Mennyi az annyi, és elég-e a sok? Végi József a Muravidéki Magyar Rádió felelős szerkesztője A Muravidéki Magyar Rádió (MMR) hallgatottsága és a Lendvai Tévéstúdió által készített magyar nyelvű műsorok nézettsége A Muravidéki Magyar Rádió és a Lendvai Tévéstúdió 55, illetve 35 éves múltra tekint vissza. A rádió 1958-ban mindössze heti három alkalommal jelentkezett 10-10 perces hírösszefoglalóval. Az elmúlt évtizedek alatt innen nőtte ki magát egy egész napos, minden korosztályt megcélzó, három hullámhosszon napi 18 óra 15 perces műsort sugárzó közszolgálati rádióvá. A tévéstúdió munkatársai 1978-ban kéthetente készítettek egy-egy félórás adást a muravidéki magyarok életéről. A fejlődés kisebb zökkenőkkel itt is töretlen volt, hiszen jelenleg nyolc különböző típusú fél órás adásokat készítenek, amelyek heti négy alkalommal felváltva kerülnek képernyőre 15.10kor a Szlovén TV 1. csatornáján, amelyet a 2. csatornán megismételnek. Röviden ennyit a két médiumról. A következő címen azonban bővebben olvashat ezekről az érdeklődő abban a kiadványban, amely a rádió 50. és a tévé szerkesztősége fennállásának 30. évfordulója alkalmából látott napvilágot: http://issuu.com/muravidekimagyarradio/docs/rtvebook?viewMode=magazine. A felmérésről A két médium hallgatottságát és nézettségét 2010-ben az Interstat Közvélemény-kutató Kft. mérte 501-es mintán. A célcsoport nagysága kb. 2.280 háztartás. A Kft. a Muravidéken a nemzetiségileg vegyesen lakott területen a célközönséget kérdezte a magyar műsorok stúdiója által készített műsorokról. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a muravidéki magyarok közül mennyien hallgatják és nézik a műsorainkat, valamint milyen elvárásokat támasztanak ezekkel szemben. A rádió hallgatottságát Zala és Vas megyékben is mérték, mégpedig a 92, 93, 94 és a 95-ös telefonkörzetekben. Itt a felmérés telefonon történt, 400-as mintán. Az említett területen mintegy 150.000 háztartás található. A felmérés eredményei – MMR 80.837 háztartás – ennyi az annyi. A felmérések alapján a Muravidéki Magyar Rádiót ennyi háztartásban hallgatják. De nézzük, hogyan is jutottunk ehhez a számhoz?
A felmérés szerint a Muravidéken a magyar háztartások 78,30%-ában hallgatják az MMR-t, míg Magyarországon az említett négy telefonkörzetben a háztartások 52,70%-ában. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy mely napszakban milyen a hallgatottság. A Muravidéken a reggeli magas elérést követően némileg csökken a hallgatottság, míg Magyarországon – valószínűleg a kereskedelmi adók közkedvelt reggeli műsorai miatt – a reggeli aránylag alacsony hallgatottságot követően napközben nő a hallgatóink száma. Ki kell emelni a vasárnapi hallgatottságot, amely mindkét vizsgált területen kiugró. Ehhez – amellett hogy az emberek vasárnap délben otthon tartózkodnak – valószínűleg az is hozzájárul, hogy régebben a rádiónak vasárnap csak dél és egy óra közt volt műsora. Erről tanúskodik a következő két grafikon.
Kíváncsiak voltunk arra is, hallgatóink miért éppen a Muravidéki Magyar Rádiót hallgatják. A következő adatokat kaptuk:
Amint látható, más okból hallgatják az MMR-t a Muravidéken, mint Magyarországon. A muravidékiek elsősorban a helyi információkhoz jutás fontosságát tartják szem előtt, de fontos számukra a jó zene és a műsorvezetők is. A magyarországi hallgatók elsősorban a zene miatt hallgatják a Muravidéki Magyar Rádiót. Ennek talán az lehet az oka, hogy a rádió zenei kínálatában a magyar zene aránya eléri a 75%-ot. Annak a vizsgálatát is kértük, hogy miért nem hallgatják a Muravidéki Magyar Rádiót. A legszembetűnőbb és talán elgondolkodtató adat a Muravidékről, hogy a családban nem mindenki beszél magyarul. Ebből arra lehet következtetni, hogy ha például egy többtagú családban akár
csak egy olyan családtag is van, aki nem beszél magyarul, a család többi tagja hozzá alkalmazkodik, és nem hallgatnak magyar nyelvű rádiót. Sokat mond az az adat is, hogy más adók hallgatását szokták meg. Itt ki kell emelni azt a tényt, hogy a Muravidéken négy ország több mint 50, többnyire kereskedelmi rádióadója hallható. A magyarországi megkérdezettek körében az egyik meghatározó ok a rossz vételi lehetőség. Ennek egyik oka a rádió adójának aránylag alacsony tengerszint feletti magassága, valamint a domborzati viszonyok. Meglehetősen sokan nem ismerik a rádiót, ami annak tudható be, hogy reklámozásra sajnos nem áll rendelkezésre anyagi forrás.
A rádióról szóló bemutató végén álljon itt még egy grafikon, amely a hallgatók életkorára vonatkozik. Ebből kiderül, hogy míg Magyarországon a 26–45 éves korosztály 35%-a hallgatja az MMR műsorát, addig a Muravidéken alig valamivel több, mint 22%-a. Igaz, itt a rádiót hallgatók aránya is alacsonyabb, mint Magyarországon.
A felmérés eredményei – Lendvai Tévéstúdió 23.800 néző (N=450 háztartás). Az AGB Nielsen Media Research adatai szerint a Lendvai Tévéstúdió által 2013-ban készített műsorokat átlagosan ennyien nézték. De nézzük, hogyan alakult a nézettség havi lebontásban?
A magyar nyelvű tévéműsorok a téli hónapokban érték el a legmagasabb nézettséget. A tavaszi munkák következtében a nézettség is csökkent, majd a nyári hónapok melege ismét hozzájárult a műsorok nézettségének javulásához. Éves szinten a tévénézők 8%-a kíséri figyelemmel a magyar nyelvű adásokat. Ezek voltak az országos adatok. Most nézzük, milyen nézettségi adatokat mért az Interstat 2010-ben a célközönségnél? A Lendvai Tévéstúdió által készített műsorokat a muravidéki magyarok 84,50%-a nézi.
Azok, akik nem nézik a magyar nyelvű tévéadásokat, a következők miatt nem teszik ezt:
Mivel a felmérést követően, 2010. december 1-jén Szlovénia teljes egészében átállt a digitális földfelszíni műsorszórásra, a vétel minősége némileg javult, de a Muravidék északkeleti részén
még mindig vannak fehér foltok, amelyeket a szolgáltató igyekszik kisebb átjátszókkal és erősítőkkel megszűntetni. A bevezetőben említettem, hogy a Lendvai Tévéstúdióban összesen 8 különböző típusú műsor készül. A Hidak című magazinműsor szerdán és pénteken van műsoron. A Súlypontban stúdióvendégek segítségével világítanak meg egy-egy kérdést, problémát. A Nagyító alatt című műsorban egy témát dolgoznak fel nagy alapossággal, a legkülönbözőbb kérdésekre keresve a válaszokat. A Barangolások az MTVA-tól átvett produkció, és a magyar értékeket mutatja be. A Kanapé a fiataloknak, míg a Pitypang a gyermekeknek szóló adás. A Vendégem portréműsor, a Határtalanul pedig a lendvai, a szombathelyi, a keszthelyi és az újvidéki stúdiók közös produkciója.
A felmérésből kiderül, hogy szinte nincs olyan tévénéző, aki ne ismerné a Hidak című magazinműsort. Ennek köszönhetően a nézettsége is a legnagyobb. A sorból kiemelkedik még a Vendégem c. portréadás, valamint a Barangolások című átvett produkció is. Kíváncsiak voltunk arra, hogy a nézők milyen más magyar nyelvű csatornákat néznek. A következő adatokat kaptuk (több válasz is lehetséges volt):
Amint látható, a muravidéki magyarok körében mindegyik ingyen fogható magyar csatorna nagy közkedveltségnek örvend. A magyar nyelvű csatornák nézhetőségénél gondot jelent az a törvényi szabályozás, mely szerint a kábelszolgáltatóknak engedélyt kell kérniük az adott csatornától, ha a műsorát be szeretnék illeszteni a kínálatába. A szlovén szolgáltatók közül csupán egy (Telemach) volt hajlandó a földfelszíni sugárzású csatornák felvételére a műsorkínálatába, és ő is csupán az analóg csomagba. A többi szolgáltató csak az M2 és a Duna TV műsorát kínálja, „természetesen” a legdrágább programcsomagban. A felmérés során azt is vizsgálták, hogy a nézők szerint a különböző területeken milyen mértékben teszünk eleget az elvárásaiknak. A kapott adatok alapján elmondható, hogy a nézők azt láthatják a képernyőn, amit elvárnak.
Műsoraink, riportjaink elérhetők a rádió és a tévéstúdió honlapján, a www.mmr.si és a www.hidak.si oldalakon.
