11 száffi.
1892. július 15.
TO-it évfolyam.
Méhészeti AZ E R D É L Y R É S Z I
MÉHÉSZ-EGYLET
SZAKLAPJA
M e g j e l e n i k m i n d e n h ó 1-én é s 15-én. Előfizetési ár e g y évre A méhészetre
vonatkozó közlemények
a „lénészeü Közlöny" szertesztó'ségélie2 cíimzendík.
I
.1 T
Kolozsvár, ( B e l m a g y a r u t c z a 2 . sz.)
2 frt, félévre Rendes
tagok
2
1 frt. frt,
köri
tagok
1
frto
űzetnek,
melyért a „Méiésietl Közlöny"-!
|
Kéziratok n e m adatnak
ingyen
kapják.
vissza.
Akácz- és eperfák érdekében. Kolozsvárt, 1892. jul. 6. Tekintetes szerkesztő ú r i »Méhészeti Közlöny« becses lapjok ez évi i3-ik számának 180-ik oldalán, »Levél a szerkesztőhez« czimii czikkre szíveskedjék megengedni néhány sorban elmondanom igénytelen észrevételeimet. Abban, hogy földmivelési ministeriumunk minden jóravaló ügyet, mely hazánk gyarapodását előremozditja, teljes készséggel t á m o g a t : mindnyájan m e g lehetünk nyugodva, s abban is főképpen hogy egyik hasznos ügyet korántsem pártolhat más szintén hasz nos ü g y kárára, hanyatlására. A k o r m á n y felette áll a mindennapi élet helytelen szokásán, midőn számtalanok a maguk javát mások kárával is gyarapitni óhajtják. Nem igy tesz kormányunk, midőn az »Eperfa« nagyban való tenyésztése iránt intézkedik, h o g y m é g »a meglevő Akáczfákat is kivágassa* a nemes, a hasznos »Méhé szet* nagy kárára akkor, midőn hazánk egyetemes fölvirágzására, gyorsan való gyarapodására vasmarokkal, de szeretettel teljes szív vel ragad meg minden alkalmat. E szerint az eperfák nagyban való tenyésztésével egyszersmind az akáczfák tenyésztését is kíván nia kell, hogy minden vidéken a helyi viszonyok. szerint legyenek akácz-, eper- és gyümölcsfák ü l t e t v e : süppedékes, szakadásos dom bok, magaslatok megkötésére akácz-erdőcskék növekedjenek; köz ségi s országutak széleit fölváltva, eper-, akácz- és gyümölcsfák, U
17
•
© BCU Cluj
-
186 —
valamint a kaszálók s közös legelők széleit is ilyen fák szegélyez zék. A nagybirtokosok pedig termő, nagy földiapályaikat szak üzemük szerénti fákkal szegélyezhetik körül. Ha egész Veszprém vármegye igy intézkedik minden helységében, t. Orbán Pál test vérünknek lehet-e kifogása méhészetünk jövője iránt ? A virágzó akáczfa mellett vegyük védelmünk alá az cperfát is! Az első a mézipart mig csupán gyarapodni segíti: a második a selyemipar egyedüli forrása ; s ha c fával helységeink kopár, azonban védett oldalait is, melyek legelőknek sem valók, eper s valamely más gyümölcsöt termő fákkal ültetjük be : ritkás árnyé kuk alatt a gyepszárra vergődik s szorgalommal áldott méhecs kéink számára virul. í g y mindnyájunk jólétére a két ipar egymást támogatva, édes hazánk virulatnak indul. Ezekhez még vegyük azt is, h o g y kormányunk hazánk általános gyümölcsészetét üdvös in tézkedéseivel nemsokára lehető legmagasabb fokra emelni igyekszik; e mellett bizonyít az, hogy már ez évben is 405,000 gyümölcsfa csemetét és 47,000 oltóvesszőt osztott ki hazánkban ingyen. A viruló gyümölcsfák ily rohamos szaporodásával pedig méziparunk mindig csak emelkcdhetik, s igy a minden tekintetben kecsegtető jövőben megnyughatunk. H o g y pedig Veszprém városa utczasorait felváltva, nem eper és virágzó akáczfákkal, hanem gömbakáczokkal ültette b e : ezt talán nemcsak ama fák tetszetős alakjáért tette, hanem azért, hogy a minden tavaszszali fanyirást is mcggazdálkodhassa, s e mellett a hideg télen a verebeken kivül a zordonabb szabadból a városba költözött sármányoknak is melegebb szállások lehessen, sőt talán még arra is gondolhattak, h o g y sem a város utczáiu levő akácz virágai mézelésre, sem pedig az eperfák levelei nem oly tiszták, mint a szabadban levőkéi, ezektől sem a mehivadék, sem pedig a selyemhernyó betegséget nem kaphat. Az én óvatosságom azonban ily szélsőségig nem megy, sőt én is a mellett szavazok, hogy ha zánk minden helységének utczasorai helyi körülmények szerint v a g y csupán csak eper-, vagy akácz, v a g y pedig fölváltva mindkét féle fával volnának ültetendők. A mi pedig az idei »Vándorgyűlés* az akáczfák kivágása elleni óvástétel körüli értekezését illeti: telyesen szükségtelennek tartom, miután arról szóló hivatalos kormányi rendelet ez ideig
© BCU Cluj
— 187
-
tudtunkkal sehová sem küldetett hazánkban, s. a föntebb előadott okokért soha nem is küldhet. A többek között azonban arról is lehetne értekezni, h o g y mily módon lehetne az eddigi méhészetet a selymészettel egy idejűleg űzni haszonnal egész hazánkban akkor, midőn a beruházás aránylag kevés költségbe kerül, s e mellett a szegényebb községek $ egyesek részére kormányunk ád eperfa-csemetéket és selyem lepke-tojásokat ingyen, sőt hihető, hogy még ennél is többet fog tenni: oktatásra a leghelyesebb gyakorlati alapon nyugvó nyom tatott utasítást oszt ki, mely szerint a kísérletek biztos eredmény hez juttathassák a kezdőket; és kormányunk azzal tenne még töb bet, hogy a »Kertészeti vándor-tanár« ral a műveleteket minden felé honunkban megfigyelteti s a fogyatkozásokat közbenjárásával s gyakorlatos tanításával hozatja helyre. Ilyen szerűn kell minden dolgainkról értekeznünk s tennünk is minél g y o r s a b b a n : hajlékain kat, kérteinket, méheseinket, selymeseinket, egész gazdaságunkat és mindenféle ipaYunkat lehető legtisztább rendbe s minél jövedel mezőbbe kell hoznunk közeledő vendégünk, szeretett édes hazánk s nemzetünk fennállásának 1000-dik ive! nagyszerű fogadására.
Veress Ferencz.
Mit tartsunk a Neiszer-kaptár és kezelési mód felől? (Folytatás.)
Vizsgáljuk hát meg az elméleti számítás próbakövén a Sötérféle kaptárt s kezelésmódot is! — Sötér kerete 24 cm magas és ugyanolyan széles is, tehát — ha ez külső mérete — belső területe 2 3 = 5 2 9 [Z'crn (mig a Neiszerféle 22-5 >-25 - 562-5 [ J c m ) , a Sötérféle kaptár egy-egy sorában lévén 9 keret, egy keretsorának tér fogata 529-x 9>. 3*5 = i6663 k ö b c m = i 6 * 6 6 3 köbdm. (Neiszernél pe dig a 10 keretes sor íeptérfogata 562-5 \ 35 -- 19687 k ö b e m ^ 19-687 köbdm, a i3 keretes sornak Íeptérfogata pedig'fentebbi számitásunk szerint 25593 k ö b c m = 2 5 - 5 9 3 köbdm); de Sötér kaptárában a fiasitótér két sorból állván, az 2;< i6663 = 33326 k ö b c m = 3 3 . 3 2 6 köb dm, melyben azonban, a tér magasságát megszakító keretléczek s léczközök miatt nem egy egységes, hanem két egymástól elkülöní tett költőfészek — egy-egy mindenik sorban — alakul, de nem egy2
14*
© BCU Cluj
— 188
-
szerre, hanem egymásután, — a másodikat t. i. csak akkor kezdik építeni a méhek, mikor az első már nem elég a családnak s a méz hordás még bőségesen folytatható. Az egy-egy sorban alakitható függélyes tojásdad költőfészek hosszát 23 cmre tévén, vastagsága lehet 5 : 3 = 23 : x — 1 4 cm és térfogata i 4 x 3 x ° ' 5 3 6 = - 2 3 6 o köbcm=: 2 36 köbdm, melyben 2 ' 3 6 x 2 S O O = 5 9 0 0 fiatal méh kelhet ki egy fiasitási időszakban. E tojásdad költőfészek terjed 1 4 0 / 3 5 = 4 lépre, azaz 3 közbenső lép mind a két oldalára s a két szélsőnek belső oldalaira, egészben tehát ugyan 5 lépre, melyek közül azonban a két szélső csak félig van belepve. E 5 lépes fiasitótér Íeptérfogata tesz 5> 3'5 2 3 ^ = 9 2 5 7 k ö b c m t = 9 ' 2 5 7 köbdmt, melyben 9257 méh férhet el. A tojásdad költőfészken kivül esik 9'257—2 3Ő9=:6'897 köbdm léptérfogat, melyben 6' 8 kgrnyi élelemre való méz tárolható el. Az ilyen kis téren elférő méhcsalád azonban alig valamivel több, mint 1 kgr súlyú ; ha körülbelül 2 kgrnyi súlyú volna, addig, mig a lépépités a második sorra kerülne, az első sorban el nem férő, illetőleg az itteni építésnél felesleges méhek a külső munkára járnak ki, s ha van mit gyűjteni, az elkészült sejteket rögtön megtöltik élelemmel s korlátozzák, v a g y meg is akadályozzák az anya petézését; de munka közben a kiröpiiléseken meg is fogynak, minek következté ben a család szaporodása csak lassan haladhat előre. — Ha ennél is n a g y o b b rajt helyezünk ilyen kaptárba, az okvetlenül fekmentes költőfészket fog alakítani, s a legnagyobb fekmentes fészek, mely ilyen lépeken alakulhatna, lenne 3 : 5 = 2 3 : x = 3 8 cm hosszú s 1 1 lépre terjedne; de ilyen nem alakitható Sötér kaptárában, mert egy-egy sorában csak 9 lép fér el. E 9 lépből kell kitelni a fészekbeli s fedő lépeknek, a legnagyobb fekmentes fészek hossza lesz tehát a 8 lép által elfoglalt mélység, vagyis 8 x 3 ' 5 —28 cm. Ezen fiasitótér egyik sorában alakuló tojásdad költőfészek kiterjed a 7 közbenső lép mind a két, s a két szélső lépnek belső oldalaira. A fiasitótér térfogata i 6 6 6 3 köbem— i6'663 köbdm lévén, elfér benne körülbclől 2 kgrnyi méhcsalád, de ha a két keretsorban mind a két költőfészek kiépül, kétszer ennyi. Az egy-egy keretsorban alakit ható tojásdad költőfészek térfogata lesz 17 X 2 8 x 0 ' 5 2 3 6 = 4 2 3 6 köbc m = 4 ' 2 3 6 köbdm, melyben 4 2 3 6 x 3 5 o o = 10590 fiasitás kelhet ki, tehát épannyi, mint a Neiszer által megfigyelt esetben az egyleti 2
2
2
-
A
-
J
-
© BCU Cluj
-
189
-
kaptárnak hosszú lépeire helyezett 2 kgrnyi rajának esetében. H a a Sötérféle kaptár két sorból álló fiasitó részébe még nagyobb rajt helyezünk, vagy ha a benne lakó család már annyira megnépese dett, hogy a fiasitótér másik keretsorát is elfoglalja, ezen — az első sorbeli fészeknek kiépülése s íiasitással meg élelemmel való megtelése után — egy másik költőfészket fog alakítani ép ugy, mint az egyleti kaptárnak két sor félkeretes lépekkel felszerelt fiasitó terébe helyezett raj, de csak akkor, mikor az építést mintegy vezetű anya ezen másik sorba leereszkedik. Ezért késik ily két keret soros fiasitótérnek a kiépítése s marad gyakran az egész évszakon át csonkán, ha a későbbi mézhordás nem elég bőséges. Ilyen kö rülmények mindenesetre hátrányosak a méhcsalád népesedésére nézve. De ha a két fészek csakugyan teljesen kiépül, akkor ennek köbtartalma 2/4.3368472 k ö b c m = 8 4 7 2 köbdm s kikelhet benne fiasitási időszakonként 8 " 4 7 2 x 2 5 0 0 = 2 1 1 8 0 fiatal méh, mig az egész fiasitótér lépközeibcn 3 3 3 2 6 méh férhetne el; tehát aránylag túlsá gos nagy, miért itt a gyűjtő munkás méhek is találnak férhelyet, a mi Sötér kaptárának előnyt ad az egyleti kaptárak fölött. A költő térnek a két tojásdad fészken kiviili részeinek térfogata tesz 33"326 —8"472 =:. 24-854 köbdmt, melybe a méhek élelmükre 24'8 kgrnyi mézet rakhatnak el. Sötér fiasitóterében tehát a költés körül arány lag igen sok lehet a méz s azért e lépek n a g y részét is szükséges a fiasitás megszűntével kipergetni. Méznek van tehát elég hely, de nagyon valószínű, hogy kevés a méh, mely tele hordja, v a g y talán eltérnek a méhek ily szabályellenes méretű kaptárban a természe tükből folyó fészeképitési szokásaiktól? — N a g y o n é r d e k e s é s a m é h é s z e k k ö s z ö n e t é t és e l i s m e r é s é t é r d e m l ő d o l o g lenne, ha S ö t é r úr e t e k i n t e t b e n e l f o g u l a t l a n , a l a p o s m e g f i g y e l é s e k e t t e n n e s a z e r e d m én y t megismer t e t n é. É
Midőn Sötér a fiasitótérnek teljes kiépítése s a családnak eb ben lehető legnagyobb megnépesedése után a méztér megnyitása czéljából a fiasitótért s vele az ott levő két költőfészket 1, 2, 3 vagy több pár léppel megszükiti, a fészkeket is okvetlenül meg csonkítja s a fiasitást ápoló méneknek több vagy kevesebb rend kívüli munkát okoz a költőfészeknek uj rendbehozatalával, a mi | kétségen kivül a fiasitás fejlődésére is bizonyos hátráltatással jár.
© BCU Cluj
-
190
-
Ilyenkor a következő időszakbeli fiasitásnflk mindenesetre csökken nie kell, s a család ennek folytán népességben ís annál inkább ha nyatlik, minél több. pár léppel rnegcsOnkiilták a költőfészkek; mert á külső munkában fokozott inertekben tönkremenő munkás méhek he in pótolhatók k kellő mértékben. A méztér lépet annyival meg szaporodnak, a mennyivel a íiasitÓtéréi megfagytak s a szintéri Napról napra fogyó, de nem eléggé pótolható munkás méhek napról napra kevésbbé képesek az üres sejteket mézzel tele hordani, mig uj fiasitás kikelése folytán némileg meg nem szaporodnak. Ezért tart a méztér lépeinek telehordása Sötérnél oly sokáig, 5—8 és t ö b b napig, mig a nagy fiasitótérben egységes nagy fészekben fej lődő család aránylag sokkal számosabb munkásai ezt oly gyorsan teszik, h o g y jő hordáskor egy-két nap alatt is elvégzik azt, a mire Sötér ur 5—8 és több napig is kényelmesen várni tud. E tekintetben hivatkozhatom Gergelyi Kálmán urnák a Mé hészeti L a p o k idei 3. számában a 48. oldalon foglalt méhzsongási tudósítására, mely szerint a mult (1891.) nyáron megszerzett négyes kaptárban, mely mindenik osztályában csak két-két sor egyleti egész (tehet 37 cm magas) keretekkel van felszerelve s különben egészen a Neiszer-rendszernek megfelelően szerkesztve, június 24-én óriási rajt helyezett el s Neiszer méhészkedési módja szerint kezelt. Ezer) raj a beakasztott műsejtközfalakkal ellátott 20 dupla keretet 5—6 nap alatt kiépítette s / részben mézzel is tele hordta. Két har madáig alkalmasint azért, mert a tojásdad költőtészek fiasitása és az e körül betárolt virágpor az egyik lépsor felét megközelítő sejt jeit elfoglalta. Ezen 20 lép térfogata tesz 2 0 x 3 ' 5 x ' 5 x 3 6 = 56700 k ö b c m t = 5 6 ' 7 köbdmt, az ebben elférő méznek ' része kitesz 5°"'7x /-) — 37 '8 kgrmot. Ezen, a k a p t á r n a g y s á g á n a k m e g f e l e l ő r a j t e h á t N c i s z e r - r c i i d s z e r i i k a p t á r b a 11, N e i s z e r m ó d j a s z e r i n t k e z e l v e , a j ú n i u s 2 4-i k é 11 t u 1 i . d ő b e n k i é p í t e t t e 5 6 7 k ö b d m n y i t é r f o g a t ú 1 é p e i t s m é g 37'8 k g r m é z e t i s g y ű j t ö t t ! Ez azután igazán szembetűnően bizo nyítja, m e n n y i r e r o s z a N e i sz e r-r e n d s z e r s m i n ő ö n á m i t á s s a 1 v á d o l h a t ó k a N c i s z e r-r e n d s z e r s z e r i n t m é h é s z kedők! Hanem Neiszer az ő megfigyeléseiből csakugyan téves követ keztetést vont le, midőn azt következtette, hogy ha 26—28 cmnél 2
:f
2 2
ij
ri
2
© BCU Cluj
-
191
-
magasabb keretet alkalmazna, a méhek nem építenék ki egy foly tában egészen az aljáig, minek folytán biztosan kipergetni sem le hetne, pedig csak a r á n y l a g n e m e l é g e r ő s r a j o k n e m k é p e s e k a z o k a t e g y f o l y t á b a n k i é p í t e n i , elég népes rajok kiépítik. N a g y o b b térfogatú fiasitótérbe n a g y o b b népességű rajt vagy családot is kell helyezni, s ilyen nagyobb fiasitóban a lehető legnagyobb népességig fejlődött család a kellő időben aránylag nagyobb rajokat is ereszt. így p. o. a franczia 1 5 0 — 2 0 0 liternyi kaptárok óriási népei 4—6 kgrnyi rajokat eresztenek, melyek 34— 51 ezer inéhből állanak.* Ezt teszi a n a g y o b b keret s a megfele lően nagyobb fiasitótér s ennek észszerű kezelése. Régi dolgok. Hogy Neiszer a három keretsoros vagy három emeletes egy leti kaptár bclvilágát csak két egyen keretsorral szereltette fel, azt Sötér » D a t h c - s y s t é m á n a k « nevezi. Igaz, D a t h e is csak két ke retsort alkalmaz az ő kaptárában, de ez nem három, hanem négy félkeretes sornak felel meg, s D a t h e kereteinek magassága két félkeretes sor magasságát foglalja c l ; mig a Neiszer-féle keret magas sága csak 1 '/., félkeretes sornak felel meg. Dathe keretét ezeken felül pedig főképen az jellemzi, hogy bclvilágát magassága közepén egy lécz felezi s osztja két egyenlő félkeretre, ugy h o g y a Dathekeretek sorában nem létesülhet osztatlan, egységes függőleges irá nyú tojásdad költőfészek ; hanem két kisebb fekmentes, mely egy más alatt van elhelyezve s a középső léczek s ezek mellett mézzel telt sejtek által is egymástól elkülönítve, épen ngy, mint a külön két sor félkeretcs lépeken alakulók, a mi a család fejlődésére semmi előnynyel, de igen is hátránynyal jár. Ellenben a Neiszer-kaptár fiasitóterét képező keretsorban egy egységes, semmi idegen réteg : által meg nem szakított nagy tojásdad költőfészek alakul, a mi : megint semmi tekintetben sem hátrányos, de igen is előnyös kö, rülmény.
:
* *Yaneziaországban a Dadant és a Laycns-félc kaptárak vannak elter jedve. A Dadant-keret méretei 47X30 -1410 lem, a Layens-keretéi pedig 41 x3:-> i—.ISőit lem területtől. Kzek fölülről kezelhető ládákban vannak elhelyezve, mejlyekrc a mézgyiijtő keretes szekrények felrakatnak,' mint az amerikai és angol kaptárakhan. Layens kaptárai oly terjedelmes ládákból állanak, hogy azok miníeleinkében IS - 20 keret foglalhat belyet, s így egy ilyen láda lépes térfogata ;.85 —1)5 köbdm vagy liter, s azért nagyon nehéz, mind a mellett szeretik. 1
© BCU Cluj
— 192
-
Neiszernek azon kezelési szabályára térvén, mely szerint »a k ö l t é s f ö n t , a m é z l e n t « helyezendő el, Sötér legelőször is ezen eszmét Dzierzonnak tulajdonítja, a ki már 1847-, majd megint 1857-ben a közönséges parasztkasok és a nagy tuskókaptárak czélszerüsitésére ugyanazt ajánlotta; de én azt hiszem, hogy ez nem baj, mert ha Dzierzon nem találta volna jónak, nem ajánlotta volna két ízben is mint javitást, illetőleg tökéletesbitést, valamint az sem baj, hogy az alul elhelyezett méztár lépei ép oly nagyok, mint a fiasitótérbe valók, mert a méhek szépen tele hordják. (Folyt, köv.)
Neumann Samu.
Alakítsunk gyümölcs- és méhészeti fiókegyle teket. Az 1868. évi t. cz. a gyümölcs és kertészet tanítását felvette a tanítani köteles tantárgyak k ö z é ; 1874-ben elrendeltetett a köz ségi faiskolák felállítása országszerte. Az elsőnek 24, a másodiknak 17 éve, s tisztelet a kivételeknek, kivált falukon, (a városokról nem szólok), ma is messze távol állunk a törvény intentiója megett. Tehát, h o g y ne legyen úgy, mint volt régen, fogjunk hozzá a magasztos épület, az országunknak 'nagy gyümölcsös kertté ala kításához s egyen-egyen és összesen tehetségünk szerint járuljunk egy-egy homokszemmel a nagy épület emeléséhez: a l a k í t s u n k g y ü m ö l c s é s z e t i s a v e l e r o k o n m é h é s z e t i f ó k e g y let e k e t. Nem mondhatjuk, h o g y nincs pártfogónk, útmutatónk. Ott van a Kolozsvárt alakult erdélyrészi »Kertészeti Egyesület«, mely nek kezdeményezői szaktekintélyek, — fenkölt szellemű földmivclésügyi Ministerünk pedig czélul tűzte ki úgy az egyesek, mint az egész ország jóllétének gyarapítását. Maga a miniszter jó példával r a g y o g előttünk és irányt ad, mert jól tudja, hogy a hol az_ anyagi jóllét nem hiányzik, ott az erkölcsök is felvirágzanak s a miveltség és tudomány kedves otthont találnak. Bethlen A n d r á s gróf, a fenkölt szellemű földmivelésügyi mi niszter 1 8 9 1 . ápril havában m a g a kitűzte a gyümölcstenyésztés és haszonkertészet zászlóját. A Il-ik biblia a » Gyümölcskertész « czimü szaklap elolvasás, sőt tanulmányozásra méltó kincsbánya, melynek
© BCU Cluj
-
193
-
jeles szerkesztője Molnár István országos gyümölcsészeti biztos, a budapesti vinczellér képezde érdemes igazgatója. A »Gyümölcskertész« i. száma világos p r o g r a m m o t ad, a kinek pedig tudvágyát ki nem elégíti, az aggódás nélkül fordulhat a derék szerkesztőhöz, ki a legelemibb dolgokból is, ' egész kész séggel szolgál felvilágosítással külön levélben, a kérdések és fele letek rovatában, vagy a szerkesztői üzenetek között. A »Gyümölcskertész« tanít, oktat s közelebb-közelebb visz a gyümölcstenyésztés felkarolása, országosan eszközlendő művelése által a czéíhoz igyekszik, h o g y országunk egy szép gyümölcskertté, paradicsommá alakíttassák át. Midőn a miniszter a n a g y munkát, a gyümölcs tenyésztését országosan s ezzel milliókat érő alaptőkét teremteni tűzte ki czélul, ugyan akkor (mivel minden község tar tozik egy egész évre i forinton megrendelni) módot nyújtott, h o g y papok, jegyzők és tanítók egy oly kulcs birtokába jussanak, me lyet csak forgatni tudjanak, nem telik bele 1 5 — 2 0 év s a n é p n e k ládája — nem számítva az erkölcsi gyarapodást, — tele lesz, h a nem is nagy bankóval, legalább apró koronával. H o g y azonban a miniszternek az országot boldogító n a g y munkáját megkönnyítsük, nagy horderejű magasztos vállalatában mi is támogassuk, azon legyünk, lelkész, jegyző és tanitó urak, hogy nyerjük meg a magasztos ügynek a közbirtokosságot: a l a k í t s u n k m i n d e n 3—6 k ö z s é g b e n g y ü m ö l c s ö s méhé s z e t i k ö r ö k e t , a melyek csoportosulva az erdélyi a n y a e g y l e t védő szárnyai alá, országunkat gyümölcs- és veteményes k e r t t é alakítsuk és paradicsommá varázsoljuk. H a azt akarjuk, h o g y munkánkat áldásdús siker koronázza, minden gyümölcs- és méhészeti kör igyekezzék, habár erkölcsi tá mogatásra is megnyerni a járási főszolgabíró és szolgabirókat — saját tapasztalatból mondom — akkor a munka sikere bizonyos. Egyesült erővel minden n a g y és nemes czált ki lehet vinni, az egyéni tehetség magasztosán érvényesül az egyetemesség elve felett. Azon vidék, hol a társalkodási szellem nincs korlátozva, hol a társadalmi összetartás édes gyümölcsöket t e r e m : szerencsés vi dék. Az egyének, a tagok azon megnyugvásban részesülnek, h o g y az eredmények tényezői ők valának.
© BCU Cluj
-
194
Ha megvan az erős akarat a jónak és hasznosnak kivitelére, s hallgatunk a fennről jövő biztató szóra, a hol ha látják önzetlen törekvéseinket s h o g y országunknak boldogítása forog szemünk e l ő t t : nemcsak erkölcsi, de anyagi támogatásban is részesülhetünk. Tömörüljünk tehát s ne engedjünk 24, illetve 1 7 évet ismét eredménytelenül lefolyni, akkor Wallensteinnal azt m o n d o m : »A mi nem volt, m é g lehet!« Adja I s t e n ! M.-Nemegyén, 1892. julis 8-án.
Juhos Marion, igazgató.
Vegyesek. — Kiállításunkról Budapesten élénk érdeklődéssel irnak a külföldi lapok s nagy reményeket is fűznek ahhoz. — Jó ezt tudni, kedves méhésztársak, mert ennek tudata a kötelesség lerovására ösztönöz. Igenis, mert h a z a f i ú i k ö t e l e s s é g ü n k , — kérjük ezt jól megszívlelni, — hazafiúi kötelességünk a nemzetközi méhészkiállitás érdekében mindent megtenni, h o g y az sikerében ne álljon a külföldi kiállítás megett. — Jöjjön tehát mindenki, a ki csak méhészkedik. Ne gondolja, h o g y csekélység az, a mit ő ott bemu t a t h a t . Nem csekély semmi és nem kicsiny ott senki! — A j e l e n t k e z é s i i d ő már lejáróban van, — de ma már tudhatja is kiki, h o g y mit vihet a piaczra, mit mutathat be a kiállításon. — Rajta t e h á t : tessék a még be nem küldött íveket minél előbb be származtatni az e l n ö k s é g h e z . — Mézértékesités. Ismételve kell tiszteletünk és elismerésünk adóját lerónunk Grand Miklós, a m. kir. orsz. méhészfelügyelő fáradhatlan buzgósága előtt. Mi nem vagyunk senkinek uszályhordo zói, de a valódi érdemet mindig szeretjük méltányolni. — Grand addig, mig mi itthon napi fáradalmaink után kedves családi körünk ben felüdülünk, bejárja Európát, h o g y a magyar méznek piaczot teremtsen. Hozzánk intézett soraiból értesülünk, hogy Berlint, Lip csét, Drezdát, Grossbranthaint, Friedlandot, Egert, Bayreuthot stb. stb. utazta be, h o g y piaczot biztosítson mézünknek. Az eredmény meglepő, mert 50 frtnyi ár mellett fogadott el ajánlatokat. Ez elég szép en gros á r ! De most már rajtunk a sor, h o g y ne kompro mittáljuk az önzetlen férfiút.
© BCU Cluj
— Műlép mézsejtükkel, A B. V. a következő hirt közli: »Warstorf tudatja, h o g y neki sikerült műlépeket teljesen tetszés szerinti mély mézsejtekkel készíteni, mi által az elzáró rácsozat fe leslegessé lesz.« Irtunk már az új találmány készítőjéhez, h o g y szerkesztőségünkhöz küldjön be mutatványt, s ha felhívásunkat teljesiti, az eredményről sietni fogunk értesíteni t. olvasóinkat. — Megczukrosodott méz. Szilágyságból írja Osváth bará tunk, hogy a méz a sejtekben megczukrosodott s ennélfogva nehe zen kipergethető. — A mézczukrosodás a m é z j ó s á g a mellett bizonyít. Nehezen pergethető ugyan ki, de ha kellő meleg helyen végezzük, sikerül, a nélkül, h o g y a lép megtörnék. A tavali méz természetesen többnyire czukros. E jelenség nem a növényzetnek tulajdonítandó. — Jó vinszalvasztót készít Máté D. Kolozsvárt. — E n n e k leírását a jövő számban eszközöljük. — A „Képes Családi Lapok" az udvarnál. A b b ó l az alka lomból, h o g y a »Képes Családi Lapok* koronázási diszszámában M á r i a V a l é r i a főherczegnőnek két bájos kis költeménye jelent meg sikerült magyar fordításban ; a szerkesztőség az említett számot pompás diszkötésben a magas szerzőnőnek is megküldötte. Mária Valéria főherczegnő ama gyöngéd érdeklődést, melyet az irodalom iránt minden alkalommal tanúsítani szokott — most az alábbi levél ben nyilvánítja. »Dr. Murányi Ármin budapesti h. ügyvéd és a Képes Családi L a p o k felelős szerkesztője, Budapest, N a g y k o r o n a utcza 20. sz. Június 19. 92. Igen tisztelt Szerkesztő ú r ! Mária Va léria Fenséges Főherczegnőnek küldött diszszáma a » K é p e s Családi Lapok«-nak megérkezett; s legíensőbb megbízásából, van szeren csém Önnek tisztelt Szerkesztő úr O Fenségének legmagasabb kö szönetét kifejezhetni, valamint azt is, h o g y O Fensége az egész lapot figyelmes átnézésre méltatta s fölötte legmagasabb jóváhagyá sát, tetszését előttem kifejezni is kegyeskedett. Minek utánna ma radok igen tisztelt Szerkesztő úr igaz h i v e : Báró Vécsey Paulina.« A legmagasabb megelégedésnek e nemes hangú nyilvánítása ujabb és nagy értékű bizonyítéka a n n a k : h o g y a » K é p e s C s a l á d i L a p o k * feladatának magaslatán áll s nemes irányánál fogva a m a g y a r olvasóközönség rokonszenvére és pártolására méltó.
© BCU Cluj
-
196
-
— Abend András, a VI, ker. méh. vándortanító folyó július havi uti p r o g r a m m j a : július hó n - é r i Maros-Vásárhelyt, 1 2 én Mező-Bándon, i3-áu Mező-Sámsondon, 15-én Szász-Régenben, 17-én Vaján, 19-én Csokfalván és 2 0 — 2 1 - é u Nyárád-Szeredán tartand előadásokat.
Pénztárnok nyugtázása.*) Gajzágó Antal (I). „ Gajzágó Tivadar „ Gálfy P]ndre „ b) K ö r i t a g o k : Id. Gödri Ferencz „ Szánthó Lajos Harmath Lajos „ Szatmári Jakab Horatsik János „ Székely Béla Dr. Haller Károly „ Turcsa András Kovács Ferencz „ Ulrich Mártott Kovácsics József „ I)r. Vájna Dániel Magyary Sándor 1890., Vályi Elek 1891., 1892. Veress Ferencz (III.) özv. Nagy Tatnásré 1890., Veress Ferenozné 1891. Vincze Albert Nap László 1892. Weihrauch Mihály Németh Péter „ Wiesner Miksa Neumann Samu „ Zoltán Károly Schilling Rezső „ Államvasutak elemi iskola Scultety Istvánná „ Kolozskara. Schinkovich József 1892. Szentgyörgyi István „ II. T a g d í j t fizettek: Szilágyi Miklós 1889., a) R e n d e s t a g o k : 1890., 1892. Barabás Károly 1892. Tamási János 1892. Bartha Miklós „ Tauszik Alajos „ Bedőházy Pál „ Tichy Gyula „ Benkő Mihály „ Vöröss Sándor „ Boér Sándor 1891 , 1892. Wieder József „ Ifj. Borbély János 1892. Méhészegylet, Sziíágycseh Borghetti Ferencz „ 1892. Campeanu Ilyes „ b) K ö r i t a g o k : Dr. Csiki Victor „ Fadgyas Sándor „ Aján Joachim Gábor Mihály „ Aján Lukács I. E g y l e t ü n k b e b e l é p e t t uj t a g o k :
* Ezen rovatot t. tagtársaink saját szíveskedjenek.
Szerkesztésért felelős:
Alexa Miklós Bácskay Sámuel Balogh Gergely Bárány Márton Bede Károly Bene Sándor Benkő Ákos Benkő Benedek Benkő' Lajos Gróf Bethlen Sándor Bidermann Ferencz Bihari Zsigmond Boér János ( I I ) Bocsánczy András Boka József Brettschneider Henrik Budai János Budai Ló'rincz Burgya János Csuka Mátyás Gzetz Lukács Deák Gerő Dobos Joachim Dragos Sándor Esztegár Antal Felföldi Elek Flórian János Friedmann Albert Gállfy Ferencz Göbölös Károly Govrik J. Gergely Győrbíró Dániel Harmath Gerő
érdekükben is
figyelemmel
kisérni
Turcsányi Gyula.
A méhész-egyleti rendes tagsági dij 2 frt, köri tagsági díj 1 frt. A tag ság dijak G e b h a r d t Döme méhész-egyleti pénztárnoknak küldendó'kgKolozs várt A tagsági dij fizetési kötelezettség 5 évig tart. (Alapszabály 4. §.) Nyom. Gámán J. örök. Kolozsv.
© BCU Cluj
