ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság Hatósági Engedélyezési Iroda – Környezetvédelmi Engedélyezési Osztály 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 e-mail:
[email protected] web: http://edktvf.zoldhatosag.hu Ügyfélfogadás: Hétfő, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Csütörtök: 9-16 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni!
A határozat JOGERŐS: Iktatószám: Előadók:
év: 2011. Hó: 10.
4718-23/2011. Varga Lajosné/Puskás Sándor
nap: 27.
KÜJ:
Hiv. szám: Melléklet:
100 216 138 Tárgy:
1 db
Telephely KTJ: 100 325 154
Létesítmény KTJ: 101 620 432
Mosonmagyaróvár, MOFÉM Zrt. egységes környezethasználati engedélye
HATÁROZAT I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség – felülvizsgálva a H2267-3/2006. számú határozattal kiadott, K-10597-2/2009. számú határozattal módosított egységes környezethasználati és egyben környezetvédelmi működési engedélyben foglaltakat, a Mosonmagyaróvári Fémszerelvény Zrt. (székhelye: 9200 Mosonmagyaróvár, Terv u.92. statisztikai azonosító jele: 11125358-2814-114-08) részére – az ABU Hungary Mérnökiroda Kft. (9027 Győr, Külső Árpád u.41.) által készített környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció alapján a kérelemnek helyt adva – a székhelyével megegyező, Mosonmagyaróvár, 596/13-16 helyrajzi számú ingatlanon folytatott tevékenységre - felületkezelés 30 m3 feletti űrtartalmú kezelőkádakkal - egységes környezethasználati és egyben környezetvédelmi működési engedélyt ad, a következők szerint. II. 1.) A tevékenység adatai: A telephely EOV koordinátái: EOVX: 283 500 EOVY: 516 000 A tevékenység megnevezése: fém felület kezelése A telephelyen folytatott tevékenység TEÁOR szerinti besorolása: 25. 61 fém felület kezelése A tevékenység NOSE-P kódja: 105. 01, fémek és műanyagok felületi megmunkálása Az engedélyezett tevékenység megnevezése és volumene: felületkezelés 30 m3 feletti űrtartalmú kezelőkádakkal. A galvanizáló üzem maximális kapacitása 120.000 m2 /év. Az alkalmazott technológia: Egykaros és két kezelőelemes fürdőszobai és konyhai csaptelepek, különféle szelepek, golyóscsapok és palackszelepek gyártása. Az alkalmazott gyártástechnológia fő lépései a következők: 1. modul Melegüzem 2. modul Központi forgácsoló 3. modul Csiszoló, fényező, szerelde 4. modul Galvanizáló III. A tevékenység végzése során az alábbi, az elérhető legjobb technika alapján meghatározott követelményeket kell teljesíteni:
2
1.)Levegőtisztaság-védelmi előírások: A légszennyező pontforrások megnevezését, a kibocsátott légszennyező anyagokat és a betartandó kibocsátási határértékeket a határozat elválaszthatatlan részét képező 13 verziószámú melléklet tartalmazza. - A tevékenység végzése során a légszennyezést okozó technológiai berendezéseket úgy kell üzemeltetni, hogy a levegőterhelés minimális legyen. - A berendezések rendszeres karbantartását és a kifogástalan üzemvitelt biztosítani kell. - A tevékenység végzése során a leválasztó berendezéseket üzemeltetni kell. - A tevékenység P66 számú légszennyező pontforrásának kibocsátását kétévente, legközelebb 2012-ben, a többi pontforrás kibocsátását 5 évente, - a P2, P12, P24 forrásét legközelebb 2012-ben, a P8, P70 és P71 forrásét legközelebb 2013-ban, a P48, P51, P52, és P69 forrásét legközelebb 2015-ben- méréssel kell igazolni. A mérőhely kialakítására, a mérőszervezetre, a mérésre és az adatok értékelésére vonatkozó előírásokat a hatályos jogszabály szerint kell elvégezni. A tervezett mérés időpontjáról a mérés megkezdése előtt 15 nappal a hatóságot értesíteni kell. A mérési jegyzőkönyvet két példányban kell benyújtani Felügyelőségre. - Az üzemeltető a légszennyező forrásokra vonatkozóan köteles a megfelelő formanyomtatványokon adatokat szolgáltatni a környezetvédelmi hatóság számára (alapbejelentés és légszennyezés mértéke éves jelentés). - A levegőtisztaság-védelmi adatszolgáltatást valamennyi, a határérték megállapításban szereplő, valamint a termikus eljárásoknál a 999 kódjelű CO2-re, mint üvegházhatású gázra vonatkozóan kell megtenni: - Az üzemeltető az alapbejelentés (LAL lap) bármely adatának megváltozása esetén, a bekövetkezett változásokat köteles 30 napon belül az alapbejelentő lapon bejelenteni, és kérni az engedély felülvizsgálatát. - A levegőtisztaság-védelmi éves jelentést „Légszennyezés Mértéke” minden év március 31.-ig, az erre rendszeresített formanyomtatványon kell teljesíteni. - A rendkívüli légszennyezést a környezetvédelmi hatóságnak a szennyezés bekövetkeztésekor azonnal be kell jelenteni, a berendezéseket azonnal le kell állítani, és gondoskodni kell a szennyezés okának elhárításáról. 2.) Zaj- és rezgésvédelmi előírások: -A létesítmény üzemelése során folyamatosan gondoskodni kell az alábbi határértékek megtartásáról: A zajforrás hatásterületén lévő:
Település/ utca/ házszám
Területi besorolás
Mosonmagyaróvár, Fészek u. 30. Mosonmagyaróvár, Fészek u. 28. Mosonmagyaróvár, Fészek u. 26. Mosonmagyaróvár, Fészek u. 35. Mosonmagyaróvár, Fészek u. 33. Mosonmagyaróvár, Fészek u. 31. Mosonmagyaróvár, Pázsit u. 35. Mosonmagyaróvár, Pázsit u. 33. Mosonmagyaróvár, Pázsit u. 30. Mosonmagyaróvár, Pázsit u. 28.
LKE LKE LKE LKE LKE LKE LKE LKE LKE LKE
Közterület elnevezése
Lakóépület Lakóépület Lakóépület Lakóépület Lakóépület Lakóépület Lakóépület Lakóépület Lakóépület Lakóépület
lakóépületek védett homlokzatai előtt 2 méterre, LKH nappal (6-22 óráig) = 50 dB LKH éjjel (22-6 óráig) = 40 dB a terület érvényes rendezési terv szerinti besorolása: LKE – Kertvárosias lakóterület.
Ingatlan helyrajzi száma
6743 6744 6745 6733 6734 6735 6727 6728 6633 6634
Építmény jegyzék (2000.) szerinti besorolása 1110 1110 1110 1110 1110 1110 1110 1110 1110 1110
3
- A környezeti zajforrás területén és hatásterületén bekövetkező minden olyan változást, mely határérték túllépést okozhat, az üzemeltető 30 napon belül köteles bejelenteni Felügyelőségünknek. 3.) Hulladékgazdálkodási előírások: -A veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhelyen veszélyes hulladék csak 1 évig gyűjthető. -A hulladékgazdálkodás általános szabályai szerint törekedni kell a minél nagyobb arányú hulladékhasznosításra, illetve tilos a hulladékot elhagyni, ellenőrizetlen körülmények között elhelyezni. -A hulladékok nyilvántartását és bejelentését a 164/2003.(X. 18.) Kormány rendelet előírásai szerint kell teljesíteni. -A telephely felhagyása esetén, a gyűjtőhelyeken felhalmozott hulladékok ártalmatlanításáról vagy hasznosításáról gondoskodni kell. -A technológiai előírások megtartásával, az üzemzavarok megelőzésével meg kell akadályozni, hogy hulladék kerüljön a környezetbe. A rendkívüli esemény bekövetkezése esetén haladéktalanul értesíteni kell a környezetvédelmi hatóságot, önállóan meg kell kezdeni a kárenyhítő intézkedések végrehajtását. A rendkívüli eseményeket dokumentálni kell. 4.) Felszíni és felszín alatti vízvédelmi előírások: - A telephelyről a városi közcsatorna hálózatba kibocsátott kommunális szennyvíz szennyezettségének az alábbi küszöbértékeknek kell megfelelnie: pH KOIk BOI5 szerves oldószer extrakt ammónia-ammónium-nitrogén 10’ ülepedő anyag összes só
6,5-10 1000 mg/l 500 mg/l 50 mg/l 100 mg/l 150 mg/l 2500 mg/l
- A telephely Megyei-csatornába csatlakozó csapadékcsatornáján kibocsátásra kerülő csapadékvizekre vonatkozóan az alábbi kibocsátási határértékeket kell betartani: pH KOIk szerves oldószer extrakt összes lebegőanyag
6 - 9,5 150 mg/l 10 mg/l 200 mg/l
- A telephely galvanizáló üzeme szennyvíztisztítójából a Lajta-Malom-ágba kibocsátott előtisztított szennyvizek szennyezettségére, valamint a forgácsoló üzem emulzióbontójából kikerülő tisztított szennyvizek más szennyvizekkel való elkeveredése előtt az alábbi követelményeket kell betartani: Lajta-Malom-ág Területi határértékek pH biokémiai oxigénigény (BOI5) összes nitrogén összes lebegő anyag szerves oldószer extrakt (olajok, zsírok)
6 - 9,5 50 mg/l 55 mg/l 200 mg/l 10 mg/l
Technológiai határértékek dikromátos oxigénfogyasztás (KOIk) összes szervetlen nitrogén (ammónium, nitrát, nitrit) összes alumínium összes vas fluoridok összes alifás szénhidrogén (TPH) összes foszfor toxicitás THal összes arzén
150 mg/l 50 mg/l 3 mg/l 10 mg/l 30 mg/l 10 mg/l 2 mg/l 6 0,1 mg/l
4
összes ólom összes kadmium összes króm króm VI összes réz összes nikkel összes ezüst összes ón összes cink cianid, könnyen felszabaduló szulfidok aktív klór adszorbeálható szerves kötésű halogének (AOX)
0,5 mg/l 0,1 mg/l 0,5 mg/l 0,1 mg/l 0,5 mg/l 0,5 mg/l 0,1 mg/l 2 mg/l 2 mg/l 0,2 mg/l 1 mg/l 0,5 mg/l 1 mg/l
- Az emulzióbontásból származó szennyvizek minőségére vonatkozó követelmények a más szennyvizekkel való elkeveredése előtt: összes ólom összes kadmium összes króm króm VI összes réz összes nikkel összes cink cianid, könnyen felszabaduló aktív klór adszorbeálható szerves kötésű halogének (AOX)
0,5 mg/l 0,1 mg/l 0,5 mg/l 0,1 mg/l 0,5 mg/l 0,5 mg/l 2 mg/l 0,2 mg/l 0,5 mg/l 1 mg/l
- A gyártástechnológiákban halogénezett oldószerek, higany, EDTA nem alkalmazhatók. - A Lajta-Malom-ágba és a Megyei-csatornába történő kibocsátások, valamint az emulzióbontóból kikerülő tisztított szennyvizek fentiek szerinti szennyező komponenseit jóváhagyott önellenőrzési tervben foglaltak, valamint a használt és szennyvizek kibocsátásának ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról szóló jogszabály előírásai szerint kell mérni, bevizsgálni, dokumentálni és az eredményekről adatszolgáltatást teljesíteni. A mintavételek helye: a galvanizáló üzem szennyvíztisztítójából távozó tisztított szennyvíz; a Megyei-csatornába történő kibocsátás esetében a csapadékcsatorna telephelyről történő kilépési pontja; valamint az emulzióbontásból származó szennyvíz más szennyvizekkel való elkeveredése előtti pont. - A Lajta-Malom-ágba és a Megyei-csatornába történő kibocsátások mennyiségét, valamint az emulzióbontó szennyvízkibocsátásának mennyiségét mérni és naplózni kell. - A tevékenység során esetlegesen bekövetkező földtani közeg- vagy felszín alatti víz-szennyezéssel járó rendkívüli eseményeket - a kárenyhítés azonnali megkezdése mellett - haladéktalanul be kell jelenteni a Felügyelőségnek. - Az engedélyesnek gondoskodnia kell az üzemi kárelhárítási terv karbantartásáról, felülvizsgálatáról és szükség esetén módosításáról, amely módosítást a környezetvédelmi hatósággal jóvá kell hagyatni. - A telephelyen üzemelő monitoring rendszer működtetését a H-3916-13/2008. számú kármentesítési monitoringra kötelező határozatnak megfelelően kell tovább folytatni. 5.) Az eljárásban részt vett szakhatóságok az alábbi állásfoglalást adták: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve a 2509-2/2011. számon a következő állásfoglalást adta: A MOFÉM Zrt.,Mosonmagyaróvár,Terv u.92.szám alatti ingatlanon üzemeltetett telephelyre vonatkozó egységes környezethasználati engedélyének felülvizsgálatához közegészségügyi szempontból hozzájárul. Mosonmagyaróvár Város Jegyzője a VFO/461-1/2011. számon a következő állásfoglalást adta: A MOFÉM Zrt. részére az egységes környezethasználati engedély kiadásához, mivel az helyi jelentőségű védett természeti területet nem érint, hozzájárul.
5
IV. Az egységes környezethasználati engedély az abban foglaltak ötévenként történő felülvizsgálata során hozott határozat jogerőre emelkedéséig hatályos. A környezetvédelmi hatóság az egységes környezethasználati engedély ötévenkénti felülvizsgálata érdekében elrendeli a tevékenység teljes körű felülvizsgálatát úgy, hogy az arról készített dokumentációt az engedélyes e határozat jogerőre emelkedését követő öt éven belül 8 nyomtatott és egy példányban elektronikus adathordozón nyújtsa be a hatósághoz. V. A jelen határozat kiadásával egyidejüleg a H-3134-5/2008.számú határozattal kiadott levegőtisztaságvédelmi engedély hatályát veszti. VI. A határozat ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatóságnál két példányban benyújtandó fellebbezést lehet előterjeszteni. A fellebbezéshez 375.000.-Ft összegű szolgáltatási díjat kell befizetni az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség előirányzat felhasználási keretszámla MÁK 10033001-01711899-00000000 számú számla javára.
Indokolás A hatóság a Mosonmagyaróvári Fémszerelvény Zrt. (székhelye: 9200 Mosonmagyaróvár, Terv u.92 továbbiakban: Zrt.) részére a H-2267-3/2006. számú határozattal kiadott, K-10597-2/2009. számú határozattal módosított – a székhelyével megegyező, Mosonmagyaróvár, 596/13-16 helyrajzi számú ingatlanon folytatott tevékenységre - felületkezelés 30 m3 feletti űrtartalmú kezelőkádakkal - egységes környezethasználati és egyben környezetvédelmi működési engedélyt adott. A Zrt. kérelmet nyújtott be a hatósághoz, melyben az egységes környezethasználati és egyben környezetvédelmi működési engedély felülvizsgálatát kérte, melyhez csatolta ABU Hungary Mérnökiroda Kft. (9027 Győr, Külső Árpád u.41.) által készített környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációt, és befizette a 750.000,-Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat. A hatóság, mivel a dokumentáció nem felelt meg a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995.évi LIII. törvény, valamint a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (továbbiakban:R.) előírásainak, hiánypótlásra hívta fel a kérelmezőt A hatóság a kiegészített dokumentáció alapján a következőket állapította meg: A tevékenység a R. 2. mellékletének 2.6. pontja alá tartozik, fémek és műanyagok felületi kezelésére szolgáló létesítmények elektronikus vagy kémiai folyamatokkal, ahol az összes kezelőkád térfogata meghaladja a 30 m3-t (jelen esetben a kezelőkádak összes térfogata 71,4 m3 ) A Mosonmagyaróvári Fémszerelvény Zrt. egykaros és két kezelőelemes fürdőszobai és konyhai csaptelepek, különféle szelepek, golyóscsapok és palackszelepek gyártását végzi. Az alkalmazott gyártástechnológia fő létesítményei a következők: 1. modul Melegüzem 2. modul Központi forgácsoló 3. modul Csiszoló, fényező, szerelde 4. modul Galvanizáló
Az. 1. modul elemei: Kovácsolás: a méretre darabolt rudakat gázfűtésű kemencékben felmelegítve a különböző típusú melegsajtoló gépeken kovácsolják. Kokilla öntés: az öntés kokillaöntő gépeken történik. Az öntvények üregrendszerét homokmagok adják. A magok homok, gyanta és katalizátor felhasználásával készülnek. Az évi gyártott félkész termék : 2.281.052 kg A 2. modul elemei:
6
Forgácsolás célgépeken: az alkatrészek forgácsolását forgódobos célgépeken végzik. A forgácsoló szerszámok hűtésére és kenésére olajemulziót használnak. Kifúvatás: célja a munkadarab belsejében maradt forgács eltávolítása, hálózati sűrített levegővel. Mosás: mosással a munkadarabok olajszennyeződését távolítják el. A forgácsolóba 2 db lúgos mosóberendezés van telepítve. Nyomáspróba: a kész alkatrészek tömörségét sűrített levegővel ellenőrzik. Impregnálás célja: a nyomáspróbán tömörtelen darabok javítása. A pórusokat autoklávban LOCTITE 541-es impregnáló szerrel telítik. Forgácscentrifuga: a forgácsból az emulziót távolítja el. Emulzióbontás: a bontás koagulációs elven fizikai úton történik. Mosás: az olajos alkatrészek mosását mosóberendezések végzik ipari mosószerekkel. A gyártott évi félkész termék:1427465 kg. A 3. modul elemei: Tüzelés: tüzeléssel a felületi egyenetlenségeket távolítják el végtelenített csiszolószalaggal. Csiszolás: a csiszolást nemezkorongra felhordott csiszolóanyaggal végzik. Fényezés: a csiszolási nyomok eltüntetésére szolgál. Textilkoronggal végzik. Tükrösítés: különösen igényes felület előállítására. Textilkoronggal végzik. Szerelés: a szereldében szerelik össze a különböző alkatrészeket. Gyártott évi félkész termék:315056 kg. A 4. modul elemei: Galvanizálás: az alkatrészek döntő többségét egyedi függesztékes LPW automatán galvanizálják. A kezelt felület évi 5-10 millió dm2. Az U alakú berendezésben először sárgaréz alkatrészek felületéről távolítják el az olaj, zsír és paszta maradványokat. Finomabb tisztítás érhető el az ultrahangos kádban, ahol az ultrahang mechanikai úton távolítja el a szennyeződéseket. Az utolsó fázis az anódos zsírtalanító, ahol az elektródák közötti intenzív gázképződés hatására jön létre a tisztítás. Az alkatrészeket öblítés után nátriumhidrogénszulfáttal kezelik 3 %-os oldatban, amely az oxidokat és egyéb vegyületeket távolítja el. Az így kapott fémtiszta felületre válik ki a 15.20 um vastag fényes nikkelréteg. A nikkelezett alkatrészeket öblítés után híg krómsavban aktiválják. Öblítés után a mérgező króm VI. vegyületet króm III-á redukálják, ami kevésbé mérgező. Elektrokémiai visszamaratás: a hibás galván bevonatok eltávolítását szolgálja. Foszforsav, kénsav, ecetsav keverékében az alkatrészeket anódként kapcsolva távolítják el a hibás bevonatot. Galvánüzemi szennyvízkezelés: a keletkező szennyvizeket minőségi kritériumok alapján szelektíven gyűjtik, majd két elkülönített kezelővonalon tisztítják. Az egyik vonalon a redukálást igénylő krómtartalmú szennyvizeket kezelik, a másik vonalon a redukálást nem igénylő szennyvizek kezelése történik. A savas és lúgos szennyvizek a semlegesítő reaktorban semlegesíthetők ideális esetben. A két külön vonalon semlegesített szennyvíz az ülepítők után végellenőrző tartályban egyesül. A tevékenység folytatása által okozott környezetterhelések és környezeti igénybevételek: Levegővédelem: A tárgyi létesítmény telephelye a 4/2002. (X. 7.) KvVM rend. 2. sz. melléklete alapján a 2. légszennyezettségi zónába tartozik. A terület közvetlen közelében ipari létesítmények találhatók. A telephelyen 11 db bejelentés köteles légszennyező forrást üzemeltetnek, amelyek közül 2 a kokilla öntési, 1 a fémmegmunkálási, 1 a csiszolás-fényezési, 4 a galvanizálási és 3 pedig az üzemfenntartásihőszolgáltatási technológiához tartozik. A rézötvözet olvasztási kapacitása 1 t/nap. A galvanizáló üzem maximális kapacitása 120. 000 m2/év. A kokillaöntés technológia (T1) légszennyező pontforrásain (P2, P66) kibocsátott légszennyező anyagokra eljárás-specifikus és általános technológiai kibocsátási határértékek, a fémmegmunkálás (T2:P24)-, a csiszolás, fényezés (T4:P12)- és a galvanizálás (T5:P48, P51, P52, P69) technológiákhoz tartozó pontforrásokon kibocsátott anyagokra általános technológiai kibocsátási határértékek, a hőszolgáltatási technológia (T6: P8, P70, P71) pontforrásain kibocsátott anyagokra tüzeléstecnikai határértékek kerültek megállapításra. A kibocsátott anyagokat, a határértékeket, a tömegáram küszöbértékeket és a vonatkoztatási oxigén tartalmat a határozat melléklete tartalmazza.
7
Az üzemeltető a pontforrásokon kibocsátott anyagokra a határértékek teljesülését a HYDRA 2002 Kft. K41/2007, K-85/2007, K-1/2008 és K-100/2010 mérési jegyzőkönyvével igazolta. A tevékenységből adódóan, az éves ellenőrzések során megállapítást nyert, hogy rendkívüli légszennyezés a vizsgált időszakban nem történt. A tevékenységből adódó levegőbe történő kibocsátások a terület légszennyezettségi állapotát számottevően nem befolyásolják. Zajvédelem: A telephely üzemelése során az üzemépületek belső technológiai zajforrásainak (energia központ, galvanizáló üzem, szerelde, tmk, szerelde, kompresszorház, automata forgácsoló üzem, szerelde, szerszámműhely, melegüzemi csarnok, forgácsoló üzem) zajkibocsátásával lehet számolni. A benyújtott zajvédelmi dokumentáció, az ÖKO-RAAB Mérnöki, Tanácsadó és Szolgáltató Kft. R-0608/3/9 számú mérési jegyzőkönyve alapján, a telephely zajkibocsátása megfelel az előírásoknak, a tevékenység hatásterülete érint zajvédelmi szempontból védendő épületet. A telephely hatásterületére vonatkozó zajkibocsátási határértékek megállapítása a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 1. számú melléklet 1. pont alapján történt, ahol: LKH = LTH. A telephelyen lévő zajforrások nappali és éjjeli időszakban működnek. A zajforrás hatásterületén elhelyezkedő épületek Építményjegyzék 2000. szerinti besorolása: − Egylakásos épületek: 1110. Hulladékgazdálkodás: Az üzemszerű tevékenység során az elmúlt öt évben az alábbi hulladék kibocsátásokkal kellett, s a jövőben is kell számolni:
Veszélyes hulladék kibocsátás: A hulladék EWC A hulladék kódszáma megnevezése
110109*
16 02 13*
06 05 02*
2006. és 2010. közötti időszakban - a termelés mennyiségétől függően keletkezett minimum és maximum mennyiség (t) 26, 54-50, 49
Veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok és szűrőpogácsák 0, 02-1, 44 Veszélyes anyagokat tartalmazó használatból kivont berendezések, amelyek különböznek a 16 02 09-től 16 02 12-ig felsorolt tételektől Folyékony hulladékok 0, 2-2, 98 keletkezésük helyén történő kezeléséből
8
származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok Ásványolaj alapú, klórvegyületeket nem tartalmazó motor-, hajtómű- és kenőolajok Homokfogóból és olajvíz szeparátorokból származó hulladék keverékek Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok Veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőkendők
13 02 05*
13 05 08*
15 01 10*
15 02 02*
4, 6-17, 9
8, 2-27, 6
0, 5-3, 2
7, 8-12, 6
Az üzemszerű tevékenység során az elmúlt öt évben az alábbi hulladék kibocsátásokkal kellett, s a jövőben is kell számolni: Nem veszélyes hulladék kibocsátás:
A hulladék EWC kódszáma
A hulladék megnevezése
12 01 04
Nemvas fém részecskék és por Vas és acélhulladék Elsődleges és másodlagos termelésből származó salak Elhasznált csiszolóanyagok és eszközök, amelyek különböznek a 12 01 20-tól Papír és karton csomagolási hulladékok Műanyag csomagolási hulladékok Egyéb települési hulladék
191001 100601 12 01 21
15 01 01 15 01 02 200301
2006. és 2010. közötti időszakban - a termelés mennyiségétől függően keletkezett minimum és maximum mennyiség (t) 3, 8-29, 3 0-21 0-15 0, 2-3, 1
46, 6-70, 7 2, 5-13, 2 Közszolgáltatás
A galvanizálás során a szelektíven gyűjtött szennyvizeket két kezelővonalon tisztítják: -
az egyik vonalon a redukálást igénylő krómtartalmú szennyvizeket kezelik nátriumbiszulfittal és kénsavval. A keletkező iszap – ülepítés után – döntően krómhidroxidot tartalmaz.
9
-
A másik vonalon a redukálást nem igénylő szennyvizeket kezelik külön reaktorban. Itt a savas és lúgos szennyvizeket semlegesítő reaktorban semlegesítik, pH beállítással a nehézfémeket kicsapják.
Ezután flokulálószer adagolásával ülepítőkben történik az iszapok további leválasztása. Az ülepítőkből származó híg iszapot iszapsűrítő tartályokban sűrítik, majd keretes szűrőprésen víztelenítik. A víztelenített iszapot meleglevegős szárítóban 35-50 % szárazanyag tartalomig beszárítják, majd fémkonténerben az üzem központi veszélyes hulladék gyűjtőhelyére kerül. Az üzemi gyűjtőhely kialakítása és működése megfelel a mód. 98/2001. (VI. 15.) Kormány rendelet előírásainak, annak működési szabályzatát a hatóság H-11549-4/2003. számú határozatával jóváhagyta, a működésében azóta változás nem következett be. Az üzemi gyűjtőhelyre kerülnek e telephelyen keletkező nem veszélyes hulladékok, a települési szilárd hulladékok gyűjtése az üzemépületek mellett elhelyezett zárt fém konténerekben történik, s közszolgáltató szállítja el további kezelésre. Vízgazdálkodás-vízvédelem Az ivóvíz ellátás a városi közműves ivóvíz-hálózatáról történik, a vételezett vízmennyiség 2010-ben: 8.243 m3/év volt. A vételezett vizet kommunális célokra (ivás, tisztálkodás, stb.) használják. Tartalékként szolgál a telephely területén lévő K-137 OKK számú, 96,0 m talpmélységű mélyfúrású kút. Az ipari vízbeszerzés bázisa a MOFÉM Zrt. területén található 2 db 8,8 és 7,5 m talpmélységű ásott kút. A kutakból búvárszivattyúval kitermelt és nyomásfokozóval továbbított vizet, kezelést követően a galvanizálási technológiában használják fel, ezen kívül alkatrészmosásra, öntözésre szolgál. A saját vízbázisból kitermelt ipari víz mennyisége 2010 évben: 17.888 m3 volt. A galvánüzemi technológiához szükséges víz kezelési alaptechnológiája a fordított ozmózisos membránszeparáción alapszik. Az ipari vízhálózatról a nyersvizet ioncserés eljárással előkezelik, majd mikroszűrő egységen keresztül vezetve a fordított ozmózis berendezésben sótalanítják. A sótalanított vizet puffer tartályban tárolják, innen nyomásfokozó szivattyúkkal a technológiai vízkörben történik a folyamatos keringetés. Tűzivíz tárolására 2 db, egyenként 50 m3-es földalatti tartály szolgál. A kommunális szennyvíz elvezetése az AQUA Zrt. által üzemeltetett városi csatornahálózatba történik, innen a Huszár utcai városi szennyvíztisztítóba kerül. Végső befogadó a Mosoni-Duna. A keletkezett kommunális szennyvíz mennyisége 2010-ben 8.243 m3 volt. Az ipari szennyvíz elvezetése elkülönített üzemi csatornahálózaton keresztül történik, a tisztított szennyvizek befogadója a Lajta-Malom-ág. A galvanizáló üzem 10 m3/h kapacitású szennyvíztisztítójában a lúgos, savas, nikkel és krómtartalmú öblítővizeket, és a koncentrátumokat külön-külön gyűjtik, és két, elkülönített kezelősoron tisztítják. Az egyik kezelősoron a redukálást igénylő króm tartalmú szennyvizeket kezelik a reaktorokban. A redukálás nátriumbiszulfit oldattal, a króm(III) vegyületek kicsapatása kálcium-hidroxid adagolással történik. A lassú keverővel ellátott flokkuláló reaktorban a fémhidroxidok pelyhesítése érdekében flokkulálószer adagolása történik. A fémhidroxid pelyhek kiülepítésére PREUTOR AIF 600 típusú kétrekeszes, ferdelemezes ülepítő szolgál. A másik kezelő soron a redukálást nem igénylő, savas, nikkeltartalmú és lúgos szennyvizeket kezelik, ahol előkezelésként külön reaktorban pH beállítás történik. A nehézfémek kicsapatása érdekében kálcium-hidroxidot adagolnak a 3 m3 térfogatú semlegesítő reaktorba. A lassú keverővel ellátott flokkuláló reaktorban a fémhidroxidok és az inert szerves komponensek pelyhesítése érdekében flokkulálószer adagolása történik. Majd a PREUTOR AIF 600 típusú kétrekeszes, ferdelemezes ülepítőben a kivált nehézfém csapadékot a szennyvíztől szétválasztják. A két külön vonalon tisztított szennyvizek az ülepítők után 7,2 m3 térfogatú végellenőrző tartályba jutnak, ahol folyamatos pH mérés biztosított, valamint a nehézfém tartalmat 4 órás gyakorisággal ellenőrzik. A megfelelő minőségű tisztított szennyvizet átemeléssel, mennyiségmérőn keresztül a befogadó Lajta-Malom-ágba bocsátják ki, sodorvonali bevezetéssel. A nem megfelelő minőségű tisztított szennyvíz havária tároló medencébe kerül, ahonnan a szennyvíz a tisztítási sorokra visszavezethető, vagy a 10 m3/h teljesítményű ikeroszlopos homokszűrőn tovább kezelhető, vagy kationcserélőre vezetve tovább csökkenthető a tisztított szennyvíz nehézfémtartalma. Az ülepítőkből származó híg iszap besűrítésre kerül a két vonalon külön üzemelő 4 m3-es iszapsűrítő tartályokban. A besűrített iszapot keretes szűrőpréseken víztelenítik, HARTER TLG M4 Kaltemitter típusú (500 l/24 h) meleg levegős iszapszárítóban szárítják, és veszélyes hulladék tárolóba helyezik el. A forgácsoló üzemben keletkezett forgácsból az elhasznált hűtő-kenőfolyadékot speciális forgácscentrifugáló berendezéssel távolítják el. Az emulzióbontó berendezés a kétfázisú diszperz rendszer megbontásával
10
alkalmas az olajszármazékok vízből történő leválasztására. Az 1 m3/d kapacitású emulzióbontó berendezésben az emulziót pH beállítás után koaguláló szerek hozzáadásával megbontják, az apró olajcseppek folyamatosan egyesülnek, míg összefüggő homogén olajréteget alkotnak. Az így kialakult homogén olaj réteg felúszik a víz felszínére, ahonnan ezután elvezetik és külön olajtartályban összegyűjtik. A keletkezett iszapot ülepítik, semlegesítik, majd iszapsűrítőbe juttatják, az emulzióbontásból származó tisztított vizet pedig mésztejjel történő semlegesítés után 1 m3-es tartályban gyűjtik. Az emulzióbontó berendezés a bontandó emulzió összetételétől függően meleg technológiai üzemmódra is alkalmas, meleg üzemmódban a megbontott emulzió olajfázisa lefölözhető, emulzióképzésre visszaforgatható minőségű. A keletkező olajos iszap veszélyes hulladékként kerül ártalmatlanításra. A tisztított víz - minőségének folyamatos ellenőrzése mellett - a galvanizáló üzem szennyvíztisztító rendszerén kerül további tisztításra, majd az üzemi csatornahálózaton keresztül a Lajta-Malom-ágba bevezetésre. Amennyiben nem megfelelő az emulzióbontóból kikerülő víz minősége, újból visszakerül az emulzióbontó egységre. Az emulzióbontónál keletkező tisztított szennyvíz mennyisége 2010-ben 42,6 m3, a Lajta-Malom-ágba bocsátott tisztított technológiai szennyvíz mennyisége 2010 évben: 17.888 m3 volt. A telephely területére hulló csapadékvizet csapadékcsatorna rendszerrel gyűjtik össze és a csapadékcsatorna két ágában lévő egy-egy olajfogó aknán, valamint a közös ágban lévő olajfogó aknán keresztül, zsilip műtárgyon át a Megyei-csatornába vezetik el. A csapadékcsatorna zsilipjének zárásával lehetőség van a csatorna vizének visszatartására az esetleges szennyeződések észlelése esetén. Üzemszerű körülmények között a Megyei-csatornába csak az üzem területén összegyűlt csapadékvizek kerülnek. A Megyeicsatornába kibocsátott vizek mért mennyisége: 3.427 m3/év (2010 évben). A MOFÉM Zrt. a H-3916-13/2008. számú határozatban előírt monitoring kutak mintázási és 2010. évi összefoglaló jelentési kötelezettségének eleget tett. A jelentésben szereplő mérési eredmények közül első negyedévben a T4 és MF-2 jelű kutakban a korábban megállapított „D” kármentesítési határértéket kismértékben meghaladó Zn koncentráció, illetve az MF-1 jelű kútban Ni koncentráció mutatható ki. Az MF-2 jelű kútban „B” értéket kismértékben meghaladó Cr koncentráció látható. Második negyedévben a T2 és MF-2 jelű kutakban a korábban megállapított „D” kármentesítési határértéket meghaladó Zn koncentráció mutatható ki. Harmadik negyedévben a T4 és MF-2 jelű kutakban a korábban megállapított „D” kármentesítési határértéket meghaladó Zn koncentráció mutatható ki. Negyedik negyedében T2 jelű kútban „D” kármentesítési határértéket meghaladó Ni koncentráció, MF-2 jelű kútban „D” kármentesítési határértéket meghaladó Zn, és „B” értéket kismértékben meghaladó Cu koncentráció látható. A telepen kármentesítési monitoring keretében működő megfigyelő kutak közül a T1-T4 és MF-6 – MF-7 jelűek H-3670-7/2007. számon, míg az MF-1 – MF-5 jelűek H-5569-2/2009. számon rendelkeznek vízjogi üzemeltetési engedéllyel, melyek mintázását a H-3916-13/2008. számú határozat II. rész 3/2. pontja határozza meg. Ezek szerint: „A termelő (T1 - T4) és monitoring (MF-1 - MF-7A) kutakban negyedéves rendszerességgel mérni kell a vízszintet és negyedéves rendszerességgel akkreditált laboratóriumban meg kell határozni a monitoring kutak nehézfémek (As, B, Cd, Cr, Cu, Hg, Ni, Pb, Se, Sn, Zn) és TPH tartalmát.” Az engedélyes rendelkezik érvényes, jóváhagyott üzemi kárelhárítási tervvel. Természet- és tájvédelmi szempontból: Az érintett ingatlanok (kivett udvar, kivett út, kivett ipari üzem) nem védett természeti területek, és nem Natura 2000 területek, nem részei a Nemzeti Ökológia Hálózatnak. A telephely működésének nincs közvetlen zavaró hatása más védett természeti területekre és védett természeti értékekre. A már folytatott tevékenység tájvédelmi szempontból negatív hatást nem eredményez. A hatóság az eljárása során tanulmányozta az elérhető legjobb technika alkalmazását, és a következőket állapította meg: A tevékenységet határérték alatti légszennyező anyag kibocsátások jellemzik. A kibocsátásokhoz elsősorban porleválasztó berendezések (ciklon, porkamra) kapcsolódnak. Krómozásnál a kipárolgást, a kádban lévő krómtartalmú elektrolit felszínén történő habképzéssel csökkentik. A szükséges hőellátást földgáztüzelésű kazánokkal, gázégőkkel biztosítják. A jövőben a füstgázhőhasznosítását tervezik. A modulokból felépülő, horizontális, automatikus anyagmozgatású és programozható LPW galvanizáló sor konstrukciója lehetővé teszi a technológiai oldattérfogatok nagymértékű csökkentését. A többlépcsős kaszkád, illetve szóró-öblítés által csökken az öblítővíz felhasználása, a kihordás minimalizálásával pedig a vegyszerfelhasználás mennyisége, ami a szennyvízkezelés tehermentesítését eredményezi.
11
A szennyvízkezelő biztonságos üzemeltetését teszi lehetővé, hogy a rendszeresen ellenőrzött kémiai komponensek mellett, folyamatosan működő mérőműszerek mérik a pH és a redox-potenciál értékét. Az üzemeltetés biztonságát növeli és a szennyezések megelőzését szolgálja, hogy részletes előírások vannak az elektrolitok és más kezelőoldatok elkészítésére, üzem közbeni ellenőrzésére és a laboratóriumi mérések alapján szükséges korrekciók elvégzésére, a vegyszerek, valamint a veszélyes hulladékok tárolására, szállítására és kezelésére, továbbá a szennyvízkezelő rendszer üzemeltetésére vonatkozóan. Az előírások betartását a munkahelyi vezetők és a vállalat környezetvédelmi megbízottja is rendszeresen ellenőrzi. Emellett a berendezések ellenőrzése, karbantartása és naplózása is részét képezi a vállalatnál alkalmazott ISO 9001 szerint tanúsított vezetési rendszernek. Miután a hatóság megállapította, hogy a dokumentáció megfelel a környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció tartalmára vonatkozó követelményeknek, a dokumentáció megküldésvel megkereste a 347/2006.(XII.23.) Korm.rendelet 32/A §.,illetve a 4.számú melléklet által meghatározott ,területileg illetékes szakhatóságokat. Így a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervét, mely a 2509-2/2011. számú szakhatósági állásfoglalásában a MOFÉM Zrt., Mosonmagyaróvár, Terv u.92.szám alatti ingatlanon üzemeltetett telephelyre vonatkozó egységes környezethasználati engedélyének felülvizsgálatához közegészségügyi szempontból hozzájárult. Állásfoglalása a 123/1997.(VII.18.) Korm. rendeleten, a 16/2002.(IV.10.) EüM rendeleten, a 21/2001.(II.14.) Korm. rendeleten, a 253/1997.(XII.20.) Korm. rendeleten alapul. Mosonmagyaróvár Város Jegyzőjét, mely a VFO/461-1/2011.számú szakhatósági állásfoglalásában a MOFÉM Zrt. részére az egységes környezethasználati engedély kiadásához, mivel az helyi jelentőségű védett természeti területet nem érint hozzájárult. Állásfoglalása a 347/2006.(XII.23.) Korm.rendelet 32/C.§ b) pontján és 4sz.mellékletének 4.pontján alapul. A hatóság a fentiek alapján megállapította, hogy a tervezett tevékenység a III. fejezetben megfogalmazott előírások betartása mellett az elérhető legjobb technika követelményrendszerének megfelel, a környezet védett elemeit nem károsítja, ezért az egységes környezethasználati és egyben környezetvédelmi működési engedélyt a felülvizsgálat eredményeképpen a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 79.§ (1) bekezdése és a R. 20. § (3), (8) bekezdése szerinti tartalommal 5 év időtartamra megadta, és a R.20 § (3) bekezdése alapján a hatáskörébe tartozó – külön jogszabályban meghatározottengedélyeket az egységes környezethasználati engedélybe foglalta. A határozat a fentiekben hivatkozott jogszabályokon túl az alábbi jogszabályi rendelkezéseken alapul: A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet (R) 22.§ (2) a) bekezdése szerint a felügyelőség a levegőtisztaság-védelmi előírásokat az elérhető legjobb technika figyelembevételével jelen eljárásban állapította meg. A pontforrások kibocsátásával kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségeket a R 31.§ -a írja elő.. A légszennyező pontforrásokra vonatkozó kibocsátási határértékeket a 4/2011. (I. 14) VM rendelet 6. - 7. melléklete, valamint a 23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet 3. számú melléklete írja elő. A mérési előírásokat a 6/2011. (I. 14.) VM rendelet 14. sz. melléklete tartalmazza. A létesítmény zaj hatásterülete a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló mód. 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdés valamint a 6.§ (1) bekezdés alapján került megállapításra. A hatásterület által érintett területek, terület-felhasználási kategóriái Mosonmagyaróvár Város Önkormányzata Képviselőtestülete 15/2002. (V. 15.) számú ÖKT rendelet előírásainak figyelembevételével, a zajterhelési határértékek a zaj- és rezgésvédelmi határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. számú melléklete alapján kerültek meghatározásra. A változás bejelentési kötelezettséget a mód. 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 11.§ (5) bekezdése írja elő. A szennyvíz-kibocsátással kapcsolatos követelmények megállapítása a módosított 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (továbbiakban Kr.) és a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet (továbbiakban: Hr.) előírásain alapszik. A városi szennyvíz-közcsatornába kibocsátott kommunális szennyvíz jellemző szennyezőanyagaira a küszöbértékek a Hr. 4. számú melléklete szerint, a Lajta-Malom-ágba történő szennyvízkibocsátásra a Hr. 1. számú melléklet III. részének 33. fejezetében a galvanizálás és a fémmegmunkálás (forgácsolás) technológiáira vonatkozó technológiai határértékek, valamint a pH, BOI5, összes nitrogén, összes lebegőanyag, szerves oldószer extrakt esetében a Hr. 2. számú melléklet 4. kategóriájú területi határértékei
12
lettek kibocsátási követelményként előírva. A KOIk szennyezettségi paraméterre megállapított határérték a befogadó vízminőségi állapotának megőrzése érdekében a Kr. 19.§ (1) és (2) pontja alapján a technológiai határértéknél szigorúbb, a területi határértéknek megfelelő egyedi határérték. A Megyei-csatornába történő csapadékvíz kibocsátásra a Hr. 2. számú melléklet 4. kategóriájú területi határértékei vonatkoznak. A Megyei-csatornába történő kibocsátásra előírt határértékeknél a hatóság figyelembe vette, hogy a Megyei-csatorna szennyvíztisztítóval nem rendelkezik, ezért esetében a Kr. 22. § (1) bekezdése, valamint a Kr. 38 § (1) bekezdés alapján a felszíni vízbe történő közvetlen bevezetésre vonatkozó határértékeket kell alkalmazni. A szennyvízkibocsátás önellenőrzési kötelezettségének előírása a 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 27. § (2) cb) pontján alapszik, az önellenőrzést és az ahhoz kapcsolódó adatszolgáltatást a Kormányrendelet, és a 27/2005. (XII. 6.) KvVM rendelet előírásai szerint kell végezni. A monitoring rendszer működtetését a H-3916-13/2008 számú kármentesítési monitoringra kötelező határozatnak megfelelően kell továbbfolytatni. A hulladék nyilvántartás pontos adattartalmát, az adatszolgáltatás formátumát és gyakoriságát a 164/2003. (X.18.) Korm. rendelet írja elő, A hulladékkezelési technológia során keletkező hulladékok gyűjtésének kötelezettségét és a további hasznosítás és ártalmatlanítási kötelezettséget a Hgt. 13. § (1) bekezdése, a veszélyes hulladékokra vonatkozó gyűjtési és átadási feltételeket a 98/2001. (VI.15.) Korm. rendelet 10. § írja elő. Figyelemmel arra, hogy a Zrt. környezetvédelmi felülvizsgálatot is végzett, a hatóság részére a Kvt. 79. § (1) bekezdés a.) pontja szerinti környezetvédelmi működési engedélyt is megadta. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 98. § (1) és 99. § (1) bekezdései biztosítják, a fellebbezéshez szükséges szolgáltatási díj mértékéről a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2.§. (4) bekezdése rendelkezik. Az eljáró hatóság hatáskörét és illetékességét a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet állapítja meg.
Győr, 2011. szeptember 21.
Németh Zoltán s.k. igazgató
