ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság Környezet- és Természetvédelmi Iroda – Levegő- és Zajvédelmi Osztály 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 web: http://edktvf.zoldhatosag.hu e-mail:
[email protected] Ügyfélfogadás: Hétfő, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Csütörtök: 9-16 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni!
A határozat JOGERŐS:
év:
hó:
nap:
100216127
KÜJ:
Iktatószám:
7967-20/2012.
Hiv. szám:
-
Előadó:
Dr. Reiner Viktória/ Perjés Katalin
Melléklet:
2 pl.
Telephely KTJ: 102188784
Létesítmény KTJ: 102215921 102215932 102215943
Tárgy: Győr, AUDI Hungaria Motor Kft – 5475/83. hrsz alatti közúti gépjárműgyártó tevékenysége egységes környezethasználati engedélyének módosítása
HATÁROZAT I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség mint első fokú környezetvédelmi hatóság az AUDI Hungaria Motor Korlátolt Felelősségű Társaság (9027 Győr, Kardán út 1., KSH szám: 11125248-2932-113-08) részére, a Győr, 5475/83. hrsz-ú telephelyén folytatott közúti gépjármű gyártó tevékenységre a 370-27/2011. számú határozattal kiadott, 370-83/2011., a 10631-14/2011., 244415/2012., illetve a 3358-15/2012. számú határozatával módosított, a 370-92/2011. számú végzésével kiegészített, valamint az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség 14/159620/2011. számú határozatával megváltoztatott egységes környezethasználati engedélyt – az ügyfél kérelmének helyt adva, az ÖKO-NETT Gazdasági és Mérnökiroda Bt. által készített dokumentáció alapján – az alábbiak szerint: módosítja: II. 1.) A II. fejezet 1. pontja, A tevékenység adatai az alábbiak szerint változnak: A szennyezőforrások EOV koordinátái: A 108 db légszennyező pontforrás EOV koordinátái az 1. számú mellékletben találhatók. 2.) A II. fejezet 2. pontjában foglalt, A technológia és a létesítmények módosításai: 2.1.) Az 5. pontban foglalt Lakkozó, festő üzem az alábbiakkal egészül ki: Alkatrészfestő Az alkatrészfestő üzem külön épületként, a korábbi gépjármű felületkezelés-festési technológia részeként kerül telepítésre. Az üzemrész célja egyedi igények kielégítése az alaptól eltérő színárnyalatok alkalmazásával. A munkadarab függvényében alkalmaznak gépi vagy kézi festést. FC-BC-CC elszívott levegőtisztító berendezés A légszennyező anyag kibocsátás csökkentése érdekében a felületkiegyenlítő lakkozó (FC), az alaplakk bevonat készítő (BC) és a fedőlakk bevonat készítő (CC) kabinok elszívott levegőjét tisztító berendezésen
2 vezetik át. A kabinokból elszívott levegőt közös gyűjtőcsatornában vezetik a leválasztóhoz. A rendszert speciálisan nagy mennyiségű, de alacsony VOC-tartalmú levegő hatékony tisztítására fejlesztették ki. Működésének lényege, hogy egy adszorpciós rotor segítségével növeli a rávezetett levegő VOC koncentrációját, ezt követően egy termikus berendezéssel megtisztítja. A rendszer főbb elemei: moduláris rotoros VOC konc. növelő berendezés adszorpciós rotorral és zeolittal (adszorpciós anyag), moduláris szűrőház a lakkrészecskék kiválasztásához, központi ventilátor, hővisszanyeréses elvű, magas VOC tartalmú levegő tisztítására szolgáló termikus berendezés. A rendszer műszaki jellemzői: összes elvezetett levegő: légszennyező anyag koncentráció tisztítás előtt: adszorpciós rotorról elvezetett légmennyiség: elvezetett levegő koncentrációja: deszorpcióra leválasztott légmennyiség: deszorpciós zóna utáni koncentráció: deszorpciós zóna után a térfogatáram: TNV bemenő térfogatáram: TNV kimenő koncentráció: TNV kimenő térfogatáram kürtő felé: TNV kimenő térfogatáram adsz. rotor felé: teljes kibocsátott füstgáz mennyiség: teljes kibocsátott füstgáz koncentráció:
111.000 Nm3/h 825 mg VOC/Nm3 101.700 Nm3/h 20 mg C/Nm3 6000 Nm3/h 7.900 mg VOC/Nm3 9.300 Nm3/h 9.300 Nm3/h 20 mg C/Nm3 9.300 Nm3/h 9.300 Nm3/h 111.000 Nm3/h <20 mg C/Nm3
2.2.) A 6. pontban fogalt személygépjármű-összeszerelő üzemmel kapcsolatos módosítások: Belső üzemanyagtöltő állomás: a gépjárművek összeszerelését követően kis mennyiségű (10-15 l/gküzemanyag betöltése történik meg. Külön adaptert alakítanak ki a benzin és a gázolaj töltésére. 2.3.) A 7. pontban foglalt Energiaközpontra vonatkozó módosítások: A létesítmény hűtési és fűtési energiaigény ellátására 1 db energiaközpont kerül kialakításra, amely feladatai: - Hőtermelés 110-70/50 °C - Hűtés 12/20°C tartományban - Hűtővíz előállítás 27/35 °C tartományban - Elektromos energia igények részbeni ellátása. Energiaközpont (G42): a gépjárműgyár Ny-i részén, a lakkozó üzemtől Ny-ra kerül kialakításra. Az üzemelést 2012-től kezdi meg. Az energiaközpont részei: HK 1. Gázkazán 1. (2012) Bemenő teljesítmény:28.200kWth Kimenő hőteljesítmény:26.000 kWte Maximális gázfelhasználás:2.820,0 Nm3/h HK 2. Gázkazán 2. (2012) Bemenő teljesítmény:28.200kWth Kimenő hőteljesítmény:26.000 kWte Maximális gázfelhasználás:2.820,0 Nm3/h HK 3. Gázkazán 3. (2012) Bemenő teljesítmény:28.200 kWth Kimenő hőteljesítmény:26.000 kWte Maximális gázfelhasználás:2.820,0 Nm3/h BHKW 1. Gázmotor 1. (2012) Bemenő teljesítmény:5885 kWth Kimenő hőteljesítmény:2450 kWte Maximális gázfelhasználás:588.5 Nm3/h Villamos teljesítmény: 2677 kWel
3 Az üzemelés során a karbantartási és kihasználtság igények optimalizálása érdekében a három telepített kazán egymást váltva üzemel. Az egyszerre üzemelő kazánok száma maximum 2db. 2.3.1.) A 7.1. pontban foglalt Hőtermelés 110-70/50 °C helyébe az alábbiak lépnek: Az energiaközpontban a 110-70/50 °C-os hő előállításához alacsony nyomású forróvizes kazánokat és egy gázmotort alkalmaznak. 2.3.2.) A 7.1.1. Forró víz termelő kazánok című pont helyébe az alábbiak lépnek: Az alkalmazandó nagyvízterű kazánok rendelkeznek előremenő - és visszafolyó csatlakozással, áram betáplálással, biztonsági szeleppel, légtelenítő, és leiszapoló elemekkel. Ezen túl felszerelésre kerülnek a szükséges mérő - és szabályozó elemek is. A kazánok mindegyikét 26 MWte hőteljesítményben melegvíz előállításra tervezték kb. 14,5 bar üzemi nyomás mellett az előremenő kiállásnál. A kazán előremenő vízhőmérséklete 110 °C, a visszafolyó hálózati hőmérséklet 50 °C. A visszatérő ágon az előremenő ág megcsapolásával és elkeveréssel 70 °C-ra fűtik elő a kazánba bevezetésre kerülő víz hőmérsékletét. A maximális bemenő hőteljesítmény kazánonként 28,2 MW. A teljes melegvíz előállító technológia rendelkezik a nyomástartó berendezésekről szóló irányelv szerint tanúsítvánnyal és CE-megjelöléssel (97/23 EK). A kazánok végén elhelyezett Economiser a megfelelő mértékig visszahűti a füstgázokat, mielőtt azok oldalról vagy alulról beáramlanak a kémény megfelelő nyílásába egy zajcsillapítón keresztül. A tökéletes égést CO-szabályozó segítségével biztosítják. A kazán teljes hatásfoka 30-100 % névleges terhelés esetén kb. 96,5 %. Ebből az Economiser (hővisszanyerés) részaránya max. 4 %. Az esetlegesen a gázellátásban bekövetkezett üzemzavar esetére az egyik kazán esetében lehetőség van ~ 100 óra időtartamban fűtőolaj használatára gáz helyett (a gázégő fel van erre készítve, és egy tárolóban a szükséges fűtőanyag rendelkezésre fog állni az energiaközpontban). Az energiaközpontban üzemeltetett nem gázmotor tüzelő berendezések összes bemenő hőteljesítménye 56,4 MWth. Emellett 28,2 MWth tartalékként működik. Maximális kibocsátásuk 3 % oxigéntartalomra vonatkoztatva: szilárd: 5 mg/m3 CO: 50 mg/m3 NOx 80 mg/m3 SO2 2 mg/m3 A tervezett kibocsátási koncentrációk megfelelnek a jogszabályban előírt határértékeknek. 2.3.3.) A 7.1.2. Gázmotor című pont az alábbiakkal egészül ki: A tervezett gázmotor egy 16 hengeres födgáz üzemű berendezés, turbófeltöltővel működő Otto-motoros kivitelben, oxidációs CO katalizátorral (lambda 1,6). A gázmotor üzemelése gazdaságossági okok miatt abban az esetben történik, ha a kapcsolt hőtermelésre is van igény. Független (csak villamosenergia termelés) üzemmód nem tervezett. Az üzem során folyamatosan termelődik hulladékhő. A gázmotorból kilépő füstgáz, a motorköpeny és olaj hűtéséből származó hűtőközeg hőmennyiségét melegvíz előállításra használják fel. A hőmennyiséget hőcserélőn keresztül a melegvizet előállító rendszer veszi fel. A víz hőmérséklete a hőcserélő előtt 85 °C. Az előremenő hőmérséklet 110 °C-on hagyja el a modult. A motor termikus hatásfoka: 42%. Villamos energia termelés hatásfoka: 45%. Összes hatásfok: 87%. Kenőolaj mennyisége 649 l, felhasználása óránként kb. 0,82 kg. Légszennyező anyag kibocsátás: CO: NOx: összes nem metán CH (mint C):
300 mg/Nm3 alatt, 500 mg/Nm3 alatt, 0 mg/Nm3.
4 3.) A II. fejezet 2. 9. pontja az alábbiakkal egészül ki: A Kft. a Győr Ipartelep 5475/83 hrsz területén létesülő új lakkozó üzemében, az ipari szennyvíz tisztításához szükséges veszélyes anyagok tárolására 4 db tárolótartályt kíván létesíteni. Tárolótartályok: - BL120: 20 m3-es mésztej tárolótartály, szintmérővel és túltöltés-jelzővel ellátva, - BL 127: 10 m3-es nátronlúg tárolótartály, szintmérővel és túltöltés-jelzővel ellátva, - BL 121: 3 m3-es vas-klorid tárolótartály, szintmérővel, túltöltés-jelzővel és szivárgásmérővel ellátva, - BL 123: 10 m3-es sósav tárolótartály, szintmérővel, túltöltés-jelzővel és szivárgásmérővel ellátva. A tartályok épületen belül kerülnek elhelyezésre, a szennyvíztisztító üzem technológiai egységeinek közelében. Az üzem padlójában kármentő összefolyó, illetve a tartályokban tárolt vegyszerek veszélyességi fokának megfelelően saját kármentő kerül kialakításra. A tartályokat befogadó csarnok mellett egy 3x18 m bazalt beton burkolattal ellátott lefejtő terület kerül kialakításra, ahonnan a szennyezett vizet az ipari szennyvíztisztítóra vezetik. 4.) A levegővédelmi követelményeket megállapító III. fejezet helyébe az alábbi fejezet lép: A hatóság – az egységes környezethasználati engedélybe foglalva - az AUDI Hungária Motor Kft. részére az alábbi levegővédelmi követelményeket állapítja meg: 1. A telephely légszennyező technológiái, hozzá kapcsolódó pontforrások, kibocsátott légszennyező anyagok határértékei: 1. 1. Karosszéria összeszerelő üzem T1 Hegesztés A pontforrásokra megállapított kibocsátási határértékek: P17-P43 P56-P82
(27 db) (27 db) Kibocsátott légszennyező anyag Szén-monoxid CO Nitrogén-oxidok NOx Szilárd nem toxikus por
Határérték: 500 mg/m3 500 mg/m3 150 mg/m3
T2. Fémmegmunkálás (Csiszolás) A pontforrásokra megállapított kibocsátási határértékek: P44-P51 (8 db) P83-P90 (8 db) Kibocsátott légszennyező anyag Szilárd
Határérték: 150 mg/m3
T3. Karosszéria összeszerelés (Zselésítő szárító) P52-P55 (4 db) P91-94 (4 db) Kibocsátott légszennyező anyag: Ásványolaj gőzök (C20-C40) Jelenleg határértékkel nem szabályozott
Anyag kód 530
5 1.2. Személygépjármű bevonatolás, kataforetikus alapozás és fedőfestési műveletekhez kapcsolódó pontforrások T4. Gépjármű felületkezelés-festési technológia A pontforrásokra megállapított VOC technológiai kibocsátási határértékek: Pontforrások: P1-P16 (16 db) P100-P101 (2 db) P103-P106 (4 db) légszennyező anyag VOC
Teljes VOC kibocsátás határértéke 45g/m2
A teljes VOC kibocsátási határértékek az összes bevonatfelviteli műveletre vonatkoznak, amelyet ugyanabban a berendezésben végeznek elektroforetikus vagy bármely más festési eljárással egészen a végső fényezett réteg és a felső polírozott festékréteg elkészítéséig. A teljes VOC kibocsátási határértékek arra az oldószermennyiségre is vonatkoznak, amelyet a folyamatban használt berendezések (beleértve a szórófülkéket és egyéb helyhez kötött berendezéseket) tisztításra használnak. Pontforrás
légszennyező anyag
P1, P2, P6, P8, P9, P10, P14, P100,P101, P103, P104, P105
kibocsátási határértéke 3 mg/m3
szilárd
tömegáram -
P3, P4, P5, P6, P11, P12, P13, P14 légszennyező anyag
kibocsátási határértéke
NOx NO2-ben CO
500 mg/m3 500 mg/m3
tömegáram
5 kg/óra vagy ennél nagyobb 5 kg/óra vagy ennél nagyobb
A nitrogén-oxidok és a szén-monoxid kibocsátási határértéke száraz véggáz 5%-os O2 tartalmára, 273 K hőmérsékletre és 101,3 kPa nyomásra vonatkozik. A szilárd anyag, nitrogén-oxidok és szén-monoxid technológiai kibocsátási határértékek légszennyező pontforrásonként értendő. T5: Motortesztelés /Járatás/ A pontforrásokra megállapított kibocsátási határértékek: P99, P102, P107, P108
(4 db)
Kibocsátott légszennyező anyag:
Határérték:
Szén-monoxid CO Nitrogén-oxidok NO2 –ben megadva benzinüzemű motorok esetén Szén-dioxid
1000 mg/m3 1000 mg/m3 500 mg/m3 határértékkel nem szabályozott
1.3. Energia központ T6: Hőtermelés - Forróvíz kazánok A pontforrásokra megállapított kibocsátási határértékek: P95, P96, P97
(3 db)
Kibocsátott légszennyező anyag:
Határérték:
6 100 mg/m3 150 mg/m3 35 mg/m3 5 mg/m3 határértékkel nem szabályozott
Szén-monoxid CO Nitrogén-oxidok (NO2-ben kifejezve) Kén-dioxid és kén-trioxid (SO2-ben kifejezve) Szilárd anyag Szén-dioxid
A technológiai kibocsátási határértékek normál állapotú, száraz 3 tf% oxigéntartalmú füstgázra vonatkoznak. T7. Hőtermelés - Gázmotor A pontforrásra megállapított kibocsátási határértékek: P98
(1 db)
Kibocsátott légszennyező anyag:
Határérték:
Szén-monoxid CO NOx (NO2-ben kifejezve) Összes nem metán szénhidrogén C1-ben kifejezve: Szén-dioxid
650 mg/m3 500 mg/m3 150 mg/m3 határértékkel nem szabályozott
A megadott határértékek fizikai normál állapotú, száraz füstgázra vonatkoznak, 5% O2 tartalom mellett. Az 5 %-nál nagyobb etántartalmú földgázok esetében az összes szénhidrogén tartalom C1-ben kifejezve, a metán kivételével 250 mg/m3. T8. Hőtermelés (Forróvíz kazánok – olajtüzelés esetén) A pontforrásokra megállapított kibocsátási határértékek: P95, P96, P97
(3 db)
Kibocsátott légszennyező anyag:
Határérték:
Szén-monoxid CO Nitrogén-oxidok (NO2-ben kifejezve) Szilárd anyag Kén-dioxid és kén-trioxid (SO2-ben kifejezve) Kloridok (vízoldhatók, HCl-ben kifejezve) Fluoridok (vízoldhatók, HF-ben kifejezve) Fémek és arzén együtt
175 mg/m3 400 mg/m3 50 mg/m3 850 mg/m3 30 mg/m3 5 mg/m3 3 mg/m3
/A következő fémeket kell figyelembe venni: kadmium, kobalt, króm, nikkel, ólom, vanádium. A felsorolt fémeket és az arzént elemi állapotban kell megadni./ Szén-dioxid
határértékkel nem szabályozott
A technológiai kibocsátási határértékek normál állapotú, száraz 3 tf% oxigéntartalmú füstgázra vonatkoznak. 2. Levegővédelmi előírások: 2.1. Próbaüzem: 2.1.1. A légszennyező anyag kibocsátások pontos megállapítására legfeljebb 6 hónap időtartamig terjedő próbaüzemet kell tartani. 2.1.2. A pontforrások légszennyező anyag kibocsátását a próbaüzem ideje alatt, releváns, a hatósággal egyeztetett termelési viszonyok mellett, akkreditált laboratórium által elvégzett szabványos emisszió méréssel kell megállapítani. A mérés alól felmentéssel bíró pontforrások esetén a mérési és üzemviteli adatok felhasználásával, számítással kell megállapítani a légszennyező anyag kibocsátást.
7 2.1.3. A próbaüzem időtartama alatt elvégzett akkreditált mérési jegyzőkönyvek eredményei és az üzemviteli adatok alapján egy szakértői véleményt kell – arra megfelelő jogosultsággal rendelkező szakértővel – készíttetni, amely a technológiai kibocsátási határértékeknek való megfelelést igazolja. 2.1.4. A szakértői véleménnyel egyidejűleg a mérési jegyzőkönyveket, a VOC oldószermérleget, a teljes VOC kibocsátás számításának levezetését a Felügyelőségnek meg kell küldeni a próbaüzem befejezését követő 30 napon belül. 2.2. Az üzemeltető a légszennyező berendezésekre, illetve pontforrásokra vonatkozóan köteles méréseket végezni, az alábbiak szerint: 2.2.1 A T1 technológia pontforrásaira vonatkozóan jelen engedélyben megadott határértékek teljesülését teljes üzemmenet esetén a határozat jogerőre emelkedését követő 5 éven belül méréssel igazolni kell, de a felmentési kérelem alapján ütemenként egy-egy pontforrás megmérése elegendő, a többi légszennyező pontforrás kibocsátását számítással kérjük igazolni. 2.2.2. A T2 technológia pontforrásaira vonatkozóan jelen engedélyben megadott határértékek teljesülését teljes üzemmenet esetén a határozat jogerőre emelkedését követő 5 éven belül méréssel igazolni kell, de a felmentési kérelem alapján ütemenként egy-egy pontforrás megmérése elegendő, a többi légszennyező pontforrás kibocsátását számítással kell igazolni. 2.2.3. A T3 technológia pontforrásaira vonatkozóan a határértékkel rendelkező anyagokra ötévente számítással igazolni kell a kibocsátás mértéket. 2.2.4.1. A T4 A felületkezelési technológia azon forrásainál (a próbaidő alatti mérések eredményei szerint), amelyeken az összes VOC kibocsátás karbonban (C) kifejezve 1-10 kg/h közötti, évente egyszer szakaszos kibocsátásmérést kell végrehajtani, amely során legalább három méréssorozatot kell végezni. 2.2.4.2. A VOC technológiáknál a mérési eredmények ismeretében el kell készíteni a VOC oldószermérleget. 2.2.4.3. A P3, P4, P5, P6, P11, P12, P13, P14 légszennyező pontforrások – utóégetőmű berendezések kibocsátás ellenőrzésének gyakoriságát a hatóság kétévenkénti méréssel határozza meg, de a felmentési kérelem alapján ütemenként egy-egy releváns pontforrás megmérése elegendő, a többi légszennyező pontforrás kibocsátását számítással kell igazolni. 2.2.5. A T5 technológia pontforrásaira vonatkozóan jelen engedélyben megadott határértékek teljesülését teljes üzemmenet esetén a határozat jogerőre emelkedését követő 5 éven belül méréssel, vagy azzal egyenértékű számítással kell igazolni. 2.2.6. A T6 technológia esetében a P95, P96, P97 pontforrásra csatlakozó tüzelőberendezéseknél kazántípusonként évente két alkalommal mérni kell a határértékkel szabályozott légszennyező anyagokra vonatkozó kibocsátási koncentrációkat és a füstgázok jogszabályilag meghatározott egyéb jellemzőit. 2.2.7. A T7 Technológiánál a P98 /gázmotor/ pontforrás vonatkozásában a határértékkel szabályozott komponenseket évente kell méréssel ellenőrizni. 2.2.8. A méréseket akkreditált mérőszervezettel kell végeztetni, a tervezett mérések időpontjáról a mérés megkezdése előtt 15 nappal a hatóságot értesíteni kell. 2.2.9. A folyamatos és időszakos mérések értékelését a jogszabályi előírások szerint kell végezni. 2.3. Immissziós előírások: 2.3.1. Az 500 db/nap kapacitás elérését követő üzemállapot bejelentését követő 1 évig kell működtetni a levegőminőség vizsgálatára kialakított monitoring mérőrendszert a Felügyelőséggel előre egyeztetett 3 db mérési ponton, amely magában foglalja a tevékenységgel összefüggő kibocsátásokat, azoknak környezeti levegőben való eloszlását (immisszió) a mindenkori termelési paraméterek függvényében. A környezeti levegő légszennyezettségi határérték ellenőrzése miatt a PM10, NO2 és BTEX légszennyező anyagok kontrollálása, mérése szükséges. Az 1000 db/nap kapacitás elérését követően azonos feltételekkel ismételt immisszió mérést kell végezni. 2.3.2. A személygépkocsi gyártás felületbevonatolási tevékenységének környezeti levegőminőségre gyakorolt hatásáról készített értékelést be kell nyújtani Felügyelőségre az 1 évig tartó levegőminőség-mérést követő 60 napon belül. A levegőminőség értékelését a kiépített monitoring rendszer, az időszakos mérési eredmények, az éves üzemviteli adatok és a környezet légszennyezettségi állapotának figyelembevételével kell elkészíteni. 2.3.3. Igazolni kell, hogy a személygépkocsi gyártásból származó levegőterhelés – az alapállapoti imisszió mérésekhez képest – nem okoz légszennyezettségi határérték túllépést. 2.3.4. Az imissziós határértékek betartásának a levegőkörnyezeti állapotok ellenőrzése érdekében a beruházás megvalósulása után ellenőrző transzmissziós modellezést kell elvégezni PM10, NO2 és BTEX anyagokra vonatkozóan, azt a próbaüzem befejezését követő 30 napon belül be kell nyújtani a Felügyelőségre.
8 2.4. Üzemeltetési előírások: 2.4.1.A hőtermeléssel érintett valamennyi tüzelőberendezésnél tervszerű energiagazdálkodással csak olyan mennyiségű tüzelőanyag használandó fel, amennyi a technológiához feltétlenül szükséges. Ezzel elő kell segíteni az üvegház hatású gázok közé sorolt CO2 kibocsátás mérséklését. 2.4.2. A hőenergia termeléshez kapcsolódó légszennyező pontforrások üzemeltetéséről üzemnaplót kell vezetni, melyben rögzíteni kell a tüzelőanyag felhasználást, az üzemidőt, az esetleges üzemzavarokat, valamint a karbantartások elvégzésének idejét és módját. 2.4.3. Az elérhető legjobb technika (BAT követelmények) szerint kell működtetni a technológiát. 2.4.4. A berendezések rendszeres karbantartását és a kifogástalan üzemvitelt biztosítani kell. 2.4.5. A technológiákat és pontforrásokat úgy kell működtetni, hogy a város légszennyező anyag terheléséhez a hozzájárulásuk határérték feletti terhelést ne okozzon. 2.4.6. A rendkívüli légszennyezést a hatóságnak a szennyezés bekövetkezésekor azonnal jelenteni kell és gondoskodni kell a szennyezés okának elhárításáról. 2.5. Adatszolgáltatással kapcsolatos előírások: 2.5.1. A benyújtandó – a próbaüzem során készült – mérési jegyzőkönyvekhez mellékelni kell az összes bejelentésköteles légszennyező pontforrás Levegővédelmi Alapbejelentő lapját (LAL). 2.5.2. Az üzemeltető az alapbejelentés (LAL lap) bármely adatának megváltozása esetén a bekövetkezett változásokat köteles 30 napon belül az alapbejelentő lapon bejelenteni, és kérni az engedély felülvizsgálatát. 2.5.3. A levegőtisztaság-védelmi adatszolgáltatást valamennyi, a határérték megállapításban szereplő valamint a termikus eljárásoknál a 999 kódjelű CO2-re, mint üvegházhatású gázra vonatkozóan kell megtenni. 2.5.4. A levegőtisztaság-védelmi éves jelentést „Légszennyezés Mértéke” minden év március 31-ig, az erre rendszeresített formanyomtatványon kell teljesíteni. Az éves jelentésben a mérési eredményeknek tükröződniük kell. 2.5.5. Amennyiben a felhasznált vegyi anyagok oldószer összetételében változás történik, a vonatkozó jogszabály szerint elvégzett, szabványos méréssel kell 90 napon belül igazolni, hogy a kürtők légszennyező anyag kibocsátása nem haladja meg a technológiai határértéket. 2.6. A hűtőberendezésekre vonatkozó előírások: 2.6.1. A hűtőberendezések szivárgásmentességét a töltet mennyiségétől függően a jogszabályi előírás szerinti gyakorisággal kell ellenőriztetni. Az ellenőrzésről készült jegyzőkönyv összefoglaló értékelését be kell nyújtani a Felügyelőségre. 2.6.2. A hűtőberendezések hűtőközegeiről az Európai Parlament és a Tanács 842/2006/EK rendelet 3. cikk 6.) bekezdése szerinti nyilvántartást kell vezetni. 2.6.3. Hűtőközegként csak az egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokról szóló 842/2006/EK Európai Parlamenti és Tanácsi rendelet, valamint az Ózonréteget lebontó anyagokról szóló Európai Parlament és Tanács 1005/2009/EK rendelete által engedélyezett vegyi anyag használható. 2.6.4. A hűtőközegekkel kapcsolatban be kell tartani az ózonréteget lebontó anyagokkal és egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységekről szóló jogszabály előírásait, különös tekintettel az egyes hűtőközegek felhasználásának szabályaira, a jogszabályban meghatározott gyakoriságú szivárgásellenőrzésre, valamint az adatszolgáltatási kötelezettségekre. 2.6.5. A hűtőközeggel kapcsolatos bármely havária jellegű eseményt telefonon azonnal és 24 órán belül – az esemény részletes ismertetésével – írásban be kell jelenteni a Felügyelőségre. 5.) Az vízjogi létesítési engedélyt tartalmazó V. fejezet 1. pontja az alábbi előírásokkal egészül ki: - A tartályok állapotát, szivárgásmentességét évente ellenőrizni kell. - A lefejtő területen bekövetkező havária esemény esetén a kármentesítést azonnal meg kell kezdeni. VI. Az eljárásban résztvevő szakhatóságok előírásai: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve a VIII-R-047/003225/2012., a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája a VIII-P001/0813-8/2012., a Győri Körzeti Földhivatal a 10.123/3/2012., Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának
9 Jegyzője a 23527-5/2012., a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága a 17.2/376-5/2012., a Vas Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága a XVIII-G-001/33963/2012. számú állásfoglalásával hozzájárult az engedély módosításához. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Állami Főépítésze a VIII.-D-001/60-5/2012. számú állásfoglalásával hatáskörének hiányát állapította meg. VII. Jelen módosítás a többször módosított 370-27/2011. számú határozatban foglalt engedély egyéb rendelkezéseit nem érinti. VIII. A határozat ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatóságnál két példányban benyújtandó fellebbezést lehet előterjeszteni. A fellebbezéshez 1.155.000,-Ft összegű, természetes személyek és társadalmi szervezetek esetében 23100,-Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat kell befizetni az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség előirányzat felhasználási keretszámla MÁK 10033001-01711899-00000000 számú számla javára. Indokolás A hatóság 370-27/2011. számú határozatával egységes környezethasználati engedélyt adott az AUDI Hungaria Motor Kft. (Győr, Kardán út 1., a továbbiakban: AHM) részére a Győr, Kardán út 1. szám alatti, 5475/83 hrszú telephelyén folytatott közúti jármű, járműmotor alkatrész gyártás, festés tevékenységre. Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség a Tiszántúli Természetvédők Társulataának fellebbezése folytán felülvizsgálta a határozatot, és azt a 14/1596-20/2011. számú határozatával megváltoztatta, majd az első fokú hatóság az ügyfél kérelmére az engedélyt a 370-83/2011., a 10631-14/2011., 2444-15/2012., illetve a 3358-15/2012. számú határozatával módosította, illetve a 370-92/2011. számú végzésével kiegészítette. A 16/2011. (II.24.) Korm. rendelet az AUDI Hungaria Motor Kft. Győr közigazgatási területén megvalósuló nagyberuházásával összefüggő közigazgatási hatósági ügyeket kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította Ezt követően az AHM képviseletében eljáró Öko-Nett Bt. az engedély átfogó módosítása iránti dokumentációt nyújtott be a hatósághoz, az alábbiakra vonatkozóan: - A környezetvédelmi hatások csökkentése érdekében az engedélyes a festőkabinok elszívott levegőjének tisztítása mellett döntött. - A tisztítási technológia bevezetése szükségessé és lehetségessé tette a kéménymagasságok módosítását. - Az energiaigények biztosítása érdekében 1 db energiaközpont létesül, 3 gázkazán és 1 gázmotor telepítésével. - Megjelenik az alkatrészfestő altechnológia, részletesebben ismertethetővé váltak egyes technológiák. - Új levegőtisztaság-védelmi pontforrások kerültek definiálásra. - A korábban már bemutatott levegőtisztaság-védelmi pontforrások fizikai tulajdonságait pontosították. - A levegőtisztaság-védelmet érintő változások alapján a levegő tisztaság-védelmi transzportmodellt megújították. - A felszíni és felszín alatti tartályok elhelyezkedése pontosodott. - Az előkezelt víz igénnyel rendelkező technológiák esetében ioncserélő és RO rendszer kerül telepítésre - A tevékenység során várhatóan keletkező hulladék kibocsátásokat pontosítani kell. Az AHM kérelméhez a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet 2. § (1) bekezdésének megfelelően megfizette az igazgatási szolgáltatási díjat. A Felügyelőség az eljárás megindulásáról a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 15. § (5) bekezdése és a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. (Kvt.) 98. § (1) bekezdése alapján értesítette a feltételezetten érintett, illetve az eljárásban való részvételi szándékát a korábbiakban jelző társadalmi szervezeteket és a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóságot.
10 A hatóság a nyilvánosság bevonása érdekében közleményt tett közzé a honlapján, illetve az ügyfélszolgálati irodájában és kifüggesztés céljából megküldte a telepítés helye szerinti önkormányzat részére. A hatóság az engedély levegőtisztaság-védelmi fejezetének módosítása miatt a hatásterülettel érintett ingatlanok tulajdonosait hirdetményi úton értesítette az eljárás megindulásáról és a közmeghallgatásról, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 29.§ (6) bekezdésének megfelelően, a 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet 5.§-át figyelembe véve. A Felügyelőség a Ket. 63. § (1) bekezdésének b) pontjának megfelelően 2012. július 6-án közmeghallgatást kívánt tartani, azonban ezen a lakosság részéről nem jelent meg érdeklődő. A hatóság a 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 32/A §-a, illetőleg 4. számú melléklete alapján az eljárásba az bevonta az érintett szakhatóságokat. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve a VIII-R-047/003225/2012., a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája a VIII-P001/0813-8/2012., a Győri Körzeti Földhivatal a 10.123/3/2012., Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Jegyzője a 23527-5/2012., a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága a 17.2/376-5/2012., a Vas Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága a XVIII-G-001/33963/2012. számú állásfoglalásával hozzájárult az engedély módosításához. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Állami Főépítésze a VIII.-D-001/60-5/2012. számú állásfoglalásával hatáskörének hiányát állapította meg. A hatóság a benyújtott dokumentációk alapján az alábbiakat állapította meg: A kérelem megfelel a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 4. számú mellékletében foglalt tartalmi követelményeknek. A tevékenység lényeges környezetvédelmi jellemzői: Zaj- és rezgésvédelmi szempontból: A tervezett változtatások a zajvédelmi hatásterület megváltozását nem eredményezik, a korábban kiadott engedélyben előírtakon túlmenően egyéb védendő területekre vonatkozó határértékek előírása nem szükséges. Levegővédelmi szempontból: A technológiák átdolgozása kapcsán jelentős mennyiségű új légszennyező forrás keletkezett (kivétel ez alól az energia központ ), melyek az alábbiak: Lakkozási tevékenység A korábban határérték alatti, de jelentősebb kibocsátással rendelkező festőkabin elszívások pontforrására nagy hatékonyságú tisztító berendezés került telepítésre, kis kibocsátású egyedi elszívások kerülnek kialakításra, új forrásként és új altechnológiaként jelent meg az alkatrész festőüzem. Karosszéria összeszerelés A korábbi engedélyben 1-1 gyűjtő forrásként szerepeltetett csiszolási és hegesztési elszívások helyett egyedi elszívások kerültek tervezésre, mellyel a pontforrások száma jelentősen megnőtt. A zselésítő szárító technológia pontforrásainak száma szintén megnőtt. Energiaközpont Csökkent a létesíteni tervezett kibocsátó források száma. Karosszéria összeszerelő üzem Ütemenként 1-1 új forrás létesül a technológiai elszívási igények kielégítése érdekében. Hulladékgazdálkodási szempontból: A hulladékgazdálkodási szakterületre vonatkozóan a 370-27/2011. számú engedély VII. fejezetében előírtakon változtatni nem szükséges, mivel korábbi engedélyben megadott, a tevékenység során várhatóan keletkező hulladék kibocsátások pontosítása történt meg.
11 Táj- és természetvédelmi szempontból: A védett- illetve közösségi jelentőségű természeti területek és természeti értékek tekintetében várható hatások, az engedélyben megállapítottakhoz képest nem változnak. A módosítás az érintett tájrészlet tájképét és tájhasználati jellemzőit nem befolyásolja. A tevékenység lényeges környezetvédelmi jellemzői levegővédelmi szempontból részben megváltoztak: A létesítés során a munkagépek és tehergépjárművek légszennyező hatásával (por és kipufogógázok), az üzemelés során a közlekedésből, alapanyag és késztermék szállításából, illetve a létesítmény légszennyező technológiájából eredő kibocsátással kell számolni. Az építkezés, légszennyezés szempontjából legterheltebb időszakában (a tereprendezés során) a kipufogógázok és szilárd por légszennyező hatásaival a telepítési területen kívül nem kell számolni, jogszabály alapján lehatárolható hatásterület nincs. Az új gyárban a gépjárműgyártáshoz, energiaellátáshoz 108 pontforrást kívánnak megvalósítani. A kibocsátott légszennyező anyagok legnagyobb része illékony szerves vegyületek (VOC), füstgázok, és szilárd anyag. A tervezett kapacitás: 1000 db jármű/nap. A beruházást Győr ipari területén tervezik megvalósítani. Győr város területe a 2. számú GyőrMosonmagyaróvár légszennyezettségi zónába tartozik, ahol a légszennyezettség a nitrózus gázok és a szilárd anyag tekintetében magas, ezért ezekkel az anyagokkal kiemelten kell foglalkozni. A légszennyező anyagokra vonatkozóan terjedésszámítás készült. A benyújtott dokumentáció transzmissziós modellszámítása alapján megállapítható, hogy a telephely tekintetében a megvizsgált pontforrások és anyagok (szállópor, kén-dioxid, nitrogén-oxidok, szén-monoxid, VOC anyagok) viszonylatában a közvetett hatásterületnek a levegőminőségi immissziós határértékek és a légszennyező anyagok által okozott terhelés összehasonlítása alapján a 4400 m sugarú elliptikus terület tekinthető. A 306/2010. (XII. 23.) Korm. r. 2.§ 14. pontja szerint a helyhez kötött légszennyező pontforrás hatásterülete a vizsgált pontforrás körül lehatárolható azon legnagyobb terület, ahol a pontforrás által maximális kapacitáskihasználás mellett kibocsátott légszennyező anyag terjedése következtében a vonatkoztatási időtartamra számított, a légszennyező pontforrás környezetében fellépő leggyakoribb meteorológiai viszonyok mellett, a füstfáklya tengelye alatt várható talajközeli levegőterheltség változás az a) az egyórás (PM10 esetében 24 órás) légszennyezettségi határérték 10%-ánál nagyobb, vagy b) a terhelhetőség 20 %-nál nagyobb. Az „a” kritériummal jellemezhető anyagok vonatkozásában a kibocsátás során kialakuló legmagasabb talajközeli koncentrációk nem érik el a határérték 10%-át. A kibocsátott szennyezőanyagok terjedésvizsgálatának eredményei alapján, az „a” kritérium szerint az alábbi közvetett hatásterület került meghatározásra a következő légszennyező anyagoknál: NOx: 900 m, NO2: 4400 m, butoxi-etanol: 3920 m. Ezek alapján az összesített hatásterület a legnagyobb, 4400 m-ben lett meghatározva. A hatásterülettel érintett ingatlanokat a 2. számú melléklet tartalmazza. A rendelkezésre álló alapadatok alapján elvégzett modellezés eredményeiből megállapítható, hogy várhatóan a gyár felépítését követően az egészségügyi határértékek tarthatók lesznek. A beruházás megvalósítása után kialakuló imissziós állapotok értékelése érdekében a Felügyelőség a rendelkező részben rögzített méréseket írta elő a 6/2011. (XII. 23.) Korm. r. 23.§-a szerint. A levegőminőség vizsgálatára monitoring mérőrendszer kialakításával és a rendelkező részben foglalt modellezéssel lehetséges igazolni, hogy a személygépkocsi gyártásból származó levegőterhelés – az alapállapoti imisszió mérésekhez képest – nem okoz légszennyezettségi határérték túllépést. A dokumentációban bemutatott számítások alapján a közlekedésből eredő légszennyezés hatásterülete a telephelyi és a közvetlenül érintett útvonalak középvonalától számított 65 m. Oldószerfelhasználás és a festőüzem oldószermérlege A felhasznált oldószer mennyiségét a gépjárműiparban a mindenkori piaci igény és design határozza meg. A festőüzemben felhasznált oldószer-tartalmú anyagfajták oldószertartalma kb. 960,5 t/év. Ez a mennyiség alacsonyabb oldószertartalmú festékek használata esetén (nem ezüst színű) jelentős mértékben csökkenhet.
12 Oldószermérleg-tervezet: Jelölés
Megnevezés
(t)
B1
Bevitt oldószer
960,5
K1
Pontforrások kibocsátása
108,1
K2
Vízbe bocsátott
0
K3
Termékben visszamaradt
0
K4
Diffúz módon távozó
0
K5
Égéssel lebontott
535,4
K6
Hulladékban lévő
317
K7
Értékesített oldószer, termék
0
K8
Visszanyert, de nem visszaforgatott
0 26,125 g/m2
Teljes VOC kibocsátás
Gépjármű felületkezelésre felhasznált éves oldószer mennyisége: 960,5 t/év. Festőüzem kezelő- és öblítő kádjai és térfogata: Előkezelés során 12 kád alkalmazása történik az alábbiak szerint: · 3 db zsírtalanító kád egyenként 55 m3 -es kapacitással · 1 db esőztető öblítés során alkalmazott kád 7,5 m3-es kapacitással · 5 db kád a merítő öblítés végrehajtására, egyenként 42 m3-es kapacitással · 1 db kád az aktiválás végrehajtására 42 m3-es kapacitással · 1 db kád a foszfatálás végrehajtására 113 m3-es kapacitással · 1 db kád a passziválás végrehajtására 42 m3-es kapacitással Teljes kapacitás az előkezelés vonatkozásában: 579,5 m3. KTL üzemeltetéshez kapcsolódóan 5 kád alkalmazása történik. · 1 db KTL kád 211 m3-es kapacitással · 3 db merítőkád egyenként 42 m3-es kapacitással · 1 db üres fordító kád 74 m3-es kapacitással (igény esetén feltölthető) Teljes kapacitás a KTL-hez kapcsolódóan: 411 m3. Az új gyárban a gépjármű gyártáshoz, energia ellátáshoz 108 db légszennyező pontforrást kívánnak megvalósítani. A kibocsátó pontforrások között véggáz kürtők, szellőző nyílások és füstgáz kémények vannak. A 108 db légszennyező pontforrást, azok adatait az 1. számú melléklet tartalmazza. A határértékeket az engedélykérelemben figyelembevételével állapította meg a hatóság.
megadott
tömegáramok és
várható kibocsátási adatok
A hatóság a T1 technológia pontforrásainak kibocsátására az eljárásspecifikus technológiai kibocsátási határértékeket a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet rendelet 7. sz. melléklet 2.52.1. pontja szerint adta meg. A T2 technológia pontforrásainak szilárd anyag kibocsátására e rendelet 6. sz. melléklet 2.1. pontja szerint általános kibocsátási határértékeket határozott meg. A T3 technológia ásványolaj gőzök légszennyező anyag kibocsátása jelenleg határértékkel nem szabályozott. A Felügyelőség a T4 VOC technológia kibocsátási határértékeit a 10/2001. (IV. 19.) KöM. r. 2.2. melléklete szerint állapította meg.
13 A hatóság a pontforrásainak szilárd anyag kibocsátására a 4/2011. (I.14.) VM rendelet rendelet 7. sz. mellékletének 2.9. pontja szerint eljárásspecifikus, a füstgázokra általános határértékeket állapított meg a 6. sz. melléklet 2.2. pontja szerint. A hatóság a T5 technológia pontforrásainak kibocsátására az eljárásspecifikus technológiai kibocsátási határértékeket a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet rendelet 7. sz. melléklet 2.53.1. pontja szerint adta meg. A Felügyelőség a T6 pontforrások kibocsátási határértékekeit az 50 MWth és annál nagyobb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések működési feltételeiről és légszennyező anyagainak kibocsátási határértékeiről szóló 10/2003. (VII. 11.) KvVM r. 3. sz. melléklete szerint határozta meg. A T7 technológia pontforrására vonatkozó kibocsátási határértékeket a hatóság a helyhez kötött földgázüzem gázmotorok technológiai kibocsátási határértékeinek és azok alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 32/1993. (XII.23.) KTM r. 1. sz. melléklete szerint állapította meg. A hatóság a T8 pontforrások kibocsátási határértékekeit a 10/2003.(VII.11.) KvVM r. 2. sz. melléklete szerint határozta meg. A T8 Technológia esetén a P95, P96 és a P97 légszennyező pontforrásokra vonatkozóan a Felügyelőség meghatározott folyékony tüzelőanyag használatára is határértékeket, mivel a kazánok közül az egyik esetében – a gázellátásban bekövetkezett üzemzavarnál – lehetőség van ~ 100 óra időtartamban fűtőolaj használatára gáz helyett (a gázégő fel van erre készítve, és egy tárolóban a szükséges fűtőanyag rendelkezésre fog állni az energiaközpontban). A mérés alóli felmentések indokolása A 6/2011. (I. 14.) VM rend.15.§ (2) bekezdése szerint „a környezetvédelmi hatóság egy telephelyen több egyforma vagy hasonló műszaki, üzemelési paraméterekkel működő berendezés esetén, a 6/2011. (I. 14.) VM rend.15.§ (1) bekezdésben foglaltak alól felmentést adhat, amennyiben egy berendezés mérésével a többi berendezés légszennyező anyag kibocsátása is meghatározható”. A 6/2011. (I. 14.) VM rend.15.§ (2) bekezdése alapján a T1. technológia P17-P43, P56-P82 számú „hegesztés elszívás” légszennyező pontforrások esetében elegendő egy-egy légszennyező pontforrás légszennyező anyag kibocsátását megmérni, ill. egy-egy légszennyező pontforrásnál szükséges a mérési szabványnak megfelelően kiépíteni a mérőcsonkot, (vízszintes eltolással biztosítható a szabvány szerinti emisszió mérés, amely alapján a többi légszennyező forrás kibocsátása számolható, MSZ 21853-2:1998). A 6/2011.(I.14.) VM rend.15.§ (2) bekezdése alapján a T2. technológia P44-P51, P83-P90 számú „csiszolás elszívás” légszennyező pontforrások esetében elegendő egy-egy légszennyező pontforrást a mérési szabványnak megfelelően kiépíteni, és megmérni. (vízszintes eltolással biztosítható a szabvány szerinti emisszió mérés, amely alapján a többi légszennyező forrás kibocsátása számolható, MSZ 21853-2:1998). A T3 technológia forrásain (P52-P55, P91-P94) határértékkel nam szabályozott, illetve a 4/2011.(I.14.) VM r. 6. melléklete alapján általános technológiai határértékkel bíró légszennyezőket bocsátanak ki. A NOx és CO légszennyező komponensek tömegárammal szabályozottak, a benyújtott adatok alapján a tömegáram küszöbérték alatti, ezért a kibocsátást nem kell méretni. A tömegáram nagyságát számítással igazolni kell. A T4 technológián belül, a P3-P5, P11-P13 számú légszennyező pontforrások esetében elegendő ütemenként egy-egy légszennyező pontforrást megmérni, mivel a berendezések azonos kialakítással és működési elvvel, közel azonos műszaki paraméterekkel rendelkeznek. A lakkozási technológiához tartozó P6 és a P14. légszennyező pontforrás esetén az alábbiak alapján adható felmentés a mérési szabvány alól: A benyújtott dokumentum szerint a téglalap keresztmetszetű becsatlakozás után 14,17 m egyenes szakasz áll rendelkezésre a kéményen mérőhely kijelölésére. Az MSZ EN 15259:2008 szabvány alapján az egyenes, változatlan keresztmetszetű csőszakasz igény 22 m egy 2,2 m ∅ kémény esetén, mivel a mérési szelvény előtt és után egyaránt szükséges az 5-szörös hidraulikai átmérő megléte. A szabvány lehetőséget ad az eltérésre, de ebben az esetben a 8.3. pont szerinti homogenitás
14 vizsgálattal igazolni kell, hogy a mintavételi pont reprezentatív az adott szelvényben. Ezen vizsgálat sikeressége az előfeltétele a kürtő magasság megfelelőségének. A lakkozási technológiához tartozó P1-2, P7-10, P15-16 légszennyező forrás esetében a megnövelt mintavételezési pontok alkalmazása alapján adhatunk felmentést a szabványtól eltérő mérésre. Az MSZ 218532:1998. sz. szabvány 4.4 és 7. sz pontja (pontosság, mérési hiba, a módszer pontosságát befolyásoló tényezők) alapján adható egyértelmű válasz a térfogatáram – mérés pontosságának növelésére. A szilárd szennyezőanyag koncentrációjának meghatározására az MSZ ISO 9096:1994. sz. szabvány 9.2. pontja irányadó, a mintavételi pontok számának növelése a 9.3. pont szerint kell, hogy megtörténjen. A mintavételi pontok elhelyezését a mérési vonalon ezen szabvány B melléklete szerint kell számítani, figyelembe véve az E mellékletben leírtakat is. Ez utóbbi szabvány alkalmazását az érintett pontforrásoknál úgy kell alkalmazni szerves szennyezők esetén, hogy a 8.3. pont szerinti homogenitás vizsgálattal igazolni kell a mintavételi pont reprezentativitását az adott szelvényben. Az alkatrészfestési (járműszerelde) P100, P101, P103, P104, és az egyedi alkatrészfestési P105, P106 légszennyező pontforrásokra szintén az előzőekben leírtak érvényesek a megnövelt mintavételezési pontok alkalmazása alapján adható felmentéssel kapcsolatban. A T5 technológia esetében a motorjáratásból adódó légszennyező anyagok kibocsátásának koncentrációmérése a szabványtól eltérő mintavételi helyen végrehajtható, a térfogatáram meghatározása a vonatkozó MSZ 218532:1998 szabvány alapján számítással elvégezhető. Az elérhető legjobb technikának való megfelelés az R. 9. sz. melléklete és az erőművi BAT alapján: Gázszivárgás A gázvezetékek és szállító berendezések rendszeres ellenőrzése A berendezések ellenőrzése és karbantartása a karbantartási utasítások alapján fog történni a megfelelő ütemterv szerint. Tüzel anyag szivárgás érzékelő és riasztó rendszer alkalmazása A központi motor- és aggregátorvezérlés biztosítja a gázvezeték zavar ellenőrizését és szükség esetén a folyamat leállítását. Folyékony adalékok biztonsági kockázata Vízzáró csatornarendszer (ideértve az olajszeparátorokat is, elkerülendő az olaj által okozott víz- vagy talaj szennyezést) A kiépítésre kerül csatornarendszer és olajszeparátorok megfelelő vízzárósággal készülnek el. Hatásfok növelés Hő- és villamosenergia előállítására képes kombinált ciklusú kapcsolt energiatermelés A gázmotorral hő- és villamosenergia előállítás történik. A gáztüzelésű kazánokkal melegvíz előállítása történik. Az elégetlen gázok miatti energiaveszteségek minimalizálása Az égésfolyamatot megfelelő számítógépes vezérléssel irányítják, amely minimalizálja az elégetlen gázok mennyiségét. Gáz vagy gőz munkaközeg lehető legnagyobb nyomása és hőmérséklete Gáznyomás: 4-6 bar, gázhőmérséklet: maximum 40 °C Minimalizálni a hőveszteségeket a füstgáz révén keletkező hőveszteség minimalizálásával (visszamaradt hő vagy távfűtés hasznosítása) A gázmotor alkalmazása során keletkező hulladékhő energiáját melegvíz előállításra használja fel a rendszer. A gáztüzelésű kazánok esetén hőcserélővel hasznosítják a füstgázban lévő energiát.
15 Hővezetés, sugárzás révén keletkező hőveszteség minimalizálása szigeteléssel A berendezések megfelelően vannak szigetelve. Megfelelő intézkedésekkel az önfogyasztás minimalizálása A tápvíz szivattyúk hatásfokát a tervezés során optimalizálták. Gázmotor villamos hatásfoka: 38-45 % (Gázmotor hőhasznosító kazánnal: >38%) Villamos hatásfok: 45% (min: 39,5 %) A teljes hatásfok 87% A fenti hatásfokok nem érhetők el minden üzemállapotban, a terhelésváltás során változnak. Az energiahatásfok függ még az erőmű hűtőrendszerétől és a füstgáztisztító rendszer energia fogyasztásától is. Kibocsátások Szilárd anyag kibocsátás alacsonyabb, mint 5 mg/Nm3 (15%-os O2-re vonatkoztatva) A melegvíz el állítására szolgáló kazánok esetén a maximális szilárd anyag kibocsátás 5 mg/m3 - 3% maradék O2 esetén. SO2 kibocsátás alacsonyabb, mint 10 mg/Nm3 (15%-os O2-re vonatkoztatva) Az erőmű által alkalmazott gáz 0% kéntartalommal rendelkezik. Így a kéndioxid kibocsátás alacsony (2 mg/Nm3). NOx „Szegény keverék” (nagyon nagy légfelesleg alkalmazása) a helyhez kötött gázmotor esetén A tervezett gázmotoros kogenerációs erőmű 16-szelepes, elvezetett gáz turbófeltöltővel, szegény keverékkel (levegő-üzemanyag) működő motor kivitelben oxidációs katalizátorral (lambda 1,6). CO Oxidáció katalizátor használata a gázmotornál. A gázmotor oxidációs katalizátort tartalmaz (lambda=1,6). 100 mg/Nm3 (15% O2) alatti CO érték (Oxidáció katalizátor használata esetén) A kibocsátás megfelel a határértéknek. A NOx és CO kibocsátás szintjei részben bemutatott kibocsátási határértékeknek történő megfelelés A gázmotor kogenerációs erőmű tervezett kibocsátása (5 % maradék oxigén esetén): NOx 300 mg/m3 alatt (112,5mg/m3 7,5% O2-re) CO 500 mg/m3 alatt (187,5 mg/m3 7,5% O2-re) A melegvíz előállításához tervezett kazánok kibocsátása (3 % maradék oxigén esetén): CO 50 mg/m3 NOx 80 mg/m3 A kazánok égőszabályzása optimalizált CO szabályzóval van ellátva. Égéstermékek Hasznosítás és újrafelhasználás előnybe részesítése. Nincs égéstermék. Környezetvédelmi vezetési rendszerek, tevékenység felhagyása Környezeti politika meghatározása a létesítményre a felső vezetés döntése alapján. Az üzem rendelkezik környezeti politikával. Szükséges eljárások megtervezése és kialakítása és bevezetése Az AHM Kft. jelenleg az EMAS KIR rendszert működteti és az ennek megfelel eljárásokat alkalmazza. Az új fejlesztés során is KIR kiépítését tervezik. Teljesítmény ellenőrzése és megfelelő korrekciós-kiigazító cselekmények megtétele.
16 A teljesítmény ellenőrzése és a korrekciós-kiigazító cselekmények az EMAS KIR rendszer előírásai alapján történik jelenleg. Az új fejlesztés során is ez alapján fognak történni. Akkreditált tanúsító testület vagy egy külső tanúsító szerv által megvizsgált, ellenőrzött és érvényesített menedzsment-rendszer és auditálási eljárás. Az AHM az EMAS követelményei szerint tanúsított. Szabályos környezeti nyilatkozat elkészítése és közzététele. Az üzem rendelkezik szabályos környezeti nyilatkozattal. Nemzetközileg elfogadott rendszer bevezetése és az ennek megfelelő működés, ilyen például az EMAS és az EN ISO 14001:2004. Az AHM az EMAS követelményei szerint tanúsított. A R. 20. § (12) bekezdése szerint a felügyelőség az egységes környezethasználati engedélyt – hivatalból vagy kérelemre – módosíthatja, ha az engedélyezéskor fennálló feltételek megváltozása a korábban kiadott engedély visszavonását nem teszi szükségessé. Mindezek alapján a hatóság az ügyfél kérelemének helyt adva elvégezte az egységes környezethasználati engedély módosítását. A határozat a fentiekben hivatkozott jogszabályokon kívül az alábbiakon alapul: A hatóság a szakértői tevékenység folytatására jogosító engedélyeket a Kvt. 92. § (1) bekezdése alapján vizsgálta. A környezetvédelmi társadalmi szervezetek eljárásban való részvételéről a Kvt. 98. (1) és (2) bekezdése rendelkezik. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 98.§ (1) és 99. §(1) bekezdései biztosítják. A jogorvoslati eljárás igazgatási szolgáltatási díjáról a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet 2. § (4), (5) és (7) bekezdése rendelkezik. A hatóság hatáskörét a fent idézett jogszabályhelyeken kívül a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rend. 38. § (1) bekezdése, illetékességét ugyanezen rendelet 1. sz. melléklet IV/1/A pontja állapítja meg.
Győr, 2012. július 16. Dr. Buday Zsolt s.k. igazgató
