Melléklet. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat középtávú gyermek- és ifjúságvédelmi szakellátási terve ( ) felülvizsgálata

Melléklet

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat középtávú gyermek- és ifjúságvédelmi szakellátási terve (2009-2013) felülvizsgálata

2

Tartalom

Bevezetés…………………………………………………………………………………………..

3

1. Magyarország gyermekvédelmi rendszere ………………………………………………….. 3 2. Hátrányos helyzet és veszélyeztetettség Jász-Nagykun-Szolnok megyében………………..

6

3. A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti ellátások Jász-Nagykun-Szolnok 7 megyében……………………………………………………………………………………. 4. A gyermek- és ifjúságvédelmi szakellátási rendszer Jász-Nagykun-Szolnok megyében….. 10 4.1 Jogszabályváltozások…………………………………………………………………. 13 4.2 Nevelőszülői hálózat…………………………………………………………………. 15 4.3 A gyermekotthonok feladatellátása…………………………………………………..

23

4.4 Területi gyermekvédelmi szakszolgálat……………………………………………… 26 5. Pályázati eredmények………………………………………………………………………… 28 6.A gyermekvédelmi szakellátás SWOT analízise………………………………………………. 28 7. Erőforrások a feladat ellátásához……………………………………………………………… 31 7.1 Infrastruktúra…………………………………………………………………………. 31 7.2 Pénzügyi erőforrások…………………………………………………………………. 32 7.2 Humánerőforrás………………………………………………………………………. 32 8. Az ellátórendszerrel kapcsolatos feladatok………………………………………………....... 33 8.1 A nevelőszülői hálózattal kapcsolatos feladatok……………………………………... 33 8.2 A gyermekotthonokkal kapcsolatos feladatok……………………………………….

34

Mellékletek JNSZ Megyei Önkormányzati fenntartású gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet ellátó intézmények 2010. évben hatályos működési engedélyei………………………………………….. 36 Gyermek- és ifjúságvédelemhez kapcsolódó jogszabályok jegyzéke……………………………….

38

3

Bevezetés A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat Közgyűlése 1998-ban fogadta el az első középtávú gyermek- és ifjúságvédelmi szakellátási tervét, melyben először készült teljes körű áttekintés a megyei gyermek- és ifjúságvédelmi feladatellátás eredményeiről, nehézségeiről, a továbblépés lehetőségeiről, fejlesztési irányokról. Jelen dokumentum a 2009-2013 közötti időszakra vonatkozó szakellátási terv felülvizsgálatát tűzte ki célul, amely egyben a TÁMOP-5.4.4-09/2-A-2009-0009 „Alföld szíve” - Szociális képzések fejlesztése, szakemberek képzése, továbbképzése és készségfejlesztése, valamint a helyi fejlesztési kapacitások megerősítése tárgyú pályázat vállalása is egyben. Az aktualizált szakellátási tervben bemutatásra kerül a gyermekvédelmi rendszer jelenlegi helyzete, mivel ez nagymértékben meghatározza a szakellátást érintő szakma-, képzés- és szervezetfejlesztést. A megyei gyermek- és ifjúságvédelmi szakellátás SWOT analízise megalapozza a fejlesztés főbb irányait, továbbá az előző szakellátási terv megalkotása óta eltelt 2 év jogszabályi és társadalmi változásainak figyelembevételével kerülnek módosításra, részletezésre a 2013. december 31-ig megvalósítandó feladatok. Az aktualizálás a meglévő országos, megyei statisztikák adatainak gyűjtésével, az országos szakmai elemzések és a megyei gyermekvédelmi szakellátó intézmények éves beszámolóinak áttekintésével készült. 1.Magyarország gyermekvédelmi rendszere A modern szociálpolitika alapgondolata, hogy társadalmunk alrendszereinek működése során úgy az egyén, mint annak a kisebb - nagyobb közösségei, különböző módon strukturált csoportjai számára adódhatnak olyan helyzetek, problémák, amelyeket ideiglenesen vagy véglegesen nem tudnak megoldani vagy nem képesek magukról elfogadható szinten gondoskodni. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) célja a gyermek- és ifjúságvédelem olyan egységes rendszerének kialakítása, amely garantálja a gyermekek jogainak, érdekeinek érvényesülését a családcentrikus gyermekvédelmi intézmény- és gyámügyi igazgatási rendszer segítségével. A törvény alapvető szemléletváltást, teljes körű reform megvalósítását jelentette, valamint egységes rendszerbe foglalta a gyermekvédelmi ellátásokat. Szabályozta az önkormányzatok és az állam gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatait, amelyek pénzbeli- és természetbeni ellátásokból, személyes gondoskodást nyújtó alap- és szakellátásokból, valamint hatósági intézkedésből állnak.

4

A törvény megalkotásával Magyarország megtette a legjelentősebb lépést a Gyermekek Jogairól szóló Egyezményben, a Magyar Köztársaság Alkotmányában megfogalmazottak és az európai jóléti államok által hirdetett elvárások összehangolása érdekében. A gyermekvédelem működése akkor biztosított, ha - törvényben rögzített - elemei horizontálisan és vertikálisan egymásra, illetve egymás mellé épülnek, különválasztva a szolgáltatást és a hatósági munkát, valamint az alapellátás és a szakellátás rendszerét. A gyermekvédelmet két nagy területre oszthatjuk: a problémamegelőző, valamint a problémakezelő gyermekvédelemre. Ebben az értelmezésben a problémakezelő gyermekvédelmet a családból történő kiemelés időpontjától számítjuk, amikor a gyermekvédelmi szakellátási elhelyezés valamely formája válik szükségessé. A gyermekvédelmi rendszer elemeit az alábbi ábra foglalja össze.1 Gyermekvédelmi rendszer

Pénzbeli ellátások

Személyes ellátások

Rendszeres gyermekvédelmi támogatás

Rendkívüli gyermekvédelmi kedvezmény Gyermektartásdíj megelőlegezése Otthonteremtési támogatás biztosítása

Hatósági intézkedések Védelembe vétel Családba fogadás Utógondozói ellátás elrendelése

Ideiglenes hatályú elhelyezés

Átmeneti nevelésbe vétel

Tartós nevelésbe vétel

Nevelési felügyelet elrendelése

Utógondozás elrendelése

1

Forrás: Dr. Katonáné Dr. Pehr Erika előadása, 2008. Eger

Javítóintézet

5

Személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátások Gyermekjóléti alapellátások Gyermekjóléti szolgáltatás

Gyermekjóléti szolgálat Gyermekjóléti központ

Gyermekek napköziben ellátása Bölcsőde Családi napközi Családi gyermekfelügyelet Házi gyermekfelügyelet

Gyermekek átmeneti gondozása Helyettes szülő Gyermekek átmeneti otthona Családok átmeneti otthona

Gyermekvédelmi szakellátás Otthont nyújtó ellátások Nevelőszülő

Gyermekotthon

Utógondozói ellátások

Utógondozói otthon

Területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás

6

2.Hátrányos helyzet és veszélyeztetettség Jász-Nagykun-Szolnok megyében A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei gyermekvédelmi rendszer potenciális alanyai a megye 18 év alatti népességéből kerülnek ki. A kiskorúak száma és a többi korcsoporthoz viszonyított aránya folyamatosan csökken. A kiskorúak negyede veszélyeztetett, azaz a kiskorú testi, lelki, értelmi, erkölcsi fejlődését a szülő vagy a gondozó környezet nem biztosítja. Kialakulásához vezető tényezők főleg a családra, szűkebb társadalmi környezetre jellemző elhanyagoló nevelés-gondozás, valamint a családban a devianciák halmozott előfordulása (alkohol-, drog-függőség, brutalitás, bűncselekmény). Következménye lehet a gyermeknél is megjelenő deviáns magatartási formák kialakulása, negatív társadalmi csoportokhoz való csatlakozás, alkoholizálás, kábítószer-élvezet. A gyámhatóságok által nyilvántartott veszélyeztettet kiskorúak aránya 2007-ig folyamatosan 16-17% körüli volt. Ez az adat az országos átlagot (11%) jóval meghaladta. 2008. óta csökkent a veszélyeztetett kiskorúak megyei aránya, ami feltételezné, hogy kevesebb megyebeli kiskorú élt veszélyeztetve az utóbbi két évben. Ezt azonban nem támasztják alá az alap- és a szakellátásban dolgozó szakemberek tapasztalatai. A csökkenő aránynak több oka is lehetséges. Egyik például, hogy a települési önkormányzatok a helyben megítélhető - veszélyeztetettséghez kötött - pénzbeli ellátások miatt ellenérdekeltek a veszélyeztetetté nyilvánításban. Egy másik ok lehet a gyermekjóléti alapellátásban dolgozók csökkenő száma. Kevesebb családgondozó kevesebb problémás családot tud regisztrálni, felkutatni, segíteni. A gyámhatóságok által nyilvántartott veszélyeztetett kiskorúak száma és aránya megyénkben: Veszélyeztetett kiskorúak száma (fő)

Az összes kiskorú száma (fő)

Veszélyeztetett kiskorúak aránya (%)

14 800 14 508 14 594 14 150 14 050 13 413 12 145

91 022 89 115 88 156 85 622 84 742 82 959 80 139

16% 16% 16,5% 17% 16,5% 16% 15%

2003. december 31. 2004. december 31. 2005. december 31. 2006. december 31. 2007. december 31. 2008. december 31. 2009. december 31.

A védelembe vétel veszélyeztetettséghez.

-

mint

következmény

-

szorosan

kapcsolódik

a

7

Védelembe vett kiskorúak számának alakulása Jász-Nagykun-Szolnok megyében:

Időpont:

1998. december 31. 1999. december 31. 2000. december 31. 2001. december 31. 2002. december 31. 2003. december 31. 2004. december 31. 2005. december 31. 2006. december 31. 2007. december 31. 2008. december 31. 2009. december 31.

Védelembe vett kiskorúak száma (fő) 606 474 560 723 865 907 918 920 936 986 1033 1032

A védelembe vett kiskorúak aránya a Veszélyeztetett veszélyeztetett kiskorúak száma (fő) kiskorúakhoz képest (%) 21 645 2,8 % 18 566 2,6 % 18 899 3,0 % 16 242 4,4 % 15 299 5,6 % 14 800 6,1 % 14 508 6,2 % 14 594 6,3 % 14 150 6,4 % 14 050 7% 13 413 7,7 % 12 145 8,4 %

Megfigyelhető az a tendencia, hogy a veszélyeztetett kiskorúak egyre nagyobb arányát veszik védelembe. Ezt lehet pozitívan értékelni, úgy hogy a hatósági intézkedés, a „védelembe vétel”, a fokozott odafigyelés köre egyre jobban kitágul. Ugyanakkor érthető a védelembe vett gyermekek számának emelkedése, ha arra a jogszabálymódosításra gondolunk, hogy a védelembe vett gyermekek után járó családi pótlék 50%-ának felhasználását a hatóság eseti gondnok útján ellenőrzi, meghatározza a felhasználás körét. 3.A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti ellátások Jász-NagykunSzolnok megyében A megye nehéz gazdasági helyzete és a veszélyeztetett gyermekek magas aránya együttesen nagy kihívást jelent a megye gyermekvédelmi rendszere számára. A preventív gyermekvédelem eredményes működésének kulcsfontosságú intézményei a gyermekjóléti szolgálatok, illetve kisebb településeken a gyermekvédelmi szolgáltatást ellátó személy vagy személyek. A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését.

8

A gyermekjóléti szolgáltatás minden településnek kötelező feladata. Jász-NagykunSzolnok megyében - egy település kivételével2 - valamennyi település eleget tett ezen kötelezettségének. A gyermekjóléti szolgálathoz a legtöbb esetben a jelző rendszer irányítja a családokat. A gyermekjóléti szolgálat tevékenységét tekintve koordinátori funkciót teljesít, esetgazdaként működik a család/gyermek érdekében, koordinálja azon szakemberek munkáját, akik segítenek a probléma megoldásában. A szolgálat által végzett szakmai tevékenységek között természetszerűleg nagy számban fordul elő az információnyújtás, a tanácsadás, a családlátogatás, a segítő beszélgetés és a hivatalos ügyintézés, mely a tevékenységek 91%-át teszik ki . A települési önkormányzatok által fenntartott gyermekjóléti szolgálatok munkatársai sokszor tehetetlenül állnak a mélyszegénységben élő családok előtt. Tevékenységük sokszor azért nem éri el a célját, mert a család alapvető létfeltételei nem biztosítottak. A gyermekvédelmi alapellátás kiépültségének és szakmai teljesítőképességének színvonalától függ a gyermekvédelmi szakellátás iránt jelentkező társadalmi szükséglet. Mivel a gyermekvédelmi átmeneti elhelyezési lehetőségek részlegesen épültek ki megyénkben, ezek hiányában a gyermekvédelmi szakellátásba kerülnek azok a gyermekek, akiknek átmeneti elhelyezés keretében megoldható lett volna lakhatásuk, gondozásuk. Átmeneti gondozás Gyermekek átmeneti gondozását helyettes szülőnél való elhelyezés, gyermekek átmeneti otthona, vagy családok átmeneti otthona biztosítja. Ennek keretében a gyermek teljes körű ellátásáról (lakhatás, ruházat, étkeztetés, egészségügyi ellátás, nevelés, gondozás) kell gondoskodni. A gyermekek átmeneti gondozását a szülő kérelmére, vagy beleegyezésével, ideiglenes jelleggel –maximum 12 hó– kell biztosítani, ha a szülő egészségügyi körülménye, életvezetési problémája, indokolt távolléte, vagy más jellegű akadályoztatása miatt a gyermek nevelését a családban nem tudja megoldani. A gyermekek átmeneti gondozásának keretében ideiglenes jelleggel, állapotának megfelelő ellátást és éjszakai bentlakást kell biztosítani olyan gyermek számára, aki a lakóhelyéről önkényesen eltávozott így ellátás és felügyelet nélkül maradt. Az átmeneti gondozásba vétel oka a tapasztalatok szerint elsősorban a szülők kedvezőtlen szociális helyzete, ezt követi az egyéb akadályoztatás, a szülők egészségi körülményei, majd az indokolt távollét. A helyettes szülői hálózat és az átmeneti otthonok a probléma helyben való megoldását segítik elő, hogy megelőzhető legyen a gyermekvédelmi szakellátásba utalás hatósági beavatkozása.

2

Szelevény

9

A Gyvt. 156.§ (2) bekezdése alapján 1999. december 1-től kezdődően minden település kötelező feladata a gyermekek átmeneti gondozásának biztosítása. Ez megszervezhető a településen önállóan, társulásban vagy ellátási szerződéssel helyettes szülőnél. A Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Humán Szolgáltató Központ Módszertani Gyermekjóléti Központ helyettes szülői hálózata 4 helyettes szülője 8 férőhellyel biztosít ellátást. A hálózat ellátási területe: Besenyszög, Csataszög, Hunyadfalva, Kőtelek, Martfű, Nagykörű, Rákóczifalva, Rákócziújfalu, Szajol, Szászberek, Szolnok, Tiszajenő, Tiszasüly, Tiszavárkony, Tószeg, Újszász, Vezseny, Zagyvarékas települések közigazgatási területe. A Tiszafüredi Többcélú Kistérségi Társulás Szociális Szolgáltató Központja működtet még helyettes szülői hálózat, ahol három helyettes szülő 6 férőhellyel biztosít szolgáltatást a következő településeknek: Abádszalók, Jászivány, Kunhegyes, Kenderes, Tiszafüred, Tiszagyenda, Tiszaigar, Tiszaörvény, Tiszaroff, Tiszaszentimre, Tiszaszőlős, Tomajmonostora. A Karcagi Többcélú Kistérségi Társulás Gyermekek Átmeneti Otthona 12 fő befogadására alkalmas. A gyermekek átmeneti gondozását végző otthon befogadja a gyermek otthontalanná vált szülőjét is. Ellátási területe: Berekfürdő, Karcag, Kenderes, Kisújszállás, Kunmadaras, valamint Nádudvar és Törökszentmiklós települések közigazgatási területe. Alattyán községben megszűnt az önálló helyettes szülő működése. Az átmeneti gondozást biztosító helyettes szülők esetében megállapítható, hogy a Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Humán Szolgáltató Központ Módszertani Gyermekjóléti Központ helyettes szülői hálózata helyettes szülői szinte folyamatosan ellátást nyújtanak, míg a többi helyettes szülőnél –a működtetők jelzései alapján– nem jelentkezik ellátási igény. Megítélésünk szerint ez valójában a rászorulók körében az ellátás tartalmának és céljának hiányos ismeretét, és nem az igények hiányát jelenti. A Gyvt. 94. § (3) bekezdés b) és c) pontja alapján 2004. január 1-től köteles működtetni gyermekek átmeneti otthonát valamennyi 20.000 lakos feletti települési önkormányzat, továbbá a 30.000 lakos feletti települési önkormányzat gyermekek- és családok átmenti otthonát is. A lakosságszám alapján Jászberény, Karcag, Szolnok és Törökszentmiklós települések önkormányzatai kötelezettek gyermekek átmeneti otthonának létesítésére. Közülük Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata és Jászberény Város Önkormányzata nem látja el ezt a feladatot sem saját intézményében, sem ellátási szerződés keretében. A kistérségek ellátottsága szempontjából a felsorolt települések mellett Kunszentmárton és Tiszafüred kistérségi központokban is indokolt lenne gyermekek átmeneti otthonának működtetése. Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Szolnoki Családok Átmeneti Otthona 40 férőhelyes. Ellátási területe a Magyar Köztársaság közigazgatási területe. Ebből adódóan az intézmény kihasználtsága működése óta 100 %-os. A Családok Átmeneti Otthonába került családok igen nehéz élethelyzetben vannak, súlyos, megoldhatatlannak látszó lakhatási problémával küzdenek. A családgondozóknak ebben a helyzetben kell a családokat segíteni. Ösztönözni kell őket

10

arra, hogy fennálló lakhatási és egyéb problémájuk megoldásában aktívan vegyenek részt, hiszen ebben az intézmény csak átmenetileg jelent megoldást. Az intézményben dolgozó szakemberek munkája évről-évre nehezebb, a felmerülő problémák egyre mélyebbek, összetettebbek. Ezért az intézmény számos civil szervezettel, szakemberekkel, segítőkkel igyekszik építeni kapcsolatait, mivel az összetett problémák megoldásában csak a családgondozó és a család együttműködése már kevés.

4. A gyermek- és ifjúságvédelmi szakellátási rendszer Jász-Nagykun-Szolnok

megyében 2009. december 31-én összesen 865 fő él a megyei gyermekvédelmi szakellátó rendszerben. Ebből 157 fő nagykorú, 708 fő kiskorú. A kiskorúak közül 449 fő nevelőszülőknél (megyei nevelőszülői hálózat és más fenntartó által működtetett nevelőszülői hálózat), 222 fő megyei gyermekotthonban/lakásotthonban, 22 fő ápolástgondozást nyújtó szociális intézményben, 11 fő minisztériumi fenntartású javító intézetben, 4 fő másik megyében él. A szakellátásban élő kiskorúak 85%-a (596 fő) átmeneti nevelésbe vett, 13%-a (103 fő) tartós nevelésbe vett, 2%-a (9 fő) ideiglenes hatállyal elhelyezett kiskorú. Utógondozói ellátásban részesülők közül 59 fő gyermekotthonban, 89 fő nevelőszülőnél, 7 fő albérletben, 2 fő egyéb helyen (pl.: ifjúsági szállás) él. A szakellátásban élők számának változása 2003-2009. 2003.XII.31.

2004. XII.31.

2005. XII.31.

2006. XII.31.

2007. XII.31.

2008.XII.31

2009.XII.31

Gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedők száma összesen

1079

1047

991

943

888

860

865

Ebből kiskorúak száma

870

834

770

740

718

710

708

Ebből nagykorúak száma

209

213

221

203

170

150

157

Ebből nevelőszülői családban nevelkedő

590

602

600

592

520

509

524

Ebből megyei gyermekotthonban nevelkedők

444

418

370

326

320

238

236

Ebből megyén kívüli gyermekotthonban nevelkedők

24

22

19

24

26

29

15

Örökbefogadásra került

25

21

20

17

28

16

18

Új bekerülők száma

160

164

151

144

123

138

172

11

A nevelőszülőknél és a gyermekotthonokban/lakásotthonokban élők egymáshoz viszonyított arányát szemlélteti az alábbi diagram:

Az otthont nyújtó ellátás férőhely megoszlása (összesen 844 férőhely) 2010. szeptember 30-án a következők szerint alakul:

2003-2008-ig folyamatosan évente 3-9 %-kal csökkent megyénkben az állami gondoskodásban élők száma, amelynek oka az országosan is csökkenő tendenciát mutató születések száma. A 2008. évi gazdasági válság hatása a gyermekvédelembe is begyűrűzött. 2009-ben 10%-kal (30 fő) nőtt a beutalások száma. A beutaltak között sokan testvérek. Öt-hét testvér együttes elhelyezése komoly nehézséget okozott a szakmai vezetésnek. 2009-ben a növekvő beutalási szám azért nem okozott elhelyezési problémát, mert az újonnan kiképzett hagyományos nevelőszülőknél létrejövő férőhelyek száma és a szakellátásból kikerülők száma ellensúlyozta a magas beutalási számot. Mivel jelentős

12

számban hagyták el a szakellátó rendszert nagykorú ellátottak, ezért az év végi ellátotti létszám a 2008. év végi adathoz képest csak 5 fős emelkedést mutat. A kismértékű változás összességében az ellátotti létszám stagnálását vetíti előre. Nyugtalanító, hogy a 2010. első félévi beutalások száma (114) meghaladta a 2009. évben ugyanebben az időszakban történt beutalások számát. Az utóbbi években mintegy 30%-os arányban kerültek a szakellátásba 14 év feletti, magatartási és beilleszkedési zavaros kiskorúak, akik esetében nagy kihívást jelent mind a megfelelő gondozási hely kijelölése, mind a mindennapi nevelési-gondozási tevékenység, a szocializáció. Az ellátotti szerkezet átalakult, növekedett a különleges és a speciális ellátást igénylők aránya, amely az ellátotti létszám 33%-a. A korcsoportok szerinti megoszlás tekintetében folyamatosan magas a 10-17 éves ellátottak aránya. 2009-ben a kiskorúak 65%-át tette ki ez a korcsoport. Magas arányuk azt is jelenti, hogy a szakellátásban dolgozók folyamatosan szembe találják magukat a serdülőkori magatartási és pszichés problémákból adódó konfliktusokkal. A gyermekvédelmi szakellátásban élők életkor szerinti megoszlása 2009. december 31. (0-3 évesek gyermekotthonában, befogadó otthonban, ápoló-gondozó otthonban és megyén kívüli ellátottak létszáma nélkül) év 0

Nevelőszülői hálózat 12

1

23

2

21

21

3

18

18

4

28

5

17

6

16

1

7

20

1

8

34

1

9

25

3

10

22

3

11

32

2

12

25

13

28

14

32

15 16

Gyermekotthon, Szolnok

Gyermekotthon, Kisújszállás

Gyermekotthon, Tiszaföldvár-Homok

összesen 12

1

24

28 2 1

19 18

3

24

1

39

1

29

3

1

29

1

1

36

6

4

3

38

14

8

6

56

17

8

5

62

26

17

14

4

61

32

14

10

3

59

17

25

16

12

4

57

18

29

7

6

4

46

19

11

4

5

7

27

20

11

3

2

2

18

21

16

4

2

22

22

10

3

2

2

17

23

11

2

2

2

17

24

0

0

0

0

0

25

0

0

0

0

0

Összesen

524

118

82

53

777

átlag életkor

11,11

14,96

15,16

15,21

12,45

3

13 4.1Jogszabályi változások

A Gyvt. egyik alapellátást érintő módosítása kötelező jelleggel írja elő a 2 éve fennálló, sikertelen védelembe vétel esetén a gyámhivatal értesítését (Gyvt. 68. § (5) bekezdés b) pontja). Ha a gyermek veszélyeztetettsége elsősorban elhanyagolása miatt áll fenn, és a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy a családi pótlék célzott felhasználásával a gyermek fejlődése a családi környezetben biztosítható, a települési önkormányzat jegyzője - a védelembe vétellel egyidejűleg vagy a gyermek védelembe vételének fennállása során - a családi pótlék gyermek után járó összegének legfeljebb 50%-a erejéig a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásáról határozhat. A családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása legfeljebb egy év időtartamra szólhat. A települési önkormányzat jegyzője - ebben az esetben - a gyermek részére eseti gondnokot rendel ki. A kirendelt eseti gondnok folyamatosan gondoskodik a családtámogatási folyószámlára átutalt családi pótléknak a gyermek szükségleteire történő felhasználásáról, így különösen ruházat, tanszer, élelmiszer, tápszer, gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, tanulóbérlet és a gyermek korának megfelelő készségfejlesztő eszközök természetbeni biztosításáról. A kirendelt eseti gondnok az adott hónapra a családtámogatási folyószámlára átutalt családi pótlék felhasználásáról gyermekenként a következő hónap ötödik napjáig elszámol a települési önkormányzat jegyzőjének. A települési önkormányzat jegyzője a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának indokoltságát szükség szerint, de legalább félévente felülvizsgálja. Családi pótlékot érintő változás a szakellátás tekintetében is történt. A Gyvt. hatálya alá tartozó gyermekotthonban elhelyezett gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő gyermek után járó családi pótlék 50%-át 2010. január 1-től a teljes körű ellátás kiegészítésére lehet felhasználni. Ez kedvező a csökkenő normatívák szempontjából, de a jogalkotó elsősorban azért tette, hogy az éves viszonylatban felhasználandó családi pótlék adminisztrációjának, elszámolásának és ellenőrzésének szabályai megegyezzenek - függetlenül attól - hogy a gondozott gyermek kijelölt gondozási helye a Gyvt. vagy az Szt. hatálya alá tartozó intézményben van. A módosítás a gondozott gyermek után járó családi pótlék felhasználási területére, a felhasználás adminisztrációjára, elszámolására és ellenőrzésére vonatkozóan fogalmaz meg új szabályokat, a mértékére nem. Vagyis a módosítás következtében nem változott az Szt. hatálya alá tartozó intézményekben elhelyezett gondozott gyermekek felhasználható családi pótlékának mértéke az előző szabályozáshoz képest, az továbbra is 100%. A Gyvt. hatálya alá tartozó intézményeknek családi pótlék-kezelési szabályzattal kell rendelkeznie, melyet a megyei önkormányzat által fenntartott gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézmények elkészítettek. 2009. január 1-jétől a megyei jogú városok önkormányzatainak saját illetékességi területükön ugyanazon gyermekvédelmi szakellátási feladatokat kell ellátniuk, mint a megyei önkormányzatoknak. Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata 2009-ben

14

ajándékozási szerződéssel a megyei önkormányzat tulajdonába adta a Szolnok, Malom u. 6. IX./37. szám alatti 69,56 m² ingatlant3. Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata 2010. január 1-től ellátási szerződés keretében vállalta a szolnoki ellátottak normatíván felüli költségeinek havi utalással történő megtérítését. A fél éves átlaglétszámot tekintve 75 szolnoki illetőségű gyermek/fiatal felnőtt ellátása történik a megyei önkormányzat gyermekvédelmi szakellátási rendszerében. A Gyvt. 54. §-ának (5)-(7) bekezdése alapján 2010. január 1-től csökkent a nevelőszülőknél elhelyezhető gyermekek/fiatal felnőttek száma. A nevelőszülő - saját gyermekeit is beszámítva - legfeljebb négy gyermek és fiatal felnőtt együttes ellátását biztosíthatja, a korábbi 5 fő helyett. A hivatásos nevelőszülő, ide nem értve a speciális hivatásos nevelőszülőt - saját gyermekeit is beszámítva - legalább három, legfeljebb hét gyermek és fiatal felnőtt együttes ellátását biztosíthatja, a korábbi 8 fő helyett. A speciális hivatásos nevelőszülő - saját gyermekeit is beszámítva - legfeljebb három gyermek és fiatal felnőtt együttes ellátását biztosíthatja, a korábbi négy fő helyett. A szabályozás lehetővé teszi, hogy testvérek együttes elhelyezése esetén a létszám emelkedjen. A költségvetést megalapozó törvények módosítása okán módosult a Gyvt. 93. §-ának (2) bekezdése is, amely az utógondozói ellátásra jogosult fiatalok körét határozza meg. A fiatal felnőtt utógondozói ellátásban részesülhet 21 éves koráig, ha létfenntartását önállóan nem tudja biztosítani, 24 éves koráig, ha nappali oktatás szerint tanulmányokat folytat vagy szociális intézménybe várja felvételét, 25 éves korig, ha felsőfokú iskola nappali tagozatán tanulmányokat folytat. A fenti szabályozás lényegesen szigorúbb a korábbinál, ami 24 éves korig engedte, hogy utógondozói ellátásban (teljes körű otthont nyújtó ellátásban) részesülhessen még az a nagykorú is, aki nem tanul, nem dolgozik. Az átmeneti időszakot - a 2010. év során 21. vagy 24. életévüket elérők - 2011. március 21-ig kaptak haladékot, hogy felkészüljenek és megteremtsék önálló életük alapjait. A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről szóló 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban Gymr.) 2010. január 1-jén hatályba lépett 3.§ (3) bekezdése az alábbiakat tartalmazza: „(3) Többféle gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végző szolgáltató (intézmény) számára ideértve azt az esetet is, ha a szolgáltató (intézmény) egyúttal nevelőszülői hálózat, helyettes szülői hálózat vagy külső férőhelyen biztosított utógondozói ellátás működtetője - egy működési engedélyt kell kiadni. Telephellyel rendelkező szolgáltató (intézmény) esetén az ellátást nyújtó székhelyre és az egyes telephelyekre külön kell működési engedélyt kiadni, és e rendeletnek az intézményre vonatkozó szabályait mind az ellátást nyújtó székhelyre, mind a telephelyekre megfelelően alkalmazni kell.” 3

Korábban ez az intézmény utógondozó otthonaként működött. Jelenleg önellátó nagykorúak lakhatását biztosítja külső férőhelyként.

15

A Szociális és Gyámhivatal a Gymr. továbbá az egyes szociális tárgyú kormányrendeleteknek a működési engedélyeztetéssel összefüggő módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló 320/2009. (XII. 29.) Kormányrendelet 20.§ (6) bekezdésében foglaltak alapján, a Gymr. 3.§ (3) bekezdése szerinti követelményeknek megfelelően adta ki a működési engedélyt 2010. január elsejétől, azaz valamennyi telephely külön működési engedélyt kapott. (1. sz. melléklet) 4.2 Nevelőszülői hálózat A nevelőszülői hálózatban 2009. december 31-én 524 ellátott nevelkedett, ami a 2008. december 31-i adathoz képest 15 fővel magasabb létszám. Jász-Nagykun-Szolnok megyében a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedők 60,58 %-a nevelőszülői családokban él. A vizsgált időpontban a nevelőszülői hálózatban 189 nevelőcsalád működött. Ebből 11 család hivatásos nevelőszülőként látja el feladatát. A nevelőcsaládok a megye 38 településén élnek és végzik nevelőszülői tevékenységüket. A működő nevelőszülők számában csökkenés, az elhelyezettek számában növekedés volt az év során, mely utal a nevelőszülői családok feladatainak növekedésére. A több gyermeket nevelő nevelőszülői családok tekintetében a szakemberek részéről fokozott odafigyelés, szükség esetén segítségnyújtás az elvárás. A nevelőszülők életkori összetételét tekintve 39%-uk 46-55 év közötti, 29%-uk 56 év feletti, 22%-uk 36-45 év közötti nevelőszülő. Hivatásos nevelőszülők életkorának átlaga ettől magasabb: 55%-uk 56 év feletti. A nevelőszülők jellemzően nyolc osztályos iskolai végzettséggel, vagy szakmunkás bizonyítvánnyal, kisebb hányaduk érettségivel rendelkezik. Igen alacsony a főiskolai végzettséggel rendelkezők száma. (A hagyományos nevelőszülők 48%-a 8 osztályt végzett, 32%-a szakiskolai végzettséggel rendelkezik. 15%-uk érettségizett, 4%-uk főiskolai végzettséget szerzett. Hivatásos nevelőszülők között 2 fő 8 általános iskolai osztállyal rendelkezik, 2 fő főiskolai diplomával. 3 fő érettségizett, 4 fő szakiskolai végzettséggel rendelkezik.) A Gyvt. nem támaszt követelményt a nevelőszülőkkel szemben az iskolai végzettséget illetően. Főleg az idős nevelőszülők között fordulhat elő 8. osztály alatti iskolai végzettség is, számuk azonban évről-évre csökken. A nevelőszülők kiválasztásánál törekvés, hogy a leendő nevelőszülő legalább 8. osztályos végzettséggel rendelkezzen. Ennél magasabb követelménnyel nem célszerű fellépni, mert nem lenne jelentkező. Viszont az alacsony képzettség jelentős többletfeladatot ró a segítő szakemberek számára mind a kihelyezett gyermek iskoláztatása, mind a szükséges speciális ellátások területén. A nevelőszülők igen alacsony számban vállalják a törvényes képviselettel és/vagy vagyonkezeléssel járó feladatokat.

16

Teljes gyámságot lát el: 17 nevelőszülő, 29 fő kiskorú esetében. Csak törvényes képviseletet lát el: 3 nevelőszülő 5 fő kiskorú esetében. A nevelőszülőknél elhelyezettek 83%-a (436 fő) kiskorú, 17%-a nagykorú. A kiskorúak 12%-a tartós nevelt, 88%-a átmeneti nevelésben részesül. Szükségleteiket tekintve a nevelőszülőknél élők 70%-a normál ellátási szükségletű, 29%-a (152 fő) különleges ellátási szükségletű4. A különleges ellátási szükségletűek 37%-a (56 fő) életkora miatt, 51 %-a (79 fő) tartós betegség miatt igényel különleges ellátást. A speciális5 szükségletűek ellátása nem jellemző (1%) a nevelőszülői hálózatban. Bármennyire is törekvés, hogy a legyenek speciális hivatásos nevelőszülők -akik speciális ellátási szükségletű kiskorúakat nevelnek-, a nevelőszülői képzés során megvalósuló pszichológiai vizsgálatok tapasztalatai alapján elmondható, hogy erre a feladatra több éve nincs alkalmas személy. Utógondozói ellátásban 2009. december 31-én 95 fő részesült. Közülük nappali tagozaton tanulmányokat folytatott 75 fő, létfenntartását nem tudta biztosítani 20 fő. Ez utóbbi csoportban jelentős a munkanélküliek és a rokkantnyugdíjasok száma. Közülük sokan a megyei önkormányzat fenntartásában lévő szociális szakellátó rendszerbe kerülnek. A nevelőszülői hálózatban a gondozási napok átlagát tekintve a 2009-es évben 529 ellátott élt, az engedélyezett férőhelyek száma: 571. Nem lehet minden üres férőhelyet feltölteni, mert a gyermekek gondozási helyére vonatkozó javaslat megtételekor több szempontot kell mérlegelni. A nevelőszülőkhöz történő kihelyezést behatárolja az életkoruk, a testvérek együttes elhelyezésének követelménye, mert nem mindig van megfelelő számú üres férőhely adott nevelőszülőnél, továbbá a vérszerinti családtól való 50 km-en belüli elhelyezés is. A 2009. év során 88 fő új kihelyezésre került sor nevelőszülői családba. Ebből: - 11 fő közvetlenül a vérszerinti családból, - 32 fő Különleges Gyermekotthonból, - 39 fő Befogadó Otthonból, - 2 fő kórházból, - 1 fő Speciális Gyermekotthonból, - 3 fő más megyéből. A kihelyezésre kerülő gyermekek 34 %-a 3 év alatti, 23%-a 3-6 éves, 19%-a 6-10 éves. Év közben 26 főnek változott a gondozási helye, 14 főnek szűnt meg a gyermekvédelmi gondoskodása úgy, hogy vérszerinti hozzátartozóihoz került, 20 fő az utógondozói ellátás megszűnésével került ki a gyermekvédelmi szakellátásból. Mivel a hálózatba jelentős számban kerülnek 0-6 évesek, a nevelőszülők kiválasztásánál/képzésnél lényeges szempont a 45 évesnél fiatalabb életkor. Nevelőszülői családból 2009-ben 35 fő került másik gondozási helyre. Ebből 26 fő másik nevelőcsaládba, 9 fő lakásotthonba. Az azonnali elhelyezésben szerepe lehet a 4

Értelmi vagy egyéb fogyatékos, tartós betegségben szenvedő, vagy 3 évalatti gyermek. Súlyos pszichés-, disszociális tüneteket mutató, súlyos beilleszkedési zavarokat, vagy antiszociális magatartást tanúsító gyermek. 5

17

nevelőszülő családjában váratlanul felmerülő problémának, vagy gyermek magatartása, pszichés állapota miatt került sor a lakásotthonban történő elhelyezésre. 2009. év folyamán 15 új nevelőszülő család kezdte meg működését, háztartásukba 35 gyermek elhelyezésére került sor. A nevelőszülőnél nevelkedő kiskorúak közül 33 fő vált nagykorúvá, ebből 29 fő esetében rendelete el a gyámhivatal az utógondozói ellátást. Örökbeadás 17 kiskorúnál fejeződött be. 23 nevelőszülő háztartásából került el valamennyi nevelt gyermek, fiatal. A nevelőszülő a gyámhivatali határozat alapján biztosítja az általa nevelt gyermek kapcsolatát a kapcsolattartásra feljogosított szülőjével és közeli hozzátartozóival. A kapcsolattartások megvalósulása 436 fő kiskorú esetében: 190 fő esetében nincs személyes kapcsolattartás. 185 fő esetében rendszeres, 61 fő esetében rendszertelen. A rendszeres kapcsolattartások gyakorisága 67%-ban havi gyakoriságot jelent. Az ellátottak 29%-nál kéthetente, 4%-nál heti kapcsolattartás jellemző: A kapcsolattartások 55%-ban az intézmény területi irodában valósulnak meg. Sajnos nem ideális helyszín a gyermekek és vérszerinti családtagjaik gondtalan beszélgetéseire, közös játékra. 24%-ban egyéb helyszínen, 21%-ban a nevelőcsaládnál történik a találkozás. Minden nevelőszülői tanácsadó területén található két-három olyan nevelőcsalád, amelynél több vérszerinti családból származó gyermeket nevelnek. Emiatt a nevelőszülőnek egy hónapon belül több különböző időpontban és különböző helyszíneken kell biztosítania a családjában nevelkedő kiskorúak megjelenését kapcsolattartásokon. Ez általában 2-3 kapcsolattartási időpontot jelent havonta, de van olyan nevelőcsalád, akinek 6-8 alakalommal kell biztosítania a nevelt gyermekek részvételét a kapcsolattartásokon. Ez már igen nagy terhet jelent egy-egy családnak, különösen akkor, ha a kapcsolattartás helyszínére másik településre kell utazniuk. 2009-ben a nevelőszülői hálózatból 13 gyermek hazagondozása volt eredményes. A tizennégy gyermek 8 vérszerinti családba lett hazagondozva. 5 nevelőszülői tanácsadó területéről kerültek haza a gyermekek, 9 nevelőcsalád vett részt a hazagondozásban. A hazakerüléshez elengedhetetlen, hogy a vérszerinti szülő rendezni tudja körülményeit, megszüntesse a gyermekek bekerülését kiváltó okokat. Ehhez a gyermekjóléti szolgálatok munkatársai tudnak segítséget nyújtani a vérszerinti családoknak. A körülmények rendezése mellett a másik elengedhetetlen feltétel a vérszerinti szülő és a gyermek közötti érzelmi kötődés fenntartása, megerősítése. A családgondozók elsődleges feladata a nevelőszülők és a gyermekek felkészítése, illetve a kapcsolattartások irányítása, hogy azok valóban elérjék céljukat. A sikeres hazagondozás harmadik kritériuma az alapellátás és a szakellátás megfelelő együttműködése, az információk átadása: a szakellátásnak visszajelzést kell adnia,

18

hogyan zajlanak a kapcsolattartások, vagy éppen az elmaradásról, hogy a gyermekjóléti szolgálat családgondozója meg tudja tenni a szükséges lépéseket. Ugyanakkor az alapellátásnak tájékoztatnia kell a szakellátást a szülők életkörülményeiben beállt változásokról. Ha a család változtatni tudott a körülményeken, akkor első lépésként intenzívebbé kell tenni a kapcsolattartásokat a hazagondozás érdekében. 2009-ben - az elmúlt évekhez képest - jelentősen megemelkedett a nevelőszülőnek jelentkezők száma. Sajnálatosan csekély arányban alkalmasak a feladat ellátására.6 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

86 57

49

37 11

19

18 5

2006.

2007.

2008.

2009.

jelentkező

49

57

37

86

alkalmas

11

19

5

18

A már működő nevelőszülők a saját környezetükben, ismeretségi körükben tudnak leghitelesebben „reklámot” csinálni ennek a tevékenységnek. Ezért is fontos, hogy a nevelőszülők példaértékűen végezzék feladatukat, ezáltal felkeltve mások érdeklődését a nevelőszülői munka iránt. Érdemes lehet a jól működő nevelőcsaládok kapcsolati hálóját feltérképezni, van-e olyan személy az ismeretségi körükben, aki érdeklődést mutat a nevelőszülői munka iránt, a szükséges tájékoztatást megadni ezen érdeklődőknek. A potenciális jelentkezők felkutatása során felmerül a családokkal kapcsolatban lévő nem kifejezetten gyermekvédelmi feladatokat ellátó szakemberek megkeresése, pl. gyermekorvosok, védőnők, tanárok. Ezek a szakemberek ismerik a gondozási-nevelési folyamatokat az adott családnál, rálátásuk van a családok mindennapi életvitelére, és a megfelelő családok figyelmébe ajánlhatják a nevelőszülői tevékenységet. Természetesen a jelentkezés és az alkalmasság konkrét feltételeiről már a nevelőszülő tanácsadók adnak felvilágosítást az érdeklődőknek. Kiemelten fontos, hogy csak azok a jelentkezők mehessenek a tanfolyamra, akik már az induláskor minden törvényi előírásnak megfelelnek, és minden szükséges dokumentációt előzetesen benyújtottak. A kiválasztás több lépcsőben történik: tájékozódó beszélgetés a nevelőszülői tanácsadóval, környezettanulmány a nevelőcsaládnál, pszichológiai alkalmassági

6

Beszámoló a nevelőszülői hálózat 2009. évi tevékenységéről.

19

vizsgálat, tájékozódás a nevelőcsalád környezetében lévő intézményektől, FIKSZ képzés. A jelentkezők elsőként a nevelőszülői tanácsadóval találkoznak. Ezen a találkozáson a nevelőszülői feladatokról esik szó: mi a jelentkező elvárása, a hálózat mit tud nyújtani, mik a törvényi előírások. Ennek a beszélgetésnek kettős célja van: egyrészt a jelentkező legyen teljesen tisztában a rá váró feladatokkal, illetve a tanácsadó tájékozódjon a jelentkező alkalmasságáról. Ha a tanácsadóban kétely merül fel azt illetően, hogy van-e esélye a jelentkezőnek bekerülni a tanfolyamra, akkor azt közvetíteni kell irányába. Környezettanulmány készítése során további alkalmasságot kizáró tényezőkre derülhet fény. Ezt pontosan vissza kell jelezni az érdeklődőnek. Továbbá fontos, hogy a környezettanulmány minél részletesebben mutassa be a család környezetét. Ez költség megtakarítást és hatékonyabb munkavégzést tesz lehetővé. A kiválasztás hatékonyságát növeli a jelentkezők pszichológiai alkalmassági vizsgálata. Az esetek többségében megerősíti a jelentkezők alkalmasságát, másrészt feltárja a személyiségben megmutatkozó kizáró okokat. A képzett nevelőszülők adatai: Év

Képzést befejező nevelőcsaládok száma

Férőhely száma

Nem került sor gyermek elhelyezésére

Nevelőszülői jogviszonya 2009. 12.31. előtt megszűnt

A tárgyévben kiképzett és 2009.12.31-én még működő családok

Ebből engedélyezett férőhelyek 2009.12.31-én száma

2004.

12

22 fő

2 családnál

2 családnál

8 család

32 fő

2005.

18

28 fő

3 családnál

2 családnál

13 család

35 fő

2006.

16

28 fő

1 családnál

4 családnál

11 család

27 fő

2007.

17

45 fő

2 családnál

5 családnál

10 család

32 fő

2008.

8

18 fő

1 családnál

2 családnál

5 család

13 fő

2009.

9

20 fő

1 családnál

-

8 család

21 fő

80 család

161 fő

10 családnál

165 családnál

55 család

160 fő

A 2004. óta kiképzett nevelőszülők: 68,75 %-a még ma is működő nevelőszülő, 12,5 %-nál nem került sor gyermek kihelyezésére, 28,75 %-nál 2009. december 31-ig megszűnt a nevelőszülői jogviszony. Az évenként kötelező 2x6 órás továbbképzést minden évben teljesíti valamennyi nevelőszülő. Ez általában úgy valósul meg, hogy 4-5 helyszínen összesen 10-15 csoportban vesznek részt a nevelőszülők a továbbképzésen. Ennek keretében tájékoztatást kapnak az őket érintő jogszabályi/szervezeti/adminisztrációs változásokról, valamint tréner segítségével kiscsoportos téma-feldolgozás is történik. Az utóbbi évek témái voltak: az elengedés, serdülő kor, fegyelmezés-büntetés. A visszajelzések azt mutatják, hogy a nevelőszülők hasznosnak ítélik a továbbképzést és várják a képzés időpontját. A nevelőszülők azokat a tanfolyamokat ítélik meg igazán hasznosnak, ahol kevesebb a résztvevők létszáma, így lehetőség nyílik az őszinte, nyílt tapasztalatcserére egymás közt, ekkor a résztvevők aktívan

20

bekapcsolódnak a képzés menetébe. Ilyen esetben is fontos a felkészült előadó irányítása, illetve egy olyan szakember jelenléte, aki a különböző problémák gyermekvédelmi szempontból adekvát megoldási módját tudja ismertetni a jelenlevőkkel. Ez a szakember legtöbb esetben a nevelőszülői tanácsadó. Az engedélyezett férőhely és a jelenlegi ellátotti létszám közötti számhoz arányosan szükséges megállapítani a nevelőszülői tanácsadók létszámát. A nevelőszülői tanácsadók 38 településen látják el feladatukat. A nevelőszülői hálózatot működtető intézmény a nevelési díj és az ellátmány célszerű felhasználását folyamatosan ellenőrzi, szükség esetén tanácsadással segíti. A tanácsadóknak egy-egy nevelőszülőhöz kötelező 3 hetente eljutniuk a nevelőszülői feladat-ellátás segítése, ellenőrzése céljából. Probléma esetén sűrűbben is meglátogatják őket. Emellett végzik a vérszerinti szülőkkel kapcsolatos családgondozást –pl.: vizsgálják a gyermek hazakerülésének lehetőségét, együttműködnek a települési gyermekjóléti szolgálat családgondozóival- továbbá utógondozást is ellátnak. Feladatellátásukat a nevelőszülők és a vérszerinti családok területi elhelyezkedése, szórtsága nehezíti. 13 nevelőszülői tanácsadó közül egy fő alapfeladatai ellátásán túl, végzi a nevelőszülőnek jelentkezők alkalmassági szűrését, az alkalmas jelentkezőknek FIKSZ7 képzést tart, továbbá koordinálja a nevelőszülők évi 2x6 órás kötelező továbbképzését. A működtető a nevelőszülőt családgondozással segíti. A családgondozás során az alábbi alapelveket tartják szem előtt: - a gyermekeknek szükségük van a családjukra, - a gyerekek biztonsága a meghatározó szempont, - a nem megfelelő beavatkozás több kárt okoz, mint hasznot. A családgondozói munkakör különböző leterheltséget jelent a különböző működési területeken dolgozó szakemberek számára. Vérszerinti családoknál tett látogatások száma összesen 2009-ben:

88 esetben

Kihelyezést követő kötelező családlátogatások:

32 esetben

Nem történt meg a látogatás 14 esetben, melynek okai a következők: fiktív vagy ismeretlen lakcím/tartózkodási hely, a szülő BV-ben van. Időszakos kapcsolattartás előtt vagy alatt végzett családlátogatások száma: 18 esetben Átmeneti nevelés megszüntetése ügyében megvalósult családlátogatások száma: 7 esetben Egyéb okból végzett családlátogatások száma: 31 esetben 2008-ban 156 nevelőcsalád felülvizsgálata történt meg. 2009-ben 16 család felülvizsgálata volt esedékes. Új elemmel gazdagodott a felülvizsgálat folyamata: a szakemberek írásbeli értékelésének beérkezése után, illetve az esetleges pszichológiai beszélgetést követően esetmegbeszélő értekezletre került sor, ezzel zárult le a kötelező felülvizsgálat folyamata. 7

Felelősség, Információ, Kompetencia Szülőknek

21

A családot körülvevő szakemberek teamben dolgoznak – amelynek ideális esetben szerves résztvevője a nevelőszülő is. Mint munkavégzésük legtöbb területén, így a felülvizsgálatok során is kiemelkedő jelentősége van annak, hogy a területen dolgozó szakemberek együttes munkája hogyan alakul – ez nagyban befolyásolja a felülvizsgálat tartalmát és hatékonyságát. A felülvizsgálat kettős célt szolgál: egyrészt összefoglalása az elért eredményeknek, mely további erőforrásként szolgálhat mind a nevelőszülők, mind a szakemberek további munkavégzése során. Másrészt célja a szakmai team által korábban feltárt problémák összefoglalása, a megoldáshoz igénybe vehető eszközök, lehetőségek számbavétele. Ezen a téren kiemelkedő szerepe lehet a szakemberek kreativitásának, újfajta megoldási módok megtalálásának, továbbá segítséget nyújthat a nevelőszülővel beszélgetést végző pszichológus is. A pszichológussal történő beszélgetés eredményességét szinte teljes mértékben meghatározza az, hogy a nevelőszülő mennyire érzi magáénak a kialakult problémát, illetve mekkora jelentőséget tulajdonít a probléma megoldásában saját magának. Helyes, hogy már a nevelőszülői képzésen is szóba kerül a pszichológus által igénybe vehető segítség lehetősége. Így talán a nevelőszülők is könnyebben el tudják fogadni az esetleges szükségességét ennek a segítségnyújtási formának. Itt is fokozottan szükséges a csapatmunka: a szakembereknek a pszichológus iránymutatását figyelembe véve, közösen kell dolgozniuk a kitűzött cél elérése érdekében. Ha a pszichológus közvetlenül egyeztet a családhoz kijáró szakemberekkel, gyorsabban és hatékonyabban lehet a kívánt eredményt elérni.

4.3 A gyermekotthonok feladatellátása A nevelőszülőnél valamilyen okból nem elhelyezhető gyermekek otthont nyújtó ellátása a gyermekotthonokban valósul meg. A normál ellátási szükségletű gyermekeknek elsősorban 12 férőhelyes lakásotthonok biztosítják az otthont nyújtó ellátást.8 A 0-3 éves korosztályhoz tartozó gyermekek ameddig nevelőszülőhöz, vagy súlyos fogyatékosság esetén fogyatékosok ápoló-gondozó otthonába nem kerülnek, – ideiglenes jelleggel – a szolnoki különleges gyermekotthonban élnek. Az átmeneti és tartós nevelt státuszú értelmi fogyatékosok több mint háromnegyedének elhelyezése különleges lakásotthonokban valósul meg. Gondozási helynek elsősorban speciális gyermekotthont jelöl ki a gyámhivatal a súlyos pszichés/disszociális tüneteket mutató és pszichoaktív szerekkel küzdő gyermekeknek. Utógondozó lakásotthonban a nagykorúságukat elért utógondozói ellátottak laknak. Külső férőhelyen - ez általában albérlet - laknak a teljesen önellátó nagykorúak. A gyermekotthonok/lakásotthonok férőhely kapacitását és szükséglet szerinti megoszlását mutatja be a következő táblázat: 8

Működik már 8 és 10 férőhelyes lakásotthon is normál ellátási szükségletűek részére.

22

Gyermekvédő Intézet és Gyermekotthon Lakásotthonok (normál ellátási szükségletű gyermekek számára) Szolnok, Nyúl u.9.

12

Szolnok, Szilvás u. 43.

12

Szolnok, Holló u. 1/A.

12

Szolnok, Szandai S.u. 10.

12

Szolnok, Seregély u. 3.

12

Szolnok, Szép u. 33.

12

Tiszakürt, Akácfa u. 22/A

12

Tiszakürt, Görbe u. 9

12

Tiszakürt, Petőfi u. 29

12

Utógondozó otthonok Szolnok, Stromfeld u. 10.

10

Tiszakürt, Táncsics M. u. 7.

2

Speciális gyermekotthon (lányok részére) Szolnok, Gyermekváros u. 1.

16

Különleges gyermekotthon (0-3 éves gyermekek számára) Szolnok, Gyermekváros u. 1.

8

Befogadó Otthon Szolnok, Gyermekváros u. 1

15

Külső férőhely Szolnok, Malom u. 6. Összes férőhely

6 165

Kádas György Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Engedélyezett Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, férőhelyek száma (fő) Diákotthon és Gyermekotthon, Kisújszállás Lakásotthon (normál ellátási szükségletű gyermekek számára) Kisújszállás, Csorbai út 15. 12 Kisújszállás, Nyár út. 46.

12

Kisújszállás, Bem út 43.

12

Kisújszállás, Balassi út 5.

12

23

Különleges lakásotthon (enyhe fokban értelmi fogyatékos gyermekek számára) Kisújszállás, Kígyó út 1/A

10

Különleges lakásotthon (középsúlyos értelmi fogyatékos gyermekek számára) Kisújszállás, Bajcsy-Zs. u. 21/A

8

Utógondozó lakásotthon Kisújszállás, Kun Béla út 1.

10

Speciális gyermekotthon Kisújszállás, Váci Mihály u. 1.

16

Összes férőhely

92

Révay György Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Kollégium, Pedagógiai Szakszolgálat és Gyermekotthon, Tiszaföldvár-Homok Lakásotthon (normál ellátási szükségletű gyermekek számára) Tiszaföldvár, Döbrei J. u. 116-118.

10

Tiszaföldvár, Döbrei J. u. 142.

8

Különleges lakásotthon (enyhe fokban értelmi fogyatékos gyermekek számára) Tiszaföldvár, Döbrei J. u. 22-24.

10

Tiszaföldvár, Bányai Kornél u. 10.

10

Különleges lakásotthonok (középsúlyos, súlyos értelmi fogyatékos gyermekek számára): Tiszaföldvár, Beniczky Géza út 5.

8

Tiszaföldvár, Aranykert u. 46.

8

Utógondozó otthonok: Tiszaföldvár, Hunyadi u. 19. Összes férőhely Gyermekotthoni/lakásotthoni/külső férőhelyek összesen

10 64 321

A gyermekotthonokban/lakásotthonokban 2008-ban összesen 343 férőhely biztosított otthont nyújtó ellátást. Ez 2010-ben 321 férőhelyre csökkent. A 22 férőhely csökkenést a megyei közgyűlés az ellátotti létszám és a feladatmutatók csökkenésével párhuzamosan rendelte el. A gazdaságos működtetés érdekében szükséges volt az intézményhálózat szerkezetének átalakítása a jelenlegi formára. 2009. január 1-től 2010. szeptember 30-ig két lakásotthon feladatellátása szűnt meg, valamint három otthon esetében változott az ellátás formája.

24

A Tiszaföldvár, Beniczky G. u. 5. szám alatti utógondozó otthon középsúlyos értelmi fogyatékosok 8 férőhelyes lakásotthona lett. A Tiszaföldvár, Bányai K. u. 10. szám alatti 8 férőhelyes, középsúlyos értelmi fogyatékosokat ellátó lakásotthon 10 férőhelyes enyhe értelmi fogyatékosokat ellátó különleges lakásotthonná vált. Az ellátás formáját azért kellett módosíttatni, mert bár ugyanazok a gyermekek élnek ott, mint 3 évvel ezelőtt, de a tanulási képességet vizsgáló bizottság ugyanazoknál a gyermekeknél a korábban megállapított középsúlyos státusz helyett enyhe értelmi fogyatékosságot állapított meg. Szolnok, Malom u. 6. IX./37. szám alatti utógondozó otthon 6 külső férőhely lett önellátó nagykorúak részére. A normál lakásotthoni férőhelyek száma összesen 174. Ennek aránya az összes férőhelyszámhoz viszonyítva 54%. Az összes férőhely 19%-a különleges, 10%-a speciális, 5%-a befogadó otthoni férőhely, 12%-a az utógondozó otthoni vagy külső férőhely. A két évvel ezelőtti felméréshez képest csak az utógondozó otthoni férőhelyek aránya változott. Ez jelentősen csökkent. Ennek oka, hogy a különleges lakásotthonokban nagykorúvá vált fiatal felnőttek részére nem adekvát ellátási forma a nagyobb önállósággal/kevesebb felügyelettel járó utógondozó otthoni ellátás. A tapasztalatok azt mutatják, hogy csak a normál értelmi képességű, jól szocializált, tanuló, vagy rendszeresen dolgozó fiatal felnőttek tudnak élni az utógondozó otthoni ellátás nyújtotta lehetőségekkel. A nagykorúságuk elérése előtt különleges szükségletű –általában enyhe értelmi fogyatékos fiatalok - utógondozói ellátása reálisan lakásotthonokban, vagy lakásotthoni dolgozói létszámmal működő, 24 órás felügyelettel biztosítható. Az 5 dolgozóval működő – az enyhe fogyatékos fiatal felnőttek részére fenntartott - utógondozó otthon bérköltségét tekintve ugyanannyiba kerül, mint egy lakásotthon, viszont feltöltöttség szempontjából rosszabb mutatókkal rendelkezik, mint a lakásotthonok általában. Ezért nem célravezető és gazdaságtalan a nagykorú fogyatékosok részére külön utógondozó otthont fenntartani. Önálló életvezetésre nevelésük lakásotthoni körülmények között is megvalósulhat az egyéni fejlesztési terv keretében. A jövőben – az utógondozottakat érintő jogszabályváltozás eredményeként valószínűsíthető az utógondozói ellátottak számának és arányának csökkenése. A normál lakásotthonokban viszonylag magas az ellátottak cserélődése. A gyermek csoport tagjai változnak például gondozási hely változtatás miatt, vérszerinti szülőkhöz történő visszakerülés miatt. A különleges lakásotthonokban viszonylagos állandóság tapasztalható, a fiatalabb életkorban bekerülők több éven keresztül ugyanott maradnak ellátottak. Nő a speciális gyermekotthoni beutalások száma is, és egyre fiatalabb életkorban kerülnek be a speciális ellátási szükségletű gyerekek. Sokan igényelnek gyógyszeres terápiát. Az egyre rosszabb személyiségállapotban bekerülő fiatalok felborítják a már jól működő közösségek életét, csökkentik a szakemberek addig elért eredményeit. A kezelésükre speciális lakásotthon kialakítását szorgalmazzák, de a speciális otthon addig nem töltheti be a törvény által előírt szerepét, amíg helyben nem biztosítható a gyerekek terápiája, nincs elérhető közelségben gyermekpszichiátriai, gyermek ideggondozói ellátás. Napi problémát jelent a lakásotthonok életében a speciális, vagy a

25

kevert - speciális-különleges szükségletű - kiskorúak dühkitöréseinek, viselkedési problémáinak kezelése. Gyermekpszichiátriai fekvőbeteg szakellátást legközelebb Debrecenben tudnak igénybe venni. Általános vonatkozásban megállapítható, hogy egyre rosszabb állapotban, magatartási zavarokkal terhelten, alkalmazkodási és beilleszkedési nehézségekkel küzdő gyermekek kerülnek a szakellátásba. A nevelési felügyelet a speciális gyermekotthonban élő gyermekek, fiatalok azonnali zárt körülmények között történő ellátását hivatott biztosítani. Az eljárást túlszabályozottsága miatt országszerte nem alkalmazzák. Az ön- és közveszélyes fiatal intézményből való szökése ideiglenesen oldja a feszültséget, de a problémát nem szünteti meg. A szökések egyre jellemzőbbek. A pszichiátriai kórképpel rendelkező és a bűnelkövető fiatalok mellett a lakásotthonokból szökött kiskorúak jelentenek kevés eredménnyel járó, de jelentős többletfeladatot a gyermekvédelmi intézmények dolgozóinak. A lakásotthonok, gyermekotthonok nem zárt intézmények. A kimenőre távozó, a vérszerinti szülőket idealizáló gyermek sok esetben a szüleihez szökik a pozitív érzelmi kapcsolat reményében, ami sokszor csak az álmaiban él. A felkutatást nehezíti, hogy a szülők bújtatják a szökött gyermeket, fiatalt addig, amíg hasznukra van. Emellett azzal hitegetik, hogy „kihozzák az intézetből”, ám erre csak akkor lenne esélyük, ha javítanának életkörülményeiken. Egyes gyermekek esetében több hónap is eltelik, mire a szökésben lévő megelégeli az éhezést, a rossz lakás- és higiénés körülményeket, azt, hogy kihasználják, esetleg bűncselekmények elkövetése fejében nem jelentik ottlétüket hozzátartozóik a rendőrségnek. Ezt követően önszántukból –a legtöbb esetben rendőrségi segítséggel - térnek vissza a gyermekotthonba. A visszakerüléskor a gyermekotthon szakemberei a gyermekkel egyéni beszélgetést folytatnak, melynek során feltárják az eltűnése okát és körülményeit, a vele történteket. A szökött gyermekek a szökést követő időszakban együttműködést tanúsítanak, de kiszámíthatatlan, hogy kit, mikor és mi késztet újbóli szökésre. Együttműködés társintézményekkel, egyéb szervezetekkel A gyermekvédelmi rendszer minden szereplőjének érdeke és kötelessége –a szakmai függetlenség biztosítása mellett, a szakmai kompetenciák tiszteletben tartásával– az együttműködés. A társintézményekkel jól működő, folyamatosan bővülő és erősödő partneri kapcsolat alakult ki. A hatékonyság fokozása továbbra is cél. A gyermekjóléti szolgálatok, családgondozók igyekeznek minél több információt szolgáltatni egy-egy beutalás alkalmával. Hiányosságok esetén jól működik a telefonos megkeresés, visszahívás rendszere is. Az elhelyezési értekezleteken a meghívott szakemberek többnyire részt vesznek, akadályoztatásuk esetén írásban teszik meg észrevételeiket. A megyei és városi rendőrkapitányságokkal tovább javult a kapcsolat. Az egyes gyermekek felkutatásában, szállításában maximális segítséget nyújtanak. Nagy segítséget jelent azon szökésben lévő gyermekek beszállítása is a rendőrség részéről, akiket az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság vizsgálatára kell vinni. A rendőrség munkatársai mindig nagy erőket mozgósítanak, ha ilyen jellegű kéréssel fordulnak hozzájuk.

26

A városi gyámhivatalokkal szintén jó a kapcsolat. A hivatásos gyámoknak, gyermekotthoni gyámoknak sikerült a pénzintézetekkel maximálisan jó együttműködést kialakítani, soron kívül tudják intézni a gyámságuk alá tartozó gyermekek vagyoni ügyeit. Markáns javulás tapasztalható az oktatási intézmények és gyámok együttműködésében. Segítették ezt a szakmaközi megbeszélések, egymás speciális feladatainak megismerése, közös célok, stratégiák meghatározása a gyermek érdekében. A folyamatos egyeztetés és a szakemberek jó munkakapcsolata minden szinten megkönnyíti a munkát és csökkenti a feszültséget.

4.4 Területi gyermekvédelmi szakszolgálat Feladatai:  Folyamatos segítés, szakmai tanácsadás, szakmai, módszertani segítségnyújtás.  Családgondozás, utógondozás.  Jogszabályi előírásoknak megfelelő folyamatos tájékoztatás a gyámhivatalok felé.  Szorosan együttműködik a gyermekjóléti alapellátással.  Javaslat készítése a szakellátás fejlesztésére,  Eseti gondnoki, vagyonkezelői gondnoki, hivatásos gyámi munkacsoport működtetése. Gyámi-gondozói tanácsadás.  A gyermekek örökbefogadásának, örökbefogadhatóságának szakmai előkészítése. Örökbefogadás Hazánkban évente átlagosan 800-1000 körül mozog az engedélyezett örökbefogadások száma. Általános probléma, hogy az örökbe-fogadhatóvá nyilvánítottak száma nő, az örökbefogadás száma csökken. Ennek oka, hogy az örökbe fogadni szándékozók elképzelései és a ténylegesen örökbe fogadhatóvá nyilvánított gyermekek paraméterei - életkor, egészségügyi állapot, testvérkapcsolat tekintetében nem esnek egybe. Az örökbefogadásra alkalmassá nyilvánított házaspárok/egyedülállók 83%-a 0-3 éves korú gyermeket kíván örökbe fogadni, míg a jogerősen örökbe fogadhatóvá nyilvánított gyermekek 7 százaléka esik ebbe az életkorba. Az örökbe fogadhatóvá nyilvánított gyermekeknek viszont 89%-a 6 éven felüli. Ahogy a szakellátásba beutalt gyermekek arányán belül növekszik a testvérek száma, úgy az örökbe fogadhatóvá nyilvánított kiskorúakon belül, is egyre több a 2, 3, 4, 5 gyermekből álló testvércsoport. Az örökbe fogadni szándékozók többségében egy gyermeket szeretnének örökbe fogadni, esetlegesen testvérpárt. Hasonló megoszlást mutatna az egészségi állapot vizsgálata is, hiszen az örökbefogadó szülők közül kevés azok száma, akik egészségileg károsodott gyermeket szándékoznak örökbe fogadni, míg az örökbe fogadhatóvá nyilvánított gyermekek között egészségileg károsodott gyermekek is találhatók.

27

2009. december 31-én 107 örökbe fogadható gyermek élt a megyei gyermekvédelmi szakellátásban, ami magas számnak látszik, azonban közülük 82 fő 10 év feletti, és csak 6 fő három év alatti. A tárgyév során az intézmény 18 örökbefogadást bonyolított le. Hat esetben megyén belülre, öt esetben megyén kívülre, 7 esetben külföldre.

Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság működtetése Az 1997. XXXI. törvény és 15/1998.(IV.30.) NM. rendelet értelmében a szakértői bizottság az ideiglenes hatályú elhelyezést követően, a gyermek gondozási helyének kijelölése, illetve szükség szerint gondozási hely megváltoztatása esetén elvégzi a gyermek személyiségvizsgálatát, és a gyermekre vonatkozó szakvéleményt készít. A bizottság célja, hogy az általa készített szakvélemény és annak tartalma segítse a szakemberek elhelyezési értekezletre történő felkészítését, az értekezlet levezetését, az elhelyezési javaslat kialakítását, valamint az egyéni elhelyezési javaslat és terv elkészítését. 2009. évben az ideiglenes hatályú elhelyezések száma 142 volt, mely a bizottságnál 382 vizsgálatot jelentett.9 7 gyermek esetén tartós nevelésbe vétel miatt indult a vizsgálat. Ez 15 vizsgálatot jelentett. 2009. évben a gondozási hely megváltoztatásával kapcsolatos esetek száma 70, ami a bizottságnál 110 vizsgálatot jelentett. Az átmeneti nevelés megszüntetésével kapcsolatos esetek száma 21, ami 25 vizsgálatot jelentett. 18 gyermek esetében az átmeneti nevelésben lévő gyermekek kapcsolattartására vonatkozóan érkezett felkérés, és ez 18 pszichológiai vizsgálatot jelentett. 2009-ben speciális szükséglet megállapítása miatt a szakértői bizottságnál 8 gyermeknek 32 vizsgálata történt. 2009-ben speciális szükséglet felülvizsgálata miatt a szakértői bizottságnál 40 gyermeknek 152 vizsgálata történt. A megyei gyermekvédelmi szakellátó rendszerbe 2009. január 01-től december 31-ig 172 kiskorú került be új beutalással, ennyi főnél készítettek szakszolgálati javaslatot elhelyezésükre vonatkozóan. Az előző évhez képest ez 30 fővel több beutalást jelent. A 172 fő újonnan beutalt gyermekek megoszlása a beutalás típusa szerint: - 150 ideiglenes hatállyal elhelyezett, - 15 átmeneti neveltként, - 7 tartós neveltként került beutalásra. 9

Beszámoló a 2009. évi szakszolgálati tevékenységről

28

A 2009. évben beutalt 172 kiskorú elhelyezésére tett szakszolgálati javaslat bontása a javasolt gondozási helyek szerint: - hazahelyezve - Befogadó otthon - lakásotthon Szolnok - Gyermekotthon Kisújszállás - Gyermekotthon Homok - Különleges Gyermekotthon - átutalás más megyébe - karcagi Gólyafészek Otthon - nevelőszülőhöz - református szakszolgálat - SOS

23 fő 12 fő 17 fő 12 fő 3 fő 6 fő 4 fő 2 fő 84 fő 3 fő 6 fő

2009. évben 91 elhelyezési értekezletet tartottak az ideiglenes hatállyal beutalt gyermekek esetében. 2009. évben 85 gyermeknél indult gondozási hely megváltoztatására irányuló szakszolgálati eljárás. A 85 fő esetében a szakszolgálat 63 elhelyezési értekezletet tartott és tette meg javaslatát. A gyermekek gondozási hely változtatása szakmailag megalapozott és különösen indokolt esetekben történt, leggyakoribb oka a gyermeki szükséglet megváltozása, vagy magatartási ok volt. A legnehezebb feladat a speciális szükségletű gyermekek gondozása, nevelése, mely nagy szakmai kihívás a gondozási helyeken dolgozók számára. A szakszolgálat minden esetben a 15/1998. (IV.30.) NM. rendelet szerint tartotta meg értekezleteit.

5. Pályázati eredmények

A „Nevelőszülői hálózatok működési feltételeinek javítása” tárgyú pályázattal a Gyermekvédő Intézet és Gyermekotthon 5.000.000.- Ft vissza nem térítendő támogatást nyert, melyhez 750.000.- Ft önerőt biztosított a megyei önkormányzat. A pályázati feltételeknek 72 nevelőszülő felelt meg, vagyis ők részesültek az előzetesen felmért igényeik szerint –összesen 5.750.000.- Ft értékben - főként bútorok, műszaki cikkek és fejlesztő eszközök beszerzéséből.

29

A Kádas György Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Diákotthon és Gyermekotthon, Kisújszállás által a TÁMOP keretében benyújtott "Gyermekek és fiatalok integrációs programjai" tárgyú pályázat 15.346.000,-Ft vissza nem térítendő támogatást nyert szakmai programokra, fejlesztő helység kialakítására, audio-vizuális eszközökre. A 2009. október 5-én benyújtott „Jász-Nagykun-Szolnok megyei gyermekotthoni szakemberek továbbképzése 2009." című pályázati projektet (pályázati azonosító: GYV-SZF-09-BCDE-0065) a szociális és munkaügyi miniszter 1.134.000,-Ft vissza nem térítendő támogatásban részesítette. A pályázati támogatásból és 126.000,-Ft önrészből megvalósuló tréningek 2010 tavaszán lezajlottak. A három napos személyiségfejlesztő tréningen összesen 90 gyermekotthoni dolgozó vett részt. A gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézmények 2010. szeptember 10-ig pályázatot nyújtottak be a „Gyermekek és fiatalok integrációját segítő programok” című (TÁMOP 5.2.5.A-10/2 számú) pályázati kiírásra. A projektek elbírálása folyamatban van. A projekt célja a gyermekek olyan célzott programokban való részvételének biztosítása amely pozitívan hat személyiségfejlődésükre. Ennek érdekében egyéni pszichoterápia, csoportos művészetterápia, készségfejlesztés és felzárkóztató foglalkozások költségeinek elnyerésére pályáznak.

6. A gyermekvédelmi szakellátás SWOT analízise Erősségek (Strength): A humán erőforrás szakmai elkötelezettsége magas fokú, a szakképzettségi arány magas, motiváltak szakmai tapasztalatszerzésre, továbbképzésre, önképzésre. A gyermekvédelmi intézmények főiskolák és OKJ-s képzések terepgyakorlatának helyszínei. Jól kidolgozott szabályzatok, ügymenet-modellek, folyamatszabályozások segítik a munkavégzést. Rendszerszemléletű esetkezelést folytatnak. A felhalmozott tapasztalatok, gyakorlati módszerek és innovációs erő egymást kiegészítve kerül alkalmazásra. A team-munka releváns a problémamegoldásban. A feladatellátás folyamatosan biztosított. A szakmai vezetés szakmailag jól felkészült. A vezetői elvárások egyértelműek, jellemző a következetesség az ellenőrzés során. A pályázati lehetőségeket kihasználják. A nevelőszülők kiképzése több lépcsőben, nagy körültekintés mellett folyik.

30

Gyengeségek (Weaknesses): A nevelőszülői tevékenység társadalmi elismertsége gyenge. Egyre kevesebb a nevelőszülői feladatok elvégzésére alkalmas jelentkező. Nevelőszülő-gyermek, nevelőszülő-vérszerinti szülő, nevelőszülő-szakember, szakember-szakember konfliktusnak rossz hatása van az esetkezelésre. Hiányoznak a rendszerből a kifejezetten speciális és különleges ellátási szükségletű gyermeket vállaló nevelőszülők. Időnként az információáramlás nehézségbe ütközik, ami lassú reagálást okoz. A rendelkezésre álló üres férőhelyek kevéssé differenciált elhelyezésre adnak módot. A vezetők leterheltek, így az ellenőrzés folyamatossága nem tud érvényesülni. A szakembereknek nagy távolságot kell bejárniuk, amit nehezít a közlekedés megoldása, valamint magas költségeket okoz. A területi irodák infrastruktúrája (látogató szoba, informatika) nem megfelelő. Tehetetlenség érzést okoz a nevelési eszközök hiánya a nehezen kezelhető gyermekek esetében. Az alapellátás és az átmeneti ellátási formák hiányos kiépültségével a szakellátásra hárul az anyagi terhet jelentő, de egyébként még helyben kezelhető gyermekek ellátása is. A civil szféra nem kapcsolódik be kellőképpen a rendszerbe. Bizonyos szakemberek (orvos, pszichológus, pszichiáter) folyamatosan hiányoznak, vagy nem kellő óraszámban vannak jelen a szakellátásban. Az dolgozók túlterheltek, nagy szükség lenne szupervízióra.

Lehetőségek (Opportunities): A nevelőszülői hálózat folyamatos fejlesztése, nevelőszülők toborzása, képzése. Nevelőszülők pszichés támogatása. A családias légkörű, kis létszámú lakásotthonok működő modellje. A személyi és tárgyi feltételek fejlesztése. Kapcsolat kialakítása más intézményekkel, támogatókkal, külföldi intézményekkel. A team-munka hatékonyabb működtetése. Egyéni és csoportos szupervízió biztosítása. Pályázati források bevonásával infrastruktúra-fejlesztés, továbbképzési lehetőségek, táboroztatási költségek megteremtése. A változó szükségletekre reagálni képes, rugalmas szakellátó rendszer kialakítása. Részvétel a szakminisztérium és a módszertani intézmények szakmai tevékenységeiben, szakmai kérdések véleményezésében.

31

Veszélyek (Threats): A nevelőszülői hálózat minőségi fejlesztésének gátja a jelentkezők alkalmatlansága, a bekerülő gyermekek egyre magasabb életkora, romló személyiségállapota. Az adminisztrációs terhek növekedése a szakmai munka minőség romlását idézheti elő. Nevelőszülők kifáradása, szakemberek kiégése. A gazdasági szemlélet dominanciája. Elutasított pályázatok. Egyes települési önkormányzatok nem szervezik meg a kötelező alapellátásokat, átmeneti ellátási formákat, így a probléma megoldás a szakellátó rendszerre hárul. Az állami és saját források alacsony szintje szűk lehetőséget biztosít a szakmai színvonal emeléséhez. A magasan képzett munkaerő számára a gyermekvédelmi szférában meglévő, viszonylag alacsony közalkalmazotti bérek miatt továbbra sem lesz vonzó az elhelyezkedés, így egyes szakterületek ellátatlanok maradnak, vagy a csak részmegoldást jelentő munkaszerződéssel lesznek betölthetők. Az országos szinten gyengének jellemezhető érdekérvényesítő képesség miatt a gyermekvédelem presztízse még inkább romlik. Gyakori jogszabályváltozások. A szakképzettséget, felsőfokú szociális végzettséget megszerző pályakezdők tudása, nem adekvát/nem elég a tényleges munkavégzéshez, valamint a szakmai készségeik nem fejlettek.

7. Erőforrások a feladat ellátásához 7.1. Infrastruktúra Az ellátást biztosító ingatlanok egy része határozott idejű működési engedéllyel rendelkezik, ugyanakkor a gondozási helyek többsége megfelelő. A lakásotthonok arculata folyamatosan változik és igazodik a benne élő gyermekek igényeihez, fejlettségi szintjéhez, életkori sajátosságaihoz. A helyiségek a mindennapi életvitelhez szükséges bútorokkal, berendezési tárgyakkal, eszközökkel felszereltek, barátságosak, otthonosak. Az infrastrukturális feltételek javítása érdekében több pályázat is benyújtásra került, pozitív elbírálásuk eredményeképpen a feltételek javultak. Az épületek karbantartására, hőszigetelésére, fűtéskorszerűsítésére nagy szükség lenne. Amennyiben ebben a tárgykörben pályázatot írnak ki, az intézményvezetők kész tervekkel rendelkeznek. A fenntartó átfogó karbantartást, felújítást - pénzügyi lehetőségeire tekintettel - nem képes megfinanszírozni. A gyermekek számára előírt ruházat, a mindennapos tisztálkodáshoz és személyi higiénéhez szükséges anyagok és eszközök a gyermekek/fiatal felnőttek rendelkezésére állnak. Biztosítottak a tanulás feltételei (tanszerek, tankönyvek, stb.).

32

Valamennyi intézmény a szabadidő hasznos eltöltéséhez programokat, táborokat szervez a gyermekek számára. Takarékos, ésszerű gazdálkodással és ennek fokozott ellenőrzésével a tárgyi feltételek szinten tartása biztosított. A 2009. évben elnyert pályázatok (nevelőszülői hálózat tárgyi eszközeinek fejlesztése, kisújszállási gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedők integrációját elősegítő pályázat, tartós élelmiszer pályázat) és az adományok (segélyszervezetek, bankok) javították az ellátás színvonalát. 7. 2. Pénzügyi források Nyolc év távlatában bizonyos költségvetési bevételi jogcímek megszűntek, miközben a megmaradt normatíva nagysága ugyan folyamatosan nőtt 2005. évig, de 2006-ban olyan drasztikus csökkenést ért el, hogy a 2007. évi lehívható normatívák mértéktartó növekedése ellenére sem tudta elérni a 2005. évi nominális szintet. 2009. és 2010. évben további csökkenés volt tapasztalható a normatív támogatások tekintetében, mely tovább szűkíti a fenntartó forrásait. A 2011. évi normatívák összege a 2010. évihez képest nem változott. A gyermekvédelmi szakellátás költségeinek kb. 50 %-át fedezi a normatíva, így egyre nagyobb teher hárul a fenntartó önkormányzatokra. Ebben a helyzetben nehéz feladat a szakmai ellátás színvonalának megőrzése, fejlesztése. 7.3. Emberi erőforrások Az engedélyezett álláshelyek aránya a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működési feltételeiről 15/1998. (IV. 30.) NM rendeletben meghatározotthoz képest minden gyermekotthonban meghaladja a 95%-ot. A szakképzettségi arány is több mint 95%. Előfordul olyan eset is, hogy középfokú végzettséghez kötött munkakörben (pl.: gyermekfelügyelő) szociális felsőfokú iskolát végzett, de nyelvvizsgával nem rendelkező személyt alkalmaznak. A dolgozók motiváltak a továbbképzések elvégzésére. Az éves továbbképzési tervben nyomon követhető a dolgozók fejlesztésének megvalósulása és a továbbképzési pontok gyűjtése is. A vizsgált időszakban valamennyi gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézmény minden évre vonatkozóan elkészítette a szakmai munkakörökben dolgozókra vonatkozó továbbképzési tervét, ennek megfelelően támogatják a továbbtanulást, a tanfolyamok teljesítését. A továbbképzési normatívából származó keretösszeg jelentős részét (50%-át) teszi ki a továbbképzési kötelezettséget teljesítők részére történő 1 havi jutalom kifizetése. Nehézséget okoz a megfelelő jelű, de megfizethető továbbképzések dolgozók részére történő biztosítása. A 9/2000. (VIII.4.) SzCsM rendelet 3.§-a tartalmazza a továbbképzésre kötelezettek megszerzendő pontjainak számát (60/80), és a minősített továbbképzési programok közötti kötelező pont-megoszlási arányt (kötelező egy T jelű továbbképzésen, azaz egy 30 órás tanfolyamon való részvétel.). Előfordult, hogy a szükséges pontokat nem tudta összegyűjteni 5 év alatt a dolgozó. Ezt a salgótarjáni Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet tartja nyilván, de jogszabály nem tartalmaz erre vonatkozó szankciót.

33

A munka minden területén szükség van a személyiségnek támaszokra, fejlődést segítő szakmai erőkre. A szociális szakembereket sok stressz-hatás éri, különösen a lakásotthonokban dolgozókat. Az ő munkaeszközük a saját személyiségük, s ha az nincs jó állapotban, akkor nem tudnak vele jól dolgozni, segíteni. A dolgozók folyamatos készenléte és igénybe vétele magán hordozza a kiégés veszélyét. Indokolt a szakemberek számára rendszeres szupervízió biztosítása, természetesen a szakma szabályai szerint külső szakemberrel. A szupervízió, mint segítő technika igen költséges, legyen szó akár egyéni, akár csoportos formájáról. Egyedi esetekben tudják igénybe venni a gyermekotthonok dolgozói, ha pl. a team működése kerül veszélybe, ami adott esetben gátolná a feladatellátást. Van olyan gyermekotthon, ahol évek óta nem volt szupervízióra lehetőség. 8. Az ellátórendszerrel kapcsolatos feladatok Az európai szellemű alapelveknek megfelelően olyan differenciáltabb, komplexebb, megyei ellátórendszer kifejlesztése a cél, amely az alapellátás és a szakellátás kölcsönösen hasznos együttműködésén alapul, továbbá a partnerség elve alapján dinamikusabbá teszi az együttműködés csatornáit a szolgáltatási szektorokkal. A rendelkezésre álló anyagi eszközök tervszerű, ésszerű felhasználása. Hatékony működőképességet garantáló szervezeti forma kialakulása. A fenntartott intézményrendszerrel komplex, célzott, differenciált, társadalmi beilleszkedést elősegítő gondozás biztosítása. A tevékenységeit, annak eredményeit monitorozó, mérő, értékelő, szükség esetén változtató szervezetként való működés. Az emberi erőforrások fejlődése, a minőség iránti igény belső igénnyé válása, folyamatos szervezetfejlődés. Szakmai - a gyermek- és ifjúságvédelmi rendszer különböző szintjein működő szervezetek, valamint nemzetközi együttműködések megvalósítása, mely elősegíti a szakmai színvonal növelését. 8.1 A nevelőszülői hálózattal kapcsolatos feladatok A nevelőszülői hálózat jelenlegi arányának megtartása mellett az otthont nyújtó ellátás színvonalának minőségi fejlesztése. A nevelőszülői feladatra jelentkezők még körültekintőbb kiválasztása, kiemelt figyelemmel a jelentkezők életkorára, iskolázottságára és lakáskörülményeikre.

34

A különleges és/vagy speciális szükségletű gyermekek nevelését vállaló, és arra alkalmas jelentkezők toborzása. A jelentkezők fejlesztő felkészítése speciális problémák felismerésére, azok kezelésére. A nevelőszülőknél a szakmai segítségnyújtás hatékonyságának növelése. Tanácsadás, esetmegbeszélés, pszichés, mentálhigiénés segítségnyújtás, probléma-specifikus továbbképzés biztosítása. Az egyre magasabb életkorú és egyre több beilleszkedési, magatartási, tanulási, egészségügyi problémával küzdő gyermekek számára szükségletközeli ellátás biztosítása. A szakellátásban nevelkedő gyermekek speciális problémái komplex, gyermekre és nevelőszülőre /mint gondozó/ irányuló szakmai segítségnyújtás. Nevelőszülők a megye 40 településén élnek. Elérendő cél a gyermekek szükségleteihez igazodó speciális szolgáltatások lakóhelyhez közelebb történő biztosítása utazó szakemberek (pszichológus, mentálhigiénés szakember, gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus) által. Ennek tárgyi feltételeit a területi irodákban szükséges megteremteni. Gazdaságossági megfontolásból megyei fenntartású intézményekben is működtethetők a területi irodák, amennyiben ez összeegyeztethető az intézmény nyitvatartásával. A kialakításra kerülő irodákat alkalmassá kell tenni a kapcsolattartások zavartalan lebonyolítására. (Kulturált, nyugodt körülmények biztosítása a gyermekek és vérszerinti szülők számára, ahol valódi lehetőség adódik a kellemes időtöltésre, beszélgetésre, játékra.) Az átmeneti nevelés valóban „átmeneti” jellegének elősegítése, hogy a gyermek sorsa néhány éven belül rendeződjön hazagondozás vagy örökbefogadás által. Pályázati lehetőségek kihasználása. Fokozott figyelemmel kell kísérni a több gyermeket nevelő családokat. Indokolt esetben a szakembernek is részt kell vállalnia a gyermekek kísérésében a családok időnkénti tehermentesítése érdekében. A képzés keretében lehetőséget kell biztosítani a leterhelt nevelőszülők pszichés segítésére a kiégés megelőzése érdekében. A vidéki irodák infrastrukturális hiányosságai sok esetben lassítják az ügyintézést (FAX, internet hozzáférés hiánya, a számítógéppark nehezített működése). Ezen szükséges a jövőben változtatni. Szükséges a területi irodák helyszíneinek újragondolása. 8.2 A gyermekotthonokkal/lakásotthonokkal kapcsolatos feladatok A csökkenő pénzügyi lehetőségek ellenére olyan minőségi szolgáltatás nyújtása, amely a szolgáltatók, valamint az ellátottak érdekeit, igényeit, szükségleteit középpontba helyezve egységes keretfeltételek, a szakmai szabályozók összhangjában valósulhat meg. A gyermekvédelemben dolgozók az egyre nehezedő feltételek mellett is legyenek képesek az alkalmazkodásra, a szakmai megújulásra.

35

A gyermek szükségleteire orientált, adekvát elhelyezés biztosítása. A gyermekek személyiségének kibontakoztatását, kiteljesedését előmozdító, tartalmas nevelési tervek elkészítése. Speciális szükségletű gyermekek probléma-profil szerinti elhelyezésének biztosítása. Igény kialakulása esetén anya-gyermek együttes elhelyezését biztosító lakásotthoni profil biztosítása. Szakemberek mentálhigiénés karbantartására irányuló képzések, továbbképzések, tréningek szervezése, melynek segítségével csökkenthető a kifáradás, kiégés bekövetkezésének lehetősége. Értékorientált szabadidős programok szervezése érdekében hatékonyabb együttműködés hazai és külföldi civil szervezetekkel, intézményekkel. A minőségi munkavégzés érdekében csak az előírt szakképzettséggel rendelkezők alkalmazása. Az egyre növekvő számú utógondozói ellátottak munkaerőpiacon történő elhelyezkedésének fokozott segítése. Átmeneti neveltek vérszerinti családhoz történő hazagondozásának tényleges elősegítése, a kapcsolattartás szorgalmazása, tárgyi feltételek megteremtése, a család és a gyermek részére közös program szervezése.

Szolnok, 2011. január 5.

36 JNSZ Megyei Önkormányzati fenntartású gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet ellátó intézmények 2010. évben hatályos működési engedélyei 1. számú melléklet Telephely

ágazati azonosító

Határozat száma, tárgya

Kelte

Jogerőre emelkedés

működési engedély határideje TGYSZ.10 KGYO.

Szolnok, Gyermekváros u. 1.

12

határozatlan 2013.03.31. 2010.12.31 2010.12.31. 2010.12.31. 2010.12.31.

100-9/2010. SzGy-Szo.

2010.03.12.

2010. 03. 16.

S0084533S0069023

448-1/2010. SzGy-Szo.

2010. 03. 29.

2010.04.20.

2010.04.01-2013.03.31.

S0084533S0069218

460-1/2010. SzGy-Szo.

2010. 03. 29.

2010.04.20.

2010.04.01-2013.03.31.

S0084533S0069263

458-1/2010. SzGy-Szo.

2010. 03. 29.

2010.04.20.

2010.04.01-2013.03.31.

Szolnok, Stromfeld A. u. 10. (10 fh. utógondozó otthon.)

S0084533S0069232

459-1/2010. SzGy-Szo.

2010. 03. 29.

2010.04.20.

2010.04.01-2013.03.31.

Szolnok Szandai S. u. 10. (12 fh.; integrál enyhén fogyatékost)

S0084533S0069198

448-1/2010. SzGy-Szo.

2010. 03. 29.

2010.04.20.

2010.04.01-2013.03.31.

Szolnok, Szilvás u. 43. (12 fh.; integrál enyhén fogyatékost)

S0084533S0069249

450-1/2010. SzGy-Szo.

2010. 03. 29.

2010.04.20.

2010.04.01-2013.03.31.

Szolnok, Szép u. 33. (12 fh.; integrál enyhén fogyatékost)

S0084533S0069270

449-1/2010. SzGy-Szo.

2010. 03. 29.

2010.04.20.

2010.04.01-2013.03.31.

Tiszakürt, Akácfa u. 22/a. (12 fh. )

S0084533S0069307

457-1/2010. SzGy-Szo.

2010. 03. 29.

2010.04.20.

2010.04.01-2013.03.31.

Tiszakürt, Görbe u. 9. (12 fh.; integrál enyhén fogyatékost)

S0084533S0069314

451-1/2010. SzGy-Szo.

2010. 03. 29.

2010.04.20.

2010.04.01-2013.03.31.

területi gyermekvédelmi szakszolgálat különleges gyermekotthon speciális gyermekotthon 13 befogadó otthon 14 területi iroda 15 külső férőhely 16 nevelőszülői hálózat 11

SGYO.12 BEFO13 Ter. I.14 Külső fh.15 NSZH.16

2010. 12.31.

S0084533

Szolnok, Holló u. 1/A. (12 fh.; integrál enyhén fogyatékost) Szolnok, Nyúl u. 9. (12 fh.) Szolnok, Seregély u. 3. (12 fh.)

10

11

37 Tiszakürt, Petőfi u. 29. (12 fh.)

S0084533S0069321

456-1/2010. SzGy-Szo.

2010. 03. 29.

2010.04.20.

2010.04.01-2013.03.31.

Tiszakürt, Táncsics u. 7. (2 fh. utógondozó otthon)

S0084533S0069345

461-1/2010. SzGy-Szo.

2010. 03. 29.

2010.04.20.

2010.04.01-2013.03.31.

S0084122S0084184

344-1/2010. SzGy-Szo.

2010. 02.23.

2010. 03. 26.

2010.03.26-2012.12.01.

S0084122S0084177

345-1/2010. SzGy-Szo.

2010.02.23.

2010. 03. 22.

2010.03.22-2012.12.01.

S0084122

113-4/2010. SzGy-Szo.

2010.02.23.

2010. 03. 22.

2010.03.22-2012.12.01.

Tiszaföldvár-Homok, Döbrei J. u.22-24. (10 fh. különleges lakásotthon enyhén fogyatékosoknak)

S0084122S0084153

348-1/2010. SzGy-Szo.

2010.02.23.

2010. 03. 22.

2010.03.22-2011.04.30.

Tiszaföldvár-Homok, Döbrei J. u.116-118. (10 fh.)

S0084122S0084160

112-3/2010. SzGy-Szo.

2010.02.23.

2010. 03. 22.

2010.03.22-2011.04.30.

Tiszaföldvár-Homok, Döbrei J. u.142. (8 fh.; integrál enyhe fogyatékost)

S0084122S0084191

346-1/2010. SzGy-Szo.

2010.02.23.

2010. 03. 22.

2010.03.22-2012.12.01.

Tiszaföldvár-Homok, Hunyadi J. u.19. (10 fh. utógondozó otthon.)

S0084122S0084139

349-1/2010. SzGy-Szo.

2010.02.23.

2010. 03. 22.

2010.03.22-2011.04.30.

Kisújszállás, Bajcsy Zsilinszky E. u. 21/a. (8 fh. különleges lakásotthon középsúlyos fogyatékosoknak)

S0084019S0084033

592-9/2010.SzGy-Szo.

2010. 06.16.

2010.07.08.

határozatlan

Kisújszállás, Kígyó u. 1/a. (10 fh. különleges lakásotthon enyhén fogyatékosoknak)

S0084019S0084040

592-11/2010.SzGy-Szo.

2010. 06.16.

2010.07.08.

határozatlan

S0084019S0084064

592-10/2010.SzGy-Szo.

2010. 06.16.

2010.07.08.

határozatlan

S0084019S0084095

592-17/2010. SzGy-Szo.

2010.07.07.

2010. 08.23.

határozatlan

S0084019S0084088

592-18/2010. SzGy-Szo.

2010.07.07.

2010. 08.23.

határozatlan

S0084019S0084071

592-19/2010. SzGy-Szo.

2010.07.07

2010. 08.23.

határozatlan

S0084019S0084108

592-16/2010. SzGy-Szo.

2010.07.07

2010. 08.23.

határozatlan

S0084019S0084026

592-20/2010. SzGy-Szo.

2010.07.07

2010. 08.23.

2011.09.30.

Tiszaföldvár-Homok, Aranykert u. 46. (8 fh. különleges lakásotthon középsúlyos fogyatékosoknak)

Tiszaföldvár-Homok, Bányai K. u. 10. (10 fh. különleges lakásotthon enyhén fogyatékosoknak)

Tiszaföldvár-Homok, Beniczky G. u. 5. (8 fh. különleges lakásotthon középsúlyos fogyatékosoknak)

Kisújszállás, Kun Béla u. 1. (10 fh. utógondozó otthon. enyhe fogyatékosoknak) Kisújszállás, Balassi Bálint u. 5. (12 fh.) Kisújszállás, Bem u. 43. (12 fh.) Kisújszállás, Csorbai u 15. (12 fh.) Kisújszállás, Nyár u. 46. (12 fh.) Kisújszállás, Váci Mihály u. 1. (16 fh. speciális gyermekotthon)

38 2. számú melléklet

A gyermek- és ifjúságvédelemhez kapcsolódó jogszabályok jegyzéke

1. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló – többször módosított – 1997. évi XXXI. törvény 2. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 3. A Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló – aktuális évi – törvény 4. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Kormányrendelet 5. A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Kormányrendelet 6. A

gyámhatóságokról,

a

területi

gyermekvédelmi

szakszolgálatok,

a

gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról szóló 235/1997. (XII. 17.) Kormányrendelet 7. A

személyes

gyermekvédelmi

gondoskodást szakellátások

nyújtó térítési

gyermekjóléti díjáról

és

alapellátások az

és

igénylésükhöz

felhasználható bizonyítékokról szóló 133/1997. (VII. 29.) Kormányrendelet 8. A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről szóló 259/2002. (XII. 18.) Kormányrendelet 9. A nevelőszülői, a hivatásos nevelőszülői és a helyettes szülői jogviszony egyes kérdéseiről szóló 261/2002. (XII. 18.) Kormányrendelet 10. A

személyes

gondoskodást

nyújtó

gyermekjóléti,

gyermekvédelmi

intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 11. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény