MENET KUTATÁS
AZ E-KÖZIGAZGATÁSI SZOLGÁLTATÁSOK HASZNÁLATA ÉS MEGÍTÉLÉSE A CIVILSZERVEZETEK KÖRÉBEN
KUTATÁSI BESZÁMOLÓ
NONPROFIT INFORMÁCIÓS ÉS OKTATÓ KÖZPONT (NIOK) ALAPÍTVÁNY
2009. SZEPTEMBER A PROGRAM A MINISZTERELNÖKI HIVATAL TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EMAGYARORSZÁG PROGRAM KERETÉBEN VALÓSULT MEG.
TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés ...................................................................................................................... 4 Kutatás célja .................................................................................................................. 5 Háttér ........................................................................................................................ 5 Vizsgált e-közigazgatási szolgáltatások köre .................................................................. 6 Főbb hipotézisek ......................................................................................................... 9 Kutatás módszertana .................................................................................................... 11 Vizsgált sokaság ....................................................................................................... 11 Adatfelvétel módszertana .......................................................................................... 12 Kérdőívek ............................................................................................................. 12 Ütemezés ............................................................................................................. 19 Módszertani eredmények ........................................................................................... 19 Kérdezés fontosabb jellemzői ................................................................................. 19 Felvett kérdőívek száma, eloszlása .......................................................................... 21 A kérdezettek megoszlása főbb ismérveik alapján .................................................... 23 Az e-közigazgatási szolgáltatások használatának főbb jellemzői ........................................ 29 Szolgáltatások használata .......................................................................................... 29 Szolgáltatások ismerete ............................................................................................. 30 Tájékoztatás megítélése ............................................................................................ 31 Felkészültség ............................................................................................................ 32 Szolgáltatások megítélése .......................................................................................... 33 Az e-közigazgatási szolgáltatások igénybevételének technikai háttere ............................... 35 Eszközhiány.............................................................................................................. 37 E-közigazgatási szolgáltatáscsoportok használata ............................................................ 39 Elektronikus adó- és járulékbevallás ........................................................................... 40 Háttér .................................................................................................................. 40 Eredmények ......................................................................................................... 41 Nyomtatványok, iratminták letöltése internetről ........................................................... 42 Háttér .................................................................................................................. 42 Eredmények ......................................................................................................... 42 Nyomtatványok elektronikus küldése közigazgatási szervnek ........................................ 42 Háttér .................................................................................................................. 42 Eredmények ......................................................................................................... 44 Internetes időpontfoglalás ügyintézéshez .................................................................... 44 Háttér .................................................................................................................. 44 Eredmények ......................................................................................................... 44 Internetes államigazgatási tájékoztatók tanulmányozása .............................................. 44 Háttér .................................................................................................................. 44 Eredmények ......................................................................................................... 46 Pályázás, pályázati ügyintézés interneten keresztül ...................................................... 47 Háttér .................................................................................................................. 47 Eredmények ......................................................................................................... 49 Civilszervezeti adatbázisokból való információszerzés ................................................... 50 Véleményezés, egyeztetés ......................................................................................... 50 Háttér .................................................................................................................. 50 Eredmények ......................................................................................................... 51 Közhiteles civilszervezeti adatbázissal kapcsolatos eredmények ........................................ 52 Háttér ...................................................................................................................... 52 Kérdezés .................................................................................................................. 53 Eredmények ............................................................................................................. 54 Civilszervezeti adatbázis használata ........................................................................ 54
2
Elektronikus ügyintézés lehetősége ......................................................................... 55 Bírósági bejegyzés és módosítás ............................................................................. 55 Civilszervezetek megszüntetése .............................................................................. 56 Adatszolgáltatási kötelezettségek ............................................................................ 56 Központi állami nyilvános adatbázis létrehozása ....................................................... 57 Működő szervezetek nyilvántartásának fontossága ................................................... 57 Bírósági kivonathoz való hozzáférés ........................................................................ 58 Közhiteles adatbázis tartalma ................................................................................. 58 Újra bejelentkezés a bírósági adatbázisba? .............................................................. 59 Javaslatok ................................................................................................................ 59 A százalékos adományozással és a felhasználás közzétételével kapcsolatos eredmények..... 63 Háttér ...................................................................................................................... 63 Kérdezés .................................................................................................................. 63 Eredmények ............................................................................................................. 63 Főbb fejlesztési irányok ................................................................................................. 67 A kutatás eredményei ............................................................................................... 67 Javaslatcsomag az e-közigazgatási szolgáltatások civilbarát fejlesztése érdekében .......... 72 Tájékoztatás megerősítése ..................................................................................... 72 Civileknek szóló felületek ....................................................................................... 72 Rendszerhasználat személyes támogatása ............................................................... 72 Programozási és rendszerhibák javítása................................................................... 73 Gyorsítás .............................................................................................................. 73 Egyszerűsítés, átláthatóság biztosítása .................................................................... 73 Visszacsatolás erősítése ......................................................................................... 73 Civilszervezetek mint ügyfélcsoport megjelenítése .................................................... 74 Elektronikus ügyintézés kiterjesztése....................................................................... 74 Adatok hozzáférhetővé tétele ................................................................................. 74 Átláthatóbb államigazgatás .................................................................................... 75 Központi közhiteles civilszervezeti adatbázis létrehozása ........................................... 75 Akadálymentesítés ................................................................................................ 75 Eszköztámogatás, internetszolgáltatás javítása ........................................................ 75 Képzés, tréningek.................................................................................................. 75 Jó gyakorlat terjesztése ......................................................................................... 76 Információ gyűjtése a civilszervezetek használati szokásairól..................................... 76 Kultúra, hozzáállás, attitűd változás minden szereplő részéről ................................... 76 Felhasznált irodalom ..................................................................................................... 77 Mellékletek .................................................................................................................. 79 Szakértők jegyzéke ................................................................................................... 79 További táblázatok .................................................................................................... 81 Kérdőívek ................................................................................................................. 89 I. MENET kérdőív az e-közigazgatás szolgáltatásairól (általános papíralapú) ............... 89 II. MENET kérdőív az e-közigazgatás szolgáltatásairól (vélemény papíralapú) ............. 92 III. MENET kérdőív az e-közigazgatási szolgáltatásokról (általános online).................. 93 IV. MENET kérdőív az e-közigazgatás szolgáltatásairól (vélemények online) ............... 97 V. MENET kérdőív az e-közigazgatás szolgáltatásairól (általános telefonos) ................ 98 VI. MENET kérdőív az e-közigazgatás szolgáltatásairól (1%, telefonos) .................... 101 VII. Szolgáltató szervezeteknek készült közhiteles adatbázisra vonatkozó kérdőív (emailes) ............................................................................................................... 102 VIII. Közhiteles adatbázisra vonatkozó kérdőív civilszervezeteknek (online) .............. 104 Rövidítések jegyzéke .................................................................................................. 107
3
BEVEZETÉS Egyre nő azon szolgáltatások száma, amelyek a civilszervezetek számára kizárólag elektronikusan állnak rendelkezésre (bevallások, 1% közzététel, bizonyos pályázatok, társadalmi egyeztetés, részvétel, adatbázisok). Ez kényszerhelyzetbe hozza a civileket, legalábbis azokat, akik bevétellel rendelkeznek és tevékenységük kiterjedtebb egy feladat, cél helyi szintű megvalósításán. A szolgáltatások használatához azonban technikai és személyi feltételeknek is teljesülnie kell, megfelelő informatikai és humánfelkészültség szükséges a civilszervezetek részéről. A szektor informatikai felkészültségéről, lehetőségeiről pontos, átfogó adataink nincsenek. Valószínűsíthető azonban (a rendelkezésre álló adatok, szakértői és projekttapasztalatok alapján), hogy a civilek informatikai infrastruktúrája és képessége nem éri el a hazai átlagot. A sok nyugdíjast, hátrányos helyzetű, fogyatékkal élő embert aktivizáló szektor informatikai felkészültsége a társadalom ezen rétegeit jellemző ismérvekkel bír. A civil szakemberek egy része nem is igényli, hogy számítástechnikai ismeretei, képességei kötelezettségei legyenek, felkészületlenek a kötelezettségeknek való megfelelésre. Másrészről viszont a szektorban tevékenykedőkre jellemző, hogy munkaidőn túl, térben és időben korlátozottan civilkednek. A civilszervezetek működéséhez kapcsolódó adminisztratív teendők elintézésének leghatékonyabb módja az elektronikus információgyűjtés, ügyintézés, tevékenység. A civileknek szóló fejlesztések kialakításakor mérlegelni kell a fenti csapdát, azaz a civilszervezetek és munkatársaik jelentős részének felkészületlensége áll szemben az elektronikus közigazgatás nyújtotta lehetőségek potenciálisan nagy hasznával. Az elektronikus szolgáltatások igénybevételét tovább nehezíti az a megfigyelés, hogy fejlesztésük, üzemeltetésük nem kellőképpen ügyfélcentrikus. Hiányosságok tapasztalhatók a háttér infrastruktúra, a szoftverek, a tájékoztatás területén is. Nemcsak a civilszervezek számára nyújtott szolgáltatások esetében, hanem az elektronikus közigazgatás sok szolgáltatása esetében. Az államigazgatás központi szerveinek, a minisztériumoknak, a szakhatóságoknak és az önkormányzatoknak is emelniük kell szolgáltatásaik színvonalát, különös tekintettel az internetes szolgáltatásokra. Ezzel körvonalazódik az elektronikus közigazgatások bevezetéséhez kötődő másik csapda is, miszerint a szolgáltatások és támogatásuk alacsony és bizonytalan színvonala áll szemben a használatukhoz kötődő egyértelmű hasznokkal. (Alacsonyabb működési költség, növekvő hatékonyság, jobb információellátás, gyorsabb ügyintézés, tudatosabb felhasználás.) A Nonprofit Információs és Oktató Központ (NIOK) Alapítvány Menet projektjének célja az eközigazgatási szolgáltatások civilbarátabbá tétele, a civilszervezetek e-közigazgatási ismereteinek bővítése, a rendszerek használatának és fejlesztésétnek elősegítése. Célunk, hogy az e-szolgáltatások az ügyfelek igényeit figyelembe véve fejlődhessenek, továbbá, hogy a civilszervezetek felkészülten álljanak e-ügyintézési kötelezettségeik elé. A projekt keretében a Közösségi Technológiai Központok hálózatával együttműködve civilszervezetek számára képzéseket és klubalkalmakat szerveztünk országszerte, minden megyében legalább egy helyszínen. A projekt másik fontos elemeként civilek e-közigazgatási szolgáltatás használati szokásait és ehhez kapcsolódó véleményét kérdőíves kutatás segítségével mértük. A képzéseken, klubokon és a kutatás során összegyűlt tapasztalatokat szakértői vita és véleményezés után tanulmány, ajánlások formájában nyilvánosságra hozzuk, és a döntéshozókhoz eljuttatjuk. A projekt a Miniszterelnöki Hivatal támogatásával, az eMagyarország program keretében valósult meg.
4
KUTATÁS CÉLJA A NIOK Alapítvány 2009 tavaszán és nyarán kutatást szervezett annak érdekében, hogy feltérképezze a hazai civilszervezetek mely e-közigazgatási szolgáltatásokat használják, és milyen tapasztalataik vannak ezzel kapcsolatban. A kutatásban vizsgáltuk a civilszervezetek képességét, jártasságát az e-közigazgatási szolgáltatások területén, feltérképeztük használati szokásaikat és tapasztalataikat, fejlesztési elképzeléseiket, elvárásaikat. A Menet kutatás szándékai szerint kiterjed a civilszervezetek által használt e-közigazgatási szolgáltatások teljes körére a civilszervezetek minél több csoportjára. Ennek érdekében nyolc különböző kérdőívet használtunk a több csatornán megkeresett civilszervezetek válaszainak begyűjtésére. Tematikus és képzettebb civilszervezetek számára készült kérdőíveinket közvetlen megkereséssel töltettük ki. Általános információkat gyűjtő kérdőíveinket az érdeklődő, felhívásunkra pozitívan reagáló civil munkatársaktól kérdeztük le. Az adatgyűjtés online (honlapon és e-mailes megkereséssel), telefonon és személyesen papíralapon történt (a Menet projektben részt vevő Közösségi Technológiai Központok által szervezett eközigazgatás tematikájú képzések és klubok résztvevőitől).
HÁTTÉR Civilszervezet fogalmán a 2003. évi L. törvény (NCA törvény) meghatározását értjük, azaz civilszervezet: az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján létrejött, jogi személyiséggel bíró társadalmi szervezet, szövetség (kivéve a pártot, a munkaadói és munkavállalói érdek-képviseleti szervezetet, a biztosító egyesületet, valamint az egyházat), és a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény alapján létrejött, jogi személyiséggel bíró alapítvány (ide nem értve a közalapítványt). Magyarországon 2007-ben hivatalosan 62 407 nonprofit szervezetet tartottak nyilván, amelyből 32 670 egyesület és 22 075 magánalapítvány. A nonprofit szervezetek 86 %-ának volt bevétele, a pontos bevétel szerinti megoszlást tartalmazó tábla a vonatkozó fejezetben megtalálható. A szektor bevételeinek 41 %-a (legnagyobb része) az állami szektorból származik. Emellett 13 % magántámogatás, 26 % alaptevékenységük bevétele, 19 % pedig gazdálkodási bevétel. Folyamatosan nő a pályázatokon elnyert összegek aránya a bevételi struktúrában. A területi különbségek, egyenlőtlenségek nagyok mind a bevétel nagysága, mind a szervezetek száma tekintetében. A szektor közel 78 000 fő foglalkoztat főállásban teljes munkaidőben és 34 000 főt részmunkaidőben vagy egyéb módon, a civilszervezetek ezen belül 25 000 illetve 10 000 főt. (KSH 2007-es adatai alapján.) Az eszközellátottságot tekintve számítógéppel rendelkezik a magánalapítványok (számuk: 20 819) 73 %-a és az egyesületek (számuk 30 071) 65 %-a. Internet kapcsolattal a magánalapítványok 64 %-a és az egyesületek 58 %-a ellátott. (KSH 2006-os adatai alapján.) Ezek az arányok azóta valószínűleg javultak, de messze vannak a 100 %-tól. A kutatás során az e-közigazgatási szolgáltatások következő meghatározásával dolgoztunk. Elektronikus közigazgatási szolgáltatásnak tekintünk minden állam által nyújtott elektronikus csatornán (jellemzően interneten) elérhető szolgáltatást. Az e-közigazgatás célja az állam és az állampolgár, továbbá az általa létrehozott szervezetek közötti együttműködés, ügyintézés és cselekvés egyszerűsítése, gyorsítása, valamint hatékonyabbá tétele. Az online ügyintézés tehát egyszerre ügyintézési reform, új ügyfélkapcsolati viszony létrehozása és a társadalom aktivizálása a lokális közösség
5
fejlesztése érdekében. Az elektronikus kormányzat nem csökkentheti az ügyfelek választási szabadságát, szolgáltatásaihoz sokcsatornás hozzáférést kell biztosítson. A legkritikusabb kérdés az e-kormányzat elfogadásában a bizalom. A jól, stabilan és hatékonyan működő internetes szolgáltatások használata győzi meg az ügyfeleket, hogy egyre több információ megszerzése, ügyintézés kapcsán válasszák a hagyományos helyett az elektronikus csatornákat. (Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ honlapja alapján.) Az e-közigazgatási szolgáltatások bevezetésének előnyeit négy nagy csoportba sorolják. (Kormányzati és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának honlapja és A eközigazgatás alapjai a helyi önkormányzatokban munka alapján.) A közigazgatás, a szolgáltató oldaláról jelentkező főbb hasznok: az alacsonyabb költségű kommunikációs csatornák és a növekvő hatékonyság. A felhasználók, vizsgálatunkban a civilszervezetek és azok munkatársai, főbb pénzügyi haszna: az alacsonyabb ügyintézési költségek (utazások elkerülése, gyorsabb információáramlás és egyszerűbb hozzáférések okán) és a hatékonyabb ügyintézés. Társadalmi szintű hasznok: időben és térben kötetlen, így költség és időtakarékos ügyintézés, jobb információellátottság, kommunikáció javítása, tudatosság növelése – a civilek számára ugyanúgy megjelennek, mint az átfogó kormányzati célok támogatásából eredő hasznok. Az e-közigazgatási szolgáltatások lehetőségének és használatának terjedése átalakítja a kormányzat-állampolgár (és az általuk létrehozott szervezetek) viszonyát. Az átláthatóbb közigazgatás, átláthatóbb kormányzat, átláthatóbb és egyszerűbb interakciókat eredményez. Hat a kölcsönös bizalom kialakulására, és eredményezi a részvételi demokrácia kiszélesítését. A makrogazdasági előnyök mellett közvetlenül hat a társadalom internetes jártasságának, készségeinek erősödésére. A felsorolt hasznok érvényesülésének feltétele a szolgáltatási rendszerek megfelelő kiépítése és azok eredményes használata.
VIZSGÁLT E-KÖZIGAZGATÁSI SZOLGÁLTATÁSOK KÖRE Az érintett hazai honlapok és vonatkozó anyagok tanulmányozása alapján a civilszervezetek mint célcsoport, ügyfélcsoport nem jelenik meg általában az elektronikus közigazgatási szolgáltatások fejlesztésére vonatkozó munkákban, stratégiákban, sem pedig a gyakorlatban a szolgáltató honlapok többségén. (Pl. Kormányzati Portál, APEH honlapja.) Ennek egyik oka, hogy a civilszervezet fogalom meghatározása bizonytalan, a jogi szabályozás felülvizsgálatra szorul. A probléma lényegében abban rejlik, hogy a civil szektorban tevékenykedő szakemberek a civilszervezet fogalmán a 2003. évi L. törvény (NCA törvény) korábban ismertetett meghatározását értik. Azaz a civilszervezetek az egyesületek és a magánalapítványok. Az egyesületek működéséhez hasonlóan szabályozzák a pártok, szakszervezetek, tömegmozgalmak működését, azaz a társadalmi szervezeteket, hiszen a társadalmi szervezet fogalom jogi tartalma azonos az egyesülettel. A nonprofit szervezetek körébe ezen túl beletartoznak a közalapítványok, köztestületek, nonprofit gazdasági társaságok és intézményeik.
A civilszervezetek az e-közigazgatási szolgáltatások széles körét vehetik igénybe. Egy részük elérhető a Kormányzati Portálon keresztül, mások közvetlenül a szolgáltató hatóságnál vagy az önkormányzatoknál. Egy részük regisztrációhoz (részben ügyfélkapu regisztrációhoz) kötött, más részükhöz nincs erre szükség.
6
Jellemző azonban, hogy a civilszervezetek által igénybe vehető központi szolgáltatások kevésbé kiterjedtek, mint amelyek a vállalkozások számára rendelkezésre állnak. A civilszervezetek által használt vagy használható e-közigazgatási szolgáltatásokat funkciók szerint csoportosítottuk. Célunk a kérdezhetőség, egyszerűség volt, és nem a módszertani megfelelősség, a szolgáltatás-csoportokban vannak átfedések. A felsorolás nem teljes körű, nem tartalmazza olyan speciális ágazati államigazgatási szervek, szabályozó hatóságok szolgáltatásait, amelyek a civilszervezetek kisebb csoportjának fontos információkat és szolgáltatásokat nyújtanak. Információk gyűjtése, államigazgatási tájékoztatók tanulmányozása Az internetes böngészés, informálódás szolgáltatástípus szerteágazó lehetőségeket kínál. Civilszervezetek számára kiemelkedő jelentőségű az általános ügyintézési tájékozódás (ügyintézési folyamat, kötelezettségek leírása, hivatalkereső) mellett a jogszabálygyűjtemények, az adatbázisok (pl. KSH, VÁTI, Európai Bizottság) használatának lehetősége és különböző tanácsadó szolgáltatások elérése. Az APEH honlapján is számos információs szolgáltatás elérhető (pl. személyes adónaptár, törvényi előírások, ehhez kapcsolódó segédletek). Elektronikus adó- és járulékbevallás 2007-től a civilszervezetek számára kötelező az elektronikus adóbevallás és adatszolgáltatás. Mivel az ügyfélkapun csak magányszemély regisztrálhat, ezért a civilszervezetek egy meghatalmazottat szoktak kijelölni az ügyintézésre, ez általában a könyvelő, vagy a könyveléssel, pénzügyekkel foglalkozó alkalmazott. Emellett a civil kedvezményezettek az egyszázalékos összeg felhasználására vonatkozó adatokat 2009-ben a korábbi gyakorlattól eltérően nem sajtóközleményben kötelesek közzétenni, hanem 2009. október 31-éig az állami adóhatóság részére elektronikus úton, az Ügyfélkapun keresztül nyomtatvány útján kell megküldeniük. Foglalkoztatással, munkavállalással kapcsolatos szolgáltatások Az APEH honlapján keresztül minden munkavállalót foglalkoztató civilszervezet számára kötelező az elektronikus adatszolgáltatás a munkaviszonyokra vonatkozóan. További lehetőséget jelentenek az Állami Foglalkoztatási Szolgálat és a Munkaügyi Központok szolgáltatásai. Nyomtatványok, iratminták letöltése Nyomtatványt le lehet tölteni szinte bármely állami hatóság honlapjáról, de akár a Kormányzati Portálról vagy önkormányzati honlapokról, bárhonnan, ahol a civileket érintő ügyintézés folyik. Nyomtatványok küldése közigazgatási szervnek Civil szempontból kiemeljük az APEH, a VPOP, az MVH és a VÁTI honlapját, továbbá az ENYENYI adatszolgáltatási kötelezettséget, és a civilszervezetek ágazati minisztériumaik felé való adatnyújtási kötelezettségeit és lehetőségeit. Folyamatban levő ügyek lekérdezése Az ügyintézés folyamata az itt létrehozott e-közigazgatási szolgáltatásfunkciók használatából áll össze. A legfejlettebb informatikai rendszerekkel rendelkező hivatalokban lehetőség van konkrét elektronikusan indított ügyek aktuális állapotának lekérdezésére.
7
Időpontfoglalás ügyintézéshez A civilszervezetek számára is adott a lehetőség, hogy az ügyfélszolgálatokon, okmányirodákban előzetesen egyeztetett időpontban intézzék ügyeiket. Az időpontfoglalás jelentőségét növeli, hogy az állampolgárok számára talán ez az egyik leginkább kommunikált elektronikus ügyintézési forma. Pályázás, pályázati ügyintézés A fejlett IKT infrastruktúrával rendelkező közigazgatási és önkormányzati szervek, amelyek civilszervezeteknek pályázati lehetőségeket biztosítanak (szolgáltatásokat, projekteket, infrastruktúrát vagy egyéb támogatást nyújtanak) a könnyebb ügyintézés és az átláthatóság érdekében a pályáztatást, pályázati ügyintézést és elszámolást elektronikusan bonyolítják. A civilszervezetek legnagyobb tömege által leginkább ismert és használt pályáztató rendszer, az SzMM pályázatkezelő rendszere, az EPER (Elektronikus Pályázatkezelési és Együttműködési Rendszer). A civilszervezetek számára nagy jelentőségű bevétel és információforrás a minisztériumok által kiírt és menedzselt pályázatok dokumentációja. A további minisztériumi pályáztatások egy része is elektronikus alapokon nyugszik, de kisebbnagyobb mértékben kiegészül a papír alapú ügyintézéssel. Maguk a rendszerek egymástól rendkívül eltérőek, és néhány speciális kivételtől eltekintve nincsenek becsatlakoztatva a Kormányzati Portál szolgáltatásai közé. A nagyobb civilszervezetek számára fontos és rendkívül problematikus pályázati forrásokat nyújtanak az Operatív Programok. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján jelennek meg általában az OP-k pályázatai és azok teljes dokumentációja. A pályázati források felhasználását ezen túl az EMIR (Egységes Monitoring Információs Rendszer) támogatja. A civilszervezetek számára fontos elektronikus pályázati lehetőségek köre egyre bővül, és sok problémát vet fel használatuk. Civilszervezeti adatbázisok használata Az állami közhiteles adatbázis fejlesztése régóta húzódó, problémás feladata a közigazgatásnak. A különböző államigazgatási szervek és a KSH is önálló (részben nyilvános) adatbázisokban rögzítik azokat a civilszervezeteket, amelyekkel kapcsolatban állnak, vagy amelyekről információval rendelkeznek. Jelenleg a Bíróságok által nyilvántartott Társadalmi Szervezetek és Alapítványok Névjegyzékében kereshetőek a civilszervezetek adatai, de ezek az adatok nem közhitelesek, és tapasztalatok szerint nem is pontosak. Véleményezés, egyeztetés A közigazgatás szolgáltatásainak széles körű elektronizálása, és annak használata megnyitja az utat ahhoz, hogy a közigazgatás tevékenységének mind szélesebb körébe vonódjanak be az állampolgárok és az általuk alakított gazdasági és társadalmi szervezetek. Ezáltal a hatékonyan használható, átlátható és kiterjedt e-közigazgatási szolgáltatások a részvételi demokrácia megerősítésének alapját jelentik. Jelenleg a civilszervezetek számára fontos egyeztetési lehetőségeket rejt az NFÜ és az Országgyűlés, illetve kisebb-nagyobb mértékben a minisztériumok honlapja. Várható a jövőben az érdemi elektronikus egyeztetési lehetőségek folyamatos terjedése.
2007-ben a kormány átfogó határozatban szabályozta a minisztériumok civilszervezetek felé nyújtandó szolgáltatásait. A 1065/2007 (VIII.23.) kormányhatározat kimondja: Civil információs portált kell működtetni, amelyen elérhető a minisztériumok és egyéb központi államigazgatási szervek által az interneten közzétett, civilszervezetekre vonatkozó minden nyilvános információ. A civil információs portálon elérhetővé kell tenni különösen a) az egyeztetés alatt álló koncepciókat, jogszabályokat, b) a pályázati kiírásokat,
8
c) a civilszervezetek részére juttatott támogatások adatait, d) az egyeztetési- és véleménynyilvánítási fórumokról, valamint egyéb, a civilszervezeteket közvetlenül érintő rendezvényekről, eseményekről szóló tájékoztatást, e) a minisztériumok által működtetett vagy támogatott, civilszervezetek részére szolgáltatást nyújtó szervezetekről szóló tájékoztatást, f) a kormányzat munkáját segítő, civil részvétellel működő tanácsadó, javaslattevő, véleményező testületek feladatairól, összetételéről, a civil résztvevők elérhetőségéről, jelölésének szabályairól szóló tájékoztatást. A kormányhatározat tervbe vette az elektronikus nyilvántartásba vétel és változás-bejegyzés lehetőségének megteremtését is. Ennek megvalósítása esetén a civilszervezetek bejegyzéséhez és ügyintézéséhez kapcsolódó eljárások gördülékenyebbé válnak, csökken az eljárás időtartalma, a bírói gyakorlat egységesebbé és átláthatóbbá válik, javul a szervezetek adatainak elérhetősége. Ezzel a szektor azon igénye valósul meg, amely segít minden civilszervezetekkel kapcsolatba kerülő egyént, szervezetet és magát az államot is. Az adatbázis a bírósági adatokból automatikusan frissül (ezt a nyilvántartást használják maguk a bírók is a névegyezőségek kiszűrésére) és elérhető a www.birosag.hu oldalon. 2008. június végétől a Civil Információs Portál (www.civil.info.hu) is megjelenítette a névjegyzéket azonos adattartalommal, ahol a támogatási és hatósági nyilvántartások adatai is hozzáférhetőek. (Civil információs Portál alapján) A kormányhatározat rendelkezéseinek (bár azok végrehajtási határideje már lejárt), csak részben feleltek meg a felelős minisztériumok. A civil információs portál létrejött ugyan, de nem tartalmazza az összes olyan információt, amelyet kötelező lenne. A létrehozandó elektronikus szolgáltatások jogszabályi háttere sem rendezett még jelen pillanatban.
FŐBB HIPOTÉZISEK Hipotéziseinket a civil szektorban, szektor érdekében dolgozó szakemberek tapasztalataira alapoztuk. Fő céljuk az volt, hogy a kérdőívek összeállításban, a kérdéscsoportok kialakításában támogassák a kutatókat. A hipotézisek vizsgálata, bizonyítása, finomítása a kutatás fő célkitűzése. Előzetesen a kutatásban a következő hipotéziseket fogalmaztuk meg: A civilbarát fejlesztések alapvető feltétele a civilszervezetek igényeinek és képességeinek ismerete, illetve figyelembe vétele a döntéshozók és fejlesztők részéről. Az e-közigazgatási szolgáltatások túl bonyolultak a civilszervezetek munkatársainak képességeihez, szabadidejéhez és számítógépes lehetőségeihez képest. Egyszerűbb, átláthatóbb e-közigazgatási szolgáltatásokra lenne szükség. Az e-közigazgatás szolgáltatásainak bevezetése előzetesen nagyobb és az igényekhez igazodó kommunikációs és képességfejlesztő tevékenységeket követel az államigazgatás részéről. Ennek hiányában a kisebb civilszervezetek kizáródnak a csak elektronikusan elérhető lehetőségek használatából. A kisebb civilszervezetek bevétel, fizetett alkalmazottak és számítástechnikai, internetes ismeretek, készségek hiányában nem tudnak megfelelni az egyre növekvő és kötelező jelegű e-közigazgatási elvárásoknak. Egy civilszervezeten belül a pénzügyi, könyvelési adminisztráció válik egyre növekvő mértékben e-ügyféllé. Egyre több feladatot (alapítás, működtetés, megszüntetés) kényszerül kiadni a civilszervezeti vezető a kezéből, ha nem bír e-készségekkel.
9
Egyéb e-közigazgatási szolgáltatások (amelyekre nincsenek kényszerítve a civilszervezetek) használatának gyakorisága sokkal alacsonyabb, mint a kötelezőké. A kormányzati civilszervezeti adatbázisok jelenleg nem teszik átláthatóbbá a civilszervezeteket, nem minden fontos és szükséges információt tartalmaznak. A szervezetek létesítő dokumentumában szereplő adatok sokszor nem azonosak az OITH adatbázisában szereplő adatokkal. Az SzMM adatbázisaiban található adatok nem teljesek. A jelenlegi kormányzati adatbázisokban számos nem működő (alvó) civilszervezet szerepel, ezek nehezen tudják megszüntetni a szervezetet. A százalékos adományozás közzétételének a vizsgálati időszakban megváltozó szabályozásán keresztül megvizsgáljuk a civilszervezetek tájékozottságát és rugalmasságát, alkalmazkodó képességét. Feltételezve, hogy a változó szabályozás a gyenge kommunikációval párosulva a civilszervezeti szabálybetartást ellehetetleníti.
A NIOK Alapítvány szolgáltató és fejlesztő tevékenységének támogatása érdekében egy rövid kérdésblokkot elhelyeztünk a NIOK programjairól az általános kérdőívben.
10
KUTATÁS MÓDSZERTANA VIZSGÁLT SOKASÁG A kutatás a hazai civilszervezetekre vonatkozóan kívánt adatot gyűjteni. A szektor reprezentatív vizsgálatát több okból sem tudtuk megvalósítani. A szűkös idő és költségkeret mellett nehezítette volna a mintavételt, hogy nem áll rendelkezésre olyan adatbázis, amely egyrészt a szervezetek fontosabb adatait pontosan és teljes körűen tartalmazná, másrészt, amely alkalmas lenne arra, hogy abból mintát válasszunk, illetve kérjünk. A civil szektor jellemzőit és szokásait kevesen és ritkán kutatják, a témában eddig nem készült empirikus kutatás. Célunk volt, hogy az e-közigazgatási szolgáltatások használata szempontjából feltételezhetően eltérő szokásokkal, véleményekkel bíró civilszervezeti csoportok közül minél többről kapjunk információkat a kutatás során. A kutatás vizsgálati egysége az egyén, azaz a civilszervezetnél dolgozó, tevékenykedő munkatárs. Mivel háttéradataink a szektorra vonatkozóan szervezeti szintűek, ezért az összehasonlíthatóság érdekében kérdőíveinkben adatokat gyűjtöttünk arról a civilszervezetről is, amelyben a kérdezett egyén tevékenykedik. Ettől valamelyest eltér a két speciális tematikájú kérdezés (a közhiteles adatbázisra vonatkozó, és az 1%-os kérdőívek), ahol a kutatási egységek a civil szektor, azaz a civilszervezetek sokasága, illetve a kérdezett civilszervezete. A két speciális kérdezés eredményeinek feldolgozása külön történt. A NIOK Alapítvány szolgáltatói és szektorfejlesztői tapasztalatai alapján a hazai civilszervezetek következő csoportjainak szokásait és véleményét érdemes jelen kutatásban megkérdezni, mivel különböznek egymástól e-közigazgatás szolgáltatás használata szempontjából. Nagyobb (könyvelővel, adminisztratív munkatárssal és internetes készségekkel, infrastruktúrával rendelkező) civilszervezetek. Kisebb 1%-ot fogadó civilszervezetek (amelyeknek nehézkes vagy korlátozott könyvelési, adminisztratív és internethasználó lehetőségeik vannak). Kisebb (könyvelővel, adminisztratív munkatárssal és internetes készségekkel, infrastruktúrával nem vagy csak részben rendelkező) civilszervezetek. E-képzés (Menet projekt képzései és klubalkalmai) résztvevői (feltételezhetően az előbbi két kategória alanyai). Kisebb költségvetésű, de fejlett internetes képességekkel bíró civilszervezetek. A magyarországi civilszervezetek használati szokásait és véleményét a vizsgált kérdésekben három módon térképeztük fel a kutatásban. Civilszervezetek munkatársainak közvetlen megkérdezése a saját és a szervezetük vonatkozó jellemzőiről. Civilszervezetek (kisebbek és nagyobbak – szolgáltatók, fejlesztők) véleménye a szektor más szereplőinek eszközhasználatáról. Szakértői munkacsoportban tapasztalatcsere, értékelés. Az elkészült anyagok opponáltatása a szakértőkkel.
11
A fentiek alapján állítottuk össze a kérdezés során megcélzott civilszervezeti munkatársak csoportjait: E-képzésben résztvevők (célzott megkeresés mind a 19 KTK-ban) Civilszervezetek munkatársai (nem célzott megkeresés) Portáljaink látogatói, hírlevél olvasói (KTK-k is bevonásra kerülnek) Egyéb programjaink ügyfelei, akikkel postai kapcsolatba kerülünk a nyár folyamán Egyéb programjaink ügyfelei, akikkel személyes kapcsolatba kerülünk a nyár folyamán Nagyobb civilszervezetek (célzott megkeresés kérdőívvel telefonon és e-mailben) Kisebb civilszervezetek (célzott megkeresés kérdőívvel telefonon, postán és emailben) Speciális problémák vizsgálatához speciális csoportok (pl. közhiteles adatbázis kialakításával kapcsolatosan tájékozott civil szakemberek, 1%-ot fogadó civilszervezetek, könyvelők megkeresése telefonon, e-mailben, esetleg postán)
ADATFELVÉTEL MÓDSZERTANA A célcsoport kiválasztása és az a tény, hogy a kutatási időszakban több mint 100 rendezvényt szerveztünk a projekten belül adta a kutatási módszert, miszerint kérdőíves lekérdezést alkalmazunk több csatornán történő megkereséssel. A képzéseken és klubalkalmakon résztvevő civilszervezeti munkatársak megkeresése mellett a honlapjaink és partnereink honlapjai nyújtotta online lehetőséget is kihasználjuk. Szükség volt azonban arra is, hogy a speciális célcsoportokat is elérjük, ezért külön tematikus kérdőíveket állítottunk össze a közhiteles adatbázisra és a százalékos adományozásra. Az országos lefedettséget azzal biztosítottuk, hogy minden megyeszékhelyen szerveztünk rendezvényt, és a nonprofit.hu honlap és hírlevelének olvasótábora is országos.
KÉRDŐÍVEK A korábban leírtaknak megfelelően nyolc kérdőív-kérdezési mód kombinációt állítottunk össze. Ennek megfelelően nyolc kérdőív került lekérdezésre. Kérdőív típusok: Általános kérdőív – Civilszervezeti munkatársak e-közigazgatási szolgáltatások használatát és szervezetük használati szokásait kutató, főleg zárt kérdéseket tartalmazó kérdőív. Véleménykérdőív – Civilszervezeti munkatársak az e-közigazgatási szolgáltatások használatával, fejlesztésével kapcsolatos véleményét vizsgáló nyitott kérdéseket tartalmazó kérdőív. 1% fogadására vonatkozó kérdőív – 1%-ot fogadó civilszervezetek ezzel kapcsolatos viselkedésére vonatkozó kérdőív. Közhiteles adatbázis kérdőív – Civilszervezetek véleménye, észrevételei a közhiteles adatbázisra és az ezzel kapcsolatos problémákra vonatkozóan.
12
A felvétel módszertanának megfelelően némiképp átalakított, de alapvetően ugyanazon kérdéseket tartalmazó mutációit készítettük el a fenti kérdőíveknek. Így összesen nyolc kérdőív került lekérdezésre: Általános kérdőív – rendezvényeken résztvevőktől a rendezvényt megelőzően (I.) Általános kérdőív – online – honlapjainkon, partnereink honlapján és hírlevelekben helyeztünk el felhívásokat a kitöltésre (III.) Általános kérdőív – telefonos – azon civilszervezeti munkatársaktól, akiket az 1%-os kérdőívvel közvetlenül megkerestünk, lekérdeztük az általános kérdőívet (V.) Véleménykérdőív – rendezvényeken résztvevőktől a rendezvényt követően (II.) Véleménykérdőív – online – honlapjainkon helyeztünk el felhívásokat a kitöltésre (IV.) 1% fogadására vonatkozó kérdőív – telefonon kerestünk meg és telefonon keresztül kérdezünk meg olyan civilszervezetek munkatársait, akik fogadtak 2007-es adófelajánlásokat az APEH listája alapján, nagyobb és kisebb felajánlásokat kapó civilszervezetek közül is választottunk (VI.) Közhiteles adatbázis kérdőív – online - honlapjainkon, partnereink honlapján és hírlevelekben helyeztünk el felhívásokat a kitöltésre (VIII.) Közhiteles adatbázis kérdőív – e-mailes – szolgáltató vagy a civil szektor fejlesztése iránt elkötelezett civilszervezeteket közvetlenül kerestük meg e-mailben a kérdőívvel (VII.) A kutatásban használt kérdőívek a Mellékletben megtalálhatóak. A kérdőívek mindegyikének összeállításánál törekedtünk arra, hogy minél érthetőbb, rövidebb, minél egyszerűbben és gyorsabban kitölthető kérdőíveket alkossunk. A zárt és nyitott kérdések arányát is ennek megfelelően állapítottuk meg. (A véleménykérdőív is azért lett leválasztva az általános kérdőívtől, hogy ne hátráltassa a kitöltést azok esetében, akiknek korlátozott az idejük, és fordítva, akik szívesen megosztják véleményüket velünk, azoknak legyen erre lehetőségük.) A kérdőívek felvétele kivétel nélkül anonim módon történt, a kitöltő személy beazonosítására semmilyen adat nem utal. Minimálisan 1000 db kérdőív felvételét terveztük. A képzéseken és klubokon résztvevőktől (I. és II. kérdőív) számítottunk 1000 db kérdőívre (500–500 db), további 100 kérdőívet vártunk online (III. és IV. kérdőív), a speciális tematikus kérdőívekből (V., VI., VII. és VIII.) minimum 50-50 darabot terveztünk felvenni. A kutatás során feltett kérdések egy logikai sorra felfűzve a következők (a kérdés után zárójelben jelezzük, hogy mely kérdőívekben szerepelt). Általános szervezeti kérdések Használnak számítógépet a szervezet működtetése során? (I/1. III/1. V/1.) 1 Igen, a szervezet tulajdonában vagy állandó használatában álló számítógépen intézik a szervezet ügyeit. 2 A szervezet munkatársa saját vagy munkahelyi számítógépéről intézi a szervezet ügyeit. 3 Egyéb számítógépen intézik a szervezet ügyeit. (Pl. Civil Szolgáltató Központban vagy internet kávézóban.) 4 Nem használnak számítógépet a szervezet ügyeinek intézésére.
13
Milyen gyakran használnak a szervezet munkatársai számítógépet a szervezet ügyeinek intézése érdekében? (I/2. III/2. V/2.) 1 alkalmanként 2 heti rendszerességgel 3 napi rendszerességgel 4 naponta legalább 4 órán keresztül A szervezeten belül ki használja az e-közigazgatási szolgáltatásokat? Több választ is jelölhet! (I/3. III/3. V/3.) A szervezet vezetője Pénzügyes, könyvelő Másvalaki a szervezet munkatársai közül, éspedig: Nem tudja, ki használja Nem hallott még az e-szolgáltatásokról Van a szervezetnek alkalmazottja? (I/4. III/4. V/4. VIII/15.) 1 nincs alkalmazottja 2 egy teljes- vagy részmunkaidős alkalmazottja van 3 több alkalmazottja van A szervezet könyvelését ki végzi? (I/5. III/5. V/5.) 1 a szervezet alkalmazásában álló könyvelő 2 megbízási díjjal fizetett könyvelő vagy könyvelő cég 3 önkéntes, segítő ingyenes könyvelő 4 szervezet egyéb segítője, munkatársa Mekkora volt 1 2 3 4 5 6 7
2008. évben a szervezet összes bevétele: (I/7. III/8. V/6. VIII/16.) Nem volt bevétele Kevesebb, mint 50 000 Ft 51 000 Ft és 500 000 Ft között 501 000 Ft és 5 000 000 Ft között 5 001 000 Ft és 50 000 000 Ft között 50 001 000 Ft-nál több Nem tudja
Egyéni véleménykérdések Használ Ön számítógépet civilszervezeti munkája során? (III/9. V/7.) 1 Igen 2 Nem Jelölje be azokat a szolgáltatásokat, amelyeket használ munkája során! (I/8. III/10. III/11. V/8.) Elektronikus adó- és járulék bevallás (pl. apeh.hu) Nyomtatványok, iratminták letöltése Internetről (pl. magyarorszag.hu) Nyomtatványok elektronikus küldése közigazgatási szervnek (pl. apeh.hu) Internetes időpontfoglalás ügyintézéshez (pl. ugyfelkozpont.hu) Internetes államigazgatási tájékoztatók tanulmányozása (pl. magyarorszag.hu) Pályázás, pályázati ügyintézés interneten keresztül (pl. eper.hu)
14
Civilszervezeti adatbázisokból való információszerzés (pl. birosag.hu) Véleményezés, egyeztetés (pl. nfu.hu) Milyen egyéb internetes közigazgatási szolgáltatásokat használ? Kérjük, sorolja fel:
Jelölje be, mely állításokkal ért egyet a felsoroltak közül! (I/10. III/14. V/10.) Ismerem az e-közigazgatás szolgáltatásait, lehetőségeit. Az e-közigazgatási szolgáltatások előnyösek szervezetünk számára. Internet, számítógép hiányában nehézkes, késedelmes az e-ügyintézés szervezetünk számára. Az internet vagy az e-ügyintéző szoftver, rendszer akadozik, lefagy. Adatok elvesznek, összekeverednek az e-ügyintézés során. Rosszul használható, változó az ügyintéző rendszer. Problémát okoz szervezetünknél, hogy személyhez kötött a szervezeti eügyintézés. A civilszervezetek felkészültek az internetes szolgáltatások igénybevételére. Megfelelően tájékoztatják a civilszervezeteket az e-közigazgatási szolgáltatásokról. Ki kellene terjeszteni a civilszervezetek működésének szélesebb területére az e-ügyintézést. A civilszervezetek szívesen vesznek részt számítástechnikai készségfejlesztő képzéseken. Sorolja fel, hogy a megismert e-közigazgatási szolgáltatások közül melyeket tartja használhatónak civilszervezete számára! (II/1.) Az e-közigazgatási szolgáltatások közül sorolja fel azokat, amelyeket hasznosnak tart civilszervezete számára. (IV/1.) Az elektronikus szolgáltatások használata során az Ön szervezetének milyen pozitív és negatív tapasztalatai vannak? Kérjük, fejtse ki részletesen! (II/2. IV/2.) Véleménye szerint a civilszervezetek érdekeit az e-közigazgatás milyen fejlesztései szolgálnák? Kérjük, fejtse ki röviden! (II/3. IV/3.) Milyen képzésekre, egyéb támogatási formákra (tájékoztatás, ügyfélszolgálat, stb.) lenne szüksége Önnek vagy szervezetének ahhoz, hogy az e-szolgáltatásokat könnyebben és szélesebb körben tudják használni? (II/4. IV/4.) NIOK Alapítványra vonatkozó kérdések Ismeri a NIOK Alapítványt? (III/15. V/11.) 1 Igen 2 Nem Jelölje be a felsoroltak közül, hogy a NIOK Alapítvány mely szolgáltatásait ismeri! (I/11. III/15. V/12.) E-civil képzés, klub Nonprofit.hu civil honlap, hírlevél Nonprofit Önarckép civilszervezeti adatbázis Civil Szolgáltató Központ (CISZOK)
15
CivilTech Informatikai Adományozó program Adhat.hu adományportál Társadalmi egyeztetés támogatása program A NIOK programjairól további tájékoztatást a www.niok.hu honlapon kaphat. Várjuk jelentkezését! 1%-ra vonatkozó kérdések Kapott szervezete 2007-ben 1%-os személyi jövedelemadó felajánlást? (III/6. VI/1.) 1 Igen 2 Nem 3 Nem tudja Volt olyan év, amikor szervezete kapott 1%-ot, de nem kérte az utalását, mert túl sok teherrel járt volna? (VI/2. VI/3.) 1 Igen 2 Nem 3 Nem tudja Ha nem kérte, akkor miért nem? Tudja-e, hogy megváltozott az 1%-os felajánlások felhasználásának közzétételére vonatkozó szabályozás? (VI/4.) 1 Igen 2 Nem A korábbi gyakorlathoz képest megváltozott az 1%-os felajánlások felhasználásának közzétételére vonatkozó szabályozás. (Tartalmilag és formailag meghatározott részletes adatlapot kell elektronikusan elküldeni az adóhivatalnak.) Felkészültek erre? (III/7. VI/5. I/6.) 1 Nem okoz problémát a megváltozott szabályozás. 2 Nehézséget okoz az ügyfélkapun keresztül történő adatküldés. 3 Nem tudja, hogy szervezete hogyan számol be az 1% felhasználásáról. Volt-e olyan év, amikor szervezete fogadott 1%-ot, de nem tette közzé a felhasználásról szóló nyilatkozatát? (VI/6.) 1 Igen 2 Nem 3 Nem tudja Ha volt ilyen, akkor miért nem tette közzé? (VI/7.) 1 Nem tudta, hogy közzé kell tenni 2 Nem volt forrása arra, hogy közzétegye 3 Nem tudta, hogy mi számít sajtónak? 4 Egyéb: Véleménye szerint hogyan kellene közzétenni a felhasználásról szóló nyilatkozatokat? (VI/8.)
16
Közhiteles adatbázisra vonatkozó kérdések A www.birosag.hu honlapon található civilszervezeti adatbázist (I/9. III/12. III/13. V/9.) 1 nem ismeri. 2 hallott már róla, de nem használja. 3 használja, és elégedett vele. 4 használná, ha megfelelő lenne. Amennyiben szükségesek rajta változtatások, véleménye szerint mit kellene változtatni: Véleménye szerint a civilszervezetek papír alapon vagy elektronikus úton intéznék szívesebben a szervezet megalakulásához, módosításához, megszűnéséhez kapcsolódó ügyeket? (VII/1.) 1 Papír alapon 2 Elektronikus úton Az Önök civilszervezete papír alapon vagy elektronikus úton intézné szívesebben a szervezet megalakulásához, módosításához, megszűnéséhez kapcsolódó ügyeket? (VIII/1.) 1 Papír alapon 2 Elektronikus úton Tud-e olyan problémát említeni, amivel Ön vagy más szervezetek a szervezet bírósági bejegyzésekor, módosításakor szembesültek? (VII/2. VIII/2.) Véleménye szerint mi szokott a civilszervezetek megszüntetésénél problémát jelenteni? (VII/3.) Kérjük, sorolja fel, hogy tudomása szerint milyen adatszolgáltatási kötelezettsége van egy civilszervezetnek, vagyis milyen intézménynek milyen adatokat kell szolgáltatnia? (VII/4. VIII/3.) Mennyire találja megterhelőnek a civilszervezetek adatszolgáltatásával járó adminisztratív feladatokat? (VII/5.) 1-5 skála, 1 – egyáltalán nem, 5 – teljes mértékben Mennyire találják megterhelőnek az adatszolgáltatással járó adminisztratív feladatokat? (VIII/4.) 1-5 skála, 1 – egyáltalán nem, 5 – teljes mértékben Jelenleg az állam által a civilszervezetekről gyűjtött adatok különböző helyeken érhetők el. Fontosnak tartja, hogy egy civilszervezetről egy helyen az összes állami intézmény által nyilvántartott nyilvános adat elérhetővé váljon? (VII/6.) 1-5 skála, 1 – egyáltalán nem, 5 – teljes mértékben Miért? Jelenleg az állam által a civilszervezetekről gyűjtött adatok különböző helyeken érhetők el. Fontosnak tartja, hogy szervezetükről egy helyen az összes állami intézmény által nyilvántartott nyilvános adat elérhetővé váljon? (VIII/5. VIII/6.) 1-5 skála, 1 – egyáltalán nem, 5 – teljes mértékben Kérjük, indokolja válaszát! Fontosnak tartja, hogy az állami adatbázisokban a valóban működő civilszervezetek legyenek nyilvántartva? (VII/7. VIII/7. VIII/8.)
17
1-5 skála, 1 – egyáltalán nem, 5 – teljes mértékben Miért?/Kérjük, indokolja válaszát! Jelenleg a képviselő meghatalmazásával a bejegyző bíróságot kell személyesen felkeresni a civilszervezet kivonatának megszerzéséhez. Hasznosnak tartaná, ha a bírósági kivonathoz interneten keresztül bárki, a képviselő meghatalmazása nélkül hozzáférhetne? (VII/8. VIII/9. VIII/10.) 1-5 skála, 1 – egyáltalán nem, 5 – teljes mértékben Miért?/Kérjük, indokolja válaszát! A NIOK Alapítvány tervei szerint továbbfejleszti a nonprofit.hu portálon megjelenő civilszervezeti adatbázisát egy teljes országot lefedő, a civilszervezetekről hivatalos és önkéntesen megadott adatokat is tartalmazó adatbázissá, amely segítséget nyújt az adózóknak, adományozóknak, önkénteseknek, stb. a civilszervezetek megtalálásában. Ettől függetlenül, az államnak kötelessége a civilszervezetekről adatokat gyűjteni, és azokat közzétenni. Véleménye szerint, milyen adatokat gyűjtsön és tegyen közzé hivatalosan a civilszervezetekről az állam az alábbiak közül? (VII/9. VIII/11.) Szervezet neve Szervezet székhelye Szervezet jogi formája (pl. alapítvány, egyesület stb.) Szervezet célja Képviselő neve Közhasznúsági fokozat Kezelő szerv, ügyintéző szerv tagjainak neve Telefonszám Honlap E-mail cím Közhasznúsági jelentés Létesítő dokumentum (alapszabály, alapító okirat) Állami költségvetésből származó bevételek Állami költségvetésből származó források felhasználása 1%-os bevételek 1%-os bevételek felhasználása Egyéb adat, amelyet nyilvánosságra kellene hozni: Ismer a környezetében bejegyzett, de több éve nem működő civilszervezetet? (VII/10. VIII/12.) 1 Igen 2 Nem Egyes tervek szerint a sok bejegyzett, de nem működő (alvó) szervezet miatt érdemes lenne újra bejelentkeztetni a bíróságra a szervezeteket. Egyetért-e ezzel az elképzeléssel? Kérjük, indokolja meg válaszát! (VII/11. VIII/13. VIII/14.) 1 Igen 2 Nem
18
ÜTEMEZÉS A kutatás megtervezése 2009 júniusában, az adatfelvétel 2009 júliusa és szeptembere között történt. Júliusban indítottuk az online kérdezést az általános és a véleménykérdőívvel, amiket szeptember elején zártunk. A képzéseken és klubalkalmakon történő kérdezés is ekkor indult, ami szintén szeptemberben zárult. A százalékos adományozásra vonatkozó telefonos kérdezés július hónapban folyt. Július végén kezdtük, és augusztusban zártuk a közhiteles adatbázisra vonatkozó közvetlen megkeresésen alapuló e-mailes kérdezést. A közhiteles online kérdezés augusztusban kezdődött (ekkortól visszaszorult az általános online kérdezésre vonatkozó felhívás kommunikációja), és szeptember elején zártuk ezt is. Az adatok kiértékelését 2009 szeptemberében végeztük.
MÓDSZERTANI EREDMÉNYEK KÉRDEZÉS FONTOSABB JELLEMZŐI Kitöltési hajlandóság, tapasztalatok Az online kérdőíveket a Google docs program segítségével szerkesztettük meg és kérdeztük le. Az online kérdezés két lépcsőben történt, először az általános kérdőívet és mellette a véleménykérdőívet, majd a tematikus közhiteles adatbázisra vonatkozó kérdőívet hoztuk nyilvánosságra, tettük elérhetővé a nonprofit.hu honlapon keresztül. Így egyértelmű felhívásokat tudtunk kommunikálni a honlap, a hírlevél és a program szervezésébe bevont partnerek honlapjai olvasóinak. A Google docs program a kérdezés teljes időtartama alatt fogadta a beérkező kérdőíveket. Az online kérdezést sikeresnek tekintjük, a beérkezett kérdőívek száma megfelelő ahhoz, hogy értékelhető eredményeket kapjunk vizsgálatukkor. Az online kérdezéssel kapcsolatban semmilyen negatív vélemény, észrevétel a kutatás vezetőjéhez nem érkezett. Papír alapú kérdezést is a terveknek megfelelően végeztük, a nyári időszakban a KTK-k látogatottsága lecsökken, kevés számú rendezvényt tartanak, így a kérdezésbe nem vontuk be a Központok egyéb programjait, a kérdezést kizárólag a Menet projektben a kutatási időszakban megtartott képzések és klubok résztvevőinek bevonásával végeztük. (Ennek megfelelően a kutatási időszak előtt és után tartott rendezvények résztvevőitől nem kérdeztük le a kérdőívet.) A kérdőívek kitöltése önkéntes alapon történt. A papír alapú kérdezés kapcsán meg kellett állapítanunk, hogy a kérdezettek egy részének problémát okozott a kérdések értelmezése, mivel az e-közigazgatásról, az internet használatáról alapfokú ismeretekkel sem rendelkeztek, ami ellehetetlenítette az erre vonatkozó kérdések megértését számukra. A képzéseken résztvevők általánosságban szívesen töltötték ki a kérdőíveket, osztották meg véleményüket velünk, ezt a megjelentek többsége meg is tette. E-mailben a szolgáltató, a civil szektort ismerő civilszervezeteket kerestük meg közvetlenül, a NIOK Alapítvány elérhetőségeiről. A válaszadási hajlandóság alacsonynak tekinthető, a kiküldött kérdőívek 31 %-a érkezett vissza kitöltve hozzánk, negatív visszajelzést viszont nem kaptunk, nem utasították el a kérdőív kitöltését, hanem az valószínűleg érdektelenség vagy időhiány miatt elmaradt. Telefonos kérdezéssel azokat a civilszervezeteket kerestük meg, akikről feltételeztük, hogy sem online módon, sem a képzéseken, klubokon nem tudjuk elérni őket. Ezen belül
19
kiemelten kezeltük az 1%-ot gyűjtő szervezeteket, az APEH listája alapján válogattunk az 1%-ot fogadó civilszervezetek közül. A közvetlen megkeresés ellenére a szervezeteknek csupán tizede válaszolt a kérdéseinkre, a többieket vagy nem tudtuk elérni telefonon, vagy a telefonon elért munkatárs saját tudását a szervezetről kevésnek ítélte, vagy nem akartak válaszolni a kérdéseinkre. Különösen igaz volt ez a kisebb és vidéki civilszervezetekre. Kapott eredményeinket tovább torzíthatja, hogy a telefonos kérdezési technika valószínűsíthetően azt eredményezte, hogy a kérdezettek próbálták pozitívabban beállítani a százalékos adományozáshoz kapcsolódó szokásaikat, ismereteiket, mind amilyenek valójában. Terveinket a megvalósítás során módosítanunk kellett, a postai megkeresést költségvonzata illetve a bizonytalan és valószínűsíthetően kis arányú válaszadási hajlandóság miatt végül nem alkalmaztuk. Adatfeldolgozás módszertana Az adatok rögzítésre alkalmas formában kerültek lekérdezésre. A szabadszavas válaszokat is szó szerint rögzítettük annak érdekében, hogy minél árnyaltabb válaszokat kaphassunk a feltett kérdéseinkre. Az adatok feldolgozását Microsoft Office Excel programmal végeztük. Érvényességi mutatók A kihagyott, félreértelmezett kérdések, az értelmetlen és érvénytelen válaszok és kérdőívek aránya erős összefüggést mutat a kitöltés módjával. A kérdőívek típusával, azaz tartalmával kevésbé. Érvénytelennek azokat a kérdőíveket tekintettük, melyek válaszai között erős ellentmondás volt, vagy a nyitott kérdésekre kapott válaszok utaltak arra, hogy a kérdezett nem igaz válaszokat adott. Az online kitöltés során kevés kihagyott kérdéssel találkoztunk (arányuk egy-egy kérdőíven belül 0 és 3 % között mozog). Értelmetlen válasz alig volt, érvénytelen kérdőív egy sem. A kitöltés pontosságáról tanúskodik az is, hogy a nyitott kérdésekre részletes, felkészült és átgondolt válaszokat kaptunk. A papír alapú kérdezés érvényességi mutatói kevéssé kedvezőek. Ellentmondó válaszok néhány százalékban szerepelnek az Általános kérdőívekben (I.), az értelmetlen válaszok legmagasabb aránya, 4 % a szervezet könyvelőjére vonatkozó kérdés esetén volt. A papír alapon kitöltött Vélemény kérdőívek (II.) 6 %-át érvénytelennek soroltuk be, mivel a kapott válaszok szó szerint megegyeztek a velük egy rendezvényen kitöltött valamely kérdőív válaszaival (azaz egymásról másoltak a résztvevők). Ez a tény, és a kapott válaszok tartalmi elemzése is arra utal, hogy az e-közigazgatási szolgáltatásokat nem ismerő kérdezetteknek gondot okozott a kérdések értelmezése. Magas volt a válaszhiányok aránya, volt olyan nyitott kérdés, ahol a 31 %-ot is elérte, és a „nem tudom” válaszok aránya is. (Jó néhány üres kérdőív is érkezett be hozzánk, de ezeket semmilyen módon nem rögzítettük.) Az e-mailes és telefonos megkeresési technikákkal felvett kérdőívek érvényességével nem volt probléma.
20
FELVETT KÉRDŐÍVEK SZÁMA, ELOSZLÁSA Az előző fejezetben leírt kitöltési tapasztalatokból következően alapvetően a tervezettnek megfelelő összetételben alakult a sikeresen felvett kérdőívek száma. A tervezett 1000 darabhoz képest végül összességében 1677 kérdőív szolgált elemzésünk alapjául. Menet kutatás során felvett kérdőívek megoszlása Kérdőív sorszáma
Tartalom
Beérkezés módja
Felvétel módja
I.
Általános
Papír alapú
II.
Véleményekre kérdező Általános
Papír alapú
Képzés, klub résztvevők (civilszervezeti munkatársak) a rendezvény előtt Képzés, klub résztvevők (civilszervezeti munkatársak) a rendezvény után NIOK és a KTK-k honlapjain és hírleveleiben jelent meg NIOK és a KTK-k honlapjain és hírleveleiben jelent meg 1% kedvezményezettek megkeresése 1% kedvezményezettek megkeresése
III. IV. V. VI. VII. VIII.
Véleményekre kérdező Általános 1%-ra vonatkozó Közhiteles adatbázisra vonatkozó Közhiteles adatbázisra vonatkozó
Online (Google docs) Online (Google docs) Telefon Telefon
Kitöltött kérdőívek száma 761 593 159 9 42 44
E-mailes
Nagyobb és civileknek szolgáltató civilszervezetek
22
Online (Google docs)
NIOK honlapjain és hírleveleiben jelent meg
47
Összesen
1677
Tartalom szerinti eloszlás Tehát Általános tematikájú kérdőívet (különböző technikákkal, de lényegében azonos tartalommal) 962 darabot sikerült kitöltetnünk. (761-et rendezvényeinken papír alapon, 159et online és 42-t telefonon keresztül.) Ezek elemzése adja beszámolónk alapját. Vélemény kérdőívet 602 darabot töltöttek ki, 593-at a rendezvényeken résztvevők, további 9et online módon. Kapott eredményeink segítik értelmezni az Általános kérdőív alapján számolt adatokat. 1% gyűjtésére vonatkozó speciális kérdőívet 44 darabot kérdeztünk le telefonon keresztül. Közhiteles adatbázisra vonatkozó két speciális kérdőívünkből összesen 69-et rögzítettünk, 22 e-mailben, 47 online érkezett. Beérkezés módja szerinti eloszlás A kérdőívek túlnyomó többsége, 1354 darab papír alapon lett kitöltve. Online 215 darab kérdőívet küldtek el hozzánk. Telefonon 86, e-mailben 22 darab speciális kérdőívet kérdeztünk le. Elemzésünk során törekedtünk arra, hogy a beérkezés módja szerinti különbségeket a válaszok között kimutassuk, annak okait felismerjük.
21
Menet kutatásban felvett kérdőívek megoszlása a beérkezés módja szerint (N=1677)
80,8
0%
20%
40% papír alapú
12,8
60% online
80% telefonos
5,1
1,3
100% email
Területi eloszlás Kérdőíveinkben nem szerepelt a civilszervezet vagy munkatársa földrajzi elhelyezkedésére vonatkozó kérdés, a szervezet tevékenységének földrajzi hatókörét sem kérdeztük. A beérkezett kérdőívek zömében (1440 db) valamely megyei KTK rendezvényén lettek kitöltve (1354 db) illetve közvetlen telefonos megkereséssel (86 db), és ez esetekben rögzítve lettek a megyekódok is. A III., IV., VII. és VIII. kérdőívek esetében nem azonosítottuk a beküldő megyét. A feldolgozás során ezeket a rendelkezésre álló adatokat is felhasználtuk.
22
Beérkezett kérdőívek eloszlása a beküldő megye szerint (db)
139 131 124 119 110 104 81 75
Bá
Bu da V Cs cs es pes Ba Sza Kom So S N o Ki B zo zp t, Bo H H ng m T ó Fe ra bo ár jé ny lcs om Zala ajdú rád og Győ olna grád Va sku éké lnok rém Pes rsod eve s r s a n y s r t
243
64 62 56 44 26 22 19 15 4 2 0
50
100
150
200
250
300
A kutatásban nem volt szempont, hogy minden megyére kiterjedjen. Azon megyékben, ahol a Menet projekt rendezvényei a kutatás időtartamán kívül estek, nem történt meg a kérdőívek kitöltetése. (Arra is volt példa, hogy a rögzítés zárása után érkeztek meg a kitöltött kérdőívek, így nem kerülhettek bele a mintánkba.) A kutatás során kapott adatok megyei bontását a Mellékletben található táblázatok tartalmazzák.
A KÉRDEZETTEK MEGOSZLÁSA FŐBB ISMÉRVEIK ALAPJÁN A következőkben tárgyal ismérvek mindegyike a kérdezett civilszervezetére vonatkozik. A kérdezett erre vonatkozó ismeretei, tudása alapján válaszolta meg a feltett kérdéseket.
23
Szervezeti szintű számítógép-használat Használnak számítógépet a szervezet működtetése során? kérdésre adott válaszok megoszlása
2 6 10 válaszhiány nem használnak egyéb gépet
54
munkatárs gépét
28
szervezeti gépet
A kérdezett civilszervezetek 54 %-a a szervezet tulajdonában álló számítógépen intézi a szervezet működéséhez szükséges ügyeket. A szervezetek 28 %-a a munkatársak saját vagy munkahelyi számítógépéről, 10 %-a egyéb számítógépen (pl. Civil Szolgáltató Központban vagy internet kávézóban) dolgozik. A civilszervezetek 6 %-a nem használ számítógépet civil munkája során a válaszoló munkatársa ismeretei szerint. Használnak számítógépet a szervezet működtetése során? kérdésre adott válaszok megoszlása a kitöltés módja szerint Számítógép-használat a szervezetben Szervezet saját gépét* Munkatárs gépét** Egyéb gépet*** Nem használnak**** Válaszhiány
Online beküldők 84 53 % 68 43 % 3 2% 0
Papír alapon kitöltők 395 52 % 202 26 % 92 12 % 59 8% 13 2% 761 100 %
Telefonon kérdezettek 40 95 % 1 2,5 % 0 1 2,5 % 0
Összesen 519 54 % 271 28% 95 10% 60 6% 17 2% 962 100 %
4 2% Összesen 159 42 100 % 100 % Pontos válaszlehetőségek a feltett kérdésekre: * Igen, a szervezet tulajdonában vagy állandó használatában álló számítógépen intézik a szervezet ügyeit. ** A szervezet munkatársa saját vagy munkahelyi számítógépéről intézi a szervezet ügyeit. *** Egyéb számítógépen intézik a szervezet ügyeit. (Pl. Civil Szolgáltató Központban vagy internet kávézóban.) **** Nem használnak számítógépet a szervezet ügyeinek intézésére.
24
Egyértelmű az összefüggés, azok között, akik az Általános kérdőívet online módon küldték el hozzánk, nincs olyan, akinek civilszervezete nem használ számítógépet működtetése során, és más csoportokhoz képest magad az otthoni, munkahelyi gépet erre a célra is használók aránya. Lényegében nem különbözőek azonban az online és papír alapon kitöltők a tekintetben, hogy civilszervezetük rendelkezik-e számítógéppel, alig több mint a kérdezettek felére jellemző ez. A kutatás során mértük a szervezetek számítógép-használatának gyakoriságát is. Naponta legalább 4 órát a kérdezett szervezetek 17 %-a dolgozik számítógépen, további 36 % napi szinten, 25 % hetente, míg 19 %-uk csak alkalmanként használja a számítógépet civilszervezeti munkára. Milyen gyakran használnak a szervezet munkatársai számítógépet a szervezet ügyeinek intézése érdekében? Kérdésre adott válaszok megoszlása Számítógép használat gyakorisága a szervezetben
Online beküldők
Papír Telefonon Összesen alapon kérdezettek kitöltők alkalmanként 21 149 1 171 13 % 21 % 2% 19 % heti rendszerességgel 31 195 4 230 19 % 28 % 10 % 25 % napi rendszerességgel 24 262 34 320 15 % 37 % 84 % 36 % naponta legalább 4 órán keresztül 77 79 1 157 49 % 11 % 2% 17 % Válaszhiány 6 17 1 24 4% 3% 2% 3% Összesen* 159 702 41 902 100 % 100 % 100 % 100 % * A számítógépet nem használó szervezetek munkatársai között ez a kérdés nem volt kérdezve. (Az előző kérdésre nem válaszolók viszont visszakerültek ezen kérdésnél a kérdezettek közé.)
Figyelemreméltó, hogy a mintába került civilszervezetek 6 %-a egyáltalán nem használ számítógépet. És további 19 % is csak alkalmanként, azaz ritkábban, mint hetente. Ez felveti a kérdést, vajon hogyan felelnek meg ezek a civilszervezetek azoknak a kötelezettségeknek (pl. adóbevallás) és lehetőségeknek (pl. pályázati rendszerek), amelyek számukra kizárólag elektronikusan állnak rendelkezésre. Alkalmazottak, könyvelés A mintába került civilszervezetek 21 %-ának van több, 15 %-ának egy teljes vagy részmunkaidős alkalmazottja. Többségük (62 %) egyáltalán nem foglalkoztat munkatársat.
25
Van a szervezetnek alkalmazottja? Kérdésre adott válaszok megoszlása (N=962)
alkalmazotti besorolás (%)
0%
20%
40% nincs
60% egy
80%
100%
több
A könyvelést a szervezetek kis részében (9 %) végzi alkalmazott könyvelő, a többiek esetében megbízott könyvelő (36 %) vagy önkéntes, egyéb segítő (28 %) tartja rendben a szervezet pénzügyeit. A szervezet könyvelését ki végzi? kérdésre adott válaszok megoszlása (N=962)
9 18
36
9
28 megbízott könyvelő
önkéntes
alkalmazott
egyéb
nem értékelhető
A kutatásban feltett kérdések közül ez esetben volt a legnagyobb az értelmezhetetlen válaszok aránya, ennek egyik oka, hogy a kérdezett szervezetek 15 %-nak nincs vagy minimális a bevétele, így ez a kérdés nem vonatkozott rá. A másik fontos ok, hogy a kérdezettek sok esetben nincsenek tisztában a szervezet működtetésének részleteivel, nem az ő felelősségük ez a terület.
26
Bevételnagyság Mekkora volt 2008. évben a szervezet összes bevétele? kérdésre adott válaszok aránya Szervezet bevételének nagysága 2008-ban Nem volt bevétele Kevesebb, mint 50 000 Ft 51 000 Ft és 500 000 Ft között 501 000 Ft és 5 000 000 Ft között 5 001 000 Ft és 50 000 000 Ft között 50 001 000 Ft-nál több Nem tudja, értelmetlen válasz, válaszhiány Összesen
Online beküldők 12 8% 13 8% 25 25 % 46 29 % 29 18 % 10 6% 10 6% 159 100 %
Papír alapon kitöltők 36 5% 86 11 % 268 35 % 142 19 % 51 7% 9 1% 169 22 % 761 100 %
Telefonon kérdezettek 1 2% 0 2 5% 8 19 % 11 26 % 7 17 % 13 31 % 42 100 %
Összesen 49 5% 99 10 % 309 32 % 196 20 % 91 10 % 26 3% 192 20 % 962 100 %
A kérdezett szervezetek csupán 5 %-ának nincsen egyáltalán bevétele, minimális összegből gazdálkodik további 10 %. A szervezetek többsége (32-20 %) közepes bevételűnek számít, 51 000 Ft és 500 000 Ft között vagy 501 000 Ft és 5 000 000 Ft között van az éves bevétele. Nagy civilszervezetnek a kérdezettek 13 %-a tekinthető, ötmillió Ft feletti bevétellel. A kutatásban felmért szervezetek bevételnagyság szerinti megoszlásának összehasonlítása az országos adatokkal (KSH, 2006)
40
40
30 20
19
16
38 28 25
10
14 12
0 x-50
4 4
51-500
501-5000
kérdőív
ors z ágos kérdőív
500150000
országos
27
50001-x
A mintába került szervezetek bevétel szerinti megoszlása lényegében megfelel a teljes szektor bevételnagyság szerinti megoszlásának. Erre nem törekedtünk a felvétel során, de ez erősíti, hogy a kutatás alapján tett kijelentéseinket általánosítsuk a szektor egészére. A szervezetek bevétel-nagyság szerinti megoszlása számítógép-használati lehetőségeik szerint Számítógéphasználat a szervezetben Szervezet saját gépét Munkatárs gépét Egyéb gépet Nem használnak Válaszhiány Összesen
Szervezet bevételének nagysága 2008-ban 0– 51 000 – 501 000 – 5001000 Ft Nem tudja, 50 000 Ft 500 000 Ft 5000000 Ft felett válaszhiány 35 148 122 103 111 7% 47
28 % 106
24 % 60
20 % 13
21 % 45
17 % 30
39 % 40
22 % 10
5% 1
17 % 14
32 % 32
42 % 11
10 % 1
1% 0
15 % 16
53 % 4
18 % 4
2% 3
0% 0
27 % 6
148 15 %
309 32 %
196 20 %
117 13 %
192 20 %
Összesen
519 (54 %) 100 % 271 (28 %) 100 % 95 (10 %) 100 % 60 (6 %) 100 % 17 (2 %) 962 100 %
Szoros összefüggés van a szervezet bevételnagysága és a számítógép-használat között. A nyilvánvaló együttmozgás ellenére kijelenthető, hogy a legnagyobb civilszervezetek között is, amelyek nem rendelkeznek saját géppel, és a bevételnagyság szerint legkisebb civilszervezetek között is vannak saját szervezeti számítógépet birtoklók. Témánk szempontjából rendkívül fontos, hogy a bevétellel nem rendelkező vagy 50 000 Ft alatti bevételt realizáló szervezetek több mint fele nem használ sem saját sem egyéb számítógépet a szervezet működtetéséhez. Ezen civilszervezetek számára az információs technológia által nyújtotta lehetőségek kihasználása nagy előrelépést jelenthetne. A kérdezett szervezetek között egyaránt megtalálhatóak kis, számítógépet egyáltalán nem használó, bevétellel nem rendelkező, így önkéntesek munkájára alapozó civilszervezetek, emellett a szektor legnagyobbjai (50 millió feletti bevétellel, több alkalmazottal, saját könyvelővel rendelkezők) is képviseltetik magukat a mintában, amelyek nyilván folyamatosan és széleskörűen használják a számítógépet működésük során.
28
AZ E-KÖZIGAZGATÁSI SZOLGÁLTATÁSOK HASZNÁLATÁNAK FŐBB JELLEMZŐI
SZOLGÁLTATÁSOK HASZNÁLATA Az e-közigazgatási szolgáltatásokat a szervezetek 78 %-a használja, a többi 22 % esetében vagy nem használnak számítógépet, így e-közigazgatási szolgáltatásokat sem, vagy a kérdezett nem ismerte ezeket a lehetőségeket, illetve nem tudta, hogy szervezetüknél hogyan történik ezek igénybevétele. A szolgáltatásokat a szervezeten belül változatos munkakörökben használják, többségükben a munkatársak széles köre, akik közül kiemelkedik a vezető (55 %) és a könyveléssel foglalkozó külső vagy belső munkatárs (39 %). A szervezeten belül ki használja az e-közigazgatási szolgáltatásokat? kérdésre adott válaszok aránya (több választ is jelölhetett a válaszoló) Használnak e-közigazgatási szolgáltatásokat a kérdezett szerint a szervezetben? Használnak Vezető Pénzügyes Egy személy a szervezettől Több személy a szervezettől Nem tudja, ki használja Nem hallott még az e-közigazgatási szolgáltatásokról Válaszhiány Nem használnak számítógépet
Szervezetek száma (N=962) 749 528 362 476 273 93 32 27 61
Szervezetek aránya (100%=N) 78 % 55 % 38 % 50 % 28 % 10 % 3% 3% 6%
A kérdésben nyitva hagytuk a másvalaki válaszlehetőséget, hogy a kérdezettek beírhassák, a szervezetükben melyik munkatárs használja az e-közigazgatási szolgáltatásokat. Néhány jellemző válasz:
Elnök. Titkár. tud segíteni.
Tagok.
Kurátor.
Mindenes.
Ügyintéző.
eTanácsadó.
Aki
És néhány egyedi:
Jegyzőkönyvvezető. férjem.
Óvodavezető.
Művelődésszervező.
Informatikus.
A
Általában az e-közigazgatási szolgáltatások használatáról szervezeti szinten a megkérdezettek 22 %-a nemlegesen (nem használják, vagy nem tudja, ki használja) nyilatkozott. Megkérdeztük azt is kérdőívünkben, hogy a kérdezett személy szerint civilszervezeti munkája során, mely szolgáltatásokat használja (Lásd: E-közigazgatási szolgáltatáscsoportok használata fejezet). Zárt formában felsoroltuk a korábban (Lásd: Vizsgált e-közigazgatási szolgáltatások köre fejezet) ismertetett szolgáltatástípusokat, és egyenként jelölte a kérdezett, hogy használja-e vagy sem.
29
Amikor konkrét szolgáltatások használatára egyenként rákérdeztünk, a kérdezett (962 válaszoló) civil munkatársak 15 %-a volt csupán, aki a felsorolt e-közigazgatási szolgáltatások közül egyet sem használ (122 válaszoló) illetve nem válaszolt a kérdésekre (24 válaszoló). A többiek arról számoltak be, hogy ők maguk valamely szolgáltatáscsoportot használják civil munkájuk során. A felsorolt e-közigazgatási szolgáltatások közül egyet sem használó, azaz minden esetben nemmel válaszoló kérdezettek (N=122) között egy volt, aki a kérdőívet online töltötte ki, a többiek papíron vagy telefonon keresztül válaszoltak. 14-en (11 %) közülük olyan szervezetnél dolgoznak, ahol több alkalmazott van, azaz arányuk nem sokkal alacsonyabb, mint a teljes mintában. (Más válaszok megoszlása is arról tanúskodik, hogy nem feltétlenül a kisebb szervezetek munkatársaira jellemző, hogy nem élnek az e-közigazgatás lehetőségeivel.) Nagy volt viszont közöttük azon válaszolók aránya, akik nem ismerték a szervezetük bevételét (41 fő, 34 %) és egyéb részleteket a szervezet működésére vonatkozóan, tehát nem vesznek részt közvetlenül a civilszervezet működtetésében. Sorolja fel, hogy a megismert e-közigazgatási szolgáltatások közül melyeket tartja használhatónak civilszervezete számára! kérdésre adott nyitott válaszokból idézet:
Nem tudom. Csak tagja vagyok a civilszervezetnek. Egyenlőre nincs tapasztalatom. Eddig csak kétszer használtuk. Még nem próbáltam.
SZOLGÁLTATÁSOK ISMERETE Annak ellenére, hogy a kérdezettek 78 %-a már próbálkozott az e-közigazgatási szolgáltatások használatával, csak 28 %-a gondolja úgy, hogy ismeri e szolgáltatásokat, az elektronikus közigazgatás nyújtotta lehetőségeket. Jelölje be, mely állításokkal ért egyet a felsoroltak közül! kérdés egy állítására adott válaszainak összegzése Ismerem az e-közigazgatás szolgáltatásait, lehetőségeit. Egyetért Nem ért egyet Válaszhiány Összesen
Online beküldők 61 38 % 95 60 % 3 2% 159 100 %
Papír alapon kitöltők 171 22 % 544 72 % 46 6% 761 100 %
Telefonon kérdezettek 32 76 % 9 22 % 1 2% 42 100 %
Összesen 264 28 % 648 67 % 50 5% 962 100 %
Még a kérdőívet online kitöltő és beküldő civilszervezeti munkatársak 60 %-a úgy véli, hogy nincs tisztában ezekkel a lehetőségekkel, a papír alapon kitöltők között az arányuk még magasabb. A számítógépet nem használók között sokkal alacsonyabb azok aránya (8 %-uk), akik úgy vélik ismerik az e-közigazgatási szolgáltatásokat, mint azok között, akik használnak számítógépet (30 %-uk). (Táblázat a Mellékletben.)
30
Minél nagyobb bevétellel rendelkező civilszervezetnél dolgozik a kérdezett, annál jellemzőbb, hogy ismeri az e-közigazgatási szolgáltatásokat. De még a legnagyobb szervezeteknél dolgozók esetében is éppen csak több arányuk azoknál, akik nem ismerik. (Vonatkozó táblázat a Mellékletben.)
TÁJÉKOZTATÁS MEGÍTÉLÉSE A civilszervezeteknek nyújtott tájékoztatást a témáról csupán a megkérdezettek 12 %-a minősítette megfelelőnek. Jelölje be, mely állításokkal ért egyet a felsoroltak közül! kérdés egy állítására adott válaszainak összegzése Megfelelően tájékoztatják a civilszervezeteket az e-közigazgatási szolgáltatásokról. Egyetért Nem ért egyet Válaszhiány Összesen
Online beküldők 16 10 % 140 88 % 3 2% 159 100 %
Papír alapon kitöltők 85 11 % 628 83 % 48 6% 761 100 %
Telefonon kérdezettek 9 21 % 22 53 % 11 26 % 42 100 %
Összesen 110 12 % 790 82 % 62 6% 962 100 %
E tekintetben nem figyelhető meg a megszokott nagy különbség az online és a papír alapon kitöltők között. Az online kitöltőket felkészültebb csoportnak feltételezve, meg kell állapítanunk, hogy a civilek tájékozottságát ők sem tartják megfelelőnek. A telefonon kérdezettek között elégedettebbek magas aránya részben annak is köszönhető, hogy a kérdezési technika befolyásolta a válaszadást, miután a NIOK munkatársaként kerestük meg őket, valószínűsíthetően azt hitték, hogy a mi munkánkat is kell értékeljék, amolyan udvarias válaszokat kaptunk. Azok a résztvevők, akik a Menet projekt klubalkalmain részt vettek, a következő megjegyzéseket tették a kérdőívek nyitott kérdéseire:
Nagyon hasznos volt az előadás, sok olyan információ jutott el hozzám, amit eddig nem használtam. Az előadáson, tájékoztatón elhangzottak sok új ismerettel gyarapították tudásomat. Használható lesz a megszerzett információ. Több ízben nincs frissítés az információ terén. Rendkívüli fontosságú az a tény, hogy amíg a civilszervezetek számára egyre több kötelező illetve lehetőségként megjelenő elektronikus szolgáltatás jelenik meg, azokról a megkérdezettek szerint nem kapnak megfelelő tájékoztatást. Még megfelelő felkészültség és infrastrukturális háttér megléte esetén is ellehetetleníti ezen szolgáltatások használatát, hogy nem tájékoztatják potenciális használóikat létükről, használatukról, esetleges változásukról. Mivel az e-közigazgatási szolgáltatások a civilszervezetek működését és forrásgyűjtő tevékenységét közvetlenül érintik, az erről való ismeretek hiánya a létüket lehetetlenítheti el.
31
FELKÉSZÜLTSÉG A szolgáltatások használatát tovább nehezíti, hogy a civil szektor felkészültségét még a civil szervezetek is alacsonyabb szintűnek ítélik, mint a szükséges. A kérdezettek csak 12 %-a gondolja úgy, hogy a civilszervezetek felkészültek az internetes szolgáltatások igénybevételére. Jelölje be, mely állításokkal ért egyet a felsoroltak közül! kérdés egy állítására adott válaszainak összegzése A civilszervezetek felkészültek az internetes szolgáltatások igénybevételére. Egyetért Nem ért egyet Válaszhiány Összesen
Online beküldők 24 15 % 132 83 % 3 2% 159 100 %
Papír alapon kitöltők 78 10 % 635 84 % 48 6% 761 100 %
Telefonon kérdezettek
Összesen
12 28 % 20 48 % 10 24 % 42 100 %
114 12 % 787 82 % 61 6% 962 100 %
Sorolja fel, hogy a megismert e-közigazgatási szolgáltatások közül melyeket tartja használhatónak civilszervezete számára! kérdésre adott nyitott válaszokból idézet:
Még csak most ismerkedünk vele. Nem tudok érdemben hozzászólni. Most ismerkedek személyesen vele lassacskán. Számítógépes ismereteim hiányosak, és a dokumentáció nehezen található meg. Adataink alapján kijelenthetjük, hogy bár az e-közigazgatási szolgáltatások köre és a lehetőségek kevéssé ismertek a civilszervezetek számára, tájékozatlanok és felkészületlenek e tekintetben, azt használják vagy használni próbálják a civilszervezet működtetése során.
32
SZOLGÁLTATÁSOK MEGÍTÉLÉSE Tovább színesíti ezt a képet, hogy a kérdezetteknek csak 26 %-a gondolja úgy, hogy az eközigazgatási szolgáltatások előnyösek szervezetük számára, 68 % nem találja előnyösnek. Rendkívül magas tehát azok aránya, akik nem tekintik fejlődésnek, előrelépésnek szervezetük esetében az e-közigazgatási szolgáltatásokat. Pozitív jel viszont, hogy az online kitöltők és a saját szervezeti géppel rendelkezők között az állítással egyetértők aránya jóval magasabb, 40 % és 35 %. (Vonatkozó táblázatok a Mellékletben.) Azaz azok számára, akik használják a számítástechnikai nyújtotta lehetőségeket, az e-közigazgatási szolgáltatások előnyösebbnek tűnnek, mint a nem használók illetve a korlátozottabban használók számára Előnyösnek tartják-e az e-közigazgatási szolgáltatásokat válaszok megoszlása a szervezet bevétel-nagyságától függően Szervezet bevételének nagysága 2008-ban Nem volt bevétele vagy kevesebb, mint 50 000 Ft 51 000 Ft és 500 000 Ft között 501 000 Ft és 5 000 000 Ft között 5 001 000 Ft-nál több Nem tudja, értelmetlen válasz, válaszhiány Összesen
Az e-közigazgatási szolgáltatások előnyösek szervezetünk számára. Egyetért Nem ért egyet Válaszhiány 34 98 16 23 % 66 % 11 % 62 233 14 20 % 75 % 5% 54 131 11 28 % 67 % 5% 61 50 6 52 % 43 % 5% 41 139 12 21 % 73 % 6% 252 651 59 26 % 68 % 6%
Összesen
148 100 % 309 100 % 196 100 % 117 100 % 192 100 % 962 100 %
A szervezet bevétel-nagysága szempontjából vizsgálva a kérdést két módon is magyarázhatjuk az eredményeket. A nagyobb bevétellel rendelkező civilszervezetek számára előnyösebbek a jelenlegi e-közigazgatási szolgáltatások, mint a kisebb bevétellel rendelkező civilszervezetek számára. Másik értelmezésünk pedig, hogy ahogy a nagyobb bevétellel bíró szervezetek munkatársai előnyösebbnek tartják szervezetük számára e szolgáltatásokat, mint a kisebbek munkatársai. Mindkét értelmezés hátterében ugyanazon már több változó kapcsán felismert összefüggés állhat. Az e-közigazgatási szolgáltatások használatához szükséges humán és informatikai infrastruktúra, azaz erre felhasználható idő, tudás, számítógép, internet. Ezek hiánya, vagy korlátozott rendelkezésre állása esetén az eközigazgatási szolgáltatások használata túlságosan igénybe veszi a szervezeti erőforrásokat, a használatukból származó előnyök nem érik el a használatukhoz szükséges erőfeszítéseket. A nyitott kérdésekből adott válaszok alapján az is kiderült, hogy a kérdezett civil szakemberek jelentős része még csak most ismerkedik az e-közigazgatási szolgáltatásokkal, azokból egy-kettő az, amelyiket már használt, abban valamelyest jártasságot szerzett, így arról véleményt alkotott. A kérdezettek tehát ezen csekély tapasztalatok és a saját maguk által hiányosnak minősített ismereteik alapján ítélik meg az e-közigazgatási szolgáltatásokat.
33
Nem értünk eléggé a számítástechnikához, szkennelésnél, csatolásnál külső segítséget kértünk, telefonon diktálta be egy ismerős, mit csináljak. Ha jobban megismerjük, könnyíteni fogja a munkánkat. Az elektronikus rendszerek jól használhatók, ha nem túl leterheltek. (Pl. EPER) Nem merjük használni. A fenti adatok alapján már nem meglepő, hogy 29 % azoknak a kérdezetteknek az aránya, akik úgy vélik, hogy ki kellene még inkább terjeszteni a civilszervezetek szélesebb működési területére az e-ügyintézést. Jelölje be, mely állításokkal ért egyet a felsoroltak közül! kérdés egy állítására adott válaszainak összegzése Ki kellene terjeszteni a civil szervezetek működésének szélesebb területére az e-ügyintézést. Egyetért Nem ért egyet Válaszhiány Összesen
Online beküldők 82 52 % 74 46 % 3 2% 159 100 %
34
Papír alapon kitöltők 177 23 % 536 71 % 48 6% 761 100 %
Telefonon kérdezettek 19 45 % 11 26 % 12 29 % 42 100 %
Összesen 278 29 % 621 65 % 63 6% 962 100 %
AZ E-KÖZIGAZGATÁSI SZOLGÁLTATÁSOK IGÉNYBEVÉTELÉNEK TECHNIKAI HÁTTERE Mind jó, csak számítógép kell hozzá. Az e-közigazgatási szolgáltatások használatát a képesség, jártasság és információ hiányán túl további tényezők is hátráltatják. A NIOK Alapítvány Civil Szolgáltató Központjának ügyfélszolgálati és pályázat támogatási tevékenységének, továbbá az e-civil országos képzési programunknak tapasztalatai alapján illetve a civil szakemberek által főleg a pályáztatással, és a civil adatbázissal kapcsolatban megfogalmazott állásfoglalásai, problémák ismeretében, kiemeltünk néhány olyan területet, ahol feltételeztük, hogy a civilszervezeteknek problémát jelenthetnek az e-közigazgatási szolgáltatások igénybevétele. A kiemelt technikai problémák meglétét zárt kérdések segítségével vizsgáltuk. Jelölje be, mely állításokkal ért egyet a felsoroltak közül! kérdés egy állítására adott válaszainak összegzése Probléma Internet, számítógép hiányában nehézkes, késedelmes az e-ügyintézés. Az internet vagy az e-ügyintéző szoftver, rendszer akadozik, lefagy. Adatok elvesznek, összekeverednek az eügyintézés során. Rosszul használható, változó az ügyintéző rendszer. Személyhez kötött szervezeti ügyintézés problémát okoz a szervezetnél.
A kérdezettek egyet értenek vele N=962 – 100 % 160 17 % 118 12 % 39 4% 65 7% 139 14 %
Az adatok értelmezését segíti korábbi megállapításunk, miszerint a kérdezettek jelentős részének nincsen tapasztalata, vagy korlátozott tapasztalata van ez e-közigazgatási szolgáltatások használatában. Nyilván csak azon szervezetek munkatársai találkoztak a felsorolt problémákkal, amelyeknek használták már a rendszereket. A civilszervezetek esetében nem a technikai problémák azok, amelyek leginkább hátráltatják az elektronikus szolgáltatások használatát. Más irányból szemlélve az adatokat, rendkívül kedvezőtlen, hogy a kérdezett szervezetek hatoda érzékeli problémának az internet vagy a számítógép, tehát az alapvető számítástechnikai infrastruktúra hiányát. A problémára részletesebben visszatérünk a későbbiekben. A második leggyakrabban választott probléma (14 % jelölte meg), amely akadályozza az elektronikus közigazgatási szolgáltatások igénybevételét, hogy problémát okoz a szervezetnél a személyhez kötött szervezeti ügyintézés. Korábban csak érintőlegesen szóltunk arról, hogy az ügyfélkapu szolgáltatásai személyhez kötöttek, szervezet nem lehet az ügyfélkapu, így a civilszervezeteknek nyújtott szolgáltatások jelentős részének ügyfele. Ennek feloldása egyértelműen a szolgáltató közigazgatás feladata.
35
A fenti kérdéssor mellett nyitott formában kérdeztünk rá arra, hogy milyen negatívumokat tapasztalnak civilként az e-közigazgatási szolgáltatások használatakor. Rendkívül széles a problémák, negatív vélemények köre. A zárt kérdésekben megfogalmazott (és az előző táblázatban felsorolt) problémák változatos formában és hangsúlyozottan megjelennek a leírásokban, rengeteg konkrét rendszerproblémát említenek a civilszervezetek, különösen az EPER használatával kapcsolatban.
Néha lefagy a rendszer NCA pályázatnál. Esetenként várni kell, hogy elküldjem az anyagot. Pályázattal kapcsolatosan egyesületünk nem tudott belépni az EPER rendszerbe az érvényes jelszóval sem, csak hosszadalmas egyeztetések és jelszóváltoztatás után. Többször használtam már ezt a rendszert, és a rendszerhibák miatt alig kezelhető. Nem biztonságos, adatok elvesznek. Szerintem túl sok a programhiba. A legfontosabb kiemelendő negatívum, hogy a civilszervezetek munkatársai nem ismerik, nem értik, nem merik használni a szolgáltatásokat.
Nem merjük használni. Alkalmatlan vagyok a használatukra. Még nem tudom. Alig tudom használni, olyan bonyolult. Nem használtam még ezeket a dolgokat. Átláthatatlan. Ennek hátterében számok ok állhat. Sok negatív véleménnyel találkoznak már a használat megkezdése előtt, kifejezetten tartanak attól, hogy a használt rendszerek hibákat rejtenek, és azokat nem fogják tudni kezelni, a saját tapasztalatlanságuk és a rendszerben rejlő hibák együttesen megoldhatatlan feladat elé állítják a civilszervezetek munkatársait.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy az emberek nem bíznak az ilyen rendszerekben. Ezeket a rendszereket csak nagy gyakorlattal rendelkező emberek tudják csak használni. Ha találunk embert, aki elvégzi ezt a feladatot, akkor eldöntjük, hogy mely részekkel foglalkozunk. Lassú, lefagy, akadozik, nem egyértelmű, magasabb/informatikus végzettséget igényel. A problémát tovább súlyosbítja, mint ezt több esetben kiemelték a kérdezettek, közigazgatási dolgozók felkészületlensége is. A visszacsatolások, rendszervisszajelzések hiánya is bizonytalanítja a használatot.
A rendszerben lehetne valami hibajelentési lehetőség a fejlesztők részére. Kiforratlannak tűnik sokszor a rendszer, holott már évek óta fejlesztik, nincs összhang a készítők és a felhasználók között. Elvben üdvözlik a civilszervezetek a papírkímélő ügyintézési formákat, teljesen értetlenül állnak viszont azelőtt, hogy miért párosul az elektronikus ügyintézés sok esetben indokolatlan nyomtatásokkal, papír alapú kötelezettségekkel, adminisztrációval. Ez egyben tovább hitelteleníti számukra a rendszert.
Iszonyat mennyiségű papírt (fát!) pocsékolunk el! Lehetőleg ne papír alapon kelljen mindent benyújtani, erre a célra lehetőséget kellene teremteni elektronikus úton. Tömeges mennyiségű papírgyártás (fénymásolás, hitelesítés) annak mozgatása, és ennek időigénye.
36
Ugyanebben a nyitott kérdésben kértük meg a szervezeteket, hogy pozitív tapasztalataikat is foglalják össze. Ez esetben is szerteágazó volt az említett területek köre. A legfontosabb pozitívum, amit sok válaszoló kiemelt, hogy az e-közigazgatási szolgáltatások létrejöttek, működnek, így sok költséget és időt takaríthatnak meg a civilszervezetek. Ezt azok a kérdezettek is pozitívumként emelik ki, akik egyébként számos hibát felsorolnak. A gyors információszerzés lehetősége és a civilszervezetek működéséhez jobban illő ügyfélszolgálati időtől független ügyintézés fontos haszna az e-közigazgatásnak.
Működik. Az elektronikus ügyintézés egyre szélesedik, sokoldalúbbá válik. A pályázatok elektronikus benyújtása, egyszerűsíti és gyorsabbá teszi a pályázatok elkészítését. Pozitív tapasztalat: nem kell a munkahelyről szabadságot kivenni, vagy elkéreckedni, ha el kell intézni valamit, este otthon, számítógépről jól megoldható. Gördülékenyen használható. Mi az adóbevallásban (egyéni és szervezeti) használtuk eddig. Időt és energiát spóroltunk vele, főleg a szoftverekbe épített ellenőrző és összesítő részek miatt. Naprakész tájékozottság A személyes ügyintézés hiánya, háttérbe szorulása egyaránt megjelenik a negatív és pozitív hatások között.
Pozitív: otthoni ügyintézés, személyes ügyintézési problémák elkerülése. Bizonyos ügyeknél nem működik a szolgáltatás, mivel csak adatlapot lehet letölteni, igazából "ügyintézni" személyesen kell. Ugyanez a pozitívum is, mivel nem kell sorban állni a nyomtatványokért külön. Nincs személyes kapcsolat, kommunikáció. A kapott válaszok arra utalnak, hogy a kezdő vagy még tapasztalatlan felhasználók számára még teljesen átláthatatlan, kezelhetetlen és hibákkal teli rendszerek, a jártasság erősödésével, és az ellenérzések leküzdésével egyre átláthatóbbá és érthetőbbé válnak, viszont hibáinak száma ezzel együtt nem csökken, csak kezelhetőbbé válnak ezek a hiányosságok a felhasználói tudás segítségével, kevésbé riasztják el a felhasználót, megoldási próbálkozásokra sarkalják.
ESZKÖZHIÁNY A kérdezettek a megnevezett technikai problémák közül a legtöbben (17 %) az internet és számítógép hiányát jelölték meg, mint ami számukra akadályozza az e-közigazgatási szolgáltatások használatát. A szervezet számítógép használati lehetősége és hogy munkatársa úgy gondolja, hogy internet, számítógép hiányában nehézkes, késedelmes az ügyintézés között egyértelmű az összefüggés. Látható azonban az is, hogy a saját géppel rendelkező szervezeteknek is vannak problémáik ezen a területen.
37
Szervezeti szintű internet és számítógép hiány okozta problémák megoszlása a számítógéphasználat arányában Számítógép-használat a szervezetben Szervezet saját gépét Munkatárs gépét Egyéb gépet Nem használnak Válaszhiány Összesen
Internet, számítógép hiányában nehézkes, késedelmes az e-ügyintézés. Egyetért Nem ért egyet Válaszhiány 44 448 27 9% 86 % 5% 61 199 11 23 % 73 % 4% 36 56 3 38 % 59 % 3% 18 27 15 30 % 45 % 25 % 1 11 5 160 17 %
741 77 %
61 6%
Összesen
519 100 % 271 100 % 95 100 % 60 100 % 17 100 % 962 100 %
Hasonló összefüggés tapasztalható, ha a szervezet bevétel-nagyságával állítjuk párba a vizsgált változót. (Táblázat a Mellékletben.) Adatainkat a nyitott kérdésekre adott válaszok tovább erősítik. Sok (kisebb településen tevékenykedő) civilszervezet jelezte a problémát, hogy az elektronikus szolgáltatások számukra csak elvi lehetőséget jelentenek, mert technikai problémák okán elérhetetlenek.
Akadozik az internet, elérhetetlenek a szolgáltatások ekkor. Lassú a szolgáltatás, ha az internet leáll vagy akadozik, de ez helyi probléma. Néha akadozik az internet kapcsolat, ekkor a szolgáltatások elérhetetlenek a könyvelő szerint. Számítógépes ismeretek, valamint a számítógép hiánya fenn áll a lakosság körében. Nekem sincs. Ezáltal nem is tudom használni.
38
E-KÖZIGAZGATÁSI SZOLGÁLTATÁSCSOPORTOK HASZNÁLATA A civilszervezetek számára fontos e-közigazgatási szolgáltatáscsoportokat a következő arányban használják a megkérdezett civil munkatársak. (A kérdőívben az értelmezést segítendő a szolgáltatás fajtája mellé példának egy civilszervezetek által használt honlapot is írtunk.) Jelölje be azokat a szolgáltatásokat, amelyeket használ munkája során! kérdésre adott igen válaszok aránya
pályázati ügyintézés nyomtatvány letöltése adatbázishasználat bevallás nyomtatvány küldése tájékoztató böngészése időpontfoglalás egyeztetés egyéb 0
10
20
30
40
50
60
Szolgáltatások igénybevételének eloszlása (%)
A zárt kérdésben felsorolt szolgáltatások közül magasan kiemelkedik a pályázatkezelő rendszerek használata és a nyomtatványok letöltésének lehetősége a számos államigazgatási honlap valamelyikéről. Meg kell jegyeznünk, hogy a kapott válaszok között sok kérdezett esetében vannak ellentmondások. A civilek számára nem egyértelmű, hogy mik tartoznak az e-közigazgatási szolgáltatások körébe. Nehezen tudják értelmezni a fogalmakat, és nehéz számukra elkülöníteni, hogy egy adott szolgáltatást államigazgatási szerv nyújt-e, vagy esetleg civil vagy egyéb szolgáltató (pl. civilszervezeteket tartalmazó adatbázisok esetében). Ezt mérni lehet részben azon, hogy nem értik a kérdéseket, egymásnak ellentmondó válaszokat adnak. Másrészt a szöveges nyitott kérdések értékeléséből kiderül, hogy az általuk használt és hasznosnak ítélt, illetve fejlesztésre szoruló szolgáltatások közé rendszeresen besorolnak olyanokat is, amelyek nem közigazgatási szolgáltatások, például pályázatfigyelő honlapok, adatbázis honlapok, civil információs portálok szolgáltatásait. Civilszervezetek számára használható e-közigazgatási szolgáltatások nyitott kérdésre adott válaszokból idézetek:
Ügyfélkapu, pafi, adhat.hu, NIOK hírlevél, NCA hírlevél. Hatályos jogszabályok jobb közzététele. Adó és járadék bevallások. Letöltések és pályázati munkák
39
közzététele. Banki ügyintézés lehetősége. Adóbevallás elektronikus úton való intézése. Banki ügyek (pl. átutalás) intézése az interneten. Különböző civil honlapokról információszerzés. Nonprofit.hu, EPER, niok.hu. A többség azonban megfelelően értelmezte és válaszolta meg a kérdést. A leginkább használt és használható rendszerek köre: az EPER, a Kormányzati portál és ügyfélkapu szolgáltatásai, és az APEH adó- és járulékbevallása. Egy-két esetben említett szolgáltatások még a Bírósági civilszervezeti adatbázis, a KSH és a helyi önkormányzatok szolgáltatásai. Más szolgáltatásokat nem találtak hasznosnak a kérdezettek. A legtöbb kérdezett válaszában egy-két szolgáltatást említett, erősítve azt a megállapítást, hogy alacsony szintű a civilszervezeti munkatársak ez irányú tájékozottsága, kevés a tapasztalata.
ELEKTRONIKUS ADÓ- ÉS JÁRULÉKBEVALLÁS HÁTTÉR Az ügyfélkapun keresztül regisztrációhoz kötötten érhető el civilszervezetek számára ugyanúgy, mint a vállalkozások számára - az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) eBEV rendszere. A szolgáltatás használatával a jogszabályok által elrendelt adóbevallási kötelezettségnek lehet eleget tenni. Ehhez kapcsolódnak további regisztrációhoz nem kötött szolgáltatások, mint a személyes adónaptár (amely felsorolja a bevallási határidőket és a benyújtandó bevallásokat), letölthető dokumentumok és üzemanyagárak az elszámolásokhoz. Az APEH honlapján megtalálhatóak a törvényi előírások, szabályozások és ehhez kapcsolódó segédletek is, támogató információk az adózással kapcsolatban. 2007. január 1-től a civilszervezetek számára is kötelező az elektronikus adóbevallás. A havi adó- és járulékbevallás, illetőleg adatszolgáltatás benyújtására kötelezett újonnan alakult (átalakult) adózó az adószám megszerzését követően 8 napon belül köteles az okmányirodánál regisztráltatni magát. Erről a regisztrációt követő 8 napon belül bejelentést kell tennie az állami adóhatósághoz. Ha az adózó állandó meghatalmazással vagy megbízással rendelkező képviselője útján elektronikus úton teljesíti adóbevallási és adatszolgáltatási kötelezettségét, az állandó meghatalmazott vagy megbízott a megbízást követő 8 napon belül köteles az adóhatósághoz bejelenteni a képviselt adózó nevét, elnevezését és adóazonosító számát. A nonprofit szervezet összes alkalmazottjáról, minden hónapban komplett társasági adóbevallást kell beküldeni az Ügyfélkapu elektronikus rendszerébe. Mivel az ügyfélkapun csak magánszemély regisztrálhat, ezért a civilszervezetek egy meghatalmazottat szoktak kiszemelni az ügyintézésre, ez általában a könyvelő, vagy a könyveléssel, pénzügyekkel foglalkozó alkalmazott. A kötelező havi társasági adóbevallás keretében a meghatalmazott minden alkalmazottról járulék-bejelentést tesz, és minden adóbevallást érintő eseményt jelez. Ilyen például, ha új alkalmazott érkezik, vagy ha valakinek megemelkedik a fizetése. Az APEH később az ügyfélkapu rendszeréből szedi le az információkat. Mivel a beküldés és az APEH-hez eljutó információk időpontja között akár több hónap is eltelhet minden egyéb későbbi ügyintézés esetében (késedelmek, pontatlanságok) a beküldés időpontja számít. (Ecivil tananyag és Útmutatók a www.nonprofit.hu portálra alapján.) A folyamatosan működő, projekteket bonyolító szervezetek esetében az adó- és járulékbevalláshoz kapcsolódó feladatokat szakértelemmel bíró külső/belső könyvelő,
40
pénzügyi munkatárs látja el, akik mindennapi munkájukban ezeket a szolgáltatásokat rutinszerűen veszik igénybe. Ugyanakkor egyfajta pozitív kényszer is megjelent a kötelező eszolgáltatások bevezetésével, hiszen a számítástechnikai háttérrel nem vagy hiányosan rendelkező civilszervezeteknek is előbb-utóbb meg kell tanulniuk ezen szolgáltatások elérését és így a számítógép mindennapi használatát. Szintén az APEH honlapján keresztül történik a szja 1%-ot fogadó civilszervezetek közzétételi kötelezettségének kezelése. Ennek használatával, a kutatás ide vonatkozó tapasztalataival a beszámoló külön fejezete foglalkozik a későbbiekben, mivel önálló kérdéssort dolgoztunk ki vizsgálatára.
EREDMÉNYEK A civilszervezetek kérdezett munkatársai közül 28 % használja az adó- és járulékbevallás eközigazgatási szolgáltatását, ami figyelemreméltóan magas arány, hiszen a szervezetek könyvelését általában megbízott könyvelő vagy önkéntes segítő végzi. A kérdezett adó- és járulékbevallás elektronikus használata és a könyvelő személye szerinti megoszlásban A szervezet könyvelését ki végzi? Alkalmazott Megbízott Önkéntes Egyéb Nem tudja, válaszhiány, értelmetlen válasz Összesen
Elektronikus adó- és járulékbevallás szolgáltatást használja-e? Igen Nem Válaszhiány 29 58 3 32 % 65 % 3% 101 244 5 29 % 70 % 1% 84 174 9 32 % 65 % 3% 38 128 5 22 % 75 % 3% 20 59 5 24 % 70 % 6% 272 663 27 28 % 69 % 3%
Összesen
90 100 % 350 100 % 267 100 % 171 100 % 84 100 % 962 100 %
A kérdezett civilszervezetek körében a legismertebb e-közigazgatási szolgáltatásról van szó, a nyílt kérdésre adott válaszokban ezt nevezik meg a leggyakrabban, mint a szervezet számára hasznos szolgáltatást.
Adóbevallásnál az elektronikus verziót tervezzük kipróbálni. APEH ügyfélkapu. ABEV, abejava, eBev, EPER. Adóvallás, adatszolgáltatás, adatlapok letöltése.
41
NYOMTATVÁNYOK, IRATMINTÁK LETÖLTÉSE INTERNETRŐL HÁTTÉR A nyomtatványok, iratminták letöltése az internetről az egyik legalapvetőbb és leghasználtabb elektronikus közigazgatási szolgáltatás. Általában része a többi szolgáltatáscsoportnak, funkciónak is. Különösebb felkészültséget a felhasználótól nem vár, nincsenek kockázatok a használatában, azaz nehéz elrontani, nem lehetnek nem várt következményei. Van amikor a letöltött és kitöltött nyomtatványok, iratok leadására is lehetőséget biztosít a közigazgatási szerv interneten keresztül (ezt vizsgáljuk a következő fejezetben). Elterjedt azonban az a megoldás is, hogy kinyomtatott formában (esetleg hitelesítve) illetve elektronikusan közvetlenül (e-mailen) történik a nyomtatványok benyújtása. Például a Központi Statisztikai Hivatal adatgyűjtése során a civilszervezetek egy részének adatlapot küld. Az adatlapok többsége a KSH honlapjáról letölthető, a megadott e-mail címre megküldhető. Ehhez külön regisztráció vagy az ügyfélkapu használata nem szükséges.
EREDMÉNYEK A civilszervezetek munkatársai számára az iratminták letöltése alapvető szolgáltatás, a kérdezettek 51 %-a használja civil munkája során. Ez az egyirányú kapcsolat az elektronikus közigazgatási szolgáltatókkal lehet a kiindulási alapja az igénybe vett szolgáltatások, szolgáltatáscsoportok bővülésének. Ehhez az szükséges, hogy a szolgáltatás használata során a kezdő felhasználók pozitív tapasztalatokat szerezzenek, és kedvet kapjanak ahhoz, hogy tovább próbálkozzanak a használatban. A nyitott kérdésekre adott válaszokból azt mutatják, hogy leginkább az APEH és az EPER (illetve az NCA) honlapja az, amelyről ezek a letöltések megtörténnek.
Megismertem az elektronikus közigazgatás képét. Ezért, ha az adóbevallás vagy az APEH honlapon járok, a dokumentumokat meg fogom találni.
NYOMTATVÁNYOK ELEKTRONIKUS KÜLDÉSE KÖZIGAZGATÁSI SZERVNEK HÁTTÉR Egyes hivataloknál lehetőség van ügyek elektronikus indítására, arra, hogy személyes megjelenés nélkül kezdeményezzék ügyek intézését. Jellemzően ez a szolgáltatástípus (csakúgy, mint a nyomtatványok letöltése) is része a többi szolgáltatáscsoportnak, pl. a pályázati rendszereknek, a bevallásokat kezelő rendszereknek. Ebbe a kategóriába sorolhatjuk azt is, amikor valamely közigazgatási eljárás, döntéshozatali folyamat aktuális állapotáról kíván tájékozódni az ügyfél, egy civilszervezet. Nyilván ez természetszerűleg képezi a pályázati ügyintézés vagy egyeztetésben való részvétel folyamatának részét. Konkrét elektronikusan indított ügyek lekérdezésére a fejlettebb informatikai rendszerrel rendelkező hivatalokban van általában lehetőség. A szolgáltatások folyamatosan bővülnek,
42
nem egy esetben változnak, így érdemes az adott hivatal honlapján tájékozódni az aktuális szolgáltatási kínálatról. Néhány példát felsorolunk, hogy mely szolgáltatásokat vehetik igénybe a civilszervezetek, de egy adott szervezet tevékenységéhez kapcsolódóan számos, ágazati közigazgatási szerv, hivatal, önkormányzat biztosítja nyomtatványok, engedélyek, kérelmek elektronikus fogadását. (Kormányzati Portál és a vonatkozó honlapok alapján.) E-NYENYI adatszolgáltatás Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság e-NYENYI szolgáltatásával a Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lappal kapcsolatos 2006., 2007., 2008. és 2009. évi adatszolgáltatási kötelezettségeknek lehet eleget tenni. Környezetvédelmi termékdíj bejelentése, bevallása A környezetvédelmi termékdíjjal terhelt termékek után keletkezett díjfizetési kötelezettséggel, visszaigénylési jogosultsággal, valamint egyes bejelentési és nyilvántartási kötelezettség ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat 2008-tól a Vám- és Pénzügyőrség szervei látják el. Elektronikus Vám Portál Az Elektronikus Vám Portál (eVP) keretében lehetőség van a Vám- és Pénzügyőrség részére Ügyfélkapun benyújtott elektronikus bevallások, visszaigénylések és egyéb adatszolgáltatások vonatkozásában a benyújtott nyomtatványok megtekintésére, illetve jóváhagyására, ha az adózó (cég) együttes képviselete miatt ez szükséges, továbbá az együttes jóváhagyói jogosultságok adminisztrálására és egyéb szolgáltatások elérésére. Elektronikus dokumentumok feltöltése a VÁTI Dokumentációs Központ adatbázisába A szolgáltatás segítségével a vonatkozó kormányrendeletnek megfelelve dokumentumokat építésügyi és településfejlesztési dokumentumokat tölthet fel a VÁTI Dokumentáció Központ elektronikus adattárába. (TEIR rendszer) A Dokumentációs Központ feladata az építésügyi, területfejlesztési, közigazgatási szervezeteket, szakemberek testre szabott információkkal történő ellátása, a gyűjteményeiben felhalmozott tudás rendszerezett szolgáltatása a felhasználóknak, az ismeretek hatékony hasznosítása az információs piacon. Végzi a terület- és településrendezési tervek, valamint költségvetésből származó pénzeszközök segítségével készült építési és műszaki tervdokumentációk beszerzését, őrzését, feltárását és szolgáltatását. MVH Agrártámogatási kérelmek benyújtása Az MVH ügyfelei számára számos jogcím esetében nyújt elektronikus ügyintézési szolgáltatást (e-kérelembeadás, e-monitoring, stb.). Az MVH 2009. évi e-ügyintézési tervei között az alábbi jogcímek szerepelnek EMVA Monitoring Közös kérelem/területalapú támogatási kérelem Mezőgazdasághoz és erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó szakmai képzések I-III Agrár-környezetgazdálkodás Nem termelő mezőgazdasági beruházások LEADER GAZDANET program Erdő-környezetvédelem Diverzifikáció
43
Az MVH legjelentősebb, legtöbb ügyfelet érintő jogcíme 2009-ben is az ún. közös kérelem, mely a területalapú támogatási kérelmeket foglalja magában (egységes területalapú támogatás, AKG, Natura 200(gyep) , KAT, Mezőgazdasági területek erdősítése, Ültetvénytelepítés (fás, lágy, gyümölcs), Erdészeti potenciál helyreállítása). 2009 az első olyan év, amikor a közös/területalapú támogatási kérelmek elektronikus benyújtása kötelező.
EREDMÉNYEK A kérdezettek 28 %-a küld be elektronikus úton nyomtatványokat valamely közigazgatási szervnek. Csakúgy, mint az előző csoport esetében, itt is feltételezhetjük, hogy az adó- és járulékbevallás illetve a pályázás kapcsán történnek ezek a tevékenységek.
INTERNETES IDŐPONTFOGLALÁS ÜGYINTÉZÉSHEZ HÁTTÉR A civilszervezetek számára – ugyanúgy mint a személyek és vállalkozások számára – adott a lehetőség, hogy az ügyfélszolgálatokon, okmányirodákban előzetesen egyeztetett időpontban intézzék ügyeiket. Lehetőség van például a Közigazgatási és Elektronikus Szolgáltatások Hivatalának honlapján a www.ugyfelkozpont.hu-n keresztül az e-közszolgáltatások ügyfélközpontjába bejelentkezni. A központi rendszer egyik fontos szolgáltatása az időpontfoglalás, mely lehetőséget teremt arra, hogy az okmányirodai ügyfélfogadásra kijelölt szabad időpontok közül az ügyfél kiválassza a megfelelőt. Jelenleg az időpontfoglalás lehetőségét kétféle módon lehet igénybe venni: személyes ügyfélkapuval rendelkező ügyfél foglalhat időpontot elektronikusan kezdeményezett ügyintézéshez, és foglalhat csak időpontot az ügyintézéshez, személyes ügyfélkapu nélkül lehetőség van elektronikus úton időpontot foglalni a kiválasztott okmányirodába.
EREDMÉNYEK A kérdezettek 18 %-a foglalt már időpontot elektronikusan valamely ügyintézéshez, a szöveges válaszok alapján gyakori a helyi (önkormányzati) ügyintézés megkönnyítése, felgyorsítása ezzel a módszerrel.
INTERNETES ÁLLAMIGAZGATÁSI TÁJÉKOZTATÓK TANULMÁNYOZÁSA HÁTTÉR Információt minden államigazgatási honlapról gyűjthet egy civilszervezet, amellyel kapcsolatban áll. Emellett használhat további csatornákat is e-közigazgatási szolgáltatások
44
igénybevételére. A lehetőségek rendkívül széleskörűek és változatosak a civilszervezetek ágazati hovatartozásától, tevékenységtípusától és IKT felkészültségétől, lehetőségeitől függően. A jelenleg rendelkezésre álló államigazgatási információnyújtó szolgáltatások köre nem átlátható, az egységes rendszerbe foglalva nincsen, a civilszervezeteknek egyenként kell megkeresniük azokat a lehetőségeket, amelyeket használhatnak, amelyekre szükségük van. A civilszervezetek által jelenleg használható/használandó általánosabb szolgáltatások áttekintésére teszünk kísérletet a következőkben. (A Kormányzati Portálról és a vonatkozó honlapokról gyűjtött információk.) Célunk annak áttekintése, hogy milyen széles körben, változatosságban nyújtanak szolgáltatásokat a közigazgatás különböző szervei. Az aktuálisan elérhető szolgáltatásokról mindenkép érdemes tájékozódni a közigazgatási szerv honlapján. Céginformációs szolgálat Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium által fenntartott Céginformációs Szolgálat honlapjáról elérhető a cégadatbázis (OCCR) és megtalálhatóak az elektronikus cégeljáráshoz szükséges programok és nyomtatványok. A civilszervezetek számára is adott a lehetőség, hogy információkat keressenek az Országos Cégnyilvántartási és Céginformációs Rendszerből. A cégadatok cégjegyzékszám, cégnév vagy céges adószám alapján kérhetők le. A lekérdezés ingyenes. Hosszútávon hasonló elektronikus nyilvántartó és ügyintéző rendszer kell, hogy támogassa a civilszervezetek működését is. Az elektronikus rendszer bevezetésének előkészítése folyamatban van. Amennyiben elkészül – mint erről már korábban írtunk – a civilszervezetek adatai is hasonlóan kereshetőek lesznek. Hatályos jogszabályok elektronikus gyűjteménye A Kormányzati Portálon elérhető hatályos jogszabályok elektronikus gyűjteménye a mai napon hatályos állapotukban tartalmazza - az önkormányzati rendeletek kivételével – az összes jogszabályt és az állami irányítás egyéb jogi eszközének szövegét, az esetleges módosításokkal egységes szerkezetben. Hivatalkereső Szintén a Kormányzati portálon üzemeltetett hivatalkereső alkalmas arra, hogy egy adott intézményhez tartozó, megadott településhez legközelebb eső (illetékes vagy első fokú) hivatal elérhetőségét megmutassa. A Hivatalkereső a főbb magyar állam és közigazgatási intézmények között keres. Közigazgatási hirdetmények A Hirdetmények oldalon a Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben meghatározott államigazgatási intézmények és a 16/2002 (II.18.) Korm. rendelet szerint a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszerhez csatlakozott polgármesteri hivatalok és körjegyzőségek tehetnek eleget közzétételi kötelezettségüknek. Portrétár A Magyarország.hu portrétára az állam- és közigazgatás, országgyűlési képviselők, kiemelt állami intézmények és hivatalok felső vezetőinek portréit tartalmazza. Európai Uniós támogatások felhasználásáról tájékozódás A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján az EU-s támogatásokkal kapcsolatos minden tájékoztató információ (pályázatok, projektek, eredmények, hírek, események, tervek, elemzések, értékelések, képzések) megtalálható, újabb és újabb szolgáltatások segítségével.
45
Központi Statisztikai Hivatal információnyújtása A KSH számos információs gyűjt a civilszervezetekről, és ezeket az interneten elérhetővé teszi. Emellett további adatbázisaiból (pl. gazdasági, pénzügyi osztályozások) is hasznos adatok kereshetők. Parlamenti Információs Rendszer Az Országgyűlés adatbázisában naprakészen megtalálhatóak indítványok, törvényjavaslatok, interpellációk, ülésekről készült jegyzőkönyvek (összefoglaló nevükön irományok). Területfejlesztési adatbázis VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. tartja karban a mindenki számára elérhető Dokumentációs Központot. A VÁTI Dokumentációs Központjának feladata a területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek, továbbá az építésügy, a településfejlesztés és -rendezés körébe tartozó dokumentációk központi nyilvántartása, feldolgozása és szolgáltatása. Európai Bizottság Az Európai Bizottság honlapjain egyre több civilszervezeteknek hasznos információ érhető el, ezen belül folyamatosan bővül a magyar nyelvű tartalmak száma. Kiemelten foglalkoznak a vállalkozások támogatásával és a lakosság tájékoztatásával. Europe Direct Ingyenes telefonvonal (vagy e-mail lehetőség), ahol fel lehet tenni az EU-ra vonatkozó kérdéseket. A Europe Direct általános tájékoztatást nyújt az EU-val kapcsolatban minden hivatalos nyelven, válaszol az európai uniós szakpolitikákra vonatkozó kérdésekre, gyakorlati információval szolgál számos területen, megadja az illetékes szervezetek elérhetőségeit, illetve tanácsot ad az európai polgári jogok gyakorlása terén felmerülő problémákkal kapcsolatban. Fogyasztóvédelem, minőség-ellenőrzés Fogyasztóvédelmi tanácsok, hasznos tudnivalók, kereskedelmi minőségellenőrzés és a veszélyes vagy visszahívott termékek listája a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság honlapján. Minisztérium honlapok Ágazati ügyekben, döntésekben, teendőkről egy-egy civilszervezet általában átfogó információt kaphat az adott ágazati minisztérium honlapján. Innen továbbléphet, kutakodhat egyéb hatóságoknál, szerveknél nyújtott elektronikus szolgáltatások után. A minisztériumok tájékoztatási feladataikat egyre szélesebb körben látják el, egyre több honlapra kerül fel nevesítve a civil ügyfélkör. Önkormányzati honlapok A helyi eseményekről, hírekről, szabályozásokról az egyre bővülő önkormányzati honlapok nyújtanak tájékoztatást.
EREDMÉNYEK A szolgáltatáscsoport használatát a kérdezettek 23 %-a jelölte meg. Feltételezhetjük (a más kérdésekre adott válaszok alapján), hogy nem sikerült a kérdést egyértelműsíteni, és esetleg
46
félreérthették a kérdezettek és nem az általános, állami honlapokról történő információgyűjtést értették alatta. Az is jellemző azonban - de erre csak a nyitott kérdésekre adott válaszokból és egyéb tapasztalatainkból következtethetünk - hogy bár a civilszervezetek munkatársai a pályázási és bevallási tevékenységhez számítógépet használnak, mivel kötelező, nem jellemző a civilszervezeti munkatársakra, hogy egyéb információgyűjtésre is használják az internetet, mivel számukra a használata bonyolult és átláthatatlan. Még egyszer hangsúlyozzuk azt is, hogy vizsgálatunk alapján az e-közigazgatási szolgáltatások beazonosítása az egyik alapvető probléma:
A pályázatokhoz az EPER rendszert tartom fontosnak. A tájékozódáshoz a pafi-t. Az OTP Direct segít otthonról a befizetéseket, és a számla naprakész állapotát. Feltételezhetjük, hogy egyre bővülő mértékben használják információforrásként az internetet, ahogy nő a bizalmuk és jártasságuk az elektronikus szolgáltatások használata terén. Jelenleg a következő honlapok használatát jelölték meg legfőképp a kérdezett civilszervezeti munkatársak:
Leghasznosabb a pályázatokhoz való hozzáférés, az e-jogtár használata, a naprakész információkhoz való hozzáférés. Feltétele: az intézményi honlapok állandó frissítése, pl. árfolyamok, adójogszabályok, törvények, jogszabályok frissítése.
PÁLYÁZÁS, PÁLYÁZATI ÜGYINTÉZÉS INTERNETEN KERESZTÜL HÁTTÉR A fejlett IKT infrastruktúrával rendelkező közigazgatási és önkormányzati szervezetek, amelyek civilszervezeteknek pályázati lehetőségeket biztosítanak (szolgáltatásokat, projekteket, infrastruktúrát vagy egyéb támogatást nyújtanak) a könnyebb ügyintézés és az átláthatóság érdekében a pályáztatást, pályázati ügyintézést és elszámolást elektronikusan bonyolítják. Az elektronikus pályázáshoz minden esetben regisztráció kell, majd a megfelelő felhasználónévvel és jelszóval kell az elektronikus pályázati felületre belépni. Ezután vagy az ott található dokumentumok kitöltésével, vagy a szükséges dokumentumok letöltésével, majd a megfelelően kitöltött dokumentumok adott címre való visszaküldésével érvényesíthető a pályázat. Elektronikus Pályázatkezelési és Együttműködési Rendszer A civilszervezetek által leginkább ismert és használt pályáztató rendszer, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium pályázatkezelő rendszere, az EPER, Elektronikus Pályázatkezelési és Együttműködési Rendszer. Az EPER-ben történik a Nemzeti Civil Alapprogram teljes pályáztatási tevékenysége, ebből következően a rendszer a civilszervezetek, különösen a kisebb civilszervezetek legfontosabb pályázati bevételi forrásának kezelője. Az EPER program használatáról, annak tapasztalatairól több civil értékelés született és számtalan szervezeti szintű és összefogott egyeztetés volt a kezelő szerv és a felhasználók között. A rendszer – bár még mindig tele van hibával – folyamatosan javul és a civilszervezetek egyre nagyobb hányada használja. Javarészt kényszerből is, mivel egyre inkább háttérbe szorul a papíralapú
47
pályázás, pályázat menedzselés és elszámolás, és ezzel párhuzamosan válik kizárólagossá az elektronikus forma. Fontos azonban megjegyezni – már csak azért is, mivel a pályáztató rendszerek általános jellemzője – hogy a kötelező elektronikus forma mellett párhuzamosan papír alapon is jelentős tevékenység folyik, az aláírást igénylő fázisokban (szerződéskötés, hitelesített mellékletek, beszámoló) nem tudja kikerülni a rendszer a papír alapú ügyintézést. Az EPER rendszerbe való belépés regisztráció köteles, a civilszervezetek számára papíralapon is megerősített és díjköteles regisztráció szükséges a használatához. További minisztérium pályáztató rendszerek A civilszervezetek számára további nagy jelentőségű bevétel és információforrás a minisztériumok által kiírt és menedzselt ágazati tevékenységre vonatkozó pályázatok dokumentációja. A további minisztériumi pályáztatások jelentős része is elektronikus alapokon nyugszik, de kisebb-nagyobb mértékben kiegészül a papír alapú ügyintézéssel. Maguk a rendszerek egymástól rendkívül eltérőek, és néhány speciális kivételtől eltekintve nincsenek becsatlakoztatva a Kormányzati Portál szolgáltatásai közé, és nem alkotnak más módon sem egységes rendszert. Egységes Monitoring Információs Rendszer A nagyobb civilszervezetek számára fontos és rendkívül problematikus pályázati forrásokat nyújt az Operatív Programok pályázatai. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján (www.nfu.hu) jelennek meg általában az OP-k pályázatai és azok teljes dokumentációja. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, az európai uniós támogatások felhasználásának átláthatósága érdekében, és egyúttal a lebonyolítási intézményrendszer munkájának informatikai támogatására működteti az Egységes Monitoring Információs Rendszert (EMIR). Az EMIR egy olyan adminisztratív és napi menedzsment munkát is támogató, átfogó rendszer, mely nyomon követi a finanszírozott projektek előrehaladását a befogadástól a kifizetésig. További Európai Uniós pályázati rendszerek A közvetlenül Brüsszelből menedzselt Európai Uniós pályázati lehetőségek is elektronikus alapokon nyugszanak, de elektronikus azonosítási lehetőség hiányában kiegészülnek papír alapú ügyintézéssel. Ezek a pályázati rendszerek használatában a hazai civilszervezetek számára a legnagyobb kihívást általában az informálódás, a rendszer kezelésében való személyes támogatás kérése (alkalmas személy megtalálása) és a nyelvtudás hiánya jelenti. További számos és a civilszervezetek számára jelentős példát hozhatunk a közigazgatási szervek pályáztatási rendszeréből, amelyek elektronikusan működnek és egymással semmilyen összekötésben nincsenek. Az informatikailag fejlettebb infrastruktúrával és képzettebb ügyfélkörrel rendelkező önkormányzatok lehetővé teszik a papír alapú pályázás mellett az elektronikus ügyintézést is. Fontos azonban hangsúlyoznunk, hogy a civilszervezetek szükséges készségeinek hiányában a források rendkívül igazságtalan elosztását eredményezheti az elektronikus ügyintézés kizárólagossá tétele. Különösen, ha figyelembe vesszük azt is, hogy a teljes folyamat elektronikus ügyintézésére még a legfejlettebb önkormányzatok esetében sincsen általában mód. A pályázatkezelő rendszerek általános sajátossága, hogy mindegyik önálló regisztrációt, ehhez kapcsolódó papír alapú azonosítást és dokumentumok folyamatos frissítését igényli. A civilszervezetek számára komoly adminisztratív teher, hogy minden pályázati rendszer külön
48
adminisztrációs kötelezettségeket ró rájuk. Az esetben is, hogy ha a pályázati tevékenységük nem eredményes, azaz bevétel nem jár. A probléma enyhítésére a közhiteles civilszervezeti adatbázis létrejötte és széleskörű használata illetve adatainak elfogadása jó eszköz lehetne.
EREDMÉNYEK A civilszervezetek számára a legfontosabb és leginkább használt elektronikus közigazgatási szolgáltatás a pályázati ügyintézés. A forrásokért való verseny fontossága és az a tény, hogy egyre több (állami és nem állami) pályázati forráshoz már kizárólag csak elektronikus (vagy javarészt elektronikus) úton lehet hozzájutni, rákényszeríti a civilszervezeteket arra, hogy kipróbálják magukat az internet világában.
Szervezetünknek elsősorban az elektronikus pályázatkezelő rendszer megismerése hasznosulhat. Jól meg kellene ismerni és gyakran használni. Nem használtam, csak az EPER programot. A pályázatok ügyintézése nagyon rossz, bonyolult. Használhatatlan a rendszer, és ha emiatt persze lekésünk, persze nem érdekel senkit, nem felelős senki semmiért, csak mi kerülünk hátrányba. Szervezetemet pártoló tagként segítem, azonban tudom, hogy a pályázati rendszerek hasznosak szervezetem számára. (Pl. EPER.) Annak ellenére, hogy a nyitott kérdésekben rendkívül sok problémát, hibát említenek, kiemelten az EPER-rel, de más pályázati rendszerekkel kapcsolatban is. Csak néhány jellemző válasz:
Pályázati ügyintézésnél az EPER-t és az nfu.hu oldalt használjuk. Furcsa, hogy a különböző pályázati rendszereknél (EPER, nfu) más a megjelenítés, külön-külön kell megszokni őket. Pályázatírásnál nehéz, olykor használhatatlan. A legtöbb rendszer (pl. EPER portál) nem bírja el a tartós csúcs leterhelést, s rendkívüli módon lelassul, vagy felmondja a szolgálatot a leadási/benyújtási határidő közeledtével. Sokszor túlterhelt a rendszer, lefagy, vagy túl soká lapoz. EPERben elmentett beillesztett szöveges file-ok mégsem mentődnek el. Pozitív: kevesebb papírfelhasználás (nyomtatványmásolás), elvileg gyorsabb munkavégzés, időtakarékosság. Negatív: lassúság, akadozás, beírt, elmentett adatok még sincsenek elmentve. Nem felhasználóbarát. Elektronikusan beadott pályázat esetén papíralapon is be kell gyűjteni. Egy olyan válasz sem érkezett azonban, amely megkritizálta volna azt a tendenciát, hogy az elektronikus pályázati ügyintézés kiszoríthatja a papír alapú ügyintézést, és rákényszeríti a civilszervezeteket az e-pályázásra. Amennyiben figyelembe vesszük azt is, hogy sok kérdezett említette a pályázatfigyelő honlapok fontosságát, hasznosságát, talán levonhatjuk azt a következtetést, hogy bár a civilszervezetek számára óriási kihívást jelent az elektronikus pályázás, oly mértékben egyszerűsödik a pályázatokról való tájékozódás, hogy összességében egyértelműen hasznos egy civilszervezet számára az elektronikus pályázás fokozatos elterjedése.
49
A kérdezett pályázati rendszerek elektronikus használati szokásai a szervezet számítógéphasználata szerinti megoszlásban Számítógép-használat a szervezetben Szervezet saját gépét Munkatárs gépét Egyéb gépet Nem használnak Válaszhiány Összesen
Pályázás, pályázati ügyintézés elektronikus közigazgatási szolgáltatást használja-e? Igen Nem Válaszhiány 315 191 13 61 % 37 % 2% 163 106 2 60 % 39 % 1% 53 41 1 56 % 43 % 1% 3 51 6 5% 85 % 10 % 5 7 5 539 396 27 56 % 41 % 3%
Összesen
519 100 % 271 100 % 95 100 % 60 100 % 17 962 100 %
A nyitott kérdésekre adott válaszok arról is tanúskodnak, hogy a civilszervezetek rengeteg időt takarítanak meg mind az információgyűjtés, mind a pályázás, mind a beszámolás során az elektronikus pályáztatási rendszerek használatával. A stabilan és felhasználó barát módon működő rendszerek csökkentik a hibalehetőséget, segítik a hatékonyabb pályázást, megvalósítást és beszámolást.
A pályázatok elektronikus benyújtása, egyszerűsíti és gyorsabbá teszi a pályázatok elkészítését. EPER rendszer használata néha nagyon praktikus, de túlterheltség miatt néha őrületbe kergetően tehetetlenségbe taszító.
CIVILSZERVEZETI ADATBÁZISOKBÓL VALÓ INFORMÁCIÓSZERZÉS A közhiteles civilszervezeti adatbázis vizsgálatával a következőkben külön fejezet foglalkozik, így az eredmények értékelésére is ott térünk ki.
VÉLEMÉNYEZÉS, EGYEZTETÉS HÁTTÉR A közigazgatás szolgáltatásainak széles körű elektronizálása, és annak használata megnyitja az utat ahhoz, hogy a közigazgatás tevékenységének mind szélesebb körébe vonódjanak be az állampolgárok és az általuk alakított gazdasági és társadalmi szervezetek. Ezáltal a hatékony és kiterjedt e-közigazgatási szolgáltatások a részvételi demokrácia megerősítésének alapját jelentik. Teszik ezt azért is, mert egy átláthatóságra és kölcsönösségre épülő viszonyt alakítanak ki és erősítenek meg az államigazgatás és a társadalom szereplői között, megteremtik a közvetlen részvétel lehetőségét. Az e-közigazgatás, e-kormányzás megerősödése együtt jár az állami és önkormányzati működés modernizációjával, nyitottabbá válásával és azzal, hogy sokkal inkább a részvételre, az állampolgárok és szervezeteik kommunikációjára, párbeszédre épül.
50
Fontosabb elektronikus egyeztetési lehetőségek, amelyeket a közigazgatás menedzsel: Az Európai Uniós egyeztetésekbe az Európai Bizottság által üzemeltetett honlapokon lehet betekinteni vagy hozzászólni. A fejlesztéssel kapcsolatos egyeztetések a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján történnek. A Minisztériumok és az Országgyűlés honlapjain keresztül törvényhozáshoz kapcsolódó egyeztetésekbe lehet bekapcsolódni. A Minisztériumok honlapján van dokumentálva általában az egyeztető testületek tevékenysége, néhány esetben véleményezési lehetőséggel az aktuális kérdésekben. A regionális és kistérségi szintű egyeztetésekről a fejlesztési tanácsok és kistérségi társulások honlapjain tájékozódhat. A helyi, településszintű egyeztetések gazdái az önkormányzati honlapok. A közigazgatás egyeztetési tevékenysége, a lehetséges véleményezési lehetőségek még korlátozottak, fokozatosan bővülnek azonban, ahogy a civilszervezetek igénye és elvárásai is növekednek, és alakul a partnerség egyes intézmények és a civil szektor képviselői között. Az egyeztetési rendszerben, csakúgy mint más e-közigazgatási szolgáltató rendszerek kapcsán a civilszervezetek egyik legfontosabb szerepe az ellenőrzés. A civil kontrollnak ki kell terjednie az e-közigazgatási szolgáltatások minden elemére.
EREDMÉNYEK A kérdezett civilek körében legkevésbé használt e-közigazgatási szolgáltatáscsoport a társadalmi egyeztetés területe, a kérdezettek 14 %-a véleményezett, egyeztetett már elektronikus úton valamely államigazgatási honlapon. Ezen kérdezettek civilszervezetei között erősen felülreprezentáltak azok, amelyek online kérdőívet töltöttek ki és bevételük szerint a nagyobb szervezetek közé tartoznak. Véleményezők megoszlása a kérdőív beérkezésének módja szerint Véleményezés, egyeztetés eközigazgatási szolgáltatást használja? Igen Nem Válaszhiány Összesen
Online beküldők 67 90 2 159 100 %
51
Papír alapon kitöltők 50 690 21 761 100 %
Telefonon kérdezettek
Összesen
22 16 4 42 100 %
139 796 27 962 100 %
KÖZHITELES CIVILSZERVEZETI ADATBÁZISSAL KAPCSOLATOS EREDMÉNYEK
HÁTTÉR A 1065/2007 (VIII.23.) kormányhatározat kimondja, hogy a civil információs portálon létre kell hozni azt a felületet, amelyen keresztül a központi államigazgatási szervek által vezetett, Interneten elérhető nyilvános adatbázisok civilszervezetekre vonatkozó adatai, valamint a társadalmi szervezetekről és alapítványokról vezetett közhiteles nyilvántartás adatai egy helyen lekérdezhetők és megjeleníthetők (országos civil adatbázis). Meg kell újítani a társadalmi szervezetek és alapítványok közhiteles nyilvántartását. Országos, bíróság által vezetett nyilvántartási rendszeren keresztül kell biztosítani az elektronikus nyilvántartásba vételt és változás-bejegyzést, létre kell hozni a társadalmi szervezetek és alapítványok egységes, nyilvános azonosítóját. Az adminisztrációs terhek csökkentése és az egyenlő esélyű hozzáférés előmozdítása érdekében a civilszervezetek vonatkozásában is bővíteni kell az ügyfélkapun keresztül történő elektronikus ügyintézés formáit, különös tekintettel az állami szervek felé történő adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésére és a pályázati eljárások során a párhuzamos adatszolgáltatások elkerülésére (egyablakos ügyintézés). Ennek érdekében kiemelt projektjavaslatot kell készíteni az alábbiak figyelembevételével: a) meg kell teremteni az országos civil adatbázis és az adóalany-nyilvántartás biztonságos összekapcsolódásának lehetőségét, b) lehetővé kell tenni, hogy a civilszervezet valamennyi központi államigazgatási szerv felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségének elektronikus úton is eleget tehessen, c) a minisztériumok által működtetett elektronikus pályázati rendszerekkel összefüggésben ki kell dolgozni az egységes, központi regisztrációs rendszert. 2008 áprilisától a bíróságok központi honlapján, a www.birosag.hu oldalon mindenki számára kereshetővé vált valamennyi, az országos névjegyzékben szereplő társadalmi szervezet és alapítvány hatályos adata. A bíróságok elektronikus nyilvántartásainak összekapcsolása révén jött létre az országos elektronikus névjegyzék, amelyet 2003. január 1-je óta az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatal (OITH) vezet. A névjegyzék az indulásától kezdve nyilvános, adatairól a hivatal előtte is évente több ezer esetben nyújtott szóbeli és írásbeli megkeresésekre adatszolgáltatást. A kormányzati civil kapcsolatok fejlesztését szolgáló egyes intézkedésekről szóló kormányhatározat e célkitűzések végrehajtása érdekében az OITH a Szociális és Munkaügyi Minisztériummal létrejött megállapodás eredményeként útjára indította a társadalmi szervezetek és alapítványok alapadatainak internetes nyilvántartását. Az adatbázis folyamatosan bővül, a fejlesztés a bíróságok részéről nem áll meg. (Civil Információs Portál alapján.) A közhiteles civilszervezeti adatbázis ügye azóta is folyamatosan terítéken van, a civilszervezetek és a felelős államigazgatási döntéshozók változó intenzitású kommunikációja kíséri, de érdemben továbblépni nem sikerült az elmúlt egy évben. A NIOK Alapítvány egy olyan nonprofit adatbázis tervén dolgozik, amely az állami hivatalos adatokra épülve a civilszervezetek által önkéntesen megadott, a szervezetek tevékenységét, eredményeit tartalmilag és pénzügyileg is átfogóan bemutató, potenciális adományozók, önkéntesek, 1%-ot felajánlók által könnyen értelmezhető adatokat jelenít meg az interneten.
52
Ez a terv a leghatékonyabban a magyarországi civil adatbázist működtetők valamint a kormányzati civil adatbázist megvalósító intézmények (pl. SZMM, IRM) együttműködésével valósulhat meg. A résztvevők egy csoportjával kidolgoztunk egy magyarországi civil adatbázis együttműködési koncepciót, és megvitattuk az adatbázis szerepét a civilek átláthatóságában, a bizalom kialakításában. A projekt eredményeképpen létrejött egy 10 tagból álló civilszervezeti csoport, akik a jövőben egy országos a civilszervezetek munkáját, működését segítő és bemutatató adatbázison dolgoznak majd együtt. Az adatbázis lehetőséget biztosít majd a civilszervezetek bemutatkozására, forrásaik, kapacitásuk bővítésére.
KÉRDEZÉS A kutatásban alkalmazott kérdezési módszerekről és annak tapasztalataitól, eredményességéről korábban írtunk, itt megemlítjük a közhiteles adatbázis vizsgálatára vonatkozó fontosabb adatokat. Az általános kérdőívben (I. III. és V. kérdőívek) a témához kapcsolódóan két kérdést fogalmaztunk meg, amelyben azt vizsgáltuk, hogy ismeri, használja-e a www.birosag.hu honlapon található civilszervezeti adatbázist. Kiegészítésként arra is rákérdeztünk nyitott kérdésben, hogy ha nem használja, annak mi az oka. A másik kérdésben azt vizsgáltuk, hogy a civilszervezeti adatbázisokból való információszerzést, mint e-közigazgatási szolgáltatást használják-e a kérdezettek. A közhiteles adatbázisra vonatkozó tematikus kérdezés során két csoportot kérdeztünk meg két kissé eltérő kérdőív (VII. és VIII. kérdőívek) segítségével. Egyrészt országos civil szolgáltató, fejlesztő szervezetek és országos szövetségek képviselőit kerestük meg közvetlenül e-mailben, másrészt a nonprofit.hu portálon keresztül online kérdőív segítségével civilszervezetek véleményét gyűjtöttük. A kérdőív 11 kérdésből állt, melyek többsége nyílt kérdés volt, így egy-egy témához gazdag ötlettárral rendelkezünk. Összesen 69 szervezettől kaptunk válaszokat, melyek természetesen nem reprezentálják a civil szektor összességét, de jól mutatják a nagyobb gyakorlattal és tapasztalattal rendelkező szervezetek véleményét, akik szektorális stratégiai kérdésekben is szívesen kifejtik meglátásaikat. A kérdőívek 32 %-a (22 db) e-mailben érkezett a szolgáltató civilszervezetektől, míg 68 % (47 db) online, honlapunkon keresztül az érdeklődő civilszervezetektől.
53
EREDMÉNYEK CIVILSZERVEZETI ADATBÁZIS HASZNÁLATA A kérdezetteknek csupán 15 %-a használja a www.birosag.hu honlapon található adatbázist, harmada (32 %) választotta azt a válaszlehetőséget, hogy bár hallott az adatbázisról, azt nem használja. A kérdezettek közel fele (44 %) egyáltalán nem ismeri a honlapot. A kérdezettek 5 %-a jelezte, hogy problémák hátráltatják azt, hogy használja a bírósági adatbázist, a legtöbbet említett probléma, hogy a nyilvántartás nem hiteles, nem pontos, megfelelő adatokat tartalmaz, és nem használható arra, hogy az ott lekért adatokat elfogadják a hivatalok, szervezetek. Néhányan említették, hogy szükséges lenne további adatokat megjeleníteni az adatbázisban.
Hiába van hiteles nyilvántartás, ha a hivatal nem fogadja el Pontatlan és néhol rossz adatok vannak fenn. Áttekinthetőség. Gyorsabb működés. Adatok időszerűsége. Több elérhetőségi adat kellene a szervezetekről, illetve sok olyan szervezet van, amelyek vezetője, címe megváltozott, pl. nincs fenn a levelezési cím. Lehessen hiteles cégkivonatot letölteni, nyomtatni és rendszeresen legyen frissítve. Bővíteni az adatbázist. Saját szervezetemet nem találtam meg. A www.birosag.hu honlapon található civilszervezeti adatbázist… kérdésre adott válaszok megoszlása A birosag.hu honlapon található civilszervezeti adatbázist … nem ismeri. hallott már róla, de nem használja használja, és elégedett vele használná, ha megfelelő lenne Válaszhiány Összesen
Online beküldők 63 40 % 60 37 % 22 14 % 13 8% 1 1% 159 100 %
Papír alapon kitöltők 335 44 % 240 32 % 119 16 % 33 4% 34 4% 761 100 %
Telefonon kérdezettek 20 48 % 9 21 % 8 19 % 1 2% 4 10 % 42 100 %
Összesen 418 44 % 309 32 % 149 15 % 47 5% 39 4% 962 100 %
A kutatás tapasztalatai szerint az online és a papír alapon kitöltő kérdezettek rendszerint eltérnek az informatikai felkészültségükre vonatkozóan, az online kitöltők többet használnak gépet és felkészültebbek informatikai téren, és az elektronikus szolgáltatások igénybevételében. Ennek ellenére az állami civilszervezeti adatbázis ismertségére és használhatóságára vonatkozóan lényegi eltérést nem tapasztaltunk. A civilszervezeti munkatársak körében kevéssé ismert és nem is szívesen és gyakran használt e-közigazgatási szolgáltatásról van szó. Az összes kérdezett 32 %-a szokott az civilszervezetekről információt szerezni hivatalos adatbázisokból. A nyitott kérdések azonban arról tanúskodnak, hogy a kérdezettek nem
54
tudnak különbséget tenni a civilszervezeti adatbázisok között a tekintetben, hogy fenntartójuk az állam vagy valamilyen más szervezet.
ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉS LEHETŐSÉGE A közhiteles adatbázissal foglalkozó kérdőív első kérdésében azt kutattuk, hogyan fogadnák a civilszervezetek képviselői az elektronikus ügyintézés lehetőségét. Elektronikus úton intézné szívesebben a szervezet megalakulásához, módosításához, megszűnéséhez kapcsolódó ügyeket az online tesztet kitöltő civilszervezetek 90 %-a. A szövetségek, szolgáltató szervezetek csoportjánál arányaiban több jelzés volt arra vonatkozóan, hogy a civilszervezetek körében az elektronikus úton történő ügyintézés nem annyira egyértelműen lesz népszerű, de itt is a többség úgy véli, hogy ezt a formát többen szívesen választják majd. Véleménye szerint a civilszervezetek papír alapon vagy elektronikus úton intéznék szívesebben a szervezet megalakulásához, módosításához, megszűnéséhez kapcsolódó ügyeket? és Az Önök civilszervezete papír alapon vagy elektronikus úton intézné szívesebben a szervezet megalakulásához, módosításához, megszűnéséhez kapcsolódó ügyeket? kérdésekre adott válaszok aránya Ügyintézés módja Elektronikus úton Papír alapon Összesen
Civilszervezetek (online) 41 87 % 6 13 % 47 100 %
Szolgáltató szervezetek (e-mail) 14 64 % 8 36 % 22 100 %
BÍRÓSÁGI BEJEGYZÉS ÉS MÓDOSÍTÁS A megkérdezett szervezetek többsége részletes választ adott arra a kérdésre, hogy milyen problémákkal szembesültek a szervezet bírósági bejegyzésekor, illetve adatainak módosításakor. Ezekből a válaszokból egyértelműen látszik, a már korábban szakanyagokban, tanulmányokban, konferenciákon többször jelzett probléma, hogy a bírósági bejegyzéssel és a módosítási kérelmek elbírálásával évek óta súlyos gondok vannak. A válaszokban két fő problémakört emelnek ki: 1. Bíróságfüggő, sőt bírófüggő az elbírálási gyakorlat. Nem elég a törvényt ismerni, egy sikeres bejegyzéshez az eljáró bíró „szokásaival” is tisztában kell lenni a szervezetek tapasztalatai szerint.
Nem mindegy, hogy melyik bíróhoz kerül a bejegyzési kérelem, nem egyformán bírálnak … van, akinél hosszabb ideig tart. Előfordult, hogy ugyanazon jogszabályt másképp értelmezte ugyanazon bíróságon dolgozó két bíró. 2. A válaszok szerint a bíróságok többségén nem tartják be a törvényes határidőket, így a bejegyzés fél-egy évig is elhúzódik. Habár olyan visszajelzés is érkezett, hogy bizonyos bíróságokon a törvényes határidők betartásában tapasztalható javulás. Az elhúzódó ügyintézés sokszor ellehetetleníti a folyamatos működést különösen az egyesületek vezetőségváltása esetén gyakori ez a probléma.
55
Elnökválasztást követően több mint fél évig nincs döntés, az új elnök bejegyzésének hiánya miatt a volt elnök kénytelen aláírni a fontos dokumentumokat, pályázati anyagokat, banki pénzmozgásokat. További problémaként jelezték a válaszadók a rövid ügyfélfogadási időt, a pontatlan és nehezen elérhető, értelmezhető nyomtatványokat, a nonprofit terület nem megfelelő ismeretét, illetve, hogy a bírók hiánypótlásra vonatkozó visszajelzései sem segítik az eljárást.
Akik a bíróságon nonprofit szervezetek kérelmeit bírálják, nincsenek tisztában a nonprofit szféra fogalmaival. Találkoztunk már csaknem 20 oldalas hiánypótlási dokumentációval is. A cégbejegyzésben is tapasztalatot szerzett kérdezettek a civilszervezetek bejegyzését sokkal nehézkesebbnek látják.
CIVILSZERVEZETEK MEGSZÜNTETÉSE A megszűnéssel kapcsolatos problémákról csak a szövetségek, szolgáltatók véleményét gyűjtöttük össze. A problémákat a válaszadók abban látják egyrészt, hogy a megszűnés előtt álló szervezeteknél már hiányzik az a vezetőség, ügyvezetés, mely a megszüntetési folyamatba még energiákat tudna fektetni. Másrészt, legtöbb esetben nincsenek tisztában a jogi és adózási előírásokkal, így sokszor egyszerűbbnek tűnik „altatni” a szervezetet.
A megszűnő civilszervezeteknél nagyobb valószínűséggel fordulnak elő kisebbnagyobb számviteli, adózási szabálytalanságok. A szabályszerű lezárás nyilvánvaló munkát igényel, könyvelő, ügyvéd bevonásával, melynek költségeit senki nem kívánja felvállalni.
ADATSZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉGEK A szervezetek nagy része tisztában van a rá vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségekkel. A legtöbb válaszadó szervezet felsorolta a Bíróságra, a KSH-ra és az APEH-re vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségét, sokan ismerik a munkaügyi és szakmai adatszolgáltatási szabályokat is. Mivel az állami pályázatoknál feltétel, hogy ezek a kötelezettségek rendezettek legyenek, így a válaszadók – bár sokszor könyvelőn keresztül intézik – mégis tisztában vannak velük. Sokan jelezték, hogy túl nagy terheket ró az adminisztráció különösen a kisebb, sokszor önkéntesekkel működtetett szervezetekre.
Lehet, hogy még van (más kötelezettség is), de hogy így összeszedtem már ez is sok. Ugyanis az állami hatóságok és szervek egymástól is megkérhetnék a rólunk szóló adatokat, mert most úgy van, hogy egyiktől kikérjük és valaminek a bizonyítására a másik hivatalba beadjuk. A civilszervezetek adatszolgáltatásával járó adminisztratív feladatokat közepesen találják megerőltetőnek a válaszadók (1-től 5-ig tartó skálán értékelve az átlag: 3,3). Problémásabbnak a kicsi, könyvelővel nem rendelkező szervezetek tartják, míg a nagyobb
56
könyvelőt is alkalmazó szervezetek ezeket a feladatokat a cégek kötelezettségeivel megegyezőnek ítélik meg.
KÖZPONTI ÁLLAMI NYILVÁNOS ADATBÁZIS LÉTREHOZÁSA Kifejezetten magas (4,3) a támogatottsága a civilek körében annak, hogy létrejöjjön egy központi állami adatbázis. Egy ilyen nyilvántartástól elsősorban az adminisztratív terheiknek a csökkenését remélik.
Felesleges adminisztratív terhektől szabadulnánk meg, ha csak egy helyre kellene lejelentenünk a nyilvános adatainkat. A fejlesztő szervezetek, szövetségek képviselői közül többen úgy vélik, hogy a civilszervezeti átláthatóságot is növelni tudná egy ilyen rendszer.
Az adatbázisok széttagoltsága a rendszer áttekinthetetlenségét eredményezi. A különböző adatokat különböző helyekről kell összeszedni, nem lehet, vagy csak nagyon nehezen a Magyarországon működő civilszervezetekről, azok tevékenységéről képet alkotni. A válaszadók az adminisztratív terhek csökkenésén, és az átláthatóság javításán kívül egyéb előnyét is említik az adatbázisnak:
Ismertebbé, elérhetőbbé válik (a szervezet), kapcsolatok megteremtése, adományok gyűjtése szempontjából is fontos és hasznos.
MŰKÖDŐ SZERVEZETEK NYILVÁNTARTÁSÁNAK FONTOSSÁGA Mindkét megkérdezett csoport alapvetően fontosnak tartja, hogy az állami adatbázisokban valóban működő civilszervezetek legyenek számon tartva (fejlesztők, civilszervezeti szövetségek 4,8-as átlag, civilszervezetek 4,2-es átlag az ötös skálán). A válaszadó szervezetek kétharmada ismer bejegyzett, de több éve nem működő ún. alvó szervezetet. A válaszadók véleménye szerint egy valóban működő civilszervezeti nyilvántartás a szektorról pontosabb, hitelesebb, átláthatóbb képet nyújtana.
Még mindig sok az alibi szervezet, akik rontják az igazán működők hitelességét, társadalmi megítélését. Így könnyebben áttekinthető lenne a szféra. Sokan egy ilyen adatbázistól a „szervezetek teljesítményének adekvát értékelését”, a „valóság tükrözését”, a „támogatások igazságos elosztását” remélik. Az állami adatbázis hozzájárulna ahhoz, hogy az egyes civilszervezeteknek kevesebbszer kelljen bemutatniuk, hogy ők valóban léteznek.
Nem kellene a civil szférában valóban működő szervezeteknek állandóan bizonygatniuk szponzoraik felé, hogy jó célt szolgálnak, működnek, jó helyre megy a pénz.
57
Mindkét csoportból azonban többen felhívják a figyelmet arra, hogy a „nem működő civilszervezet” fogalmát óvatosan és körültekintéssel kell meghatározni.
A most aktív szervezet pár év múlva elaludhat, és alvókból - pl. egy vezetőségváltás esetén - lehet ismét aktív.
BÍRÓSÁGI KIVONATHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS A válaszadó szervezetek egy része támogatná, ha a bírósági kivonathoz interneten keresztül bárki, a képviselő meghatalmazása nélkül hozzáférhetne. Véleményük szerint könnyebbé tenné az adminisztrációt, hiszen a pályáztató szervezetek közvetlenül tudnák ellenőrizni a szervezetek létét, alapadatait.
A civilszervezetek adatai nyilvánosak. A kivonat a legfontosabb adatokat tartalmazza, logikátlan a képviselő meghatalmazását kérni egy nyilvános adathoz történő hozzájutáshoz. … Túladminisztrált a beszerzése: kérelem, meghatalmazás, illetékbélyeg, sorban állás: pusztán- idő és energiapazarlás, fölösleges papírmunka. Nagyon sok válaszadó felhívta a figyelmet azonban arra is, hogy ez akár visszaélésekre is alkalmat adhat, habár egy válaszból sem derült ki, hogy mire is gondoltak pontosan. Javaslatuk szerint a kivonat megszerzése továbbra is a képviselő meghatalmazásával történjen, de ez a csoport is örül, ha ez a szolgáltatás elektronikusan elérhetővé válik. Néhány válaszban nem csak az adminisztrációs terhek csökkenését említik pozitívumként, hanem a nyilvánosság biztosításával az átláthatóság növelését is:
Minden tisztességes szereplőnek az átláthatósághoz fűződik érdeke, ezt a jelenlegi helyzet akadályozza.
KÖZHITELES ADATBÁZIS TARTALMA Támogatottság szerint csökkenő sorrendbe tettük a válaszok alapján azokat az adatokat, amelyeket a szervezetek szerint az államnak gyűjtenie kellene, és publikussá kellene tennie a civilszervetekről. Ezek szerint a kérdezettek egyértelműen fontosnak tartják a megjelenítését: Szervezet neve - válaszolók 100 %-a, Szervezet célja - 97 %, Szervezet székhelye - 96 %, Szervezet jogi formája (pl. alapítvány, egyesület stb.) – 94 %, Honlap – 90 %, E-mail cím – 88 %, Közhasznúsági fokozat – 88 %, Képviselő neve - 87 %.
következő
adatok
Érdekes, hogy a jelenlegi gyakorlattól eltérően milyen fontosnak tartanák a szervezetek a honlap és az e-mail címek állami gyűjtését.
58
A kérdezettek több mint 80 %-a támogatná a telefonszámok rögzítését is, de a válaszadók kétharmada az alábbi adatokat is központilag tartatná nyilván: Telefonszám – 81 %, Közhasznúsági jelentés – 64 %, Állami költségvetésből származó bevételek – 60 %, 1%-os bevételek – 58 %. Ugyan némi többséget kapott, de az előzőkhöz képest kevesebben támogatnák az alábbi adatok megjelenítését: Állami költségvetésből származó források felhasználása - 57 %, Létesítő dokumentum (alapszabály, alapító okirat) – 57 %. Fele-fel arányban oszlott meg a szervezetek véleménye az alábbi kérdésekben. 1%-os bevételek felhasználása - 51 %, Kezelő szerv, ügyintéző szerv tagjainak neve – 51 %.
ÚJRA BEJELENTKEZÉS A BÍRÓSÁGI ADATBÁZISBA? A szervezetek közel kétharmada elutasítja azt az elképzelést, hogy a bírósági adatok frissítése és az alvó szervezetek megszüntetése érdekében minden működő civilszervezetnek újra be kelljen jelentkeznie a bírósági adatbázisba.
Azért, mert az ügyészség nem végzi el megfelelően a munkáját (feloszlatás kezdeményezése), mivel pl. az APEH nem adja át részükre azon szervezetek adatait, amelyek évek óta nem teljesítik a bevallási/adatszolgáltatási kötelezettségüket, még nem a civilszervezetek vezető tisztségviselőit kellene egy újabb adminisztrációs tortúrának kitenni. Az eljárást támogatók közül azonban néhányan konkrét ötletekkel szolgáltak, hogy hogyan lehetne ezt viszonylag könnyen lebonyolítani. Ismét felmerült azonban a működő – nem működő civilszervezet meghatározásának nehézsége, illetve szükségessége.
Egy önkéntes civilszervezet hadd működjék más szabályok szerint, mint egy üzleti tevékenységet folytató vállalkozás.
JAVASLATOK Az alábbi javaslatok célja a civilszervezetek adminisztratív terheinek csökkentése, valamint a szektor átláthatóságának növelése. Bírósági adatok tisztítása Az OITH adatgyűjtéséből, valamint a kivonatokon szereplő adatokból kiderül, hogy számtalan esetben hiányosak a bíróság által nyilvántartott adatok (pl. szervezet célja, célja szerinti besorolása). Ezen túl sokszor tapasztalható elírás a szervezet nevében, székhelyében stb.
59
Az adatok javítása, pótlása A bíróságok a létesítő dokumentum alapján pótolják a hiányzó adatokat, javítsák az esetleges elütéseket, hibákat. Különösen fontos, hogy az alapítványok, egyesületek célja, célja szerinti besorolása is bekerüljön az adatbázisba. Jelenleg az OITH által megjelenített adatokban a célja szerinti besorolás csak a szervezetek 33 %-ánál jelenik meg, míg a cél leírása mindössze a szerveztek 56 %-ánál. A bíróságok alakítsanak ki egy eljárási és ellenőrző rendszert, amely biztosítja, hogy a létesítő dokumentumban szereplő adatok pontosan és hiánytalanul kerüljenek be az adatbázisba. Az adatok ellenőrzése A bírósági nyilvántartást érintő eljárás esetén a bíróság hivatalból vesse össze a benyújtott egységes szerkezetű létesítő okirat adatait a nyilvántartott adatokkal és hiány vagy pontatlanság esetén pótolja az adatokat, javítsa a nyilvántartás hibáit. Kivonatok kiadásakor a bíróság hívja fel a civilszervezetek figyelmét a nyilvántartott adatokban bekövetkezett változások bejelentési kötelezettségére, illetve az adatok ellenőrzésére. A közhiteles nyilvántartás lépcsőzetes létrehozása A tartalmilag ellenőrzött adatok (tehát a létesítő okirat szerinti adatok) kerüljenek csak be a bíróságok közhiteles nyilvántartásába, illetve innen az OITH adatbázisába, amely vezessen minden olyan adatot, amely a bíróságoknál megtalálható közhiteles formában. Ilyen módon ugyan nem egyszerre jön létre a közhiteles adatbázis, vagyis egy átmeneti időszakban a nyilvántartás egy része nem lesz közhiteles, de ez a lépcsőzetes közhitelessé válás informatikailag kezelhető (jelezhető, hogy mi a közhiteles és mi nem az). Az adatok bírósági ellenőrzése és tisztítása jelenti a tisztulási folyamat kezdeti lépcsőjét, amelyet a gördülő módszer egészítene ki a folyamatosság biztosítása érdekében. A bíróságok a közhiteles adatbázis lépcsőzetes létrehozása során figyeljék, hogy a szervezetek folyamatosan szolgáltatnak-e adatokat, ha nem, az Ügyészség szólítsa fel erre a szervezeteket Megszüntetés Információk biztosítása A civileknek jobban hozzá kell tudni férniük a megszűnésre vonatkozó információkhoz: milyen esetben mit kell tenni, mi a megszűnés folyamata, számíthatnak-e valamilyen szankcióra, ha eddig valamilyen adatszolgáltatási kötelezettségüknek nem tettek eleget. Javasoljuk, hogy az SzMM, az ügyészség vagy IRM támogasson, vagy önmaga bonyolítson le egy tájékoztató kampányt a civil szerveztek számára, ezzel is ösztönözve az „alvó” szervezeteket a szervezet megszüntetésére. Javaslat a nem működő szervezet fogalmának definíciójára: akkor mondjuk, hogy egy szervezet nem működik, ha egy jogszabályi kötelezettségének nem tesz eleget, pl. adóbevallás, KSH adatlap frissítése, 0-s igazolás az APEH-nak, stb. Új szervezeti forma létrehozása Számos olyan szervezet létezik ma, amely kényszerűségből választotta az egyesületi formát, és tevékenysége az önkéntességen alapszik. Ezek nagy része nem kíván érdemi pénzügyi tevékenységet folytatni, nincs apparátusa az adminisztratív elvárások teljesítésére, de szüksége van valamilyen jogi forma használatára, annak érdekében, hogy a munkájában az emberek összefogását, tartós együttműködését meg tudja jeleníteni, és kellő súllyal tudjon fellépni (pl. önkormányzattal szemben érdekérvényesítés esetén). Ezen szervezetek részére szükséges egy új szervezeti forma bevezetése (pl. a Ptk-ban szabályozott polgári jogi társaságok mintájára alapítható lenne „magántársaság” vagy „civil
60
társaság”), amely lehetővé teszi, hogy alacsonyabb adminisztrációs elvárásoknak kelljen megfelelniük. Nem javasoljuk a szervezetek újra bejelentkeztetését. Érdemes az adatok tisztítását, a nem működő szerveztek kiszűrésével megtenni. Az új bejelentkezéssel rengeteg felesleges megszüntetési eljárás indulna meg a működő, csak az adminisztratív elvárásoknak nem megfelelő szervezetek ellen. Elektronikus ügyintézés Online igazoláskérések Bármilyen intézmény, magánszemély, vagy maga a szervezet online hozzáférhessen a nyilvános adatokhoz, igazolásokhoz (bírósági kivonat, APEH, VPOP igazolás stb.), illetve pl. a pályáztató szervezetek ezeket az online rendszeren keresztül el tudják érni, és ne kelljen a szervezeteknek alkalmanként megkérni a dokumentumokat és beküldeni azokat. Elektronikus ügyintézés Az egyablakos elektronikus ügyintézés mellett maradjon meg a papíralapú ügyintézés legalább 3-5 évig. Létesítő dokumentum (alapító okirat, alapszabály) Elektronikus ügyintézés Lehetőséget kell biztosítani az újonnan alakuló ill. a létesítő dokumentumát módosító szervezetek számára, hogy a megalakulást ill. a módosítást elektronikusan megtehessék. A papíralapú benyújtást azonban továbbra is biztosítani szükséges. Nyilvánossá tétel A civilszervezetek átláthatóságának növelése, illetve a szervezetek adminisztrációs terhének csökkentése érdekében szükségesnek tartjuk, hogy az alapító okirat, vagy annak egy része nyilvánosságra kerülhessen a következők szerint: a létesítő okiratot a szervezet saját belátása szerint elhelyezhesse egy online adatbázisban, ahol ahhoz választása szerint a nyilvánosság, a kormányzati és pályáztató szervek vagy mindkettő szabadon hozzáférhet. Adatmezők Az OITH által a követező adatokat javasoljuk megjelentetni a közhiteles adatbázisban Egységes azonosító Valamelyik bírósági azonosító Szervezet neve Szervezet célja Szervezet célja szerinti besorolása (Javasoljuk a szervezet célja (tevékenységi) szerinti besorolási köröket egységesíteni: pl. közhasznú tevékenységek, bírósági kategóriák, KSH kategóriák stb.) Szervezet székhelye Szervezet jogi formája (pl. alapítvány, egyesület stb.) Honlap (Definíciós javaslat: az a saját honlap, amit a szervezet a bírósági adatbázisba bejelent.) E-mail cím
61
Közhasznúsági fokozat Képviselő neve Bejegyzés határozatszáma és jogerőre emelkedésének napja Utolsó módosítás bejegyzésének határozat száma és jogerőre emelkedésének napja
Állami – önkéntes adatbázis koncepció Egy, az állami civil adatbázis adataira támaszkodó, a civilszervezetek által önkéntesen nyújtott adatokkal kiegészített szolgáltató típusú, felhasználóbarát adatbázis hozzájárulna ahhoz, hogy az egyes felhasználók megtalálják az igényeiknek megfelelő információkat, pl. hogy milyen adományokat kér egy szervezet, vár-e önkénteseket, milyen tevékenységei vannak stb. Különösen fontosnak tartjuk, hogy az állam a hivatalos, a civilszerveztek törvényi kötelezettségeinek teljesítését igazoló adatokat gyűjtse, tartsa karban és jelenítse meg és ehhez más a civilszervezetek adatait gyűjtő szolgáltató vagy egyéb kezdeményezéseknek biztosítson szabad hozzáférést. A civilszervezeti egységes azonosító és annak bevezetése Szükségesnek tartjuk egy egységes, könnyen kezelhető numerikus azonosító bevezetését és használatát. Kommunikáció A létrejött civilszervezeti adatbázist és annak felhasználási lehetőségeit kommunikálni kell a civilek számára.
62
A SZÁZALÉKOS ADOMÁNYOZÁSSAL ÉS A FELHASZNÁLÁS KÖZZÉTÉTELÉVEL KAPCSOLATOS EREDMÉNYEK
HÁTTÉR A civil kedvezményezettek a személyi jövedelemadóból az adózók által felajánlott és a szervezet által fogadott 1 százalékos összeg felhasználására vonatkozó adatokat 2009-ben a korábbi gyakorlattól eltérően nem sajtóközleményben kötelesek közzétenni, hanem 2009. október 31-éig az állami adóhatóság részére elektronikus úton, az Ügyfélkapun keresztül nyomtatvány útján kell megküldeniük. Ez a rendelkezés tehát először a 2007-es adóévre benyújtott rendelkező nyilatkozatokra vonatkozik. A nyomtatványon a kedvezményezett adatain túl pontosan meg kell határozni a felhasználásból a működésre és tartalékolásra illetve a tárgyévi tevékenységre felhasznált összegeket, csakúgy, mint a korábbi évekből hozott tartalékokra vonatkozóan. Feltételezhetjük, hogy a civilszervezeteknek problémát okozhat a megváltozott, a korábbinál részletesebb és pénzügyileg formalizáltabb közzétételi kötelezettség. Különösen, ha figyelembe vesszük azt a feltételezést – amely néhány civil szakember álláspontját tükrözi – hogy a civilszervezetek egy része már annak a kötelezettségének sem tudott megfelelni, hogy a bevallásait az ügyfélkapun keresztül küldje el az adóhatóságnak. Emellett a civilszervezetek egy része eddig sem tette közzé (törvényi kötelezettsége ellenére sem) az 1% felhasználását. Az új elektronikus szolgáltatás bevezetése a Menet kutatással egyidőben történik, nehezen és körülményesen megy, az arról való információnyújtás hiányos, esetleges.
KÉRDEZÉS Az 1%-os közzétételre vonatkozóan a kutatás során két kérdőív típusban is gyűjtöttünk adatokat. Az Általános kérdőívben két kérdés szerepelt, egyrészt, hogy fogad-e a kérdezett civilszervezete 1%-os felajánlást, másrészt jelent-e számukra problémát, hogy a közzététel elektronikus formában történik. Továbbá külön speciális kérdőívet dolgoztunk ki a téma vizsgálatára, amelyet célzottan telefonos lekérdezéssel vettünk fel az 1%-ot gyűjtő civilszervezetek megkeresésével. A mintavétel alapjául az APEH által közzétett kedvezményezetti lista szolgált, ezen túl csak arra törekedtünk, hogy kisebb és nagyobb százalékos adományt fogadó szervezeteket is kérdezzünk, továbbá vidéki és fővárosi szervezet is kerüljön a mintánkba.
EREDMÉNYEK Az Általános kérdőívben megkérdezett civil munkatársak szervezeteinek 71 %-a fogad 1 %os felajánlást (pontosabban a kérdezettek 71 %-a válaszolta azt, hogy szervezete fogad 1%ot), és csak 17 %-uknak okoz nehézséget az ügyfélkapun keresztül beküldeni a kért adatokat. Az 1%-ot fogadó szervezetek közel felének nem okoz problémát a megváltozott szabályozás, a többiek nem tudják, hogyan számol be szervezetük az 1 % felhasználásáról.
63
Kapott szervezete 2007-ben 1%-os személyi jövedelemadó felajánlást? kérdésre adott válaszok megoszlása Kapott 1%-ot? igen nem nem tudja Válaszhiány Összesen
Online beküldők 86 54 % 68 43 % 4 2% 1 1% 159 100 %
Papír alapon kitöltők 560 74 % 181 24 % 0
Telefonon kérdezettek 35 83 % 5 12 % 0
20 2% 761 100 %
2 5% 42 100 %
Összesen 681 71 % 254 26 % 4 1% 23 2% 962 100 %
A korábbi gyakorlathoz képest megváltozott az 1%-os felajánlások felhasználásának közzétételére vonatkozó szabályozás. Felkészültek erre? kérdésre adott válaszok aránya Felkészültek a megváltozott szabályozásra? Nem gyűjtenek 1%-ot.
Online Papír alabeküldők pon kitöltők 72 181 45 % 24 % Nem okoz problémát. 51 256 32 % 34 % Nehézséget okoz az ügyfélkapun 20 148 keresztül történő adatküldés. 13 % 19 % Nem tudja, szervezetük hogyan 15 156 számol be az 1% felhasználásáról. 9% 20 % Válaszhiány 1 20 1% 3% Összesen 159 761 100 % 100 % * A telefonos kérdőívben más struktúrában volt kérdezve.
Telefonon kérdezettek 5 12 %
37* 88 % 42 100 %
Összesen 258 27 % 307 32 % 168 17 % 171 18 % 58 6% 962 100 %
Az eredményeket fenntartással kell kezeljük, hiszen a kérdezés időpontjában (2009 júliusa) még nem voltak ismertek a vonatkozó kormányrendelet megvalósításának részletei, nem működött a rendszer, és a civilszervezetek tájékoztatására nem fektetett nagy hangsúlyt az államigazgatás, felkészítésükre pedig semmilyen erőfeszítést nem tett. A civilszervezetek bizakodásának és pozitív hozzáállásának talán az lehet az oka, hogy bár nem hallottak korábban a változásokról, a pénzügyi szabályokkal amúgy is csak annyiban vannak tisztában, amennyire muszáj, a megváltozott szabályozás legtöbb szervezetnél a könyvelő kötelessége. A magyarázat pikantériája az, hogy a tanulmány írásának időpontjában nem egyértelmű, vajon így van-e, azaz hogy a közzététel elektronikus beadása a könyvelő feladata (aki egyébként az adatokat kezeli, és a bevallásokat intézi) vagy a szervezet képviselőjéé (aki a közzététel felelőse, és ez nem változott az új szabályozásban). A kérdezettek egy kisebb csoportjától (sikeresen 44 civilszervezet munkatársától) kérdeztünk le speciálisan a százalékos adományozás használatára vonatkozó kérdőívet, telefonos megkeresés útján.
64
Előzetes hipotézisünk szerint az elektronikus ügyintézés és az 1 %-hoz kapcsolódó adminisztratív terhek megnehezítik a civilszervezetek számára, hogy éljenek ezzel a forráslehetőséggel. Hipotéziseink nem igazolódtak, az egész mintában egy olyan szervezet volt, akivel előfordult, hogy bár kapott 1%-ot, nem igényelte a túl sok teher miatt. Három olyan szervezetet kérdeztünk meg, akik valamely évben fogadtak 1 %-ot, de nem tettek közzé nyilatkozatot a felhasználásáról a törvényi kötelezettség ellenére. A kérdezettek között fele-fele arányban voltak, akik tudták, hogy a közzététel szabályozása megváltozott, és olyanok, akik erről még nem hallottak. Tudja-e, hogy megváltozott az 1%-os felajánlások felhasználásának közzétételére vonatkozó szabályozás? kérdésre adott válaszok arány
48,8 51,2
igen
nem
Akik számára ismert volt a megváltozott szabályozás, elég nagy arányban felkészültnek is érezték magukat erre, számukra 84 %-ban nem okoz problémát, a megváltozott szabályozás.
Az 1%-os kérdőív utolsó nyitott kérdésében azt vizsgáltuk, vajon a civilszervezetek véleménye szerint hogyan kellene közzétenni a felhasználásról szóló nyilatkozatokat.
Sajtóközlemény jó volt. Éves beszámolóban, amit kitesznek a saját honlapjukra. Szervezet honlapján jobb lenne, mint az ügyfélkapun, újságban nem volt jó. Véleményem szerint ez így jó, de a nyilvánosságot is fontosnak tartom, pl. hogy akik adtak 1%-ot, lássák a beszámolót. Előző jobb volt. Fontos hogy az emberek kezébe kerüljön. Helyi médiában való megjelenés elég lenne. Online módon tökéletes. Bármilyen formában. Nem kellene meghatározni. Nagyon sokfajta választ kaptunk, amelyek csoportosítására tesz kísérletet a következő táblázat.
65
Véleménye szerint hogyan kellene közzétenni a felhasználásról szóló nyilatkozatokat?
N=44 %
Mostanival elégedett 5 11,36
Régivel elégedett 7 15,9
Mindegy
Sajtó útján 4 9,09
3 6,8
Interneten
Egyéb
9 20,45
3 6,8
Nem válaszolt 13 29,54
Valószínűsíthető, hogy a válaszokat befolyásolta a kérdezés módja (személyes kontaktusban kellett felvállalni a szabálytalanságot vagy tudatlanságot) és az, hogy nem differenciáltuk kellőképpen a válaszlehetőségeket. A képzéseket tartó trénerek tapasztalati rosszabbak, mint a kutatásban kapott adatok. A képzéseken résztvevő civilszervezeteknek problémái vannak az 1%-os kötelezettségeik teljesítésével, és általában nem követik a szervezeteket érintő szabályozások változását. Másik lehetséges magyarázata a kapott adatoknak, hogy annak ellenére, hogy nem megfelelő az előzetes tájékoztatás az e-közigazgatási szolgáltatásokkal kapcsolatban (és ezt jelen esetben egy konkrét a civileket nagy számban érintő példával kapcsolatban pontosan tudjuk), a civilszervezetek rugalmasak, megoldhatónak találják, hogy alkalmazkodjanak a megváltozott szabályozáshoz, amint az életbe lép. Hamarosan eljön a közzététel ideje, érdemes majd megvizsgálni, hogy végül a kötelezett szervezetek hány százalékának okoz problémát az elektronikus közzététel.
66
FŐBB FEJLESZTÉSI IRÁNYOK A KUTATÁS EREDMÉNYEI Nyitott kérdések kutatták, hogy egyrészt a kérdezettek véleménye szerint milyen eközigazgatási fejlesztések szolgálnák a civilszervezetek érdekeit, másrészt, hogy milyen támogatásra lenne szüksége a kérdezett szervezetének ahhoz, hogy könnyebben és szélesebb körben tudják használni az e-közigazgatási szolgáltatásokat. Bár két jól elkülöníthető kérdésről van szó, a javasolt módszerek tekintetében oly mértékű az összecsengés, hogy itt egybe gyűjtve kerülnek felsorolásra. A leggyakrabban előforduló válasz, hogy nem ismerik vagy korlátozottan ismerik az eközigazgatási szolgáltatásokat, lehetőségeket, azokat csak most kezdik használni, a fejlesztésre vonatkozóan nem tudnak véleményt formálni. Erről a jelenségről már korábban írtunk.
Nincs elég rálátásom ezekre a fejlesztésekre ahhoz, hogy erről véleményt alkossak. Programozási és rendszerhibák kijavítása A rendszerek túlterheltségét, a rengeteg hibát, hiányosságot, ami egyrészt megnehezíti a szolgáltatások használatát, másrészt elbizonytalanítja a felhasználókat, ki kell javítani. Számos részletes, egy-egy szolgáltatási rendszerre vonatkozó javaslat is érkezett a kérdezettektől, ezek célzott gyűjtése segíthet a problémák, hibák feltérképezésében, javításában és a fejlesztések ügyfélbarátabbá és civilbarátabbá tételében.
Elméletileg könnyebbé és gyorsabbá teszi az ügyintézést. Nagy részben ez így is van. Azonban előfordulnak rendszerhibák, amik nehézséget okoznak. A rendszert kissé bonyolult használni. EPER rendszer rendkívül körülményes. Tele van hibákkal, a hibák javítása lassú és nehézkes. Egyszerű józan paraszti ésszel bonyolult. Klasszikus példája a programozók által fejlesztett rendszereknek. Érdemes lenne egyszer leültetni valakit, aki mint egyszerű felhasználó tenne néhány észrevételt. Dokumentáció elolvasására nem mindig jut idő. Ha sokan használnak egy rendszert, pl. nfu, eper, akkor az is lelassul. Az értelmetlen programozói hibáktól megrémülhet a felhasználó. Kiforratlannak tűnik sokszor a rendszer, holott már évek óta fejlesztik, nincs összhang a készítők és a felhasználók között. Eddig csak az EPER rendszert használtuk. Az elképzelés jó, csak technikailag van mit fejleszteni rajta (lassú, lefagy, adatok elvesznek). A rendszert működőképesnek tartjuk, azonban néhány lényegi változás szükséges véleményünk szerint. A rendszert egységessé tenni. Jelenleg ezek okoznak problémát, hogy használatuk különböző. Bevallási-beszámolási időszakban a rendszer sokszor használhatatlan, működése minősíthetetlen.
67
Tájékoztatás A civilszervezetek munkatársai nem ismerik megfelelő szinten az e-közigazgatási szolgáltatásokat, azok használatát. Ez általánosan jellemző. Nehéz számukra az informálódás, nem tudják, hol kellene követni a változásokat, megismerni a lehetőségeket.
Kiadvány az elektronikus szolgáltatások összességéről civilszervezetek számára. Ismertebbé kellene tenni a lehetőségeket. A város egy könnyen megközelíthető pontján ügyfélszolgálati iroda, amely segítséget nyújt. Részletesebb tájékoztatás, esetleg tanfolyam szervezésével. Az itt elhangzott és látott anyag, kis füzet formájában eljuttatható lenne a klubokhoz, civilszervezetekhez. Átfogó kézikönyv a használatáról. Mivel a rendszer állandóan bővül, ezért szükség lenne a folyamatos tájékoztatásra. Alkalmankénti segítségre is szükség lenne. Rendszerhasználat személyes támogatása A felmerülő problémák megoldására, a rendszer hibáinak kezelésére, és a készségek kialakulatlanságából, hiányából adódó bizonytalanságok feloldására elérhető és többcsatornás személyes támogatásra van szüksége a civileknek.
Ügyfélszolgálat, ahol azonnal tudnak válaszolni a kérdésekre. Ismertebbé kellene tenni a lehetőségeket, majd több "Súgó"-szerű segítséggel irányítani a kitöltéseket, letöltéseket. Jó dolog, csak kicsit bonyolult. Sok időt kell vele foglalkozni, amíg megtanulja az ember. Alapfokú ismeretekkel rendelkezők számára használata olykor nehézséget okoz. Civil szolgáltatók segítségét igénybe véve használata egyértelmű, első alkalom után. Legyen telefonos ügyfélszolgálat, több tájékoztatás, hírlevél. Rugalmas, tájékozott ügyfélszolgálat. Képzés, tréningek A kérdezettek 53 %-a gondolja úgy, hogy a civilszervezetek általában szívesen részt vesznek számítástechnikai készségfejlesztő képzéseken. Ez az arány a jobb számítógép ellátottsággal rendelkező civilszervezetek munkatársainak körében magasabb. Ugyanezt az összefüggést találjuk a számítógép-használat gyakoriságát nézve is, minél gyakrabban használ egy szervezet számítógépet, annál inkább tartja képezhetőnek a civileket munkatársa. Vonatkozó táblázatok a Mellékletben.
68
A civileknek szóló képzéseket hasznosnak tartók megoszlása szervezetük számítógéphasználata szerint (N=954) Számítógép-használat a szervezetben Szervezet saját gépét Munkatárs gépét Egyéb gépet Nem használnak Válaszhiány Összesen
A civilszervezetek szívesen vesznek részt számítástechnikai készségfejlesztő képzéseken. Egyetért Nem ért egyet Válaszhiány 297 194 22 58% 49 % 130 130 10 26 % 33 % 27 18 14 5% 5% 47 45 3 9% 12 % 8 4 5 2% 1% 509 391 54 100 % 100 %
A nyitott kérdésekre adott válaszokból kitűnik, hogy a kérdezettek hasznosnak tartják a tematikus, gyakorlatorientált képzéseket, tréningeket, nemcsak az e-közigazgatási szolgáltatások, hanem az alapfokú és középfokú számítástechnikai és internetes ismeretekre vonatkozóan is. A kérdőívek jelentős részét a Közösségi Technológiai Központok eközigazgatási képzésein és klub rendezvényein résztvevők töltötték ki, így ilyen szempontból mintánk egyértelműen torzít.
Minden állampolgár részére oktatásra lenne szükség állami feladatként ingyenesnek kellett volna tenni. Ehhez hasonló képzéseken szívesen részt veszek a jövőben is. Számítástechnikai képzés. Gyakorlati képzések. Alapszintű képzés. Ezeket a rendszereket csak nagy gyakorlattal rendelkező emberek tudják csak használni, ezért valamilyen számítógép kezelői haladó tanfolyam kellene. Az e-közigazgatási képzést és klubalkalmakat tartó trénerek általános tapasztalata, hogy ezek a tréningek időigényesek. Arra alkalmasak, hogy felismerjék a résztvevők az elektronikus közigazgatási szolgáltatások hasznosságát, de a használatukhoz még rengeteg gyakorlás szükséges. Minél kevesebb a résztvevők tapasztalata a számítástechnika világában, annál valószínűbb, hogy elbizonytalanítják a kapott ismeretek, túl bonyolultnak, átláthatatlannak tűnnek számukra a szolgáltatások. Egyszerűsítés, átláthatóság Sok civilszervezet úgy véli, túlbonyolítottak a nekik szóló e-közigazgatási szolgáltatási rendszerek. A menürendszerek és leírások egyszerűsítésre szorulnak. Sok esetben említették, hogy túlzsúfoltak az internetes oldalak, elvesznek számukra a fontos információk.
Bár már kezdenek felhasználóbarát felületeket és tájékoztatókat készíteni, néha még mindig ésszerűtlen, nehezen kezelhető felületekkel találkozom. Folyton változtatják az egyes szempontok helyét, ha valamit a megszokott helyén keres az ember, nem biztos, hogy megtalálja. Minél egyszerűbb kezelőfelület, kevés
69
adminisztrációval járó ügyintézés. Nem nagyon használom. Bonyolultnak tűnik. Nem képzés kellene, hanem logikusan és egyszerűen működő rendszer. Ebben az esetben nem volna szükség valamire, ami azért van, hogy megértsünk valamit, ami eleve nem jó. Visszacsatolás fontossága használat során Nagyobb biztonságot adna a nem rutinos felhasználónak, ha egy-egy művelet végrehajtása előtt történne visszakérdezés, hogy tényleg a kívánt művelet kezdődik-e meg, illetve a végrehajtást követően (nemcsak közvetlenül, hanem későbbi ügyintézési fázisokra vonatkoztatva is) megerősítené a rendszer, hogy megtörtént a kívánt művelet, illetve hol tart az ügyintézés.
Pontos, precíz, felhívja a figyelmet a hibákra. Egyszerű felhasználókkal kellene teszteltetni. Az ő észrevételeik alapján módosítani a programokat. A rendszerben lehetne valami hibajelentési lehetőség a fejlesztők részére. Gyorsítás A civilszervezetek jelentős részének problémát okoz a rendszer használata során annak lassúsága.
Időigényes, néha lassú, többször is be kell lépni, hogy be tudjak jelentkezni. Civileknek szóló felületek Az e-közigazgatási szolgáltatások civilbarátabbá tételének fontos feltétele, hogy kialakuljanak civileknek szóló felületek azon honlapokon is, amelyek célcsoportja ennél tágabb, emellett létre lehetne hozni kiinduló internetes felületet is a civilszervezeteknek.
Kimondottan civileknek szóló oldal összeállítása. Akadálymentesítés Az akadálymentesítés nem minden e-közigazgatási szolgáltatás esetében megoldott, és ez a civilek egy csoportjának alapvető igénye.
Mivel látássérült vagyok, képernyő szoftver segítségével használom a számítógépet. Gyakran okoz gondot, hogy ez a szoftver nem tudja olvasni az oldalt. Ezért főleg látó kollegáim használják az e-közigazgatás szolgáltatásait. Nagyon fontosnak tartom, hogy a fejlesztők figyeljenek az akadálymentesítésre is. A W3C akadálymentességi munkacsoportjának WCAG 2.0 "A" ajánlásának, ha megfelel az oldal, akkor akadálymentesnek tekinthető. De megfelelőbb, ha a WCA 2.0 "AA" minősítést kapja.
70
1%-os közzététel A válaszolók bár az 1%-os felajánlások kapcsán az elektronikus közzétételt támogatnák, alapvetően helyeslik a szabályozás megváltozását, de nem fogalmaztak meg komolyabb ellenvéleményt a korábbi közzétételi rendszerrel kapcsolatban sem. Fontosnak tartanák azt is, hogy a személyi jövedelemadójukat felajánlókhoz eljusson, hogyan használták fel a civilszervezetek ezt az összeget. Eszköztámogatás Még mindig sok civilszervezet számára problémát jelent az eszközellátottság hiánya, a kérdezettek említették, hogy nincs megfelelő számítógépük, eszközeik és internet ellátottságuk. Ennek csak egyik oka, hogy nincs meg hozzá az anyagi háttér, probléma a szaktudás hiánya és nem egy esetben az elégtelen internet-szolgáltatás.
A civilek érdekében internet kedvezményes hozzájutást biztosítanának. Lassú a szolgáltatás, ha az internet leáll vagy akadozik, de ez helyi probléma. Több civil központ biztosítása, hiszen sok szervezet nem rendelkezik irodával, így saját internet hozzáféréssel sem (a havi költséget nem tudjuk a működés mellett megfinanszírozni). Saját számítógép, internet, informatikai képzések. Számítógép vásárlás támogatása. Jó gyakorlat elterjesztése A kutatás során számos az e-közigazgatásra vonatkozó pozitívumot, jól működő szolgáltatást is említettek a kérdezettek. Ezek pozitív tapasztalatait fel lehet használni a jövőbeli fejlesztésekhez.
Könnyebbé, gyorsabbá teszi az ügyintézést. Otthonról lehet intézni hivatalos ügyeinket. Gyorsabbá válik az információáramlás. Így jó, ahogy van. A számítógépes rendszerrel pontos, hiteles, naprakész nyilvántartást lehet vezetni. Pozitív tapasztalatok: pályázatfigyelés, pályázatbeadás. Jó, hogy egy helyen megtalálhatóak a jogszabályok, adatlapok, minta nyomtatványok, iratminták. Pozitívum, hogy elektronikusan lehet beküldeni a nyomtatványokat az APEH felé.
71
JAVASLATCSOMAG AZ E-KÖZIGAZGATÁSI SZOLGÁLTATÁSOK CIVILBARÁT FEJLESZTÉSE ÉRDEKÉBEN A javaslatcsomag összegzi a kutatás eredményein túl a szakértői munkacsoporton elhangzottakat, továbbá a Menet projektben megszervezett rendezvények összegyűjtött tapasztalatit.
TÁJÉKOZTATÁS MEGERŐSÍTÉSE Kifejezetten a kezdőknek szánt leírásokat, tájékoztatásokat tartalmazó aloldalak létrehozása az e-közigazgatási szolgáltatásokat tartalmazó honlapokon megoldás lehet a kutatásban feltárt problémák egy részére. Az aloldalakon vagy egyéb formában történő tájékoztatásnak ki kellene terjednie az elektronikus közigazgatási szolgáltatások körének ismertetésére, a kapcsolódó fogalmak részletes és közérthető magyarázatára is. Ahhoz, hogy az informatikailag képzetlenebb és bizonytalanabb tudással rendelkező, továbbá az e-ügyintézésre korlátozott időkeretet szánni tudó civilszervezeti munkatársak képesek legyenek kezelni ezeket a rendszereket, közérthető, rövid, speciálisan célzott információkat tartalmazó, civilek igényeit, kötelezettségeit és lehetőségeit figyelembevevő tájékoztatásra van szükség. Az e-közigazgatás lehetőségeiről és változásokról folyamatos, a civilek által használt tájékozódási csatornákon keresztül történő rendszeres és szervezett információnyújtásra van szükség. Ehhez eszköz lehet a civilek által látogatott honlapok, helyi és országos média használata, célzott papíralapú vagy elektronikus eszközöket használó közérthető anyagok terjesztése.
CIVILEKNEK SZÓLÓ FELÜLETEK A civilszervezeteknek szóló, hasznos e-közigazgatási szolgáltatások egységes felületen való összegyűjtése, speciális használattámogatás a civileknek, az információk egységes rendszerbe foglalása, a frissítésekről, változásokról szóló gyors és érthető tájékoztatás a kisebb civilszervezetek által megfogalmazott erőteljes igény. Ennek kialakítása nem az állam feladata, szerencsésebb, ha civilszervezet vállalja fel, de egy ilyen támogató honlappal való együttműködés lehet államigazgatási feladat.
RENDSZERHASZNÁLAT SZEMÉLYES TÁMOGATÁSA A felmerülő problémák megoldására, a rendszer hibáinak kezelésére, és a készségek kialakulatlanságából, hiányából adódó bizonytalanságok feloldására elérhető és többcsatornás személyes támogatásra van szüksége a civileknek. Ez az ügyfélszolgálat lehet személyes (a feladat típusából adódóan jellemzően telefonos, de irodai személyes is) vagy emailben történő. A honlapon jól strukturált és érthető súgók, GYÍK-ok, letölthető anyagok
72
nem minden felhasználó és probléma esetében jelentenek kielégítő támogatást a feladatok megoldása során. A chat-alapú online segítségnyújtás a tapasztaltabb felhasználók esetében jelenthetne komoly segítséget a szolgáltatások igénybevétele során.
PROGRAMOZÁSI ÉS RENDSZERHIBÁK JAVÍTÁSA A rendszerek túlterheltségét, a programozás és rendszerhibákat, hiányosságokat, ami egyrészt megnehezíti a szolgáltatások használatát, másrészt elbizonytalanítja a felhasználókat, ki kell javítani. Különösen jellemzők a rendszerhibák a civilszervezetek által leginkább használt szolgáltatásokra, az EPER rendszerre és a Kormányzati portál szolgáltatásaira. Ilyen tipikus hibák például: csúcsterhelés során az infrastruktúra összeomlása, túlterheltsége; lefagyó szoftver; adatok elvesztése, túl bonyolult honlap és szolgáltatás szerkezet.
GYORSÍTÁS Szükséges az e-közigazgatási szolgáltatások háttérrendszerének érdekében, hogy a szolgáltatások igénybevétele felgyorsuljon.
fejlesztése
annak
EGYSZERŰSÍTÉS, ÁTLÁTHATÓSÁG BIZTOSÍTÁSA Az ügyfelek, a civilszervezetek igényeinek, lehetőségeinek és felkészültségének figyelembevételével egyszerűsíteni kell az e-közigazgatási szolgáltatások hátteréül szolgáló honlapokat, átláthatóvá és érthetővé kell tenni a nyújtott szolgáltatások rendszerét. Egységes rendszerek használata jelentősen támogatná az egyszerűsítést és átláthatóságot. Pl. komoly támogatást jelentene a civilszervezetek munkájában, ha a közigazgatási szervezetek egységes pályázatkezelői felületeket hoznának létre, és azon keresztül intéznénk a pályázatok kiírását, tájékoztatást, beszámoltatást, egységesítenék az adminisztrációt, az iratok kezelését.
VISSZACSATOLÁS ERŐSÍTÉSE Nagyobb biztonságot adna a nem rutinos felhasználónak, ha egy-egy művelet végrehajtása előtt történne visszakérdezés, hogy tényleg a kívánt művelet kezdődik-e meg, illetve a végrehajtást követően (nemcsak közvetlenül, hanem későbbi ügyintézési fázisokra vonatkoztatva is) megerősítené a rendszer, hogy megtörtént a kívánt művelet, illetve hol tart az ügyintézés. Az e-közigazgatási szolgáltatások használata során a felhasználónak legyen lehetősége a rendszerben tapasztalt hibát, a használat során észlelt problémát az üzemeltetőnek könnyen és egyszerűen jeleznie.
73
A rendszerfejlesztést támogató visszacsatolás fontosságára a használat során üzenetekkel is felhívhatnánk az üzemeltetők a felhasználók figyelmét. Vagy az üzemeltető hozzon létre gyűjtőfelületet a hibák jelentésére és kezelésére, amely szolgálhat a felhasználókkal való kommunikációra is. A tapasztalt hibákról, hiányosságokról, azok megoldásáról, a kapcsolatos fejlesztésekről az üzemeltető és fejlesztő rendszeresen és szükség szerint esetlegesen is egyeztessen a felhasználókkal, azok képviselőivel. Az e-közigazgatási szolgáltatások fejlesztése, civilbarátabbá tétele érdekében végzett munka csak akkor lehet hatékony, ha abba a civileket is bevonják, velük együtt történik meg a keretek, szolgáltatások szabályozása, kialakítása.
CIVILSZERVEZETEK MINT ÜGYFÉLCSOPORT MEGJELENÍTÉSE Alacsony azon honlapok, szakmai anyagok száma, amely célcsoportjai között elkülönítené a civilszervezeteket, pedig a külön megjelölés feltűntetése jelentős mértékben segítené a civilek részvételét az e-közigazgatási szolgáltatások használatában, terjesztésében. A civilszervezetek önálló célcsoportként való megjelenítése a gyakorlatban támogatná a civilek szolgáltatáshasználatát, segítené eligazodásukat, növelné e szolgáltatások átláthatóságát számukra. Például szükség van erre az APEH honlapján (ahol ennek megfelelően a szolgáltatások is leszűkítve, a célcsoporthoz alkalmazkodva jelenhetnének meg), vagy például a Kormányzati portálon, ahol jelenleg a civilszervezetek csak hosszas keresgélés után tudják megállapítani, hogy egy-egy szolgáltatást használhatnak-e, jelent-e számukra valós lehetőséget. A civilszervezeti ügyfélcsoport meghatározását meg kell előzze a jogalkotók részéről a civilszervezet, nonprofit szervezet fogalmak pontos tisztázása, annak jogi rendezése.
ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉS KITERJESZTÉSE Mindenkép szükségesnek tartjuk, hogy a civilszervezetek számára egyre több területen nyíljon meg az elektronikus ügyintézés lehetősége. Kiemelten a szervezeti ügyintézés (szervezet létrehozása, iratainak módosítása, megszüntetése) elektronikus kereteit szükséges megteremteni. Azt is figyelembe kell azonban venni, hogy kutatási tapasztalataink szerint az elektronikus ügyintézés kizárólagossá tételére a civil szektor még nincs felkészülve.
ADATOK HOZZÁFÉRHETŐVÉ TÉTELE Bárki által hozzáférhető adatok, ismeretek, dokumentációk körének kiterjesztése csökkentené a civilszervezetek adminisztratív terheit, és segítené az átláthatóság és a tájékozottság növelését.
74
ÁTLÁTHATÓBB ÁLLAMIGAZGATÁS Átláthatóbb ügyintézési, döntési, működési struktúrák az államigazgatás részéről megkönnyítenék az e-közigazgatási szolgáltatások rendszerében való kiigazodást, olyan eközigazgatási szolgáltatások fejlesztését segítenék elő, amelyek nem a korábbi közigazgatási szolgáltatások rendjéhez igazodnak, hanem hatékonyabbak és hasznosabbak lehetnek a felhasználók és üzemeltetők számára egyaránt.
KÖZPONTI KÖZHITELES CIVILSZERVEZETI ADATBÁZIS LÉTREHOZÁSA Szükséges a központi civilszervezetei adatbázis nyilvánossá tétele, és általános használata a közigazgatási szervezetek és a civilszervezetek részéről. A civilszervezetek többsége számára feltételezhetően nem ismert a 1065/2007-es kormányhatározat, de értetlenül állnak az előtt, hogy állami szervek miért kérik be újra és újra, javarészt papíralapon azokat az iratokat tőlük, amelyet egy másik állami szervtől kell bekérniük. Érzékelik, hogy nem áll olyan civilszervezeti adatbázis a rendelkezésükre, amelyből megbízhatóan tájékozódhatnának más civilszervezetekről, pályázatokhoz, partnerkereséshez vagy egyéb más okból.
AKADÁLYMENTESÍTÉS Az e-közigazgatási szolgáltatások akadálymentesítése alapvető követelmény, amelyre a civilszervezetek munkatársainak különösen nagy szüksége van.
ESZKÖZTÁMOGATÁS, INTERNETSZOLGÁLTATÁS JAVÍTÁSA Számos állami és civil program támogatta a civilszervezeteket abban, hogy megfelelő legyen a számítástechnikai eszközellátottságuk. Ennek ellenére ezen a területen még sok teendő van.
KÉPZÉS, TRÉNINGEK A civilszervezetek munkatársainak jól összeállított és megtervezett felépítésű képzéseken, tréningeken való részvétele jelenti az egyik leghasznosabb és leghatékonyabb lehetőséget arra, hogy fejlődjenek képességeik és készségeik az e-közigazgatási szolgáltatások használata során. A képzések kialakításakor érdemes szem előtt tartani a következő elvárásokat: Az e-közigazgatási szolgáltatások használatára tematikusan koncentrál, valamely szolgáltatáscsomagra vonatkozik (pl. pályázatkezelő rendszerek használata, ügyfélkapu használata). Így a képzésen a témában érintett civilszervezeti munkatárs vehet részt. Alap- és középfokú számítástechnikai ismereteket és készségeket is érint. Internetes készségeket is fejleszt.
75
Gyakorlatorientált. Nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a felhasználókra jellemző bizonytalanságokat, félelmeket megszüntesse, oldja. A civilek speciális igényeit és lehetőségeit figyelembe veszi, azokra épít. Helyszíne és ideje alkalmazkodjon a megcélzott civilszervezeti munkatársak lehetőségeihez. A célzott civilszervezetek munkatársai szinte kizárólag az ingyenes képzéseken tudnak részt venni.
JÓ GYAKORLAT TERJESZTÉSE A használók (civilszervezetek és a szolgáltató közigazgatási szervezet, annak dolgozói) szerint is jól működő rendszerek fejlesztési és működtetési tapasztalatai alapján fejleszthetők egyéb szolgáltatások is.
INFORMÁCIÓ GYŰJTÉSE A CIVILSZERVEZETEK HASZNÁLATI SZOKÁSAIRÓL Szükséges lenne a szolgáltatást nyújtóknál (OITH, APEH, E-magyarország, ESZA, NCA, Kormányzati Portál, stb.) a civilszervezetek szolgáltatás használatát vizsgáló folyamatos információ és adatgyűjtés. Átfogó szintű visszacsatolás a szolgáltatások működéséről, használatáról és hatékonyságáról. Javasoljuk, hogy a KSH kötelező éves adatszolgáltatására vonatkozó nyomtatványt bővítsék ki olyan kérdésekkel, amelyek a civilszervezetek e-közigazgatási szolgáltatások (esetleg elektronikus szolgáltatásokkal általában) használatával kapcsolatos szokásaira, problémáira is rávilágítanak.
KULTÚRA, HOZZÁÁLLÁS, ATTITŰD VÁLTOZÁS MINDEN SZEREPLŐ RÉSZÉRŐL Az elektronikus közigazgatási szolgáltatások célja, hogy egy megváltozott ügyfélkapcsolati viszony alapján megváltoztassa az állam és ügyfelei (állampolgárok és az általuk létrehozott szervezetek) kapcsolatát. Ennek egyik eredménye a gyorsabb és kényelmesebb ügyintézés, de sokkal fontosabb az a hatása, hogy az állam működése megváltozik, a társadalom aktivizálódik, szorosabb és egyenrangúságra épülő kapcsolatot alakít ki az álammal. Az eközigazgatási szolgáltatásait nem a hatalom pozíciójából nyújtja, hanem kölcsönösen előnyös, hasznos szolgáltatások létrehozására törekszik. A fenti folyamat kialakulásának, megerősödésének alapja az elektronikus közigazgatás irányába kialakuló bizalom. A bizalomra épülve, ha meggyőződnek annak hasznosságáról egyre többen és több esetben választják az elektronikus ügyintézést, épül be a mindennapi munkájukba és a magánéletükbe is. A bizalom megerősödése együtt ját a szereplők (állami, civil, állampolgár, vállalkozó egyaránt) attitűdjének megváltozásával. Mind az államigazgatási dolgozók, mind a civilszervezetek részéről szükséges a jelenlegi hozzáállás megváltozása, ez csak hosszú távon lehetséges, és eredményezheti az új alapokra épített közigazgatási működés elterjedését, a partneri viszony megerősödését.
76
FELHASZNÁLT IRODALOM A nonprofit szektor legfontosabb jellemzői 2007-ben Statisztikai tükör III. évf. 16. szám http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/stattukor/nonprofit/nonprofit07.pdf A nonprofit szektor legfontosabb jellemzői 2006-ban - táblázatok http://portal.ksh.hu/portal/page?_pageid=37,632465&_dad=portal&_schema=PORTAL Az e-közigazgatás alapjai a helyi önkormányzatokban Módszertani Kézikönyv (Szerk.: Kópiás Bence – Molnár Szilárd), Budapest, 2008 http://store1.digitalcity.eu.com/store/clients/release/AAAATFYN/doc/ekozigkotet_final_2008.11.28-11.47.42.pdf Az elektronikus ügyintézés Etananyag Magyarország.hu http://etananyag.magyarorszag.hu/eugyintezes.html Az eMagyarország Program 2.0 koncepciója és akcióterve V21 Koordináció – kommunikáció – kooperáció www.emagyarorszag.hu/object.7090278e-fb12-4cdf-84c0-db84a0848057.ivy Bevezetés az e-közigazgatás alapjaiba Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ ROP 3.1.1. Programigazgatóság www.kszk.gov.hu/.../E_kozigazgatas__diasor__nem_vegleges.ppt Civil Adatbázis Egyeztető Munkacsoport anyagai www.nonprofit.hu/tarsadalmiegyeztetes Civil Információs Portál www.civil.info.hu E-civil tananyag E-közigazgatás fejezet www.ecivil.hu (védett tartalom) Egy e-kormányzati sikertörténet a Baltikumból Szerző: Mátyus Sándor http://www.pointernet.pds.hu/ujsagok/evilag/2005ev/01/20070228151210598000000714.html Elektronikus Közigazgatás Operatív Program http://www.ekron.hu/tudasbazis/02Cekop.pdf Épülnek az e-önkormányzatok http://hvg.hu/Tudomany/20090817_eonkormanyzat_internetgazdasag.aspx Infokommunikációs Államtitkárság honlapja www.ekk.hu
77
Információs Társadalom és Trendkutató Központ Közigazgatás, éves jelentés 2006 http://www.ittk.hu/web/docs/ITTK_EKOZIG_2006.pdf
(ITTK)
Elektronikus
Információs Társadalom és Trendkutató Központ Közigazgatás, éves jelentés 2008 http://www.ittk.hu/web/ittk_egov_eves_jelentes_2008.pdf
(ITTK)
Elektronikus
Kérdések és válaszok a társadalmi egyeztetésről Szerk.: Oprics Judit, NIOK Alapítvány, 2009 http://www.osszefogas.nonprofit.hu/files/1/5/4/9/9/15499_kiadvany.pdf Kormányzati Portál www.magyarorszag.hu Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ honlapja www.kszk.gov.hu http://www.kszk.gov.hu/data/cms19152/18_resztan_bodigabor_ekozighelyeesszerepe_0702 28.doc Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának honlapjai www.nyilvantarto.hu www.ugyfelkozpont.hu Miniszterelnöki Hivatal honlapja www.meh.hu Útmutatók Segédanyagok a www.nonprofit.hu portálra. Kézirat. Vám- és Pénzügyőrség honlapja www.vam.hu
1989. évi II. törvény az egyesülési jogról 2003. évi L. törvény a Nemzeti Civil Alapprogramról 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (Ket.) 1065/2007. (VIII.23.) Korm. határozat a kormányzati civil kapcsolatok fejlesztését szolgáló egyes intézkedésekről 9/2008. (IV.10.) PM-SZMM együttes rendelet a személyi jövedelemadó meghatározott részében az adózó rendelkezése szerint részesített kedvezményezettnek átutalt összeg felhasználásáról szóló közlemény formai és tartalmi követelményeiről
78
MELLÉKLETEK SZAKÉRTŐK JEGYZÉKE KÖZÖSSÉGI TECHNOLÓGIAI KÖZPONTOK Közösségi Technológiai Központ Nevelők Háza Egyesület Álláskeresők Egyesületeinek BácsKiskun Megyei Szövetsége Közösségfejlesztők Békés Megyei Egyesülete Szikra Alapítvány az Önkéntesek Munkájának Támogatására Nonprofit Információs és Oktató Központ Alapítvány Sziti Kulturális és Mentálhigiénés Egyesület Civil Szervezetek Regionális Szövetsége United Way Kisalföld Alapítvány Hajdúsági Hallgatókért és Civilekért Egyesület Életfa Környezetvédő Szövetség Contact Mentálhigiénés Konzultációs Szolgálat United Way Vértes Vidéke Alapítvány Mozgáskorlátozottak Egymást Segítők Egyesülete Nagycsaládosok Kaposvári Egyesülete Első Nyírségi Fejlesztési Társaság Mentálhigiénés Műhely Vas Megyei Művelődési és Ifjúsági Közösségi Alapítvány Veszprém Megyei Civil Hálózatért Közhasznú Egyesület Landorhegy Alapítvány
Cím Pécs 7624 Szent István tér 17. Kecskemét 6000 Kápolna u. 24 Békéscsaba 5600 Luther u. 6. Miskolc 3526 Szentpéteri kapu 79. Budapest 1024 Margit krt. 43-45. IV/ 3. Szeged 6720 Dózsa György u. 5. Székesfehérvár 8000 Balatoni út 8. Győr 9021 Apáca u. 18. Debrecen 4032 Egyetem tér 1. Eger 3300 Bajcsy-Zsilinszky u. 9. Szolnok 5000 Baross u. 56. Tatabánya 2800 Szent Borbála tér 1. Salgótarján 3100 Fő tér 5. Kaposvár 7400 Nemzetőr sor 4. Nyíregyháza 4400 Damjanich u. 4-6. Szekszárd 7100 Szent István tér 10. Szombathely 9700 Ady Endre tér 5. Veszprém 8200 Stadion u. 1/b. IV/19. Zalaegerszeg 8900 Ady u. 1.
79
Megye Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Budapest Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala
SZAKÉRTŐI MUNKACSOPORT (ÁLTALÁNOS) Dr. Kahulits Andrea – Kurátor Kft. Kovács Bence – Független Ökológiai Központ Dr. Mlinarics József – Magyar Tartalomipari Szövetség Molnár Szilárd – Információs Társadalom és Trendkutató Központ
KÖZHITELES ADATBÁZISRA VONATKOZÓ SZAKÉRTŐI MUNKACSOPORT Barabás Emese – Európa Ház Dr. Bíró Endre – Jogismeret Alapítvány Móra Vera – Ökotárs Alapítvány Sebestény István – Központi Statisztikai Hivatal
A PROGRAM SZERVEZŐI, SZAKÉRTŐI, MUNKATÁRSAI – NIOK ALAPÍTVÁNY Baksai Zsuzsanna Dávid Júlia Gerencsér Balázs Kereszturi Zoltán Kökény Dalma Makádi Zsófia Nizák Jenő Oprics Judit Porkoláb Anikó Simor Eszter Szabó Csaba
80
TOVÁBBI TÁBLÁZATOK Beérkezett kérdőívek megyei eloszlása Megye Budapest, Pest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Somogy Szabolcs-Szatmár Szolnok Tolna Vas Veszprém Zala Összesen Nem ismert Összesen: 237 Ebből, közhiteles: 69
Általános kérdőív 69 2 54 77 70 22 1 31 25 125 16 39 35 14 59 33 54 55 22 803
Vélemény kérdőív 30 0 49 33 69 22 0 30 0 117 2 36 21 0 60 30 26 68 0 593
1%-os kérdőív 32 2 1 0 0 0 1 1 1 1 1 0 0 1 0 1 1 1 0 44
Összesen
159
9
0
1677
131 4 104 110 139 44 2 62 26 243 19 75 56 15 119 64 81 124 22 1440
A szervezeti szintű számítógép-használat megoszlása a legtöbb kérdőívet gyűjtő megyékben (papír alapon kitöltött és telefonon lekérdezett kérdőívek közül) Megye
Budapest, Pest Bács-Kiskun Békés Borsod-AbaújZemplén Győr-Sopron Heves Nógrád Somogy Szolnok Tolna Vas Veszprém Összesen
Szervezet saját gépét 54 43 37 43 20 52 15 18 27 20 33 10 372
Számítógép-használat a szervezetben Munkatárs Egyéb Nem gépét gépet használnak 13 1 0 9 2 0 22 7 7 14 6 3 10 35 12 8 14 7 16 17 177
1 29 8 8 9 6 4 5 86
81
0 9 4 1 9 0 1 19 53
Válaszhiány 1 0 4 4 0 0 0 0 0 0 0 4 13
Összesen 69 54 77 70 31 125 39 35 59 33 54 55 701
Van a szervezetnek alkalmazottja? Kérdésre adott válaszok megoszlása Szervezet alkalmazottjainak száma nincs alkalmazottja egy teljes- vagy részmunkaidős alkalmazottja van több alkalmazottja van Válaszhiány Összesen
Online beküldők 92 58 % 17 11 % 43 27 % 7 4% 159 100 %
Papír alapon kitöltők 482 63 % 128 17 % 134 18 % 17 2% 761 100 %
Telefonon kérdezettek 18 43 % 2 5% 22 52 % 0
Összesen 592 62 % 147 15 % 199 21 % 24 2% 962 100 %
42 100 %
A szervezet könyvelését ki végzi? Kérdésre adott válaszok megoszlása A szervezet könyvelését ki végzi? Alkalmazott*
Online Papír alapon beküldők kitöltők 3 77 2% 10 % Megbízott** 83 241 52 % 32 % Önkéntes*** 40 221 25 % 29 % Egyéb**** 22 149 14 % 20 % Válaszhiány, értelmetlen 11 73 válasz 7% 9% Összesen 159 761 100 % 100 % Pontos válaszlehetőségek a feltett kérdésekre: * a szervezet alkalmazásában álló könyvelő ** megbízási díjjal fizetett könyvelő vagy könyvelő cég *** önkéntes, segítő ingyenes könyvelő **** szervezet egyéb segítője, munkatársa
82
Telefonon kérdezettek 10 24 % 26 62 % 6 14 % 0 0 42 100 %
Összesen 90 9% 350 36 % 267 28 % 171 18 % 84 9% 962 100 %
A szervezetek bevétel-nagyság szerinti megoszlása megyénként (papír alapon és telefonon keresztül kitöltött kérdőívek alapján) Megye 0– 50 000 Ft Budapest, Pest Bács-Kiskun Békés Borsod-AbaújZemplén Győr-Sopron Heves Nógrád Somogy Szolnok Tolna Vas Veszprém Összesen
4 3 17 5 1 25 8 9 10 0 7 21 110
Szervezet bevételének nagysága 2008-ban 51 000 – 501 000 – 5001000 Ft Nem tudja, 500 000 Ft 5000000 Ft felett válaszhiány 11 21 21 12 48 1 0 2 12 16 8 24 17 19 15 14 1 74 10 13 6 8 25 18 243
0 18 5 9 1 17 10 9 126
0 3 4 0 0 4 4 2 61
29 5 12 4 42 4 8 5 161
Összesen
69 54 77 70 31 125 39 35 59 33 54 55 701
A szervezetek bevétel-nagyság szerinti megoszlása a könyvelő személye szerint A szervezet könyvelését ki végzi?
0– 50 000 Ft
Szervezet bevételének nagysága 2008-ban 51 000 – 501 000 – 5001000 Ft Nem tudja, 500 000 Ft 5000000 Ft felett válaszhiány 14 18 24 34
Alkalmazott
0
Megbízott
19
103
98
83
47
Önkéntes
59
104
56
5
43
Egyéb
48
59
20
4
40
Válaszhiány
22
29
4
1
28
148 15 %
309 32 %
196 20 %
117 13 %
192 20 %
Összesen
Összesen
90 9% 350 36 % 267 28 % 171 18 % 84 9% 962 100 %
Az e-közigazgatási szolgáltatások ismerete és a szervezeti számítógép-használati szokások megoszlása (N=962) Számítógép-használat a szervezetben Szervezet saját gépét Munkatárs gépét Egyéb gépet Nem használnak Válaszhiány Összesen
Ismerem az e-közigazgatás szolgáltatásait, lehetőségeit. Egyetért Nem ért egyet Válaszhiány 183 316 20 62 198 10 10 82 3 5 43 12 3 9 5 264 648 50
83
Az e-közigazgatási szolgáltatások ismerete és a szervezet bevétel-nagyságának megoszlása (N=962) A szervezet bevételnagysága 2008-ban Nem volt bevétele Kevesebb, mint 50 000 Ft 51 000 Ft és 500 000 Ft között 501 000 Ft és 5 000 000 Ft között 5 001 000 Ft és 50 000 000 Ft között 50 001 000 Ft-nál több Nem tudja, értelmetlen válasz, válaszhiány Összesen
Ismerem az e-közigazgatás szolgáltatásait, lehetőségeit. Egyetért Nem ért egyet Válaszhiány 12 32 5 20 69 10 80 215 14 55 133 8 51
38
2
13 33
12 149
1 10
264
648
50
Jelölje be, mely állításokkal ért egyet a felsoroltak közül! kérdés egy állítására adott válaszainak összegzése Az e-közigazgatási szolgáltatások előnyösek szervezetünk számára. Egyetért Nem ért egyet Válaszhiány Összesen
Online beküldők 65 40 % 91 57 % 3 2% 159 100 %
Papír alapon kitöltők 162 21 % 553 73 % 46 6% 761 100 %
Telefonon kérdezettek
Összesen
25 60 % 7 16 % 10 24 % 42 100 %
252 26 % 651 68 % 59 6% 962 100 %
Előnyösnek tartják-e az e-közigazgatási szolgáltatásokat válaszok megoszlása a szervezet számítógép-használatától függően Számítógép-használat a szervezetben Szervezet saját gépét Munkatárs gépét Egyéb gépet Nem használnak Válaszhiány Összesen
Az e-közigazgatási szolgáltatások előnyösek szervezetünk számára. Egyetért Nem ért egyet Válaszhiány Összesen 180 312 27 519 54 206 11 271 14 78 3 95 1 46 13 60 3 9 5 17 252 651 59 962
84
Szervezeti szintű internet és számítógép hiány okozta problémák megoszlása a szervezet bevétel-nagyságától függően Szervezet bevételének nagysága 2008-ban Nem volt bevétele Kevesebb, mint 50 000 Ft 51 000 Ft és 500 000 Ft között 501 000 Ft és 5 000 000 Ft között 5 001 000 Ft és 50 000 000 Ft között 50 001 000 Ft-nál több Nem tudja, értelmetlen válasz, válaszhiány Összesen
Internet, számítógép hiányában nehézkes, késedelmes az e-ügyintézés. Egyetért Nem ért egyet Válaszhiány 16 25 8 27 62 10 50 245 14 27 158 11
Összesen
49 99 309 196
11
76
4
91
1 28
23 152
2 12
26 192
160
741
61
962
A szervezet könyvelését végző személy és a személyhez kötött ügyintézés, mint probléma megjelenése közötti megoszlás A szervezet könyvelését ki végzi? Alkalmazott Megbízott Önkéntes Egyéb Válaszhiány, értelmetlen válasz Összesen
Problémát okoz szervezetünknél, hogy személyhez kötött a szervezeti ügyintézés. Egyetért Nem ért egyet Válaszhiány 15 67 8 17 % 74 % 9% 57 279 14 16 % 80 % 4% 38 209 20 14 % 78 % 8% 20 143 8 12 % 84 % 5% 9 63 12 11 % 75 % 14 % 139 761 62 14 % 79 % 7%
85
Összesen
90 100 % 350 100 % 267 100 % 171 100 % 84 100 % 962 100 %
Jelölje be azokat a szolgáltatásokat, amelyeket használ munkája során! kérdésre adott igen válaszok arány Szolgáltatás Elektronikus adó- és járulékbevallás Nyomtatványok, iratminták letöltése internetről Nyomtatványok elektronikus küldése közigazgatási szervnek Internetes időpontfoglalás ügyintézéshez Internetes államigazgatási tájékoztatók tanulmányozása Pályázás, pályázati ügyintézés interneten keresztül Civilszervezeti adatbázisokból való információszerzés Véleményezés, egyeztetés Egyéb internetes közigazgatási szolgáltatások
A megkérdezettek közül használja N=962 – 100% 272 28 % 495 51 % 270 28 % 177 18 % 221 23 % 539 56 % 305 32 % 139 14 % 41 4%
A kérdezett adó- és járulékbevallás elektronikus használata és a szervezet bevételének nagysága szerinti megoszlásban Szervezet bevételének nagysága 2008-ban Nem volt bevétele Kevesebb, mint 50 000 Ft 51 000 Ft és 500 000 Ft között 501 000 Ft és 5 000 000 Ft között 5 001 000 Ft és 50 000 000 Ft között 50 001 000 Ft-nál több Nem tudja, értelmetlen válasz, válaszhiány Összesen
Elektronikus adó- és járulékbevallás szolgáltatást használja-e? Igen Nem Válaszhiány 8 41 0 30 64 5 98 207 4 82 108 6
Összesen
49 99 309 196
35
55
1
91
5 14
21 167
0 11
26 192
272
663
27
962
A kérdezett pályázati rendszerek elektronikus használati szokásai a szervezet bevételének nagysága szerinti megoszlásban Szervezet bevételének nagysága 2008-ban Nem volt bevétele Kevesebb, mint 50 000 Ft 51 000 Ft és 500 000 Ft között 501 000 Ft és 5 000 000 Ft között
Pályázás, pályázati ügyintézés elektronikus közigazgatási szolgáltatást használja-e? Igen Nem Válaszhiány 17 32 0 34 60 5 177 128 4 146 44 6
86
Összesen
49 99 309 196
5 001 000 Ft és 50 000 000 Ft között 50 001 000 Ft-nál több Nem tudja, értelmetlen válasz, válaszhiány Összesen
75
15
1
91
18 72
8 109
0 11
26 192
539
396
27
962
A kérdezett pályázati rendszerek elektronikus használati szokásai a legtöbb kérdőívet összegyűjtő megyékben (papír alapon kitöltött és telefonon felvett kérdőívek alapján) Megye
Budapest, Pest Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Győr-Sopron Heves Nógrád Somogy Szolnok Tolna Vas Veszprém Összesen
Pályázás, pályázati ügyintézés elektronikus közigazgatási szolgáltatást használja-e? Igen Nem Válaszhiány 44 23 2 38 16 0 36 40 1 32 33 5 17 12 2 65 59 1 23 16 0 14 21 0 15 43 1 23 10 0 28 25 1 14 29 12 349 327 25
Összesen
69 54 77 70 31 125 39 35 59 33 54 55 701
Jelölje be, mely állításokkal ért egyet a felsoroltak közül! kérdés egy állítására adott válaszainak összegzése A civilszervezetek szívesen vesznek részt számítástechnikai készségfejlesztő képzéseken. Egyetért Nem ért egyet Válaszhiány Összesen
Online beküldők 73 46 % 83 52 % 3 2% 159 100 %
87
Papír alapon kitöltők 419 55 % 294 39 % 48 6% 761 100 %
Telefonon kérdezettek
Összesen
17 41 % 14 33 % 11 26 % 42 100 %
509 53 % 391 41 % 62 6% 962 100 %
A civileknek szóló képzéseket hasznosnak tartók megoszlása szervezetük számítógéphasználatának gyakorisága szerint (N=894) Számítógép-használat gyakorisága a szervezetben alkalmanként heti rendszerességgel napi rendszerességgel naponta legalább 4 órán keresztül Válaszhiány Összesen
A civilszervezetek szívesen vesznek részt számítástechnikai készségfejlesztő képzéseken. Egyetért Nem ért egyet Válaszhiány 78 85 7 129 94 7 167 131 16 94 57 6 13 481
6 373
4 40
A civileknek szóló képzéseket hasznosnak tartók megoszlása szervezetük bevétel-nagysága szerint (N=950) Szervezet bevételének nagysága 2008-ban Nem volt bevétele Kevesebb, mint 50 000 Ft 51 000 Ft és 500 000 Ft között 501 000 Ft és 5 000 000 Ft között 5 001 000 Ft és 50 000 000 Ft között 50 001 000 Ft-nál több Nem tudja, válaszhiány Összesen
A civilszervezetek szívesen vesznek részt számítástechnikai készségfejlesztő képzéseken. Egyetért Nem ért egyet Válaszhiány 22 19 7 43 46 10 144 151 14 110 75 9 55
32
2
15 118 507
9 57 389
1 11 54
88
KÉRDŐÍVEK I. MENET KÉRDŐÍV AZ E-KÖZIGAZGATÁS SZOLGÁLTATÁSAIRÓL (ÁLTALÁNOS PAPÍRALAPÚ) Kérjük, segítse Alapítványunk munkáját azzal, hogy kitölti ezt a kérdőívet. A kutatás célja az e-közigazgatás civilbarátabbá tétele, ehhez vélemények gyűjtése. Válaszait titkosan kezeljük, a kapott adatok csak összesítve kerülnek nyilvánosságra a www.ecivil.hu honlapon. Köszönettel, Oprics Judit (NIOK Alapítvány) a MENET kutatás vezetője
KÖVETKEZŐ KÉRDÉSEK ARRA A CIVIL SZERVEZETRE VONATKOZNAK, AMELYNEK MUNKATÁRSA.
A
ÖN
1. HASZNÁLNAK SZÁMÍTÓGÉPET A SZERVEZET MŰKÖDTETÉSE SORÁN? 1 Igen a szervezet tulajdonában vagy állandó használatában álló számítógépen intézik a szervezet ügyeit. 2 A szervezet munkatársa saját vagy munkahelyi számítógépéről intézi a szervezet ügyeit. 3 Egyéb számítógépen intézik a szervezet ügyeit. (Pl. Civil Szolgáltató Központban vagy internet kávézóban.) 4 Nem használnak számítógépet a szervezet ügyeinek intézésére. Ha nem használnak, ugorjon a 4. kérdésre! 2. MILYEN
GYAKRAN HASZNÁLNAK A SZERVEZET MUNKATÁRSAI SZÁMÍTÓGÉPET A SZERVEZET ÜGYEINEK INTÉZÉSE ÉRDEKÉBEN?
1 2 3 4
alkalmanként heti rendszerességgel napi rendszerességgel naponta legalább 4 órán keresztül
3. A SZERVEZETEN BELÜL KI HASZNÁLJA AZ E-KÖZIGAZGATÁSI SZOLGÁLTATÁSOKAT? TÖBB VÁLASZT IS JELÖLHET! 1 A szervezet vezetője 1 Pénzügyes, könyvelő 1 Másvalaki a szervezet munkatársai közül, éspedig: …………………… 1 Nem tudja, ki használja 1 Nem hallott az e-szolgáltatásokról 4. VAN A SZERVEZETNEK ALKALMAZOTTJA? 1 nincs alkalmazottja 2 egy teljes- vagy részmunkaidős alkalmazottja van 3 több alkalmazottja van 5. A SZERVEZET KÖNYVELÉSÉT KI VÉGZI? 1 a szervezet alkalmazásában álló könyvelő 2 megbízási díjjal fizetett könyvelő vagy könyvelő cég
89
3 4
önkéntes, segítő ingyenes könyvelő szervezet egyéb segítője, munkatársa
KORÁBBI GYAKORLATHOZ KÉPEST MEGVÁLTOZOTT AZ 1%-OS FELAJÁNLÁSOK FELHASZNÁLÁSÁNAK KÖZZÉTÉTELÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁS. FELKÉSZÜLTEK ERRE?
6. A 1 2 3 4
Nem gyűjt szervezetük 1%-os szja felajánlást. Nem okoz problémát a megváltozott szabályozás. Nehézséget okoz az ügyfélkapun keresztül történő adatküldés. Nem tudja, hogy szervezete hogyan számol be az 1% felhasználásáról.
7. MEKKORA VOLT 2008. ÉVBEN A SZERVEZET ÖSSZES BEVÉTELE: 1 Nem volt bevétele 2 Kevesebb, mint 50 000 Ft 3 51 000 Ft és 500 000 Ft között 4 501 000 Ft és 5 000 000 Ft között 5 5 001 000 Ft és 50 000 000 Ft között 6 50 001 000 Ft-nál több 7 Nem tudja
KÖVETKEZŐ KÉRDÉSEK ÖNRE VONATKOZNAK. KÉRJÜK, AZOKRA A TEVÉKENYSÉGEIRE GONDOLJON, AMELYET CIVIL SZERVEZETÉNÉL VÉGEZ. (MAGÁNSZEMÉLYKÉNT MEGLÉVŐ SZOKÁSAIT NE VEGYE FIGYELEMBE.)
A
8. JELÖLJE BE AZOKAT A SZOLGÁLTATÁSOKAT, AMELYEKET HASZNÁL MUNKÁJA SORÁN! 1 Elektronikus adó- és járulék bevallás (pl. apeh.hu) 1 Nyomtatványok, iratminták letöltése Internetről (pl. magyarorszag.hu) 1 Nyomtatványok elektronikus küldése közigazgatási szervnek (pl. apeh.hu) 1 Internetes időpontfoglalás ügyintézéshez (pl. ugyfelkozpont.hu) 1 Internetes államigazgatási tájékoztatók tanulmányozása (pl. magyarorszag.hu) 1 Pályázás, pályázati ügyintézés interneten keresztül (pl. eper.hu) 1 Civil szervezeti adatbázisokból való információszerzés (pl. birosag.hu) 1 Véleményezés, egyeztetés (pl. nfu.hu) 1 Milyen egyéb internetes közigazgatási szolgáltatásokat használ? Kérjük, sorolja fel: ………………………………………………...………………………………………… ………………………… 9. A WWW.BIROSAG.HU HONLAPON TALÁLHATÓ CIVIL SZERVEZETI ADATBÁZIST 1 nem ismeri. 2 hallott már róla, de nem használja. 3 használja, és elégedett vele. 4 használná, ha megfelelő lenne. Amennyiben szükségesek rajta változtatások, véleménye szerint mit kellene változtatni: ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ……………………………
90
10. JELÖLJE BE, MELY ÁLLÍTÁSOKKAL ÉRT EGYET A FELSOROLTAK KÖZÜL! 1 Ismerem az e-közigazgatás szolgáltatásait, lehetőségeit. 1 Az e-közigazgatási szolgáltatások előnyösek szervezetünk számára. 1 Internet, számítógép hiányában nehézkes, késedelmes az e-ügyintézés szervezetünk számára. 1 Az internet vagy az e-ügyintéző szoftver, rendszer akadozik, lefagy. 1 Adatok elvesznek, összekeverednek az e-ügyintézés során. 1 Rosszul használható, változó az ügyintéző rendszer. 1 Problémát okoz szervezetünknél, hogy személyhez kötött a szervezeti e-ügyintézés. 1 A civil szervezetek felkészültek az internetes szolgáltatások használatára. 1 Megfelelően tájékoztatják a civil szervezeteket az e-közigazgatási szolgáltatásokról. 1 Ki kellene terjeszteni a civil szervezetek működésének szélesebb területére az eügyintézést. 1 A civil szervezetek szívesen vesznek részt számítástechnikai készségfejlesztő képzéseken. 11. JELÖLJE
BE A FELSOROLTAK SZOLGÁLTATÁSAIT ISMERI!
KÖZÜL,
HOGY
A
NIOK ALAPÍTVÁNY
MELY
E-civil képzés, klub Nonprofit.hu civil honlap, hírlevél Nonprofit Önarckép civil szervezeti adatbázis Civil Szolgáltató Központ (CISZOK) CivilTech Informatikai Adományozó program Adhat.hu adományportál Társadalmi egyeztetés támogatása program A NIOK programjairól további tájékoztatást a www.niok.hu honlapon kaphat. Várjuk jelentkezését! 1 1 1 1 1 1 1
91
II. MENET KÉRDŐÍV AZ E-KÖZIGAZGATÁS SZOLGÁLTATÁSAIRÓL (VÉLEMÉNY PAPÍRALAPÚ)
Kérjük, segítse Alapítványunk munkáját azzal, hogy kitölti ezt a kérdőívet. A kutatás célja az e-közigazgatás civilbarátabbá tétele, ehhez vélemények gyűjtése. Válaszait titkosan kezeljük, a kapott adatok csak összesítve kerülnek nyilvánosságra a www.ecivil.hu honlapon. Köszönettel, Oprics Judit (NIOK Alapítvány) a MENET kutatás vezetője 1. Sorolja fel, hogy a megismert e-közigazgatási szolgáltatások közül melyeket tartja használhatónak civil szervezete számára! 2. Az elektronikus szolgáltatások használata során az Ön szervezetének milyen pozitív és negatív tapasztalatai vannak? Kérjük, fejtse ki részletesen! 3. Véleménye szerint a civil szervezetek érdekeit az e-közigazgatás milyen fejlesztései szolgálnák? Kérjük, fejtse ki röviden! 4. Milyen képzésekre, egyéb támogatási formákra (tájékoztatás, ügyfélszolgálat, stb.) lenne szüksége Önnek vagy szervezetének ahhoz, hogy az elektronikus szolgáltatásokat könnyebben és szélesebb körben tudják használni?
92
III. MENET KÉRDŐÍV AZ E-KÖZIGAZGATÁSI SZOLGÁLTATÁSOKRÓL (ÁLTALÁNOS ONLINE) MENET KÉRDŐÍV AZ E-KÖZIGAZGATÁS SZOLGÁLTATÁSAIRÓL Kérjük, segítse alapítványunk munkáját azzal, hogy kitölti ezt a kérdőívet. A kutatás célja az e-közigazgatás civilbarátabbá tétele. Válaszait titkosan kezeljük, a kapott adatok csak összesítve kerülnek nyilvánosságra a www.ecivil.hu honlapon. Köszönettel, Oprics Judit (NIOK Alapítvány) a MENET kutatás vezetője A következő kérdések arra a civil szervezetre vonatkoznak, amelynek Ön munkatársa. Használnak számítógépet a szervezet működtetése során? Igen, a szervezet tulajdonában vagy állandó használatában álló számítógépen intézik a szervezet ügyeit. A szervezet munkatársa saját vagy munkahelyi számítógépéről intézi a szervezet ügyeit. Egyéb számítógépen intézik a szervezet ügyeit. (Pl. Civil Szolgáltató Központban vagy internet kávézóban.) Nem használnak számítógépet a szervezet ügyeinek intézésére. Milyen gyakran használnak a szervezet munkatársai számítógépet a szervezet ügyeinek intézése érdekében? alkalmanként heti rendszerességgel 3 napi rendszerességgel naponta legalább 4 órán keresztül A szervezeten belül ki használja az e-közigazgatási szolgáltatásokat? Több választ is jelölhet! a szervezet vezetője pénzügyes, könyvelő másvalaki a szervezet munkatársai közül nem tudja, ki használja nem hallott még az e-szolgáltatásokról Egyéb: Van a szervezetnek alkalmazottja? nincs alkalmazottja egy teljes- vagy részmunkaidős alkalmazottja van több alkalmazottja van A szervezet könyvelését ki végzi? a szervezet alkalmazásában álló könyvelő megbízási díjjal fizetett könyvelő vagy könyvelő cég önkéntes, segítő ingyenes könyvelő
93
szervezet egyéb segítője, munkatársa Kapott szervezete 2007-ben 1%-os személyi jövedelemadó felajánlást? igen nem nem tudja A korábbi gyakorlathoz képest megváltozott az 1%-os felajánlások felhasználásának közzétételére vonatkozó szabályozás. (Tartalmilag és formailag meghatározott részletes adatlapot kell elektronikusan elküldeni az adóhivatalnak.) Felkészültek erre? Nem okoz problémát a megváltozott szabályozás. Nehézséget okoz az ügyfélkapun keresztül történő adatküldés. Nem tudja, hogy szervezete hogyan számol be az 1% felhasználásáról. Mekkora volt 2008. évben a szervezet összes bevétele? Nem volt bevétele Kevesebb, mint 50 000 Ft 51 000 Ft és 500 000 Ft között 501 000 Ft és 5 000 000 Ft között 5 001 000 Ft és 50 000 000 Ft között 50 001 000 Ft-nál több Nem tudja A következő kérdések Önre vonatkoznak. Kérjük, azokra a tevékenységeire gondoljon, amelyet civil szervezeténél végez. (Magánszemélyként meglévő szokásait ne vegye figyelembe.) Használ Ön számítógépet civil szervezeti munkája során? igen nem Jelölje be azokat a szolgáltatásokat, amelyeket használ munkája során! Elektronikus adó- és járulék bevallás (pl. apeh.hu) Nyomtatványok, iratminták letöltése Internetről (pl. magyarorszag.hu) Nyomtatványok elektronikus küldése közigazgatási szervnek (pl. apeh.hu) Internetes időpontfoglalás ügyintézéshez (pl. ugyfelkozpont.hu) Internetes államigazgatási tájékoztatók tanulmányozása (pl. magyarorszag.hu) Pályázás, pályázati ügyintézés interneten keresztül (pl. eper.hu) Civil szervezeti adatbázisokból való információszerzés (pl. birosag.hu) Véleményezés, egyeztetés (pl. nfu.hu) Jelölje be azokat a szolgáltatásokat, amelyeket használ munkája során! Elektronikus adó- és járulék bevallás (pl. apeh.hu) Nyomtatványok, iratminták letöltése Internetről (pl. magyarorszag.hu)
94
Nyomtatványok elektronikus küldése közigazgatási szervnek (pl. apeh.hu) Internetes időpontfoglalás ügyintézéshez (pl. ugyfelkozpont.hu) Internetes államigazgatási tájékoztatók tanulmányozása (pl. magyarorszag.hu) Pályázás, pályázati ügyintézés interneten keresztül (pl. eper.hu) Civil szervezeti adatbázisokból való információszerzés (pl. birosag.hu) Véleményezés, egyeztetés (pl. nfu.hu) Milyen egyéb internetes közigazgatási szolgáltatásokat használ? Kérjük, sorolja fel:
A www.birosag.hu honlapon található civil szervezeti adatbázist nem ismeri. hallott már róla, de nem használja. használja, és elégedett vele. használná, ha megfelelő lenne. Amennyiben véleménye szerint szükségesek változtatások a www.birosag.hu honlapon, mit kellene változtatni:
Jelölje be, mely állításokkal ért egyet a felsoroltak közül! Ismerem az e-közigazgatás szolgáltatásait, lehetőségeit. Az e-közigazgatási szolgáltatások előnyösek szervezetünk számára. Internet, számítógép hiányában nehézkes, késedelmes az e-ügyintézés szervezetünk számára. Az internet vagy az e-ügyintéző szoftver, rendszer akadozik, lefagy. Adatok elvesznek, összekeverednek az e-ügyintézés során. Rosszul használható, változó az ügyintéző rendszer. Problémát okoz szervezetünknél, hogy személyhez kötött a szervezeti e-ügyintézés. A civil szervezetek felkészültek az internetes szolgáltatások igénybevételére. Megfelelően tájékoztatják a civil szervezeteket az e-közigazgatási szolgáltatásokról. Ki kellene terjeszteni a civil szervezetek működésének szélesebb területére az e-ügyintézést. A civil szervezetek szívesen vesznek részt számítástechnikai készségfejlesztő képzéseken. Ismeri a NIOK Alapítványt? igen nem
95
Jelölje be a felsoroltak közül, hogy a NIOK Alapítvány mely szolgáltatásait ismeri! A NIOK programjairól további tájékoztatást a www.niok.hu honlapon kaphat. Várjuk jelentkezését! E-civil képzés, klub Nonprofit.hu civil honlap, hírlevél Nonprofit Önarckép civilszervezeti adatbázis Civil Szolgáltató Központ (CISZOK) CivilTech Informatikai Adományozó program Adhat.hu adományportál Társadalmi egyeztetés támogatása program
96
IV. MENET KÉRDŐÍV AZ E-KÖZIGAZGATÁS SZOLGÁLTATÁSAIRÓL (VÉLEMÉNYEK ONLINE) MENET KÉRDŐÍV VÉLEMÉNYEK AZ E-KÖZIGAZGATÁS SZOLGÁLTATÁSAIRÓL Kérjük, segítse Alapítványunk munkáját azzal, hogy kitölti ezt a kérdőívet. A kutatás célja az e-közigazgatás civilbarátabbá tétele, ehhez vélemények gyűjtése. Válaszait titkosan kezeljük, a kapott adatok csak összesítve kerülnek nyilvánosságra a www.ecivil.hu honlapon. Köszönettel, Oprics Judit (NIOK Alapítvány) a MENET kutatás vezetője Az e-közigazgatási szolgáltatások közül sorolja fel azokat, amelyeket hasznosnak tart civil szervezete számára!
Az elektronikus szolgáltatások használata során az Ön szervezetének milyen pozitív és negatív tapasztalatai vannak? Kérjük, fejtse ki részletesen!
Véleménye szerint a civil szervezetek érdekeit az e-közigazgatás milyen fejlesztései szolgálnák? Kérjük, fejtse ki röviden!
Milyen képzésekre, egyéb támogatási formákra (tájékoztatás, ügyfélszolgálat, stb.) lenne szüksége Önnek vagy szervezetének ahhoz, hogy az e-szolgálatásokat könnyebben és szélesebb körben tudják használni?
97
V. MENET KÉRDŐÍV AZ E-KÖZIGAZGATÁS SZOLGÁLTATÁSAIRÓL (ÁLTALÁNOS TELEFONOS)
Kérjük, segítse Alapítványunk munkáját azzal, hogy kitölti ezt a kérdőívet. A kutatás célja az e-közigazgatás civilbarátabbá tétele, ehhez vélemények gyűjtése. Válaszait titkosan kezeljük, a kapott adatok csak összesítve kerülnek nyilvánosságra a www.ecivil.hu honlapon. Köszönettel, Oprics Judit (NIOK Alapítvány) a MENET kutatás vezetője
A KÖVETKEZŐ KÉRDÉSEK ARRA A CIVIL SZERVEZETRE VONATKOZNAK, AMELYNEK ÖN MUNKATÁRSA. 1. Használnak számítógépet a szervezet működtetése során? Igen a szervezet tulajdonában vagy állandó használatában álló számítógépen intézik a szervezet ügyeit. A szervezet munkatársa saját vagy munkahelyi számítógépéről intézi a szervezet ügyeit. Egyéb számítógépen intézik a szervezet ügyeit. (Pl. Civil Szolgáltató Központban vagy internet kávézóban.) Nem használnak számítógépet a szervezet ügyeinek intézésére. Ha nem használnak, akkor ugrás a 4. kérdésre! 2. Milyen gyakran használnak a szervezet munkatársai számítógépet a szervezet ügyeinek intézése érdekében? alkalmanként heti rendszerességgel napi rendszerességgel naponta legalább 4 órán keresztül 3. A szervezeten belül ki használja az e-közigazgatási szolgáltatásokat? Több választ is adhat! A szervezet vezetője Pénzügyes, könyvelő Másvalaki a szervezet munkatársai közül, éspedig: … Nem tudja, ki használja Nem hallott még az e-szolgáltatásokról 4. Van a szervezetnek alkalmazottja? nincs alkalmazottja egy teljes- vagy részmunkaidős alkalmazottja van több alkalmazottja van 5. A szervezet könyvelését ki végzi? a szervezet alkalmazásában álló könyvelő megbízási díjjal fizetett könyvelő vagy könyvelő cég önkéntes, segítő ingyenes könyvelő szervezet egyéb segítője, munkatársa
98
6. Mekkora volt 2008. évben a szervezet összes bevétele: Nem volt bevétele Kevesebb, mint 50 000 Ft 51 000 Ft és 500 000 Ft között 501 000 Ft és 5 000 000 Ft között 5 001 000 Ft és 50 000 000 Ft között 50 001 000 Ft-nál több Nem tudja A KÖVETKEZŐ KÉRDÉSEK ÖNRE VONATKOZNAK. KÉRJÜK, AZOKRA A TEVÉKENYSÉGEIRE GONDOLJON, AMELYET CIVIL SZERVEZETÉNÉL VÉGEZ. (MAGÁNSZEMÉLYKÉNT MEGLÉVŐ SZOKÁSAIT NE VEGYE FIGYELEMBE.) 7. Használ Ön számítógépet civil szervezeti munkája során? Igen Nem Ha nem, ugrás a 10. kérdésre! 8. Jelölje be azokat a szolgáltatásokat, amelyeket használ munkája során! Elektronikus adó- és járulék bevallás (pl. apeh.hu) Nyomtatványok, iratminták letöltése Internetről (pl. magyarorszag.hu) Nyomtatványok elektronikus küldése közigazgatási szervnek (pl. apeh.hu) Internetes időpontfoglalás ügyintézéshez (pl. ugyfelkozpont.hu) Internetes államigazgatási tájékoztatók tanulmányozása (pl. magyarorszag.hu) Pályázás, pályázati ügyintézés interneten keresztül (pl. eper.hu) Civil szervezeti adatbázisokból való információszerzés (pl. birosag.hu) Véleményezés, egyeztetés (pl. nfu.hu) Milyen egyéb internetes közigazgatási szolgáltatásokat használ? Kérjük, sorolja fel: ..………………………………………………………………………………………… 9. A www.birosag.hu honlapon található civil szervezeti adatbázist nem ismeri. hallott már róla, de nem használja. használja, és elégedett vele. használná, ha megfelelő lenne. Amennyiben szükségesek rajta változtatások, véleménye szerint mit kellene változtatni: … 10. Mely állításokkal ért egyet a felsoroltak közül? Ismerem az e-közigazgatás szolgáltatásait, lehetőségeit. Ha nem a válasz, ugrás a 11. kérdésre! Az e-közigazgatási szolgáltatások előnyösek szervezetünk számára. Internet, számítógép hiányában nehézkes, késedelmes az e-ügyintézés szervezetünk számára. Az internet vagy az e-ügyintéző szoftver, rendszer akadozik, lefagy. Adatok elvesznek, összekeverednek az e-ügyintézés során. Rosszul használható, változó az ügyintéző rendszer. Problémát okoz szervezetünknél, hogy személyhez kötött a szervezeti e-ügyintézés. A civil szervezetek felkészültek az internetes szolgáltatások igénybevételére. Megfelelően tájékoztatják a civil szervezeteket az e-közigazgatási szolgáltatásokról.
99
Ki kellene terjeszteni a civil szervezetek működésének szélesebb területére az eügyintézést. A civil szervezetek szívesen vesznek részt számítástechnikai készségfejlesztő képzéseken.
11. Ismeri a NIOK Alapítványt? Ha nem, ugrás a VI./1. kérdésre! Igen Nem 12. A NIOK Alapítvány mely szolgáltatásait ismeri? E-civil képzés, klub Nonprofit.hu civil honlap, hírlevél Nonprofit Önarckép civil szervezeti adatbázis Civil Szolgáltató Központ (CISZOK) CivilTech Informatikai Adományozó program Adhat.hu adományportál Társadalmi egyeztetés támogatása program
100
VI. MENET KÉRDŐÍV AZ E-KÖZIGAZGATÁS SZOLGÁLTATÁSAIRÓL (1%, TELEFONOS) 1. Kapott szervezete 2008-ban (2007-es adóévre vonatkozóan) 1%-os személyi jövedelemadó felajánlást? Igen Nem Nem tudja 2. Volt olyan év, amikor szervezete kapott 1%-ot, de nem kérte az utalását, mert túl sok teherrel járt volna? Igen Nem Ugrás a 4. kérdésre! Nem tudja Ugrás a 4. kérdésre! 3. Ha nem kérte, akkor miért nem?………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… 4. Tudja-e, hogy megváltozott az 1%-os felajánlások felhasználásának közzétételére vonatkozó szabályozás? Igen Nem 5. Felkészültek a megváltozott szabályozásnak való megfelelésre? 9/2008. (IV. 10.) PMSZMM együttes rendelet alapján az 1% felhasználásáról interneten keresztül, az APEH ügyfélkapuján kell részletesen adminisztrált bevallást elküldeni. Nem okoz problémát a megváltozott szabályozás. Nehézséget okoz az ügyfélkapun keresztül történő adatküldés. Nem tudja, hogy szervezete hogyan számol be az 1% felhasználásáról. 6. Volt-e olyan év, amikor szervezete fogadott 1%-ot, de nem tette közzé a felhasználásról szóló nyilatkozatát? Igen Nem Ugrás a 8. kérdésre! Nem tudja Ugrás a 8. kérdésre! 7. Ha volt ilyen, akkor miért nem tette közzé? Nem tudta, hogy közzé kell tenni Nem volt forrása arra, hogy közzétegye. Nem tudta, hogy mi számít sajtónak. Egyéb: …………………………… 8. Véleménye szerint hogyan kellene közzétenni a felhasználásról szóló nyilatkozatokat? ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………
101
VII. SZOLGÁLTATÓ SZERVEZETEKNEK KÉSZÜLT KÖZHITELES ADATBÁZISRA VONATKOZÓ KÉRDŐÍV (E-MAILES) Kérjük, segítse Alapítványunk munkáját azzal, hogy kitölti ezt a kérdőívet. A kutatás célja az e-közigazgatás civilbarátabbá tétele, ehhez vélemények gyűjtése. Több kérdőívet dolgoztunk ki a civilszervezetek szokásainak, véleményének megismerése érdekében. Az alábbi kérdőív segítségével a közhiteles adatbázis kialakításával és a civilszervezetek bejegyzésével, megszüntetésével kapcsolatosan gyűjtünk véleményeket. További kérdőíveinket megtalálja a www.nonprofit.hu honlapon. Válaszait titkosan kezeljük, a kapott adatok csak összesítve kerülnek nyilvánosságra a www.ecivil.hu honlapon. Köszönettel, Oprics Judit (NIOK Alapítvány) a MENET kutatás vezetője
KÉRJÜK, A VÁLASZLEHETŐSÉGEK KÖZÜL ALÁHÚZÁSSAL JELÖLJE VÁLASZAIT! 1. Véleménye szerint a civilszervezetek papír alapon vagy elektronikus úton intéznék szívesebben a szervezet megalakulásához, módosításához, megszűnéséhez kapcsolódó ügyeket? Papír alapon Elektronikus úton 2. Tud-e olyan problémát említeni, amivel Ön vagy más szervezetek a szervezet bírósági bejegyzésekor / módosításakor szembesültek? ………………………………………………………………………… 3. Véleménye szerint mi szokott a civilszervezetek megszüntetésénél problémát jelenteni? ………………………………….. 4. Kérjük, sorolja fel, hogy tudomása szerint milyen adatszolgáltatási kötelezettsége van egy civilszervezetnek, vagyis milyen intézménynek milyen adatokat kell szolgáltatnia? …………………………………………………………………………
KÖVETKEZŐ KÉRDÉSEKRE EGY ÖTFOKOZATÚ SKÁLÁN HATÁROZZA MEG, HOGY MENNYIRE ÉRT EGYET A FELSOROLT ÁLLÍTÁSOKKAL (1 - EGYÁLTALÁN NEM, 5 – TELJES MÉRTÉKBEN). AHOL LEHET, KÉRJÜK, INDOKOLJA IS VÁLASZÁT!
A
5. Mennyire találja megterhelőnek a civilszervezetek adatszolgáltatásával járó adminisztratív feladatokat? 1 2 3 4 5 …………………………………… 6. Jelenleg az állam által a civilszervezetekről gyűjtött adatok különböző helyeken érhetők el. Fontosnak tartja, hogy egy civilszervezetről egy helyen az összes állami intézmény által nyilvántartott nyilvános adat elérhetővé váljon? Miért? 1 2 3 4 5 102
…………………………………… 7. Fontosnak tartja, hogy az állami adatbázisokban a valóban működő civilszervezetek legyenek nyilvántartva? Miért? 1 2 3 4 5 ………………………………………… 8. Jelenleg a képviselő meghatalmazásával a bejegyző bíróságot kell személyesen felkeresni a civilszervezet kivonatának megszerzéséhez. Hasznosnak tartaná, ha a bírósági kivonathoz interneten keresztül bárki, a képviselő meghatalmazása nélkül hozzáférhetne? Miért? 1 2 3 4 5 ………………………………………… 9. A NIOK Alapítvány tervei szerint továbbfejleszti a nonprofit.hu portálon megjelenő civilszervezeti adatbázisát egy teljes országot lefedő, a civilszervezetekről hivatalos és önkéntesen megadott adatokat is tartalmazó adatbázissá, amely segítséget nyújt az adózóknak, adományozóknak, önkénteseknek stb. a civilszervezetek megtalálásában. Ettől függetlenül, az államnak kötelessége a civilszervezetekről adatokat gyűjteni, és azokat közzétenni. Véleménye szerint, milyen adatokat gyűjtsön és tegyen közzé hivatalosan a civilszervezetekről az állam az alábbiak közül? Szervezet neve Szervezet székhelye Szervezet jogi formája (pl. alapítvány, egyesület stb.) Szervezet célja Képviselő neve Közhasznúsági fokozat Kezelő szerv, ügyintéző szerv tagjainak neve Telefonszám Honlap E-mail cím Közhasznúsági jelentés Létesítő dokumentum (alapszabály, alapító okirat) Állami költségvetésből származó bevételek Állami költségvetésből származó források felhasználása 1%-os bevételek 1%-os bevételek felhasználása Egyéb adat, amelyet nyilvánosságra kellene hozni: ……………………………….. 10. Ismer a környezetében bejegyzett, de több éve nem működő civil szervezetet? Igen Nem 11. Egyes tervek szerint a sok bejegyzett, de nem működő (alvó) szervezet miatt érdemes lenne újra bejelentkeztetni a bíróságra a szervezeteket. Egyetért-e ezzel az elképzeléssel? Igen Nem Kérjük, indokolja meg válaszát! ………………………………………
103
VIII. KÖZHITELES ADATBÁZISRA VONATKOZÓ KÉRDŐÍV CIVILSZERVEZETEKNEK (ONLINE) MENET e-közigazgatási kutatás - adatbázis kérdőív Kérjük, segítse Alapítványunk munkáját azzal, hogy kitölti ezt a kérdőívet. A kutatás célja az e-közigazgatás civilbarátabbá tétele, ehhez vélemények gyűjtése. Több kérdőívet dolgoztunk ki a civilszervezetek szokásainak, véleményének megismerése érdekében. Az alábbi kérdőív segítségével a közhiteles adatbázis kialakításával és a civilszervezetek bejegyzésével, megszüntetésével kapcsolatosan gyűjtünk véleményeket. További kérdőíveinket megtalálja a www.nonprofit.hu honlapon. Válaszait titkosan kezeljük, a kapott adatok csak összesítve kerülnek nyilvánosságra a www.ecivil.hu honlapon. Köszönettel, Oprics Judit (NIOK Alapítvány) a MENET kutatás vezetője
Az Önök civilszervezete papír alapon vagy elektronikus úton intézné szívesebben a szervezet megalakulásához, módosításához, megszűnéséhez kapcsolódó ügyeket? Papír alapon Elektronikus úton Tud-e olyan problémát említeni, amivel Ön vagy más szervezetek a szervezet bírósági bejegyzésekor, módosításakor szembesültek?
Kérjük, sorolja fel, hogy tudomása szerint milyen adatszolgáltatási kötelezettsége van egy civilszervezetnek, vagyis milyen intézménynek milyen adatokat kell szolgáltatnia?
Mennyire találják megterhelőnek az adatszolgáltatással járó adminisztratív feladatokat? 1
2
3
4
5
egyáltalán nem
nagyon
Jelenleg az állam által a civilszervezetekről gyűjtött adatok különböző helyeken érhetők el. Fontosnak tartja, hogy szervezetükről egy helyen az összes állami intézmény által nyilvántartott nyilvános adat elérhetővé váljon? 1
2
egyáltalán nem
3
4
5 nagyon fontosnak tartja
Kérjük, indokolja válaszát!
104
Fontosnak tartja, hogy az állami adatbázisokban a valóban működő civilszervezetek legyenek nyilvántartva? 1
2
3
4
5
egyáltalán nem
nagyon fontosnak tartja
Kérjük, indokolja válaszát! Jelenleg a képviselő meghatalmazásával a bejegyző bíróságot kell személyesen felkeresni a civilszervezet kivonatának megszerzéséhez. Hasznosnak tartaná, ha a bírósági kivonathoz interneten keresztül bárki, a képviselő meghatalmazása nélkül hozzáférhetne? 1
2
3
4
egyáltalán nem
5 nagyon fontosnak tartja
Kérjük, indokolja válaszát! A NIOK Alapítvány tervei szerint továbbfejleszti a nonprofit.hu portálon megjelenő civilszervezeti adatbázisát egy teljes országot lefedő, a civilszervezetekről hivatalos és önkéntesen megadott adatokat is tartalmazó adatbázissá, amely segítséget nyújt az adózóknak, adományozóknak, önkénteseknek stb. a civilszervezetek megtalálásában. Ettől függetlenül, az államnak kötelessége a civilszervezetekről adatokat gyűjteni, és azokat közzétenni. Véleménye szerint, milyen adatokat gyűjtsön és tegyen közzé hivatalosan a civilszervezetekről az állam az alábbiak közül? Szervezet neve Szervezet székhelye Szervezet jogi formája (pl. alapítvány, egyesület stb.) Szervezet célja Képviselő neve Közhasznúsági fokozat Kezelő szerv, ügyintéző szerv tagjainak neve Telefonszám Honlap E-mail cím Közhasznúsági jelentés Létesítő dokumentum (alapszabály, alapító okirat) Állami költségvetésből származó bevételek Állami költségvetésből származó források felhasználása 1%-os bevételek
105
1%-os bevételek felhasználása Egyéb: Ismer a környezetében bejegyzett, de több éve nem működő civil szervezetet? igen nem Egyes tervek szerint a sok bejegyzett, de nem működő (alvó) szervezet miatt érdemes lenne újra bejelentkeztetni a bíróságra a szervezeteket. Egyetért-e ezzel az elképzeléssel? igen nem
Kérjük, indokolja meg válaszát! Van alkalmazottja annak a civil szervezetnek, ahol Ön tevékenykedik? nincs alkalmazottja egy teljes- vagy részmunkaidős alkalmazottja van több alkalmazottja van Mekkora volt 2008. évben a szervezet összes bevétele? Nem volt bevétele Kevesebb, mint 50 000 Ft 50 100 Ft és 500 000 Ft között 500 100 Ft és 5 000 000 Ft között 5 001 000 Ft és 50 000 000 Ft között 50 001 000 Ft-nál több Nem tudja
106
RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE APEH eBEV EMIR EMMA E-NYENYI EPER EU e-VP IKT IRM KSH KTK MEH MVH NCA NFT NFÜ NIOK OITH OP SzMM TEIR UMFT VÁTI VPOP
Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Elektronikus adóbevallás portál Egységes Monitoring Információs Rendszer Egységes Munkaügyi Adatbázis Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó lap elektronikus formája Elektronikus Pályázatkezelési és Együttműködési Rendszer Európai Unió Elektronikus Vám Portál Info-kommunikációs technológia Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Központi Statisztikai Hivatal Közösségi Technológiai Központ Miniszterelnöki Hivatal Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Nemzeti Civil Alapprogram Nemzeti Fejlesztési Terv Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Információs és Oktató Központ Alapítvány Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala Operatív Program Szociális és Munkaügyi Minisztérium Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer Új Magyarország Fejlesztési Terv VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. Vám- és Pénzügyőrség
107
