Javaslat. a II. forduló pályázati anyagához. Felkérésre összeállította: Drótos László és munkacsoportja, június

Javaslat a II. forduló pályázati anyagához

Felkérésre összeállította: Drótos László és munkacsoportja, 2005. június.

Tartalomjegyzék I.

Alapelvek, átfogó koncepció 1. A lehető legjobban elhelyezni pályázatunk programját az európai kontextusban. 2. Projektünk már eddig felvázolt és további kidolgozást igénylő részprogramjait térben és gondolatiságában jobban össze lehet (kell) kapcsolni. 3. „A KOHÓ” projekt kapcsán a szükségből erényt akarunk „kovácsolni”. 4. Egyéb esélynövelő tényezők:

II.

•

A depressziós európai városok sorsa.

•

Európa és benne Magyarország verseny kényszere.

•

A megszólítás, az üzenet, a jó hívó szavak megtalálása.

Ipari örökség, „A KOHÓ” projekt konkrét tartalma •

Nemzeti Technikatörténeti Emlékpark (tematikus élménypark) létrehozása

•

A park különböző tervezett funkciói, tematikus programjai, látnivalói:

•

„Európa technika-, és ipartörténeti emlékezete”(rész-projekt)

III.

Eddig megtett, előrehaladt intézkedések

IV.

További előkészítő munkák és azok feltételei

2

I. Alapelvek, átfogó koncepció A jelenlegi munkánknál, a város pályázatának az első fordulóban kapott értékeléséből, valamint az utóbbi hetekben, e témában kiérlelt újabb progresszív gondolatokból kell kiindulni. Figyelembe véve Miskolc város előpályázata pozitív értékelését, – ennek kiemelt elemei erősítése céljából, és a projekt további kidolgozásának még eldöntetlen néhány fontos kérdése helyes megválaszolása érdekében, szerintünk – a következőkre lenne célszerű koncentrálnunk: 1. A lehető legjobban elhelyezni pályázatunk programját az európai kontextusban. Ez alatt azt értjük, hogy pályázatunkban hangsúlyozni, de főleg érvényesíteni kell az Európai Kulturális Egyezmény szellemét és betűit. Ez a ránk is kötelezően vonatkozó egyezmény többek között kimondja: „Minden Szerződő Fél megfelelő intézkedéseket hoz avégből, hogy megőrizze és ösztönözze nemzeti hozzájárulását a közös európai kulturális örökséghez.” „A Szerződő Felek az Európai Tanács keretében összehangolják tevékenységüket európai szintű érdeklődést keltő kulturális akciók lebonyolítása céljából.” „A saját ellenőrzése alatt álló és európai kulturális értéket képviselő tárgyakat minden Szerződő Fél Európa közös kulturális öröksége szerves részének tekinti, megfelelő intézkedéseket hoz azok megőrzésére és gondoskodik ésszerű hozzáférhetőségéről” Ezeknek a céloknak a gyakorlati megvalósítását – a város és környéke kultúrtörténeti értékű ipari örökségére építve – megkezdtük szervezni és minden lehetőség adott, hogy ebben nemzetközi hálózatot alakítsunk ki miskolci központtal, miskolci koordináció mellett az „Európa Kulturális Fővárosa” keretén belül (lásd a II. és III. fejezeteket). 2. Projektünk már eddig felvázolt és további kidolgozást igénylő részprogramjait térben és gondolatiságában megfelelően össze lehet (kell) kapcsolni (Avas, Belváros, Tapolca, Lillafüred, Rock-legenda, Egyetemi Science Központ, ipari örökség stb.)

TÉRBELILEG ÉS LOGISZTIKAI SZEMPONTBÓL TÖRTÉNŐ ÖSSZEKAPCSOLÁS: Például. úgy ahogy Bodonyi Csaba javasolja, a Szinva - a Garadna - a Hejő patakok vízfolyásai irányára felfűzve mutatnánk be és fejlesztenénk ki a város különböző térségeinek attrakcióit. Hasonló térbeli összekapcsolást, útvonal hálózatot lehetne alkalmazni a

3

városkörnyéki és távolabbi támogató településekkel, sőt a határon túli, Miskolc programjaiban érdekelt vidékekkel, országokkal, városokkal. ÁTFOGÓ, A PROJEKT RÉSZLETEIT INTEGRÁLÓ GONDOLATISÁG : Az első fordulóban pályázatunk azzal nyerte meg a bíráló-bizottság elismerését, hogy mint írják: „mindent átfogó...” „...felismeri, hogy a város arculatának...nem kívánatos folyamatai...a kulturális szektor segítségével fordítható vissza. A miskolci pályázat minden eleméből (még az olykori kidolgozatlanság ellenére is) sugárzik a város arculatának átalakítására való törekvés és az a felismerés, hogy ez elsősorban úgy érhető el, ha megváltozik a városban élők viszonya saját városukhoz.” Nyilvánvaló, hogy a II. fordulóra készülő pályázati anyagunkban ezeket a kedvező minősítő elemeket lehet és kell erősíteni. Az igényelt további kidolgozottság, a részprogramok kellő mélységű és magas szakmai színvonalú kimunkálásán túl – szerintünk – azt is jelenti, hogy azokat kellően egymáshoz rendezve, tartalmukban megfelelően összekapcsolva, közös „gondolati ernyő” alá helyezve tudja bemutatni és kínálni városunk. Ezt a közös, mindenki által (városlakók, hazai és külföldi érdeklődők részéről) elfogadható, valamint Miskolc és környéke meghatározó kulturális sajátosságaira, hagyományaira épülő „gondolati ernyő” az az emberi technika, civilizáció, amelynek egyik európai bölcsője itt nálunk található. Ezért azt javasoljuk, hogy pályázatunk átfogó koncepcióját a termelési-, technikai-, és ipari örökségünk védelme és hasznosítása kereteiben határozzuk meg. Ennek az általunk kezdeményezett integráló projektnek legyen a neve: A KOHÓ (angolul MELTING-POT). MI A KOHÓ PROJEKT, MIT AKAR ELÉRNI? A KOHÓ projekt elnevezése szimbolikus jelentésű. Egyrészt meghatározó technológiai berendezése annak a szakmának, amelynek kiemelkedő szerepe volt a térség utóbbi mintegy 235 éves fejlődéstörténetében, a Fazola Henrik alapította – egykor virágzó, ma már szerényebb jelentőségű – helyi vaskohászatnak.(Hasonló sorsú vidék több is van NyugatEurópában.) Másrészt utal az elnevezés a „népek kohójára” is, arra a folyamatra, amely az egységesülő Európában, ezekben az évtizedekben végbemegy. (Több nemzet is hasonló kettős értelmezésben használja a kifejezést, pld. az USA a több nemzetiséget egyesítő olvasztótégelyt is érti alatta.) Mindkét jelentése a szónak a gyakorlatban heroikus küzdelmet, sikert és kudarcot, sok-sok emberi megpróbáltatást takar. Mindkét jelentés értelmében tud és akar Miskolc városa – széleskörű európai érdeklődésre számot tartó – mintát felmutatni az eredményes pályázata kapcsán. Miskolc és térsége azonban az emberi civilizáció fejlődésének egy sokkal régebbi emlékét és időszakát is őrzi. Régészeink éppen ezekben a hónapokban kutatják a 70 ezer évvel ezelőtt élt emberősünk egykori kőbányáját a város központjában elhelyezkedő Avas hegyen. A páratlan európai lelet azt látszik bizonyítani, – aminek feltételezése eddig is ismert volt –, hogy az emberi technika, technológia fejődési útja, elterjedése évezredekkel ezelőtt keletről nyugat irányában, térségünkön keresztül vezetett. Ez a történelmi bizonyosság, – valamint a jelenleg is rendelkezésre álló gazdag, kultúrtörténeti értékű ipari örökség – feljogosítja Miskolcot arra,

4

hogy kezdeményezze, szervezze, koordinálja, és részben helyileg több metszetben be is mutassa az egyesült Európa technikatörténeti emlékezetét. Ez A KOHÓ projekt egy egyedülálló példa lenne, amely a jelenkor posztindrusztriális időszakában, a 21. század második évtizedének elején bemutatná a világnak, hogy mit eredményezett eddig az emberiségnek a műszaki tudomány, a technikai fejlődés, a termelési kultúra átalakulása. Egyben a tanulságok levonására is alkalom nyílna, hogy mi volt jó, és mi a rossz ebben a szédületes fejlődésben. Merre kell haladni a jövőben a természet és az ember „békés egymás mellett élése” érdekében. Mindezt sokrétűen, több dimenzióban tenné a város, illetve ennek megfelelően szervezné a külső, jelentősen bővíthető európai kapcsolatait is. A tudományos felfedezések, a különböző találmányok, konstrukciók éppen úgy helyet kapnának, korszerű, interaktív bemutatási formák keretében, mint a művészetek, az irodalom, a zene, a képzőművészet, a színház, az iparművészet. Helyet kapna ebben, például a művészek által már részben kidolgozott ERŐMŰ projekt, az elgondolás szintjén mozgó klasszikus szobor-másolatok bemutató csarnoka, a hangversenytermek, múzeumok, könyvtárak, pihenő, szórakoztató parkok, létesítmények kialakítása, elsősorban a város ipari övezetében felszabadult üzemépületek, műhelycsarnokok és szabad területek igénybevételével. A KOHÓ ily módon, az érintett nemzetek kulturális sokszínűsége felmutatásával és elismerésével, valamint a kimagasló európai teljesítmények kölcsönös megismertetésével olvasztaná egybe, majd pedig segítené kiformázni az új európai kulturális identitást, amellyel földrészünk ismételt fellendülését segíthetnénk elő. 3. A KOHÓ-ban a szükségből erényt kell „kovácsolni” Nyilvánvaló, hogy Miskolc nem hagyhatja érintetlenül, a jelenlegi helyzetében a régi diósgyőri gyárak üzemi és lakótelepi térségét, amely mintegy 200 hektáron szinte a város földrajzi középpontjában terül el. Ez nem férne össze az Európa Kulturális Fővárosa cím követelményrendszerével. E térségek revitalizálása a 2010-ig rendelkezésre álló idő alatt, és az ottani körülményeket figyelembe véve (vannak működő üzemek, elhagyott hatalmas műhely csarnokok, és földig rombolt, vagy azonnal beköltözhető műemléki épületek, utak, közművek, vasúti pályák, különböző mértékben szennyezett altalajok, hatalmas szeméttel, gazzal borított szabadterületek, több mint száz résztulajdonos stb.) csak is egy – a budapesti Millenniumi Park mintájára létesített – kultúrpark, azaz Nemzeti Technikatörténeti Élménypark (tematikus-park) létesítésével lehetséges. Nemzetközi példák is szép számban vannak a hasonló városi területek kulturális célú hasznosítására. Ahol megfelelően szervezik és építik ki az ilyen létesítményeket ott jó befektetésnek, piaci, üzleti tranzakciónak is bizonyul a vállalkozás. Miskolc történelmi sajátossága, földrajzi helye, környezetének gazdag termelési, technikai és ipari öröksége, valamint jelenlegi gazdasági, társadalmi állapota, egyedül álló, az országban sehol máshol nem található lehetőséget kínál, páratlan esélyt ad a széles értelemben vett, példaértékű kulturális bemutatkozásra, az Európa Kulturális Fővárosa 2010.” cím elnyerésére.

5

4. Egyéb esélynövelő tényezők A város pályázatának esélyét tovább növelhetné a nemzetközi bírálók előtt is, ha még plasztikusabban bemutatnánk, hogy Miskolc a 20. század végére – lakóinak hibáján kívül – az európai depressziós városok sorába került, és törekvésének minden igyekezete az ebből a helyzetéből való kikerülésre, és e célból a város egész kulturális struktúrájának gyökeres módosítására irányul. A pályázat egyik fő célja a hasonló sorsú városok újrakezdésének elősegítése. Miután azonban az ezredfordulóra Európa egésze is versenyhátrányt szenvedett az Amerikai Egyesült Államokhoz, Japánhoz képest, (pld. tudományos kutató potenciálja egyharmaddal kisebb) és az ázsiai országok (mindenekelőtt Kína) fejlődési üteme jelentősen felgyorsult, így az öreg kontinens elemi érdeke a múltjára és jelenére építkező gyökeres megújulás. Ennek az elkerülhetetlen tendenciának az erősítéséhez is egyik – minden bizonnyal elismerést kiváltó – eszköze lehet Miskolc ipari örökségre fókuszáló pályázata. Fontos a megszólítás, az üzenet, a jó hívó szavak megtalálása, amelyek frappánsan kifejeznék Miskolc, – mint 2010-ben Európa Kulturális Fővárosa – kínálatát, és egyben invitálják az európai és hazai látogatók százezreit a városba és környékére. Ezek lehetnének a következők:

„Európa technikatörténeti emlékezete” vagy/és „Európa ipari öröksége” vagy/és „Múlt és jelen, együtt a jövőért” vagy/és „Miskolc az Európai Unió keleti kapuja” Összefoglalva: A KOHÓ projekt lényege tehát, hogy az 50 éve aláírt Európai Kulturális Egyezmény szellemében bemutassa egy közép-kelet-európai város korunkban történő gyökeres megújulását, és eközben felmutassa az egységes európai kultúrát, ezzel elmélyítse a nemzeti érzelmeken túlmutató, a közös európai civilizációhoz való tartozás érzését, növelve ezáltal is a felerősödő világméretű versenyben a kontinensünk, hazánk, régiónk és városunk esélyeit.

6

II. Ipari örökség, „A KOHÓ” projekt konkrét tartalma

A KOHÓ projekt konkrét, ipari örökséggel foglalkozó tartalma terveink szerint két nagy területet ölelne fel, amely területek szervezetileg, funkcionálisan is lehatárolhatók, létrehozásuk, illetve működésbe lépésük 2010-ig folyamatosan, éves bontásban ütemezhetők. A munka lényeges eleme, hogy a végrehajtásba a lakosság jelentős hányada minden korosztályból bekapcsolható, a civil szervezetek széles körben közreműködhetnek, a vállalkozók érdekeltsége megteremthető. Előnyt jelent számunkra az ez irányban mintegy öt éve folyó munkával megszerzett tapasztalatunk, és kezdeti helyi eredményeink. Meggyőződéssel állítjuk, hogy A KOHÓ projekt, és ennek ipari örökséggel foglalkozó szegmense – a város eddig kidolgozott pályázatának tartalmával ötvözve – mindazon szakmai igényeket magas színvonalon kielégíti, amit a pályázatkiíró, és a bíráló bizottság a győztes várostól elvár. 7

A jelzett két önálló terület a következő: 1. Nemzeti Technikatörténeti Emlékpark (tematikus élménypark) létrehozása Miskolc és térsége gazdag ipari örökségének védelmére és hasznosítására. 2. „Európa technika-, és ipartörténeti emlékezete” címen és tartalommal Miskolcról kezdeményezni, koordinálni, és amennyire lehetséges több éven át minél többször helyt adni olyan nemzetközi fórum sorozatnak, amely – konferencia turizmus formájában – tudományos tanácskozásokkal, kiállításokkal és egyéb rendezvényekkel emlékezik meg Európa népeinek legnagyobb civilizációs teljesítményei kerek évfordulóiról és neves személyiségeiről.

Nemzeti Technikatörténeti Emlékpark (tematikus élménypark) létrehozása Miskolc városa az „Európa Kulturális Fővárosa” cím 2010-ben történő elnyerése érdekében - összefogva az érintett hazai települési önkormányzatokkal, tudományos- és oktatási intézményekkel, műszaki múzeumokkal, civilszervezetekkel, vállalkozókkal; - megragadva a kulturális örökség kezelésének új törvényi felhatalmazását, valamint a megszaporodó civil kezdeményezések, és a központi állami szervek támogató lehetőségét; - felismerve, hogy ipari örökségünk – mint a kulturális hagyaték egyik fontos része – hazánk múltjának és jelenének pótolhatatlan, egyedi és meg nem újítható forrása, a nemzeti és az egyetemes kultúra elválaszthatatlan összetevője; - abból a célból, hogy a nemzeti és az egyetemes történelem során felhalmozott Kárpát-medencei ipari örökség feltárásának, tudományos feldolgozásának, megóvásának, védelmének, fenntartható használatának és közkinccsé tételének feltételeit megteremtsük; - figyelembe véve természettudományos múltunk, az ipari örökség megbecsülésének jelenlegi hazai kedvezőtlen tapasztalatait és az e téren meglévő nemzetközi jó példákat, valamint az EU-s tagságunkkal együtt járó új kedvező lehetőségeket, - élve az e téren felmutatható eddigi eredményekkel, és a kormányzati szervektől ez ügyben kapott biztatással, - kapcsolódva a már elindult, vagy tervbe vett egyéb hagyományápoló programokhoz élére állt egy Nemzeti Technikatörténeti Emlékpark (Tematikus Turisztikai Centrumpark, Élménypark) megvalósítása feladatának. ALTERNATÍVÁK AZ EMLÉKPARK HELYÉRE, RENDELTETÉSÉRE ÉS RÉSZFUNKCIÓIRA A Kárpát-medence az Európa civilizáció kialakulásának egyik bölcsője. Ezen belül az egykori nagy-magyarországi Felvidéken és Erdélyben – a térség különösen gazdag természeti kincseinek hasznosításával – a termelési-, a technikai-, az ipari kultúra mindig is jelentős volt. E térségek és szakmai kultúrák egy részének jelenlegi örököseként célszerűnek látjuk a

8

Nemzeti Technikatörténeti Emlékparkot Észak-Magyarországon létrehozni. Elképzelésünk szerint ez egy Centrumparkból (Miskolc egykori nagyüzemeinek területén) és a régió több nevezetes helységének bekapcsolódásával (kb 50 km-es körzeten belül) együttes szervezetként alakulhatna ki. A TERÜLET- ÉS HELYKIJELÖLÉSNÉL FIGYELEMBE VEHETŐ: Miskolc és környéke: • A volt Lenin Kohászati Művek gyár- és lakótelep területe • A volt Diósgyőri Gépgyár területe • Pereces és Lyukóbánya területe • Ómassa, Újmassa, Felsőhámor, a Szeleta-barlang, Szentléleki Pálos kolostor területe • Miskolci Egyetem • Herman Ottó Megyei Múzeum • Központi Kohászati Múzeum • Papírgyár és üzemi múzeuma • Egyéb ipartörténeti emlékeket őrző, gondozó vállalkozás és intézmény Csatlakozó környékbeli hazai térségek és intézmények: • Ózd város és környéke • Bükkszentkereszt, Bükkszentlászló, Répáshuta községek • Rudabánya, Telkibánya • Szilvásvárad és környéke • Tiszaújváros • Kazincbarcika • Mezőkövesd • A Bükki Nemzeti Park nevezetes termelés-, technika és ipartörténeti emlékhelyei Határon túli területekről kapcsolódhatnak a programhoz: • Kassa (ahol az 1938-ban áttelepített Magyar Műszaki Múzeum anyaga is található) • Selmecbánya • Rhonic, Dobsina, Oláhpatak, Alsósajó • Rozsnyó • Mecenzéf A PARK KÜLÖNBÖZŐ TERVEZETT FUNKCIÓI, TEMATIKUS PROGRAMJAI, LÁTNIVALÓI: Emlékhelyek, múzeumok: •

Ipari tájak, települések, üzemrészek, építmények, hagyományok, munka- és életkörülmények bemutatása stb.

9

Események: •

Kulturális rendezvények, kiállítások, különféle versenyek, vetélkedők, vásárok, szakmai találkozók, konferenciák, nonstop technikatörténeti filmvetítés stb.

Termékek, találmányok bemutatása: •

Jellemző magyar termékek, jelentős találmányok és azok gazdasági, társadalmi hatásai, világkiállításokon nyertes magyar termékek és üzemek stb.

A különféle ipari termékgyártás technológiájának bemutatása: •

Technológiai leírások, rajzok, makettek, filmek, fényképek, valóságos gyártási folyamatok, gyártó gépek, berendezések, emberi egészség- és környezet károsítás stb. Ezeket látogatási központokba szerveznénk, és a veszélyes üzemekben külön látogató folyosót képeznénk ki, megfelelő védelemmel ellátva.

Tudományos kutatás, oktatás, ismeretterjesztés : •

Kutatóhely kialakítása. Szakkönyvtár és bibliográfia a műszaki irodalomról, a különböző szakterületek technológiai- és rajztáraiból. Tudósok, feltalálók, az egyes szakmák kiválóságai munkásságának bemutató anyaga.

•

Kihelyezett tanszéke, kutató intézete, laboratóriuma, kísérleti műhelye a műszaki egyetemeknek, főiskoláknak, gyakorlati óra lehetősége közép- és általános iskolások, szakiskolák és szakmai továbbképző intézetek számára.

•

Természettudományos ismeretekre alapuló interaktív játékház (Technikavalkád, Csodák Palotája? Csúcsjátékok Háza; Találmányok Kastélya stb. elnevezéssel), színes, változatos laboratóriumi kísérletek bemutató terme (Tudósok műhelye, vagy más elnevezéssel).

Szabadidő eltöltés, szórakozás: •

Az Emlékpark létesítményeit minél nagyobb, szakszerűen kialakított zöldterületnek, pihenő parknak kell körülvennie, amelyekben felüdülést és különféle szolgáltatást, vendéglátást kaphat az odalátogató, (szabadtéri skanzenek, „Ipar művész-szemmel” szobor, térplasztika, festmény, iparművészeti stb. állandó- és időszaki kiállítások) Sportpályákat és termeket lehet üzemeltetni.

•

A Parkon belüli környezetbarát tömegközlekedést külön meg kell oldani és e mellett kerékpárkölcsönzést, illetve saját kerékpár használatát lehetővé kell tenni. Biztosítani kell a korszerű, – parkon belüli és a külvilággal való – hírközlést, minden területen a magas színvonalú elektronizálást.

10

Művésztelep és iparművészeti iskola működtetése: •

A kő-, fa-, fém-, üveg- kerámia- stb. művészi megmunkálása lehetőségeinek megteremtése és ismeretei oktatásának bevezetése.

Igazgatási, irányítási szervezési feladatok: •

A Park általános belső igazgatási feladatainak az ellátása.

•

A hazai és kelet-közép-európai szakmai kulturális utak, pld. az Európai Vaskultúra Útja szervezési központjának működtetése.

•

A Park feladataihoz, funkcióihoz kapcsolódó hazai és nemzetközi projektek készítése, pályázat kimunkálása és azok végrehajtásának szervezése.

A munka kapcsán – a külföldről szerzett tapasztalatokon túl –, olyan hazai gyakorlati példákat is figyelembe kívánunk venni, mint amilyenekkel az Ópusztaszeri Emlékpark, a Millenáris Kiállítás, a Füsti Park, a Budapesti Csodák Palotája építői és irányító szakemberei tudnak szolgálni részünkre.

„Európa technika-, és ipartörténeti emlékezete” (rész-projekt) A rész-projekt lényege, hogy az európai és hazai (Kárpát-medencei) termelési, technikai, ipari örökség kultúrtörténeti jelentőségű eseményeiről konferenciák, kiadványok, kiállítások formájában minél szélesebb körben megemlékezzünk. Ennek nemzetközi szervezését egy Miskolcon működő központ, munkaszervezet biztosíthatná. Az eseményeket évfordulónaptárban előre meg lehet tervezni és a hazai, valamint európai érintett szerveknek kiküldeni, kérve a programhoz való csatlakozásukat. (Évforduló-naptárt korábbi években rendszeresen készítettek a MTESZ aktivistái. Ezt a gyakorlatot fel kell újítani, és az említett célra Miskolc kezdeményezésével hasznosítani lehet. Érdekes, játékos programokat lehet építeni pld. a mellékelt „Találmányok időrendjére” is.) A különböző kutatási munkákat, kiadványokat, kiállítási-, filmés egyéb publikációkat szintén előre tervezni, pályázni lehet, és évekre eseményekhez kötve programba lehet venni.

11

Magyarország kultúrája (1849-1918)

12

Tudomány és technika Európában (XVII – XVIII. század)

Az ipari forradalom fontos találmányai

13

III. Eddig megtett, előrehaladt intézkedések Az ipari örökség védelme és hasznosítása ügyében eddig tett intézkedéseket, megjelent kiadványokat, megtartott rendezvényeket, hazai és külföldi partnerekkel megkötött megállapodásokat hosszan lehetne sorolni. Ezt – amennyiben a pályázathoz szükséges rendelkezésre bocsátjuk. A legtöbb kiadvány elektronikus formában is elkészült, több ezek közül honlapunkon is látható, illetve arról letölthető. A kohászat területén „első fecskeként” megjelent az élménypark „hírnöke”, a volt csavar-gyár impozáns műemléki védettséggel rendelkező épületében az extrém-sportok művelői immár több mint egy féléve pezsgő életet élnek.

IV. További előkészítő munkák és azok feltételei Amennyiben a fentiekben vázolt koncepció részletes kimunkálásában tovább haladhatunk, úgy néhány külső feltételt a város vezetésének biztosítania kell a számunkra: ezek közül a legfontosabbak a következők: Szakembereink egy része, (építész, fotós) kapjon névre (és gépkocsira) szóló felhatalmazást, hogy a témában eljárhasson a gyárak jelenlegi tulajdonosainál a szükséges dokumentációk összegyűjtése céljából (a javaslatot mellékeljük) Kerüljön mielőbb eldöntésre, hogy a vázolt koncepció melyik része, milyen mélységű kidolgozást nyerjen, figyelembe véve a pályázat második fordulója követelményeit és a rendelkezésre álló rövid határidőt. A programból megtartható javaslatokat soroljuk be az ismert, illetve majdan ismerté váló egyéb pályázati lehetőségek közé, és tegyünk lépéseket a pályáztatás érdekében. Miskolc, 2005. június 8. Drótos László

14

15

16

Kiegészítő anyag Miskolc város pályázatához, amelyet az „Európa Kulturális Fővárosa 2010” cím elnyeréséért a II. fordulóban kíván benyújtani A javasolt pályázati-betét címe: IPARI ÖRÖKSÉGÜNK „A KOHÓ” projekt Miután a pályázat koncepcióját formáló zsűri a fenti projekt javasolt célkitűzéseit elfogadta, és kéri az abban foglalt létesítményfejlesztési elképzelések konkrét, – a pályázat II. fordulójába beépíthető – meghatározását, illetve további tartalmi részletek bővebb kifejtését, ezért azt az alábbiakban foglaljuk össze. Mint ismeretes a projekt két önálló konkrét feladatot fogalmaz meg, amelyek közül az egyiknek van, a másiknak nincs beruházási vonzata. A két önálló terület a következő: I.

Nemzeti Technikatörténeti Emlékpark (tematikus élménypark) létrehozása Miskolc és térsége gazdag ipari örökségének védelmére és hasznosítására, valamint az európai műszaki kultúra eddigi fejlődéstörténetének és a jövő perspektívájának bemutatására, kiegészítve aktív pihenési, szórakozási, művelődési lehetőségekkel. (Ennek van jelentős beruházási vonzata.)

II.

„Európa technika-, és ipartörténeti emlékezete” címen és tartalommal Miskolcról kezdeményezni, koordinálni, és amennyire lehetséges több éven át minél többször városunkban helyt adni olyan nemzetközi fórum sorozatnak, amely – konferencia turizmus formájában – tudományos tanácskozásokkal, kiállításokkal és egyéb rendezvényekkel emlékezik meg Európa népeinek legnagyobb civilizációs teljesítményei kerek évfordulóiról és neves személyiségeiről. (Ez főleg szervezési és koordinációs feladatokat igényel.)

I. Nemzeti Technikatörténeti Emlékpark Az Emlékpark tervezett formában történő létrehozása, és fejlesztése több évtizedet is igénybevevő feladat. A jelen pályázat keretében ennek főleg a miskolci térségben megvalósítható alapjait raknánk le oly módon, hogy azok 2010-ben már a nagyközönség számára igénybe vehetők legyenek. A Park létrehozásával a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma egyetért, (1. sz. melléklet) több érintett tárca támogatását helyezte kilátásba. Megvalósíthatósági tanulmányának kidolgozását folyamatba tettük. A fejlesztés javasolt helyszínei és tartalma – az ideális megközelíthetőség sorrendjében – az alábbiak: (E célra összeállított „Kulturális vasúti szerelvényeken”: Tiszai-pályaudvar – Miskolci Egyetem – Diósgyőr-Vasgyár – Papírgyár – Újmassa-őskohó. Ennek pályája kiépített, normál, illetve keskeny-nyomtávon.) •

Miskolci Egyetem. Science Központ (Ennek terveit az Egyetem szakemberei készítik.)

•

Diósgyőr-Vasgyár. Centrum Park (A kohászat és Digép üzemek, valamint a kolónia területének és felszabadult létesítményeinek bevonásával a következőkben kifejtettek szerint.)

•

Papírgyár. Üzemi Múzeum (Elkészült, tartalmi gazdagítása vállalati önerő és pályázat útján megoldható)

•

Újmassa. Őskohó, Massa-múzeum. (A Kincstári Vagyonigazgatóság és az Országos Műszaki Múzeum a fejlesztésre közös pályázatot készített.)

Ez az útirány, – a város keleti végétől nyugat felé haladva – egyben egy fordított sorrendű időutazás is a jövőből a múlt felé. A vasútról közútra áttérve Perecesen a Bányatörténeti Emlékhely, Felsőhámorban a Központi Kohászati Múzeum, Bükkszentkereszten a Üveg-múzeum / Mészégető, erdei mesterség gyakorlása tekinthető meg. A bakancsos turisták Diósgyőrtől Ózdon át Salgótarjánig alakították ki és használják a „Kohász-ösvényt” Szentléleki Tájékoztatási Központ igénybevételével.

Diósgyőr-Vasgyár üzemi- és lakótelepi térségében fejlesztésre javasolható létesítményei E térség lenne a tervezett Nemzeti Technikatörténeti Park centruma, mindazokkal az idetelepíthető funkciókkal, amelyeket az alapkoncepcióban leírtunk. Itt fontos hangsúlyozni, hogy az ipari örökség konkrét bemutatására sem a hagyományos, múzeumi intézmény készülne e térben. A konkrét programíró tevékenység még ugyan hátra van, de az eddig kiérlelt törekvésünk a következő: Miskolc ipari és egyetemi múltja magától értetődően kínálja a lehetőséget, hogy egy olyan interaktív, hands-on tudományos bemutatóhely jöjjön itt létre, amely a hagyományokhoz szervesen kapcsolódik. Jó előképe lehet ennek a Nagy-Britanniában, Rotherhamban létrehozott Magna, ahol egy öntöde szolgál helyszínül egy ilyen bemutatónak. Hasonlóképpen a mi esetünkben is valamelyik nagy ipari csarnok szolgálhat, megfelelő felújítás után ilyen helyszínül. Ez, mint környezet, mint helyszín egyedülálló hangulatot és arculatot adhat, ezért javasoljuk az ipari környezet valamiféle legalább stilizált helyreállítását, és ebben helyezkedhetnének el a bemutató egyes egységei. Ezek részben az általában ilyen helyeken látható eszközökből állnának, részben viszont olyan eszközöket, bemutatókat kell kialakítani, amelyek kapcsolódnak témában a helyi ipari környezethez. A látogató egyfajta „kirándulást” tenne az egyes „szigetek” között, amelyek témájukban mintegy végigvezetnék a látogatót Miskolc, az ország és Európa ipari és tudományos múltjának történetén, miközben természetesen mindenütt a „megfogható”, kipróbálható, működtethető eszközökkel találkozna. Sajátos hangulatot adhat az a több területen is lehetséges olyan elhelyezés, amelynek a közelében valamilyen működő ipari üzem található. Ebben az esetben egyfajta „tanösvény” kivezethet az épületből, és átvihet a tényleges ipari helyszínre, ahol a látogató tanúja lehet, – megfelelően kialakított, biztonságos módon megoldottan – a valóságos ipari tevékenységnek. Ezeken a helyszíneken, jól elhatárolva, olyan interaktív eszközök is lennének, amelyekkel a látogató maga is részese lehet ennek a tevékenységnek, egyszerűsített módon kipróbálhatja azt, amit a tényleges üzemben lát, pl. fémöntés, hengerlés, kovácsolás, stb. Ebben a szellemben természetesen a különböző szakmák bemutató pavilonsora is gazdagítja majd a szakmatörténeti tárlatot.

Felmérve a jelenleg rendelkezésre álló és a közeljövőben potenciálisan szóba jöhető területi ingatlanokat, az alábbi építményeket javasoljuk szerepeltetni a legközelebbi évek fejlesztési programjában, illetve a városi pályázatban:

2

1. Vasgyári állomás épülete: •

A csatolt térképen az 1. sz.-al jelölve. (5. sz. melléklet)

•

A MÁV tulajdonában lévő, mintegy 90 %ban kihasználatlan, felújításra szoruló, 1873ban épített, jellegzetes vasútállomási épület. A MÁV lebontását tervezi,

•

Jelenleg a kétszintes, mintegy 2 x 600 = 1200 m2-es belső területből kb. 50 m2 területet vasút irányítási célra használnak. Az épület vízzel, villannyal, csatornával ellátott, fűtését szilárd tüzelőanyaggal, illetve villanykályhával oldották meg.

•

Megközelíthetősége a kb. 100 méterre lévő betonúttól vágányok melletti gyalogúton lehetséges, illetve vasúton közvetlenül.

•

Előnyös tulajdonsága a műemléki jellegén túl, hogy 18 vágány pár helyezkedik el előtte, amelyek ideális bemutató helyet kínálnak. •

Javasolt új szerepe – a jelenlegi forgalomirányító szerepén túl – vasúttörténeti emlékek, technikai eszközök bemutatása, „utasellátói” funkció betöltése, a 18 vágány nagyobbik részén kialakítható mozdony és vasúti kocsipark skanzenje.

Tekintettel arra, hogy a gyár megmaradt üzemeiben a termelési célú szállítás, anyagmozgatás túlnyomó része ma már közúton történik, így elképzelhető, hogy a személyforgalom bonyolítására a vasutat használják majd a belső közlekedés céljára is a jövendőbeli turisták. Ez a szétválasztása a személyés teherszállításnak a biztonságos közlekedést is nagymértékben növelné. Ezt a megoldást a MÁV már kipróbálta. •

•

•

Hozzávetőleges költségek: az épület szükséges felújítására a bemutatandó relikviák, a MÁV gyűjteményéből berendezés, installáció működési költség a belépődíjakból fedezhető

kb. 5 millió Ft

A MÁV illetékeseivel a témában nem egyeztettünk, de feltehetően megnyerhetők az ügynek, és a költségek finanszírozását is bizonyára vállalják.

2. Vasgyári Közösségi-ház: •

kb. 60 millió Ft

A csatolt térképen a 2. sz.-al jelölve. (5. sz. melléklet)

3

•

A Miskolc Városi Önkormányzat tulajdona.

•

Az épület egyszintes, jellegzetes múlt évszázad eleji stílusban a gyár mindenkori vezérigazgatójának épült lakás célra. Földszinti területe 27 x 14 = kb. 380 m2 + felhasználható padlástér kb. 200 m2, + pince kb. 70 m2. A földszinti tér a közelmúltban felújításra került, a tetőtér, illetve pince rész felújításra szorul.

•

Jelenlegi funkciója közösségi házként, nyugdíjas klubként működik, illetve egy 9,5 x 5,5 m-es szobája helytörténeti gyűjteménnyel van berendezve. A földszint kihasználása kb. 60 %-os, a padlást nem veszik igénybe. Közmű ellátása kiváló, nagy parkosított udvarral rendelkezik.

•

Megközelíthetősége ideális, villamos és autóbusz megálló van közvetlen mellette.

•

Javasolt funkció bővítése – a padlástér igénybevételével – a két egykori diósgyőri gyár, valamint a köztük lévő kolónia méretarányos maketten történő bemutatása (mint a 20. század eleji egyik legjobban kiépített ipari centrum), jelentősebb történeti eseményeinek interaktív megjelentetése. Ennek részletes tervét – az érintett vezetők egyetértésével – pályázati pénzeszközökből hamarosan kidolgozzuk. (Az 1900-ban készített látképet és a két alaptérkép-vázlatot a 2. 3. és 4. sz. melléklet tartalmazza.)

•

Hozzávetőleges költségek: padlástér felújítása kb. 15 millió Ft makett kialakítása (elektronikusan vezérelt hang, fény) kb. 45-50 millió Ft fenntartási költség többlet a belépőjegyekkel biztosítható.

3. Vasgyári fürdő épülete: •

A csatolt térképen a 3. sz.-al jelölve. (5. sz. melléklet)

•

Jelenleg egy társaság tulajdonában van, eléggé lepusztult állapotban. Nem terveznek funkciót az épületnek, az építményadó miatt mielőbbi lebontását fontolgatják. Műemléki védettséggel nem rendelkezik, miután ezt eddig senki nem kezdeményezte.

•

Teljes felújítást, illetve a célnak megfelelő átalakítást igényelne.

•

A fürdő 1896-ban épült, majd többször átépítették. Földszintes, a vázlaton látható alaprajzzal.

•

Kitűnő területi elhelyezkedésű, busz, villamos, és nagy autóparkoló van a közvetlen közelében, önálló elkerített kerttel rendelkezik.

4

•

•

Ideális épülete lehetne a gyártelep helytörténeti emlékei, hagyományai bemutatásának. de mint építészeti emlék is jelentőséggel bír, lehetne a kismesterségek, kézművesek bemutató helye is.

Hozzávetőleges költségek: az épület és közvetlen környékének felújítása kb. 120 millió Ft a helytörténeti anyag nagyobb részt rendelkezésre áll. Ennek kiegészítése és installációja kb. 20 millió Ft a működési költség adományokból, belépő díjakból biztosítható.

4. Volt Csavargyár épülete: •

A csatolt térképen a 4. sz.-al jelölve. (5. sz. melléklet)

•

Önkormányzati tulajdon.

•

Bérbe adva a Komlóstetői Kerékpáros Sportklubnak, Factory Sport Aréna létesítése céljából. A fejlesztések a programok rendezésével párhuzamosan folynak, várhatóan 2007-2008-ban döntő részüket befejezik.

•

Az épület műemléki védettség alatt áll. Építészetileg egy minta konstrukció. Földszintes, hatalmas belmagassággal, alápincézetten, 6500 m2 összes hasznos területtel + 3200 m2 környező földterülettel

•

A városi tömegközlekedési eszközökkel könnyen megközelíthető, gépkocsi parkoló rendelkezésre áll.

•

Hozzávetőleges költségek: a több évre előirányzott fejlesztés költsége az üzemeltetés költsége a bevételekből fedezhető

5

kb. 500 millió Ft.

Az üzemeltetők konstruktívak, jó szándékúak, a várost segíteni akaró emberek, a további fejlesztések irányában is megegyezésre törekvők.

5. A volt Egyedi-Gépgyár épülete: •

A csatolt térképen az 5. sz.-al jelölve. (5. sz. melléklet)

•

A C.CGJ Mérnök Iroda tulajdona. Üresen áll, a tulajdonosnak nincs rá szüksége, eladná, vagy kisebbre elcserélné.

•

Minden közművel rendelkezik az ingatlan, amely jó állapotú faszerkezettetős, építészetileg értékes, konstrukciójában impozáns üzemépület. Hét önálló, daruzható csarnoka van, és ezen kívül zárt terű iroda, raktár és szociális helységek tartoznak hozzá. Összes hasznos beépített terület mintegy 3500 m2. Földszintes, magassága a darupályáig 6 m, a teljes magasság kb. 14 m.

•

Az épület külön értéke, hogy a fő hajó tartóoszlopaiból 16 db a millenniumi kiállítás egykori csarnokaiból való, öntöttvas oszlopok. Kb. 1500 m2 szabadtéri udvarral is rendelkezik az ingatlan. Nincs védetté nyilvánítva.

•

Közútról könnyen megközelíthető, a Gyár VI. számú kapujától kb. 300 m távolságra van.

•

Kiválóan alkalmas művészeti kiállító helyiségek kiképzésére, pld. szobor park berendezésére.

•

A tulajdonosok mielőbb szabadulni szeretnének az építményadótól.

•

Hozzávetőleges költségek: az épület megvásárlása, (csereingatlan biztosítása) kb. 20-30 millió Ft berendezés, kisebb átalakítás, installáció kb. 25 millió Ft az üzemeltetési költségek a bevételekből fedezhetők

A tulajdonosok jó szándékúak, a várost segíteni akaró emberek, a kedvező megállapodás minden bizonnyal létrejöhet. 6. A volt Durvahengermű fedett- és szabadtéri daruzható térségei: •

A csatolt térképen a 6. sz.-al jelölve. (5. sz. melléklet)

•

Tulajdonosa az ukrán érdekeltségű „DAM 2004” Kft.

•

Több tízezer négyzetméter fedett és szabadtéri terület, daruzható csarnokokkal. 6

•

Potenciális fejlesztési terület attól függően, hogy a későbbi évekre alakul-e ki a tulajdonos részéről saját célra történő igénybevételi szándék. Erre az itteni vezetők nem tudnak választ adni.

•

A területek alkalmasak nagybefogadású rendezvénycsarnokok, sportlétesítmények, kereskedelmi egységek kialakítására, parkok, szabadtéri színpadok létesítésére.

7. A volt Martin-acélmű fedett- és szabadtéri daruzható térségei: •

A csatolt térképen a 7. sz.-al jelölve. (5. sz. melléklet)

•

Tulajdonosa az ukrán érdekeltségű „DAM 2004” Kft.

•

Több tízezer négyzetméter fedett és szabadtéri terület, daruzható csarnokokkal.

•

Potenciális fejlesztési terület attól függően, hogy a későbbi évekre alakul-e ki a tulajdonos részéről saját célra történő igénybevételi szándék. Erre az itteni vezetők nem tudnak választ adni.

•

A területek alkalmasak nagybefogadású rendezvénycsarnokok, sportlétesítmények, kereskedelmi egységek kialakítására, parkok, szabadtéri színpadok létesítésére

8. A volt Erőmű épülete: •

A csatolt térképen a 8. sz.-al jelölve. (5. sz. melléklet)

•

A REORG Felszámoló Szervezet birtokában van. Egyelőre nem tudja értékesíteni.

•

Az épület kétszintes, mintegy 25 x 80 m, kb. 15 m magas csarnokot és iroda, valamint szociális helyiségeket tartalmaz. Kisebb felújítást igényel.

•

Alkalmas koncertterem, kiállítási csarnok, teremsport céljaira, megvalósítható benne az egyetemi erőműre tervezett művészeti program.

9. Az új hivatalház mögötti térség: •

A csatolt térképen a 9. sz.-al jelölve. (5. sz. melléklet)

•

Tulajdonosa az ukrán érdekeltségű „DAM 2004” Kft.

•

Ez egy 150 x 200 m-es hatalmas szabadtéri rész, amelyet a cég vezetői eleve szabadtéri skanzennek kívánnak kialakítani a gyár különböző megszűnő üzemei kultúrtörténeti értékű berendezéseinek, eszközeinek elhelyezésére.

•

Szívesen fogadnak e törekvésükhöz partnert, célszerű lenne szakszerűen megtervezni és kivitelezni a skanzent.

10. A volt Turbó-kompresszor Gépház: •

A csatolt térképen a 10. sz.-al jelölve. (5. sz. melléklet)

•

A REORG Felszámoló Szervezet birtokában van. Egyelőre nem tudja értékesíteni.

7

•

Kétszintes, jó állapotban lévő gépház 25 x 80 m-es csarnokkal, amelynek belmagassága kb. 15 m.

•

Közel a városi tömegközlekedés állomás helye, megfelelő autóparkolóval van ellátva.

•

Alkalmas koncertterem, kiállítási csarnok, teremsport céljaira. Felhasználható kereskedelmi, vendéglátói célokra.

II. Európa technika-, és ipartörténeti emlékezete Európa versenyképessége köztudottan gyengült az utóbbi években. Visszaszerezni a hegemóniát, de legalábbis megállítani a további leszakadást kiemelt feladata a mai nemzedékeknek. E sok összetevős feladat egyik lehetősége, hogy kellően motiváljuk a társadalom tagjait a reálszakmákat elismerő közvélemény kialakítására. Ennek kiváló lehetősége, ha a szakmatörténetek múltját, jelenét és várható jövőjét, tudományos háttereit és annak legújabb kutatási eredményeit minél meggyőzőbben, a széles nyilvánosság előtt, érdeklődést kiváltó módon be tudjuk mutatni. A nemzeti és európai identitás erősödését is jól szolgálhatja, ha a termelési-, technikai-, és ipartörténeti közös múltunkat megismerjük, és másokkal is megismertetjük. Különösen szüksége van erre az olyan kis nemzeteknek, mint amilyenek mi vagyunk. Jól felfogott nemzeti érdekünk is tehát, hogy az „Európa Kulturális Fővárosa” címet elnyert magyar város e tekintetben is nyisson kontinensünk népei felé, kezdeményezze a civilizációs értékek megismerésének szervezését. Miskolc e téren már eddig is felmutathat számos eredményt, de a 70 000 évre visszanyúló technikatörténeti múltja feljogosítja további kezdeményezések megtételére. E célból is •

Ápoljuk, és tartalmában folyamatosan gazdagítjuk testvérvárosi kapcsolatainkat;

•

A Miskolcra összehívott nemzetközi tanácskozáson legutóbb 2005. június 2.-án írtunk alá együttműködési szándéknyilatkozatot osztrák, szlovák, román (erdélyi) szlovén, lengyel vezető szakemberekkel, amelyben közösen vállaltuk azt a – mi részünkről megfogalmazott kezdeményezést –, hogy elindítjuk az „Európa Ipari Örökségi Kulturális Útvonalak” című program kialakítását, amelyet kérhetünk majd felvételre az Európai Kulturális Utak luxemburgi hivatalos listájára. (6. sz. melléklet)

•

Tervezzük, hogy Miskolcról indítjuk útjára és innen koordináljuk azt az európai mozgalmat is, amely a népek mai civilizációjának megteremtése legnagyobb tudományos eredményeiről és gyakorlati vívmányairól rendszeresen, az évfordulók kapcsán megemlékezik. Ennek részletes programján most dolgozunk, kiteljesedése 2010-ig teljessé válhat. Ez közös kutatási munkákban, tudományos konferenciákban, megemlékező ünnepségekben, diákvetélkedőkben, publikációkban és média programokban stb. ölthet majd testet.

8

III. A termelési-, technikai-, és ipari örökség és a Jövő Háza projekt célkitűzésének várható eredményei a pályázat értékelési szempontjainak figyelembevétele alapján

1. Milyen módon képes az adott projekt a gyermekkori kulturális élmények erősítésére és az ifjúsági réteg fokozott megszólítására

Ez a kulcs projekt elsősorban az ifjúság figyelmére tarthat számot, bár megtalálják benne az érdeklődésüknek, igényüknek megfelelő programok lehetőségét a többi korosztályok is. A Játszó Ház, a Csodák Palotája, a Jövő Háza (Science Központ), a Sport Aréna, a Koncertek Csarnoka és az egyéb szórakoztatva tanító interaktív bemutatási lehetőségek az ifjúság minden rétegét egyénileg és csoportosan, vagy a családok keretében érdekelheti. A tervezett koncentrált és sokirányú program több napos lekötöttséget, a legkülönbözőbb igényeket kielégíteni képes helyzetet teremt. Hasonlóan a budapesti Csodák Palotájához, – de annál szélesebb ifjúsági rétegre kiterjedően – tömeges érdeklődésre építhetnek a tervezett Emlékpark szervezői. A „Makettek Háza” – hasonlóan az ópusztaszeri szegedi árvizet bemutató terméhez – hang, fény, film effektusok segítségével, és többnyelvű ismertetőn keresztül mutatná be a diósgyőri gyárak és lakótelepe jelentős történelmi eseményeit. (pld. az 1944-es szőnyegbombázást, vagy tragikus üzemi baleseteket, kiemelkedő ünnepeket, magas kitüntetéseket, a gyári élet hétköznapjait, neves személyiségeket, jelentős találmányokat stb.) E mellett tudományos igénnyel, információval szolgálna a település és üzemeinek társadalmi, gazdasági, szakmatörténeti, kulturális, szociálpolitikai, várospolitikai, és építészeti jelentőségéről, a múltnak a jelenben és a jövőben hasznosítható tanulságairól. Ezeknek az elektronikusan vezérelt programoknak egy része egyénileg, a látogatók által is kezelhetők lesznek. 2. Mennyiben képes az adott projekt az oktatáson kívüli képzés és a közművelődés hatékony elemévé válni

Miközben projektünk gyermekkori kulturális élményekkel szolgál a legfiatalabbak számára, a felsőbb korosztálynak tudományos témákban nemzetközi versenyt és kapcsolatépítést kínál, például az „Európa technika-, és ipartörténeti emlékezete” című nemzetközi diákvetélkedők, szimpóziumok keretében. Ide kapcsolnánk az „Ifjú feltalálók” társaságát, részükre Science Központ keretében külön klubot hoznánk létre. Évről-évre – az európai civilizáció létrejöttének legnagyobb eseményi évfordulóin – az adott tudomány területére kiterjedően diákvetélkedőket írnánk ki. A „Öveges-laboratórium” a fizika, kémia, és egyéb természettudományi tárgyakhoz nyújt majd iskolán kívüli, élménygazdag támogatást a kihelyezett órák keretében. Mindez hatékony eszköze lesz az oktatáson kívüli képzés és a közművelődés erősödésének, a reálszakmák társadalmi elismertsége növelésének. 3. Mennyiben járul hozzá a kulturális javakhoz való hozzáférés szélesítéséhez, azaz mennyiben segíti a kulturális alapszolgáltatások rendszerének kiépítését és/vagy erősítését

Az a körülmény, hogy a projekt felfűzi a legkülönbözőbb kulturális kínálatot egy, a városon keletről nyugatra haladó kulturális útra, sőt ”Kultur-vonatba” ülteti az érdeklődőket, ezzel széles körben biztosítja a kulturális javakhoz történő hozzáférést. Hasonlón bővítik a 9

kínálatot és növeli a hozzáférés lehetőségét a jelentősen szaporodó lehetőségek, alkalmak köre. 4. Milyen módon kívánja a város a város szélesebb régiójában található kistelepülések számára megkönnyíteni a projekt eredményeihez való hozzáférést

Miután a projekt azt tűzi ki célul, hogy mintegy ötven kilométeres sugarú körből vonja be a Nemzeti Technikatörténeti Emlékparkban résztvevő intézményeket, színhelyeket, így ezek a térségek, települések részesednek a programból, annak eredményeiből. Ezt a munkát gyakorlatilag elkezdtük azzal, hogy irányításunkkal feldolgozásra került, és turisztikai kiadványban is napvilágot látott eddig négy kistérség technikatörténeti öröksége, azok legjellemzőbb relikviái. Ezek Miskolc és térsége, Tokaj-Szerencs és térsége, TiszaújvárosMezőcsát és térsége, Ózd-Putnok és térsége. (Lásd a csatolt mellékleteket és CD-ROM-ot) Ezt a munkát tovább folytatjuk, és 2010-re önálló kiállítási anyaggá, és összevont kiadvánnyá fejlesztjük. 5. Mennyiben járul hozzá az adott kulcsprojekt a helyi vállalkozások számának növeléséhez

Projektünk fő színtere, centruma a diósgyőri egykori nagyüzemek területe, amelyen jelenleg mintegy 100, zömében kényszervállalkozó tevékenykedik. Először is ezek egy részének segíteni tudunk nehéz helyzete megoldásában. Másrész az új szolgáltatási funkciók, amelyek a Nemzeti Technikatörténeti Emlékpark kialakításához és működtetéséhez szükségesek, újabb 100 - 150 vállalkozásnak kínálnak lehetőséget. 6. Milyen hatással lehet az adott kulcsprojekt a helyi munkahelyteremtés folyamataira

Tekintettel arra, hogy ez a kulcsprojekt várhatóan százezrekkel növeli majd a Miskolcra és környékére látogatók számát, és egyben jelentősen vonzza majd a befektetők körét, így biztosra vehető, hogy – elsősorban a szolgáltatás területén – több ezres nagyságban munkahelyeket teremt a foglalkoztatási nehézségekkel terhes régiónkban. Ez becslésünk szerint elérheti a 8-10 000 munkahelytöbbletet. Érdemes megemlíteni azoknak a diákoknak a foglalkoztatási lehetőségét, akik az Emlékpark egyes bemutatóhelyein demonstrátori, előadói szerepet vállalhatnak a középiskolai, vagy egyetemi tanulmányaik mellett. Ezek száma elérheti 2-300 főt. Tárlatvezetésre önkéntes, vagy tiszteletdíjas nyugdíjasokat lehet alkalmazni, mintegy 100-200 főt. 7. Mennyiben segíti a város és környezete turisztikai fejlődését

A projekt döntően a térség turizmusára, annak jelentős fellendítésére lesz nagy hatással. Ezt azáltal érjük el, hogy például •

olyan tematikus kulturális útvonalat alakítunk ki, amellyel elérjük, hogy az önmagukban kiemelkedő vonzerőt nem jelentő látványosságokat összekötjük, és ez által az együttes vonzerőt növeljük;

•

az „Európai Vaskultúra Útja” mozgalom közép-kelet-európai terjesztését és továbbfejlesztését városunk szakemberei irányítják. Ennek turisztikai vonzata régiónkban jelentkezik majd elsősorban;

•

nagyszámú résztvevőt mozgósító, szezontól független, a nemzetközi turizmus számára is értékesíthető, garantált programokat biztosítunk;

•

kiemelt, turisztikai vonzerőt jelentő, az európai hagyományokkal összefüggő rendezvényeket , új turisztikai kínálati elemet valósítunk meg, attraktív programok szervezését tesszük lehetővé (pld. Őskohói csapolás stb.) 7. sz. melléklet;

10

•

Mindezeken túl segíti térségünk turisztikai fellendítését, hogy – a projektünk lényegét jelentő – örökségturizmus iránti kereslet napjainkban felfutóban van. Ráadásul olyan turisztikai termékekről van szó, amelyek létrehozását a turizmus nemzetközi szervezete a World Tourism Organisation, az UNESCO és az Európa Tanács is támogat.

8. Milyen informatikai fejlesztési elképzelések megvalósításával jár együtt az adott kulcsprojekt megvalósítása

A projekt valamennyi szervezési, irányítási, működtetési, vezérlési eleme a legkorszerűbb elektronikai és informatikai eszközökkel lesz felszerelve, támogatva. Ezen kívül működtetni tervezünk egy „Informatikai Ház”-at, amelyben az érdeklődők a legfejlettebb eszközökkel, tudományos irányzatokkal, fejlesztési törekvésekkel ismerkedhetnek meg, illetve részesei lehetnek a kísérleteknek, a kutatási munkának. 9. Milyen infrastruktúra-fejlesztési igényekkel és lehetőségekkel jár együtt az adott projekt megvalósítása

A projekt valamennyi színhelyén indokolt a megfelelő infrastruktúra kialakítása, beruházási, felújítási célkitűzéseinknél ez elsőszámú szempontként szerepel. Külön is gondolunk a turizmus és a vendéglátás infrastruktúrája szerteágazó követelményei megteremtésére. (Eligazító táblák, ismertető kiadványok szerkesztésére, a különböző szolgáltatások feltételeinek megteremtésére stb.) 10. A kulcsprojekt környezeti fenntarthatóságának szempontjai

Miután projektünk megvalósításának színhelye nagyobbrészt az elhagyott ipari térségeket, létesítményeket veszi igénybe, így nagymértékben hozzájárul az adott terület korszerű szemléletű revitalizálásához. Tehát nem nő, hanem jelentősen csökken a környezeti terhelés minden tekintetben. Az egyes létesítmények között, valamint az utak mentén nagyarányú kertészeti munkával pihenő ligeteket, parkokat alakítunk ki.

Miskolc, 2005. július 23.

Drótos László

11

1.sz. melléklet: Minisztériumi levél

6. sz melléklet: Nemzetközi megállapodás

7. sz. melléklet: Képgyűjtemény Képek a Diósgyőri Kohászat új telephelyén történő alapításáról és az üzem fénykoráról

Az 1868-ban épített és 1870-ben beindított diósgyőri nagyolvasztó

A diósgyőri nagyolvasztók 1964-ben

A Diósgyőri Kohászat termelési vertikumának folyamatábrája

A jelenleg is működő és megtekinthető gyártási folyamatok

Hengerlés

Elektróacélmű: csapolás

Kovácsolás hidraulikus sajtón

Kerékabroncs hengerlés

Képek a Diósgyőri Kohászat által gyártott alapanyagok hazai felhasználási területeiről

Duna-tengerjáró hajó

Argentin exportra készült motorvonat

Silicium diódás 3000 lóerős villamos mozdony

Gőzturbina

Kaplan turbina forgórésze

EK-6. Ellenütős kalapács

ER III. osztályú exportra gyártott személykocsi

A budapesti Erzsébet-híd

Az Őskohó körüli munkafolyamat bemutatók

Csapolás az Őskohóban

Csapolás az Őskohóban

Kovácsolás