A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat középtávú gyermek- és ifjúságvédelmi szakellátási terve ( )

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat középtávú gyermek- és ifjúságvédelmi szakellátási terve (2009-2013)

2008. november

Készítették: Dr. Györgyi Lajos Péntek Györgyi

Közreműködött: Dr. Borbás István Burai Zsuzsanna Bozorádi János Fekete Istvánné Pap Attiláné Szalayné Farkas Julianna

Szerkesztő: Péntek Györgyi

Olvasható: www.jnszm.hu

3

Tartalom

Bevezetés…………………………………………………………………………………………..

5

I. fejezet 1. A gyermek- és ifjúságvédelem céljai és feladatai általában.………………………...………….

6

2. A megyei középtávú terv céljai és feladatai…..…………………………….…………………..

6

II. fejezet A gyermek- és fiatalkorúak helyzete Jász-Nagykun-Szolnok megyében 1. A megye társadalmi-gazdasági helyzete…………………………………….…………………..

7

2. Hátrányos helyzet és veszélyeztetettség………………………………………………………...

8

3. A veszélyeztetettség kriminológiai összefüggései..…………………………………………...... 11 4.Védelembevétel…………………………………………………………………………………. 13 5. A hátrányos helyzet és veszélyeztetettség visszaszorítását elősegítő országos programok……. 15 III. fejezet A személyes gondoskodást nyújtó alapellátás helyzete Jász-Nagykun-Szolnok megyében 1. A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások………………………………... 16 1.1. Gyermekjóléti szolgáltatás, gyermekjóléti szolgálatok………………………………………. 16 1.2. Óvodai és iskolai gyermekvédelem…………………………………………………………... 20 2. Gyermekek napközbeni ellátása………………………………………………………………... 22 3. Gyermekek átmeneti gondozása………………………………………………………………... 23 4. Célok, feladatok, prioritások a gyermekjóléti alapellátásban…………………………………... 25 IV. fejezet A gyermek- és ifjúságvédelmi szakellátás helyzete 1. Megyei helyzetkép……………………………………………………………………………..

26

2. A megyei gyermekvédelmi szakellátás SWOT analízise………………………………………. 30 3. Tendenciák a szakellátásba beutalt gyermekek tekintetében ..........................………….

32

4. A nevelőszülői hálózat jellemzői…………………………………………………………….....

34

5. A gyermekotthonok feladatellátása…………………………………………………………….. 39 5.1. Együttműködés társintézményekkel, egyéb

44

szervezetekkel…………………………………... 6. Ellátási kötelezettségek várható változása……………………………………………………...

44

4

V. fejezet A Jász-Nagykun-Szolnok megyei gyermek- és ifjúságvédelmi szakellátást végző intézmények középtávú feladatai 1. A nevelőszülői hálózattal kapcsolatos feladatok……………………………………………….

46

2. A gyermekotthonokkal kapcsolatos feladatok………………………………………………….. 47 Mellékletek 1. sz. melléklet: A gyermek- és ifjúságvédelemhez kapcsolódó jogszabályok, felhasznált irodalom jegyzéke…...…………………………………………………………………………….. 49 2. sz. melléklet: Gyermek- és ifjúságvédelmi szakellátást nyújtó intézmények férőhelyszámai 2008. novemberben………….…………………………..………………………

50

3.sz. melléklet: A szakellátásba kerülők illetékessége, gyermekvédelmi alapellátás dokumentálása 2008. évi beutalások alapján………………………………………………

52

4. sz. melléklet Nevelőszülők Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2008-ban………..…...………..

53

5.sz. melléklet 2008. szeptember 30-án gondozásban lévő gyermekeket beutaló települések………………………………………………………………………... 55 6. sz. melléklet A gyermekvédelmi szakellátásban élők életkor szerinti megoszlása 2008. szeptember 30……………………………………………………………… 56

5

Bevezetés A Jász-Nagykun-Szolnok megyei gyermek- és ifjúságvédelmi szakellátás átfogó áttekintését tartalmazza e terv. Elkészítésekor arra törekedtünk, hogy széles körben gyűjtött adatokra támaszkodva, a gyermekvédelmi szakellátásban közreműködők együttműködésével állítsuk össze azt a középtávú tervet, amely visszatekintve az elmúlt öt év eredményeire és problémáira összegez, és egyben kijelöli az elkövetkező öt év céljait, feladatait. 1997. november 1-jén hatályba lépett a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény (a továbbiakban Gyvt.). Első szakellátás-fejlesztési tervünk az 1998-2002 közötti időszakra szólt, majd a 2003-2007 közötti időszakra vonatkozó terv készítésekor már támaszkodni tudtunk az alaptörvény módosításai által meghatározott feladatainkra és az intézményhálózat működtetéséből adódó tapasztalatainkra. A terv elkészítéséhez kérdőívet állítottunk össze intézményeink számára, amely kérdéseket tartalmazott az ellátottakról, a szakdolgozók összetételéről, az elmúlt öt év eredményeiről. Megkérdeztük azt is, melyek a munkájukat nehezítő főbb problémák, és hogyan látják intézményük jövőképét. Megkerestük továbbá az Észak-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kirendeltségét és a Jász-NagykunSzolnok Megyei Rendőrfőkapitányság Bűnmegelőzési Osztályát, hogy adataikat, véleményeiket, javaslataikat megismerhessük.

Valamennyi tájékoztatást adó szervezetnek köszönjük segítő közreműködését!

6

I. fejezet 1. A gyermek- és ifjúságvédelem céljai és feladatai általában A gyermek- és ifjúságvédelem minden gyermekre és ifjúra kiterjedő gondoskodás, olyan pedagógiai, pszichológiai, szociális, egészségügyi, jogi tennivalók összessége, amelyek a gyermekek és fiatalok gondozását, ellátását, eltartását, nevelését, érdekvédelmét hivatottak biztosítani. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény célja a gyermek- és ifjúságvédelem olyan egységes rendszerének kialakítása, amely garantálja a gyermekek jogainak, érdekeinek érvényesülését egy új, családcentrikus gyermekvédelmi intézmény- és gyámügyi igazgatási rendszer segítségével. 2. A megyei középtávú terv céljai és feladatai 1. Célok 1.1.

1.2.

A megyei gyermek- és ifjúságvédelmi alapellátás jelenlegi helyzetének összefoglaló értékelése, a különböző alapellátási formák kiépültségének áttekintése, a hiányosságok feltárása, a megyei gyermekvédelmi rendszer hatékony működéséhez szükséges feladatok megfogalmazása. A megyei gyermekvédelmi szakellátásra vonatkozó középtávú tartalmi fejlesztési, működtetési törekvések megfogalmazása és összehangolása.

2. Feladatok 2.1.

2.2. 2.3. 2.4. 2.5.

A közvetlen személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátás gyermekvédelmi rendszerben betöltött szerepének megjelenítése, kiépítésének, jogszerű működésének szorgalmazása. A gyermek- és ifjúságvédelmi rendszer különböző szintjein működő szervezetek együttműködésének elősegítése. A gyámhivatalok által a szakellátásba utalt gyermekeknek a törvényi előírásoknak egyre inkább megfelelő szakellátás nyújtása. A fenntartott intézményrendszerrel komplex, célzott, differenciált, társadalmi beilleszkedést elősegítő gondozás biztosítása. A rendelkezésre álló anyagi eszközök tervszerű, ésszerű felhasználása.

7

II. fejezet A gyermek- és fiatalkorúak helyzete Jász-Nagykun-Szolnok megyében 1. A megye társadalmi-gazdasági helyzete Az ország keleti felében található Észak-alföldi régió három megyéje közül a legkisebb Jász-Nagykun-Szolnok megye. 5 582 km²-es területén 2007. január 1-jén 403.622 fő élt, ami az ország népességének 4%-át jelenti. Ez 3.610 fővel kevesebb, mint az egy évvel ezelőtti adat. A megye igen jelentős mértékben urbanizált, a lakosság közel 68%-a városokban él. Jász-Nagykun-Szolnok megyében 7 kistérség, ezeken belül 78 település található (18 város és 60 község). Az ezer lakosra jutó élveszületések száma az országos átlagnál kicsit jobb, de az Észak-alföldi régió megyéi közül megyénkben a legalacsonyabb ez a szám (13/1.000). Az ezer lakosra jutó halálozás száma kis mértékben haladja meg az országos átlagot, régiónkon belül azonban nálunk legmagasabb ez a szám (13,9/1.000). Mindez az elvándorlással együtt eredményezi a természetes fogyást. A születéskor várható élettartam folyamatosan kitolódik. Jelenleg Jász-Nagykun-Szolnok megyében a születéskor várható élettartam nők esetében 77 év, férfiak esetében 68 év, ugyanakkor az Európai Unió tagállamainak átlagától ez jelentős mértékben elmarad. A relatíve magas megyei elvándorlás nem számszerűsége, hanem a lakosság összetételének kedvezőtlen megváltozása miatt említendő. Az elvándorlók között a magas iskolai végzettségű, fiatal munkavállalók vannak többségben, az idevándorlók életkora magasabb, iskolai végezettsége alacsonyabb. A megye nemzetiségi szempontból viszonylag homogén, egyedül a cigány etnikai kisebbséghez tartozó lakosság aránya számottevő. A 2001. évi népszámlálás során a megyében 11 700 személy, a lakosság nem egészen 3 százaléka vallotta magát cigány nemzetiségűnek. Azóta erről adatfelvétel nem készült, azonban vélelmezhető, hogy ez a szám jelentősen elmarad a tényleges adatoktól. Sokan aszerint vállalják cigány származásukat, hogy adott esetben előnyük vagy hátrányuk származik belőle. Arányuk településenként változó, 0-31 % között mozog. Az Észak-alföldi régió az iskolai végzettséget tekintve utolsó a régiók között. Annak ellenére, hogy a lakosság iskolázottsági szintje folyamatosan javul, nem csökken a régió iskolázottsági elmaradása az országon belül. Megyén belül településtípusonként és kistérségenként meglehetősen nagyok a különbségek. A megye fejlettségi szintje –egy főre jutó GDP alapján– az egyik legkevésbé fejlett megyék közé tartozik (16.). Az országban itt a legalacsonyabb a jövedelmi színvonal, ami a kedvezőtlen keresetek mellett a viszonylag magas munkanélküliséggel, valamint a segélyek és nyugdíjak átlag alatti szintjével függ össze. A foglalkoztatási arány, vagyis a kereső tevékenységet folytatók aránya az össznépességhez képest 47 %-os, a munkanélküliségi ráta 9,6%-os, ami 2 %-kal több mint az országos átlag. 2007. január 1-jén a KSH adatai szerint az alkalmazásban állók nettó átlagkeresete 101.014,-Ft volt országosan, 87.245,-Ft a régióban és 86.668,-Ft a megyében.

8

2. Hátrányos helyzet és veszélyeztetettség A veszélyeztetett fiatalok magas aránya és a megye nehéz gazdasági helyzete együttesen nagy kihívást jelent a megye gyermekvédelmi rendszere számára. 2007. december 31-jén összesen 84.742 fő, a lakosság 22 %-a 18 éven aluli a megyében. Ők azok, akik életkoruk alapján a gyermekvédelmi rendszer potenciális alanyai. Hogy közülük hányan kerülnek valóban kapcsolatba a gyermekjóléti szolgálattal, a gyámhivatallal, esetleg valamelyik bentlakásos intézménnyel, az a családi körülményeikkel, szüleik anyagi helyzetével, életvitelével egyaránt összefügg. Térségenként, sőt településtípusonként más jellegű feladatokkal, nehézségekkel kell szembenéznie a gyermekvédelmi rendszernek. Hátrányos helyzetű gyermek és fiatal az, akinek alapvető szükséglet-kielégítési lehetőségei jelentősen korlátozottak. A hátrányos helyzet kialakulásához vezető tényezők legtöbbször az alacsony jövedelemi, fogyasztási szint, rossz lakáskörülmények, a szülők alacsony iskolázottsági, műveltségi szintje. Amennyiben többféle hátrány jelentkezik a családban, és ebből nem tudnak kiemelkedni –akár a folyamatos segítség ellenére sem–, a gyermek halmozottan hátrányos helyzetűvé válik, ami gyakran vezet veszélyeztetettséghez. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 121. § (1) bekezdésének 14. pontja 1 a következőképpen fogalmazza meg a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetet: Hátrányos helyzetű gyermek/tanuló az, akit a családi körülményei, szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította. E csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek/ tanuló, akinek törvényes felügyeletét ellátó szülője –a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint– óvodás gyermek esetén a gyermek 3 éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen, illetve az a gyermek is, akit tartós nevelésbe vettek. A hátrányos helyzetben lévő gyermekek számának bemutatására a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban, majd 2006. augusztus 31-től új néven folyósított rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben (még korábban kiegészítő családi pótlékban) részesülők számát használhatjuk fel. Bár a gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma csak azt mutatja, akiknél a családban az egy főre jutó jövedelem havonta nem haladja meg a saját jogon járó öregségi nyugdíj legkisebb összegének (2008-ban 28.500,-Ft) 120%-át, illetve egyedülálló szülő tartósan beteg/fogyatékos gyermek ellátása esetében a 130%-át. Ez a hátrányos helyzet egy dimenzióját jeleníti meg, feltételezhető, hogy a hátrányos helyzetben élők köre nagyobb, mint a fenti támogatásban részesülők száma.

1

Megállapította: 2007. évi LXXXVII. törvény 20.§ (1)

9

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben/gyermekvédelmi támogatásban részesülők száma (fő)

Magyarország Jász-Nagykun-Szolnok megye

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben/gyermekvédelmi támogatásban részesülők aránya az összes kiskorú számához viszonyítva(%) 2001. 2006. 37 % 23 %

Összes kiskorú száma (fő)

2001. 782 523

2006. 444 760

2001. 2 090 110

2006. 1 904 098

47 691

27 085

90 309

84 959

53 %

32 %

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők számarányának csökkenése nem a hátrányos helyzetű gyermekek számának csökkenését jelenti. Az új elnevezésű pénzbeli ellátás jogosultsági feltételei szigorodtak, a korábban jogosultak közül számos veszélyeztetett gyermek után nem jár a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény. Míg a hátrányos helyzetet a család alapvető anyagi kondícióinak gyengesége, a fejlődési lehetőségeik hiánya okozza, addig a veszélyeztetettséget a környezet aktív közreműködése váltja ki. Veszélyeztetett gyermek és fiatal az, akinek testi, lelki, értelmi, erkölcsi fejlődését a szülő vagy a gondozó környezet nem biztosítja. Kialakulásához vezető tényezők főleg a családra, szűkebb társadalmi környezetre jellemző elhanyagoló nevelés-gondozás, valamint a családban a devianciák halmozott előfordulása (alkohol-, drog-függőség, brutalitás, bűncselekmény). Következménye lehet a gyermeknél is megjelenő deviáns magatartási formák kialakulása, negatív társadalmi csoportokhoz való csatlakozás, alkoholizálás, kábítószer-élvezet. A két fogalom magyarázata közötti legfőbb különbség, hogy míg a hátrányos helyzet egy passzív állapot, addig a veszélyeztetettséget a gondozó környezet váltja ki. A gyámhatóságok által nyilvántartott veszélyeztetett kiskorúak számának változása Magyarországon: Tárgyév december 31-én a gyámhatóságok által nyilvántartott veszélyeztetett kiskorúak száma 450 000 430 000 410 000 390 000 370 000 350 000 330 000 310 000 290 000 270 000 250 000 230 000 210 000 190 000 170 000

420 158 380 341 319 258 331 923 305 814

298 500

313 255

264 981 232 381 249 928

242 881

235 673

225 365

223 594 209 800

174 755 1990

1991

1992

1993

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

Az ábra alapján elmondhatjuk, hogy a Gyvt. megjelenése óta csökken a veszélyeztetett gyermekek száma. Ugyanakkor az is köztudott, hogy a kiskorúak száma szintén

10

csökkenő tendenciát mutat. Ebből az következik, hogy a veszélyeztetett gyermekek számának csökkenése nem feltétlenül jelenti a probléma jelenlétének mérséklődését. A gyermekjóléti szolgálatok megjelenésének is szerepe lehet a veszélyeztetett kiskorúak számának csökkenésben, mivel ez a fajta személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatás egyik fő célja a veszélyeztetettség megelőzése, megszüntetése. Ebből a nézőpontból a tevékenységük eredményességét is mutathatja a veszélyeztetettség csökkenése. Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a veszélyeztetettség, mint fogalom értelmezése, megítélése a gyakorlatban jelentős változásokon ment át a Gyvt. megjelenése óta. Feltételezhető, hogy az 1997. év kimagasló adata –megfelelő definíció hiányában– a fogalom széleskörű értelmezését takarta. A gyámhatóságok által nyilvántartott veszélyeztetett kiskorúak száma és aránya Magyarországon: 2001. dec. 31-én nyilvántartott veszélyeztetett kiskorúak száma (fő) 2001. dec. 31-én az összes kiskorú száma (fő) 2001. dec. 31-én a veszélyeztetett kiskorúak aránya 2006. dec. 31-én nyilvántartott veszélyeztetett kiskorúak száma (fő) 2006. dec. 31-én az összes kiskorú száma (fő) 2006. dec. 31-én a veszélyeztetett kiskorúak aránya

249 928 2 090 110 11,96 % 209 800 1 904 098 11 %

A táblázat bemutatja, hogy Magyarországon 2001-ben a kiskorúak közel 12%-a volt veszélyeztetett, 2006. év végére ez az arány 11 %-ra változott. Ebben az évben minden 10. kiskorú veszélyeztetett, a legtöbben az Észak-alföldi régióban. Ebben a régióban él a veszélyeztetett gyermeket nevelő családok 27%-a, a családokban 64.298 gyermek. A gyámhatóságok által nyilvántartott veszélyeztetett kiskorúak száma és aránya megyénkben:

2003. december 31. 2004. december 31. 2005. december 31. 2006. december 31. 2007. december 31.

Veszélyeztetett kiskorúak száma (fő)

Az összes kiskorú száma (fő)

Veszélyeztetett kiskorúak aránya (%)

14 800 14 508 14 594 14 150 14 050

91 022 89 115 88 156 85 622 84 742

16% 16% 16,5% 17% 16,5%

A megyében élő veszélyeztetett kiskorúak aránya folyamatosan több mint az országos arány. E rendkívül rossz mutató visszavezethető a megye lakosságának rossz gazdasági, iskolázottsági szintjéhez. Megyénkben is megfigyelhető, hogy évről-évre minimális mértékben csökken a veszélyeztetett gyermekek abszolút száma. A veszélyeztetettség aránya azonban stagnál és továbbra is magas szinten (16-17%) jellemzi a csökkenő létszámú gyermekés fiatalkorú populációt.

11

A veszélyeztetettség okainak 2006. decemberi sorrendje megyénkben megegyezik az országos sorrenddel:

1. 2. 3. 4.

A veszélyeztetettség okainak sorrendje Jász-Nagykun-Szolnok megyében Anyagi ok Környezeti ok Magatartási ok Egészségi ok Összesen

Veszélyeztetett gyermekek száma (fő) 9 318 3 102 1 380 350 14 150

Megoszlás (%) 66% 22% 10% 2% 100 %

A gyermekekhez kapcsolódó különböző pénzbeli (rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, rendszeres gyermekvédelmi támogatás, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás) és természetbeni támogatások nem hozták meg a várt eredményeket: továbbra is vezető okként jelenik meg az anyagi okokból való veszélyeztetettség, mely gyakran társul a szülők elhanyagoló nevelésével, alkoholizálásával. A szülő munkanélkülivé válása szorosan összefügg a gyermekek veszélyeztetettségének kialakulásával. A munka és a havi jövedelem elvesztésével adósságspirálba kerül a család és az uzsorakamatos kölcsön-rendszerbe kerülés hatására előbb-utóbb hajléktalanná válnak. A kormány 2008. október végén elfogadta az Út a munkához programot, melynek célja a rendszeres szociális segélyből élő, de munkára alkalmas emberek segítése abban, hogy találjanak és vállaljanak legálisan munkát, családjuk megélhetését elsősorban munkabérből fedezzék. 3. A veszélyeztetettség kriminológiai összefüggései A veszélyeztetett gyermekek között arányaiban több szabálysértő, bűnelkövető, iskolakerülő, szökésben lévő, továbbá bűncselekmény sértettje van, mint a nem veszélyeztetett, kiegyensúlyozott családi légkörben nevelkedő gyermekek között. 2007-ben a kiskorúak által elkövetett bűncselekmények száma 1.493 volt, ami az összes ismertté vált bűncselekmény 10%-a. Az elmúlt évekhez hasonlóan a kiskorúak leginkább vagyon elleni bűncselekmények elkövetőivé váltak, melynek túlnyomó többsége a kis kárértékkel járó lopás. Az elkövetett bűncselekmények számának alakulását megyénkben a következő táblázat mutatja be: Gyermekkorúak által elkövetett bűncselekmények száma Fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények száma 18 év alattiak által elkövetett bűncselekmények száma összesen

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

257

349

268

226

179

253

252

284

317

336

1 384

1 008

1 052

983

1 119

611

661

656

573

612

1 641

1 357

1 320

1 209

1 298

864

913

940

890

948

12

A kiskorú bűnelkövetők száma és ezen belül a gyermekkorú elkövetők száma évrőlévre növekszik. Jelenleg országos összehasonlításban megyénk a 2. helyen áll a gyermekkorú bűnelkövetők vonatkozásában. Az elkövetők a bűncselekmények okait az anyagi haszonszerzés és a kaland keresésében látják, objektív nézőpontból a deviáns és prekriminált helyzet együttesen hívja ezt elő. A vagyon elleni bűncselekményeket elsősorban a hátrányos helyzetű családokban élő fiatalok követik el. E marginalizálódott családok gyermekei sajnos számos esetben maguk is családfenntartók. Az elkövetés tárgyai túlnyomórészt: mobiltelefon, kerékpár, MP3 lejátszó, színesfém, gépkocsi, illetve készpénz. A vagyon elleni bűncselekményeknél egyre gyakrabban jelenik meg mind a dolog, mind a személy elleni erőszak; a csoportos elkövetés és gyakran egy felnőtt jelenléte is. A kiskorúak kriminalitásában –sértetti és elkövetői oldalon egyaránt– fontos tényező a sértett és az elkövető kapcsolatának vizsgálata. A gyermekkorú elkövetők a vizsgált időszakban elsősorban idegenek sérelmére követtek el bűncselekményt. Viszont emelkedett az iskolatársak, ismerősök sérelmére elkövetett jogsértések száma.

2006 év 2007 év

14 év alatti szabálysértést elkövetők száma 86 182

14-18 éves szabálysértést elkövetők száma 124 179

14 év alatti 14-18 éves bűncselekményt bűncselekményt elkövetők elkövetők száma száma 86 115 91 252

A táblázat jól szemlélteti, hogy megyénkben hogyan növekedett a bűnelkövető és szabálysértő fiatalkorúak száma. A szabálysértés jelentős része még nem jelzi a bűnözői karrier kiépítésének állomását. Jellemző, hogy csoportosan felelőtlenül kalandot keresnek a fiatalok, nincsenek igazán tisztába tettük törvényi következményeivel. Megyénk kábítószer-bűnözés, illetve kábítószer-fogyasztás szempontjából a közepesen fertőzött megyék közé tartozik. A tapasztalatok szerint a 18 év alatti korosztály elsősorban csak kábítószer-fogyasztó, a kereskedelembe még nem kapcsolódik be. A kábítószer-fogyasztás a bűncselekmények végrehajtásában nem jellemző. A kiskorúak sérelmére elkövetett bűncselekmények száma 2007-ben 689 volt. Ez a szám a 2000. év 440-es esetszáma óta folyamatosan emelkedik. Az adatokat megfigyelve jelentősége van a sértett életkorának, nemének. 0-6 éves korú gyermekeknél személy elleni, valamint nemi erkölcs elleni, és közlekedési bűncselekményeket követnek el (újszülött megölése, súlyos testi sértés, szexuális abúzus). Életkoruk növekedésével, az iskolába kerülést követően jelennek meg a sérelmükre elkövetett vagyon elleni bűncselekmények, továbbá fiatalkorúaknál az emberkereskedelem, prostitúció.

13

A Jász-Nagykun-Szolnok megyei kiskorúak szökéseire vonatkozó adatokat az alábbi táblázat szemlélteti. Családból szökött Gyermekotthonból, lakásotthonból, nevelőszülőtől szökött Összes szökött kiskorú száma

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

141

136

158

108

85

50

78

23

86

94

172

174

219

233

344

221

235

104

203

198

313

310

377

341

429

271

313

127

289

292

A 2002 évi 429 szökés szám óta csökkenés tapasztalható a szökések számában, bár az utóbbi 2 év enyhe emelkedést mutat. A gyermekkorúak többnyire a családtagjaikhoz mennek, a fiatalkorúak rokonoknál, barátoknál tartózkodnak eltűnésük ideje alatt. Eközben létfenntartásukat sok esetben vagyon elleni bűncselekmények elkövetéséből biztosítják, bár meghallgatásuk során erre vonatkozó adatokat nem hoztak a rendőrség tudomására. A családból eltűnt kiskorúak felkutatása többnyire gyorsabban vezet eredményre, mert a szülők általában sokkal több és pontosabb információval rendelkeznek gyermekük kapcsolatairól, szokásairól. Az otthonról való szökések közvetlen kiváltó oka leggyakrabban a rossz iskolai eredmények miatti felelősségre vonástól való félelem, a szülői konfliktusok, a rendezetlen, dezorganizált környezetből való menekülés, esetenként kalandvágy. A kiskorúak eltűnésével kapcsolatos feladatok elvégzése (felkutatás, gondozási helyre szállítás) jelentős terhet ró a rendőrségre. Tekintettel arra, hogy a veszélyeztetett helyzet kialakulását több ok válthatja ki, s ezek gyakran egyszerre vannak jelen a család életében, ezért több szakma részvételét indokolja a megoldás érdekében végzett egyéni esetkezelés, családgondozás, segítségés információnyújtás.

4. Védelembe vétel A védelembe vétel, mint következmény, szorosan kapcsolódik a veszélyeztetettséghez. Hatósági eljárás keretében a települési önkormányzat jegyzője védelembe veszi a kiskorút, ha a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható. Védelembe vételre kerülhet sor akkor is, ha a fiatalkorú szabálysértést követett el, vagy bűncselekmény elkövetésével gyanúsítják. A gyermek gondozásának folyamatos segítése, ellátásának megszervezése, valamint a szülői támogatás biztosítása érdekében a jegyző erre a feladatra a gyermekjóléti szolgálat családgondozóját jelöli ki. Szükség esetén a jegyző kötelezi a szülőt, hogy folyamatosan vegye igénybe a gyermekek napközbeni ellátását, keressen fel gyermekével együtt családvédelemmel foglalkozó személyt vagy szervezetet, részére magatartási szabályokat állapít meg, intézkedik a veszélyeztető körülmények megszüntetéséről.

14

A gyermekek védelembe vétele a legtöbb esetben a szülő, a család életvitelének, magatartásának, gondozási tevékenységének következménye. A gyermeknek felróható magatartási okból való védelembe vétele szabálysértés, csavargás, iskolakerülés esetében történhet. Védelembe vett kiskorúak számának alakulása Jász-Nagykun-Szolnok megyében:

Időpont: 1998. december 31. 1999. december 31. 2000. december 31. 2001. december 31. 2002. december 31. 2003. december 31. 2004. december 31. 2005. december 31. 2006. december 31. 2007. december 31.

Védelembe vett kiskorúak száma (fő)

Veszélyeztetett kiskorúak száma (fő)

606 474 560 723 865 907 918 920 936 986

21 645 18 566 18 899 16 242 15 299 14 800 14 508 14 594 14 150 14 050

A védelembe vett kiskorúak aránya a veszélyeztetett kiskorúakhoz képest (%) 2,8 % 2.6 % 3,0 % 4,4 % 5,6 % 6,1 % 6,2 % 6,3 % 6,4 % 7%

A fenti adatok alapján elmondhatjuk, hogy a védelembe vétel arányaiban és számában egyaránt nőtt az utóbbi években. Ez a negatív tendencia azt is mutatja, hogy sajnos egyre több család életébe kell beavatkoznia a hatóságnak, ugyanakkor a hatóság problémával kapcsolatos fokozódó érzékenységét, differenciált látásmódját, felelősségvállalását, preventív szerepvállalását is jelenti. Az előző középtávú szakellátási feladatterv készítésekor a szakellátásba utalt gyermekek elhelyezését megelőző döntés-előkészítő folyamatban probléma volt, hogy a beutalt gyermek nem rendelkeztek anamnézissel, nem voltak az elhelyezését segítő, családi környezetet felmérő alapdokumentumok, sokszor még védelembe vétel esetén sem. Mára a helyzet némileg változott. A szükséges dokumentumokat megküldi a gyermekvédelmi alapellátást végző intézmény, jobb kapcsolat alakult ki a gyermekvédelmi alap- és szakellátó intézmények között.

15

5. A hátrányos helyzet és veszélyeztetettség visszaszorítását elősegítő országos programok A gyermekszegénység, és az ezzel összefüggő esélyegyenlőtlenség csökkentése, megszűntetése össztársadalmi érdek. Ennek érdekében született a 47/2007.(V.31) számú OGY határozat „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégia 20072032. A stratégia célja, hogy egy generáció alatt jelentősen csökkentse a gyermekszegénységet, a ma sorsdöntő regionális, etnikai egyenlőtlenségeket, és a szélsőséges kirekesztést felszámolja, átalakítsa azokat a mechanizmusokat, amelyek ma újratermelik a szegénységet. A stratégia a következő fejlesztési területeken valósul meg: Foglalkoztatás, munkerő-piaci helyzet javítása. A gyermekes családok anyagi helyzetének javítását szolgáló ellátások. Lakhatás minőségének és biztonságának javítása. Képességek kibontakoztatását, a sikeres iskolai pályafutást segítő intézmények és szolgáltatások fejlesztése. A gyermekes családokat célzó személyes szolgáltatások és szakellátások fejlesztése. A stratégia számos céljának megvalósulását segíti a 2005-ben elkészült „Közös kincsünk a gyermek” Nemzeti Csecsemő- és Gyermekegészségügyi Program is. A Biztos Kezdet program is a gyermekszegénységet és társadalmi kirekesztettséget kívánja visszaszorítani. Esélyteremtő, hatása abban rejlik, hogy egyrészt biztosítja, összehangolja a 0-6 éves korosztály ellátásához szükséges szolgáltatásokat, beilleszti azokat a helyben elérhető ellátások rendszerébe, másrészt olyan helyi közösségeket épít, amelyek támogató környezetet nyújtanak a szülők gyermeknevelési kompetenciáinak erősítéséhez. A program lényege nem feltétlenül többletszolgáltatást jelent, hanem sokkal inkább a meglévők hatékonyabb szervezését, együttműködését. Nem teremt párhuzamos ellátó rendszert, hanem ellátási, együttműködési filozófia. Természetesen ezen program keretében számos új szolgáltatás képes ráépülni a meglévőkre, illetve fejlesztőleg hat a meglévő ellátások kihasználtságára, ismertségére. Megyénkben a következő települések kapcsolódtak be a programba: Jánoshida, Jászladány, Karcag, Kunhegyes, Öcsöd, Szolnok, Tiszapüspöki. Mivel a program nem feltétlenül jár beruházási költségekkel, indokolt lenne megyénkben minél több települési önkormányzatnak bekapcsolódnia ebbe a programba.

16

III. fejezet A személyes gondoskodást nyújtó alapellátás helyzete Jász-Nagykun-Szolnok megyében 1. A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások 1.1. Gyermekjóléti szolgáltatás, gyermekjóléti szolgálatok A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítése, a veszélyeztetettség megelőzése, megszüntetése, valamint a családjából kiemelt gyermek visszahelyezése. Olyan személyes szolgáltatást kell biztosítani, amelynek fókuszában a gyermek érdeke áll, ugyanakkor kiterjed a családtagokra is, mert a problémák megoldásában alapvető a feladatuk. A törvényalkotók és a társadalom nagy felelősséget és terhet rónak a gyermekjóléti szolgálatok szakembereire, mert olyan problémákat kell megoldaniuk, amit a társadalompolitika sem tud eredményesen kezelni. A gyermekjóléti szolgáltatás minden településnek kötelező feladata. Jász-Nagykun-Szolnok megyében jelenleg Jászszentandrás és Szelevény települések önkormányzatai nem működtetnek gyermekjóléti szolgálatot. A gyermekjóléti szolgálatok ellenőrzését az Észak-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kirendeltsége és a Módszertani Gyermekjóléti Központ végzi. A legtöbb esetben a jelzőrendszer2 irányítja a családokat a szolgálathoz. Sajnos az önkéntes kapcsolatfelvételek száma jóval alatta marad az együttműködésre kötelezettek és a hatóság által küldött személyek számának. A jelzőrendszer hatékonysága, ha lassan is de egyre eredményesebb. 4.900 jelzés érkezett a szolgálatok felé, ebből a közoktatási intézmények jeleztek 2.298 esetben. Örvendetes, hogy a rendőrség jelzései egyre kisebb arányban érkeznek a szolgálatokhoz, ami nem azt jelenti, hogy a rendőrség nem látja el feladatait, hanem inkább a jelzőrendszer többi tagja igyekszik –a korábbiakhoz képest– eleget tenni jelentési feladatának. A jegyzői gyámhatóság 917 jelentése még mindig magasnak mondható, de betudható annak is, hogy kistelepülésen a jól ismert segítő „gyámügyes” munkatársat keresik fel. A gyermekjóléti szolgálatok működése eredményesnek tekinthető, ha a családgondozás mellett összefogják a településen gyermekvédelemben tevékenykedők munkáját, elősegítik az ügyben érintettek információcseréjét, munkamegosztását. Ezt az igazán hatékony működést legtöbbször a megfelelő személyi és tárgyi feltételek hiánya akadályozza meg megyénkben.

2

Jelzőrendszer: a gyermekjóléti szolgálat koordinálásával működtetett munkacsoport, melynek tagjai a gyermekek veszélyeztetettségét közvetlenül érzékelő iskolák, óvodák, civil szervezetek munkatársai, védőnők és egyéb szakemberek.

17

A gyermekjóléti szolgálatok munkatársai rendszeres kapcsolatot tartottak a gyermekvédelem területén dolgozó munkatársakkal, így a probléma időben került látókörükbe, melynek megoldását általában nem a kiskorúak védelembe vétele jelentette. A gyermekjóléti szolgálatok majd 11.000 „új” gyermeket gondoztak a múlt évben, ebből az óriási esetszámból a jelzőrendszer által több mint háromezer kezdeményezés érkezett. Szülővel közösen 1.674-en keresték fel a szolgálatokat, ez az arány (15%) még mindig nagyon kevés, alig több, mint az együttműködésekre kötelezettek száma (1.525). A jövőre nézve bíztató, hogy 616 gyermek gondolta úgy, hogy önként felkeresi a szolgálatokat. Ez egyrészt azt mutatja, hogy ismerik, tudják az elérhetőséget, másrészt bizalmat fejez ki, mert tudjuk, hogy a gyermek súlyos megfontolás után osztja csak meg gondjait idegenekkel. Mindazonáltal a legtöbb kezdeményezést még mindig maga a szolgálat indítja el. A gyermekjóléti szolgálatok által kezelt problémák regisztrált száma 34.910 volt. Legtöbbször megjelenő probléma az anyagi helyzet (10.717) (31%). Szintén elfogadhatatlanul magas (7.882) a gyermeknevelési problémák száma (23%). A családon belüli bántalmazás 1,3%-os aránya nem tekinthető magasnak, de tudjuk, óriási a látencia. A családi konfliktusok (32,9%) miatt sokan fordultak a szolgálatokhoz. Mindez túlmutat a gyermekvédelmen. Minden családnál mások a tényezők, de általában sok idő kell, míg a probléma a segítő szolgálathoz megérkezik. Addig a gyermek szemtanúja a konfliktusoknak, érzelmileg veszélyeztetett. Emellett jelentős a szülői elhanyagolás 1.774, és a család életvitele (5.681) miatti problémák száma. Ez rejti a legnagyobb gondokat. Kialakult és folyamatosan termeli, sokszorozza magát egy olyan –jellemezően munkanélküli– réteg, akik sem magukkal, sem gyermekeikkel nem törődnek. Ezen marginalizálódott csoportok nagy eséllyel indítják a bűnözési karriert az ismert kisebb szabálysértésektől a csoportosan elkövetett bűncselekmények felé. A munka eredményessége érdekében egy jól működő személyes kapcsolat kiépítése szükséges. Kevésbé volt eredményes a családgondozás azoknál a családoknál, ahol a családgondozó látogatásait zaklatásnak vették, vagy olyan esetekben, ahol a kiskorú által elkövetett bűncselekménynél, vagy szabálysértésnél a szülő valamely formában „partner” volt. Ezeknél a családoknál nem érte el a célját az a megoldás sem, hogy a rendszeres és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást természetbeni ellátás formájában kapják meg (pénzbeli támogatáshoz ragaszkodtak).

18

Gyermekvédelmi gondoskodás 2007. Védelembe vétel; 986

Alapellátásban részesüt; 3554

Alapellátásban részesüt

Védelembe vétel

A prevenciós munka másik igen fontos eleme a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezése, a gyermekvédelemben érintett szervezetek, intézmények programjainak összehangolása, amelyre a 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet igen nagy hangsúlyt fektet. E szerint a gyermekek számára olyan szabadidős programokat kell szervezni, amelyek a családban jelentkező nevelési problémák és hiányosságok káros hatásainak enyhítését célozzák, illetve azok megszervezése a rossz szociális helyzetben lévő szülőnek aránytalan nehézséget okozna. A gyermekjóléti szolgálatok számos alkalommal kezdeményezik a közoktatási intézmények, az ifjúsággal foglalkozó szociális és kulturális intézmények szervezzenek ilyen programokat és ezekről nyilvántartást is vezetnek. A települések jelentős része igen gazdag, változatos szabadidős programokról számolt be. Összesen 2.359 program valósult meg 2007-ben. Bár az önállóan szervezett programok száma még alacsony, a gyermekjóléti szolgáltatók egyre inkább bekapcsolódnak a közoktatási intézmények, illetve egyéb ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetek munkájába, mind több rendezvény zajlik közös szervezésben. A szabadidős programok legnagyobb részét még mindig a közoktatási intézmények szervezik, ám ezek nagy része csak hétköznapokon, délután 16 óráig biztosít a gyermekek számára hasznos elfoglaltságot. Az esti és a hétvégi időszakban nagyon sok a csellengő fiatal. Problémaként jelezték a szolgálatok, hogy éppen a hátrányos helyzetű, vagy veszélyeztetett fiatalok maradnak ki a programokból, kevés olyan szervezés valósul meg, mely kifejezetten ezt a csoportot célozza. Tény azonban, hogy még mindig akad olyan település, ahol semmilyen szabadidős, illetve prevenciós program nincs a gyermekek számára. A jövőben fontos feladat annak szorgalmazása, hogy célzottan a hátrányos helyzetű vagy veszélyeztetett, illetve a bűnelkövető fiatalok számára szervezett programok is megvalósuljanak, melyek számottevően hozzájárulnak a környezeti ártalmak hatásainak enyhítéséhez.

19

A gyermekjóléti szolgálatok által készített –a családgondozás, illetve a védelembevétel eredményességéről szóló– beszámolókban kiemelésre került a család szerepének fontossága. Azon gyermekek és fiatalok esetében, ahol a szülők társadalmilag elfogadott értékrendszert közvetítenek, ahol a család betölti szocializációs funkcióját, az alapellátás keretében végzett családgondozás is eredményre vezet. Abban az esetben, ha a hatóságok és szolgáltatók részéről túl későn érkezik a segítség és a veszélyeztető körülmények halmozottan jelentkeznek, az esetek nagy részében a védelembe vétel sem hatékony. A tapasztalatok szerint elsősorban a sok problémával küzdő, halmozottan hátrányos helyzetű családokkal kapcsolatban alakulnak ki elhúzódó, esetenként évekig fennálló gondozási folyamatok. Ezen családok esetében a családgondozás ellenére is folyamatosan újabb gondok jelentkeznek, melyek megoldásához a gyermekjóléti szolgálat eszközrendszere és esetenként a védelembe vételben rejlő lehetőségek nem elégségesek. A családgondozó és a család mozgásterét az adott településen nagymértékben korlátozhatja a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó egyéb szolgáltatások hiánya –családterápia, pszichológus–, a gyermek értelmi- és egészségi állapotának megfelelő iskolai elhelyezés, helyettes szülői szolgáltatás, házi gyermekfelügyelet, megfelelő lakhatás, munkahely. Nagyon komoly problémákat vet fel a pszichológus szakemberek szinte teljes hiánya. A települések nagy részén nem készül felmérés a gyermekek életkörülményeiről és szociális helyzetéről, nincs szociális térkép, mely segítene a szükségletek meghatározásában. Alapvető változások történtek 2007. évben, a megye nagy részében megalakultak a kistérségi, mikro-térségi gyermekjóléti szolgálatok, amelyek szakmai működése – várhatóan– magasabb minőségű lesz. A közszolgáltatásokhoz való hozzájutást remélhetőleg jobban elősegítik, így több esélyt teremtenek a hátrányos helyzetű településeken élőknek is. A kialakult szervezetekkel szükséges egy személyes kapcsolaton alapuló együttműködést kialakítani, mert ez szolgálná a hatékony és eredményes munkavégzést. Azok a települések, ahol a különböző társadalmi szervezetek, a munkaügyi központok kirendeltségei, könyvtárak, művelődési házak hatékonyan együttműködnek a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatokkal, több sikert könyvelhetnek el a megelőzés és a kezelés területén. Az esetmegbeszélések számának emelkedése valószínűsíti a problémák közös megoldását, gyakorlati levezetését. A megoldások így közel kerülhetnek a jelzőrendszer nem közvetlenül érintett tagjai számára is. Az esetmegbeszélések, esetkonferenciák gyakoriságának és színvonalának emelése szükséges a hatékonyabb védelmi rendszer kiépítésében.

20

Esetmegbeszélés 2007. évben (összesen: 788 eset) 110

71 59

548

gyermekkorú elkövető ügyében

fiatalkorú bűnelkövető ügyében

családon belüli erőszak ügyében

egyéb esetekben

Esetmegbeszélések

44 100

gyermekkorú szabálysértő ügyében

fiatalkorú szabálysértő ügyében

Megyénkben reményeink szerint mielőbb kialakul az az intézményi struktúra, amely képes hatékonyabban ellátni az alapfeladatokat. 1.2 Óvodai és iskolai gyermekvédelem A korai prevencióban betöltött szerepe miatt szükséges megemlíteni a 3-6 éves korosztály számára fontos óvodai gyermekvédelmi munkát. Azok a gyermekek, akik nem részesülnek napközbeni ellátásban, nem járnak bölcsödébe, óvodába, kizárólag a védőnői és gyermekorvosi, azaz gyermekegészségügyi ellátással kerülnek kapcsolatba. A szülők ezeken a településeken nem kapnak megfelelő segítséget gondozási, nevelési, életviteli problémáik megoldásában, rosszabb eséllyel válnak a munkaerőpiac részévé. Gyermekeik fejlődési elmaradásai sok esetben nem derülnek ki az iskola kapujáig, de ellenkező esetben sem hozzáférhető számukra gyermekeik korai fejlesztése, fejlesztőpedagógiai ellátása. Különösen nagy hátrányt jelent ez a sajátos nevelési igényű gyermekek, illetve családjaik számára.

21

Kiemelt fontosságú a cigány gyermekek óvodáztatása, amellyel egyrészt korábban kerülnek a gyermekjóléti szolgálatok látókörébe, másrészt az iskolába kerülés előtt bizonyos szintű felzárkóztatásuk is megtörténik. Az utóbbi években jelentősen növekedett az etnikai kisebbségi óvodai nevelést felvállaló óvodák száma. Nevelőmunkájuk eredményességéhez hozzájárulnak a nevelőmunkát segítő roma alkalmazottak, dajkák, pedagógiai és szociális asszisztensek. Fontos, hogy ilyen munkatársak egyre többen dolgozzanak az érintett óvodákban. Az esélyteremtés legfőbb gátjai az óvodában a nyelvi hátrányok, a családi nevelés hiányosságai következtében kialakult instabil normakövetés. Ezért gyakoribbak a magatartási problémák a körükben.3 Az óvodáztatás elősegítését szolgálja az Új tudás program kora egyik alprogramjaként 2009. január elsejétől bevezetésre kerülő halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek után járó óvodáztatási támogatás is. Remélhetőleg egyre több 36 éves korú gyermek jár majd óvodába. Az óvónők e korai életszakaszban –felismerve a gyermekek magatartása mögött rejlő esetleges családi problémák, konfliktusok meglétét– időben megfelelő szakemberhez tudják irányítani az érintetteket, illetve jelzéssel tudnak élni a gyermekjóléti szolgálat vagy a hatóság felé. Tehát a jelzőrendszer hatékony működése révén igen hamar felismerhetők a bajok, és megelőzhető krónikussá válásuk. Az iskolai gyermekvédelem nem a gyermekvédelmi, hanem a közoktatási törvényben került szabályozásra. Nagy jelentőséggel bír a prevencióban, megkérdőjelezhetetlen a szerepe a jelzőrendszer hatékony működésében: a gyermek családból hozott problémáinak, veszélyeztetettségének észlelésében, kezelésében, szakemberhez irányításában. Ezért érdemes ezzel a témakörrel foglakozni a megyei helyzetkép bemutatásakor. A magyarországi iskolák 96 %-a alkalmaz valamilyen formában gyermekvédelmi felelőst. Alapfokú oktatási intézményeket tekintve az általános iskolákban és diákotthonokban van a legnagyobb arányban gyermekvédelmi felelős. Ezt az indokolja, hogy a tanulásban akadályozottak (korábbi elnevezés szerint az enyhe fokban értelmi fogyatékosok) oktatása és nevelése is folyik ezekben az intézményekben. A gyógypedagógiai intézményekben alkalmazott gyermekvédelmi felelősök úgy vélik: a gyerekek a fogyatékosságuk miatt eleve hátrányos helyzetűek. A középfokú oktatási intézmények között a szakközépiskolák alkalmaznak gyermekvédelmi felelőst legnagyobb arányban. Sajnos az iskolák negyedében alkalmaznak a törvény által előírt módon gyermekvédelmi felelőst. Az iskolák jelenlegi gyakorlata, hogy üres álláshely és gyermekvédelmi szakember hiányában félállásban az egyik pedagógust bízzák meg ezzel a feladattal. Az utóbbi időben egyre nagyobb számban megjelenő iskolai erőszak megelőzésében és kezelésében nagy szerepe lehetne a megfelelő végzettségű gyermekvédelmi felelősök teljes állásban történő alkalmazásának. Hatékonyabb lehetne az iskolai gyermekvédelem a veszélyeztetettség (testi, lelki, értelmi, erkölcsi) felismerésében, a jelzőrendszerben való együttműködésben, továbbá a településszintű

3

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008-2014 29.o.

22

gyermekvédelmi munkában is részt tudnának vállalni az iskolai gyermekvédelmi felelősök. 2. Gyermekek napközbeni ellátása A bölcsőde a családban nevelkedő 3 éven aluli gyermek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását biztosító intézmény. A Gyvt. módosítása 2004. január 1-től kötelezővé tette ezt a napközbeni ellátás a 10.000 lakos feletti településeken. A bölcsődék száma, és férőhelyszáma a megyénkben az utóbbi években nem csökkent, azonban még mindig kevesebb, mint az irántuk jelentkező igény. A bölcsődék számának alakulása Jász-Nagykun-Szolnok megyében: Bölcsődék száma Férőhelyek száma

1980 61

1990 48

2000 28

2001 29

2002 29

2003 28

2004 29

2005 29

2006 31

2 678

2 009

1 035

1 035

1 005

985

1021

995

1000

2008-ban a megye 23 településén 31 bölcsőde működik 1.055 férőhellyel a következő településeken: Abádszalók, Cibakháza, Cserkeszőlő, Jászapáti, Jászárokszállás, Jászberény, Jászkisér, Jászladány, Karcag, Kisújszállás, Kunhegyes, Kunszentmárton, Martfű, Mezőtúr, Rákóczifalva, Szolnok, Tiszaföldvár, Tiszafüred, Tiszaroff, Törökszentmiklós, Túrkeve, Újszász, Zagyvarékas. A kiskorúak számának csökkenése ellenére a bölcsődei férőhelyek további bővítésére van szükség. Ezt támasztja alá az Észak-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kirendeltsége 2008 júniusában elvégzett felmérése is, amely a férőhely igényeket mérte fel valamennyi megyénkben működő bölcsőde jelzése alapján. Az Európai Unió célul tűzte ki a nők kirekesztése elleni küzdelmet, melynek keretében bölcsődeépítésre, korszerűsítésre lehetet pályázni, hogy a nők visszakerülhessenek a munkaerőpiacra. Remélhetően ezzel a települési önkormányzatok élnek majd. A családi napközi a családban nevelkedő gyermekek számára nyújt életkoruknak megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, étkeztetést és foglalkoztatást. A családi napközik csak részben tudják kompenzálni a bölcsődei férőhelyek iránti igényt. A családi napköziben fizetendő térítési díj a bölcsődei ellátásért fizetendő térítési díjtételek többszörösét teszi ki, másrészt, igen kevés működik megyénkben. Jelenleg Szolnok városban két, Törökszentmiklós városban pedig egy családi napközi működik. Házi gyermekfelügyeletet a szülő vagy törvényes képviselő otthonában gondozó biztosítja, ha a gyermek ellátása nappali intézményben nem biztosítható és a szülő a napközbeni ellátást nem vagy csak részben tudja megoldani. Ez a napközbeni ellátási forma megyénkben esetlegesen működik. Amennyiben pályázatot írnak ki házi

23

gyermekfelügyelet létrehozására, a pályázó szervezet a program lezárásáig működteti az ellátást az elnyert támogatásból. 3. Gyermekek átmeneti gondozása Gyermekek átmeneti gondozását helyettes szülőnél való elhelyezés, gyermekek átmeneti otthona, vagy családok átmeneti otthona biztosítja. Ennek keretében a gyermek teljes körű ellátásáról (lakhatás, ruházat, étkeztetés, egészségügyi ellátás, nevelés, gondozás) kell gondoskodni. A gyermekek átmeneti gondozását a szülő kérelmére, vagy beleegyezésével, ideiglenes jelleggel –maximum 12 hó– kell biztosítani, ha a szülő egészségügyi körülménye, életvezetési problémája, indokolt távolléte, vagy más jellegű akadályoztatása miatt a gyermek nevelését a családban nem tudja megoldani. A gyermekek átmeneti gondozásának keretében ideiglenes jelleggel, állapotának megfelelő ellátást és éjszakai bentlakást kell biztosítani olyan gyermek számára, aki a lakóhelyéről önkényesen eltávozott így ellátás és felügyelet nélkül maradt. Az átmeneti gondozásba vétel oka a tapasztalatok szerint elsősorban a szülők kedvezőtlen szociális helyzete, ezt követi az egyéb akadályoztatás, a szülők egészségi körülményei, majd az indokolt távollét. A helyettes szülői hálózat és az átmeneti otthonok a probléma helyben való megoldását segítik elő, hogy megelőzhető legyen a gyermekvédelmi szakellátásba utalás hatósági beavatkozása. A Gyvt. 156.§ (2) bekezdése alapján 1999. december 1-től kezdődően minden település kötelező feladata a gyermekek átmeneti gondozásának biztosítása. Ez megszervezhető a településen önállóan, társulásban vagy ellátási szerződéssel helyettes szülőnél. A Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Humán Szolgáltató Központ Módszertani Gyermekjóléti Központ helyettes szülői hálózata 4 helyettes szülője 8 férőhellyel biztosít ellátást. A hálózat ellátási területe: Besenyszög, Csataszög, Hunyadfalva, Kőtelek, Martfű, Nagykörű, Rákóczifalva, Rákócziújfalu, Szajol, Szászberek, Szolnok, Tiszasüly, Tiszavárkony, Tószeg, Újszász, Vezseny, Zagyvarékas települések közigazgatási területe. Megyénkben Kunhegyes városban működik még helyettes szülői hálózat, ahol három helyettes szülő 6 férőhellyel biztosít szolgáltatást. Az önálló helyettes szülői ellátást működtető intézmények Karcag városban és Alattyán községben biztosítják e szolgáltatást. Az átmeneti gondozást biztosító helyettes szülők esetében megállapítható, hogy a Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Humán Szolgáltató Központ Módszertani Gyermekjóléti Központ helyettes szülői hálózata helyettes szülői szinte folyamatosan ellátást nyújtanak, míg a többi helyettes szülőnél –a működtetők jelzései alapján– nem jelentkezik ellátási igény. Megítélésünk szerint ez valójában a rászorulók körében az ellátás tartalmának és céljának hiányos ismeretét, és nem az igények hiányát jelenti.

24

A Gyvt. 94. § (3) bekezdés b) és c) pontja alapján 2004. január 1-től köteles működtetni gyermekek átmeneti otthonát valamennyi 20.000 lakos feletti települési önkormányzat, továbbá a 30.000 lakos feletti települési önkormányzat gyermekek- és családok átmenti otthonát is. A lakosságszám alapján Jászberény, Karcag, Szolnok és Törökszentmiklós települések önkormányzatai kötelezettek gyermekek átmeneti otthonának létesítésére. Közülük Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata és Jászberény Város Önkormányzata nem látja el ezt a feladatot sem saját intézményében, sem ellátási szerződés keretében. A kistérségek ellátottsága szempontjából a felsorolt települések mellett Kunszentmárton és Tiszafüred kistérségi központokban is indokolt lenne gyermekek átmeneti otthonának működtetése. A Karcagi Többcélú Kistérségi Társulás Gyermekek Átmeneti Otthona 12 fő befogadására alkalmas. A gyermekek átmeneti gondozását végző otthon befogadja a gyermek otthontalanná vált szülőjét is. Ellátási területe a Karcagi Többcélú Kistérségi Társulás települései: Berekfürdő, Karcag, Kenderes, Kisújszállás, Kunmadaras, valamint Nádudvar és Törökszentmiklós települések közigazgatási területe. Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Szolnoki Családok Átmeneti Otthona 40 férőhelyes. Ellátási területe a Magyar Köztársaság közigazgatási területe. Ebből adódóan az intézmény kihasználtsága működése óta 100 %-os. A Családok Átmeneti Otthonába került családok nehéz élethelyzetben vannak, súlyos, megoldhatatlannak látszó lakhatási problémával rendelkeznek. A családgondozóknak ebben a helyzetben kell a családokat segíteni. Ösztönözni kell őket arra, hogy fennálló lakhatási és egyéb problémájuk megoldásában aktívan vegyenek részt, hiszen ebben az intézmény csak átmenetileg jelent megoldást. Az intézményben dolgozó szakemberek munkája évről-évre nehezebb, a felmerülő problémák egyre mélyebbek, összetettebbek. Ezért az intézmény számos civil szervezettel, szakemberekkel, segítőkkel igyekszik építeni kapcsolatait, mivel az összetett problémák megoldásában csak a családgondozó és a család együttműködése már kevés.

25

2. Célok, feladatok, prioritások a gyermekjóléti alapellátásban 2.1. Gyermekjóléti szolgálatok megszervezése a megye valamennyi településén, így Jászszentandráson és Szelevényen is. A jogszabályban előírt tárgyi, személyi feltételeknek való megfelelés a hatékony munkavégzés és szakmaiság biztosítása érdekében. 2.2. A településeken működő gyermekjóléti szolgálatok jelzőrendszerének megszervezése, működtetése az információáramlás elősegítésére, a veszélyeztetettség és krízishelyzet megelőzésére, megoldására. 2.3. Iskolai gyermekvédelmi felelősök tanulólétszámtól függő alkalmazása –lehetőleg főállásban– a megfelelő tárgyi körülmények és óraszám biztosításával. Részükre továbbképzések szervezése a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet, Pedagógiai Szakmai és Szakszolgálat és az Észak-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Szociális és Gyámhivatala Kirendeltsége által. 2.4. Abádszalók, Cibakháza, Csépa, Cserkeszőlő, Fegyvernek, Jánoshida, Jászágó, Jászalsószentgyörgy, Jászapáti, Jászárokszállás, Jászberény, Jászboldogháza, Jászdózsa, Jászfelsőszentgyörgy, Jászfényszaru, Jászivány, Jászjákóhalma, Jászkisér, Jászladány, Jászszentandrás, Jásztelek, Kengyel, Kétpó, Kuncsorba, Kunszentmárton, Mesterszállás, Mezőhék, Mezőtúr, Nagyiván, Nagyrév, Öcsöd, Örményes, Pusztamonostor, Szelevény, Tiszafüred, Túrkeve, Tiszaföldvár, Tiszabő, Tiszabura, Tiszaderzs, Tiszagyenda, Tiszaigar, Tiszainoka, Tiszakürt, Tiszajenő, Tiszaörs, Tiszapüspöki, Tiszaroff, Tiszasas, Tiszaszentimre, Tiszaszőlős, Tiszatenyő, Tomajmonostora települési önkormányzatok részéről a gyermekek átmeneti gondozásának megszervezése. 2.5. Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata és Jászberény Város Önkormányzata részéről gyermekek átmeneti otthonának megszervezése. 2.6. A cigány származású gyermekek és fiatalok gondozására kiemelt figyelmet kell fordítani.

26

IV. fejezet A gyermek- és ifjúságvédelmi szakellátás helyzete Magyarországon a Gyvt. megjelenése óta jelentős változások történtek a gyermekvédelmi alap- és szakellátásban. Kiépült a gyermekjóléti szolgálatok rendszere, majd egy részük állami ösztönzésre a gazdaságos intézményfenntartás érdekében kistérségi, mikro-térségi hálózatba szerveződött. A szakellátási struktúra is megváltozott, a nagy létszámú gyermekotthonok megszűntek, hagyományos és hivatásos nevelőszülők, és a gyermekek ellátási szükségleteihez igazodó, 10-12 fős, családias lakásotthonok biztosítják az otthont nyújtó ellátást. A rendszerváltás óta évente átlagosan 4.000 gyermek kerül hazánkban a szakellátásba, 2005-ben 22.000 gyermek és fiatal felnőtt élt gyermekvédelmi gondoskodásban. Feleannyian, mint negyedszázaddal korábban és tizedével kevesebben, mint a Gyvt. megjelenését követő évben. A gyermekek több mint fele nevelőszülőknél él, 25 évvel ezelőtt csak 25%-os volt ez az arány. 2005-ben a legtöbb gyermek az Észak-Alföldön került olyan helyzetbe, hogy a gyermekvédelem segítségére szorult. A családból való azonnali kiemelés is ebben a régióban volt a legjellemzőbb. 1. Megyei helyzetkép A Gyvt. megalkotása előtt elsők között kezdtük meg a gyermekotthonaink átalakítását a családiasabb nevelést biztosító lakásotthonos formára. A családi modellhez közelebb álló lakásotthonos ellátási forma ugyanis sikeresebben készíti fel a fiatalokat az önálló életre, sokkal inkább családi mintát nyújt, mint a hagyományos, nagy létszámú gyermekotthon. Ez az ellátási forma gyermekcentrikusabb, személyesebb kapcsolattartást biztosít, segítve ezzel az egészségesebb felnőtté válást. A gyermekvédelmi szakellátást megyénkben kizárólag a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat által fenntartott intézmények biztosítják, amelyek mindegyike rendelkezik –zömében határozott időre szóló– működési engedéllyel. A határozott időre szóló működési engedélyek okai a személyi feltételek hiátusai. Ez elsősorban a szükséges szakképesítések hiányát, kisebb mértékben pedig a szakmai létszám hiányát jelenti. A tapasztalatok összegzéseként az is megállapítható, hogy az intézmények működését szabályozó dokumentumok –alapító okirat, szakmai program, SZMSZ, házirend, munkaköri leírások– az utóbbi években teljeskörűek, színvonalasak és jogszerűek. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei gyermekvédelmi szakellátó rendszer 928 férőhellyel működik, a férőhelyeken 2008. szeptember 30-án 844 fő él, közülük 159 fő nagykorú.

27

A férőhelyek egy nevelőszülői hálózat és három gyermekotthon között oszlanak meg. A rendszer részét képezi még a területi gyermekvédelmi szakszolgálat is. Az engedélyezett férőhelyek száma és intézmények közötti megoszlását a 2. számú melléklet tartalmazza. A következő táblázat mutatja be a gyermekek és fiatalok státusz szerinti megoszlását a különböző gondozási helyeken4. nevelőszülői hálózat Szolnok gyermekotthon befogadó otthon különleges gyermekotthon Kisújszállás gyermekotthon Tiszaföldvár-Homok gyermekotthon Karcag fogyatékosok szociális otthona Tiszafüred mozgásfogyatékosok otthona megyén kívül: Mindösszesen :

IH -

ÁT 371

TN 53

UE 87

összesen: 511

12

85 (2) 2

14 (1) -

26 -

125 (3) 14

4

1

-

-

5

-

57(5)

11

16

84 (5)

-

29

8

29

66

-

18

3

-

21

16

2 15 580 (7)

89(1)

1 159

2 16 844(8)

Az ideiglenes hatállyal elhelyezettek 30 napon belül vagy visszakerülnek a vérszerinti családjukhoz –ha ott a bekerülést előidéző okok már nem állnak fenn –, vagy átmenti nevelésbe kerülnek. Az átmeneti nevelés addig tart, ameddig a gyermek visszakerül a vérszerinti családjához, vagy tartós nevelt lesz, vagy eléri nagykorúságát. A gyakorlatban az átmeneti jelleg sokszor nem érvényesül, és a gyermekek benn ragadnak a rendszerben. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a gondozásba vétel utáni első évben meglehetősen jó, és gyakori a kapcsolat a gyermek és családja között. Később azonban a család hozzászokik, hogy nem kell felelősséget vállalnia a gyermek iránt, a gyermeknevelés terhei alól megkönnyebbülten életvitelükön nem változtatnak és az intézményes elhelyezés olyan kényelmes helyzetet teremt, hogy a szülők nagy része nem kíván a kialakult helyzeten változtatni, és a gyermekjóléti alapszolgáltatások igénybevételének ellenére továbbra sem alkalmasak a gyermek visszafogadására. Mindezek áttekintésére az évenkénti –0-3 éves gyermekek esetén a fél évenkénti– felülvizsgálat alkalmával külön kitérnek a szakemberek. Tartós nevelt az a gyermek, akinek szülei esetében a bíróság megszüntette a szülői felügyeleti jogot, a szülő ismeretlen vagy nincs. A tartós nevelt gyermekek örökbe 4

IH: ideiglenes hatállyal elhelyezett, ÁT: átmeneti nevelésbe vett, TN: tartós nevelésbe vett, UE:utógondozói ellátott. A zárójelben lévők javítóintézetben tartózkodnak.

28

adhatóak. A gyakorlatban az okoz problémát, hogy sokáig átmeneti nevelésben lévő gyerekek kamaszkorukban kerülnek tartós nevelti státuszba, amikor már az örökbefogadásra nincsen esélyük. Utógondozói ellátott az a fiatal, aki nagykorúságát átmeneti vagy tartós nevelt státusztban érte el, önellátását még nem képes biztosítani, nappali munkarend szerinti oktatásban vesz részt, vagy szociális intézménybe várja felvételét. Ebben az ellátásban 24 éves koráig –felsőfokú tanulmányok esetében 25 éves koráig– részesülhet. Az alábbi diagram szemlélteti megyénkben a szakellátásban élők fenti felsorolás szerinti megoszlását. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei gyermekvédelmi szakellátásban élők megoszlása státusz szerint 17%

2%

IH ÁT

10%

TN 71%

UE

A szakellátásba kerülők száma évről-évre csökkent, ugyanakkor a beutalt gyermekek pszichés állapota egyre riasztóbb képet mutat. Világszerte növekszik a pszichés problémákkal küzdők száma, nemcsak a felnőttek, hanem a gyermekek körében is. Nemzetközi vizsgálatok szerint a gyermekek 5-20 %-a szenved valamilyen lelki zavartól, pszichiátriai problémától. A gyermekvédelmi szakellátásba kerülők körében ez az arány még magasabb. Ezek kezelése szakember- és időigényes. Kevés gyerek kerül vissza a szakellátásból vérszerinti családjába. Ez a tény a szakellátásba kerülés indokoltságát is mutatja, viszont azt is, hogy az intézmény és a nevelőszülő esetleg nem mindig érdekelt egzisztenciális okokból a visszagondozásban. A nevelőszülői gondozásban nevelkedő gyermekre alacsonyabb összeget kell fordítani, mint az intézményi elhelyezésben élő gyermekre, ugyanakkor nem minden gyermek nevelhető nevelőszülőnél. A nevelőszülői hálózatnak és az otthonoknak egyaránt létjogosultsága van a rendszerben. Bármelyik túlsúlya zavart okozhat az ellátásban. A nevelőszülők száma országos szinten stagnál, aminek oka szintén az alulfinanszírozás. A hagyományos nevelőszülők feladatellátása nem számít bele a nyugdíjba, nem minősül szolgálati időnek. A nevelőszülői életpálya nyújtotta anyagi és erkölcsi megbecsülés nem elég vonzó, kevesen jelentkeznek erre a feladatra.

29

Jelenleg a gyermekvédelmi szakellátásban élőket legnagyobb arányban beutaló település (13%-ban, 119 fő) Szolnok Megyei Jogú Város. (Ez a szám azért is ilyen magas, mert a hajléktalan családok gyermekeit a Szolnoki Gyámhivatal utalja a gyermekvédelmi szakellátásba.) 7-7%-uk Jászárokszállásról és Törökszentmiklósról, 6%-uk Karcagról. Jelentős számban ( 25-32 fő, 3%) kerültek még be Fegyvernekről, Jászapátiból, Jászladányból, Kunhegyesről, Mezőtúrról, Tiszafüredről. (5. számú melléklet) Mindebben szerepe lehet a települések lakosságszáma mellett annak is, hogy –bár adatvédelmi okokból nem lehet nyilvántartás a cigány származású gyermekek és fiatalok szakellátásbeli arányára– ezeken a településeken az arányuk jelentős. Elmondható, az is, hogy arányuk a gyermekvédelmi szakellátásban messze felülmúlja tényleges lakossági arányukat.5 A gyermekvédelmi szakellátásban élők életkor szerinti megoszlását a 6. számú melléklet mutatja be. Ebből megállapítható, hogy a nevelőszülői hálózatban élők átlagéletkora a legalacsonyabb, 12 év. A szolnoki, tiszakürti lakásotthonok átlagéletkorát a 0-3 évesek különleges gyermekotthonában élők és a befogadó otthonban lévők alacsonyabb életkora csökkenti 12,3 évre. E két otthon nélkül az átlag életkor 13,1 év. Kisújszálláson 14,7, Tiszaföldvár-Homokon 14,5 ez az érték. Az életkor szerinti megoszlás áttekintése is alátámasztja azt a tendenciát, hogy a szakellátásban élők átlagéletkora évről-évre nő, egyre több kamasz korú kerül a rendszerbe és sokan nagykorúságuk elérését követően is ott maradnak. A jelenlegi beutalási, életkori és szükséglet szerinti összetételre vonatkozó tendenciákat figyelembe véve a szakellátási tervidőszak végére az alábbi prognózis valósulhat meg:

5

-

Évente átlagosan 10 %-kal csökken a beutaltak száma.

-

Egyre nagyobb arányban kerülnek a szakellátásba a speciális ellátási szükségletű gyermekek.

-

Nő az utógondozói ellátott fiatalok aránya.

-

Több testvér együtt nagy arányban kerül a szakellátásba.

Európai Roma Jogok Központja által készített 2007. évi kutatás: Roma gyermekek a gyermekvédelmi rendszerben

30

2. A megyei gyermekvédelmi szakellátás SWOT analízise Erősségek (Strength): a humán erőforrás szakmai elkötelezettsége, viszonylagos állandósága, többirányú szakképzettsége, szakmai tapasztalata, folyamatos továbbképzése, önképzése, képzett tereptanárok, főiskolák és OKJ-s képzések terepgyakorlatának helyszínei jól kimunkált szabályzatok, ügymenet-modellek, folyamatszabályozás megalkotása, folyamatos korszerűsítése, rendszerszemléletű esetkezelés, a felhalmozott tapasztalatok, gyakorlati módszerek és innovációs erő egymást kiegészítő alkalmazása, a team-munka prioritása, a feladatellátás folyamatosságának biztosítása, felkészült szakmai vezetés, egyértelmű vezetői elvárások, következetesség az ellenőrzés során, a pályázati lehetőségek kihasználása, képzett nevelőszülők. Gyengeségek (Weaknesses): a nevelőszülő tevékenység társadalmi elismertségének sokszínűsége, ellentmondásai, arányaiban egyre kevesebb alkalmas jelentkező a nevelőszülői feladatokra, nevelőszülő-gyermek, nevelőszülő-vérszerinti szülő, nevelőszülő-szakember, szakember-szakember konfliktus rossz hatása az esetkezelésre, speciális és különleges ellátási szükségletű gyermeket vállaló nevelőszülők hiánya, információáramlás nehézsége, lassú reagálás, a rendelkezésre álló üres férőhelyek kevéssé differenciált elhelyezésre adnak módot, vezetők leterheltsége, kevés ellenőrzés, nagy távolságok, közlekedési nehézségek, magas költségek, infrastruktúra (látogató szoba, informatika) szűkössége, tehetetlenség érzése, nevelési eszközök hiánya a nehezen kezelhető gyermekek esetében, az alapellátás és az átmeneti ellátási formák hiányos kiépültségével a szakellátásra hárul az anyagi terhet jelentő, de egyébként még helyben kezelhető gyermekek ellátása is, a civil szféra részvételének hiánya, bizonyos szakemberek (orvos, pszichológus, pszichiáter) hiánya a közalkalmazotti szférában, az intézményi dolgozók túlterheltsége, szupervízió hiánya.

31

Lehetőségek (Opportunities): a nevelőszülői hálózat folyamatos fejlesztése, nevelőszülők toborzása, képzése, nevelőszülők pszichés támogatása, a családias légkörű, kis létszámú lakásotthonok működő modellje, a személyi és tárgyi feltételek fejlesztése, kapcsolat kialakítása más intézményekkel, támogatókkal, külföldi intézményekkel, a team-munka hatékonyabb működtetése, a telephelyek infrastruktúrájának, tárgyi feltételeinek fejlesztése, egyéni és csoportos szupervízió biztosítása, pályázati források bevonásával továbbképzési lehetőségek, táboroztatási költségek megteremtése. Veszélyek (Threats): a nevelőszülői hálózat minőségi fejlesztésének gátja a jelentkezők alkalmatlansága, a bekerülő gyermekek egyre magasabb életkora, romló személyiségállapota, az adminisztrációs terhek növekedése a szakmai munka minőség romlását idézheti elő, nevelőszülők kifáradása, szakemberek kiégése, gazdasági szemlélet dominanciája, elutasított pályázatok, néhány települési önkormányzat nem szervezi meg a kötelező alapellátásokat, átmeneti ellátási formákat, állami és saját források alacsony szintje szűk lehetőséget biztosít a szakmai színvonal emeléséhez, a magasan képzett munkaerő számára a gyermekvédelmi szférában meglévő, viszonylag alacsony közalkalmazotti bérek miatt továbbra sem lesz vonzó az elhelyezkedés, így egyes szakterületek ellátatlanok maradnak, vagy a csak részmegoldást jelentő munkaszerződéssel lesznek betölthetők, az országos szinten gyengének jellemezhető érdekérvényesítő képesség miatt a gyermekvédelem presztízse még inkább romlik, gyakori jogszabályváltozások.

32

3. Tendenciák a szakellátásba beutalt gyermekek tekintetében Szakellátásba beutalt gyermekek száma, aránya életkoruk szerint:

0-3 év 3-6 év 6-10 év 10-14 év 14 felett össz:

2008.01.012008.09.30 31 fő 30,69% 11 fő 10,89% 10 fő 9,90% 16 fő 15,84% 33 fő 32,68% 101 fő 100%

2007.01.012007.12.31. 33 fő 26,82% 14 fő 11,39% 18 fő 14,63% 27fő 21,96% 31fő 25,20% 123 fő 100%

2006.01.012006.12.31. 41fő 28,47% 15 fő 10,42% 20 fő 13,89% 40 fő 27,78% 28 fő 19,44% 144 fő 100%

2005.01.012005.12.31. 44 fő 29,14% 17 fő 11,26% 20 fő 13,25% 49 fő 32,45% 21 fő 13,90% 151 fő 100%

A beutalások számának alakulását elemezve megállapítható, hogy csökken a beutalások száma, átlagban évi 10%-kal. Az életkor szerinti megbontásból látható, hogy a csecsemőkorúak (0-3 év) beutalási aránya az összes beutalthoz viszonyítva stagnál. Lényeges változás a 10-14 év és a 14 év fölöttieknél látható. A 10-14 év közöttiek beutalása 32,45 %-ról 15,84 %-ra csökkent 3 év alatt, ez összesen 16,61 %-os csökkenést jelent. Valószínűsíthető, hogy az alapellátás keretein belül ezen korosztály problémáit még sikerül kezelni és megoldani fokozottabb családgondozás és védelembe vétel mellett a gyermekek megtarthatóak a családban. A beutaltak közül a 14 év felettiek aránya azonban évről-évre nő. 13,90 %-ról 32,68 %-ra emelkedett az arányuk. 2008. évben a beutalt gyermekek 32,68 %-a 14 év feletti, a beutalások ezen korcsoportban főleg a magatartási problémák (csavargás, iskolai hiányzás, bűncselekmények elkövetése) miatt valósultak meg. A legnagyobb gondot a bűncselekményt elkövető fiatalok jelentik, akik bekerülésüket követően kivonják magukat az intézmény –szakellátó rendszer– által felállított szabályrendszer alól, a házirendet nem tartják be. Egy-egy gyermek esetében nem ritka a többszörös bűncselekmény elkövetése, a visszaesés. Az előző évekhez hasonlóan vezető beutalási ok a beutaló szervek részéről a környezeti problémák és a család szociális helyzete. A környezeti problémák –a család szociális helyzete– miatt beutalt gyermekeknél a szülő elhanyagoló, közömbös, érdektelen magatartása húzódik meg. Az elhanyagolás sajnos több esetben az anyagi okokra vezethetőek vissza, pl.: romos, életveszélyes házakban laknak a családok, térítési díjakat nem fizetik, közüzemi számláikat nem rendezik. Szülői felügyelet nélkül maradt gyermekek számában az elmúlt években nagyfokú ugrás tapasztalható 2,08 %-ról 10,89 %-ra növekedett a beutalt gyermekek aránya.

33

Szakellátásba beutalt gyermekek száma, aránya nemek szerint: 2008.01.012008.09.30 fő

2007.01.012007.12.31. fő

2006.01.012006.12.31. fő

2005.01.012005.12.31. fő

fiú

53

52,47%

59

47,97%

87

60,42%

98

64,90%

lány

48

47,53%

64

52,03%

57

39,58%

53

35,10%

összesen:

101

123

144

151

2005. és 2006. évben a fiúk beutalása jelentősen magasabb volt a lányokénál - az összes beutalás 64,9 % és 60,42 %-a fiúkat érintett. 2008. évben ez az arány azonban megváltozott a lányok beutalásának száma megközelíti a fiúkét. A vizsgált időszakban gyermek beutalására kifejezetten fogyatékossága miatt nem került sor. A szakellátó rendszerbe fogyatékossá nyilvánított gyermekek kerültek be, akiknek szüleik elhanyagolók voltak, vagy a gyermeknek volt magatartási problémája. Szakellátásba utalt fogyatékos gyermekek létszámának változása: 2008. 4 fő 2007. 12 fő 2006. 9 fő 2005. 5 fő

34

4. A nevelőszülői hálózat jellemzői A jelenleg hatályos SZGYH-5-29/08. számon kiadott működési engedély szerint 259 fő hagyományos nevelőszülő 523 férőhellyel, és 11 fő hivatásosos nevelőszülő 64 férőhellyel alkotja a nevelőszülői hálózatot. Az összesen 587 férőhelyen 511 gyermek és fiatal él. Közülük 87 fő utógondozói ellátásban részesül. A férőhelyek száma elégnek tűnik az üres férőhelyek további gondozási hely kijelölésének lehetőségét nyújtják. Ugyanakkor nem lehet minden üres férőhelyet feltölteni, mert a gyermekek gondozási helyére vonatkozó javaslat megtételekor több szempontot kell mérlegelni. A nevelőszülőkhöz történő kihelyezést behatárolja az életkoruk, a testvérek együttes elhelyezésének követelménye, mert nem mindig van megfelelő számú üres férőhely adott nevelőszülőnél, továbbá a vérszerinti családtól való 50 km-en belüli elhelyezés is. Nem hagyható figyelmen kívül ennek elemzésében az sem, hogy a hagyományos nevelőszülő nem köteles minden gyermek gondozását elvállalni. A kihelyezés abban az esetben realizálódhat, ha kölcsönösen elfogadja egymást a nevelőszülő és a gyermek. A nevelőszülői hálózatban élő gyermekek és fiatalok kor és nem szerinti összetétele (2008. szeptember 30.) korcsoport fiú lány % 0-3 év 19 22 8,1 3-6 év 19 26 8,89 6-10 év 56 42 19,37 10-14 év 71 53 24,51 14-18 év 57 59 22,92 18 év felett 39 43 16,21 összesen: 261 245 100 Külső férőhelyen él 5 fő. mindösszesen: 511 A nevelőszülőnél élők esetén 36,36 %-os arányban kerülnek kihelyezésre a 0-10 éves korú gyermekek, míg ugyanezen korosztály aránya a gyermekotthonokban 5-8%-os arányban szerepel. A két otthont nyújtó ellátási formában szembetűnő másik markáns különbség a 14-18 év közöttiek aránya. Ez a nevelőszülői hálózatban 22,92 %, a gyermekotthonokban 47-64% attól függően melyik gyermekotthont elemezzük. Nem véletlen ez a jelentős különbség. Összhangban van a Gyvt. céljával és a gyakorlati tapasztalatok is ennek jogosságát támasztják alá. A kisebb korú gyermekek számára megfelelőbb, a családi szocializációt jobban helyettesítő, érzelmi biztonságot adó családpótló ellátás a nevelőszülőknél történő nevelkedés. Egy másik fontos eredmény ezzel kapcsolatban, hogy a nevelőszülőknél felnövekvő gyermekek szakellátásból való kikerülésükkor, az önálló élet megkezdésekor több eséllyel indulnak, mint akik intézményes gondoskodásban részesültek. Meghatározó a gyermek iskolai végzettségére, a későbbi munkaerő-piaci pozícióára nézve is a nevelőszülőnél történő nevelkedés.

35

A nevelőszülői hálózatban a szakellátásban élő gyermekek és fiatalok 59 %-a él. Háromnegyed részük normál, negyed részük különleges szükségletű, elenyésző a speciális szükségletűek száma. A nevelőszülői hálózatban nevelkedő kiskorúak összetétele ellátási szükségletük szerint (2008. szeptember 30-i adatok) normál nevelőszülői hálózat

309

különleges szükséglet 110

speciális

összesen:

5

424

Nevelőszülői hálózat

26%

1% normál különleges speciális 73%

A nevelőszülők jellemzően nyolc osztályos iskolai végzettséggel, vagy szakmunkás bizonyítvánnyal, kisebb hányaduk érettségivel rendelkezik. Igen alacsony a főiskolai végzettséggel rendelkezők száma. A Gyvt. nem támaszt követelményt a nevelőszülőkkel szemben az iskolai végzettséget illetően. Az idős nevelőszülők közül előfordul 8. osztály alatti iskolai végzettség is, számuk azonban évről-évre csökken. A nevelőszülők kiválasztásánál törekvés, hogy a leendő nevelőszülő legalább 8. osztályos végzettséggel rendelkezzen. Ennél magasabb követelménnyel nem célszerű fellépni, mert nem lenne jelentkező. Viszont az alacsony képzettség jelentős többletfeladatot ró a segítő szakemberek számára mind az iskoláztatás, mind a szükséges speciális ellátások területén. A nevelőszülők iskolai végzettségében történt változásokat az alábbi táblázatok szemléltetik. nevelőszülők száma

2001.03.31. 267 fő

iskolai végzettsége fő analfabéta 8.osztálynál kevesebb 8.osztály szakiskola szakmunkásképző érettségi érettségi és egyéb szakképesítés felsőfokú

5 39 116 7 41 42 4 13

% 1,9 14,6 43,4 2,6 15,4 15,7 1,5 4,9

36

nevelőszülők száma

2005.08.31. 237 fő

nevelőszülők száma

2007.12.31. 207 fő

iskolai végzettsége fő analfabéta 8.osztálynál kevesebb 8.osztály szakiskola szakmunkásképző érettségi érettségi és egyéb szakképesítés felsőfokú

3 14 97 11 53 20 22 17

% 1,3 5,9 40,9 4,6 22,4 8,4 9,3 7,2

iskolai végzettsége fő analfabéta 8.osztálynál kevesebb 8.osztály szakiskola szakmunkásképző érettségi érettségi és egyéb szakképesítés felsőfokú

1 6 95 2 52 23 18 10

% 3 46 1 25 11 9 5

A Gyvt. hatályba lépése óta csak a nevelőszülői tanfolyamot elvégzett személy végezhet nevelőszülői tevékenységet. Nevelőszülői hálózatban valamennyi működési engedéllyel rendelkező nevelőszülő megfelel a képzési, képesítési előírásoknak. Felmentést a képzés alól csak a nevelőszülői tevékenységet hozzátartozóként végző nevelőszülők, illetve a 10 évnél hosszabb nevelőszülői jogviszonnyal rendelkezők kaptak. Közülük többségüknek már megszűnt nevelőszülői jogviszonya. Évről-évre csökken azon nevelőszülők száma, akikhez a Gyvt. hatályba lépése előtt helyeztek ki gyermekeket. A jelenleg működő 10 hivatásos nevelőszülő közül 2 fő felmentett, 8 fő elvégezte az előírt OKJ-s képzést is. A felkészítő képzésen túl a nevelőszülői hálózat működtetője a működő nevelőszülők részére biztosítja az évente 2X6 órás kötelező továbbképzést is. MINI FIKSz FIKSz6 60 óra Felmentett 15 óra összesen fő % fő % fő % 2001.03.31. nincs adat 117 49,4 69 29,1 51 21,5 2005.08.31. 237 129 62,3 60 29,0 18 8,7 2007.12.31. 207

6

Felelősség-Információ-Kompetencia-Szülőknek akkreditált képzés

37

A Gyvt. hatályba lépése előtt nem volt szigorú előírás a nevelt gyermekek elhelyezésére vonatkozóan. Ezért fordulhat elő, hogy még ma is lát el feladatot olyan nevelőszülő, akinél az elhelyezési feltételek nem felelnek meg a jelenlegi törvényi előírásoknak. Esetükben a kihelyezés a törvényi szabályozás előtt történt. Az előírások megfeleléséhez szükséges átalakítást, átrendezést a többnyire idős nevelőszülők életkörülményeit, anyagi lehetőségeit figyelembe véve, nem követelheti meg a hálózat működtetője. Napjainkban új kihelyezés csak működési engedéllyel rendelkező férőhelyre történik. A működési engedély tartalmazza, hogy egy-egy nevelőcsalád hány fő gyermeket láthat el. A szabályozás szerint egy gyermek számára minimum 6 m² lakóteret kell biztosítani. Az évek folyamán a szakemberek javaslatára azokban a nevelőcsaládokban, ahol a lakáson belüli szobacserékkel megoldható volt a gyermekek optimálisabb, az előírásoknak megfelelő elhelyezése, ott ez megvalósult. Több nevelőcsalád lakásbővítéssel, lakáscserével valósította meg az előírásoknak megfelelő elhelyezést. 2001-ben a nevelőcsaládok 89,9 %-a, 2005-ben 91,14 %-a, 2007-ben 99 %-a a jogszabályi előírásoknak megfelelő elhelyezést tudott biztosítani a nevelt gyermekek számára. A javuló tendencia mellett a nevelőszülőknek jelentkezők kiválasztási szempontja, hogy elhelyezés tekintetében is egyre magasabb színvonalú ellátást biztosítsanak. 2001.03.31. 2005.08.31. 2007.12.31. lakás % lakás % lakás % megfelel 240 89,9 216 91,1 204 99 nem felel meg 27 10,1 21 8,9 3 1 267 237 207 A Gyvt. 54.§ (1) bekezdés a) pontja értelmében a nevelőszülő és a nevelt gyermek között legalább 18, legfeljebb 45 év lehet az életkori különbség. A törvény hatályba lépése előtt nem volt életkori kikötés, így jellemzően a nevelt gyermekek és a nevelőszülők közötti korkülönbség magasabb volt a később hatályba lépő szabályozásnál. A gyermekek biztonságérzetének erősítése, az állandóság biztosítása érdekében azonban a már nevelőszülőnél nevelkedő gyermekek esetében a nevelőszülői jogviszony felülvizsgálatakor nem került sor gondozási hely megváltoztatására. Napjainkban a nevelőszülők életkorát elemezve megállapítható, hogy jellemző a fiatalodás. Ez részben a törvényi szabályozásból is fakad, részben pedig abból, hogy a jelentkezők többsége elsősorban fiatalabb gyermeket szeretne családjába fogadni. 2001-ben a nevelőszülők és a gyermek közötti életkori különbség 71,9 %-ban, 2005ben 83,97 %-ban, 2007-ben 96 %-ban megfelelt a jogszabályi előírásoknak. A szigorú szabályozást a nevelőszülők –bár megértik és egyetértenek– nehezen veszik tudomásul. Magasabb életkorú gyermekek kihelyezése körültekintőbb előkészítő munkával lesz eredményes. A kihelyezés a gyermekek szükséglete és a nevelőcsaládok elképzeléseinek összeillesztése figyelembe vételével történik. Mindenképpen prioritást élvez a

38

gyermek nevelési igénye és a gondozási helyként megjelölt nevelőcsaládban történő hosszú távú elhelyezés, tehát a gyermek számára az állandóság biztosítása.

kor 2001.03.31.

24-45 46-60 60-65 65-70 70 év felett összesen

kor 2005.08.31.

24-45 46-60 60-65 65-70 70 év felett összesen

% 101 111 25 13 17 267

életkor fő

24-45 46-60 60-65 65-70 70 év felett összesen

kor 2007.12.31.

életkor fő

37,8 41,6 9,4 4,9 6,3 100

% 81 116 18 11 11 237

életkor fő

34,2 49 7,6 4,6 4,6 100

% 60 110 25 8 4 207

29 53 12 4 2 100

Gondozási hely megváltoztatása a nevelőszülőnél elhelyezett gyermekek esetében a nevelőszülő megromlott egészségi állapota miatt vált szükségessé. Évente 2-6 esetben a gyermek magatartási problémája indokolja a gondozási hely megváltoztatását. A bekerülő gyermekek életkorát, valamint személyiségállapotát, és a Gyvt. várható módosítását7 figyelembe véve csökkenés prognosztizálható a nevelőszülőknél élő gyermekek számában, amennyiben nem lesznek jelentkezők, akik ezt a nehéz hivatást felvállalják.

7

2008. októberében véleményezésre megküldött Gyvt. módosítás elfogadása és hatályba lépése esetén a hagyományos nevelőszülőnél 5helyett maximum 4 gyermek/fiatal, hivatásos nevelőszülőknél 8 helyett maximum 7 gyermek/fiatal helyezhető el.

39

5. A gyermekotthonok feladatellátása A nevelőszülőnél valamilyen okból nem elhelyezhető gyermekek otthont nyújtó ellátása a gyermekotthonokban valósul meg. A normál ellátási szükségletű gyermekeknek 12 férőhelyes lakásotthonok biztosítják az otthont nyújtó ellátást. A 0-3 éves korosztályhoz tartozó gyermekek ameddig nevelőszülőhöz, vagy súlyos fogyatékosság esetén fogyatékosok ápoló-gondozó otthonába nem kerülnek, – ideiglenes jelleggel– a szolnoki különleges gyermekotthonban élnek. Az átmeneti és tartós nevelt státuszú értelmi fogyatékosok több mint háromnegyedének elhelyezése különleges lakásotthonokban valósul meg. Gondozási helynek elsősorban speciális gyermekotthont jelöl ki a gyámhivatal a súlyos pszichés/disszociális tüneteket mutató és pszichoaktív szerekkel küzdő gyermekeknek. Utógondozó lakásotthonban a nagykorúságukat elért utógondozói ellátottak laknak. A gyermekotthonok/lakásotthonok férőhely kapacitását és a gondozott gyermekek számát, és ellátási szükséglet szerinti megoszlását az alábbi táblázat mutatja be. Engedélyezett férőhelyek száma (fő)

Lakásotthonok (normál ellátási szükségletű gyermekek számára) Szolnok, Attila út 37. Szolnok, Nyúl u.9. Szolnok, Szilvás u. 43. Szolnok, Holló u. 1/A. Szolnok, Szandai S.u. 10. Szolnok, Seregély u. 3. Szolnok, Szép u. 33. Tiszakürt, Akácfa u. 22/A Tiszakürt, Görbe u. 9. Tiszakürt, Petőfi u. 29. Tiszaföldvár-Homok Döbrei J.u.116-118. Kisújszállás, Csorbai út 15. Kisújszállás, Nyár út. 46. Kisújszállás, Bem út 43. Kisújszállás, Balassi út 5. Utógondozó otthonok Szolnok, Malom u. 6. Szolnok, Stromfeld u. 10. Tiszakürt, Táncsics M. u. 7. Tiszaföldvár-Homok, Óvirághegy I. u. 241. Tiszaföldvár-Homok, Beniczky Géza út 5.

Ellátottak száma 2008. szeptember 30-án ellátási szükséglet szerint Normál

Különleges

Speciális

Utógondozói ellátott

Javító Intézet

Összesen

12 12 12 12 12 12 12 12 12 12 10

5 4 4 7 5 8 8 6 5 6 5

2 5 0 0 2 2 1 0 4 0 4

2 0 3 1 3 0 1 2 2 1 0

2 2 0 3 0 1 0 1 1 0 0

1 0 0 0 0 0 1 1 0 0 0

12 11 7 11 10 11 11 10 12 7 9

12 12 12 12

3 6 9 9

0 2 1 0

0 1 1 3

4 0 1 1

0 0 0 0

7 9 12 13

6 10 4 10

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

6 7 3 6

0 0 0 0

6 7 3 6

8

0

0

0

4

0

4

40

Tiszaföldvár-Homok, Hunyadi u. 19. Kisújszállás, Kun Béla út 1. Különleges gyermekotthon (0-3 éves gyermekek számára) Szolnok, Gyermekváros u. 1. Különleges lakásotthon (enyhe fokban értelmi fogyatékos gyermekek számára) Kisújszállás, Bajcsy-Zs. u. 21/A Kisújszállás, Kígyó út 1/A Tiszaföldvár-Homok, Döbrei J. u. 22-24. Különleges lakásotthonok (középsúlyos, súlyos értelmi fogyatékos gyermekek számára) Tiszaföldvár-Homok, Bányai Kornél u. 10. Tiszaföldvár-Homok, Aranykert u. 46. Tiszaföldvár-Homok, Döbrei J. u. 142. Speciális gyermekotthon Szolnok, Gyermekváros u. 1. Kisújszállás, Váci Mihály u. 1. Befogadó Otthon Szolnok, Gyermekváros u. 1. Összesen

10

0

0

0

7

0

7

10

0

0

0

8

0

8

8

0

5

0

0

0

5

8

0

3

2

3

0

8

10 10

2 2

9 2

0 1

1 4

0 0

12 9

8

0

8

0

0

0

8

8

0

8

0

0

0

8

8

1

6

0

1

0

8

16

0

0

10

0

0

10

16

0

0

12

0

6

18

15

11

0

3

0

0

14

343

106

64

52

62

9

293

A gyermekotthonokban/lakásotthonokban összesen 343 férőhely biztosít otthont nyújtó ellátást. A normál lakásotthoni férőhelyek száma összesen 178. Ennek aránya az összes férőhelyszámhoz viszonyítva 51%. Az összes férőhely 17%-a különleges, 10%-a speciális, 4%-a befogadó otthoni férőhely, 18%-a az utógondozó otthoni férőhely. Jelenleg az engedélyezett férőhelyek 14,6%-a, azaz 50 férőhely üres.

41

Szolnok, Szilvás u. 43. Szolnok, Holló u. 1/A. Szolnok, Szandai S.u. 10. Szolnok, Seregély u. 3. Szolnok, Szép u. 33. Tiszakürt, Akácfa u. 22/A Tiszakürt, Görbe u. 9 Tiszakürt, Petőfi u. 29 Tiszaföldvár-Homok Döbrei J.u.116-118. Kisújszállás, Csorbai út 15. Kisújszállás, Nyár út. 46. Kisújszállás, Bem út 43. Kisújszállás, Balassi út 5.

11 10 12 12 11 11 11 12 10 12 10

5 4 4 7 5 8 8 6 5 6 5

2 5 0 0 2 2 1 0 4 0 4

2 0 3 1 3 0 1 2 2 1 0

2 2 0 3 0 1 0 1 1 0 0

1 0 0 0 0 0 1 1 0 0 0

12 11 7 11 10 11 11 10 12 7 9

12 12 12 12 178

12 11 11 12 168

3 6 9 9 90

0 2 1 0 23

0 1 1 3 20

4 0 1 1 16

0 0 0 0 3

7 9 12 13 152

Speciális

Normál

Összesen

12 12 12 12 12 12 12 12 12 12 10

Különleges

Javító Intézet

Szolnok, Nyúl u.9.

Ellátottak száma 2008. szeptember 30-án ellátási szükséglet szerint

Utógondzói ellátott

Szolnok, Attila út 37.

Normál lakásotthon különleges szükségletűek száma miatt csökkentett férőhelyszáma

Lakásotthonok (normál ellátási szükségletű gyermekek számára)

Engedélyezett férőhelyek száma (fő)

A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működési feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 128.§ (4) bekezdése előírja, hogy a normál szükségletű gyerekek ellátását végző lakásotthonban a csoport létszámát csökkenteni kell 1 fővel, ha 1vagy 2 fő fogyatékost, 2 fővel, ha 3 vagy 4 fő fogyatékost helyeznek ki. Vagyis abban a lakásotthonban, ahol különleges és normál ellátási szükségletű gyermek van, csökken a férőhelyszám. Az így számított férőhelyszám az alábbi lakásotthonok esetében a következőképpen alakul.

42

A szakellátásban élő gyermekek megoszlása ellátási szükségleteik szerint a fenti aránytól kissé eltérően alakul. Az ellátottak 40%-a normál ellátási szükségletű, a fennmaradó 20-20-20%-a különleges, speciális ellátási szükségletű és utógondozott. Ez az arány egyenlőre nem indokolja a lakásotthoni rendszer átszervezését, mert a rendszer tudja kezelni ezt az arányt, azonban további arányeltolódás esetén vizsgálni kell a funkcióváltás lehetőségét (pl.:utógondozó otthonná minősítés). A szakellátásba utalt gyermekek közül egészségi állapotuk miatt 21 fő a karcagi Gólyafészek Otthonban, 2 fő a tiszafüredi mozgás fogyatékosok otthonában él. Megyén kívül 23 gyermek él.

Karcag Tiszafüred megyén kívül:

Ellátási szükséglet normál különleges speciális 21 2 3 4 16

összesen: 21 2 23

A beutalt gyerekek átlagéletkora 15 év. A fiúk aránya minden gyermekotthonban magasabb, mint a lányoké. Növekedést mutat az utógondozói ellátásban részesülők száma is. A különleges lakásotthonokban viszonylagos állandóság tapasztalható, a fiatalabb életkorban bekerülők több éven keresztül ellátottak maradnak. Általános vonatkozásban megállapítható, hogy egyre rosszabb állapotban, magatartási zavarokkal terhelten, alkalmazkodási és beilleszkedési nehézségekkel küzdő gyermekek kerülnek a szakellátásba, ezért a speciális gyermekotthoni beutalások száma is nő, és egyre fiatalabb életkorban kerülnek be a speciális ellátási szükségletű gyerekek. Sokan igényelnek gyógyszeres terápiát. A lakásotthonos elhelyezést a családi szocializáció helyettesítésére hozták létre. Az egyre rosszabb személyiségállapotban bekerülő fiatalok felborítják a már jól működő közösségek életét, csökkentik a szakemberek addig elért eredményeit. A kezelésükre speciális lakásotthon kialakítását szorgalmazzák, de a speciális otthon addig nem töltheti be a törvény által előírt szerepét, amíg helyben nem biztosítható a gyerekek terápiája, nincs elérhető közelségben gyermekpszichiátriai, gyermek ideg-gondozói ellátás. A nevelési felügyelet a speciális gyermekotthonban élő gyermekek, fiatalok azonnali zárt körülmények között történő ellátását hivatott biztosítani. Az eljárást a túlszabályozottsága miatt országszerte nem alkalmazzák. Az ön- és közveszélyes fiatal intézményből való szökése ideiglenesen oldja a feszültséget, de a problémát nem szünteti meg. A lakásotthonok arculata folyamatosan változik és igazodik a benne élő gyermekek igényeihez, fejlettségi szintjéhez, életkori sajátosságaihoz. A helyiségek a mindennapi életvitelhez szükséges bútorokkal, berendezési tárgyakkal, eszközökkel felszereltek,

43

barátságosak, otthonosak. 2008. év nyarán 3 lakásotthon bútorzatának és műszaki berendezéseinek cseréje valósulhatott meg 4.380.000,-Ft összegből, melynek 90%-át az ágazati minisztérium pályázati támogatása biztosította. A gyermekekkel, a tényleges szakmai munkával töltött idő az utóbbi években csökkent, mert az adminisztráció, a lakásotthon gazdálkodása, az elszámolás és beszerzés tölti ki a lakásotthonban dolgozó nevelők munkaidejét. A törvény célja szerint a lakásotthoni gazdálkodás a pénzbeosztás, a valós életre nevelés mintáját közvetítette volna a gyerekek felé, de ennek a gyakorlati kivitelezése a bonyolultsága miatt részben valósítható meg. A fenntartási költségek 75%-a bérjellegű kiadás, mert megfelelő felsőfokú végzettségű szakembereket kell alkalmazni a gyermekek magas szintű ellátása és a működési engedély megszerzése érdekében. Így gyakorlatilag a fennmaradó, közvetlenül a gyermekre költött 25% több mint fele élelmiszerre, másik fele ruházkodásra, gyógyszerköltségre fordítódik. A lakásotthoni alkalmazottak élelmességén és spórolási technikáján múlik, hogy jut e még kultúrára, művelődésre, kikapcsolódásra. A gondozási hely megváltoztatására irányuló eljárások az elmúlt években összességében csökkenő tendenciát mutatnak. 2003-2007. év között a fegyverneki Angolkert gyermekotthonból a gyermekotthon megszűnése miatt volt indokolt nevelőszülőhöz történő áthelyezés. A gyermekotthonok gondozási hely változtatására irányuló esetszámai a lakásotthoni átszervezések (Dembinszky úti, Debreceni úti lakásotthonok megszűnése, Stromfeld úti lakásotthon utógondozó otthonná történő átszervezése, speciális gyermekotthonok nemek szerinti megosztása) indokolták. A gondozási hely-változtatás alacsony aránya -az átszervezési okoktól eltekintve- azt mutatja, hogy a gyerekek gondozási helyének kijelölésekor az üres férőhely dominancia ellenére a lehető legtöbb szakmai szempont érvényesül és a gyermekek a megfelelő gondozási helyre kerülnek. A gyermekek számára előírt ruházat, a mindennapos tisztálkodáshoz és személyi higiénéhez szükséges anyagok és eszközök a gyermekek rendelkezésére állnak. Biztosítottak a tanulás feltételei (tanszerek, tankönyvek, stb.). Valamennyi intézmény rekreációs szolgáltatás keretében, a szabadidő hasznos eltöltéséhez programokat, táborokat szervez a gyermekek számára. Az engedélyezett álláshelyek aránya a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működési feltételeiről 15/1998. (IV. 30.) NM rendeletben meghatározotthoz képest minden gyermekotthonban a 95%-ot meghaladja. A szakképesítési arány több mint 90%. A munka minden területén szükség van a személyiségnek támaszokra, fejlődést segítő szakmai erőkre. A szociális szakembereket sok stressz-hatás éri, különösen a lakásotthonokban dolgozókat. Az ő munkaeszközük a saját személyiségük, s ha az nincs jó állapotban, akkor nem tudnak vele jól dolgozni, segíteni. Indokolt a szakemberek számára rendszeres szupervízió biztosítása, természetesen a szakma szabályai szerint külső szakemberrel. A szupervízió, mint segítő technika igen költséges, legyen szó akár egyéni, akár csoportos formájáról. Egyedi esetekben tudják

44

igénybe venni a gyermekotthonok dolgozói, ha pl. a team működése kerül veszélybe, ami adott esetben gátolná a feladatellátást. Van olyan gyermekotthon, ahol évek óta nem volt. Jelenleg a befogadó otthon dolgozóit segíti egy szupervízori képzésben résztvevő szakember, havi rendszerességgel. 5.1 Együttműködés társintézményekkel, egyéb szervezetekkel A gyermekvédelmi rendszer minden szereplőjének érdeke és kötelessége –a szakmai függetlenség biztosítása mellett, a szakmai kompetenciák tiszteletben tartásával– az együttműködés. Megszűnő az a rossz beidegződés, hogy a másik szakmáját, szakterületét alábecsüljék a szakemberek. A társintézményekkel jól működő, folyamatosan bővülő és erősödő partneri kapcsolat alakult ki. A hatékonyság fokozása továbbra is cél. A gyermekjóléti szolgálatok, családgondozók igyekeznek minél több információt szolgáltatni egy-egy beutalás alkalmával. Hiányosságok esetén jól működik a telefonos megkeresés, visszahívás rendszere is. Az elhelyezési értekezleteken a meghívott szakemberek többnyire részt vesznek, akadályoztatásuk esetén írásban teszik meg észrevételeiket. A megyei és városi rendőrkapitányságokkal tovább javult a kapcsolat. Az egyes gyermekek felkutatásában, szállításában maximális segítséget nyújtanak. Nagy segítséget jelent azon szökésben lévő gyermekek beszállítása is a rendőrség részéről, akiket az Országos Szakértői Bizottság vizsgálatára kell vinnünk. A rendőrség munkatársai mindig nagy erőket mozgósítanak, ha ilyen jellegű kéréssel fordultak hozzájuk. A városi gyámhivatalokkal szintén jó a kapcsolat. A hivatásos gyámoknak, gyermekotthoni gyámoknak sikerült a pénzintézetekkel maximálisan jó együttműködést kialakítani, soron kívül tudják intézni a gyámságuk alá tartozó gyermekek vagyoni ügyeit. Markáns javulás tapasztalható az oktatási intézmények és gyámok együttműködésében. Segítették ezt a szakmaközi megbeszélések, egymás speciális feladatainak megismerése, közös célok, stratégiák meghatározása a gyermek érdekében. A folyamatos egyeztetés és a szakemberek jó munkakapcsolata minden szinten megkönnyíti a munkát és csökkenti a feszültséget.

6. Ellátási kötelezettségek várható változása A Gyvt. 95. § (1) és (2) bekezdés –6 évi felkészülést követően8– 2009. január 1-jén hatályba lépő rendelkezése a következőket határozza meg: A megyei jogú városi önkormányzat az e törvényben foglaltak szerint biztosítja az otthont nyújtó ellátást és az utógondozói ellátást. A megyei önkormányzat által fenntartott otthont nyújtó, valamint utógondozói ellátást biztosító intézmények ellátási területe – a megyei jogú város területének kivételével – a megyére terjed ki. 8

2002. évi IX. törvény

45

Ebből következik, hogy a megyei önkormányzatnak a jövőben nem kötelessége otthont nyújtó ellátást biztosítani szolnoki lakóhelyről a gyermekvédelmi szakellátásba utalt gyermekeknek, szerződés hiányában erre nem is jogosult. A megkezdett egyeztetések során a megyei közgyűlés elnöke felajánlotta, hogy ellátási szerződés keretében biztosítaná gyermekvédelmi szakellátási rendszerében a szolnoki illetőségű gyerekek ellátását, amennyiben a feladat ellátásáért felelős Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata az állami normatíva és a tényleges ellátási költségek különbözetét részünkre megtéríti. A költségek nagyságrendjének tervezése érdekében az egy ellátottra jutó 2007. évi költség és a módosító indítvány szerinti 2009. évi normatíva adatai nyújtanak kiindulási alapot: Gondozási hely Nevelőszülő Különleges gyermekotthon Lakásotthon Speciális gyermekotthon Állami normatíva

SZÜKSÉGLET Normál Különleges 978.000,-Ft 1.059.000,-Ft 3.666.000,-Ft

Speciális 1.099.000,-Ft -

Utógondozói ellátott 941.000,-Ft -

2.438.000,Ft -

2.438.000,-Ft

-

-

3.490.000,-Ft

2.438.000,Ft -

803.600,-Ft

933.000,-Ft

933.000,-Ft

659.600,-Ft

2008. július hónapban 59 fő azon gyermekek és fiatalok száma, akik szülője/törvényes képviselője a szakellátásba történő utaláskor, illetve jelenleg szolnoki lakóhellyel rendelkezik. Közülük a nevelőszülőknél 32 fő ellátása történik. Ebből 20 fő normál, 8 fő különleges szükségletű, 4 fő utógondozói ellátott. Az 59 főből lakásotthonban lakó normál ellátási szükségletű 11 fő, különleges 6 fő, speciális 4 fő, utógondozói ellátott 3 fő. 3 fő a minisztériumi fenntartásban lévő javító intézetben él. szükséglet normál különleges speciális utógondozott

Nevelőszülői hálózatban esetén a különbözet 174.400,-Ft 109.000,-Ft 149.000,-Ft 261.000,-Ft

élők Lakásotthonokban élők esetén a különbözet 1.634.400,-Ft 1.505.000,-Ft 1.505.000,-Ft 1.778.400,-Ft

46

V. fejezet A Jász-Nagykun-Szolnok megyei gyermek és ifjúságvédelmi szakellátást végző intézmények középtávú feladatai 1. A nevelőszülői hálózattal kapcsolatos feladatok 1) A nevelőszülői hálózat jelenlegi arányának megtartása mellett az otthont nyújtó ellátás színvonalának minőségi fejlesztése. 2) A nevelőszülői feladatra jelentkezők még körültekintőbb kiválasztása, kiemelt figyelemmel a jelentkezők életkorára, iskolázottságára és lakáskörülményeikre. 3) A különleges és/vagy speciális szükségletű gyermekek nevelését vállaló, és arra alkalmas jelentkezők toborzása. A jelentkezők fejlesztő felkészítése speciális problémák felismerésére, azok kezelésére. 4) A működő nevelőszülőknél a szakmai segítségnyújtás hatékonyságának növelése. Tanácsadás esetmegbeszélés, pszichés, mentálhigiénés segítségnyújtás, probléma-specifikus továbbképzés biztosítása. 5) Az egyre magasabb életkorú, és egyre több beilleszkedési, magatartási, tanulási, egészségügyi problémával küzdő gyermekek számára szükséglet-közeli ellátás biztosítása. A szakellátásban nevelkedő gyermekek speciális problémái komplex, gyermekre és nevelőszülőre /mint gondozó/ irányuló szakmai segítségnyújtás. 6) A nevelőszülői hálózat a megye 40 településén működtet nevelőszülőt. Gazdaságossági megfontolásból a gyermekek szükségleteihez igazodó speciális szolgáltatások a lakóhelyhez közelebb biztosítása, utazó szakemberek (pszichológus, mentálhigiénés, gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus) által. Ennek tárgyi feltételeit külső telephelyként működő vidéki irodákban szükséges megteremteni, a megyei fenntartású intézményben is működtethetők, továbbá alkalmassá tétele a kapcsolattartások zavartalan lebonyolítására. Kulturált, nyugodt körülmények biztosítása a gyermekek és vérszerinti szülők számára, ahol valódi lehetőség adódik a kellemes időtöltésre, beszélgetésre, játékra. 7) Az átmeneti nevelés valóban „átmeneti” jellegének elősegítése, hogy a gyermek sorsa néhány éven belül rendeződjön hazagondozás, vagy örökbefogadás által. 8) Pályázati lehetőségek kihasználása.

47

2. A gyermekotthonokkal kapcsolatos feladatok 1) A gyermek szükségleteire orientált, adekvát elhelyezés biztosítása. 2) A gyermekek személyiségének kibontakoztatását, kiteljesedését előmozdító, tartalmas nevelési tervek elkészítése. 3) Speciális szükségletű gyermekek probléma-profil szerinti elhelyezésének biztosítása. Igény kialakulása esetén anya-gyermek együttes elhelyezését biztosító lakásotthoni profil biztosítása. 4) Szakemberek mentálhigiénés karbantartására irányuló képzések, továbbképzések, tréningek szervezése, melynek segítségével csökkenthető a kifáradás, kiégés bekövetkezésének lehetősége. 5) Értékorientált szabadidős programok szervezése érdekében hatékonyabb együttműködés hazai és külföldi civil szervezetekkel, intézményekkel. 6) A minőségi munkavégzés érdekében csak az előírt szakképzettséggel rendelkezők alkalmazása. 7) Az egyre növekvő számú utógondozói ellátottak munkaerőpiacon történő elhelyezkedésének fokozott segítése. 8) Átmeneti neveltek vérszerinti családhoz történő hazagondozásának tényleges elősegítése, a kapcsolattartás szorgalmazása, tárgyi feltételek megteremtése, a család és a gyermek részére közös program szervezése.

48

Mellékletek

49

1. sz. melléklet A gyermek- és ifjúságvédelemhez kapcsolódó jogszabályok jegyzéke 1. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló – többször módosított – 1997. évi XXXI. törvény 2. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 3. A Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló – aktuális évi – törvény 4. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Kormányrendelet 5. A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Kormányrendelet 6. A gyámhatóságokról, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról szóló 235/1997. (XII. 17.) Kormányrendelet 7. A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 133/1997. (VII. 29.) Kormányrendelet 8. A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről szóló 259/2002. (XII. 18.) Kormányrendelet 9. A nevelőszülői, a hivatásos nevelőszülői és a helyettes szülői jogviszony egyes kérdéseiről szóló 261/2002. (XII. 18.) Kormányrendelet 10. Az Országos Család- és Gyermekvédelmi Intézetről, valamint a Család- és Gyermekvédelmi Szakmai Kollégiumról szóló 45/1997. (XII. 17.) NM rendelet 11. A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 12. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény

50 3. sz. melléklet

Engedélyezett férőhelyek száma (fő)

Jász-Nagykun-Szolnok megyei gyermekotthonok és a nevelőszülői hálózat férőhelyei összesen

928

JNSZM Gyermekvédő intézet és Gyermekotthon, Szolnok

Engedélyezett férőhelyek száma (fő)

nevelőszülők Lakásotthonok (normál ellátási szükségletű gyermekek számára) Szolnok, Attila út 37. Szolnok, Nyúl u.9. Szolnok, Szilvás u. 43. Szolnok, Holló u. 1/A. Szolnok, Szandai S.u. 10. Szolnok, Seregély u. 3. Szolnok, Szép u. 33. Tiszakürt, Akácfa u. 22/A Tiszakürt, Görbe u. 9 Tiszakürt, Petőfi u. 29 Utógondozó otthonok Szolnok, Malom u. 6. Szolnok, Stromfeld u. 10. Tiszakürt, Táncsics M. u. 7. Speciális gyermekotthon Szolnok, Gyermekváros u. 1. Különleges gyermekotthon (0-3 éves gyermekek számára) Szolnok, Gyermekváros u. 1. Befogadó Otthon Szolnok, Gyermekváros u. 1 Összes férőhely

587

12 12 12 12 12 12 12 12 12 12 6 10 4 16 8 15 177

51

Kádas György Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Diákotthon és Gyermekotthon, Kisújszállás Lakásotthon (normál ellátási szükségletű gyermekek számára) Kisújszállás, Csorbai út 15. Kisújszállás, Nyár út. 46. Kisújszállás, Bem út 43. Kisújszállás, Balassi út 5. Különleges lakásotthon (enyhe fokban értelmi fogyatékos gyermekek számára) Kisújszállás, Bajcsy-Zs. u. 21/A Kisújszállás, Kígyó út 1/A Utógondozó lakásotthon Kisújszállás, Kun Béla út 1. Speciális gyermekotthon Kisújszállás, Váci Mihály u. 1. Összes férőhely

Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Kollégium, Pedagógiai Szakszolgálat és Gyermekotthon, Tiszaföldvár-Homok

Lakásotthon (normál ellátási szükségletű gyermekek számára) Tiszaföldvár, Döbrei J. u. 116-118. Különleges lakásotthon (enyhe fokban értelmi fogyatékos gyermekek számára) Tiszaföldvár, Döbrei J. u. 22-24. Különleges lakásotthonok (középsúlyos, súlyos értelmi fogyatékos gyermekek számára): Tiszaföldvár, Bányai Kornél u. 10. Tiszaföldvár, Aranykert u. 46. Tiszaföldvár, Döbrei J. u. 142. Utógondozó otthonok: Tiszaföldvár, Óvirághegy I. u. 241. Tiszaföldvár, Beniczky Géza út 5. Tiszaföldvár, Hunyadi u. 19. Összes férőhely

Engedélyezett férőhelyek száma (fő)

12 12 12 12

8 10 10 16 92

Engedélyezett férőhelyek száma (fő)

10

10

8 8 8 10 10 10 72

52 A szakellátásba kerülők illetékessége, a gyermekvédelmi alapellátás dokumentálása 2008. évi beutalások alapján

Települések és szervek szerint:

beutalás fő

3.számú melléklet

nem volt volt védelembe alapellátás védelembe vétel, vétel dokumentált alapell. dok. nincs 2 3 4 0 1 0 0 0 6 1 1 0 0 1 0 0 2 0 1 0 0 1 0 1 0 1 0 2 1 0 0 9 2 0 0 2 0 1 0 0 3 0 0 1 0 1 0 1 0 2 0 1 0 0 1 1 0 1 1 2 0 2 0 0 0 1 0 0 1 4 1 0 3 0 1 1 0 0 0 0 1 0 1 0 0 0 1 1 0 0 1 0 0 0 0 3 0 2 0 1 0 0

rendőrség Alattyán gyámhatóság Cserkeszőlő gyámhatóság Fegyvernek gyámhatóság Jánoshida gyámhatóság Jászárokszállás gyámhatóság Jászárokszállás gyámhivatal Jászberény gyámhatóság Jászfényszaru gyámhatóság Jászladány gyámhatóság Karcag gyámhatóság Karcag gyámhivatal. Kenderes gyámhatóság Kisújszállás gyámhatóság Kuncsorba gyámhatóság Kunhegyes gyámhatóság Kunhegyes gyámhivatal. Kunmadaras gyámhatóság Kunszentmárton gyámhatóság Kunszentmárton gyámhivatal Martfű gyámhatóság Mezőtúr gyámhivatal Rákócziújfalu gyámhatóság Szolnok gyámhatóság Szolnok gyámhivatal. Tiszabura gyámhatóság Tiszaderzs gyámhatóság Tiszaföldvár gyámhatóság Tiszafüred gyámhatóság Tiszafüred gyámhivatal. Tiszaroff gyámhatóság Tiszasüly gyámhatóság Tomajmonostora gyámhatóság Tököl gyámhatóság Törökszentmiklós gyámhatóság Törökszentmiklós gyámhivatal Túrkeve gyámhatóság Újszász gyámhatóság Zagyvarékas gyámhatóság

9 1 6 2 1 2 1 2 1 3 11 2 1 3 1 2 2 1 2 4 2 1 1 5 4 1 1 1 1 1 1 3 2 1 14 1 2 1 1

10 0 0 1 0

2 0 1 0 0

2 1 1 0 1

Összesen:

101

33 32,67%

37 36,63%

31 30,70%

%

53 4. számú melléklet Nevelőszülők Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2008. szeptember 30-án nevelőszülők száma Jászberényi kistérség Alattyán 4 Jánoshida 0 Jászágó 0 Jászalsószentgyörgy 2 Jászapáti 6 Jászárokszállás 1 Jászberény 14 Jászboldogháza 1 Jászdózsa 0 Jászfelsőszentgyörgy 37 Jászfényszaru 12 Jászivány 0 Jászjákóhalma 0 Jászkisér 0 Jászladány 8 Jászszentandrás 1 Jásztelek 0 Pusztamonostor 0 Karcagi kistérség Berekfürdő 5 Karcag 35 Kenderes 0 Kisújszállás 17 Kunmadaras 11 Mezőtúr 5 Túrkeve 4 Kunszentmártoni kistérség Cibakháza 2 Csépa 0 Cserkeszőlő 0 Kunszentmárton 7 Mesterszállás 0 Mezőhék 0 Nagyrév 0 Öcsöd 4 Szelevény 1 Tiszaföldvár 3 Tiszainoka 0 Tiszakürt 2 Tiszasas 0 Szolnoki kistérség Besenyszög 0 Csataszög 0 Hunyadfalva 0

54 Kőtelek Martfű Nagykörű Rákóczifalva Rákócziújfalu Szajol Szászberek Szolnok Tiszajenő Tiszasüly Tiszavárkony Tószeg Újszász Vezseny Zagyvarékas Tiszafüredi kistérség Abádszalók Kunhegyes Nagyiván Tiszabura Tiszaderzs Tiszafüred Tiszagyenda Tiszaigar Tiszaörs Tiszaroff Tiszaszentimre Tiszaszőlős Tomajmonostora Törökszentmiklósi kistérség Fegyvernek Kengyel Kétpó Kuncsorba Örményes Szajol Tiszabő Tiszapüspöki Tiszatenyő Törökszentmiklós Összesen

0 2 0 0 1 0 0 7 0 0 0 0 0 1 1 6 11 4 0 1 21 0 9 1 0 6 14 0

0 0 0 0 0 0 1 0 0 3 271

55 UE 2

kiskorú 1 1 2

1

2

6

8 3 13 1 1 2 2 2 3 2 10 1 1 6 1

6 27 1 1 44 11 1 24 1 23 7 19 7 349

település Mátészalka Mezőtúr Miskolc Nagykörű Nagyrév Nyíregyháza Öcsöd Pécs Pusztamonostor Rákóczifalva Rákócziújfalu Szajol Szolnok Tata Tápiószele Tiszabő Tiszabura Tiszaderzs Tiszaföldvár Tiszafüred Tiszagyenda Tiszaigar Tiszakürt-Tiszainoka Tiszapüspöki Tiszaroff Tiszasüly Tiszatenyő Tiszavárkony Tomajmonostora Tószeg Tököl Törökszentmiklós Túrkeve Újszász Vásárosnamény Vezseny Zagyvarékas Mindösszesen:

UE 6 2

1

3 24 1

1 3 3 2 1

1 12 4 3

1 159

kiskorú 3 20 2 4 2 1 2 1 1 1 3 1 95 2 7 18 7 7 21 23 6 2 4 3 3 7 3 1 3 2 1 49 13 16 2 1 7 693

összesen 3 26 2 6 2 1 3 1 1 1 6 1 119 3 7 18 8 7 24 26 6 4 5 3 3 7 3 1 3 3 1 61 17 19 2 1 8 852

5.sz.melléklet

2 11 3 2 6 91

1 1 12 11 4 22 1 2 4 24 26 49 1 6 9

összesen 1 3 2 1 1 1 14 11 4 28 1 2 4 32 29 62 2 7 11 2 8 30 3 1 54 12 1 1 30 1 1 25 18 22 2 13 440

2008.szeptember 30-án gondozásban lévő gyermekeket beutaló települések

település Abádszalók Alattyán Besenyszög Budapest IX. Budapest VIII. Cegléd Cibakháza Cserkeszőlő Csépa Fegyvernek Isaszeg Jánoshida Jászalsószentgyörgy Jászapáti Jászárokszállás Jászberény Jászboldogháza Jászdózsa Jászfényszaru Jászjákóhalma Jászkísér Jászladány Jászszentandrás Kaposvár Karcag Kenderes Kerepestarcsa Kiskunlacháza Kisújszállás Komárom Kuncsorba Kunhegyes Kunmadaras Kunszentmárton Marcali Martfű Összesen:

56

6.sz. melléklet A gyermekvédelmi szakellátásban élők életkor szerinti megoszlása 2008. szeptember 30. év

Nevelőszülői hálózat

Gyermekotthon, Szolnok

0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17

10 14 14 3 26 15 4 44 24 24 6 50 31 37 6 51 28 33

3 0 2 3 0 4 0 2 4 1 2 10 7 18 9 12 21 7

1 0 0 0 0 1 0 1 0 3 1 5 8 5 12 11 12 13

0 0 0 0 2 1 2 1 1 1 3 2 4 4 5 4 4 3

18 19 20 21 22 23 24 25

4 30 19 12 18 6 2 0 511 fő 12 év

5 6 5 4 4 2 0 0 147 fő 12,3 év

8 0 2 3 1 0 0 0 87 fő 14,7 év

9 5 5 5 4 1 0 0 66 fő 14,5 év

átlagéletkor

Gyermekotthon, Kisújszállás Gyermekotthon, Tiszaföldvár- összesen Homok

14 14 16 6 28 21 6 48 29 29 12 67 50 64 32 78 65 56 26 41 31 24 27 9 2 0 811 fő