk. Az eltérő képességű és tulajdonságú gyermekek között igyekszünk megkeresni a fejlődésükhöz szükséges legmegfelelőbb egyéni bánásmódot. A gyermekek viselkedését és társas kapcsolatait figyelemmel kísérjük a fejlődés elősegítése érdekében. A nevelés csak barátságos, nyugodt, biztonságot nyújtó légkörben lehetséges. Ennek egyik feltétele a gyermekek barátságos, esztétikus élettere. A különböző tevékenységekhez kuckókat, meghitt sarkokat alakítunk ki, ahová elbújhatnak, ha éppen egyedüllétre van szükségük, „kincseiket” saját szekrényükbe rakosgathatják. Az otthonosság érzését segíti elő, ha megfelelő biztonság mellett meghatározott céllal, de önállóan közlekedhetnek a csoportban, a folyosón, a mellékhelyiségekben vagy az udvaron. A gyermekek fokozatosan megismerik az óvoda többi csoportjába járó gyermeket. Ezt segíti, ha közös programot szervezünk velük, vendégségbe hívjuk őket. Lehetőséget teremtünk arra, hogy akár egyenként is átmehessenek egymáshoz a gyermekek, főleg, ha testvér jár a másik csoportba. Lehetőség nyílik ilyenkor, hogy a nagyok segítsenek a kicsiknek – így fejlődnek erkölcsi tulajdonságaik is.(segítőkészség, együttérzés, törődés).

31


Az erkölcsi értékek, a jó és a rossz felismerése, a gyengébb védelme, az igazságérzet, az önzetlenség, a szabály- és kötelességtudat csak akkor alakulnak ki, ha a gyermek állandóan gyakorolja a társaihoz való helyes viszonyulást, és megerősítést kap ebben. Ennek gyakorlására sok alkalom adódik. A közös élmények, programok, kirándulások, örömteli tevékenységek elősegítik a társas kapcsolatok kialakulását. Lehetőséget biztosítanak arra, hogy a gyermek megtapasztalja „én” határait, észrevegye, hogy minden gyermek más, „másságával együtt elfogadható és szerethető”(Porkolábné Balogh Katalin Komplex prevenciós óvodai program 194. old.) Az együttes tevékenység közben tanulják meg a társas érintkezés formáit, gyakorolják az életkorukban elvárható udvarias viselkedést. A csoportban elfogadott szokások, szabályok hozzásegítik, hogy eleinte a felnőtt segítségével, majd egyre önállóbban, egymás között, durvaság nélkül tudják megoldani az adódó problémákat. Az „én”- központú, önmagára figyelő gyermekek, fokozatosan képessé válnak az együttműködésre.

Érdeklődni

kezdenek társaik

iránt,

elfogadják

egymás

érzelmi

megnyilvánulásait, szívesen segítenek egymásnak és a felnőtteknek. Megértik, ha valakinek „rossz napja” van. Elnézőek a kisebbekkel, gyengébbekkel szemben. Kerülik és elítélik a durvaságot, gorombaságot. A nehezen szocializálható, beilleszkedési-, magatartási zavarral küzdő, lassabban fejlődő, vagy kiemelt figyelmet igénylő illetve hátrányos helyzetű gyermekek megkülönböztetett törődést, speciális ismereteket igényelnek. Szükség esetén megfelelő szakemberek segítségével könnyítjük meg társas élet szokásainak elfogadását, elsajátítását. A gyermekcsoport közösséggé formálásában meghatározó a felnőtt modell szerepe. Elsősorban az óvodapedagógus szervezi a gyermek életrendjét, a közös tevékenységeket, amelyekben a társas kapcsolatok alakulnak. Egyénisége, temperamentuma meghatározó. Viselkedésével, érzelmi megnyilvánulásaival, verbális közléseivel, metakommunikációs jelzéseivel alakítja a gyermekek közti kapcsolatokat, a társas viselkedést. Emellett fontos szerepe van a dajkának, aki aktívan részt vesz a csoport életében. A gyermekek érzékenyen reagálnak a felnőttek érzelmeire, fontos, hogy tudják, mit tartanak helyesnek, mit, miért utasítanak el, mit tükröznek cselekedeteik, szavaik. Így a gyermekek először érzelmileg, majd belátás útján azonosulnak a felnőttek értékrendjével. A migráns gyermekek beilleszkedésének segítése, érzelmi biztonságuk megteremtése sok megértést, tapintatot odafigyelést igénylő feladat. Úgy kell segíteni őket ebben a folyamatban, hogy közben mindvégig érezzék a segítő elfogadást és az őszinte érdeklődést. Az óvodai élet

32


gazdag tevékenységrendszere sok alkalmat kínál arra, hogy eltérő kultúrákat, különböző szokásokat, ismerjünk meg a magyar kultúrkör és hagyományrendszer mellett. Ennek legfőbb értéke, annak az egyetemes igazságnak a megtapasztalása, hogy bár más a bőrünk színe, és más nyelven beszélünk, mindannyian emberek vagyunk. Mindezt segítheti: o Anyanyelven elhangzó mondókák, gyermekdalok, gyermekversek (akár szülők bevonásával) meghallgatása; o Különböző nyelveken történő köszönési formák megismerése; o Népviseletbe öltözött babák kiállítása; o Nemzeti zászlók megismerése, készítése; o A szülők bevonásával hagyományos nemzeti ételféleségek, sütemények kóstolása; o Kontinensek, országok megkeresése a földgömbön, térképen; o Képek nézegetése könyvekben, albumokban más országok tájairól, élővilágáról, épületeiről; o Képzeletbeli utazás, fantáziajátékok, „Így képzelem el”- rajzok készítése; o Életkornak és egyéni érdeklődésnek megfelelő ismeretnyújtás más kultúrákról, etnikai különbségekről, vallásról. A közös élményekkel, tevékenységekkel egyre szorosabbá fűzzük a gyermekek egymással és az óvodában dolgozó felnőttekkel való kapcsolatát. Az együttesség örömének átélése, a társas kapcsolatokban megjelenő érzelmek „a barátom, a mi együtt” élménye szociális érzelmek, erkölcsi

tulajdonságok

fejlődését

eredményezi,

elveket

az

együttműködésre

való

nyitottsághoz. A gyermek társas szükségleteinek kielégítése, a kommunikációs rendszer szakszerűsége hatékonyan elősegíti a kiegyensúlyozott szocializációt. Fontos feladatunk a hazaszeretetre nevelés. Először szűkebb környezetünkhöz, Óbudához alakítjuk ki az érzelmi kötődést. Séták, kirándulások alkalmával ismertetjük meg a gyermekekkel kerületünk nevezetességeit, természeti és építészeti értékeit, együtt fedezzük fel a természetben és az emberi környezetben a szépet és a jót. Ünnepek, hagyományok rendszere Hagyományaink, ünnepeink színesebbé teszik az óvodai életet és jelentős szerepet töltenek be az összetartozás, a közösségi érzelmek alakulásában. Az egyik legkedvesebb és mindenkit személyesen érintő hagyomány a születésnapok megünneplése. A közösségi érzés kialakulását elősegíti az ünnepekre való készülődés. Az ajándékkészítés, az ünnepek szervezésében, előkészítésében való életkornak megfelelő tevékenység, az ünnepi

33


műsorok, a közösen átélt élmények összekovácsolják a csoportot. A gyermekekben kialakul az együvé tartozás érzése, büszkék csoportjukra és szeretnek óvodába járni. Az érdeklődő szülőknek nemcsak lehetőséget biztosítunk a közreműködésre, hanem próbáljuk minél aktívabban bevonni őket az óvodai hagyományok rendszerébe, az érzelmi előkészítésbe és az örömteli várakozás ünnepben való kiteljesedésébe. A család ünnepeit tiszteletben tartjuk. Hagyományaink sorában - mind a négy épület helyi sajátosságainak megfelelően kiemelkednek az időről-időre visszatérő, sajátos keretek között lezajló események. A hagyományos ünnepek (Mikulás, Karácsony, Farsang, Húsvét, Anyák napja és Gyermeknap), a természet jeles napjai (Állatok Világnapja, Víz Világnapja, Föld napja, Madarak és fák napja), és a különféle rendezvények (táncházzal kísért szüreti mulatság, vásár, karácsonyi hangverseny, Egészség-hét stb.). Az ünnep hangulatát az ünnepi díszbe öltözött óvoda és a felnőttek aktív részvétele, éneklése, bábozása, dramatizálása, vagy egyéb, az alkalomhoz illő érdekes tevékenység fokozza. Az átélt élmények a gyermekek pozitív fejlődését segítik, az élmények későbbi felidézése újra örömteli pillanatokat szerez. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére:  Az óvodából kikerülő gyermekek pozitív én-képpel rendelkeznek, magabiztosak és kezdeményezőek.  Elfogadják saját magukat és társaikat, tolerálják, hogy az emberek különböznek egymástól.  Változatos, színes érzelemviláguk és társas tapasztalataik révén eligazodnak a körülöttük lévő világban.  Igyekeznek legyőzni a felmerülő akadályokat, konfliktusaikat maguk oldják meg, társaikkal egyezkednek.  Belső igényükké válik a viselkedés és helyes cselekvés szokásainak, szabályainak betartása.  Kellő önbizalommal és önfegyelemmel rendelkeznek ahhoz, hogy az iskolai élet szabályaihoz alkalmazkodni tudjanak. Sikerkritérium  Közösen kidolgozott szociális, erkölcsi szabályok veszik körül a gyermekeket.

34


 Biztonságot nyújtó, családias légkörben gyakorolják a társas együttélés alapvető szabályait.  Felnőtt kérése nélkül is segítenek egymásnak, együtt éreznek a közösség tagjaival  Tartós barátságok alakulnak ki.  Egymást és az óvónőt türelmesen hallgatják végig.  Gazdagodó kapcsolatrendszerük képessé teszi őket az együttműködésre és a konfliktuskezelésre.  Változatos tevékenységi formák közös gyakorlása során gazdagodnak tapasztalataik élményeik, önismeretük.  Pozitív megerősítésen és sikerélményeken keresztül alakul egészséges önbizalmuk.

35


3.1.3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása „Tudás, használható, működőképes tudás csak a tapasztalásból, az átélt tapasztalásból, az élményalappal is bíró tudásból származhat.”

/T. Gordon/

Célja: Az anyanyelv ismeretére, szeretetére nevelés és a nyelvi kifejezőkészség gazdagítása. A kommunikáció különböző formáinak elsajátítása, a természetes beszéd és a beszédkedv fenntartása, fejlesztése. A gondolatok szóban, mozgásban vagy bármilyen más módon történő szabad önkifejezésének bátorítása, az ehhez szükséges érzelmi és tárgyi feltételek megteremtése. A gyermekek meglévő ismereteinek rendszerezése, célirányos bővítése, az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, gondolkodás, alkotóképesség) fejlesztése. A gyermekek eljuttatása a konkrét, képszerű, cselekvéses tapasztalatszerzéstől a műveleti gondolkodás kezdetéhez.

Feladataink: ☺ A nevelési feladatok minden mozzanatában közvetítő elemként jelen lévő anyanyelv fejlesztése, a kommunikáció és metakommunikáció különböző formáinak alakítása az egész nap folyamán. ☺ A beszédkedv fenntartása, az érzelmek, gondolatok szóban, mozgásban, ábrázolásban való szabad önkifejezésének kibontakoztatása. ☺ A beszédértés sokféle helyzetben történő fejlesztése. ☺ A migráns gyerekek segítése a magyar nyelv elsajátításában a játék eszközeivel. ☺ A 3–7 éves gyermek érzelemvezérelt személyiségéből kiindulva, az ismeretek egyéni érdeklődésen, kölcsönös bizalmon, elfogadáson, a természetes gyermeki kíváncsiságon

és

tevékenységi

vágyon

alapuló

átadása,

élmény

és

tevékenységközpontú, ingergazdag óvodai élet szervezése. ☺ A gyermek irányultságának, fejlettségi szintjének, belső motivációjának figyelembevétele a kultúra közvetítésében.

36


☺ A játékban rejlő spontán tanulási lehetőségek kiaknázása, illetve a játékba integrált tanulás feltételeinek tudatos megteremtése, a képzelet és a kreativitás fejlődését ösztönző környezet biztosítása. ☺ A spontán szerzett tapasztalatok tudatos rögzítése, ismétlési lehetőségek biztosításával ezek ismeretté érlelése, rendszerezése, a fogalmi gondolkodás kialakítása. ☺ Az egyes témák komplex, minden területet átfogó feldolgozása, változatos tevékenységformákon keresztül, amely biztosítja az érzékelés, a vizuális, akusztikus és taktilis észlelés finomítását, a látott és hallott információk összekapcsolásának és a motoros visszakapcsolás képességének fejlesztését. ☺ A 7 évesek kiemelt fejlesztése egyéni fejlődési folyamatuk és késztetéseik figyelembe vételével, szükség esetén egyéni fejlesztési terv alapján. ☺ Az ismeretek tapasztalati megalapozása, az ehhez szükséges feltételek megteremtése és folyamatos biztosítása, jártasságok, készségek és képességek kialakítása, fejlesztése. ☺ A kognitív képességek (szándékos figyelem, figyelemkoncentráció, rövid és hosszú távú vizuális és verbális emlékezet) fejlesztése annak érdekében, hogy gyermekeink egyéni adottságaiknak megfelelően, képessé váljanak az iskolai tanulásra. Anyanyelvi és kommunikációs fejlesztés: A gyermek elsődleges és természetes anyanyelvi – kommunikációs közege a család. Mai felgyorsult életünkben, a háttér-televíziózás, és a számítógépek korában, a legtöbb családban egyre kevesebbet beszélgetnek. A gyermekek „kommunikációs hiányban” szenvednek, a családok nagy része nem tudja betölteni anyanyelvet fejlesztő funkcióját. A tömegkommunikáción keresztül az óvodás gyermekek rengeteg információra, ismeretre tesznek

szert,

ugyanakkor

beszédszintjük

nem

felel

meg

az

életkoruknak.

A

beszédmegértésben és beszédprodukcióban egyaránt jelentkező nyelvi korlátok feloldása az óvodára hárul. Anyanyelvünk sokrétű, bonyolult jelrendszer, melyet a gyermek tevékenységei közben különböző beszédhelyzetekben, elsősorban utánzással sajátít el. A beszédkészség fejlődését a gyermeket körülvevő felnőttek beszédviselkedési mintái erőteljesen meghatározzák. Az óvónők és a dajkák beszéde (pontos kiejtés, hangsúly, helyes tagolás, megfelelő légzéstechnika, szabatos kifejezésmód) mindig példaértékű kell, hogy legyen. Hivatásunk egyik legfontosabb eszköze a hiteles, a személyiség alakító erejét sugárzó 37


emberi szó, valamint érzéseink, véleményünk mimikával, testbeszéddel, gesztusokkal, hangerő-és hangszínváltoztatással történő kifejezése. Kommunikációnk csak így teljesedik ki mintaértékűvé és szabályközvetítővé, nemcsak kifejezve, hanem formálva, alakítva is a felnőtt-gyermek, gyermek-gyermek kapcsolatokat, azok minőségét. Anyanyelvi nevelésünk fő feladata, hogy kielégítsük a gyermek kíváncsiságát, fenntartsuk természetes beszédkedvét, éreztessük, hogy mindig figyelünk rá. Ehhez elengedhetetlen a kölcsönös szeretet és bizalom, az oldott, derűs óvodai légkör, a személyes figyelem, odafordulás ahol a gyermek gátlások nélkül megnyilatkozhat. A beszédkészség, kommunikáció fejlesztése Nevelőmunkánkat

áthatja

a

gyermekekre

való

odafigyelés,

érzéseik,

gondolataik

meghallgatása, kérdéseik megválaszolása, a minél gyakoribb beszédkapcsolat kialakítása, serkentése. Ösztönözzük a beszéddel történő kapcsolatteremtési törekvéseket, a párbeszédek kialakulását, fejlesztjük a kommunikációs helyzetekhez való alkalmazkodási képességet. A durva szavak helyett az elfogadott köznyelvi formák használatát erősítjük. Ügyelünk arra, hogy beszédünk és metakommunikációs jelzéseink összhangban álljanak egymással, hiszen csak így tudunk egyértelműek és hitelesek lenni a gyermekek számára. Az óvoda mindennapi élethelyzetei és tevékenységi formái alkalmasak a beszédfejlesztésre. Az egész nap folyamán különböző szituációkban gyakorolják a gyermekek az egymáshoz való odafordulás udvarias formáit (helyes köszönés, megszólítás, bemutatkozás, a beszélgetésbe való be- és kilépés). Kifejezik akaratukat, vágyaikat, szükségleteiket, kérdeznek, válaszolnak. A spontán helyzeteken kívül, beszédhelyzetek teremtésével is lehetőséget kell adnunk a gyermek saját élményeinek, problémáinak elmondására. A játék, mint az óvodás gyermek alapvető tevékenysége, az anyanyelvi fejlesztés legfőbb terepe. A játékot kísérő erős érzelmek kiváltják a gyermek közlési vágyát, fokozzák a beszédkedvet. Az együttjátszást kísérő párbeszédek természetes körülmények között fejlesztik a beszédet és az egymáshoz való alkalmazkodást viselkedésben és kommunikációban egyaránt. A szerepjátékok során a gyermekek szóban, hanglejtésben, gesztusban, mimikában is azonosulnak a szereppel. Felismerik és gyakorolják a különböző helyzetekhez illeszkedő beszédmódok metakommunikációs és nyelvi eszközök használatát. A bábjáték modellt nyújt az elbeszélő és párbeszédes formákra, a hangerővel, hangszínnel való bánásmódra. A drámajáték segíti a nonverbális eszköztár gazdagodását és elsajátítását, teret ad a szabad önkifejezésnek. A népi játékok révén régi magyar kifejezésekkel gyarapodhat a gyermekek szókincse, így elkerülhető, hogy ezek feledésbe merüljenek.

38


A mesekönyvek, képeskönyvek, gyermekeknek szóló kisenciklopédiák nézegetése alkalmas a passzív és aktív szókincs bővítésére és az ok-okozati összefüggések felismerésére, az elvont fogalmak és időbeli relációk elsajátítására. Visszakérdezéssel ellenőrizhető a gyermek szövegértése, rövid távú emlékezete és figyelme. Az anyanyelvi nevelésnek fontos eszközei a mondókák, dúdolók, versek a népi mondókák. Az anyanyelvi játékok a nap folyamán bármikor alkalmazhatók, mert játékra, játékos mozgásra, cselekvésre vagy érzelmi tényezőkre épülve szolgálják a beszédfejlesztést, a beszédszervek ügyesedését, a tiszta artikuláció gyakorlását, a beszédhallás fejlődését és a sajátos anyanyelvi formák felismerését, elsajátítását. A beszédkészség fejlődésével növekszik a környezettel való érintkezés biztonságérzete, fejlődik a gyermekek tájékozottsága, önkifejező készsége. Differenciált fejlesztés Az óvónőnek fel kell mérnie és folyamatosan figyelemmel kell kísérnie az egyes gyermekek beszédszintjét, anyanyelvi fejlettségét, hiszen azonos életkor esetén is igen nagy eltérések lehetnek, s ezt a beszédfejlesztés során tekintetbe kell venni. Feladatunk a gyermek relatíve nagy ismeretanyagához fejleszteni a nyelvi készségeket: a beszédészlelést, a beszédmegértést, a beszédprodukciót, valamint fenntartani a gyermek természetes beszédkedvét. A beszédben bátortalanabb gyermekeket gyakori beszélgetéssel, a gyermekek meghallgatásával biztatjuk, motiváljuk, segítjük a szókincsük gyarapodását. A beszédhibákkal, gátlásossággal, beszédbeli lemaradással küzdő gyermekek fejlődését szakember együttműködésével segítjük. Az iskola előtti korosztálynál legalább heti egy alkalommal, tervezett anyanyelvi foglalkozást iktatunk be, a hangdifferenciáló képesség, a hangzási analízis-szintézis, fonológiai kódolás fejlesztése érdekében. Az érthető és tiszta beszéd alapja a helyes beszédlégzés, amelyet célszerű a mindennapos testnevelésen megtanítani és gyakoroltatni. Az életkori beszédhibákat az óvónő játék közben sikeresen és tapintatosan korrigálhatja mintaadással. Azt a gyermeket, akinek 10-15 hangra kiterjedő artikulációs hibája, vagy megkésett beszédfejlődése van minél előbb, aki csak néhány hibás hangot ejt, 5 éves korban küldjük logopédushoz. Az interkulturális nevelés a beszédkészség fejlesztését is áthatja. Különleges odafigyelést igényelnek a más országból érkezett, más anyanyelvet beszélő gyermekek. Az ő esetükben a

39


magyar nyelv megismerése, a szókincs bővítése, a jellegzetes hanglejtés és a hangok sajátos ejtésének elsajátítása speciális feladat. Ugyanakkor hétköznapi helyzetek ( pl. udvariassági és köszönési formák), jól ismert tárgyak, élőlények stb. más nyelveken történő megismerése, mondókák, dalocskák meghallgatása gazdagítja a gyermekek nyelvi élményvilágát és kommunikációs készségét, finomítja akusztikus észlelésüket és segíti a másság elfogadását, tolerálását. Értelmi fejlesztés Pedagógiai programunk, a gyermeknek egész nap természetes közegben nyújt lehetőséget az ismeretek szerzésére. Ennek hátterét az óvodapedagógusok értelmi fejlesztésre vonatkozó, tudatos tervezőmunkája biztosítja. A megismerési folyamatban a legfontosabb a gyermek állandó cselekedtetése (kipróbál, gyakorol, újrakezd). Ez ébren tartja természetes kíváncsiságát, tudásvágyát, megismerni akaró aktivitását, a gondolkodás pedig a megismerő gyakorlati cselekvésből ered. Lényegesnek tartjuk tehát az egyéni érdeklődésre épülő, sok érzékszervet foglalkoztató, cselekvő megtapasztalás lehetőségének biztosítását. A legértékesebb, ha a gyermek saját kíváncsiságából szeretné feltárni a világot, ha el tud merülni a felfedezés örömében és az önálló játékban. Ennek különösen nagy jelentősége van napjainkban, amikor a gyermek szinte mindent „készen kap”. A játékok egy része úgy utánozza a valóságot, hogy közben a képzelet teremtő ereje nem kap teret és ebből következően az ingerküszöb egyre magasabb lesz. A gyermekek egyre többször kerülnek az életkoruknak nem megfelelő helyzetbe, a lemaradástól félve óvoda után különböző fejlesztő foglalkozásokon „okosodnak”. Az óvodai nevelés a gyermek érdeklődésére, élményeire és ismereteire, megismerési vágyára, érzelmi beállítottságára, önkéntelen figyelmére, cselekvésben való gondolkodására, alkotó képzeletére és játékosságára épít. Csak a 3-7 éves korhoz igazított folyamatos és spontaneitásra épülő tevékenységrendszerben lehet elősegíteni az életkornak és egyéni fejlettségi szintnek adekvát értelmi fejlődést. Ennek során a gyermek az érzelmileg motivált cselekvő gondolkodás szintjéről eljut a fogalmi gondolkodás szintjére. A tevékenységekben megvalósuló ismeretszerzés szerves része a szabad játéknak. A gyermek, játék közben gyakorlással, utánzással, modellkövetéssel sajátítja el az új ismereteket, viselkedési szokásokat. Játékos tapasztalatszerzéssel tanulja meg az emberi együttélés formáit, szabályait. A szabad játékkal párhuzamosan végezhető, növekvő időtartamú csoportos foglalkozások tervezése és szervezése biztosítja a gyermekek optimális fejlesztését.

40


Irányított megfigyeltetéssel feladatmegoldó gondolkodásra késztetjük a gyermeket, megtanítjuk meglátni, megfigyelni, tapasztalatokat szerezni és felhasználni. Miközben a gyermek kipróbál, felfedez, logikai műveleteket is végez (összehasonlít, elvonatkoztat, ítéleteket alkot, következtetéseket von le, összefüggéseket vesz észre). Az írás, az olvasás és a számolás elsajátításához szükséges funkciók intenzív fejlődése az óvodáskorra esik, így fejlesztésük is ebben az életkorban a legoptimálisabb. A tanulás alapja a bizalomra, megértésre épülő kapcsolat az óvónő és a gyermek között, ezért olyan légkört alakítunk ki, amelyben a gyermek minél természetesebben fejtheti ki tevékenységét, csiszolhatja alkotókedvét. A fejlődést állandó folyamatnak tekintjük. Fontos, hogy minden gyerek önmaga lehetőségeihez képest fejlődjék, saját képességeinek fejlettségi szintjén érhessen el eredményeket. A gyerekek előrehaladását fejlődésmérő lapon rögzítjük, így pontosan nyomon követhető, hogy az egyes funkciók milyen ütemben fejlődnek, esetleg stagnálnak vagy lemaradást mutatnak. Mindez elősegíti az iskolai tanulási zavarok megelőzését, hiszen a fejlődésmérő lapok alapján egyénre szabottan lehet megtervezni a gyakorlásra szoruló készségek, képességek, hiányos ismeretek pótlását, korrekcióját, elmélyítését, szükség esetén további szakemberek (fejlesztő pedagógus, pszichológus, logopédus stb.) bevonását. A fejlesztő pedagógus feladatai: o Az óvodapedagógusok jelzése alapján a korrekciós fejlesztésre szoruló gyerekek képességeinek felmérése, értékelése, az esetleges eddigi mérések eredményeinek vizsgálata; o Egyeztetés az érintett szülőkkel, a fejlesztő foglalkozásokhoz szükséges szülői beleegyezés beszerzése; o Egyéni fejlesztő program elkészítése, a fejlesztő foglalkozások ütemezése, dokumentálása, folyamatos konzultáció az óvodapedagógusokkal; o Szülők rendszeres tájékoztatása a gyerekek fejlődéséről; o Év végi felmérés a gyerekek fejlődéséről; A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére:  Kialakul a gyermek beszédhelyzetekhez és az anyanyelvi szabályokhoz illeszkedő beszéde, különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot, közöl, leír, mesél;  Bátran, szívesen beszél az életkornak megfelelő tempóban, hangsúllyal, gondolatait, érzelmeit mások számára is érthető formában fejezi ki;

41


 Figyelmesen

meghallgatja

és

megérti

mások

beszédét,

az

alapvető

metakommunikációs jelzéseket felfogja és alkalmazza;  Saját fejlődési ütemében eljut a műveleti gondolkodás kezdetéig.  Képes azonosulni az óvónő által meghatározott feladattal, a feladatokat sikerrel oldja meg, kialakul kooperációs készsége.  Kialakul tartós figyelme, emlékezete életkorához képest megbízható.  Problémaérzékenysége, problémamegoldó gondolkodása fejlett, csoportosításnál képes a többszempontúságot figyelembe venni.  Motoros feladatot képes verbálisan visszaadni.  Feladatmegoldásaiban kreativitás érvényesül, szorongás nélkül, belső motivációtól vezérelve tevékenykedik.  Olyan értelmi képességek, szociális és kommunikációs készségek és ismeretek birtokába kerül, melyek alkalmassá teszik az iskolai tanulásra. Sikerkritérium:  Beszédhelyzetben türelmesen meghallgatják egymást, viselkedésben, beszédben gyakorolják az egymáshoz való alkalmazkodást.  Beszédkedvük, beszédkészségük, beszédhallásuk és szövegértésük fejlettsége alkalmassá teszi őket az iskolai tanulás megkezdésére, a hallott és írott szöveg megértésér, közlésére.  A megkezdett tevékenységet felszabadultan végzik, örömmel vesznek részt probléma megoldásban, a vállalt feladatokat befejezik.  Tapasztalataikat, ismereteiket kreatívan használják a gyakorlatban.  Megbízható ismereteik vannak az őket körülvevő környezetről, térben és időben megfelelően tájékozódnak.

42


4. A program tevékenységformái és az óvodapedagógus feladatai 4.1. A Váradi utcai épület gyakorlata 4.1.1. Játék Célunk: A gyermekek egyéni vágyainak, ötleteinek kibontakoztatása változatos játéklehetőségekben, az élmények, tapasztalatok gazdagításával a sokszínű játék kialakulásának elősegítése. Váljék a játék a legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenységgé, a nevelés leghatékonyabb eszközévé. Helye a nevelés folyamatában: A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze, amely átszövi az óvodai élet minden tevékenységét. A szabad játék által kiváltott élmények, pozitív érzelmek segítik a gyermekek személyiségének alakulását, a játékban érvényesülő spontán késztetések hatására fejlődnek kognitív, motoros, érzelmi és szociális készségeik, társas kapcsolataik. Feladataink: ☺ A játék feltételeinek biztosítása Nyugodt, barátságos légkört, otthonos körülményeket alakítunk ki, amelyben a gyermekek óvodába érkezésüktől kezdve önálló választás alapján játszanak. Szabadon döntenek a játékfajták, játszótársak, a játékhoz szükséges eszközök kiválasztásában. A játék helye, ideje, elmélyítése terén lehetőségük van a szemlélődésre, válogatásra, félrehúzódásra, egyedüllétre, a gyermeki ötletek szabad áramlására, a tárgyak kreatív használatára, a magányos vagy társakkal együttműködő játékra. A játékhoz szükséges időt rugalmas napirendünk biztosítja. A kisebbek az alvás, étkezés, tisztálkodás kivételével csaknem minden időt játékkal töltenek. A nagyobbak folyamatos, egyre gazdagabb játékukat akár több napon keresztül is folytathatják. Csoportszobán belüli lehetőségek az egymástól jelképesen elhatárolt, meghitt, kuckószerű helyek, melyek változatos játéktémákat kínálnak. A gyermekek a játékhoz szükséges helyet és teret önállóan alakítják ki és maguk döntik el, hogy ki, mivel szeretne játszani.

43


Családi játék, szerepjátékok helye (emocionális-szociális terület, esztétikai ízlést formál, babákkal, konyharésszel). Mozgásos, énekes játékok szabad tere (emocionális-szociális terület, nyitott, gazdag eszközválasztékkal). Természetsarok, kísérletező tevékenységre serkentő hely (kognitív-szociális terület, közvetlen természeti környezetünkből, sétáink, kirándulásaink alkalmával gyűjtött "kincsekkel",

akváriumokkal,

terráriumokkal,

gyermekek

által

gondozott

növényekkel). Rajzolás, festés, agyagozás, tárgykészítés, kézimunka helye (emocionális és kognitívszociális terület, kézközelben lévő sokféle manuális önkifejezésre inspiráló eszközzel). Mesesarok (emocionális-szociális terület, de alkalmat kínál az elvonulásra is, meleg, zárt hely, esztétikus, mesés- és verseskönyvekkel, bábokkal, maszkokkal, jelképes kellékekkel). Építőjáték-sarok (kognitív-szociális terület, nyitott, bővíthető, határai jelképesek, konstruálást, tervezést elősegítő eszközökkel.) Gyermekeink a játékukhoz szükséges teret alakíthatják, átrendezhetik és visszarendezhetik. Időjárástól függően lényeges törekvésünk, hogy minél több időt biztosítsunk a szabad levegőn történő játékhoz. Óvodakertünkben is biztosítjuk a szerepjátékok, mozgásos, ügyességi és sportjátékok, közlekedési játékok, népi játékok tereit. A kirándulások helyszínein is elsődleges feladatnak tartjuk a szabad játék feltételeinek biztosítását. Olyan játékeszközöket biztosítunk, melyek motiváló, fejlesztő hatásúak, elősegítik a cselekvést, gazdagítják a gyermeki elképzelések megvalósulását. Az eszközök a gyermekek számára könnyen elérhetőek, melyeket folyamatosan, a gyerekek igényeihez igazodva cserélünk, szükség szerint javítunk. (A nagyobbakkal közösen végezzük ezeket a tevékenységeket.) Törekszünk a jó minőségű, természetes alapanyagból készült, jól variálható eszközök biztosítására. Nagy választékot kínálunk a kreativitást fejlesztő, konstruktív, a nagy-és finommozgásokat fejlesztő játékokból. A készen kapható játékszereken kívül félkész és szimbolikus eszközökről is gondoskodunk (pl. kellékek, ruhadarabok, kiegészítők). Az értelem- és képességfejlesztő, valamint a környezeti ismereteket is rendszerező eszközeink részben saját készítésűek (pl. társasjátékok).

44


Udvari játékaink elősegítik a nagymozgások fejlődését. Eszközeink folyamatos fejlesztésére törekszünk. A változatos játékhoz szükséges eszközöket a megszokott mennyiségben és minőségben, a szabadban is biztosítjuk. Kiemelt jelentőséget kap a közvetlen környezetben, a sétákon, kirándulásokon történő gyűjtögetés (pl. kövek, kavicsok, gyökér, fatuskó, termések, magvak, stb.) és ezek játékhoz való felhasználása. Az élmények, benyomások, tapasztalatok, amelyeket a gyermek a családban és az óvodában szerez, befolyásolják a játék témáját, tartalmát. Törekszünk az óvodán kívül szerzett élmények megismerésére, mert jó alapot biztosíthatnak közös játékra. Az információk jelentősek az egyéni bánásmód, a családdal való együttműködés szempontjából is. ☺ A játékfajták tartalmának gazdagítása A gyakorlójáték elősegíti a tárgyak, eszközök különböző tulajdonságaival és egymáshoz való viszonyaikkal való megismerkedést. Fejleszti a szem-kéz koordinációit. Bátorítjuk a cselekvések megismétlődését, az együttes játék során mintát adunk az eszközök használatához. A gyakorlójátéktól a szerepjátékig való fejlődést különösen azoknál a gyermekeknél segítjük, akik tartósan ezen a szinten maradnak. A gyermekek fejlődésével az eszközökhöz való ragaszkodást fokozatosan felváltja a szerepekhez való ragaszkodás. A szerepjáték során a gyermek vállalt szerepén keresztül a számára lényeges dolgokat egyéni módon jeleníti meg, használva a szerephez társult (hallott, látott, megfigyelt) nyelvezetet, mozdulatokat, stílust. Már a kisebbek játékában is megfigyelhető a szerepjáték egyszerű kellékek és mozdulatok segítségével. A szerepjátékok apró tartalmi elemekkel bővülnek, az élmények egyre színesebben, gazdagabban épülnek be a játékba. A nagyobbaknál domináns, érzelemmel telített játékká válhat, ezt elősegíti a játék elgondolásának, a többféle ötlet egyeztetési képességének fejlődése is. A létrejövő tartalmas játékban a gyermekek gyakran és sokat beszélgetnek, társaikhoz alkalmazkodnak. A többféle szerepvállalással fejlődik képzeletük, beleélőképességük,

szerepeiknek

megfelelő

viselkedésük

és

kommunikációjuk,

együttes

cselekvőképességük. Magunk is teremtünk szerepjáték helyzeteket, mintát adva a kapcsolatok, a közös cselekvések kialakulásához. Bevonható társak illetve segítő kezdeményezők vagyunk, ha a játékfolyamat elakad.

45


Dramatizálás és bábozás során a gyermekek szabadon, kötetlenül jelenítik meg irodalmi élményeiket. Rendszeresen ismétlődő meseélményhez juttatjuk a gyermekeket. A kedves mesék megjelenítésében modellt adunk egy-egy mesehős megformálásához. Készen vett, saját és a gyermekekkel közösen készített eszközöket, kellékeket, jelképeket használunk, fokozva a beleélő-képességet és önkifejezést. A bábozási kedvet egy-egy kedvenc bábbal is segítjük. A meseélmények arra ösztönzik a gyermekeket, hogy újra átéljék, maguk is részesei legyenek a történetnek a saját elképzeléseik, vágyaik, élményeik alapján. Az érzelmi, esztétikai élmények, gyermeki szándék és elképzelés szerinti át- és továbbformálása fejleszti az önkifejezést, kreativitást, a beszédet és mozgást. Az építő, konstruáló, barkácsoló tevékenységek eszközeinek, anyagainak használatát, kezelését, technikáját tanítjuk. A természetben gyűjtött anyagokból az érdeklődő gyermekekkel

barkácsolunk,

az

elkészült

tárgyakat

a

gyermekek

építőjátékban,

szerepjátékban, stb. is felhasználhatják. Az "én készítettem" élménye hozzásegíti a gyermeket önmaga megismeréséhez, saját képességei felméréséhez és a variációs lehetőségek felismerése újabb és újabb, mind jobban elmélyült alkotásra serkenti. Az elért sikerek jól fejlesztik az önbizalmat, a kombinációs készséget, az értelmi, manuális képességeket. Kivívják a társak és a felnőttek elismerését és ez a többi gyermeket is alkotásra készteti. A kezdetben spontán létrejövő alkotások mellett egyre fontosabbá válik az előre elgondolt céllal végzett építés, a szerkezet konstruálása, mely gyakran kapcsolódik a szerepjátékhoz. A nagyobbaknál már a dramatizálás, bábozás, szerepjáték természetes velejárójává válik a barkácsolás, ezt segíti az egyre biztosabb anyag- és eszközhasználat. A szabályjáték jellegéből következően a szabályok pontos betartását, szabályoknak megfelelő viselkedést igényel. Egyes fajtái, főként a mozgást, mások elsősorban az értelmi képességeket fejlesztik, amellett lehetőséget nyújtanak a helyes magatartás alapvető normáinak gyakorlására. A szabályjátékok kiválasztásánál figyelembe vesszük a gyermekek fejlettségét, kívánságait. Elsősorban olyan játékokat alkalmazunk, amelyek egyszerű szabályai a gyermekek számára könnyen betarthatóak, de ügyességet, szellemi erőfeszítést is igényelnek. Az ilyen játékok hatására fejlődik felelősség- és közösségtudatuk, erősödik önismeretük és az eredményességre való törekvés. Lehetőségük nyílik arra, hogy maguk hozzanak létre szabályokat, azokat társaikkal elfogadtassák, hogy maguk legyenek a játék vezetői. 46


Az óvónő játéktámogató szerepének megvalósítása (sikerkritériumok) Játéktámogató magatartásunkat meghatározza az adott szituáció, az adott játékfajta. Segítjük a játékhoz szükséges feltételek megteremtését. Szükséges mértékű és a gyermekek számára érthető, teljesíthető szabályokat vezetünk be. A játékok elrakását, elrendezését rugalmasan kezeljük, ugyanakkor kialakítjuk a szükséges mértékű rendrakás és a játékok megbecsülésének szokásait. Fontos feladatunk a jó szokások kialakítása. Az elmélyült, nyugodt, probléma- és konfliktusmegoldó játék esetében visszafogott, szemlélő, játékot követő szerepet valósítunk meg. Megakadás esetén javaslatot adunk, eszközt kínálunk. A gyermekek igénye szerint játszótársként részt veszünk a játékban, szükség esetén magunk kezdeményezünk, modellt nyújtunk. Játékhelyzetekben támogató, elfogadó, megengedő attitűddel veszünk részt, bármikor rendelkezésre álló, együttműködésre kész partnerek vagyunk. Indokolatlanul nem szólunk a játékba, de lehetnek olyan körülmények, amelyek ezt indokolttá teszik. ha a kialakult szabályok sérülnek, ha a konfliktus agresszióba torkollik, nemkívánatos viselkedési forma. A játék nevelési eszközünk, funkciójának megvalósítása érdekében alkalmazzuk az általunk kezdeményezett játékot, amely a gyermekek számára szabadon választott, felkínált tevékenység. Jól ötvözi magában a spontán játék és az irányított gyermeki tanulás jellemző vonásait. A mozgásos, énekes és egyéb képességfejlesztő játékok során a téma, hely, eszköz, szabály megteremtése mellett játékszeretetünk kifejezésével, a gyermeki érzelemre hatva motiváljuk a részvételt. Minden fejlődési szinten építünk a gyermekek játékos beállítódására, játékigényére. A gyermekek spontán játéka és az általunk kezdeményezett játékok együttesen töltik be a gyermekek egész napos óvodai játékterét. Pedagógiai munkánk fontos eleme a játék, a játszó gyermekek megfigyelése. Ezáltal hasznos információkhoz jutunk az egyes gyermekek fejlődéséről, érzelmi, hangulati állapotáról, társas kapcsolatok, a beszéd értelmi képességének alakulásáról. Figyelembe vesszük a fejlődés egyéni sajátosságait, törekszünk egyes gyermekeket eljuttatni a játékfejlettség optimális fokára. A fejlődés eredménye az óvodáskor végén  Megfelelő tapasztalatok, élmények nyomán a gyermekek játékában dominánssá válik a szerepjáték.

47


 Tartósan kialakul a kisebb-nagyobb csoportokban való együttjátszás igénye, tudnak egymáshoz, valamint a játék szabályaihoz alkalmazkodni, vezető szerepre törekednek.  Általuk kedvelt mese, vers, kitalált történet hozzájuk közelálló mozzanatait cselekményben, dramatizált szövegben, mozdulatokban, illetve bábok segítségével visszaadják.  Alkotásaikat sok egyéni ötlet alapján hozzák létre, képesek a különféle anyagok kombinálására, bonyolultabb építmények készítésére.  Nagyobb ügyességet, szellemi erőfeszítést igénylő szabályjátékok megtanulására is képesek.  A játékban és a társas viselkedésben a normákat betartják, belátóak, esetenként az elutasítást is el tudják fogadni.

48


4.1.2. A külső világ tevékeny megismerése Célunk: A szűkebb és tágabb környezet megismertetése a gyermekekkel, a környezeti problémák iránti érzékenység felkeltése; olyan szokásrendszerek, viselkedésformák kialakítása, amelyek meghatározzák a természet és az ember által létrehozott környezettel való harmonikus együttélést. Helye a nevelés folyamatában A természeti és társadalmi környezethez való pozitív viszony kialakítására kell törekednünk. Kiemelt feladatunk a természeti és társadalmi környezet megismertetése során olyan tapasztalatok megszereztetése, amelyek szükségesek a gyerekek életkorának megfelelő biztonságos eligazodáshoz, a környezetükkel való aktív kapcsolat kialakításához. A családi nevelésnek elsődleges szerepe van. Az óvoda az otthonról hozott tapasztalatokra épít, gazdagítja azokat, figyelembe véve a gyermekeket érő különböző hatásokat. A természeti élmények, tapasztalatok minden korosztály számára fontosak, az óvodások számára azonban döntő jelentőségűek. Az élmény kapcsolja őket a valósághoz, melynek során finomodnak képességeik, fejlődik gondolkodásuk, problémaérzékenységük, önálló véleményalkotásuk. Az ember környezetkultúrája, a környezethez való viszonya születésétől kezdve alakul. Óvodáskorban ennek tere a külső világ tevékeny megismerése, melynek során tapasztalatokat szereznek a gyerekek a minket körülölelő világ mennyiségi, formai és kiterjedésbéli összefüggéseiről is. Feladataink: ☺ A természeti és társadalmi környezet megfigyelése, spontán és irányított tapasztalatszerzés, cselekvéses tanulás lehetőségének biztosítása; ☺ A környezettudatos gondolkodás és a biztonságos életvitel szokásainak, a környezetvédelem alapjainak megalapozása a felnőttek személyes mintáján keresztül; ☺ Környezetünk formai és mennyiségi viszonyainak megtapasztalása, matematikai tapasztalatok szerzése; ☺ Kognitív és manuális képességek fejlesztése változatos tevékenykedtetéssel; ☺ Szülőföldhöz kötődő pozitív érzelmek megalapozása a hazai táj, a néphagyományok és tárgyi kultúra megismerésével. A fejlesztés tartalma:

49


A gyermekek kíváncsiságára és spontán tevékenységi vágyára építve, sokoldalú élmény- és tapasztalatszerzés a természeti és társadalmi környezetről, annak összefüggéseiről. A gyermekek óvodai élményeinek megörökítésével (fotó, video), a felvételek nézegetésével nemcsak emlékezetük fejlődik, hanem lehetőség nyílik az élmények újraélésére, a részletek megragadására, az ismeretek rendszerezésére, tudatosítására. 3-4 évesek: Az óvoda új környezet a gyermekek számára, így fontos, hogy megismerése pozitívan hasson a gyermek érzelmeire. Szerezzenek minél több (mozgásos, érzékszervi) tapasztalatot az őket körülvevő világról. Figyeljék meg az óvodát és közvetlen környékét, fedezzék fel az óvoda udvarát. Ismerkedjenek meg az udvar fáival, bokraival, egyéb növényeivel, az óvoda körül megfigyelhető madarakkal, állatokkal (kutya, cica). Figyeljék az időjárás változásait, az évszakok színeit, gyűjtsenek leveleket, ágakat, kavicsokat, stb. Ismerkedjenek meg különböző kellemes illatokkal, hangokkal, érzésekkel. Ismerjék testrészeiket, figyeljenek egymásra, beszélgessenek egymás családjáról. 4-5 évesek: Ismerkedjenek meg az óvoda közvetlen környezetében megfigyelhető foglalkozásokkal. Ismerjék az óvodai dolgozók munkáját, járuljanak hozzá saját környezetük ápolásához. Természetsarkukat folyamatosan bővítsék, a terráriumot, az akváriumot, a kisállatokat gondozzák. Végezzenek rügyeztetést, csíráztatást, hajtatást. Gyűjtsenek terméseket, érdekes alakú kavicsokat, köveket a "Természetbúvár- szobába". Legyen tapasztalatuk az orvos és védőnő munkájáról. Ismerkedjenek egymás családjával, nézegessenek képeket. Ismerjék a gyalogos közlekedés szabályait, a személy- és teherszállító járműveket. Gyűjtsenek képeket az évszakokról, állatokról, készítsenek albumokat, tablókat. Vegyenek részt az óvoda udvarának rendezésében, a Föld és a Víz és a jeles napok megünneplésében. 6-7évesek: Ismerjék az óvoda tágabb környezetét, tudják lakcímüket, szüleik nevét, foglalkozását. Figyeljék meg az évszakok változásait, gyűjtsenek szemléltető anyagot, készítsenek kiállítást.

50


Ismerjék az évszakok színeit, árnyalatát, a növények fejlődését. Vigyázzanak környezetük tisztaságára,

figyeljenek

a

környezeti

ártalmak

következményeire

(víz-,

levegő-,

talajszennyezés, zajártalom, szelektív hulladékgyűjtés stb.). A természetsarokban gondozzanak terráriumot, akváriumot, csíráztassanak, hajtassanak, ültessenek növényeket, figyeljenek azok fejlődésére. Végezzenek egyszerű kísérleteket, a szülőkkel közös kirándulásokon figyeljék meg a természet változásait, Gyűjtsenek közösen terméseket, magvakat. Keressék ki képeiket a lexikonokból, érdeklődjenek a számukra még ismeretlenek iránt. Segítsenek a "Természetsarok" kiállításainak előkészítésében, berendezésében. A gyermekek ismerjék a felnőttek munkáját, lehetőség szerint tapasztalják meg azokat az óvoda közelében lévő munkahelyeken. Szervezzék meg a szülőkkel közösen a Föld napját, a Víz napját, az Állatok napját. Segítsenek a kisebb gyerekeknek a közös feladatok megoldásában. Készítsenek közösen természetnaptárt, napokat, napszakokat bemutató táblát. Legyen fogalmuk a kisebb-nagyobb időegységekről (év, hónap, hét, nap). Látogassanak el múzeumba, színházba, kiállításra, bölcsődébe, iskolába. Szerezzenek ismereteket a vízi-, légi- és szárazföldi közlekedésről, tudják helyesen használni a tömegközlekedési eszközöket. Minél gyakrabban vegyenek részt közös kirándulásokon. Környezetünk formái és mennyiségi viszonyainak megtapasztalása A

környezet

változásainak

megfigyeléséhez

feltétlenül

szükség

van

matematikai

alapismeretekre. A matematikai alapismeretek alapján lesznek képesek a gyermekek visszahatni a természetre, a társadalomra. A matematikai tapasztalatszerzés természetes környezetben a legeredményesebb. Fejleszti a gondolatok tevékenységgel, szóval történő kifejezését. Egyéni feladatmegoldás egyéni sikert eredményez, a közös siker erősíti a csoporttudatot. A matematikai nevelés elősegíti a gyermek környezetéről szerzett tapasztalatainak feldolgozását, tevékenységben való alkalmazását. Főbb tevékenységek a matematikai tapasztalatszerzés területén: o

megfigyelések, összehasonlítás, szétválogatás különböző tulajdonságok szerint, saját szempontok szerint, pl.: magvak, kavicsok, termések segítségével;

o

sorba rendezés felismert szabályosság szerint;

o számfogalom megalapozása, mérés, összehasonlítás, számlálás, pl.: ünnepi díszek készítése, asztalok megterítése, stb.;

51


o mennyiségi, térbeli, anyagi és alaki különbségek felismerése, a több és a kevesebb fogalmának tisztázása; o tapasztalatszerzés a geometria körében, építés, síkbeli alkotások, geometriai formák felismerése; o tükörképek, mozgások a tükör előtt; o a tájékozódó képesség fejlesztése térben és síkban. Az óvónő a folyamatban, a feltételek megteremtése, sikerkritériumok Programunkban feladatunk megteremteni a gyermekek közvetlen óvodai környezetében azokat a lehetőségeket, amelyek gazdagítják élményeiket, tapasztalataikat, formálják képességeiket, tulajdonságaikat. Ezzel elősegítjük önálló véleményalkotásukat, döntési képességük fejlődését a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában. Az óvodakert kialakítása lehetőséget ad a környezetvédő, természetbarát szokások gyakorlására. Nagy gondot fordítunk arra, hogy a gyermekek játszóterületének megcsonkítása nélkül alakítsunk ki növénygondozásra alkalmas udvarrészt. Az egyik virágágyásban a Föld napján ültetett virágok nyílnak. A kertészkedéssel munkára neveljük a gyermekeket, közvetítésükkel formáljuk a szülők ökológiai, természet- és környezetbarát szemléletét. Az udvar betonnal fedett részét mintegy keretbe foglalja a mogyoróbokor-sor, melynek gondozása, ápolása a felnőttek és gyermekek közös feladata. A virágoskert a fák és bokrok ápolásán túl lehetőséget nyújt a megfigyelésekre. A gyermekek látják a felnőttek környezetalakító munkáját, ők maguk is e tevékenység részesévé válnak, kialakul bennük az igény környezetük védelmére, megbecsülésére. Ősszel a mogyoróbokrok terméseit közösen szüreteljük. A téli madáretetés minden csoport számára rendszeres feladat, közösen készítik elő a magvakat, madárkarácsonyt tartanak, és a csoportszobák ablakából figyelik a kis állatokat és szokásaikat. Az udvaron a gyerekeknek biztosítjuk a megfelelő méretű munkaeszközöket az udvar rendben tartásához. Így az évszakok adta feladatok olyan környezetalakító, munkajellegű tevékenységekre adnak lehetőséget, amelyeket a gyermekek megerőltetés nélkül végezhetnek: ősszel a falevelek összetakarítása, termések gyűjtése, osztályozása; télen a madarak etetése, a fák, bokrok védelme a fagytól; tavasszal a kert folyamatos rendezése, ápolása, a növények, a fák, bokrok gondozása, virágok ültetése; nyáron a virágoskert, az udvar rendszeres öntözése, rendben tartása.

52


Lehetőség szerint a szülők segítségével biztosítjuk a gyermekek számára zöldségek, gyümölcsök, magvak fogyasztását (lásd: Egészséges életmódra nevelés). Megteremtjük a lehetőségét a befőzésnek, a savanyításnak, gyümölcsök aszalásának, szárításának, kompót főzésének, sütőtök, palacsinta sütésének. A csoportokban kialakított természetsarkok tapasztalatgyűjtésre, gazdag tevékenységre adnak alkalmat (pl. gyűjtögetés, hajtatás, ültetés, csíráztatás, stb.) A természetsarkokat a gyermekek az évszakoknak megfelelően bővítik, rendezik és takarítják, A gyermekek megfigyeléseiket folyamatosan és alkalomszerűen végzik, séták, kirándulások, udvari játékok alkalmával. Szülői meghívásra családi házakban megfigyelhetik a kisállatokat, azok gondozását. A lehetőségek figyelembe vételével látogatásokat szervezünk a Parlamentbe, az Állatkertbe, a Mogyoró-hegyre, a pomázi almaszüretre és a Budakeszi Vadasparkba. Kirándulásokat tervezünk a Természettudományi és a Mezőgazdasági Múzeumba, a Szentendrei Skanzenbe, az Óbudai Helytörténeti Múzeumba. Séták, kirándulások alkalmával a gyermekek közelről tapasztalhatják a környezet szépségeit, színeit, a víz élővilágát, a természetben barangolás lehetőségeit, az önállósulás megvalósítását, az egymásrautaltság és a közösségi érzés elmélyítését. Fontos, hogy az óvónő, a gyermekekkel foglalkozó felnőtt figyeljen rájuk, hallgassa meg mondandójukat, felmerülő kérdéseikre pontos választ adjon. Elő kell segíteni szókincsük, nyelvi kifejező képességük fejlesztését, alkalmat, lehetőséget kell biztosítani véleményük, kívánságuk szabad kinyilvánítására, tapasztalataik, élményeik elmondására kisebb-nagyobb közösség előtt. Környezetvédelem Gyermekeink nyitott szemmel járnak a világban. Számos információt és konkrét tapasztalatot szereznek a bennünket körülvevő természet problémáival, mindenekelőtt szennyezésével kapcsolatban. Fontos feladat tehát annak megértetése, - elsősorban személyes példán át, hogy védjék az élő természetet, ne rongálják, ne pusztítsák azt, tudják, hogy minden élőlénynek joga van az élethez. Ne tekintsék az állatokat játékszernek. A környezetvédelem kihat a felnőttekre és a gyermekekre egyaránt. Az idősek tisztelete, a kisebbek, a gyengébbek óvása, védelme, a felnőttek munkájának megbecsülése, a másság elfogadása mellett, a környezetvédő magatartás kialakítása kiemelkedő fontosságú. Sikerkritériumok:

53


 óvodakert személyes részvétellel történő, élményt adó alakítása és megóvása;  gyógynövények, virágok ültetése, gondozása;  a természettel kapcsolatos ünnepek, jeles napok (Föld Napja, Madarak és Fák Napja, Szüret, stb.) méltó megünneplése;  a természetvédelemmel és a természet megszerettetésével kapcsolatos kirándulások sikeres megszervezése; A fejlődés eredménye az óvodáskor végén  ismerik nevüket; szüleik nevét, foglalkozását, lakcímüket;  ismerik az alapvető közlekedési szabályokat, a közlekedési eszközöket;  megkülönböztetik az évszakokat, ismerik jellemző jegyeiket, megnevezik-ismerik a napszakokat, évszakokat, hónapokat;  elismerik az időjárás és az öltözködés összefüggéseit;gondozzák, ápolják, megnevezik a környezetükben lévő növényeket, kisállatokat;  felismernek néhány erdei és vadállatot, néhány madarat, ismerik óvásukat, védelmüket;  alapvető ismereteik vannak a környezetvédelemről;  ismerik és megnevezik a színeket, azok árnyalatait;  ismerik hagyományainkat, készülnek a közös ünnepekre, a jeles napokra;  képesek az óvónő kérdéseit megérteni, mondanivalóját követni;  önállóan számolnak a 10-es számkörben képesek önállóan kifejezni magukat. Saját gondolataikat egy-egy matematikai jellegű problémáról szabadon képesek kifejteni;  helyesen használják a mennyiségeket, a halmazattal kapcsolatos kifejezéseket, pl: több, kevesebb, ugyanannyi, rövidebb, hosszabb;  önállóan össze tudnak mérni különböző hosszúságú elemeket;  halmazokat képeznek megadott szempontok szerint;  képesek másolással megépíteni, kirakni különböző térbeli és síkbeli alakzatokat;  a térben való tájékozódásban értik és tudják az irányokat, illetve a helyeket jelölő névutókat.

54


4.1.3. Verselés, mesélés Célunk: A magyar népi irodalmi és műalkotások, valamint kortárs és interkulturális művek segítségével irodalmi élménynyújtás, az irodalmi érdeklődés felkeltése; Az egyénre jellemző, érthető, kifejező, beszédkészség kialakítása. A biztonságos önkifejezés megalapozása a magyar nyelv szépségének, kifejező erejének megismertetésével, a helyes nyelvhasználattal, és mondatszerkesztéssel, a helyes és követendő példa biztosításával. Helye a nevelés folyamatában A mese, a vers ősi forrása az anyanyelvnek, értékeket, hagyományokat, szokásokat közvetít a gyermeknek. Átszövi az óvodai élet minden területét, része az óvodai életet átfogó anyanyelvi nevelésnek. Sajátos eszközeivel elősegíti a gátlások oldását, az érzelmi biztonság kialakulását és a belső képalkotást. Feladataink: ☺ a valós élet szerepköreinek elsajátítása különböző formákon (mese, vers, bábjáték, dramatizálás, szituációs játék) keresztül; ☺ a gyermekek érzelmi, értelmi, etikai és mentálhigiénés fejlődésének segítése, pozitív személyiségjegyeinek megalapozása csodákkal teli meseélmények segítségével, a versek tartalmával, zeneiségével, rímeinek csengésével; ☺ kreativitás és önkifejezés fejlesztése saját művek kitalálásával, az irodalmi élmények ábrázolásban történő reprodukálásával illetve bábozással, dramatizálással történő újraalkotásával; ☺ az óvónő és a gyermekek közötti személyes érzelmi kontaktus kialakítása, a nyelvi érintkezés formáinak kialakítása; ☺ a gyermekek aktív bekapcsolása a verbális tevékenységekbe; ☺ a felhasznált irodalmi anyag igényes összeállítása, ☺ az óvónő példaadó, a magyar beszéd szabályainak megfelelő beszéde; ☺ a szülők szemléletformálása, az élő mese preferálása a személytelen, audiovizuális eszközök (televízió, dvd) közvetítésével megnézhető mesékkel szemben. Mese-, versanyag összeállításának szempontjai: 55


3-4 évesek: képeskönyv nézegetése, róluk szóló mesélgetés; mondókák, mondóka játékok; höcögtetők, simogatók, tapsoltatók, hintáztatók; rövid versek állatokról és a természetről; dramatizálás, állatok hangjának utánzása; egyszerű, állatokról szóló népmesék, láncmesék; hangutánzó gyakorlatok, légzést segítő gyakorlatok. Naponta többször kezdeményezünk verset, mesét a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelően, megteremtve a mesélés zavartalan, intim hangulatát. Mindig a gyerekek rendelkezésére állnak a leporellók, mesekönyvek, bábok. 4-5 évesek: egyszerűbb, több versszakos mondókák; állatokról, természetről szóló népmesék; az évszakok, napszakok változásait megjelenítő versek, mesék; a gyermeki világ történetei és a felnőttek világát jelző elbeszélések; az időjárásról, a természeti változásokról szóló versek, mesék; találós kérdések. Fontos, hogy a mesék életre keltéséhez megfelelő mennyiségű eszközt, kelléket, bábot, ruhát, jelmezt biztosítsunk a gyerekek számára. A versek, mondókák ismételgetésével érzékeltetjük azok hangulatát, tudatosítjuk tartalmát. Legyen igényük és lehetőségük arra, hogy saját életük eseményeit megosszák egymással és a felnőttekkel. A nyugodt pihenéshez, délutáni alváshoz szükséges oldott hangulatot mesével vagy dúdolgatóval segítjük. 6-7 évesek: játékos kiszámolók, ritmusos menetelő-vonuló mondókák; mozgásos játékot kísérő kiszámolók, nyelvtörők; tréfás állat- és népmesék; tündérmesék; folytatásos történetek, elbeszélések; humoros versek, mesék a családról, a természetről, a gyermekekről; dramatizálás, bábozás saját elképzelés, rendezés szerint; 56


rövid mesék, történetek mesélése egymásról, egymásnak. a gyermekek készítsenek mesékről illusztrációkat, saját mesekönyvet. Az igényes mese-vers anyag kiválasztásán kívül elmélyíti az irodalmi élményt az óvónő szép, artikulált szövegmondása. Arra törekszünk, hogy a folyamatos, könnyed, frappáns beszéd természetességet, rögtönzést mutasson és saját alkotások létrehozására inspiráljon. A színházi és bábelőadások élménye formálja a gyerekek irodalmi ízlését, rögzülnek az alapvető magatartási szokások. Az óvónő a folyamatban, a feltételek megteremtése, sikerkritériumok: Az óvónő modell, akinek beszédét a gyermek utánozza, ezért fontos az óvónői beszédminta, melynek alapján a gyermek kiejtése csiszolódik, szókincse bővül. Előtérbe helyezzük a magyar népmesekincs és a népi rigmusok megismertetését, megszerettetését. Meseperceinket népi találós kérdésekkel és közmondásokkal, kortárs és a migráns gyerekek hazájából származó művekkel gazdagítjuk. A meséléshez meg kell teremteni a családias, szeretetteljes légkört, ennek érdekében rendszeresen visszatérő, hangulatkeltő elemeket alkalmazunk (furulyaszó, hegedű stb.). Így a gyermeki várakozást kielégítő irodalmi élmények hatására a mese, a vers, a dramatizálás, a szerepjáték mindennapos igénnyé válik. A csoportok életkori sajátosságainak

megfelelő

könyvgyűjtemény

biztosítása

fontos

feladatunk.

Óvónői

összefogással a gyermekek és szüleik számára is nyitott, működő óvodai könyvtárat hozunk létre. A jeles napokon dramatikus játékkal tesszük emlékezetessé az ünnepet. Lehetőség szerint mesesarok - mesekuckó berendezésével, esztétikus meseillusztrációk, bábok, kellékek készítésével erősítjük a gyermekek mesevilághoz való kötődését. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére:  kialakulnak az érthető, kifejező, az egyénre jellemző és szociális kapcsolatait tükröző beszéd készségének alapjai;  várják, kérik a mesemondást, maguk is segítenek a mesehallgatás feltételeinek megteremtésében;  beépülnek passzív szókincsükbe a népmesei szófordulatok;  jól használják a metakommunikatív jelzéseket, a környezetükben élőkkel jól kommunikálnak;  gondolkodásuk,

képzeletük,

fantáziájuk,

beszédkészségük, beszédkedvük erősödik;  beszédfegyelmük kialakul;

57

szándékos

figyelmük

fejlődik,


 a dramatizáláshoz, bábozáshoz szükséges eszközöket önállóan használják, a szerepeket önállóan osztják fel maguk között, a történeteket játékukba is beleszövik;  a bábok, eszközök, díszletek elkészítésében aktívan részt vesznek;  a dramatikus, szituációs játékokban önálló, kreatív ötleteket alkalmaznak;  önállóan mondanak hosszabb, több versszakos verseket, megjelenik a versek hangsúlyozása;  képesek önálló mesemondásra, azt többnyire szöveghűen adják elő;  képesek megkezdett történet, mese folytatására - saját fantáziájukkal kiegészítve azt;

58


4.1.4. Rajzolás, mintázás, kézimunka

Célunk: A gyermekek élmény- és fantáziavilágának képi megjelenítésének, szabad önkifejezésének elősegítése. Az egyéni fejlettséghez igazodva a képi- plasztikai kifejezőképesség, a komponáló, térbeli tájékozódó és rendezőképesség alakulásának segítése. Igényesség, kreativitás, esztétikai érzékenység a szép iránt nyitott, igényes gyermekeket nevelni. Helye a nevelés folyamatában A gyermeki személyiség fejlesztésének fontos eszközei a rajzolás, a festés, mintázás, építés, képalkotás. A gyermekek alkotásain keresztül pontos visszajelzést kaphatunk belső világukról, a külvilágról alkotott véleményükről. Vizuális fejlődésükre hatást gyakorol a társadalmi, a téri és a tárgyi környezet, az őket körülvevő világ és benne társaik, a felnőttek. "A gyermeki ábrázolás speciális játéktevékenység, melynek során a gyermek a világról szerzett ismereteit érzékletes képi úton rögzíti." (Helyi Pedagógiai Program Terézvárosból) Feladataink: ☺ A tevékenység feltételeinek biztosítása (tapasztalat; élmény; motiválás; eszközök, technikai ismeretek elsajátítása). Érdeklődés felkeltése az ábrázolási tevékenységek iránt. Igény kialakítása az alkotásra, az önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására; ☺ Az egyéni képességbeli eltérések figyelembevétele; ☺ Szabad önkifejezés ösztönzése, erősítése a különböző ábrázolási lehetőségek és technikai megoldások biztosításával. A fejlesztés tartalma 3-4 évesek: a beszoktatás idején lehetőséget biztosítunk a különböző eszközökkel történő játékos ismerkedésre; színes kréták, vastag ceruzák, ecsetek, élénk színű festékek használata, nagy felületre való firkálgatás, festés, maszatolás; agyag, színes gyurmák alakítása, formázása;

59


képlékeny, könnyen megmunkálható anyagok megismerése: kavics, homok, különböző termékek, papír, textília; elsődleges feladat a különböző technikák elsajátíttatása; építés során megismerkedés a különböző tárgyak formáival, alakzataival. 4-5 évesek: a gyermekek szívesen vegyenek részt a tevékenységekben; önállóan válasszanak színeket, figyeljék meg a színárnyalatokat, használják azokat; használjanak színes ceruzákat, krétát, filc- és rostiront, különböző festékeket; ismerkedjenek meg különböző minőségű anyagokkal,

fonalakkal,

bőrökkel,

termésekkel, használják őket; a gyurmázás mellett ismerkedjenek meg a gipszöntés technikájával; játékuk során alakítsák át a teret, használjanak nagyobb méretű dobozokat, takarókat, berendezési tárgyakat, építsenek különböző alakzatokat; segítsenek az eszközök előkészítésénél, elrakásánál, tisztításánál; figyeljenek egymás munkáira. 6-7 évesek: Az 6-7 éves gyerekek alkotó-együttműködési készségére építve segítse az óvónő a képi, plasztikai és alakításból eredő aktív tárgykészítés bővülését. A képalakítás során minél többször dolgozzanak össze, készítsenek közös kompozíciót. Az óvónő bővítse az eszközöket és a technikai megoldásokat, pl: batikolás, kollázsok, makettek, lenyomatok, viaszkarcok, diófapáccal való festés, textilfilc használata stb. A cselekményes témákban saját élményeiken túl jelenjenek meg versek, mesék, énekes játékok, közös programok, ünnepek ábrázolása is. A formákat, színeket egyéni módon jelenítsék meg. Ábrázolásukra a részletezés legyen jellemző. Keverjenek ki önállóan színeket, azokat használják. A plasztikai munkában is jelenjenek meg többalakos kompozíciók. Ismerkedjenek meg a fonás, szövés, varrás technikájával. Egyénileg dolgozzanak a szövőkereteken. Az óvónő segítse a gyermekeket a játékok, bábok, játékkellékek készítésében. Az ehhez szükséges anyagokat, eszközöket folyamatosan gyűjtsék.

60


Az építés során önállóan rendezzék át a teret, szükség szerint kérjenek segítséget az óvónőtől. A gyerekek lehetőleg teljesen önállóan készítsenek elő minden anyagot, eszközt. Az eszközök helyretételében, tisztításában tevékenyen vegyenek részt. A környezetben található esztétikus jelenségeket figyeltesse meg az óvónő a gyerekekkel. Együttesen gyönyörködjenek a műalkotásokban (szobor, festmény, épület stb.), természetes anyagokban (fa, bőr, textil stb.), szépművészeti alkotásokban. Ismerkedjenek meg népművészeti elemekkel. A témákat az adott évszaknak megfelelően választják, Helyi múzeum, időszakos kiállítások lehetőség szerinti meglátogatása. Az óvónő a folyamatban, a feltételek megteremtése, sikerkritériumok A csoportokban megjelennek az évszakok változásait mutató alkotások, közösen gyűjtött természetes anyagok, termések. A különböző kirándulásokon, sétákon élménynyújtásra, tapasztalatszerzésre törekszünk, amely tükröződik a gyermekek ábrázoló tevékenységében és serkenti a vizuális kifejezőkészséget. A gyerekek elsajátítják az eszközök biztonságos kezelését, tisztában vannak az egészségügyi és viselkedési szokásokkal; Az ábrázoló tevékenységek helyét, idejét, eszközfeltételét a szabadban is biztosítjuk; A gyermekmunkákat felhasználjuk óvodánk szépítésére. A családok számára bemutatjuk a gyermekek alkotásait, ösztönözzük őket azok ismerésére, megbecsülésére. Mindezt az óvónő felkészültsége teszi lehetővé, aki törekedjen a gyermekek és a szülők ízlésvilágának megismerésére, környezetük esztétikus alakítására; Előkészítjük a műalkotásokkal való találkozást művészeti albumok nézegetésével, múzeumok, kiállítások látogatásával. Hangsúlyos szerepet kap közvetlen környezetünk (kerületünk) nemzeti jellegű alkotásainak ismerete, szín és forma világa, pl. a kerületben található romok, ásatások, múzeumok. A fejlődés eredménye az óvodáskor végén  képalakításban

egyéni

módon

jelenítik

meg

élményeiket,

elképzeléseiket;  alkotásukra, emberábrázolásukra részletező formagazdaság jellemző;  plasztikai munkáik egyéniek, részletezőek;  téralakításban, építésben ötletesek, együttműködőek;  a színeket ismerik, egyéni módon használják; 61

megfigyeléseiket,


 a megismert technikákat, eszközöket fokozott önállósággal használják;  saját és közösen készített alkotásaikról, műalkotásokról tudnak beszélgetni, értékítéletüket megfogalmazzák;  ismerik az elemi sík- és térbeli irányokat,  megfelelő ceruzafogásuk és vezetésük van;  rácsodálkoznak a szép látványra, tudnak gyönyörködni benne, a rajzolás, mintázás örömteli tevékenységgé válik;  házi kiállításokat szerveznek munkáikból;  ismerik a kerületben található műemlékeket, pl.: Flórián téri ásatások.

62


4.1.5. Ének-zene, énekes játék, gyermektánc Célunk: A közös éneklés, mozgás, zenei tevékenységek örömének megismertetése, esztétikai igényesség és zenei ízlés formálása. A ritmusérzék és zenei hallás fejlesztése, szép és harmonikus mozgás megalapozása. Éneklési készség fejlesztése az életkornak megfelelő dalanyag kiválasztásával. A zenei anyanyelv és zenei alkotókedv alapjainak megteremtése. Helye a nevelés folyamatában Az óvodában a környezet hangjainak megfigyelése, az ölbeli játékok, a népi gyermekdalok, az éneklés, az énekes játékok, a zenélés örömet nyújtanak a gyerekeknek, egyben felkeltik a zenei érdeklődést, formálják zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát. Az óvodai zenei nevelés élményhez juttatja a gyermekeket, felfedezik a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés. Megszeretteti velük az éneklést, az énekes játékot, mondókákat. Fejleszti hallásukat, ritmusérzéküket, mozgáskultúrájukat, zenei kreativitásukat. A népdalok éneklése, a gyermek néptáncok és népi játékok, a hagyományok megismerését, továbbélését és a hazaszeretet megalapozását segíti. A más országból érkező óvodások hazájának dalai gazdagítják a zenei élményvilágot és természetes módon támogatják a migráns gyerekek beilleszkedését, önazonosságuk és nemzeti öntudatuk megőrzését, fejlődését. E nevelési forma szervesen kapcsolódik más nevelési területekhez, az évszakok megismeréséhez, a népszokások ápolásához, az óvodai élet szokásrendjének elsajátításához. Az ének-zenei nevelés során a gyermekek érzelmeire hatunk. Együtt örülünk, bánkódunk velük, mindez alapvetően kihat a közös együttlét formáira. A felnőtt minta spontán utánzásával az éneklés, a zenélés részévé válik a gyermek mindennapi tevékenységének. Feladataink: ☺ A zenei anyagok életkornak megfelelő igényes összeállítása. ☺ A zenei tevékenység és szervezeti formák biztosítása. ☺ Kodály Zoltán és Forrai Katalin által teremtett hagyományokra épülő zenei nevelés. Elsősorban a néphagyomány gazdag gyermek- és népdalkincseiből válogatunk, amelyek természetesen hordozzák magukban a beszéd ritmusát. Ezek hangterjedelme igazodik a

63


gyermekek hangszalagjainak fejlettségéhez, a hozzájuk kapcsolódó játékok könnyen érthetőek, a kapcsolódó mozgásformák pedig változatosak, esztétikusak. Játékaikban őrzik a magyar nép szokásait, hagyományos mozgáskultúrájukkal, tartalmukkal a társas érzés örömét is fejlesztik. A dalanyaggal egyenértékűek a mondókák, kisebb szerepet kapnak a műzenei anyagok és a más népek gyermekdalai. A gyermekek bontakozó zenei ízlését formálja, és egyben tovább mélyíti a felnőtt és gyermek közötti kapcsolatot a zenehallgatás is. A maga jellegében változatos, más-más gondolattársításra és érzelemátélésre ad alkalmat. 3-4 éves gyermekek Kevés és kis hangterjedelmű dalokkal és olyan ölbéli játékokkal ismerkedjenek meg, amelyek az anya-gyermek kapcsolat évszázados hagyományait elevenítik meg. Az ily módon nyújtott zenei élmény fokozza a biztonságérzetet, elősegíti a szeretet kapcsolat kialakulását. Zenei érdeklődésük fokozódásával egyre gyakrabban vegyenek részt az énekes játékokban, közös éneklésben. A gyakori ismétlések elősegítik éneklési készségük fejlődését. Megfigyelik a környezet hangjait, a csendet, az egymástól eltérő hangokat, zörejeket, a dallamjátszó hangszerek hangszíneit. Gyakorolják a halk-hangos zenei relációkat mondóka, éneklés, beszéd közben. A mondókákat, dalokat játékos mozgásokkal eljátsszák, érzékelik az egyenletes lüktetést. 4-5 éves gyermekek: Énekes játékai pentaton és hexachord dallamfordulatúak, a dalokban a negyed, nyolcad ütemelemek mellett megjelenik a szünet is. Az új mondókák, énekes játékok és néhány alkalomhoz illő műdal mellett szívesen ismétlik a már korábban megtanultakat is. Zenei hallásuk fejlődik a halk, hangos, magas, mély zenei relációk közötti különbségek változatos módon való érzékelése közben. Fokozatosan jutnak el a mechanikus felismeréstől a térben való kifejezésig, a fogalompárok tempóváltással vagy dallambújtatással történő összekapcsolásáig. A környezet hangjainak közvetlen megfigyelése gyakori újra felidézése, hangutánzása a finomabb különbségek felismerésére is képessé teszi a gyermekeket. A zenei tevékenységben való aktív részvétel során változatos szövegeket, dallammotívumokat énekelnek vissza, a dallamot szöveg nélkül is felidézik, dallamot bújtatnak.

6-7 évesek: 64


A korábban tanult zenei relációkat biztonságosan érzékelik, gyakorolják. Az egyenletes lüktetést, motívumot, hangsúlyt biztonsággal érzékelik. Erre az alapra épül a dalok, mondókák ritmusának megéreztetése. A ritmusvisszhang játékok, a lüktetés és ritmus egymáshoz hasonlítása, megkülönböztetése, összekapcsolása, a zenei eszközök (ütőhangszerek, ritmushangszerek) használata jól szolgálják a ritmusérzék fejlődését. Az egyszerű ütő- és ritmushangszerek elkészítése, használata fejleszti a gyermekek kreativitását. Az énekes játékokat kísérő zenei mozgás hozzájárul a mozgáskultúra fejlődéséhez, gazdagodásához. A gyermekek fokozatosan elsajátítják a körbenjárás sajátos testtartását, az együttes mozgás során (pl. 2 kör, csiga-kígyósora, átbújás kapu alatt) fejlődik tér- és formaérzékük. Megismerik a szerepcserés, párválasztó, sorgyarapító játékokat, a guggolás, kifordulás, páros forgás mozgásait. Egyszerű tánclépéseket utánoznak, az énekes játékokhoz tartozó mozgást képesek megváltoztatni. Megismerkednek néhány humoros csujjogatással, mely elősegíti a vidám, felszabadult hangulat kialakulását. A gyermekeket az egyéni fejlődés biztonságérzete, az éneklés öröme is közös játékra, önálló játékszervezésre ösztönzi. Átélik a jól hangzó, összecsengő éneklést, ritmikus együttmozgást. A játékhelyzet, a társas kapcsolatok öröme, a dramatizálás, a szerepvállalás izgalma pozitívan befolyásolja a gyermekek zenei fejlődését. Az ének-zenei tevékenység a gyermekek és pedagógusok kezdeményezésével az egész napot áthatja, elsősorban a közös mozgás, éneklés jelenti az élményt, egyidejűleg fejleszti a hallási, éneklési készséget, ritmusérzéket. A zenehallgatás gyakran kapcsolódik egyéb tevékenységekhez is, időtartama a gyermekek hangulatától függően, a helyzetnek megfelelően változó (pl. elalvás előtt az óvónők játéka csendes hangzású hangszereken). Alkalmanként és ünnepek kapcsán zenét tanuló volt óvodásaink és a zeneiskolások rövid műsora gazdagítja gyermekeink zenei élményeit (Ovi-koncert). Az énekes szövegek hanglejtése, hangsúlya, ritmusa megérezteti a magyar nyelv kifejező erejét. A zenei anyagokban előforduló szavak, fogalompárok gazdagítják a szókincset. Ezek megértését és használatát éneklés és mozgás közben sajátítják el a gyermekek. Az óvónő a folyamatban, a feltételek megteremtése, sikerkritériumok Az óvónő feladata a zenei nevelés dalanyagának kiválasztása, elsősorban a gyermek életkori sajátosságaihoz, másodsorban pedig hagyományápoló nevelési elképzeléseinkhez igazodva. 65


A nap minden szakaszában legyen lehetőség közös éneklésre, mozgásos dalosjátékok eljátszására zenehallgatásra, mondókázásra. A tervezett alkalmakon túl fontos a gyermekek spontán zenei tevékenységének bátorítása. Az óvónő segítse a gyermekek kreativitását, képzeletének és fantáziájának fejlődését, ugyanakkor tartsa tiszteletben a gyermekek jogát az elutasításhoz. A zenei nevelés szervezeti formája kötetlen és kötött jellegű lehet. A gyermekek ismerkedjenek meg a különböző hangszerekkel, azok használatával folyamatosan történjen a csoportok számára az új hangszerek beszerzése. A hangszerek használatát kötetlen formában végezzük, az alkalmazott hangszerekről a szülőket rendszeresen tájékoztatjuk. Legyen a közös zenélés, zenehallgatás élmény, amelyen egyes ünnepi alkalmakkor (pl. karácsonyi játszódélután, anyák napja stb.) a szülők részt vesznek. Az udvaron is megteremtjük a dalos játékok játszásának lehetőségét. Ügyelünk a dalok, mondókák hangkészletének megválasztására, ritmusára, a dalos játékok jellegére. A fejlődés eredménye az óvodáskor végén  A gyermekek örömmel és szívesen játszanak énekes játékokat.  15-18 dalos játékot és hat-hét mondókát ismernek;  Egyénileg is kedvvel énekelnek.  Ismerik az egyenletes lüktetés és a ritmus különbségét.  Egymás hangját és a környezet hangjait felismerik.  Játékos mozdulatokat, változatos térformákat ismernek és alkalmaznak.  Éneket, hangszeren előadott dalt figyelmesen hallgatnak.

66


4.1.6. Mozgás Célunk: A gyermekek természetes, harmonikus mozgásának, mozgáskedvének és testi képességeinek fejlesztése az egyéni szükségletek és adottságok figyelembe vételével. A testi, értelmi és koordinációs képességek játékba ágyazott fejlesztése spontán és irányított módon. Helye a nevelés folyamatában A mozgás öröme az egészséges fejlődés záloga. Az óvodába kerülő gyermekek szívesen mozognak, a mozgás a gyermek legtermészetesebb megnyilvánulási formája. 3-6-7 éves korban a gyermek mozgásának fejlettsége képet ad általános fejlettségi szintjéről, a fejlődés tempójáról. Mozgásigényüket figyelembe véve tudatosan és tervszerűen kell fejlesztenünk testi képességeit, mint az erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség, társra figyelés. Alakuljanak ki harmonikus, összerendezett, fegyelmezett nagy és kismozgások. Biztosítanunk kell a megfelelő mennyiségű és minőségű mozgást. Így a különböző mozgások ismétlésével, felidézésével fejlődik a gyermek vizuális memóriája, a testrészek, téri irányok, a különböző formák megismerésével gyarapodnak ismeretei. Mozgás közben lehetőség nyílik a környezet tapasztalati megismerésére, helyzetfelismerésre, döntésre. A közös mozgás öröme elősegíti a társas kapcsolatok alakulását, az egymásra figyelést, alkalmazkodást, alakul a gyermek önuralma, akarata, a versenytársak tisztelete, humánus versenyszelleme. Feladataink: ☺ A szabad mozgásgyakorlás feltételeinek biztosítása a szabadban és az épületen belül is az optimális terhelést biztosító napi mozgáshoz; ☺ A testi nevelés zavartalanságának, nyugalmának biztosítása az egészséges életmód szokásainak kialakításával, ☺ A differenciált egyéni fejlesztés megvalósítása a mindennapi testnevelés és a testnevelés foglalkozások keretein belül; ☺ A gyermek természetes mozgáskedvének megőrzése, a mozgás megszerettetése; ☺ A nagy- és finommozgások, illetve fizikális erőnlét fejlesztése; ☺ Egyensúlyozó képességet fejlesztő játékok felhasználásával a gyermekek mozgás koordinációjának, szem-kéz; szem-láb koordináció és a testsémájának fejlesztése;

67


☺ Mozgástapasztalatok bővítése, mozgáskészség alakítása; ☺ Testi képességek, fizikai erőnlét fejlesztése, prevenció és a korrekció biztosítása; ☺ Mozgáson keresztül az értelmi struktúrák és a szociális képességek fejlesztése; ☺ Mozgással kapcsolatos szókészlet fejlesztése; ☺ Az állóképesség, az erő és a gyorsaság tudatos fejlesztése; A mozgásfejlesztés tartalma: A mozgásfejlesztésnél a játékosságot, kötetlenséget alapvetően biztosítjuk. A mozgásos tevékenységeket, azok eszközeit mindenkor a gyermek életkorához, fejlettségi szintjéhez, a csoport összetételéhez alakítjuk. A rendszeres egészségfejlesztő testmozgás fontos szerepet tölt be a gyermekek napirendjében, felfrissíti, edzi őket, elősegíti mozgásszintjük és testi képességeik fejlődését. Mozgásanyaga kapcsolódik a testnevelési foglalkozások anyagához. Helyszíne a csoportszoba vagy az udvar, alkalmanként a kirándulások helyszínei. Fontos, hogy minél többször biztosítsuk a szabad levegőn való mozgást. A gyermekek a különböző nehézségű feladatokat egyéni fejlettségükhöz mérten, fokozatosan sajátítják el. Szem előtt kell tartani a folyamatos mozgást, és hogy a mozgás öröm legyen számukra. A 3-4 éves gyermekek mozgásos tevékenysége során a nagymozgások fejlesztésére helyezzük a hangsúlyt. Végezzenek kúszó, csúszó, mászó feladatokat, mely erősíti a törzs izmait, segíti a helyes testtartás

kialakulását.

Ismerkedjenek

meg

járás-,

futásgyakorlatokkal,

végezzenek

függeszkedő és támaszkodó feladatokat. Sajátítsák el többféle eszköz használatát. A 4-5 éves gyermekek kiemelt feladata a test részeinek megismerése, mozgatása, a testséma fejlesztése. A nagymozgások fejlesztése még mindig kiemelt feladat, kibővítve ugrásokkal, bukfencekkel. Az irányított mozgásos játékokban jelenjenek meg a futásgyakorlatok. Kiemelt szerepet kap a tér és a térbeli kiterjedések mozgásos megismerése, valamint a speciális láb-, lábboltozat-erősítő, járást és gimnasztikai mozgást fejlesztő elemek. A 6-7 éves gyermekek mozgása már összerendezettebb, harmonikus ritmusú. Sokféle mozgáselemet ismernek, amit játékos formában ismételnek. Hangsúlyt kap ennél a korcsoportnál az észlelés, alaklátás, formaállandóság mozgás közbeni fejlesztése, a finommotorika alakítása és a szabályjáték, valamint a sport- és versenyszerű játékok gyakorlati alkalmazása. Használjanak helyesen különböző eszközöket, kézi szereket (szalag, bot, kendő).

68


A különböző típusú futógyakorlatokat – sorverseny, váltóverseny – versenyfutás közben gyakorolják. Végezzenek ugrásgyakorlatokat, játsszanak dobójátékokat. Biztonsággal végezzenek egyensúlygyakorlatokat fej-, kar- és lábmozgásokkal összekötve. Az óvónő a folyamatban, a feltételek megteremtése (sikerkritériumok) Az óvodapedagógus biztosítsa a gyerekek szabad mozgásgyakorlásának feltételeit. Adjon ötletet, irányítsa a gyermek figyelmét a szabadban és az épületen belül is az optimális terhelést biztosító napi mozgáshoz. Az egészséges életmód szokásainak kialakításával biztosítsa a testi nevelés zavartalanságát, nyugalmát. Tartsa fontosnak a mindennapi testnevelés keretein belül megvalósuló és a testnevelés foglalkozásokon is a differenciált egyéni fejlesztést. A csoport berendezésénél, az eszközök kiválasztásánál figyelembe vesszük az adott csoportba járó gyermekek fejlettségét, mozgásigényét, szabad mozgásteret biztosítunk számukra. Megfelelő mennyiségű és minőségű eszközöket biztosítunk a gyermekek mozgásigényének kielégítéséhez, pl. tornapad, bordásfal, tornakarikák, babzsák, labdák, tornaszőnyeg, zsámolyok, focikapu, ügyességet fejlesztő eszközök, stb. Az udvarra fokozatosan természetbarát játékszereket, fejlesztő eszközöket szerzünk be.. Az udvaron is biztosítjuk a mindennapi mozgás lehetőségét. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végén  szeretnek futni, kocogni, a mindennapi mozgás természetes igényükké válik;  mozgáskedvük, mozgásigényük kialakul, szeretnek mozogni, kitartóak a játékban;  elsajátítják a labda-ütögetés, valamint az egykezes célbadobás szabályait;  az ugrásokat talajra érkezéskor guggolással fékezni tudják;  kialakul testsémájuk;  ismerik az irányokat, térben tudnak tájékozódni;  betartják a szabályokat a különböző verseny- és ügyességi játékokban;  önfegyelmük, figyelmük erősödik;  kialakul egészséges versenyszellemük.

4.1.7. Munka jellegű tevékenységek Célunk: Mindennapi munkájuk során szerezzenek minél több információt az őket körülvevő világról, környezetükről, ezáltal alakuljon, formálódjon személyiségük.

69


Fejlődjenek

a

munkavégzéshez

szükséges

érzelmi-akarati,

kognitív

és

szociális

kompetenciák. Helye a nevelés folyamatában Az egészségesen élő gyermek egész lényét áthatja az utánzási vágy. A környezetében látott munkacselekvéseket játékában utánozza. Erre alapozunk a munkára nevelés során, hiszen ez az utánzás a gyermektől figyelmet, kitartást, önállóságot, felelősséget, céltudatosságot, kötelességvállalást, feladatteljesítést igényel. Mozgatója a gyermek aktivitási vágya és a felnőtt elismerése, dicsérő értékelése. Közben megismerkednek a legszükségesebb eszközök, szerszámok használatával. Munkavégzés során alakul felelősségtudatuk, kötelességtudatuk, erősödik kezdeményező készségük. Az óvodában végzett munka elsősorban a közösségért végzett tevékenység. Nagy nevelőerejű, mert erősíti a munka játéktól eltérő jegyeit, a munka iránti tiszteletre, kitartásra ösztönöz, megfelelő önértékeléssel rendelkező, önmagukat ellátó gyermekeket nevel. A saját és mások elismerésére nevelés egyik formája. Feladataink: ☺ lehetőség teremtése a gyermek számára olyan munkavégzésre, amely fejleszti képességeiket, gazdagítja személyiségüket; ☺ megfelelő érzelmi légkör biztosítása, a munkához való pozitív viszony kialakítása; ☺ a gyermekek testi, szellemi képességének, felkészültségének, teherbírásának figyelembevétele; ☺ érzelmi, akarati és erkölcsi tulajdonságok fejlesztése (örömmel végzett munka, kitartás, segítőkészség stb.) ☺ ösztönzés egymás munkájának megbecsülésére; ☺ a higiéniai és a balesetvédelmi szabályok ismertetése, betartása. Munka jellegű tevékenységek önkiszolgálás (lásd: az egészséges életmódra nevelés fejezetnél); közösségért végzett tevékenységek; egymás segítése, elfogadása; naposi munka, mindennapi élettel kapcsolatos állandó és alkalomszerű munkák, megbízatások; növény- és állatgondozás; kerti munka; gyűjtőmunka.

70


Az egyes munkatevékenységek vállalásában mindig az önkéntesség dominál. Fontos elv a fokozatosság betartása a gyermekek teherbírásának szem előtt tartásával. A napostábla, kötény nemcsak a megbízást és a feladatvállalást jelzi, hanem vonzóvá teszi a tevékenységet. A mindennapi élettel kapcsolatos állandó és alkalomszerű munkához tartozik az udvar és a teremrendezés, a játékjavítás, apróbb megbízatások teljesítése, üzenetek továbbítása, ünnepi készülődés során ajándékok készítése, díszítés. A növények gondozása, a kerti munkák, a kisállatok gondozása közben a gyermekek megismerik az egyes munkafolyamatokat. Tapasztalják munkájuk eredményét, mert tőlük függ, hogy a növények, a kisállatok jól érzik-e magukat. Közben természetes módon alakul környezettudatos, felelős gondolkodásuk. Az óvónő a folyamatban, a feltételek megteremtése, sikerkritériumok Az óvónő és a dajka személyes mintája, a munkavégzéshez szükséges tulajdonságok (kitartás, felelősségvállalás, feladattudat, céltudatosság) kialakulásának legfontosabb feltétele. A nyugodt, kiegyensúlyozott légkör megteremtése, elegendő munkalehetőség és a megfelelő eszközök biztosítása mellett érvényesülnie kell a differenciált feladatadásnak. Minden esetben figyelembe kell venni a gyermekek fejlettségi szintjét, teherbírását. A napirendben megfelelő időt kell teremteni a feladatok elvégzéséhez a gyermekek egyéni munkatempója figyelembevételével. A szülők is ismerjék meg az óvodában előforduló munkafolyamatokat. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére  Önállóan ellátják magukat szükségleteiknek megfelelően (önkiszolgálás, testápolás, öltözködés stb.).  Szívesen végeznek naposi és egyéb, alkalomszerű munkákat.  Segítenek apróbb feladatok, megbízások elvégzésében.  Számon tartják feladataikat, önállóan végzik a kisállatok és az élősarkok gondozását.  Ismerik azokat az eszközöket, melyeket használniuk kell a munkavégzés során.  Számukra a munka az öröm forrása.

4.2. A Kerék utcai épület gyakorlata 4.2.1.Játék A gyermek legfontosabb alaptevékenysége, melyben a már megjelent, de még be nem gyakorolt funkciók, viselkedési formák feszültségeit vezeti le, tapasztalatait, élményeit dolgozza fel, új felismerésre tesz szert. Cél: 71


Aktív, önálló, tartalmas, érzelemmel telített játék kibontakoztatására, illetve a kibontakozás elősegítésére törekszünk a gyermek egész személyiségének alakítása érdekében. Feladatok: ☺ a szabad játékhoz szükséges feltételek biztosítása; ☺ a játék kibontakozásához elengedhetetlenül fontos tapasztalatszerzések biztosítása, a szűkebb és tágabb környezetből szerzett tapasztalatok, élmények feldolgozásának elősegítése; ☺ a 3-7 éves korban megjelenő játékfajták, s azok tartalmának, minőségének gazdagítása a gyermekek egyéni sajátosságainak figyelembevételével; ☺ a játékba integrált tanulás lehetőségeinek megteremtése, felismerése, kiaknázása, ezek feltételeinek biztosítása. Feltételek biztosítása A játék a gyermek elemi, pszichikus szükséglete, melynek mindennap visszatérő módon, hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul ki kell elégülnie. A játékhoz megfelelő helyre és egyszerű, alakítható – esztétikus- játékeszközökre van szükség. Elengedhetetlen, hogy megfelelő időt és nyugodt csoportlégkört, játék kibontakozásához szükséges élményeket biztosítsunk. Csoportszobáinkban

a

legoptimálisabb

helykihasználásra

törekszünk,

kuckókat,

búvóhelyeket, mese-, és játéksarkokat, különböző típusú játékokhoz is alkalmas helyet biztosítva a játszó gyermekeknek, gyermekcsoportoknak. Ha szükséges, segítséget nyújtunk a játéktér kialakításában a gyermekeknek, ezért a kuckókat könnyen mozdítható, variálható elemekkel rendeztük be. Jelentős szerepük miatt csoportszobáinkban kiemelkednek a meghitt mese, és „olvasósarkok”. Az átváltozásokhoz, a szerepjátékokhoz szükséges kellékeknek (kalapok, kendők, ruhák, kötények bábok), a terméseknek, gyűjtött kincseknek és a növényeknek is – lehetőségeinkhez mérten – helyet biztosítunk. A szabadon történő rajzolgatásnak, játékidőben történő kézimunkáknak, tárgykészítő tevékenységeknek saját helye van, az ezekhez szükséges kellékek, anyagok, eszközök játékidőben mindig a gyermekek rendelkezésére állnak. Az életkoronként változó játékeszköz-igénynek megfelelően cserélgetjük, hozzáférhetővé tesszük a gyermekek számára a különféle játékokat, eszközöket. Mivel a játékeszközök kibontakoztatják, gazdagítják a gyermekek képességeit, olyan eszközöket biztosítunk, melyek praktikusak, ízlésesek, variálhatók, hogy sokféle ötlethez illőek legyenek. A kisebbeknek (mivel őket még főként a játékeszközök motiválják) több játékeszközre van szükségük.

72


Számukra inkább felhívó erejű gyakorló játékokat és hagyományos szerepjátékokhoz szükséges eszközöket biztosítunk. A későbbiekben az eszközválasztékot elsősorban szerepjátékokhoz kapcsolódó eszközökkel, kellékekkel (azonosulást segítő ruhadarabokkal) és az értelemfejlesztő és képességfejlesztő játékokkal bővítjük, ill. cseréljük ki. Lehetőséget adunk arra, hogy – mint az otthon picike darabját –játékokat, meséskönyveket hozhassanak magukkal, és azokat megmutathassák társaiknak is. Igyekszünk észrevenni, ha zavarják egymást, és lehetővé tenni – hogyha igénylik – elkülönülhessenek. Segítjük őket a konfliktusok megoldásában, de ösztönözzük azok önálló – pedagógusok nélkül történő – lerendezését. Tudatosítjuk a másik gyermek tevékenységének, játékának tiszteletben tartását, a másokhoz történő alkalmazkodás fontosságát, egymás játékötletének elfogadását. Nevelőtestületünk vallja a pedagógusok kiemelkedően fontos szerepét a szabad játék feltételeinek biztosításában, hiszen azok nélkül elmélyült, nyugodt, örömteli játék kialakulása nem lehetséges! Ha igénylik, együtt játszunk velük –mellyel nem korlátozzuk a gyermeki játék szabadságát, a gyermeki önállóságot. Az együttjátszásnak azért is tulajdonítunk nagy jelentőséget, mert tudjuk, hogy viselkedésünk, kommunikációnk, reagálásaink a gyermekek megnyilvánulására, tehát egész személyiségünk modell a gyermekek számára. A gyermekek játéka környezetükből szerzett tapasztalatokból, megfigyelésekből táplálkozik. Ezért elengedhetetlenül fontos az optimálisan ingergazdag környezet a tapasztalatszerzési lehetőségek biztosítása. A gyermekek a környezetükből szerzett tapasztalatokkal a játék tartalmát gazdagítják. Feladatunk az óvodában, hogy biztosítsuk a lehetőséget a megszerzett tapasztalatok, benyomások, élmények, újraélésére. Ahhoz, hogy az ismeretek széleskörűvé váljanak a csoportok programjainak színesítésére törekszünk (sok sétával, kirándulással). Ismereteiket ily módon nem csak újabbakkal bővítjük, hanem sok új ötletet, élményt biztosítunk játékuk tartalmi bővítéséhez is. 3.1.2. Játékfajták Az önkéntelen, örömteli mozgásból átmenő gyakorló játékban a gyermek egyfajta eszköznek vagy saját magának meghatározott mozgását ismétli, gyakorolja. A kitartó - hosszú ideig tartó - gyakorlás, ismétlés során a mozgás, mozgássor változik, tökéletesedik. Mozgáskészsége fejlődik, finomodik; miközben az örömforrás maga a mozgás, a cselekvés. Később továbbfejleszti, eszközökkel is kombinálja. Feladatunk a különböző, variálható és

73


többféleképpen felhasználható eszközök biztosítása, sokféle anyag tulajdonságának megismertetése a gyermekekkel. A szerepjáték a 3-7 éves korúak játékának nevelési szempontból legfontosabb játékfajtája, melyben élményeiket és az azokhoz fűződő érzelmeket, a számukra fontos mozzanatokat ábrázolják, tapasztalataikat játsszák ki, dolgozzák fel, így azok szubjektíven tükröződnek játékukban. A szerepjátékban előálló helyzetek lehetővé teszik a gyermek számára konfliktusainak feloldását, indulatainak szimbolikus cselekvésben történő levezetését. A játék témája leginkább a szeretett személyek viselkedése, a külvilág eseményeiből merített benyomások sokasága, ezért fő feladatunknak tekintjük a szerepjáték témájának gazdagításához szükséges tapasztalatok, ismeretek, egyéni és csoportos élmények biztosítását, bővítését. Ezáltal nem csak a gyermekek ismereteit szélesítjük, hanem társas kapcsolataikat alakítjuk, közösségi életüket, ismereteiket, jártasságaikat és készségeiket formáljuk. A konstruáló és építőjátékban különféle anyagokból, játékelemekből építményeket, tárgyakat alkotnak, szerkesztenek. Gyakran fonódik össze a szerepjátékkal, illetve kiegészíti azt. Fő feladatunknak tekintjük a változatosságra való ösztönzést, a kombinációs készség fejlesztését, a képzelet gazdagítását, a kellő mennyiségű eszköz biztosítását, a felhasználási lehetőségek bemutatását, segítségadást az ötletek megvalósításában. A szabályokhoz történő ragaszkodás kezdetei már a gyakorló játékban fellelhetőek, s a szabályjátékban bontakoznak ki igazán. Ez a játékfajta a szabály megértését, a cél érdekében történő erőfeszítés, kitartás alakulását, a szabályokhoz és az egymáshoz történő alkalmazkodást formálja és segíti elő. A mozgásos, és a logikus gondolkodást igénylő értelemfejlesztő szabályjátékok elsősorban a nagyobbak játékai. Míg a mozgással kísért szabályjátékokban elsősorban a gyermekek nagymozgását, koordinációs képességeit formáljuk, az értelemfejlesztő szabályjátékokkal a kognitív képességek alakulását, fejlődését igyekszünk elősegíteni. A tevékenység során megalapozzuk szociális intelligenciájukat, alakítgatjuk a hierarchiatűrő képességüket. A játékidőben megjelenő dramatizálás, bábozás is értelmezhető egyfajta szabályjátékként. Itt mesei, színházi, filmes „irodalmi” élményeikre éppúgy alapoznak, mint egyéb – más forrásból szerzett – tapasztalataikra. Megkapó, a gyermeket katartikus élményekig elvezető meséléssel, bábelőadások szervezésével, színes, érzékletes elbeszélésekkel, verseléssel eljuttatatni a nélkülözhetetlen élményanyaghoz. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén  A gyermekek képesek egy játéktémában hosszantartóan, elmélyülni.

74


 Képesek bonyolult szerkezetű építményeket létrehozni, játéktémának megfelelően felhasználni.  Szerepjátékuk tartalmilag gazdag, képesek a szerepek megosztására a szabályok betartására – kooperációs képességek fejlett.  A szabályjátékokat örömmel játsszák, csapatjátékokban tudnak a csapatszellemmel azonosulni.  Ismert, kedvelt meséket gazdagon kommunikálva dramatizálják, bábozzák.  Játék alatti interakciójuk gazdag, játékszituációnak megfelelő, beszédük kulturált, érthető. Sikerkritériumok  Elegendő játékidő áll rendelkezésre, hogy gyermekeink elmélyülhessenek egy-egy játéktémában.  Képesek dönteni, szerepeket egymás közt megosztani.  A gyerekek fejlettségének megfelelő játékeszközök állnak rendelkezésükre.  A játékba integrált tanulási forma biztosítja, hogy a gyermekek a gondozási feladatokat leszámítva, egész nap játszhatnak.

75


4.2.2. A külső világ tevékeny megismerése Cél: A gyerekek környezetének megismertetése. A környezetük megismerése során a természeti és társadalmi környezethez való pozitív viszony alakítása.

Feladatok: ☺ Lehetővé tesszük a gyerekek számára közvetlen természeti és társadalmi környezetük megismerését. ☺ Természetes élethelyzetekben tapasztalják meg az őket körülvevő világot. ☺ A környezet megismerése közbeni tevékeny részvételükkel a mennyiségi és térrelációs szemlélet alakítása. ☺ Közvetlen lakóhelyük megbecsülésével, védelmével az óbudai lokálpatriotizmus érzésének megalapozása. Természeti környezet megismertetése Ablak: Az óvodába lépés pillanatától kezdve lehetőséget adunk az ablakból belátható természeti környezet, természeti jelenségek megfigyeltetésére. (fenyőfa, madarak, barkás ág, stb.). Udvar: Jó adottságú, tágas udvarunkon spontán és szervezett állandóan ismétlődő megfigyelési lehetőségeket szervezünk. Megismertetjük a gyerekeket udvarunk növényvilágával, (fák, bokrok, vadvirágok) Arra szoktatjuk gyerekeinket, hogy óvják életterünket, növényeket ne törjék le! Apró állatokat ne tapossák el! ( katica, bodobács, földigiliszta ) Utca: Kihasználjuk

az

óvodánkat

körülvevő

közvetlen

környezet

lehetőségeit (aranyvessző bokrok, gesztenyés sor, virágzó kiskert, stb.).

76

megfigyeltetési


Kirándulás: Kirándulást szervezünk a Margitszigetre, amely óvodánkból könnyen és jól megközelíthető. A kirándulásokat egy-egy évszakhoz kötjük. Április 22-ét, a Föld napját közös óvodai ünnepség keretében palántázással, virágültetéssel ünnepeljük meg. Távolabbi helyekre is szívesen szervezünk kirándulást (pl. Budakeszi Vadaspark, Veresegyházi Medvefarm, Visegrád - Mogyoróhegy). Kirándulások alkalmával lehetőséget adunk a gyerekeknek arra, hogy figyeljék meg az évszakok szépségét, színeit, növényeit, időjárást. Összefüggést keresünk az évszakok változása és az időjárás között. Kirándulások után lehetőséget adunk a természeti élmények feldolgozására (élményrajz, természetsarok). Természetjárás

során

összegyűjtött

„kincseket”

(termések,

gallyak,

kövek,

madártollak, stb.) a csoportok saját természetsarkukban helyezik el, további vizsgálódás céljából. Az állatvilág megismerése Felhívjuk a gyerekek figyelmét, hogy az állatoknak is helye van a természetben, minden élőlénynek állatnak joga van az élethez. Lehetőség szerint természetes életkörülményeik között ismertetjük meg gyerekeinkkel az állatvilágot. Udvar: Udvaron figyeltetjük meg a gyakran előforduló apró állatokat (katica, bodobács, földigiliszta, méh). Megismertetjük a gyermekeinket az udvarunkon előforduló madarakkal (cinke, varjú, veréb, feketerigó). Duna part: Kihasználva a Duna part közelségét, víz közelben ismertetjük meg a gyerekekkel a sirályt, vadkacsát. Margitsziget: Margitszigeti sétáink során elmegyünk a vadaskertbe is, ahol megfigyelhetik gyermekek az ott élő kisállatokat.

77

a


Budakeszi Vadaspark, Állatkert: Amennyiben módunk van rá, elvisszük a gyerekeket, a Budakeszi Vadasparkba illetve az Állatkertbe. Itt lehetőség nyílik arra, hogy élőben megfigyelhessék hazánk vadjait, illetve megismerkedhessenek más élőhelyek állataival is. A téli időszakban lehetővé tesszük, hogy a gyerekek videofelvételt nézhessenek vad és egzotikus állatokról. Társadalmi környezet A természeti környezet mellett lehetőséget adunk arra is, hogy a gyerekek megismerjék lakóhelyük épített környezetét. Ismerkedünk óvodánk utcájával, a környéken lévő középületekkel (Piac, Flórián tér). Megismertetjük gyerekeinket a felnőttek munkájával természetes közegben, (tűzoltóság, pékség, stb). Iskolakezdés előtt a nagycsoportosok minden évben ellátogatnak, és részt vesznek egy tanítási órán. Gyakoroljuk a közlekedés szabályait, megfigyeljük a személy és teherszállító járműveket. Nagycsoportban megismerjük a HÉV-et, és a vasutat. Tudatosítjuk a gyerekekkel a szelektív hulladékgyűjtés fontosságát, ezért ellátogatunk a közelünkben lévő szelektív hulladékgyűjtő szigethez. Épített környezet Fontosnak tartjuk, hogy gyerekeink megismerkedjenek, Óbuda építet környezetével, történelmi és műemlékeivel. Elvisszük a gyerekeket Óbuda legrégebbi terére a Fő térre, az Óbudai múzeumban megmutatjuk a nagycsoportosoknak Óbuda tárgyi emlékeit. Óbudai sétánk során tudatosítjuk a gyerekekkel, hogy közvetlen lakóhelyük Óbuda, szeressék és védjék környezetük emlékeit, legyenek büszkék rá. Nemzeti ünnepünkhöz kapcsolódva tudatosítjuk a gyerekekkel, hogy nemzetiségünk magyar, megmutatjuk nekik az ország házát és a Kossuth szobrot.

A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén

78


 Ismerik az évszakok jellemzőit, gyönyörködni tudnak szépségükben.  Rendelkeznek alapvető természeti ismerettel, fogalommal, gyűjtőszóval (pl.: növények, évszakok, gyümölcsök).  Felismernek jellegzetességekről, levélről, vagy termésről néhány fát, bokrot, virágot.  Tisztelik (nem bántják) a természetben élő élőlényeket. (fákat, bokrokat, madarakat, rovarokat)  Ismernek háziállatokat, vadállatokat, madarakat.  Óvják

környezetüket,

nem

szemetelnek,

nem

rongálnak,

felismerik

a

természetvédelem fontosságát.  Gyakorlottak az elemi közlekedési szabályok betartásában. Ismerik a közlekedési eszközöket.  Ismernek környezetükben néhány intézményt: (bölcsőde, iskola, tűzoltóság, orvos, stb.)  Ismerik közvetlen lakóhelyük épített környezetét, Óbuda egy-két műemlékét, nevezetességét.  Tudják nemzetiségüket, nevüket, lakcímüket, szüleik és óvodájuk nevét.  A tárgyakat meg tudják számlálni legalább 10-ig. Össze tudják hasonlítani mennyiség, nagyság, forma, szín szerint.  Megkülönböztetik a jobbra, balra irányokat, értik a helyeket kifejező névutókat.  A beszédhelyzetekhez és az anyanyelvi szabályokhoz illeszkednek, beszédük érthető. Sikerkritériumok  Feltérképezzük

a

környékünkön

lévő

természeti

ismeretszerzésre

alkalmas

helyszíneket, ahol, a gyerekek közvetlen tapasztalatokat szerezhetnek.  Évszakonként és ismétlődően kirándulásokat tervezünk, ami maradandó élményt nyújt a gyermekeknek.  Lehetővé tesszük az életkornak megfelelő természetismeret nyújtás lehetőségét.  Természetérzékeny

magatartással

modellkövetési

lehetőséget

biztosítunk

természetvédelemhez.  Óbudai helyszínek megismerésével, kialakul a lakóhelyhez kötődés érzése.

4.2.3. Verselés, mesélés

79

a


Cél: Az irodalmi alkotások iránti érdeklődés felkeltése és fenntartása. Irodalmi élmények biztosítása, érzelmi biztonság megteremtése az anyanyelvi nevelés eszközeivel.

Feladatok: ☺ Az irodalmi élmény befogadásához szükséges derűs, biztonságot nyújtó, nyugodt légkör biztosítása; ☺ Mondókázások, verselések, mesélés alkalmával a magyar népi mondóka és mesekincs, gyerekversek, találós kérdések megszerettetése; ☺ Igényes és életkornak megfelelő mese és versanyag összeállítása; ☺ A migráns gyerekek beilleszkedésének megkönnyítése és az irodalmi anyag gazdagítása érdekében a világirodalmi művek beépítése; ☺ A gyerekek nyelvi képességeinek fejlesztése, hangképző szerveinek ügyesítése a versekkel, mesékkel, dramatikus játékokkal. ☺ Az

irodalmi

alkotások

iránti

érdeklődés

felkeltése, esztétikai fogékonyság

megalapozása; Irodalmi nevelésünk szorosan kapcsolódik más nevelési területekhez. Különösen tág teret kap a gyermekek beszédfejlesztése a környezeti nevelésen belül. Az irodalmi művek – versek, mesék – többek között segítenek megteremteni az érzelmi alapot ahhoz, hogy az óvodáskorúakat természetszerető, környezettudatos, kiegyensúlyozott emberré neveljük. Egy-egy megfigyelt eseményhez, jelenséghez, élőlényhez tartalmilag kapcsolódó vers vagy mese spontán elmondásával fokozzuk, elmélyítjük a természetélmény érzelmi hatását, és ez fordítva is igaz. Az irodalomban az a szép, hogy a világ összes dolga valamilyen módon tükröződhet benne, és sokszor épp ez a tükörkép kelti fel a gyermekek érdeklődését a valóság iránt. A közös élményeket, megfigyeléseket verbálisan is feldolgozzuk – nevén nevezzük a dolgokat, megbeszéljük, eljátsszuk, újra átéljük. Irodalmi anyagunk tervezésénél figyelembe vesszük az évszakok változásait, az azokhoz kapcsolódó élményeket és a gyerekek életkori sajátosságait. A kicsik beszoktatásakor különösen nagy szerepet kapnak a höcögtetők és lovagoltatók, a mozgás, a hangzás és a ritmus együttes élményét adva. A versanyag kiválasztásában nagy hangsúlyt fektetünk a játékos mozdulatokra, ritmusos ejtésre, zeneiségük kiemelésére. A gyermekek életkorának növekedését követve fokozatosan váltják fel a rövid mondókákat,

80


versikéket, lánc- és állatmeséket az egyre hosszabbodó versek, verses mesék, bonyolódó mesék, meseregények. Nagycsoportosaink a szülők támogató hozzájárulásával az Óbudai Művelődési Központ ovibérletes előadásait látogathatják, ahol az irodalommal szerezhető élmény egy ünnepélyesebb formájával ismerkedhetnek meg. Az óvodánkban fellépő előadóművészek produkcióit lehetőség szerint előre megtekintve válogatjuk össze, szem előtt tartva ízlésformáló hatásukat. A mesemondás alkalmait mesehallgatásra utaló szokásokkal teremtjük meg. Ezzel is éreztetjük, hogy a mesemondás a nap lényeges eseménye. Fontosnak tartjuk a naponta elhangzó elalvás előtti mesemondást. Lehetővé tesszük, hogy a gyermekek választhassanak kedvenc meséik közül is. Szívesen olvassuk fel otthonról hozott meséiket is, ha azok tartalma igényes és a gyermekek életkorának megfelelő. Arra törekszünk, hogy a gondosan kiválasztott irodalmi alkotásokat újra és újra szívesen hallgassák, mondogassák a gyerekek. A csoportszobában található képes és mesekönyveket bármikor elvehetik, nézegethetik. Mindezt az ízlésformálás, a könyv tiszteletére és a környezet szeretetére nevelés eszközeinek tekintjük. A szabad önkifejezés érvényesítése érdekében lehetővé tesszük, hogy a vers - és meseélményeiket dramatizálással és vizuálisan is kifejezhessék. Ehhez megfelelő eszközöket és időt biztosítunk. A bábozáshoz is jó körülmények, eszközök vannak minden csoportban, ezért élményeiket ebben a formában is feldolgozhatják. Törekszünk arra, hogy még a gátlásos hallgatag gyerekek is megszólaljanak, feloldódjanak a bábozás során. Irodalmi nevelésünk anyaga: 3-4 éves korban: Altató, hintáztató, ujjkiszámoló, állathívogató, höcögtető, lovagoltató, hangutánzó, ütemes mozgásra és játékos mozdulatokkal kísért népi mondókák, állatmesék, verses mesék, láncmesék. 4-5 éves korban: Környezetről, természeti jelenségekről, évszakokról szóló mondókák, versek, mesék, párbeszédes játékok. Ritmusos, vidám, groteszk, humoros versek, kiolvasók, prózai állatmesék, halmozó és láncmesék, egyszerűbb szerkezetű tündérmesék, népmesék. 5-6-7 éves korban: Kiszámoló, hintázó, labdázó, párválasztó, felelgető, (mozgással kísért) tréfás mondókák. Irodalmilag igényes, szép magyar versek. Tréfás mesék, bonyolultabb – több szálon futó – tündérmesék, folytatásos mesék, meseregények. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén  Vigyáznak a könyvekre.

81


 Várják, kérik, igénylik a mesemondást, csendben figyelmesen végighallgatják az elhangzó és a feldolgozott formában közvetített irodalmi alkotásokat.  Vannak kedvenc meséik, verseik, mondókáik, kedvenc mesehősük  Az ismert mesemotívumokat, élményeiket, dramatizálják, elbábozzák, lerajzolják.  Könyvekben a képek alapján megtalálják kedvenc meséiket, felismernek néhány verset, mesét, mondókát. Sikerkritériumok  Bátran, egész mondatokban beszélnek, mesélnek óvodán kívüli élményeikről.  Szívesen, gyakran és csendes figyelemmel hallgatják végig a meséket, kedvenceiket kérik.  Képesek elmondani a megtanult verseket, meséket.

82


4.2.4. Ének–zene, énekes játék, gyermektánc Cél: A közös éneklés, a közös játék örömének megéreztetése, ami fejleszti a gyermekek zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát. Gyermeki mozgáskultúra alakítása. Feladatok: ☺ Tudatosan tervezett foglalkozásokon és játékidőben adódó spontán alkalmak megragadása

az

örömteli,

együttes

éneklés

és

játék

számára.

A

zenei

tevékenységekhez megfelelő hely és idő biztosítása; ☺ A közös énekléssel, együttes játékkal, ritmushangszeres zenéléssel a csoport összetartásának mélyítése, az egymáshoz tartozás érzésének fejlesztése, alakítása; ☺ Zenei képességek fejlesztése (éneklési, ritmikai, hallási,) készségek alakítása; ☺ Zenei élménynyújtással a gyermek zenei érdeklődésének felkeltése. Óvodánkban a zenei élmény mindennapos lehetőség, sokszínű, többféle tevékenységhez kapcsolódik.

A

foglalkozások

zenei

anyagát

elsősorban

népi

mondókák

és

gyermekjátékdalok, a magyar népzenei sajátosságokra épülő komponált gyermekdalok köréből választjuk. Másodsorban helyet kapnak a más országból érkezett óvodásaink hazájának dalai. A dalanyag összeállításában az alábbi arányok érvényesülnek: Nagyobb mozgáshoz kapcsolódó játékos népi gyermekjáték-dalok, évszakokhoz, ünnepekhez kapcsolódó dalok, mondókák. Zenehallgatás keretében megismertetjük őket rokon és más népek gyermekdalaival. Lehetőséget teremtünk egy-egy – a gyermekekhez közel álló - komolyzenei darab meghallgatására. A felhasznált zenei anyag megválasztásakor figyelembe vesszük a gyermekek életkori sajátosságait, valamint a csoport képességszintjét. Törekszünk arra, hogy minél több zenei élményt közvetítsünk énekes előadással, így keltve fel érdeklődésüket, igényüket az áhítatos zenehallgatásra. A tudatosan tervezett foglalkozásokon kívül a hét minden napján lehetőséget nyújtunk az együttes éneklésre, játékra – a gyermekek spontán kezdeményezései alapján is. Ily módon

83


időt hagyva a megtanult dal, játék gyakorlására, és arra, hogy új élményeik leülepedhessenek, gátlások nélkül, élvezettel énekeljenek, játsszanak. A mondókák, dalok ismételgetése, gyakorlása segíti a helyes artikuláció alakulását is, a szavak pontos, szép kiejtését. A mondókák hangsúlya, hanglejtése a nyelv kifejező erejét, szépségét ismerteti meg a gyermekekkel. A tiszta éneklés érdekében az egyéni, önálló éneklésre, a kisebb csoportokban történő énekes játékokra is alkalmakat biztosítunk. A zenei képességfejlesztő játékokat kötetlen jelleggel, mikrocsoportos formában is szervezzük, így a gyermekek egyéni képességeit figyelembe véve differenciált, hatékony fejlesztő munkát végzünk. Éves tematikánkban nagy hangsúlyt helyezünk arra, hogy a zenei anyagot más nevelési területek anyagával integrálva, az évszakoknak és az aktuális ünnepeknek megfelelően válasszuk ki, építsük fel. Igen lényegesnek tartjuk, hogy a környezet megismerésére neveléshez is szorosan kapcsoljuk dalainkat és a kiválasztott mozgásanyagot. Kirándulások, séták alkalmával ösztönözzük a helyzethez illő spontán éneklést. A látott természeti dolgokról, jelenségekről felötlő dalok eléneklésére, mondókázásra is lehetőséget teremtünk. A természetben járva megcsodáljuk a természet hangjait, a madárdalt, a környezet hangjaiban, zörejeiben megkülönböztetjük a különféle hangszíneket. Törekszünk az ünnepekhez kapcsolódó szokások, dalok, zenék megismertetésére, hagyományok ápolására. A zenei nevelés anyaga 3-4 éves korban Kiscsoportban, kezdetben mi énekelünk, játszunk, a gyermekek hallgatják, játékos mozdulatokat lesnek el. Megismertetjük őket olyan játékokkal, amelyeket a felnőttekkel közösen játszhatnak (tenyeresdi, höcögtető, guggoltató, dúdoló, csiklandozó, hintáztató, altató). A dalosjátékokat állva vagy ülve játsszuk, az év végére próbálkozunk a körbejárással. A dalanyagot úgy válogatjuk össze, hogy játékukban az utánzó mozgások, guggolós játékok, egyszerű körséta, egyszerű szerepcserés játékok domináljanak. 4-5 hangból álló énekes játékokat, egyszerű ritmusos mondókákat ismertetünk meg velük, az ünnepek köszöntésére is főként ezeket választjuk. A dalok negyed-nyolcad ritmusúak, néhány sorosak (4-6 motívum hosszúak). A zenei élményt taktilis (tapintásos) kontaktussal kapcsoljuk össze.

84


Zenei alapfogalmakkal ismertetjük meg a gyerekeket, zenei relációk körében szereznek tapasztalatokat (magas-mély, halk-hangos) rövid dallammotívumok visszaéneklését tanulják meg, ismerkednek a különféle zörejek, ritmushangszerek hangjainak felismerésével. Különféle játékos mozdulatokkal segítjük az egyenletes lüktetés érzékeltetését, elsajátítását. A zene figyelmes, érdeklődő hallgatására ösztönözzük a kicsiket, törekedve a spontán zenei alkotókedv felébresztésére. Év végére 5-7 mondókát, 10-14 dalt, 2-3 műdalt sajátítanak el. 4-5 éves korban Középső csoportban a gyermekek bonyolultabb mozdulatokkal, mozgásokkal, tapssal, guggolással kísért körjátékokat sajátítanak el, melyben megjelenik már a páros játék is. Még mindig jelen vannak az utánzó mozgások a dalos játékok játszása közben, de már a változatos sorformák (csiga, - kígyóvonal) is megjelennek. Ünnepekre készülődve alkalmi dalokkal ismerkednek meg – melyekhez utánzó játékokat is kapcsolunk. Rövid kérdés-felelet játékokat játszunk velük, változatos szöveggel, ritmusmotívumokkal. Térben történő mutatással érzékeltetjük a magas-mély relációt. A zörejek, emberi hangokat megismertetjük a gyerekekkel. Az egyenletes lüktetést különféle módon és eszközzel érzékeltetjük. ritmusát. Ismerik, és használják a ritmushangszereket, kíséretük mellett mondókázunk, énekelünk. Ismerik a halk-hangos fogalmát, dalokat ismernek fel hangszerjátékról, dallamról. Év végére 4-6 mondókát, 12-15 dalt, 3-4 alkalmi dalt ismertetünk meg velük. 5-6-7 éves korban Nagycsoportban a több szereplős, komplikáltabb mozgásokkal, nagy térben mozgó szerepcserés, párválasztásos játékokkal ismerkednek meg óvodásaink. A fogócska – sorgyarapodás –, fogyó, ludas-hidas játékforma is megjelenik a huncutkodó, humoros szövegű és játékú dalok mellett. A gyermekek önállóan, tisztán énekelnek, képesek bármely kezdő hang átvételére, a dalokat egyszerre, együtt kezdik. Biztos ismeretekre tesznek szert a halk – hangos különbség felismerése terén. Ismerik, és helyesen használják a zenei fogalom párokat és relációkat. Megfigyelnek, felismernek különféle hangszíneket az emberi hangon, természetben, zenei hangokon, zörejeken.

85


Az egyenletes lüktetés érzékeltetésére és annak ritmussal történő összekapcsolására képesek. Esztétikus táncos mozgásokat sajátítanak el. Ismerik az ütő- és ritmushangszereket. Akusztikus és belső hallásukat egyaránt fejlesztjük, képesek a dallamvisszhangra, dallambújtatásra. Maguk is kitalálnak dallamokat, változatos ritmusokat. Év végére 4-6 mondókát, 20-26 dalt, 5-6 műdalt ismernek meg. Továbbra is az ötfokúság dallamfordulatain mozgó dalokat választunk számukra, melyekben azonban már előfordulnak hangsúlytalan félhangok is. (A negyed, nyolcad, negyedszünet, szinkópa mellett a mondókák ritmusigénye szerint tizenhatos is szerepelhet.) A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén  A gyermekek játékok közben, spontán és szervezett alkalmakkor szerzik meg a zenei készségeket, ismerik meg a zenei alapfogalmakat.  Ismerik a zenei fogalompárokat, relációkat – azokat térben mutatva is azonosítják – ismerik a ritmushangszereket és azokat helyesen, rendeltetésszerűen használják.  Az éneket kísérő motorizált mozgások készséggé válnak.  Képesek a hangszínek finom eltéréseinek megkülönböztetésére emberi hangon, zörejen, ritmikus hangszereken.  Különbséget tesznek a dalok, mondókák ritmusa és az egyenletes lüktetés között. Érzékeltetni tudják azokat különféle módokon, és össze tudják kapcsolni.  Önállóan kezdeményeznek spontán helyzetekben, játékidőben táncos mozgást, éneklést, mondókázást, van kedvencük, választanak.  Dallamokat komponálnak, énekelgetnek, képesek dallamok visszaéneklésére. Dalos felelgetős játékokat játszanak. Egyszerre kezdik és fejezik be az éneket. A kezdőhang átvételére képesek.  Ismerik a dalokhoz kapcsolódó játékokat, szabályos térformát alkotnak.  Figyelmesen hallgatják az óvónő énekét, hangszeres játékát, élvezik a szép zenét.  20-25 dalt, és 10-12 mondókát ismernek és 10-12 műdalt.

Sikerkritérium  Biztosított a zenei készségek, képességek fejlődéséhez szükséges hely, idő és változatos eszköz az egész nap folyamán.

86


 Felhasználjuk a pillanatnyi nevelési helyzetek adta lehetőségeket.  Igényes, a gyermekek életkorának és egyéni fejlettségének megfelelő zenei anyagok választunk ki.

87


4.2.5. Rajzolás, mintázás, kézimunka Cél: Az óvodába lépő gyerekek megfelelő ábrázoló, -alakító, -alkotó képességeinek fejlesztése, az ezekhez szükséges testi képességek (manuális érzékelés, finommotorikus mozgás, színészlelés, szemfixáció, figyelem, keresztcsatornák összehangolása alakítása) fejlesztése. A gyermek segítése az ábrázoló tevékenységek révén a tárgyi világ feldolgozásában, megismerésében, megértésében, újraalkotásában. A érdeklődés felkeltése a környező világ felé, hogy képes legyen annak megfigyelésére, az innen merített tapasztalatok feldolgozására, kifejezésére. A közlés és önkifejezés igényének felkeltése, a gyermekben kialakult közlendő vizuális kifejezésének segítése. A tehetségek felfedezése, az igényes, kreatív gyerekek fejlesztése. Feladatok: ☺ Annak elősegítése, hogy a tevékenységekhez szükséges alap eszköztárral minden kisgyermek készségszinten bánjon; ☺ Az ábrázoló, alkotó tevékenységekhez szükséges speciális mozgássorozatok, munkafogások megismertetése és készségszintre emelése, (ecset-ceruzafogás, zsírkréta kezelése, vágás, ragasztás, hajtogatás, tépés) a használt anyagok sokféle változékony tulajdonságának megtapasztaltatása. ☺ A

gyermekek

ábrázolóképességének,

esztétikai

érzékenységének

fejlesztése,

személyiségük alkotó vonásainak kibontakoztatása. ☺ Sokoldalú tapasztalatok, élmények nyújtása, ill. az ezekhez szükséges optimálisan ingergazdag környezet (közvetlen – tágabb környezet) biztosítása. Megismertetjük gyermekeinket a különféle alkotó - ábrázoló technikákkal, azok munkafogásaival, az ezekhez szükséges eszközök használatával, illetve elősegítjük, hogy a már megismert technikákat kedvük szerint alkalmazhassák, gyakorolhassák, újakat ismerhessenek meg. Ennek érdekében eszközeinket igyekszünk úgy válogatni, hogy azok – a lehetőségekhez mérten – a legjobb minőségűek és ösztönző erejűek legyenek, valamint alkalmazkodjanak a gyermek kezének méreteihez (vastag, puha ceruzák, jó minőségű ollók, ceruzahegyezők). Ezeket szabad polcokon tároljuk – a gyermekek által hozzáférhető helyen – így játékidőben bármikor elővehetik, használhatják azokat.

88


Játékidőben és foglalkozásokon kellő időt biztosítunk az ábrázoló tevékenységekhez, hogy minden gyermeknek alkalma lehessen a próbálgatásokra, gyakorolgatásokra, és így egyéni fejlettségének megfelelően juthasson el a sík- és térbeli ábrázolás különböző szintjeire. A hét minden napján lehetőségük nyílik az ábrázoló tevékenységre, így a félbehagyott alkotások bármikor folytathatóak. Lehetőséget teremtünk arra, hogy mindig olyan technikával dolgozhassanak, amellyel sikerélményhez jutnak, ami újabb és újabb tevékenységre ösztönzi őket. A gyermekek között dolgozva, munkálkodva szemléltetjük a technikai eljárásokat, együttműködve (de a mintákat, rögzült sémákat elkerülve!), veszünk részt a közös tevékenységben. Az ábrázolással kapcsolatos munkákba bevonjuk a gyermekeket (festékhígítás, tálkák, ecsetek kimosása, asztalok letörlése, ceruzahegyezés, sepregetés, elrakodás, főzőgyurma készítés) így az anyagokról szerzett tapasztalatok mellett azok rendben tartásának módját is megtanulják, elsajátítják. A tevékenységek megszervezésénél figyelembe vesszük, az évszakok változásait, az ünnepek, hagyományok rendjét. Nyáron, az udvaron megfelelő helyet alakítunk ki a munkálkodásra, időt hagyunk a homokból való építgetésre, sarazásra, nagyméretű krétarajzok (aszfaltrajz) készítésére. Közvetlen környezet Mivel a közvetlen környezet állandó ingert jelent a gyermekek számára, arra törekszünk, hogy esztétikus, funkciójukban is szép, egymással is harmonizáló, gondolkodásra és alkotásra ösztönző tárgyak vegyék körül a gyermekeket. A csoportszobák díszítésére esztétikus tárgyakat használunk, ezeket állandóan variáljuk, cseréljük. Az elkészült gyermekmunkákat is felhasználjuk e feladat megvalósításához (faliújságon, folyosón elhelyezett nyitott polcokon, tárolókon mutatjuk be azokat.) A séták, kirándulások alkalmával gyűjtött termések, „kincsek”, kövek, ágacskák is megbecsült díszei a csoportszobáknak, folyosóknak. A csoportszobák díszítésébe igyekszünk bevonni a gyerekeket, megkérdezzük véleményüket, kikérjük javaslataikat. Lehetőséget teremtünk a műalkotásokkal, népművészettel való találkozásra az óvodában. Tágabb környezet A szép mellett észrevetetjük a gyerekekkel a szemetes, elhanyagolt természeti környezetet. Sétákat teszünk a természetben, kiválasztjuk azt, ami esztétikus, szép és vonzó, ami alkalmas a megfigyeltetésre, és arra, hogy vizuálisan is birtokba vegyük. (Óbuda műemlékei, szép 89


utcai szobrok, épületek, séták-kirándulások színterei – képkeret-játék, önkéntelen és céltudatos, irányított megfigyelések a természetben…) Arra törekszünk, hogy a környezetből szerzett ismereteik, tájékozottságuk alapja a személyesen átélt élmény, tapasztalat legyen (egyéni és közös élmények) Feladatunk, hogy a gyerekekkel minél több anyagot ismertessünk meg a természetben, megtapasztaltatva azok sokszínűségét, tulajdonságait, változtathatóságát. Télen jó lehetőség erre a hóból való gyurkálgatás, építés, a hóba való rajzolgatás. A kirándulások, séták alkalmával gyűjtött „kincsek” felhasználására külön alkalmat tervezünk (falevelek ragasztása, frottázs készítése, apró tárgyak készítése kavicsból, kagylóból, csigákból, fadarabkákból, gesztenyéből, bogyókból – termésekből). A jeles napokra alkotásokkal készülünk. Módot adunk arra, hogy társaiknak is megmutathassák azokat a „kiállításokon” Segítjük érvényre jutni ábrázolásukban az egyéni kifejezésmódot, szubjektív színhasználatot, saját ötleteket, önállóságot. Az adott feladatok végrehajtásában biztosítjuk az egyéni választás lehetőségét, szabadságát, ösztönözzük őket arra, hogy saját elképzeléseikkel gazdagítsák azokat. A tehetség, mint adottság megmutatkozik óvodás korban, ezért fő feladatunk a felismerésen túl, a tevékenykedéshez szükséges bátorság, önbizalom, fejlesztése, a tehetséges gyermekekben a kreativitásra, képalkotó eredetiségre való ösztönzés, a kreatív tevékenység felé való orientálás.

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén  Az észlelt dolgokról kialakított belső kép pontosodik, felidézése könnyűvé válik a gyermek számára.  Olyan (a látásra és a manualitásra épülő) képességcsoportok fejlesztése kezdődött meg, melyekre később az iskolai vizuális nevelés is építhet majd. Összerendeződnek az alkotó tevékenységhez szükséges mozgások, technikai tudásra tesznek szert.  A gyerekek kedvvel rajzolnak, barkácsolnak, képességeiknek megfelelő alkotásokat hoznak létre.  Kezdik elsajátítani a képi nyelvet, (egy sajátos önkifejezési eszközt) s plasztikai jelek ismeretének birtokába jutnak, ezekkel kialakított egyéni kompozíciót hoznak létre.

90


 „Műhelytapasztalatok” által mozgásuk koordináltabbá válik. Megmunkálás során létrejövő formai és felületi változásokat tapasztalnak meg, alkotó folyamatokat élnek át.  Formaábrázolásuk, színhasználatuk, eszközhasználatuk változatos, kifejező erejű.  Sokféle technikát (képalkotó, plasztikai stb.) ismernek és a megismert technikákat spontán is alkalmazzák.  Ábrázolásuk könnyed és kifejező, alkotásaik a közlés igényét hordozzák;  Felszabadultan, élményeikre, fantáziájukra, kreativitásukra támaszkodva képesek megoldani az előttük álló feladatokat. Sikerkritériumok  Minden gyermek készség szinten bánik a tevékenységekhez szükséges alap eszköztárral.  A gyermekek ismerik az eszközök használatát, (ceruza, ecset, olló fogása) és sokféle technikát.  Élményeiket rajzban, és különféle technikák alkalmazásával ki tudják fejezni.  Minden kötetlen tevékenységen legalább két technika alkalmazására van mód.  Lehetőséget biztosítunk az elkészült alkotások kiállítására, értékelésére.

91


4.2.6. Mozgás Cél: A gyerekek természetes mozgásának, testi képességeinek fejlesztése játékos formában a szabad mozgáskedv megtartásával. Fizikai erejük, állóképességük növelésével, ügyességük, általános fizikai állapotuk fokozásával edzettségük megalapozása. Keressék és igényeljék a mozgást! Feladatok: ☺ Lehetőség és hely biztosítása a gyerekek részére a testnevelés, játékos mozgások teremben és a szabad levegőn való elvégzésére. ☺ Spontán és szervezett mozgásokkal a gyerekek nagymozgásának (járás, futás, ugrás, kúszás, mászás) fejlesztése. ☺ Olyan testi képességek fejlesztése, mint az erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség. ☺ Az egészséges életmódra nevelés feladatait kiegészítve a gyerekek egészségének megőrzése, megóvása. ☺ A mozgáskultúra fejlesztése mellett a térben való tájékozódás, helyzetfelismerés, döntés és alkalmazkodóképességük fejlesztésével a személyiség akarati tényezőinek alakítása. ☺ Különböző szervezeti formák megteremtése a gyerekek mozgásszükségletének kielégítése érdekében. Mivel a nap nagy részét az óvodában töltik a gyerekek, nekünk kell biztosítani a rendszeres és szervezett mozgást, a testi képességfejlesztést. A mozgásfejlesztést spontán és szervezett formában oldjuk meg a csoportszobában, ill. a szabad levegőn, az udvaron. Törekszünk arra, hogy a csoportszobában is legyenek mozgásra késztető eszközök, melyeket a gyerekek érdeklődésének megfelelően cserélgetünk. (bordásfal, pad, labda, szőnyeg). Ezeket a mozgásokat játékidőben, játékötleteikkel kiegészítve játékként élik meg a gyerekek. A gyerekek szabad mozgását a délelőtti és délutáni udvari játék, séták, kirándulások során biztosítjuk. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy minél többet mozogjanak a szabadban, ezért a lehető legtöbb időt töltjük az udvaron. Tágas, szépen karban tartott udvarunkon sok játékeszköz biztosítja a gyerek mozgásigényének kielégítését.

92


Az épített játszóeszközökön túl olyan játékokat is biztosítunk, amelyek speciális mozgások fejlesztésére alkalmasak (roller, tricikli, ugrókötél, ugráló labda, stb.) Az aszfaltra rajzolt különböző típusú ugróiskolák erő, ügyesség, állóképesség mellett a térben való tájékozódó képességet is fejlesztik. Télen kihasználunk az udvaron olyan mozgási lehetőségeket is, mint a szánkózás, csúszkálás. Az udvaron, illetve a kirándulások alkalmával a szabadban szervezett énekes játékok is jól szolgálják a mozgásszükségleteik kielégítését. A környezet tevékeny megismerése során rendszeres kirándulásokat és túrákat szervezünk, ez lehetőséget ad olyan képességek fejlesztésére, mint az állóképesség, fizikai erőnlét, kitartás. Kirándulások alkalmával lehetősége van a gyerekeknek a természetben való szabad mozgásokra (futkározás dombról való leszaladás, fűben gurulás, stb.) Mivel a szabadidős mozgás nem jelent minden gyerek számára terhelést, ezért, ha a gyerekeink szervezetét tudatosan akarjuk fejleszteni, rendszeresen szervezett, tervezett mozgásra van szükségük. Ezért hetente, életkoronként más-más időtartalomban 1, nagycsoportban 2 testnevelés foglalkozást szervezünk. Rugalmas napirendünkben ez minden gyerek számára kötelező! Természetesen a kiscsoportban nem kényszerítjük szervezett mozgásra a gyerekeket, megvárjuk, míg önként, kedvvel kapcsolódnak be a mozgásba. A szervezett testmozgást, ha az időjárás engedi ősszel és tavasszal mindig udvaron, jó levegőn tartjuk. A csoportszobában (mivel nincs tornatermünk) szervezett foglalkozásokhoz minden alkalommal biztosítjuk a megfelelő feltételeket. (a gyerekek tornaruhába öltöznek, hely, portalanítás, friss levegő, eszközök, tornaszerek stb.) Testnevelés foglalkozásokon: Biztosítjuk a gyerekek megfelelő terhelését, az aktivitási szintek változtatásával. Törekszünk arra, hogy a gyerekek jó hangulatban, jó közérzettel vegyenek részt, a foglalkozásokon. Lehetőséget adunk arra, hogy az adott gyakorlatot ki-ki saját képességei szintjén hajtsa végre. Az optimális terhelést a gyerekek pillanatnyi teljesítőképességéhez igazítjuk. (pl. betegségből visszatérő gyerektől mást várunk el!) Foglalkozásokon ügyelünk a folyamatos szervezésre, a céltalan várakozási idők kiküszöbölésére. A gyakorlatokat úgy szervezzük, hogy a pihenési és terhelési idők arányban legyenek!

93


A foglalkozásokon figyelembe vesszük a gyerekek eltérő mozgásfejlettségi szintjét, mert minden gyermek számára fejlesztő hatású csak akkor lehet a mozgás, ha képességének megfelelő terhelést biztosítunk. A főgyakorlatok előtti gimnasztika az izmok előkészítését és bemelegítését szolgálja. A gyerekek megtapasztalják a csoporttal való együttmozgás élményét, itt mérhető le a feladatmásolás és értés együttes működésének sikere. Ehhez az életkornak megfelelően alkalmazunk kézi szereket (labda, babzsák, karika, kendő), ami a változatosságon túl a gyerekek finommozgásának fejlesztését is szolgálja. A főgyakorlatokat úgy tervezzük, hogy megfelelő hely, idő, eszköz álljon rendelkezésre a gyakoroltatáshoz. Ügyelünk arra, hogy minden gyerek saját tempójában, várakozás nélkül a mozgásra koncentrálva tevékenykedhessen, biztosítva ezzel a minél többszöri gyakoroltatás lehetőségét.

Főgyakorlatoknál

a

kiegészítő

gyakorlatok

számának

növelésével

is

biztosíthatjuk a folyamatos holtidő nélküli gyakoroltatást. Jobb képességű gyerekeknek külön feladatokat adunk. Minden szervezett foglalkozás végén fontosnak tartjuk egy lazább kötetlenebb formában szervezett játékot, amely korcsoportonként a futó, fogó és kötöttebb szabályokat tartalmazó sor és váltóversenyekig terjed. A játékokat úgy szervezzük, hogy minden gyerek számára örömforrás, feszültségfeloldó legyen. Naponta egyszer, a délelőtti napirendben ún. frissítő testedzést szervezünk a csoportszobában, vagy az udvaron. Ez a mozgássor gimnasztikai gyakorlatokból, esetleg énekes mozgásos játékokból, mozgásos, dinamikus játékokból tevődik össze. Heti egy alkalommal speciális mezítlábas tartásjavító és lábtornát szervezünk a gyerekeknek. Ezek a speciális gyakorlatok és játékok a gerincferdülés, a rossz testtartás, a lúdtalp kialakulásának megelőzését szolgálják. Súlyos esetekben szakemberek (orvos, gyógytornász) segítségét kérjük, a szülővel megbeszélve szakemberhez irányítjuk a gyerekeket! A mozgásos tevékenységeket, s azok eszközeit mindenkor a gyerekek életkorához, fejlettségi szintjéhez és a csoportok összetételéhez igazítjuk. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén  A gyerekek igénylik a mozgást, a mozgásos játékokban kitartóak.  Kialakult nagy- és finommozgásuk, egyensúlyészlelésük, tér és időbeli tájékozódó képességük.  Mozgásuk összerendezett, ismerik az irányokat, tudnak térben tájékozódni.  Képesek sor és váltóversenyeket játszani, a szabályokat betartani.

94


 Tudnak ütemtartással járni, gimnasztikai gyakorlatokat esztétikus kivitelezéssel elvégezni.  Tudnak helyben labdát vezetni, ismerik a különböző kézi szerek használatát.  Készségszinten végzik a különböző nagymozgásokat: csúsznak, másznak, kúsznak, szeretnek különböző helyzetekben futni. Sikerkritériumok  Játékidőben biztosított eszközök adta lehetőségeket kihasználják mozgásigényük kielégítésére. (bordásfal, trambulin, egyensúlyozó kézi szerek).  Az udvaron, a rendszeres levegőzés alkalmával kedvet éreznek a nagymozgások gyakorlására.  Játékos tornagyakorlatokkal és változatos kézi szerekkel, kedvvel végzik az együttmozgást.  Változatos testnevelési játékok tervezésével elérjük, hogy szeretik, és spontán kezdeményezik a mozgásos szabályjátékokat.  Megfelelő terheléssel fejlődik állóképességük, gyorsaságuk, erejük. (kondicionáló képességeik)

95


4.2.7. Munka jellegű tevékenységek Cél: A gyerekek személyiségének pozitív irányú fejlesztése. A közösségi kapcsolatokon keresztül az együttműködési képességek kialakítása. A gyermekek életre való felkészítésének elősegítése. Feladatok: ☺ Lehetőségek biztosítása minden gyermeknek arra, hogy kedve és képessége szerint végezhessen különböző munka jellegű tevékenységet; ☺ A munkavégzéshez szükséges feltételek folyamatos biztosítása, a munkajellegű tevékenységek fokozatos bővítése az ehhez szükséges eszközökkel; ☺ A munkához való pozitív viszony erősítése, annak elősegítése, hogy ez a tevékenység is örömet jelentsen a gyermekeknek. A munka jellegű tevékenység az óvodában a játéktól alig választható szét. Mivel a gyerekek minden olyan tevékenységet örömmel végeznek, amihez kedvük és képességük van, nevelési céljaink megvalósítása érdekében megismerési vágyaikat, érdeklődésüket tudatosan igyekszünk felhasználni. A tevékenységek során önállóságot biztosítunk a gyermekeknek. így módot adunk arra, hogy különböző készségeket sajátítsanak el, és láthatóvá váljék számukra a munkájuk célja. Természetesen mi is bekapcsolódunk a különböző tevékenységekbe, de nem a gyerekek helyett végezzük el a feladatokat. A napirendben megfelelő idő biztosításával lehetővé tesszük, hogy különböző munka fajtákban elmélyülhessenek, így a tevékenységek rendszeresek és folyamatosak lesznek, beépülnek az óvodai életbe. Helyes tervezéssel és a tárgyi feltételek biztosításával igyekszünk a várakozási időt kiküszöbölni. A munka jellegű tevékenységek közül az óvodáskor kezdetén az önkiszolgálásnak van nagy jelentősége. Arra törekszünk, hogy minél hamarabb önállóan végezzék, pl. az öltözködést, testápolást, környezet rendben tartását. A naposságot csak akkor vezetjük be, ha a gyermekek rendelkeznek az elvégzéshez szükséges alapvető készségekkel. Megismertetjük velük a közösség érdekében végzett munka fontosságát. Közös munkába való bevonással segítjük a baráti kapcsolatok kialakulását is. A tevékenységeket fokozatosan bővítjük, így lehetőségük nyílik arra, hogy megismerjék az egyes résztevékenységeket. Ahhoz, hogy a különböző tevékenységeket felelősséggel lássák

96


el, konkrétan értékeljük munkájukat, ezzel a reális értékelésüket segítjük elő. Arra törekszünk, hogy egymásnak is segítsenek a tevékenységekben. A gyerekek a naposi feladatok mellett alkalomszerűen is végeznek munkajellegű tevékenységeket. Ezeket egyidejűleg, vagy egyes gyerekek megbízatásként végzik. Eleinte megmutatjuk, érdekeltté tesszük őket (pl. ajándékkészítés, teremdíszítés) a feladatok elvégzésében. Később ezeket a feladatokat is bővítjük (csoportszoba átrendezése, eszközök elrakása). A nehezen koncentráló gyerekeket különböző megbízatásokkal próbáljuk aktivizálni. Így az eredményes tevékenységekkel sikerélményhez juttathatjuk őket. Olyan feladatokat is adunk a gyermekeknek, amelyben a saját fantáziájukkal önállóan alakíthatják a megoldási módokat (játéksarok átrendezése). Ezzel az önállóságra nevelést segítjük elő. A növények és az állatok gondozását megismerésükkel, a fejlődésük közben végbemenő változások megfigyelésével kedvelik meg.. A csoportszobában és az udvaron egyaránt gondozhatják őket. A teremben leggyakrabban csíráztatást, hajtatást, növények locsolását, az élősarok gondozását végezzük a gyerekekkel. A növények, illetve állatok gondozásához könnyen hozzáférhető helyet biztosítunk a gyermekek számára. Ide helyezzük el az általuk gyűjtött magvakat, kavicsokat, terméseket, a terráriumot és az akváriumot is. A kisebbeknél a növények, állatok gondozását mi felnőttek végezzük egy-két gyermek bevonásával. Figyelmét mi hívjuk fel a végbemenő változásokra. A nagyobbakat már bevonjuk a különböző gondozási feladatokba. A végbemenő változásokat már ők figyelik meg, ők fedezik fel. Az udvari tevékenységek közül az ültetést, a fű gereblyézését, a falevelek összegyűjtését, hó seprést végezzük a gyerekekkel. Ezeknél a tevékenységeknél különös gondot fordítunk az eszközök biztosítására és azok megfelelő használatára (gereblye, lapát, kosár, kapa). A tevékenységek évszakonként változnak, erre a gyermekek figyelmét is felhívjuk. Gondot fordítunk annak megismerésére, hogy minden növény és állat más és más gondozást igényel. Minél többféle munka jellegű tevékenység megismerésére neveljük a gyerekeket óvodánkban, arra törekedve, hogy meg is szeressék ezeket. Fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén  A gyerekek szeretnek közösen dolgozni.  Örülnek a kötelességek teljesítésének.  Önállóan, igényesen végzik a naposi munkát.  Örömmel segítenek a kisebbeknek.

97


 Szeretnek meglepetést készíteni szüleiknek, a kisebbeknek.  Szívesen vállalkoznak egyéni megbízatások elvégzésére.  Szívesen közreműködnek a növények gondozásában. Sikerkritérium  Megtanulják a munkajellegű tevékenységekhez szükséges eszközök használatát.  A csoportok kertjében, a gyermekek szívesen gondozzák a növényeket.  Örömmel tevékenykednek társaikért, a csoportért.

98


4.3. A Szivárvány Tagóvoda (Szél és Meggyfa utcai épület) gyakorlata 4.3.1. Játék

„Ő azt hiszi, csak játszik. De mi már tudjuk, mire megy vele. Arra, hogy a világban otthonosan mozgó, eleven eszű és tevékeny ember váljék belőle.”

(Varga Domokos)

Célja: Szeretetteljes, derűs kiegyensúlyozott légkörben elősegíteni, hogy az óvodás gyermekek számára a játék egyértelműen örömforrás legyen. Önfeledt játék közben oldódjanak a gyermekek belső feszültségei, teremtsenek kapcsolatokat gyermektársaikkal és a felnőttekkel. A sokszínű, vidám játéktevékenységben szerzett ismeretek, tapasztalatok kedvezően befolyásolják személyiségük alakulását.

Feladataink: ☺ Oldott, játékra inspiráló, derűs óvodai légkör biztosítása. ☺ Együttműködő nevelői magatartással a társas kapcsolatok alakulásának segítése. ☺ A játékhoz, mozgáshoz, tevékenykedéshez elegendő idő, tér és eszköz biztosítása. ☺ A játékszerek megfelelően motiválják a játékot és a kreativitást. ☺ Szimbolikus anyagok biztosítása a gyermek szerepjátékához, bábozásához, a gyermeki fantázia kiéléséhez. ☺ Pozitív,

elfogadó

attitűd

megteremtése

a

gyermeki

önkifejezés

szabad

megnyilvánulásához. ☺ Elfogadtatni a szülőkkel, hogy a 3-6-7 éves gyerek számára a játék nem csupán kedvező időtöltés, hanem elemi szükséglet is.

A tevékenység, fejlesztés tartalma: A játék a gyerek számára belső késztetésből fakad, mert kielégíti mindazon szükségleteket, amelyek a személyiségfejődés alapjául szolgálnak. Így tehát a tudatos fejlesztés alapjaként értelmezhető, s mint az óvodáskor alapvető tevékenységi formája, megalapozza a későbbi tevékenységhez szükséges képességeket és felkészít az iskolára.

99


A személyiségfejlesztés során fejlesztendő készségek, képességek a játék sajátos eszközeivel: o Közvetlen élmény és tapasztalatszerzés az egész játéktevékenység során, melynek eredményeképpen a megszerzett tudás beépül a gyermekek eszköztárába. o Taktilis érzékelés fejlesztése a gyakorlójáték során és a különböző anyagok /homok, textíliák, fa, kő stb./, játékeszközök megismerésével. o Érzékelő apparátus fejlesztése, érzékenyítése a különböző tapintásos, vizuális és hangingerek megtapasztalásával, összehasonlításával. o Szín és formaészlelés, formaállandóság, térérzékelés fejlesztése különböző építések közben,

a

tárgyak,

eltérő

építőelemek

egymáshoz

való

viszonyának

megtapasztaltatása. o Vizuális zártság fejlesztése a különböző méretű és darabszámú puzzle játékokkal. o Gondolkodási műveletek /analízis, szintézis, összehasonlítás/ fejlesztése a különböző puzzle és más kirakójátékok, konstrukciós játékok használata során, rész-egész viszonyának megtapasztalása. o Emlékezet fejlesztése a megszerzett tapasztalatok felidézésével, különböző típusú memória-játékokkal. o Logikus gondolkodás fejlesztése /malom, dáma stb./ o A problémamegoldó gondolkodás fejlesztése különböző konstrukciós játékokkal. o Kreativitás, alkotóképesség fejlesztése a játék sajátos eszközeivel. o Átélés, beleélő képesség, empátia fejlesztése különböző szituációs játékokkal, dramatizálással. o Pozitív én-kép kialakítása sikerélmények, a szabad választás élményének átélésével. o Nagymozgások, egyensúlyérzék fejlesztése sokféle mozgási lehetőség és eszköz biztosításával, fizikai képességek ügyesedése. o Finommotorika, szem-kéz koordináció fejlesztése különböző konstrukciós játékokkal, gyöngyfűzéssel stb. o Térirányok megtapasztalása, gyakorlása, keresztcsatornák fejlesztése különböző mozgásos játékokkal. o Szabálytudat fejlesztése /társasjátékok, dominó, memória stb./. o Tanulási kompetenciák elmélyülése / a motivált próbálkozás és újrakezdés által nő kitartásuk, megerősödnek a feladattartásban/.

100


o Kooperációs

képességek

kialakítása,

hierarchiatűrés,

alkalmazkodó

képesség

fejlesztése, egymás véleményének elfogadása. o Szervezőkészség megerősödése a játék folyamatának megtervezésében. o Verbális és nonverbális jelek elsajátítása a szerepjátékban, magatartáskultúra és érzelmi intelligencia megalapozása. Óvodánkban

a

gyerekek

otthonos

környezetben

tevékenykedhetnek,

ismeretekre,

tapasztalatokra, társas kapcsolatokra tehetnek szert. Szabadon dönthetnek, önállóan választhatnak, mert a játék „alapvetően önkéntes, belső indíttatású,” de ez nem zárja ki azt, hogy ötletekkel segítsük, gazdagítsuk, ha a játékhelyzet úgy kívánja. A játékban természetes módon képződnek le a gyermek mindennapjai, ez segít a gyerek gondjainak, feszültségeinek megismerésében, feloldásában. Ezért az óvónőnek nagy tapintatra és empátiára van szüksége, hogy meg ne sértse a gyerek intim szféráját, személyiségi jogait. Fontos a gyermekkel való érzelmi azonosulás. A szerepjátékokban a nemi szerepek túlhangsúlyozása gátolja a kreativitás kibontakozását. Egy-egy jelzésértékű jelmez vagy kiegészítő kellék segítségével bárki vállalhat bármilyen szerepet, szükségtelen átterelni vagy lebeszélni erről. A környezethez való pozitív viszony megalapozásának is fontos eszköze a játék, mint a tapasztalatokra épülő megismerési folyamat, a játék által válik élményszerűvé a világgal való találkozás. A játékokat a pedagógus tudatosan a tanulási folyamatok témaköreihez, tevékenységeihez, projektjeihez tervezi, jelenléte, irányítása azonban indirekt. A migráns családok gyerekeinek lehetőséget kell biztosítani önazonosságuk megőrzésére, ünnepeik, szokásaik, énekeik mindennapi játékba való beépítésére. 3—4 évesek Számukra nagyobb szabad teret biztosítunk a játékhoz, mert mozgásigényük nagyobb. Szeretnek a földön csúszni-mászni, kutyázni, autózni. Olyan eszközöket tartunk a csoportszobákban, amelyek segítségével gyakorolhatják a különböző nagymozgásokat. A kisebb játszó csoportoknak, bensőséges kuckókat, zugokat alakítunk ki, hogy egymás zavarása nélkül, félrevonulva játszhassanak. Így kevesebb konfliktus adódik, és könnyebben alakulnak ki a társas kapcsolatokhoz szükséges tulajdonságok. Ebben az életkorban a különböző játékfajták nem válaszhatók élesen szét egymástól. A gyakorló játékoknak feszültségoldó hatásuk van a funkció gyakorlása által.

101


A szavakkal történő játék az intonáció utánzása és a nyelv ritmusának, lüktetésének megjelenítése, mely alapja lehet a későbbi anyanyelvi játékoknak. 5-6 évesek Figyelembe vesszük, hogy nő az igény a társakkal való együttműködésre, bonyolultabb szerep, konstrukciós és társas-játékokra. A szerepjáték lényeges sajátossága az utánzás, mintakövetés. A társakat figyelve megtanulják a gyerekek az egymáshoz való alkalmazkodást és a konfliktusok megelőzését. Nagyobb jelentőséget kapnak a különböző mozgásos és értelemfejlesztő szabályjátékok, melyek erősítik a gyerekek affektív kompetenciáit is. Sokféle eszközt és élményt biztosítunk a bábozáshoz és a mesedramatizáláshoz, amely nemcsak a gyerekek kifejezőkészségét, beleélő képességét fejleszti, hanem óriási szerepe van a feszültségoldásban, hiszen a gyerekek arcuk megjelenítése nélkül jeleníthetnek meg különböző szerepeket. 7 évesek: Fontos az optimális mennyiségű inger biztosítása és az életkorhoz alkalmazkodó fizikális terhelés. Az eszközök magabiztos használata már lehetővé teszi, hogy önállóan készíthessenek társasjátékot, memóriajátékot és egyéb kiegészítő játékokat. A jó minőségű, tevékenységre, barkácsolásra motiváló eszközöket látható és elérhető helyen tároljuk, hogy a gyerekek bármikor hozzáférhessenek. Ennél a korosztálynál tudatosan több anyanyelvi játékot tervezünk, így segítve a tanulási kompetenciák megerősödését. A mozgásos versenyjátékok során nő a gyerekek fizikai állóképessége, ügyessége, fejlődik közösségi érzésük, kooperációs készségük. Minden óvónő a gyermekek életkori és egyéni sajátosságait, eltéréseit figyelembe véve az általa legjobbnak ítélt módon rendezi be a termét, hogy a különféle játékoknak megfelelő helye legyen. Nagyon fontosnak tartjuk az egyensúlyra való törekvést, azaz a gyermek számára optimális külső-belső ingerek biztosítását, megakadályozva ezzel a kapkodó, zaklatott játékot, vagy az unalmas semmittevést. Képességfejlesztő játékaink sokféle manipulálásra, tapasztalatszerzésre adnak alkalmat, segítve a kiemelt figyelmet igénylő és tanulási zavarokkal küzdő gyerekek felzárkóztatását, közösségbe illesztését. Lehetőség szerint sokat tartózkodunk az óvoda udvarán. Megtanítjuk óvodásainkat arra, hogyan játsszanak a szabadban úgy, hogy közben természetes környezetük ne sérüljön, és

102


tudjanak gyönyörködni az esztétikusan kialakított, óvott, védett környezetükben. A természet felfedezése egyben állandó közös élményt is biztosít számukra. A játékban felhasználjuk még a természet adta, és a gyermekek, felnőttek által gyűjtött „kincseket” is. Ezeket a gyerek alkotó fantáziája gyakran még tovább fejleszti, formálja egyegy szerepjáték, bábozás vagy konstruáló játék kapcsán. A jó játékban megtalálható a gyakorlás, a mintakövetés, szerepvállalás, tanulás és a céltudatosság is. A gyerek számára az azonban legfontosabb, hogy mi óvónők „komolyan” vegyük a játékot, azaz mi is nagyon szeressünk játszani. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére:  A gyerekek otthonosan érzik magukat az óvodában.  Bátran kezdeményeznek és képesek más ötleteit elfogadni. Képesek alkalmazkodni egymáshoz, alá-fölérendeltségi viszonyban tevékenykedni.  Eljutnak a társakkal való együttléttől az együttműködésig, megalapozódnak a szociális kompetenciák.  Képesek elmélyülni egy-egy játékban, nő tudásvágyuk, önbizalmuk.  Tudnak szabályokhoz alkalmazkodni.  Eljutnak a társakkal való puszta együttléttől az együvé tartozásig, a társakkal való együttműködésig.  Gyarapodnak tapasztalataik, ismereteik, bővül, alakul a környező világról alkotott képük.  Fejlődik

gondolkodásuk,

kreativitásuk,

nagymozgásuk,

finommotorikájuk,

kialakulnak a tanuláshoz szükséges kompetenciák. Sikerkritériumok: Munkánkat akkor tekinthetjük sikeresnek:  ha a gyerekek felszabadultan, önfeledten, elmélyülten és kreatívan játszanak.  ha a játék során kognitív, kondicionális, emocionális, verbális és szociális kompetenciáik optimális mértékben fejlődnek

4.3.2. Mozgás Célja: A gyermek természetes mozgáskedvének megőrzése, mozgásigényének kielégítése, a mozgás örömének megéreztetése. A rendszeres mozgással egészséges életvitel alakítása.

103


A gyermek testi képességeinek és fizikai erőnlétének, edzettségének fejlesztése. A gyermek nagymozgásának, téri tájékozódásának, a finommotorika fejlődésének, a testséma és a pozitív „én”-kép kialakulásának. elősegítése sokféle mozgástevékenységgel. Az agykéregben kialakuló kognitív térkép fejlődésének segítése, amely lehetővé teszi a célirányos akarati cselekvést. Feladataink: ☺ Optimális

terhelés

mellett,

a

kondicionális

(erő,

állóképesség,

gyorsaság),

koordinációs készségek és a hajlékonyság, ízületi mozgékonyság képességének fejlesztése. ☺ Elegendő idő, hely és eszköz biztosítása a gyermek mozgástevékenységéhez a játékidőben, a mindennapos testnevelésen és a testnevelés foglalkozásokon egyaránt. ☺ Egészséges versenyszellem megalapozása. ☺ Percepciós fejlesztés, mozgáskoordináció és egyensúlyérzék finomítása. ☺ Természetes mozgások gyakoroltatásával a nagymozgások fejlesztése, pontosítása. ☺ Kéziszer gyakorlatokkal a finommotorika fejlesztése. ☺ Ritmusérzék fejlesztése gimnasztikai gyakorlatokkal. ☺ A gyerek játékkedvének kielégítése, a mozgásos és versenyjátékok megszerettetése, mozgástapasztalatok bővítése. A tevékenység, fejlesztés tartalma: A mozgás a gyerekek természetes megnyilvánulása, testi fejlődésük, fizikai erőnlétük és megismerő tevékenységük alapja. A fizikális kompetenciákon túl kihat a gyerek értelmi, érzelmi és szociális fejlődésére. A személyiségfejlesztés során fejlesztendő készségek, képességek a testi nevelés sajátos eszközeivel: o A mozgás feletti ellenőrzés, a mozgások tudatosítása révén az én-kontroll fejlesztése. o Én-kép fejlesztése, én-határok kipróbálása saját testük, mozgásképességük megismerésével, mozgásos tapasztalatokkal. o Önbizalom, önértékelés erősítése a sikeres mozgástanulással. o Testséma, lateralitás alakítása pontos feladatadással, a testrészek és irányok nevének gyakorlásával. o Térpercepció, téri tájékozódás fejlesztése, kognitív térkép kialakítása a különféle terek bemozgásával. 104


o Kitartás, akarat, feladattartás, újrakezdés a gyakorlatok minél pontosabb, utasításnak megfelelő végrehajtásával. o A kooperációs készség, konfliktuskezelés, szabálytudat, siker és kudarctűrés erőteljes fejlesztése a testnevelési játékok játszása közben. o Közösségi érzés formálása az együttes mozgás, a közös játékok örömének átélésével. o Társak elfogadása, a gyengébbek segítése, akkor is, ha ügyetlenebbül mozognak, vagy ha miattuk veszít a csapat. o Szókincsbővítés a testrészek, mozgások, irányok megnevezésével. o Gondolkodási műveletek megalapozása a mozgásos tapasztalatszerzéssel. A testnevelés foglalkozáson, illetve a szabadidőben végzett spontán és irányított mozgás segít a tanulási zavarok kialakulásának megelőzésében, a kiemelt figyelmet igénylő gyerekek korrekciós fejlesztésében. Az óvodás gyerekek mozgásigénye ebben az életkorban a legnagyobb, szinte kielégíthetetlen. Ezért fontos, hogy játékidőben, a csoportszobában legyen elegendő hely arra, hogy a gyermekek a spontán, természetes mozgásokat gyakorolják /ugrándozzanak, csússzanak, másszanak, bújjanak az asztalok, székek alatt /. Legyen lehetőségük a finomabb manipulációra is /különböző fűzésekre, többféle anyagból építésre, ügyességi játékokra /. Játékidőben is használják a mini trambulint, Body Roll-t, IKEA alagutat, billenő deszkát és más, egyensúlyérzék fejlesztő játékot. A csoportszobákban felszerelt egész alakos tükrök a testséma fejlesztését szolgálják. Az udvaron kiváló lehetőség nyílik a nagymozgások és a gyermek fizikai erőnlétének fejlesztésére,

valamint

a

testnevelés

foglakozásokon

elsajátított

mozgásformák

begyakorlására. A gyerekek az állóképesség növelése érdekében fussanak minél többet. A testnevelés foglalkozások tervezett, szervezett, irányított formában biztosítják a mozgásfejlesztést.

Kiscsoporttól

kezdve

alakítjuk

a

gyerek

helyes

testtartását

a

foglalkozásokba beépített tartásjavító és lábboltozatot erősítő gyakorlatokkal. A foglalkozások tartalmát elsősorban a természetes mozgások adják (járás, futás, átlépés, ugrás, kúszás, mászás, csúszás, bújás, egyensúlyozás, függések, hossztengely körüli gurulás, gurulóátfordulás, kézenállás előgyakorlata dobások). A 3-4 évesek Csússzanak, másszanak, bújjanak minél

többet,

mozgásokat, egyéni tempóban és kivitelezésben.

105

gyakorolják a

természetes


Sajátítsanak el játékos formában minél több mozgásformát, ismerjenek meg sokmozgásos futó, fogójátékokat. Végezzenek egyszerű gyakorlatokat nagy labdával, babzsákkal és karikával. Ismerkedjenek testrészeikkel és mozogjanak be minél nagyobb teret. A 4-5 évesek A természetes mozgás, egyensúly és függésgyakorlatokat, egyre pontosabban végezzék. Testnevelési játékok formájában sajátítsanak el különféle rendgyakorlatokat, újabb mozgásformákat. Ismerjenek meg újabb kéziszereket, biztosan kezeljék a labdát, babzsákot. A gyakorlatok végzése közben ismerjék meg a térirányokat, fejlődjön szem-kéz, szemláb koordinációjuk. Az 5-6-7 évesek Több mozgásból összekapcsolt nehezebb gyakorlatoknál is törekedjenek a mozgás pontos és szép kivitelezésére. Érezzék meg az együttesen végzett rend- és gimnasztikai gyakorlatok ritmusát, esztétikáját. Valamennyi kézi szert biztosan kezeljék, ezáltal fejlődjön finommotorikájuk. Ismerjék a jobbra-balra irányokat, gond nélkül tájékozódjanak a térben, alakuljon ki lateralitásuk. A mindennapos testnevelés beilleszthető a nap folyamán bármikor. Célja a gyerek nagy izomcsoportjainak megmozgatása, felszabadult, örömteli játéklehetőségek biztosítása. Anyaga elsősorban gimnasztika és játék, de lehet tartásjavító és lábtorna is. Időtartama 10-15 perc, de ennél több is lehet, ha a csoport igényli. Hetente legalább egyszer szervezünk lábtornát, amely a lábboltozat és talp izmait erősíti többféle eszköz felhasználásával (kavics, babzsák, kislabda, golyók, kendő, papír, ceruza). A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére:  A gyermekek szívesen, örömmel, bátran mozognak.  Térben, időben jól tájékozódnak.  Testsémájuk, mozgásreprodukciós képük, laterális dominanciájuk kialakult.  Az óvónő utasításait megértik, végrehajtják.  Észreveszik a mozgás szépségét.

106


 Finommotorikájuk fejlettsége képessé teszi őket az írástanulásra.  Képesek egymáshoz alkalmazkodni, egymásra vigyázni.  A játékok szabályait betartják.  Mozgáskoordinációjuk,

motoros

készségeik,

testi

képességeik

életkoruknak

megfelelően kialakultak. Sikerkritériumok: Munkánkat akkor tekinthetjük sikeresnek:  ha a gyerekek belső igényükből fakadóan örömmel, biztonsággal mozognak minden nap.  ha

a

mozgás

során

testsémájuk,

lateralitásuk,

téri

tájékozódásuk

és

mozgáskoordináltságuk optimális mértékben fejlődik.  ha testi képességeik, teherbíró és ellenálló képességük, fizikai erőnlétük fejlettsége az életkor megfelelő.

107


4.3.3. Verselés, mesélés „A mesék olyanok, mint némely derék ember: ahogy vénülnek, úgy szépülnek, s bizony ezt jólesik látni!”

(Andersen)

Célja: Irodalmi élménynyújtással, sokoldalú, változatos irodalmi tevékenységgel - közös mondókázás, verselés, mesélés, dramatizálás, bábozás - a biztonságot nyújtó, érzelemgazdag légkör

megteremtése,

harmonikus

személyiség

kibontakoztatása,

fejlesztése.

Az érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődés és a belső képalkotás elősegítése, pozitív személyiségjegyek,

„én”-kép

megalapozása

az

irodalom

sajátos

eszközeivel.

Igényes és hiteles népköltészeti és szépirodalmi – klasszikus és kortárs - alkotások közvetítésével a gyermekek ízlésének formálása, az anyanyelv fejlesztése. Feladataink: ☺ Személyes kapcsolat megteremtése, nyugodt, biztonságot nyújtó légkör kialakítása a spontán és tervezett irodalmi tevékenység során. ☺ Esztétikai élménynyújtással, élvezetes mesemondással és verseléssel az irodalom iránti érdeklődés felkeltése, megszerettetése. ☺ A gyermek életkori sajátosságait figyelembe vevő, körültekintően összeállított, változatos irodalmi anyaggal a belső képalkotás elősegítése és a képzelet gazdagítása. ☺ A gyermeki világkép alakítása az irodalom sajátos eszközeivel. ☺ A példaértékű, követésre méltó, egyszerű mondatszerkesztésű, ugyanakkor választékos beszédstílussal a gyerekek beszédkedvének felkeltése, szókincsük bővítése és az anyanyelvi készségek fejlesztése. ☺ A bábozás, dramatizálás eszközeinek folyamatos biztosítása az esztétikai követelmények szem előtt tartásával. ☺ A lehetőség megteremtése a gyermekek saját vers- és mesealkotásához, illetve annak mozgással és/ vagy ábrázolással történő kombinálásához, mert ez az önkifejezés egyik módja. ☺ Hazaszeretet erősítése a népi mondóka és mesevilág, a szépirodalmi művek megismertetésével. ☺ Nemzeti és nemzetiségi önazonosság, hovatartozás erősítése a migráns gyermekek kultúrkincsének közvetítésével.

108


☺ A hátrányos helyzetben lévő, speciális nevelési igényű, valamint a nehezen és rosszul beszélő gyerekek felzárkóztatása az egyéni fejlődési ütemnek megfelelően. ☺ A szülők figyelmének felhívása az élő, személyes mesélés és verselés fontosságára és az otthoni beszélgetéseknek és a beszélgetéssel kísért együttes tevékenységek jelentőségére. A tevékenység, fejlesztés tartalma Az irodalmi élmények sokféleképpen gazdagítják a gyerekek életét, elsősorban az emocionális kompetenciákat. A mese és a vers a kisgyermek természetes élettere, amely tanít és szórakoztat, az anyanyelv közegén át segíti a világ megismerését. Szükséges a mindennapi mesélés, verselés, mondókázás. A személyiségfejlesztés során fejlesztendő készségek, képességek az irodalmi nevelés sajátos eszközeivel: o Érzelmi intelligencia fejlesztése saját illetve mások érzelmeinek felismerésével. A mese, vers, bábozás, dramatizálás segít a gyereknek eligazodni érzelmeiben, felismerni, feldolgozni feszültségeit, félelmeit, kiélni vágyait o Emlékezet, gondolkodás, beszédészlelés, beszédértés fejlesztése, a gyerek szókincsének bővítése, az irodalmi művek meghallgatásával és megjegyzésével o Tudatos felidézés a mesék dramatizálásával, versmondással. o A mese gyönyörködtet, „elvarázsolja” a gyereket és aktivizálja képzeletét, ennek feltétele a mesehallgatás elengedett, „intim” állapotának megteremtése. o Belső képalkotás fejlesztése az irodalmi anyag átadásával, élő irodalmi élmény megteremtésével. o Erkölcsi érzelmek fejlesztése a mesehősökkel való azonosulás során, mivel a mesékben mindenütt szerepel a jó és a rossz, amely rokonszenvet vagy ellenszenvet ébreszt a gyerekben, kifinomult eszközökkel vázolva az erkölcsös viselkedést és a megfelelő viselkedésformákat. o Önbizalom, önismeret fejlesztése az irodalmi élménnyel, melyben a gyerek megoldásokat talál saját problémáira. o Szabad önkifejezés erősítése bábozással, dramatizálással, saját „művek” kitalálásával. o Érzelmek (emberszeretet), szocializációs készségek (segítőkészség, együttműködés, elfogadás, nyitottság, együttérzés) fejlődése a közösen átélt irodalmi élményeken és az interkulturális értékek megismerésével.

109


A kisgyermeknek szóló versmondásban a ritmus, a hangzás az elsődleges. A magyar költészet, a népi hagyományok ritmusa, képi ereje, folyamatossága, hangulata megragadja gyermeket. A ritmus, a mozdulat és a szavak egysége hat rá, érzéki-érzelmi élményt adnak. A gyerek mesehallgatáskor egyértelműen befogadó. A szavak segítségével megelevenedő belső képsor képzeletét és érzelmeit mozgósítja, oldja a szorongást, amelyet a nagyrészt még ismeretlen világ, a feldolgozatlan indulatok váltanak ki a gyerekből. Fontos feltétel a nevelési folyamatban, hogy a szép mesekönyvek bármikor elérhetőek legyenek a gyerekek számára. Az óvodában az élőszó varázsa, a személytől személyig terjedő irodalmi élmény segíti legjobban a kitűzött nevelési célok megvalósítását. Az olvasóvá nevelést alapozza meg, ha a gyerekekkel rendszeresen járunk könyvtárba. A 3-4 éveseknél: Kiemelt terület az érzelmi nevelés és a beszédkészség fejlesztése. Az énekelt szövegből bontakozik ki a mondóka, abból a vers, a verses mese, a halmozó mese. Mindennapos a mondókázás, az ölbevevős népi játék, a verselés és a mesélés. Ismételgessen az óvónő legalább 10 – 12 mondókát, verset, hangozzon el ugyanennyi csak meghallgatás céljából is, új mesére 10 – 14 alkalommal kerüljön sor (egyszerűbb cselekményű, főleg állatmese legyen). 4-5 éves korban: Kiemelt terület az értelmi, érzelmi nevelés. Tanuljanak legalább 3–4 kiolvasót, 8–10, rövid sorból álló verset, de szórakoztatásból is hallgassanak meg legalább ugyanennyit. Prózai állatmesék, halmozó láncmesék, egyszerű szerkezetű tündérmesék, hasonló korú gyerekekről szóló történetek adják az alapját a 11-12 új mesének. 5-6 éves korban: Nagyobb szerepet játszanak már az anyanyelvi játékok A különböző nehézségű nyelvtörők lehetőséget adnak a beszédképző szervek differenciált ügyesítésére és emellett a humorérzék fejlesztésére is. Dramatizáljanak, bábozzanak minél többet, mert ez fejleszti az együttműködő és beleélő képességet. Ismerjenek meg legalább: 4-5-6 kiszámolót (labdázó, párválasztó, felelgetős), 15 – 20 a gyermekkor élményvilágára épülő szép magyar verset, 15 – 20 nép- és műmesét (változatos témákkal, szerkezettel). 7 éveseknél: 110


Az együttmesélési alkalmak során játsszanak el bonyolultabb meséket is. Tanuljanak legalább: 4 – 5 hosszabb, bonyolultabb mondókát, 15 – 20 igényes, hosszabb verset, 15 – 20 nép és műmesét. A vegyes életkorú csoportoknál minden szempontból differenciált átgondolást igényel az óvónőtől a mese-vers foglalkozások megtervezése, az adott irodalmi anyag kiválasztása, szervezési és pedagógiai kivitelezése. A migráns gyermekeket is nevelő csoportokban az adott nemzetiség irodalmi kincseiből is hangozzon el néhány! A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére:  A mindennapi mese és a vers segítségével a gyermekek személyisége harmonikusan fejlődik, érzelmi életük gazdagodik, képzeletviláguk, belső látásuk színesedik.  Értelmi szintjük függvényében érthetően, folyamatosan kommunikálnak, beszélnek. Gondolataikat mások számára érthető formában, életkoruknak megfelelő tempóban és hangsúllyal adják elő. Bővül szókincsük és kifejezőkészségük, ítélőképességük.  Képesek fejlettségi szintjüknek megfelelően változatos témájú, hosszúságú, stílusú irodalmi műveket előadni, anyanyelvi játékokat játszani.  Ismernek különböző műfajú meséket, át tudják élni azokat az élmény feldolgozásakor is, bábjátékban, dramatizálásban vagy szituációs játékban. Sikerkritériumok: Munkánkat akkor tekinthetjük sikeresnek:  ha a gyerekek szívesen hallgatnak irodalmi műveket és örömmel vesznek részt ezek előadásában illetve képzeletük, kreativitásuk segítségével ezek reprodukálásában;  ha emocionális, szociális és verbális kompetenciáik optimális mértékben fejlődnek;  ha a könyv, a színház, a kultúra iránti szeretet belső igényükké válik;

111


4.3.4. Ének-zene, énekes játék, gyermektánc „…ahol zene szól, ott nem lehet semmi rossztól tartani.” /Cervantes/ Célja: Szeretetteljes, vidám, érzelemgazdag légkör kialakítása a zene sajátos eszközeivel. Zenei és táncos anyanyelvünk élményszerű megismertetésével a zene, az éneklés, az énekes játék megszerettetése, nemzeti azonosságtudat megalapozása Alapvető zenei képességek differenciált fejlesztése, zenei tehetség kibontakoztatása. A zene emberformáló erejével a gyerek harmonikus személyiségfejlődésének elősegítése. Olyan esztétikai élményhez juttatni a gyerekeket, melyek zenei ízlésüket úgy formálják, hogy zenét szerető, igénylő, értő emberekké váljanak. Feladataink: ☺ Szeretetteljes, vidám, érzelemgazdag légkörben zenei anyanyelvünk megismertetése a 3-7 éves gyerekek életkorának megfelelően. ☺ A mondókán, dalosjátékon, zenén keresztül olyan humanista értékek közvetítése, mely emberré válásuk során személyiségüket komplex módon fejleszti. ☺ A közös éneklés és tánc örömének megéreztetése. ☺ Olyan zenei élmények nyújtása, amely a mindennapjainkat bensőségessé teszi, ünnepeinket pedig jellegének megfelelően gazdagítja. ☺ A felnőtt minta példaértékének szem előtt tartása a spontán utánzástól a mindennapi zenei tevékenységig. ☺ A gyerekek zenei készségeinek /hallás, ritmusérzék, mozgás, zenei emlékezet / kialakítása, fejlesztése. ☺ A zene feszültségoldó és azonnali sikerélményt nyújtó hatásának kihasználása, különösen a kiemelt figyelmet igénylő és hátrányos helyzetű gyerekek fejlesztésében. ☺ A gyermeki önazonosság és hovatartozás erősítése a nemzeti és nemzetiségi zenei kultúra megismertetésével. A tevékenység fejlesztés tartalma: A személyiségfejlesztés során fejlesztendő készségek, képességek a zenei nevelés sajátos eszközeivel: o Auditív észlelés és zenei emlékezet fejlesztése /hangfelismeréssel, dallambújtatással/.

112


o Akaratlagos figyelem fejlesztése a zenei feladatok megoldásával. o Mechanikus emlékezet, szövegértés, szókincsbővítés, fogalomalkotás fejlesztése a dalok, mondókák szövegének megjegyzésével. o Gondolkodási műveletek közül az analízis, szintézis gyakorlása ritmustapsolással, szünet jelzésével, motívumról történő dalfelismeréssel. o Gyermeki kompetenciák fejlesztése a cselekvéses tanuláson keresztül. o Zenei írás-olvasás előkészítése a hangmagasság térbeli szemléltetésével. o Esztétikai érzelmek fejlesztése zenei élménynyújtással. o Átélés, beleélő képesség, képzelet és szabad önkifejezés fejlesztése. o Nagymozgások fejlesztése sokféle mozgásforma, egyszerű tánclépések elsajátításával, finommotorika fejlesztése ritmushangoztatással (saját testükkel, hangszerekkel). o Kooperációs készség fejlesztése az együttjátszással. o Szabálytudat, önfegyelem erősítése a szabályok betartásával. A 3-4 éves korban az óvodába érkező gyerekek: Tanuljanak a nevelési év végéig 10-16 három-öt hangterjedelmű magyar népi gyermekjátékot ölben ülve, ülve és állva. Szövege könnyen érthető, rövid legyen. Ritmusa tá és titi kétnegyedes ütemben. Abszolút magasságban d-h között helyezkedjen el. Tanuljanak meg a gyerekek 5-7 mondókát. Clavesszel mondókát, dalt kísérjenek egyenletes lüktetéssel. A 4-5 éves korban, ill. képességeikben ilyen fejlettséggel rendelkező gyerekek: Pentaton és hexachord hangterjedelemben (s-m, l-s-m, m-r-d, s-m-r-d, l-s-m-r-d, d-l-s,) 15-18 dalosjátékot ill. dalt tanuljanak, melyekhez 4-6 mondóka kapcsolódjon. A játékok tartalma, mozgásanyaga, térformája változatos legyen. Ritmusa bővülhet tá és titi mellett szinkópával is. Hangmagasságuk c-c’ között helyezkedjen el. Dal éneklése, mondóka hangoztatása közben tudják a dalok, mondókák ritmusát ritmushangszeren /claves, dob, cintányér / kiemelni.

Az 5-6-7 éves korban, ill. képességeikben ilyen fejlettséggel rendelkező gyerekek:

113


6 hangterjedelmű /pentaton és hexachord /, abszolút magasságban c-d’ között énekelve tanuljanak meg kb. 25 dalosjátékot, dalt. Témájuk bővüljön, játékuk, szabályaik, mozgásformáik nehezedjenek. Tanuljanak 3-4 mondókát is. A dalok és mondókák ritmusában a tá, titi, szinkópa mellett előfordulhat a ririti is. A ritmushangszerek kezelése bővüljön a trianqulummal is. A zenei képességek fejlesztése a gyermekek életkorának, képességeinek megfelelően a következő fokozatokban történik: Ritmusérzék fejlesztése: Egyenletes lüktetés érzékeltetése. Ritmus kiemelése. Egyenletes lüktetés és ritmus összekapcsolása (ritmushangszerek használata). Hallásfejlesztés: Halk-hangos különbségének érzékelése, érzékeltetése beszédben, mozgásban, mondókában, dalban. Magas-mély érzékelése, majd térbeli mutatása oktáv, kvint, terc relációban, dallamvonal mutatása. Dallamfelismerés, belső hallás, zenei emlékezet fejlesztése. Hangszínek megfigyelése, megkülönböztetése. Tiszta éneklés: Éneklési kedv kialakítása. A nap bármelyik tevékenysége közbeni éneklés. Azonos hangmagasságban történő együtténeklés. Egyedül éneklés. Mozgásfejlesztés: A zenei nevelésen belül a dalosjátékokhoz kapcsolódó mozgásanyag elsajátítása és gyakorlása. Jó alkalom a mozgásfejlesztésre, mozgáskoordináció finomítására az utánzásos, cselekvéses tanulásra épülő, alkalmankénti táncház. A zene megszerettetéséhez:A zene figyelmes hallgatásához nagyon sok élő zenéhez kell juttatni a gyerekeket. Ebben első helyen az óvónő éneke, hangszeres játéka áll, illetve több óvónő együtt éneklése, muzsikálása különböző alkalmakkor. Az óvoda ünnepeihez jellegüknek megfelelő zene hallgatása is kapcsolódik, pl. karácsonykor az óvónők, dajkák, szülők, régi óvodások hangversenye (énekkel, hangszerrel), farsangkor az

114


óvónők citera, furulya játéka, meghívott népzenészek muzsikálása, Föld Napján az óvónők éneke a „csodálatos Földről”. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére:  A gyerekek szeretnek énekelni, együtt játszani társaikkal.  Pentaton és hexakord hangkészletű dalokat tisztán, jó szövegkiejtéssel, jó ritmusban, esetenként egyedül is éneklik.  A dalosjátékok mozgásformáit, szabályait betartva, örömmel játszanak hosszú bonyolultabb játékot is.  Képesek egymásra figyelni, alkalmazkodni tempóban, hangmagasságban, türelemmel kivárni, míg rájuk kerül a sor.  A dalok lüktetését és ritmusának kiemelését össze tudják kapcsolni, negyed szünetet jelezni, szinkópát, ri-ri-ti ritmust hangszeren kiütni.  Értik a halk-hangos fogalmát, képesek dalon belül változtatni, és térben jelezni.  Terc hangközben érzik a hangmagasságbeli különbséget, és körülbelüli dallamvonallal mutatják is.  Képesek az ismert dalokat első, belső és záró motívumról is felismerni.  Felismerik társaik hangszínét, a zörejeket, a dallam és ritmushangszerek hangját.  Szívesen hallgatnak zenét /élő és néhány perces programzenét /.  Zenei képességeik fejlettsége megfelelő alapot ad az iskolai ének és zene tanulásához. Sikerkritériumok: Munkánkat akkor tekinthetjük sikeresnek:  ha a gyerekek belső igényből fakadóan, örömmel énekelnek, zenélnek, táncolnak;  ha képesek elmélyülni a zenehallgatás élményében;  ha hallásuk, ritmusérzékük és mozgásuk optimális mértékben fejlődik;

115


4.3.5. Rajzolás, mintázás, kézimunka

„A gyermek spontán rajzolgatása az expresszív alkotóképesség példája. Minél nagyobb mértékben engedik a gyermeknek, hogy spontán és független legyen, annál kreatívabb lesz.” /A. Taylor/ Célja: A 3-6-7 éves gyermek érzelmi és akarati tulajdonságainak /kitartás, türelem, újrakezdés, feladattartás / fejlesztése a rajzolás, mintázás, kézi munka által. A nevelés során olyan pozitív személyiségjegyek kialakítása, mint a kreativitás, alkotóalakító képesség, önállóság, kooperálás, társas kapcsolatok működéséhez szükséges tulajdonságok, esztétikai fogékonyság, és befogadóképesség, a szép iránti igény. Elősegíteni, hogy minden gyermek személyes élményanyagát és fantáziavilágát a rá jellemző egyéni módon ki tudja fejezni térben, síkban, színben és formában. A vizuális észlelés, emlékezet, képzelet, a vizuális gondolkodás pontosabbá, könnyedebbé tétele. A vizuális nyelv alapjainak lerakása és alapvető technikáinak elsajátítása. A rácsodálkozás örömén és a vizuális élményéken keresztül a gyermek ízlésének formálása. Feladataink: ☺ Érzelmileg biztonságos légkör megteremtése, amelyben a gyerek gátlásai feloldódnak, önbizalma megnő. ☺ Érdeklődés

felkeltése

a

rajzolás,

mintázás,

kézimunka

iránt,

az

ábrázoló

tevékenységek megszerettetése. ☺ Rajzolás, mintázás, festés, vágás, ragasztás, kézimunka anyagainak állandó és folyamatos biztosítása a csoportszobában. ☺ Állandó hely és elegendő idő, rugalmas napirend biztosítása a csoportszobában az alkotó tevékenységnek. ☺ Megfelelő motiválás, amely a gyerekek számára játékká, felfedezéssé teszi az ábrázolás alkalmait. ☺ Kreativitás, a szabad önkifejezés erősítése, ösztönzése különböző ábrázolási lehetőségekkel, egyéni technikai megoldásokkal. ☺ A vizuális észlelés (alak, nagyság, szín, rész –egész viszonya) és a vizuális megfigyelés fejlesztése.

116


☺ A vizuális nyelv alapjainak lerakása és alapvető technikáinak megtanítása. ☺ Az alkotó munka célirányos tervezése, szervezése. ☺ Tehetséggondozás lehetőségei egyéni fejlesztéssel, egyénre szabott feladatokkal ☺ Műalkotások és a szép környezet iránti kíváncsiság felkeltése. ☺ Környezettudatos gondolkodás megalapozása a rendezett környezet igényének felkeltésével, az épített környezet, épületek, szobrok megtekintésével. ☺ Hazaszeretet és lokálpatriotizmus alapjainak lerakása a kerület műemlékeinek, múzeumainak, látnivalóinak meglátogatásával. (Fő tér, Vasarelly Múzeum, Kiscelli Múzeum, Zichy Kastély, Aquincum) ☺ Kiállítás rendezése a gyermekmunkákból különböző alkalmakhoz kapcsolódva, a gyermekmunkák megbecsülése egymás és a felnőttek által. A tevékenység tartalma: A személyiségfejlesztés során fejlesztendő készségek, képességek a vizuális nevelés sajátos eszközeivel: o A vizuális érzékelő apparátus fejlesztése a színek, formák megfigyelésével. o Tapintásos érzékelés fejlesztése a gyurmázási technikák gyakorlásával, változatos anyagok megismerésével. o Környezettudatos

gondolkodás

megalapozása

különböző

anyagok,

tárgyak

újrahasznosításával. o Gondolkodási műveletek közül a megfigyelés, összehasonlítás, analízis, szintézis és elvonatkoztatás gyakorlása, az ábrázoló tevékenység folyamatában. o Emlékezet fejlesztése az esztétikai élmények felidézésével. o Alak és formalátás fejlesztése alak, forma és méretalakítással, a részletek, rész-egész kapcsolatának megfigyelésével, részekből különféle alakzatok létrehozásával. o Esztétikai érzelmek alakítása a szép megláttatásával, környezetünk, épületek és műalkotások bemutatásával. o Térészlelés, térirányok megismerése, gyakorlása terek kialakításával, beépítésével, tárgyak térbeli elrendeződésének, egymáshoz való viszonyának megismerésével. o Finommotorika, szem-kéz koordináció fejlesztése a különböző ábrázolási technikák elsajátításával. o Átélés, beleélő képesség, képzelet, kreativitás, vizuális kifejezőkészség fejlesztése az élmények szabad megjelenítésével. o Kitartás, pontosság, monotóniatűrés fejlesztése.

117


o Önbizalom fejlesztése pozitív értékeléssel, bíztatással. o Döntőképesség fejlesztése szabad téma/technikaválasztással. Képalakítás A kompozíció segítése a különböző technikák alkalmazása során /rajzolás, festés, karcolás, ragasztás, montázs, kollázs, nyomtatás, viaszolás /. Lehetőséget biztosítunk a szabad téma és/vagy technika választásához. A gyerekmunkákat a firkálás időszakában építő elemeknek tekintjük, mert belőlük később sok alakzat állítható elő. A gyermek felfedezhet, kísérletezhet, akár el is ronthat valamit. Kipróbálhatja önmagát. Társíthat olyasmiket, amit a valóságban soha nem élhet át. A tevékenységek és technikák megtervezése kapcsolódjon a gyerekek élményeihez: versek, mesék, énekes játékok, ünnepek, kirándulások személyes tapasztalatok feldolgozásával. Tudatos, irányított láttatással segítjük a gyermekeket a képalkotásban. A valóság megfigyeltetése lehet célunk, de a valósághű ábrázolás nem! A gyermekekben az ábrázolás szándékát alakítjuk elfogadva azt a tényt, hogy a gyermeket munkái során érzelmei vezérlik. Elősegítjük, hogy a gyerek saját érzelmeit, élményanyagát az általunk közvetített technikákkal ki tudja fejezni. Lehetőséget biztosítunk arra, hogy a közös élményeket kollektív munkával el tudják készíteni. Mintázás A taktilis észlelés, az ujjpercek csontosodása és a myelinizáció elősegítése miatt a plasztikai alakítás kiemelt feladat az óvodában. Megvalósítható különböző képlékeny anyagok felhasználásával (agyag, plasztilin, só-liszt gyurma, termések, homok, hó, gipsz, papír, textil) Tapintás, gyurkálás, gömbölyítés, sodrás, simítás, ütögetés, tépés során ismerkedjenek meg a gyerekek az anyagok alakíthatóságával. Készítsenek játékokat, kellékeket, ajándékokat. Rendezzenek be kis és nagy tereket építéssel, átalakítással (kuckó, sátor, vár, alagút, labirintus). Kézimunka Egyszerű tárgyak alakítása különböző anyagokkal, amit állandó gyűjtés, keresgélés előz meg. Játékok, kellékek készítése (varrás, bábkészítés, fűzés, szövés, hajtogatás, termények feldolgozása). Anyaga: textil, fonal, doboz, csuhé, kukoricacsutka, mákgubó és egyéb termések, gyöngy, tészta. Alapanyagot jelentenek a különböző „hulladékok”, újságok, tojástartó dobozok, képeslapok, teafilter-tasakok, gurigák, kisebb-nagyobb befőttes üvegek, tisztára mosott flakonok, szappanés gyertyamaradékok. A gyermekek környezettudatos gondolkodásának megalapozását és a 118


szülők szemléletformálását segíti elő, ha ezeket célirányosan gyűjtjük és felhasználjuk, újrahasznosítjuk. Természetesen ezeknek az anyagoknak a felhasználásakor fokozottan ügyelni kell a higiéniai szabályok betartására. 3-4 évesek: Nagy felületre van szükségük a rajzoláshoz és a festéshez. Bátrabb, lendületesebb lesz a kézmozgásuk. Ujjal, tenyérrel fessenek. Tépjenek, ragasszanak papírt. Építsenek homokból, hóból, gyurkáljanak agyagot. Rajzoljanak, fessenek különböző színű, anyagú, méretű papírra. Nyomdázzanak ujjal, tenyérrel, talppal, termésekkel, dugóval, szivaccsal, textillel. Mintázzanak agyaggal, plasztilinnel, só-liszt gyurmával, tésztával. 4-5 évesek: Az előző korcsoporthoz hasonlóan, de lehetőséget teremtve arra, hogy a gyermekek egyéni elképzeléseiket meg tudják valósítani. Az agyagozásnál elsajátíthatják az összetettebb munkafogásokat (kúpos nyújtás, kicsípés, ragasztás). Az agyagot karcolással, benyomással alakíthatják. Szorgalmazhatjuk a tematikus kifejezéseket mintázásnál, rajzolásnál, festésnél, támaszkodva a közös élményekre, sétákra, természeti megfigyelésekre. Összekapcsolódhat a rajzolás, festés, nyomatkészítés, vegyes technikák alkalmazása. Alkothatnak tépéssel, vágással ragasztással. 5–6–7 évesek: A már ismert technikák alkalmazása mellett, törekedjenek egy-egy cselekmény ábrázolására, jellemző formák, részletek kidolgozásával. Készítsenek képeket festékfröcsköléssel, használjanak szitát, fogkefét. Alkossanak tépéssel, vágással, ragasztással. Készítsenek képeket festékcsepegtetéssel, hajtogatással.

Fessenek, nyomtassanak

textilre, tojásra. Alkalmazzanak gyertyarajzot, filctollrajzot, viaszkarcot. Alkossanak képeket vegyes technikával Mintázzanak agyagból, só–lisztből. Öntsenek gipszet, viaszt. Készítsenek bábokat terményből, zacskóból, fakanálból.

119


Műalkotásokkal való ismerkedés Sokat tehetünk a látás neveléséért és az ízlés formálásáért, ebben segítenek bennünket a művészetek eszközei. Közvetlen kapcsolatba hozhatjuk óvodásainkat a művészettel már akkor is, ha sétára indulunk szűkebb hazánkban itt Óbudán. Lépten-nyomon előbukkan egy-egy épületmaradvány, oszlopfő, köztéri szobor, megannyi ember alkotta régi emlék. A nagyobbakkal ellátogathatunk a közeli múzeumokba. A műalkotásokkal való találkozás a rácsodálkozás élményén túl még gazdagíthatja a gyermekrajzok tartalmát és kifejező eszközeit is, segítséget nyújthat a gyermekek képi elgondolásaihoz. Művészi reprodukciókkal díszítjük termeinket, közlekedő folyosóinkat. Nézegethetünk művészi albumokat, könyveket. A kivetített művészi alkotás is lehet szép látvány. A gyermekek munkáiból rendezhetünk kiállítást a szülőknek. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére:  A gyerekek élményeik, elképzeléseik, képzeteik megjelenítésében többnyire biztonsággal használják a képi kifejezés változatos eszközeit.  Színhasználatukban kedvelt színeiket érvényesítik, megjelennek a színek különböző árnyalatai.  Sokoldalú látási, tapintási tapasztalataik vannak a tárgyak térbeli kiterjedéséről, viszonyairól, alkotásaikban érvényesülnek a téri perspektívák.  Plasztikai munkáik egyéniek, részletezők, képi kifejezőkészségük részletgazdagságra törekvő.  Téralakításban, építésben bátrak, ötletesek, együttműködők.  Óvodáskor végére eljutnak az önkifejezésig.  Rácsodálkozás élményeik vannak, esztétikai ítéleteket alkotnak.

Sikerkritériumok: Munkánkat akkor tekinthetjük sikeresnek:  ha a gyerekek élményeiket képesek fantáziájuk segítségével és különböző technikák önálló használatával megjeleníteni;  ha vizuális észlelésük, finommotorikájuk, esztétikai igényességük mértékben fejlődik;  ha kialakul bennük a harmonikus, esztétikus környezet iránti igény;

120

optimális


4.3.6. A külső világ tevékeny megismerése Célja: Sokoldalú, változatos, aktivitásra serkentő tapasztalatszerzés, tevékenykedés során a természeti és emberalkotta, közvetlen és tágabb környezet megismertetése. A rácsodálkozás örömére és a személyes mintára építve, pozitív élményeken át a gyerekek érdeklődésének, szeretetének és felelősségérzetének felkeltése a környezet iránt. A környezetbarát szemlélet és életmód, környezettudatos gondolkodás és a környezeti kultúra kialakításának megalapozása. A környező világ mennyiségi, tér- és síkbeli, alaki és iránybeli összefüggéseinek felismertetése és a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése a gondolkodási műveletek gyakorlásával. A tapasztalásra épülő gondolkodás fejlesztése, hogy a gyermek képes legyen tájékozódni az őt körülvevő világban. . A környezet tevékeny megismerésére és a környezet védelmére nevelés „A környezeti nevelés az egész személyiséget érinti, és jelen van az óvodai élet minden mozzanatában.” (Dr. Hegyi Ildikó) Feladataink: ☺ Személyes példaadással a gyerekek környezetbarát szokásrendjének kialakítása, erősítése, (víz és energiatakarékosság, hulladékhasznosítás, tiszta környezet iránti igény stb. a környezethez fűződő pozitív viszony megalapozása. ☺ A környezeti nevelés ismeretrendszerének kialakítása, élmények, tapasztalatok, ökológiai szemléleten alapuló ismeretszerzés biztosítása, amely elősegíti a környezet egészének megértését. ☺ Közvetlen tapasztaláson, változatos tevékenységeken keresztül a megismerő funkciók (érzékelés, vizuális, akusztikus és taktilis észlelés) sokoldalú érzékenyítése. ☺ A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása, a szülők környezettudatos szemléletének formálása a közös kirándulások és egyéb programok alkalmával ☺ A helyi, óbudai természeti és épített környezet értékeinek megismertetése, megszerettetése ☺ Olyan aspektusok megteremtése, melyben a természettel való találkozás pozitív élménnyé válik, ugyanakkor a gyerekek a környezetet a maga valóságában ismerhetik

121


meg, hiszen a negatív tényezők ismeretének hiánya torz képet alakíthat ki a gyerekekben. A tevékenység, fejlesztés tartalma: A személyiségfejlesztés során fejlesztendő készségek, képességek a környezeti nevelés sajátos eszközeivel: o Taktilis, auditív, vizuális észlelés, érzékelés fejlesztése a különböző érzékelő játékok segítségével. o Vizuális zártság, vizuális időrendiség észlelésének fejlesztése hiányos képek felismertetésével, tárgyak, képek sorba rendezésével. o Figyelem, megfigyelőképesség fejlesztése, a szem fixációs működésének fejlesztése jelenségek, élőlények, tárgyak megfigyelésével. o Emlékezet, vizuális memória, tudatos felidézés fejlesztése az élmények megbeszélése során. o Cselekvéses gondolkodás fejlesztése a tevékenységen alapuló ismeretszerzéssel. o Problémamegoldó gondolkodás fejlesztése, logikai műveletek gyakorlása, ok-okozati összefüggések megláttatása a különböző természeti jelenségek és a folyamatos változás nyomon követésével. o Problémaérzékenység, problémamegoldó képesség fejlesztése, a környezeti problémák felismeréséhez szükségek jártasságok, készségek kialakítása, ezzel összefüggő tevékenységformák gyakoroltatása /pl. papírgyűjtés, dobozok összepréselése, vízzel való takarékoskodás stb. /. o Intellektuális érzelmek fejlesztése (érdeklődés, kíváncsiság, tudásvágy, rácsodálkozás) o Esztétikai érzelmek fejlesztése a természeti és épített környezetben lévő szép megláttatásával. o Szabálytudat fejlesztése a környezeti nevelésbe integrált szabályjátékokkal. o Kirándulások, séták alkalmával, különböző terepviszonyok között a fizikai állóképesség, ügyesség fejlesztése, szervezet edzettségének növelése /hegyen, lejtőn, jégen, hóban stb./ o Akarati tulajdonságok, kitartás, türelem fejlesztése az egyéni feladatmegoldások, vizsgálódások során. o A növényekkel, állatokkal, környezettel kapcsolatos helyes viselkedési szokások kialakítása.

122


o Az összetartozás érzésének erősítése, közösségi érzés fejlesztése az együttesen átélt élmények segítségével, kooperációs készég, alkalmazkodás, konfliktuskezelés fejlesztése a közös tevékenykedés során, egymás véleményének meghallgatása, elfogadása. o Empatikus magatartás, elfogadás, felelősségérzet erősítése a tapasztalt jelenségek kapcsán („nemszeretem” állatok), altruizmus fejlesztése (madáretetés, állatok gondozása). o Énkép, önértékelés fejlesztése a közös tevékenység, feladatmegoldás során. o Szókincs bővítése a természeti jelenségek magyarázatával, a környezeti, matematika fogalmak pontos használatával. A gyermekek csodálkozzanak rá a mindennapi életben a természet, a környezet szépségére, harmóniájára és sérülékenységére, tudatosodjon bennük az élet tisztelete és védelme. Gyűjtsenek tapasztalatokat az évszakokról, figyeljék meg az évszakonkénti időjárási elemeket, azok hatását a növény- és állatvilágra, valamint az emberek életére. Figyeljék meg az udvar növényeit, hallják az óvónőtől az ott élő fák, cserjék, virágos növények nevét, később tudjanak megnevezni néhányat. Figyeljék meg az óvodaudvaron és az óvoda környékén látható rovarokat, madarakat, emlősöket. Ismerjenek és nevezzenek meg más élőhelyen látható állatokat is. Tevékenyen vegyenek részt az óvodai veteményeskert gondozásában és végezzenek koruknak megfelelő kerti munkát. Vigyázzanak az udvar növényeire, élőlényeire. Vegyenek részt a természetsarok gondozásában, segítsenek a csoportban lévő állatok gondozásában, etetésében, télen közösen gondoskodjanak a madarakról. Végezzenek gyűjtőmunkát (lehullott levelek, ágak, termések, kavicsok, csigahéj stb.). Ismerjenek és nevezzenek meg gyakran látott gyümölcsöket és zöldségeket, ismerjék fel színéről,

formájáról,

ízéről

és

tapintással

is.

Végezzenek

összehasonlításokat

és

általánosításokat, vonjanak le egyszerű következtetéseket. Szerezzenek tapasztalatokat az élettelen természet elemeivel kapcsolatban (víz, levegő, talaj) Életkortól függően rendszeresen tegyenek hosszabb-rövidebb sétákat, kirándulásokat /Margitsziget, Hajógyári-sziget, Hármashatár-hegy, Állatkert /, menjenek múzeumba /Mezőgazdasági Múzeum, Természettudományi Múzeum, Közlekedési Múzeum /. Aktívan vegyenek részt a különböző természeti ünnepek megünneplésében. Törekedjenek saját környezetük széppé tételére, örökítsék meg rajzban vagy más módon a csoport életének jelentősebb eseményeit, az évszakokat, élményeiket.

123


Figyeljék meg saját épített környezetüket, a környék közlekedési eszközeit. Ismerjék meg az alapvető közlekedési szabályokat. Ismerjék és nevezzék meg testrészeiket, különböző érzékszerveiket, az orvos gyógyító munkáját. Matematikai nevelés „A természet a matematika nyelvén szól hozzánk.”

/Galilei/

Feladataink: ☺ A matematika iránti érdeklődés felkeltése. ☺ A játék során adódó spontán matematikai tapasztalatszerzés lehetőségeinek kihasználása (érzékelés, észlelés, megfigyelés) ☺ Szervezett formában, megfelelő hely, idő és eszköz biztosítása a matematikai ismeretszerzésre, tevékenykedésre, problémahelyzetek megoldására, matematikai ténymegállapításra. ☺ Mennyiségfogalom kialakítása, matematikai műveletek előkészítése. ☺ Iskolai tanulásra való felkészítés a logikus gondolkodás fejlesztésével, néhány matematikai eljárás megismertetésével, a közös, irányított tevékenységhez való hozzászoktatással. A tevékenység, fejlesztés tartalma: A személyiségfejlesztés során fejlesztendő készségek, képességek a matematikai nevelés sajátos eszközeivel: o Megértés, ítélőképesség fejlesztése. o Intellektuális érzelmek fejlesztése, a felfedezés, a tudás örömének biztosításával, o A matematika sajátosságából adódóan a kognitív kompetenciák fejlesztése. o Szín és alaklátás, formaállandóság fejlesztése válogatás, csoportosítás során. o Vizuális percepció fejlesztése kiegészítéssel, szín és formaritmus követésével. o Testséma fejlesztése tükörkép-játékkal. o Problémamegoldó gondolkodás fejlesztése, logikai műveletek gyakorlása, ok-okozati összefüggések megláttatása a mennyiségi, formai, mérési tapasztalatok alapján. o Szem-kéz koordináció és finommozgás fejlesztése matematikai eszközökkel való manipulálás közben. o Kitartás, türelem, feladattudat fejlesztése pontos feladatvégzéssel. o Verbális képességek fejlesztése az ítéletek, tapasztalatok szóbeli megfogalmazásával.

124


Beszélgessenek a környezetükben látható színekről, formákról, nagyságbeli jellemzőkről, végezzenek összehasonlításokat, válogatásokat, sorbarendezést szabadon választott és adott szempont alapján. Szerezzenek tapasztalatokat mennyiségbeli jellemzőkről, ismerjék meg a tő és sorszámokat, számláljanak, sokrétű tevékenységek során fejlődjön számfogalmuk. Végezzenek becslést, méréseket. Szerezzenek téri és síkbeli tapasztalatokat érzékszerveik segítségével, ismerjék meg a test és síkmértani formákat. Ismerjék meg az irányokat saját testrészeik közvetítésével és a körülöttük lévő tárgyak segítségével. Ismerjék és alkalmazzák a különböző térirányokat, a téri relációs kifejezéseket. Játsszanak a tükörrel. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén:  A gyerekek észreveszik és óvják a természet szépségét, vigyáznak környezetükre, igénylik maguk körül a szépet és a harmóniát.  Ismerik az egyes évszakok jellemzőit, egymásutániságát, a kapcsolódó időjárási elemeket és azok hatását a növény és állatvilágra, valamint az emberek életére.  Képesek összefüggések meglátására, általánosításra és következtetésre, azonosításra és megkülönböztetésre, párosításra.  Ismerik a közvetlen környezetükben lévő növényeket és állatokat, meg is tudnak nevezni néhányat.  Ismerik a környezetükben lévő intézményeket, üzleteket.  Ismerik az alapvető közlekedési szabályokat.  Felismernek és megneveznek különböző színeket, néhány geometriai és síkmértani formát.  Tudnak logikusan gondolkodni, problémamegoldó képességük koruknak megfelelően fejlett, képesek önálló szempontkeresésre.  Környezeti és matematikai ismereteiket szóban is ki tudják fejezni, használják a fokozott mellékneveket.  Tudnak 10-es számkörben számlálni, egyszerű műveleteket elvégezni.  Ismerik az irányokat, használják és megnevezik a különböző helyzetet jelentő névutókat. Sikerkritériumok: Munkánkat akkor tekinthetjük sikeresnek:  ha megalapozzuk a rendszerszemléletű, környezettudatos, felelős gondolkodást a gyerekekben.

125


 ha problémaérzékenységük, logikus gondolkodásuk, együttműködő készségük, problémamegoldó gondolkodásuk optimális mértékben fejlődik.

126


4.3.7. Munkajellegű tevékenységek Célja: A munka megszerettetése az önként vállalt feladatok teljesítése közben. Önállóságra nevelés (az önmagával kapcsolatos testi higiénés szokások megalapozása) Énkép alakítása, önismeret, önbecsülés, akarat, kitartás fejlesztése. Pozitív társas kapcsolatok teremtése a közös munkavégzés által Feladataink: ☺ Az önkiszolgálás, a naposi munka, az egyéni megbízatások megtervezése. ☺ A munkához szükséges feltételek /hely, idő, eszköz/ biztosítása. ☺ A napi élet folyamán a munkajellegű tevékenységek lehetőségeinek kihasználása. ☺ A gyerekek aktív bevonása a csoportszoba illetve az udvar rendjének, tisztaságának megőrzésébe. ☺ Környezetkultúra szokásainak alakítása a 3-7 éves gyerek életkori sajátosságainak megfelelően. ☺ Segítségnyújtás egymásnak és a felnőtteknek. ☺ Növények- és állatok gondozása, a természet védelme. A tevékenység, fejlesztés tartalma: A munkajellegű tevékenység a sokoldalú személyiségfejlesztés szükséges és fontos eszköze. A személyiségfejlesztés során fejlesztendő készségek, képességek a munkára nevelés sajátos eszközeivel: o Megértés, ítélőképesség fejlesztése. o Intellektuális érzelmek fejlesztése, a felfedezés, a tudás örömének biztosításával. o Kitartás, feladattudat erősítése a munkafeladatok kötelességszerű teljesítésével. o Önértékelés, énkép fejlesztése a fokozatosan nehezedő feladatok kipróbálásával, a teljesítmény elismerésével. o Kooperációs képességek fejlesztése a közös munkával. o Segítőkészség, fejlesztése az egymásnak és a felnőtteknek nyújtott segítségadással. o A környezet tisztasága és rendje iránti igény felkeltése rendrakással, kerti munkával. o Felelősségérzet alakítása a növény és állatgondozás, madáretetés során. o Nagymozgás, finommotorika, szem-kéz koordináció fejlesztése a munkaeszközök használatával.

127


o Testséma fejlesztése, testrészek ismerete, a térirányok gyakorlása tisztálkodás, öltözés alkalmával. o Alapvető udvariassági formák elsajátítása az önkiszolgálás és a naposi munka során. o Ügyesség, gyorsaság növelése valamennyi gyermekmunkával. Edzettség, állóképesség növelése a kerti munkával. o Szókincsbővítés testrészek, munkaeszközök megnevezésével. o Beszédértés fejlesztése a feladatok értelmezésével, különösen az egyéni megbízatások teljesítésével. A gyermek által végzett munka feltételeinek megteremtése a felnőttektől is állandó együttműködést, figyelmet, törődést, pozitív hozzáállást igényel. A gyermek csak olyan munkát végezhet, amely nem terheli túl fizikailag, és nem veszélyezteti testi épségét. A gyermek számára természetes az erejéhez mért munka. Szívesen és kedvvel dolgozik, ha lehetősége van rá. A munka során kiélhetik tevékenységi vágyaikat. A felnőtt munkájának utánzása valamennyire szerepjáték is a gyermek számára. A munka a játékkal sok közös vonást mutat, eleinte a gyerek tevékenységében nem is különül el. Az óvodás gyerekek szívesen dolgoznak: magáért a tevékenységért, később a tevékenység eredményéért, a sikerélményért, végül a társakért, a közösségért. A gyermekek mindennapi tevékenységük közben ismerkednek környezetükkel, közben egyre több tapasztalatot szereznek és egyre több információhoz jutnak. Tevékenységük során alakul szociális magatartásuk, társas kapcsolataik. Nemcsak megtanulják a munkaeszközök használatát, hanem közben bemozogják az őket körülvevő környezetet, mozgásos, vizuális, tapintásos információkat szereznek a világról. A munkavégzés során egyre önállóbbá válnak, a tárgyak, térbeli viszonyok megnevezésével gyarapodik a gyerekek szókincse is. Lehetőség nyílik a keresztcsatornák fejlesztésére, a különböző észlelési formák összekapcsolásával a munkavégzés egyre pontosabbá, szervezettebbé, egyszerűbbé válik. A munka folyamán, miközben a gyerekek önmagukat ellátják, rengeteg tapasztalatot gyűjtenek, állandóan alkalmazkodniuk kell egymáshoz, s ez folyamatos érintkezést igényel gyerek-gyerek, gyerek-felnőtt között.

128


Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a gyerekeknek van „kedvenc” munkája, s hagyni kell, hogy abban örömüket leljék, azonban ügyelni kell arra, hogy minden munkafajta alapfogásait elsajátítsák. A munka hozzájárul a gyerekek ismereteinek gyarapodásához, értelmi képességeik fejlődéséhez és egyfajta munkaszemlélet kialakulásához. Az óvodában előforduló munkafajták:

- önkiszolgálás - rendrakás, - önkiszolgálás, - naposi munka, - növény és állatgondozás, - kerti munka, - egyéni megbízatások.

A fejlődés várható eredménye:  A gyermek szívesen dolgozik, tevékenykedik.  Az egyéni megbízatásokat kellő önbizalommal teljesíti.  Közreműködik, kitartó.  Örömmel segít társainak és a felnőtteknek.  Önállóan végzi az önmagával kapcsolatos testi higiénés teendőket. Sikerkritériumok: Munkánkat akkor tekinthetjük sikeresnek:  ha a gyerek örömmel, kitartóan, önállóan és sikerorientáltan végeznek különböző munkatevékenységeket.  ha segítőkészségük, feladattudatuk, feladattartásuk, munkához szükségek kognitív és motoros képességeik fejlettsége az életkoruknak megfelelő.

129


4.4. Tevékenységekben megvalósuló ismeretszerzés Programunk

a

tevékenységekben

megvalósuló

ismeretszerzést

olyan

megismerési

folyamatnak tartja, amely a gyermeknek egész nap természetes közegben nyújt lehetőséget a tág értelemben vett tanulásra. Mindez folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Az óvodában töltött nap folyamán adódó helyzetekben természetes és szimulált környezetben, kiránduláson, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezett foglalkozáson és időkeretben valósul meg. A megismerési folyamatban a legfontosabb a gyermek állandó cselekedtetése (kipróbál, gyakorol, újrakezd). Ez ébren tartja természetes kíváncsiságát, tudásvágyát, megismerni akaró aktivitását, a gondolkodás pedig a megismerő gyakorlati cselekvésből ered. Lényegesnek tartjuk tehát a sok érzékszervet foglalkoztató, cselekvő megtapasztalás lehetőségének biztosítását. A legértékesebb, ha a gyermek saját kíváncsiságából szeretné feltárni a világot, ha el tud merülni a felfedezés örömében és az önálló játékban. Ennek különösen nagy jelentősége van napjainkban, amikor a gyermek szinte mindent „készen kap”, a játékok egy része úgy utánozza a valóságot, hogy közben a képzelet teremtő ereje nem kap teret és ebből következően az ingerküszöb egyre magasabb lesz. A gyermekek egyre többször kerülnek az életkoruknak nem megfelelő helyzetbe, a lemaradástól félve óvoda után különböző fejlesztő foglalkozásokon „okosodnak”. Az óvodai nevelés a gyermek érdeklődésére, élményeire és ismereteire, megismerési vágyára, érzelmi beállítottságára, önkéntelen figyelmére, cselekvésben való gondolkodására, önkifejezési vágyára, alkotó képzeletére és játékosságára épít. Csak a 3-7 éves korhoz igazított folyamatos és spontaneitásra épülő tevékenységrendszerben lehet elősegíteni az életkornak és egyéni fejlettségi szintnek adekvát értelmi fejlődést. Ennek során a gyermek az érzelmileg motivált cselekvő gondolkodás szintjéről eljut a fogalmi gondolkodás szintjére. A tevékenységekben megvalósuló ismeretszerzés szerves része a játéknak. A gyermek, játék közben gyakorlással, utánzással, modellkövetéssel sajátítja el az új ismereteket, viselkedési szokásokat. Játékos tapasztalatszerzéssel tanulja meg az emberi együttélés formáit, szabályait. Irányított megfigyeltetéssel feladatmegoldó gondolkodásra késztetjük a gyermeket, megtanítjuk meglátni, megfigyelni, tapasztalatokat szerezni és felhasználni. Miközben a gyermek kipróbál, felfedez, logikai műveleteket is végez (összehasonlít, elvonatkoztat, ítéleteket alkot, következtetéseket von le, összefüggéseket vesz észre). Az írás, olvasás és a

130


számolás elsajátításához szükséges funkciók intenzív fejlődése az óvodáskorra esik, így fejlesztésük is ebben az életkorban a legoptimálisabb. A fejlődést állandó folyamatnak tekintjük. Fontos, hogy minden gyerek önmaga lehetőségeihez képest fejlődjék, saját képességeinek fejlettségi szintjén érhessen el eredményeket. A tanulás alapja a bizalomra, megértésre épülő kapcsolat az óvónő és a gyermek között, ezért olyan légkört alakítunk ki, amelyben a gyermek minél természetesebben fejtheti ki tevékenységét. Kiemelten kezeljük a 6-7 éves, még egy évet óvodába járó gyermekek fejlesztését. Arra törekszünk,

hogy

gondolkodásuk

legyen

logikus,

fogalomalkotó,

maradéktalanul

érvényesüljön a differenciált és az egyénekre szabott fejlesztő tevékenység. A tevékenységekben megvalósuló ismeretszerzés lehetséges formái programunkban: utánzásos, minta- és modellkövetéses tanulás, spontán felfedezések, játékos tapasztalatszerzés a nap folyamán, a gyermek kérdéseire adott válaszokra épülő ismeretszerzés, spontán és irányított megfigyelések, tapasztalatszerzések, vizsgálódások, játékba integrált tanulás, cselekvéses tanulás, gyakorlati problémamegoldások, az óvodapedagógus által tervezett, játékosságra épülő kötelező és kötetlen foglalkozások. Szervezési formák: kötetlen kezdeményezés; kötött foglalkozások; mikrocsoportos foglalkoztatás. Az óvodások számára a kötetlen, kezdeményezett foglalkozás a legalkalmasabb tevékenységi forma, melyben tudatosan és tervszerűen biztosíthatjuk a fejlődéshez szükséges differenciált tevékenykedtetést. A kötetlen foglalkozások alkalmával a kisebb létszámból adódóan nagyobb lehetőség nyílik az egyéni bánásmód és a differenciált foglalkoztatás megvalósítására, a gyerek fejlődési ütemének figyelembevételére. Ezeken a kötetlen, alkalomszerű tevékenységeken szerzik meg azokat az ismereteket és képességeket, amelyek lehetővé teszik, hogy a kötött foglalkozásokon a feladatokat megoldják.

131


A kötött foglalkozásokon a játékosságra, oldott légkörben való cselekvésre építünk. Öt-hat éveseknél az önfegyelmet, szándékos figyelmet, kitartást, feladattartást, az iskola megkezdéséhez szükséges magatartás erősítését fontosnak tartjuk. Kiscsoporttól kezdve lehetőséget biztosítunk a kisebb csoportokban való tevékenykedtetésre annak érdekében, hogy nagycsoportra kialakuljon a mikrocsoportos munkaformához szükséges munkafegyelem, önálló feladatvégzés, halk beszéd, türelmes várakozás. A kiemelkedő képességű gyerekek fejlesztését, tehetségük kibontakoztatását a differenciált, egyéni bánásmód tudatos alkalmazásával biztosítjuk. A tanulási folyamat időtartama a gyerekek aktivitásától, érdeklődésétől függ. Kiscsoportban 10-15 perc, középső csoportban 20-25 perc, nagycsoportban 30-35 perc. A

tevékenységben

megvalósuló

ismeretszerzés

folyamatában

olyan

módszereket

alkalmazunk, amelyek segítik a készségek, jártasságok kialakítását, a képességek fejlesztését. Módszereink (beszélgetés, tapasztalás, érzékeltetés, megfigyelés, vizsgálódás, magyarázat, szemléltetés, didaktikus játékok, gyakorlás, ellenőrzés, ismétlés, értékelés) széles tárháza alkalmas arra, hogy a pedagógiai cél tükrében, az egyéni érdeklődésnek és fejlettségi szintnek megfelelőt válasszuk ki. Személyre szabott, pozitív értékeléssel segítjük a gyermek személyiségének kibontakoztatását. Lényeges, hogy szeretetteljes, és előítélettől mentes légkörben folyjon a tanulási tevékenység. Az ismeretszerzést támogató környezet megteremtése során építünk a gyermek előzetes tapasztalataira, ismereteire. A megfelelően berendezett csoportszoba, a szokásrendszer, a lehetőségek megteremtése mind feltétele a tanulásnak. A tanulási tevékenységet játékidőben, megfelelő helyen, naponta általában azonos időben szervezzük. Közben kialakítjuk a szükséges munkafegyelmet, az önálló feladatvégzést, halk beszédre, a szükséges türelmes várakozásra szoktatjuk a gyermekeket. Sikerkritériumok: Munkánkat akkor tekinthetjük sikeresnek:  ha a tanuláshoz szükséges kognitív, szociális és verbális kompetenciák optimális mértékben fejlődnek;  ha a gyerekek örömmel, belső motiváltságból fakadóan vesznek részt szervezett, irányított tevékenységekben;  ha mindenki egyéni képességeihez mérten a legoptimálisabb mértékben fejlődik.

132


5. A kiemelt figyelmet igénylő gyerekek nevelése Ha a társadalmi esélyegyenlőtlenség csökkentését óvodáskorban elkezdjük, talán van rá esély, hogy ifjúkorban az esélyegyenlőség is megteremtődjék. Az Oktatási Törvény szerint a gyermek joga, hogy képességeinek, adottságainak megfelelő nevelésben, valamint állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban, különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban részesüljön. A törvény lehetőséget ad a kiemelt figyelmet igénylő gyerekek integrált óvodai nevelésére. A kiemelt figyelmet igénylő gyerekek nevelésénél az Óvoda Nevelés Országos Alapprogramja mellett figyelembe kell venni a Fogyatékos Gyerekek Óvodai Nevelésének Irányelveit is. Kiemelt figyelmet igénylő az a gyermek, (Ktv. 121. §. (29.) aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd, b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd. A Szivárvány Tagóvoda mindkét épületében felvállaljuk a fenntartó által, az óvoda alapító okiratában meghatározott fogyatékosság típusának megfelelő kiemelt figyelmet igénylő gyermekek integrált óvodai nevelését, fejlesztését. Az inkluzív szemlélet, a másság elfogadása nálunk nemcsak alapelv, hanem élő gyakorlat is. Az együttnevelés segíti a sérült, fogyatékos gyerekek beilleszkedését a kortárs közösségbe és az egészséges társak pozitív személyiségjegyeinek / pl. tolerancia, segítőkészség / kialakulását egyaránt. Célunk: A különféle speciális szakemberek segítségével a sérült gyerek képességeihez, egyéni fejlődési üteméhez mért optimális fejlődésének biztosítása. A kiemelt figyelmet igénylő gyerekek beilleszkedésének segítése és az esélyegyenlőség feltételeinek megteremtése. A különbözőség természetes módon történő elfogadtatása a csoportban, befogadó, családias, toleráns, szeretetteljes légkör kialakításával.

133


Feladataink: ☺ Különbözőséget elfogadó magatartás kialakítása a gyermekközösségben, olyan inkluzív légkör megteremtése, amely kizárja a kiemelt figyelmet igénylő gyerekek hátrányos megkülönböztetését; ☺ A csoportban dolgozó valamennyi felnőtt (óvodapedagógusok, dajka) modellértékű magatartásának,

kommunikációjának,

szóban

és

cselekvésben

történő

megnyilvánulásának biztosítása; ☺ Az óvodapedagógusok nevelői kompetenciájának, szakmai ismereteinek bővítése, tudatos és tervezett fejlesztése a kiemelt figyelmet igénylő gyerekek nevelésének területén.

(szakirodalom,

gyógypedagógiai

ismeretek,

fejlesztő

pedagógiai

továbbképzés); ☺ Folyamatos együttműködés, és rendszeres tapasztalatcsere a kiemelt figyelmet igénylő gyerekeket segítő szakemberekkel (gyógypedagógus, szurdopedagógus, fejlesztő pedagógus, logopédus, pszichológus stb.) annak érdekében, hogy a hatékony fejlesztés eredményeképpen a kiemelt figyelmet igénylő gyerekek is eljussanak az óvodáskor végéig, az óvodai nevelés általános célkitűzéseiben meghatározott, képességeik, adottságaik és egyéni fejlődési ütemükhöz mért fejlettségi szintre. ☺ Tárgyi feltételek biztosítása a kiemelt figyelmet igénylő gyerekek fejlesztése érdekében, különös tekintettel a nagymozgások, téri tájékozódás, lateralitás, percepció, beszédészlelés és megértés fejlődését segítő eszközökre. A kiemelt figyelmet igénylő gyerekek akkor integrálhatók: o ha rendelkeznek a szakértői és rehabilitációs bizottság ilyen szakvéleményével, o ha szakértői és rehabilitációs bizottság által előírt megfelelő szakember és speciális foglalkozás biztosított, o ha alkalmas a közösségi nevelésre, nem veszélyezteti magát vagy társait, o ha a megfelelő feltételeket biztosítani tudjuk. Egyéni fejlesztési terv alapján biztosítjuk a sérült funkciók korrekcióját. A működő funkciók tudatos fejlesztése a kompenzációs lehetőségek bővítése miatt elengedhetetlen. A gyermekkel szemben támasztott elvárásoknál figyelembe vesszük a sérülés jellegét és súlyosságát. Nagyon vigyázunk, hogy a feladatok ne terheljék túl, de egészséges erőfeszítéssel mindent végezzen önállóan, amire képes. A fejlesztés területei:

134


Alapmozgások, nagymozgások fejlesztése, egyensúlyérzék finomítása Finommotorika, manuális készségek, szem-kéz, szem-láb koordináció fejlesztése Kognitív funkciók fejlesztése Kommunikáció, együttműködő készség alakítása Beszédszervek ügyesítése, beszédindítás, beszédmegértés fejlesztése, szókincs bővítése Szociális kompetenciák alakítása Az egyénre szabott fejlesztés célkitűzései minden esetben a szakértői vélemény diagnózisára, fejlesztési javaslataira épülnek. A fejlesztés tárgyi feltételei – elkülöníthető helyiségek, fejlesztő eszközök, tükör stb. – mindkét épületben biztosítottak, de bővítésük a szakszerű ellátás biztosítása érdekében elengedhetetlen. A fejlesztés tárgyi feltételei – elkülöníthető helyiségek, fejlesztő eszközök, tükör stb. – mindkét épületben biztosítottak, de bővítésük a szakszerű ellátás biztosítása érdekében elengedhetetlen. A személyi feltételek teljesülését óvodánk és a Budapest III. kerületi Önkormányzat Óvoda, Általános Iskola, EGYMI között érvényben lévő együttműködési megállapodás, illetve a gyerekek szakvéleményében, a szakértői bizottságok által meghatározott speciális intézménnyel kötött együttműködési megállapodás alapján biztosítja. Kiemelt figyelmet igénylő gyermekeink szakértői véleményben előírt speciális fejlesztését az innen érkező utazó gyógypedagógusok, szakemberek látják el. (A megállapodást minden nevelési évben az aktuális gyerekekhez felül kell vizsgálni.) Mire a gyerekek az óvodáig eljutnak a szüleiknek már számtalan nehézséggel kellett szembenézniük, sok kellemetlenségben, visszautasításban volt részük. A sérült gyerek elfogadásához, neveléséhez nagy lelkierőre, óriási energiára van szükség. Ezért a szülőkkel való kapcsolattartás a lehető legnagyobb empátiát igényli a nevelőktől, minden mondatunkból, cselekedetükből érezniük kell az őszinte segíteni akarást. Elengedhetetlen, hogy az intézményben dolgozó dajkák személyisége is ezt sugározza mind a gyerekek, mind a szülők irányába. Óvodapszichológusunk bevonásával segítjük a problémáik feldolgozását, helyzetük, nehézségeik elfogadását. A különleges gondozást igénylő gyermekekkel végzett munkánkra vonatkozó eljárás: Évnyitó szülői értekezleteinken rendszeresen tájékoztatást adunk a szülőknek az integrált nevelésre vonatkozó főbb tudnivalókról és az erre vonatkozó eljárási szabályainkról. 135


Fokozott figyelmet fordítunk az újonnan felvett gyermekek esetleges problémáinak feltárására, a nevelési tanácsadó, majd a szakértői és rehabilitációs bizottság bevonásával közreműködünk a különleges gondozási igény mielőbbi feltárásában. Tájékoztatjuk a szülőket, hogy integrált nevelésben, csak abban az esetben vehet részt gyermekük, ha optimális fejlődését ez a forma biztosítja leginkább, ezt a szakvélemény megállapítja. Helyhiány esetén elsőbbséget élveznek az óvodába már a sérülés megállapítása előtt felvett gyermekek. A helyhiányt az óvoda vezetője saját jogkörében írásban 8 napon belül jelzi az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság felé. Az egy csoportban elhelyezett gyermekek irányszáma 1-2 fő, erről az óvodai nevelőtestület meghallgatása után, a fogyatékosság típusát, a speciális igények mértékét figyelembe véve az óvodavezető dönt. A különleges gondozást igénylő gyerekek integrálásánál - figyelembe véve a fogyatékosság típusát és mértékét – kiemelt jelentősége van a fokozatos beszoktatásnak. Az első időszakban 4-6 órát töltsön az óvodában, majd ez az időtartam a gyerek terhelhetőségének függvényében növekedik. Amennyiben, az integrált nevelésre javasolt gyermek a feltételek biztosítása után sem fejlődik megfelelően, illetve adaptációs készségei nem teszik lehetővé a többi gyermekkel való együttnevelést, 1-3 hónapos megfigyelési idő után ismételt szakértői vizsgálatot kérünk.

Sikerkritériumok: Munkánkat akkor tekinthetjük sikeresnek:  ha a kiemelt figyelmet igénylő gyerekek örömmel jönnek óvodába és jól érzik magukat.  ha sikeresen beilleszkednek a közösségbe, társas kapcsolataik pozitív irányba alakulnak.  ha motiváltak, szívesen vesznek részt az óvoda különböző tevékenységi formáiban.  ha fejlődésük az óvodáskor végéig eljut az óvodai nevelés általános célkitűzéseiben meghatározott szintre, amely biztosítja számukra, hogy a későbbiek folyamán sikeresen beilleszkedjenek az iskolai közösségbe, a társadalomba.

136


6. A program feltételrendszere 6.1. Szociokulturális környezet Óvodánk mind a négy épülete Óbuda központjában, viszonylag csendes, nyugodt környéken, több, különböző időben épült lakótelep között található. A Meggyfa utcai épület a legöregebb, Váradi, a Kerék és a Szél utcai épület a 70-es évek eleje óta fogadja a környékbeli gyerekeket. A múlt, a jelen és a jövő találkozik itt. A közelünkben található Flórián téri romok sokasága, a Herkules-villa az ókort idézi, a jelenben 30, 40 éve nőttek ki a fölszintes, ódon hangulatú óbudai házak helyén a 10-15 emeletes panelek. Fontosnak tartjuk az egészséges lokálpatriotizmus kialakítását a felnövekvő nemzedékben, ezért megismertetjük gyerekeinkkel Óbuda szépségeit. Az óvoda környezetében végbemenő változások hatására –a lakótelepek elöregedése, kiköltözés az agglomerációba- a környék lakóinak összetétele is nagyon különböző, más kulturális háttérrel, eltérő igényekkel rendelkeznek Sok család él alacsony jövedelemből és ugrásszerűen megnőtt a gyermeküket egyedül nevelő és munkanélküli szülők száma. Vannak jómódú családok is, akik közül többen a pénzszerzés, a munkahelyi elfoglaltság miatt nagyon kevés időt töltenek gyerekükkel. Az intézmény népszerűsége a kedvező földrajzi fekvés, a jó közlekedés, a megfelelő felszereltség mellett, elsősorban nevelőmunkánk jó hírének köszönhető.

6.2. Az óvoda személyi feltételei Személyi

feltételeink

biztosítottak ahhoz, hogy a helyi nevelési programunkban

megfogalmazott célkitűzéseket megvalósítsuk.

Óvodavezető Tagóvodavezető Óvodapedagógus Fejlesztő pedagógus Gyógypedagógiai asszisztens Pedagógiai asszisztens Dajka Óvodatitkár Kertész-karbantartó

1 fő 1 fő 32 1,5 fő 2 fő 3 fő 21,5 fő 2 fő 2,5 fő

137


Nevelőtestületünk jól képzett, megalapozott szakmai tudású, nagy tapasztalattal rendelkező, önálló, kezdeményező óvodapedagógusokból áll. Az óvónők átlagéletkora 45 év. A fluktuáció elenyésző, általában csak nyugdíjazás vagy költözködés miatt fordul elő. Mind a 35 főállású óvónő a törvényben előírt felsőfokú végzettséggel rendelkezik, emellett az elmúlt évek során számos szakirányú továbbképzésen, tanfolyamon vettek részt, pl.: fejlesztő pedagógia, múzeumpedagógia, drámapedagógia, informatika, környezeti nevelés, zoo-pedagógia. A továbbképzések segítenek abban, hogy nevelési programunkat magasabb színvonalon tudjuk megvalósítani. Kiemelt fontosságú a minimum 120 órás fejlesztő pedagógiai képzésen való részvétel, tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő gyerekek integrálására. Pedagógusaink fontosnak tartják a folyamatos önképzést, a legújabb, legkorszerűbb pedagógiai, pszichológiai, módszertani ismeretek elsajátítását. A továbbképzési támogatás megszűnése épp emiatt nagyon fájdalmasan érint bennünket. Óvodapedagógusaink a tapasztalataikat belső munkaközösségekben adják át egymásnak. Ez irányú feladataink az éves munkatervben jelennek meg. Házi bemutatók helyett videofelvétel készítését preferáljuk, melyet a testület magasabb létszámban tud megnézni és adott szakmai szempontok alapján kielemezni. Az óvónők munkáját minden csoportban szakképzett dajka illetve pedagógiai asszisztens, - a két integráló épületben gyógypedagógiai asszisztens is - segíti. Arra törekszünk, hogy a gyermekek gondozásában, ellátásában és a nevelőmunka segítésében valódi partnerek legyenek. A gyerekek ellátásáért, a csoportok tisztaságáért a csoportos dajkák, az épületek takarításáért a konyhás és takarító dajkák felelnek. A Váradi és a Kerék utcai épületben 1-1 kertész-karbantartó végzi az apróbb javításokat, és tartja rendben a kertet, a tagóvoda két épületében sajnos csak 1 ember jut ezeknek a feladatoknak az ellátására. Az óvodavezető munkáját egy tagóvoda vezető és két helyettes segíti. Az adminisztrációs feladatokat két óvodatitkár végzi el. Minden épületben pszichológus segíti az óvónők munkáját. Mentalitása, a problémák okainak feltárásában, megoldásában tanúsított empátiája beleillik óvodánk nevelésfilozófiájába. A Váradi és Kerék utcai épületben félállású, a tagóvodában teljes állású fejlesztő pedagógus segíti a részképesség-zavarral, tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek felzárkóztatását, fejlesztését. A gyerekek logopédiai ellátását a Szellő utcai EGYMI kijáró logopédusai biztosítják. Ennek tárgyi feltételei minden épületben biztosítottak.

138


A Szivárvány Tagóvodában a kiemelt figyelmet igénylő gyerekek szakértői véleményben előírt speciális fejlesztését az aktuális sérülés, fogyatékosság, lemaradás függvényében, utazó gyógypedagógusok látják el.

6.3. Az óvoda tárgyi feltételei Óvodánk mind a négy épülete különböző időpontokban épült lakótelepi környezetben található. A Váradi, a Kerék és a Szél utcai óvoda a bölcsődével közös épületben, az emeleten található, a panel óvodák általános gondjával, bajával. A Meggyfa utcai óvoda földszintes, téglaépítésű. A Váradi és a Kerék utcai intézmény négy-négy csoportnak biztosít helyet, két csoport rendelkezik egy-egy közös öltöző és mosdó helyiséggel. Tornaterem nincs, így a csoportszobák több funkciót töltenek be: az óvodai tevékenységek, a torna, a játék, a különböző foglalkozások és a pihentetés színterei is. A Szél utcai épület öt csoportszobája közül kettő-kettő közös öltözőn és mosdóhelyiségen osztozik az épület két végében, a folyosón található csoportszoba saját öltözővel és mosdóval rendelkezik. A Meggyfa utcában három csoportot tud fogadni az intézmény. Szerencsés adottság, hogy a tagóvoda mindkét épülete jól felszerelt tornaszobával rendelkezik, az egyikhez tágas terasz is tartozik. A csoportszobák minden épületben világosak, megfelelően és ízlésesen berendezettek, a gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodnak. Mind a négy udvar árnyas-füves illetve betonnal borított területei, EU szabványos játékai sok lehetőséget adnak a mozgásra. Itt a gyerekek tavasztól őszig szabadon játszhatnak, tevékenykedhetnek. Arra törekszünk, hogy az eltérő szociológiai és kulturális közegből érkező gyermekeket megfelelő környezetben fogadjuk. Játékainkat, szemléltető és fejlesztő eszközeinket, sportszereinket, hangszereinket és egyéb felszereléseinket a Váradi óvodában a „Micimackó”, a Kerék óvodában a „Kerekecske”, a Szivárvány Tagóvodában pedig a „Köszi” Alapítvány segítségével bővítjük. Emellett igyekszünk kihasználni a pályázatok adta támogatási lehetőségeket is. Könyvtárunkat folyamatosan fejlesztjük, a szakmai, gyermekirodalmi könyvek mellett bővítjük a szülőknek ajánlott és kölcsönözhető könyvállományt.

139


A beszerzéseinknél prioritást kapnak azok a fejlesztő eszközök, játékok, melyek az óvoda nevelési programjában meghatározott célokat, vagyis a gyermekek sokoldalú, egyéni fejlődési sajátosságait figyelembe vevő fejlesztést segítik elő.

6.4. Szervezeti és időkeretek Csoportok szervezése Óvodánkban a csoportok létszáma általában 23-25 fő, de a gyerekek fejlesztési lehetőségeitől, kiemelt figyelmet igénylő, hátrányos helyzetű, beilleszkedési problémával küzdő gyerekek arányától függően ettől eltérő is lehet. Elvünk, hogy az óvodába járás 3-4 éve alatt a gyerekkel lehetőleg ugyanazok az óvodapedagógusok foglalkozzanak, hiszen ők ismerik legjobban, tudják, hogy milyen egyéni fejlesztésre van szüksége. A gyerekek életkori összetételét, valamint a szülők és a nevelők igényeit figyelembe véve elsősorban homogén csoportok kialakítására törekszünk. Az azonos korcsoportba járó gyerekek fejlettségi szintje között is igen nagy eltérés lehet, ezért a differenciált fejlesztés érvényesül. A heterogén csoportban a nagyobbak megtanulnak szeretettel, türelemmel bánni a kisebbekkel, a kicsik a nagyokat utánozva sok ismeretet elsajátítanak, a programok megszervezése az óvodapedagógusoktól nagyobb körültekintést igényel. A gyerekek optimális beilleszkedésének, fejlesztésének elengedhetetlen feltétele, hogy a gyerek valamilyen szinten kommunikáljon, legyen szobatiszta, a kiemelt figyelmet igénylő, integrálható gyerek rendelkezzen megfelelő szakvéleménnyel, a szülői háttér legyen együttműködő. Napirend, hetirend Az óvodában a gyerekek egészséges, tevékenységekben megnyilvánuló fejlődése/fejlesztése meghatározott szervezeti keretek között folyik, melyet a folyamatosság, és a tevékenységek harmonikus aránya jellemez. A napirend, hetirend kialakításánál figyelembe vesszük a gyereknek a személyiség kibontakozásához, a játékhoz, a pihenéshez, a tanuláshoz való jogát, és a gyerek szükségleteit. A szervezeti keretek betartása természetesen rugalmas, függ a gyerekek aktuális állapotától, az időjárástól, váratlan eseményektől és semmiképpen nem jelenthet aránytalan terhet egy gyereknek sem. Napirend szeptember 1-jétől és május 31-ig

140


Tevékenységek

Tevékenységek megnevezése

kezdete és vége 06:30

07:00

Gyülekező az ügyeletes csoportban, szabad játék

07:00

09:00

Szabad játék, vizuális tevékenységek, folyamatos reggeli

09:00

10:30

Szabad játék, kötetlen és kötött tevékenységek, kezdeményezések, mindennapos testnevelés

10:30

12:00

Levegőzés, mozgás, játék az udvaron, kirándulások, folyamatos megfigyelések, séták

12:00

12:45

Folyamatos öltözködés, tisztálkodás, ebéd

12:45

13:00

Folyamatos tisztálkodás, fogmosás, teremrendezés

13:00

15:00

Mesehallgatás, pihenés, folyamatos ébredés

15:00

15:45

Rendrakás, tisztálkodás, uzsonna

15:45

17:00

Játék a csoportban, ill. az udvaron, folyamatos hazamenetel

17:00

18:00

Szabad játék az ügyeletes csoportban

A gyermeknek biztonságot nyújt, ha rendszeresen, mindig ugyanabban az időben végez bizonyos tevékenységeket. Az életkornak megfelelő helyes életritmus a testi, szellemi fejlődés alapfeltétele. Ezért a csoportok napirendjét a gyerekek élettani szükségleteinek figyelembe vételével úgy alakítottuk ki, hogy az a legoptimálisabb időkereteket biztosítsa a gyermeki tevékenységek számára. Elegendő idő jut a szabad játékra, étkezésre, pihenésre, a különböző, akár egymással párhuzamosan végezhető tevékenységekre, és arra törekszünk, hogy ne legyen indokolatlan várakozási idő sem. A gyerekek alapvető tevékenysége a játék. A játékból kiindulva szervezzük meg a tervszerű ismeretszerzés, képességfejlesztés lehetőségeit. A játék során lehetőség nyílik a kiemelt figyelmet igénylő, hátrányos helyzetű gyermekek

tervszerű,

differenciált,

egyéni

fejlesztésére.

Heti

4-5

alkalommal

kezdeményezünk mesét-verset, 2 alkalommal éneket, énekes játékot, külső világ megismerését, rajzolást-mintázást, kézi munkát. Az iskolába készülő korosztálynál 1 alkalommal kötelezően tartjuk ezeket a foglalkozásokat, illetve heti 1 külön matematikát. Kötelező jellegű a 30-35 perces mindennapos testnevelés, kisebbeknél 1, nagyoknál 2 testnevelés foglalkozás.

7. A program kapcsolatrendszere

141


Cél: Az óvoda kapcsolatrendszerének tudatos, tervszerű fejlesztése, meglévő eredményeinkre és a partnerek visszajelzéseire építve, a partnerközpontú működés érvényesítése. Feladataink: ☺ Kapcsolattartás meglévő formáinak bővítése ☺ A partnerektől származó információk elemzése annak érdekében, hogy erősségeinket megőrizzük és feltárjuk a fejlesztésre váró területeket ☺ Partnereink rendszeresen informálása működésünkről, terveinkről és céljainkról. Kapcsolattartás a szülőkkel A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, az óvoda ezt hatékonyan segíti, erre épül, kiegészíti azt. A családdal való jó kapcsolat elengedhetetlen feltétele a gyermek harmonikus fejlődésének. A kapcsolattartás alapja a kölcsönös bizalom és őszinteség. A gyermek

lelki

állapotának,

hangulatainak,

fejlődésének

figyelemmel

kíséréséhez

elengedhetetlen az élő mindennapi kapcsolat. Ha a családok érzik a feléjük forduló figyelmet, megértést, az őszinte segíteni akarást, ha látják, hogy a pozitív erkölcsi értékek dominálnak, akkor elfogadóbbak, nyitottabbak lesznek az óvodával szemben. A családdal való partnerkapcsolat kialakításában kezdeményező szerepet vállalunk, de csak addig a pontig, ameddig a szülő elfogadja azt. Abból a tényből indulunk ki, hogy a szülő ismeri legjobban saját gyermekét és feltételezzük, hogy a nevelés során mindig jót akar, akkor is, ha ez a mi véleményünkkel nem esik egybe. A szülőnek éreznie kell, hogy elfogadjuk, partnerként kezeljük, gyermekét szeretjük, és legjobb tudásunkkal igyekszünk nevelni. Arra törekszünk, hogy a kapcsolattartás meglévő formáit, a nevelési-oktatási területek védelmének szem előtt tartásával folyamatosan fejlesszük, és keressük a bevonás, kommunikáció új lehetőségeit. Tapasztalataink szerint a szülők egyre elfoglaltabbak és kevésbé élnek a hagyományos lehetőségekkel (fogadóóra, szülői értekezlet), keressük az oldottabb légkörű kapcsolattartás formáit, hogy mód nyíljék a szülő-gyermek-pedagógus kapcsolat összhangjának megteremtésére. A kötetlenebb hangulat kölcsönösen egymás jobb megismerését szolgálja. Olyan benyomásokat szerezhetünk a gyermekekről, a szülőkről, és a szülő-gyermek kapcsolatról, amely a hagyományosabb, hivatalosabb kapcsolattartási formákban kevésbé szembetűnő, ugyanakkor a szülő számára is emberközelivé válik az óvoda és a pedagógusok személyisége. Ezen a téren jól működő hagyományokkal rendelkezünk mind a négy épületben, de nyitottak vagyunk az újra, a fejlődésre az ésszerűség határain belül.

142


Az óvoda ünnepein, hagyományos rendezvényein a szülők aktívan részt vesznek, emelve az ünnep hangulatát. Kirándulások, közös rendezvények alkalmával, örömmel fogadjuk a szülők segítségét, jelenlétét (szervezés, kísérés). Az óvoda udvarának, az ott elhelyezett játékoknak felújításánál, cseréjénél

számítunk a szülők segítő, aktív részvételére (pl. régi,

balesetveszélyes udvari játékok lebontása, újak összeszerelése). Óvodánkban a szülők képviseletét a Szülői Munkaközösség (SZMK) látja el csoportonként két-két fő delegálásával. A Szülői Munkaközösség működési rendjét - az óvoda nevelőtestületével történő konzultációt követően - maga határozza meg, s azt az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában rögzíti. A Szülői Munkaközösség képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestületi értekezleteken abban az esetben, ha az óvoda gyermekeit érintő kérdésekről van szó. Az SZMK elnökét a rendezvény időpontjáról az óvodavezető értesíti. A szülőnek jogai mellett kötelessége tiszteletben tartani az óvoda vezetői, pedagógusai, alkalmazottai emberi méltóságát és jogait. Az óvoda és a család között a kapcsolat tervezett, szervezett és folyamatos. Tájékoztatás, kapcsolattartás formái: o Szülői értekezlet évente három alkalommal (témaválasztás a szülők érdeklődésének figyelembevételével, közös gondolkodás, javaslatok, vélemények, videofelvételek a csoport életéről); o Fogadóóra, folyamatos tájékoztatás a gyermekek fejlettségéről igény szerint, betekintés a fejlődésmérő lapokba; o Szülős beszoktatás; o Családlátogatás (a gyermek közvetlen környezetének megismerése); o Nyílt nap (betekintés az óvoda mindennapi életébe); o Faliújság, információs tábla (információk folyamatos frissítése, a hirdetmények időben történő kifüggesztése; o Írásos tájékoztató az óvodáról, óvodaújság, hírlevél; o Honlap; o Elektronikus hírlevél, Google-levelezőrendszer; o SZMK megbeszélések évente két alkalommal – szülők jogainak érvényesítése. o Óvodai ünnepek, rendezvények, hagyományok Kapcsolattartás a bölcsődével

143


A Kerék és a Szél utcai épület esetében a gyermekek nagy része a földszinten lévő bölcsődéből jön óvodába. Ez a tény megkönnyíti a kapcsolattartást, egymás munkájának megismerését és segítését. Az óvodai felvétel előtt az óvodavezető szülői értekezletet tart a bölcsődében, bemutatva az óvodát, helyi pedagógiai programunkat, szokásainkat. Augusztus végén a gyermekek a gondozónőkkel együtt meglátogatják leendő óvónőjüket, ismerkednek a csoporttal, játékokkal. Ezen a játszódélelőttön hasznos információkat kapunk a gondozónőktől a gyermekekkel kapcsolatban, megbeszéljük a gyermekek fejlettségét, a zökkenőmentes bölcsőde-óvoda átmenet lehetőségeit. Az ismerkedést az óvónénik bölcsődelátogatása is segíti. A csoportbeosztásnál arra törekszünk, hogy az egy bölcsődei csoportba járó gyermekek, a barátok továbbra is együtt maradhassanak. Kapcsolattartás az iskolákkal Célja, az óvodából az iskolába történő átmenet megkönnyítése, egymásra épülő, partnerközpontú kapcsolatrendszer kiépítése és ápolása, folyamatos szakmai párbeszéd fenntartása. Óvodánk elfogadó, gyermekközpontú szelleméhez hasonló iskolákkal szemben bármikor nyitottak vagyunk. Iskola-előkészítő munkánk fő célja, hogy gyermekeink örömmel, bizakodva, érdeklődve várják az iskolába lépést. Ennek érdekében feladatunk a közeli iskolák nevelési elveinek, céljainak megismerése. A folyamatos kapcsolat segít bennünket a szülők megalapozott tájékoztatásában, hogy a gyermekek érdeklődésének, tehetségének vagy esetleges problémájának megfelelő iskolát tudjunk javasolni. Ennek érdekében biztosítjuk nagycsoportos óvodapedagógusaink tapasztalatszerzését az iskolai elvárások megismerése érdekében. Lehetőségeinknek megfelelően figyelemmel kísérjük az iskolába kerülő gyermekek beilleszkedését. Kapcsolattartás formái: óralátogatás első osztályban, tanítók visszajelzése volt óvodásainkról; intézményi nyílt napokon való kölcsönös részvétel, szakmai tapasztalatcsere; szülők rendszeres tájékoztatása az iskolai nyílt napokról; nagycsoportos szülőknek tartott szülői értekezleten lehetőség biztosítása az iskoláknak a bemutatkozásra az iskolába menő óvodások látogatása az iskola első osztályában; 144


Szakmai kapcsolatok, kapcsolattartás egyéb intézményekkel Az óvoda szakmai kapcsolatai széleskörűek, hatékonyan segítik

a nevelőmunka

eredményességét. Az Óbudai Nevelési Tanácsadó az óvoda kérésére megvizsgálja az óvónők tapasztalatai alapján valószínűsíthetően magatartási-, beilleszkedési- illetve tanulási zavarral küzdő gyermekeket, szakvéleményt készít róluk és segítséget nyújt a nevelésükben. Ellenőrzi, hogy az intézménybe járó különleges gondozást igénylő és BTM gyermekek megkapják-e az szakértői véleményben illetve szakvéleményben előírt fejlesztést. Elvégzi az iskolaérettségi vizsgálatokat. Az EGYMI logopédusai elvégzik a szűrővizsgálatokat és azok eredményeit egyeztetik az óvónőkkel és a szülőkkel. Ennek alapján mind a négy épületben logopédiai foglalkozásokat tartanak az arra rászoruló gyermekeknek heti 2 alkalommal. Közvetlen kapcsolatot tartanak a szülőkkel, folyamatosan fejlesztik a gyermekeket. Az intézménnyel kötött együttműködési megállapodás alapján biztosítják a Szivárvány Óvodába járó különleges gondozást igénylő gyermekek számára a szakvéleményben előírt fejlesztést, utazó gyógypedagógusok, szurdopedagógusok, szomatopedagógusok segítségével. Szakmai

kapcsolatot

tartunk

fenn

szaktanácsadókkal,

a

a

kerületi

szakmai

munkaközösségekkel és mentorokkal. Kapcsolattartás a fenntartó önkormányzattal Az óvoda és a fenntartó önkormányzat között partnerközpontú, hatékony és eredményes kapcsolattartás érvényesül. Az önkormányzat az ÖMIP-ben meghatározott és előírt fejlesztési és intézkedési terve szerint biztosítja az óvoda rendeltetésszerű működését. Elvárásait az intézményi önértékelésen alapuló mérési, ellenőrzési és értékelési rendszernek megfelelően dolgozza ki és kéri számon. Sikerkritérium: A program kapcsolatrendszere akkor működik hatékonyan:  ha biztosított a kölcsönös bizalomra épülő vélemény és tapasztalatcsere  ha a partnerektől származó információkat, igényeket rendszeresen vizsgálva és mérlegelve, visszajelzéseikre építve folyamatosan biztosítjuk az óvodánkban folyó nevelő-oktató munka magas színvonalát.

145


Ha a gyermekek örömmel, szívesen járnak óvodába, kiegyensúlyozottan fejlődnek és jól érzik itt magukat, ha a szülők elégedettek az itt folyó munkával és szívesen járatják hozzánk gyermekeiket, ha az iskolában a tőlünk érkező gyermekek sikeresen megállják a helyüket, ha az óvoda dolgozói örömmel jönnek munkába, bízhatunk benne, hogy nevelési programunk a gyakorlatban is megállja a helyét.

146


8. Gyermekvédelem Cél: A gyermekek mindenek felett álló érdekeinek, jogainak érvényesítése. A gyermekeket károsító tényezők (környezeti, anyagi, pszichés, egészségügyi) hatásának megelőzése, ellensúlyozása, enyhítése, esetleges megszüntetése. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek pozitív érzelmi megerősítése, szociális megsegítése és értelmi képességeinek fejlesztése az esélykülönbségek csökkentése érdekében. Esélyegyenlőség biztosítása az eltérő szociokulturális környezetből érkező gyerekek számára, a hátrányok kompenzálásával. Feladataink: ☺ A különféle okok miatt veszélyeztetett vagy hátrányos helyzetbe került gyermekek felmérése és segítése, életkörülményeik javítása, a szülők figyelmének felhívása az anyagi támogatás lehetőségeire. ☺ Szakemberek segítségével, szakszolgálatok bevonásával a veszélyeztetettség és a hátrányos helyzet okainak lehetőség szerinti korrigálása. ☺ Kapcsolattartás a családokkal a prevenció érdekében. ☺ A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek egyéni, differenciált fejlesztése különféle pedagógiai eljárások alkalmazásával (érzelmi kapcsolat erősítése, biztonságot nyújtó szeretetteljes légkör). ☺ Az 5 éves kort betöltött gyermekek kötelező óvodába járásának figyelemmel kísérése. A gyermekvédelmi munka a hatályos 1997. évi XXXI. Gyermekvédelmi törvény és a 2009. évi LXXIX. törvény 4.§ valamint a Gyvt. 17.§ kiegészítésének ismeretén alapszik. Az új törvény alapgondolata értelmében ahhoz kell minden szükséges állami támogatást megadni, hogy a gyermekeket a szülők nehéz helyzetben is a családban neveljék fel és ehhez megkapják a professzionális segítséget. Ehhez az alapgondolathoz hatáskörén belül az óvoda is hozzájárul. Az óvodai gyermekvédelem elsődleges feladata a prevenció, hiszen a veszélyeztetettség olyan – magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében – kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. A megelőzés érdekében igyekszünk feltárni a problémákat, és megoldást találni rá.

147


Helyzetfeltárás, az óvodába járó gyermekek családi környezete Az óvodánkba járó gyermekek nagy része Óbuda különböző időben épült lakótelepein lakik, de minden évben több olyan gyermekünk is van, aki más kerületben, illetve a budapesti agglomerációban él. Így a gyermekek családi háttere is igen eltérő. Vannak kifejezetten jómódú családok, de több anyagilag hátrányos helyzetű gyermekünk is van. A család az első és legfontosabb közösség a gyermek életében. Itt kell megismernie önmagát és környezetét, megtanulnia az elvárt viselkedésmódokat, az együttélés szabályait, az alkalmazkodást. A család tehát a szocializáció elsődleges színtere. Ha a családban zavar keletkezik, akkor a gyermek viselkedésében is zavarok lépnek fel /magatartászavarok,

infantilizmus,

agresszió,

tanulási

nehézségek,

pszichogén

funkciózavarok, bepisilés, beszékelés, alvás, táplálkozási zavar, deviáns viselkedés, vagy éppen szorongás, túlzott félénkség /. Az elmúlt évek során a társadalmi és gazdasági viszonyok változásával magasabb lett a mindennapi gondokkal, megélhetéssel küzdő családok száma. Nőtt a munkanélküliség, sok a csonka család, ezek a családok veszélyeztetett, vagy hátrányos helyzetűek lettek. Gyakori az is, hogy a gyermek ugyan teljes családban él, de a szülők felfokozott életritmusa, a pénz utáni hajsza miatt nem jut rá elég idő, ezért érzelmileg elhanyagolt. Ezeknél a gyermekeknél gyakran megfigyelhető az anya-gyermek kapcsolat sérülése is. A mai rohanó világban nehézséget jelent a családoknak a meleg, bensőséges, nyugodt otthoni légkör kialakítása. Ez magával hozza az érzelmi élet elsivárosodását, az agresszió terjedését. A gyermek érzelmeit a szülők csak futólag elégítik ki, nem érnek rá gyermekeikkel foglalkozni, nem hallgatják meg problémáikat, a szeretetet és törődést tárgyakkal próbálják pótolni. Növekedett azoknak a gyermekeknek a száma is, akik 10 óránál többet vannak az óvodában. Egyre többször találkozunk olyan családokkal, akik alapvető szokások, szabályok nélkül élnek. A gyermek azt tehet, amit akar, senkihez és semmihez nem kell alkalmazkodnia. Így komoly beilleszkedési zavarral küzd, amikor közösségbe kerül. Természetesen ennek ellenkezője is igaz, amikor a szülők túlzott szigora, elvárása vált ki a gyermekből viselkedési zavarokat. Az utóbbi években határozottabban körvonalazódtak a szülők óvodával szemben támasztott elvárásai. A gyermekek egész napos érzelem gazdag nevelésén, az értelmi képességek fejlesztésén, programok, kirándulások szervezésén és az egészséges életkörülmények

148


biztosításán túlmenően, időhiányra hivatkozva egyre jellemzőbb a szülői kötelességek egy részének óvodára történő áthárítása. Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek A hátrányos helyzetű gyereket – aki családi körülményei és szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi támogatásra jogosult - az életkorához és képességeihez mért normális fejlődésben valamilyen külső ok hátráltatja. Feladatunk a hátrányos helyzet okainak feltárása. Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek közülük az, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata alapján – legfeljebb nyolc általános iskolai végzettséggel rendelkezik, illetve, akit tartós nevelésbe vettek. Anyagi hátrány estében tájékoztatnunk kell a szülőt, hogy milyen szervektől kérhet segítséget, későbbiekben figyelemmel kísérjük, hogy a gyerek érdekében él-e a segítségnyújtás lehetőségeivel. A szociokulturális hátrány felderítése és kezelése a pedagógustól nagyon nagy tapintatot igényel. Célunk a gyermek helyzetéből adódó hátrányok fokozatos enyhítése, hiányos ismereteinek pótlása, képességeinek hatékony fejlesztése, és a közösségbe történő beilleszkedésének segítése. A hátrányos helyzetű gyerekeknek még nagyobb szükségük van az érzelmi biztonságra, a sok közös élményre, a pozitív megerősítésre. Érezniük kell, hogy szeretjük őket, és a gyerekközösség egyenértékű tagjai. Amennyiben szükséges a probléma okainak feltárásába és orvoslásába szakemberek segítségét is igénybe vesszük (óvodaorvos, védőnő, kerületi gyámügyi hivatal, gyermekjóléti szolgálat). Gyermekvédelmi feladatok meghatározása A gyermekek zavartalan fejlődéséért, védelméért az óvodai nevelőtestület együttesen felelős. A csoportos óvónők feladata a gyermekek helyzetének felmérése: a gyermekek magatartásának, viselkedésének megfigyelése a csoportban, annak felderítése, hogy teljes családban él vagy egyedül neveli valamelyik szülő, a család anyagi helyzetének felmérése (hányan, milyen körülmények között élnek egy lakásban),

149


egészségi állapotról való tájékozódás, szülő-gyermek kapcsolat megfigyelése Általános feladatok: Általános prevenciós tevékenység az óvodát körülvevő társadalmi környezet függvényében. Együttműködés a kollégákkal, óvodapszichológussal, szülőkkel. Információáramlás biztosítása, ismertetők gyűjtése, átadása. Tanácsadás, családlátogatás, fogadóóra. Előadások szervezése, továbbképzés. Társintézményekkel való kapcsolattartás (Nevelési Tanácsadó, Gyermekjóléti Szolgálat, Gyámhatóság. Speciális feladatok: o Hátrányos helyzetű gyermekek felmérése, o Okok felderítése Hátrányos helyzetre utal: 

Ha a család alacsony jövedelemmel rendelkezik, és ezek részben vagy teljes egészben segélyből vagy alkalmi munkából adónak;



Ha a lakáskörülményekből fakadóan kevés az egy főre eső alapterület (pl. sokgyermekes család) vagy a lakhatási feltételek nem megfelelőek (pl. vizes, penészes fal, alagsori lakás stb.);



Ha a családnak nincs állandó lakhelye illetve tartózkodási helye (pl. anyaotthonos család)



Ha a gyermek közvetlen környezete deviáns, szocializációs ártalmakkal terhelt (alkoholista, drogfüggő, bűnöző szülők, erkölcstelen életmód);



Ha a szülők valamelyike – vagy akár mindkét szülő – tartósan beteg vagy korlátozott képességű, akik fizikailag nem képesek a gyermek megfelelő ellátására;



Ha

a

szülők

alacsony

munkaképességükből

iskolai

adódóan

nem

végzettségükből

vagy

tudnak

elhelyezkedni

tartósan

csökkent a

munkaerőpiacon; 

Ha a család szerkezete hiányos (egyszülős család, elvált szülők, megszakadt élettársi kapcsolat);

150

Meseerdő Óvoda Helyi Pedagógiai Programja 

Ha a gyermek állami gondozásba vett, illetve onnan kikerült gyerek;



Ha

a

gyermek

értelmileg,

érzelmileg,

szociálisan

visszamaradt,

személyiségéből fakadóan gátlásos, szorongó, agresszív, szökő. Nyilvántartásba vétel, a hátrányos helyzet típusának megállapítása, ez alapján javaslattétel a további teendőkre. Intézkedés

a

hátrányos

helyzetű

gyermekek

esetében

a

veszélyeztetettség

kialakulásának megelőzésére. Veszélyeztetett gyermekek felderítése a csoportos óvónők segítségével. Nyilvántartásba vétel, a veszélyeztetettség típusának és súlyosságának megállapítása, ez alapján javaslattétel a további teendőkre. A veszélyeztetett gyermek segítése érdekében külső szakember bevonása. Tanácsadás szülőknek (fogadóóra, családlátogatás). Szociális ellátás számbavétele (ingyenes étkezés, segély stb.). A hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekek esetében fokozott figyelemmel kísérjük az 1993. évi LXXIX Törvény a közoktatásról alábbi paragrafusainak betartását a szülőkkel: 

24.§ 3. bek. (a gyermek 5. életéve betöltése után kötelezően napi négy órát járjon óvodába)



14.§ 2/e pont (a szülő segítse elő gyermekének a közösségbe történő beilleszkedését, az óvoda rendjének, a közösségi élet magatartási szabályainak elsajátítását)



6. § 2. bek. (tankötelezettség betartása)



14.§ 2/a (a szülő kötelessége, hogy gondoskodjon gyermeke testi, érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről: pl. betegen ne hozza be a gyermekét az óvodába, lehetőleg napi 10 óránál többet ne töltsön a gyermek óvodában)

A gyermekvédelem tevékenységi formái, módszerei, eszközei, eljárásai, szolgáltatásai A gyermekvédelmi munka valamennyi dolgozó részéről feltételezi az empátiát, a titoktartást és a diszkréciót. Az általános gyermekvédelmi feladatok megvalósítása: Óvodánk óvó-védő funkciójából adódó feladataink: 

megfelelő tárgyi feltételek biztosítása (az óvoda épületének karbantartása, megfelelő fejlesztő eszközök.), 151

Meseerdő Óvoda Helyi Pedagógiai Programja 

rendszeres továbbképzés, önképzés az óvodapedagógusok számára,



szülői fórumokon a gyermeki szükségletek, életkori sajátosságok ismertetése, a szülők figyelmének felhívása a helyes életmód, életritmus kialakítására, szülők mentális felkészítés a gyermeknevelés nehézségeire, szülőkkel való rendszeres beszélgetés.



általános prevenciós tevékenység:



állami, helyi, önkormányzati és társadalmi

szervek tevékenységének

figyelemmel kísérése, 

valamennyi óvodai dolgozó összefogása a gyermekek érdekében (jó közérzet, békés, nyugodt, szeretetteljes légkör biztosítása),



a gyermekek hatékony, differenciált fejlesztése a hátrányok kiküszöbölése érdekében,



családlátogatás szervezése a gyermek közvetlen környezetének megismerése érdekében,



megfelelő partnerkapcsolat kialakítása a szülőkkel és társintézményekkel (szakmai fórumok, előadások, szülői értekezletek, fogadóórák, nyílt nap, telefon, véletlen találkozás, közös kirándulások, tanácsadás, filmvetítés, faliújság stb.),



családi életre nevelés

a gyermekek körében (báb-és

szerepjátékok,

drámapedagógia, élménybeszámolók a családról, közös családi kirándulás, színházlátogatás), 

ismertetők gyűjtése, szakirodalom folyamatos tanulmányozása.

Speciális gyermekvédelmi feladatok megvalósítása: Nyilvántartás készítése a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekekről. A nyilvántartásba vett gyermekek sorsának, életének folyamatos írásbeli rögzítése, A megfelelő külső szervekkel kapcsolatfelvétel (gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, logopédus, pszichológus, önkormányzat szociális osztálya). Folyamatos kapcsolattartás a szülőkkel (egyéni beszélgetés, telefon, fogadóóra). A feladatellátás körülményei Az óvodai gyermekvédelmi munka személyi tárgyi feltételei:

152


A Közoktatási törvény előírja ugyan az óvodák részére a gyermekvédelmi munka ellátását, de nem rendelkezik az óvodai gyermekvédelmi felelősi rendszer működtetéséről (pótlék, tiszteletdíj, órakedvezmény stb.) A gyermekvédelmi ellátásban fontos szerepet töltenek be a gyermekcsoportok szakképzett óvodapedagógusai. Óvodánk 4 épületében egy hivatalos gyermekvédelmi felelős van, de minden egységben vállalta egy óvodapedagógus, hogy felmérje a saját épületébe járó hátrányos helyzetű illetve veszélyeztetett gyermekeket, természetesen egymással és az óvodavezetővel szoros együttműködésben. Ez nagyon megnehezíti a gyermekvédelmi munkát. A családokat érintő gazdasági és társadalmi változások most teszik csak igazán indokolttá, hogy minden épületben legyen önálló gyermekvédelmi felelős. A gyermekvédelmi felelős rendelkezik a munkájához szükséges tapasztalatokkal és képzettséggel. Távlati célunk, hogy minden csoportban legalább az egyik óvónő rendelkezzen fejlesztőpedagógiai végzettséggel, a hátrányos helyzetű gyermekek hatékonyabb megsegítése érdekében. Az óvodai gyermekvédelem munkaformái, az információáramlás módja: A gyermekvédelmi felelős rendszeres tájékoztatást nyújt a nevelőtestület valamennyi tagja számára a gyermekvédelem aktuális feladatairól (ez lehet a nevelői megbeszélések, nevelőtestületi értekezletek egyik napirendi pontja). A gyermekvédelmi felelősök figyelemmel kísérik gyermekvédelemmel összefüggő törvényi változásokat, és tájékoztatják a nevelőtestületet, illetve a szülőket. A szülők részére a faliújságon keresztül elérhetővé teszik a közérdekű információkat (a Gyermekjóléti Szolgálat telefonszámait, félfogadási idejét, vagy a Nevelési Tanácsadó adatait), illetve szülői értekezletek alkalmával megismertetik a szociális támogatások és egyéb igénybe vehető segítségek lehetőségeit. Az óvodai gyermekvédelem ellenőrzési-értékelési rendje, fejlesztése A gyermekvédelmi felelősök negyedévente tájékozódnak a veszélyeztetett illetve hátrányos helyzetű gyermekek fejlődéséről, a fejlődésmérő lapok, illetve az óvónőkkel való megbeszélés alapján. Félévente

ellenőrzik

a

kedvezményes

étkezés

iránti

kérelmeket,

illetve

a

jövedelemigazolásokat, a tapasztalatokról tájékozatják az óvoda vezetőjét. Az év végén a gyermekvédelmi tevékenységről értékelést készítenek, amely része az óvodai munka éves értékelésének.

153


Az elért eredmények alapján folyamatosan törekszünk a gyermekvédelmi munka további fejlesztésére, az adott lehetőségek keretein belül. Ha a társadalmi esélyegyenlőtlenség csökkentését óvodáskorban elkezdjük, talán van rá esély, hogy ifjúkorban az esélyegyenlőség is megteremtődjék. Sikerkritérium: Munkánkat akkor tekinthetjük sikeresnek:  ha lehetőségeinkhez mérten mindenben segíteni tudjuk a rászoruló gyermekeket,  ha a szülők bizalommal fordulnak hozzánk gondjaikkal,  ha a problémák megoldásához sikerül a családok együttműködését megnyerni.  ha a segítő szervezetekkel, intézményekkel hatékony együttműködés alakul ki.

154


9. A pedagógiai munka ellenőrzése, értékelése, mérése Az óvoda helyi pedagógiai programja határozza meg az óvodában folyó nevelőmunka cél és feladatrendszerét, tartalmát. A nevelőtestület az ebben megfogalmazott célkitűzések, értékek mentén végzi munkáját. A program működőképességének, hatékonyságának vizsgálata Programunk ellenőrzését, értékelését az alábbi dokumentumok alapján végezzük: 

Csoportnapló (napi- és hetirend, szokásrend, tevékenységi formák, készség és

képességfejlesztés, nevelési-fejlesztési terv negyedéves bontásban) 

Fejlődésmérő lapok

Meghatározott szempontok alapján kísérjük figyelemmel a gyerekek játék-, mozgásés értelmi fejlődését, a szociális érettség, az ábrázoló és anyanyelvi fejlettség alakulását. A fejlődésmérő lapokat évi 2 alkalommal töltjük ki, így nyomon követhető az előrehaladás illetve a korrekció szükségessége az egyes részterületeken. A szülőket minden évben tájékoztatjuk gyermeke fejlődéséről, amit aláírásukkal igazolnak a fejlődésmérő lapon. Ellenőrzés, értékelés elemei: 

Vezetői ellenőrzés

A vezető az ellenőrzés-értékelés során képet alkot arról, hogy a helyi nevelési program által előírt célok, feladatok, tevékenységek hogyan valósulnak meg a gyakorlatban. 

Önértékelés Minden óvónő a programban meghatározott várható eredményekhez és az eltérő egyéni fejlettséghez viszonyítva értékeli saját pedagógiai hatékonyságát, elemzi a nevelési helyzeteket és az elért eredményeket.

155


Felhasznált irodalom 1. Az Óvodai nevelés országos alapprogramja. /Magyar Közlöny, 164.sz. 2009.11.20. / 2. 1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról a 2003.LXI törvénnyel módosítva 3. 1997. évi XXXI törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 4. Mérei Ferenc-V.Binét Ágnes: Gyermeklélektan /Gondolat, 1993./ 5. Porkolábné Dr. Balogh Katalin: Kudarc nélkül az iskolában. /Alex-typo, 1992./ 6. Porkolábné Dr.Balogh Katalin, IV.ker. Aradi utcai óvoda Komplex Prevenciós Óvodai Program /Volán Humán Okt. és Szolg. Rt. 1997./ 7. Forrai Katalin: Ének az óvodában. /Editio Musica, 1991. 8. Törzsök Béla: Zenehallgatás az óvodában./Bp.. Zeneműkiadó, 1982./ 12. Falvay Károly: Ritmikus mozgás énekes játék /OPI 1990/. 9. B. Méhes Vera: Az óvónő és az óvodai játék. /Tankönyvkiadó 1982./ 10. Dr. Tótszőllősyné Varga Tünde: Mozgásfejlesztés az óvodában./ Bp, FER. CO Kft. és a Váci Ofszet Kft. 1994./ 11. Szappanos István: Rajzolás, festés, tárgyalakítás. /Tankönyvkiadó 1983./ 12. Dr.Fejes Erzsébet-Kanczler Gyuláné dr.: Mesélő Természet /Alex-typo 1994./ 13. Dr.Hamza István, Fodorné Dr Földi Rita, Dr.Tóth Ákos: Játék, egyensúlyozás, vízhez szoktatás. /Nagy-Gáspár KFT 1995/. 11. Dr.Gósy Mária: Beszéd és beszédviselkedés az óvodában. /Tanszer-Tár BT. 1993. / 13. Dr Gósy Mária: A beszédészlelés és a beszédmegértés fejlesztése. /NIKOL GMK 1994./ 17. Szentgyörgyi Zoltán: Tér – és helyzetérzékelés. /FPI 1994./ 14. 22. dr.Kuti István és dr.Kuti istvánné: Környezeti nevelés az óvodában. /Kecskemét 1995./ 15. 23. Dr Bagdy Emőke: Családi szocialializáció és személyiségzavarok / Tankönyvkiadó 1977.) 16. 24. B. Bettelheim: A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek / Corvina 2000./

156


LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK A Meseerdő Óvoda nevelőtestülete a 2013-08-24-én megtartott nevelőtestületi értekezletén az óvoda Pedagógiai Programját elfogadta.

Budapest, 2013. augusztus 24. Farkas Krisztina

Balatoni Katalin

Hitelesítő

KT elnök

A Meseerdő Óvoda Szülői Szervezete véleményezte az intézmény Pedagógiai Programját, a benne foglaltakkal egyetértett, és elfogadásra javasolta. Budapest, 2013. augusztus 24. Ruscsák Viktória Szülői Szervezet vezetője A Meseerdő Óvoda Pedagógiai Programját jóváhagyom. Budapest, 2013. augusztus 24. P.H.

Dr. Kovács Antalné Óvodavezető 1. Érvényesség: 2013. szeptember 01.-től visszavonásig 2. Felülvizsgálat, értékelés időpontja: 5 évente 3. Módosítás előírásai: Törvényi változás esetén Feladatváltozás esetén A nevelőtestület 2/3-os többségi kezdeményezése alapján, dönt a módosítás elfogadásáról. Írásbeli előterjesztés nevelőtestületnek, óvoda vezetőségnek. 4. Nyilvánosságra hozatala: A fenntartó és a partnereink által megtekinthető a vezetői irodában, valamennyi épületben, az óvoda honlapján.

157

Meseerdő Óvoda PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Recommend Documents