ADOMÁNYOZÁS KUTATÁS
KUTATÁSI BESZÁMOLÓ VÁLLALATI INTERJÚK AZ ADOMÁNYOZÁSRÓL
NONPROFIT INFORMÁCIÓS ÉS OKTATÓ KÖZPONT (NIOK) ALAPÍTVÁNY 2011. SZEPTEMBER
A KUTATÁS A BATORY FOUNDATION TÁMOGATÁSÁVAL VALÓSULT MEG.
1
TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés ...................................................................................................................... 2 A kutatás ....................................................................................................................... 5 Háttér ........................................................................................................................... 7 Vállalati adományozás ................................................................................................. 7 Vállalati/szervezeti felelősségvállalás ............................................................................. 8 Tapasztalatok............................................................................................................... 12 Támogatói stratégia, elvek, stáb ................................................................................. 12 Támogatási döntéshozatal jellemzői ............................................................................ 13 Támogatás folyamata ................................................................................................ 14 Minősítő rendszerrel kapcsolatok vélemények, elvárások............................................... 14 Mellékletek .................................................................................................................. 16 Kísérőlevél ................................................................................................................ 16 Kérdéssor az interjúkhoz ............................................................................................ 16
BEVEZETÉS A Nonprofit Információs és Oktató Központ (NIOK) Alapítvány átláthatóság programjának fő célja a civilszervezetek átláthatóságának, elérhetőségének és kapcsolatrendszerének a fejlesztése. További cél olyan adatbázisok, összehasonlító rendszerek, minősítések kialakítása, használata és működtetése, melyek a szervezetekről szóló hasznos információk segítségével növelik a bizalmat a támogatók, az érdeklődők körében, illetve hozzájárulnak ahhoz, hogy a potenciális civil partnerek is megismerhessék egymás tevékenységét. Fontos ezen túl, hogy a program a meglévő jó példákra, lehetőségekre, a kiváló civil működésre is felhívja a figyelmet. A NIOK Alapítvány további hosszú távú célja, hogy olyan civilszervezeti adatbázis álljon a szektor rendelkezésére - a szektor fejlesztésének és átláthatóságának javítása érdekében amely egyaránt biztosítja a széleskörű önkéntes adatszolgáltatást, és a hivatalos adatok elérhetőségét. A Nonprofit Önarckép formájában olyan jól strukturált, önkéntes regisztráción alapuló, információ-gazdag civilszervezeti adatbázist kíván működtetni, amely a bejegyzéskor kötelezően megadott adatokon túl sokkal részletesebb, árnyaltabb képet nyújt egy-egy szervezetről, valamint nem csupán pillanatképszerűen jeleníti meg a civilszervezetet, hanem bizonyos paramétereket az idő és a tér koordinátái közé helyezve, fejlődésükben is ábrázolni képes. A Nonprofit Önarckép a NIOK Alapítvány által immár 13 éve fenntartott adatbázis, mára a legnagyobb hazai, részletes adatokat is tartalmazó civilszervezeti regiszter. Felhasználói a civilszervezetek (több mint 13 000), továbbá többek között az adományozással, az önkéntességgel, az 1%-kal, és a nonprofit szervezetekkel kapcsolatban információkat kereső magánemberek és vállalatok. A Nonprofit Önarckép adatbázisban 2009 óta megtalálhatóak az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalánál (OITH) nyilvántartott civilszervezeti adatok is, és már megjelennek az adóhatóság adatai is arra vonatkozóan, hogy a szervezetek az elmúlt években mennyi 1%-ot gyűjtöttek. Az adatbázis két éve elérhető a www.adhat.hu adományportálon is. 2
A közelmúltban az Átláthatóság és Bizalom Civil (ÁBC) munkacsoport lépéseket tett egy jövőbeni minősítési rendszer kialakítása érdekében. Meghatározta a rendszer fejlesztésének főbb dimenzióit, elkészített egy nemzetközi összehasonlító tanulmányt a már létező minősítési rendszerekről. Felvette a kapcsolatot az ICFO nemzetközi szervezettel, akik egy kerekasztal beszélgetés keretében adtak bővebb információt tagszervezeteik egyes minősítési rendszereiről. Együttműködési megállapodást kötött az IFUA Nonprofit Partners-szel, akikkel közösen elemezték a szektorban megtalálható hard és szoft adatokat a majdani minősítési rendszer szempontjából, megvizsgálták a Nonprofit Önarcképben megtalálható szervezeti adatokat, melynek köszönhetően a munkacsoport reális képet alkothatott a rendelkezésre álló adatbázisról, a minősítési rendszerhez szükséges további fejlesztésekről, esetleges lobby tevékenységek szükségességéről. A minősítési rendszer jövőbeni széles elfogadottsága érdekében az ÁBC munkacsoport nevében 2011 januárjában a NIOK Alapítvány elindított egy 3 évre szóló (évente megújítandó) programot a Batory Foundation támogatásával. „Az Átláthatóság és Bizalom (ÁBC) Munkacsoport Az ÁBC Munkacsoport a hazai adományozási kultúra, az adományok felhasználásának átláthatósága, a nyilvánosság megfelelő tájékoztatása, az adománygyűjtő szervezetek segítése és az adományozás jogi környezetének fejlesztése érdekében tevékenykedik. A munkacsoport az alábbi területek köré szerveződve tervezi elérni kitűzött célját: önszabályozás, átláthatóság; külső szabályozás, érdekérvényesítés; adományozási kultúra fejlesztése, tájékoztatás; adománygyűjtési kultúra fejlesztése. A kezdeményező szervezetek a munkaterv kialakítását követően szívesen várják további civilszervezetek, együttműködő partnerek munkáját, hozzájárulását a célok elérése érdekében. A munkacsoport honlapjának fórum menüpontjában jelenleg is vár véleményeket, együttműködési szándékokat és javaslatokat. Az ÁBC munkacsoportot kezdeményező szervezetek: A Rák Ellen, az Emberért, a Holnapért! Társadalmi Alapítvány, Amnesty International Magyarország, Baltazár Színház, Bátor Tábor Alapítvány, Greenpeace Magyarország Egyesület, Habitat for Humanity Magyarország, Levegő Munkacsoport, Magyar Hospice Alapítvány, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Magyar Rákellenes Liga, NOÉ Állatotthon Alapítvány, Nonprofit Információs és Oktató Központ (NIOK) Alapítvány, Salva Vita Alapítvány, SOS Gyermekfalu Magyarország, United Way Magyarország, WWF Magyarország”1 A Batory Foundation által támogatott átláthatóság és minősítés projekt fő céljai a következők: Önszabályozó, minősítő modell kidolgozása – A munkacsoport tagjai szakértői vélemények és nemzetközi tapasztalatok alapján kidolgoznak egy civilszervezeti minősítő rendszert, amelybe a szervezetek önként jelentkeznek be. A modell és annak kommunikációja további szervezetek és szakértők bevonásával, velük együttműködve történik. 1
Forrás (nem szó szerinti idézet): http://atlathatosag.honlaphat.hu/index.php?menu=1198&langcode=hu
3
Társadalmi attitűd formálása – Az elkövetkező években folyamatos sajtómunkával formálni a társadalom attitűdjét, hogy a szervezetek működése és az adományozás átláthatóságának fontossága erősödjön. Ezzel kapcsolatban a munkacsoport kidolgoz egy hosszú távú stratégiai tervet. Civilszervezetek figyelmének felkeltése – Párbeszédet kezdeményez a munkacsoport a szektorban az önszabályozás, a minősítés témájáról, pozitív és negatív szervezeti példákat gyűjt össze a szervezeti adománygyűjtési tevékenységekből, megmutatva hogyan befolyásolhatja ez az adományok szintjét. A szektor átláthatósága érdekében információs anyagokat hoz létre. Érdekképviselet – Adománygyűjtő szervezetek érdekeinek képviselete a kormányzati és think-thank szervezetek felé.
A projekt megvalósításának megalapozásaként a NIOK Alapítvány által 2011 tavaszán végzett online lakossági adatgyűjtés a lakossági adományozási döntések hátterében álló szempontok megismerésére irányult, ezen belül kiemelten kezelve a civilszervezetek átláthatóságát, megfelelő működését mutató szempontokat.2 A lakossági vizsgálat megállapította, hogy a támogatási döntéseket leginkább meghatározó szempont a civilszervezet működési területe, tevékenysége. Minden további szempont fontossága, amely alapján a kérdezett kiválasztja a támogatott szervezetet, jelentősen elmarad ettől. Egyértelmű emellett, hogy az ismert emberek támogatása, de akár a barátok, ismerősök támogatása háttérbe szorul a döntés során ahhoz képest, hogy a személyes kapcsolat a támogató és a szervezet között megvan-e, illetve, hogy a támogató megismerte a szervezet működését, gazdálkodását támogatói döntése meghozatala előtt. A szervezet gazdálkodásának, tevékenységének megismerése, az ezt támogató egyre több lehetőség, egyértelműen az adományozás megerősödése irányába hatna, ez a szempont fontossággal bírt a támogatói döntésekben. Tovább erősíthetné az adományozás elterjedését – a korábbi kutatások megállapításaival összhangban – az is, ha a támogatók az adományaik hasznosulásáról visszacsatolást kapnának. A kérdezettek közepesen fontosra értékelték a minősítő rendszer, a civilszervezetek független szakértői tanúsításának szempontját. Összességében az adományozás fejlődését egyértelműen támogatná a civilszervezetek átláthatóságát, működésének, gazdálkodásának megismerését lehetővé tévő rendszer létrehozása. Adataink szerint azonban a minősítő rendszer fő fókusza a civilszervezetek adománygyűjtő, menedzselő tevékenységének megerősítésében lenne. Arra van szükség, hogy ők maguk tegyék átláthatóbbá működésüket, gazdálkodásukat, céljaikat és az adományok hasznosulásának pontos folyamatát partnereik, támogatóik és potenciális támogatóik számára. A munkacsoport előkészítő munkájának része továbbá egy a vállalati adományozás, társadalmi felelősségvállalás hátterét feltérképező kutatás is. A vállalati adományozás jellemzőit, döntéselőkészítési folyamatát és döntési szempontjait, módszereit az ÁBC munkacsoport vállalati strukturált interjúk használatával mérte fel 2011 nyarán. A vizsgálat eredményeiről számolunk be jelen tanulmányban.
2
A kérdezési módszertan sok szempontból az eredmények értelmezését korlátozza.
4
A KUTATÁS A korábban ismertetett projekt és az Átláthatóság és Bizalom Civil munkacsoport fő célkitűzése a civilszervezetek átláthatóságának növelése, arra vonatkozóan minősítési rendszer kidolgozása, bevezetése. A NIOK Alapítvány a minősítő rendszer kidolgozásának előkészítéseként kutatásokat szervezett annak érdekében, hogy a lakossági és a vállalati adományozások hátterét, az adományozási döntési szempontokat jobban megismerje. A lakossági vizsgálat célja a civilszervezeteket támogató személyek döntésének megismerése volt, főbb eredményeiről a Bevezetőben röviden beszámoltunk.3 Jelen tanulmányunk témája a vállalati adományozás, társadalmi felelősségvállalás hátterét feltérképező minikutatás bemutatása és eredményeinek értékelése. A két kutatás eredményeit és a NIOK Alapítvány több éves ez irányú tapasztalatait, az ÁBC munkacsoport szakembereinek véleményét összegezve dolgozza ki a munkacsoport a minősítési rendszer koncepcióját. Az ÁBC munkacsoport tagjai a vállalati strukturált interjúkat 2011. június 1. és szeptember 20. között készítették. A beszélgetések előre meghatározott tematikával történtek. A kérdezők az ÁBC munkacsoport tagszervezeteinek a civil szektort, az adományozást és a projekt céljait jól ismerő munkatársai voltak. Feladatuk az volt, hogy az előre közösen meghatározott kérdésekre körülbelül egy órás beszélgetésben kapjanak válaszokat. A kérdezettek a társadalmi felelősségvállalásban, így a civilszervezetek támogatásában már tapasztalt magyarországi vállalatok (illetve nemzetközi vállalatok magyarországi képviselete, leányvállalata) támogatásokkal foglalkozó, döntéshozói vagy döntéselőkészítői pozícióban levő munkatársai voltak. A kérdezés célja a vállalati adományozási döntések hátterének megismerése volt, a kérdések összeállításának fő szempontja az volt, hogy a projektet, a hazai civilszervezetek minősítésére szolgáló rendszer kidolgozását támogassák. Ennek megfelelően a kérdezés fókuszát a projekt céljai határozták meg. A fontosabb témakörök, amelyeket az egy órás interjúk során mindenkép érintettek a kérdezők a következők voltak:4 a vállalat CSR stratégiájának és az ehhez kapcsolódó szakmai stáb megismerése; a támogatási döntéshozatal jellemzői; a támogatói feladatok ellátására vonatkozó megoldások; minősítő rendszerrel kapcsolatok vélemények, vállalati szempontú elvárások. A kutatás előkészítése során közel 20 interjú felvételét terveztük. Az interjúzás megkezdését és további szakértői tájékozódást követően azonban egyértelművé vált, hogy a vállalatok adományozási tevékenységében az általunk előzetesen feltételezett tudatosság nem játszik oly mértékben szerepet, mint gondoltuk. Az interjúk során a vállalatok adományozási szokásairól és motivációról, a minősítő rendszerről alkotott véleményéről egy viszonylag sematikus kép rajzolódott ki, ami nem tette indokolttá a vizsgálat folytatását. A további 3
A kutatás során használt fontosabb fogalmak meghatározása a lakossági vizsgálat eredményeit összegző tanulmányban szerepel, jelen anyagban ezekre nem térünk ki. (Kutatási beszámoló, Lakossági kérdőív a civilszervezeteknek történő adományozásról, NIOK Alapítvány, 2011) 4 Az interjúk során használt kérdéssor jelen tanulmány Mellékletében megtalálható.
5
interjúk felvétele nem jelentette volna a megszerzett ismeretek, tapasztalatok lényegi bővítését. Ennek megfelelően 10 vállalati interjú készült el, ezek eredményeivel dolgoztunk tovább. Az adományozási elképzeléseikről, tapasztalataikról kérdezett vállalatok jelentős szórást mutatnak ágazatok és a foglalkoztatottak száma alapján. Mintánkba különböző szektorokban tevékenykedő cégek kerültek, többségükben multinacionális vállalatok hazai képviselői. Foglalkoztatottak száma szerint a néhány száztól a nagyságrendileg 20 ezer alkalmazottal rendelkező vállalatok egyaránt vannak a mintában.
6
HÁTTÉR VÁLLALATI ADOMÁNYOZÁS A vállalatok adományozási szokásairól, a civilszervezetek támogatásáról, annak hátteréről kevés adatgyűjtésre alapuló pontos információ, tudás áll rendelkezésünkre. A Központi Statisztikai Hivatal adatgyűjtései nyomán ismerjük a civilszervezetek bevételét, annak forráscsoportonkénti megoszlását mutató adatokat. A KSH adatgyűjtése szerint a szektor bevételeinek 23 %-a származik magánadományozásból.5 Erre vonatkozóan részletesebb adatokat a hivatal nem gyűjt.
A klasszikus nonprofit szervezetek (magán alapítványok és társadalmi szervezetek) bevételi források megyék és régiók szerint, ezer Ft 20086 Főváros, megye, régió Budapest Pest Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Összesen
Központi Önkormányzat Belföldi Tagdíjbevétel Alaptevékenys Gazdálkodási Egyéb bevétel Összesen állami tám. i tám. magántám. ég bevétele bevétel 54 555,9 8 750,5 61 508,2 8 065,6 47 615,0 45 416,9 330,1 226 242,2 7 888,5 3 489,5 6 366,3 1 807,5 4 964,7 3 360,0 336,8 28 213,3 62 443,9 12 240,2 67 874,1 9 873,0 52 580,2 48 777,1 666,9 254 455,4 3 825,3 1 504,9 3 149,6 477,7 855,3 1 572,7 196,7 11 582,2 2 096,7 690,8 1 075,5 482,4 1 005,1 553,2 145,3 6 049,0 3 573,5 1 226,2 1 554,2 631,8 1 725,7 2 817,8 109,7 11 638,9 9 495,6 3 421,8 5 779,4 1 591,8 3 586,0 4 943,8 451,7 29 270,1 2 336,1 1 084,7 1 629,1 513,9 1 807,7 1 485,5 590,0 9 447,0 1 324,0 857,6 1 202,9 317,9 873,5 2 826,1 16,6 7 418,6 1 399,5 909,1 1 341,8 426,1 1 049,8 1 133,3 65,7 6 325,3 5 059,6 2 851,4 4 173,8 1 258,0 3 731,0 5 444,8 672,4 23 191,0 3 641,6 1 221,3 2 291,5 668,7 1 994,8 1 168,4 106,5 11 092,8 3 079,2 1 142,2 1 084,2 510,8 936,0 1 011,5 49,0 7 812,9 1 611,3 1 036,9 2 086,3 348,9 1 128,2 1 046,2 71,7 7 329,5 8 332,4 3 400,4 5 462,2 1 528,4 4 058,7 3 226,0 227,1 26 235,2 3 562,9 1 627,3 2 367,5 1 020,7 1 863,8 1 892,4 213,2 12 547,8 2 573,4 626,1 1 301,7 530,0 670,8 898,3 79,9 6 680,2 1 046,1 326,6 361,5 327,1 490,5 344,6 27,9 2 924,3 7 182,4 2 579,9 4 030,6 1 878,0 3 025,1 3 135,3 321,0 22 152,3 4 096,6 971,2 1 729,4 544,8 1 509,4 1 385,2 91,0 10 327,6 2 398,9 1 012,1 935,3 370,7 739,5 850,1 51,2 6 357,8 4 111,9 1 181,9 1 869,7 478,2 997,8 1 186,8 172,8 9 999,1 10 607,5 3 165,1 4 534,6 1 393,7 3 246,5 3 422,1 315,0 26 684,5 3 543,0 1 300,8 1 979,2 682,2 2 106,3 1 188,5 27,3 10 827,3 3 461,8 770,7 1 189,5 395,3 1 394,2 686,0 201,8 8 099,3 2 842,0 777,0 1 787,1 732,8 1 514,9 1 353,4 81,8 9 089,0 9 846,8 2 848,6 4 955,8 1 810,2 5 015,5 3 227,8 310,9 28 015,6 112 968,2 30 507,4 96 810,5 19 333,1 75 243,0 72 176,9 2 965,0 410 004,1
5
A 2008-as adatgyűjtés alapján. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a bevételi források elkülönítése, kategorizálása és a KSH adatgyűjtési módszertana sok olyan dilemmát felvet, amely nehezen használhatóvá teszi eredményeiket. A Belföldi magántámogatások közé tartoznak a lakossági és vállalati adományok egyaránt. Mindeközben a vállalati támogatások sok esetben nem magántámogatásként, hanem pályázati bevételként jelennek meg a civilszervezetek bevételi struktúrájában. 6 Forrás: Megyék és főváros civil szektorának bemutatása, KSH adatok alapján
7
A témával foglalkozó legjelentősebb hazai kutatást a Nonprofit Kutatócsoport végezte 2004ben.7 Főbb kutatási eredményeiket a következőkben röviden idézzük. Fontos azonban megjegyeznünk, hogy a vizsgálat fő fókuszai és legfőképpen céljai jelentősen eltérnek a NIOK Alapítvány célkitűzéseitől. A vizsgálat tapasztalatait jól összefoglalja a Kutatási zárójelentés egyik mottója, amely idézet az egyik interjúalanytól: „Magyarországon nincs támogatási kultúra, nem tudom, igazából mire irányul a kérdőív.” „A magyar vállalatok8 jelentékeny részéről (közel kétharmadáról) az derült ki, hogy hajlandó pénzbeni és/vagy természetbeni támogatással segíteni a nonprofit szervezeteket. A nonprofit szervezetek támogatására vonatkozó döntések főleg a szolidaritási elv mentén és érzelmi alapokon születnek. A vállalatok csak ritkán mérlegelik objektív kritériumok szerint, a vállalati érdekek figyelembevételével a kérelmezők jóhírét, és az ajánlott program minőségét. A vállalat első számú vezetőjének (tulajdonosnak, ügyvezető igazgatónak) nem egyszerűen számottevő, hanem döntő és szinte kizárólagos befolyása van a támogatáspolitika alakítására. A segítségben részesített nonprofit szervezetek kiválasztását még a viszonylag nagyméretű vállalatoknál is a vezetők személyes preferenciái határozzák meg. A vállalati döntéshozók indítékai rendkívül szoros rokonságot mutatnak az egyéni adományozók motivációjával. Egyelőre igen kevés jele van annak, hogy értékrendjük számottevően különbözne az átlagemberétől, hogy fontosabb lenne számukra a racionális viselkedés és a formai követelmények betartása, mint az egyéni adományozók esetében. A vállalatok adományozási prioritásai nem mutatnak szoros összefüggést az adott cég tevékenységével. A támogatások nagy része a gazdaság valamennyi területéről az egészségügyi és a szociális szférába áramlik. A presztízsnövelés az adományozás indítékai között csak az utolsó előtti helyet foglalja el. A szűkebb környezet (székhelytelepülés, kistérség) segítését célzó vállalati adományok valóban gyakoribbak azoknál a cégeknél, amelyek kisebb településeken működnek. A helyi közösségbe való beágyazódás érzékelhetően növeli az adományozási hajlandóságot. A magyarországi gyakorlat szerint a vállalatok alapvetően szolidaritási megfontolásokból adományoznak, s egyelőre még nem jutottak el annak tudatosításáig, hogy a hagyományos jótékonyságon túl kockázatviselőként is érdemes a környezetükben felmerülő társadalmi problémák megoldásáért anyagi áldozatokat és felelősséget vállalniuk. Valamennyi (civil, üzleti és állami) szereplő közös erőfeszítésére lenne szükség ahhoz, hogy a sok vitathatatlan jószándék találkozásából a szektorok jelenleginél hatékonyabb és intenzívebb együttműködése alakuljon ki.”
VÁLLALATI/SZERVEZETI FELELŐSSÉGVÁLLALÁS A CSR fogalom meghatározását két forrás idézésével kíséreljük meg. „A vállalati felelősségvállalás (angolul Corporate social responsibility, röviden CSR) egy üzleti fogalom, ami szerint a vállalatok figyelembe veszik a társadalom érdekeit, mégpedig azáltal, hogy tekintettel vannak üzletfeleikre, beszállítóikra, alkalmazottaikra, részvényeseikre, de ugyanígy a környezetre is kifejtett hatására. A CSR gyakorlata számos vita tárgyát képezi. Támogatói azzal érvelnek, hogy ez a tevékenység többszörösen hasznos mivel alapjában véve túlmutat a cégek rövidtávú haszonszerzési érdekein. Ellenzői viszont úgy vélik, hogy nincs összhangban az üzleti világ 7
Forrás: Kuti Éva: Vállalati adományozók, nonprofit szervezeteknek nyújtott vállalati támogatások; 2004, http://nonprofit.hu/?q=content/v%C3%A1llalati-adom%C3%A1nyoz%C3%B3k-nonprofitszervezeteknek-ny%C3%BAjtott-v%C3%A1llalati-t%C3%A1mogat%C3%A1sok-2004 (Szerkesztett idézetek.) 8 A minta reprezentatív volt, több mint 2000 vállalatról gyűjtöttek információkat.
8
alapvető céljával; vagy az egész nem más, mint figyelemfelkeltés/reklám, mások szerint pedig a multik ezúton próbálják elterelni az államok figyelmét működésük kártékonyságáról.”9 „A CSR kifejezés jelentése magyar nyelven helyesen nem vállalati, hanem szervezeti társadalmi felelősségvállalás.10 A szervezetek társadalmi felelősségvállalása nem egyenlő a marketinggel, a reklámmal, az adományozással, a környezetvédelemmel, és sorolhatók a további területek, még akkor sem, ha a szervezetek ilyen irányú tevékenységükben felhasználják a CSR eredményeit és bizonyos elemeit. A szervezetek társadalmi felelősségvállalása a szervezeti kultúra részeként egy időben jelent szemlélet- és gondolkodásmódot, magatartásformát, tevékenységet, illetve kommunikációt. Ez pedig a szervezetektől megköveteli az etikus viselkedés és üzletmenet kialakítását, az átláthatóságot és a különböző érdekcsoportok érdekeinek figyelembevételét. A szervezetek társadalmi felelősségvállalása jelen van a szervezetek életében és a társadalomban oly módon, hogy jelentős a szerepe nemcsak a szervezetek külső, hanem belső környezete tekintetében is. A CSR kiemelt területe az emberi jogok minden kérdése ugyanúgy, mint a szervezetek belső élete, a humánerőforrás-menedzsment, a munkajogok és munkavédelem területe, az üzleti etika, a tisztességes verseny, a korrupció kiküszöbölése, a szervezeti átláthatóság, a környezet tudatos alakítása, illetve a helyi közösségek élete, valamint a szervezeteknek a nonprofit, civil szférával tartott kapcsolata. A szervezet társadalmi felelősségvállalása a szervezet és a szervezet tagjainak olyan, tudatos és folyamatos gondolkodás- és szemléletmódja, valamint erőfeszítése és tevékenysége, melyben megnyilvánul az a tudat, hogy minden döntésük, cselekedetük hatással van környezetükre, a társadalom tagjaira. A szervezetek társadalmi felelősségvállalásának kommunikációja a belső és külső public relations funkció részeként, a szervezetek belső és külső környezetével, a társadalom tagjaival folytatott tudatos kommunikáció és kapcsolatok szervezése, amelynek célja, hogy társadalmi felelősségvállalásuk közkinccsé válhasson, erősítve a szervezet kedvező megítélését, a társadalom fejlődését. A szervezetek társadalmi felelősségvállalása kommunikációjának feladata, hogy kölcsönös előnyökön alapuló kapcsolatokat hozzon létre, tartson fenn a szervezet és a belső és külső környezetét alakító társadalmi tényezők között.” A vállalati adományozással ellentétben a CSR hazai helyzetéről számos kutatás készült, általában vállalati értékek, érdekek mentén vizsgálva a kérdést. Általánosságban elmondható, hogy a CSR területein belül a civilszervezetekkel való kapcsolattartás, együttműködés nem szerepelt a fő kutatási témák között. Néhány témánk szempontjából is lényeges megállapítást közlünk jelen tanulmányban is két vonatkozó kutatásból. „A BrandTrend és az Alternate „CSR kommunikációs szemmel” kutatásában1112 megállapították, hogy a CSR a legtöbb vállalatnál még mindig a támogatást jelenti, miközben
9
Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A1llalati_felel%C5%91ss%C3%A9gv%C3%A1llal%C3%A1s (Szerkesztett idézetek.) 10 Forrás: Végre van szakmai ajánlás a CSR-ral kapcsolatban, http://www.comprad.hu/hu/szakmaierdekessegek/vegre-van-szakmai-ajanlas-a-csr-ral-kapcsolatban.html (Szerkesztett idézetek.) 11 Forrás: A CSR a legtöbb vállalatnál még mindig a támogatást jelenti, http://nonprofit.hu/?q=/node/71017 (Szerkesztett idézetek.) 12 A kutatásban 106 vállalati szakember - többek között ügyvezető, kommunikációs vezető, környezetvédelmi illetve HR vezető - vett részt. A 2010. április 26. és május 9. között zajló
9
a vállalatok és a vállalati CSR-t megítélő érintettek számára is hátrányos, ha elsősorban támogatást, adományozást értenek és tesznek társadalmi felelősségvállalásuk alatt. Ha itt leragadnak, a vállalatok sem érzékelik az előnyöket, a teljesítmény javulását és a hírnévre gyakorolt pozitív hatást. Megosztottság jellemzi a CSR-t vizsgálók körét aszerint, hogy elsősorban pozitív vagy negatív érzelmi töltettel néznek-e az új vállalati trendre. Sokan szkeptikusak és cinikusak, látván a sok hiteltelen kommunikációt és álságos CSR-t, amit vállalatok végeznek. Mire is gondolnak, amikor „zöldremosásnak” (greenwashing) nevezik sokan a CSR-t? Többek között az alábbiakra: Amikor hazugságra alapul a kommunikáció és kiderül, hogy nem volt igaz a vállalat állítása. Amikor a vállalat alaptevékenysége olyan környezetileg vagy társadalmilag káros termék vagy szolgáltatás, hogy hiteltelenné válik bárminemű CSR (pl. dohányipar). Amikor üres a CSR-kommunikáció, vagyis "rózsaszín felhők eregetése történik" és "bárgyú altruizmus, mentsük meg a földet" lózungokból áll csak. Amikor a CSR nem jelent többet puszta támogatásnál és adományozásnál. Amikor a vállalatvezetők cselekedetei és a kommunikáció ellentmond egymásnak (például „céges luxusterepjáróval érkezni a Föld Napja rendezvényre a környezettudatosságról szónokolni” vagy „ha egy nagyon nagy profitot elérő cég vezetői benzinzabáló kocsikon járnak”). A kutatás szerint a megkérdezettek arra vágynának, hogy őszinte, mély felelősségvállalás történjen, stratégia mentén, menedzsmentrendszerbe foglalva, munkatársakat maga mellé állítva, következetesen. Már vannak néhányan, akik kimondottan büszkék arra, hogy a CSR vagy fenntarthatósági értékek átitatják a vállalat minden hierarchia-szintjét, funkcionális területét, s ha nem is hibátlanul működik, de legalább túllép az adományozás szintjén. A megkérdezettek közül ugyanannyian gondolják úgy, hogy tévedés, mint ahányan úgy gondolják, hogy helyes, hogy a legtöbb vállalatnál a CSR a kommunikációs szakterület része. Láthatóan ugyanannyi pro és kontra érv hozható fel annak kapcsán, hogy a vállalatstruktúrában a PR/kommunikáció legyen-e a CSR gazdája. Persze sokkal fontosabb, hogy mit takar a CSR mint az, hogy ki a formális tulajdonosa - de sokan magát a tényt, hogy a kommunikációhoz tartozik, negatívan látják és a CSR degradálásának tartják. Őket hibáztatják, hogy „szimpla kerítésfestés”, „faültetés” és „adományozás” lesz a betűszó mögötti tartalom. Mások ugyanakkor - már kicsit racionálisabb érvek mentén - pontosan látják, hogy mivel a PR a vállalat kapcsolattartója az érintettekkel, így jóformán megkérdőjelezhetetlen, hogy az egyik legfontosabb funkciója a CSR. A megkérdezettek szerint a CSR legfőbb előmozdítója jelenleg a vállalatok felső vezetője, az első számú vezető és a tulajdonos, az anyavállalat elvárásai. Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy a befolyásolók listáján a negyedik helyen a fogyasztók, vásárlók állnak. Bár a legtöbben úgy vélik, hogy nem érez a vállalat nyomást, elvárást és elsősorban önkéntesen, maguktól csinálják, amit csinálnak, mégis piaci lehetőségeket látnak a fogyasztókban. Összességében úgy gondolják, hogy a felnőtt lakosság 35%-a nyitott a fenntarthatósági és felelősségvállalási kérdésekre, témákra, gyakorlatokra (attitűd), és 15%-uk hajlandó ezért már többletköltséget is vállalni. Így nem meglepő, hogy a fogyasztók lojalitásának növelése, új fogyasztók megnyerése is előidézője lehet a vállalati CSR-tevékenységnek. Az is látható, hogy bár az állami ösztönzők és kedvezmények is előkelő helyen szerepelnek a befolyásoló tényezők listáján (6. hely), addig a büntetések, bírságok csak a 15. helyre kerül. A civil szektor és a média nyomásgyakorló szerepe a lista végére került, sőt a média sok helyen mint "ciki" szereplő kerül előtérbe, hiszen csak fizetett PR-cikként lehet igazán írni a fenntarthatósági akciókról. kérdezésben a válaszadók a CSR kapcsán egyaránt képviselték a kis- és nagyvállalatok, a különböző iparágak, a B2B és a B2C üzleti kapcsolatok gyakorlatát, tapasztalatait és véleményét.
10
A megkérdezettek szerint a CSR-t leginkább a jó példák terjesztése, a még komolyabb tájékoztatás, párbeszéd mozdítaná elő, továbbá szemléletváltás szükséges a társadalomban, ami a hosszú távú gondolkodást és az egyéni felelősségvállalást helyezi előtérbe. Természetesen az állam ösztönző és számon kérő tevékenysége, továbbá példamutató intézkedései is ösztönzően hatnának, valamint az érintetti párbeszéd, a másokkal való együttműködés lehet még motorja a CSR-nek. Hogy a CSR-kommunikáció mennyire befolyásolja a vállalatok ismertségét és elismertségét bizonyítja az is, hogy a megkérdezettek körében megszavazott legfelelősebb és legfenntarthatóbb vállalatok elsősorban azok, akik legaktívabban szerepelnek a hazai gazdaságban e téren, jó gyakorlatokat terjesztenek és élére állnak pozitív kezdeményezéseknek.” „A B&P Braun & Partners által 2011 tavaszán végzett Good CSR kutatás1314 erősödő stratégiai felelősségvállalásról számol be. A vizsgálat megállapítja, hogy a hazai vállalatoknál van CSR stratégiai tervezés, ám egyelőre nem tervezett és hatékony az érintetti kapcsolatok menedzsmentje. A válaszadók szerint a felelős működés legfőbb célja a vállalati reputáció építése, valamint a cég iránti bizalom növelése. A kutatás a hazai vállalatok körében térképezte fel a felelős vállalati működés állapotát, a társadalmi felelősségvállalás különböző formáinak elterjedtségét. Az eredmények azt mutatják, hogy a vállalatok körében elterjedt a felelős működés stratégiai megközelítése: ebben a dimenzióban volt a legjobb a vállalatok átlagos eredménye. Ugyanakkor a felelősségvállalás terén legfontosabb területnek nem ezt, hanem a felelősségvállaláshoz kapcsolódó programok megvalósítását nevezték meg a válaszadók. A vállalatoknak fejlődniük kell az érintetti kapcsolatok kezelése és a felelős működés kommunikációja terén – ebben voltak a leggyengébbek az átlageredmények. E két terület azért fontos, mert a vállalati reputáció építése, valamint a vállalat iránti bizalom növelése az érintetti kapcsolatok tudatos kezelése és a hatékony kommunikáció nélkül nem valósítható meg. A kutatásban részt vevő cégek számára a munkavállalók, és a fogyasztók/ügyfelek csoportjai bizonyultak a legfontosabb érintetti csoportoknak. Ezt mutatja az is, hogy a cégek többsége elindított már számukra valamilyen környezeti vagy társadalmi programot. Az érintettek közül a civilszervezeteket, illetve a beszállítókat tekintik a válaszadók a legkevésbé fontos csoportoknak. A válaszadók döntő többsége rendelkezik a vállalat felelős működésére, közösségi szerepvállalására vonatkozó jövőképpel. Döntő többségükre jellemző továbbá olyan stratégiai szintű környezeti, társadalmi, gazdasági célok, prioritások meghatározása is, amelyek a társadalmi felelősségvállalásra vonatkoznak. Ezekhez legtöbbször tervezhető, mérhető részcélok meghatározása is kapcsolódik. Jellemző az átgondolt stratégiai tervezés a társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos programok megvalósításakor is. Ennek egy példája a vállalati önkéntesség, amelyre a felmérésben részt vevő cégek kétharmadánál van jelenleg lehetőség. Ezen belül a közösségi jellegű önkéntesség valamivel elterjedtebbnek tekinthető, mint a szakértői típusú.
13
Forrás: Erősödő stratégiai felelősségvállalás - Good CSR kutatási eredmények, 2011 http://nonprofit.hu/?q=/node/174586 14 A kutatásról: összesen 53 vállalat képviselője töltötte ki az online kérdőívet 2011. február 1. és március 31. között. A társadalmi felelősségvállalás négy különböző dimenzióját vizsgálták: érintetti kapcsolatok, stratégia, kezdeményezések, programok, kommunikáció. A vállalatok legnagyobb része a szolgáltatási szektorban működik, de nagy számban válaszoltak az élelmiszer- és gyógyszeripari és a pénzügyi szektort képviselő cégek is. Az eredmények és következetések a vállalatok képviselőinek önkéntes válaszain alapulnak.
11
A válaszadók körében a vállalati honlapon található CSR menüpont, illetve a CSR- vagy fenntarthatósági jelentés a legelterjedtebb kommunikációs eszköz, ugyanakkor többségükre nem jellemző az érintettek rendszeres tájékoztatása vagy a velük kialakított, nemzetközi szabályok és irányelvek (mint amilyen az AA1000 szabvány) alapján bonyolított kétoldalú párbeszéd.”
TAPASZTALATOK A NIOK Alapítvány által szervezett kutatás eredményei javarészt megfelelnek a korábbi kutatási eredményeknek, megerősítik, hogy a CSR és a vállalati adományozás területén számtalan ponton kínálkoznak még fejlesztési, előrelépési lehetőségek. A vállalatok és a civilszervezetek között a CSR tevékenység kapcsán létrejövő partnerség erősítésre szorul, ehhez mind szakmai, mind gyakorlati támogatásra szüksége van a szerepelőknek. Részletesen bemutatott eredményeink alapján meghatározhatóak azok a területek is, ahol ezeket a fejlesztéseket érdemes elkezdeni.
TÁMOGATÓI STRATÉGIA, ELVEK, STÁB Az interjúk során használt kérdéssor első nagyobb blokkjának célja az volt, hogy feltérképezzük, hogyan épül fel a vállalat CSR tevékenysége. A kérdéseink arra irányultak, vajon az adományozási, CSR tevékenység stratégia mentén szerveződik-e, annak hátterében milyen vállalati szándékok húzódnak meg. Mekkora és milyen felkészültségű szakmai stáb, ember, osztály foglalkozik az adományozással, a CSR tevékenységgel. A vállalat támogatási tevékenysége mennyire tervezett, időben tervezhető-e a potenciális támogatottak számára. A támogatottak kiválasztását milyen főbb célok, szempontok határozzák meg. Törekednek-e a vállalatok tartós kapcsolatok kialakítására a támogatottakkal, vagy inkább az eseti, egyedi támogatáskéréseket és ehhez köthető elbírálást részesítik előnyben. Szakmai stáb tekintetében komoly szórást mutatnak a mintába került vállalatok. Teljes a változatosság a tekintetben, hogy a vállalaton belül az adományozással ki foglalkozik, van ahol elkülönült feladat, azaz erre a feladatra önálló embert, csapatot alkalmaznak, míg van olyan vállalat is, amelyben valamely funkcióhoz, esetleg többhöz is kapcsolódik az adományozás szervezése, az adományozási folyamat különböző fázisaiban jelentkező feladatokat a vállalat különböző osztályai látják el (pl. kommunikációs, PR vagy HR osztályok). Ugyanígy változatosságot mutat, hogy amennyiben az adományozás-szervezés külön funkció, azzal egy ember vagy egy csapat foglalkozik. Az ehhez kapcsolódó – korábban röviden ismertetett - szakmai dilemmák tehát tükröződnek a mi kutatási tapasztalatainkban is, megosztottak a hazai vállalkozások a tekintetben, hogy a CSR és támogatói tevékenységet a vállalaton belül hogy lehet hatékonyan szervezni, hol találja meg a megfelelő helyet a vállalati struktúrában. Hasonlóan igazolódnak vissza a korábbi kutatási tapasztalatok a vállalatok CSR stratégiáját tekintve is. Bár megosztott volt a minta ezen kérdés mentén is, azaz hogy van vagy nincs az adott vállalatnak CSR stratégiája, a tisztázó kérdések eredményeképpen általában kialakult egy olyan elképzelésrendszer, amely a támogatói döntések hátterében áll, akár tudatos stratégia tervezés, akár a több éves gyakorlat és a tulajdonosi elvárások eredményeképpen kialakítva. Ezek az elképzelések azonban általában az adományozási kérdésekre és az 12
azokhoz kapcsolódó kommunikációs elvárásokra, lehetőségekre korlátozódnak. Természetesen találtunk kivételt is ez alól, olyan vállalat is van mintánkban, amelynek CSR stratégiája átfogó, végiggondolt és hosszú távra szóló, és annak részeként jelent meg a civilszervezetekkel való kapcsolattartás, azok támogatása, általánosságban azonban nem ez volt a jellemző. A civilszervezetek támogatására vonatkozó stratégia elképzelések még az egyébként működő CSR stratégiával rendelkező szervezetek esetében sem mutatkoznak. A civilszervezeti támogatási döntések általában egyedi módon történnek, azokat a vállalat aktuális érdekei, kommunikációs lehetőségei határozzák meg. E tekintetben is vannak szerencsére kivételek, olyan vállalat, amelynek folyamatos és kiszámítható (évi periodicitást mutató) a támogatási tevékenysége, miközben az adományozási preferenciái is állandóak, így a támogatotti körük is viszonylagos állandóságot mutat, törekednek hosszú távú, hatékony partneri kapcsolatok kiépítésére a civil szférában is.
TÁMOGATÁSI DÖNTÉSHOZATAL JELLEMZŐI Második kérdésblokkunk a támogatási döntéshozatali folyamat feltérképezésére irányult. Ezen belül vizsgáltuk a támogatottak kiválasztásának módszereit, esetleges pályázati rendszereket, elsődleges és másodlagos mérlegelési szempontokat, a támogatói kérések kezelésének módját, az ehhez kapcsolódó általános elveket. Korábban bemutatottakból is levezethető, hogy a támogatási döntéshozatal folyamata sok esetlegességet, egyedi momentumot tartalmaz a mintába kerülő vállalatok többségénél. Az adományozást ad hoc módon szervező vállalatok esetében általában a termék- és szolgáltatás típusú adományok preferálása a jellemző. Interjúalanyaink véleménye szerint a támogatási döntés meghozatalát megkönnyíti, ha a támogatást kérő szervezet termék vagy szolgáltatás kérése esetén egyértelműen tudja jelezni az adománykéréskor, hogy azt milyen módon használja majd fel, az hogyan hasznosul. Ezt az elvárást azonban a kérelmező civilszervezetek nem minden esetben veszik figyelembe, tudják teljesíteni. Ebben a vizsgált dimenzióban is volt kivétel a mintában, olyan szervezet, amely több különböző támogatási forma kombinációjával dolgozik, a civilszervezeti pályázati formákat, az egyedi adománykéréseket és a tartós kapcsolatra épülő szakmai együttműködéseket együttesen alkalmazza támogatói tevékenységében. A megfelelő támogatott civilszervezet kiválasztási mechanizmusának vizsgálata – amely különös jelentőséggel bírt témánk szempontjából – nem hozott olyan eredményeket, amelyeket előzetesen vártunk. A vállalatok nem rendelkeznek olyan szempontrendszerrel, amely ezt a kiválasztást támogatná, nem határoznak meg előre elsődleges és másodlagos szempontokat, a mintába került vállalatok esetében a felkínált civilszervezeteket jellemző ismérvek (például a működéssel, tevékenységgel, gazdálkodással, területi elhelyezkedéssel vagy működési területtel kapcsolatban) nem játszottak szerepet. A kiválasztott civilszervezet a vállalattal vagy már tartós kapcsolatot alakított ki, és a partnerség a garancia a támogatás felhasználására, vagy nem előzi meg komoly mérlegelés a kiválasztást, esetleges annak ellenőrzése is, hogy a civilszervezet működik-e.15 A kiválasztás látszólagos megalapozatlansága igaz minden támogatási forma esetében, akár pályáztatásról, akár egyedi támogatásokról van szó. 15
A működés ellenőrzésére is a legegyszerűbb internetes kereséssel megelégszenek a vállalatok a kiválasztás során.
13
TÁMOGATÁS FOLYAMATA Harmadik kérdéscsoportban a támogatás folyamatára vonatkozó kérdéseket tettünk fel. Az adományozáshoz kapcsolódó feladatok közül melyeket végzik maguk a vállalatok, melyek azok, amelyek ellátására megbíznak külső (nonprofit vagy profitorientált) szervezetet. Hogyan követik figyelemmel a támogatás felhasználását, hogyan tartják a kapcsolatot a támogatott szervezettel az adományozási folyamat ideje alatt, esetleg azt követően. Hogyan ellenőrzik a támogatás felhasználást. A mintába került vállalatok esetében általánosan jellemző, hogy a támogatási feladatokat maguk látják el, azt nem szervezik ki. A támogatás felhasználásának figyelemmel követése, az adomány hasznosulásának ellenőrzése bár fontos lenne a támogató számára, ehhez általában semmiféle eszközzel nem rendelkezik, nem alakított ki olyan támogatási folyamatot, amely módot ad erre. Az adományozásból adódó kommunikációs előny az egyetlen, ahol a mintába került vállalatok egy részénél felfedezhető tudatosság, tervezett együttműködés a civil partnerekkel és a partnerek illetve a saját kommunikációs stábjukkal, esetleg alvállalkozókkal.
MINŐSÍTŐ RENDSZERREL KAPCSOLATOK VÉLEMÉNYEK, ELVÁRÁSOK Az interjúk zárásaként kérdéseink a projekt során létrehozandó civilszervezeti minősítő rendszerre vonatkoztak. Először a civilszervezetekkel való együttműködés, támogatói viszony tapasztalatait, az ehhez kapcsolódó pozitív élményeket illetve problémákat térképeztük fel, kíváncsiak voltunk arra is, hogyan látják a civilszervezeteket vállalati szemmel az adományozási viszonyban, milyen tanácsokat adnának a potenciális támogatottaiknak. A civilszervezeteket minősítő rendszerrel kapcsolatban nem csak általános véleményüket, hanem a vállalatok konkrét elvárásait is kérdeztük. Célunk az volt, hogy meg tudjuk, milyen minősítő rendszert tudnának használni, alkalmazni adományozási tevékenységük során, esetleg anyagi ellenszolgáltatást is adni ezekért a használható információkért, szolgáltatásokért. A mintába került vállalatok tapasztalatai a civilszervezetekkel való együttműködéssel, az adományozói viszonnyal kapcsolatban igen sokfélék. A civil szektor szempontjából komoly óvatosságra int, hogy az interjúkban többször felmerült, hogy hosszú távon jól működő partnerségeket nehezíthet meg, tehet tönkre néhány rossz tapasztalat. Az interjúkban említett fontosabb problémákat, véleményeket kigyűjtöttünk, mivel a civilszervezetek munkáját segíthetik, továbbá meghatározzák azt is, milyen minősítő rendszer lenne az, amely a jelenlegi vállalati igényeket, elvárásokat kielégítené. A vállalatok számára kiemelt fontossággal bír saját jó hírnevük megőrzése, ennek védelme a támogatói döntéseket is alapjaiban meghatározza, elvárják támogatottaiktól is ennek a törekvésnek a tiszteletben tartását. Általánosságban is elmondható és a vállalatok számára problémát jelent, hogy a civilszervezetek nem értik a vállalati döntéshozatali folyamatokat, a mögöttük álló érdek- és értékrendszert. Komoly nehézséget jelent az ahhoz való alkalmazkodás általában a civilszervezetek számára. A támogatási folyamat során megoldatlan a támogatás hasznosulásának figyelemmel követése. A vállalatok megítélése szerint ebben javarészt a támogatott 14
civilszervezetek felelősek, el kell fogadniuk és segíteniük kell azt a célt, hogy adott esetben az adományok hasznosulását be tudják mutatni, azt kommunikálni legyenek képesek. A civilszervezetek nem adnak visszajelzést a támogatás felhasználásáról. A vállalatok sokszor találkoznak adminisztratív működési problémákkal a civilszervezetek részéről. A vállalatok jogos igényként fogalmazzák meg, hogy a civilszervezetek támogatási kéréseik alátámasztására olyan dokumentációt is készítsenek, amelyek a támogatás felhasználására, az esetleges projekt megvalósítására pontos terveket, szükség esetén igényfelmérést és hatástanulmányokat tartalmaznak. Általánosságban is érzékelik a vállalatok azt a problémát, hogy a civil szektorban a projekttervezés nem az általuk elvárt professzionális módon történik. A vállalatok beszámoltak konkrét visszaélésekről is, amikor az adományok felhasználása nem az előre rögzített és elvárt módon történt meg.
A minősítő rendszerrel kapcsolatban sajnálatosan nem sok lényegileg használható elvárás fogalmazódott meg a mintába került vállalatok munkatársai részéről. Egyrészről megállapítottuk, hogy a vállalatoknak jelenleg nincs módjuk arra, hogy érdemben ellenőrizzék egy-egy civilszervezet működését, tevékenységét, megbízhatóságát, ezen belül a korábban kapott adományok felhasználást. Másrészről viszont nem fogalmazódott meg még az igény részükről, hogy egy civilszervezeti minősítő rendszer támogatásával munkájuk egyszerűbbé válna. Feltételezhetően e mögött az a tény áll, hogy a támogatói döntések meghozatala nagyrészt ad hoc módon történik, egyedi módon bírálják el a potenciális támogatottakat, adományozási kéréseiket. A leglényegesebb pont, ahol kitörés látszik ebből a helyzetből, ami a vállalatok számára is kiemelten fontos lenne, hogy a támogatott civilszervezetek megbízhatóságáról meggyőződhessenek. A minősítő rendszer a vállalatok számára első lépésben ezzel a funkcióval lenne használható. További kérdés azonban, hogy milyen lenne az a minősítő rendszer, amely a vállalati igényeknek elébe menve, sőt azokat formálva támogatná, hogy átgondoltabb, tervezettebb, partnerségre alapuló adományozási viszonyt alakítsanak ki a vállalatok és a civilszervezetek.
15
MELLÉKLETEK KÍSÉRŐLEVÉL Tisztelt … ! A Nonprofit Információs és Oktató Központ Alapítvány az Átláthatóság és Bizalom Munkacsoport (ÁBC) nevében felméri a vállalatok adományozási döntéshez vezető szokásait. A Munkacsoport célja megteremteni Magyarországon a civil szervezetek átláthatóságát segítő rendszert és etikai kódexet, hogy a szektor helyreállítsa, illetve erősítse a bizalmat. Azt gondoljuk, hogy a vállalatok elvárásai, az adományozási döntéshez vezető út nem hagyható figyelmen kívül egy ilyen rendszer megalkotása során. Célunk, hogy mind a vállalati, mind a lakossági adományozás során az adományozók tudatos döntéseket hozzanak. Az adományozói döntés felmerülése és lebonyolítása során a lehető legjobb, leggördülékenyebb, kölcsönösségen alapuló bizalmi viszony alakulhasson ki a támogatott szervezetekkel. Ehhez a NIOK Alapítvány számtalan segítséget, szolgáltatást nyújt mind a vállalatoknak, mind a szervezeteknek, melyről részletesebben olvashat a csatolt dokumentumban. Arra kérjük, hogy egy maximum 1 órás beszélgetéshez legyen partnerünk. A beszélgetéseket összegezzük, majd az elhangzottakból egy rövid tanulmány születik, melyet az ÁBC Munkacsoport a rendszer kialakítása során használ fel. Az elkészült anyagot természetesen megküldjük Önöknek, valamint közzétesszük a munkacsoport weboldalán. (atlathatosag.honlaphat.hu)
KÉRDÉSSOR AZ INTERJÚKHOZ Vállalati Interjúkhoz, beszélgetés, nem kérdőív A cél kideríteni, hogy milyen információkra van egy vállalatnak szüksége, hogy meghozza adományozási döntését. Cég neve: Foglalkoztatottak száma: CSR stratégia, szándék, ember 1. Ki foglalkozik CSR-al? Ember/osztály 2. Van e (CSR osztályon, ha van ilyen) olyan, aki civil szervezeti tapasztalattal rendelkezik? 3. Mikor, hogyan fogalmazódik meg a támogatási szándék? Időben tervezhető-e? Ha igen melyek ezek az időpontok? 4. Amikor elkezdik keresni a támogatandó szervezetet melyek a főbb szempontok? működéssel, tevékenységgel, gazdálkodással kapcsolatban 16
5. Konkrét célhoz keresnek szervezetet, vagy szervezetet keresnek és az ő céljaikat támogatják? Amikor szervezetet keresnek: - terület (országrész szerint) - tevékenység szerint - konkrét project Amikor célhoz keresnek szervezetet? - A vállalat stratégiája / profilja szerint döntenek támogatásról vagy esetleg személyesebb megfontolások vezérlik? - Egyszeri vagy tartós támogatási formát tarják e jobbnak, illetve náluk melyik a gyakoribb, elfogadottabb? Támogatási döntéshozatal jellemzői Milyen módszerekkel választják ki a támogatott szervezeteket? Van-e belső pályázati rendszerük? Milyen szempontokat mérlegelnek elsősorban, és másodsorban? (Pl. működéssel, tevékenységgel, gazdálkodással, területi elhelyezkedéssel, működési területtel kapcsolatban.) Hogy határozzák meg ezeket a szempontokat? A soron kívül érkező támogatói megkereső levelek kezelésére van e valamilyen általános kezelési elv? Támogatói feladatok Maguk bonyolítják a támogatói tevékenységet, ha nem, mely részét szervezik ki? - Szervezetek keresése - Támogatottak kiválasztása - Felhasználás nyomon követése, kommunikáció a támogatottakkal - Támogatás felhasználásának ellenőrzése Mik a fontos szempontok egy-egy támogatási döntés meghozatalakor? Minősítő rendszer Milyenek a tapasztalataik a civil szervezetekkel? Volt-e bármiféle probléma a támogatás kapcsán, ha igen, mik voltak ezek? Rossz tapasztalatok alapján, milyen javaslataik lennének a szervezetek számára, mire figyeljenek?- Jó tanácsok civileknek. Ha lenne egy civil szervezeteket minősítő rendszer, milyen elvárásuk lenne, hogy milyen dimenziókat vizsgáljon? Hajlandóak lennének e pénzt áldozni, hogy egy szakértő szervezet számukra előválogatást egyfajta minősítést végezzen? Mi az a szolgáltatás amiért hajlandó fizetni? - jótékonysági rendezvények lebonyolítása - tanácsadás - szervezetek válogatása - pályáztatás - kreatív, CSR-t erősítő rendezvények, ötletek kidolgozása, lebonyolítása - vállalati önkéntes programok megszervezése
17
