MEGYEI SZINTŰ KÖNYVTÁRI ÉS KÖZGYŰJTEMÉNYI EGYÜTTMŰKÖDÉSI MODELL

DEBRECENI EGYETEM INFORMATIKAI KAR

MEGYEI SZINTŰ KÖNYVTÁRI ÉS KÖZGYŰJTEMÉNYI EGYÜTTMŰKÖDÉSI MODELL

Témavezető:

Készítette:

Eszenyiné dr. Borbély Mária

Burai István informatikus könyvtáros - MA

egyetemi adjunktus

DEBRECEN 2014

Tartalom Köszönetnyilvánítás ........................................................................................................ 5 Bevezetés ........................................................................................................................ 6 A digitális tartalom és a jog ............................................................................................ 7 Digitális....................................................................................................................... 7 Digitalizálás ................................................................................................................ 7 Digitális tartalom ........................................................................................................ 7 Digitális tartalom és a jog viszonya ............................................................................ 8 Szerzői jogi esettanulmány ....................................................................................... 10 Következtetések ........................................................................................................ 13 Szabad (?) kultúra ..................................................................................................... 14 A könyvtár mint információs rendszer ......................................................................... 16 Definíciók ................................................................................................................. 16 Kommunikációs modellek ........................................................................................ 17 Vezérlés és szabályozás értelmezése a könyvtárban, mint információs rendszerben. .............................................................................................................................................. 20 Entrópia..................................................................................................................... 21 A redundancia, és szerepe a könyvtárban. ................................................................ 22 A könyvtár mint kibernetikai rendszer ..................................................................... 25 Az információs vagyon és a könyvtárak ....................................................................... 26 PGTT (PEST) analízis – a könyvtárak makrokörnyezetének vizsgálata .................. 27 Politikai tényezők ................................................................................................. 27 Gazdasági tényezők .............................................................................................. 28 Társadalmi tényezők ............................................................................................. 28 Technológiai tényezők .......................................................................................... 29 Az internetes információkeresés jövője ........................................................................ 30 A tartalomlétrehozás ................................................................................................. 31

2

Közösségi szolgáltatások .......................................................................................... 32 Keresés ...................................................................................................................... 32 Következtetések ............................................................................................................ 35 KÖNYVTÁR JÖVŐ PROGRAM ............................................................................ 38 Stratégiai cél ............................................................................................................. 38 Alapvető cél .............................................................................................................. 38 „Ár-érték arány” ................................................................................................... 38 Hatékonyság ......................................................................................................... 39 Partnerség ............................................................................................................. 39 Koordináció .......................................................................................................... 39 Integráció .............................................................................................................. 40 A KÖNYVTÁR JÖVŐ program végrehajtásának eszközei ..................................... 40 Partnerségi pillérek ............................................................................................... 40 A KÖNYVTÁR JÖVŐ program kapcsolatainak három szintje ........................... 42 A KÖNYVTÁR JÖVŐ program várt eredményei ................................................... 43 Összefoglalás ................................................................................................................ 45 Záró gondolatok ........................................................................................................ 45 Irodalom ........................................................................................................................ 47

3

„... az embereknek nemcsak azt kell adni, amit kívánnak, hanem azt is, amit kívánniuk kellene”

Goethe

4

Köszönetnyilvánítás

Köszönöm témavezetőmnek, Eszenyiné dr. Borbély Mária egyetemi adjunktusnak a dolgozat megszületésén túl nyújtott mindazon segítségét, amellyel eljuthattam idáig. Szeretném megköszönni volt kollégámnak és nagyszerű tanáromnak, Dr. Bényei Miklós nyugalmazott egyetemi docens, az MTA doktora, címzetes egyetemi tanárnak a kezdetektől támogató és bíztató segítségét, akitől megtanultam, mennyire fontos még a jövő elemzéséhez is a múlt felkutatása, megismerése és megértése. Köszönöm

tanáraimnak,

az

Egyetem,

az

Informatikai

Kar,

valamint

a

Könyvtárinformatika Tanszék oktatóinak azt, hogy megváltoztatták szemléletmódomat, az ő elvitathatatlan érdemük az, hogy több mint két évtizedes könyvtári gyakorlat után is megújult szemmel vagyok képes tekinteni korábbi és előttem álló feladatokra, kihívásokra. Hálás vagyok mindezért a következőknek: Dr. Bácsó Sándor egyetemi docens, Dr. habil. Boda István egyetemi docens, Dr. Bújdosó Gyöngyi egyetemi adjunktus, Bujdosóné Dr. Dani Erzsébet egyetemi adjunktus, Dr. Csernoch Mária egyetemi docens, Dr. Hajdu Lajos egyetemi docens, Dr. Kovács Béla Lóránt egyetemi adjunktus, Dr. habil. Mihálydeák Tamás egyetemi docens, Dr. Tóth Erzsébet egyetemi adjunktus, Dr. Virágos Márta főigazgató. A dolgozat alapjául is szolgáló mintegy 6 éves munkámban nyújtott segítségéért hadd mondjak köszönetet volt kolléganőmnek Csontosné Skara Ilonának, akinek talán általa nem is ismert érdemei vannak a közös beszélgetések során a gondolatok egységes ideológiává érlelésében. Szó szerint teremtő beszélgetések voltak ezek. Végezetül köszönetet mondok volt kollégáimnak, a volt Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár (Hajdú-Bihar Megyei Könyvtár) minden dolgozójának, akik segítségével és munkájával kiépült a könyvtárunkban a megyei közgyűjteményi adat- és szolgáltató központ.

5

Bevezetés A dolgozatom elsődleges célja olyan együttműködési modell bemutatása, amely a megyei szintű könyvtárak, települési könyvtárak és egyéb közgyűjtemények között megvalósítva választ adhat a XXI. század második évtizedében a közgyűjtemények egészére, de különösen a könyvtárakra váró kihívásokra. Mivel azt gondolom, hogy nem kizárólagos választ fogalmazok meg, a megoldások számossága létezhet, viszont a probléma általános, így a hangsúly annak a társadalmi, gazdasági és technológiai környezetnek a bemutatásán van az írásomban, amely környezetben a kihívások létre jöttek, amelyekre a válaszokat meg kell találnunk. Ennek megfelelően az alábbi munkámban megkísérlem feltárni az emberi tudás – legfőképp a közkincs, a közösségi kézben lévő tudás – digitális módszerekkel való kezelésének de főleg szolgáltatásának módjait, a módszerek fejlődésének irányait, jövőbéli lehetőségeit, a területen működők – különös tekintettel a könyvtárak (közgyűjtemények) potenciális és már valós riválisainak módszereit, technikáit. Vizsgálom a jogi környezetet, kifejezetten abból a szempontból, hogy milyen lehetőségeket rejt az a közgyűjtemények részére. Vizsgálom a könyvtárat, mint információs rendszert. Elemzés tárgya az információkezelés a világban, valamint ebből következtetések levonása a könyvtárak szerepének változására. A dolgozat záró részében pedig vázolom azt a megoldási javaslatot, amely – vélem – alkalmas módszer lehet a közeljövő kihívásaira adandó válaszokhoz. A célom a dolgozattal egyértelműen nem a részletező feltárás, hanem egyfajta áttekintő, szintetizáló megközelítés, a probléma összetettségének bemutatása, a felmerült kérésekre adandó válaszok sürgetése. A dolgozatom tehát nem monográfia, sokkal inkább szintézis szeretne lenni. Néhány esetben pedig célzottan a megfelelő kérdések megtalálásával és felvetésével próbálok releváns megközelítést elérni.

6

A digitális tartalom és a jog

Digitális A terület tárgyalása előtt szükséges, hogy a digitális fogalmát is meghatározzuk. A szó a latin digit, digitus szavakból ered. A szavak jelentése ujj (számolás az ujjakkal), mert akkoriban az ujjakat lehetett használni diszkrét számolás céljára. A szó mai értelemben valamely változó jelenségnek, vagy fizikai mennyiségnek diszkrét (nem folytonos), megszámlálhatóan felaprózott, s így számokkal meghatározható, felírható értékeinek halmaza.

Digitalizálás Az információfeldolgozás szakterületünkre vonatkozó részére jellemző mennyiségei (tehát nem jellegzetesen folyamatos spektrumú fizikai mennyiségek, hanem már eleve valamilyen szinten kódolt tartalmak, szimbólumok) digitális eszközökkel feldolgozható és tárolható formájúvá való alakítása. A folyamat (eljárás) során létrejött tartalom a digitális tartalom. Mivel a szimbólumok nem folytonos spektrumúak, így átalakításuk digitális jellé egyszerűbb folyamat és az adatvesztés esélye is kisebb, mint az analóg jelek digitálissá alakítása folyamán.

Digitális tartalom Olyan tartalom, amely digitális formában keletkezik, abba konvertált (digitalizált), illetőleg ilyen formában továbbított. A digitális tartalomkezelés legfőbb jelentősége az, hogy a tartalom bármely része nem kizárólag lineáris módon érhető el, hanem akár tetszőleges közbülső ponttól kezdve. További jelentősége a digitális tartalomkezelő rendszerekkel való „korlátlan” többszörözés képessége, amely két fontos tulajdonságot is biztosít: nem érinti az eredeti tartalom minőségét, azt nem rongálja, valamint a többszörözött példány teljes mértékben, tökéletesen megegyezik az eredeti példánnyal. (Ehelyütt nem érintem a DRM és egyéb tartalom- és jogmenedzselő, autentifikációs és hitelesítő rendszerek tulajdonságait és jelentőségét, az kívül esik jelen írás szándékolt tárgykörén.)

7

Ha a szakterületünket nézzük, a digitalizálás célja hármas: egyrészt feldolgozás, másrészt az archiválás, megőrzés, harmadrészt a terjesztés, szolgáltatás. A digitalizálás mindemellett minden esetben többszörözést is jelent, mivel a megelőző analóg hordozó a technológiai eljárások többségében a digitalizálás folyamat közben nem semmisül meg, azaz amellett hogy létrejön egy digitalizált másolat, megmarad a folyamat kiindulási analóg információhalmaza is. Ebből indul ki a jog is.

Digitális tartalom és a jog viszonya A digitális információ a jelenlegi technológiai eszközökkel könnyen másolható. A többszörözés és a terjesztés (szemben a könyvekkel, ahol a többszörözés történik meg először, és azt követi a terjesztés) gyakorlatilag (jogilag) egy időben történik, a mai információtechnológiai eszközkészlet mellett elég egyetlen „prototípust” előállítani, a másolatkészítés (itt archiválás) a felhasználó oldalán történik meg a közvetítést követően. Magyarországon a digitalizálás, mint többszörözési mód éppen ezért a szerzői jog tárgykörében került szabályozásra. A könyvtárak részére a szabad felhasználás alapvető feltétele, hogy a haszonszerzést még közvetett módon sem szolgálhatja. Hogy mindez mennyire összetett kérdés, elég belegondolnunk, miszerint egy hármas rendszer dinamikus egyensúlyát keressük, a hármas halmaz metszetét. A tényezők, halmazok a következők: 

Tulajdonhoz fűződő elidegeníthetetlen alapjog



Technológiai fejlődés



A társadalom, az emberiség „közös” érdeke a megismerés érdekében (~társadalmi igény)

8

A tulajdonhoz fűződő elidegeníthetetlen alapjog

A technológiai fejlődés

A társadalmi igény

1. sz. ábra: dinamikus egyensúly keresése Ezek közül a technológiai fejlődés a jog oldaláról elemezve a következő tovább bontást engedi: 

jogilag tiszta és szabályozott terület,



jogilag, államilag szabályozatlan, de „megtűrt”,



a „szürke” terület, a szabályozás szándéka érzékelhető, de még nem történt meg,



és jogilag tiltott terület. Az utóbbi két kategória önmagában is meglehetősen összetett, és mint mindannyian

tisztában vagyunk vele, a tárgyalt összefüggésben meglehetősen komoly mértéket ölt. Azaz a társadalmi igények és a technológiai lehetőségek közös halmaza adott esetben jóval nagyobb, mint amit a joggal együtt hármasban képesek alkotni. Az egyensúly a hármas rendszerben dinamikus, folyamatosan változó, amit a három terület által lefedett „érdekeltségi körök” (államok, technológiai cégek, társadalmi csoportok) folyamatos mozgása, egymásra reagálása is érthetővé tesz. A változások frekvenciája egyre nagyobb, és általában a technológiai és társadalmi változások egymásra reagálása a leggyorsabb, az állami szabályozási szándék próbálja utolérni, illetve lereagálni a folyamatokat. Mindannyian tapasztalhatjuk, hogy ez részben, későn, vagy egyáltalán nem sikerül.

9

Mindezek ellenére egy társadalmi igény kielégítésének módozatait a jog keretein belül kell keresnünk. Hogy megérthessük, hogyan is működik a jog a vizsgált területen, vizsgáljunk meg egy, a későbbi megoldási javaslatok szempontjából kritikus kérdést konkrétan.

Szerzői jogi esettanulmány A típustanulmány tárgyköre legyen egy nemrégiben, történelmi aktualitás okán megjelentetett sorozat köteteinek a szerkesztő általi felajánlása abból a célból, hogy azok elektronikus változatait az internetre a könyvtár által kitéve, annak honlapjáról teljes szövegükkel elérhetőekké váljanak a nagyközönség számára. Egyfajta nyilvános digitális könyvtárként való szolgáltatást képzelve el. Kérdés: 

A). A jelenleg érvényben lévő törvényi szabályozás megengedi-e gyűjteményes kötet elhelyezését a honlapon, ill. azt milyen módon teszi lehetővé,



B). illetőleg milyen más lehetőséget biztosít, amennyiben az nem megvalósítható?

Ezen kérdések megválaszolásához három lépésben szükséges vizsgálni a dokumentumokat: I. II. III.

Az adott dokumentumok védettek-e a szerzői jogi törvény által? Amennyiben igen, engedélyköteles, ill. díjköteles felhasználásúak-e? És a megcélzott tevékenység nem esik-e a szabad felhasználás körébe?

I.1. A legelső feladatunk megvizsgálni, alanya-e a kérdéses dokumentumok halmaza a szerzői jog tárgykörének, azaz a 1999. évi LXXVI. tv. által védett anyagokról beszélünk-e. I.1.1. Mivel kétség kívül természetes személyekhez köthető konkrét szellemi tevékenység termékekről, irodalmi művekről van szó, így a kérdésre a válasz: igen. És mivel a szerzőkhöz köthető a védelem, így a szerzői jogi terület érvényes ez esetben (nem a szomszédos jogok védelme). I.1.2. Ezen belül a következő megválaszolandó kérdés: az adott művek a szerzői jog időbeli hatályán belül esnek-e? Irodalmi művek esetén az ismert szerzőt a szerzőségéhez kapcsolódó jogi védelem annak

10

halálát (társszerzős mű esetén az utoljára elhunyt szerzőtárs halálát) követő év első napjától számított 70 évig illeti meg, és mivel esetünkben a művek szerzői mindannyian életben vannak, így a kérdésre a válasz a konkrét esetben: igen. I.1.3. Következő kérdés a legérdekesebb: KI az alanya a szerzői jogoknak? Azaz kit illet meg ebben az esetben a szerzői jog védelme, a hozzánk forduló szerkesztőt / sorozatszerkesztőt, avagy az egyes művek / kötetek szerzőit? A szerzői jog egyértelműen annak biztosítja ezen jogok gyakorlását, aki az adott produktumot, szellemi tartalmat létrehozta, egyedi tevékenységével megalkotta. Nincs kétség afelől, hogy az adott kiadványokban az egyes művek szerzői rendelkeznek saját művük felett. De fontos szempont itt az, hogy gyűjteményes, szerkesztett munkákról van szó! Erre pedig a szerzői jogi törvény 7. § (1) és (2) bekezdése szerint a „...gyűjteményes mű egészére a szerzői jog a szerkesztőt illeti”. Tehát a kérdés ezek után: rendelkezhet-e a gyűjteményes mű szerkesztője kizárólagossággal a kiadványok interneten való megjelentetéséről, avagy ehhez szükséges az egyes művek szerzőinek írásos engedélye, jóváhagyása is? És mivel a (3) bekezdés azt is egyértelművé teszi, hogy a gyűjteményes műre vonatkozó jogok nem terjednek ki az abban tartalmazott művekre, azaz nem írják felül az egyes egyedi műveket létrehozó tulajdonosok jogait. Ebből következik, hogy a gyűjteményes művek szerkesztői – bár birtokolják a gyűjteményes kötethez fűződő jogokat, hiszen annak összeállítása saját szellemi termékük – az abban foglalt egyedi művek fölött nem rendelkeznek ezen jogokkal, így nem is dönthetnek azok felhasználásáról. II.1. A kérdés megválaszolásra, indoklásra kerül az I. pontok alatt, így itt csak a következtetés szükséges: igen II.2. Hogy az engedélykérés alanya ki, ez esetben a jelenlegi szabályozás azt írja elő, hogy a nyilvánossághoz való közvetítés érdekében kizárólagosan a közös jogkezelő az, aki ezen engedélyek felett rendelkezik. Irodalmi művekről lévén szó, ez az ARTISJUS. Továbbá a digitális másolat(ok) létrehozása megvalósítja a többszörözés tevékenységét, amihez kapcsolódó jogokat továbbra is a szerzőnek biztosítja, azaz ehhez pedig tőle kell beszerezni az engedélyeket. Tehát a megcélzott szolgáltatáshoz két helyről is szükséges

11

beszerezni az engedélyeket. III.1. Jogosan merül fel a kérdés ugyanakkor, hogy a szabad felhasználás – mivel a könyvtár mint a szabad felhasználás terültének speciális helye -, alkalmazható-e ebben az esetben. A törvény 38. § (5) bekezdése kimondja, hogy a „[…] gyűjteményeinek részét képező művek az ilyen intézmények helyiségeiben ezzel a céllal üzembe állított számítógépes terminálok képernyőjén tudományos kutatás vagy egyéni tanulás céljára a nyilvánosság egyes tagjai számára szabadon megjeleníthetők, és ennek érdekében – külön jogszabályban meghatározott módon és feltételekkel – a nyilvánosság említett tagjaihoz szabadon közvetíthetők, ideértve a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tételt is, feltéve, hogy az ilyen felhasználás jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja.” Azaz a törvény szövege egyértelműen a könyvtár helyiségeire korlátozza a szabad felhasználás gyakorlásának lehetőségét. (Mindamellett ezen joggyakorlásában a szerzői jog birtokosa nem korlátozhatja a közgyűjteményt, csak díjigénnyel szembeni jogokat ad számára, amit kizárólag a közös jogkezelő útján érvényesíthet. Ez a kitétel a társadalom érdekeit tartja szem előtt, és mint ilyen, igen fontos tényező.) Ide tartozóan hivatkozom továbbá a 117/2004. (IV.28.) Korm. rendelet (amely a 1999. évi LXXVI. törvény 38. § (5) bekezdésében szabályozott szabad felhasználás esetében a nyilvánosság egyes tagjaihoz való közvetítés és a számukra történő hozzáférhetővé tétel módjának és feltételeinek meghatározásáról rendelkezik) 2. § (1) bekezdésére, amely a szabad felhasználás körében kedvezményezett intézmények részére előírja olyan (műszaki) megoldások alkalmazását, amely a helyben használók számára hozzáférhetővé tett érintett művek esetében megakadályozza a módosítást, többszörözést, továbbközvetítését. (További feladatokat is – pl. szabályzatban való rögzítés - előír az intézmény számára ezen § (2) bekezdése, amelyek teljesítése szükséges a szolgáltatás ezen formájának gyakorlásához.) III.2. Fontos kérdés a dokumentumok digitális archiválásának kérdése, mivel a felvetett szolgáltatás más módon nem képzelhető el, így ezzel is foglalkoznunk kell. A digitális archiválás a törvény (18. § (1) (2) ) szerint a többszörözés kategóriájába tartozik, tételesen: „A mű többszörözésének minősül különösen (...) a mű tárolása digitális formában elektronikus eszközön (...).” A felhasználás jellegéből adódóan ezen tevékenység valósul meg az olvasói terminálra való eljuttatás folyamán is.

12

III.3. Értelmezésem szerint a könyvtár területén lévő terminálon, csak olvasható (azaz le nem menthető, a törvény értelmében tovább nem többszörözhető) felhasználás megengedett, mivel ez esetben nem beszélhetünk nyilvánossághoz közvetítés esetéről, mert a nyilvánosság tagjai egyénileg a hozzáférés helyét és idejét nem választhatják meg. III.3.1. A hivatkozott kormányrendelet 3. § (1) bekezdése értelmében a kedvezményezett intézmény így létrehozott gyűjteménye szabad felhasználás alapján történő hozzáférés céljából megosztható más kedvezményezett intézménnyel, és ott a (2) és (3) bekezdésekben meghatározott feltételek teljesítése mellett a nyilvánossághoz közvetíthető. (NAVA modell) III.4. Ezzel szemben az interneten való közzététel mindenképpen a nyilvánossághoz közvetítő tevékenységnek minősül, ami egyben a többszörözés tevékenységét is megvalósítja. Ebből következően ezen tevékenység nem tartozik a szabad felhasználás tárgykörébe, tehát engedélyköteles.

Következtetések A) A szolgáltatás eredeti formában való elindítása engedélyek beszerzéséhez kötött, tehát az eredeti elképzelés szerint nem indítható el. B) A szolgáltatás a III.2 és III.3 pontban leírtak alapján viszont elindítható, kutatási, tanulási célra, belső szolgáltatásként. Ez a szolgáltatás a megyei zárt informatikai rendszeren a társkönyvtárak részére – a III.3.1 pontban leírtak szerint - továbbszolgáltatható. A B) pontban leírt következtetés alapján a könyvtár alkalmas eszközt kapott tehát olyan szolgáltatás kiépítésére, amely a szerzői jog betartása mellett lehetővé teszi a közkincsek közigazgatási határokon túli szolgáltatását. Ez a tényező a dolgozat harmadik részében vázolt megoldási modell egyik kulcstényezője lesz!

13

Szabad (?) kultúra A digitális tartalmak terén a jogi megoldás módja természetesen világszinten is jelentős

kérdés.

A

terület

egyik

legjelentősebb

kutatója,

a

Stanford

egyetem

jogászprofesszora, Lawrence Lessig a Szabad kultúra1 c. művében elemzi a kérdést. Itt egy (vélhetően nem is igazán eredeti, talán csak kevésbé hangoztatott) meglátást fogalmaznék meg: az emberi kultúra egy jelentős, talán minden idők egyik legjelentősebb paradigmaváltásán esik át éppen. És láthatóan ennek a váltásnak legnehezebb, kezdeti szakaszán tartunk, amelyet jelenleg leginkább az "egyéni" érdekek határoznak meg. Lessig éppen ennek aspektusait vizsgálja. Legfontosabb kérdés a kultúra értékei, annak társadalmi (közösségi) használata, effektíve megosztása, valamint az alkotót ténylegesen megillető jogok gyakorlása közötti ellentmondás feloldására tett kísérlet. A két meghatározó terület közötti határvonal az élet bármely területén értelmezve is elmosódott, kezdve az iparosodás korától, de különösen igaz ez a mai kor digitális tartalmakat kezelő környezetére. A változás mindig valamilyen lehetőségbéli fejlődéssel járt együtt. Az első szemléletes példa (Causby-per2) tökéletesen rávilágít a régi paradigmák, és az azok kialakulásakor még beláthatatlan technikai és időbeli távolságban lévő leendő össztársadalmi igények, akaratok és érdekek közötti ellentmondásra. Az ezt követő fejezetekben bemutatott eseteken keresztül megismerjük, hogy a történelem (mint oly sokszor) ebben a kérdésben is ismétli önmagát. Mélységesen egyet értek a szerzővel a kultúra szabadsága, a szabad kultúra védelme melletti, valamint az ezeket megfojtó szélsőséges szabályozás elleni felszólalásában. Meggyőződésem, hogy a jelen éveket jellemző, médiában is megismert jogi fellépések nem másból, mint az érdekeltek elmúlt néhány évtizedre visszatekintő, az újabb technikai és jogi

1 Lessig, Lawrence: A szabad kultúra : A kreativitás természete és jövője. ISBN: 963 9637 00 9. internetes dokumentum, utolsó lehívás: 2014 május 3. 12. http://mek.oszk.hu/03200/03207/html/ 2 Az Egyesült Államok törvényei szerint 1945-ig a tulajdonosnak vélelmezett tulajdona volt nemcsak a földfelszín, hanem az alatta lévő földterület is, egészen a Föld középpontjáig, és a fölötte lévő légtér is, „föl egész a végtelenségig”. A híres perben Thomas Lee és Tinie Causby a földjük felett elszálló repülőgépek okozta károk miatt, ill. a fenti elv alapján a repülőgépek által elkövetett birtokháborítás miatt pereltek. A Legfelsőbb Bíróságig eljutó ügyben végül a légtér köztulajdonnak nyilvánítása történt meg. Az ítéletben elhangzott: „Ennek az alapelvnek a modern világban nincs helye. A légtér köztulajdon, amint azt a Kongresszus kinyilvánította […] magántulajdonba adná azt, amire csak a köz formálhat jogos igényt. Ez ellentmond a józan észnek.”

14

környezetet nem követő, elavult üzleti modelljére, gazdasági érdekeire vezethető vissza (lásd az RCA AM3 fejezetet múltbeli példaként - tökéletes analógia). A szerzői jog – főleg a mai kor jogértelmezése szerint –a tulajdonhoz fűződő jogok speciális ága. A Lessig nem vitatja ezen jogok létezését, sőt! De kifejti, hogy az internet körül folyó "harc" megoldással kell véget érjen mihamarább. A kultúra önmagában nem lehet valakinek a birtokában. Fontos kiemelni azt is, hogy az alkotás (mint tevékenység) a mai korban sokkal több embert érint, mint bármikor a történelem során. Elsősorban a technikai fejlődés tette lehetővé az értékek, ezzel pedig a kultúra létrehozásának demokratikusságát, az "átlagemberek" önkifejezését. Ezt az önkifejezést pedig (jó esetben) nem terheli (nem terhelheti) a kereskedelmi nyomás, sem pedig a közvetítői költségek. Rámutat, hogy a jelenleg jellemző megközelítés szerint az érték létéből eredeztetik a jogalkotók azt, hogy akkor ahhoz fűződő jognak is kell lennie. Ez a megközelítés nem számol az alkotótevékenység szabadságával. És legfőképp nem számol azon értékek létezésével, amelyek a "jog" nélkül is léteznek. Mi számít közkincsnek? Hogyan gyarapodhat a kultúra? Lessig megalapozott véleménye szerint a szerzői tulajdonjoghoz kapcsolódó kérdéseken túl ezekre is választ kell adnia a mai kor lehetőségeihez igazodott jövőbeli szabályozásnak. Ezzel a gondolattal mélyen egyet értve, a következő szakaszban az információelmélet szemszögéből vizsgálom a területet.

3 A Radio Corporation of America (RCA) a 30’-as években amplitudó-modulációs (AM) rádióadást sugárzott Államok-szerte. Egyik munkatársa, az Edisonhoz mérhető feltaláló Edwin Howard Armstrong megbízást kapott, az AM vételi zajok csökkentésére, aki a kutatásait követően előállt a sokkal tisztább vételt biztosító frekvenciamodulációs elven működő (FM) rádió elvével, és azt szabadalmaztatta. Az új találmány viszont sértette az RCA gazdasági érdekeit, így lehetetlenné tette annak bevezetését. A mindenét elvesztett feltaláló hosszú pereskedés után 1954-ben öngyilkos lett.

15

A könyvtár mint információs rendszer

Az dolgozat ezen részében megkísérlem feltárni a könyvtárnak, mint rendszernek az információval kapcsolatos szerepét, viszonyait. A vizsgálat határozottan a könyvtár és az információ egymáshoz való viszonyára irányul, ilyen formán elsősorban információelméleti szempontból közelíti meg a témát, mintsem kultúr- vagy könyvtártörténeti aspektusból. Ennek ellenére remélem, a könyvtári szakma részére is érdekes megállapításokat tehetek.

Definíciók Kezdetként határozzuk meg a rendszer, az információ, valamint az információs rendszer fogalmát. Rendszer: Olyan, egymással összefüggésben és kapcsolatban lévő elemek összetett struktúrája, amelynek konkrét célja(i) van(nak), és amelyben az egyes elemek állapotváltozása kihat a többi elem állapotára. Az információ meghatározása: Adott cél érdekében feldolgozott adat. Másképpen olyan adat, amely állapotváltozást idéz elő a befogadóban. Buckland4 négy aspektussal határozza meg modelljében5 az információt, amely talán a legjobb megközelítést adja a mostani vizsgálathoz:



entitás



megfoghatatlan

 

információ, mint tudás tudás

   



folyamat



információ, mint folyamat, informálttá válás

megfogható információ, mint dolog /tárgy/ adatok, dokumentumok, rögzített tudás információ feldolgozás, adatfeldolgozás, dokumentum feldolgozás, tudásszervezés

4 Michael Buckland Professor Emeritus – UC Berkeley School of Information, http://people.ischool.berkeley.edu/~buckland/ 5 Buckland, Michael: Information and Information Systems. Greenwood Press, 1991. New York - Westport, Connecticut – London. 6.p. nyomán

16

Információs rendszer: Olyan struktúra, amely eszközökkel és eljárásokkal rendelkezik az információk megszerzésére, rögzítésére, feldolgozására és továbbítására, elérhetővé tételére. A könyvtár meghatározása: dokumentumok célszerűen gyarapított, rendszerezett és használatra szánt gyűjteménye. A könyvtár feladata: a gyarapítás, megőrzés, rendszerezés és szolgáltatás négyeséből áll. Megfigyelhető, milyen jó egyezést mutat az információs rendszer általános meghatározása és a könyvtár feladatának leírása. A fenti meghatározások mindegyike tehát illeszkedik a könyvtár fogalmához, valamint a kérdésre, miszerint mi a könyvtárak (talán legfőbb) célja, a szakma elsődleges válasza: az információhoz való hozzáférés biztosítása. Ebből következtethető, hogy a könyvtár legfőbb tartalma az információ, és mint ilyen, jogosan tételezzük fel, hogy annak kezelése egy rendszerben, vagyis információs rendszerben történik. Tehát mindezek alapján kijelenthetjük, a könyvtár maga is egy információs rendszer.

Kommunikációs modellek Vizsgáljuk meg, hogy a könyvtárra, mint információs rendszerre hogyan érvényes a Shannon6-Weawer7-féle 1949-es modell:

2. sz. ábra: Shannon-Weawer eredeti kommunikációs modellje 6 Claude Elwood Shannon (1916 – 2001) amerikai matematikus, az információelmélet megalapítója. A Michigani Egyetemen illetve az MIT-n végzett. 1941 és 1956 között a Bell Telephone Laboratories cégnél kutató matematikus volt. Az MIT híradástechnikai karán 1956-tól volt vendégprofesszor. 7 Warren Weaver (1894 – 1978) nemzetközi hírű matematikus, szakíró és tudományszervező. A valószínűségszámítás mellett fő szakterülete az információelmélet volt.

17

Már a részletes elemzés előtt is látható, hogy ennél a modellnél esetünkben sokkal inkább megfelelő az a módosított Shannon-Weawer modell, amelyben a rendszer szabályozott, azaz visszacsatolást is tartalmaz, az alábbi szerint:

3. sz. ábra: a módosított Shannon-Weawer modell A modell alapján már beazonosíthatjuk a könyvtári rendszerben az egyes elemeket, ez alapján: a forrás megfeleltethető a könyvtár egyes fizikai szereplőinek (dokumentum, könyvtáros, adatbázis stb.), az adó az a „periféria”, amelyen az információ jellé alakítva felkerül a csatornára (beszéd, adatbázis terminál, képernyőkép, stb.), a csatorna az a közeg, ahol a jel halad a vevő irányába (térbeli csatornák: levegő, adatkommunikációs közegek, pl. UTP kábel, optikai kábel stb., illetve időbeli csatornák, mint például a könyvek, folyóiratok). Fontos, hogy minden csatorna csak a rá jellemző, specifikus jelek továbbítására képes. A zaj a csatornán való jeltovábbítást külső (más forrásból származó) jelforrással (hiszen a zaj önmagában is lehet információt – de az adott kommunikációs csatornán nem releváns információt – hordozó jel), vagy a csatornára jellemző (különféle színképű: fehér, szürke rózsaszín stb.) torzítással, háttérzajjal (változó frekvenciájú, jellemzően különféle fizikai, pl. termikus, elektromágneses, hang stb.) akadályozó tényezők összessége. Legfőbb jellemzőjük, hogy az adó szándékától függetlenül kerültek az átviteli csatorna jelei közé. Esetünkben igen

változatosak

lehetnek, pl.

zavaró hangok, elektromos

zavarok,

hardverelemek problémái stb.

18

A vevő a cél vételi „perifériája”, fogadó interfésze, amely képes az adott csatornára jellemző átvitt jelet fogadni, azt a cél részére értelmezhető információ formájában biztosítani (fül, szem, hálózati illesztő stb.) Végül a cél az információ rendeltetési helye, az a személy vagy eszköz, amelyhez az üzenet szólt (olvasó, használó). A visszacsatolás szerepe egyértelmű, esetünkben ugyanis nem tömegkommunikációs rendszerről beszélünk. Szerepe a könyvtári rendszerben általános, általában kijelenthető, hogy az információ „végső” formájában folyamatos visszacsatolás segítségével (folyamatos visszacsatolások sorozatával) alakul ki, kölcsönös interakció van a forrás és a cél között. A módosított modell elemzése közben kitűnik három fontos tényező: Az módosított Sannon-Weawer ábrával szemben visszacsatolás a valóságban nem közvetlenül történik meg a forrás és a cél között, hanem az esetek döntő többségében ugyanazon adó – csatorna – vevő közegben, amelyben a közlés történik. A másik, hogy a zaj szűrhető vagy jelentősége csökkenthető, és szűrésére kiterjedt eszköztár (kódolás, tömörítés, redundancia, frekvenciaszűrés, stb.) áll a kommunikációs formák rendelkezésére. A harmadik pedig – bár ez az ábrát annak jelentése szerint nem befolyásolja, mégis érdemes megemlíteni –, hogy a cél és a forrás szerepkörök a kommunikáció során felcserélőd(het)nek. Ezek alapján javaslom az ábra módosítását a következők szerint:

4 sz. ábra: módosított kommunikációs modell

19

Mindezek alapján, összevetve az általános könyvtári modellel8 megállapítható, hogy a könyvtár mint információs rendszer magán hordozza mindazon ismérveket, amelyeket a könyvtártól, mint rendszertől elvárunk, elvárhatunk.

Vezérlés és szabályozás értelmezése a könyvtárban, mint információs rendszerben. A vezérelt rendszer esetében az információ átvitele egyirányú: a vezérlő irányából a vezérelt struktúra irányába történik, annak állapotváltoztatása céljából. Nincs mód annak visszajelzésére, hogy a rendszer, vagy annak részrendszere vette-e az utasítást, illetve arra sem, hogy az állapotváltozás mekkora mértékű. Vezérlés esetén nincs visszacsatolás. Az ok – okozati kapcsolatok egyirányúak, ezért az ilyen rendszer lineáris kauzalitású, merev. A szabályozott rendszer esetében a „központ” a visszacsatoláson keresztül adatot kap az állapotváltozás mértékéről, lehetősége van az elérni szándékozott állapot elérése érdekében a szabályzó jel módosítására, helyesbítésére. A kauzalitás az ilyen rendszerben dinamikus. (Tipikusan ilyenek az élő rendszerek.). Ezekben a rendszerekben tehát a visszacsatolás a kulcstényező, amely jellegével tovább finomítja a felosztást: negatív visszacsatolás esetén visszaszabályozó, míg pozitív visszacsatolás esetén felfutó, ráerősítő folyamatról beszélünk. Nagyon általánosan vizsgálva, a könyvtárak működésében mindkét irányítási metódus megtalálható, az esetek döntő többségében egy időben is, a könyvtár jellege határozza meg, hogy melyik irányítási mód válik dominánssá. A klasszikus, porosz típusú, dokumentumcentrikus, gyűjtésre szakosodott könyvtártípusra a vezérlés a jellemzőbb, hiszen a jól meghatározott irányelvek szerinti tevékenységét kevéssé befolyásolja a társadalmi vagy technológiai változás. Ezzel szemben az angolszász típusú, használó-centrikus, szolgáltató könyvtár a környezetével gyakori állapot- és információcserében van, statisztikákon, forgalmi adatokon keresztül is folyamatosan követi legfőképp a társadalmi és kulturális, de a technológiai változásokat is. A mai könyvtárakra (különösen a közkönyvtárakra) egyértelműen ez utóbbi a jellemző, sőt a hatékonyság érdekében magasabb szintű,

8 Ferenczy Endréné: A könyvtári modell: A könyvtár mint rendszer. In: Könyvtárosok kézikönyve 3.; szerk. Horváth Tibor, Papp István. Osiris Kiadó, Budapest 2002. 295-299 p. ISBN 963389 084 5

20

hálózatszerű kooperatív rendszert alkotnak, ahol az elemek (partnerek) között információs kapcsolatok működnek.

Entrópia Ez átvezeti a gondolati fonalat a következő terület, az entrópia könyvtári szerepének vizsgálatához. Az entrópia fogalmát jelen esetben termodinamikai és információs aspektusból vizsgálhatjuk. A könyvtár sem nem zárt, sem nem magára hagyott rendszer, (és bízom benne, hogy nem is a spontán folyamatok játsszák a főbb szerepet működésében) s mint ilyenre, nem érvényes rá közvetlenül a termodinamika második főtétele. Azaz a termodinamikai entrópia jó esetben nem meghatározó tényező a könyvtári rendszerek esetében. Vizsgáljuk meg az információs entrópia szemszögéből a könyvtári rendszereket. Talán érdekes felvetés lehet az, hogy a termodinamikai entrópiával szemben az információs entrópia által kifejezett bizonytalanság az üzenetet illetően talán a kvantumelmélet határozatlansági elvéhez hasonlítható, amennyiben az üzenet jelekből való „összeálltának” pillanatával fogadónál a bizonytalanság megszűnik... Ha Norbert Wiener9 megfogalmazását nézzük az entrópiára, miszerint „míg az entrópia a rendezetlenség, az információ a rendezettség mértéke”10, kitűnik, hogy a könyvtár mint rendszer az emberiség egyik legfontosabb eszköze az entrópia csökkentésére! Ebben az értelemben a könyvtár a társadalmi rendszer egy kiemelten entrópiaszegény részrendszere. Saját méretkategóriájában a mesterséges rendszerek egyike sem vehette fel a versenyt vele évezredeken keresztül! Ilyen formán a könyvtár egy negatív entrópiát (Wiener értelmezésében az információ az entrópia inverze) termelő, azaz negentrópikus rendszer. Fontos megjegyezni, hogy a könyvtár mint negatív entrópiát termelő rendszer, nem saját működésére fordítja szervezettségének nagyobbik, döntő részét, hanem a szolgáltatásain keresztül a hatáskörnyezete entrópiájának csökkentésében van jelentős szerepe. Ilyen formán hasonlítható akár egy élő, sejtmaggal rendelkező sejtre, amennyiben az abban tárolt

9 Norbert Wiener (1894 - 1964) amerikai matematikus, a kibernetika megalapítója. Megfogalmazása szerint az állatokban és a gépekben zajló hírközlés, vezérlés és ellenőrzés tudománya. 10 Wiener, Norbert: Válogatott tanulmányok. Budapest: Gondolat Kiadó, 1974. 13. p. ISBN 963 280 137 7

21

információ (DNS) kisebb része fordítódik a konkrét sejt működtetésére, nagyobbik részét a környezete szervezettségének növelésére fordítja. Milyen könyvtári folyamatok hoznak létre információt, azaz csökkentik a rendszer teljes entrópiáját? A könyvtárak önmagukban is rendezett információ gyűjtésére, tárolására és szolgáltatására berendezkedett rendszerek, tehát pusztán a dokumentumok könyvtárba kerülésével is csökken a rendszerük teljes entrópiája, de a negatív entrópia létrehozásának legfontosabb eszköze mégsem ez, hanem a beérkező dokumentumok formai és tartalmi feldolgozása, belőlük még jobban rendezett alrendszerek (pl. katalógusok, bibliográfiák, mutatók,

szurrogátumok,

adatbázisok)

létrehozása.

Minél

nagyobb

egy

rendszer

rendezettsége, annál több információt szolgáltat. Ezzel hozza létre igazán a könyvtár mindazt az értéket, amellyel a környezete rendezettség növeli. Az entrópiacsökkentés leghatékonyabb eszköze napjainkban pedig ezen rendszerek információs rendszerekben való összekapcsolása, egyesítése. (Nem véletlen, hogy egy „konkurens” rendszer, az internet ilyen sikereket ért el saját területének entrópiacsökkentésében – bár ebben néha kételkedünk, látva a netet elöntő szemét, zaj mennyiségét... Minden esetre az információtechnológiai piac szereplői minden erejükkel a rendezettség növelésére, ezáltal egyben a kinyerhető információ mennyiségének növelésére törekednek.) A tendencia a Globális Információs Infrastruktúra (GII) kialakulása irányába mutat, a konvergencia az általános információs rendszerek és a könyvtári információs rendszerek között egyértelműen megfigyelhető. A GII kialakítására az első lépések már – főképp politikai és technológiai, és részben társadalmi téren – meg is történtek11. A megvalósítás módja valószínűleg a „virtuális világkönyvtár” lesz.12

A redundancia, és szerepe a könyvtárban. A redundancia szemantikai értelmében – a könyvtárban mint struktúrában, valamint ide értve az egyes üzenetekben található redundancia mértékét is – kifejezetten nagy.

11 Koltai Gábor: Gutenbergtől a globális információs rendszerekig: a digitális könyvtárak. [recenzió] In: Könyvtári Figyelő, 50. évfolyam, 2004. 1. sz. 129-135 p. Lásd: Borgman, Christine: From Gutenberg to the global information Infrastructure : Access to information in the networked world. Cambridge, MA, London : MIT Press, 2000. VII–XIII, 324. p. ISBN 0-262-02473-x 12 Horváth Péter: A könyvtári automatizálás alapkérdései: Virtuális világkönyvtár. In: Könyvtárosok kézikönyve 4.; szerk. Horváth Tibor, Papp István. Osiris Kiadó, Budapest 2002. 188-191 p. ISBN 963389 964 3

22

Gondoljunk csak a természetes nyelvek redundancia-mértékére. A redundancia fogalmát a könyvtárban a jel csatornákon való továbbításakor, valamint az információ tárolásakor is értelmezhetjük. A csatornák csak a rájuk specifikus jelrendszerrel kompatibilisek, ezért az adónál átalakítás, átkódolás (egyik jelkészlet szabály szerinti átalakítása egy másik jelkészletbe, transzformáció) szükséges. Ez egy üzenet létrehozása és átvitele során akár többször is megtörténhet. Gondoljunk akár a gondolat emberi beszéddé, az adott nyelven elhangzó mondatokká konvertálására, majd annak kimondására. Újra átgondolva a Shannon-Weawer modell eddigi módosításait, ismét kiegészítésre szorul:

5 sz. ábra: a kommunikációs modell végleges változata Az átkódolás közben a redundancia növelésével javítani lehet az átvitel biztonságát, vagy éppen csökkentésével növelni az átvitel sebességét. Az átkódolás közben veszhet el a legjelentősebb mennyiségű információ egy rendszerből, és az átkódolás folyamatát különösen veszélyezteti a zaj. Az átkódolás (vagy ha úgy tetszik, a kommunikáció) zavarai a következők lehetnek: 

kód helytelen használata



kód nem azonos értelmezése



kód többértelműsége A redundancia abban segít a kódolás folyamatában, hogy az üzenet (időben elosztott

mintázat), az információ a lehető legsértetlenebb formában jusson el a céljához. Az egyik tipikus példa a dokumentumok egyedi azonosítójaként használt vonalkód ellenőrző számjegye

23

(check digit), jellemzően a magyarországi könyvtárak által is legelterjedtebben használt EAN13 szabványú kódnál annak 13. számjegye. Itt fontos megjegyezni az emberek közötti kommunikáció egy érdekes és jelentős aspektusát: abban az esetben is, ha a kommunikáció (csatornán az átvitel) zajos, az üzenet sokat veszít a konzisztenciájából, a másik fél elveszíthet egyes kimondott szavakat, de mégis rekonstruálhatja az egész üzenetet a szöveg szignifikáns információja alapján. Ezt részben az emberi beszéd igen redundáns volta, részben pedig a szemantikai összefüggések ismerete teszi lehetővé. Ugyanez az összefüggés áll fenn egy speciális átkódolás, a nyelvek közötti fordítás esetében: a két nyelv jelkészlete nem feleltethető meg egymásnak pontosan, ezért a fordító a „jelentést”, az „értelmet” próbálja visszaadni a saját értelmezésében, amely ezért soha nem lesz tökéletesen egzakt egyező a szerző eredeti gondolataival. A megértést ennek ellenére mégis biztosítani lehet, a fentebbi összefüggések felhasználásával. A redundancia csökkentésének egy könyvtárban is vannak eszközei: Ilyen módszer például a tömörítés (redukció), ami a kódolás egy speciális formája. Általában véve a szurrogátumok, különösen némelyik, talán legjellegzetesebben a referátum, mint a tömörítés egyik elterjedt eszköze alkalmas erre a célra. De ide sorolható a könyvtár-automatizálás egyik alapszabálya: az „egyszeres rögzítés – többszörös felhasználás” elve is, amely az egyik legfontosabb elv a könyvtári adatbázisok tervezésénél és építésénél. Magasabb strukturális szinten a redundanciát csökkenti a fentebb már említett (GII), a könyvtárak és egyéb információs rendszerek együttműködésének rendszere(i), hiszen – szemben a hagyományos dokumentumtípusokkal – a digitális tartalom elérhetősége nem helyhez kötött, azaz nem szükséges minden szolgáltató helyen „példányt”, másolatot tárolni belőle. Az egyes rendszerek (így rajtuk keresztül a digitális dokumentumok) metaadatstruktúrákon keresztül találhatóak meg, a hozzáférés pedig a GII-n keresztül történik meg, méghozzá az azzal rendelkező tár (könyvtár) közvetlen szolgáltatásában. Ez a megoldás biztosítja nemcsak a „globális” elérhetőséget, de egyben az intézményi szuverenitást is.

24

Az információ tárolása nem más, mint az információt hordozó jelek térbeli csatornáról időbeli csatornára való átkódolása. (Ennek legklasszikusabb példája maga a könyvtár, ahol az időbeli csatornára kódolt információ – a könyv – a legjellegzetesebb előfordulási forma.) A redundancia szerepe az időbeli csatornán tárolt információ esetén a tárolási hatékonyság területén jelentős, ami pedig a jelrendszer sajátosságaitól erősen függ. Azoknál a jelrendszereknél, ahol a redundancia nagy, az információ tárolásának hatékonysága kicsi – a két mérték fordított arányosságban van egymással. Ennek társadalmi vonatkozását is felfedhetjük: a nagy entrópiájú társadalmakban használt jelrendszerek jellegzetesen sok jelet használnak, amelyek használati gyakorisága is közel áll egymáshoz, így a redundanciájuk kicsi. Ezzel ellentétes a kis entrópiájú társadalmak jelrendszereinek azon vonása, hogy kevés jelből állnak, szabályaik nagyon kötöttek, ezért a kommunikációjuk nagyon redundáns, mert csak így biztosítható az üzenetek célba jutása.13 Az előző bekezdésekben utalt tömörítési eljárások – különösen a digitális tartalom időbeli csatornára kódolt (azaz háttértáron letárolt) formája esetén éppen a nagy redundanciájú jelrendszerek használatakor biztosít kiemelkedő tömörítési hatékonyságot.

A könyvtár mint kibernetikai rendszer Kibernetika: az információfeldolgozás és továbbítás, valamint a szabályozás és vezérlés összefüggéseit kutatja. Kibernetikai rendszer: egymással együttműködő elemek olyan együttese, amelyben minden elem kapcsolatban van legalább egy másikkal, s ezek a kapcsolatok a fő meghatározói a rendszer viselkedésének. A kibernetikus rendszerek legfontosabb jellemzője a visszacsatolás megléte. A visszacsatolás a gyakorlatban: a kívánt minta és a ténylegesen elért minta közötti eltérést új bemenő jelként alkalmazva a szabályozott alrendszert a kívánt állapothoz közelíthetjük. Ahogy fentebb a szabályozásnál már említésre került, a visszacsatolás olyan tényező, amely negatív értéket felvéve visszaszabályzó, míg pozitív visszacsatolás esetén felfutó, ráerősítő tényezőként viselkedik egy folyamatban. 13 Fülöp Géza: Az információ. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, 1996. 116 p.

25

Összetevőit illetően a könyvtár egy vegyes kibernetikai rendszer: emberek és gépek vegyesen alkotják. A definíciók megismerését követően láthatjuk, hogy a könyvtár is vizsgálható a kibernetika módszereivel, megfelelő apparátus rendelkezésre állása esetén akár a matematikai modellje is felállítható, működése modellezhető. Mindez azonban már egy jóval mélyebb vizsgálat tárgyát kell képezze, így ezen keretek között nem kerül rá sor. Összefoglalva megállapítható, hogy a könyvtár egy jól strukturált információs rendszer, a sok évezredes története során az emberiség egyik legnagyszerűbb találmánya a rendezettség növelésére, és ebbéli tudománya a környezetének entrópiacsökkentésére is kihat. A könyvtár képessége a rendezettség növelésére – különösen a másokkal kialakított területi partnerségi, valamint globális rendszerek révén – megkerülhetetlen szereplővé teszi a jövőben is. Ez a gondolat vezet át a dolgozat következő részéhez, amiben a könyvtárak helyzetét vizsgálom az információs társadalom rendszerében, különösen az egyes tényezők egymásra hatása, valamint összefüggései tükrében. Ezzel összefüggésben a dolgozat elején, a jog és a könyvtárak viszonyának vizsgálatakor felvetett állam (jog) – technológia – társadalmi elvárások összefüggéseinek újabb aspektusait kutatom, ebben a fejezetben főként a technológiai és társadalmi szempontokat elemezve.

Az információs vagyon és a könyvtárak

Ma Magyarországon a könyvtáros szakma neves képviselői közül is egyre többen osztoznak abban a felismerésben, hogy a könyvtár egyre nagyobb mértékben az információs kínálati piac egyik szereplőjévé vált. Ennek az információs piacnak a kínálati oldala pedig a piaci versenyre egyébként is jellemző egyre öldöklőbb verseny jeleit mutatja. Évek óta foglalkoztat az a kérdés, hogy kellően felkészültek vagyunk-e az ezen a piacon való érdemi szereplésre, és ha nem, vagy nem eléggé, akkor mit tehetnénk az eredményes és hatékony szereplésünk érdekében?

26

A dolgozat ezen részének első szakaszában egy elemzés formájában megkísérlem csokorba szedni azokat a kérdéseket és gondolatokat, amelyek a fenti felvetéssel kapcsolatban felmerülhetnek, második szakaszában bemutatom

az

információs

piacon szereplő

konkurensek által a jelenben és várhatóan a közeljövőben alkalmazni kívánt módszereket valamint technikákat, végezetül a harmadik részében vázolom azt a megközelítést, amelyet véleményem szerint egy megyei szintű könyvtárnak tennie kell, mintegy válaszként az első két szakaszban feltárt folyamatokra. Kiindulási alapként mindenképp a jelenlegi helyzet elemzése szükséges. Mivel – mint a tanulmány további részeiből reményem szerint az kitűnik – a mikrokörnyezet egyébként nem elhanyagolható tényezőivel szemben a makrokörnyezet változásai lesznek a meghatározóak, ezért úgy vélem, a kérdéskör átgondolására ez esetben talán a PGTT analízis adja a legjobb megközelítést.

PGTT (PEST) analízis – a könyvtárak makrokörnyezetének vizsgálata Politikai tényezők 

A könyvtárak működését a jelenleg hatályos törvények, rendeletek, jogszabályok határozzák meg.



A helyi politikai környezet stabil.



A társadalmi beágyazottság csökken.



Törekvés a nemzeti értékek és érdekek jelentőségének megerősítésére.



Országos szinten a különféle intézmények fejlesztéspolitikáinak egyeztetése hiányzik, nincs egységes koordinációs törekvés, nincs igazán operatív szintű céltudatosság a szakterületünkön. Az intézményrendszer kérdéskörébe tartozó egyes problémák megoldása ad-hoc jellegű, vagy helyi jelentőségű.



A közigazgatási és szakterületi átalakulás folyamata erős bizonytalanságot kelt az érintett intézmények körében.



Az átalakulásokat levezénylő szervek törekszenek a folyamatosság biztosítására.



Az EU erős támogatása a helyi értékek elérhetőségének biztosítására.

27

Gazdasági tényezők 

A recesszió hatása a költségvetésre, fenntarthatóságra jelentős bizonytalansági tényező.



A költségvetés nem tud lépést tartani a növekvő kiadásokkal.



Piacorientáltság megjelenése az intézmények működtetésében.



Az állam szabadulni igyekszik a fenntartási kötelezettségei alól.



Előfordulnak előzetes hatástanulmányok, számítások nélkül meghozott ésszerűtlen döntések.



Dokumentumárak növekedése negatívan hat a dokumentum beszerzésekre.



Jelentősen nőtt a pályázati források elérhetősége (többcsatornás finanszírozás).



A pályázatok fenntartási kötelezettsége folyamatos, és elemi érdek is (ez magával hozza az üzemeltetési kiadások növekedését).



A használók gazdasági helyzetének romlása kimutatható a beiratkozók számának csökkenésében. Társadalmi tényezők



Az élethosszig tartó tanulás jelentőségének felismerése társadalmi szinten.



Az élethosszig tartó tanulás feladata és igénye felértékeli a könyvtárak társadalmi szerepét.



A társadalom individualizálódása, atomizálódása, mint jelenség hatással van az intézményekre is.



Kozmopolitizmus, multikulturalitás, határnélküliség társadalmi jelenségei erősödnek.



Ezzel párhuzamosan viszont a nemzeti és helyi értékek felértékelődése, a lokális tényezők fontossága, és ennek egyre erősebb társadalmi tükröződése.



Az értékek mellett az „értéktelen” tartalmak nagy mennyiségű megjelenése.



Az azonnali információhoz jutás igényének társadalmi megjelenése, a praktikum előtérbe helyeződése.



A szolgáltatások színvonal-emelésének egyre erősebb társadalmi elvárása.



Speciális

ismeretek

és

készségek

megszerzésének

igénye

(munkaerőpiaci

szempontok). 

Olvasási szokások változása.

28



Az új generációk (Y és Z korosztályok, a 15-29 évesek) információkeresési és kezelési szokásai jelentősen eltérnek a korábbi korosztályok gyakorlatától.



Ezen korosztályok a média által szocializálódnak.



Az internetpenetráció ezen korosztályok esetén ma Magyarországon eléri a 88%-ot14. (A teljes – 15-69 közötti – lakosságot tekintve is 61% a mutató!)



A fiatal generációk új közösségépítési szokásokat alakítanak ki, és használnak. Technológiai tényezők



Az információ az egyik legfontosabb erőforrássá vált a világban.



A világ technológiai fejlődése folyamatos követést, stratégiai válaszkészséget, innovációt igényel.



A verseny az információ megszerzéséért az egyik legfontosabb terület az információ technológia világában.



A deep-web (lásd később) elérésére tett erőfeszítések hamarosan jelentős eredményeket hoznak.



Az információs piac keresleti és kínálati oldala megtalálja egymást akár a könyvtárak kihagyásával is.



Az információs piac kínálati oldalának szereplői erős versenyben állnak főként egymással, de a társadalmilag beágyazott korábbi szereplőkkel is.



A

tartalomlétrehozás,

az

információkeresés

és

a

közösségi

szolgáltatások

konvergenciája figyelhető meg. 

A kínálati oldal szereplői az egyes alrendszereik erős integrációját valósítják meg. (Pl Google Plus)



Ezen hatások visszacsatolódása a keresleti oldalon megteremti az integrált szolgáltatások iránti igényt, azok elvárását is.



Az új információhordozók megjelenése a könyvtárak folyamatos előrelépését, a technológia folyamatos követését igényli. Ez komoly erőforrásokat igényelne.



Az eleve digitális tartalom részaránya egyre inkább túlsúlyba kerül.

14 Internet-riport 2011/Q3. – TNS-NRC InterBus. 2012. január 13. 6. p., Internetes dokumentum: URL: http://nrc.hu/index.php?name=OE-eLibrary&file=download&keret=N&showheader=N&id=215

29



A social networking területén, és általában is jelenleg az "eredeti információfelhalmozás" korát éljük.



Az információ „teljesség – relevancia – hitelesség” követelményháromszögében a kínálati oldal részéről a teljesség jelenleg a meghatározó tényező.



A relevancia – hitelesség terén a könyvtárak előnye egyelőre jelentős, de csökkenőben van. Az előny még kiaknázható.



Az autoritás (információ „jóság”) terén a változó leírási mélység okán az előny az információs szakemberekkel (könyvtárosokkal) dolgozó könyvtárak oldalán.



Megjelennek a szakértői rendszerek utódai, a szemantikus keresők – komoly következmények a könyvárak jövőbeli szerepét illetően.



A nyitott szabványok lehetővé teszik a könyvtárak részére saját struktúrák kialakítását, partnerségi rendszerek kiépítését, szolgáltatásaik integrációját. Úgy gondolom, a társadalmi és technológiai tényezők egymásra hatása jelen

helyzetben erősebb, mint korábban bármikor. Emellett a könyvtáraknak a politikai és gazdasági tényezőkkel kapcsolatban sokkal kisebb ráhatása lehetséges. Mindezek okán az alább következő elemzés inkább a társadalmi és technológiai környezet jelenségeire fókuszál, valamint nem az egyes megállapításokat kiragadva próbálja a megértést szolgálni, hanem részjelenségeken és megoldásokon keresztül a tendenciát próbálja meghatározni.

Az internetes információkeresés jövője

A XXI. század világában az információ, mint erőforrás értékesebbé vált, mint valaha. Jelentősége elérte, vagy talán egyes területeken meg is haladta a nyersanyagok, vagy a közlekedés fontosságát, az üzleti, politikai, katonai, társadalmi, kulturális stb. élet szinte minden területén a legmeghatározóbb tényezővé vált. Ez a rész – talán elfogadható módon – a mai világban fellelhető legfontosabb ismerethalmaz, az internet és az abban való információkeresés jelenét és közeljövőjét kutatja, egyben ki kíván térni mindezek könyvtárakra gyakorolt hatására, különös tekintettel a XXI. századi könyvtárhasználók igényeire.

30

Az információkeresés fontosságát jól mutatja, hogy a legjelentősebb innovációk az internetet érintően az utóbbi 5 évben pontosan ezen a területen zajlottak. Talán az sem véletlen, hogy az internettel kapcsolatosan működő információtechnológiai cégek közül a legjelentősebbek (Google, Facebook, Amazon, Apple, Microsoft stb…) kiemelten fókuszálnak erre a területre. Az is egyértelműnek látszik, hogy az internetes innovációk közül három emelhető ki, és válik meghatározóvá: a tartalomlétrehozás, a közösségi szolgáltatások és a keresés. (Itt megjegyzem, hogy meglátásom szerint az első kettő is jelentős részben visszavezethető az információkeresés területére, azaz a területek nem válnak el igazán egymástól.) A terület maga pedig olyan sebességgel változik, fejlődik, hogy igazán pontos előrejelzést annak jövőjéről ma a világon senki nem képes adni. Az információtechnológia tartalomszolgáltatási területén három jól elkülöníthető fő fejlesztési területet határozhatunk meg:

A tartalomlétrehozás Nem kétséges, hogy globálisan tekintve az elektronikus dokumentumok aránya a nyomtatottakhoz képest folyamatosan és megállíthatatlan módon nő, még akkor is, ha egyébként a nyomtatott dokumentumok kiadásának száma a XXI. század elején elérte csúcsát. Mint ahogy beszédes az is, hogy a világ egyik legnagyobb kiadóvállalatának, az Amazon-nak az elmúlt időszakos forgalmát tekintve a digitális tartalmak (e-book) eladásban elhagyták a hagyományos nyomtatott termékekét15. Tehát a relatív elmozdulás már érzékelhető. Az eleve az interneten létrejövő tartalmak, valamint a digitalizálás útján oda felkerülő (a céges, pl. Google-books16 – ill. a különféle nemzeti, pl. a francia Gallica17 – és közösségi, pl. az Europeana18 – projekteknek köszönhetően egyre nagyobb számú) tartalmak mellett ezeknek is egyre jelentősebb szerepük lesz. Ez az exponenciálisan gyarapodó adat- és információhalmaz állítja kihívás elé az ebben keresni, eligazodni vágyókat.

15 2009 karácsonyának első napján történt meg először, hogy több e-könyv fogyott az Amazonon, mint kemény fedelű papír alapú, 2010 nyara óta pedig ez az általános. 2012 nyarától pedig a teljes forgalmat tekintve is érvényes a megállapítás. 16 Lásd: http://books.google.com/ 17 Lásd: http://gallica.bnf.fr/ 18 Lásd: http://www.europeana.eu/portal/

31

Közösségi szolgáltatások A social networking területén – mint általában az információtechológia egyéb területein is – jelenleg az "eredeti információfelhalmozás" korát éljük. Igazolja ezt az is, hogy minden, ezen a területen tevékenykedő cég a legváltozatosabb információkhoz kíván hozzájutni, maga alá gyűjteni, lásd pl. a StreetView, kapcsolati – közösségi hálók, wifi hotspotok adatai, e-mail címek, fotók stb. Úgy vélem, hogy a közösségi szolgáltatások fejlesztésének – a használók igényeinek kielégítésén túl – nyilvánvalóan az egyik fő célja ez.

Keresés Talán a legfontosabb részterület. Különösen annak fényében az, hogy ha megpróbáljuk megbecsülni azt az információmennyiséget, amelyben kereshetünk. És ebben az esetben jócskán alul is értékelhetjük – mert valódi méreteit megbecsülni is több mint merész, lásd a deep-webet érintő kutatásokat. Egyes adatok szerint ugyanis a web keresőprogramok által nem látható (nem indexált) részének mérete 2-5000 szerese az azok által – és így általunk – közvetlenül elérhető (a keresők által közvetített) tartalomnak!19 Mindez talán elegendő ahhoz, hogy elhiggyük, a keresés két legfontosabb minősítő jelzője, a teljesség és a relevancia körében ezen a téren a létező legnagyobb kihívások elé néz bármifajta fejlesztés. A ma legelterjedtebb keresők a tankönyvi definíció szerinti teljességre törekvő keresési metódusokat támogatják, de ez megtévesztő megközelítés. Nem nevezhetünk csak azért egy találathalmazt a kérdést tekintve teljesnek, mert több tízezer potenciális találatot adott. A keresők által el nem ért információk magas, ill. a releváns információk – a teljes találati számhoz viszonyítva – meglepően alacsony száma mutatja, hogy a jelenleg elterjedt és népszerű keresőrendszerek gondokkal küzdenek. Mindezek után nem véletlen, hogy a jelenleg használt indexeléses, és algoritmusokkal rendezett keresési eljárások mellett komoly kutatások folynak olyan keresők kifejlesztésének az irányába, amelyek már nem az információ vélhetően helyes forrásához irányítanak, hanem magát az információt, adatot adják válaszul a feltett kérdésre. Ilyenek pl. a szemantikus keresők. Az egyik legjelentősebb ilyen példa a WolframAlpha20, de továbbá pl. a True Knowledge21, valamint a Microsoft Bing22 is egyre komolyabban alkalmazza a szemantikus

19 Lásd még: http://www.technet.hu/hir/20101026/a_web_sotet_oldala/ 20 Lásd: http://www.wolframalpha.com/ 21 Lásd: http://www.trueknowledge.com/

32

eszközöket. Nem feledhetjük, hogy a jelenlegi általános keresők a relevancia biztosításának kérdésében többségében főként statisztikai eszközöket alkalmaznak. Ezen megoldások „jósági foka” természetesen javul a feldolgozott információ mennyiségének az exponenciális növekedésével, de nem érheti el az adatszolgáltató rendszerek hasonló adatát. Itt meg kell említeni, hogy a terület kutatói szerint a „jóság”, szakszóval autoritás az egyes tárgyköröktől függően változó leírási mélység esetén érhető el.23 Ez persze kérdéseket vet fel a gépi feldolgozás hatékonyságát illetően. A relevancia és a teljesség mellett még egy jelentős tényező a hitelesség, amelynek biztosítása fontos, ám jelenleg komoly hiányosságok mutatkoznak körülötte. A web-et alkotó adatmennyiség tekintetében talán ez biztosítható a legnehezebben, és itt tehát – jelenleg még! – komoly előnnyel rendelkeznek a könyvtárak. Az általános célú fejlesztések mellett születtek témaspecifikus megoldások is. Ilyen pl. az élettudományok és egészségügy területén születő szövegek feldolgozására szakosodott GoPubMed24, vagy általában a tudományok képviselőinek szánt, a szemantikus keresés és a közösségi szolgáltatások egyfajta ötvözetét a nyújtó ResearchGate25. Hogyan lehetne ezeket a képességeket kiterjeszteni az internet egészére? Vagy másképpen: hogyan lehetne létrehozni a szemantikus webet26? Az bizonyosnak látszik, hogy egy lépésben ez a feladat nem megoldható, jelenleg semmilyen módszer vagy eszköz nem áll rendelkezésre az azonnali megvalósításhoz. A piaci szereplők eszközkészletének megismeréséhez érdemes itt egy kis technikai kitérőt tennünk: A kifejezést (semantic network) legelőször Margaret Masterman, a Cambridge University munkatársa használta egy általa épített fogalmi rendszerre 1961-ben.27 Értelmezésében ez olyan gráfokból felépülő háló, ahol a csúcsok egy fogalmat reprezentálnak, az élek pedig a közöttük lévő kapcsolatot. A kapcsolat erőssége az él súlyozásával jelölhető.

22 Lásd: http://www.bing.com/ 23 Benediktsson Dániel: Az információ értékelése mint ökológiai jellegű folyamat. 2. rész. In: Könyvtári Figyelő. 1. sz. (2003) 89 – 101. p. 24 Lásd: http://www.gopubmed.org 25 Lásd: http://www.researchgate.net/ 26 Lásd: http://www.w3.org/2001/sw/ 27 Masterman, Margaret: Semantic message detection for machine translation, using an interlingua. In: NPL (1961) pp. 438-475.

33

A web ebbe az irányba történő továbbfejlesztésének ötlete nem másnak, mint a WorldWideWeb kitalálójának, Timothy Berners-Lee-nek egy 1994-es javaslata, aki 2001-ben szerzőtársaival a Scientific American-ban publikálta is az elgondolás legfontosabb elemeit.28 Berners-Lee (aki a mai napig betölti a W3C elnöki pozícióját) megfogalmazásában az internet végső célja nem más, mint az adatok összekapcsolásából létrejövő tartalomháló és annak értelmezési lehetősége és képessége. Szemben a mai, gépek összekapcsolásából álló rendszerrel. Sajnálatos módon a már meglévő lehetőségek is kihasználatlanul állnak, pedig már régóta alkalmazhatóak lennének. Ilyen pl. a World Wide Web Consortium (W3C) által már 1998-ban elfogadott XML specifikáció, amelyben lehetőség van a weboldal szövegének leíró adatokkal, címkékkel, metaadatokkal való ellátására. A szemantikus web létrehozása területén talán a legkomolyabb előrelépést jelentette a W3C által 2004-ben kiadott ajánlás az átdolgozott Forrásleíró keretrendszerre (Resource Description Framework, RDF29) és a Webontológia nyelvre (Ontology Language, OWL30). Az így kialakított hármas eszközkészlet kitűnően alkalmazható, bár a legkevésbé sem egyszerű rendszert alkot, ahol az XML a weben lévő adatoknak és dokumentumoknak struktúrát ad (szintaktika), az RDF a meghatározások elkészítésének egy szabványos módja (szemantika), és az ezt megtöltő közös tárgy- vagy területspecifikus

szókészlet

pedig

az

OWL.31

(A

gyakorlati

alkalmazás

módjai

megismerhetőek többek között Gottdank Tibor 2005-ben megjelent munkájából.32) Az már említett WolframAlpha is igazolja, hogy a szemantikus rendszerek másik kulcsterületén, a "mesterséges intelligencia" kutatásban – és így az ontológiák alkalmazásában is – sikerült jelentős fejlődést elérni. Szintén a hatékonyságnövelő megoldások közé sorolható a Google elképzelése, egyfajta "statisztikai intelligencia" alkalmazásba vétele. A kis túlzással végtelen mennyiségű információ statisztikus elemzésével valóban el lehet érni egy olyan tudásbázis-minőséget, amely már mutatja a szemantikus web, vagy ha úgy tetszik, a

28 Berners-Lee, Timothy John [et al.]: The Semantic Web : A new form of Web content that is meaningful to computers will unleash a revolution of new possibilities. Scientific American Magazine, (May 17, 2001) [internetes dokumentum] URL: http://www.scientificamerican.com/article.cfm?id=the-semantic-web 29 Lásd: http://www.w3.org/RDF/#projects 30 Lásd: http://www.w3.org/TR/owl-ref/ 31 Lásd részletesen: http://www.w3c.hu/wiki/szemweb/ 32 Gottdank Tibor: Szemantikus web : Bevezetés a tudásalapú internet világába. Budapest, ComuterBooks, 2005. ISBN 963 618 339 2

34

mesterséges intelligencia bizonyos jellegzetességeit. Az eddig el nem érhető tartalmak hozzáférhetővé tétele szempontjából komoly lehetőségeket rejt még pl. a Peer-to-Peer (P2P)33 technológia és a keresők ötvözése is. Itt szükséges megjegyezni, hogy a közeljövő keresőrendszereinek egy igen fontos képességet is biztosítaniuk kell a jövőben: ez pedig a géppel kérdezhetőség feltétele. Az ontológiák kialakításának óriási kihívásán túl is igen problematikus terület ez, és nem is csak technológiai akadályokkal tűzdelt, hiszen a különféle keresési szolgáltatók üzleti érdekei is sokszor az együttműködés ellen szólnak. Jól példázza ezt a közelmúlt egyik eseménye, miszerint a Google kitiltotta adatai lekérdezéséből a Facebook-ot, a kölcsönösség hiányára hivatkozva, bár korábban is csak egyoldalú volt a lehetőség: a Google soha nem jutott hozzá a Facebook adataihoz. Összefoglalva: az internetes keresés jövője szükségszerűen a szemantikus, tudásalapú, továbbá hagyományos indexelős eljárások rugalmas, egymást kiegészítő, előnyöket, felületet ötvöző alkalmazásában keresendő – hiszen a webet alkotó oldalak nagy része nem fog megváltozni azonnal.

Következtetések Mégis, hol van ebben a környezetben a könyvtárak szerepe? Ki az, aki a közeljövő hálózatalapú társadalmában megcélozható, aktív felhasználója lehet a jövő könyvtárainak? Van-e a XXI. századi könyvtáraknak egyáltalán bármiféle válasza ezekre a tendenciákra? A könyvtárunkban végzett statisztikai vizsgálatok34 is azt mutatják, hogy a könyvtárba látogatók immár nagyobb hányada nem konkrét dokumentumért, hanem információért jön a könyvtárba. De még ennél is ijesztőbb, hogy a fiatal, 12-25 év közötti generációknak szinte kizárólagos információforrásává az internet, a „Google” vált. És ez utóbbi tendencia a könyvtári keresőkérdések egzakt statisztikai adataiból világosan kimutatható! Gyakorlatilag a legfőbb információfogyasztó korosztályok ma már szinte kizárólag az internetről szerzik be pl. a tanuláshoz szükséges anyagaikat, tudásukat.

33 Lásd: http://hu.wikipedia.org/wiki/Peer-to-peer 34 Lásd: http://ki.oszk.hu/content/magyarorszagi-konyvtarak-statisztikai-adatai

35

Ezzel összefüggésben, tendenciákat figyelve (valamint az IT infrastruktúra magyarországi otthonokban való elterjedtségét figyelembe véve) nem kétséges, hogy a közeljövő átlagos polgára a számára szükséges információk döntő többségét az internetről fogja beszerezni. Becslésem szerint ennek bekövetkeztéig pedig ténylegesen nem több mint 45 év van hátra. (Ne felejtsük el, hogy ennyi idő alatt egy 8. osztályos általános iskolásból egyetemi hallgató lesz – az információk egyik legaktívabb fogyasztója.) Hogyan őrizhetők meg mégis ezek az olvasók a könyvtárak számára? Kizárólag csak olyan módon, hogy a könyvtárak „mennek el” hozzájuk. Pontosabban fogalmazva úgy, hogy az általuk leggyakrabban látogatott környezetben és használt rendszerekben a könyvtárak, közgyűjtemények

is

megjelennek,

minőségi

alternatívát

nyújtva

a

piaci

alapú

adatszolgáltatókkal szemben, elsősorban a relevancia és a hitelesség területén élvezett előnyeinket kihasználva. Az olvasói igények kielégítése csak a könyvtárak előzőekben vázolt rendszerekbe való integrálásával képzelhető el. Ilyen képességeket biztosítanak számunkra a metakeresők alkalmazásba vétele, helyi metaadatbázisok építése, a lokális rendszereken túl kistérségi, regionális metaadatbázisokba való integrálás, egységes keresési portálok létrehozása. Kiemelt szerepet kell kapjon a könyvtárak különgyűjteményeinek elérhetővé tétele ugyanezen rendszereken keresztül. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy ezek azok a tartalmak, amelyek az információs piac többi szereplője részére nem, vagy csak aránytalanul magas befektetés árán lenne elérhető. Tehát az ezen a területen élvezett előnyünket ki kell használjuk. Szerencsére erre már van összeurópai példa is, a helyismereti információkat gyűjtő EuropeanaLocal35. El kell érni, hogy a "Google – Facebook-generáció" is elérhesse a könyvtárakban felhalmozott tudás nagyrészét. És nem felejthetjük el közben, hogy mindezt úgy kell kidolgozzuk, hogy közben a világ legnagyobb, nyereségérdekelt cégeivel kell versenyeznünk

a

felhasználók

figyelméért.

Ebben

a

versenyben

pedig

sem

az

adatmennyiségben, sem az frissességben nem lehetünk nyertesek, egyedül a tartalomban. A releváns és hiteles, máshonnan be nem szerezhető tartalomban. De abban is csak akkor, ha a jelenlétünk az adott felületen egységes, teljes és folyamatos. Mindez pedig nem biztosítható más módon, csak a szemantikus rendszerek által támasztott igényeket kielégítve, a meglévő rendszereink közös rendszerekbe, metakeresőkbe való integrálásával, a partnerségi kapcsolatok által tömegében is jelentős szolgáltatások működtetésével. 35 Lásd: http://www.europeanalocal.eu/

36

Úgy gondolom, egy könyvtárnak ma az a feladata, el kell döntenie: reagálni és hatni akar-e ezekre a változásokra (esetleg bölcsen elébe menni), cselekvő részese akar-e lenni, avagy csupán elszenvedője. Meggyőződésem, hogy kizárólag az első megoldás vezethet eredményre, hiszen az információs társadalomban csak úgy maradhatunk fent, ha a birtokunkban lévő információkat a leghatékonyabban kezeljük – ugyanis ma már nem a könyvtárak privilégiuma ez a terület. A következő fejezetben vázolom azt a megoldási javaslat csomagot, amely reményem szerint egy alkalmas eszköz a fenti kihívások megválaszolására.

37

KÖNYVTÁR JÖVŐ PROGRAM Stratégiai cél Ezen program stratégiai célja megszüntetni információs téren a partnertelepülések és intézményeik közigazgatási határok közé szorítottságát, egy teljes megye nyilvánosságát biztosítva mindannak a helyi értéknek, amelyről eddig nem tudhatott más, csak az adott település könyvtárlátogató közössége. Egy olyan rendszer magját építettük ki, amely megváltoztatja a lakókörnyezetünkhöz való viszonyunkat azzal, hogy az eddig elérhetetlen vagy ismeretlen információkhoz, adatokhoz, vagy sokkal költőibben, de tényszerűbben: a megyék páratlan kulturális értékeihez férhetnek hozzá látogatóink akár otthonukból is, bárhol is éljenek a megyében vagy a régióban. Valódi funkcionális hasonlattal élve egy megyei könyvtár falait a megye határáig – illetve a határon túli települések bevonásával azon túl is – kívánja terjeszteni.

Alapvető cél A program alapvető célja egy olyan könyvtári (és ezen keresztül általában közgyűjteményi) adat- és szolgáltató központ létrehozása, amely felépítésénél fogva eleget tesz az előző fejezetben foglalt kihívások megválaszolásának, valamint a fenntarthatóság követelményének, a fejleszthetőség kívánalmának és az ésszerűség igényének is. Mindezek elsődleges célja a használó, az olvasó teljesebb kiszolgálása, lakóhelytől függetlenül. A program ennek elérésére öt kulcsszót jelöl meg: „ÁR/ÉRTÉK ARÁNY” – HATÉKONYSÁG – PARTNERSÉG – KOORDINÁCIÓ – INTEGRÁCIÓ „Ár-érték arány” Az informatika, ill. általában a műszaki területek, legfőképp a gazdaságtudományok, de napjainkra egyre inkább a köznyelv is használja ezt a kifejezést. Meggyőződésem, hogy a közigazgatásban és a kultúra terén is egyre fontosabb szerepet fog kapni, hiszen nem kétséges: a társadalom számára a közösség (költségvetés) által fenntartott intézmények és szolgáltatások esetében is releváns kifejezés. Tudott, hogy a kulturális intézmények, köztük a közgyűjtemények fenntartása jelentős terhet ró a költségvetésre. Nem kétséges, hogy szükség van a szigorú szabályozásra. Mint ahogy az is

38

nyilvánvaló, hogy az ésszerűsítések nem járhatnak együtt a szolgáltatás tartalmának vagy színvonalának csökkenésével. Sőt, azt gondolom, ezen program megvalósításával képesek vagyunk nemcsak hogy növelni a szolgáltatás színvonalát, jelentősen kiterjeszteni a partnerközösség kulturális értékeihez hozzáférni képes használók, olvasók körét, hanem új alapokra helyezhetjük a jövő generációinak a közösségi intézményekhez, és ezen belül a közgyűjteményekhez való viszonyát is. Azaz növelni tudjuk a társadalom, a használó (ezáltal a fenntartó) szempontjából nézve az Intézmény „ár-érték” arányát. Hatékonyság Az előzőekből következően a források felhasználásának ésszerű volta elengedhetetlen. Ez pedig csak a funkciók integrálásával, konkrét, projektalapon történő, kölcsönös előnyöket biztosító, a rendszerszintű párhuzamosságokat megszüntető partnerségi összefogással lehetséges. Partnerség A program biztosítja ezen feltételek mellett az együttműködés megvalósítását, olyan előnyök elérését téve lehetővé, amely más módon elképzelhetetlen. Mint tudjuk, a közösség mindig több, mint az egyének számszerű összessége! Ezt egy egész megyére vonatkoztatva pedig példátlan energiákat képes megmozgatni a meglévő, de ezidáig a széles rétegek számára elérhetetlen értékek hozzáférhetősége érdekében! Koordináció Kétségtelen, hogy egy megyei könyvtár mint intézmény egyik legfontosabb feladata a megye partnerintézményei körében a szakmai tevékenységek koordinációja, mivel a partnerség önmagában nem tesz eleget a hatékonyság feltételének. A fenti célok elérése érdekében a partnerek között élő, funkcionális koordináció történik, megelőzve ezzel a szigetfejlesztések által generált szükségszerű párhuzamosságokat, ezáltal a nem hatékony forrásfelhasználást. Ezt szolgálja szolgáltatási központi és koordinációs szerepkörön túl egyfajta fejlesztési centrumként való működés is.

39

Integráció Az információs piacon érvényesülni, vagy egyáltalán létezni kívánó közintézmények szükségszerűen össze kell hangolják, lehetőség szerint közös szolgáltatásban kell egybeintegrálniuk egyéni értékeiket, kizárólag ekkor van esélyük a hatékony, kitűnő ár-érték arányt mutató működésre, valamint a társadalmi változásokra való hatékony válaszadásra.

A KÖNYVTÁR JÖVŐ program végrehajtásának eszközei Partnerségi pillérek 

Megyei közös kereső platform



Megyei közös helyismereti feltáró adatbázis



Megyei Elektronikus Dokumentumszolgáltató Rendszer (MEDeR)



Megyei Közhasznú Információs Portál



Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer (KSZR) és Kistérségi mozgókönyvtári ellátás Megyei közös kereső platform A pillérek között a legjelentősebb komponens, a gyakorlatban ez fogja össze a megye

minden partnerintézményének minden online szolgáltatását, egy közös kereső felületen integrálva mindazt a tudást, amivel ezen intézmények rendelkeznek. A használó oldaláról ez egy felület, amelyen egyszerű vagy összetett keresés kezdeményezhető, amely akár egy-egy kiválasztott partner, akár a teljes közösség minden adatára keres. Ezzel lehetővé válik az információk egy olyan „kritikus tömegének” a reprezentálása, amely már jelentős szereplőként ajánlkozhat az információs piacon. A program ezen eleme jelenleg már 15 taggal működik. Megyei közös helyismereti feltáró adatbázis építés A legmagasabb tartalmi értékű, emellett konkurencia nélküli szolgáltatási terület. A partnerekkel közösen, egységes feltárási elveket alkalmazva épített helyismereti adatbázis – túllépve a terület hagyományos értelmezésén – nem kizárólag dokumentumleírást tartalmaz, hanem a helyi értékek teljes spektrumát képes feltárni és továbbszolgáltatni a teljes szövegű anyagoktól kezdve a fotógyűjteményeken át a videó és hangzó anyagokon keresztül akár egy esemény vagy rendezvény archiválásáig bezárólag. A projekt jelentőségét jól mutatja, hogy

40

tervek szerint már 2013-ban a hajdú-bihari közösségi helyismereti gyűjtemény bekerül az EU EuropeanaLocal összeurópai helyismereti rendszerébe. A program ezen eleme jelenleg 16 taggal működik. Megyei Elektronikus Dokumentumszolgáltató Rendszer (MEDeR) A program ezen pillére a jelenlegi és jövőbeni szerzői jogi szabályozásnak megfelelően képes biztosítani a dokumentumok távhasználatát, a partnerkönyvtárak között megosztva a digitális dokumentumokat (jelenlegi jog szabályozás). Ez a gyakorlatban a könyvtári falak kiterjesztésének modellje, hasonlóan működő megvalósítása országosan a NAVA (Nemzeti Audiovizuális Archívum36). A szerzői jogi szabályozás változása esetén a rendszer azonnal alkalmas az otthoni kölcsönzés megvalósítására, hasonlóan a német és az osztrák példákhoz. Ezen pillér jelentősége azért is kiemelten fontos, mert az e-könyvek közeljövőben történő rohamos elterjedésére a hazai könyvtárak még semmilyen módon nem készültek fel. A komponens jelenleg még nem üzemel, TÁMOP pályázati előkészítése folyamatban van. Megyei Közhasznú Információs Portál A program ezen pillére kifejezetten többet nyújt a partnerintézmények (könyvtárainak) publikációs lehetőségének biztosításánál, és jóval túlmutat a könyvtári feladatkörön, már a közművelődési szerepkör bővítését célozza: a már meglévő portálszolgáltatásunk bővítésével lehetővé tehető a partnertelepülések bemutatkozása, közhivatalok, kultúra, szabadidős programok, fesztiválok – rendezvények, turizmus, civil szervezetek, közlekedés, posta, helyi látnivalók bemutatása, és akár virtuális séta is.37 A célja azon túl, hogy még több információt biztosítsunk a látogatóinknak a megyénk értékeiből, azon kistelepülések segítése, akik önerőből képtelenek lennének egy ilyen „honlap”szolgáltatás elindítására.

36 A NAVA a magyar nemzeti műsorszolgáltatói kötelespéldány-archívum, amely jellegénél fogva audiovizuális tartalmakat gyűjt. A NAVA olyan az elektronikus műsorok számára, mint az Országos Széchényi Könyvtár a nyomtatott kiadványok vagy a Magyar Nemzeti Filmarchívum a magyar filmek számára. Az archívum 2006. január 1-én kezdte meg munkáját. Az országban lévő NAVA pontok falain belül az archívum anyaga kereshető, és teljes terjedelmében megjeleníthető. 37 példa: http://www.sk-szeged.hu:19090/

41

A központi portál rendszer ehhez már rendelkezésre áll. A leendő partnerek részéről ehhez nincs szükség fejlesztésre, csak a hatékonyan működő továbbképzési rendszerünkben való részvételre. A KÖNYVTÁR JÖVŐ program kapcsolatainak három szintje

Országos és nemzetközi kapcsolatok IMOLA

Megyei központ - Portál24 Monguz

Europeana Local

JaDox

Adatforrások belső

külső

2. ábra: A szolgáltatás kapcsolati szintjei 

Partnerek (adatforrások) szintje: a hagyományos helyi könyvtári szolgáltatások mellett az interneten keresztül 365x24 órában a PORTÁL által biztosítva.



Megyei szint: Térségi, megyei, regionális, szakmai stb. szolgáltató típusú hálózatra épülő Virtuális Tudástár. Együttműködésen alapul, kiterjeszthető könyvtárak, múzeumok, levéltárak, kapcsolódó konzorciumok bevonásával. Részei: közös katalógus, könyvtárközi kölcsönzés, közös lelőhely adatbázis, közös elektronikus könyvtár, (benne a közös helyismereti adatbázis), közösségi Wikipédia, valamint a hatékony együttműködés érdekében helyi és megyei szintű csoportmunka és projektmenedzsment támogatás. Elérhetősége egy központi portálon lehetséges.



Országos és nemzetközi szint: A Magyar Virtuális Könyvtárhoz, annak meglévő, tervezett, illetve lehetséges országos szolgáltatásaihoz és európai központi

42

rendszerekhez

csatlakoztatható.

MOKKA,

ODR,

NDA,

OLA,

(IMOLA),

EuropeanaLocal stb., szabványos nyílt protokollokon keresztül megvalósított kapcsolat.

3. ábra: A szolgáltatás adatkapcsolati rendszere

A KÖNYVTÁR JÖVŐ program várt eredményei Általánosságban az akadálymentesen, 24 órában használható könyvtári szolgáltatások biztosítani fogják az egész életen át tartó tanulás lehetőségét, hozzájárulnak a helyi közösség információval való ellátásához, életminőség javításához, a foglalkoztatottság és az egyének versenyképességének növeléséhez, nemzeti kultúránk értékeinek közvetítéséhez, és az olvasási kultúra fejlesztéséhez. A releváns találatok száma, és ezzel a használói elégedettség is nő, az eddig elérhetetlen információk egy pontról való hozzáférhetősége egyben a használók számának növekedését is eredményezi.

43

Ezen hatások a fenntartói elvárásoknak is megfelelnek, mivel a meglévő korlátozott erőforrásokat lényegesen hatékonyabban használjuk ki. Közvetve helyi szinten a társintézmények infrastruktúra-ellátottsága jelentősen javul (az erőforrás megosztás okán), az általuk használt rendszerek integráltsági foka, valamint a feltárt információk elérhetősége nagyságrendileg is új szintre emelkedik. Különösen kiemelendő ez utóbbi, hiszen a társintézmények kilépnek ezzel a helyi korlátaik közül, mind szolgáltató, mind igénybe vevő szerepkörben. Mindemellett a központi portál használatával létre tudják hozni saját felületüket, ahol önmaguk és a helyi szolgáltatásaik bemutatásával, programajánlóikkal azok is megjelenhetnek a világhálón, akik ettől eleddig technikai vagy ismeretbéli hiányosságok miatt el voltak zárva. 

Központi szinten a hármas rétegződés segítségével a teljes rendszer rugalmasan méretezhető, bővíthető, a szabványos protokollok használatával az országos rendszerekhez (azok jövőbeli változataihoz) is illeszthető.38



Lehetővé teszi azon könyvtári katalógusok továbbszolgáltatását is, amelyek az integráció nélkül nem kapcsolódhatnának a magasabb szintű rendszerekhez.



Biztosítja azon helyi és regionális információk (helyismereti gyűjtemények) közös feldolgozását és egységes felületen való szolgáltatását, amely iránti igény régóta jelen van a közösségi pontokon, és ezen célkitűzést kiemelten támogatja az Európai Unió is.



Lehetővé teszi a digitalizált közkincs teljes szövegű feldolgozását és rendszerezett publikálását, egyben biztosítani képes a jogvédett tartalmak megfelelő hozzáférését is, segítve ezzel a kutatást a dokumentum fellelési helyétől távol is.



A szolgáltató pontokon a használók igénybe vehetik a népszerű web2-es szolgáltatások közgyűjteményekhez igazított, azok minőségi használatára nevelő, hatékony alkalmazásait.



A hatékonyság emelését szolgálja az együttműködő könyvtárak, közgyűjtemények által közösen üzemeltetett csoportmunka menedzselő rendszer, amely segítségével a különböző helyszíneken dolgozók összehangolhatják kapcsolódó tevékenységeiket, projektjeiket.

38 Tóth Kornél: Mi újság a MOKKA háza táján : Az IMOLA (Integrál MOKKA, ODR, OLA) koncepció. In: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás. 56. évf. 8. sz. (2009) 351-370. p.

44



A központi statisztikai modul biztosítja a forgalom eddig elérhetetlen mélységű elemezhetőségét, mind tagintézményi, mind összrendszer-szinten.

Összefoglalás A megye közgyűjteményeiben őrzött mérhetetlen kincs és kulturális érték elérhetőségének – amely nagyon sok esetben nem is szerezhető be máshonnan, csak a helyi forrásokból –, földrajzi értelemben is bárki számára hozzáférhetővé tételének biztosítása az a feladat, amelyet megfogalmaztam a program kezdetekor. Egy olyan közösségi, a megye bármely könyvtárára, továbbmenve: bármely közgyűjteményére nyitott szolgáltató rendszer magját hoztuk létre, amely a fentebb említett közösségi célt, az értékek helytől független – és ezt egyaránt értve a forrásra és az elérhetőségre is – szolgáltatását biztosítja minden polgár számára. Nincs az a helyismereti érték, helyi kulturális kincs, adat, teljes szövegű dokumentum, képeslap vagy fotó, hanganyag, katalógustétel vagy kulturális esemény a megyében bárhol, amelyről ne kaphatnánk információt a jövőben. Ezen – bátran mondhatjuk – európai színvonalú programmal könyvtáraink olyan szolgáltatási szintet valósítanak meg, amely magyarországi példával ezidáig nem rendelkezik.

Záró gondolatok Mindezek alapján talán kitűnik, hiszek abban, hogy szükség van a könyvtárakra és a könyvtárosokra az új évezredben is. De abban is hiszek, hogy egyben új megközelítés is szükséges. Az emberiség technikatörténete kiemelten (ebből közvetve, részleteiben talán kultúrtörténete is – az egymásra hatás minden esetre vitathatatlan) igazolja, hogy a paradigmaváltás mindig magával hozta a korábbi rendszerek megszűnését vagy „kényszerű” átalakulását, újak megszületését. És gyakran az előbbiek egyfajta evolúciós fejlődése hozta létre az utóbbiakat. Hiszek abban, hogy a könyvtárak túlélése lehetséges, de ehhez szükség van a mai kor kultúrkörnyezetéhez való evolúciós alkalmazkodásra. A közkönyvtárak (és egyben más közgyűjtemények) részére a fentiekben látom az előzőekben vázolt, a gyakorlatban is kivitelezhető lépéseket. A magyarországi könyvtárak ezidáig az integrált könyvtári rendszerek bevezetésére, használatára törekedtek. Eljött az idő, hogy megvalósítsuk végre egy magasabb strukturális szinten ezen rendszerek egymás közötti integrációját is.

45

Eleget téve mindezzel a Goethe-től választott mottóban rejlő erős üzenetnek: „... az embereknek nemcsak azt kell adni, amit kívánnak, hanem azt is, amit kívánniuk kellene”

46

Irodalom

1999. évi LXXVI. törvény 2001. évi LXXVII. törvény a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról

117/2004. (IV.28.) Korm. rendelet Batta János [et al.]: A szerzői jogi törvény magyarázata. – Budapest : KJK-Kerszöv, 2000. ISBN 963 224 544 X Benediktsson Dániel: Az információ értékelése mint ökológiai jellegű folyamat. 2. rész. In: Könyvtári Figyelő. 1. sz. (2003) 89 – 101. p.

Berners-Lee, Timothy John [et al.]: The Semantic Web : A new form of Web content that is meaningful to computers will unleash a revolution of new possibilities. Scientific American Magazine, (May 17, 2001). internetes dokumentum. utolsó lehívás: 2014 május 3. URL: http://www.scientificamerican.com/article.cfm?id=the-semantic-web

Borgman, Christine: From Gutenberg to the global information Infrastructure : Access to information in the networked world. Cambridge, MA, London : MIT Press, 2000. VII–XIII, 324 p. ISBN 0-262-02473-x

Buckland, Michael: Information and Information Systems. Greenwood Press, New York Westport, Connecticut – London. 1991. Buckland, Michael: A könyvtári szolgáltatások újratervezése. [ford. Murányi Péter és Pálvölgyi Mihály]. Budapest: [kiad. az] Országos Széchényi Könyvtár. 1998. 102 p. ISBN 963 200 385 3.

47

Ferenczy Endréné: A könyvtári modell: A könyvtár mint rendszer. In: Könyvtárosok kézikönyve 3.; szerk. Horváth Tibor, Papp István. Budapest: Osiris Kiadó, 2002. 295-299 p. ISBN 963389 084 5 Ficsor Mihály (főszerk.) [et al.]: A szerzői jog a gyakorlatban : A Szerzői Jogi Szakértő Testület véleményeinek gyűjteménye (1997-2003). – Budapest : KJK-Kerszöv, 2004. ISBN 963 224 814 7 Fülöp

Géza:

Az

információ.

Budapest:

Eötvös

Loránd

Tudományegyetem

Bölcsészettudományi Kar, 1996. 178, [2] p. Gottdank Tibor: Szemantikus web : Bevezetés a tudásalapú internet világába. Budapest, ComuterBooks, 2005. ISBN 963 618 339 2 Horváth Péter: A könyvtári automatizálás alapkérdései: Virtuális világkönyvtár. In: Könyvtárosok kézikönyve 4.; szerk. Horváth Tibor, Papp István. Budapest: Osiris Kiadó, 2002. 188-191 p. ISBN 963389 964 3 Internet-riport 2011/Q3. – TNS-NRC InterBus. 2012. január 13. 6. p., internetes dokumentum. utolsó lehívás: 2014 május 3. URL: http://nrc.hu/index.php?name=OEeLibrary&file=download&keret=N&showheader=N&id=215 Koltai Gábor: Gutenbergtől a globális információs rendszerekig: a digitális könyvtárak. [recenzió] In: Könyvtári Figyelő, 50. évfolyam, 2004. 1. sz. 129-135 p. Lessig, Lawrence: A szabad kultúra : A kreativitás természete és jövője. ISBN: 963 9637 00 9. internetes dokumentum, utolsó lehívás: 2014 május 3. http://mek.oszk.hu/03200/03207/html/

Masterman, Margaret: Semantic message detection for machine translation, using an interlingua. In: NPL (1961) pp. 438-475.

48

Tóth Kornél: Mi újság a MOKKA háza táján : Az IMOLA (Integrál MOKKA, ODR, OLA) koncepció. In: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás. 56. évf. 8. sz. (2009) 351-370. p. Tóth Péter Benjamin: A digitális könyvtár és a szerzői jog. In: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás. 2002. 6-7. sz. 248-259. p. Wiener, Norbert.: Válogatott tanulmányok. Budapest: Gondolat Kiadó, 1974. 378 p. ISBN 963 280 137 7

49