MENNYI VESZTESÉGET OKOZNAK A BETEGSÉGEK A SERTÉSTARTÁSBAN?

MENNYI VESZTESÉGET OKOZNAK A BETEGSÉGEK A SERTÉSTARTÁSBAN? V. Praxismenedzsment konferencia Budapest, 2011. december 3. Dr. Ózsvári László PhD, MBA tanszékvezető egyetemi docens SZIE-ÁOTK Állat-egészségügyi Igazgatástani és Agrárgazdaságtani Tanszék

Az állattartó telepeken, mint vállalkozásokban a fő cél a gazdasági haszon nagyságának növelése!

Dr. Ózsvári László

thousand

A sertéstelepek számának a csökkenése az USÁ-ban 1965. és 1999. között 1200 1000 800 600 400 200 0 98

95

92

89

86

83

80

77

74

71

68

65


A sertéstelepek számának csökkenése különböző uniós országokban 1975. és 1995. között (%) 1987-1995

1975-1995

Great Britain

Netherlands

Italy

France

Germany

Denmark

100,0 80,0 60,0 40,0 20,0 0,0 Belgium

%

1975-1987


Az állattenyésztés jövedelmezősége növelésének főbb lehetőségei • Menedzsment, szervezés javítása: – nincs tőkeszükséglete – munkatermelékenység alacsony – tulajdonosi szemlélet erősítése

• Takarmánygazdálkodás javítása: – legnagyobb költségtényező – pazarlás megszüntetése

• Tartástechnológia javítása: – nagy tőkeszükséglet (támogatások)

• Állomány-egészségügy javítása: – preventív szemlélet – költségoptimalizálás! (költségminimalizálás helyett) Dr. Ózsvári László

Az állat-egészségügyi munka főbb feladatai 1. Kuratív 2. Preventív

funkciók !

3. Gazdasági


Az írországi sertés szakállatorvosok bevételeinek alakulása 1991 és 1996 között (%) 100% 80%

21,2

19,5

21,1

3,4 11

2,8

3,7

13

14,5

60% 40%

Tanácsadás 25,9 7,3 19

64,4

64,7

22,3

23,8

5,6

6,9

32,3

32,7

60,7 47,8

20%

39,8

36,6

Helyszíni diagnosztika

Mintavéátel és laboratóriumi vizsgálatok Gyógyszereladás Gyógykezelés

0%

1991

1992

1993

1994

1995

1996 Dr. Ózsvári László

Az állomány-egészségügyi menedzsment • Az állatbetegségek - jövedelmező termelés rizikófaktorai • Költségcsökkentés - állományszintű betegségek által okozott veszteségek minimalizálása • Az állatorvosi tevékenység súlypontja eltolódik: - a gyógyításról a megelőzésre, - az egyedek kezelésétől az állomány kezelésére


A sertéstermelés hatékonyságát meghatározó főbb termelési tényezők Alom/Koca/Év TENYÉSZTÉS

Vemhesülési arány % Betegségek jelentkezése az ellés körüli időszakban Élve született malacok száma

FIALÁS ÉS VÁLASZTÁS

Halva született malacok száma

KÖZÖTTI IDŐSZAK

Malacelhullás választásig Választott malacok száma Napi testtömeg-gyarapodás

VÁLASZTÁS UTÁN

Takarmányértékesítés Elhullások száma / Beteg állatok száma Dr. Ózsvári László

Sertéstelepek jövedelmezőségét meghatározó főbb tényezők •

Éves szinten egy kocára jutó hízókibocsátás – – – –

•

Kocák selejtezési aránya –

• •

a tenyészsüldő utánpótlási vagy beszerzési költsége

Választott malacok önköltsége Egy kilogramm tömeggyarapodás takarmányozási költsége – – –

•

alomszám élveszületett malacok száma- halvaszületett malacok száma malacelhullás választásig hízók elhullása

takarmány-értékesülés testtömeg-gyarapodás a takarmány ára

Választott malacok, hízók, selejt kocák felvásárlási ára Dr. Ózsvári László

A fontosabb sertésbetegségek okozta veszteségek megoszlása az USÁ-ban AMVA, 1981

Sertés dizentéria 7%

Lábvég megbetegedések 6%

Külső élősködők 3%

Tüdőgyulladások 23%

Szaporodásbiológiai problémák 9%

Torzító orrgyulladás 13% Újszülött malacok hasmenése 18%

Belső élősködők 21%


A sertések tenyésztési szakaszát befolyásoló betegségek gazdasági hatásai


Állomány-egészségügyi problémák veszteségforrásai a tenyésztés szakaszában I. • Halva született malacok száma/alom • Választás előtti elhullás mértéke és időpontja • Választás utáni elhullás (utónevelés időszakában) mértéke és időpontja • Kocák elhullásának és selejtezésének mértéke, valamint időpontja • Kocák és a malacok által elfogyasztott takarmány mennyisége • Napi takarmányfelvétel • Egyéb változó költségek alakulása (elsősorban a gyógyszer- és az oltóanyag költsége)


Állomány-egészségügyi problémák veszteségforrásai a tenyésztés szakaszában II. • Üres napok okozta veszteség – termékenyítés előtti időszak: • az első termékenyítésig eltelt időszak • a választás és az eredményes termékenyítés közötti időszak hossza – termékenyítés utáni időszak: • visszaivarzás • vetélés • üresen maradt – választás és selejtezés közötti időszak hossza


Legfontosabb veszteségforrások Üres napok (nem produktív nap) • Minden olyan nap, amikor a koca nem vemhes vagy szoptat, kivéve a választástól az ivarzásig eltelt átlagosan (elvárható) időszakot (7,5 nap). • USA-ban és EU-ban mindenki számítja és figyelemmel kíséri. • Hazánkban értéke az elmúlt években 600-1000 Ft/koca/nap között alakult. Állományszintű fialási arány • Más néven alom/koca/év mutató, fialási gyakoriság vagy kocaforgó. • Értéke a fejlett sertéstartással rendelkező országokban 2,2 és 2,4 között mozog (28 napos választás). • Hazai telepek esetében gyakran 2 körüli. Dr. Ózsvári László

Állomány-egészségügyi problémák gazdasági hatásai a tenyésztés során I. • • • • • •

Alom / koca / év = 2,2 Választott malac / alom = 10 Választott malac ára = 8 000 Ft Választott malac / koca / év = 22 Takarmány / koca / év = 1 100 kg Kocatakarmány ára = 75 Ft/kg

Egy ivarzási ciklus kiesésének veszteségei: • • •

Alom / koca / év = = 2,2 x (365 / 386) = 2,08 Választott malac / koca / év = = 20,8 x 10 = 20,8 Takarmányozási költség / koca / nap = = (1 100 x 75) / 365 = (82 500 / 365) = 226 Ft Dr. Ózsvári László

Állomány-egészségügyi problémák gazdasági hatásai a tenyésztés során II. Egy ivarzási ciklus kiesésének veszteségei: • Veszteség / koca / év = = (1,2 x 8 000) + 21 x 226 = 14 346 Ft • Veszteség / üres nap = = 15 746 / 21 = 683 Ft

Az almonkénti választott malacok számának 10%-os csökkenése • Választott malac / alom = = 10 x 0,9 = 9 • Választott malac / koca / év = = 2,2 x 9 = 19,8 • Veszteség / koca / év = = (22 – 19,8) x 8 000 = 2,2 x 8 000 = 17 600 Ft


Állomány-egészségügyi problémák gazdasági hatásai a tenyésztés során III. Malacelhullás vesztesége: • • • • • •

Malac előállításának költségével (önköltség) egyezik meg Az a jövedelem, amit akkor nyernénk, ha a malac életben maradna, és hízóként tudnánk értékesíteni Hízó vágási súlya = 110 kg Hízó felvásárlási ára = 325 Ft/kg Takarmányértékesítés = 3,3 kg/kg Hízótakarmány ára = 85 Ft/kg

• Malac önköltsége (minimális veszteség) = = (1 100 x 75) / (10 x 2,2) = 82 500 / 22 = 3 750 Ft • Jövedelem / hízó = Bevétel / hízó – Költség / hízó = = (325 x 110) – (3,3 x 110 x 85) = 35 750 – 30 855 = 4 895 Ft Dr. Ózsvári László

A sertéshizlalás szakaszában jelentkező betegségek gazdasági hatásai


Állomány-egészségügyi problémák gazdasági hatásai a hizlalás során • •

A veszteségek döntő része a komplex oktanú betegségek következménye (takarmányozás, tartástechnológia). A takarmány-értékesülést és tömeggyarapodást 1-25%kal rontják.

Veszteségforrások: • • • • • • •

takarmány-értékesülés testtömeg-gyarapodás hízók által elfogyasztott takarmány mennyisége napi takarmányfelvétel elhullás mértéke és időpontja húsminőség egyéb változó költségek alakulása (elsősorban gyógyszer és oltóanyag költsége). Dr. Ózsvári László

A takarmány-értékesülés romlása (%) és a testtömeg-gyarapodás csökkenése (%) az egyes betegségek jelentkezése esetén Muirhead alapján Bíró és Ózsvári, 2006.

Betegség

Heveny forma

Idült forma

Takarmányértékesülés csökkenés %

Napi testtömeggy. csökkenés %

Takarmányértékesülés csökkenés %

Napi testtömeggy. csökkenés %

3

3-5

0

Nincs adat

Aujeszky- betegség

3-6

3-10

3-9

1-10

Mycoplasma t.gy.

6-12

5-16

1,5-9

2-16

Actinobacillus t.gy.

3-12

5-25

3-9

3-10

Torzító orrgy.

3-6

3-10

3-6

3-10

Sertésdisenteria

6-15

10-15

1,5-3

3-6

Streptococcosis

1,5

0,75-3

1,5

0

Rühösség

3-9

5-13

1,5-3

3-6

3

5-13

3

3-5

E. Coli okozta b.

Belső paraziták


Elhullási arány egyes betegségek jelentkezése esetén Muirhead alapján Bíró és Ózsvári, 2006.

Elhullás mértéke % Betegség

Heveny forma

Idült forma

Malacok 1%

-

Malacok 25-35%, hízók 4-8%

Malacoknál változó, hízóknál 2-3%kal megnő

0,4-0,5 malac/alom

0,5-2,8 malac/alom

Mycoplasma tüdőgyulladás

kocák 1-4%, utónevelés 5%

Utónevelés során 2-4%-kal megemelkedik

Actinobacillus tüdőgyulladás

Malacok és hízók 2-15%

Hízóknál 2-4%-kal nő

Torzító orrgyulladás

Választás után 1-5%-kal megemelkedik

Választás után 0-1%-kal nagyobb

Sertésdisenteria



Streptococcosis



Malac paratyphus

Választott malacok 3-20%

Hízóknál 2-5%-kal megnő

E. Coli okozta b. Aujeszky- betegség SMEDI


Kis- és közepes mértékű kísérletes parazitafertőzések hatása a testtömeggyarapodásra és takarmány-értékesülésre Bíró és Ózsvári, 2006.

Parazita

Testtömeggyarapodás romlása (%)

Takarmány-értékesülés romlása (%)

Ascaris suum

7

7

Hyostrongylus rubidus

18

7

Oesophagostomum spp.

6

6

Strongyloides ransomi

10

12

Trichuris suis

6

3

Sarcoptes suis

11

11 Dr. Ózsvári László

Állomány-egészségügyi problémák gazdasági hatásai a hizlalás során I. Takarmány-értékesülés 10%-os romlása (növekedése) • • • • •

Átlagsúly a hizlalás kezdetén = 30 kg Vágósúly = 110 kg Takarmány-értékesülés = 2,88 (3,17) Takarmány ára = 80 Ft/kg Utónevelt malac ára = 10 500 Ft/malac

Takarmányozási költség növekedése / hízó = = (110 – 30) x (3,17 – 2,88) x 80 = 1 856 Ft


Állomány-egészségügyi problémák gazdasági hatásai a hizlalás során II. Testtömeg-gyarapodás 10%-os csökkenése • Napi testtömeg-gyarapodás = 800 g/nap • Sertés felvásárlási ár = 325 Ft/kg • Árbevétel / sertés = = 110 x 325 = 35 750 Ft • Takarmányozási költség / hízó = = 80 x 2,88 x 80 = 18 432 Ft • Hizlalás jövedelme / hízó = = 35 750 – 18 432 – 10 500 = 6 818 Ft • Elkészülési idő = = 80 / 0,8 = 100 nap Dr. Ózsvári László

Állomány-egészségügyi problémák gazdasági hatásai a hizlalás során III. Testtömeg-gyarapodás 10%-os csökkenése • Jövedelem / hízó / nap = = 6 818 / 100 = 68,18 Ft • Napi testtömeg-gyarapodás = 720 g/nap • Elkészülési idő = = 80 / 0,72 = 111,1 • Elkészülési idő növekedése = = 111,1 – 100 = 11,1 • Veszteség/hízó = = 11,1 x 68,18 = 756,8 Ft Dr. Ózsvári László

Állomány-egészségügyi problémák gazdasági hatásai a hizlalás során IV. Elhullás (hizlalási időszak felénél): • Veszteség / hízó = = Bevétel / hízó – utónevelt malac ára – – 0,5 x takarmányozási költség / hízó • Veszteség/hízó = = 35 750 – 10 500 – 0,5 x 18 432 = 16 034 Ft


A légzőszervi betegségek okozta veszteségek nagysága Bíró és Ózsvári, 2006.

• Tüdőgyulladások: 250 millió $/év (USA) • Torzító orrgyulladás: 150 millió $/év (USA)

• Mycoplasma pneumonia: - Testtömeg-gyarapodás csökkenés: 18,4% (2,8-44%) - Takarmány-értékesülés romlás: 15,4% (0,8-47%)

• Actinobacillus pleuropneumonia: - Testtömeg-gyarapodás csökkenés: 42,4% (6,2-77%) - Takarmány-értékesülés romlás: 32,5% (2,9-61%) Dr. Ózsvári László

Tüdőgyulladások okozta veszteségek becslése •

Takarmány-értékesülés, testtömeg-gyarapodás és elhullás okozta veszteségeket veszi figyelembe.

•

Kiindulópontja a tüdőelváltozást mutató területek állományszintű nagyságának meghatározása.

•

Vágóhídi vizsgálatok során a tüdőbeli elváltozásokat pontozzuk.

•

Elváltozást mutató területek nagysága alapján meghatározható a testtömeg-gyarapodás csökkenés mértéke.

•

Számítható a takarmány-értékesülés romlása.

•

Prognosztizálható a veszteség nagysága. Dr. Ózsvári László

Hazai vizsgálatok eredményei (1995-2005) Bíró és Biksi, 2006.

• Tüdőgyulladások átlagos előfordulási aránya: • Mellhártyagyulladásoké átlagosan:

> 80% 38%

• Ezek az értékek állományonként nagy eltérést mutattak: - súlyos fokú tüdőgyulladások aránya: 7-46% - mellhártyagyulladás (különbség még nagyobb): 8-98% • Elváltozott tüdőterületek állományszintű átlaga: 16,74% • Átlagos hizlalási mutatókkal rendelkező telep esetében: – napi testtömeg-gyarapodás csökkenése: 9,3% – takarmány-értékesülés romlása: 6,9% Dr. Ózsvári László

Gyakorlati példa tüdőgyulladás okozta veszteségek becslésére Bíró és Biksi, 2006.

Kiindulási feltételek • 55 hízó vágóhídi vizsgálata • Elváltozott területek állományszintű nagysága: 6,29%

előfordulás (hízók %-a)

Mycoplasma-pneumóniára jellemző elváltozások Mycoplasma-pneumoniára jellemző elváltozások 60 50 40 30 20 10 0 0

1-5

6-10

11-15

16-20

21-25

> 25

elváltozott tüdőfelület (%)


Mellhártyagyulladásra jellemző elváltozások előfordulás (hízók %-a)

Bíró és Ózsvári, 2006.

Mellhártya gyulladás 60 50 40 30 20 10 0 0

+

++

+++

súlyosság


10%-os tüdőelváltozás hatása az utónevelésre és a hizlalásra Bíró és Ózsvári, 2006.

• Testtömeg-gyarapodás csökkenése: – Utónevelés: – Hizlalás:

11 g/nap (291 280) 23,5 g/nap (639,5 616)

• Takarmány-értékesülés romlása: – Utónevelés: – Hizlalás:

3,82%

2,65 % 0,04 kg/kg (1,39 0,09 kg/kg (3,36

1,43) 3,45)

• Betegség hiányában: – – – – –

Hízó/takarmány változás: Elkészülési idő változása: Takarmányozási költség változása: Értékesített hízók számának változása: Egy hízóra jutó többletbevétel:

- 21 kg - 5,80 nap - 1 680 Ft/hízó 203 db 2 075 Ft Dr. Ózsvári László

A kísérleti és a kontroll csoport légzőszervi elváltozásainak jellege és mértéke Bíró és Biksi, 2006.


A kísérleti és a kontroll csoport tüdőelváltozásának mértéke és gyakorisága Bíró és Biksi, 2006


Légzőszervi betegségek elleni stratégiai védekezés alapelvei I. Vágóhídi tüdővizsgálat és a veszteségek nagyságának prognosztizálása II. Kísérleti vakcinázási program eredményeinek kiértékelése és költség-haszon elemzése III. Gyógykezelési program ellenőrzése IV. Tartástechnológia átvilágítása V. Tartástechnológia átalakítása


A légzőszervi betegségek előfordulásának legfontosabb állategészségügyi kockázati tényezői Kockázati tényezők (hizlalás során)

Ajánlott érték

Betelepítés és ürítés

“all in - all out”

PRRS

Mentes

Torzító orrgyulladás

Mentes

Orsóférgesség

Mentes

Influenzafertőzöttség

Mentes

Aujeszky-betegség

Mentes Dr. Ózsvári László

Az all in – all out módszerre való áttérés tapasztalatai (ausztráliai adatok alapján) Bíró és Ózsvári, 2006

• Takarítás és pihentetés a levegőminőséget javítja. • Légzőszervi problémák előfordulási aránya csökkent: - különösen a súlyos fokú eseteké • Testtömeggyarapodás : - 3,1-5,9%-kal nőtt (a levegőminőség függvényében). - 1,8-6,3%-kal nőtt (az állatsűrűség függvényében). •

Takarmányértékesülés: - 1-3,1%-kal nőtt.

• Hazai adatokra átszámítva 600-2000 Ft többletjövedelmet jelent egy hízóra vetítve.


Az állományszintű betegségek által okozott veszteségek • Betegségek a jövedelmező termelés egyik legfontosabb rizikófaktorai • Keresleti piac idején a cél a kibocsátás fokozása (telepítési sűrűség növelése, hizlalási idő rövidítése) • Kínálati piac idején a cél a költségek csökkentése, ami legtöbb esetben a prevenciót is érinti • Elmaradó haszon, vagyis a csökkent termelés miatti bevétel-kiesés • Szubklinikai betegségek - jelentős károk • Prioritások, elkerülhető veszteségek nagysága • Nagymértékű eltérések állományok között Dr. Ózsvári László

Az állományszintű betegségek visszaszorításának lehetőségei – Üzemviteli rend optimalizálása és a környezeti kockázati tényezők csökkentése – Magas szintű takarmányozás – Mentesítési programok – Programszerű gyógykezelés és vakcinázás Dr. Ózsvári László

Az állomány-egészségügyi programok gazdasági értékelése • A veszteségek - állomány-egészségügyi programok alátámasztása • Realizálható haszon nagysága felbecsülhető – hatékony tervek felállítása és hatékony erőforrás-elosztás • Monitorozás • Termelésorientált szemlélet – jövedelmezőség növelése • KÖLTSÉGOPTIMALIZÁLÁS! • Az állat-egészségügyi menedzsment színvonalának javítása = jövedelmezőség emelése! – BEFEKTETÉS! (a befektetett tőke megtérülése 200600%, átlagosan 300%) Dr. Ózsvári László

Köszönöm a figyelmet! 30/488-76-51 [email protected]

MENNYI VESZTESÉGET OKOZNAK A BETEGSÉGEK A SERTÉSTARTÁSBAN?

Recommend Documents