Mi mennyi 2014-ben?
1.
Minimálbér: 101.500 Ft Garantált bérminimum: 118.000 Ft Öregségi nyugdíj legkisebb összege: 28.500 Ft Álláskeresési járadék: max. 101.500 Ft /hó Nyugdíj előtti álláskeresési segély: max 40.600 Keresetpótló juttatás: 46.380-77.300 Ft Szociális hozzájárulási adó 27%
Munkaadók közterhei
Szociális hozzájárulási adó 27% Rehabilitációs hozzájárulás 964.500 Ft /év/fő Szakképzési hozzájárulás: 1,5%
Munkavállalók közterhei
Nyugdíjjárulék : 10% Természetbeni eb jár. : 4% Pénzbeli eb jár.: 3% Munkaerőpiaci járulék : 1,5%
Természetbeni juttatások (juttatás értéke x 1,19 az alapja a 16% -os SZJA-nak és 14% EHO )
Munkahelyi, üzemi étkeztetés max. 12.500 Ft Erzsébet utalvány: 8.000 Ft /hó Iskolakezdési támogatás: 30.450 Ft/év Önk .kölcs. Nyp. Munk. Hozz. : 50.750 Ft/hó Önk. Kölcs.Ep. Fiz. Munk. Hozz.: 30.450 Ft/év Széchenyi pihenő kártya: Szállás: 225.000 Ft, Vendéglátás: 150.000 Ft Szabadidő: 75.000 Ft
Szociális hozzájárulási adó kedvezmények 2014
A START KÁRTYA esetén 2014. december 31-ig (17% és 7%) Rehabilitációs Kártya : bruttó munkabér – de legfeljebb a minimálbér kétszeresének – 27 százaléka. közfoglalkoztatási jogviszonyban történő foglalkoztatás esetén bér, de legfeljebb a közfoglalkoztatási garantált bér 130 százalékának 13,5 százalékával. részmunkaidős foglalkoztatás esetén, gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállaló esetén (+ ezernyi részletszabály ) Szakképzettséget nem igénylő (FEOR-08 lapján 9. főcsoportba sorolt foglalkozás szerinti) munkakörben foglalkoztatottak, valamint a 25 év alatti, illetve 55 év feletti munkavállalók bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 14,5 százalékával.
Szociális hozzájárulási adó kedvezmények 2014 2.
25 év alatti pályakezdő esetén A bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékával a foglalkoztatás első két évében. Figyelem! A kedvezmény érvényesítéséhez szükséges, hogy a munkavállaló az állami adóhatóság által kiállított, 15 napnál nem régebbi igazolással a munkáltató részére igazolja, hogy legfeljebb 180 nap biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal rendelkezik. A tartósan álláskeresők utáni kedvezmény esetében csekély módosítást találunk, 275 napon belül legalább 183 napig álláskeresőként nyilvántartott. A bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékával a foglalkoztatás első két évében, 14,5 százalékával a foglalkoztatás harmadik évében. Figyelem! A kedvezményt a munkáltató a feltételek fennállását igazoló, az állami foglalkoztatási szerv által, az álláskereső személy kérelmére kiállított igazolás birtokában érvényesítheti.
Szociális hozzájárulási adó kedvezmények 2014 3.
A gyedben, gyesben, gyetben részesülő vagy folyósítását követően elhelyezkedő esetében 100 ezer forint 27 százaléka a foglalkoztatás első két évében, 14,5 százaléka a foglalkoztatás harmadik évében. A fenti kedvezmény továbbra is hatályban marad, de emellett kibővül a foglalkoztatás negyedik és ötödik évében spec. szabályokkal kutató munkakörben foglalkoztatottak után is lehet érvényesíteni a kutatók foglalkoztatása után járó szociális hozzájárulási adókedvezményt 2014. január 1-jétől, akik doktorjelöltek, illetve doktori képzésben vesznek részt. 500 ezer forint 27 % a doktori képzésben részt vevő hallgató vagy doktorjelölt munkavállalónál bruttó munkabér, de legfeljebb 200 ezer forint 14,5 százaléka
A szabad vállalkozási zónában működő vállalkozások
Változások a személyi jövedelemadóban 1.
Az egy gyermekes családok havi bruttó 62.500, a kétgyermekesek havi 125.000, a háromgyermekesek havi 618.750 forint bruttó jövedelemig nem fizetnek személyi jövedelemadót. Új előírás 2014.01.01.től, hogy ha a jogosultak nem tudják teljes egészében igénybe venni a személyi jövedelemadó alap kedvezményt, akkor családi járulékkedvezményt érvényesíthetnek. Az igénybe nem vett családi kedvezmény személyi jövedelemadó tartalmának megfelelő összeget levonhatják a 7 százalékos egészségbiztosítási járulékból és a 10 százalékos nyugdíjjárulékból.
Változások a személyi jövedelemadóban 2.
A munkáltató adómentes támogatást adhat munkavállalójának a hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett lakáscélú hitelének visszafizetéséhez, törlesztéséhez is. Nem változott: A lakáscélú munkáltatói támogatás továbbra is adómentes! Az e címen kifizetett összeg öt éven belül összesen nem lehet több mint 5 millió forintnál akkor sem, ha egymást követően több munkáltató nyújt ilyen támogatást. A vissza nem térítendő támogatást a munkáltató hitelintézet vagy a kincstár útján – annak igazolása alapján – nyújthatja, és feltétel az is hogy a támogatás összege ne haladja meg a vételár (építési költség) 30 százalékát, továbbá a lakás ne haladja meg a méltányolható lakásigény mértékét.
Változások a személyi jövedelemadóban 3.
Változás 2014.01.01.-től: Bármely kifizető korlátlan összegben adhat adómentesen sporteseményre szóló belépőjegyet, bérletet, ha az a sportról szóló törvény hatálya alá tartozó sportrendezvényre való belépésre jogosít. Nem változott: A kifizető (munkáltató) 50 ezer forintos keretösszegben adhat ingyenesen vagy kedvezményesen a magánszemélynek kulturális szolgáltatás igénybevételére szóló jegyet, bérletet.
Családi kedvezmény 4.
Az új szabályoknak negfelelően azok a szülők járnak jól, akik alacsonyabb jövedelemmel és nagycsaláddal rendelkeznek. Ha eddig teljes összegben nem tudták igénybe venni az adókedvezményt, mert a jövedelmük alapján számított SZJA kevesebb volt, mint a kapható adókedvezmény összege, 2014-től a különbözetet is megkapják. Például 2013. évben egy kétgyerekes családban a szülők közül csak az apa dolgozott, fizetése 100.000 Ft volt. A fizetéséből 16%, azaz 16.000 Ft lett volna a fizetendő SZJA. A család a két gyerek után 20.000 Ft SZJA kedvezményben részesült volna, de mivel csak 16.000 Ft-ot kellett fizetniük, 4.000 Ft kedvezménytől elestek. 2014-től le tudják majd vonni akár a nyugdíj-, akár az egészségbiztosítási járulékból. Ennek különösen sokgyerekes családoknál van nagy jelentősége, hiszen 3 gyerek után már 99.000 Ft/hó az adókedvezmény.
Tbj. Változás-családi kedvezmény 5.
.
A vállalkozók csak a ténylegesen felvett jövedelmük után fizetendő járulékból vehetik igénybe a családi járulékkedvezményt. Aki felvett jövedelem nélkül csak a minimumjárulékot fizeti, annak nem jár a kedvezmény. Amennyiben a minimálbért illetve a garantált bérminimumot ténylegesen felveszi jövedelemként a vállalkozó, akkor igénybe vehetővé válik a kedvezmény
Családi járulékkedvezmény érvényesítése 6.
-Érvényesítés sorrendje. Először az szja-ból, ha nem meríti ki a kedvezményt akkor utána az EGBIZT járulékból (7%), majd ha még ezt sem meríti ki akkor a nyugdíjbiztosítási járulékból. A munkaerőpiaci hozzájárulásból nem érvényesíthető a kedvezmény. -Egyéni vállalkozó családi járulékkedvezménye: A kedvezmény igénybevétele esetén a vállalkozói kivét vagy az átalányban megállapított jövedelemadó előleget havonta kell megállapítania és bevallania.( 1995 évi CXVII tv. 49.§ 4), (6) bek.)
Szja, csökkentett adattartalom
Az a magánszemély, aki nem választotta az adóhatósági közreműködéssel teljesíthető egyszerűsített bevallást és nem kér(het)te – vagy munkáltatója nem vállalta – a munkáltatói adómegállapítást, benyújthatja a mindössze 7 oldal terjedelmű, csökkentett adattartalmú szja-bevallást. Amennyiben a magánszemély a csökkentett adattartalmú bevallási formát kívánja használni, de a részére eljuttatott bevallási egységcsomag azt nem tartalmazta, a szükséges nyomtatványt bármely NAV ügyfélszolgálaton beszerezheti, illetve letöltheti a NAV honlapjáról (www.nav.gov.hu). A kitöltő-ellenőrző program használatakor a 1353 számú bevallás előlapján van lehetőség a csökkentett adattartalmú bevallás kiválasztására.
Teljes adattartalmú bevallás 7.
2013. adóévben az alábbi sorokra vonatkozó jövedelmet szereztek vagy kedvezményeket kívánnak érvényesíteni, nem választhatják a csökkentett adattartalmú bevallást: – Államadósság Ellen Alapba való befizetéssel adóalap kedvezményt kívánnak érvényesíteni, – 2013-ban külföldről származó jövedelmet szereztek, – ingatlan, vagyoni értékű jog értékesítéséből származó jövedelemnél adókiegyenlítést érvényesítenek, – csereügyletből szereztek bevallásköteles jövedelmet, – különadó hatálya alá tartozó bevételt szereztek. Akinek 2013 év folyamán olyan más – az előzőekben fel nem sorolt – bevallásköteles jövedelme keletkezett, melyet a csökkentett adattartalmú bevallásban megfelelő sor hiányában nem tud feltüntetni, továbbra is a teljes adattartalmú, 1353 számú bevallást kell kitöltenie és 2014. május 20-áig eljuttatnia a NAV-hoz.
Adószám felfüggesztés 1.
Ajánlatos az üzleti partner kiválasztásakor, valamint egy üzlet megkötése előtt utána nézni, vajon a másik fél mennyire megbízható.
A feketegazdaság elleni küzdelem keretében a törvényben meghatározott esetekben és körülmények fennállása esetén – elsősorban a fiktív adózók elleni hatékonyabb fellépés érdekében – bevezetésre került 2006. évben az adószám alkalmazásának felfüggesztésével kapcsolatos eljárás. (82.000) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban Art.) 24/A. §-a alapján az állami adóhatóság az adószám alkalmazását felfüggeszti, ha
Adószám felfüggesztés okai 2.
ha a cég nem elérhető a hatóság számára, a levelek a címről többször is visszajönnek, a cég nem lelhető fel a székhelyén, képviselőjét az adóhatósághoz nem jelentették be, vagy nem érhető utol a megadott elérhetőségeken. (Netán nem is létezik.) ha a cég bevallásai egy évnél hosszabb ideje nincsenek benyújtva, vagy a bevallott adót több mint egy éve nem fizették be. 60 napos üzletlezárást, a tevékenység 60 napos szüneteltetését másodízben rendelik el. Végül, az elektronikus beszámoló közzétételének elmulasztása
Az adóhatóság az adószám alkalmazásának felfüggesztéséről határozattal dönt, a határozat elleni fellebbezést a közléstől számított 15 napon belül lehet.
Adószám felfüggesztés 3.
A szankcióval érintett társaság helyzete már bonyolultabb. Az adószám felfüggesztésének ideje alatt ugyanis korlátozottak az adószámától megfosztott vállalkozó lehetőségei. A kijelölt időszak alatt a benyújtott áfa-bevallásokban adót sem levonni, sem visszaigényelni nem lehet. Továbbá a régebbi, de még be nem vallott beszerzési számlák áfáját sem lehet megúszni. S, hogy a büntetés következetes és teljes körű legyen, a korábbi időszakok görgetett, levonható áfája sem vehető figyelembe, ahogyan a folyamatban lévő kiutalásokat is leállítja az adóhatóság.
Adószám felfüggesztés 4.
A felfüggesztett adószám tulajdonosának a szankció ideje alatt benyújtott bevallásokban a teljes fizetendő adót le kell róni, abban nem lehetnek csökkentő tételek. Amennyiben végül a pozitív forgatókönyvnek megfelelően zárul a felfüggesztéses történet – vagyis határozat születik a szankció megszüntetéséről –, akkor a soron következő bevallásában már szerepeltethető levonható adót, illetve előző időszakról áthozott csökkentő tétel, ám vissza még nem lehet igényelni. (Természetesen, ha törlik a vállalkozás adószámát, a levonási jog is elvész.).
Törölt adószám 5.
Abban az esetben viszont, ha törlik a vállalkozás adószámát, attól a naptól fogva nem állíthat ki számlát. Amennyiben ez mégis megtörténik és mi egy ilyen számlát fogadtunk be, akkor az általános forgalmi adó levonási jogunkkal nem élhetünk, és a számlát is küldjük vissza.
Az ügyfeleink nyilvános cégadatainak az ellenőrzése során gyakran találkozunk olyan vállalkozásokkal, melyek végrehajtás, végelszámolás, felszámolás vagy csődeljárás alatt állnak. Ezen cégadatok rendszeres ellenőrzése persze nem csupán adózási okokból lehet hasznos. A számla vizsgálata kapcsán azonban fontos, hogy a felszámolás alatt álló adózók nevében az „f.a.”, míg a végelszámolás alatt állók nevében a „v.a.” toldat jelenik meg, melyet értelemszerűen az általuk kibocsátott számlán is fel kell tüntetni.
Adószám ellenőrzése 6.
A tartalmi kellékek és a cégadatok – különös tekintettel az adószám – ellenőrzésén túl, azt is célszerű megnézni, hogy a számla tartalmában befogadható-e, képes-e a tényleges gazdasági eseményt alátámasztani, és a valós adatokat tükrözni. Az adóhatóság a honlapján közzéteszi, azon adózók adószámát, melyek felfüggesztésre kerültek illetve felfüggesztést követően töröltek. E lekérdezés elérési útvonala a következő: http://www.nav.gov.hu/nav/adatbazisok
KATA A Kisadózó vállalkozások Tételes Adója 1. Választhatja: Egyéni vállalkozó és kizárólag magánszemély taggal rendelkező Bt. Év közben is választható (időarányosan) Új vállalkozás is választhatja Változás 2013.04.01.-től: Biztosítási ügynöki, brókeri tevékenységet folytató, valamint a „Biztosítás, nyugdíjalap egyéb kiegészítő tevékenységek” besorolású tevékenységű vállalkozók is választhatják a katát.
KATA A Kisadózó vállalkozások Tételes Adója 2.
Nem választhatja ha: Saját tulajdonú, vagy bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése besorolású tevékenységből bevételt szerez az adóalanyiság választásának évében. Akinek az adószámát a megelőző két évben törölték, vagy felfüggesztették. Kiesik a KATA-ból a vállalkozás, ha: a fenti két feltétel bekövetkeztekor. a cégnek nem magánszemély tagja is lesz. kilép a kisadózó, és nem marad más kisadózó a cégben.(a kilépő tag helyére egy másik tagot legkésőbb a kilépést követő napig be kell jelenteni) átalakul, megszűnik. a naptári negyedév utolsó napján 100 eFt-nál nagyobb adótartozása van. a vállalkozás döntése alapján. Ha kiesik, 24 hónapig nem térhet vissza.
KATA Adózás 3.
Főállású: havi 50 eFt (Tb és munkanélküli ellátási alap: 81.300 forint) Kiegészítő tevékenységű: havi 25 eFt (Nem eredményez biztosítást, semmilyen ellátásra nem jogosít) A kisadózó vállalkozás - saját döntése alapján – a főállásúnak minősített kisadózó után magasabb összegű tételes adó megfizetésével magasabb ellátási alapot biztosíthat a kisadózónak. A magasabb tételes adó havi 75 ezer forint. E választásról bármikor nyilatkozhat, és vissza is vonhatja. A havi 75 ezer forintos tételes adó megfizetése esetén a társadalombiztosítási és munkanélküli-ellátások ellátási alapja 136.250 forint.
Még egy kis KATA 4.
Számlázás: kötelező feltüntetni a számlán: „kisadózó”. Egyébként mulasztási birsággal sújtható, max. 500 eFt.
Színlelt szerződés probléma: Adatszolgáltatási kötelezettség terheli mind a KATA alanyát, mind üzleti partnerét, ha éven belül több, mint 1 millió Ft bevételt szerez ugyanattól a gazdálkodótól. Ebben az esetben a törvény munkaviszonyt vélelmez. Megdönthető a munkaviszony vélelme, ha a jogszabályban felsorolt hat feltételből legalább kettő teljesül a kisadózó esetében, ezt neki kell bizonyítania.
KATA - Hat feltétel 5.
A kisadózó a tevékenységet nem személyesen végezte, vagy végezhette; a bevételének legalább 50 %-át mástól szerezte; nem utasíthatták a munkavégzés módjára vonatkozóan; ő maga rendelkezik a tevékenységhez szükséges eszközökkel; a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll; a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg.
Változások a társasági adóban és az osztalékadóban 1.
A kis- és középvállalkozásnak minősülő adózó adókedvezményt vehet igénybe a tárgyi eszköz beszerzése, előállítása céljából pénzügyi intézménytől 2013.12.31.-ét követően megkötött hitelszerződés alapján felvett hitelre tekintettel az adóévben megfizetett kamat 60 százalékáig. ( a korábbi 40 százalék helyett).
Változások a társasági adóban és az osztalékadóban 2.
Elismert költség továbbra is a reprezentáció, de meg kell fizetni utána a megfelelő közterheket (egyes meghatározott juttatás: 1,19 szeres után 16 % SZJA, 27 % EHO). 2014.01.01.-től az éttermi szolgáltatás igénybevétele esetén a bankkártyával, hitelkártyával történő fizetés ellenében kapott nyugta alapján is elszámolható a vállalkozási (bevételszerző) tevékenység érdekében felmerülő költség, ha a szolgáltatás igénybevétele igazoltan a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti reprezentáció céljából történik.
Változások a társasági adóban és az osztalékadóban 3. Látvány-csapatsport támogatás:
2013.05.19.-től az adózó a támogatási igazolásban meghatározott összeg (19% , illetve 10 % társaságiadó-kulccsal számított értékének) legalább 75 százalékát köteles szponzori vagy támogatási szerződés keretében a támogatás adóévében kiegészítő sportfejlesztési támogatásra fordítani. Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségnek minősül az adóévben – szponzori vagy támogatási szerződés keretében – nyújtott kiegészítő sportfejlesztési támogatás adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege. A támogatást nyújtó és a támogatott szervezetnek is köztartozás-mentesnek kell lennie. Az adott támogatás elismert ráfordítás (elszámoljuk költségként) és adókedvezményre jogosít a fizetendő adó 70%-ig a támogatás évében és az azt követő öt évben.
Változások a számvitelben
Új előírás 2013.11.18.-tól: Az üzleti év mérleg fordulónapján 10 millió forintot meghaladó, 60 napnál régebben lejárt köztartozással rendelkező cégeknek a következő üzleti évre könyvvizsgálati kötelezettséget ír elő a törvény akkor is, ha az adott vállalkozó egyébként mentesülne a könyvvizsgálati kötelezettség alól.
Elektronikus aláírás és időbélyegző nélkül is alkalmazható számviteli bizonylatként az elektronikus dokumentum, ha az megfelel a törvény bizonylatokra vonatkozó előírásainak. (PDF forma is elfogadható)
Május 31.
1.
(Auditált) számviteli beszámoló: Beszámoló letétbe helyezése és közzététele elektronikus úton 1229-es bevallás: Társasági adó Innovációs járulék éves összege és az év végén fizetendő különbözet (idén nem külön nyomtatványon kell bevallani!) Art. 91/A. § szerinti nyilatkozat jövedelemmin. nem alkalmazásáról Társaságiadó-előleget is ezen a nyomtatványon kell vallani Nyilatkozat kedvezményezett átalakulásról, kedvezményezett eszközátruházásról, bejelentett részesedésről (bevallás főlapján X-) Nyilatkozni kell, ha az adózó mikro-, kis-, illetve középvállalkozásnak Nyilatkozni kell, ha a transzferár-kötelezettség teljesítéséről Esetlegesen befizetendő adót május 31-ig kell rendezni Ha visszajár adó, automatikusan nem utalják ki, kiutalási kérelmet kell benyújtani.
Május 31. Dokumentumok, igazolások,
2.
Alapítványi igazolások adományról A térítés nélküli átadások esetén a másik fél nyilatkozata az adózás előtti eredményről Sportigazgatási szerv vagy országos sportági szakszövetség igazolása látvány-csapatsport támogatásáról (az adóhatóságot a támogatás nyújtását követő 8 napon belül értesíteni kellett) Filmiroda, előadó-művészeti államigazgatási szerv igazolása filmtámogatásról, az előadó-művészeti szervezet támogatásáról Transzferár-dokumentáció (elkészítésének határideje: a Tao bevallás benyújtás napja, de legkésőbb május 31.) A transzferár-nyilvántartásban bemutatott piaciár-elemzés (benchmark) – lehetőség szerint – évente történő frissítése az adóhatóság ellenőrzési gyakorlatával összhangban
Május 31. Iparűzési adó bevallása
Az önkormányzatokhoz kell benyújtani, jellemzően papír alapon, május 31-ig. Az adóelőleget a társasági adóhoz hasonlóan önadózással kell bevallani, amelyet az adózó már a 2013-tól érvényes új adóalapmegállapítási szabályok alapján köteles meghatározni. Az adóalap csökkenthető a K+F adóévben elszámolt közvetlen költségével. Foglalkoztatás növeléshez kapcsolódó adóalap kedvezményének alkalmazásáról (1 millió Ft/létszámnövekmény) dönteni kell. Ha korábban igénybe vette a kedvezményt, de a létszám 5%-ot meghaladóan csökkent, most adóalapot kell növelnie. Eva-alany dönthet úgy is, hogy az eva-alap 50%-a után fizeti a helyi iparűzési adót.
3
Május 31. Innovációs járulék /Ágazati különadó 4.
Innovációs járulék bevallása Az éves járulék összegét és előleget is kell vallani május 31-ig a 1329-es Tao bevalláson. Fióktelep, illetve a kis- vagy mikrovállalkozásnak minősülő gazdasági társaság, valamint az alapítás évében a jogelőd nélkül alapított gazdasági társaság és annak előtársasága nem alanya a járuléknak. A kis- vagy mikrovállalkozói státust 2012-től konszolidált szinten, a kapcsolódó- és partnervállalkozások megfelelő mutatóival összevontan kell az adózónál vizsgálni. 2012-től a K+F tevékenységgel kapcsolatosan az adókötelezettséget nem lehet csökkenteni. Ágazati különadó Az adót a 1391-es bevalláson május 31-ig kell bevallani. Adót a fenti időpontig kell befizetni (ha a már befizetett előlegek összege alacsonyabb a tényleges adónál), illetve ettől az időponttól kezdve lehet visszaigényelni (ha több előleg lett befizetve, mint a tényleges adókötelezettség).
Mennyi adóbírságot kaphatunk?
Ha az adózónak a bevallottnál több adót kellett volna fizetnie , vagy a bevallottnál kisebb összegű adót igényelhet vissza, akkor az ellenőrzést lezáró jegyzőkönyvében a revízió ezt az eltérést adókülönbözetként állapítja meg az adózó terhére. A megállapított adókülönbözet egy része vagy egésze képezheti az adóbírság alapját a következőképpen: Jogosulatlan adó-visszaigénylés esetén a jogosulatlanul visszaigényelt teljes összeg után adóbírságot állapíthat meg az adóhivatal. Utólagos adóbefizetési kötelezettség megállapítása esetén az adókülönbözet összegét csökkenti az adóbefizetés esedékességének napjától az ellenőrzés megkezdéséig folyamatosan fennálló túlfizetés. Az így kapott összeget adóhiánynak nevezik és ez képezi az adóbírság alapját (valamint a késedelmi pótlék alapját is).
Az adóbírság mértéke
Alapesetben az adóhiány vagy jogosulatlan visszaigénylés 50%-a. 200%-a is lehet, amennyiben az adóhiány vagy a jogosulatlan visszaigénylés a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze. Mértéke, kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén hivatalból vagy kérelemre mérsékelhető, illetőleg mellőzhető, ha a körülményekből megállapítható, hogy az adózó, az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt el. A 200%-os adóbírság esetén az adóbírság mérséklése törvényileg kizárt. Az adóhatóság az adózók megromlott gazdasági helyzetét nem tekinti kivételes méltánylást érdemlő körülménynek. Mérséklésénél az adóhivatalnak az eset összes körülményét mérlegelni kell, különösen az adóhiány nagyságát, keletkezésének körülményeit, az adózó jogellenes magatartásának (tevékenységének vagy mulasztásának) súlyát, gyakoriságát.
Mérséklés esetén értékelhető körülmények
az adózó adózási gyakorlattal nem rendelkezik (egy évet meg nem haladóan működik); az adózó hasonló mulasztás miatt korábban még nem volt szankcionálva; új jogszabályi rendelkezés téves értelmezése okozta a mulasztást; egy korábbi ellenőrzés az már feltárta és a szabálytalan elszámolást, illetve gyakorlatot nem kifogásolta; a kiutalás előtti ellenőrzések esetében amennyiben az adózó a következő időszakban jogosulttá válik a költségvetési támogatás igénylésére. Célravezető lehet szakértőhöz fordulni, aki feltárja a lehetséges mérséklési okokat és esetlegesen már az jegyzőkönyvre tett észrevételben jelzi az adóhatóság felé. Nem állapítható meg ugyanakkor adóbírság magánszemélyek terhére, ha a munkáltató (vagy a kifizető) valótlan adóigazolása miatt keletkezett.
Ki mehet, menjen helyettünk a NAV-hoz, majd a bíróságra?
Egyrészt a segítőnek megfelelő szakmai tudással, másrészt képviseleti jogosultsággal kell rendelkeznie. Kisebb adózóknál az első ötlet mindig a könyvelő. A kicsit nagyobbak már a könyvvizsgálóra vagy a jogászra gondolnak. Az ügy bonyolultságától, a probléma nagyságától vagy az ijedelem fokától függően a könyvelő, az adótanácsadó, adószakértő, jogász, egyaránt jó megoldás lehet szakmailag. A képviseleti jogosultság szempontjából azonban már szerteágazóbb a kép.
Az adóhatóság előtti képviselet szabályait Elsődleges Jogszabályok 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről (Art.) és mögöttes szabályként a 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (Ket.) tartalmazza. Az adóperekre vonatkozóan pedig a 1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról tartalmazza a képviseleti szabályokat. Az Art. 7.§ alapján 3 típusba sorolható az adóeljárásokban a képviseleti jogosultság: – magánszemélyek képviselete, – jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek képviselete, – kötelező szakértői képviselet. (Az Art. nevesít egy olyan ügykört, ahol
az adózó nem járhat el személyesen és a képviselete ellátásával megfelelő szakértelemmel rendelkező személyt, kell, hogy megbízzon. Pl, feltételes adómegállapítás)
Képviselet 1. –
Amennyiben személyesen nem tud eljárni adóügyében, akkor lehetőség van arra, hogy az adóhatóság előtt Önt meghatalmazottja képviselje. (A meghatalmazás lehet eseti, vagy állandó.)
–
–
– –
– – – – –
Magánszemélyt képviselhet: törvényes képviselő (szülő járhat el a gyermeke helyett) ügyvéd, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász adószakértő, okleveles adószakértő, adótanácsadó, könyvelő számviteli, könyvviteli szolgáltatásra, vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság alkalmazottja, tagja környezetvédelmi termékdíjjal kapcs. ügyben: termékdíj ügyint. más nagykorú magánszemély egyéni vállalkozó esetében nagykorú alkalmazottja is
Képviselet 2.
Társaságot, egyéb szervezetet képviselhet: képviselő nagykorú tag, alkalmazott jogtanácsos, ügyvéd, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász adószakértő, okleveles adószakértő, adótanácsadó, könyvelő számviteli, könyvviteli szolgáltatásra, vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság vagy egyéb szervezet alkalmazottja, tagja környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos ügyben: termékdíj ügyintéző Az eseti meghatalmazás formanyomtatványát az alábbi linkre kattintva érheti el: http://nav.gov.hu/nav/letoltesek/egyeb/adatlap/meghatalmaz.html
Meghatalmazás
A törvényes képviseleti jogosultság törvényi rendelkezésen alapul, azaz semmilyen külön formai kellék nem szükséges a létrejöttéhez. Ilyen törvényi képviseleti jogosultság például a kiskorú adózó szülőjének, a gondnokolt gyámjának a jogosultsága a képviselet ellátására. Más nagykorú személy képviseleti jogosultságához a megbízását, meghatalmazását közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban kell foglalni.
Art. változás Ügyfélkapun is kopogtathat a revizor
Az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) sok apró, jogalkalmazást segítő módosítása között megtalálhatjuk hogy: az adóellenőrzés előtt a megbízólevél elektronikusan, az ügyfélkapus tárhelyre is kézbesíthető lesz. „Ez azt jelenti, hogy amikor az elektronikus dokumentumot megtekintik, arról azonnal visszaigazolást kap a hivatal és a megbízólevél kézbesítettnek minősül, meg is kezdődhet az ellenőrzés.”
Art. változás Kézbesítési vélelem, adatgyűjtés
Azzal sem húzható sokáig az idő, ha nem nyitják meg az elektronikus dokumentumot, ugyanis a második elektronikus kézbesítési kísérletet követő 5 munkanap elteltével automatikusan beáll a kézbesítési vélelem. Ha például valaki nem túl gyakran látogatja ügyfélkapus tárhelyét és e-maileket sem olvas rendszeresen, könnyen lehet, hogy csak akkor értesül az adóellenőrzésről, amikor már az ajtón kopogtat a revizor. Újdonság, hogy idén az adatgyűjtésre irányuló ellenőrzéskor minden további nélkül vizsgálhatók a könyvvezetéshez, bizonylatok feldolgozásához alkalmazott szoftverek is, nem elég egy igazolás arról, hogy ezek megfelelnek a jogszabályoknak.
Art. változás üzletbezárás Üzletbezárással is szankcionálható, ha az adózó megszegte a pénztárgép üzemeltetésével kapcsolatos kötelezettségét. Az adóhatóság mulasztási bírság kiszabásán kívül az üzlethelyiség nélkül végzett tevékenység esetén üzletlezárást helyettesítő bírságot állapíthat meg.
További Art. változások
A felszámolás, végelszámolás alatt álló vállalkozások nem tudnak halogatással kibújni tevékenységet lezáró ellenőrzés alól, ugyanis törölték az általános egyéves határidőt. A bevallás kézhezvételétől számított 60, egyszerűsített felszámolásnál 45 napon belül folytathat ellenőrzést az adóhatóság. Egy-egy adóellenőrzésnél az adóhatóság által bekért iratok pedig bármeddig az adóhatóságnál maradhatnak, mivel megszűnt a 60 napos időkorlát.
Áfa- egyszerűsített számla Az egyszerűsített számla kötelező adattartalma a következő adatokkal bővül: teljesítési időpont (ha eltér a számla kibocsátásának keltétől), illetve „fordított adózás” kifejezés (ha adófizetésre a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője kötelezett)
Áfa- elektronikus nyugtadás Elektronikus nyugtaadás: 2014.01.01.-től nyugtát is lehet elektronikusan kibocsátani. A kibocsátástól a megőrzési idő végéig kell, hogy biztosítsa az olvashatóságot, az eredet hitelességét, és a tartalom sértetlenségét.
Áfa – fordított adózás A fordított adózás alkalmazhatósága a gabonaszektorban 2018. december 31.-ig meghosszabbodik. Az ingatlannal kapcsolatos, építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz kötött építési- szerelési munkákra is alkalmazni kell a fordított adózást.
Illeték 1.
2014.01.01.-től értékhatártól függetlenül ajándékozási illeték-mentes a házastársak közötti ingyenes vagyonátruházás is (eddig csak az egyenes ági rokonok között volt az). Az öröklési és ajándékozási ügyekben az illeték általános mértéke egységesen 18 %, lakástulajdon esetén pedig 9 %. Változatlanul illetékmentes az egyenes ági rokonok közötti ingyenes vagyonszerzés
Illeték 2.
Visszterhes lakásszerzési illeték: egységesen 4 %. Praxisjog illetéke 4 %. A túlélő házastárs öröklési illeték mentessége: az egyenes ági rokonokkal egy tekintet alá esik. Egyenes ági rokonok közötti visszterhes vagyonátruházás esetén nem kell illetéket fizetni. Nincs bejelentési kötelezettség az egyenes ági rokonok ajándékozása esetén. Bejelentési kötelezettség van az egyenes ági rokonok öröklési és visszterhes vagyonszerzése esetén.
Illeték 3.
Az első lakástulajdon vásárlása esetén, kérelemre, életkortól függetlenül megilleti a legfeljebb az esedékességtől számított 12 hónapig tartó pótlékmentes részletfizetési kedvezmény az első lakástulajdonát megszerzőt. (Korábban csak a 35 évet be nem töltött fiatalok kérhették) Termőföldszerzés illetékmentessége: a birtokbavételtől 5 évig kell mezőgazdasági célra hasznosítani. A saját művelési kötelezettség a birtokbaadástól, de legkésőbb az illetékkötelezettség keletkezését követő 12. hónap utolsó napjától kezdődik. 2014.01.01.-től illetékmentes a földhasználati nyilvántartási eljárás, továbbá a mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld tulajdonjoga megszerzésének, valamint a földhasználati szerződésnek a mezőgazdasági igazgatási szerv általi hatósági jóváhagyására irányuló eljárás.
Helyi adó 2013.07.01.-től a 3,5 tonna megengedett össztömeget meghaladó tehergépjárművel rendelkező adóalanyok az általuk fizetendő helyi iparűzési adóból levonhatják az adóévben megfizetett, ráfordításként, költségként elszámolt, az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő – megtett úttal arányos – díj (e-útdíj) 7,5 % (A külföldön fizetendő útdíj nem minősül adócsökkentő tételnek) Az adóalany a székhelyre, telephelyre jutó adójából olyan arányban vonhatja le az e-útdíj adócsökkentő tételnek minősülő részét, amilyen arányban adóalapját ezen települések között meg kell osztania. (az adócsökkentés tehát csak adóalap arányosan történhet meg)
TB és munkaügyi változás 1.
2014-től a gyes és a gyed folyósítása mellett is vállalható munka a gyermek egyéves kora után. Testvér születése esetén gyermekenként válik jogosulttá a szülő az ellátásokra. Újdonság, hogy a nappali tagozatos felsőoktatási hallgatóknak és a friss diplomásoknak is jár majd gyed bizonyos feltételek mellett. A három- vagy többgyermekes kismamákat foglalkoztatók pedig újabb adókedvezményt kapnak.
TB és munkaügyi változás 2.
Ha a gyermekgondozási ellátások folyósításának ideje alatt újabb gyermek születik, a korábbi ellátás nem szűnik meg, hanem a jogosultság teljes ideje alatt továbbfolyósítják az összeget. Ez a hatálybalépés előtt világra jött gyermekekre is vonatkozik, ha 2014. január 1-je után újabb gyermek születik a családban. A szülőknek a közös háztartásban élő gyermekeik után legfeljebb két gyest folyósíthatnak. A gyermekgondozási ellátásokat a szülők választása szerint bármelyikük igénybe veheti, egyidejűleg mindkét szülő azonban nem igényelheti.
TB és munkaügyi változás 3.
Gyed extra : jogosultak lesznek gyedre, akik nappali tagozaton folytatnak felsőfokú tanulmányokat, és megfelelnek az előírt feltételeknek, így magyar nyelvű képzésben vettek részt a szülés előtti két évben, és volt legalább két félév aktív hallgatói jogviszonyuk. A hallgatói jogviszony szünetelését, illetve megszűnését követő egy éven belül szülő nők is jogosultak lesznek gyedre. Ennek összege ha a hallgató még nem dolgozott korábban - a képzés formájától függően vagy a minimálbérrel, vagy a garantált bérminimum 70 % egyenlő. Az ikrek szülei egy évvel tovább jogosultak gyedre, azaz legfeljebb a gyermekek hároméves koráig. Az elfogadott törvénycsomag korlátlanul engedélyezi a munkavállalást a gyermekgondozási ellátások mellett a gyermek egyéves korától.
Egyéni és társas vállalkozás járulékai
A GYET-ben részesülő ev. vagy társas váll. ( ideértve a munkaviszonyban foglalkoztatott ügyvezető tagot is) akkor sem köteles a minimum járulékalap után járulék fizetésére, ha gyermeknevelési támogatás mellett vállalkozói tevékenységét személyesen gyakorolja ( korábban csak akkor nem volt minimumjárulék fizetési kötelezettség, ha nem dolgozott.) A vállalkozónak tehát csak akkor kell járulékokat fizetni, amennyiben a tevékenységéből tényleges jövedelmet realizál, azaz egyéni vállalkozóként vállalkozói kivétet számol el, avagy átalányban megállapított jövedelme van, társas vállalkozásként személyes közreműködői díjat vagy vezető tisztségviselőként ügyvezetői díjazást kap. ( 1997 évi LXXX tv 28.§,29.§) -
Egészségügyi szolgáltatási járulékkiegészítő tevékenység esetén
Nyugdíjas vállalkozó: Nem kell az egyéni és társas vállalkozásnak egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni arra az időre, amely alatt a kiegészítő tevékenységet folytat (nyugdíjas) egyéni vállalkozó, illetve társas vállalkozás tagja munkaviszonnyal is rendelkezik, és foglalkoztatása a munkaviszonyában vagy egyidejűleg fennálló több munkaviszonyában eléri a heti 36 órát. (1997 évi LXXX tv. 37/A §.) (2014-től 6.810 Ft),
Mezőgazdasági őstermelő járulékkedvezménye
A biztosított mezőgazdasági őstermelő nem köteles járulékokat fizetni a minimálbér vagy az előző évi bevételének egyötöde után, ha GYETben részesül. (1997 évi LXXX tv.30/A §. (4) bek.
Ptk. Törzstőke-jegyzettőke A Ptk. (Polgári törvénykönyvről szóló törvény hatályba lépéséről és végrehajtásáról szóló törvény) szerint a Kft.-knek 2016. március 15éig kell kötelezően megemelniük a törzstőkéjüket 3 millió forintra. A jegyzett tőke emelése azonban 2014. március 15. után egyből esedékessé vált, ha valaki társasági okiratot módosított, és azt benyújtotta a Cégbíróságra. Tehát törzstőke-emelés nélkül nem tudják a cégek a cégjegyzéken átvezetni például az üzletrészértékesítést, az ügyvezető-változást, a székhelyváltozást, telephelyváltozást. A jegyzett tőke 3 millió forintra emelése nélkül vélhetően vagy elutasítja a cégbíróság a változásbejegyzési kérelmet, vagy a cég dönthet a betéti társasággá vagy közkereseti társasággá történő átalakulásáról, ami meglehetősen költséges és időigényes, könyvvizsgálót is igénylő eljárás.
Pénztárgép 1.
Pénztárgép 2014. január 1-től módosításra került azon tevékenységek köre, ahol készpénzes és kártyás fizetés esetén pénztárgép használata kötelező. E rendelet értelmében 2014. január 23-tól a cégeknek nyilatkozniuk kellett arról, hogy az érintett TEÁOR számú tevékenységekről, készpénzes számlát állít ki, vagy online-pénztárgépet helyezett forgalomba. A cég maga döntheti el, hogy melyik megoldást választja. Amennyiben nincs pénztárgépe még a cégnek, de már folytatja a 3/2013. (II.15.) NGM rendelet 1. számú rendelet melléklete szerinti TEAOR szerinti tevékenységek bármelyikét és online pénztárgép használata helyett készpénzes számla kerül kiállításra, akkor a céget a február 28-a után kiállított összes készpénzes számlára vonatkozóan adatszolgáltatási kötelezettség terheli. Ez esetben hetente kell (napi bontásban) eleget tenni, a következő hét 4. napjáig.
Pénztárgép 2.
Amennyiben van pénztárgépe a cégnek, de nem használja, és már folytatja a 3/2013. (II.15.) NGM rendelet 1. számú rendelet melléklete szerinti TEAOR szerinti tevékenységek bármelyikét és készpénzes számlákat állított ki az érintett tevékenységhez tartozó bevételekről, akkor nyilatkoznia kell arról, hogy a jövőben is készpénzes számlákat kíván kiállítani, vagy online-pénztárgépet használ. Amennyiben nincs pénztárgépe a cégnek, és még nem folytatja a 3/2013. (II.15.) NGM rendelet 1. számú rendelet melléklete szerinti TEAOR szerinti tevékenységek bármelyikét, akkor a tevékenység elkezdésekor nyilatkozni kell annak megkezdéséről és arról, hogy készpénzes számlákat kíván kiállítani a cég (és hetente jelentést leadni), vagy online-pénztárgépet használ.
Köszönöm a figyelmet !
