Vn-ik
évfolyam.
1892. január 15.
2. szám.
AZ ERDÉLYRÉSZI MÉHÉSZ-EGYLET SZAKLAPJA. Megjelenik m i n d e n h ó 1-én é s 15-én. Előfizetési
ár egy
A m é h é s z e t r e vonatkozó k ö z l e m é n y e k
a „Méhészeti
Közlöny", szerKesztó'ségéhez
évre 1
2 frt, félévre
Rendes tagok 2 frt, köri
I
czimzendok.
T
K o l o z s v á r , ( B e l m a g y a r u t c z a 2. s z . )
I
1 frt.
r
tagok
1 trtot
fizetnek,
• melyért a „Méhészeti Közlöny"-t
Kéziratok n e m adatnak
ingyen
kapják.
vissza.
Egyesületi élet. Az Erd. r. méhész-egylet f. 1 8 9 2 január 1 1 - é n t a r t o t t vá lasztmányi' gyűlésén, melyen Bodor L . alelnök elnökölt, tárgyalta az E r d . Gazda és lapunk közti viszonyt, mire nézve közöljük a gyűlés jkönyvének szószerinti t a r t a l m á t : »Ekiök előterjeszti, h o g y az erdélyi gazdasági egyesület ig. választmánya részéről a méhész-egyletnek 1892-ik évre megszavazott 150 frt segély tárgyában kelt határozat értelmében a »Méh. Köz löny* idei első száma a megfelelő számú példányban megküldetett az »Erdélyi Gazda« szerkesztője Szakáts Péternek a gazdasági egye sület tagjai részére az »Erd. Gazda« czimü laphoz leendő melléklés végett. Szakáts Péter azonban a melléklést m e g t a g a d t a és p dig alelnök jelentése szerint azon okból, mert Szakáts Péter és az erd. gazdasági egyesület választmánya között az »Erd. Gazda« kiadása tárgyában kötött és alelnök jelenlétében felolvasott szerződés a szerkesztő-kiadó részére a lap mellékletei tekintetében is korlátlan rendelkezési jogot biztosit és igy sem a gazdasági egyesület, sem a méhész-egylet kívánságára díjtalanul nem köteles m é g a »Méh. Közlönyt* sem mellékelni az egyesületi tagok részére; kinyilvání totta egyszersmind, hogy ha a méhész-egylet a »Méh. Közlönyt« az »Erd. Gazda« előfizetői részére díjtalanul átengedi, a n y o m á s és papir költségeit hordozza s viszontszolgáltatás fejében a »M. Köznyt« az erdélyi gazdasági egyesületi tagok részére az »Erd. Gaz-
Az „Erdélyi
Gazda" önálló
melléklete-
—
14
—
dá«-hoz minden további mellékdíj v a g y bármi czimé megtérítés igénylése nélkül mellékelni fogja. H a t á r o z a t : Tekintettel az erd. r. méhész-egylet és az erd. gazdasági egyesület között több mint egy évtized óta fennálló ba rátságos viszonyra, s különösen a^on kiváló figyelemre, melyre a gazdasági egyesület méhész-egyletünket méltatta és méltatja jelenleg is, tekintve t o v á b b á arra, h o g y egyesületünknek régi törekvése, sőt maga elé tűzött czélja, h o g y a méhészeti kultúrát teljes erejé ből terjessze; a méhészeti ismeretek megszerzésére szaklapja utján minél szélesebb körben h a s s o n ; tekintettel végül az »Erd. Gazda« czimü gazdasági szaklap elefizetőinek érdekeire : egyhangúlag elha tároztatott, h o g y a választmány a »Méh. Közlöny« cz. szaklapot az »Erd. Gazda« szerkesztője Szakáts Péternek eme lap előfizetői részére az »Erd. Gazda« mellett önálló melléklet gyanánt leendő megküldés czéljából minden további viszontszolgáltatásra igény fenn tartása nélkül átengedi, sőt tekintettel az »Erd. Gazda« előfizetői érdekeire, elhatároztatík, h o g y a »Méh. Közlöny« 1 8 9 2 . évi első számát a méhész-egylet saját költséged utánnyomatja s abból meg felelő számú példányt az »Erd. Gazda« szerkesztője rendelkezésére bocsát. Mindezekkel szemben a méh.-egylet csakis az iránt tart igényt, h o g y az »Erd. Gazda« szerkesztője a »Méh. Közlönyt« megfeielő számban díjtalanul mellékelje az »Erd. Gazdá«-hoz a gazd. egyesü leti tagok részére. Az »Erd. Gazda« szerkesztője lapja előfizetőinek átengedett példányokért csak a papir és nyomtatási költségeket tériti meg havi utólagos részletekben a nyomda számlájára a méh.-egylet pénztár noka kezéhez.« Ezzel a kérdéses ügy befejezettnek tekintetvén, a gyűlés még fontos elvi megállapodásra jutott a Budapesten tartandó kiállításra vonatkozólag,, — majd a pénztár megvizsgálására bizottság küldetik ki s ezzel a fontos gyűlés v é g e t ' ért. (i).
Felhívás. L a p u n k igen tisztelt olvasóit már értesítettük azon nagy fon tosságú eseményről, mely a magyar királyság minden egyes méhé szét érdekli, t. i. a Budapesten ez évben megtartandó német,
15
-
osztrák és m a g y a r méhészek 37-ik vándorgyűléséről és kiállításáról. E gyűlés Magyarországra nézve nagy horderejű esemény, annyival is inkább, mert ennek fényt kölcsönöz földművelésügyi m. kir. minister úr, gr. Bethlen A n d r á s O Nagyméltósága, a ki k e g y e s volt a méhészek eme nemzetközi kiállításán a protektorságot elvállalni. Á m ez kötelességet is ró reánk, a mely elől kitérnünk nem lehet, nem szabad! A köztiszteletben álló országos m. kír. méhészeti felügyelő Grand Miklós úr a méhészekhez intézett felhívásában szintén mele gen szól hozzánk, s e felhívás elől elzárkózni hazafiatlanság volna. »Kedves méhésztársak! — irja Grand — Tömörüljünk és készítsünk elő mindent, hogy annak idején készen álljunk a verseny téren !« Figyeljük meg mindezt és mutassuk meg, h o g y egy szívvel és egy lélekkel tudunk lelkesedni és dolgozni. Ámde az együttes működés csak ugy vezethet jó sikerre, ha személyesen is érintkezünk. E r r e nyújt alkalmat az Erdélyrészi Méhészegylet, midőn ez évi közgyűlésén a tárgysorozatba eme ki állítás kérdésére vonatkozó tanácskozást is felvette. Látogassatok el azért a január 3i-én tartandó közgyűlésünkre, hol azután mondja el mindenki nézeteit, szolgáljon jó tanácscsal és segítsen lelkesíteni, hogy e közben saját lelkesedése is minél magasabb fokra hágjon. A szerkesztő.
Mit tartsunk a Neiszer-kaptár és kezelésmód felől? Az egylet t u l a j d o n a . M i n d e n j o g
fenntartatik.
A tetszés szerint megszorítható fészek, a röpülő lyuk mellett, külön kis kaptárt képez, mely felfelé le nem hűlhet, itt teszik le a virágport a méhek és itt foly a fiasitás is, mert az anya nem szokott a talajra leszállani, tehát nem is juthat a mézkamrába, a hová csak a talajon lehet bejutni. Az egyéni szaporodás megszorításával korlátozható a rajzás, a Hannemann-rostélyok nem rongálják a méhek szárnyait és szőrözetét, különösen fontos pedig gyahorlati tekintetből, h o g y a mé hekkel nem kell mindennap operálni, mert mig a terjedelmes méz kamra megtelik — minden keretbe r 8 — 2 kilo méz fér — 5—8 nap 2*
-
16
-
és t ö b b is kell hozzá, a mely idő alatt semmi dolog sincs a mé hekkel. Tessék megpróbálni. A mi már most a Neiszer-féle kezelési módot — és nem elméletet, mint némelyek mondják — illeti, ahhoz tudvalevőleg különös k a p t á r a k szükségesek, a melyek lehetnek kettősek vagy n é g y e s e k ; magasságuk 6 0 , szélességük 2 5 , mélységük pedig 5 2 cm., — t e h á t közepes állást foglalnak el az álló és fekvő kaptárak között. Belsőleg két osztályra vannak osztva, melyeknek mindegyi kébe tíz, 2 6 cm. magas keret jön, a két keretsor közé egy 2 ' 6 cmtr v a s t a g és 47 cmtr hosszú kihúzható deszkarekeszték van be illesztve s a két osztály között a közlekedés azon a 4—5 cmtrnyi hézagon át történik, melyet a rövidebbre szabott rekesztő deszka a k a p t á r mélységéből nyitva h a g y ; ezenkivül lehet a deszka köze pén is 1 0 — 1 2 [J-cm. nyilast hagyni, a mi több míveletet meg könnyebbít. A repülő-lyuk a talajon és két-két kaptár között ugy van alkalmazva, h o g y a szomszédos kaptáraknak tulajdonképen egy n a g y o b b repülő-lyuka van, a melyet azonban belülről a kaptárak választófala megoszt és kívülről is igy lehet abba egy facsapot illeszteni, h o g y mind a két kaptárnak külön repülő-lyuka legyen.* Ennyit elegendő tudnunk a kaptárakról, lényeges.
mert a többi
nem
A Neiszer-kaptár tehát, mint látjuk, D a t h e systemájára van készítve, azzal a különbséggel, h o g y a Dathe-féle kaptárak állók-, mert magasságuk 78'5 cmtr, a keretek pedig 36 cmtr magasak lévén, egy sorban fekvő k a p t á r a k b a is használhatók, — a mi nagy előnyükre van. Elismerem, h o g y a Neiszer-kaptáraknak több jó oldalai van nak ; különösen könnyű bennök a műrajok alakítása és a szomszé dos családok egyesítése, a mire különben — mint csak mindjárt fogjuk látni — rendesen szükség is v a n ; de nem tetszik az, h o g y sem nem állók, sem nem fekvők, tehát nem is bírnak sem az egyik, sem a másik alaknak jobb tulajdonságaival, vagy legalább nem azon mértékben, mint kívánatos volna. * L . N e i s z e r , M é h é s z e t i L . 188G. évf. 7 3 - 7 5 . l a p .
—
17
—
Tudvalevőleg ugyanis az álló kaptárakban jobban szaporodnak és telelnek a méhek, a fekvők pedig kevesebb fáradtsággal is t ö b b mézet adnak, a mi meg is okolható, itt azonban felesleges volna erre kiterjeszkedni. Implicite elismeri Neiszer is, h o g y kaptáraiban nem igen szaporodnak a méhek, midőn azt mondja, h o g y »a természetes rajzás csaknem biztosan meg van bennük akadályozva, mert a fészek soha sincs túlnépescdve« és h o g y »ha természetes rajokat akar, kihúzza a választó deszkát és a két keretsort összeköttetésbe h o z z a * ; ugyanerről tanúskodik az is, h o g y e kaptárakban, Neiszer szerint, kevés herclépet építenek a m é h e k , mert — mint tudjuk — a népes, erős családokat igen nehéz ettől visszatartani. 1
2
H o g y pedig a Neiszcr-kaptárak kevesebb fáradtsággal t ö b b mézet adnak, — azt állítják ugyan a Neiszeristák, — a z ' alább következők alaposan meg fogják czáfolni. Ezért van szükség tehát a Neiszer-kaptárak használata mellett olyannyira a műrajok készítésére, őszszel pedig a családok egyesí tésére, a mi a k a p t á r n a k roszabb tulajdonságai közé tartozik, mert a méhtenyésztésnek czélja nemcsak az, h o g y mézet és viaszt nyer jünk a mellektől, mint Neiszer gondolja , hanem az is, hogy a méhek szaporodjanak, minthogy e nélkül fönn sem t a r t h a t n á k ma g u k a t ; hogy pedig a sem nem álló, sem nem fekvő k a p t á r a k nem a legjobbak, semmi sem bizonyíthatná szembeszökőbben, mint az, hogy legkevésbbé vannak elterjedve, m e r t a kik kísérletet tettek, — meggyőződvén rosz tulajdonságairól — hamar fel is h a g y t a k velük. 3
Hogy már most a Neiszer-féle kezelésmódról szóljak: az az eszme, hogy a mézkamrának a fészek alatt hagyjunk helyet, Dzierzontól származik, a ki 1 8 4 7 - b e n , majd ismét 1 8 5 7 - b e n a közönséges paraszt-kasok és a nagy tuskó-kaptárak czélszerüsitésére ajánlotta a z t ; ' tehát a méhészvilágban nem újdonság és a kísérletek — mert 1
Méhészeti L., 1887
2
M . L., 1887. évf., 3 1 . l a p . M. L ,
évf.. 2. sz., 2 8 . és 3 1 . l a p .
1887. évi'., 25. l a p .
' K r r e v o n a t k o z ó l a g a B'/.tg 1847. évf. 8. s z á m á b a n azt m o n d j a D z i e r z o n : „Sollte a b e r eine I j i e n o n w o h n u n g
nur einer
V e r g r ö s s e r u n g n a c h U n t é n fiichig sein,
so sebiebe m a n ein U r e t t u n t e r dem B a u h o r i s o n t a l ein, docli so, d a s s Ritze an
—
18 —
h o g y a Nciszcr-félc kezelésmód mindeddig csak a kísérletezés stá diumában áll, az bizonyos, — ezen irányban nem is kifogásolha tók, — de a humbug igen. Maga Neiszer azt mondja, h o g y ezen kezelésmódnak eszméje azon tapasztalások alapján fogamzott meg benne, hogy az anyát, a kaptár felső részében uralkodó magasabb hőmérséklet oly ellen állhatatlanul vonzza felfelé, h o g y minden háborgatás alkalmával ezen irányba siet és h o g y sem a felül, sem pedig az oldalt levő mézkamrától semmi csatorna, sem pedig rács által biztosan vissza tartani nem lehet; másrészt pedig, h o g y a felső mézkamrát az idő sebb gyűjtő méhek oly gyéren látogatják, h o g y a beakasztott lépeket sokszor a molyok emésztik fel, mert a méhek inkább raj zanak, v a g y kifeküsznek a kaptár elé, semhogy a mézkamrát el foglalnák. 1
2
Kétségtelen, h o g y Neiszer megfigyelései többé-kevésbbé meg egyeznek mindnyájunk tapasztalásával; midőn azonban mindezeken úgy akart segíteni, h b g y a fészket a felső osztályba, a mézkamrát pedig ez alá tette, segített ugyan némileg a bajokon, de ugy, hogy a kezelést fáradtságosabbá, más tekintetekben pedig még nagyobb bajok bekövetkezését tette lehetővé, — mert a mutatkozó jelensé geknek valódi okát el nem találta. ( F o l y t , köv.)
Sötér Kálmán.
d e n Seiten z u m D u r c h g a n g e für die Bienen
bleiben.
In
den
Sebeiben,
welche
die B i e n e n bei a n b a l t e n d e r J í a h r u n g u n t e r dicsem B r e t t e b a u e n , u n d z w a r desto é b e r b a u e n w e r d e n , w e n n m a n i h n e n k l e i n e W e b e n s t ü c k e s c h o n d a r á n befestigt, wird — seltene F a l l e ausgenommen
— keine B r u t
s c h ö n s t e H o n i g a b g e s e t z t , weil die Königin bieher
selten,
angesetzt, nur
bei
sondern
nur
der
Hitze
sicb
Klotzbeuten
ver-
grosser
verirrt." B z t g 1857. évf
bessert,
wenn
man
6. sz. p e d i g : durch
ein
„Bedeutend
wagereebt
z u n e h m e n d e n N á g e l n r u h e n d e s B r e t t e t w a den u n t o n a b s e h n e i d e t . H i e r b a u e n die flüssigen H o n i g a b ,
dritten
sehr
Königin
gern,
zufállig
Theil und
auf dos
leíclit h e r a u s Raumes
lagern
berabsteigt,
den
von über-
was
jedoch sind."
M é h é s z e t i L . , 1887
die
die
s e l t e n d e r F a l i ist, s o b a l d die D u r c h g a n g e in dem B r e t t e nicht zu gross 1
w e n n nicht
Bienen
werden
eingeschobenes,
évf., 26. l a p
- M. L . , 1886. ayf. 8 7 - 7 8 . l a p és 1887. évf. 2 0 - 3 1 .
lap,
-
19
-
A méztermények legelőnyösebb értékesítése és azokra vonatkozó gyakorlati útasitások, (Pályamunka.) Jelige: P r o t e n u s aeri mellis coelestia d o n a e x s e q u o r . Virgil. Georgicon. I V . 1.
Ily eljárás jogosultságát és helyességét pedig világosan mu tatják az Oest.-Ung. Bienenzeitung jelentései, melyek szerint mig a bécsi piaczon roo klgr. magyarországi nyersméz 1 8 9 1 . aug. 25-én 3 2 — 3 3 frton kelt, addig a fehér méz 4 0 — 4 2 frton s ugyanaz ké sőbb 4 7 — 5 0 frton jött forgalomba. A méz minőségére a pergetés még vegyes méz nyerésénél is lényeges befolyással van, miután igy eredeti szinét s illatát meg tartja, mig a korábbi időben alkalmazott, de sok helyen még ma is divatos, kinyomás és kiolvasztás mellett a méz jó izéből veszt és barnára színeződik, s ő t . g y a k r a n viasz-ízt és szagot vesz fel. E g y körülményre azonban a pergetésnél is kell ügyelni, ne vezetesen arra, h o g y a méz érett, azaz befedett legyen, miután azt tapasztalták, hogy a fedetlen sejtekből pergetett méz könnyen erjed és vagy nem, vagy csak tökéletlenül kristályodik. E különbség a befedett és fedetlen, az u. n. érett és éretlen -méz között onnan van, hogy az éretlen mézben még sok a feles leges nedvesség, mely állás közben elpárolog és nincs még hangya savval vegyítve, mely W e i g a n d t szerint a k a p t á r b a n elpárolgott hangyasavból (méhmércg) jut a mézbe s annak erjedését megaka dályozza. Dr. Müllenhoff Berlinben megkísérté az éretlenül kiperge tett méz erjedését mesterségesen hozzá adott hangyasavval meg akadályozni s ezen eljárással méheit megkímélni a befalazás fára dalmaitól ; de a tapasztalat azt mutatja, h o g y czélszerübb a méz érettségét bevárni s csak azután pergetni. Savanyodó méz megromlásának elhárítására ajánlatba hozták a méz besüritését 8 5 — 9 0 C. hőfokú vízfürdőn s azután "tonserválását salycilsav-oldattal. (1 kgm. mézre 1 0 gm. 1 % - o s borszeszes salycilsav-oldat.) 0
Bár ily módon az erjedésnek biztos g á t a t vethetünk, mégsem érünk czélt, mert az ily méz emésztési zavarokat fog okozni s árúba bocsátása e miatt orvosreudőrileg is tiltva van. Legjobb az ilyen erjedő mézet eczetkészitésre felhasználni.
20 A tiszta méz rövidebb-hosszabb idő alatt szemcséssé lesz, ami lényegesen függ- a víztartalomtól, a hőfoktól, melyben tartjuk és a nyugalmi állapottól; de a vidék talaja és viránya is befolyásolja. Vizdiís és illatos méz lassan kristályodik, valamint a sötét helyen, mérsékelt szobahőmérséken nyugalomban álló méz is. A keresztes viráguak méze aránylag gyorsan szcmcsésedik ; a hanga mézet sok dextrose és gummitartalma miatt nem is lehet pergetni, mig a wollisi méz n a g y szőlőczukor tartalma miatt oly kemény, h o g y zsákokban árulják. H a tehát ilyen kristályodott, vagy himporral vegyült mézet a lépekből lehető tisztán akarunk gyűjteni, azt Dzierzon utasítása szerint a következően eszközölhetjük: A lépeket egy alsó, elduga szolt nyilásu edénybe tesszük s vízfürdőn addig hevitjük, mig több szöri keverés közben teljesen híg folyó tömeget nyerünk. Ha ez bekövetkezett, 2 4 óráig állani hagyjuk, mialatt a kihűlt viasz a felszínre emelkedik és szilárd kérget képez. Ezen viaszrétegbe a méz felszínéig lyukat fúrunk, az alsó csapot, megnyitjuk s a lefolyó tiszta mézet felfogjuk. A visszamaradt kevésbé tiszta méz vizzcl oldva besűríthető, v a g y mézitalok készítéséhez használható. Ujab ban V o r b e c k »mézüresitő« név alatt oly apparátust szerkesztett, mely kiemelkedő vasfogaival a sejtekbe tapadt kristályos mézet felkavarja s igy pergethetővé teszi. Ugyanezen czélt elérhetjük egyszerüebben is, ha pergetés előtt meleg helyen, vagy langyos vízben tartjuk a lépet. H a már most a fenti eljárások szerint jóminőségü mézet szü retelhetünk, legközelebbi teendőnk meglevő mézkészletünk czélszerü eltartása. Ezt legjobban eszközölhetjük üveg-edényekben, melyek átlát szóak lévén, a jóféle méznek értékét emelik. Nagybani eltartásra, valamint szállításra még alkalmasabbak a fehér bádog-edények jól záró fedővel. Régebben használtak kőedényeket is, Hannoverában pedig fenyőfa-hordókban tartják a mézet. Tölgyfa-edényben állítólag fekete lesz a méz és keserű ízt vesz fel, mig mázolatlan edényen átizzad. A méz conserválásánál fontos, h o g y a külvilágtól hermetice el legyen zárva. Nevezetesen a méz aromája a benne levő aethericus olajoktól függ, melyek állás közben a zárt edényből is köny-
nyen, szabadon h a g y v a még könnyebben elillanak, miáltal az a r o m a is gyengül, sőt teljesen elvész. Ezért tanáesos a méztartó edényt légmentesen elzárni; mig ha mézünk aromáját elvesztette, ismét kellemes illatúvá és szaguvá tehetjük, ha Dörthoff szerint mesterséges aethericus olajat, pld. thymus-, melissa-, rosmarin-, rózsa-, narancs-olajat teszünk hozzá, mely czélra a vanilla is megfelel. (Folyt
köv.)
Egy új rajunk. Szép ünnepély folyt le e hó 5 én a maros-ludasi áll. isk. h e lyiségében. A helybeli és vidéki lelkes méhészek igazi ünnepe volt ez, — akik azért seregeltek össze, h o g y egy t ö m ö r kis tesrté ala kuljanak. — Itt láttuk valójában, h o g y mily dolgokat képes eszkö zölni egypár igazi ügyszerető szakember. Mint g o m b a nőtt elő a nemes a n y a g azok lelkes buzgalma folytán s alakult meg e napon — a Kolozsvárt — központi választ mány képviselőjének jelenléte és szives közreműködésével — MarosLudas központtal Egyesületünk e már 14-ik vidéki köre is. E kedves » ú j é v i r a j u n k « összeterelése, h o g y ugy szóljunk megteremtése, mindenek fölött a csupa tűz- és lángbuzgalmu BenkŐ Benedek vasúti áll. főnök és H o r v á t h János áll. isk. igazgató urak kiváló érdeme. Az alakuló s illetve szervezkedő gyűlés tapintatos és g y ö n y ö r ű vezetéseért pedig, az ezen vidéken, sőt távolabb körökben is álta lános tiszteletben álló s minden szépért és nemesért lelkesülő és lelkesitni tudó Felföldi Elek — korelnök — kitűnő gazdáé az érdem. Övék legyen hálánk és elismerésünk is, e szép sikerért! Azonnal 2 7 lelkes t a g iratkozott s fizette le évi illetékét s Ígérte meg csaknem mindannyija, h o g y pár hét alatt még egy-egy pár társsal szaporitandja ez igy is elég szép számból álló, — tűz ről pattant kis serget. Nincs kétség benne, h o g y oly tisztikar vezetése mellett, mint a kiváló mintagazda s a méhészeten is szeretettel csüngő — s e vidéken közszeretetben és különös becsülésben álló Bethlen Sándor nemes gróf — elnök, — Benkő Benedek ig. alelnök, H o r v á t h J á n o s titkár, Incze A n t a l (főjegyző) p é n z t á r o s ; Felföldi, Tomcsik, Tokaji 1
—
22
-
János, N a g y Domokos, Bihari Zsigmond, Benkő Lajos, K a t o n a Kor nél, Csuka Mátyás s m é g egy p á r — ezután iratkozókból válasz tandó, — kiválóan derék ig. választmány lankadatlan buzgalma és munkálkodásával ez a kör váland valójában Egyesületünk egyik legdrágább, legféltettebb szemetényévé. A z új egylet tagjai: Gróf Bethlen Sándor köri elnök, Benkő Benedek m. k. vasúti áll. főnöke, igazgató-alelnök, Horváth János áll. isk, igazg., köri titkár, Incze Antal főjegyző-pénztáros; Benkő Lajos, Budai János, Budai Lőrincz, Bede Károly, Bihari Zsigmond, Csuka Mátyás, Felföldi Elek, Friedmann Hermann, Józsa György, Kapocsi Emil, Keserű Lajos, Móga Tivadar, N a g y Sámuel, N a g y D o m o k o s , K a t o n a Kornél, Pásztor Sándor, Olasz Bálint, Székely János, Szenkovics András, Tomcsik József, Tokaji János, Vájna Ká roly, Zakariás Ferencz. Á l d á s r e á ! megalkolóira és vezetőire! Szentgyörgyi Lajos, főtitkár.
A pályázat eredménye. A z Erdélyrészi Méhészegylet által kiirt pályakérdésekre rendes időben egy mű érkezett b e »Protenus aeri mellis« stb. jeligével, melyet lapunk: »A m é z t e r m é n y e k l e g e l ő n y ö s e b b é r t é k e s í t é s e és a z o k r a v o n a t k o z ó g y a k o r l a t i u t a s i t á s o k « czim alatt most közöl. A bíráló-bizottság részletes véleményéről a közgyűlésen fog elszámolni, — e helyen az eredményt a következő megállapodásban adjuk: »A dolgozat általános részében szerző részletesen és kiváló szakértelemmel tárgyalja a kérdést, s méhészeti irodalomban jártas, a v a t o t t tollú iróra vall. »A mű méhészeti irodalmunkban hézagot pótol, sőt határo zottan nyereségnek tekinthetjük; ezért a bizottság a dolgozat szerző j é n e k az első jutalmat (60 franc aranyban) kiadandónak vélemé nyezi.* Az iró nevét rejtő jeligés boríték felbontatván, abból lapunk
—
23
—
•egyik m u n k a t á r s a : H a f t l D e z s ő , a kolozsvári Ferencz József tud. •egyetemen az elmekórtani intézet jeles g y a k o r n o k á n a k neve tünt elő. Kelt Kolozsvárt, 1 8 9 2 . január 1 4 . Bodor László, a b í r á l ó b i z o t t s á g előadója.
Zágoni Albu József,
Turcsányi Gyula,
b i r á l ó bizottsági t a g o k .
Vegyesek. f Gönczy Pál. 1 8 1 7 . decz. 2 6 — 1 8 9 2 . jan. 1 0 . — A • M a g y a r m é h é s z e k e g y e s ü l e t é n e k « gyásza van, mert Gönczy Pálban szeretve tisztelt buzgó elnökét veszité el. A tisztelt társegylet gyászában mi is őszinte részvéttel osztozunk; mert jól ismerjük Gönczy Pálnak elévülhetlen érdemeit, melye ket kiváltképen a m a g y a r t a n ü g y fejlesztése körül előbb mint tanitó, majd mint a közokt. ministerium egyik legtevékenyebb tagja s később mint ministeri tanácsos szerzett. D e méltányol juk a gazdaság és a méhészet terén kifejtett érdemelt is. — Nyugodjék békében! . . Áldás emlékén! . . — Méhészeti estély. Folyó hó 9-én zsúfolásig telt m e g az erd. gazdasági egyesület n a g y t e r m e hallgató' és tanulni v á g y ó mé hészek és érdeklődőkkel. Zágoni Albu József ig. alelnök t a r t o t t igen szép és tanulságos felolvasást: » M i t k e l l a m é h é s z n e k s z e m e l ő t t t a r t a n i a ? * — czim. alatt. A természet rendét megbámulni szerető felolvasó a méh-világ körébe Vezetett el s r a g a d t a magával hallgatóit, midőn arra utal, h o g y m i n d e n t a t e r m é s z e t t ö r v é n y e a l a p j á n . * Ez alapon rátért a rajokra és ismertette a műrajt, szólt ennek előnyeiről és hátrányairól. A hallgatók figyelme mindvégig le volt kötve s midőn felolvasó végzett, m é g t ö b b oldal ról érdekes és tanulságos megvitatások tették az estélyt érdekessé. Ha terünk engedni fogja, közöljük a felolvasást. — Meghívó. Az udvarhely megyei méhészkör tagjaihoz. Miután a január 10-re összehívott közgyűlés, tagok kellő számban meg nem jelenése miatt nem volt megtartható, folyó hó 24-én dél után 2 órára csakugyan az áll. tanitóképezdébe, ujabban összehívom
-
24
-
a közgyűlést. F ő b b tárgyai egyéb kebli ügyeken kivül igazgató alelnök és pénztárnokválasztás lesznek. Sz.-Keresztúr, 1 8 9 2 . jan. 1 0 . Pálfi LajOS, ig. alelnök. — A „Szóló'szeti és Borászati Lap." E szaklap 1 2 év alatt ki tudta magának vivni azon kitüntetést, hogy a hazai intelligens szőlőbirtokos osztály nélkülözhetlen házi barátjává fogadta, mert czikkei tárgyilagosak, tanácsai komolyak és helyesek, és a mai vál ságos időben alapos szakértelemmel világítja meg a phylloxera-kérdést. A »Szőlőszeti és Borászati Lap« megjelen Kassán, havonként háromszor s előfizetési ára egy évre 4 frt. Melegen ajánljuk e pá ratlan szaklapot olvasóink figyelmébe. Mutatvány-számokat kívánatra ingyen küldenek. — Méh-pinczék hőfoka. Az American Bee Journal azon kér désére, h o g y milyen hőfoknak kell uralkodni a méh-pinczékben, mi dőn méhek vannak benne, tanulságosan mondják el nézeteiket az amerikai méhészek. Mindezek figyelembe vételével kitűnik, hogy mintegy 4 5 0 Fahr. (25"C.) h ő m é r á é k s z ü k s é g e s , h a a m é h e k e t n y u g a l o m b a n a k a r j u k t a r t a n i . (A. B. J. 1 8 9 1 . No. 26.) Itt tehát sokoldalú tanulmány szól a méheknek kellő meleg mellett eszközölt kiteleltetéséről. Szerkesztő' postája. — G. J. ú r n a k . K . - H a r t a . B á r m e n n y i r e s z e r e t n é n k m a g u n k is s i e t t e t n i a czikket, a t ö b b i e k r e való t e k i n t e t t e l nem l e h e t j o b b a n ! — Ö r ö m ü n k r e szolgál a j ó s i k e r . B á r c s a k m á s o k is h a s o n l ó t e v é k e n y s é g e t fejtenének ki s n e v á r n á k a s ü l t g a l a m b o t , — m e r t biz 450 frt szép mellékjövedelem, de 77 b e t e l e l t törzsse a d m i n d e n á l d o z a t n é l k ü l a t é t l e n n e k h a s z n o t . I g e n ó h a j t j u k , hogy a kiállí t á s o n m i n é l t ö b b e n i s m e r k e d h e s s ü n k m e g e g y m á s s a l ; d e r e m é l t j ü k is. — P. A. u r n á k . L o s o n c z - A p á t f a l u . V e t t ü k becses levelét s kijelentjük, hogy készséggel a d u n k a b e k ü l d ö t t c z i k k n e k l a p u n k b a n h e l y e t ; d e m i e l ő t t az e l b í r á l a n d ó czikk b e n i n c s fejezve, z s a r n a l i s t i k a i t e k i n t e t e k b ő l a reflexiókat n e m a d h a t j u k . K é r ü n k a z é r t egy kis t ü r e l m e t . H a pedig a czikk n e m a m o s t m e g j e l e n ő b í r á l a t r a a k a r reflexió l e n n i , a k k o r is egy t á r g y r ó l egyszerre csak egy reflexiót a d h a t u n k . K i váló t i s z t e l e t ü n k e t k ü l d v e . A m é h é s z - e g y l e t i r e n d e s tagsági dij 2 frt, k ö r i tagsági dij 1 frt A t a g s á g i dijak G e b h a r d t D ö m e m é h é s z - e g y l e t i p é n z t á r n o k n a k k ü l d e n d ő k K o l o z s v á r t . A t a g s á g i dij fizetési k ö t e l e z e t t s é g 5 évig t a r t . ( A l a p s z a b á l y 4 . §.) Szerkesztésért
felelős:
Turcsányi Gyula.
N y o m . G á m á n J. ö r ö k . Kolozsv.
