Megyei elismerés a sajtónak

Itthon, Tolnában

Megyei Napló 2009. március

TOLNA MEGYE KÖZÉLETI LAPJA

Megjelenik havonta Tolna megye minden településén, 90 000 példányban

A láthatatlan Gemenc Szép idõben, különleges gyalogtúrán vehettek részt a természetkedvelõk a gemenci erdõben, a Víz Világnapja alkalmából (március 22). A résztvevõk a több mint 10 km-es úton a dunai-holtágak vizébõl mintákat gyûjtöttek. A megfáradt túrázók egy jó halászlé elfogyasztása után a Pörbölyi Ökoturisztikai Központban, a vízminták kivetített mikroszkópos képeinek segítségével ismerkedtek meg a holtágak láthatatlan élõlényeivel is. A jó idõ beálltával Gemenc egyre inkább csalogat. A pörbölyi központban néprajzi, természeti, erdészeti, méhészeti kiállítás látható. Az innen induló új ösvényen néhány perces sétával elérhetõ az arborétum, de a nagyrezéti vadmegfigyelõ hely sincs messze. -k-

Aláírásgyûjtés a vasútért Mint arról korábban már beszámoltunk, megszûnt a közvetlen vasúti összekötetés a Baja–Szekszárd–Budapest vonalon. Mind az utasok, mind az érintett települések polgármesterei nagy felháborodással fogadták a változtatásokat. A Fidesz–Magyar Polgári Szövetség nevében Potápi Árpád János, dr. Braun Márton, Horváth István és Tóth Ferenc Tolna megyei, és Zsigó Róbert bajai országgyûlési képviselõ közös levélben fordul az illetékes miniszterhez megoldásért, amelyet az utasok aláírásával is szeretnének alátámasztani. Március 3-án a szekszárdi vasútállomáson tartott sajtótájékoztatón jelentették be az aláírásgyûjtés elindulását. (folytatás a 3. oldalon)

Lapunk további tartalmából 2. oldal ♦ AZ ÖNKORMÁNYZATOK SZEREPE NEM KERÜLHETÕ MEG A VÁLSÁGBAN

3. oldal ♦ BETÖRÉSSOROZAT BONYHÁDON

4. oldal ♦ NINCS BAJ, DE NE IS LEGYEN

5. oldal ♦ BIZTONSÁGOS KÖRNYEZETBEN NEM NYÚL A GYEREK DROGHOZ

6. oldal ♦ SAJÁT SZEMÜKKEL AKARTÁK LÁTNI

7. oldal ♦ BONYHÁDTÓL BÁTASZÉKIG FUTOTTAK

XI. ÉVFOLYAM 3 szám

www.tolnamegye.hu

Már csak a szálloda hiányzik a dunaföldvári gyógyvíz mellé Tolna belsõ magja európai kisvárosi hangulatot áraszt majd Egyszerre kapott városi rangot 20 évvel ezelõtt Dunaföldvár és Tolna. Mindkét település sokat fejlõdött ez idõ alatt, de a polgármesterek szavaiból érezhetõ, hogy ez a fejlõdés a befektetett energiával nem áll összhangban. Nagy Gáborné (képünkön) 15 éve Dunaföldvár polgármestere. Azt mondja: bár gyér az iparûzési adóbevétel, igyekeznek fejleszteni a települést. – Miben nyilvánul ez meg konkrétan? – Saját erõbõl 28 utca burkolását végeztük el, 372 millió forintból. Kiépíttettük a korszerû infrastruktúrát, a gázés szennyvízhálózatot, illetve a kábeltévé-rendszert, ami internet- és telefonhálózat is egyben. Felújítottuk a várat, átadtunk egy mentõállomást, és a volt szovjet laktanya területén ipari parkot, 240 lakást, óvodát, idõsek otthonát és szakmunkásképzõt alakítottunk ki.

Látványos állami építkezések is köthetõk Dunaföldvárhoz: az 52-es elkerülõ út építése, a Beszédes József-híd és a 6-os út felújítása, továbbá az M6-os út építése. A sztráda a dunaújvárosi Duna-hídig van készen, s már érezhetõ a jótékony hatása. Megjelentek a befektetõk a térségben. – Válság ellen van valami receptje? – Szerintem mindenütt megtorpantak most a fejlesztések. Sok pályázat nem nyer, s így nem tudunk haladni. Meg kell gondolni, mire költjük azt a kis pénzt ami van, és racionalizálásra kell törekednünk ott, ahol eddig nem tettük. Elképzelések vannak, ám sokszor a helyiek hozzáállása miatt nem valósulhatnak meg az ötletek. Szálloda 40 éve nincs a városban, de egy wellness szálló építéséhez nem járultak hozzá a szomszéd épületben lakók. Ugyanígy elakadt a volt Kék Duna Szálló lakótömbbé alakí-

Dunaföldváron az idén 20. évüket betöltõ fiatalok platánfa ültetéssel tették emlékezetessé a várossá nyilvánítás jubileumát

tásának ügye is. Illetve, ami szép, és nagy energia-ráfordítás után végre elkészül, azt nem becsülik meg. Nemrég az

Diploma vagy szakma? 1,3 milliárd forint a megyei szakképzésnek Még mindig a felsõoktatást választja a legtöbb tizenéves fiatal. Egy jó szakma viszont a mai világban kifizetõdõbb lehet, mint egy diplomás állás – hangzott el nemrég a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság szekszárdi tanácskozásán. A tagok egy három lépcsõs szakképzési formát szorgalmaznak. Ezzel párhuzamosan 1,3 milliárd forint érkezik a megyébe a TISZK fejlesztésére.

szakma orvosolható legyen. Jelenleg az építõiparban lenne a legégetõbb szükség több dolgos kézre. A mechanikával foglalkozó szakemberekbõl sem ártana

A Térségi Integrál Szakképzõ Központ (TISZK) 7 tagintézményében már jó ideje azon fáradoznak, hogy a ma Magyarországon jelen lévõ 22 hiány-

Tóth Ferenc bátran nyúlna a már bevált módszerekhez Megyénk egyéniben nyertes országgyûlési képviselõivel indított interjúsorozatunkban ezúttal Paks és térsége honatyja, Tóth Ferenc válaszol kérdéseinkre? – Milyen terveket tûzött maga elé újbóli megválasztásakor? – 2006-ban már a harmadik ciklust kezdhettem az Országgyûlésben választókerületem egyéni képviselõjeként, így a tapasztalatokra alapozva már voltak elképzeléseim. Aztán nagy meglepetések értek mindenkit, hiszen a 2006-ban felvázolt terveket jelentõsen átírták a kormányprogramok, amelyek szöges ellentétben álltak az ígéretekkel.

(folytatás a 2. oldalon)

(folytatás a 2. oldalon)

Átadták az Év Tolna Megyei Újságírója díjakat Dr. Puskás Imre köszöntõ beszédében azt hangsúlyozta, hogy a helyi újságírásra szerencsére nem jellemzõ az országos sajtóorgánumokban egyre jobban eluralkodó szenzációhajhászás. A Tolna megyei újságírók hitelesen és tárgyilagosan számolnak be a megyében zajló eseményekrõl. Munkájukat a jobbító szándék vezérli, amelynek alapja az az együttmûködés, amelyet ez a díj is fémjelez.

A 2009. év díjazottjai

(fotó: PixelTV)

Második félidõben

több a munkaerõpiacra, az egészségügyrõl nem is beszélve. A szekszárdi Balassa kórházban például hosszú évek óta küzdenek ápolóhiánnyal. Annak érdekében, hogy – úgymond – ne haljon ki a kétkezi munka, a bizottság tagjai új, három szintû képzési formát vezetnének be. Ennek elsõ eleme kimondottan a szakmákra épülne, és egyáltalán nem igényelne középfokú végzettséget. A tervezet második lépcsõje a középfokú szakképzés, amely érettségivel együtt jár. Ez a képzési mód szólna azoknak, akik a gépipari, a mûszaki pályák iránt érdeklõdnek.

Megyei elismerés a sajtónak Dr. Puskás Imre, a Tolna Megyei Közgyûlés elnöke második alkalommal adta át az általa alapított „Az Év Tolna Megyei Újságírója” díjakat. Az elismeréseket Hajós Teréz, a Magyar Távirati Iroda nyugalmazott munkatársa és Kondi László, a Rádió Antritt fõszerkesztõje vehette át a Szabad Magyar Sajtó Ünnepe alkalmából szervezett ünnepségen. 2008-ban a díjat az elektronikus sajtó kategóriájában Szél Móni, a Pixel TV és az Alisca Regionális Rádió szerkesztõ-riportere, az írott sajtó kategóriájában Wessely Gábor, a Tolnai Népújság, a Megyei Napló és a Tolnai Hírlap munkatársa vehette át.

új buszmegállókat firkálták össze, üvegeit kitörték, csatornáit leszaggatták. Ez is elkeserítõ. (folytatás a 4. oldalon)

Baloghné Hajós Teréz több mint 21 évet töltött az újságíró szakmában. Eredetileg pedagógusnak készült. Az MTI tudósítójaként 10 éve került Tolna megyébe. (folytatás az 5. oldalon)

Fészekrakó faddiak Rendhagyó „lakásépítési” programba kezdett a faddi önkormányzat. Közel 200 madár számára készíttetett új fészket, amelyeket a Madártani Egyesület Tolna megyei csoportja közremûködésével közösen, egy önkéntesekbõl és diákokból álló csoport helyezett ki a településen. Az akció célja a madárfajok védelme volt. (folytatás a 4. oldalon)

2. oldal

HÍREK RÖVIDEN ♦ BÖLCSKE Rekordszámú aranyérem szü-

T O L N A

Beszélgetés dr. Beréti Zsolt kamarai titkárral a válságkezelés módjairól A mindennapokat továbbra is áthatja a nem szûnõ gazdasági válság. Hogy milyen elõzményei voltak, és a folyamatok milyen megítélést kapnak a vállalkozók szemszögébõl, arról dr. Beréti Zsolt, a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara titkára válaszolt lapunk kérdéseire.

♦ GERJEN A Tolna Megyei Polgári Védelmi Szövetség pályázaton támogatást nyert Tolna megye öt települése – Gerjen, Báta, Bogyiszló, Madocsa, Bölcske – polgári védelmi szervezeteinek felkészítésére. Az elsõ állomás Gerjen volt. A munkát a polgári védelmi szövetség, a Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság munkatársainak aktív részvételével két részletben szervezte meg márciusban. Az elsõ napon általános polgári védelmi ismeretek oktatása keretében bemutatták a települések veszélyeztetettségét is. A második napon a szakaszegységbe beosztottak a gyakorlati feladatokat sajátították el. A polgárvédelmi ünnepen elõléptetésekre is sor került.

– A rossz gazdasági adatok egy folyamatot mutatnak. Az ingatlan, illetve pénzpiacról kiindult krízis mára foglalkoztatási válsággá vált. Ebben nagy szerepe volt annak, hogy tavaly év végén a pénzpiac a reálgazdasági folyamatoktól elvált. Olyan szereplõk kaphattak hiteleket, akik erre a reális gazdasági helyzetükbõl adódóan nem voltak alkalmasak. A túlerõltetett bankverseny is magával hozta ezt az állapotot. Amikor már nem lehetett a pénzügyi folyamatok fedezetét biztosítani, nehéz helyzetbe kerültek a bankok és a hitelesek. Ennek legnagyobb vesztese a lakosság lett. Abban, hogy a válság elmélyült, nagy szerepe volt a médiának is, hiszen a problémák folyamatos sulykolása miatt olyan várakozásokat teljesített be a lakosság körében, ami a fogyasztás visszaesését eredményezte. A kereslet csökkenése miatt a kínálat is csökken, ami újabb kereslet csökkenést eredményez, ami pedig tovább gyûrûzik. Ez egy önmagát gerjesztõ folyamat. Ebben a helyzetben a megoldást az jelentheti, ha megtaláljuk azokat a kitörési pontokat, ahol a gazdaság meg tudja erõsíteni saját piaci és foglalkoztatási pozícióit.

VÁRALJA Nyolc hátrányos helyzetû roma család költözhetett emberségesebb körülmények közé, új házba annak a felzárkózató programnak köszönhetõen, amelyet még tavaly kezdeményezett az önkormányzat. Pályázaton nyert 45 millió forintból 4 házat bontottak le és 8-at vásároltak a környezõ településeken. A 8 családból négy a faluban maradt, kettõ Tevelre, egy Mucsiba és egy Mázára költözött. A péróban még mindig vannak rossz állapotú lakások. Ezek felszámolására egyelõre nincs fedezet.

MEGYEI NAPLÓ

K Ö Z É L E T E

Az önkormányzatok szerepe nem kerülhetõ meg

letett a helyi borversenyen. A 37. megmérettetésre idén 245-en neveztek 2006, 2007 és 2008-as évjáratú boraikkal. Fehér, vörös és rozé kategóriában bírált a Módos Ernõ vezette zsûri. A vörösborok 40%-a, közel 50 minta kapott arany minõsítést, továbbá 59 ezüst és 69 bronzérmes bor született. Az eredmények azt mutatják, hogy Bölcskének minden adottsága megvan a jó bor termeléséhez.

♦

M E G Y E

– A kitörési pontokat helyi, nemzetgazdasági vagy globális szinten kell keresni? – Olyan mértékûvé vált a válság, hogy erre globális szinten kell válaszokat adni. A probléma az Egyesült Államokból indult és rövid idõn belül begyûrûzött Európába és hazánkba is. Ehhez azonban hozzá kell tenni, hogy Magyarország nem tartozik az önmaga által legvédettebb gazdaságok közé. Pénz-

ügyileg kiszolgáltatottak vagyunk, a költségvetés helyzete sem túl rózsás, amit az IMF-tõl érkezett hitelkerettel lehetett stabilizálni. De ettõl önmagában a magyar államháztartás helyzete még nem fog javulni. A jegybank intézkedései csak tüneti kezelésre elegendõek. A kérdés az, hogy az államháztartás alrendszereit hogyan lehet hatékonyabbá tenni ahhoz, hogy a vállalkozások által befizetett adókat jobban lehessen fel-

használni. Erre nem lehet válasz az, hogy 2016-tól hogyan fog változni a nyugdíjkorhatár. Ez a rendszer most küzd olyan problémákkal, amikre gyors és hatékony választ kellene adni. – Tolna megyében milyen jelei vannak a válságnak? – A tartós fogyasztási cikkek iránti kereslet esett vissza a legjobban. Megyénkben pedig nagyon sok olyan cég mûködik – elsõsorban autóipari beszállítók –, amelyek jelentõs megrendelésektõl estek el a visszaesés miatt. Elsõsorban Németországba irányul ez a termelés, ezért a helyi cégek gyorsan megérzik, ha baj van a piacon. És most baj van. A termelés csökkentése sajnos elbocsátásokkal jár. Országosan ez mintegy 16 ezer munkavállaló azonnali leépítését jelentette. Azt azonban látni kell, hogy minden munkaszerzõdés mögött egy ember és egy család áll. A vállalkozók átmeneti veszteséget is képesek elviselni azért, hogy talpon maradjanak, ezzel pedig megmentve jó néhány munkahelyet. – Ellenzéki politikusoktól, polgármesterektõl halljuk, hogy a beruházások elõrehozásával lehetne segíteni a helyi vállalkozókat, akik így megrendelésekhez juthatnának. Ez segíthet-e? – Igen, ez az egyetlen reális esélye az életben maradásnak. Ez azonban erõszakkal nem kényszeríthetõ ki, és ebben nagyon nagy szerepe lehet az önkormányzatoknak, amelyeknek látniuk kell, hogy a vállalkozások helyzetbehozásával olyan bevételek képzõdnek, amikbõl õk maguk is részesednek a he-

lyi adók és az SZJA visszaosztása révén. Emellett pedig nem kell segélyt fizetniük azoknak, akik munkában állnak. Két lépcsõben kell gondolkodnunk. Az egyik, amiben már benne vagyunk: a munkahelymegtartó programok, amik struktúraváltást ugyan nem eredményeznek, de munkahelyeket menthetnek meg. Ez egyetlen dolgot vés a vállalkozók fejébe: ne bocsássa el az embereket, amihez az állam pályázat útján támogatást biztosít. Ezek a munkaügyi központokon keresztül érhetõk el és hatalmas az igény iránta. Leginkább a mikro-, kis-, és középvállalkozásoknak jelent érdemi segítséget. Második lépcsõben szükség lenne olyan, a vállalkozások terheit csökkentõ adóváltoztatásokra, amelyek struktúraváltásra ösztönöznének. Tovább már nem halogatható az adórendszer átalakítása, illetve az élõmunka-terhek csökkentése. Ezzel együtt pedig az állami kiadások lefaragására is szükség van. – A kamara miben tudja segíteni a vállalkozásokat? – A kamara kialakított egy úgynevezett Fõnix-programcsomagot. Ez egy komplex vállalkozás-fejlesztési csomag, amely hitelprogramot, fejlesztési pályázatokat, szakképzést, adótanácsadást takar. Olyan fórumok létrejöttét is ösztönözzük, amelyek egy asztalhoz ültetik azokat a szereplõket, akik együttmûködése nélkülözhetetlen a válság hatásainak enyhítésében. Elsõsorban itt a gazdasági érdekképviseletre, a helyi önkormányzatokra és a bankokra, lízing cégekre gondolok. Réger Balázs

Második félidõben – Tóth Ferenc bátran nyúlna a már bevált módszerekhez (folytatás az 1. oldalról)

– Mely problémák jellemzõk a paksi térségre, mivel keresik meg a leggyakrabban? – Az esetek nagy többségében hasonlóak a problémák, mint a többi választókerületben. Nagyon sok sérelem éri az embereket, amelyekben elvárják az országgyûlési képviselõ közbenjárását. Mindig igyekeztem a választópolgárok segítségére lenni, ha megkeresés érkezett hozzám. Feladatként jelentkezik természetesen a Paksi Atomerõmû ügye, üzemidejének meghosszabbítása, illetve új blokkok építése. Az erõmû jelene és jövõje nemcsak a paksiak, hanem az egész ország szempontjából kiemelt jelentõséggel bír. A munkámnak jelentõs részét az ezzel kapcsolatos feladatok teszik ki. Ma az energiapolitikában sarkalatos kérdés az atomerõmû bõvítése, amely mellett minden fórumon

kiálltam és a jövõben is ezt az álláspontot képviselem. Ez különösen fontos most, a gazdasági válság idején, hiszen Pakson és környékén talán kevésbé markánsan érezteti hatását a válság, ami nem kis mértékben az erõmû stabil mûködésének is köszönhetõ. – Az erõmûvön kívül milyen ügyeknek adott még hangot a Parlamentben? – Az oktatási és tudományos bizottság tagjaként elsõsorban oktatási kérdésekben szólaltam fel. Kiemelten foglalkozom a cigányság felzárkóztatásával, hiszen ez a kérdés igencsak aktuális. Meggyõzõdésem, ha nem zárkóztatjuk fel a cigányságot az oktatáson keresztül, akkor ennek beláthatatlan következményei lesznek. Emellett a szakképzéssel kapcsolatos ügyekben is elmélyedtem, hiszen ezzel is ma óriási problémák vannak. Erre a gazdasági világválság is rámutatott. Helyi problémaként is je-

Diploma vagy szakma? (folytatás az 1. oldalról)

A lépcsõ harmadik eleme hasonló a másodikhoz, annyi módosítással, hogy innét egy egyenesebb és könnyebb út vezethetne a fõiskolákra, illetve az egyetemekre. A szakemberek azt javasolják a pályaválasztás elõtt állóknak, hogy folyamatosan figyeljék a hiányszakmákat, és ezek felé orientálódjanak.

A tervezett fejlesztések Tamási • Vályi Péter tagintézmény: a fornádi tanmûhely és a Rákóczi utcai tanmûhelybázis felújítása Bonyhád • Jókai Mór tagintézmény: 2–3 szaktanterem felújítása, tanmûhely felszerelése • Perczel Mór tagintézmény: tornaterem, vizesblokkok és két szaktanterem felújítása Szekszárd • Bezerédj István tagintézmény: a tornaterem szociális blokkjának és 8 szaktanteremnek a felújítása • Székhely intézmény: tankonyha, tanétterem kialakítása, kollégiumi épület fejlesztése, termek kialakítása, az udvar felújítása, rendezése, informatikai akadálymentesítés

A régiós és a Tolna megyei szakképzési koncepció kialakítása mellett a megyei intézményi háttér fejlesztésére jelentõs támogatás érkezik a megyébe. Megkezdõdik a Szent László Szakképzõ Iskola és Kollégium, mint Térségi Integrált Szakképzõ Központ fejlesztése, miután dr. Puskás Imre, a fenntartó megyei önkormányzat közgyûlésének elnöke Budapesten aláírta az ezzel kapcsolatos támogatási szerzõdéseket. Az 1,3 milliárd Ft összértékû beruházás keretén belül teljes körûen kiépül a TISZK modell, valamint fejlesztik a tagintézmények infrastruktúráját. Mindezek mellett április 15-én elõször találkoznak a TISZK munkavállalói. A mintegy 550 dolgozó azért gyûlik össze Szekszárdon a Babits mûvelõdési házban, hogy az iskola alapvetõ szabályozó dokumentumait, így a pedagógiai programot, a minõségirányítási programot, a szervezeti és mûködési szabályzatot és a házirendet megvitassa és elfogadja. Ugyanitt sor kerül az intézmény fõigazgatói munkakörére beérkezett pályázat véleményezésére, valamint egyéb témák megbeszélésre. A rendezvényen részt vesz dr. Puskás Imre közgyûlési elnök is. B.M.–R.B.

lentkezik a kisiskolák túlélésének kérdése, ami egyelõre megoldatlan. – A kisiskolák megmentésére megoldást jelenthet-e a kormány államosítási terve? – Ez a kérdés igencsak megosztja a szakmát és a politikusokat is. Én azt javasolnám, hogy minden iskola állami finanszírozását az állam biztosítsa, és ne csak azokat államosítsa, ahol olyan vagyontárgyak vannak, amiket a késõbbiekben értékesíteni lehet. A kistelepülések esetében ez az állandó finanszírozási gondokkal küszködõ iskolák megmentését jelenthetné, hozzátéve: az államnak viszont hosszútávon kellene garantálnia a mûködtetés feltételeit. – A Tolna Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány ügyvezetõ igazgatójaként gazdasági ügyekkel is foglalkozik.

Miben látná az ország számára kivezetõ utat, mit tanácsolna az embereknek? – Bajban van az ország. Amit tanácsolni tudnék, az az a program, amit a Fidesz 1998 és 2002 között egyszer már megvalósított. Bátran nyúljunk a jól bevált módszerekhez! Ha reálisan értékeljük azt az idõszakot, megállapíthatjuk, hogy a gazdaság mûködött, az ország fejlõdött, a családok mertek tervezni, bizakodó volt a közhangulat. Nézzünk körül, ma mi a helyzet. Legfontosabb most, hogy helyzetbe hozzuk a mikro-, kis- és középvállalkozókat. Ennek egyik alapfeltétele az adóterhek mérséklése, hiszen akkor több embert tudnak foglalkoztatni, ami nagyobb adóbevételt eredményez, ami pedig elindítja a gazdaság fejlõdését.

– Az utóbbi idõben több képviselõ közösen lépett fel egy-egy ügy érdekében. Várható-e hasonló összefogás a jövõben is? – Igen, ezt fontosnak tartom, hiszen ahhoz, hogy egy-egy cél megvalósulhasson, fontosak az elsõ közös lépések. Ezt tettük a Budapest–Szekszárd–Baja közvetlen vasúti járatok visszaállítása ügyében is. Elõttünk álló feladat az európai parlamenti választásokra való felkészülés, amelyen fontos, hogy minél több választópolgár megjelenjen. Rövid és olcsó kampányt tervezünk, a személyes kapcsolatokra építve. – Zárásul egy privát kérdés: szabadidejében mivel foglalkozik a legszívesebben? – Leginkább a sportolással töltõdöm fel. Egyrészt magam is sportolok, illetve aktív részese vagyok az Atomerõmû SE férfi kosárlabda csapat és az NB I-ben játszó Paksi SE focicsapat szurkolótáborának. Ha tudok, minden meccsen részt veszek. Réger Balázs

Regionális szemétkontroll Önkormányzatok fogtak össze az ár kérdésében Uniós elõírásra nyár közepére bezárnak a helyi hulladéklerakók, a szemetet regionális telepeken kell elhelyezni. Önkormányzatok fogtak most össze, hogy a szemétszállítás díjába nagyobb beleszólásuk legyen. A 24. órában vagyunk, hiszen a nyár közepére bezárnak a helyi szeméttelepek, és a cikói lerakó fogadja majd a regionális hulladékot – Ács Rezsõ (képen fent), Szekszárd alpolgármestere fogalmazott így azon a megyeszékhelyen megtartott társulási ülésen, ahol mintegy 100 település kötött szerzõdést a létesítmény üzemeltetésére. A társulás nélkül ugyanis nyílt közbeszerzési eljárást kellene folytatni. Ez annyiban lenne kedvezõtlen, hogy multi-cégek is pályázhatnának, ami – balatoni példát említve – a helyi társaságokhoz képest akár négy és félszeres lerakási, így

szemétszállítási díjat is hozhat. Most megszületett tehát egy olyan jogi megoldás, amit a Környezetvédelmi Minisztérium is elfogadott – utalt Ács Rezsõ, a társulás választott elnöke arra, hogy a felettes hatóságok a szekszárdi önkormányzat több elképzelését is visszadobták az évek során. A szemétszállítás díja persze a cikói lerakó üzemelésével is emelkedik majd, ellenben a lakosság egy korszerû, csak

különleges technológiával ártalmatlanított szilárdhulladék-tároló elõnyeit élvezheti – mondta az Alisca Terra Kft. üzemeltetési igazgatója, Németh László. Nyár közepe a cikói beruházás határideje, a lerakó üzemeltetõje pedig a Regionális Kommunális Nonprofit Kft. lesz. A gazdasági társaság polgármesteri aláírásokkal szentesített tulajdonosi köre Bátaszéktõl Tamásiig, Mohácstól Bonyhádig, hatalmas területet fed le. A könnyebb irányítás céljából, egy 8 településbõl (Bátaszék, Tolna, Cikó, Szekszárd, Bonyhád, Mecseknádasd, Komló, Mohács) álló operatív tanácsot is létrehoztak. A megfelelõ jogi háttér garantálása is feladataik közé tartozik majd. A tanács két alelnökét Mohács és Bonyhád városa delegálja, így erre a posztra most Potápi Árpád János és Szekó József polgármestereket választották. Az alakuló ülésre a Dél-balatoni, és Sió-völgyi nagytérség 100 déli településébõl 71 jött el, a távolmaradtaknak március 31-ig van lehetõségük csatlakozni. Holdházy Erika

MEGYEI NAPLÓ

T O L N A

M E G Y E

3. oldal

K Ö Z É L E T E

Betöréssorozat borzolja a kedélyeket

HÍREK RÖVIDEN ♦

Fokozott rendõri jelenlét Bonyhádon Tavaly év vége óta 17 betöréses lopás történt Bonyhádon – közölte dr. Marcsek Sándor rendõralezredes, a Bonyhádi Rendõrkapitányság vezetõje a Kersák Tamás önkormányzati képviselõ által összehívott „szecskai” lakossági fórumon. Ez az a városrész, ahol a legtöbb ilyen jellegû bûncselekmény történt az elmúlt hónapokban. A bûnténysorozat cselekvésre késztette a város vezetését, a rendõrséget és a lakókat is. A megyei rendõrfõkapitány 300 ezer forint pénzjutalmat ajánlott fel a nyomravezetõnek.

Amiben a lakosság is segíthet • soha ne hagyják nyitva a lakás ajtaját • figyeljék a gyanús személyeket és autókat, jegyezzék fel azok színét, rendszámát • azonnal hívják a rendõrséget a 112-es számon, ha gyanúsan viselkedõ személyeket látnak az utcában • nagyobb összegû készpénzt ne tároljanak otthon • nemcsak magukra, hanem a szomszédokra is figyeljenek • a lakásba szerelt riasztóberendezések, illetve a házõrzõ kutya elriaszthatja a betörõket • idegeneket ne engedjenek a házukba

A Völgységet és Bonyhádot eddig a béke szigeteként is emlegették, ami kissé elaltatta az itt lakók éberségét. Ez a betörõk malmára hajtotta a vizet – mondta Potápi Árpád János polgármester a nagy érdeklõdés mellett zajlott lakossági fórumon. Az önkormányzat eszközei korlátozottak a betörések megakadályozására, azonban mindent megtesz azért, hogy azt az összefogást elindítsa és koordinálja, amely nélkül nem lehet elejét venni ennek a betöréssorozatnak. A fórum is ezt a célt szolgálta, ahol dr. Marcsek Sándor rendõrezredes, kapitányságvezetõ elmondta: Soha enynyi rendõr nem volt még Bonyhádon, aminek oka a tavaly november óta tartó betöréssorozat. Jellemzõen a szecskai és a déli városrészben, illetve a Kossuth és Bacsó utcák közötti területen történtek ezek a bûncselekmények. Leginkább a módosabb házakat „keresték fel” az elkövetõk, lakótelepi lakásokban nem jártak. Kezdetben volt „rendszere” az eseteknek, de ma már változó idõpontokban történnek. Többnyire olyan házakat keresnek fel, ahol nincsenek otthon, és alapos kutatást végeznek fõleg készpénz reményében. A rendõrség eddigi adatai szerint helyi elkövetõkrõl lehet szó, akik jó helyismerettel rendelkez-

nek. Dr. Soczó László megyei rendõrfõkapitány 300 ezer forintot ajánlott fel a nyomravezetõnek. Jelenleg nagy erõkkel folyik a nyomozás. A polgárõrökkel, a megyei rendõr-fõkapitányság Neutron beavatkozó csoportjával megerõsített védelmet mindaddig fenntartja a rendõrség, amíg arra szükség lesz. Az utóbbi idõben a házalók is egyre gyakrabban járják az utcákat. A rendõrkapitány arra kérte a lakosokat, hogy ne engedjék be õket, és erre az illegális tevékenységre hívják fel azonnal a hatóság figyelmét is. Potápi Árpád János az

BUDAPEST–PAKS Az MTA Energetikai

Bizottsága márciusi ülésén a paksi atomerõ-

önkormányzat bûnmegelõzéssel kapcsolatos tervei között térfigyelõ kamerák kihelyezését ígérte, amelyeket közvetlenül a rendõrségre kötnek be. Minden utcába sajnos nem, csak a 16 legforgalmasabb helyre tudják felszerelni a készülékeket. A további betörések megelõzése az eddigieknél nagyobb éberséget és együttmûködést igényel az emberektõl. Ezzel együtt fokozott rendõri ellenõrzés is zajlik a városban, amihez türelmet és megértést kér a rendõrkapitány. Réger Balázs

mû bõvítésének lehetõsége volt a téma. Elhangzott: a fosszilis erõmûvek fokozatos bezárásával, teljesítményük csökkentésével, a megújuló energiaforrások lassú hazai térhódításával mintegy 5000 megawatt kapacitás kiesésrõl kell gondoskodnia az országnak. Az atomerõmû bõvítésnek akadálya nincs. A szakma a leendõ blokkokkal kapcsolatosan az 1000 illetve, 1600 megawatt teljesítményûek mellett tette le voksát. A beruházás költsége blokkonként 600–800 milliárd forintot tenne ki, 60 éven át üzemelnének. Ha a kormány, majd a parlament megszavazza a bõvítést, legkorábban 2020ban adhatnak áramot az új blokkok.

♦ DUNAFÖLDVÁR Drasztikusan, 50-rõl

alig

20-ra csökkent a gyermeklétszám a dunaföldvári Hunyadi Parki óvodában. Így a jelenleg 420 m2-es épületbõl a polgármesteri hivatal melletti óvoda megüresedett csoportszobájába költöztetik a nyáron a kicsiket. A döntés pedagógusleépítéssel nem jár. A közlekedést a helyi járatok segítségével oldhatják meg a szülõk.

♦

BÁTASZÉK M6 ALAGUTAK Több mint

fél évvel a beomlás után még mindig nem tudni, hogy tervezési, vagy kivitelezési hiba okozta az M6-os autópálya A jelû alagútjának a beomlását. Az építtetõ szerint több ok együttes jelenléte okozta a bajt. Most az

Megtartani a munkahelyeket! Szekszárdon járt a munkaügyi miniszter 73 milliárd forint munkahely megõrzésre, ekkora összeget szán a Szociális és Munkaügyi Minisztérium a gazdasági válság kezelésére. A program részleteit március elején Szûcs Erika miniszter ismertette Szekszárdon. A vállalkozók ebbõl az összegbõl bér- és járulék valamint foglalkoztatási támogatást igényelhetnek, és a csökkentett munkaidõ melletti képzésekre is kaphatnának anyagi segítséget. Az emberiség jóval többet fogyaszt, mint amennyinek a termelésben megvan a fedezete. Ez az oka a kialakult világgazdasági válságnak – fogalmazott a fórumon Szûcs Erika szociális és munkaügyi miniszter, aki hozzátette, a legnagyobb baj a hitelválság. A hanyatlás

december és január hónapban itthon közel 40 ezer munkanélkülit eredményezett, több ezer vállalkozás került csõd közeli helyzetbe. A munkanélküliek száma a KSH adatai alapján 320-325 ezerrõl 357 ezerre nõtt. A regisztrált álláskeresõk száma január végén meghaladta az 500 ezret, jelenleg számuk 530 és 540 ezer között van. Nekik most 1400 milliárd forintos segítség áll rendelkezésre. A gazdasági minisztérium a vállalkozások további mûködéséhez garanciaforrást, hitelforrást biztosít. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium fõ célja a munkahelyek védelme. Munkahelymegõrzõ támogatásra 73 millió forintot különített el a tárca. Ezt azok a vállalkozások vehetik igénybe,

1848 benne él a magyarok tudatában Március 15-én számos helyen tartottak Tolna megyében megemlékezést az 1848-as forradalom emlékére. Az ünnep mindenhol békésen zajlott. Dunaföldváron a mûvelõdési házban dr. Puskás Imre, a megyei közgyûlés elnöke mondott beszédet, majd az általános iskola diákjai elevenítették fel a történelmi eseményeket. A 161 évvel ezelõtti, társadalmi reformokkal és a polgári átalakulással járó nemzeti összefogás talán azóta se volt olyan erõs hazánkban. Erre hívta fel beszédében a figyelmet dr. Puskás Imre is. Mint mondta, 1848. március 15. a magyar történelem egyik legkiemelkedõbb pillanata, a megújulás szim-

bóluma. Ez az ünnep erõsíti bennünk a haza szeretetét. A nevezetes nap megkérdõjelezhetetlenül benne él a magyar nép tudatában.

amelyek be tudják bizonyítani, hogy megrendeléseik a válság miatt csökkentek jelentõsen – mondta a miniszter. Azok a cégek, amelyek csoportos létszámleépítés után állásukat vesztett dolgozókat vesznek fel, szintén támogatást kapnak. Emellett EU-forrásból kisvállalkozásoknak 20 milliárd, nagyvállalatoknak 10 milliárd forint áll rendelkezésre, ha csökkentett munkaidõben foglalkoztatják, emellett képzik dolgozóikat. Készül továbbá egy 20 milliárd forintos csomag állástalanok képzésére. A több mint 70 milliárdos összeg felosztása nem a megyék, régiók gazdasági fejlettsége szerint arányosan történik majd, hanem a munkaügyi központok igényei alapján. Ezek a megoldások azonban csak rövidtávra szólnak, arra is készülni kell, hogy hosszú távú és tartós lesz az elindult változás.

Azokra emlékezünk ilyenkor, akik 161 évvel ezelõtt egy esõs napon beírták magukat a történelembe: Petõfi Sándor, Jókai Mór, Széchenyi István, Batthyány Lajos, Kossuth Lajos, Bezerédj István, Csapó Dániel, Irinyi Dániel, Irányi József és Vasvári Pál. Továbbá mindazokra a lánglelkû fiatalokra is gondolnunk kell, akik egyetlen nap alatt korszakhatárt húztak. 1848. március 15. adta meg a végsõ lökést az akkori polgárságnak a reformok megkezdésére. Dr. Puskás Imre beszédében a ’48-as forradalom és a ma történései közötti hasonlóságra is rámutatott. A megemlékezés zárásaként az általános iskolások történelmi játék keretében idézték fel a nevezetes napot. Sima Ivett

Elõny a hátrányból Az esélyegyenlõségért „kampányolnak” Pályakezdõ vagy? Nõ vagy három kicsi gyerekkel? 50 éves elmúltál, netán roma a származásod? Fogyatékossággal élsz? Fordítsd vélt hátrányodat elõnnyé! – hirdeti a brossúra, amelyet a Kék Madár Alapítvány adott ki nemrég. Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány 9 millió forintos támogatásával induló egy éves, több részbõl álló projekt a „Sokszínû és befogadó munkahelyekért” küzd Tolna megyében. – Nincsenek illúzióink, de hisszük, hogy a mai válságos idõkben, amikor sok cég talán már a létéért harcol, akkor is fontos lehet az esélyegyenlõség. Hosszú folyamat eredménye, hogy a fejekben meginduljon a szemléletváltás,

de mi bizakodóak vagyunk – hangsúlyozta sajtótájékoztatón Mészáros Andrea, az alapítvány ügyvezetõje. Mátisné Orsós Júlia, a programhoz kapcsolódó Esélyek Háza vezetõje az esélyegyenlõség magyarországi szabályozását vázolta röviden. Kiderült, törvény írja elõ minden, 50-nél több fõt foglalkoztató közszolgálati intézménynek egy esélyegyenlõségi terv elkészítését. Nekik tehát elõírás, de a magánszférában csupán lehetõség az e szerinti foglalkoztatás. Kérdés, hogy mindez a gyakorlatban mennyire valósul meg. Mind a munkavállalók, mind a munkáltatók tehetnek az antidiszkrimináció ellen, erre mutat rá a most induló program tematikája. Képzések formájában,

országos hírû szakemberek bevonásával indul a szemléletváltás. Bodnár Ágnes programvezetõ elmondta, minimum 120, hátrányos megkülönböztetés által veszélyeztetett álláskeresõnek szerveznek tréningeket. Ezeket az embereket arról fogják meggyõzni, hogy vélt hátrányuk akár elõnyt is jelenthet álláskereséskor, feltéve, ha megfelelõen kommunikálják. A program másik nagy célcsoportja maguk a munkáltatók. Legalább 40 cég részvételére számítanak, akik vállalják humán erõforrás stratégiájuk felülvizsgálatát egy kétnapos tréning keretében. A képzéseken való részvételrõl, a program egyéb lehetõségeirõl a Kék Madár Alapítványnál lehet érdeklõdni (telefon: 74/512-048). -szk-

A minisztérium emellett kidolgoz egy szociális válságkezelõ programot is, ami arra a helyzetre készít fel, amikor a számítottnál több ember veszíti el munkahelyét és kerül olyan helyzetbe, hogy a mindennapi megélhetését kell támogatni. Ehhez a programhoz egy kríziskezelõ alapot is létrehoznának. A munkában elsõsorban az önkormányzatokra építenek majd, a szociális problémák zömét ugyanis helyben jobban ismerik. A szakminiszter a fórumon elmondta: közel egymillió ember inaktív ma Magyarországon, akiknek a fele képes lenne dolgozni, ha lenne hol. Az április 1jén induló Út a munkához elnevezésû program 210 ezer ember szociális segélyezett ellátását alakította át úgy, hogy megpróbálnak az eddiginél több közfeladatot biztosítani. Bor Boglárka

érintett szakaszon újra indult az építkezés. A biztonságos fejtés érdekében acélcsõ ernyõvel támasztják alá a boltívet és cementhabarcsot juttatnak az alagút falába.

Soron kívül üléseztek Lapzártánk után, március 27-én tartotta soron kívüli ülését a Tolna Megyei Közgyûlés. A napirenden szerepelt a Tolna Megyei Önkormányzati Hivatal alapító okiratának módosítása, a TMÖ Gazdasági és Mûszaki Ellátó Szervezete beolvadással történõ megszüntetése, a megyei önkormányzat irányítása alá tartozó egyes költségvetési szervek alapító okiratának módosítása, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény létrehozása, az Általános Mûvelõdési Központ átalakítása, bírósági ülnök megbízatás megszüntetése, a bölcskei szociális otthon akadálymentesítését célzó pályázaton való részvétel. A közgyûlésrõl áprilisi számunkban olvashatnak bõvebb tudósítást. -r-

Aláírásgyûjtés a vasútért (folytatás az 1. oldalról)

Dr. Braun Márton, Horváth István és Zsigó Róbert a Parlamentben több alkalommal kérdés és interpelláció formájában már felvetette a problémát a közlekedési miniszternek, aki a változtatást az ütemes menetrendre való áttéréssel, illetve a Szekszárd–Bátaszék közötti pályaszakasz rossz állapotával indokolta. Ennek ellentmond, hogy tanítási idõben vasárnaponként közlekedik egy közvetlen Intercity a fõváros és Baja között, korszerû és kulturált motorvonatokkal. A képviselõk a lakosság nevében azt kérik a minisztertõl, járjon közbe annak érdekében, hogy a MÁV Start Zrt. állítsa vissza a napi 2 pár közvetlen járatot. Jelenleg csak átszállással és sokszor több órás várakozással lehet eljutni a fõvárosba, illetve onnan a tolnai megyeszékhelyre és Bajára. Mint azt nevük mellõzését kérõ vasutas dolgozóktól megtudtuk: nagy igény lenne erre a közvetlen vonatra, amit alátámaszt a vasárnapi Sugovica IC népszerûsége. – Csak meg kell nézni, hányan várakoznak vasárnap délutánonként az állomáson, sokszor már jegyeket sem tudunk aznap kiadni rá, olyan sokan közlekednek vele – hangzott az ellenérv. Vagyis nem az utasok igényeinek és utazási szokásainak figyelembevételével állították össze a

jelenlegi menetrendet, aminek megváltoztatásáért fogtak össze a képviselõk. Tóth Ferenc hozzátette: most is kiderült, hogy a kormány leírta a vidéki Magyarországot, nekik véget ér az élet Budapest határainál. Az ügyben lapzártáig közel 3000 aláírás gyûlt össze, amelyet Horváth István és Potápi Árpád János március 23-án a Parlamentben személyesen adott át dr. Horváth Csaba miniszternek. RB Munkanapi vasúti közlekedési lehetõségek a fõvárosba 2008. december 14-tõl: (a további járatok 1–1,5 órás sárbogárdi várakozást jelentenének) Baja 5.00 15.00 Szekszárd 5.55 15.55 Sárbogárdi átszállás a pécsi IC-re 6.56 16.56 Bp. Keleti pályaudvar 8.14 18.14

4. oldal

T O L N A

Partnerségben Kakasd és Radibor

Több évtizedes álom vált valóra – kezdte köszöntõjét Bányai Károly, Kakasd polgármestere a németországi Radibor (Bautzen tartomány) községgel létrejött testvértelepülési szerzõdés ünnepélyes aláírása elõtt. Már évtizedek óta kereste a község külföldi partnerét, most rátalált. Ebben jelentõs szerepe volt a helyi és a megyei német kisebbségi önkormányzatnak, Lutz Hilmann-nak, a bautzeni színház igazgatójának valamint a megyei közgyûlésnek is. Utóbbi tavaly Kakasdon egy székely–sváb disznóvágáson látta vendégül a bautzeni járás közgyûlését, köztük Radibor polgármesterét is. Ez a kapcsolatépítés jelentõs állomása volt. A két képviselõ-testület tavaly döntött a hivatalos kapcsolatfelvételrõl. A cél a kultúra, a gazdaság, az oktatás és a turizmus területén

együttmûködés megindítása, civil és baráti kapcsolatok kialakítása. Vinzenz Babaerschke, Radibor polgármestere egy történelmi kapcsolatra is felhívta a figyelmet: Bautzen egykoron Mátyás király birtokában volt, amelynek emléke ma is egy dombormû formájában látható a tartományi székhelyen. Továbbá felidézte 1989-et, a német újraegyesítést, amelyben jelentõs szerepe volt Magyarországnak, illetve az 1994-es évet, amikor Tolna megye és Bautzen járás hivatalos kapcsolatot létesített egymással. Dr. Józan-Jilling Mihály a német kisebbség nevében üdvözölte a szerzõdés létrejöttét, kiemelve: a két község közötti hasonlóságokat: ahogy Radiborra a szorb–német, úgy Kakasdra a német–székely békés együttélés jellemzõ. Dr. Puskás Imre, a Tolna Megyei Közgyûlés elnöke szerint akkor tudunk európaiak lenni és európai identitással rendelkezni, ha Európa népei megismerik egymást. Az ilyen partnerség valóságos emberi kapcsolatokat hoz létre, ami hozzájárul ennek az identitásnak a kialakulásához. Az ünnepi testületi ülést helyi német és székely kulturális csoportok színesítették mûsoraikkal. Réger Balázs

Teltház elõtt a Stuart Mária A 250 éve született nagy romantikusra, Friedrich Schillerre emlékezve tûzte mûsorára Stuart Mária címû drámáját a szekszárdi Német Szinház. A darabot az erdélyi származású, de Németországból érkezõ Tömöry Péter rendezésében mutatták be március 17-én. Nagy siker volt, teltház elõtt játszottuk már többször a premier óta – lelkesedett a színház igazgatója, Frank Ildikó a darabról, amit – elmondása szerint – nem modernizáltak erõszakkal. A rendezõi elképzelés egy absztrakt, nyomott térbe helyezte a szereplõket, hogy az

így teremtett feszültséggel a darab emberi vonásai még inkább kirajzolódjanak. Erzsébet és Mária, a két merõben ellentétes karakterû nõ konfliktusa a késõ-középkor legkiélezettebb politikai ellentétének, a reformációellenreformáció eszmekülönbségének szimbóluma. A címszerepet Frank Ildikó, Erzsébetet Lotz Kata alakítja, de vendégszínészek is szerepet kaptak. – Ez egy nagy darab, csak a díszlet került 300 ezer forintba. De megéri – mondja az igazgató, hiszen a német nyelvû színjátszás egyre népszerûbb Szekszárdon. A Stuart Máriából 20 elõadást terveznek, magyar szinkronnal. H.E.

M E G Y E

Már csak a szálloda hiányzik a dunaföldvári gyógyvíz mellé (folytatás az 1. oldalról)

– S van-e valami, ami biztató? – Az iskolafejlesztési beruházásunk az egyetlen nyertes pályázat. A társulás mindhárom településén, Dunaföldváron, Madocsán és Bölcskén szépen megújulnak az oktatási intézmények. A közlekedési beruházások is pezsdítik az életet. Egyre többen fedezik fel a várost, amely az Dunaföldvárért ország közepén van, logisztikai Emlékérmet szempontból nagyon jó helyen. Szál- kaptak a mazsorettek lító, fuvarozó vállalkozás már legalább húsz települt le itt. Ha az M6jellemezte az akkori nagyközséget. osnak ez a szakasza is megépül, még Mindenki rendbe tette a portáját. A teközelebb kerülünk a fõvároshoz, a vilepülésnek van környezetvédelmi lághoz. S nem elhanyagolandó szemprogramja, de nem sokat ér, amíg a fepont, hogy Dunaföldvárnak gyógyvize jekben nincs értékcentrikus gondolkois van. Ha épül végre egy szálloda, teldás. A válság nyomaszt mindenkit, ez jes mértékben alkalmassá váis oka lehet annak, hogy kevelunk egy szelíd turizmusra. sebb figyelmet szentelünk a Hasonló képet fest Tolnáról tisztaságra. Remélem, hogy dr. Sümegi Zoltán. Korábban ez változni fog, és új lendületvolt a város jegyzõje is; tudja, tel elõremozdulunk. hogy mekkora nekirugaszko– Mennyire fontos ma az, dások kellettek egy-egy kis hogy egy település élén ki áll? haladáshoz. Egy lendületes polgármester– Most jelentõs városköznek sincs nagy mozgástere… pont-fejlesztés elõtt állnak… – Szerintem döntõ fontossá– Igen, ha elkészül a Hõsök gú, hogy ki irányítja a falut, a várost. Egy tere és az Árpád utca új arculata, Tolpolgármesternek még a mai körülménának ez a belsõ magja már igazi eurónyek közepette is rengeteg lehetõsége pai kisvárosi hangulatot áraszt. Továbvan, ha ötletgazdag. Természetesen a tesbi pályázatokkal szeretnénk majd folytületek döntenek az alapvetõ fontosságú tatni az átépítést a Szentháromság-szodolgokban, de a jó elképzeléseket általábor környékén és a Deák Ferenc utca ban nem torpedózzák meg. A kaposvári, egy szakaszán is. Elképzelések vana debreceni polgármester nem véletlenül nak, ám a megvalósításhoz az kell, sikeres és népszerû. Kreatív emberek, hogy ne mélyüljön a válság, ne legyehosszú ideje elsõ számú vezetõi a váronek drasztikus megszorítások, s pláne suknak. Ellenpéldaként ott van Pécs, ne legyen államcsõd. ahol váltogatják egymást a polgármeste– A környezet tehát rendben lesz, de rek, s ezért nincs lehetõség a kibontakovigyáznak-e majd rá a tolnaiak? zásra. Meggyõzõdésem, hogy az adott – Sajnos nincsenek jó tapasztalatatelepülést ismerni kell, szeretni, és hatáink. Egyre szemetesebb a város, pedig rozottan vezetni. Wessely Gábor néhány évtizeddel ezelõtt még nem ez

Fészekrakó faddiak (folytatás az 1. oldalról)

Faddon az önkormányzat és az iskola is figyel arra, hogy az itt élõ madarak télen is találjanak eleséget. A diákok már õsz óta etetik õket napraforgóval, és az osztályok ablakában is van madártetõ, ahová naponta tesznek friss magokat. Mivel egyre gyakrabban fordul elõ, hogy a természetes élõhelyek fogyása miatt az odúlakó madarak nehezen találnak fészkelõ helyet, az önkormányzat 150 ezer forintból közel 200 madárfészket késztetett. Az odúkat nemrég helyezték ki a volt Bartal-kastély udvarában és a Dunaparton. A fészkek kialakításánál és elhelyezésénél a település vezetése kikérte a Madártani Egyesület megyei csoportja

tanácsait is, hogy minden szakszerû és a madarak számára a legjobb legyen. Az akcióval távlati terveik is vannak a szervezõknek, késõbb egy tanösvényt szeretnének kialakítani az odúk mentén. A fészekrakó program segíti a madárfauna kutatást is, ugyanis a szakemberek rendszeresen ellenõrzik õket. Így követni tudják, hogy hol, milyen madárfaj költ, hány tojásból hány fióka repül ki. A madarászok a mesterséges odúk miatt könnyebben meg is tudják gyûrûzni az állatokat. A fészkek most csak a kistestû madarak számra készültek, de az önkormányzat jövõre azt tervezi, hogy baglyok, vércsék számára is csináltat néhány odút. Bor Boglárka

MEGYEI NAPLÓ

K Ö Z É L E T E

Ünnepi testületi ülés Tolnán

ÍGY ÜNNEPELTEK DUNAFÖLDVÁR A várossá nyilvánítás 20. évfordulóján, március 1-jén ünnepi gálamûsort rendeztek a mûvelõdési házban. A lakosságon kívül meghívást kaptak mindazok akik az eltel két évtizedben a városért tevékenykedtek. Ünnepi beszédet dr. Puskás Imre, a Tolna Megyei Közgyûlés elnöke mondott. Nagy Gáborné polgármester a jubileum alkalmából kitüntetéseket adott át. Dunaföldvárért Emlékérmet kapott a Löfan Mazsorett Csoport (felsõ kép) és Zsátosné Vida Ágnes polgármesteri referens. A Dunaföldvár Díszpolgára címet Veisz János, a Magyar László Gimnázium nyugalmazott igazgatója vehette át. Az ünnepséget helyi mûvészeti csoportok mûsora és a közösen elfogyasztott városi torta tette emlékezetessé. A jubileumot rendhagyó városszépítõ program is színesítette, a két évtizede született, idén 20 éves fiatalokat faültetésre invitálta az önkormányzat. A felhívásra 30-an jelentkeztek, akik a Duna-híd melletti területen lapátot ragadtak, gödröt ástak és gondosan beültették az elõnevelt platánfacsemetéket. A rendezési terv szerint ezen a részen ligetet, sétányt alakítanak majd ki, ezt alapozták meg aktív közremûködéssel a fiatal dunaföldváriak. TOLNA Az évfordulóról ünnepi testületi ülés keretében (alsó kép) emlékezett meg az önkormányzat. Dr. Sümegi Zoltán polgármester felelevenítette a település múltját, a várossá nyilvánítás eseményeit. Kiemelte, a városnak nemcsak múltja, de jövõje is van. Tolnával kapcsolatban a mikrotérségi központi szerepvállalást látja reálisnak, ahol többek között az oktatás, az egészségügyi ellátás feladatainak kell megfelelni. Sok fejlõdési lehetõség nyílik az épülõ autópálya kapcsán, egy logisztikai központ is épül a sztráda mellett. Dr. Puskás Imre, a megyei közgyûlés elnöke ünnepi beszédében bizakodó volt Tolna jövõjével kapcsolatban. Mint mondta, bár a városnak volt pár nehéz éve, úgy látja, mára megtalálta azt az utat, amin jó irányban haladhat tovább. Az ünnepi ülésen a polgármester elismeréseket adott át azoknak, akik sokat tettek a várossá válásért. Emléklapot kapott többek között dr. Szilák Mihály volt polgármester is. Az esemény zárásaként a Pannon Filharmonikusok Szimfonietta Zenekara adott koncertet. -k-

Nincs baj, de ne is legyen Rendõr–roma–polgárõr egyeztetés Meg akarjuk õrizni azt a rendet, ami Tolna megyében van, ezért kívánunk a dolgok elébe menni – fogalmazott Dr. Soczó László megyei rendõr-fõkapitány azon az egyezetésen, amit a megyei cigány vezetõk kezdeményeztek. A szervezet – bevonva a polgárõrséget is – együtt kíván mûködni a hatósággal a bûncselekmények megelõzésére. Megújította 2005-ös együttmûködését a Tolna Megyei Rendõr-fõkapitányság és a Tolna Megyei Roma Kisbbségi Önkormányzat. Dr. Soczó Lászó fõkapitány elmondta, térségünkben alapvetõen rend van, de bizonyos feszültségeket érezni lehet. A résztvevõk el akarják kerülni, hogy ez a viszonylagos rend felboruljon, ezért ültek le egyeztetni. Az együttmûködést kibõvítették a polgárõrséggel is. A tagok megállapodtak abban, hogy valamennyi jelenlévõ érdeke, hogy üldözzék a bûnt nemre, fajra való tekintetet nélkül. Az olyan esetekre, amikor romákkal kapcsolatos bûncselekmények történnek, egyeztetni fognak, és valamennyien a kompetenciáik alapján részt vesznek a vizsgálatban. A médiának csak tényszerû megállapításokat közölnek. Az eseményeket nem jelzõsítik, nem minõsítik. Végül közösen elemzik

az eredményeket és vonják le a következtetéseket. Ezen felül minden településen meghatározzák azt, hogy melyik roma vezetõt kell értesíteni baj esetén, akik minden esetben jelen lesznek a helyszíni eljárás során. A rendõrök szerint így könnyebben fognak szót érteni a cigányokkal. A roma vezetõk vállalták, hogy továbbra is napi szinten tartják a kapcsolatot a hatóságokkal, és a kisebb rendbontásoknál elõször õk próbálják elrendezni a problémákat, csak a leg-

szükségesebb esetekben vonják be a rendõrséget. A polgárõrség feladata az lesz, hogy a jövõben jobban nyisson a roma származású tagok felé, illetve fokozott járõrszolgálatot is terveznek a cigány vezetõk igényei alapján a rendõrséggel karöltve. A megyei rendõr-fõkapitányság szeretné ebbe a programba bevonni a polgármestereket is. Szerintük ugyanis erre a négy pillérre támaszkodva tudnak a dolgok elébe menni. Bor Boglárka

Etnikai bomba ketyeg Az utóbbi idõben elhatalmasodó etnikai ellentétek és az ebbõl eredõ bûncselekmények szólásra késztették a megyei roma szervezetek vezetõit is. Sárközi Károly, az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnökhelyettese szerint nem engedhetõ meg, hogy a politikai elit szembeállítsa a társadalmi csoportokat. A szegényekért folytatott küzdelem mára a szegények elleni küzdelemmé vált. Ebben a roma vezetõknek is súlyos felelõsségük van. Annak érdekében, hogy megyénkben ne alakuljanak ki a veszprémihez és a tatárszentgyörgyihez hasonló esetek, egyeztetést folytatnak a Tolna Megyei Rendõr-fõkapitányság vezetõivel a megelõzés módjairól. Ennek ellenére Sárközi szerint a probléma megoldása nem rendészeti, ha-

nem társadalompolitikai feladat. Kalányos János, a megyei cigány kisebbségi önkormányzat és a Lungo Drom megyei elnöke elítélte a brutális cselekményeket és a kormány felelõsségére hívta fel a figyelmet. Szerinte hibás volt az az út, amely a segélyezésre szoktatta a cigány embereket. A helyzet megoldásához szemléletváltásra van szükség, amely kormányváltás nélkül nem lehetséges. Sárközi János József megyei nemzeti és etnikai kisebbségi területi koordinátor is úgy látja, hogy addig nem lehet megoldani az etnikai kérdést, amíg olyan államban élünk, amely egyre jobban süllyed. Pongó Ignác, az MCF megyei frakcióvezetõje arra kérte a média képviselõit, hogy fölöslegesen ne szítsák a feszültségeket. -rb-

MEGYEI NAPLÓ

T O L N A

Közös városszépítés indul Mi a kis dolgokra is odafigyelünk – akár ez is lehetne a mottója az önkormányzat új, „Szépítsük együtt Szekszárdot!” programjának. A cél egy tisztább, rendesebb, biztonságosabb város megteremtése a lakók észrevételei, igényei alapján. A sikeresnek mondható gazdaságélénkítõ Jövõ városa program után a megyeszékhely új kezdeményezésbe fog. A „Szépítsük együtt Szekszárdot!” projekt ötletgazdái azt szeretnék, hogy a lakosság érezze, a városvezetés a kis dolgokra is odafigyel – tájékoztatott Horváth István polgármester. A tervek szerint mostantól nagyobb hangsúlyt kap Szekszárd tisztasága, a zöldfelületek nagysága, a játszóterek állapota a lakosság otthonosabb komfortérzete érdekében. A program koordinátora, Pál Klaudia rendszeresen tájékoztatja majd az itt élõket az elért eredményekrõl. Április 1-jén a városban közmunka program is indul, kapcsolódva az új projekthez. Ennek keretében 140 embert foglalkoztat a város, feladatuk a közterületek karbantartása, vízátereszek, csatornák, útpadkák tisztán tartá-

sa, az illegális szemétlerakók felszámolása, tehát általában a város kitakarítása lesz. Az új rendszerben fontos szerep jut az önkormányzati képviselõknek, akik összegyûjtik a lakosság problémáit, kéréseit. Ezen kívül minden körzetnek lesz egy közterület felügyelõje is. Rajta keresztül is tarthatják a szekszárdiak a kapcsolatot a koordinátorral, és õ ellenõrzi az elvégzett munkát is. A városszépítésbe az önkormányzat minél több magánszemélyt, oktatási intézményt és civil szervezetet szeretne bevonni. Ötleteket, segítõ kezeket, felajánlásokat várnak. Ahol a konkrét munkára hajlandók az önkéntesek, ott az önkormányzat hozzáteszi az anyagot, ahol az alapanyagot adják vállalkozók, ott a város küldi a szakembereket. Az új koncepció a lakosság biztonságérzetét is növelni akarja. Ennek érdekében a rendõrség fokozott járõrszolgálatot indít. Mint azt a polgármester elmondta, ez a program nem a pénzrõl szól. A munkákhoz szükséges összegeket minden esetben elõ fogják teremteni, hogy minél vonzóbb, kényelemesebb, tisztább várost teremtsenek. Bor Boglárka

M E G Y E

Csak óvatosabban az utakon! Egy halálos motorbaleset, két súlyos sérült, több koccanás volt az elmúlt hétvége baleseti mérlege a megye közútjain. A jó idõ beálltával a sofõrök gyakorta felszabadultabban, de óvatlanabbul közlekednek. – A tavaszi felszabadultság-érzetet ne vigyük át a közlekedésbe! Toleranciával üljünk a volán mögé! – figyelmeztet Magyar Lajos, a TIR SULI Bt. vezetõje. Fõleg a motorosoknak kell jobban figyelniük, mert a jármûveket télen nem használják. Nekik újra meg kell jobban találniuk az egyensúlyérzetet, a jeladástechnikát, és vissza kell szokniuk a többi közlekedõvel való kapcsolatteremtésre. Az emberi tényezõn kívül az autók is igénylik az átállást, a jármûveket nem árt átvizsgáltatni. Már ajánlott a téli gumikat nyárira cserélni, mivel a hõmérséklet fo-

Hajós Teréz névtelen katonája volt a hazai sajtónak, a háttérben dolgozott, általa jutottak el valamennyi hazai és gyakorta külföldi sajtóorgánumokhoz is a Tolna megyei események hírei. Munkáját mind

nyugdíjazta. A Tolna Megyei Önkormányzat 2009-ben a több évtizedes pályafutása elismeréseként „AZ ÉV TOLNA MEGYEI ÚJSÁGÍRÓJA” címet Baloghné Hajós Teréznek adományozza az írott sajtó kategóriájában.

szakmai, mind etikai tekintetben kifogástalanul végezte. Legfontosabb tulajdonsága a pontosság és precizitás volt. Hajós Terézt a Magyar Távirati Iroda vezetése képességei teljében 2008 decemberében

Kondi László aktívan közremûködött Pálinkás Csaba oldalán a Rádió Antritt létrehozásában. Kezdetekben, mint a rádió szóvivõje, késõbb, mint fõszerkesztõ-mûsorvezetõ tevékenykedett. 2000-tõl az Antritt fõszerkesztõjeként dolgozik. Fontos számára, hogy az általa közölt információk naprakészek, hitelesek legyenek. Hisz abban, hogy a hallgatók nem csak a zenei kínálat miatt hallgatják a rádiót, hanem az ott elhangzó helyi hírek, információk, beszél-

Kellenek szigetek, ahol a „szép az úr” Galéria nyílt Dombóváron Közel másfél évtizedes szünet után február 10-én újból megnyílt a Dombóvári Galéria. Azóta már másodszor rendeztek itt nagysikerû tárlatot a képzõmûvészet pártolóinak örömére. Az egykori Omnia Presszó, késõbb villamos szaküzlet helyiségeiben alakították ki azt a kiállítóhelyet, amely a kortárs mûvészet otthona ezentúl a városban. Szabó Loránd polgármester megnyitó beszédében kiemelte: azt szeretnék, ha a látogatók újra és újra találkozhatnánk új gondolatokkal, élményekkel, alkotásokkal. Reményét fejezte ki, hogy Dombóvár második modernkori galériás korszaka kezdõdik el, mert – mint mondta – ebben a lassan anarchikussá váló világban kellenek szigetek, ahol a „szép az

ri gumi tapadása. Oda kell figyelni a világításra is, hiszen az egy lámpával közlekedõket könnyen motornak nézhetik. Az ablakmosó folyadékot és az ablaktörlõ lapátját is ellenõrizni kell. Utóbbiak télen megrepedezhetnek, és nem biztos, hogy egy nagyobb esõkor megfelelõ tisztánlátást nyújtanak.

-t–k-

getések és interjúk miatt is. Az általa készített riportokra jellemzõ a körültekintés, a higgadt, korrekt hangnem. Minden esetben törekszik a tények megfelelõ közlésére, a jobbító, megelõzõ üzenetek továbbítására. A Tolna Megyei Önkormányzat 2009-ben Kondi Lászlónak ítélte „AZ ÉV TOLNA MEGYEI ÚJSÁGÍRÓJA” címet az elektronikus sajtó kategóriájában. Réger Balázs

A kortárs mûvészetek otthona lesz az újra megnyílt galéria – hangzott el a megnyitón

Megtermelnék, ami kell – Nem muszáj megvenni a drága mélyhûtött zöldséget, a kész krumplipürét. Meg tudjuk termelni a konyhára valót – mondja a sárszentlõrinci polgármester, Demény Károly, amikor költségcsökkentésen gondolkodik. A helyi vállalkozóknak megtartott fórumon kiderült, a leleményesség, összefogás hozhat eredményt. A falu elsõ embere összefogást kért a vállalkozóktól. Sok dolgot kellene tenni Sárszentlõrincen, és úgy érzi, ezt a lakosság és a munkaadók segítsége nélkül nem lehet véghezvinni. Elsõ lépésben 36 közmunkást vettek fel napi 8 órában, akik a falu szépítésében vesznek részt. A vállalkozói fórum fõ témája a település napközije volt, mivel ez az intézmény az iskola megmaradásának a záloga. Ugyanakkor fenntartása, mûködtetése te-

Biztonságos környezetben nem nyúl a gyerek droghoz Szekszárdi kábítószerkörkép Odafigyelõ családra, iskolára, hatékonyabb megelõzésre és értelmesebb idõtöltésre lenne szükség annak érdekében, hogy ne nyúljanak a fiatalok a drogokhoz – hangzott el a szekszárdi Kábítószerügyi Egyeztetõ Fórum legutóbbi ülésen. A tapasztalat ugyanis az, hogy a könnyû drogok szinte nem is minõsülnek kábítószernek már a tizenéveseknél. Jellemzõen a fiatal felnõtt kategóriából kerülnek ki a kábítószerrel való visszaéléssel felelõsségre vont személyek fogyasztói és terjesztõi. Tolna megyében 2008-ban 141 büntetõeljárás in-

dult, leggyakrabban marihuana vagy amfetamin származékok fogyasztása, tartása vagy árusítása miatt – tájékoztatott Takács Péter, a megyei rendõr-fõkapitányság fõelõadója. A statisztikák szerint a legtöbb problémát a vadkender és az amfetamin származékok jelentik, mivel olcsón hozzájuk lehet jutni. Számtalan tényezõ együttesen eredményezheti a szerek kipróbálását, alkalmi vagy rendszeres használatát. A drogmegelõzés jelenlegi helyzetét feltér-

úr”, ahol a lélek és a szív van az elõtérben, ahol a csendes nyugalmat elkerülni nem lehet. A városvezetõ megköszönte a Dombó-Coop Zrt. elnökének, dr. Bodó Jánosnak, hogy jelképes összegért rendelkezésre bocsátotta az épületet. A tervek szerint a kiállításokon kívül tanórák, kulturális programok helyszíne is lesz a galéria, amely elsõként, februárban Ruttkay Sándor budapesti grafikusmûvész alkotásait mutatta be. Március 8-án újból teltházas megnyitó volt a galériában. Severin Ferenc igazgató ezúttal Kun Éva Ferenczy Noémi-díjas keramikus-szobrász alkotásait ajánlotta az érdeklõdõk figyelmébe. A „Nõtõl, nem csak nõknek” címû tárlat április 5-ig hétköznapokon 10 és 13, valamint 14 és 18 óra között nézhetõ meg. Glaub Róbert

lyamatosan 5°C felett van, így jobb a nyá-

Megyei elismerés a sajtónak (folytatás az 1. oldalról)

5. oldal

K Ö Z É L E T E

képezve a Dél-dunántúli Regionális Kábítószer Egyeztetõ Fórum helyi szervezete nemrég 17 szekszárdi iskolában mérte fel, mennyire veszélyeztetettek a diákok, mennyire érdekli õket a drogfogyasztás. 8–10. évfolyamos fiatalok legális és illegális szerhasználattal kapcsolatos ismereteirõl, attitûdjeirõl és veszélyeztetettségük mértékérõl születtek adatok. Kiderült, nemcsak a drog, de az alkohol és a dohányzás is kiemelkedõ probléma a fiataloknál. Szekszárdon 34 olyan középiskola (illusztráció) van, ahol veszélyeztetett adatot mértek, ez azonban Dél-dunántúli viszonylatban nem kiugró – tájékoztatott Kálóczi Andrea szakmai vezetõ. A 10. évfolyamos diákok közül például 21% nem helytelenítette, ha az emberek egy héten egyszer berúgnak, 20% pedig azt nem, ha valaki kipróbálja a marihuánát. Arra azonban, hogy õk maguk élnének-e a szerrel, már „csak” 6% felelt igennel. Posta János kutatásvezetõ szerint van, ahol még meg lehet elõzni, hogy a gyermek találkozzon a drogokkal. Az alkoholfogyasztásnál és a dohányzásnál már

temes terhet ró a költségvetésre. A polgármester meggyõzõdése, hogy nem muszáj megvenniük a mirelit zöldségeket, a burgonyát, egyebeket. Vannak földterületeik, amelyeket eddig bérbe adtak. Itt meg tudnák termelni a konyhára valót, és nem kellene drága pénzt kiadni az alapvetõ élelmiszerekre. Van a faluban egy magánszemély, aki felajánlott egy istállót állattartásra, így szinte mindent elõ tudnának teremteni. Az önkormányzat egy gazdasági társaságot hozna létre az önellátásra, többségi tulajdonnal. A kisebb hányad pedig a helyi vállalkozóké. Demény Károly szerint pár százezer forintból meg lehet teremteni az alapokat. Számítanának a munkaügyi központ támogatására, az azonban nem tud segíteni. Ettõl függetlenül a falu vezetõje bizakodó, úgy véli, meg tudják oldani önerõbõl az indulást. Tamis Ákos

Restaurált könyvritkaság Újabb ritkasággal bõvült a tamási helytörténeti gyûjtemény. Az alapítvány nemrég

nehezebb a helyzet, ezekkel sajnos sokkal korábban vannak személyes tapasztalatai a jövõ generációjának. Kálóczi Andrea arra hívta fel a figyelmet, hogy a legtöbb helyen rossz a megelõzési forma, az általános prevenciónak ugyanis nem a drogokról, a drogismeretrõl kellene szólnia, hanem arról, hogy egyben nézzük a gyereket az õ környezetével, ahol biztonságban érezheti magát. Foglalkozzunk vele, tudjunk róla, hogy kit milyen kudarc vagy éppen siker ért, mi az érdeklõdési köre, szabad energiái legyenek hasznosan lekötve. Ha kellõképpen törõdnénk egy-egy gyerek problémáival, nem nyúlnának annyian szerhez. A felmérés azt is megmutatta, hogy a diákoknál jelentõs az igény az életvezetéssel, párkapcsolattal, szexualitással, érzelmi konfliktusokkal kapcsolatos tanácsokra. Ez azt bizonyítja, hogy a többség nem rendelkezik a mindennapi problémák megoldásához szükséges mintakészlettel, ami késõbbi kudarcaikhoz vezet. A fórum arra törekszik, hogy megelõzõ beavatkozásainak tervezésénél szélesebb keretben fogalmazza meg a kábítószerek és azok használatának veszélyeit, mutassa be az egészséges életmód lehetõségeit, illetve önismereti csoportmunka segítségével a fiatalok számára adjon segítséget élethelyzeteik megoldásához. Hajdú Zsuzsanna

restauráltatta a római katolikus egyházközség tulajdonában lévõ „Bertics-féle” énekeskönyvet. Ezt az egyházi dalok kottáival ellátott kötetet Bertics Antal (1873–1907-ig) tamási kántortanító kézírással készítette. A szerzõ annak a tanító családnak a leszármazottja volt, akik 1741-tõl öt generáción keresztül, 1907-ig kántortanítóként szolgálták Tamásit. Az egyházközséggel történt megegyezés szerint a Szabadság utcai kiállítóhelyen megtekinthetik az érdeklõdõk is a nevezetes egyháztörténeti értéket.

Ö.J.

6. oldal

T O L N A

Megyénk rejtett kincsei

Alsónyék A 800 lelkes település Bátaszék közvetlen szomszédságában fekszik. Nevét a honfoglaló törzsek egyikérõl, Nyékrõl eredeztetik. Az Alsó szó a 18. sz. közepétõl használatos az ugyancsak Tolna megyében lévõ Felsõnyék megkülönböztetésére. A korábbi régészeti feltárások és az M6-os építése során nemrég elõkerült leletek bizonyítják, hogy már az õskorban lakott vi-

dék, a rómaiak idején katonai táborhely volt. A települést övezõ mocsarak a lakosságot a török hódoltság idején megvédték. Késõbb a Duna és a Sárvíz szabályozása termékeny földeket, vagyonosodást biztosított. A gazdagság nemcsak az épületekben, de az emberek ruházatán is megmutatkozott. Alsónyék jellegzetes sárközi falu, ahol ma is ápolják a hagyományokat. A régi jegyzõi lakásban nyílt tájházban a néprajzi értékek megtekinthetõk. Akik mindezt élõben szeretnék látni, azok június 27-én látogassanak a faluba! 2009-ben itt rendezik meg a Sárközi Lakodalom rendezvénysorozat legfõbb eseményét, amelyen valódi házasságot köt az ifjú pár az 1792-ben épült késõ barokk református templomban. Az esküvõn a falu aprajanagyja népviseletet ölt, s megelevenednek a régi lakodalmas hagyományok. Fellépnek a Sárköz néptánc együttesei, köztük a helyi is. Az ifjú pár, Hegedûs Hilda és Lovescher Attila (képen) a március elejei Utazás 2009 kiállításon személyesen toborozta a násznépet. Ö.J.

Ganca A ganca jellegzetes jász étel. Mivel nem tartalmaz húst, kiváló ebéd vagy vacsora lehet ilyenkor böjt idején. A receptet a jászok által 1930-ban benépesített Újiregbõl Kozma Imréné ajánlja az olvasóknak. Gizi néni még a nagyanyjától tanulta elkészítését, aki a nehéz körülmények között is finom és laktató ételt tudott biztosítani népes családjának. Egy tepsire való ganca elkészítése: 2 kg krumplit megpucolás után kevés vízben felteszünk fõni. Csak annyi vizet öntünk rá, hogy ellepje. A puhára fõtt krumplit saját levében összetörjük, kb. fél kiló lisztet szórunk rá, és sûrû péppé fõzzük. 2-3 db apróra szelt vöröshagymát zsíron világosra pirítunk. Egy tepsit kizsírozunk, majd ebbe a hagymás zsírba mártott evõkanállal kisebb galuskákat szaggatunk ki. Mindig zsírozzuk a kanalat, mert különben ráragad a massza. A végén a maradék hagymás zsírt ráöntjük a galuskákra. A tetejét letejfelezzük, s meleg sütõben 25-30 perc alatt pirosra sütjük. Jó étvágyat!

M E G Y E

MEGYEI NAPLÓ

K Ö Z É L E T E

Saját szemükkel akarták látni Bezárt uránbányát néztek meg bátaszékiek Csehországban fórumon az általános vélemény azt volt, Mint ismeretes, Bátaszék határában hogy a kinti tapasztalatok borzasztóak: urán után kutatnak – bár azt ideigle670 hektár területet tettek tönkre, ami jenesen felfüggesztették. A lakosság aglenleg is be van csövezve. Ezek a csövek godalommal figyeli a bányanyitás termár a környezet tisztulási folyamatát sevét. Hogy konkrét tapasztatokat szegítik, kétszer ennyi volt belõlük, amikor rezzenek, az Élhetõ Bátaszékért még aktív bányászat folyt a térségben. A Egyesület egy delegációt szervezett szakemberek szerint azonban még 35-40 Csehországba, egy bezárt uránbánya év, mire a terület teljesen kitisztul. Az edmeglátogatására. A látottakat lakossági fórumon osztották meg az A tönkretett tájat csövek itt élõkkel. hálózzák be még

A Wildhorse Energy Hungary 35–40 évig Kft. úgynevezett ISL technológiával kíván Bátaszéken uránt bányászni. E módszer szerint csöveket vezetnének a talajba, így oldanák ki a földben kötött állapotban található uránt, amit a végén kiszivattyúznának. Dr. Hegedûs Gyula, az Élhetõ Bátaszékért Egyesület elnöke azt mondja, az oldott állapotú urán egészségre káros, a radiotoxikussága már 10 éve bizonyított, felgyorsítja a daganatok keletkezését, és komoly veszélybe kerülhet az ivóvízbázis, amelyet csak egy vékony, 2-3 méteres homokos-agyagos réteg szigetel. Ezért érzi az egyesület szükségesnek a tájékozódást. Hogy a teljesebb képet kapjanak az uránbányák veszélyeirõl, 14-en, köztük Bátaszék és Alsónyék polgármestere és több képviselõ is ellátogatott a csehországi Strazba, egy régi technológiával mûködtetett, de már 1996-ban bezárt bányához. A hazaérkezésük után rendezett

dig ráfordított összeg 1,5 milliárd euro, és még legalább 1,3 milliárd euro kell a teljes rekultivációra. Az egész értelmetlenségére utal, hogy értékben ennek csupán a töredékét, 15 ezer tonna uránt termeltek ki a csehek. A bánya közelében lévõ városok, települések elnéptelenedtek, elszegényedtek, és a Csehország kb. kétharmadát ellátó ivóvízbázis veszélyeztetve van. Az ottani polgármesterek ma már egyértelmûen elutasítják az uránbányászat ISL változatát. Bognár Jenõ, Bátaszék polgármestere a fórumon elmondta: eddig négy kutatófúrás volt a térségükben, de jelenleg a kft. leállított minden munkát az urán alacsony piaci ára és a gazdasági válság miatt. Ha újra indulnának a fúrások, azok már Véménd és Somberek térségét is érintenék. Sima Ivett

Polgármesterek, önkormányzati képviselõk, civilek utaztak a volt uránbánya helyszínére

Rekord nézõszámmal zárt a Munkácsy-k kiállítás Régóta szerette volna megnézni a híres képeket Pesti Vendelné szekszárdi lakos, és nem tette rosszul, hogy március 22-re, az utolsó kiállítási napra halasztotta, hiszen így õ lett a rendezvény húszezredik látogatója. – Legutóbb, a pécsi tárlatra is el akartam menni, de csak most volt rá idõm – mondta meghatottan, mikor Horváth István polgármester köszöntötte. A szerencsés látogató saját bevallása szerint nem jár gyakran kiállításokra, de a Munkácsy-képeket látni akarta.

A több mint húszezer nézõszám egyértelmû siker, a városi kulturális események tekintetében magasra tettük a mércét – hangsúlyozta a megyeszékhely polgármestere. Ilyen volumenû és nézettségû kiállítás még nem volt a megyében. Az összes hazai megyébõl, több mint 217 településrõl és 17 országból érkeztek a Munkácsy-tárlatra. A következõ nagy kiállítás sem várat sokáig. Április 4-tõl Székely Bertalan festményeiben gyönyörködhetnek a mûvészetkedvelõk. H.E.

Randevú egy pohár bor mellett – Sas Erzsébet rovata

Velünk élõ múlt – 1848/49-es honvédsírok Tolna megyében Vendégem a szekszárdi Fõispán étteremben K. Németh András, a Paksi Városi Múzeum középkorral foglalkozó régésze. Beszélgetésünk apropója a március 15-i nemzeti ünnep kapcsán, hivatása melletti kutatómunkája. Beszélgetõtársam az 1848/49-es szabadságharcban, Tolna megyében elesett hõsök sírjait, emlékhelyeit térképezte föl. Munkája nemrég nyomtatásban is megjelent. – A paksi múzeum munkatársa, Tolnán él, de Tamási származású… – S ezer szállal kötõdöm is Tamásihoz, ahol a gyökereim vannak. Csak az élet hozta úgy, hogy jelenleg máshol élek és dolgozom. – A gyökerek önnek, mint régésznek talán még fontosabbak, mint egy átlag embernek… – Édesapámék 11-en voltak testvérek. A nevem elõtt a K. betû Kocsist jelent, amit még az õseimtõl örököltem. Elõször éppen fordítva volt, N. Kocsis, majd felcserélõdött a két megkülönböztetõ betûjel. Nagyon erõsek a Tamási gyökereim, édesapám energetikusként dolgozott, édesanyám az ÁNTSZ-tõl ment nyugdíjba. Ott jártam általános Iskolába, a középiskolát Budapesten a Baár–Madas Református Gimnáziumban végeztem, 1994-ben érettségiztem. A régész diplomát az ELTE–n szereztem 2001-ben. Pakson, a múzeumban 2002 óta dolgozom. – Mikor határozta el, hogy régész lesz? – Már gyermekkoromban megvolt az érdeklõdés. Romantikus indíttatás volt, ugyanis a filmekben látott élmények tették vonzóvá számomra a régészetet.

Közben kiderült, hogy közel sem olyan egyszerû munka az, amikor nagyítóval és kis ecsettel „feltárjuk” a múltat. Igazából a honfoglaláskorral szerettem volna foglalkozni, aztán a Tamási és környékén fellelhetõ és kutatható leletek azok, amelyek a mindennapi munkámmá váltak. – A figyelme hogyan terelõdött az 1848/49-es honvédsírokra? – Nagyapámtól – aki református kántor volt – jött a családi ösztönzés, hogy az 1848-as szabadságharcban elesett hõsök emlékével kezdtem foglalkozni. A temetõk iránti „vonzódást” nem igazán lehet megmagyarázni. Aki így gondolkodik, mint én, az tudja, hogy egyegy települést megismerni a temetõjén keresztül lehet a legjobban. A régi sírok között járva tudhatunk meg a legtöbbet egy adott korról. Az õsrégi sírkövek, fejfák mesélnek a mai kor emberének, ez egyfajta találkozás a múlttal. – Kutatásai az 1848/49-es hõsök nyughelyei után hogyan kezdõdtek? – Felvettem a kapcsolatot Ráday Mihállyal, akitõl rengeteget tanultam. Sokat beszélgettem muzeológus kollégákkal a témáról, jártam a falvakat, a temetõket, valamint a nagyobb városokban is felkerestem azokat az emlékhelyeket, amelyek már ismertek, gondozottak voltak. Helytörténészeket kérdeztem meg, akik minden településen, akár hivatásból, akár önszorgalomból már kutatták ezt az idõszakot. Így 24 településen járva, összesen 65 sírt találtam és dolgoztam fel, bár ez természetesen nem 65 temetõt jelentett. A kutatás nem volt szisztematikus, ezért Tamási és környékének településeibõl, temetõibõl, több sírhelyet sikerült regisztrálnom.

– Mi jellemzi ezeket a több mint 160 éves sírokat? – A 65 elhunyt között 46 honvédet, 15 nemzetõrt és négy vallási és politikai résztvevõt találunk. Vallásuk szerint 38 római katolikus, 15 református és öt izraelita. A sírkövek csaknem fele

honvédsír maradt fent. A többi 16 településen egy-két sír található. – Az utókor mennyire ápolja a szabadságharc hõseinek nyughelyeit, számon tartják-e létüket? – Rendszeresen koszorúzzák Bonyhádon Borbély József, és Perczel Mór,

obeliszk alakú, másik fele nagy változatosságot mutat. Többségük márvány vagy vörös mészkõ. A legdrágább svéd fekete gránitból csupán 7 sírkõ készült, itt magas rangú tisztek, országgyûlési képviselõk, földbirtokosok nyugszanak. – A nyughelyek területi megoszlása mit mutat? – A legtöbb ’48-as sírt, szám szerint 11-et Pakson találjuk. Dunaföldváron 9, Nagyszokolyon és Bonyhádon 6, Szekszárdon és Kajdacson négy, Simontornyán és Tamásiban pedig három-három

Dunaföldváron Fallböck Róbert és Kristóf László, Szekszárdon Garay Antal és Hollós Alajos sírját. Györkönyben, Hõgyészen, Tengelicen és Tengõdön pedig a község egyetlen honvéd sírjára mindig odakerülnek az emlékezés virágai. Évente megemlékeznek még az elhunytakról Kölesden, Tamásiban. Simontornyán néhány évig mindhárom hadnagy sírját megkoszorúzták, de nem vált hagyománnyá. Sajnálatos, hogy vannak olyan községek, ahol a nagyszámú sír ellenére sem tartanak megemlékezéseket. – A kezemben tartom a Paksi Múzeu-

mi Füzetek sorozat 5. kötetét, amely a téma nyomtatott változata, a szerkesztést pedig ön jegyzi… – A sorozatban a 4. és az 5. kötetet írtam, ebbõl az 5. kötet az, amiben az 1848-as síremlékekrõl a fellelhetõ adatok képekkel ellátva megjelentek. Az elõszót Ráday Mihály írta, prof. Dr. Bona Gábor lektorálta, és sok név szerepel a köszönetnyilvánítás alatt, akik a sírok felkutatásában, valamint akik fotókkal segítették munkámat. A nyughelyek több mint a felét Ráday Mihály városvédõ mûsora is bemutatta. A Tolna megyei honvédsírokat összefoglaló módon elõször a paksi Városi Múzeum idõszaki kiállítása mutatta be egy évvel ezelõtt. A tárlat hatására több paksi oktatási intézmény felvállalta egy-egy honvédsír „örökbe fogadását”, gondozását. – Engedje meg, hogy könyve elõszavát író Ráday Mihálytól idézzek: „K. Németh András megkeresése felébresztette bennem a „vadászösztönt.” Örömmel jártam vele Tolna megye temetõit, keresni sírokat, takarítani róluk az avart, s megörökíteni azokat, amiket megmutatott. …annyi érdekes dolgot tudtam meg tõle a sírhelyekben nyugvó honvédekrõl, s a hõsi korban viselt szerepükrõl, magánéletükrõl…. K. Németh András fiatal ember… Még sok-sok hasonlóan gazdag és gondos dokumentációt, fontos könyvet várhatunk e kötet kitûnõ szerzõjétõl a jövõben is…” Azért tartottam fontosnak Ráday szavait idézni, mert ön ezt sosem mondta volna el magáról. Honnan veszi az erõt, az idõt ahhoz, hogy munkája mellett ilyen nemes küldetést végezzen? – Egyedül Istené a dicsõség!

MEGYEI NAPLÓ

S P O R T

–

K Ö Z É L E T

–

M E Z Õ G A Z D A S Á G

Bonyhádtól Bátaszékig futottak 50 egyéni induló és 10 váltó a félmarathonon Immár ötödik alkalommal rendezte meg a Bonyhád–Bátaszék félmarathont a Bonyhádi Röplabda és Szabadidõ Klub, az Easy Star SE segítségével. A március 15-i verseny rajtja 10 órakor volt, és a helyszínen is lehetett még nevezni. Jöttek is a futók Pécsrõl, Pécsváradról, Szekszárdról, Tamásiból, Nagymányokról, Bajáról, Budapestrõl és Bonyhádról. Napsütéses idõben vágott neki a 21 kilométeres távnak az 50 egyéni induló és a 10 háromfõs váltó kezdõembere. A pénzdíjas versenyen a férfiaknál Czencz Péter (Dynamic TC Szekszárd) bizonyult a legjobb futónak 1 óra 23 perccel, második lett Kovács Krisztián (Dynamic TC Szekszárd) 1:25-tel, harmadik pedig Varga László (Pécs) 1:32-vel. A nõk mezõnyében Bátai Réka (Pécsi Futóklub) lett az elsõ 1 óra 39 perces idõvel, második Récsi Petra (Pécsi Futóklub) 1:42, harmadik pe-

dig Laluska Zsuzsa (Titán TC) 1:42. A váltók versenyében a Titán TC „A” csapata gyõzedelmeskedett 1 óra 20 perces idõvel, a dobogó második fokára a Dynamic TC Szekszárd, a harmadik fo-

A rajt pillanata. A verseny késõbbi egyéni gyõztese – itt még a bal szélen –, 39-es rajtszámmal Czencz Péter, mögötte a legidõsebb versenyzõ, a 43-as rajtszámot viselõ Tabajdi József

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Tolna Megyei Közoktatás-fejlesztési Közalapítvány pályázatot ír ki a megyei fejlesztési tervvel összefüggõ szakmai célok, feladatok megvalósítására, vissza nem térítendõ támogatás formájában.

Keretösszeg: 7,2 millió Ft Pályázati témakörök 1. Tolna megye közoktatási intézményei tehetséggondozó munkájának támogatása a 2009/2010-es tanévben 2. Általános és középiskolai tanulmányi és tehetséggondozó versenyek, valamint kisebbségi, nemzetiségi

kára pedig a Titán TC „B” csapata állhatott fel. A verseny legidõsebb résztvevõje a 68 éves Tabajdi József volt, aki 2 óra 40 perc alatt teljesítette a félmarathont. má-ré

hagyományõrzõ versenyek területi, megyei fordulóinak támogatása a 2009/2010-es tanévben A pályázati csomag (részletes pályázati kiírás, pályázati ûrlap és a pályázati útmutató) a Tolna Megyei Közoktatásfejlesztési Közalapítvány valamint a Tolna Megyei Önkormányzati Hivatal Pénzügyi és Intézményfenntartó Osztálya címén (7100 Szekszárd, Szent István tér 11–13.), illetve személyesen a Pénzügyi és Intézményfenntartó Osztály titkárságán díjmentesen kérhetõ. A csomag letölthetõ a Tolna Megyei Közoktatás-fejlesztési Közalapítvány www.tmkfk.hu internetes honlapjáról is.

FELHÍVÁS Az Eötvös József Pedagógiai Szolgáltató 2009. március 30-a és április 3-a között rendezi meg hagyományos

Tavaszi Pedagógiai Napok programsorozatát a megye több pontján. A szakmai rendezvényt a megyei szaktanácsadókkal közösen a felmerülõ igények

FÜGGÕLEGES: 1. Sugárkezelés. 2. Haza. 3. Lóbíztató eszköz a kocsis kezében. 4. Az atlétika az egyik ága. 5. Baranya megyei település. 7. Felfogja a burkolt voltát. 8. Mario … Monaco,ismert mûvész. 9. Gazdasági épület. 10. Az ember leghátsó zápfoga. 13. A Nautilus parancsnoka volt. ez a kapitány. 17. Római hatos. 20. Moszkvában három. 22. Ásítozik. 25. Talpon van. 27. Emeletrõl a földszintre. 28. Pecsét helye röv. 29. Földet forgat. 31. E napi. 32. Japán táblajáték. 33. Fõrangú személy. 34. Most készült. 36. Tölténytartó. 38. Válaszol a levélre. 40. Az újság része. 41. Kicsiny de erõs fûszer. 42. A lepke népies elnevezése. 43. Kellõ erõvel rendelkezés. 46. A szobába. 48. A távolabbi helyre. 49. A tûzhely sütõje. 51. A másik személyé. 53. Holland gépkocsik nemzetközi jelzése.

Buszokat szerez be a MÁV, …avagy ma már semmi sem abszurd? A hír: buszokkal helyettesítené a vasúti közlekedést a MÁV-START. Elõször azt hittem, egy hírlapi kacsáról van szó. Aztán kiderült, ez bizony valós hír, a pályázati felhívás meg is jelent a közbeszerzési értesítõben! Elképesztõ! A vasúti vállalat buszokat fog közlekedtetni? A volánok meg motorvonatokat fognak beszerezni??? Aztán majd a Malév tengeri hajóflottát vásárol és a Balatoni Hajózási Zrt. meg Boeing 737-eseket??? Mi folyik ebben az országban? Itt már mindent meg lehet csinálni és meg lehet magyarázni az embereknek? És van, aki még elhiszi, hogy ez az ország érdeke? Erre a hírre senki sem mondhatja azt, hogy igen, az a normális, hogy a vasút félmilliárd forintért buszokat vásároljon. E közben a MÁV elherdálja a belvárosi és igencsak értékes Andrássy úti ingatlanát, hogy aztán egy méregdrága irodaházban béreljen iro-

dákat. A felháborító, hogy sok milliárd forintot tapsolnak így el, aminek ha egy töredékét visszaforgatnák a vasút fejlesztésére, nem itt tartana a MÁV. Akkor nem kellene aláírásokat gyûjteni a vonatok viszszaállításáért, amit állítólag azért szüntettek meg, mert rossz minõségû a pályaszakasz. Talán nem buszokat kellene venni, hanem a vasúti pályákat felújítani, hátha akkor meg tudná tartani az utasait a MÁV. De nem, inkább megszüntetnek, bezárnak, leépítenek és buszokat vásárolnak… Ilyet csak egy következmények nélküli országban lehet tenni, ahol már semmi sem szent. Sokszor halljuk, hogy ennél már nincs lejjebb. Aztán kiderül, hogy mégis! Abszurdisztánban az az abszurd, hogy semmi sem abszurd. -pógár-

Ki mint vet, úgy arat Idõjárás, mezõgazdaság, tennivalók Mezõgazdasági szempontból áprilisban az

vetésû növények fejtrágyázása is. Ez azért

év legmozgalmasabb idõszaka következik.

van így, mert a növények most igénylik a leg-

E hónapban be kell fejezni a szõlõk és gyü-

több tápanyagot, másrészt pedig azért, mert

mölcsfák metszését, utóbbiak lemosó per-

a talajok víztartalma most a legideálisabb.

metezését. A magágy készítések során egyi-

Tolna megyében januártól márciusig a ta-

dejûleg kell elvégezni a talajfelszín simítózá-

lajok feltöltõdtek csapadékkal, ugyanakkor

sát, valamint a tápanyagok kijuttatását mind

a márciusi hûvös, viszonylag száraz idõ jó

a szántóföldeken, mind a kertekben. A korai

feltételeket biztosított a mezõgazdasági mun-

vetésû növények vetése is

kák megkezdésére.

most válik aktuálissá, de

A sokévi adatokból következõen áprilisban

kat hallgathatnak az érdeklõdõk többek kö-

most a leghatéko-

kissé hûvösebb, de csapadékosabb idõjárás-

zött a kompetencia alapú oktatással, a tevé-

nyabb az õszi

nak van nagyobb valószínûsége. Ezért foko-

kenységközpontú pedagógiákkal, a humán

zott odafigyeléssel kell szervezni a magágy

ismeretek komplex tanításával kapcsolato-

készítési és vetési munkákat.

Kõvári László

san. A jelenlévõk gyakorlati bemutatókon, tréningeken kapnak segítséget az interaktív tábla használatához, illetve a logikai játékok tanórai alkalmazásához. Az óvodapedagógusokat Bátaszékre vár-

VÍZSZINTES: 1. A hosszú élet titkának biztos receptje. 6. A földre vet, 11. Hím juh. 12. A vicc csattanója. 14. Puskával kioltja az életét. 15. Robbanószer névbetûi. 16. Díszes kiállítású irat. 18. Szaglószerv. 19. Mohamedán fejedelem. 20. A technécium vegyjele. 21. Csak németül. 23. Állóvíz. 24. Pajtás, barát. 26. Forrasztófém. 28. A platina vegyjele. 30. Norvég regényíró (Jonas). 31. Kudarcba fullad. 35. Etelka becézve. 37. Török gépkocsik nemzetközi jelzése. 38. Szintén. 39. A felületére jegyez. 41. A berkélium vegyjele. 43. Sapka, kalap németesen. 44. Ellenérték. 45. Fafúvós hangszer. 47. Imre becézve. 48. Egybeszabott munkaruha. 50. Az angol katonai légiflotta nevének rövidítése. 52. Kúszó növényi hajtás. 54. Éles eszközzel hasít. 55. Esõn álló. 56. A legmélyebben lévõ pontjától is lejjebb.

7. oldal

P R O G R A M O K

alapján állították össze. Szakmai elõadáso-

ják, ahol a mesének, a versnek, az iroda-

A titok nyitja

–

lomnak az óvodai nevelésben betöltött szerepe kerül elõtérbe. Az iskolai agresszió té-

Takarékosabb nyitva tartás Takarékossági intézkedések miatt csökkentett nyitvatartási idõben látogathatják az érdeklõdök az Illyés Gyula Megyei Könyvtárat és a Wosinsky Mór Megyei Múzeumot. A könyvtár új nyitvatartási rendje: hétfõ, szerda, csütörtök, péntek 10–18 óra, kedd: zárva,

szombat: 9–13 óra. A megyei múzeum, a Babits emlékház és az Irodalom Háza – Mészöly Miklós Múzeum vasárnap és hétfõ kivételével 10–16 óráig látogatható. A megyeházi kiállítások zárva tartanak, 15 fõ feletti csoportok ugyanakkor elõzetes bejelentkezés után megtekinthetik. Tel: 74/410-783.

májával foglalkozik a Tamásiban megrendezésre kerülõ szakmai konferencia, ami a Tamási és Környéke Többcélú Kistérségi Társulással közösen kerül megszervezésre. A részletes program és a jelentkezési lap az intézet elérhetõségein igényelhetõ: Eötvös József Pedagógiai Szolgáltató 7100 Szekszárd Szent István tér 11–13.

RangAdó eredmények A bonyhádi Perczel Mór Közgazdasági Szakközépiskola The Company elnevezésû csapata nyerte meg az APEH által szervezett RangAdó elnevezésû vetélkedõ dél-dunántúli döntõjét. A völgységi csapat rendkívül szoros versenyben, mindössze egyetlen ponttal elõzte meg a paksi Energetikai Szakközépis-

kola A Pech-esek nevet viselõ csapatát. Harmadik a kaposvári Noszlopy Gáspár Közgazdasági Szakközépiskola Adósok(k) csapata lett. A The Company elnevezésú csapat képviselheti tehát a régiót a RangAdó országos döntõjében, amelyet április végén rendeznek meg a fõvárosban. -r-

Tel.: 06/74-505-660, 06/74-505-639 Fax: 06/74-505-639 E-mail: [email protected] A megye pedagógusain kívül az intézményfenntartók képviselõit is szeretettel várják a programokra! A rendezvényen való részvétel ingyenes.

2009. április 4 – június 28-ig

Székely Bertalan

MÉDIAPARTNEREINK Szekszárd 91,1 MHz Paks 107,5 MHz Bonyhád 92,8 MHz Dunaföldvár 106,5 MHz Tamási 101,9 MHz Baja 94,3 MHz

(1835–1910) festõmûvész kiállítása a Mûvészetek Házában a Magyar Nemzeti Galéria válogatásából A tárlatot április 4-én szombaton 11 órakor megnyitja Dr. Bakó Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Galéria fõosztályvezetõje A tárlat hétfõ kivételével 9–19 óráig látogatható Április 4-én 9–12 óráig

HÚSVÉTI JÁTSZÓHÁZ a Babits Mihály Mûvelõdési Ház üvegtermében Ugyanebben az idõben Gyermekholmiés JÁTÉKBÖRZE a Panoráma Mozi elõcsarnokában. Asztalok kizárólag személyesen 1000 Ft-ért válthatóak április 2-ig

MTolna EGmegye YEIközéleti NAPlapja LÓ Beküldendõ a vízszintes 1. számú sorok megfejtése Beküldési határidõ: 2009. április 10. Cím: Séd Nyomda Kft. 7100 Szekszárd, Epreskert u. 10. Elõzõ rejtvényünk megfejtése: A lusták mindig szeretnének csinálni valamit Nyertesek: Erdész Károlyné (Szekszárd), Török Sándorné (Várdomb), Kovács Balázs (Bonyhád). A Séd Nyomda saját gyártású könyveit postán juttatjuk el.

M e g j e l e n i k : 90 000 példányban, Tolna megye minden településén. K i a d j a : Séd Nyomda Nyomdaipari Kiadó és Kereskedelmi Kft. F e l e l õ s k i a d ó : a kft. ügyvezetõje F õ s z e r k e s z t õ : Katona Szilvia T ö r d e l é s : Dombi Viktória S z e r k e s z t õ s é g : 7100 Szekszárd, Epreskert u. 10., Pf.: 455; T e l . : 74/529-950 E -m m a i l : [email protected] o n -ll i n e : www.tolnamegye.hu

ISSN 1585 – 5481

TÁNCOL A VÁROS! Ritmus az életben – élet a ritmusban A Tánc Világnapján, április 29-én 17–19 óra között gyere el a Babitsba, próbáld ki magad! Interaktív táncos bemutatók több helyszínen, több mûfajban: társastánc, aerobik, hastánc, német tánc, mozgásmûvészet, balett… Belépés díjtalan

Április 27. 19 óra

ZORÁN koncert

Rendezvényekrõl, moziról, kiállításokról bõvebb info: www.babitsmuvhaz.hu