MEOSZ Oktatási, Továbbképző és Távmunka Intézet SAJTÓFIGYELÉS 2004. november 2. _________________________________________________ Békés Megyei Hírlap Parkolóhelyek A mozgáskorlátozottaknak felfestett parkolóhelyeket hiányolták a gyulaiak a városháza előtt. Daróczi László, a Városgazdálkodási Igazgatóság vezetője elmondta, a törvényi előírásnak megfelelő mennyiségű, ilyen jelzéssel ellátott parkolóhely megvan a városban. A polgármesteri hivatalhoz a legközelebb a Harruckern téren és a Városház utcán található ilyen parkolóhely. A felfestéséhez speciális anyag szükséges, ezért április körül várható a városházánál a mozgáskorlátozottaknak igénybe vehető parkolóhely. _________________________________________________ Népszabadság A Nemzeti buktatói, avagy kerekes székkel a színházban Kizárólag páholyból megtekinthető előadás, ruhatár a lépcső tetején, mosdók a földszinten – ilyen és egyéb belsőépítészeti csavarokkal találkozik a nemzet (elviekben) akadálymentes teátrumába tévedő kerekes székes látogató. „A színházban a kék, az óarany és a sötétbronz a domináns színek. A tervezők – ahol lehetett – természetes anyagokat használtak” … „még a közönségforgalmi mellékhelyiségek mosdói is fából készültek” – részletek a Nemzeti Színház belsőépítészeti megoldásokat ismertető honlapjáról. - Önök is a vezetésre jöttek? Akkor tessenek a lifttel az első emeletre fáradni, onnan indulunk – invitál a telefonos időpont egyeztetés után bárki számára megtekinthető, minket kifejezetten az akadálymentesítési szempontból érdeklő teátrumtúra idegenvezetője. Fáradunk hát, a kabát marad a kézben. Amíg a vidékről érkezett, éltesebb korú csapat tagjai a ruhatárhoz vezető lépcsőket másszák, a kerekes székes Nagy Bendegúzzal a földszinti, akadálymentes mosdókat pásztázzuk. Jobban mondva pásztáznánk, ha nem volna mindkettő kulcsra zárva. Beszállunk a liftbe, amelynek gombjait ültő helyből kissé magasra, egyben a vakok és gyengén látók tájékoztatását megkönnyítő dombornyomást és fényjelzést nélkülözőre tervezték. Egyikünk véletlenül a vészjelzőt találja el. Vijjog a masina, elnézést, szabadkozunk a fent váró őrnek, és indulunk a páholyokhoz. Az előadást a mozgáskorlátozottak csak a jobb- és balközép zsöllyékből láthatják – a földszinti nézőtér sorai szűkek és lépcsővel elválasztottak. Arra a következtetésre jutunk, hogy a tervező-kivitelezők szerint a mozgáskorlátozottak éles szeműek, és nem szeretnek csoportosan színházba járni. Öten-öten, ha beférnek a speciálisan kialakított helyiségekbe. Amelynek talaja az ajtótól közvetlenül emelkedik, mintegy fittyet hányva az építésügyi szabvány azon pontjának, miszerint a bejárat és a rámpa közé vízszintes pihenő iktatódjék.
- Én itt nem lehetnék díszvendég – bök az illusztris látogatók páholya felé Nagy Bendegúz. Lépcső vezet a prominenseknek fenntartott zsöllyéhez is. Továbbá az amfiteátrumhoz, a műszaki és művészbejáróhoz, valamint a színház előtt kialakított, gyönyörűen karban tartott parkot övező sétányhoz is. Végső soron a gyepen keresztül is lehet gördülni. Odabent keressük a páholyszint akadálymentes mosdóját, nem találjuk. A szabványügyi előírásnak a csarnok kétségkívül impozáns korlátja sem felel meg, amely csúszik és kapaszkodásra alkalmatlan, de legalább folyamatos. Mint később tapasztaljuk, ez sem a szerviz-, sem a művészlépcsőhöz fogódzkodóira nem igaz. (E két traktus a díszítéseket illetően disszonanciát mutat – esztétikai szempontból az utóbbi javára.) Az akadálymentesítési baklövések további elemei fedezhetők fel a teátrum Duna felőli oldaláról induló, zikkurathoz vezető rámpáján. – A göröngyös burkolat kétszeresére növeli a haladás nehézségi fokát. Íves, meredek, nincs se korlát, se pihenő – összegzi tapasztalatait Nagy Bendegúz. Aminél csak a kilátóhoz vezető egyenetlen, rücskösre tervezett, ámde gyönyörű vörös kő fifikásabb –gondoljuk. De nem. Az egykoron Mezopotámiában, Egyiptomban és Dél-Amerikában népszerű kilátópiramis kanyargó folyosójára vezető, uszkve 30 fokos, négy lépcsőfokot áthidaló rámpaféle ezt is túlszárnyalja. A kilátó tetejére érve, prekoncepciónkat igazolva látjuk: a „műszaki okokból” lezárt, biciklislakattal őrzött sövénylabirintusnak kutya baja. Csak meg kéne nyesni. _________________________________________________ Zalai Hírlap Az egyenlő esély jegyében Mozgáskorlátozott kollégisták részére kialakított apartmant adtak át tegnap a zalaegerszegi Teleki Blanka Középiskolai Leánykollégiumban, a Teleki programsorozat részeként. A lakórészt Gyutai Csaba alpolgármester avatta fel, aki elmondta: bár természetesen mindenki azt szeretné, ha nem lenne szükség ilyen létesítményekre, nagyon fontos, hogy a nehezebb élethelyzetben lévő diákok is járhassanak középiskolába, és egyenlő esélyek birtokában, ebben a kollégiumban élhessék mindennapjaikat. A város által finanszírozott, 3,7 millió forintos költséggel kialakított apartman révén - bár egyelőre nem lakik az intézményben mozgáskorlátozott tanuló - most már erre is lehetőség van. A LÉSZ Kft. kivitelezésében épült lakórész az első ilyen típusú otthon Zala megyében. Az apartman két hálószobából - bennük összesen hat ágyból - , konyhából és fürdőhelyiségből áll, kialakításában pedig az akadálymentesítés elve döntő szereppel bírt. _________________________________________________ Új Dunántúli Napló Akadálymentesítő közmunka Baranya megye is résztvevője az „Akadálymentesítő közmunka mintaprogram” projectnek. Településenként 5-5 millióval járul hozzá, amelynek keretében 209 munkanélkülit is foglalkoztat 5 hónapon keresztül. A project szakmai megvalósítója a Baranya Megyei Közútkezelő Kht. E munkában résztvevők, az elmúlt héten értékelték az elért eredményeket, ahol az is megfogalmazódott, hogy feltétlen folytatni kell a megkezdett munkát.
_________________________________________________ FigyelőNet-Cikkek A kormányzat és az Európai Unió is pályázatokkal, stratégiai programokkal segíti elterjeszteni ezt a foglalkoztatási módot. Szakmai hátterét a frissen megalakult Magyar Távmunka Szövetség adja meg. Szakemberek szerint Magyarországon a következő két évben vagy százezer új távmunkahely jön létre, a kimutatások szerint nagyjából 100 milliárd forint beruházással. “A távmunkával kapcsolatban sok a tévhit és az információhiányból származó idegenkedés a munkáltatói és a munkavállalói oldalon is" – mondja Horvát Elek, a Magyar Távmunka Szövetség frissen megválasztott elnöke. A szövetségnek az a célja, hogy ismeretterjesztéssel, a távmunkával elérhető gazdasági előnyök bemutatásával, szakinformációkkal és üzleti szemléletű modellekkel segítse ennek a gazdaságserkentő foglalkoztatási formának az elterjedését. Az elnök hangsúlyozta, hogy fontos feladatuknak tekintik bemutatni a modern, kiemelkedő szakmai színvonalú távmunkát támogató megoldásokat. Szövetség a modell honosításért A szövetség koordinátori szerepet igyekszik betölteni a gazdasági szereplők, a gazdaságpolitika irányítói, illetve a témában érintett civil és szakmai szervezetek között, és szeretne bekapcsolódni a távmunkával kapcsolatos törvényi szabályozás munkálataiba is. A tagok szakmai érdekképviselete mellett rész vállalna a nemzeti távmunka stratégia kidolgozásában és végrehajtásában. Nemzetközi kapcsolatain révén szándékozik elősegíteni a magyar távmunkavállalók bekapcsolódását a nemzetközi gazdasági életbe. Az elmúlt öt év saját gyakorlati tapasztalatai és a nemzetközi statisztikák szerint a távmunka erősen csökkentheti az üzemeltetési költségeket, növelheti a rugalmasságot és a munkatársak elégedettségét, s ezáltal pozitív hatással van a távmunkát alkalmazó vállalatok piaci szereplésére – mondja Emih Szabolcs, a Negral Kft. IT-vezetője, a szövetséget megalapító egyik vállalkozás képviselője. A vállalkozás ezért üdvözli az elmúlt hónapokban a távmunka területén tett fontos előrelépéseket, és igen fontos lépésnek tartja a Magyar Távmunka Szövetség megalakulását. Modellek a gyakorlatban Fontos, hogy a távmunkáról ne csak statisztikai adatok és a szociális előnyökről szóló információ jusson el a munkaadókhoz; a távmunka versenyképességet növelő hatása iránt érdeklődő cégeknek legyen módjuk megismerni valós üzleti előnyöket, alkalmazható gyakorlati modelleket is. Emih Szabolcs szerint a távmunkával kapcsolatos publikációknak az az egyik fő céljuk – és ez a fő célja a Magyar Távmunka Szövetség munkájának is –, hogy a piaci szereplők előtt világossá tegyék, hogyan lehet a távmunkát – az EU példája alapján – az üzleti célok megvalósításának egyik fontos tényezőjévé alakítani. A következő években a magyarországi távmunkások száma éppoly dinamikusan fog növekedni, mint az Európai Unióban (évi 20-30 százalékkal), és a számarányukban sem lesz már lemaradás. Biztosak vagyunk benne, hogy a piaci szereplőknek és az államnak is fontos gazdasági fejlődést hoz majd, ha ez a növekedési tendenciát sikerül valóra váltanunk – állapítja meg Emih. Fejlesztés távmunkásokkal
A Negral Kft. működésének a megalakulásától, 1999-től kezdve egyik alappillére a távmunka. Megbízásain a szűk szakmai-koordinációs csapat mellett egytől egyig távmunkások dolgoznak. A vállalkozás már több egyedi informatikai, távmunkát segítő megoldást is kifejlesztett, s azokat ügyfeleinek is elérhetővé tette. Ilyen megoldás például a speciális távoktatási tananyagok (NEL), a távmunkások munkavégzésének ellenőrzésére való speciális időelszámoló és dokumentumkezelő rendszer (NAS), az új távmunkások betanítására kifejlesztett munkafolyamat-vezérlő rendszer (NWF), az ismereteket felmérő vizsgáztatórendszer (NQS), a távmunkásokkal készítendő távoli interjúra és folyamatos kommunikációra használt többféle kommunikációs megoldás. Mindez a legmagasabb biztonsági követelményeket is kielégítő módon az interneten át bárhonnan elérhető. A rendszerek fejlesztését és üzemeltetését a Negral Kft. távmunkásokkal végzi. Ügyfeleinek lehetőséget ad arra, hogy a megbízáskor betekintsenek a távmunkavégzés folyamatába, s ezzel megismerhessék a távmunka ellenőrizhetőségét és biztonságát. Csak a teljesítmény számít! A munkával kapcsolatos elképzeléseink (hogy hol és hogyan lehet dolgozni, hogyan lehet a munkát irányítani) változóban vannak – szögezi le Forgács Tamás, a szövetség másik alapító tagjának, a PricewaterhouseCoopersnek (PwC) a tanácsadója. A munkavégzés már nincs helyhez kötve, s nincs időkorlátok közé szorítva: rugalmas folyamat, amelyben csak a teljesítés új módjaival kapcsolatos elgondolások szabják meg a határokat. A távmunka Magyarországon is vonzó lehetőség a munkavállalóknak mint az irodai munkavégzés alternatívája. Különösen kedvező megoldás lehet az otthoni távmunka kisbabás mamáknak; ők a kezdeti időszak után a háztartás mellett már szívesen töltenének néhány órát munkával, de gyermekük felügyeletét még nem bíznák másra. A munkahelyi kötöttségeket nem kedvelő, de feladatukat lelkiismeretesen ellátó munkavállalók körében is sikerrel alkalmazható a munkavégzésnek az a formája. Alternatív megoldások A kötetlen munkaidő és a kényelmes otthoni környezet sok esetben nagyobb elégedettséggel járhat és hatékonyabbá teheti a munkavégzést. A sok utazással járó munkakörökben hasznos lehet a mobil távmunka bevezetése – kihasználható az utazásra fordított idő, és ha az irodától távol (esetleg éppen egy kiemelt ügyfélnél) egy fontos dokumentumra volna éppen szükség, akkor az sem elérhetetlen: számítógéppel vagy mobiltelefonnal is be lehet lépni a cég adatbankjába. Érdemes még megemlíteni a távmunkairodát: ha a munkavállalók azt használják, akkor sokkal kevesebbet kell utazniuk, a munkaadók meg olcsóbb térségbe vihetik át a távolról is elvégezhető munkákat. A PwC-nek az a legfőbb törekvése, hogy megoldásokat kínáljon a vezető nemzetközi vagy hazai társaságok, közintézmények, illetve társadalmi szervezetek által naponta legyőzendő összetett üzleti problémákra. A PwC Üzleti Tanácsadás al-üzletága a maga nemzetközi tapasztalataira és módszertanára építve kidolgozta a Távmunka Tanácsadás szolgáltatást; ezzel igyekszik biztonságos környezetet teremteni a gazdasági szereplőknek, a közintézményeknek és az államigazgatásnak a távmunkához – és minél jövedelmezőbb alkalmazásához.
Kinek való a távmunka? • Szakértők és vezetők: tervezők, könyvelők, menedzserek (marketing-, pénzügyi, PR-, minőségügyi, HR- stb.), projektvezetők, ügyfélfelelősök, pénzügyi elemzők, brókerek. • Informatikusok: rendszerszervezők, programozók, technikai támogatásban dolgozók, szoftvermérnökök. • Irodai szakértők: könyvelők, fordítók, korrektorok, kutatók, vezető adminisztratív munkatársak. • Hivatali dolgozók: adatrögzítők, szövegbeírók, telefonos értékesítő munkatársak. • Ügyfélszolgálati funkciókat ellátók: közvetlen értékesítéssel, értékesítési támogatással, technikai támogatással, marketinggel és foglalásokkal foglalkozók. Berobbanó formában Az Európai Unió 2000-ben Lisszabonban megfogalmazott stratégiai céljai között az is ott szerepel, hogy tagállamok 2010-re a elérjék a teljes foglalkoztatottság szintjét és Európa a világ legversenyképesebb térségévé váljon. Magyarország számára az uniós csatlakozáskor, azaz 2004 májusában váltak prioritássá ezek a célok. Elérésükhöz az emberi erőforrások hatékonyabb felhasználására, rugalmasabb foglalkoztatási formákra – távmunkára – és rugalmasabb munkaidőrendszerekre – részleges foglalkoztatottságra – van szükség. Európában a foglalkoztatottak 13-15 százaléka távmunkában dolgozik; Magyarországon ez az arány 1-2 százalék, ami nagyjából 50 ezer távmunkást jelent. Kimutatások szerint a távmunkások aránya évente 20-30 százalékkal növekszik; bár Németországban például az elmúlt három évben évi 100 százalékos növekedést mutattak ki. Az amerikai munkaerőnek az In-Stat/MDR becslése szerint egyharmada – vagyis 44 millió ember – dolgozik az idén távmunkásként. A szakértők 12 millió teljes munkaidejükben távmunkásként dolgozót tartanak számon, és ez a szegmens 2008-ig 14 millióra nő. A távmunkások közül a fennmaradó 32 millió bejár az irodába, s egy héten legalább két napot otthonról dolgozik. A 44 millió távmunkás közül 41 milliónak van internet-hozzáférése, s négy év múlva az akkor 50 millió távmunkásból már 49 milliónak lesz. Az In-Stat becslése szerint az amerikai távmunkások száma az idén fog a legnagyobb arányban – 7 százalékkal – nőni, a növekedés azután lelassul. A nagy vállalkozások foglalkoztatják a távmunkások 33 százalékát, s ez az arány 2008-ra 32 százalékra csökken. A kis és otthoni irodák foglalkoztatják a távmunkások 58 százalékát. Ebben a szegmensben látványos fejlődésnek indul a távmunka: az In-Stat/MDR becslése szerint 2008-ig 67 százalékra növekszik majd az itt foglalkoztatott távmunkások száma. A távmunka elterjedésével nő a széles sávú internetre való előfizetések száma is, az InStat/MDR megkérdezte távmunkások 70 százaléka jobbnak ítéli a kábeles internetet, mint a DSL-t, s ha a munkájuk elvégzéséhez szükség lesz internetre, akkor a kábeles változatra fizetnének elő. Az amerikai törvényhozás adókedvezménnyel támogatná a távmunkavégzés elterjedését. Egy törvénytervezet szerint a távmunkások és az őket alkalmazó vállalkozások 500-5000 dollár közötti adókedvezményt kaphatnának. Az adófizetőnek a kedvezmény igénybevételéhez le kell írnia, hogyan működik az ő munkájában használatos távmunkaprogram. A leírásnak arra is részletesen ki kell térnie, hogy a távmunkával hány kilométert „spórolnak" meg az alkalmazottak. A tervezet benyújtója szerint a kedvezmény csökkentené a közlekedési gondokat és a légszennyezési problémákat. _________________________________________________
Stop! Internetes piacra dobták a könyvelőket, Távmunka oldja meg a könyvelők problémáját? A könyvelők cégeket, a cégek pedig könyvelőket keresnek, a megfelelő partnerek mégsem mindig akadnak egymásra. A párkeresés problémájához hasonló jelenség a könyvelési piac átláthatatlanságából fakad. Több mint 100 könyvelő most az internethez fordult segítségért. Az utóbbi évtizedben nemcsak a könyvelőt igénylő vállalkozások száma növekedett rohamosan, hanem a céges ügyintézést nehezítő bürokrácia is. A legtöbb kisvállalkozó a saját bőrén tapasztalta meg, hogy könyvelő alkalmazásával időt és pénzt takaríthat meg. Egy ideig felvirágzott a könyvelőknek, de nem tartott sokáig a fellendülés. Minden évben több ezren szereznek mérlegképes könyvelői képesítést, a többség azonban hiába teszi le a vizsgát, mégsem kap állást. Az ok nem csak a könyvelők nagy számában, hanem a piac rendezetlenségében is keresendő. Az adórendszer egyszerűsödik. A letisztuló szabályok és az eva bevezetésének hatására sok kisvállalkozó gondolkodott el, hogy érdemes-e egyáltalán könyvelőt alkalmaznia. Egyszerűbb esetben ugyanis akár egy kockás füzetben is vezetheti a könyvelését. A céges ügyek intézésében már közérthető útmutatók állnak rendelkezésére, az adóbevallás elkészítésében pedig az APEH szoftverei segítenek. De mi lesz a könyvelők felszabaduló kapacitásával? Hogyan találnak új megbízókat? Szerencsére adódik megoldás a könyvelői munkaerő-fölösleg problémájára, s ezt az internet kínálja. Hiszen ha Világháló segítségével két magányos szív egymásra lelhet, vagy a feleslegessé vált írógép tulajdonosa kapcsolatba léphet egy érdeklődő műgyűjtővel, akkor a kisvállalkozó is megtalálhatja álmai könyvelőjét. Vagy fordítva: a könyvelő őt. Na de miért jobb egyik könyvelő a másiknál? A könyvelők szakértelme eltérő, mindegyikük máshoz ért jobban, másban van tapasztalata. Ez a különbség bemutatkozás nélkül nem szokott kiderülni. De vannak fontosabb eltérések is, ilyen például a könyvelés helye. Mivel a könyvelés (akárcsak a fodrászat), bizalmi tevékenység, a vállalkozónak érdemes személyes kapcsolatban lennie a könyvelővel. Az időnkénti konzultációk pedig akkor jönnek létre, ha a vállalkozó és a könyvelő egymáshoz közel (például ugyanabban a városban vagy utcában) dolgozik. A speciális szakértelem és a földrajzi közelség mellett a könyvelési munka árszintje a harmadik meghatározó tényező, amelyet a vállalkozónak meg kell ismernie a döntéséhez. És a munkatársi szimpátiáról még nem is esett szó! Hivatalosan augusztusban kezdte meg működését az az internetes rendszer, ahol a könyvelők, adótanácsadók és egyéb céges ügyintézők kapcsolatba léphetnek potenciális megbízóikkal. A szabadúszó könyvelők létrehozhatják saját bemutatkozó weboldalukat. Megjelentetik szakismeretüket, tapasztalataikat, áraikat, s nem utolsó sorban elérhetőségüket. A társkereső oldalakhoz hasonlóan a bemutatkozások itt sem nélkülözik a személyességet. Van olyan könyvelő, aki néhány sorban bemutatja munkatársait, de az is megesett, hogy egyikük verset írt leendő ügyfeléhez. Az internetes könyvelő kereső honlap (www.konyvel.net) üzemeltetője gondoskodik arról, hogy a könyvelők bemutatkozása eljusson az érdekeltekhez. Nem mellékes, hogy a
potenciális megbízók szakterületek és földrajzi elhelyezkedés szerint tekinthessék meg a kínálatot. Így például a cégalapításra készülő vállalkozó olyan könyvelőktől kérhet ajánlatot, akik a közelében dolgoznak és céges ügyek intézését is vállalják. A könyvelési piactér ötletét megvalósító vállalkozás az utóbbi években számos szakterületen hozott létre hasonló szaknévsorokat. A három éve indult fordítási piactér például 800 résztvevőjével a hazai távmunka-szolgáltatás meghatározó intézményévé fejlődött. A kínálat és a kereslet összehozásával nemcsak a fordítók jutottak több munkához, de a megbízók száma is emelkedett. Akik ugyanis nem voltak járatosak a fordítási üzletben, azok eddig nem vettek igénybe profi szolgáltatást, inkább „házon belül” oldották meg a felmerülő feladatokat. A fordítói piactér segítségével most előre informálódhatnak, átlátnak a piacon és megalapozott döntéseket hozhatnak. Hasonló jelenségre számíthatnak a könyvelők és megbízóik is. Az üzemeltető várakozása szerint a közeljövőben számos további könyvelő és könyvelőiroda csatlakozik a kezdeményezéshez. A legnagyobb feladat azonban még hátra van: meg kell győzniük a vállalkozókat, hogy érdemes megkeresniük álmaik könyvelőjét. _________________________________________________ MNO Növekedhet a távmunkások száma A kötetlen munkaidő és az otthoni környezet serkentőleg hat Magyarországon százezer új távmunkahely jöhet létre a következő két évben. Eddigi tapasztalatok szerint a távmunka nagymértékben csökkentheti az üzemi költségeket, illetve növelheti a rugalmasságot és a munkatársak elégedettségét. A foglalkoztatási forma segíthet a közlekedési gondok és a légszennyezési problémák megoldásán is. Szakemberek szerint Magyarországon a következő két évben vagy százezer új távmunkahely jön létre, a kimutatások szerint nagyjából százmilliárd forint beruházással. “A távmunkával kapcsolatban sok a tévhit és az információhiányból származó idegenkedés a munkáltatói és a munkavállalói oldalon is" – mondja a FigyelőNetnek Horvát Elek, a Magyar Távmunka Szövetség frissen megválasztott elnöke. A szövetségnek az a célja, hogy ismeretterjesztéssel, a távmunkával elérhető gazdasági előnyök bemutatásával, szakinformációkkal és üzleti szemléletű modellekkel segítse ennek a gazdaságserkentő foglalkoztatási formának az elterjedését. Az elnök hangsúlyozta, hogy fontos feladatuknak tekintik bemutatni a modern, kiemelkedő szakmai színvonalú távmunkát támogató megoldásokat. Az elmúlt öt év saját gyakorlati tapasztalatai és a nemzetközi statisztikák szerint a távmunka erősen csökkentheti az üzemeltetési költségeket, növelheti a rugalmasságot és a munkatársak elégedettségét, s ezáltal pozitív hatással van a távmunkát alkalmazó vállalatok piaci szereplésére – mondja a lapnak Emih Szabolcs, a Negral Kft. IT-vezetője, a szövetséget megalapító egyik vállalkozás képviselője. Az Európai Unió 2000-ben Lisszabonban megfogalmazott stratégiai céljai között az is ott szerepel, hogy tagállamok 2010-re a elérjék a teljes foglalkoztatottság szintjét, és Európa a világ legversenyképesebb térségévé váljon. Magyarország számára az uniós csatlakozáskor, azaz 2004 májusában váltak prioritássá ezek a célok. Elérésükhöz az emberi erőforrások
hatékonyabb felhasználására, rugalmasabb foglalkoztatási formákra (távmunkára) és rugalmasabb munkaidőrendszerekre (részleges foglalkoztatottságra) van szükség. Európában a foglalkoztatottak 13-15 százaléka távmunkában dolgozik; Magyarországon ez az arány egy-két százalék, ami nagyjából ötvenezer távmunkást jelent. Kimutatások szerint a távmunkások aránya évente húsz-harminc százalékkal növekszik; bár Németországban például az elmúlt három évben évi százszázalékos növekedést mutattak ki. Az amerikai munkaerőnek az In-Stat/MDR becslése szerint egyharmada – vagyis 44 millió ember – dolgozik az idén távmunkásként. A szakértők 12 millió teljes munkaidejükben távmunkásként dolgozót tartanak számon, és ez a szegmens 2008-ig 14 millióra nő. A távmunkások közül a fennmaradó 32 millió bejár az irodába, s egy héten legalább két napot otthonról dolgozik. A 44 millió távmunkás közül 41 milliónak van internet-hozzáférése, s négy év múlva az akkor 50 millió távmunkásból már 49 milliónak lesz. Az amerikai törvényhozás adókedvezménnyel támogatná a távmunkavégzés elterjedését. Egy törvénytervezet szerint a távmunkások és az őket alkalmazó vállalkozások ötszáz és ötezer dollár közötti adókedvezményt kaphatnának. Az adófizetőnek a kedvezmény igénybe vételéhez le kell írnia, hogyan működik az ő munkájában használatos távmunkaprogram. A leírásnak arra is részletesen ki kell térnie, hogy a távmunkával hány kilométert „spórolnak" meg az alkalmazottak. A tervezet benyújtója szerint a kedvezmény csökkentené a közlekedési gondokat és a légszennyezési problémákat. A kötetlen munkaidő és a kényelmes otthoni környezet sok esetben nagyobb elégedettséggel tölti el a dolgozót, és hatékonyabbá teheti a munkavégzést. A sok utazással járó munkakörökben hasznos lehet a mobil távmunka bevezetése – kihasználható az utazásra fordított idő, és ha az irodától távol (esetleg éppen egy kiemelt ügyfélnél) egy fontos dokumentumra volna éppen szükség, akkor az sem elérhetetlen: számítógéppel vagy mobiltelefonnal is be lehet lépni a cég adatbankjába. _________________________________________________ Prim Online Felmérés a távmunkáról és a biztonsági alkalmazásokról A GKI Gazdaságkutató Rt. és a T-Mobile Magyarország Rt. a Sun Microsystems Magyarország Kft.-vel együttműködve negyedévente felméri a vállalati internethasználati szokásokat, a hazai elektronikus gazdaság fejlődését. Az alábbi összefoglalóban a vállalati szektor helyzetét mutatjuk be az informatikai biztonsági megoldások, valamint a hazai távmunka-alkalmazás területén. Informatikai biztonsági megoldások használata A GKI Gazdaságkutató Rt. és a T-Mobile Magyarország Rt. által készített felmérés szerint a számítógéppel ellátott vállalkozások 81%-a használ valamilyen vírusirtó szoftvert, tűzfal pedig kétötödüknél (42%-uknál) működik. Külső adatmentést ezeknek a cégeknek a fele végez. Az egyéb informatikai biztonsági megoldások használata kevésbé elterjedt a legalább 5 főt foglalkoztató (számítógéppel ellátott) cégek körében: valamilyen azonosító eljárást egyharmaduk használ (elektronikus aláírást egytizedük elfogadóként, 16%-uk aláíróként,
egyéb azonosítási eljárást - PIN kód, biometrikus azonosítás stb. - 24%-uk). Titkosítást a számítógépet használó cégek közül minden negyedik alkalmaz, biztonságos szerver 13%uknál található. A különböző informatikai biztonsági megoldásokat legjellemzőbben a pénzügyi tevékenységet végző, az ingatlanügyletekkel foglalkozó és a gazdasági szolgáltatási ágazatba sorolt vállalatok használják (vírusirtókat 90%-uk, külső adatmentést 62%-uk, tűzfalat 51%uk, titkosítást 34%-uk, biztonságos szervert 16%-uk, valamilyen azonosító eljárást 43%-uk). A mezőgazdasági, halászati szektorban a számítógéppel ellátott cégek átlagosnál kisebb hányada veszi igénybe a szóban forgó biztonsági megoldásokat. A víruskeresők és vírusirtók, a tűzfalak és a biztonsági szerverek használatát illetően a 20 fős vállalkozásoknál húzódik a határ: az ennél kisebb cégek átlagos vagy annál alacsonyabb, míg az ennél nagyobb cégek az átlagot meghaladó arányban tartoznak a felhasználók közé. Az azonosító eljárások és a külső adatmentés alkalmazását tekintve ugyanez figyelhető meg. A távmunka alkalmazása a hazai cégek körében A GKI Gazdaságkutató Rt. és a T-Mobile Magyarország Rt. felmérése azt mutatta, hogy a számítógéppel ellátott cégek 7%-ánál van olyan főállású alkalmazott, aki távmunkában dolgozik, azaz hetente legalább egy fél napot rendszeresen a vállalat épületeitől, irodáitól távol dolgozik, valamilyen elektronikus hálózaton keresztül csatlakozva a cég informatikai rendszeréhez. Az érintett cégeknél átlagosan 6 ilyen alkalmazott található. A távmunkában dolgozók hetente közel 4 napot dolgoznak az irodától távol. A nagyvállalatoknál gyakoribb a távmunka, és a gazdasági szolgáltatások szektorában, valamint a szállítás, a raktározás, a posta és a távközlés ágazatában az átlagosnál nagyobb arányban fordul elő, hogy az alkalmazottak a cég falain kívülről (de a vállalat számítógépes rendszeréhez csatlakozva) végzik munkájukat. A távmunkában dolgozó alkalmazottak száma az 50 vagy annál több főt foglalkoztató vállalkozásoknál, valamint a pénzügyi szektorban a legmagasabb. (Az irodától távol, távmunkában töltött munkanapokat tekintve sem a cégnagyság, sem pedig az ágazat szerinti bontásban nem figyelhető meg szignifikáns eltérés.) A távmunka a mezőgazdaságban, valamint az oktatás, az egészségügy és az egyéb szolgáltatások ágazatában a legkevésbé elterjedt (mindössze a cégek 1, illetve 2%-ánál alkalmazzák). A kutatásról A felmérés 2004 első negyedévében zajlott le, 1400 cég megkérdezésével telefonos interjúk formájában. A célcsoportot a legalább 5 alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások alkották. A felmérés Magyarország egész területére kiterjedt, és az összes gazdasági szektort érintette.
