MENTORSÁG munkacsoportja Kutatás II. témakör:

„Integrált” Termékfejlesztési Hálózat MENTORÁLÁS/MENTORSÁG munkacsoportja Kutatás II. témakör:

Magyarországon a munkaerı-piaci szereplık igényének, ill. viszonyulásának meghatározása a mentorság-mentorálás alkalmazása iránt

Magyar Tartalomipari Szövetség 1012 Budapest, Kuny D. 13. Tel: 213-5089; Fax: 375-9722; E-mail: [email protected]

1

1 Bevezetı Az EQUAL Közösségi Kezdeményezés célja olyan innovatív megközelítések és módszerek kidolgozása és elterjesztése, amelyek hozzájárulnak a munkaerıpiachoz kapcsolódó diszkrimináció és egyenlıtlenségek megszüntetéséhez. Az EQUAL által támogatott kezdeményezések az Európai foglalkoztatási stratégia és a Társadalmi kirekesztés elleni küzdelem közösségi stratégiái által meghatározott szakmapolitikai keretekbe illeszkednek. A rendszerváltás óta egyre erısödı mértékben növekszik azoknak az embereknek a száma, akik mások segítségére szorulnak. Segítségre szorulnak abban, hogy munkával elı tudják teremteni azokat a javakat, ami elemi megélhetésükhöz szükséges, illetve segítségre szorulnak abban, hogy elemi szinten élhessenek. Az 2004 – 2008 év folyamán a magyar EQUAL program keretében (www.equalhungary.hu) 39 partnerség (konzorcium) alakult. A partnerségek a program során elıállított jó módszerek, eljárásokból a tapasztalatátadás folyamatában Tematikus Hálózatok keretében un. termékeket állítanak elı, amely a program befejezése után szakmapolitikai döntéseken keresztül széles körben tovább hasznosítható. Az EQUAL Integrált Tematikus Hálózat keretében megalakult a Mentorálás/Mentorság munkacsoport. A Mentorálás/Mentorság munkacsoport tevékenységének célja, hogy a magyarországi mentorképzés fejlesztése érdekében, a közösen kidolgozott mentorálás, mentorság úgynevezett spektrum-fogalma alapján lehetıvé tenni a mentorképzés konszenzusos válfajának megvalósítását. Létezik egy jelentıs létszámú olyan csoport, mely kiszorult a munkaerıpiacról (vagy azzal veszélyeztetett), ám személyes segítséggel képessé tehetı arra, hogy a munkaerıpiacon érvényesülni tudjon. Ez a felismerés Magyarországon is megszületett – és számos, többnyire civil kezdeményezés született a rászorultak számára a fent említett személyes segítség nyújtására, az un. mentorálásra. A rászorulók közös jellemzıje, hogy a munkaerıpiacról kiszorultak, vagy a kiszorulással veszélyeztettek. Közösnek tekinthetı jellemzıjük, hogy személyes segítéssel, un. mentorálással nagy eséllyel képessé válnak a munkaerıpiacon való érvényesülésre. Egyéb jellemzıikben nagyon széles skálán különböznek egymástól – ebbıl következıen a mentorálással foglalkozók is széles skálán határozzák meg tevékenységüket. E megfogalmazások sokszor egymással szöges ellentétben vannak.


2

Így találkozhatunk mentorálással pl.: • • • • • • •

a munkanélküli romák munkába helyezését célzó; a munkahelyük elvesztésével veszélyeztetett csoportok munkaviszonyban tartását célzó; a fogyatékkal élık, a megváltozott munkaképességőek nyílt munkaerı-piaci elhelyezését célzó; az információs társadalom elemi követelményeinek való megfelelést célzó (a digitális írástudás terjesztését támogató) l; az elsı munkahelyesek beilleszkedését célzó; a különbözı hátrányokkal küszködı fiatalok oktatási rendszerbe való (re)integrálást célzó; a migránsok társadalmi beilleszkedését segítı programoknál, stb.

Az a tapasztalat, hogy az említett szakterületek közül több szakterület képviselıi is úgy gondolják, hogy „A” mentorálás az, amiként ık teszik - és azt kell államilag elismerni, a többit pedig nem. Ezek a rivalizáló törekvések jelentısen megnehezítik a mentorálás társadalmi elismerését, a mentorálást végzı mentorral szemben támasztható szakmai követelmények kimunkálását. Márpedig e szakmai követelmények nélkül nem lehetséges államilag elismert mentorképzés megvalósítása sem. A mentorálással, mentorsággal kapcsolatos szakmai megközelítések egymást kizárására törekvı harcával szemben idıszerő és lehetséges egy konszenzusra törekvı megoldás kimunkálása. Ez a konszenzusos megoldás annak a felismerésnek az alapján lehetséges, hogy az említett rivalizáló szakmai megközelítések rendelkeznek egy közös momentummal – ti. mindegyik a személyes segítésrıl szól. E megközelítések lényegében a személyes segítség különbözı változatait jelenítik meg, a személyes segítség válfajainak mintegy spektrumát alkotják. A mentorálás, mentorság un. spektrum-fogalma alapján lehetıvé válik a mentorképzés konszenzusos válfajának megvalósítása is. E megközelítéssel a moduláris képzés teljesen konform. A központi modul a személyes segítésrıl, az ezzel szorosan összefüggı kompetenciák fejlesztésérıl szól. A többi modul a jelzett spektrumnak megfelelıen kerül kidolgozásra és alkalmazásra. Értelemszerően, ahogy magának a spektrum-fogalomnak a kimunkálásakor is lényeges hangsúly helyezıdik az egyes elemek közötti kapcsolatokra – a képzés során is meghatározó jelentıségőek a modulok közötti kapcsolatok, kapcsolódások.


3

A Mentorálás/Mentorság munkacsoport a mentorálás/mentorság spektrumfogalma szerinti képzési program meghatározásához a következı feladatokat végezte el: 1. Nemzetközi kitekintés A vonatkozó szakirodalom áttekintése és eredményeinek érvényesítése a kutatási tervekben. 2. Kutatás I. A jelenleg Magyarországon alkalmazott mentorság-mentorálás megközelítések feltárása, s ez alapján az új spektrum-fogalom megalkotása. 3. Kutatás II. A mai Magyarországon a munkaerı-piaci szereplık igénye, ill. viszonyulása a mentorságmentorálás alkalmazása iránt. 4. Kutatás III. A mai Magyarországon a mentorálást igénybevevık ill. potenciális mentoráltak jellemzıinek feltárása – munkaerı-piaci érvényesülésük ill. sikeres életvezetésük tükrében. 5. Mőhely I. A mentorálást lehetıvé tévı/igénylı társadalmi, gazdasági és kulturális viszonyok (különös tekintettel az értékválasztásokra, értékpreferenciákra) feltárása és rögzítése. 6. Mőhely II. A mentorálás-mentorság új, un. spektrum-fogalmának kidolgozása a Kutatás I eredményei alapján – beleértve a fogalom alkalmazhatóságának ellenırzését a különbözı megközelítések esetén. 7. Mőhely III. A mentorálás-mentorság mint tevékenység feltételrendszereinek meghatározása a spektrum-fogalom jegyében támaszkodva a Kutatás II eredményeire (illeszkedése az adott szervezetbe és annak kultúrájába). 8. Mőhely IV. A mai Magyarországon a mentorálást igénybevevık ill. potenciális mentoráltak un. fantommodelljeinek megalkotása összhangban a spektrum-fogalommal, támaszkodva a Kutatás III eredményeire (a sikeres életvitel illetve az eredményes munkaerı-piaci érvényesülés jegyében). 9. Mőhely V. A mentorképzés metodikájának, tematikájának, segédanyagainak, vizsgakövetelményeinek, tanúsítványainak stb. kidolgozása és akkreditáltatása.


4

10. Mőhely VI. A spektrum fogalom kialakítása. Jelen tanulmány a Kutatás II. munkafázisban meghatározott témakör vizsgálatával foglalkozik, vagyis a mai Magyarországon a munkaerı-piaci szereplık igényét, ill. viszonyulását méri fel a mentorság-mentorálás alkalmazása iránt.


5

2 Összefoglaló A EQUAL Integrált Tematikus Hálózat Mentorálás/Mentorság munkacsoport célja, hogy a magyarországi mentorképzés fejlesztése érdekében, a közösen kidolgozott mentorálás, mentorság un. spektrum-fogalma alapján lehetıvé tenni a mentorképzés konszenzusos válfajának megvalósítását. A fenti cél érdekében kérdıíves felmérést végeztünk, hogy meghatározzuk mai Magyarországon a munkaerı-piaci szereplık igényét, ill. viszonyulását a mentorságmentorálás alkalmazása iránt. A vizsgálat fı célkitőzése: meghatározni azokat a mentorálás körébe tartozó tevékenységeket, foglalkozásokat, szakmákat, amelyekre a munka-erıpiaci szereplıknek szükségük van. A kutatás alapját szolgáló kérdıíveket a konferenciákon és workshopok-on történt az ITMentor projekt ismertetése keretében a személyes megkeresés alapján a rendezvények résztvevıi töltötték ki. A rendezvényeken megkérdezettek (248 fı) közül 57 fı (22,9 %) adott hasznosítható választ. Az elektronikus kérdıív 1.680 személyhez került kiküldésre. Az elektronikusan visszaküldött kérdıívek száma 53 (3%). A kérdıíven megkérdeztük, hogy korábban az adott szervezetnél volt-e mentorálás? Az új munkatárs mentorálására a válaszadók által adott „igen” válaszok nagy mértéke (2740%) jelzi, hogy hazánkban az új munkatárs mentorálása már elfogadott tevékenységnek minısül. A kedvezı arányú mentorszolgáltatást alkalmazók mellett, azonban a vállalatok esetében a legalacsonyabb az igen válaszok száma, tehát fontos feladat lehet a vállalati vezetık tájékoztatása, a mentorálási tevékenység kedvezı hatásairól és az alkalmazás támogathatóságáról. (8.1. melléklet) A fogyatékosok mentorálására adott válasz, már jelentıs eltérést mutat a non-profit szektor javára (36%), a vállalati szféra képviselıi 9%-ban említettek mentorálási tapasztalatot e területen, míg a kormányzati szféra képviselıi nem jelezték, hogy náluk alkalmaztak volna erre a célra mentorokat. A felmérés egyértelmően igazolja, hogy ezen a területen komoly felvilágosító munkára van szükség, fıként a kormányzati, illetve a vállalati vezetık és munkatársak felé. A Gyes-rıl és Gyed-rıl visszatérık mentorálása a kormányzati szektornál lényegesen nagyobb említési gyakorisággal fordul elı, mint a non-profit- és vállalati szektorban. A kutatás értékelése során külön megkérdeztük a kormányzati szektor szereplıit, hogy a Gyes-rıl és Gyed-rıl visszatérık mentorálásának gyakori, a másik két szektort meghaladó említési gyakorisága (7-10%-al szemben 20%) okait feltárjuk. A telefonon feltett kérdésekre adott válaszokból kiderült, hogy kezdik éreztetni hatásukat a minisztériumokban és háttérintézményekben kidolgozott esélyegyenlıségi programok.


6

A kutatás egyik legfontosabb kulcskérdése az volt, hogy a megkérdezettek alkalmaznának-e mentort, ha támogatást kapnának a mentor munkájának finanszírozására. A megkérdezettek 71,8%-a jelezte, hogy támogatás esetén alkalmazna mentort. Arra a kérdésre, hogy milyen területen alkalmaznának mentort a válaszok gyakorisága szerint a következı rangsor állítható fel: • • • • • • • •

új munkatárs (21 említés); a munkahelyi továbbképzésben résztvevık (14 említés); a közösségi helyeken digitális írástudatlanok; az átképzésben részesülık (9 említés); az idıs munkavállalók (6 említés); a Gyes-en, Gyed-en lévık (5 említés); a fogyatékosok (5 említés); a megváltozott munkaképességőek (4 említés) mentorálása.

A hazai foglalkoztatási, társadalmi viszonyokra jellemzıen az elbocsájtott munkavállalók, alacsony (3 említés), míg a bevándorlók mentorálása nulla említéssel szerepelt. A kérdıíveken a válaszadók szöveges észrevételeket is tehettek. A szóbeli válaszok röviden az alábbiakban foglalhatók össze: • • • • • • •

A válaszadók megerısítették a mentorálás szükségességét; Támogatás igénybevételét, csak a hátrányos helyzetőek foglalkoztatatásának segítésére javasolják; Fontos, hogy a munkahelyi beilleszkedést a régóta ott dolgozó munkatárs, mint mentor támogassa; Többen csatlakoznának a programhoz (mentorképzés és foglalkoztatás területén is); A költségvetési intézeteknél a mentor foglalkoztatás önköltségére (50%) sincs keret; Fontos területnek tartják a digitális írástudás, eKözigazgatás, a képzés és munkahelyi beilleszkedés támogatására a mentor alkalmazását; A mentor professzionalizmusa nélkülözhetetlen a hatékony munkához, kiemelik a mentorképzés fontosságát.

A kutatás eredményeit terjeszteni kívánjuk: • •

a munkaadók; a munkavállalók felé.

A kutatás eredményei alapján megtervezett EQUAL IT-Mentor túlvállalás során javaslatot teszünk a 2009-2010-re tervezendı programok esetében, a mentorképzés fejlesztését, a mentorfoglalkoztatás üzleti modelljének elismertetését, s ennek következtében nagyobb számú mentor alkalmazásának biztosítását az UMFT projektjeiben.


7

3 Tartalomjegyzék 1

BEVEZETİ ......................................................................................................... 2

2

ÖSSZEFOGLALÓ............................................................................................... 6

3

TARTALOMJEGYZÉK........................................................................................ 8

4

MÓDSZERTAN ................................................................................................... 9

4.1.

A kutatás témaköre................................................................................................................................. 9

4.2.

A kutatás célkitőzése: ............................................................................................................................. 9

4.3.

A kutatás területe: .................................................................................................................................. 9

5

EREDMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE: ....................................................................... 10

5.1

Számszerő adatok értékelése ............................................................................................................... 10

5.2

Szöveges vélemények értékelése: ......................................................................................................... 18

6 A KUTATÁS EREDMÉNYEINEK HASZNOSÍTÁSA A MENTORÁLÁS/MENTORSÁG MUNKACSOPORTBAN ÉS AZ „INTEGRÁLT” ELNEVEZÉSŐ TERMÉKFEJLESZTÉSI HÁLÓZATBAN. ....................................... 20 6.1

Munkaadók tájékoztatása:................................................................................................................... 20

6.2

Munkavállalók tájékoztatása:.............................................................................................................. 20

6.3

Tapasztalatok beépítése az Új Magyarország Fejlesztési Terv prioritásaiban................................ 20

7

MENTOROK ALKALMAZÁSÁNAK GYAKORLATI TAPASZTALATAI .......... 26

7.1

Digitalizátor Projekt ............................................................................................................................. 26

7.2

"Komplex informatikai szakképzési szolgáltatás vakok számára" - LEONARDO projekt .......... 28

7.3

Információs társadalom - IT-mentor, az informatikai szektor, mint munkaadó ............................ 30

8

MELLÉKLETEK ................................................................................................ 34

8.1 A megváltozott munkaképességő munkavállalókat foglalkoztató munkaadók érdekeltségi rendszere .............................................................................................................................................................. 35 8.2

Papíralapú kérdıíves felmérés kísérılevele........................................................................................ 40

8.3

IT-Mentor Kérdıív ............................................................................................................................... 41

8.4

Elektronikus felmérés kísérılevele:..................................................................................................... 42 Magyar Tartalomipari Szövetség 1012 Budapest, Kuny D. 13. Tel: 213-5089; Fax: 375-9722; E-mail: [email protected]

8

4 Módszertan 4.1. A kutatás témaköre: A mai Magyarországon a munkaerı-piaci szereplık igényének, ill. viszonyulásának meghatározása a mentorság-mentorálás alkalmazása iránt.

4.2. A kutatás célkitőzése: Meghatározni azokat a mentorálás körébe tartozó tevékenységeket, foglalkozásokat, szakmákat, amelyekre a munka-erıpiaci szereplıknek szükségük van. Ezen tevékenységek feladat és tulajdonság profiljainak meghatározását segítse elı a felmérés, amely eredménye alapján javaslatot lehet tenni a jelenlegi képzések (szak-, felsıfokú és felnıttképzés) területén hol szükséges a mentorképzés (modul, leágazás stb.) indítása. A felmérés adjon választ (becslést) a munkaerıpiacon szükséges különbözı mentorok tevékenységet végzık számára is.

4.3. A kutatás területe: Az elsıdleges munkaerıpiac. A felmérendı mentor tevékenységek meghatározása:

-

Új munkatárs mentorálása; Fogyatékkal élık mentorálása; Megváltozott munkaképességőek mentorálása; GYES-rıl, GYED-rıl visszatérık mentorálása; Átképzésben részesülık mentorálása; Idıs munkavállalók mentorálása; Menedékkérık Elbocsátott munkavállalók mentorálása.

4.4. A kutatás módszertana: A reprezentativitást elérı számú szervezetnél telefonhívással támogatott internetes kérdıív kitöltése és feldolgozása. 110 értékelhetı kérdıív került feldolgozásra. • •

Kézzel kitöltött: 57; Elektronikusan kitöltött: 53.


9

5 Eredmények értékelése: A kutatás alapját szolgáló kérdıíveket a konferenciákon (DAT 2008.) és workshopok-on (ePSIplus) történt az IT-Mentor projekt ismertetése keretében a személyes megkeresés alapján a rendezvények résztvevıi töltötték ki. A rendezvényeken megkérdezettek (248 fı) közül 57 fı (22,9%) adott hasznosítható választ. Az elektronikus kérdıív 1680 személyhez került (a MATISZ Hírlevélbe) kiküldésre. A kiküldés után telefonon 164 fı került megkeresésre. Az elektronikusan visszaküldött kérdıívek száma 53 (a hírlevélben részesülı személyek 3%-a, illetve, a telefonon megkeresett személyek 32%-a). A papíralapú kérdıív kísérılevelét, a 6.2. sz. melléklet, míg a kérdıív tartalmát, a 6.3. sz. melléklet tartalmazza. A 6.4. sz. mellékletben az elektronikusan kiküldött kérdıív kísérılevele található.

5.1 Számszerő adatok értékelése Válaszadók megoszlása szektorok szerint

Kormányzati szektor; 5% Non profit szektor; 45% Vállalati szektor; 50%

1. ábra A kérdıívekre választ adók megoszlása, „véletlenszerően” jól megfeleltetett, a mentor foglalkoztatás célcsoportjainak fontossági sorrendjéhez (1. Vállalati szektor 50%, 2. Nonprofit szektor 45%, 3. Kormányzati szektor 5%). Vizsgáltuk, az adott szektorokon belül, hogy az egyes szervezetek, milyen arányban vettek részt a válaszadásban: Non profit civilszervezetek •

Intézmények

Vállalati szektor: • •

Közepes- és nagyvállalat KKV


10

Non profit szektor válaszadóinak megoszlása

Intézmények 44%

Civil szervezetek; 56%

2. ábra A non-profit szektor intézményei közé soroltuk a kutató-fejlesztı helyeket (BME ITTK), a kulturális intézményeket (Nemzeti Színház, Magyar Nemzeti Galéria) és az egyetemeket (MOME). A civil szervezetek közül, több fogyatékosokkal foglalkozó szervezet is választ adott (hallássérültek – HARKE, Hallatlan Alapítvány; mozgássérültek – MOTIVÁCIÓ Alapítvány).

Vállalati szektor válaszadóinak megoszlása Közepes- és nagyvállalat; 20%

KKV; 80%

3. ábra 38 kis- és közepes vállalkozás adott választ a vizsgálat során, amelyek közül, mintegy 80%ot képviselnek (a felmérés helyszínébıl, győjtıkörébıl fakadóan) az informatikával foglalkozó szervezetek.


11

Az informatikai szervezetek kiválóan alkalmasak az eInclusion/eBefogadás programok elısegítésére. A Magyar Tartalomipari Szövetség az elmúlt idıszakban több fejlesztési programot valósított meg hátrányos helyzetőeknek az információs és kommunikációs technológiák (IKT) alkalmazásával történı foglalkoztatás szervezésére. (lásd a tanulmány Mentorok alkalmazásának gyakorlati tapasztalatai fejezetben a Digitalizátor, Blind és ITMentor projekteket) A 6.2. sz. mellékletben található a kutatás alapját képezı kérdıív, a kérdıív második sorszámú kérdésére adott válaszokat az alábbiakban értékeljük. A feltett kérdések felsorolása: Alkalmazott – e az Ön munkahelye az alábbi esetekben mentort?

-

Új munkatárs mentorálása; Fogyatékkal élık mentorálása; Megváltozott munkaképességőek munkahelyi mentorálása; GYES-rıl, GYED-rıl visszatérık mentorálása; Átképzésben részesülık mentorálása; Idıs munkavállalók mentorálása; Elbocsátott munkavállalók mentorálása Munkahelyi továbbképzésben résztvevık mentorálása Közösségi helyeken digitális írástudás, képzés mentorálása Bevándorlók mentorálása

Új munkatárs mentorálásának elterjedsége a válaszadók % -ában 50 40 30 %

40

36 27

20 10 0 Non profit

Vállalat

Kormányzat

4. ábra A válaszadók által adott „igen” válaszok nagy mértéke (27-40%) jelzi, hogy az adott szervezeteknél, az új munkatárs mentorálása, már elfogadott tevékenységnek minısül. A vállalatok által jelzett „igen” válaszok (27%) alacsonyabb mértékő, mint a kormányzat és a non profit szektor válasza.


12

A 3. ábrában szereplı, kedvezı arányú, mentorszolgáltatást igénylık mellett, tehát fontos feladat lehet a vállalati vezetık tájékoztatása, a mentorálási tevékenység kedvezı hatásairól és az alkalmazás támogathatóságáról. A támogatás módozatait a 8.1 melléklet tartalmazza.

Fogyatékosok mentorálásának említése a válaszadó % -ában 40 35 30 25 % 20 15 10 5 0

36

Non profit

9

0

Vállalat

Kormányzat

5. ábra Az új munkatárs mentorálásánál (4. ábra), a három szektornál tapasztalt közel azonos mértékő „igen” válasszal szemben, a fogyatékosok mentorálására adott válasz, már jelentıs eltérést mutat a non profit szektor javára. A felmérés egyértelmően igazolja, hogy ezen a területen komoly felvilágosító munkára van szükség, fıként a kormányzati, illetve a vállalati vezetık és munkatársak felé.

Megváltozott munkaképességőek mentorálásának említése a válaszadók % -ában 20 15

16

% 10 5 5

0

Vállalat

Kormányzat

0 Non profit

6. ábra A megváltozott munkaképességőek mentorálása az elmúlt idıszakban kisebb mértékben valósult meg, mint a fogyatékosok esetében.


13

Az eltérés, egyrészt a megváltozott munkaképességőek foglalkoztatási támogatásának, ismerethiányának tudható be, másrészt a civilszervezetek nagy része, természetesen, elsısorban a fogyatékos személyek foglalkoztatásának bıvítésével foglalkozik. A három szektor közötti eltérés az 5. ábrában már meghatározott arányokat igazolja vissza.

Gyes-rıl, Gyed-rıl visszatérık mentorálásának említése a válaszadók % -ában 25 20 20 15 % 10 10 5

7

0 Non profit

Vállalati

Kormányzat

7. ábra A Gyes-rıl és Gyed-rıl visszatérık mentorálása a kormányzati szektornál lényegesen nagyobb említési gyakorisággal fordul elı, mint a non-profit és vállalati szektorban. A kutatás értékelése során külön megkérdeztük a kormányzati szektor szereplıit, hogy a Gyes-rıl és Gyed-rıl visszatérık mentorálásának gyakori, a másik két szektort meghaladó említési gyakoriság (7-10%-kal szemben 20%) okait feltárjuk. A telefonon feltett kérdésekre adott válaszokból kiderült, hogy kezdik éreztetni hatásukat a minisztériumokban és háttérintézményekben kidolgozott esélyegyenlıségi programok. A megkérdezettek jelezték, hogy a Gyes-rıl és Gyed-rıl visszatérıkkel, az intézmények humánpolitikai részlegei külön foglalkoznak. A kutatás egyik legfontosabb kulcskérdése az volt, hogy a megkérdezettek alkalmaznának-e mentort, ha támogatást kapnának a mentor munkájának finanszírozására. A személyes (rendezvényeken történı) interjúk alkalmasak voltak arra, hogy tájékoztatást adjunk a kedvezı lehetıségekrıl is.


14

Mentort alkalmazna, ha támogatást biztosítanának a megkérdezettek % -ában 100 80 60 %

64

72

80

40 20 0 Non profit

Vállalat

Kormányzat

8. ábra A megkérdezettek 71,8%-a jelezte, hogy támogatás esetén, alkalmazna mentort. A kérdıívben szereplı kérdés, hogy a személyes segítéssel, mentorálással, a digitális írástudás támogatható-e.

Mentor alkalmazása segíti a digitális írástudás terjesztését, az igennel válaszolók a megkérdezettek % -ában. 120 100 80 % 60 40 20 0

100

87 60

Non profit

Vállalat

Kormányzat

9. ábra A kérdésre adott válaszok egyértelmően igazolták: •

•

A civilszektor megértette, hogy az új IKT technológiák által létrehozott információs társadalomban való belépést (digitális írástudás megszerzését) a mentorálás hatékonyan támogatja. A civilszektor szerepe a digitális írástudás megszerzésében hatékonyabb, mint a kormányzati felülrıl jövı irányítással megvalósuló tevékenység.

A vállalati és kormányzati szféra szintén kiemelkedı mértékben (87%, illetve 60%) támogatja a mentoroknak a digitális írástudás elterjesztésében való alkalmazását. A kérdıíven megérdeklıdtük, hogy abban az esetben, ha a válaszadó a munkahelyén alkalmazna mentort, milyen területeken tenné meg azt.


15

21

Megváltozott munkaképes ségőek

Fogyatékkal élık mentorálása

9

5

4

Átképzésben részesülık

5

GYES-rıl, GYED-rıl visszatérık

25 20 15 10 5 0

Új munkatárs mentorálása

Igen választók száma (fı)

Alkalmazna– e az Ön munkahelye az alábbi esetekben mentort? kérdésre adott válaszok száma.

Alkalmazna– e az Ön munkahelye az alábbi esetekben mentort? kérdésre adott válaszok száma. 14

16 14 12 10 8 6 4 2 0

14

6 3 Bevándorlók

Közösségi helyeken digitális írástudás, képzés

Munkahelyi továbbképzésb en résztvevık

Elbocsátott munkavállalók

0 Idıs munkavállalók

Igen választadók száma (fı)

10. ábra

11. ábra A válaszadók a legtöbb esetben új munkatárs mentorálására (21 említés) kívánnak mentort alkalmazni. A következı két terület, ahol fontosnak tartották a mentorálást (14 említés), a munkahelyi továbbképzésben résztvevık és a közösségi helyeken digitális írástudást oktatók. A rangsort folytatva, az átképzésben részesülık (9 említés), az idıs munkavállalók (6 említés), a Gyes-en, Gyed-en lévık (5 említés), a fogyatékosok (5 említés), végül a megváltozott munkaképességőek (4 említés) mentorálására jelentkezik igény.


16

A hazai foglalkoztatási, társadalmi viszonyokra jellemzıen az elbocsájtott munkavállalók, alacsony (3 említés), míg a bevándorlók mentorálása nulla említéssel szerepelt. A kérdıíven szereplı utolsó kérdés a digitális írástudás alkalmazása, a digitális kultúra terjedése tekintetében kívánta feltárni a válaszadók véleményét. Az EQUAL IT-Mentor projekt túlvállalásában szeretnénk a TAMOP 2.1.2. Kulcskompetenciák program elıkészítésére a digitális írástudás fejlesztésére egy pilot projektet megvalósítani, ezért tartottuk fontosnak a digitális kultúra fejlesztésére vonatkozó kérdést is feltenni.

Ön szerint a digitális kultúra terjedése-terjesztése elısegíti-e a hazai informatikai szektor bıvülését, a magyar termékek iránti kereslet növekedését?

Igen választ adók száma 60 50 50 40 (fı) 30 20 10 0 Non profit

48

3 Vállalat

Kormányzat

12. ábra A kérdésre „igen” választ adók száma igazolja, hogy a digitális írástudás megszerzését támogató mentori tevékenység elısegíti a mentoráltak életminıségének, munkaerı-piaci pozícióinak javítását és ezen folyamat következtében az infokommunikációs technológiák és a digitális tartalomtermékek iránti belsı fogyasztásának növelését eredményezik. A digitális írástudással rendelkezık a szakképzésbe való belépés lehetıségét szerzik meg és ezáltal a gazdaság versenyképességét is javítják.


17

5.2 Szöveges vélemények értékelése: A kérdıíven lehetıség volt szöveges javaslatok megadására is. Az alábbiakban ezeket a válaszokat értékeltük ki: A válaszokat az a következı témakörök szerint csoportosítottuk. Közigazgatás támogatása mentorálással: „Én a mentort legfontosabbnak a most formálódó igazgatási centralizáció kapcsán tartom elengedhetetlenül fontosnak. Minden településen kell, hogy legyen valaki, aki segíti a számítógépre, internetes kapcsolatra átköltöztetett igazgatási ügyintézésben.” (Infopen) „Magunk mentoráljuk a munkatársainkat, mert mikro-vállalkozás vagyunk. A mentorok alkalmazását elsısorban a közösségi internet-hozzáférési helyeken, valamint az e-közigazgatás és az e-learning segítésére tartjuk fontosnak.” (TANINFO Kft.)

Képzés támogatása mentorálással: „Az egyénre szabott képzés megtalálása, és a képzés ideje alatti mentorálás fontos.” (Mőszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége) „Magam is alkalmazott vagyok, de szisztematikusan foglalkozom az Önök által felsorolt csoportokkal. A bevándorlók nekem Erasmus hallgatóim vannak - több éve - több évre. A kérdıívben felsorolt minden munkaterületen alkalmazni kellene mentort.” (JGYPK Szeged) „Nálam csak diplomás szoftverfejlesztık dolgoznak, akik nálam írják diplomamunkájukat. Én magam vagyok a mentoruk egyetemi éveik alatt.” (Új Calculus Számítógép-alkalmazási Bt.)

Csatlakozna a mentor programhoz: „Csatlakozna az IT-Mentor programhoz.” (Reménysugár Fogyatékosok Napközi Otthona) „Csatlakozna az IT-Mentor programhoz.” (Fáy Károly Hallássérült és Fogyatékos Személyek Egyesülete) „Megfelelı feltételek esetén szívesen vállalnánk a mentorok képzését.” (Iqsoft-John Bryce Kft) „Ezekben az években mennek nyugdíjba az elsı komolyabb IT tapasztalattal rendelkezı mérnökök, diplomások, akiknek szaktudását és óriási tapasztalatát nem szabadna veszni-hagyni, aktív nyugdíjasokként szívesen részt vennének a programban.” (VT-SOFT Kft.)

Mentorálás díjazása: „Az 50%-támogatást sem tudná fizetni az intézmény az IT-Mentorok alkalmaztatásánál, csak meglevı munkatársak szakismeretére támaszkodhat.” (BME OMIKK) „Az ELTE PPK keretében a mentortanárok a felsıoktatásba belépı hátrányos helyzető hallgatók felsıoktatási tanulmányokba történı beilleszkedését segítik. Ezért fizetést, tiszteletdíjat, órakedvezményt nem kapnak.” (ELTE PPK)


18

Mentor professzionalizmusa, képzése iránt megfogalmazott igények: „Csak akkor életképes az ötlet – a támogatással történı foglalkoztatás-, ha a mentor valóban profi szinten ért a szakmához, nem csak az IT-hez, ahhoz is, ahol alkalmazzák.” (GKI Gazdaságkutató Zrt.) „A hallássérült személyek mentorálásra szóló kiválasztásában egy szintén hallássérült jól képzett pedagógus alkalmazása szükséges, akit be kell venni a csapatba.” (HARKE)

Fogyatékosok, hátrányos helyzetőek támogatása mentorálással: „Felnıtt illetve fiatal mozgássérültek segítésére, rehabilitációjuk kiszélesítésére szeretnénk alkalmazni illetve képezni mentorokat.” (Mozgássérültek Petı András nevelıképzı és Nevelıintézete Hári Mária Könyvtár és Regionális Forrásközpont) „Hátrányos helyzető, megváltozott munkaképességőek, tartós munkanélküli csoportok esetén a mentorálást javaslom.” (Székesfehérvári Regionális Képzı Központ)

Munkahelyi mentorálás „Mikro, 1 fıs vállalkozás vagyunk. A digitális írástudásra egy külön országos program kellene. Mentor nálunk még nem dolgozott, de a munkaerı-piacra belépıknek lenne szükséges.” (KT Kft.) „Új munkatársként nem vennék fel mentort, de a tapasztaltabb munkavállalók közül adnék néhánynak ilyen megbízatást, mint ahogyan ez jelenleg is történik, de külön díjazás nélkül. Ha tevékenysége támogatást kapna, díjaznám is munkáját.” (Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt.) „Elsıdlegesnek a beilleszkedés segítését tartom. Ezt nem külön munkatárssal, hanem a szervezet mély beágyazottsággal rendelkezı munkatársa teheti meg hitelesen. Ez azt jelenti, hogy ennek költség-térítése lenne a helyes támogatási forma.” (Fıvárosi Közhasznú Foglalkoztatási Szolgálat Kht.) „A támogatás sokadlagos kérdés az új munkaerı alkalmazásánál.” (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)

Összefoglalva a szóbeli válaszokat: • • • • • • •

A válaszadók megerısítették a mentorálás szükségességét; Támogatás igénybevételét, csak a hátrányos helyzetőek foglalkoztatatásának segítésére javasolják; Fontos, hogy a munkahelyi beilleszkedést a régóta ott dolgozó munkatárs, mint mentor támogassa; Többen csatlakoznának a programhoz (mentorképzés és foglalkoztatás területén is); A költségvetési intézeteknél a mentor foglalkoztatás önköltségére (50%) sincs keret; Fontos területnek tartják a digitális írástudás, eKözigazgatás, a képzés és munkahelyi beilleszkedés támogatására a mentor alkalmazását; A mentor professzionalizmusa nélkülözhetetlen a hatékony munkához, kiemelik a mentorképzés fontosságát.


19

6 A kutatás eredményeinek hasznosítása a MENTORÁLÁS/MENTORSÁG munkacsoportban és az „Integrált” elnevezéső Termékfejlesztési Hálózatban. A kutatás eredményeit az alábbi disszeminációs terv szerint kívánjuk a partnerség, illetve a szakmapolitikai érdekérvényesítés során hasznosítani:

6.1 Munkaadók tájékoztatása: A kutatás eredménye alapján megállapítást nyert, hogy a mentorálás nagyobb elterjedését egyértelmően, az alkalmazásukhoz adandó támogatások ismeretének hiánya akadályozza. Ennek érdekében a legfontosabb feladat a munkaadók tájékoztatása, a jelenleg is érvényben lévı támogatási lehetıségekrıl (6.1 melléklet). A kutatás eredményeit röplap formában megfogalmazzuk, amelyben tájékoztatást adunk a mentorok képzési és alkalmazási lehetıségeirıl. A tájékoztatást a következı eszközök felhasználásával kívánjuk biztosítani: • • • •

MATISZ, munkaadói hírlevél; honlap; média; workshop, elıadás.

6.2 Munkavállalók tájékoztatása: A hátrányos helyzető munkavállalók tájékoztatására jól felhasználhatóak egyrészt az EQUAL-partnerségben résztvevı civil szervezetek (Tematikus Hálózat), másrészt a munkaerı-piaci szervezetek is.

6.3 Tapasztalatok beépítése az Új Magyarország Fejlesztési Terv prioritásaiba A 2007-2008. évi akciótervek egyrészt a hátrányos helyzető munkavállalók foglalkoztatását megfelelı színvonalon (TAMOP 1.1.1. Megváltozott munkaképességő emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése, TAMOP 1.1.2. Decentralizált programok a hátrányos helyzetőek foglalkoztatásáért, TAMOP 1.2.1 Hátrányos helyzetőek foglalkoztatását ösztönzı járulékkedvezmények), másrészt a mentorok alkalmazását (TAMOP 2.1.1. Lépj egyet elıre, TAMOP 2.1.2. Munkaerı-piaci kulcskompetenciák fejlesztése) még csak kismértékben támogatják.


20

A kutatás eredményei alapján megtervezett EQUAL IT-Mentor túlvállalás során javaslatot teszünk a 2009-2010-re tervezendı programok esetében, a mentorképzés fejlesztését, a mentorfoglalkoztatás üzleti modelljének elismertetését, s ennek következtében, nagyobb számú mentor alkalmazásának biztosítását az UMFT projektjeiben. Az EQUAL IT-Mentor projekt túlvállalásában szeretnénk a TAMOP 2.1.2. Kulcskompetenciák program elıkészítésére egy pilot projektet megvalósítani. Az Unió lakosságának több mint fele részben vagy egészben kimarad az információs társadalom vívmányaiból származó elınyökbıl. Az Európai Bizottság ezért biztosítani kívánja (például az i2010: Európai Információs Társadalom a növekedésért és foglalkoztatásért címet viselı stratégiáján keresztül), hogy az IKT nyújtotta elınyök mindenki számára egyformán elérhetıvé váljanak, hogy az IKT valóban sokak életminıségén tudjon javítani, valamint hogy 2010-ig felére kell csökkenteni a digitális technológiák használatában fennálló társadalmi különbségeket, a digitális megosztottságot (lásd Rigai Nyilatkozat). A mai Magyarország információs társadalmának egyik legnagyobb gondja pontosan ezen a területen keresendı. A felnıtt népesség megközelítıen két-harmada nem tekinthetı a hálózati társadalom tagjának, amin belül ráadásul a többségnek szinte semmi kapcsolata nincs az információs társadalom jelleg-adó eszközeivel, így a PC-vel és az internettel. E nagyszámú népesség információs társadalommal kapcsolatos elvárásairól, igényeirıl alig tudunk valamit. Az utóbbi két évben alig változott az internethasználók szociológiai összetétele, a háztartások PC- és internet-ellátottsága. A felnıtt magyar lakosság 53 százaléka nem használt számítógépet 2006-ban, valamint 64 százalék nem tekinthetı internetezınek a World Internet Project becslései szerint. Ennél is aggasztóbb az a jelenség, hogy a nem használókon belül túlsúlyban vannak azok, akiknek semmilyen közvetlen, személyes kapcsolata sincsen az információs tára-dalom jellegadó eszközeivel, továbbá olyan közeli személyekkel, akik például interneteznek, használnak e-közszolgáltatásokat. A magyar lakosság mindössze 32 százaléka vett részt olyan tanfolyamon az elmúlt néhány évben, amelyik számítógépes ismereteket is adott. Ez az arány a skandináv országokban 55-70 százalék között van, de még az uniós átlag is eléri a 40 százalékot. Nem sokkal jobb a helyzet a munkahelyi számítógép-használatban sem, ugyanis a munkavállalóknak mindössze 29 százaléka használ számítógépet a munkája során, amivel az utolsó országok egyike vagyunk az Unióban, miközben ez a mutató 60 százalék felett van 6 európai országban. Az oktatási miniszter 2005-ben nem tudta elfogadtatni a pedagógusokkal, hogy 2009-tıl csak úgy lehessen felvenni oktatási intézménybe tanárt, oktatót, hogy azok rendelkezzenek valamilyen digitális írástudásról szóló papírral. Az Eurostat (európai statisztikai hivatal) egyik 2006-os jelentése megállapítja, hogy az Európai Unión belül a digitális írástudást tekintve legjobban a munkanélküliek, illetve a különbözı kisebbségek vannak lemaradva. Sajnos hazánk kitőnik a munkanélküliek digitális írástudatlanságának magas arányában is. Az adatok tehát egyrészt arról tanúskodnak, hogy a digitális törésvonalak lassan két éve egyre mélyülnek a magyar társadalomban, a többség - az-az a felnıtt lakosság közel kétharmada - számára az internet- és a PC használata egyáltalán nem vált elfogadottá, igényelt, mindennapi tevékenységgé, másrészt, hogy a kormányzat infrastrukturális fejlesztései, beruházásai automatikusan nem generáltak kultúraváltást, azaz az ország határozottan megtorpant az információs társadalom kihívása elıtt. Magyar Tartalomipari Szövetség 1012 Budapest, Kuny D. 13. Tel: 213-5089; Fax: 375-9722; E-mail: [email protected]

21

A magyar munkavállalók jelentıs része olyan munkát végez, amelynél egy-szerően nincs szüksége írásra és olvasásra, míg a felnıtt lakosság egyharmada heti rendszerességnél ritkábban vesz kezébe könyvet. Meglepı tapasztalat, ami nagymértékben alátámasztja a digitális- és tudásszakadék közötti párhuzamot, hogy a könyvet nem olvasók elsöprı többsége (95 százaléka) az internetet sem használja olvasásra. Az oktatásra fordított közkiadások az Európai Unió GDP-jének 5,23 százalékát teszik ki, azaz megközelítik az Egyesült Államok 5,35 száza-lékos arányát, azonban a ráfordítások ellenére sok fiatal nem tudja megszerezni a szükséges alapképességeket. A 15 éves európai fiatalok közel 20 százaléka csak igen szerény képességekkel rendelkezik az írás-olvasás terén, miközben a tanulmányok félbehagyásának jelensége - 2004-ben közel 16 százalék - is komoly aggodalmakat ébreszt. Számos hasonlóan aggasztó adatot lehetne még idézni, de ennyi is elég ahhoz, hogy lássuk, jelentıs azok aránya, akiknél az információs társadalomhoz való kulturális alkalmazkodás túl drasztikus változtatást jelent, folytonos megújulást igényelne részükrıl a tanulás, a munkavégzés, az emberi kapcsolatok terén. Nálunk pontosan azok a kulturális változást elısegítı puha infrastruktúrák, szolgáltatások hiányoznak, amelyek a nem felhasználók meggyızésében döntı szerepet vállalhatnak. A kormányzat eddig döntı mértékben a kemény (fizikai) infrastruktúrára koncentrált - ami persze kell is - csak ez nagyon egyoldalú volt. Jó példa erre a Közháló programon belül az eMagyarország pontok hálózata. Kiépült egy fizikai infrastruktúra, amit jószerivel csak a már felhasználók használnak, és ez mindaddig így is lesz, amíg humánszolgáltatások nincsenek emellé rendelve. Egyszerően kevés az olyan lehetıség, ahol a nem használó közvetlen élményt, tapasztalatot szerezhet a világháló elınyeirıl, kevés az olyan szakember, szolgáltatás, ahonnan közvetlen segítséget kérhet. Ezen próbál segíteni az Infórum UnokaNagyszülı Informatikai Versenyek sorozata, ezen pró-bálnak segíteni az IT-mentorok, mely szakmának a története is elgondolkodtató: hiába szerepel több éve a bevezetésének szükségessége a Magyar Információs Társadalom Stratégiában, mégis civil szervezetek összefogásával indult el a képzés és a foglalkoztatás. A pilot projektben (amely támogatja a TAMOP 2.1.2 Kulcskompetenciák fejlesztése – Tudás Esély Zászlóshajó programot) fontos feladat, a mentorok által támogatott digitális írástudás terjesztése. Az EQUAL túlvállalásban és az Integrált Tematikus Hálózat Mentorálás-Mentorság munkacsoportjában a jelen kutatás eredményeit (mentorok támogatott foglalkoztatását, a megkérdezettek 72%-a biztosítaná) felhasználva a TAMOP 2.1.2. Kulcskompetenciák prioritásának (A TUDÁS ESÉLY zászlóshajó program) pilotrendszerét akarjuk megvalósítani.


22

A TUDÁS ESÉLY zászlóshajó programleírás A program leírása: A gazdaság és a munkaerıpiac változása folyamatos alkalmazkodást kíván a munkavállalóktól és a vállalkozásoktól. Csak akkor lehet versenyképes a magyar gazdaság, ha a legfontosabb erıforrását jelentı munkavállalókat segítjük abban, hogy képesek legyenek megfelelni a vállalatok és a folyamatos technológiai újítások támasztotta elvárásoknak, s hogy versenyképes és naprakész tudással rendelkeznek. A versenyképesség fı összetevıje nem elsısorban a már meglévı tudás, hanem az alkalmazkodókészség, azaz az új tudás elsajátításának készsége. A változásokhoz való alkalmazkodás elısegítésének és a szerkezetváltási folyamatok kezelésének legfontosabb eszköze a képességek fejlesztése és a megfelelı képzés. Hazánkban, a felnıttkori képzésben való részvétel nemzetközi összehasonlításban mérve alacsony, és számottevı egyenlıtlenségek tapasztalhatók a képzésben való részvételt tekintve is. A foglalkoztatottak közel 30%-a nem rendelkezik szakképesítéssel. Ez több mint 1,1 millió embert érint Magyarországon. Azok vannak a legnehezebb helyzetben, akik alapfokú iskolai végzettséggel sem rendelkeznek, hiszen a legtöbb szakképesítés megszerzésére irányuló képzésbe való bekapcsolódás feltétele az alapfokú iskolai végzettség megszerzése. A népesség javuló iskolázottsági szintje ellenére folyamatosan újratermelıdik az alacsony iskolázottság. Évente mintegy ötezer fı az iskolaköteles kor betöltéséig sem fejezi be az általános iskolát, és több mint húszezer azok száma, akik az általános iskola befejezése után nem tanulnak tovább, vagy lemorzsolódnak a középfokú képzésbıl. Közel 240 ezer azoknak a 18-24 éves szakképzetlen fiataloknak a száma, akik nem dolgoznak és nem is tanulnak. A PISA 2000 felmérése szerint a funkcionális analfabéták aránya hazánkban az érintett korosztály csaknem negyedére (25%) jellemzı. Ezért az érintett felnıttek számára olyan készségfejlesztı programok szükségesek, amelyek a kulcskompetenciák fejlesztésével lehetıvé teszik a formális képzésbe való késıbbi bekapcsolódásukat, vagy a mindennapi életben is jól hasznosítható készségekre tehetnek szert. Nemzetközi felmérések (PISA, ALL, IALS) is alátámasztják, hogy a felnıtt korú lakosság idegennyelv-ismerete, digitális írástudása is elmarad a modern tudástársadalom és tudásgazdaság által megkívánt szinttıl. Az idegennyelv-tudásban hazánk sereghajtó az EU tagországok között, az idegen nyelvi kommunikáció hiánya gyakran az elhelyezkedésnek is akadálya. Felmérések szerint ennek a kompetenciának a munkaadók egy része legalább akkora jelentıséget tulajdonít, mint a szakmai képzettségnek. Az információs és kommunikációs technológiák használata mára mindennapi életünk szerves részévé vált. A munkaerıpiac mind szélesebb területén elengedhetetlen az élethosszig tartó tanulásban való részvétel és a digitális írástudás. A program célkitőzése: A program fı célja a foglalkoztatottság arányának növelése, a gazdaság versenyképességének növeléséhez szükséges szakképzett munkaerı biztosítása. Ahhoz, hogy ez a cél megvalósulhasson, szükség van olyan képzésekre, amelyekkel szakképesítést szerezhetnek azok, akik fiatalon ezt elmulasztották, korszerősíthetik tudásukat azok, akiknek elavultak az ismereteik. Szükség van olyan képzésekre is, amelyek nem közvetlenül vezetnek a munkaerı-piaci helyzet javulásához, de javítják az egyének foglalkoztathatóságát, fejlesztik tanulási képességét, idegen nyelvtudását, informatikai ismereteit. Magyar Tartalomipari Szövetség 1012 Budapest, Kuny D. 13. Tel: 213-5089; Fax: 375-9722; E-mail: [email protected]

23

A felnıttek kulcs-kompetenciáinak fejlesztésével az a célunk, hogy a népesség kész és képes legyen az egész életen át tartó tanulásra, a felgyorsult technikai fejlıdéshez szükséges tudás folyamatos megújítására. Annak érdekében, hogy a munkavállalók folyamatosan képesek legyenek a technikai, technológiai váltáshoz szükséges szakmai ismereteik karbantartására, a vállalkozások támogatást kaphatnak munkavállalóik képzésére. A program célcsoportja: A program célcsoportját a felnıtt korú lakosság alkotja. Azoknak az egyéneknek a képzését támogatjuk, akik valamilyen okból nem férnek hozzá a képzési lehetıségekhez, szakmai és/vagy személyes kompetenciáik fejlesztését gátolja a képzési lehetıség, a pénzügyi forrás hiánya, vagy megfelelı elıképzettség és képességek hiánya. A program keretei között kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy a képzések megfelelıen illeszkedjenek a halmozottan hátrányos helyzető, valamint a fogyatékkal élı személyek speciális készségfejlesztési igényeihez, megteremtve ezzel számukra is a munkaerıpiacra történı belépés esélyét. Azok számára, akik alapvetı írás-, olvasás-, szövegértési készségeik átlagon aluli mértéke miatt nem tudnak egyéb képzésbe bekapcsolódni, az egyéni képzettségnek, képességeknek megfelelıen, az egyes modulokhoz kapcsolódóan ezen készségek fejlesztésére is sor kerül. Az egyének képzésbe való bekapcsolódását biztosító támogatási rendszereket differenciáltan alakítjuk ki, ahol a differenciált mértékek megállapításánál figyelembe vesszük az életkort, a foglalkoztatási helyzetet, az elızetes iskolai végzettséget, és ahol azon társadalmi csoportok élveznek prioritást, amelyek a támogatás nélkül nem lennének képesek a képzésekben részt venni. Fı programelemek és indikátorok: Évek

Képzésben résztvevık száma

Ebbıl: "Lépj egyet elıre!" program

szakképzettséget szerzettek száma

2008-ig 2010-ig 2013-ig

258 000 465 000 733 000

15 300 30 600 53 550

Munkaerıpiaci kulcskompetenciafejlesztés Alprogram keretében magasabb képzésben részt vevık képzettségi száma szintet szerzık (általános iskolai végzettséget szerzettek) száma 2 700 198 000 5 400 351 000 9 450 540 000


Munkahelyi képzések

Képzettséget szerzık száma

16 200 31 500 56 700

24

Forrásmegosztás, pénzügyi ütemezés: Millió forint (271 Ft/euró) 2007-2013

2007

2008

2009

2010

38 560

6 331

5 858

5 293

5 091

33 740

5 539

5 126

4 631

4 455

24 100 96 400

3 957 15 827

3 661 14 646

3 308 13 233

3 182 12 728

Átfogó kompetenciafejlesztı felnıttképzési programok Hátrányos helyzetőekre irányuló képzési programok Munkahelyi képzések támogatása Összesen

Ebbıl a Közép-magyarországi régióban felhasználható 2007-2013

2007

2008

2009

2010

4 616

1 558

1 225

879

518

2 308

779

613

439

259

4 616 11 540

1 558 3 895

1 225 3 064

879 2 197

518 1 295

Átfogó kompetenciafejlesztı felnıttképzési programok Hátrányos helyzetőekre irányuló képzési programok Munkahelyi képzések támogatása Összesen

Forrás: NFÜ munkadokumentáció


25

7 Mentorok alkalmazásának gyakorlati tapasztalatai 7.1 Digitalizátor Projekt Pályázat címe: Digitális tartalom elıállítás alternatív foglalkoztatással mozgássérültek és megváltozott munkaképességőek számára. HEFOP-2.3.1-1.-2004-09-0035/2.0 (Hátrányos helyzető emberek alternatív munkaerı-piaci képzése és foglalkoztatása) Rövid összefoglaló A pályázat célja a jelentıs hátrányokkal bíró mozgássérültek és a megváltozott munkaképességőek munkaerı-piaci részvételének javítása volt komplex képzési és foglalkoztatási szolgáltatással, tekintettel a célcsoport speciális munkavégzési lehetıségeire. A szakmai képzést távoktatási formában 2005. májusától 2006. júniusáig nyújtottuk Középdunántúli és Közép-magyarországi régiókban 2 versenyképes szakmában: számítógépkezelıi és digitalizálási képzésben. 24 személyt képeztünk ki, és közülük 20 fıt tudtunk munkába állítani és foglalkoztatásban tartani a program zárása után. Partnerség

Magyar Tartalomipari Szövetség (MATISZ) Székesfehérvári Regionális Képzı Központ (SZRMKK) Motiváció Alapítvány MATFUND Alapítvány Profi-Média Kft.

Általános célok •

A program célja a hátrányos helyzető emberek közül a megváltozott munkaképességőek, fogyatékkal élı mozgássérültek, köztük romák munkaerı-piaci részvételének javítása, így a társadalmi kirekesztıdésük csökkentése, életminıségük javítása.

•

A program biztosítja, hogy a résztvevık re/integrációjuk érdekében képességeikhez, egészségi állapotukhoz igazodó, elismert szakképesítést, valamint távmunkában végezhetı, a szakképzésnek megfelelı helyi munkaigény feltérképezését és a foglalkoztatásuk elısegítését. Az információs és tudásalapú társadalom megvalósulásához való hozzájárulás.

•


26

Konkrét célok •

•

•

•

• • •

24 fı fogyatékkal élı korlátozott mobilitással rendelkezı, munkanélküli mozgássérülteknek, megváltozott munkaképességő személy számára komplex képzési és foglalkoztatási szolgáltatás biztosítása 2 régióban (Közép-dunántúli, és a Közép-magyarországi régióban), Budapest és Székesfehérvár központtal. Pszichoszociális segítségnyújtás, amely képzés elsı szakaszában egyénre szabott tanácsadó, készségfejlesztı, felzárkóztató képzést ad; és a projekt során folyamatosan a hallgatók rendelkezésére áll a képzésben és munkában maradás érdekében. Szakmai képzés biztosítása távoktatási formában személyes konzultációval, mely versenyképes, keresett szakmába vezeti vissza a résztvevıket: számítógép-kezelıi, adatrögzítıi és digitalizálási képzés, javítva késıbbi munkaerı-piaci elhelyezkedési esélyeiket. A foglalkoztatást a kulturális örökség digitalizálása, és a helyi kormányzati és vállalati szektorban felmerült digitalizálási igények szerint kívánjuk megoldani, tutorok támogatásával. Elsı alkalommal történı foglalkoztatásukat a Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok digitalizálásában valósították meg távmunkában. A feldolgozott feladatgyőjtemény anyagait megjelentetjük az interneten, így növelve a mindenki számára elérhetı digitalizált tartalmak, tananyagok számát. Tovább hasznosítható módszertan és oktatási segédletek kidolgozása. Információs társadalomhoz szükséges tudás és archiválás támogatása megfelelıen képzett szakemberek segítségével. Értéktermelés a célcsoport munkája által.

A program honlapja: www.digitalizator.hu Várhatóan, az Új Magyarország Fejlesztési Tervben sikerül a nemzeti kulturális örökség digitalizált értékeinek oktatási célú felhasználására újabb programot indítani, ahol a Digitalizátor projektben kialakított távmunka, hálózati modell, széles körben alkalmazható lesz. A Digitalizátor projekt során, szintén alkalmaztunk az eLearning tananyag elsajátítására az otthoni hálózati munkavégzés szervezésére mentor-, illetve tutor feladatokra szakembereket. A mentorok és tutorok képzése külön nem történt, mert erre a feladatra már korábban sikeresen alkalmazott munkatársak kerültek kiválasztásra. A feladat megkezdése elıtt a résztvevık egy napos képzést kaptak a projekt céljairól és a mentorálás/tutorálás feladatairól. A tutorok a kontaktképzések tanárai közül kerültek kiválasztásra.


27

7.2 "Komplex informatikai szakképzési szolgáltatás vakok számára" – ’Blind’ LEONARDO projekt Az Európai Szociális Charta, amely az Európa Tanács határozatára alakult meg, és a társadalmi normák forrásait foglalja össze, a 15. cikkelyben a következıket rögzíti: "A fogyatékosoknak - a fogyatékosság fajtájától és okától függetlenül - joguk van szakmai képzésben való részvételre, rehabilitációra és a társadalomba való visszaintegrálódásra. Az egészségileg károsodott személyek számára nem lehet igazi alternatíva, hogy a munkaerıpiactól elszigetelve "holtvágányra" kerüljenek. A fogyatékos fiataloknak és felnıtteknek a munkaerıpiacra történı visszakerülés érdekében olyan lehetıséget kell adnunk a szakmai képzésre, amely összhangban van egészségi állapotukkal, és egy, a munkaerıpiacon elismert szakmai képesítés megszerzését teszi lehetıvé." Az eEurópa Program célkitőzéseiben is kiemelt fontossággal bír, hogy a tervezett technológiák és az azt felhasználók csoportja közötti rés a lehetı legkisebb legyen, és az Amszterdami Szerzıdés 22. pontjának kívánalmai (univerzális design stb.) az információs társadalom területén is megvalósuljanak. Az alapvetı lehetıségek a fogyatékosok bevonására az informatika gyors fejlıdésének köszönhetıen már adottak, de a cél csak célirányos képzéssel és a tanulási folyamatba történı bevonással érhetı el. A Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány, a Magyar Tartalomipari Szövetség, a CSCS Centro Servizi ´´Cultura Sviluppo´´Srl és az Európai Szakmai és Társadalmi Képzımőhely nevő szervezet (Europäische Bildungswerke für Beruf und Gesellschaft e.V.) partnerségi projektje közvetlen célcsoportként a vakokat jelölte meg, akik - koruktól, nemüktıl, nemzetiségüktıl függetlenül - a dolgozó társadalomba beépülni képesek és hajlandóak. A projekt célja csökkent látóképességő emberek szakmai képességeinek és szaktudásának fejlesztése az információtechológia (IT) területén. Ezt egy vakok számára kifejlesztett komplex szakmai képzési szolgáltatás révén szeretnénk elérni. Alapként szolgál ehhez egy már elkészített CD-ROM. A vakok számára adaptáljuk a Magyar Távoktatási Alapítvány tulajdonában levı PC-oktató CD multimédiás és szöveges részeit. A CD-ROM használatának és továbbfejlesztésének jogát e projekt erejéig az Alapítvány átruházta a Magyar Tartalomipari Szövetségre. Az így elıállt távoktatási csomagon kívül mőködtetünk egy ezzel összefüggı tartalomerısítı weboldalt, amely a képzést segíti. A vak diákokból álló tesztcsoportok kísérleti tanfolyamokon vesznek részt, melyeket párhuzamosan indítunk, a mindenkori partnerek szakiskoláiban, oktatók vezetésével. Az oktatók kiképzését és az ehhez szükséges metodikai anyag kidolgozását a projekt keretében tervezzük megvalósítani. Szándékaink szerint a tesztcsoportokban kiképzett tanulókat a számítógéppel támogatott telefonos lekérdezések terén képezzük tovább. Ehhez a Gfk Holding magyarországi leányvállalata felajánlotta együttmőködését. Terveink szerint a vak munkavállalók foglalkoztatásához elengedhetetlen feltételrendszert a fent említett közvélemény-kutató céggel egyeztetjük. A számítógéppel támogatott telefonos közvélemény- és piackutatási lekérdezés, mint lehetséges munka, egy teljesen új megközelítési módja az új foglalkoztatási lehetıségek teremtésének vakok számára, az outbound és az inbound területeken egyaránt. Az ilyen állások száma világszerte növekszik, mivel egyre több megkérdezéses közvéleménykutatást végeznek. A projekt honlapja: www.ebcul.org


28

A projekt során a kiképzett, látássérült munkavállalók elhelyezése két területen történt meg: • •

Call Centeri tevékenység minıségellenırzése; Követelésbehajtás.

A sikeresen végezhetı munkatevékenységek meghatározása mellett, a projekt során, technikai segédeszközök (két hangkártyás, fülhallgatós megoldás) fejlesztése is megvalósult. A projekt egyértelmően bebizonyította, hogy a fentiekben meghatározott munkafeladatokra a látássérültek, teljes értékő munkaerıként foglalkoztathatók. A látássérültek munkahelyi beilleszkedését mentorok alkalmazásával biztosítottuk. Folyamatban van az UMFT II. ütemében a sikeres eredmények elterjesztése is. A mentor feladatokra rendkívül sikeresen alkalmazható a korábban (fél-egy éve) ott dolgozó és már beilleszkedett látássérült munkatárs. Valószínő, hogy call centerek esetén (nagy létszámú látássérült alkalmazása során) két lépcsıs mentorálást célszerő alkalmazni elıször a látó munkatársak közül egy fı mentorként való kiválasztása után, aki az elsı látássérült csoport beilleszkedését támogatja, már az adott részlegeken dolgozó látássérültek közül, a mentorálásra alkalmas kiválasztott személy végezheti az újabb fogyatékos munkavállalók mentorálását. Fontos, hogy a kiválasztás és mentorok képzése vegye figyelembe a mentorálás specifikus készség igényeit és ismeretet szükségletét. Ehhez nyújt segítséget a EQUAL Integrált Tematikus Hálózat Mentorálás/mentorság munkacsoport képzési programja.


29

7.3 Információs társadalom - IT-mentor, az informatikai szektor, mint munkaadó Mi hívta életre az IT-Mentor szakma kialakítását? Magyarország az Európai Unióba való belépésével az európai fejlıdési folyamat részévé vált, amely a tudásalapú újgazdaság és információs társadalom irányába halad. Magyarország felzárkózását e fejlıdéshez a Magyar Információs Társadalom Stratégia (MITS) megvalósítása segíti. A MITS országunk egyik alapvetı feladatként jelöli meg az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásának kiterjesztését. E technológiák széleskörő alkalmazása, termelı erıvé válása biztosíthatja a gazdaság modernizálását, a hatékonyság és a versenyképesség növelését, így egy új fejlettségi szint, az információs társadalom célkitőzéseinek megvalósítását. A MITS abból indul ki, hogy az internethez való hozzáférést mindenki számára egyetemessé és alanyi jogúvá kell tenni és használatát – az esélyegyenlıség megteremtése érdekében – segíteni szükséges. A MITS Kiemelt Központi Programjai között szerepel az eMagyarország Pontok programja, amelynek célja, hogy Magyarország településein nyilvános közösségi pontok álljanak a felhasználók rendelkezésére egyrészrıl egységes és innovatív szolgáltatásokkal, másrészrıl sokszínő szolgáltatásokkal segítse a település lakóit a helyi igényeknek megfelelıen. A hozzáférési pontokon az információkhoz és a szolgáltatásokhoz való hozzájutásban, a lehetıségek megismerésében, megértésében és birtokbavételében szakképzett segítık, úgynevezett IT-Mentorok személyes jelenléttel és segítséggel támogassanak minden érdeklıdıt. Az eMagyarország pontok, mint közcélú közfeladatot ellátó intézmények szélessávú hozzáférést biztosító hálózat részeivé váljanak. Az egyéni hozzáférés mellett a közösségi hozzáférést biztosító helyek alapvetı feladata az információs társadalomhoz való csatlakozás minden gátjának felszámolása, vagyis a ”digitális akadálymentesítés”. Ebben az akadálymentesítésben egyrészrıl szerepe van az intézményi infrastrukturális feltételek megteremtésének, valamint a szakképzett ITMentorok személyén keresztül az IT szolgáltatások nyújtásának. A közösségi hozzáférést biztosító helyek speciális feltétel- és szolgáltatási rendszerének követelményei között tehát szerepel az is, hogy szakképzett segítı, szolgáltatás közvetítı álljon rendelkezésre. E segítı szolgáltatás alapvetı részei lehetnek a következık az informatikai és kommunikációs struktúra megfelelı állapotban tartása mellett: IT-bevezetési szolgálat – Az igénybe vevıknek személyre szabottan, megfelelı szoftvereszközök támogatásával, jó megoldások (személyes példák) bemutatásával, szükség szerinti személyes segítséggel biztosítja az eszközök és alkalmazások, ill. szolgáltatások megismerésének, a kezelés megtanulásának lehetıségét, biztosítja az informatikai mőveltség egyéni élethelyzetekhez igazodó terjesztését. Közhasznú információs szolgálat – Az embereket érdeklı bármilyen közhasznú, közfeladathoz kapcsolódó információ megkeresése, ilyen célú helyi adattárak létrehozása, gondozása és átfogóbb rendszerek (pl. kistérségi, regionális) karbantartása, ezek felhasználásával közvetlen és online tájékoztatás nyújtása, megkeresések megválaszolása.


30

Ügysegédi szolgálat – A legkülönbözıbb természető közigazgatási, közszolgáltatási hivatali ügyekben közvetítı tevékenység ellátása az ügyfelek helyzetének megkönnyítése, az utazások elkerülése, az ügyintézés gyorsítása és ügyféloldali szakszerőségének fokozása érdekében. A közérdekő információk közzétételének és az azokhoz való hozzájutásnak a segítése, garantálása, az elektronikus aláírás használatba vételének és alkalmazásának segítése. Esélyegyenlıségi szolgálat – A digitális esélyegyenlıség biztosítása a hátrányos helyzetben lévık számára megfelelı, sajátos szolgáltatások közvetítésével, önsegítı csoportok – digitális esélyközösségek – szervezése a feltételek közös javítása érdekében. Foglalkozatási és távmunkaszolgálat – A munkanélküliek álláshoz ill. jövedelemhez jutását, vállalkozások indítását segítı hálózati szolgáltatások közvetítése, a foglalkoztatást segítı szervezetek (hivatalok, szolgáltatók, civil szervezetek) és ügyfeleik közötti kapcsolat kiszolgálása, közhasznú és üzleti célú távmunkaprogramok helyi szervezése, a távmunkások és távmunkaadók kiszolgálása.

Oktatási szolgálat – Az oktatás-szervezés kiterjedhet a Sulinet hálózatba nem bekapcsolt iskolák esetében az informatika oktatás, a felnıttképzés, -átképzés, az élethosszig tartó tanulás létrejövı intézményeinek, valamint az állami – felsı- és középfokú, egyéb – távoktatás helyi kiszolgálására. Pályázati és projektszolgálat – A konkrét, helyi igények ismeretében biztosítja a település, közösség valamennyi érdekeltje számára elérhetı pályázatokkal kapcsolatos célirányos információkat, közvetlenül segít a projektek és pályázatok kidolgozásában, ill. közvetít az érdekeltek és a pályázatíró szervezetek között, segíti a programok lebonyolítását – különös tekintettel a pályázati adminisztráció követelményeinek betartására, jelentések és tájékoztatók elkészítésére. Civilszolgálat – A Civilháló rendszerén belül az ePontok hozzáférhetıvé teszik a Közháló ezen alhálója számára biztosított szolgáltatásokat, különös tekintettel a Civil Alapprogram mőködésére, a lehetıségek közvetítésére a kistelepülések civil szervezetei számára; a szolgáltatás kiterjed a civil érdekképviseleti rendszer kiszolgálására. Ekként az állami szervek a közösség felé irányuló civil kapcsolataikat, programjaikat, speciális szolgáltatásaikat az ePontok közvetítésével tudják hatékonyan lebonyolítani.

Az EQUAL Közösségi Kezdeményezés az Európai Foglalkoztatási Stratégia céljaival megegyezı, új foglalkoztatás-politikák kifejlesztését támogatja az Európai Unió tagállamaiban. Célja a munkaerıpiachoz kapcsolódó diszkrimináció és egyenlıtlenség minden formájának megszüntetése az innovatív megközelítések és módszerek kidolgozása és elterjesztése, valamint a nemzetközi együttmőködés révén. Az Európai Szociális Alap és a Magyar Kormány támogatásával megvalósuló innovatív foglalkoztatási modell kidolgozásában résztvevı szervezetek együttmőködésének alapja az a közös felismerés, hogy az információs társadalom fejlıdésével számos olyan munkakör teremtıdött-teremtıdik, mely helytıl függetlenül végezhetı és ezáltal a megváltozott munkaképességőek és a 45 év feletti korosztály által is teljes értékően ellátható. Ezen hátrányos helyzető személyek azonban kevés eséllyel tudnak egyénileg elhelyezkedni ezen a szakterületen, egyrészt a korszerő informatikai szaktudás hiánya miatt, másrészt a munkáltatói oldal (informatikai szektor) érdektelensége, vagy információhiányából kifolyólag.


31

A partnerség úgy lett kialakítva, hogy erre a problémára a legilletékesebbek dolgozzák ki és teszteljék a megoldásokat. A megváltozott munkaképességő célcsoport foglalkoztatásában több éves tapasztalattal rendelkezı Napra Forgó Kht., valamint a foglalkoztatás szempontjából többszörösen hátrányos helyzető hallássérülteket képviselı HARKE tudatában van a célcsoport munkaerıpiaci napi problémáinak. A legnagyobb hazai informatikai cégeket tömörítı három szervezet (MATISZ, IVSZ, Infórum) pedig jelentıs befolyással, véleményformáló erıvel rendelkezik az informatikai szervezetek felett, képes elérni, hogy a megváltozott munkaképességőek és 45 éven felettiek munkához juttatása az informatikában formálisan is napirendre kerüljön ezen szervezetek humán erıforrás gazdálkodásában. A foglalkoztatási modell kidolgozásában közel 50 fı, megváltozott munkaképességő és 45 éven felüli közép-ill. felsıfokú végzettségő munkanélküli vesz majd részt. A résztvevık az informatikai ismertek elsajátítása mellett személyiségfejlesztı oktatásban is részesültek. A képzés részben távoktatás, részben személyes konzultáció során valósult meg. A képzést elsajátítók részben hozzájárulnak a világháló közösségi végpontjainak megerısítéséhez, részben a további képzésben résztvevık számára válhatnak tanácsadóvá, képzıvé. A program az önálló munkavégzésre, projektszemlélet elsajátítására szeretné megtanítani a résztvevı csoportot. A képzés utáni munkahelyeken végzett munkatapasztalat-szerzés pedig lehetıséget teremt egyrészt a munkavállalók számára, hogy némileg védett környezetben integrálódni tudjanak a vállalatok munkafolyamataiba, másrészt növelni tudja a munkaadók körében a megváltozott munkaképességőek elfogadottságát. A projekt honlapja: www.ivsz.hu/itmentor, Az Európai Teleház Szövetség az EUTA által üzemeltetett IT-Mentorálással foglakozó honlap: www.it-mentor.laphu Az IT-Mentor tevékenység meghatározása: Minthogy nincs még kialakult egységes mögöttes tartalma az IT-Mentorkifejezésnek, így többféle magyarázata is létezik: az egyik ezek közül, amelyet Gáspár Mátyás fogalmazott meg: „ Az IT-mentor a digitális esélyegyenlıség szociális munkása, egy új hivatás képviselıje. Feladata, hogy személyre szólóan, élethelyzet függıen segítse megtenni az elsı lépéseket az információs társadalomban azoknak is, akik talán nem is sejtik, mire lehet jó számukra a számítógép és az Internet, és egyedül nem boldogulnak vele.” 20 Az IT-Mentor nevében az IT elıtag az információs társadalomra utal. Információs társadalom (lásd. 2. fejezet) Jellemzıi: a szociális fejlıdés szempontjából a széles körő informáltság, a gazdasági fejlıdés tekintetében az információs és kommunikációs technológiák (IKT), rendszerek és az információ, mint általános eszköz, illetve alapanyag kiterjedt használata. Az IT-Mentor tulajdonképpen egy olyan személy, aki hivatásszerően segít az informatikát, Internetet felhasználni mindazoknak, akiknek szüksége lehet rá, és nem értenek hozzá. Egy másik megközelítés Déri Tamásé, amely szerint: Magyar Tartalomipari Szövetség 1012 Budapest, Kuny D. 13. Tel: 213-5089; Fax: 375-9722; E-mail: [email protected]

32

„Az IT-mentor egy új foglalkozás, a szociális segítı, a népmővelı és az informatika oktató sajátos keveréke. Ismeri a kisközösség és egyes tagjainak helyzetét, igényeit, problémáit, a közösségi és személyes megoldások érdekében összeköti azokat a hálózaton elérhetı szolgáltatásokkal, betanítja, segíti önálló használatukat.” 21 Az EQUAL IT-Mentor projekt tapasztalatai és a fenti megfogalmazások alapján a következı meghatározás alkalmazását javasoljuk: „ Információs Társadalom Mentor, az a személy, akit a hátrányos helyzető célcsoportból (45 éven felüliek, fogyatékkal élık, munkanélküliek stb.) választunk ki (és az egészéleten át tartó tanulást támogató) képzéssel, hálózati kapcsolattal, az üzleti, civil és kormányzati szféra együttmőködésével alkalmassá tesszük, a munkavállalásra, a digitális írástudás , az információs társadalom új szolgáltatásainak (eKormányzat, eTanulás stb.) terjesztésére, a befogadó információs társadalom (eInclusion) helyi megvalósítására. ” Ez a megfogalmazás kicsit tágabb feladatokat jelöl meg az IT-Mentorok feladatának, a segítés mellett az igények, a helyzet ismerete és a tanítás is megjelenik. Az új szakma tagjainak sokoldalú feladatai közé tartozik a számítógép kezelési (digitális írástudás) támogatás, oktatás, ismeretterjesztés, elektronikus szolgáltatások igénybevételében való segítés, emellett infokommunikációs eszközök üzemeltetése és karbantartása. Az IT-Mentor projekt eredményei alapján megvalósult, az IT-Mentor OKJ szakképzés, illetve folyamatban van az EU i2010 Információs Társadalom politikában meghatározott eInclusion/eBefogadás és eSkills/eFelkészültség programok hazai elfogadása (lásd a 9. PEJ Szakmapolitikai érdekérvényesítés fejezetét.) Az EQUAL IT-Mentor projektben készített eBefogadás tanulmány, amely számos sikeres külföldi és hazai mentorálási jó gyakorlatot is bemutat elérhetı a web-en: http://old.matisz.hu/tanulmanyok/einclusion_tanulmany_v20070724.pdf Általánosságban megalapítható, hogy az Információs Társadalom – IT-Mentor tevékenysége során hasznosítja a mentorálás általános ismereteit, azonban mindezt az infokommunikációs technológiai IKT eszközök használatával összefüggésben alkalmazza. Az EQUAL IT-Mentor túlvállalás során (TAMOP 2.1.2 Kulcskompetenciák fejlesztése pilot projekt) alkalmazni kívánjuk az IT-Mentor szakképzésben a Mentorálás/Mentorság munkacsoport által kifejlesztett mentorképzési programot.


33

8 Mellékletek 8.1

A megváltozott munkaképességő munkavállalókat foglalkoztató munkaadók érdekeltségi rendszere

8.2

Papíralapú kérdıíves felmérés kísérılevele

8.3

IT-Mentor Kérdıív

8.4. Elektronikus felmérés kísérılevele


34

8.1 A megváltozott munkaképességő munkavállalókat foglalkoztató munkaadók érdekeltségi rendszere1 A foglalkoztatási törvény 41/A §-a szerint minden 20 fınél több munkavállalót foglalkoztató munkaadó legalább 5%-ban (kvóta) tartozik megváltozott munkaképességő munkavállalót foglalkoztatni, ennek hiányában a hiányzó létszámra pedig rehabilitációs hozzájárulást fizetni. Ebben 2007-ben semmilyen változás nincs. A kvótából hiányzó létszám után rehabilitációs hozzájárulást kell fizetni, ennek 2007 évi összege: 152 000 Ft/fı/év (Magyar Közlöny Hivatalos Értesítı 2006. évi 34. szám). A munkaadó a hozzájárulásra negyedévenként a negyedévi foglalkoztatási arány alapján számított elıleget tartozik fizetni. A megváltozott munkaképességő munkavállaló foglalkoztatását elısegítı támogatási rendszer fıbb elemei

Új eleme a rehabilitációs foglalkoztatás támogatásának 2006. novemberétıl a megváltozott munkaképességő munkavállalókat foglalkoztató munkaadók akkreditációs rendszere. [Jogszabályok: 176/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet, 14/2005. (IX. 2.) FMM rendelet, 26/2005. (XII. 27.) FMM rendelet]. Részletes tájékoztatót lásd: www.afsz.hu! Ennek keretében a megváltozott munkaképességő munkavállalókat foglalkoztató munkaadók foglalkoztatási szempontú minısítésére kerül sor, az akkreditáció alapja a kérelemben megjelölt telephelyek, fióktelepek minısítése. Az akkreditációs tanúsítvány szintenként eltérı érvényességi idıre állítható ki. Három minısítési szintet lehet elérni, ezek: - alap tanúsítvány (érv. 5 év) - rehabilitációs tanúsítvány (érv. 3 év) - kiemelt tanúsítvány (érv. 2 év) Az utóbbi védett szervezeti cím használatára jogosít. Ugyanez a cím illeti meg a kiemelt tanúsítvány alapvetı feltételeivel rendelkezı, valamennyi feltételt 1 éven belül elérı, feltételes tanúsítványt kapott munkaadót (a feltételes tanúsítvány maximum 1 évre adható ki). Az akkreditáció minden, a Munka Törvénykönyve szerinti munkaadó számára lehetséges, a foglalkoztatott létszámtól függetlenül az akkreditációs kérelemben foglalt minısítési szintre, két sajátos, létszámra vonatkozó feltétellel: – ha a megváltozott munkaképességő munkavállalók létszáma eléri a 20 fıt, és ez egyben a munkaadó által foglalkoztatottak 40%-át elérı létszám, alaptanúsítvány

1

FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓS KISOKOS


35

kiállítására nincs mód, csak a feltételek fennállása esetén rehabilitációs vagy kiemelt tanúsítványéra. – a kiemelt (és ideiglenes) tanúsítványt csak annak a munkaadónak lehet kiállítani, aki legalább 50 fıt, ezen belül legalább létszáma felében legalább 50%-ban megváltozott munkaképességő munkavállalót foglalkoztat.

Az akkreditáció telephelyenként történik. De: A központi, helyi költségvetési szerveknél és intézményeikben, valamint a szociális intézményen belüli telephelyek nem akkreditálhatóak. Az akkreditációs eljárást a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal mőködteti, erre szakosodott munkaügyi szakértık bevonásával. Az akkreditációról (eljárás, kérelem nyomtatvány, benyújtandó dokumentumok, eljárás díja stb.) a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal honlapján külön részletes tájékoztatót talál. A kiemelt tanúsítvány megszerzéséhez már 2006-tól érdeke főzıdött az érintett munkaadóknak (egyes támogatási jogosultságok jogszabály szerint ennek függvényében álltak fenn), a többi támogatást igénylı munkaadó esetében csak 2007. július elsejétıl általános támogatási feltétel az akkreditációs tanúsítvány. I. Munkaadók támogatása 1. Megváltozott munkaképességő foglalkoztatási támogatása

munkavállalókat

foglalkoztatók

tartós

A támogatási rendszer jogi kereteinek kialakítására – lehetıség szerint átmeneti szabályok biztosításával – 2005 ıszén került sor. [176/2005 (IX. 2.), 177/2005. (IX. 2.) Kormány rendeletek; 14/2005. (IX. 2.), 15/2005. (IX. 2.) FMM rendelet; 26/2005. (XII. 27.) FMM rendelet; 25/2005. (XII. 27.) FMM-Eüm-ICsSzEM-PM együttes rendelet] Módosította: 118/2006. (V. 12.) Korm. rendelet. 2006. január 1.-tıl hatályba lépett egy új bértámogatási rendszer, ami normatív és pályázható elemeket tartalmaz. Normatív: A foglalkozási rehabilitációhoz nyújtott bértámogatás a megváltozott munkaképességő munkavállalónak kifizetett munkabér és közterhei arányában, annak 40-100%-áig biztosít támogatást, a legalább 50%-os munkaképesség változásról orvos szakértıi igazolással rendelkezı munkavállaló munkaképességének megfelelı munkahelyi környezetet, munkaszervezést biztosító, munkaügyi és munkavédelmi szabályokat betartó munkaadók számára (támogatás az elsı fı foglalkoztatásától igényelhetı).


36

Jogszabályok: Ettıl eltérıen az 50%-nál kisebb mértékő munkaképesség változással rendelkezı munkavállaló foglalkoztatásához is megállapítható legfeljebb 60 % mértékő bértámogatás, ha - OOSZI szakvélemény igazolja, hogy a megjelölt munkakör ellátására egészségi állapota, gyakorlata, megmaradt képességei alapján alkalmas, - foglalkoztatásához a munkaadó a megváltozott munkaképességő munkavállaló foglalkoztatását elısegítı egyéb bértámogatásban nem részesült, - a munkaadó hasonló munkakörben legalább 6 hónapja rendes felmondást nem alkalmazott és vállalja, hogy a támogatott foglalkoztatását legalább 12 hónapig hasonló okból nem szünteti meg. Lehetıség van a munkavégzésben közvetlenül közremőködı segítı személyek bérének 100%-os megtérítésére, a ráfordított munkaidı arányában, ha azt a foglalkoztatott állapota indokolja (ide nem értve a szociális, mentális, egészségügyi támogatást nyújtó segítı személyeket). A foglalkozási rehabilitációhoz nyújtott bértámogatásnak korlátja van, ennek mértéke az igénylés évét megelızı második év KSH által közzétett bruttó nemzetgazdasági átlagkereset alapján, jogszabályban meghatározott korrekciókkal kerül megállapításra, differenciáltan annak a munkakörnek a szakképzettségi igénye szerint, amiben a megváltozott munkaképességő munkavállalót foglalkoztatják, segítı személy esetén a korlát szakképzettségi differenciáltsága nem érvényesül. A támogatás aránya adott személy után esetén minden munkaadónál ugyanannyi, azonban a folyósítható támogatás mértéke az ellátott munkakör képzettségi igénye szerint eltérhet. A támogatás odaítélésére más költségvetési forrásból megtérült bér esetében nem kerülhet sor. A támogatást az illetékes munkaügyi kirendeltségnél lehet igényelni, aki az elbírálást követıen a támogatásra legfeljebb 36 hónapra vállal kötelezettséget, a támogatási összeget évente megkötött hatósági szerzıdés módosítások alapján folyósítja (havonta, utólag). Fontos! A megváltozott munkaképességő munkavállalók foglalkoztatásának idıkorlát nélküli és területileg differenciálatlan támogatása, az Európai Unió csoportmentességi jogszabályai által biztosított lehetıség, a támogatások jogszerő felhasználását az EU részérıl is ellenırizhetik.


37

2. Megváltozott munkaképességő, a munkaügyi kirendeltségen nyilvántartásba vett álláskeresı foglalkoztatását (munkába helyezését, beilleszkedését) segítı bértámogatás [Flt. 16.§; 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet 11.§]

A bértámogatás hátrányos helyzető álláskeresık, közte megváltozott munkaképességőek, valamint olyan személyek foglalkoztatásához állapítható meg, akit munkahelyének elvesztése fenyeget, és az ötvenedik életévét betöltötte, vagy életkorra tekintet nélkül legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik. A támogatás annak a munkáltatónak a kérelmére állapítható meg, aki a támogatható hátrányos helyzető munkavállalói körbıl munkavállalót foglalkoztat, vagy foglalkoztatni kíván, és a jogszabályban meghatározott feltételekkel rendelkezik. A támogatás 12 hónapot elérı foglalkoztatáshoz nyújtható, mértéke a munkavállaló munkabére és annak közterhei együttes összegének 60%-a. 3.Hátrányos helyzető álláskeresık foglalkoztatását elısegítı támogatások, amelyekre a munkaadó adott élethelyzetben lévı (pályakezdés, gyermek, vagy közeli hozzátartozó ápolása, idısödı, 50 év feletti életkor, vagy alacsony, alapfokút nem meghaladó iskolai végzettség) megváltozott munkaképességő álláskeresık foglalkoztatásához is jogosult, a munkaképesség csökkenés mértékétıl függetlenül (2004.évi CXXIII.tv a pályakezdı fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követıen munkát keresık foglalkoztatásának elısegítésérıl, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról; 31/2005. (IX. 29.) PM rendelet a START-kártya felhasználásának, a járulékkedvezmény érvényesítésének, továbbá elszámolásának részletes szabályairól).

II A munkavállaló érdekeltsége:

1. 2007. évben a rokkantsági nyugdíj melletti keresı tevékenység szabályai változatlanok! A rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, átmeneti járadékban, rendszeres szociális járadékban részesülı személy nyugdíja (járadéka) folyósítása mellett dolgozhat, amíg 4 hónap átlagában nem éri el annak a keresetnek a 80%-át, amit rokkantság nélkül eredeti munkakörében elérhetne (aktuális kereseti adatokat a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal minden évben közzétesz). Ha rövidebb munkaidıben dolgozik az érintett, mint megrokkanása elıtt, vagy foglalkoztatása nem munkaviszonyban történik, a kereset (vállalkozói jövedelem) vizsgálatára a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabályok alapján nem kerül sor.


38

2. A 2007-ben kihirdetett, késıbb hatályba lépı változások (2007. évi LXXXIV. törvény a rehabilitációs járadékról) 2008-ban a 2007. december 31-én rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülık ellátás folyósítása melletti foglalkoztatási szabályai nem változnak. A 2008-ban megállapított ellátások (rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék) mellett azonban más szabályok szerint lehet munkát vállalni. Ennek lényege, hogy: 1 .A munkaidı hossza, illetve a megrokkanás idıpontját megelızı munkakörhöz képest rövidebb volta már nem szerepel a rokkantsági nyugdíj megállapítására jogosító feltételek közt! 2. A megszerezhetı kereset, jövedelem számítása során minden olyan járulékalapot képezı jövedelmet számításba kell venni, amely után a felsı korlát figyelmen kívül hagyásával nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség áll fenn, ideértve azt a jövedelmet is, ami után az egyszerősített közteherviselés szerint adózók 15% EKH-ot fizetnek(munkaviszonyból és vállalkozói jogviszonyból, minden munkavégzésre irányuló jogviszonyból származó jövedelem számít!) 3. A kereset korlát a nyugdíj megállapítás alapjául szolgáló átlagkereset 90%-a, amivel a keresetek, jövedelmek járulékokkal csökkentett nettó értékét kell összevetni. Kivétel: a mindenkori minimálbért az ellátásban részesülı megkeresheti 3. 2009-tıl az ellátás melletti foglalkoztatás új szabályai minden III aktív korú (a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött) rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rehabilitációs járadékban részesülıre kiterjednek, megszőnik egyidejőleg az I-II csoportos rokkantak esetében az ellátás melletti kereset korlátozása. E bértámogatás szempontjából: megváltozott munkaképességő személynek kell tekinteni azt az álláskeresıt, a) akinek munkaképesség-csökkenésének mértéke az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértıi Intézetének, illetıleg az Országos Orvosszakértıi Intézet, vasutas biztosítottak esetében a Magyar Államvasutak Orvosszakértıi Intézetének szakvéleménye szerint - legalább a 40 százalékot eléri, vagy b) aki a munkaképesség-csökkenésének mértékérıl az a) pontban meghatározott szerv igazolásával nem rendelkezik, de – foglalkozásegészségügyi szakellátó hely szakvéleménye alapján – megállapítható, hogy munkavállalási és munkahely-megtartási esélyei testi vagy szellemi károsodása miatt csökkentek.


39

8.2 Papíralapú kérdıíves felmérés kísérılevele

Kedves Hölgyem, Uram,

Három percnyi türelmét, segítségét kérjük egy új szakma – a mentorság – magyarországi elterjesztéséhez, a hamarosan beinduló OKJ-s oktatás kellı megalapozásához. Kérésünk mindössze az, hogy – saját személyes tapasztalata, véleménye alapján - töltse ki nagyon rövid, egyszerő kérdıívünket és azt mielıbb küldje vissza. Amennyiben Ön még nem találkozott a mentor foglalkozással, csak jelzésszerően: a mentor olyan, sokoldalúan felkészült személyes segítı, aki pl. az arra rászorulók munkahelyi, iskolai, közösségi tereken való, stb. be- vagy újrailleszkedését, ottani sikeres munkavégzését, továbbképzését támogatja; idısebbeknek segítséget ad pl. a digitális világgal való barátkozáshoz, az internet megannyi elınyének élvezetéhez a szórakozástól az e-ügyintézésig; másoknak a távmunka-lehetıségek bıvítéséig. A közelmúltban zárult le az EQUAL uniós pályázat keretében megvalósított kísérleti projektünk, melynek neve és tartalma az „IT- Mentor, az informatikai szakma, mint munkaadó”. Az idıközben zordabbá vált gazdasági körülmények dacára sikerült egy bizonyítottan jól mőködı képzési modellt kialakítanunk, mely segítségével a korábban tartósan inaktív, hátrányos helyzető (45 év feletti és/vagy megváltozott munkaképességő) embereket informatikai és szakmai képzéssel, hálózati kapcsolatokkal, az üzleti, a civil és kormányzati szféra összefogásával álláshoz, értékteremtı munkához jutottak, elısegítve a magyarországi információs társadalom új és egyre bıvülı szolgáltatásainak terjesztését, illetve azokra az igények bıvülését. (Bıvebben minderrıl pl. a www.itmentor.hu/ - honlapon olvashat.) Az Ön véleménye is fontos számunkra a professzionális hazai mentor-képzés megteremtéséhez. S túl ezen: ha az Ön által elvárt, munkájukban ma vagy holnap ellátandó feladatokra jelzi mentor-igényüket, arra kiemelt (60 százalékos vagy e feletti) foglalkoztatási támogatással tudunk megbízható mentor szakembert biztosítani. Nagyon köszönöm, ha most – de legkésıbb december 10-ig - három percét e kérdıív áttekintésének, kitöltésének, visszaküldésének szenteli.

Barátsággal Dr. Mlinarics József ügyvezetı elnök Magyar Tartalomipari Szövetség


40

8.3 IT-Mentor Kérdıív E kérdıív kitöltésének célja, hogy az mentorok foglalkoztatása iránti igényt felmérjük. 2. Cégének neve:………………………………………………………………………………… 3.

Alkalmazott – e az Ön munkahelye az alábbi esetekben mentort? Igen

-

Új munkatárs mentorálása; Fogyatékkal élık mentorálása; Megváltozott munkaképességőek munkahelyi mentorálása; GYES-rıl, GYED-rıl visszatérık mentorálása; Átképzésben részesülık mentorálása; Idıs munkavállalók mentorálása; Elbocsátott munkavállalók mentorálása Munkahelyi továbbképzésben résztvevık mentorálása Közösségi helyeken digitális írástudás, képzés mentorálása Bevándorlók mentorálása

□ □ □ □ □ □ □ □ □ □

4.

Amennyiben jelentıs (50% vagy e feletti bér és járulék) támogatást kapna a mentor alkalmazására és ezáltal a munkatársainak hatékonysága növekedne, vagy jobb és versenyképesebb szolgáltatást tudna nyújtani, akkor alkalmazna – e mentort? □

5.

Ha alkalmazna mentort, akkor az 1. pontban felsorolt területek közül melyikben (betők)

6.

□ Véleménye szerint a mentorok alkalmazása a digitális írástudás terjesztésében segítheti-e 6 millió honfitársunk az Információs Társadalomba való belépését? □

7.

8.

Ön szerint a digitális kultúra terjedése-terjesztése elısegíti-e a hazai informatikai szektor bıvülését, a magyar termékek iránti kereslet növekedését?

□

Mentorok – pl. társadalmi érdekő, közösségi helyeken való – alkalmazására vonatkozó egyéb javaslata:

Köszönjük válaszait! Amennyiben érdeklik a program részletei, felvilágosítás az [email protected] címen kérhetı.


41

8.4 Elektronikus felmérés kísérılevele Kedves Hölgyem, Uram, Három percnyi türelmét, segítségét kérjük egy új szakma – a mentorság – magyarországi elterjesztéséhez, a hamarosan beinduló OKJ-s oktatás kellı megalapozásához. Kérésünk mindössze az, hogy – saját személyes tapasztalata, véleménye alapján - töltse ki rövid, egyszerő kérdıívünket és azt mielıbb küldje vissza. Amennyiben Ön még nem találkozott a mentor foglalkozással, csak jelzésszerően: a mentor olyan, sokoldalúan felkészült személyes segítı, aki pl. az arra rászorulók munkahelyi, iskolai, közösségi tereken való, stb. be- vagy újrailleszkedését, ottani sikeres munkavégzését, továbbképzését támogatja; idısebbeknek segítséget ad pl. a digitális világgal való barátkozáshoz, az internet megannyi elınyének élvezetéhez a szórakozástól az e-ügyintézésig; másoknak a távmunka-lehetıségek bıvítéséig. A közelmúltban zárult le az EQUAL uniós pályázat keretében megvalósított kísérleti projektünk, melynek neve és tartalma az „IT-Mentor, az informatikai szakma, mint munkaadó”. Az idıközben zordabbá vált gazdasági körülmények dacára sikerült egy bizonyítottan jól mőködı képzési modellt kialakítanunk, mely segítségével a korábban tartósan inaktív, hátrányos helyzető (45 év feletti és/vagy megváltozott munkaképességő) embereket informatikai és szakmai képzéssel, hálózati kapcsolatokkal, az üzleti, a civil és kormányzati szféra összefogásával álláshoz, értékteremtı munkához jutottak, elısegítve a magyarországi információs társadalom új és egyre bıvülı szolgáltatásainak terjesztését, illetve azokra az igények bıvülését. Az Ön véleménye is fontos számunkra a professzionális hazai mentor-képzés megteremtéséhez. S túl ezen: ha az Ön által elvárt, munkájukban ma vagy holnap ellátandó feladatokra jelzi mentor-igényüket, arra kiemelt (60 százalékos vagy e feletti) foglalkoztatási támogatással tudunk megbízható mentor szakembert biztosítani. Nagyon köszönöm, ha most – vagy legkésıbb december 10-ig - három percét e kérdıív áttekintésének, kitöltésének, visszaküldésének szenteli.

Barátsággal Dr. Mlinarics József ügyvezetı elnök Magyar Tartalomipari Szövetség


42

MENTORSÁG munkacsoportja Kutatás II. témakör:

Recommend Documents