Mellékletek az. Inkluzív iskola. Innovációhoz

Mellékletek az

Inkluzív iskola Innovációhoz

Mellékletek KOOPERATÍV TECHNIKÁK BESZÉLGETŐKÖR A gyerekek körbe ülnek, a tanító is. Egymás után beszélnek az adott témáról, bárki bármikor megszólalhat, de csak akkor, ha az előző beszélő már befejezte a mondandóját. A beszélgetés kezdetén adjunk egy tárgyat (korong, kavics, maci) annak a kezébe, aki először fog beszélni. Ha elmondta, amit szeretett volna, továbbadja a következőnek. Mindig csak az beszélhet, akinek az adott tárgy a kezében van, ez a szabály a pedagógusra is vonatkozik. BESZÉLŐ KORONGOK Egy téma megbeszélésekor, ha beszélő korongokat használunk, akkor a csoportban minden diáknak kell, legyen külön korongja. Az utasítás érthető: ha valaki hozzászól a témához, korongját az asztal közepére helyezi. Addig nem kap újra szót, amíg a csoport minden tagjának korongja az asztal közepére nem került. Ennek a módszernek az alkalmazásával minden tanuló (visszahúzódó, sokat beszélő) megtanulja, hogy mindannyian egyenlő mértékben vesznek részt a tevékenységben.

BÁTORÍTÓ KORONGOK A beszélgetés elején mindenki kap úgynevezett „bátorító korongokat”, aminek segítségével a társalgás folyamán megerősítést, támogatást tudnak nyújtani társuknak egy-egy korong átadásával. A diákok megtanulnak egymásra figyelni, egymást bátorítani, úgy végighallgatni a másikat, hogy nem adnak tanácsot, nem okoskodnak, hanem csak meghallgatják és támogatják barátjukat nehéz helyzetében.

2

CSOPORT - VÉLEMÉNYVONALAK Húzunk egy vonalat, melynek egyik vége teljes egyetértést jelöl, a másik vége pedig teljes elutasítást. Ennek a vonalnak a mentén a diákok elhelyezik jelüket, amivel az elhangzottakkal kapcsolatos véleményüket fejezik ki. Ha ezt mindenki megtette meg kell indokolnia, miért így gondolja. Ezáltal a diákok megtanulják, hogyan kell véleményt alkotni és ezt megfogalmazni, előadni másoknak.

INDIÁN BESZÉLGETÉS Az indián beszélgetés úgy zajlik, hogy az adott témával kapcsolatban a diákok sorra kifejtik véleményüket, mielőtt azonban ezt megtennék, megpróbálják saját szavaikkal elismételni az előttük felszólaló gondolatait a témával kapcsolatban. Ez a módszer jó szolgálatot tesz az egymásra figyelés erősítésében és elősegíti azt is, hogy visszajelzéseket kapjanak saját gondolataik helyességéről.

KÖLTS EL EGY HÚSZAST A diákok egy témával kapcsolatban javaslatokra tehetik pénzüket. Négy darab 5 forintos áll ehhez rendelkezésükre. Ennek segítségével megtanulhatnak gyorsan döntéseket hozni, és döntésüket később érvelésekkel, kis szónoklatokkal meg is védhetik. Ezáltal szókincsük, szónoki képességeik fejlődnek, mely később az élet minden területén hasznukra válhat.

KÖZÖS MEGEGYEZÉS Ezzel a módszerrel is a diákok szociális képességeit fejleszthetjük. Egy adott témával kapcsolatban a nem saját véleményüket kell hangoztatni, hanem közös, mindenki által elfogadható megoldásra kell jutniuk. Később a munkában, családi körben, sőt már most otthon, iskolában is jól jöhet az, ha az egyén képes arra, hogy közös megegyezésre jusson társaival, a körülötte élőkkel.

3

RAJZOLD, AMIT MONDOK A tanulók négyes csoportban, két párban dolgoznak. Minden pár rajzol egy egyszerű rajzot, amit társaik nem láthatnak. Ha ezzel végeztek, megpróbálják szavakkal úgy leírni alkotásaikat, hogy a másik pár le tudja rajzolni. Ezáltal a diákok kifejezésmódja, szókincse fejlődhet.

Játékok

HOGY ÉRZED MAGAD?

Eszközök: - egy darab papír - toll Feladat: A játékvezető mindenkinek oszt egy kis darab papírt. A „cetlire” mindenkinek le kell írnia, hogy jelenleg hogyan érzi magát. Ezután a papírokat összegyűjti a játékvezető, összekeveri őket és szétosztja. Mindenkinél más ember által írt cetlinek kell lennie. A feladat, hogy a leírtak alapján mindenkinek meg kell próbálnia kitalálni, hogy kinek az irományát tartja a kezében. Persze segítséget is kap – az a játékos, akiét olvassa, valamilyen mimikai kifejezéssel, enyhe bólintással, esetleg egy szelíd mosollyal jelezheti, hogy „igen, rólam van szó”. Első osztály elején, amikor a gyerekek még nem tudnak írni mimikával, mutogatással hozzák társaik tudtára gondolataikat. Célja: -

empátiás képességek fejlesztése

-

mentális kommunikáció fejlesztése

4

STAFÉTA – JÁTÉK: Eszközök: - stafétabot pl.: toll, ceruza Feladat: Kis csoportokra oszlunk, akinél a staféta van, mond egy szót, nevet, kifejezést, vagy mondatot. A stafétát/tollat körbe kell adni, és mindig mielőtt elmondjuk saját gondolatunkat el kell ismételnünk az előttünk szólók mondatait is. Célja: -

emlékezet fejlesztése

-

odafigyelés a másikra

-

együttműködés

-

kommunikációs készséf fejlesztése

KI VAGYOK ÉN? Eszközök: -

A/4-es lap

-

toll

Feladat: 4-fős csoportokat kell alkotni. Minden csoport kap egy A/4-es lapot és tollat. A lapra rajzolniuk kell középre egy négyszöget és a maradék felületet fel kell osztaniuk négy egyenlő részre. Minden részre egy-egy ember a csak rá jellemző tulajdonságokat írja (név, cím, 4 tulajdonság). A lap közepén található körbe pedig közös megegyezés alapján négy olyan tulajdonságot, amely mindenkire igaz. Célja: -

önismeret

-

a másik ember megismerése

-

másokra való odafigyelés

-

csoportmunka (előnye: szabad, kötetlen, van közben beszélgetés)

5

GUBANC JÁTÉK:

Eszközök: Feladat: Kis csoportokat alkotunk. Körben állva, csukott szemmel meg kell fogni a másik kezét. Miután kinyitjuk a szemünket a kezeink által alkotott „gubancot” ki kell bogoznunk. Első osztály elején ismerkedéskor használhatjuk a másik nevének begyakorlására, „kinek fogtad meg a kezét?” Célja: -

problémamegoldó képesség fejlesztése

-

másság elfogadása

-

csoportmunka

-

nem maradhat ki senki! – Ennek érdekében a játékvezető figyeli a kezeket.

ELF – JÁTÉK: Eszközök: -

papír

-

toll

Feladat: 4-5 fős csoportokat alkotunk. A játékosok körbe ülnek, bevonalkázzák a lapjukat, annyi vonallal ahányan vannak. Mindenki ír egy szót (ami hirtelen eszébe jut), és továbbadja. Mindenki ír az előző szóra asszociálva egy újabb szót, egészen addig, amíg mindenkihez vissza nem kerül az eredeti lapja. Ha ez megtörtént, mindenki a lapján látható szavak felhasználásával alkot egy rövidke kis történetet. Célja: -

gondolat kifejezése

-

fejleszti a kreativitást

-

megmutatatja kiben, mi rejlik

-

figyelem, összpontosítás

6

AZ ÉN CÍMEREM:

Eszközök: -

A/4-es lapon címer

Feladat: A játékvezető kioszt egy címert ábrázoló lapot, amely négyfelé van felosztva. A négy részbe különböző számunkra fontos dolgokat kell beírni az „utasításnak” megfelelően. Pl.: A legfontosabb esemény az életemben. A legboldogabb pillanatom. Ennek örülök a legjobban. Azt szeretném ha… Ezeket ki kell tölteni és felolvasni egymásnak. Célja: -

magunkba tekintés

-

értékek felismerése

-

egymás megismerése érzelmi oldaláról

MI VAN A TETŐ ALATT? Eszközök: -

egy nagyobb papír

-

kis cetlik

-

toll/filc

Feladat: A csoportvezető egy nagy lapra felrajzol egy házat „Élmények” címmel. A csoportnak a kis cetlikre, mint a ház tégláira egy-egy jó vagy rossz élményt kell felírnia (lehet több is). Amikor ezeket felolvassuk, elhelyezik a + vagy a – oldalon, attól függően, hogy jó vagy rossz az élmény. Célja: -

őszinteség

-

bizalom

-

egymás közelebbi megismerése

7

TÜKÖRKÉP

Eszközök: Feladat: Párokba rendeződünk, eldöntjük, ki fog utánozni, és mintha tükör előtt állnánk, ugyanazt kell csinálnunk, mint társunk, vagy neki azt, amit mi csinálunk. (Lehet cserélgetni az irányító szerepét.) Célja: -

akaratkinyilvánítás

-

odafigyelés a másikra

-

térorientáció fejlesztése

MI VÁLTOZOTT?

Eszközök: Feladat: Párokat alkotunk. A párok egymással szembe állnak, alaposan megfigyelik egymást. Majd az egyik hátat fordít, míg a másik valamit megváltoztat magán. Amikor elkészült, szól a társának, akinek ki kell találnia, hogy mi változott partnerén. Célja: -

megfigyelés fejlesztése

-

fontos, hogy az apró dolgokra is tudjunk figyelni.

SZÁZLÁBÚ – BIZALOM JÁTÉK

Eszközök: Feladat: Egymás mögé állunk szorosan úgy, hogy bele tudjunk ülni egymás ölébe. Mikor kényelmesen elhelyezkedtünk, közös megegyezés alapján azonos lábbal lépvén elindulunk.

8

Célja: -

csapatmunka

-

bizalom

-

önfegyelem

FOGD MEG A FARKÁT!

Eszközök: Feladat: Oszlopba állunk egymás háta mögé és szorosan megfogjuk az előttünk álló derekát. A feladat az, hogy a legelöl álló ember (a sárkány feje), megfogja a legutolsó tagot (a sárkány farkát). Célja: -

csapatmunka

-

furfang

-

gyorsaság

ÍRJ A HÁTAMRA:

Eszközök: -

papír

-

íróeszköz

-

gombostű

Feladat: Kis csoportokat alkotunk max. 5-6 főből állót. Mindenki kap egy lapot, amit a hátára tűzünk. Ezután a többiek a hátára írnak egy gondolatot, kívánságot, valami személyre szólót. Miután mindenki kész, levesszük a lapokat és felolvassuk a rajta található gondolatokat. Célja: -

empátia

-

másikra való odafigyelés

-

tanácsadás 9

KI VAN A KÖR KÖZEPÉN?

Eszközök: -

papír

-

íróeszköz

Feladat: Mindenki kap egy lapot és egy tollat. A papírra egy háromívű kört kell rajzolni, majd kilenc nevet felírni, akik éppen eszünkbe jutnak: családtagok, barátok… Ha ez kész, akkor neveket írunk a körökbe, a hozzánk legközelebb állót a belsőbe, aki a legtávolabbi azt a külsőbe írjuk. Majd felolvassuk egymásnak, és megmagyarázzuk kit, hova és miért írtunk. Célja: -

magunkba tekintés

-

rangsorolás

-

őszinteség

KÉZ – RAJZ:

Eszközök: -

egy nap lap/karton

-

íróeszközök: filc, színes ceruza

Feladat: Kis csoportokat alkotunk. Minden csoport kap egy nagy lapot és ceruzákat, filceket. A feladat rajzolás, azzal a kikötéssel, hogy a kezüket, ujjukat, tenyerüket használják csak mintaként. Célja: -

kreativitás, esztétikai érzék

-

csapatmunka

-

együttműködés

-

önkifejezés

-

tolerancia

10

-

odafigyelés

-

továbbalkotás

AJÁNDÉKOZÁS

Eszközök: -

színes lapok

-

ragasztó

-

olló

-

szalagok

-

lyukasztó

-

karton

Feladat: A felsorolt eszközök segítségével egyszerű kis ajándékot kell készíteni és átadni egyik társunknak. Célja: -

kreativitás

-

szépérzék

-

őszinteség, empátia

LEVELET HOZOTT A POSTÁS:

Eszközök: -

papír

-

íróeszköz

Feladat: Mindenki kap egy lapot, amelyre tetszés szerint írhat egy levelet a csoporton belül bárkinek. Amikor a levelek elkészültek, felírja egy cetlire a nevét és ráteszi a székére. Ezután mindenki kimegy a teremből, egyesével beviszik a leveleket és lerakják annak a székére, akinek szánták. Aki levelet kapott, hangosan felolvassa és megpróbálja kitalálni, ki küldhette neki.

11

Célja: -

őszinteség

-

empátia

-

közeledés

RAJZ KIEGÉSZÍTÉS:

Eszközök: -

lap, amin kiegészítendő rajzok vannak

-

íróeszköz, filc, ceruza…

Feladat: Mindenki kap egy lapot, amin folytatandó rajzok vannak. Ki kell egészíteni a rajzokat saját ötletei, kreativitása alapján. Mikor elkészült a rajz, fel kell mutatni a többieknek és elmondani, mit hogyan fejezett be és miért. Célja: -

kreativitás

-

önkifejezés

-

kommunikáció

TULAJDONSÁG Eszközök: -

tulajdonság kártyák

Feladat: Az asztalra ki kell teríteni a tulajdonság kártyákat. Mindenki húz belőle, és meg kell fogalmaznia, hogy miért örül, vagy miért nem az adott tulajdonságnak. „Örülök, mert…” „Nem örülök, mert…”

12

Első osztályban ismerkedéskor kártyák nélkül is játszhatjuk. Egy-egy kisgyermek bemutatásakor a többiek elmondják, miért örülnek neki. (Örülök neked, mert úgy hívnak, mint a testvéremet, szép a hajad, mosolyogsz…)

Célja: -

önismeret

-

kommunikációs készség fejlesztése

-

meggyőző erő

MUTASD BE A PÁROD:

Eszközök: Feladat: Párokat alkotunk. A másiknak mesélünk magunkról, az ő feladata pedig az, visszamondja nekünk. Fordítva is eljátsszuk. Célja: -

önismeret

-

kommunikáció fejlesztése

-

figyelem

-

memória

SZÉKFOGLALÓ:

Eszközök: -

eggyel kevesebb szék, mint ahányan a csoportban vannak.

Feladat: A csoporttagok körbeülnek egy kivételével, aki megáll a kör közepén. A játékvezető jelzésére mindenki megpróbál átülni egy másik székre (a mellettünk lévőre nem lehet) s eközben az álló ember is próbál székhez jutni. Akinek nem marad szék, az beáll a kör közepére.

13

Célja: -

gyorsaság

-

figyelem

-

versenyszellem

VÁLASSZ EGY KÉPET: Eszközök: -

képek

Feladat: Az adott képekből ki kell választani egyet. Miután mindenki választott, elmondják, hogy miért éppen azt választották. Célja: -

gondolat kifejezése

-

kommunikáció

-

egymásra és egymás gondolataira való odafigyelés

-

őszinteség

DOBD A LABDÁT:

Eszközök: -

kislabda

Feladat: Körbeállunk, szemmel kommunikálva jelzünk társunknak, hogy „figyelj, neked fogom dobni”. Ha az illető visszajelez, akkor átdobom neki a labdát. Csak olyannak dobhatom át, aki (szemmel) figyelemmel követi az eseményeket. Célja: -

figyelem

-

metakommunikáció

-

finommozgás

-

kézügyesség

14

TÖRTÉNETEK, MELYEK LEGINKÁBB AKTUÁLIS ESEMÉNYEKHEZ KAPCSOLÓDNAK:

Jó tulajdonságok

Első osztály második félévétől kezdve – amikor már megismerik a gyerekek egymást – minden tanévben megkérem őket, mondják el egymás jó tulajdonságait. Csak és kizárólag pozitív dolgokat sorolhatnak fel. Magam mellé veszem azt a gyereket, akiről éppen szó van, így a többiekkel szembenézve hallgatja, mit mondanak róla osztálytársai. Igazat és csakis igazat lehet mondani, aki lódít, többé nem vesszük komolyan. Ezzel nem szokott probléma lenni, a gyerekek mint tudjuk kíméletlenül őszinték. Észrevétlenül – mivel rossz tulajdonságot nem mondhatnak – ráállnak a pozitív értékekre, és sorolják, pedig a hétköznapokban inkább a másik oldal dominál. Megtalálják a másikban a jót, ki is mondják, és ezáltal elfogadják őt. 5 jó tulajdonságnál kevesebbet egy társukról sem mondtak még. Leírom szavaikat minden esztendőben. Döbbenetes hatást vált ki a tanulóból, aki ahhoz van szokva, hogy az ellenkezőjét tapasztalja naponta. Legtöbben csöndben hallgatják végig. A kérdésre, gondoltad volna, hogy szeretnek, vagy ennyi jót látnak benned, általában csodálkozás a válasz. Többen sírva is fakadtak már. Negyedik osztály végén minden elhangzott jó tulajdonságot írásban megkapnak emlékül és emlékeztetőül.

A „JÓ” MEGERŐSÍTÉSÉRE HASZNOS LEHET A KÖVETKEZŐ RÖVID TÖRTÉNET!

Az öreg indián

Egy öreg indián mesél az unokájának: - Nagy küzdelem van a szívemben! Két farkas vívja bennem a harcát! Az egyik gonosz, ő a harag, a verekedni akarás, a csúnya beszéd, és minden rossz.

15

A másik jó, ő a szeretet, a békesség, a jószívűség, a jóakarat, és minden, ami jó. Mindannyiunkban van ilyen harc. A kis indián gondolkodott egy kicsit, majd megkérdezte: - Nagyapa, melyik farkas fog győzni? - Amelyiket engeded unokám! – válaszolta az indián.

Szent Miklós

Tudjátok-e, hogy a Mikulás csakugyan élt, sok száz esztendővel ezelőtt? Myra városában lakott, amely ma Törökországban található. Püspök volt, és valójában Miklós volt a neve, Szent Miklós. Tudjuk róla, hogy csendben, de bőkezűen segítette a szegényeket. Letette az ajándékot, és máris eltűnt, nehogy bárki felismerje. Myrában élt ekkortájt három, pártában maradt leánytestvér. Azért nem mentek férjhez, mert nem volt hozományuk. A hozomány jókora pénzösszeg volt akkoriban, amit a férjhez menő leány vitt magával a házasságba. Csakhogy ennek a három nővérnek egyetlen fillérje sem volt, így aligha lehetett esélyük férjhez menni. Pedig a legidősebb leánynak már választottja is volt. De hogyan házasodhattak volna össze hozomány nélkül? Egy este a legidősebb nővér halk motozást hallott az ajtón kívül. Odaszaladt, és kinyitotta az ajtót. Egy zacskó pénzt talált a tornácon. Ki hagyhatta itt? – tűnődött. És milyen gyorsan elfutott! Semmilyen jel nem maradt utána. A leány így már férjhez mehetett ahhoz a fiatalemberhez, akit szeretett. A történetnek azonban még nincs vége. Nemsokára a másik két nővér is csinos hozományt kapott. Fogalmuk sem volt róla, ki lehet a jótevőjük. Habár a legkisebb lány, amikor kinyitotta az ajtót, még látott egy vörös palástba bújt embert eltűnni a fák között. Mi persze jól tudjuk, hogy az ismeretlen segítő Szent Miklós volt.

16

Azóta Szent Miklós kicsit megváltozott. Vörös püspökpalástjából fehérprémes piros bunda lett, püspöksüvegéből kucsma, a Szent Miklós névből hol „Santa Claus”, hol pedig Mikulás. A holland gyerekek hívták először „Sante Klaas”-nak. Bármilyen alakban jelenjék is meg Szent Miklós, és hívják „Santa Claus”-nak vagy Mikulásnak, úgy gondol rá minden gyerek a világon, mint a nagy ajándékozóra. Ő nem csak szóval hirdeti a karácsonyi szeretetet. A cinege éneke Karácsony reggelre nagyon nagy hó esett. Anya szelíden odaszólt Dávidnak: -

Menj, ki kérlek, és söpörd el a kerti utat, különben nem tud bejönni a nagymama, pedig azt ígérte, eljön a karácsonyi ebédre.

Dávidnak nem tetszett a dolog, nagyon szeretett volna a számítógépen játszani. -

Pont most? – kérdezte.

-

Gondolj a nagymamára, milyen nehezen tudna átjönni a nagy havon! – mondta apa.

-

Elesik, és eltörik a lába.

Dávid fölvette régi, kopott zöld pulóverét és a bakancsát. Fogott egy nagy söprűt és kezdte eltakarítani a havat. Szép kis karácsony, gondolta, mint akármelyik hétköznap. Az embernek karácsonykor nem szabadna dolgozni. Kis cinege röppent az egyik közeli gallyra. Dávid szomorúan emelte rá a tekintetét. -

Te sem lennél boldog – mondta, ha idekinn kéne az utat söpörnöd ahelyett, hogy a kényelmes, meleg szobában várnád a karácsonyi ebédet.

De hiszen, gondolkodott el Dávid, a cinege sosem ül kényelmes, meleg szobában! Mindig idekinn van. A kis cinege ekkor énekelni kezdett. Dávid meglepődött. Ha ennek a kis madárnak a fagyos ágon ilyen jókedve van, ő miért szomorkodjon? Szinte kedvet kapott a munkához. Szép, tiszta ösvényt söpört az ajtóig, egészen kimelegedett. Munkája végeztével bement a házba. Jó kedvvel figyelte továbbra is a kis madárka énekét.

17

Angyalkázás – kicsit másként Az adventi időszak elején mi is kihúzzuk egy kalapból egymás nevét, de nem azért, hogy az osztálykarácsonyon ajándékkal kedveskedjünk egymásnak, a feladat ennél nehezebb. A karácsonyig tartó időszakban figyelmesnek kell lennünk, észre kell vennünk, ha védencünk szomorú, ha segítségre van szüksége, lessük minden kívánságát. Persze ez nem zárja ki azt, hogy az otthon kapott csokival, süteménnyel meglepjük őt, becsempészve a padjába. Nehezítésként, elterelő hadműveletként másokkal is figyelmesebbek vagyunk, így nehezebb kitalálni, ki is a mi angyalkánk. A madarak karácsonya A veréb vette észre először az udvar közepén felállított póznát. - Mi lehet az? – csodálkoztak a madarak. - Hogy nem fa, az biztos, nincsenek ágai! – mondta a feketerigó. - Nem is villanyoszlop – mondta a seregély – nincsenek rajta drótok. - Ez alighanem a harkály karácsonyi ajándéka – szólt a cinege – azért kapta, hogy legyen mibe lyukakat vájnia. - Micsoda butaság! – gondolták a többiek. A madarak közül miért csak a harkály kapna karácsonyi ajándékot? Mindannyian összegyűltek az udvaron, hogy élelmet keressenek. Ez elég veszélyes volt, mert a macska a közelben tartózkodott. Mind nagyon féltek a sárgán villogó szemektől és a veszélyes karmoktól -

Repülj! – harsant fel a seregély hangja, ahogy a macska megjelent a közeli bokorban.

-

Nem biztonságos ebben a kertben. Rágondolni is rossz, mi lesz tavasszal, amikor kikelnek fiókáink! Ők nem tudnak olyan gyorsan repülni, mint mi! – állapította meg az ökörszem.

Másnap, karácsony reggelén dermesztő hideg volt. A feketerigó dideregve ült egy kopasz faágon. Egyszer csak felkiáltott: -

Nézzétek a póznát!

18

A madarak kíváncsian figyelték, mi történik. Egy négyszögletes asztalka állt a pózna tetején, felette tető volt. Az asztallapon mintha ennivaló lett volna. Először a cinege merészkedett a közelébe. -

Gyertek ti is! Gyertek ide! – füttyentett a többieknek. – Ez itt mind eleség.

A madáretetőben – mert az a fedeles kisasztal madáretető volt – gazdag lakoma várta őket. Volt ott szalonnabőr, dió, száraz kenyér és egy tál napraforgó is. - Ez a mi karácsonyi ajándékunk! – csiripelte a veréb. - Ide még a macska sem tud felmászni – szólt megkönnyebbülten a veréb. A cinege a háziak ablakára szállt és hálásan dalolta: Köszönjük, köszönjük! Boldog ünnepeket!” Krisztus születése József és Mária hosszú útra készülődött, egy másik városba kellett menniük. József nagyon aggódott Mária miatt, aki bármikor megszülhetett volna. -

Talán jobb lenne, ha itthon maradnál – mondta József.

Mária azonban szerette volna, ha József mellette van, amikor a gyermek megszületik, ezért ragaszkodott hozzá, hogy együtt utazzanak. József fölnyergelte szamarát, ráültette Máriát, ő pedig gyalog ballagott mellette. Több napos vándorlás után késő este érkeztek Betlehembe. A vendégfogadókba hiába kopogtattak be, sehol nem kaptak szállást, pedig nagy szükségük lett volna rá. -

Ez az utolsó fogadó – sóhajtott József. A város telis-tele volt hozzájuk hasonló szálláskeresőkkel.

A fogadós csak a fejét rázta: - Egy órával ezelőtt foglalták el az utolsó szobát – mondta. - Kérem – szólalt meg Mária – kérem, segítsen! Nemsokára megszületik a gyermekem, helyre van szükségünk. A fogadós felemelte a lámpáját és a fiatalasszony arcába nézett. Mária nagyon kimerült volt, alig tudott ülni a szamáron. A fogadós megsajnálta - Itt a ház mögött van egy istálló – mondta – ha nem bánják, hogy állatok között kell tölteni az éjszakát, akkor jöjjenek! József megköszönte a gazda jóindulatát, és az istálló felé vették útjukat. Még azon az éjszakán megszületett a gyermek. Mária pólyába tette és a jászolba fektette. 19

Pásztorok a hegyen Betlehem mellett a hegyoldalban pásztorok őrizték a nyájat. Éjszakára a tűz köré húzódtak. Ezt az éjszakát valami különös, izgatott várakozás töltötte be. Hirtelen nagy fényesség támadt a magasban, nagyobb és erősebb, mint bármelyik csillag ragyogása. A pásztorok megijedtek. -

Ne féljetek – szólalt meg egy hang fölöttük – Jó hírt hozok.

Amikor fölemelték a fejüket látták, hogy egy fényes angyal beszél hozzájuk -

Keljetek fel és induljatok! Betlehemben egy istállóban ma éjszaka megszületett az Isten fia.

-

Menjünk, keressük meg a gyermeket! – mondták a pásztorok – Angyal hozta a hírt, nem kételkedhetünk benne!

Sietve elindultak lefelé a hegyről. A legfiatalabb felkapott egy bárányt. -

Ajándékot kell vinnünk a gyermeknek – mondta.

Könnyen megtalálták az istállót, benne a jászolban fekvő gyermeket, és örömmel eltelve köszöntötték őt. A három napkeleti bölcs Egy távoli, napkeleti országban élt három bölcs ember. Sok tudós könyvet elolvastak, tanulmányozták a csillagok állását. Egy fényes, új csillagot láttak meg az égen, mely Júdea fölött ragyogott. Nagyon izgatottak lettek. Mivel a próféták már régen megjövendölték, hogy nagy király születik majd a júdeai Betlehemben, biztosak voltak abban, hogy az ő eljövetelét jelzi az új csillag. A három bölcs sietve összecsomagolt. Felnyergelték tevéiket, és elindultak nyugat felé, amerre az új csillag vezette őket. Először Jeruzsálembe érkeztek, ahol Heródes volt akkoriban a király. Amikor meghallotta, hogy három idegen érkezett a városba és az új királyt keresi, nagyon megrémült. Micsoda hatalmas király lehet az, akinek külön csillag jelzi eljövetelét! Mi lesz ezután ővele? Palotájába hívatta a napkeleti bölcseket, majd jól kifaggatta őket. 20

-

Betlehemben született – mondta az egyik. Ahogyan a próféták jövendölték. Ez a gyermek lesz a legnagyobb király, akit valaha ismert a világ.

Éppen ettől félt Heródes. Elhatározta, hogy mindenképpen elpusztítja a gyermeket. -

Én is szeretném meglátogatni az új királyt – mondta a bölcseknek. – Ha rátaláltok, hazafelé térjetek be hozzám, mondjátok el nekem, hol találom meg. Szeretnék elmenni hozzá, hogy imádhassam.

A bölcsek továbbindultak, követték a csillagot, mely előttük járt az égen. A csillag Betlehemben állt meg egy istálló fölött. Bementek, megtalálták a kisdedet, kire Mária és József vigyázott. Térdre borultak előtte és imádták őt, majd átadták ajándékaikat: aranyat, tömjént és mirhát. - Most vissza kell térnünk Heródeshez, hogy elmondjuk, hol találja a zsidók új királyát – szólalt meg egyikük. Éjszaka azonban álmot láttak, titkos figyelmeztetést: ne mondják el Heródesnek, hol találja meg a kis Jézust, mert szándékai gonoszak. Így aztán a három napkeleti bölcs egy másik úton tért vissza hazájába.

Betlehem Ahogy a gyerekek édesanyjukkal beléptek a templomba, azonnal a betlehemhez siettek, mely a mellékoltárnál álló karácsonyfa alatt kapott helyet. Mária, József, a kis Jézus, az angyalok, a pásztorok és napkeleti bölcsek feje fölött ott ragyogott a betlehemi csillag. Gyönyörű volt. -

Minden templomban van betlehem? – kérdezte Jancsi.

-

Bizony van! – felelte édesanya. – Szeretnétek, hogy meséljek nektek a legelső betlehemről?

A gyerekek buzgón bólogattak, édesanya pedig mesélni kezdett: - Élt egyszer régen egy szent ember, Szent Ferencnek hívták. Nagyon szerette az állatokat, és azt beszélik róla, hogy karácsonykor különös ajándékkal lepte meg a kis olasz falu lakóit. Amikor összegyűltek, hogy szokásukhoz híven együtt ünnepeljenek, akkor látták, hogy Szent Ferenc egy valódi jászollal ajándékozta meg őket, birkák és tehenek is voltak körülötte. Ferenc az élő betlehem előtt állt, és felolvasta nekik a karácsonyi éjszaka történetét. Egy asszony, aki kisbabáját tartotta a karján, lehajolt és a jászolba tette a kicsit. A csillagok fényében újra átélték mindazt, ami sok száz évvel azelőtt a júdeai betlehemben történt. Azóta a legtöbb templomban betlehemet állítanak karácsonykor. 21

Napsütés

Kora reggel van, csúcsforgalom. A buszmegállóban egyre többen vannak a munkába igyekvő emberek. A busz nem jön. Lassan annyian vagyunk, hogy velünk megtelne egy járat. Végre feltűnik a kanyarban. Pirosat kapott, tovább várakozunk. Beáll a megállóba, tele van nélkülünk is. Igyekszünk felszállni, hátha sikerül. Egyre ingerültebb a hangulat, egyre jobban érződik a feszültség, ahogyan az emberek igyekeznek felpréselődni a buszra. Egyre illetlenebb megjegyzések hangzanak el, tülekedés, mert a sofőr nem tudja becsukni az ajtót az ott álló emberek miatt. Még egy nyomás a tömegen és bezáródik a busz ajtaja. Az utasok morgolódnak, szidják a BKV-t, és egymást is. Ebben a hangulatban araszolgatunk uticélunk felé. Egyszer csak a busz közepe táján valaki felkiált: - Milyen jól indul ez a reggel, kisütött a nap! Az emberek elhallgatnak, keresik az illetőt. Az ablakon kinézve bőrükön érzik a napsugarak bársonyos melegét. A következő megállóhoz érve döbbenten látják, hogy egy vak ember volt, aki megszólalt. A vak ember észrevette azt, amit a látók nem.

22

Az iskolába lépés lélektana a gyermek, az óvodapedagógus, a szülő és a tanító szemszögéből (táblázat) Mire van alapvetően szüksége ebben az életkorban a gyermekeknek az egészséges lelki fejlődéshez ? Az érzelmi védettséghez, az érzelmi biztonsághoz  az odaforduláshoz,  a feltétel nélküli elfogadáshoz,  a szeretett átéléséhez,

Az óvoda-iskola átmenet időszaka Mi jellemzi ebben az élet- Mi minden változik meg A változás milyen követkorban a gyermekeket ? ebben az időszakban a kezményekkel jár/járhat a gyermek számára ? gyermek számára ?

Megkapja a gyermek:  szülőtől,  óvodapedagógustól,  dajkától, Jól érzi magát a neki megfelelő szeretetben, bánásmódban, ezért nyitott az új helyzetek felé.

 megbízható latokhoz

kapcso- A biztonságot a felnőtt adja Erős kötödés az ismerőshöz  felnőttekhez  gyermekekhez

Mi minden erősítheti a A problémák megelőzése, problémákat és növelheti megsegítés, ráhangolás az a gyermekben a pszichés iskolára. nyomást ?

Legavatottabb szakember  elveszti biztonságérze- Bizonytalanság keltése az Óvodapedagógus, tét,  mintikusság keltése, mert Ő ismeri a  nincs viselkedési re-  tájékoztatás hiánya, pertoárja a helyzet ke-  a változások és a gyermeket, szűleit és a megváltozó zeléséhez, megszokottságtól való majdnem  sajátos módon, reáeltérés hangsúlyozása, környezetet, az iskolát. Ezért szükséglet kielégíjellemzően mutatja ki  féltés és a kiszolgál- Feladatai: tésben gátolt, akadályobizonytalanságát: tatottság hangsúlyozá-  a szülők felkészítése, tájékoztatása a gyerzott lehet. - bizalmatlan lehet, sa, mek érdekében, a - bátortalan lehet,  ráhangolás hiánya, hangsúlyok főbb jel- szorongás, félelem,  ellentmondó informálemzők körvonalazása - gátolt, alulteljesít, ciók, - pszichohomatikus tüne- Alkalmatlanság előrevea gyermek igényeinek tek lehetnek, títése előtérbe helyezése, a - agresszív lehet,  túlzott elvárások, megsegítés, támogatás - szembehelyezkedhet,  előre gyötrés, előrehangsúlyozása tanítás, A tünet amint a gyermek  gyermek iránti bizalviselkedésével mutat: matlanság,  félrevezetheti a felnőt-  az óvodapedagógus féÚj felnőttek  megismerteti a tanító teket, lelmeinek kivetítése, Új társak, sokuk  helytelenül olyan tulajszemélyét vagy inforFélelmek gátlások szítáismeretlen mációkat ad donságokkal ruházzák sa Laza vagy nincs kapcsolat róla: mit csinál, milyen fel, ami nem a gyer-  a tanító hatalmának, velük tulajdonságai vannak (tümek sajátja, de a szigorának relmes, szereti a gyerAz új helyzetben nem ismerik őt,  sajátos jellemzőit,  sajátos igényeit,  sajátos szükségleteit,

23

 gondoskodáshoz, véde-  lemhez, gondozáshoz  

 ismerősségre, míthatóságra

érzi saját védettségét, számít a védelemre, nyugodt nyitott,

kiszá- Ismerősek a személyek  interakciói.  szokásaik,  reakcióik,  szabályrendszer,

 védettség nem a megszokott,  nem érzi, hogy számíthat rá,  magáról kell gondoskodnia,  nem érti, miért történik így vele,  az elvárások sokasodnak,  ráerősítenek, türelmetlenek a tejesítés iránt, Nem ismerős vagy csak részben ismerős.

körülmények hatására ez mutatkozik,

hangsúlyozása  a teljesítés nehézségeinek hangsúlyozása,  a nem teljesítés hatására a büntetés hangsúlyozása,  a tanulás fáradságos munkájának és a játék megszűnésének előrevetítése,

rmeket, elfogadó, dicsér számíthat rá, szereti Őt), saját élményeit elmeséli. Célunk: A pozitív jellemzők hangsúlyozása.

A fenti tényezők összefüggnek, egymásra mutat- Tárgyi Környezet nak, egymásra hatnak és megismerése egymást is erősítik.  ellátogatnak az iskolába,  régi óvodások mesélnek,  idősebb testvérek információi,  közös rendezvények az iskolával,

Ismerős a hely, a tárgyi környezet.

Mi jellemzi ebben az életkorban a gyermekeket ? Mire van alapvetően szüksége ebben az életkorban gyermekeknek az egészséges lelki fejlődéshez?

A fejlődés jellemzői óvodáskor végére (Az Óvodai nevelés országos alapprogramja. Művelődési Közlöny 1996. 71. szám)

Életkorából, fejlettségéből adódó jellemzők, amelyek a tanulási, tapasztalatszerzési, ismeretszerzési tevékenységét megszínezik.

Megbecsüléshez, tisztelethez, emberi méltósághoz, A tisztelet: az emberi méltóság elismerése. bizalomhoz.

Sikert hozó módszerek, eljárások, technikák, bánásmód.

Meleg, elfogadó, bizalommal teli, ösztönző, szeretetteljes légkörben akár

24

Új tapasztalatok, ismeretek, tudás szerzéshez, felfedezéshez  a külvilágról és önmagáról,  emberekről, tárgyakról,  kíváncsiság, a megismerési vágy, a tudásvágy, a felfedezési vágy, az alkotás vágy kielégítése, támogatása, esetleges felkeltése,

Testi:

 mozgása összerendezettebb, harmonikusabb,  erőteljesen fejlődik a mozgáskoordináció és a finommotorika,  mozgását, viselkedését, testi szükséglete kielégítését szándékosan iráEgyéni jellemzők más és más igényt, nyítani képes, szükségletet mutatnak. (más öröklött Lelki: génállomány, más vérmérséklet, más  nyitott érdeklődésű, környezet,más előzetes tapasztalat…-  tanuláshoz szükséges képességei: más fejlődési tempó…) - érzékelése, észlelése differenciálódik (téri észlelés, vizuális és akusztikus defferencíáció, téri tájékozottság, téri mozgásfejlettség, testséma kialakulása) - önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés - megnő a megőrzés időtartama - felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés, - megjelenik a szándékos figyelem, - nő a figyelem tartama, terjedelme, könnyebb a megosztása és átvitele, kialakulóban az elemi fogalmi gondolkodás

 játékos,  érdeklődő, megismerési vággyal rendelkezik,  figyelme az érdekességek mentén nagyon elmélyült,  hosszú ideig tartó kötöttségek elfárasztják,  monoton tevékenységeket nehezen tűri,  tevékenységhez, szemlélethez kötött a tanulási folyamat Az óvodapedagógus a gyermekről szerzett információit tapintatosan kell az Ő érdekében felhasználnia mind a tanító, mind a szülők felé.

 játékosan,  érdekese, problémákba rejtve, addigi tapasztalataira építve,  érdeklődését, kíváncsiságát támogatva,  több lazítással, mozgással, tevékenykedéssel,  változatossággal, érdekességekkel,  bemutatással, manipulálással, sok érzékszervet bevonva, tevékenységekben való részvétellel, cselekvésekkel, sok eszközzel,  a kötöttség hangsúlyozása helyett: - a lehet…. - az aki szeretné…. - aki kíváncsi rá…verbális megfogalmazása

Beszéd: - érthető, folyamatos, gondolatok, ér-

25

zelmek kifejezése, - szófajok használata, mondatszerkezetek, mondatfajták, - hangzók tiszta ejtése, végighallgatja, megérti mások beszédét,

Szociális:

 készen áll az iskolai életre és a tanító elfogadására,  képes együttműködésre, kapcsolatteremtésre,  egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, (önállóság, fegyelem)  feladattudata kialakulóban, (feladatmegértés, feladattartás, kitartás)

Elemi ismeretei: - önmaga, környezete: neve, lakcíme, szülei foglalkozása, - napszakok, gyalogos közlekedés szabályai, szűkebb környezete, lakóhelye, növények, állatok, gondozását, védelmét, - öltözködés-időjárás összefüggése, szokások, magatartásformák, környezete óvásához, védelméhez - elemi mennyiségi ismeretei vannak

Az elfogadáshoz, elismeréshez, meg- A tisztelet megköveteli az erősítéshez, buzdításhoz, sikerélmény- igazságosságot, a jogok egyenlőséhez, szabadsághoz. gét, az emberek érdekeinek kielégíté-

50%-al jobb teljesítményre képes Az elismerés szárnyakat ad Az elismerés kinyilvánításának lépései

Az elismerés kifejezésének módjai:  Szóbeli dicséret:leggyakoribb módja. A szűlő-gyermek és az óvodapedagógus-gyermek interakciókban

26

sét, az emberi szabadságot, bizalmaz, figyelmességet, udvariasságot. „Az elfogadás olyan, mint a termékeny talaj, ami lehetőséget ad az apró mag számára, hogy azzá váljon amivé fejlődni képes” (Thomas Gondon)

Az elismerés iránti igény kielégítése nem marad nyomtalanul az egyén személyiségében. Már az elismerés pillanatában is tapasztalhatóak annak pozitív hatásai, de ezeknél még jelentősebbek hosszú távú következményei:  önbizalom,  helyes énkép,  pozitív személyiség,  szeretve érzi magát

(Twentier 1997) A jó felfedezése Talán nem könnyű jót találni ott, ahol sokkal szembetűnőbb a rossz, de érdemes keresni. Analizálás A sikeres elismeréshez tudni kell, hogy a gyermek mennyire igényli az elismerést, milyen kifejezésmódja áll közel a lelkivilágához. Improvizáció - vagyis igazodjon a pillanatnyi hangulathoz! ki kell használni a pillanat adta lehetőségeket, - akkor és ott kell dicsérni, amikor lehetőség nyílik rá, és úgy, ahogy az adott pillanatban a legjobbnak tűnik, - az elismerésnek mindig alkalmazkodnia kell az adott helyhez és a befogadóhoz, - minden gyermek más, így mindenkinek egyéni bánásmódra van szüksége, mégpedig minden pillanatban, mivel az adott aktuális szükségletek határozzák meg a lelki szükségletét,

Az a gyermek, akinek pozitív a személyisége, rendelkezik önbizalommal, és helyes az énképe. A pozitívan gondolkodó gyermek pozitívan áll a feladatokhoz, emberekhez, jót feltételez másokról és önmagáról. Bízik a jó következményekben, a kudarcokra pedig nem kétségbeeséssel reagál, hanem Konkrétság tanulva belőlük, újabb kísérleteket tesz. A gyermeknek négyszer annyi elismerésre van szüksége, mint elmarasztalásra. „ Mindenkinek kell az elismerés,

Ne közhelyekkel adja a gyermek tudatára elismerését, hogy tisztában lehessen vele, miért kap dicséretet. Tudatosság a felnőtt részéről

leggyakrabban a szavakban kifejezett dicsérettel találkozom. Lényeges dolog, hogy a dicséret változatos legyen. Ha a felnőtteknek is jóleső érzést nyújt, amikor kedvesebben, vagy talán viccesen dicsérik őket, mennyivel inkább szüksége van a gyermeknek a változatos elismerésre.  Szemkontaktus: A gyermek a felnőtt szeméből is látja, ha szereti, ha meg van vele elégedve. Az is kiolvassa a szemekből, hogy elégedetlen, neheztel a felnőtt. A szemkapcsolat fegyver is lehet, de nagyon jó eszköz is. A felnőtt bátorító tekintete sokat jelent a gyermek számára. Gyakori jelenség, a gyermek akár jót tesz, akár rosszat, rögtön a felnőttre néz várja annak reakcióit. Sok esetben nem szükséges a bátorító szó, elég, ha a felnőtt elismerően pillant a gyermekre.  Érintés: Az ember alapvető szükséglete az érintés, ölelés. Örömérzet kíséri a vállveregetést, ölelést, simogatást.  Tárgyi jutalom: Ajándékozni jó, ajándékot kapni is jó, de nem biztos, hogy eredményes, ha az elismerés ajándékkal jut kifejezésre. Könnyen eshet az egyén abba a csapdába, hogy megelőlegezi a jutalmat, vagy ajándékot ígér a kívánt eredmény elérése érdekében. Ezzel zsarolja a gyermeket, ami egyik fél számára

27

hogy jól teljesítsen, de kevesen közlik ezt olyan egyértelműen, mint az a kisfiú. Aki így szólt édesapjához: -Játszunk célba dobosdít! Én dobok, Te azt kiáltod: GYÖNYÖRŰ!”

sem előnyös. Szoktassa magát arra, hogy másokban mindig a jót keresse.

28

Egyéni fejlesztési tervek X kiemelt fejlesztési terv, 0 előkészítő terv, □ ismétlés, szinten tartás 09. 10. 11. 12. 01. Fejlesztő területek hó hó hó hó hó

02. hó

03. hó

04. hó

05. hó

1. Mozgásfejlesztés: 2. Beszédfejlesztés: - artikulációs mozgások tudatosítása, fejlesztése - szókincs bővítés (főfogalom szerinti csoportosítások, szómagyarázatok 3. Téri orientáció: - jobb-bal fogalma - térbeli viszonyok - téri irányok - saját testhez viszonyítva (névutók) - térben - tárgyak viszonyítása 3-as irányú kérdések - síkban - 3-as vonalközben - betűk helye 4. Percepció fejlesztése: a.) vizuális percepció fejlesztése - szem fixáló mozgásának kialakítása - azonosság - különbözőség felismerése - összehasonlítások - formaállandóság tudatosítása - Gestalt - látás - alak - háttér differenciálás - szerialitás b.) auditív percepció fejlesztése - auditív megkülönböztetés

29

06. hó

- analizáló - szintetizáló képesség fejlesztése - beszédhang hallás fejlesztése - akusztikus differenciálása -zöngés - zöngétlen - rövid - hosszú hangok differenciálása - soralkotás akusztikus úton - hang kiemelése - hang tagolása 5. Figyelem, emlékezet fejlesztése a) vizuális figyelem - változások megfigyelése - sorrend - reprodukálása - puzzle, memory, betűformák kiegészítése, felismerése b.) vizuális szerialis emlékezet fejlesztése - látott jelek, betűk, szavak, mondatok, képek, történetek emlékezetből való visszaadása c.) auditív figyelem, emlékezet fejlesztése - hangok, szavak, oppozíciós szópárok differenciálása - auditív emlékezet: hangok, szavak számsorrendje - szógyűjtés hangokkal, szótagokkal - szavak, mondatok, versek után mondása d.) auditív szeriális emlékezet fejlesztése - 3,4,5,6…hangok, szavak után mondása emlékezetből - soralkotás verbális minta alapján növekvő elemszámmal - utasítások végrehajtása növekvő elemszámú utasítás alapján - szógyűjtés hangok, fogalmak, szófajok, szótagok alapján

30

- szófelismerés magánhangzók, mássalhangzók alapján - szólánc - történet sorrendje 6. A beszéd tartalmi rendezése - Szókincsbővítés (tárgyakkal, képekkel) - passzív szókincs bővítése, megértés fejlesztése - passzív szókincs aktivizálása, aktív szókincs bővítése - fogalmak tartalmának pontosítása - főnevek, igék, melléknevek keresése, képrendezéssel, kérdések alapján - főnevek felső fogalom alá rendelése, képek csoportosítása főfogalom szerint - relációs szókincs fejlesztése - Grammatikai rendezés: - toldalékok, ragok kialakítása meghatározott sorrendben - analógiás mondatalkotások - önálló mondatalkotás fejlesztése - A beszédkészség - verbális fejlesztése - beszédmotiváció kialakítása - azonosság - különbözőség, hasonlóság, ellentét verbalizálása - összefüggések, ok - okozati tények verbalizálása - kívánságok, óhajok, örömök, bánatok, harag kifejezései - mondat után mondás fejlesztése - kötött szöveg (vers, mese) mondás - mondatmegértés fejlesztése - összefüggő beszéd fejlesztése (képleírás, eseményelmondás, élményről beszámolás, önálló mesemondás) 31

- spontán beszéd - képtörténet elmondása - képek sorba rendezése időrendi vagy logikai összefüggések alapján (2,3,4,5 kép sorba rakása, történet elmesélése) - ellentétpárok (dominó játékkal, memória játékkal, labda-dobással) - egy főfogalom alá tartozó szavak gyűjtése - képek csoportosításával, labdadobással - mesehallgatás, visszamondás; képről történt elmondása; el-kezdett mese folytatása 7. Olvasás - szavak - mondatok - közmondások - történetek 8. Helyesírás - mondatkezdés, tulajdonnevek - ly-j szavak - hasonulások - múlt idő jele - szabályok - szófajok csoportosítása - mondatvégi írásjelek 9. Nyelvi kreativitás fejlesztése 10. Gondolkodás fejlesztése

32

Iskolára való alkalmasság: Belső érés + családi nevelés + óvodai nevelés eredménye

Iskolaérettség kritériumai: 

testi



lelki



szociális



mindegyik szükséges a sikeres iskolakezdéshez

testi: 

fogváltás megkezdődik



testarányok változnak



mozgás összerendezettebb, finom mozgása fejlettebb



testi szükségletei kielégítését késleltetni és irányítani képes

 érés eredménye

lelki: 

nyitott, érdeklődő az iskola iránt



tanulási képességei fejlettek: szándékos bevésés, szándékos figyelem, szándékos felidézés



gondolkodás elvontabbá válik



érthető, összefüggő beszéd, megértés



elemi ismeretek önmagáról, környezetéről, mennyiségekről

 családi és óvodai nevelés eredménye

szociális: 

szabályokhoz alkalmazkodik



kapcsolatteremtése felnőttek, gyermekek felé



együttműködés a feladatok végzésében



feladattudata, kitartása van



önfegyelemmel rendelkezik, késleltetni képes sdzükségleteit

 családi és óvodai nevelés eredménye

33

Differenciálás alapelvei:  Az összes napirendi tevékenység során biztosítva legyen a differenciált, személyes bánásmód a gyermeki igények figyelembevételével:  spontán és szervezett tevékenységben 

udvari, csoportszobai tevékenységekben (séta, kirándulás során is)



a szabad játék, a gyermekek által kezdeményezett és az irányított játékok során



a tevékenységek teljes folyamatban érvényesüljenek (előkészületek, szervezés, lebonyolítás, utómunkálatok)

 A pedagógiai hatás az egész gyermeki személyiségre hasson (testi, lelki – értelmi, érzelmi, akarati -, szociális személyiségszférára)  A tevékenyég során a gyermek számára az önmegvalósítás lehetőségét kínálja  Humanisztikus gyermekszemlélet érvényesüljön: bizalom a gyermek iránt, tisztelet, elfogadás, megértés, a szabad választás (eszköz -, hely -, időtényezők, kivitelezés, kipróbálás, szervezés, társigény…)  Differenciálás pedagógiai funkciói érvényesüljenek  A különbözők közel azonos fejlettségi szintre való eljuttatása minden területen (mennyiségi differenciálás) 

Az előzőekre építkező, annak meghosszabbítása (minőségi differenciálás), az egyéni képességek kibontakoztatása (egyéni irányultság, adottságok, hajlamok kibontakozása, tehetség gondozása)

34

Differenciálás alapelvei:  Teljes tevékenységrendszerrel történjen (nem csak tanulásban, hanem megközelítőleg a teljes magatartásra és cselekvéskomponensre hatva)  A pedagógiai hatás az egész gyermekei személyiségre hasson  Az önmegvalósítás lehetőségét kínálja  Humanisztikus gyermekszemlélet érvényesüljön

35

A szabad, alkotó, eredményes tanulás feltételei: 

Biztonságos légkör, elegendő hely, elegendő idő, az eszközök megléte, célszerű elhelyezése



Szeretet, elfogadás, megértés



Érdeklődés, meghallgatás, odafigyelés



Bátorítás, támogatás, ösztönzés, dicséret, elismerés



Nyitottság a gyermek jelzéseire, igényeire, érzéseire, gyermekismeret



Önállóság, próbálkozás lehetősége, felfedező, alkotó légkör biztosítása



Szabadságérzet biztosítása



Öröm, büszkeség kimutatása „Nem az a fontos, hogy megtöltsünk egy csöbröt, Hanem, hogy meggyújtsunk egy tüzet!” „Nincs szükségünk nagyobb erőre, Jobb képességekre, vagy tágabb lehetőségekre. Amire szükségünk van az, hogy élni tudjunk azzal, amink van

„Az egészséges fejlődés előmozdításának kulcstényezője a szülők érzékenysége a gyermek szükségletei iránt” (Cole M.) „Csak attól tanulunk, akit szeretünk.” (Goethe)

36

Feladataim a gyermeknevelés során: 

Elfogadjam őt olyannak, amilyen



Biztosítsam bizalmamról minden cselekedetében



Elnyerjem bizalmát



Erősítsem öntudatát



Elismerjem teljesítményét, igyekezetét



Társai felé irányítsam



Társai előtt is értékeljem teljesítményét, igyekezetét



Apró lépésenként tervezzem képességei fejlesztését



Használjam ki erősségeit, kedvező adottságaira építsek



Tanulási folyamatait egyenlőre bízzam szabad játékában tanulható tevékenységekre

37

Tanulási képességek fejlesztése BELEGÍTŐ, RÁHANGOLÓ GYAKORLATOK LÉGZŐ GYAKORLATOK 1. Körben állunk, megfogjuk egymás kezét, énekelünk. Jó a hajnal, Elmúlt az éj, Ébredj a nappal, Vidáman élj 2. Körben járunk, ütemes tapssal kísérjük a versmondókat. Szarka, szarka merre jártál? Erre, arra! Nagy tűzet raktam, Kását kavarta, Ajtóba kiálltam, Vendégeket vártam, Szálltak, gyűltek, Tornácomra ültek. (népköltés) 3. Körbeállunk, felkészülünk légzőgyakorlat végzésére. Tegyük a kezünket a hasunkra, fújjuk ki az elhasznált levegőt, rövid lágy kis pöffentésekkel, mintha lebegtetni akarnánk egy tollpihét. Vegyünk egy lassú mély lélegzetet, finoman felfújva a hasunkat, mint a léggömböt. Kezünk lágyan emelkedik, ahogy beszívjuk, és lassan süllyed, ahogy kieresztjük a levegőt. Ha a belégzés után a hátunkat kihúzzuk, a levegő még mélyebbre megy. Ismételjük a hasi légzést 3szor. Kísérjük mondókával is a kilégzést. Friss levegőt s szobába, Friss levegőt eleget. Nyiss ablakot, télen, nyáron, Ne féltsed a meleget! 38

4. Mondjuk egy kevegővéte4llel minél hosszabban a szavakat és mondatot! Lóri

Ló…ri

óriásit

ó..riásit

ásít

á…sít

5. Ülj egyenesen a székeden, hátad simuljon a támlához, lábad ne zárd össze, kezed lazán nyugodjon a térdeden. Csukd be a szemed, végy egy mély lélegzetet, végezz lassú kilégzést. Lazítsd el izomcsoportjaidat felülről lefelé haladva Ellazul a fejbőröm.

Ellazulnak karjaim.

Ellazul a homlokomon a bőr.

Ellazul a mellkasom.

Ellazul a szemhéjam.

Ellazulnak a hasizmaim.

Ellazul arcom minden izma

Ellazulnak a combjaim.

Ellazulnak a vállaim.

Ellazulnak a lábszáraim.

Ellazulnak a lábfejeim.

Egész testem kényelmesen pihen.

FEGYELMI GYAKORLATOK 1. Testrészek megnevezése saját testeden. Jobb és bal fogalmak kialakítása, gyakorlása saját testen (szívecskét tűzünk a szívünk fölé, mutasd, hogy pillangó száll a jobb válladra, bal térdedre..) Irányok, oldalak megnevezése önmagához viszonyítva (tőlem jobbra van az ajtó, tőlem balra van Kati...stb. 2. Hallásfinomítás. A gyakorlatot csukott szemmel végezzük. Zörejeket hallotok, felismeritek-e? (papírtépés, kulcszörgés, iskolában hallható zajok magnóról stb.) 3. Valakire erősen ránézek, a tőle jobb ülő válaszoljon a kérdésemre! (testrészek neve, irányok megnevezése, tulajdonságok, viszonyszavak stb.) 4. Jel-ábra keresés: a tanult közlekedési táblák felismerése, más jelek, ábrák közül.

5. Jelrajzolás: Négyzethálós lapra dolgozunk. Világtájak É: ↑, D: ↓ , K: →, NY: ← Utasítás 2xÉ, 4XK stb…. kapunk egy ábrát. 39

Megjegyzés [KZ1]:

6. Hibajavítás. Keressétek ki a helyesírási hibákat, majd írjátok le helyesen a szavakat:kalarábé, petrezsejem, szöllölevél, banánhély, mósómedve, gajról, libatol, vakondok 7. Ülj egyenesen a székeden, jobb kezedet tedd a mellkasodra, bal kezedet a gyomorszáj tájékára. Csukd be a szemed! Figyelmedet irányítsd a kezedre és a légzésedre! Mi történik a bal és jobb kézzel? Elmozdul? Emeli a mellkas? Egyszerre, vagy váltva emelkedik a két kéz? Mi történik a kilégzéskor? Elemezzük az élményeket! 8. Képzeletbeli környezet. Csukott szemmel képzeld el, hogy kötélen lépkedsz; gyönyörű virágos mezőn sétálsz; egy dzsungelben kell utat törnöd, stb…Beszéljetek élményeitekről! 9. Mi változott? A pár egyik tagja megfigyeli a másikat (fél percig), majd becsukja szemét (fél perc), ezalatt a társ három dolgot változtat önmagán (pl. ruházat, hajviselet, kéztartás…) 10. Jól figyeld meg a táblán látható ábrát! 30 mp koncentrált figyelem után eltakarjuk. Próbáld meg minél pontosabban lerajzolni! 11. Mi változott? Szókártyákat látok a táblán (nyelvtani, környezetismereti fogalmak, történelmi események, nevek). Figyeljétek jól meg, „hunyjatok”, mi változott? (változhat a sorrend, lekerülhet, vagy felkerülhet egy kártya) 12. Puzzle kirakók, különböző témakörökben elkészített képek. EMLÉKEZET 1. Mondóka,,- verstanulás: pl: hónapsoroló 2. Bármelyik témakörben lehet játszani: Képemlékezet. 10 rajzot látok a táblán, jól figyeljétek meg (fél perc) „hunyjatok”. Hány jelre emlékszel? Rajzold le! 40

Ismét hunyjatok addig én változtatok három dolgot. „Szabad” Mi változott? (sorrend, a rajz maga) 3. Szóemlékezet hallás után. Körben állunk (esetleges ülésrend szerint). Minden gyerek mond egy gyümölcsnevet (lehet más témakör is), és megismétli az előzőeket is. Például: a. Alma b. Alma, körte c. Alma, körte, barack.. 4. Szóemlékezet olvasás után. A táblán 10(15) szó szerepel, többször is olvasd el, próbáld megjegyezni! Pl: erdei emlősállatok: róka, vaddisznó, őz, nyúl, stb…Vagy madarak: fácán, fekete gólya, rigó, harkály, erdei fülesbagoly, stb… Eltakarjuk. Ki tudná elmondani? A sorrend először nem számít! 5. Mondatemlékezet. (Összeköthetjük légző gyakorlattal) Mondd utánam az egyre hosszabbodó mondatoka! sertés emlősállat. sertés emlős, mert szőre van. a sertés emlős, mert szőre van, elevenen szül. a sertés emlős, mert szúőre van, elevenem szül, tejjel táplálja kicsinyeit. a sertés emlős, mert szőre van, elevenen szül és emlőiben képződő tejjel táplálja kicsinyeit. 6. Szógyűjtés. Ki tud 1 perc alatt több tavaszi virágot gyűjteni? Párokban dolgozzatok! 7. Csukd be a szemedet! Gondold végig az előző napodat! Mit csináltál? Mi volt sz ebéd?..A szomszédodnak mondd el! 8. Memorizálunk párosan csoportban 6 szót: fás szárú, lágy szárú, nedvdús, törékeny, hajlik, kemény vagy: év, évszak, ősz, tél, tavasz, nyár 41

vagy: termés, barack,törzs, meggy, levél, körte a párok egymásnak felmondják 2-3 perc gyakorlás után, de később is visszatérünk rá. 9. Képemlékezet. Figyeld meg a táblán található ábrát (fél perc)! Eltakarjuk, majd rajzold le, fontos a színek sorrendje is! i. p=piros, s=sárga, z=zöld, k=kék

a. ooo b. oo c. ooo 10. 10 szót mondok, hallgassatok figyelmesen, majd rajzoljátok (írjátok) le mire emlékeztek! alma, levél, gyökér, virág, fa, törzs, bokor, korona, termés, szár 11. Hosszabb távú emlékezet. Az előzőleg párokban memorizált hat szó közül csak a gyümölcsöket rajzold (írd) le! Az óra elején tanult mondókát ki tudja legszebben, legpontosabban elmondani? 12. Tárgyemlékezet. Egy kis asztalon 30-40 apró tárgyat helyezünk el. Megnevezzük őket. Kb. fél percig figyelik a gyerekek, majd letakarjuk, próbáljanak minél többet felsorolni a tárgyakból. 13. Képemlékezet. Figyeld meg a táblai ábrát 30 mp koncentrált figyelemmel, utána eltakarjuk, próbáld meg minél pontosabban lerajzolni! 14. 10 db. Applikációs képet látsz, 30 mp-ig figyelheted. Csukd be a szemed, eltakarom a képeket, rajzold le hányra emlékszel! Figyeld meg ismét a képeket, majd csukd be a szemed, elveszek egy képet, mi hiányzik?

42

GONDOLKODÁS 1. Találós kérdések. Kifele megy, befele áll, befele jön, kifele áll, lefele megy, fölfele áll, fölfelé megy, lefele áll a. (a macska farka) A szabad mezőre gyakran kisétálok, Pedig kis házamtól soha meg nem válok.

b. (csiga) Olyan mint a falevél, Ide-oda lebben, Napsütötte réteken, S jó szagú szélben. Lábujjhegyen követed, Rászáll egy virágra, Felfelé kapsz és ámultan, Pillantasz utána c. (pillangó) Miért hunyja be a kakas a szemét, amikor kukorékol? d. (mert már kívülről tudja) 2. Az időszaknak megfelelően applikációs képekkel vagy szókártyákkal végezzük! Minden esetben elvárjuk az indoklást miért nem illek az adott szó a sorba! cica

kutya

papagáj

őzike

kecske

róka

béka

csiga

pillangó

malac

tyúk

liba

43

3. Barchoba. Egy állatra gondolok. Tegyetek fel kérdéseket, melyre igennel vagy nemmel válaszolok! Példa: őzikére gondolok Háziállat?

Nem

Tud repülni?

Nem

Erdőben él?

Igen… stb.

4. Alakzatok előállítása. Különböző síkidomokat kaptok borítékban. Próbáljatok belőlük állatokat pL 5. Szóalkotás. Alkossatok a betűk segítségével állatneveket! Ismétlődhetnek a betűk! Betűk a táblán: k a l z süő c m! 6. Fiahordó szavak. Milyen állatnév rejtőzött el a szavakban? Kulipintyó, kökörcsin, kerekecske, főz Kocsibejáró, kiabálna, galiba, borzalom Paróka, kisasszonyapával 7. Kakukktojás. Olvasd el a táblára, írásvetítőre írt szavakat! Melyik szó nem illek a többi közé? Nyúl, szarvas, vaddisznó, szarvasbogár, őz Minden esetben indokoltassuk is a választ! 8. Ravasz kérdések. Mi a nehezebb, 1 kg vas, vagy 1 kg toll? Lába nincs, de vándorol, keze nincs, de meglocsol? (eső) Melyik hónapban eszünk legkevesebbet (február) Micsoda hajat nem lehet megfésülni (kenyérhajat) 9. Fejtörők. Benézünk az oroszlánok barlangjába. Az elsőben 3fejet és 12 lábat számoltunk meg. Volt-e ember? Mennyi? A másodikban 6 fejet és 22 lábat számoltunk meg. Volt-e ember? Mennyi? 44

A harmadikban 4 fejet és 8 lábat számoltunk. Volt-e ember? Mennyi? A negyedikben 5 fejet és 14 lábat számoltunk. Volt-e oroszlán Libák mentek a tóhoz. Egy liba ment két liba előtt, egy liba ment két liba után, egy liba ment két liba között. Hányan vannak a libák? (3) 10. Barchoba. Lehet személy, tárgy, fogalom, állat, növény, hazánk nagy tája,stb… 11. Állatok képei egymásra rajzolva, fel kell ismerni, megnevezni, csoportosítani. Pl. háziállatok, vadállatok. Figyelemfejlesztés Vizuális figyelem Mi változott? Keresd a párját (pl. memóriakártyákkal) Kakukktojás játékok Melyik nem illik a sorba? Keresd az egyformákat! Pontok összekötése Építs ugyanilyet (pl. pálcikából, kockából stb.) Labirintus játék: térben, papíron, mágnessel Tréfás képek Nagy képen kis részlet megtalálása Képek átmásolása Felvillantott képek, információk megfigyelése (látótér növelése) Lényeges információ kiemelése szövegből, képekből Figyelemmegosztás fejlesztése több egyidejű információ megadásával Betűtáblában megadott betűk, szavak keresése Auditív figyelem Zörejek, hangok, beszéd hallgatása Kiemelt inger érzékelése, jelzése: taps, koppantás stb. megbeszélt jelre, szóra 45

Háttérzaj készítése számítógépen, kazettán pl. (táméhoz illő effektek, zenei aláfestés, ének, beszéd, állathangok, forgalom zaja stb.) Érzékelés, észlelés, tájékozódás Vizuálisérzékelés Azonosság különbözőség észlelése Kösd összes/jelöld az ugyanolyat! Színezd az egyformát egyforma színűre! Alakállandóság (azonos formák különböző méretben, helyzetbe) Alak – háttér megkülönböztetése (mi bújt el) Szemfixációs gyakorlatok pl. elemlámpa fényének követése, mozgás, képek követése Reprodukciós gyakorlatok térben, síkban Rész-egész pl. kép, rajt kiegészítése, mozaik játékok, puzzle Gestalt-látás (egységben látás) pl. formák, betűk, szavak, számok, képek kiegészítése egésszé Alakkonstancia, alak-és formaállandóság: betűk, számok, ábrák felismerése elforgatva, egymásra rajzolva, változó helyzetekben Vizuális ritmus követése, utánzása, folytatása Változás megfigyelése: hiányok pótlása minta alapján Auditív észlelés Légzésgyakorlat hangutánzással egybekötve Hangutánzás (állatok, járművek, zörejek) Magánhangzók képzése hallás alapján Ritmus visszatapsolása, kopogása Suttogó gyakorlatok Hangfelismerés, hangdifferenciálás (zöngés, zöngétlen, zörej, hangszerek, hangok, hangos-halk, magas-mély, gyors-lassú, rövid- hosszú) Akusztikus és diszkriminációs gyakorlatok, játékok pl. szó kiegészítése egésszé, hang, szó, szótag kihallása felolvasott, meghallgatott szövegből Akusztikus inger irányának észlelése 46

Szekvenciák követése pl. hangok, szavak, mondatok ismétlése hallás után, hallási sorrend elismétlése, ismétlőgyakorlatok játékosan Számfogalom kialakítása, fejlesztése auditív megerősítéssel pl. kopogás, taps, egyéb hangszerek elszámolása Taktilis észlelés Hideg- meleg érzékeltetése Különféle formák, tárgy felismerése tapintás alapján Mit rajzolok a hátadra, tenyeredbe? Recés anyagból kivágott formák felismerése csukott szemmel Térészlelés, téri tájékozódás Testséma kialakítása, fő és részletrészek, funkciójuk, saját test elhelyezése térben, tájékozódás a saját testen Oldaliság kialakítása: egyik majd másik oldal, az oldalak változtatása, oldaliság gyakorlása változó helyzetekben pl. körben Tájékozódás térben: viszonyfogalmak pl. tedd a kockát a szék alá stb. test mozgatása megadott irányba, hármas tagozódás észrevétetése padon, szekrényben stb. Labirintus játék Síkbeli tájékozódás Vízszintes irányban: szőnyegen, homokban, asztalon, padon, füzetben, vonalközben Függőleges irányban: u. a. Időérzékelés, tájékozódás időben Eseménysor összeállítása (képek, mondatocskák) Hét napjai, eseményei Évszakok, napszakok eseményei Tájékozódás egy napon belül: napszakok, napi események, időtartam Naptár használata Dátumok, események időrendje, időtartama Egyéni ünnepek, dátumok időrendje Az eltel idő érzékeltetése Keresztcsatornák működtetése, összhang fejlesztése 47

Hang-állatképek, hívókép egyeztetése Látott, betű, szó egyeztetése hanggal Hallott, tapintott tárgy egyeztetése képpel Képek, események, jelek összekapcsolása Mérleg-játék: az egyik serpenyőben van egy szám, tegyünk a másikba annyi számot, hogy a két oldal egyenlő legyen Mozgás Nagymozgások Szabadmozgásos játékok: csúszás, kúszás, mászás, futás, ugrás, lépcsőn járás stb. Mozgásutánzó játékok álló helyzetbe, mozgó helyzetben pl .állatok mozgásának utánzása, szoborjáték Szabályokhoz kötött mozgásos játékok (alapmozgások) Az egyensúlyozást fejlesztő játékok, gyakorlatok pl. padon, kötélen, útvonalon, guggolás, féllábon állás, ugrálás, szökdelés Koordinált mozgások fejlesztése pl. ellentétes végtagmozgás, hintázás, lépcsőn járás váltott lábbal, akadályfutás, ugrókötelezés, hullahopp karika használata Mozgások kitalálása, ütemezése Irányváltások, tempóváltások a mozgásban Finommozgás Önkiszolgálás Kézzel végzett mozgások Szabadon végezhető mozgások: pl. szappan forgatása, masni kötése Gyurmázás: gömbölyítés, nyújtás, lapítás, formázás Színezés különböző nyomatékkal Formák, betűk rajzolása Pontok összekötése Festés ujjal, szivaccsal, ecsettel Labirintus játék Kéztorna, ujj-játékok, zongorázás, gépelés, ujjbábozás Tépés, csipegetés Ollóhasználat, nyírás 48

Fűzés Játék pálcikákkal, magokkal: forma, sor kirakása, folytatása, változtatása, ragasztása Marokkó Puzzle Gyöngyfűzés Célbadobó játékok Összerakó, építő-szerelő játékok, makett készítése dobozokból Lábbal végzett mozgások: Babzsák, ceruza tárgyak felvétele lábbal, tapsolás, rajzolás lábbal Szem-láb koordináció Karikába lépés, ugrás, átlépés Testrészek megérintése, megnevezése, mozgássor leutánzása Előzőek csukott szemmel Előzőek tükör előtt Hiányzó testrészek pótlása rajzon Testrészek és funkciójuk Artikulációs gyakorlatok Beszédszervek ügyesítése játékosan Ajak- és nyelvgyakorlatok pl. gyertyaláng táncoltatása, hangutánzó gyakorlatok, csoki lenyalása az ujjak körül, fütty, cuppantás stb. Gondolkodás Analízis, színtézis Puzzle játék Keresd a kisképet a nagyképen Mi hiányzik a képről? 49

Melyek az egyformák (tudás rajzok, tárgyak) Betűhiány szavakban, mondatokban Betűpótlás: rövid-hosszú, zöngés-zöngétlen, j-ly stb Fölösleges betű keresése a szavakban Betűtáblában értelmes szavak keresése Szóalkotó játék: betűkockával 6-8 betű kiválasztása, értelmes szó alkotása Szótagkereső: összekevert szótagokból szókirakás. Nehezítés: fölösleges szótagok Csoportosítás, osztályozás, rendszerezés Keresd a párját: összetartozó tárgyak, állatok és kicsinyeik Csoportosítás adott szempontok szerint (szín, forma, méret, azonosság, különbözőség) Csoportosítás, halmazalkotás tárgyakkal, színezéssel főfogalom keresése Apró tárgyak válogatása, rendrakás, főfogalom alá sorolás Föld, víz levegő játék Szókapcsolatok gyűjtése Általánosítása Gyűjtőfogalmak szerinti rendezés Gyűjtőfogalomhoz alárendelt fogalom keresése: dobókockára gyűjtőfogalmat jelentő képek ragasztása, gurítás, fogalomkeresés Analógiák létrehozása Összehasonlítás Mi a különbség? Mi az egyforma? Ellentétpárok Szabályfelismerési játékok: kakukktojás, barcohbba Dominó: kép, szám, betű, kép-szó, római számok, szorzó stb. Lényegkiemelés Rövid mesék, olvasmány dal tartalma 50

Kép, tárgy és tulajdonságok párosítása Képsorok mondanivalójának verbális megfogalmazása Ok-okozati összefüggés Eseménysor összeállítása: képsor, mondatok Megkezdett mondat folytatása, befejezése Képhez tartozó igaz állítások megkeresése, gyűjtése, válogatása Aritmetikai gondolkodás Ugyanannyi, több, kevesebb fogalmának érzékelétetése változó helyzetekben Mennyiségek, képek, számok, kockák stb. sorba rendezése Variációs lehetőségek a soralkotásban Számkép- mennyiség- számnév egyeztetése Számlálás növekvő- csökkenő sorokban Viszonyfogalmak, összehasonlítások, mérések: nagyobb, több, rövidebb stb. Több érzékszerv bevonásával mennyiségek számlálása, egyeztetése pl. lépegetés, ugrálás, koppantás, mozgás stb. Emlékezet Vizuális emlékezet Memória játékok Mi változott? Rontó játék Auditív emlékezet Tárgyak, nevek, sorozatok visszamondása Mondókák, énekek Szóvonat Mondatbővítő játék Szókereső

51

Komplex emlékezet Ismert tárgyak, állatképek, fényképek bemutatása után a kapcsolódó hang felismerése Asszociációs játék: erről jut eszembe Kommunikáció Beszédkészség Utánzás: állathangok, beszédhangok Mondókák, énekek, versek tanulása Képek megnevezése, értelmezése Párkereső Rokonértelmű szavak gyűjtése Események, mese eljátszása Szerepcsere Meselánc Barcohba Asszociációs játék: erről jut eszembe Szógyűjtés, szókincsbővítés adott témakörben Szószerkezetek kiegészítése, toldalékok pótlása Párbeszédes szituációk Szavakból mondatalkotás Hibakeresés szóban, mondatokban Helyzetgyakorlatok, játékok Fehér, fekete, igen, nem játék (a letiltott szavakat lehet változtatni) Verbális kommunikáció Érzelmek kifejezése, eljátszása, leolvasása Általános tájékozottság Mondat kiegészítés 52

Önismereti játékok Mondatfűzés: megadott szavak mondatba foglalása. A mondatok tartalmilag kapcsolódjanak egymáshoz (tréfás is lehet) Igaz- hamis: állítások gyűjtése, kiegészítése, eldöntése Szókitaláló: 34 kulcsszó alapján nevek, fogalmak kitalálása Tanulási önvizsgálat Tanulmányozd gondosan át az itt következő megállapításokat. Gondolkozz el mindegyiken, majd írd melléjük annak a megnevezésnek a számát, amelyet magadra igaznak és jellemzőnek érzel! 1. soha

2. ritkán

3. gyakran

4. rendszerint 5. mindig

TANULÁSI SZOKÁSAIM, TANULÁSHOZ VALÓ VISZONYOM 1. Unatkozom a tanítási órákon. 2. A tanórákon végig figyelek. 3. Követem a tanár magyarázatát. 4. Ha valamint értek, megkérdezem. 5. A tananyag jelentős részét már az iskolai órán megtanulom. 6. Tanáraim kérdésére tudom a választ. 7. A feleltetéstől félek. 8. Szeretek szerepelni. 9. Szívesen vagyok az iskolában. 10. Sikeresnek érzem magam az iskolában. 11. Társaimhoz fordulok segítségért, ha nem tudok valamit. 12. Társaim hozzám fordulnak segítségért. 13. Szívesen és jókedvűen tanulok. 14. A kudarcok elveszik a kedvem a tanulástól. 15. Jó érzem magam a tanítási órákon. 16. Érdekelnek a tankönyvi témák. 17. Csak ezért tanulok, hogy megfeleljek az elvárásoknak. 18. Távlati célok érdekében tanulok. 19. Azért tanulok, hogy megfeleljek az elvárásoknak. 53

20. Tanulással kapcsolatos problémákat megbeszélem egy felnőttel. 21. Hazatérés után röviddel nekiülök a tanulásnak. 22. Estefelé tanulok. 23. Egyedül és önállóan szeretek tanulni. 24. Friss vagyok, amikor a tanulást megkezdem. 25. Ha sok a leckém, szünetet tartok tanulás közben. 26. Íróasztalnál ülve tanulok. 27. Ügyelek arra, hogy elegendő fény essen a papírra. 28. Tanulás előtt rendet rakok magam körül. 29. Tanulás közben bekapcsolom a magnetofont, rádiót vagy a TV-t. 30. Walkman-nal tanulók. 31. Zavarnak a tanulásban a szobámba beszűrődő zajok. 32. Családtagjaim zavarnak a tanulásban. 33. Tanulás előtt végig gondolom, mi történt aznap az iskolában. 34. Megcsinálok minden feladatot, amit aznapra feladtak. 35. Csak a következő napra tanulok. 36. A legnehezebb tantárggyal kezdem a tanulást. 37. Először az írásbeli feladatokat készítem el. 38. A verseket több napon keresztül tanulom. 39. Hangosan tanulok. 40. Tudok a tankönyvi szövegekre tartósan figyelni. 41. Gondolataim gyakran elkalandoznak olvasás közben. 42. Szövegolvasás után próbafelmondást végzek. 43. Aláhúzom a könyvemben a lényeges gondolatokat. 44. Az ismeretlen kifejezések, idegen szavak jelentésének utánanézek. 45. Megkeresem az olvasmány legfontosabb kifejezéseit. 46. Vázlatot készítek a tanult anyagról. 47. Össze tudom foglalni röviden a tananyag lényegét. 48. Azt is megtanulom, amit nem értek. 49. A felkészüléshez más könyveket is használok, nem csak a tankönyveket. 50. Nagyon jól megtanulom az idegen nyelv szavait. Válassz ki néhány kérdést, melyekről több mondanivalód van, mint amit az egyszavas válasz kifejez. Megjegyzéseidet írd füzetbe! 54

Honnan érkeztünk az iskolába? Az első órán a legfontosabb cél az, hogy a tanulók bemutatkozzanak egymásnak és az osztálynak. Ehhez sokféle megoldást választhatunk, de akármelyikre is esik a választásunk, az olyan legyen, hogy abból a tanulóról a lehető legtöbb információ jusson a többiek birtokába. Nézzünk egy megoldást! Megkérjük az osztály tanulóit, hogy mutassák be lakóhelyüket néhány mondatban. Fontos, hogy mindenki sorra kerüljön a tanulók közül, ezért törekedjünk arra, hogy egyegy megszólaló ne vegye el a többiektől az időt. Nem kell a tanulók számára támpontot adni! Döntsék el ők, hogy a lakóhely alatt mit értenek. Lesz olyan, aki a települést, a kerületet, az utcát, a lakást vagy éppen az iskoláját mutatja be. A feladathoz készítsünk elő egy térképet, amely a várost, a megyét, a kerületet ábrázolja. Amikor a tanuló bemutatta magát, kérjük meg, hogy lakóhelyét és az iskolát kösse össze egy egyenes vonallal. Az így nyert ábra az osztály tanulóinak a térbeli elhelyezkedését mutatja meg. Tegyük a térképet az osztály falára! Később a térkép tartalmát más feladatokkal is gazdagíthatjuk! (Általában törekedjünk arra, hogy az osztály falaira olyan dolgok kerüljenek, amelyek a tanulókkal, kapcsolatos dolgokkal függenek össze.) Természetesen magunkról is mondjunk el néhány dolgot, és saját lakóhelyünket is rögzítsük a térképre. Szerencsés lenne, ha az osztályban tanító pedagógusok mindegyike így tenne! (Később érdemes összevetni az ábrát azzal az ülésrenddel, ahogy a tanulók elfoglalták helyeiket az osztályteremben. Érdemes erről is beszélgetést folytatni.) Elképzelhető, hogy erre a feladatra nem lesz egy elég egy tanóra. Válasszunk olyan alkalmat, amikor elegendő idő áll rendelkezésünkre. KÖZELEDÉS A nevek megtanulása Kezdhetjük újra a bemutatkozással, amikor mindenki mond magáról néhány mondatot, amit fontosnak tart. Példaképpen és illendőségből is kezdjük magunkkal. Ha nehezen érthető nevünk van, írjuk fel a táblára. Tegyük hozzá nyomban, hogy kívánjuk, hogy szólítsanak (Tanár úr, Laci bácsi, László stb.) Ezután elmondunk néhány személyes és közösségi adatot magunkról (lakóhelyünkről, - környezetünkről, családunkról, itt az

55

iskolában betöltött szerepünkről, terveinkről ebben az osztályban). Ezzel mintegy mintát adunk a tanulók bemutatkozásához, egyébként rájuk bízzuk, mit tartanak fontosnak magukról elmondani. A név (családi és utónév, esetleg becenév) mindenesetre legyen érthető. Kiegészítésképpen cédulát is gombostűzhetünk mellünkre keresztnevünkkel vagy becenevünkkel. Ezt kezdetben viseljük, majd a következő gyakorlat előtt vegyük le. Amikor úgy gondoljuk, hogy már jó néhány nevet megjegyeztek, papírból gombócot gyúrunk és odadobjuk egyiküknek, miközben ezt mondjuk: „ Szervusz, az én nevem Ferenc. Téged hogy hívnak?” Ő megmondja, majd tovább dobja a gombócot: „Örülök, hogy megismertelek, Bence”. Majd: „Szia Dodi, remélem, mi padtársak leszünk.” Ez addig folytatódik, míg mindenkihez eljut a papírgalacsin néhányszor. Ez alatt elég jó hatásfokkal megtanulják egymás nevét, majd kérdések segítségével néhány jellemző tulajdonságát is. Pl. „Dávid, szeretsz iskolába járni?” „Mi a kedvenc hobbid, Titi?” Stb. A dobálós játék megkezdése előtt persze ismertetjük a játékszabályokat, amely azt is tartalmazhatja, hogy ha nem akar valamelyikük a feltett kérdésre válaszolni, arra a kérdésre is válaszolhat, amit csak szeretett volna, ha feltesznek neki. A cél ugyanis az, hogy megtanulják egymás nevét és minél több jellemző tulajdonságát. Információs kártya A csoport minden tagja információs kártyát használ, hogy a csoporttársak nevét és az őket jellemző tudnivalókat megtanulja. A kártya egyik oldalán a diák neve áll, a másikon a róla szóló információk, mint pl. kedvenc tantárgya, hobbija, karakteres megnyilvánulásai stb. A „kártyázást” több fordulóban és akár a tananyag memorizálására is használhatjuk. 

Első nekifutásra a kölcsönös segítségadás módszerét indítványozzuk. A kártya elkészülte után a diákok páronként leülnek. Egyikük a saját kártyájából négyetötöt átad a másiknak. A kérdező sorban felmutatja a kártyákat, megmutatja a neveket, majd felolvassa a hátoldalon lévő információkat. Ezután már csak a neveket mutatja fel és kéri a hátoldalon lévő információkat, amelyek a válaszadó rövid távú memóriájából hívhatók elő. Ha a válaszok helyesek (amelyre jó esély van), dicséret jár érte, ha hiányosak vagy helytelenek, lehet segíteni (megmutatni, még egyszer elolvasni, szóban összefoglalni stb.). Amikor a tudás

56

meggyőző, a kártyákat a válaszadó diák visszakapja, ha nem, a kártya a csomag aljára kerülve, továbbra is forgalomban marad. 

A második fordulóban a gyakorlás az előzőhöz hasonlóan történik, azzal a különbséggel, hogy egyáltalán nincs vagy csak kevés segítséget kapnak egymástól. A kérdező megmutatja a kártya egyik oldalát, mire a másik oldal információit fejből kell mondani. Mivel ezeket az ismereteket régebben olvasták, a tudnivalókat a közép- vagy hosszú távú memóriából kell előhívni. A további szabályok ugyanazok, a dicséretek szolgálják a csoportkohéziót. Pl.: „A barátod büszke lehet rád, hogy ilyen értelmes barátja van.” „Veled sokat fog nyerni a csoportunk.” Stb.

A fele sem igaz 

A diákok két tényt állítanak magukról. Az egyik hihető, de hamis, a másik hihetetlenül hangzik, de igaz. A csoporttársaknak kell eldönteniük, hogy az állításoknak melyik fele igaz, melyik hamis. A füllentésnek ez a fantáziát igénylő, kreatív formája érdekesebbé teszi az ismerkedést. E „füllentős” játékot lehet csoportonként vagy az egész osztállyal játszani. Ha csoportban játsszák a diákok, megpróbálják csoporttársaikat becsapni, ha osztállyal, a csoportok a többi csoporttal próbálják meg ugyanezt.



Az ismerkedési célú személyes tulajdonságok megismerésén túl alkalmazhatjuk e módszert bármely tantárgy tényeivel, illetve áltényeivel kapcsolatban. Itt a diákok megpróbálnak egy hihető áltényt vagy hihetetlennek tűnő tényt kitalálni, és ezt elmondják a többieknek.

Kedvenceim A diákok kitöltenek egy kérdőívet, amely alkalmas arra, hogy kedvenc választásaik alapján viszonylag jól megismerhetők legyenek, másrészt feltehetőleg látványosan különbözzenek is egymástól. Kedvenceim Szín: Évszak:

57

Fa: Virág: Állat: Étel: Ital: Édesség: Autómárka: Foglalkozás: Dal: Zenekar: Sport: Szórakozás: Tantárgy: Jövő: Hobbi: Ruhaféle: Ünnep: Hely, ahol jól érzem magam: Kit látogatnék meg: Nyaralási helyszín: Könyv: Író: Film: Tévéműsor: Napszak: Város:

58

Ezeket az információkat sokféleképpen lehet megosztani egymással. Például a csoporton

belül

körbeadják

egymásnak

a

kitöltött

kérdőíveket,

és

azokat

áttanulmányozva próbálnak minél többet megjegyezni belőlük. Ezután egy diák kiáll a többiek elé, és megnevez tíz kedvencet. A többieknek – írásban – kell a kettőspont utáni helyes válaszokat beírni. Az eltérő eredményeket a helyes megfejtéssel – amit az érintett hangosan felolvas – lehet közös nevezőre hozni, ami egyben az ismeretek elmélyítését is szolgálja. A csoportidentitás fejlesztése Ez a feladat egy hosszabban tartó folyamat első lépéseként tekintendő. A tanulók valamennyire már ismerik egymást, a tanárokról is van benyomásuk, meg persze az iskoláról is. Azt szeretnénk elérni, hogy az osztályt, az iskolát magukénak érezzék, fontosnak tartsák azt, hogy ők éppen ebbe az iskolába járnak. Valószínűleg ez az egyik legnehezebb feladat a pedagógus(ok) számára. Próbáljunk meg az osztályban fórumokat kialakítani. A tanulók egy részének már lehetnek ezekről a dolgokról tapasztalatai, de sokuknak inkább csak negatív élményei vannak. A formalizált, valódi döntéseket nélkülöző konstrukciók helyett élő és működő szerveződést kell létrehoznunk. Fórumok Amikor

a

csoportok

megalakulnak,

arra

kérjük

őket,

hogy

készítsenek

csoportfaliújságot, három egyszerű szabály alapján. 1. Minden csoporttagnak lehet beleszólása. 2. Nem születhet olyan határozat, amellyel nem mindenki ért egyet. 3. Ha valakinek komoly ellenvéleménye van, nem kell a csoporthatározathoz csatlakoznia. A csoportfaliújság folyamatos szerkesztés alatt áll, mindenki olvasója és szerkesztője is. A munka a teljes nyilvánosság és közmegegyezés alapján folyik. Ezek a szabályok képezik aztán a későbbi csoportműködés alapját, amely mindenki részvételét, a megegyezést és az egyéni jogok figyelembevételét jelenti. Minden csoportnak erősödik az azonosságtudata, identitása, ha egyedi módon tudja magát meghatározni. Például saját nevet vesznek fel, csatakiáltást találnak ki vagy – főképpen – közösen oldanak meg egy problémát. Bármely feladat, amelyet a csoport egyéni módon oldhat meg, erősíti a csoportidentitást.

59

A faliújság szerves folytatása, igényesebb változata lehet a csoportnapló. A csoportnaplóba a csoporttagok emlékeket jegyezhetnek fel, képeket rajzolhatnak a csoport tevékenységéről, megörökíthetik a jutalmakat és a csoporttagok írásait. Egyéb szóba jöhető lehetőségek, amelyek között válogathatunk: csoportzászló, csoportjelkép, csoport-mottó, csoportemlékek, csoportüdvözletek, csoportszínek, csoporttalálmányok, csoportűrállomás, csoporttrikók, csoportfalfestmények. Mondatkirakós A helyreállítandó vagy újraszerkeszthető mondatok szavait egyesével rakjuk az egyes borítékokba, például az alábbi módon: 1. boríték:

költöztek

2. boríték:

édesül

3. boríték:

találunk

szőlő

Az

Dió A

barátokra új

vándormadarak

ősz délre

4. boríték: van az koppan iskolában Itt A diákok kézhez kapnak egy-egy borítékot, s a benne talált szavak segítségével ki kell rakni egy értelmes mondatot. Kártyáikat cserélgethetik, de nem beszélhetnek közben. Kártyát kérni nem lehet, cserére ajánlani viszont igen. A nagybetűs szavak mondatkezdést jelentenek. Íme néhány lehetséges mondat:

Itt van az ősz. A vándormadarak délre költöztek. Dió koppan, szőlő édesül. Az iskolában új barátokra találunk. A bizalomépítés A közeledést és a sokoldalú ismerkedést a bizalomépítéssel, a kölcsönös támogatással folytatjuk. Nem elég ugyanis, ha a diákok ismerik egymást, azt is tudniuk, érezniük kell, hogy egy csoportba, egy közösségbe tartoznak. Ha tudják, hogy ugyanazon az oldalon állnak, akkor ez a pozitív egymásrautaltság a kölcsönös támogatottság érzését kelti bennük. Sok kooperatív játék és sport segítheti ezt a célt. Az alábbiakban e bizalomerősítő, kölcsönös támogatást kívánó, csoportfejlesztő játék közül mutatunk be néhányat.

60

Fabábu Két diák egy-egy lépés távolságról közrefog egy harmadikat. Ő lesz a fabábu, aki vakon megbízik társaiban. Ugyanis függőleges tartásban és behunyt szemmel dől előre és hátra. Az előtte és mögötte álló diák megfogja, majd visszalódítja az ellenkező irányba. Kezdetben inkább csak billegetik a bábut, mintegy tizenöt-húsz fokos szögben, majd a bizalom erősödésével egyre mélyebbre eresztik. Azon a dőlésszögön fogják meg, ahonnan még vissza tudják emelni a merev tartású bábút. Kezdetben válassza ki maga a bábu azokat a segítőit, akikben vakon megbízik, később a kevésbé közelálló csoporttársakkal, osztálytársakkal folytathatjuk. A sikeres gyakorlatok, egyszerű kivitelezhetőségük ellenére, mély benyomást gyakorolnak mind a résztvevőkre, mind a nézőkre. Liftezés A csoport egy tagja hátára fekszik a padlón. A többiek körülveszik, majd adott jelre finoman felemelik a földről, amilyen magasra tudják, kicsit kitartják, majd visszaengedik a földre. A biztonságos emeléshez legalább öt diák szükséges. A kíméletes mozdulatok legyenek olyan összehangoltak, hogy a liftező szinte észre se vegye, mikor szakad el a földről. Kerüljön sorra minden csoporttag. A hatás a fabábuhoz hasonlatos, csak itt még összetettebb koordinációra van szükség. Fagyott babzsák Egy-egy babzsákot helyezünk minden gyerek fejére. Zenére vagy sípszóra mozogniuk, ugrálniuk, szökdécselniük kell, körben a tanteremben. Ha a babzsák leesik, a diák azonnal „megfagy”, vagyis meg kell merevednie, segítségért kiáltva. Egy másik gyerek ügyesen lekuporodhat, anélkül hogy leejtené a saját zsákját, és visszarakhatja a babzsákot a megfagyott gyerek fejére, aki ezután megköszöni a segítséget és folytathatja a játékot. A dicséret elsősorban azokat illeti, akik a legtöbb segítséget nyújtották. Favágó támasz A csoporttagok párosával szembeállnak és összeillesztik a tenyerüket. Ezután apró lépésekkel hátrálnak addig, amíg már csak a tenyerükkel támasztják egymást. Úgy kell

61

érezniük, hogy ha nem támaszkodnak pontosan, rájuk dől a fa. Azután felváltva hol az egyik, hol a másik tenyerüket engedik el. Vakvezető Egyik diák végigkíséri a tantermen egy osztálytársát, akinek be van kötve a szeme. Közben bemutatja neki a termet az érzékelésen keresztül: kezét ráteszi az egyes tárgyakra, mialatt azokat szóban leírja. Néhány perc múlva szerepet cserélnek. Ha befejezték, kicserélik tapasztalataikat a verbális bemutatásról és a belső érzékelésről. Jurtaépítés Az egész osztály egy kört alkot, megfogva egymás kezét. A és B csoportba soroljuk a diákokat, a-b-a-b-a-b sorrendben. Adott jelre az A jelű diákok befelé hajolnak, a B jelűek kifelé, hogy jól kiegyensúlyozhassák egymást. Lehetőleg bokából hajoljon mindenki, ne csípőből, így lesz szép, szabályos jurta szerkezet a diákok alkotta körből. Zsonglőrmutatvány Szintén körbe állítjuk az egész osztályt. Mindenki felemeli az egyik kezét. Az egyik játékos nevét mondjuk, és odahajítunk neki egy labdát. A játékos egy másik nevet mond, és szintén továbbítja a labdát. Ezt addig folytatjuk, míg mindenkihez elkerül legalább egyszer a labda. Azután visszajuttatjuk az eredeti helyre. Megkérjük a játékosokat, mindenki jegyezze meg, kinek továbbította a labdát. Ezután 2, 3, 4, 5 labdával játszhatjuk ugyanezt. A játékosokat figyelmeztetjük, hogy csak akkor dobják a labdát, ha biztosak abban, hogy a megcélzott készen áll a fogadásra. Tükörjáték A diákok párban egymás felé fordulva úgy tesznek, mintha egymás tükörképei lennének.

Grimaszolnak,

felemelik

kezüket,

lábukat,

mutogatnak,

mozognak,

sétálhatnak, futhatnak, pöröghetnek is, de mindig tükörképként kell viselkedniük.

62

Főnök és csapata Az egyes csoportok játékosai mindenben pontosan követik a főnököt, aki mozog, ugrál, beszél, gesztikulál stb., azután a főnök is beosztott lesz. Lehetőleg legyen mindenki főnök. Elnök, titkár A diákok körben ülnek. Közülük egyet megválasztunk elnöknek, egy másikat titkárnak, a harmadikat jegyzőnek és így tovább, különböző funkciókat adományozva mindenkinek. Ezután, az elnök elkezdi egyenletes ritmusban a taps-taps-csettintéscsettintés mutatványt úgy, hogy elsőre tapsol, másodikra két kézzel combjára csap, harmadikra jobb, negyedikre bal kezével csettint. Amikor már mindenki felvette az egyenletes ritmust, a következő sorozat első csettintésekor az elnök a saját nevét, második csettintéskor valaki másét, például a jegyzőét mondja. A most következő sorozatban a jegyző mondja a saját nevét az első csettintéskor, s valaki másét, a második csettintésre. Az egyenletes ritmusú játéknak folyamatosan kell hangzania, míg valaki el nem rontja szóban vagy kiesik a ritmusból. Ekkor ő kiesik a játékból, a többi folytatja. Az nyer, aki a legtovább bírja. Ahogy fogyatkozik a csapatlétszám, a ritmus sebessége fokozódhat, a játékosok képessége szerint. Mindenesetre mindig a kezdő szabja meg az alapritmust, amikor is kétszer-háromszor elismétli az alapképletet. Értékválasztás A közösségépítés egyik legfontosabb fejezete ez. Kulcskérdés, hogy bizonyos értékeket az osztály többsége magáénak tudjon. Nézzünk erre egy példát! Közismert, hogy ma nem sikk tanulni vagy éppen tisztelettel beszélni az iskoláról vagy a pedagógusokról. Ha ez a szellemiség harapózik el az osztályban, hallatlanul nehéz lesz más, a tanulással, a másik megbecsülésével, tiszteletével stb. összefüggő értékeknek az elfogadtatása a tanulókkal. A közösen vállalható értékrend igen erős kohéziós funkciót tölthet be. Mechanikusan persze nem törekedhetünk azonos értékrend vállalására. Legjobb, ha megismerik egymás értékválasztásait, vitatkoznak azokkal, igyekeznek elfogadni azokat, míg lassan közelednek egymáshoz. Persze nem mindjárt koherens értékrendek tudatos választását várjuk

a

diákoktól.

Előbb

megelégszünk

azzal,

ha

az

egyes

elszigetelt 63

értékválasztásokból kezd kibontakozni egy vállalható értékhierarchia. Sok feladat és tevékenység van, amely alkalmas a különböző értékek megfogalmazására. Ezek között a leginkább elterjedt és jó hatásfokkal hasznosítható feladat a fontossági sorrend megállapítása különböző értékek között. Mit tartok fontosnak? • Az egyéni boldogulást

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10 11 12

• A családi biztonságot

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10 11 12

• Az anyagi gyarapodást

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10 11 12

• A világbékét

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10 11 12

• A boldogságot

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10 11 12

• Az értelmes életet

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10 11 12

• A szórakoztató, kalandos életet

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10 11 12

• A társadalmi sikerességet

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10 11 12

• Mások segítését

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10 11 12

• Az Istennek tetsző életet

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10 11 12

• A belső harmóniát

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10 11 12

• A győzelmet mások felett

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10 11 12

A diákok egyénileg tanulmányozzák át az értékeket, és maguk döntik el, hogy melyiket milyen mértékben preferálják. Egy-egy számot bekarikázva kell eldönteniük a fenti értékek erősorrendjét. Ha nem ismétlik a megjelölt számokat, világos értékhierarchiát állítanak össze, amellyel a jövőben dolgozni lehet. A

fenti

értékválasztások

ellenőrzésére,

kondicionálására

vagy

éppenséggel

ellentmondásos jegyeinek felszínre hozására használható az alábbi adatlap. Milyen szeretnék lenni? • Független

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10 11 12

• Együttműködő

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10 11 12

• Becsületes

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10 11 12

• Sikeres

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10 11 12

• Érzelmes

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10 11 12

64

• Logikus gondolkodású

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10 11 12

• Szeretetteljes

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10 11 12

• Kalandokra kész

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10 11 12

• Felelősségteljes

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10 11 12

• Gazdag

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10 11 12

• Vallásos

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10 11 12

• Játékos

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10 11 12

Amikor ezt kitöltik a diákok, feltehetőleg visszagondolnak a korábban kitöltött adatlapra is. Ez már önmagában mérlegelést, elemzést igénylő feladat. A későbbiek során azonban még inkább előtérbe kerülnek majd a megfelelések és az ellentmondások, amelyek az indoklás, érvelés és ütköztetés során kerülnek felszínre. Az egyéni kitöltést ugyanis követheti egy csoportos, megegyezéses próba, amely nagy feladat az eltérő értékekkel rendelkező diákok számára. Ha ez sikerül, a csoport képes más csoportok előtt is védeni a saját álláspontját, és ütköztetni másokéval. Nem kell azonban erőltetni e tekintetben a közmegegyezést. Helye van a csoporton belüli különvéleménynek is. Így a későbbiek során több esély van az értékválasztások közelítésére. Együttműködés Az

együttműködés

gyakorlatában

lehet

a

leghatékonyabb

közösségfejlesztési

eredményeket elérni. Az egyes csoporttagok tudása ugyanis nemcsak összegződik, hanem új minőség is létrejöhet. A közös konstrukció éppen a folytonos kommunikáció folyamatában születik meg, így rengeteg korrekcióra, a változatok kimunkálására van lehetőség. Minden egyes résztvevő több tudással jön ki a közös munkából, mint amennyit bevitt. Ez annak is köszönhető, hogy az együttműködés többletenergiákat szabadít fel. A sajátos helyzet erős motivációt jelent a diákoknak. Sokféleképpen lehet az együttműködésből származó energiákat bemutatni. Tulajdonképpen minden olyan feladat alkalmas erre, amely ösztönöz és összecsiszolja az ötleteket. Lássunk néhány egyszerűbb és egy-két bonyolultabb gyakorlatot ezek közül.

65

Csoportos műalkotás Egy rajzot, festményt, plasztikát vagy írásművet – a dolog természetéből adódóan – egyénileg szoktunk elkészíteni. Játékos formában azonban kísérletezhetünk azzal, hogy közösen hozunk létre egy-egy műalkotást. A legegyszerűbb formájában kizárólag a spontaneitásra hagyatkozunk. Az egyik diák húz egy vonalat egy papírfelületre, majd továbbadja társának. Ő folytatja a vonalhúzást, majd szintén továbbküldi a lapot. Mivel mindenki belelát valamit a készülő műbe, a szerint folytatja a megkezdett rajzot. Az eredmény persze olyan lesz, amit senki sem látott előre, mégis tekintettel kell lenniük egymás kezdeményezéseire. Később megállapodhatunk egy témában – például osztálykirándulás –, és ebben az esetben mindenki olyan motívumot rajzol bele a készülő képbe, amit jónak lát. Persze közvetlenül javíthat, ronthat a másik motívumaiba is. Ez általában kifejezetten inspiráló hatást vált ki. Teljesen elviccelni sem lehet a dolgot, hiszen a mű készítése kollektív kontroll alatt folyik. Ugyanez a két változat – tematikus feladat – már inkább igényel intellektuális erőfeszítést. Megemlíthetjük a diákoknak, hogy ez valójában egy élő műfaj, hiszen sok folytatásos regény, rádiójáték, szappanopera készül így. Túlélő gyakorlat Július huszadika van, délelőtt tizenegy óra. Éppen túl vagy egy tragikus kimenetelű kényszerleszálláson, valahol Belső-Mongólia területén, egy sivatagban. A kétmotoros személyszállító kisgép a pilóta és a navigátor holttestével együtt teljesen kiégett. A gépnek csak a váza maradt meg. A csoport tagjai viszont valamennyien épségben túlélték a kényszerleszállást. A pilóta a baleset előtt nem tudta közölni a gép pontos helyzetét. A földi irányítással pedig az utolsó pillanatig kapcsolatban álltak. Az ő jelzéseiből azt lehetett tudni, hogy mintegy száz kilométerre tértek el a kijelölt repülési iránytól. A pilóta a becsapódás előtt azt mondta, hogy 110 km-re vagytok a legközelebbi lakott településtől, északkeleti irányban. A terület, ahol földet értetek, köves síkság, a látóhatárt homokdűnék szabdalják, egyébként teljesen kihalt. A legutolsó időjárásjelzés szerint a hőmérséklet a nap folyamán elérheti a 42 fokot, ami a talajszinten 52 foknak felel meg. Könnyű, nyári öltözékben vagytok: rövid ujjú ing, nadrág, zokni, utcai cipő. Mindenkinél van zsebkendő. Van nálatok tizennégyezer forint és ezerkétszáz dollár, két csomag cigaretta

66

és egy golyóstoll. A gép kigyulladása előtt sikerült sebtében kimenteni tizenöt különböző tárgyat. Most már ezek segítségével kell végig gondolni a túlélés esélyeit. A feladatotok tehát az, hogy a túlélés szempontjából rendezzétek fontossági sorrendbe az alábbi tárgyakat az értékskála segítségével. Az 1 jelentse a legfontosabbat, a 15 a legkevésbé fontosat. A túlélők száma megegyezik a csoport létszámával, és valamennyien megegyeztetek abban, hogy a csoport együtt marad. A csoportnak az alábbi döntéseket kell meghoznia: 

Menni vagy maradni? A csoporttagoknak meg kell egyezniük abban, hogy maradnak-e a becsapódás helyén vagy segítségért indulnak.



Egyéni besorolás. A csoport minden tagja minden tételt önállóan, külön besorol. Addig lehet a problémákat megbeszélni, míg minden tag be nem fejezte a besorolást. Ha a megbeszélés elkezdődik, az egyéni besoroláson nem lehet változtatni.



Csoportos besorolás. Miután mindenki befejezte az egyéni besorolást, sorolják be a 15 tételt csoportosan is.

Ezres csomag sótabletta

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15

Mágneses iránytű

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15

Könyv a sivatag ehető állatairól

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15

Egy töltött revolver

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15

Fejenként 3 liter víz

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15

Eurázsia hegy- és vízrajzi térképe 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 2 liter kecskeméti barackpálinka

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15

Piros-fehér ejtőernyő

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15

Sebkötöző készlet gézzel

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15

Műanyag esőkabát

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15

Egy svájci bicska

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15

Személyenként egy felsőkabát

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15

Elemlámpa

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15

Egy tenyérnyi zsebtükör

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15

4 db napszemüveg

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15

67

A túlélőgyakorlat megoldandó feladategyüttese valódi problémát modellál. Eredetileg az Amerikai Légierő túlélési kézikönyvében szerepelt, onnan vette át Kagan a Kooperatív tanulás kézikönyvébe, aminek mi egy adaptált változatát használjuk fel e helyen. Így van „helyes megfejtése”, amit az alábbiakban közre is adunk. Ám számunkra elsősorban a kollektív munka intenzitása bír különös jelentőséggel, hiszen a csoportépítés szempontjából erre kell fektetnünk a hangsúlyt. Vagyis az egyéni problémamegoldást követő csoportos műhelymunka az, ami a valódi közösségfejlesztést szolgálja. A pontozást itt nem azért tesszük közzé, hogy a tanár a diákok fáradságos intellektuális és interperszonális erőfeszítései után diadalmasan kinyilatkoztassa a „megfejtést”, hanem hogy vonatkoztatási rendszerként használhassa a közös munka ugyancsak csoportszintű kiértékelésében. A szakmai megfontolások tehát az alábbi döntéseket és pontozást tekintik optimálisnak: A csoporttagoknak a helyben maradást kell választaniuk. 

Egy tenyérnyi zsebtükör. A napsütésben a tükör kilométerekre látszó fényjelzést ad. (1.)



Személyenként egy felsőkabát. A legjobban ezzel lehet megszüntetni a test körüli légáramlást, hogy minél kevesebb vizet veszítsen a szervezet, mert az kiszáradáshoz és halálhoz vezethet. (2.)



3 liter víz fejenként. Egy ideig kellemes érzést ad, de sokáig nem lehet ennyi vízzel kibírni. (3.)



Zseblámpa. Hasznos lehet, hogy sötétedés után a keresőket irányítsa. Az elemek eltávolítása után a műanyag esőkabátból készített lepárló alkalmi tartályának is lehet használni. (4.)



Piros-fehér ejtőernyő. Ha ráterítik a repülőgép vázára, árnyékot ad. (5.)



Svájci bicska. Apróbb szerelési műveletekhez használható. Ha valamilyen pozsgás növény nyomára bukkannának a közelben, segítségével vizet lehet nyerni. (6.)



Műanyag esőkabát. A késsel az esőkabátból lepárlót lehet formálni. (7.)



Egy töltött revolver. Veszélyes, mivel a csoport erősen felindult állapotban van, s életfontosságú ügyben kell döntést hozniuk. (8.)



Négy napszemüveg. (9.)

68



Sebkötöző csomag gézzel. Gyakorlatilag nincs rá szükség, mivel a csoportból senki sem sérült meg, és nem hagyják el a földet érés helyszínét. (10.)



Mágneses iránytű. Nem szükséges, hiszen senki sem szándékszik elhagyni a szerencsétlenség színhelyét. (11.)



Eurázsia hegy- és vízrajzi térképe. Gyakorlatilag itt hasznavehetetlen, hiszen senki sem kívánja elhagyni a katasztrófa helyszínét. (12.)



Könyv a sivatag ehető állatairól. Nem éri meg a kétes kimenetelű kísérlet: elhagyni a területet a vadászat kedvéért. (13.)



2 liter kecskeméti barackpálinka. Több kára lenne, mint feszültségoldó haszna, hiszen az alkohol kivonja a szervezetből a vizet. (14.)



Egy doboz sótabletta. Megfosztana az izzadástól. (15.)

Az osztályközösség fejlesztése Az osztályközösség fejlesztését a csoportok fejlesztésével alapozzuk meg. Így a fentiekben leírt gyakorlatok már erős kötődéseket hoztak létre az osztályközösség kisebb-nagyobb csoportjaiban és valamennyi tagjában egymás iránt. Hiszen a csoportokat is változó számban és összetételben állítottuk össze a feladatoknak és a céljainknak megfelelően. Kezdetben az egymással szimpatizáló, illetve korábbi ismeretségekkel bíró tanulókat rendeltük egy csoportba, de azután fokról fokra vegyítettük őket a legváltozatosabb összetételű társulásokba, éppen abból a meggondolásból, hogy a közös tevékenység, a közös siker közelebb hozza őket egymáshoz. Több gyakorlat van a fentiek között, amely az egész osztályközösség számára hasznosítható, így ugyanazokat a feladatokat elvégezhetjük a nagyobb közösségben is. Bár a tanulási idő legnagyobb részét csoportokban töltik (illetve kellene, hogy abban töltsék, a differenciálás és a közösségi művelődés hatékonyságának ismeretében), mégis szükséges, hogy egyszersmind a nagyobb, gondoskodó csoport – az osztály – részének tekintsék magukat. Sok közösségfejlesztő gyakorlat van, amely alkalmas az osztály identitástudatának erősítésére, a jó hangulat és a komfortérzés kialakítására. Az egyik legeredményesebb módszer az osztályfórum.

69

Osztályfórum Mivel a hazai iskolai gyakorlatban még mindig az autokrácia (illetve annak rossz ellentét-párjaként az anarchia) jellemzőbb a demokráciánál, jó, ha valódi lehetőséget teremtünk a közösségi döntések számára. Az osztályfórum olyan rendszeres megbeszélések sorozatát jelenti, ahol az osztály számára fontos ügyeket, eseményeket, problémákat vitatunk meg. Ezek az alkalmak hatékony eszközei annak, hogy a közösségben kialakuljon a felelősségtudat, a gondoskodás igénye, a szociális érzékenység és az együttműködés igénye. E fórumok megtanítják a diákokat egymás véleményének tiszteletben tartására, másrészt megkönnyítik a tanár munkáját is, mivel a diákok maguk is aktívan fogják javítani

az

osztály

légkörét,

igyekeznek

megoldásokat

találni

a

felmerülő

konfliktusokra, javaslatokat tesznek különféle magatartási problémák kezelésére. Ha olyan problémák merülnek fel a napi munka során, amit nem kell azonnal megoldanunk, megmondhatjuk az érintetteknek, hogy az osztályfórumon fogunk beszélni róla. Ez a pillanatnyi ígéret általában elegendő arra, hogy átmeneti megnyugvást hozzon, abban a reményben, hogy az „ügyben” valami történni fog. Ha ez folyamatosan foglalkoztatja őket, gyakran a fórum idejére már meg is oldódik a probléma, ami csak segíti a módszer hatékonyságába vetett bizalmat. Nemcsak konfliktusok kezelésére használható az osztályfórum, noha ezek adják a megbeszélések leggyakoribb tárgyát, hanem egy-egy konstruktív javaslat kidolgozása is. Például ha valamelyik diákot kár érte (elvesztette a pénztárcáját), vagy balesetet szenvedett (foci közben eltörte a lábát), közösen dolgozunk ki valamilyen szolidaritási vagy segítségnyújtási javaslatot. A közös megoldások ugyancsak erősítik az osztályközösség belső kohézióját. A gyerekek gyakran meglepő vagy egészen újszerű megoldási javaslatokkal állnak elő, mivel kevésbé kötődnek a hagyományos megoldásokhoz, általában véve a sémákhoz. De a problémákhoz való közelségük is erős motivációs bázist jelent számukra, hiszen az esetek kapcsán ébrednek rá, hogy bármelyiküknek szüksége lehet a többiek segítségére. Ez növeli majd beleérző képességüket is. Általában elmondhatjuk, hogy az osztályfórumok közérdekű bejelentések megtételére, a közösségi események megtervezésére, a felmerülő problémák megbeszélésére, az osztály

70

működésének javítására és a kölcsönös támogatás megszervezésére valók. Általános tapasztalat, hogy a rendszeresen – kb. havonta – megtartott osztályfórumok hatékonyabbak és eredményesebbek, mint az alkalmiak. Ha van rá mód, lehetőleg mind az öt (fentebb dőlten szedett) funkció, tevékenységi kör kerüljön sorra egy-egy fórum alkalmával, mert így érhetünk el maradandó és komplex hatásokat a közösségfejlesztés során. Ezenkívül a diákok is biztosak lehetnek abban, hogy mindig számíthatnak a közösség figyelmére és támogatására, ha nem is mindig úgy, ahogy szeretnék. Ez akkor is növeli biztonságérzésüket, hiszen a döntések nem felülről irányítottak, hanem az egész osztályközösség által legitimáltak. A napirendi pontokat célszerű a fórum előtt összeállítani, amit menet közben lehetőleg már ne módosítsunk. Kezdetben a tanár vezesse az osztályfórumot, de igyekezzen tárgyszerű maradni, ne éreztesse ítészi, döntőbírói, végrehajtói szerepét. Korlátozza vétójogát a szélsőséges döntések megakadályozására. Nem is kell minden alkalomkor vezetnie a fórumot, ahogy előrehalad a demokratikus „törvényhozó” folyamat, némely részeiben engedje át a terepet a diákok tanácsának. Persze nem kell kivonulnia, semlegesnek sem kell feltétlenül mutatkoznia (mármint abban az esetben, ha „csak” résztvevője a fórumnak), hiszen személyes példája mindenképpen minta a gyerekek számára. Ha valódi tekintélyre tesz szert – például azzal, hogy nagyon is komolyan veszi a közösség tagjainak sokféle véleményét –, a diákok inkább modellként fogják tekinteni saját szerepeik megformálásában. Legyen feladatuk az is, hogy alkalmanként elismerjék és ünnepeljék az egyéni tanulási sikereket, a pozitív kapcsolatokat és a példamutató viselkedést. Jó hangulatot teremt, ha a megbeszélések végén megdicsérik egymás teljesítményét, aktivitását, konstruktivitását.

Forrás: www.oki.hu – Balázsi Károly – Közösségfejlesztés

71

Szabályok, melyeket betartok!

Az iskolába azért jövök, hogy tanuljak, ezért szorgalmas leszek, jó bizonyítványt szerzek, a szüleim büszkék lesznek rám.

A tanításim órákon figyelek, semmi mással nem foglalkozom csak azzal a feladattal, amit a tanító néni ad.

A kapott feladatokat a legjobb tudásom szerint oldom meg, nem leszek lusta.

Becsöngetéstől kicsöngetésig társaimat semmilyen módon nem zavarom, hogy munkájukra tudjanak figyelni.

72

Társaimat tettel, szóval soha meg nem bántom.

A másik embert tiszteletben tartom, ezért nem vágok a szavába, figyelmesen végighallgatom.

Az órákon jelentkezek, nem szólok engedély nélkül, csak akkor beszélek, ha a tanító néni felszólít.

73

A társaimra odafigyelek, segítségükre leszek mindenben.

A mások jó eredményének örülök, és nem nevetem ki, ha valami nem sikerül neki.

Az iskola jó hírnevét megőrzöm, büszke vagyok rá, hogy a Damjanich János Általános Iskola tanulója lehetek.

74

Feladatgyűjtemény feladattípus

leírás

asszociáció

mi jut eszedbe róla?

betűkeverés, jelkeresés

egy jelhalmazból. szövegből adott idő alatt megkeresni a megadott jeleket, vagy szavakat kitalálni összekevert betűikből egy szövegből vagy szavakból törölt betűk pótlása

betűpótlás

hibajavítás

fejlesztett terület gondolkodás rugalmassága, gyorsasága, szókincs, figyelem koncentrálás, feladattartás, lényegkiemelés

idő

kellékek, feltételek

egyéb óra elején bemelegítésnek is alkalmas

2-10 perc

3-5 perc, bármikor végezhető

írásvetítő, kivetítő vagy nyomtatott jelhalmaz

kapcsolható a tananyaghoz

szövegértés, nyelvi fantázia, a gondolkodás rugalmassága

2-10 perc bármikor végezhető

nyomtatott szöveg

egy helyesírás, nyelvhelyességi szövegértés, és/vagy nyelvhelyesség, helyesírási koncentráció, hibákat megfigyelő tartalmazó képesség, szöveg javítása reflexió

2-10 perc

nyomtatot szöveg vagy szavak

kapcsolható a tananyaghoz, differenciálni érdemes, a gyerekek is készíthetik egymásnak differenciálni érdemes, a tanulók saját hibáit is érdemes így javítani, kapcsolható a tananyaghoz

lazítás, agytorna

mozgásos lazító gyakorlatok, „agytorna”

ötletroham

egy adott témához, kifejezéshez adott idő alatt összegyűjteni

a tanuláshoz 1-5 perc, minden legalább szükséges tanóra elején karnyújtásnyi feltételek végezhető tér fejenként, megteremtése, ha van agyféltekék szőnyeg kapcsolatának matrac erősítése, mozgás koordináció fejlesztése kreativitás, 2-5 perc a papír, ha gondolkodás gyűjtéshez, képhez rugalmassága, további 5-10 perc készítetjük. szóbeli kifejező a akkor készség magyarázatokhoz, írásvetítő 75

kezdhető ezzel egy témakőr, vagy az összefoglalás eszköze is

parafrazeálás

szóalkotás

mindent, ami hozzá kapcsolódik (lehet szubjektív is a kapcsolódás) utána magyarázat, válogatás fordítás magyarról magyarra (saját szavaival fogalmazza újra a szöveget, mondatot)

szinonima keresés, szóteremtés, szómagyarázat, szógyűjtés, szókiválasztás szólásértelmezés vagy négy megadott hasonló jelentésű szólásból, „nyelvi szólamból” kell a kakukktojást kiválasztani, vagy meg kell adni egynek a jelentését más szavakkal

válogatáshoz

vagy kivetítő

lehet, kapcsolódhat egy képhez is

Szövegértés, szövegalkotás, szókincs, gondolkodás rugalmassága

5-15 perc

írásvetítő, kivetítő vagy nyomtatott szöveg vagy szavak

szövegértés, szókincs

1-5 perc, bármikor végezhető

írásvetítő, kivetítő vagy nyomtatott jelhalmaz

nehezíthető úgy is, hogy minden szót le kell cserélni úgy, hogy a mondat értelme megmaradjon kapcsolható a tananyaghoz, differenciálni érdemes

szókincs, önkifejezés

1-5 perc

írásvetítő, kivetítő vagy nyomtatott szöveg vagy szavak

76

Anyanyelvi feladatok, játékok

Barkochba Kiszámoljuk a kérdezőt, aki kimegy a teremből. A játékosok tárgy, élőlény vagy fogalom témakörben kiválasztanak egy szót ezt kell a kérdezőnek kitalálni. A kérdező sorban mindenkinek kérdéseket tesz fel, amire csak igennel és nemmel lehet válaszolni. A tanulókat rá kell vezetni arra, hogy kérdésekkel fokozatosan szűkítsék a kört, amiben a szót keresni kell. Minden osztályban felhasználható gondolkodtató játék. Szólánc Sok változata van. A lényeg az, hogy mindenkinek egy szót kell mondania/írnia bizonyos szabály szerint. 1. Kiválasztunk egy hangot/betűt és olyan szavakat kell gyűjteni, ami ezzel kezdődik. Lehet szűkíteni a kört pl. csak főneveket, élőlényeket, híres embereket, földrajzi neveket stb. lehet mondani (Ország-város játék) 2. A kiválasztott hanggal/betűvel végződjön a szó. 3. Amennyiben betűvel végződik a szó, a következő azzal kezdődjön. 4. Minden szóban kétszer forduljon elő a betű. 5. Érdekes betűkapcsolatok gyűjtése pl. a szó közepén legyen „rf” karfiol, férfi, morfium stb. Találd ki! A gyerekek körbe ülnek, a kérdezőt kiszámoljuk és kimegy a teremből. Kiválasztunk egy tárgyat, ennek a nevét kell kitalálni. A kérdezőt behívjuk. Feltesz egy kérdést. Mindenki ugyanerre a kérdésre válaszol, csak kicsit másképpen pl. Hol található? Fán, asztalon, a számban, üzletben stb. (alma) Az válaszol jól, aki igazat mond, de a feleletéből nem lehet rögtön kitalálni, hogy miről van szó.

77

A kérdező felteszi következő kérdést. Így megy a játék addig, amíg a kérdező ki nem találta a szót. Nehezíthetjük a játékot úgy, hogy csak meghatározott számú kérdést lehet feltenni. A játék jól fejleszti az analizáló – szintetizáló képességet. Memória A memória játékkal sokféle párosítást lehet gyakorolni pl. azonos képek, ellentétpárok, kis- és nagy betűk, írott-nyomtatott betűk, szavak, szó-kép, szám és mennyiség, szorzótábla, római számok stb. Minden kártyának legyen párja. A kártyákat összekeverjük, lefelé fordítva kirakjuk. Mindenki két kártyát húzhat egymás után. Ha párt talált kiveheti a többi közül, majd húzhat még kettőt. Az győz aki a legtöbb párt összegyűjti. A párok keresésével fejlődik az emlékezőtehetség, figyelem, éppúgy, mint a matematikai, anyanyelvi tudás. Lehet játszani egyedül, de párban, vetélytárssal, időre is. Meseszövés A gyerekek nagyon szeretik a meséket. Különösen érdeklődőek, ha ők maguk találhatnak ki új meséket. A meseszövés csoportos mesekitalálás. A játékvezető mond egy bevezető mondatot. A mellette ülő gyerek folytatja a megkezdett gondolatot. Sorba mindenki tovább fűzi a mesét, végül egy önálló történet alakul ki. A meseszövésnél arra kell vigyázni, hogy ne ismert mesét mondjanak el a gyerekek, hanem önálló elképzeléseiket, gondolataikat fogalmazzák meg. Kezdetben vagy kisebb gyerekeknél képekkel, bábokkal segíthetjük a mesekitalálást. A játék másik fajtája, ha megadott szereplőkre vagy témára kell történetet kitalálni. A meseszövés gondolkodás- és képzeletfejlesztő játék, minden korosztályt jól szórakoztat.

78

Levegő, föld, víz A játékosok körbeülnek. A játékvezető a három szó közül (levegő, föld, víz) az egyiket mondja és rámutat valakire. Olyan állatnévvel kell válaszolnia (közlekedési eszköz, növény stb.) amilyen a megadott közegben előfordul pl. levegő-fecske, földkutya, víz-bálna stb. Aki nem tud válaszolni, vagy téveszt kiesik (zálogot ad). Kisebb gyermekek játéka. Más fogalomkör szavaival nagyobbak is játszhatják. Pl. ragadozó- növényevő- rovarevő- tanszer- gyógyszer- fűszer- főváros- város- falutenger- folyó- tó stb. A játék elősegíti a gyors asszociációk kialakítását, fejleszti a gondolkodást. Figyeld a végét! Ez egy láncjáték, labdával. Lehet sorba haladni, de a figyelemkoncentrációt jobban fejleszti, ha össze-vissza dobjuk a labdát. A játékvezető azt mondja: a te szavad azzal a betűvel kezdődjön, amivel az enyém végződik: padlás – sárga - arany. Nehezebb változata: a te szavad azzal a szótaggal kezdődjön, amivel az enyém végződik: kályha – hajó – jóság. Lehet játszani szóban, írásba. Fejleszti a helyesírási készséget és a szótagolás képességét is. Üzenet Az egyik játékos az „Adó” álljon a másik játékos a „Vevő” háta mögé és rajzoljon egy nagyméretű betűt a hátára. A Vevő feladata, hogy felismerje a betűt. Ha a Vevő nem tudta kitalálni a feladványt, akkor az Adó írja fel ismét. Ha a Vevő megfejtette a feladványt, akkor cseréljenek szerepet. Ha ez már jóé megy, akkor nehezítsük a feladaton és rövid szavakat, számokat, képeket stb. is rajzolhatunk. Hang - betű differenciálás Az asztalon tárgyak K és T hanggal. (kesztyű, kanál, kutya, kulcs, kenyér, kifli, kígyó, tányér, tojás, tészta, toll, törölköző, tulipán, tükör) A tanár kiejti a tárgyak 79

első szótagját, amelyik gyermek először be tudja fejezni a szót, kezébe veheti a tárgyat és eldughatja a teremben. Így mindent eldugnak a végén. Soroljuk fel milyen tárgyak voltak az asztalon! Amit fel tudnak sorolni, annak a képét mágneses táblára erősítjük. Ki tudja hová dugtuk a kesztyűt stb. Valami megváltozott Ülünk a szobában, vagy az osztályban. Egyvalaki kimegy, mielőtt elindul, jól körülnézhet. Amíg kint van, valamit megváltoztatunk: pl. helyet cserél két – három gyerek, kicsit átrendezzük a helyiséget stb. Mikor visszajön a kiküldött gyerek, ki kell találnia, hogy mi változott. A vizuális emlékezet fejlesztése mellett a megfigyelő-képesség fejlesztésére is alkalmas. Betűkereső Képeket, rajzokat vagy tárgyakat mutatunk. Kiválasztunk egy betűt/hangot. Jelöljük meg azokat, amelyek nevében szerepel. Lehet versenyszerűen vagy időre is játszani. Ezek és az ezt követő feladatok fejlesztik ki az analizáló – szintetizáló képességet, a figyelmet és az auditív/vizuális emlékezetet. Rakd össze! Kirakunk néhány képet. A hozzájuk tartozó szavakat szótagokra bontjuk és összekeverjük. A szótagokból kell kiválasztani és összeállítani a szavakat. Nehezítésképpen megadhatunk fölösleges szótagokat is.

Anagramma Anagramma: összekevert betűkből értelmes szót kell alkotni úgy, hogy minden betűt fel kell használni. Kisebbeknél segít a kép: pl. Á, O, B, R, G. Gábor, bogár. 80

Mi a sorrend? A mondat szavait összekeverjük. Értelmes mondatot kell alkotni. Nem baj, ha nem ugyanaz lesz, mint amit kigondoltunk. Kicsiknek képekkel lehet segíteni.

81