HÍRLEVÉL - 2015. ÁRILIS
Megjelent a 2015. évi uniós pályázati menetrend A Magyar Közlöny 2015. évi 38. számában jelentek meg a 2015 évi uniós pályázati kiírások keretei és menetrendje. A Kormányhatározatból kitűnik, hogy a legnagyobb keretösszegű Gazdaságfejlesztés és Innovációs Operatív Program (GINOP) 2015-ben meghirdetésre kerülő nyolc prioritásán (részben a VEKOP bevonásával) összesen 828,2 milliárd forint támogatást nyerhetnek el a vállalkozások.
A GINOP 2015. évre szóló fejlesztési kerete Prioritás 1. Kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása 2. Kutatás, technológiai fejlesztés és innováció 3. Infokommunikációs fejlesztés 4. Energia 5. Foglalkoztatás 6. Versenyképes munkaerő 7. Turizmus 8. Pénzügyi eszközök Összesen:
A felhívások keretösszege (Mrd Ft) 143,9 207,4 94,8 18,0 130,4 44,1 21,5 168,1 828,2
Forrás: Az 1173/2015. (III. 24.) Korm. határozat 1. sz. melléklete
A határozat szerint az év során folyamatosan jelennek meg a felhívások, többségük meghirdetésére a második félévben lehet számítani. A vállalkozások széles körét érintő, a KKV-k kapacitásbővítését támogató felhívást (GINOP1.2.1) a terv szerint áprilisban kellene közzétenni, de erre még nem került sor, pedig a 80 Mrd Ft-os keretösszegű pályázat iránt minden bizonnyal nagy lesz az érdeklődés. Amint azt már 2014. októberi hírlevelünkben összefoglaltuk, a pályázatok lebonyolításának ütemezése változik, azaz egy április 30-án megjelenő felhívásra csak 30 nappal később lehet benyújtani a pályázatot, majd a benyújtástól számított 30 nap áll a támogató rendelkezésére a döntés meghozatalára. Ezen ütemezés alapján tehát, még ha április utolsó napjaiban közzé is teszik a felhívást, a döntésre legkorábban július elején lehet számítani. A www.palyazat.gov.hu portálon elérhető információk szerint a tervezett felhívások közül eddig csupán három kiemelt felhívást tettek közzé, amelyek közül az egyiknek februárban, a másik kettőnek márciusban kellett volna megjelennie, tehát a tervhez képest további csuszás várható a pályázatok lebonyolításában. A meghirdetett ütemterv szerint, az energia és a pénzügyi eszközök prioritásokon kívül minden keretterv tartalmaz néhány kiemelt projektet, amelyekre valamely minisztérium, 1
állami tulajdonú cég, szervezet és intézmény pályázhat. A kiemelt projektek VEKOP (Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program) forrást is tartalmaznak, így összességében 217 milliárd forintot fordítanak elsősorban munkaerő-piaci-, K+F+I- és turizmusfejlesztésre. A KKV-k versenyképességének javítását célzó egyes prioritás elsősorban a termelési kapacitás bővítését szolgálja, amelyre összesen 80 milliárd forint támogatást és 20 milliárd forint kombinált hitelt terveztek az idei évre. A keret fennmaradó részét inkubátorházak fejlesztésére, mentorálásra, munkahelyteremtő beruházásra, ipari parkok fejlesztéséra és barnamezős iparterületek megújítására, logisztikai központok fejlesztésére, piaci megjelenésre, klaszterszervezetek szolgáltatásnyújtására, beszállítói integrátorok támogatására és a turizmus fejlesztésére tervezik fordítani. A kettes számú prioritás összegét, amely egyben a legnagyobb keret is (207,4 Mrd Ft), kutatásra, technológiai fejlesztésre és innovációra különítették el. A keret mérete igazodik az EU 2014-2020 programozási időszakának fő irányelveihez, ugyanis erre a hét évre 11 fejlesztendő területet határozott meg az Európai Bizottság, első helyen kiemelve a K+F+I-t, amely a tagországok versenyképességének megőrzését és javítását hivatott szolgálni. Az infokommunikációs fejlesztés képezi a harmadik prioritás támogatandó területét (ez az Európai Bizottság listáján a második helyen áll), amelyre 95 Mrd Ft-ot fordítanak, azonban a 8. prioritás visszatérítendő pénzügyi eszközeinek jelentős része szintén ezt a célt támogatja. Az új tervezési időszakban a pénzügyi eszközök (hitel, tőke, garancia) jelentős, 168 Mrd Ftos keretet kaptak. Ebből a keretből kombinált hitelt is nyújtanak, nagyobb részben infokommunikációs fejlesztésekre. A negyedik prioritás kapta a legkisebb keretösszeget (18 Mrd Ft), amelyet épületenergetikai fejlesztésekre, megújuló energiaforrás hasznosítására lehet fordítani. A foglalkoztatásról szól az 5. prioritás, amelynek 130 milliárdos keretéből 102 Mrd egy kiemelt projektet takar. A Nemzetgazdasági Minisztérium ezt a jelentős összeget a leírás szerint a hátrányos helyzetű álláskeresők, különösen az alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztathatóságának javítására, azaz a közfoglalkoztatásból a versenyszférába való átlépés elősegítésére fordíthatja. A fennmaradó összeg társadalmi célú vállalkozások ösztönzésére, a fiatalok vállalkozóvá válására, gyakornoki programokra, a rugalmas 2
foglalkoztatás elterjesztésére és jogszerű foglalkoztatást célzó szolgáltatásnyújtásra pályázható. A versenyképes munkaerő a hatodik prioritás címe, amelynek mind a négy eleme kiemelt projekt és különböző képzésekre használható fel. A hetedik prioritás a turizmus fejlesztését célozza, azon belül is a tartós állami tulajdonú kulturális örökségek hasznosítására, aktív turisztikai hálózatok infrastruktúrájának, gyógyhelyeknek és nemzeti parkoknak a fejlesztésére lehet fordítani. A kormányhatározat megjelenése jó tervezési alapként szolgálhat a vállalkozások számára, hiszen így könnyebben ütemezhetőek a fejlesztések (még ha némi csúszás elő is fordul majd).
www.startgarancia.hu
3
Átlagosan 170 millió forint kockázati tőkét kap egy hazai vállalat – és minden harmadikat az SZTA finanszírozza a hazai piacon A kockázati- és magánbefektetők tavaly összesen közel 55 milliárd forintot fektettek be 89 hazai vállalatba. Ez az adat rendkívül aktív tőkepiacról árulkodik, egyre erőteljesebb kockázatitőke- befektetői jelenléttel, ami a gazdasági válság hatásainak fokozatos csökkenése mellett nem meglepő. Bár a 2006-2009-es csúcsidőszak volumenét a piac még alig tudta megközelíteni, pozitív irányú átrendeződést észlelhetünk, amely leginkább a kockázati tőke (venture capital) magántőkével (private equity) szembeni arányának felértékelődéséből fakad. Lássuk, milyen megállapításokat tehetünk a kockázati piacról a HVCA 2014-es jelentése alapján (http://www.hvca.hu/wpcontent/uploads/2014/10/Investment-monitoring-report-FY_2014_Final_updated.pdf)! A private equity és a kockázati (beleértve az állami hátterű, a JEREMIE-, illetve a magánalapokat is) tőkealapok szerepének különbségét jól mutatja, hogy előbbiekhez 12 befektetéssel a kihelyezett tőke 43 százaléka tartozik, ami befektetésenként 4,8 milliárd forintot jelent, míg a kockázati
tőkét igénylő vállalatok 170 millió forint értékű finanszírozási forráshoz jutottak. A befektetett összegek 36 százaléka állami hátterű, és 36 céget segít céljai elérésében, a maradék 21 százalék pedig 48 a 70%- ban EU-forrásból működő JEREMIE- befektetéshez kapcsolódik. A legtöbb, szám szerint 55 tőkéhez jutott vállalkozás startup fázisú cég volt, ám a legnagyobb értéket a magánbefektetéseknek köszönhetően a növekedési fázisban lévő cégek érték el. 24 késői szakaszban lévő, és csupán 5 magvető (seed) stádiumban lévő vállalat jutott tőkéhez, ami elsősorban
a magas kockázati szinttel magyarázható. A befektetések közel háromnegyede két szektort érintett, az üzleti és ipari szolgáltatásokat, illetve az energetikai és környezetvédelmi tevékenységgel foglalkozó cégeket. 2014-ben összesen 8
exit történt, valószínűsíthetően elsősorban tulajdonosi visszavásárlás formájában. Túlnyomó többségük startup és seed fázi sban levő vállalkozás volt.
4
Milyen következtetések vonhatók le a fenti számokból? Míg öt évvel ezelőtt a magántőke-befektetők uralták a piacot 90 százalékos aránnyal, addig mára a kockázati tőkealapok több mint 30 százalékkal veszi ki a részét a befektetési volumenből. A piac tehát egyre kiegyensúlyozottabbá válik, többek között annak is köszönhetően, hogy a startup fázisú befektetések száma korábban még sosem érte el az 55öt. A JEREMIE-alapok, illetve a Széchenyi Tőkealap is 2015 végéig fektethet be, így nem meglepő, hogy befektetéseik 94 százaléka első körös befektetés volt. Az év
végéhez, illetve a határidőhöz közeledve az alapok aktivitása fokozatosan növekedett, ugyanis még időben igyekeztek megtalálni az erős növekedési potenciállal bíró vállalatokat. 2015-ben várhatóan csökken majd az első körös befektetések száma, ugyanis a legígéretesebb vállalatokba érdemes lehet további forrásokat fektetni második és harmadik körös tőkeemeléssel.
Az exitek száma is épp a fenti okokból mondható viszonylag alacsonynak. Az új befektetések számának növekedési görbéje várhatóan a befektetési időszakok végén (2017-2019) az exitek tekintetében hasonló ívet ír majd le, legyen akár sikeres, akár sikertelen a kilépés. 2015-től tehát már növekedhet az exitek, sőt a harmadik félnek értékesített tulajdonrészek száma is.
5
Az SZTA aktivitása 2014-ben – minden eddigi eredményt felülteljesítve A Széchenyi Tőkealap 2014-es tevékenysége, több hasonlóságot is mutat a kockázatitőkepiac aktivitásával (http://blog.szta.hu/lenduletben-az-szta-havonta-csaknem-haromtokebefektetes/). Az Alap portfóliócégeinek száma 2014-ben közel megduplázódott. Az SZTA egyes portfóliócégei átlagosan 150 millió forint értékű finanszírozási forrást vontak be, jelentős többségben első körös befektetésként. Összességében büszkék vagyunk arra, hogy a 89 kockázati tőkebefektetésből 31-et mi valósítottunk meg és megerősítettük piacvezető szerepünket a kezelt portfólió-társaságok számában. Emellett az első sikeres exiteken (http://blog.szta.hu/epp-ilyen-korai-exitrol-almodnak-atokebefektetok/) is túl vagyunk már (http://blog.szta.hu/ujabb-befektetest-zarteredmenyesen-az-szta/), 2016-tól kezdődően pedig várhatóan megszaporodik majd ezek száma. Addig viszont még előttünk áll ez az év, amely során még számos hazai kis- és középvállalkozásnak van lehetősége tőkeforrás bevonására (http://szta.hu/termekeink).
www.szta.hu
6
Interim menedzsment szükségességéről A menedzsment a vállalat lelkét jelenti. Ha megvan a megfelelő szakértelem és tapasztalat, jelentős sikereket érhet el, ha viszont nem tudja kellőképpen ellátni feladatát, azzal veszélybe sodorhatja a céget. A befektetők számára éppen ezért legalább olyan fontos szempont a befektetés elbírálásakor a menedzsment felkészültsége, mint a cég múltbéli, illetve várható pénzügyi eredményei, sőt: legtöbbször előnyben részesít egy közepes ötlet–kiváló vállalkozó kombinációt, mint egy kiváló ötlet–közepes vállalkozó párosítást (http://blog.szta.hu/kozepes-otlet-es-kivalo-vallalkozo-vagy-kivalo-otlet-eskozepes-vallalkozo/). Így bizonyos esetekben, ha az aktuális vezetőség erőforrás vagy szaktudás hiányában nem képes ellátni feladatait, érdemes megfontolni ideiglenes vezetőségi tag alkalmazását. De mit is kell tudni az ideiglenes vagy interim menedzsmentről? Az interim menedzser jelentését a következő definícióval foglalhatjuk össze: „Egy érett, határozott, tapasztalt és megfelelő szakmai gyakorlattal rendelkező menedzser határozott időre szóló rendelkezésre állása egy állandó munkakörben keletkező, tervezett vagy hirtelen fellépő hiány pótlására (gap management) vagy stratégiai- projektmegoldás (project management) biztosítására a megbízó cég számára (http://www.interimmanagement.hu/docs/kutatas.pdf).” Az ideiglenes vezető tehát minden olyan helyzetben a cég segítségére lehet, ahol lehetőség vagy szükség van egy vezetői tag gyors alkalmazására. Mivel a megfelelő vezető megtalálása gyakran akár hónapokat is igénybe vehet, egy korábbi menedzser „kiesésének” pótlása vagy egy határozott idejű, teljesen új projekt elindítása az interim menedzsment alkalmazásával lehet a legcélszerűbb. Magas szakértelmének,
rugalmasságának és tapasztalatainak köszönhetően akár azonnal nekiláthat a vezetői feladatok elvégzéséhez. A megoldás egyrészt rendkívül költséghatékony, hiszen csak a szükséges időszakra és feladatokra szól a szerződés, másrészt pedig kockázatcsökkentő, ugyanis ha a vezető nem felel meg a pozíció követelményeinek, a szerződés egyszerűen felbontható, és nem jár további költségekkel. 7
Az interim menedzsment bizonyos tőkebefektetések esetén is hasznos megoldás lehet, ugyanis a vállalkozás növekedése olyan újfajta feladatok elé is állíthatja a vezetőséget, amely korábban nem tapasztalt kapacitást, illetve szaktudást igényel. A hosszú távú növekedéssel járó feladatok természetesen állandó vezetői pozíciót
igényelnek, azonban például a vállalat növekedési pályára állításával járó reorganizációs feladatok, vagy a vártnál nagyobb vevői igény kielégítése, egy új piaci szegmens vagy földrajzi régió piacainak meghódítása költséghatékonyabb módon oldható meg az adott speciális igényeknek megfelelő interim menedzserrel.
Hasonló lépést kezdeményezhet a befektető, ha a vezetőség alkalmatlannak bizonyul az üzleti terv teljesítésére, vagy nem tartja be a szerződésben foglaltakat (http://blog.szta.hu/befektetovel-osztoznal-a-cegeden-akkor-ez-az-osszefoglalo-nekedszol/). Ilyen esetekben a befektetés sikerességének célja gyors lépést követel meg, míg az új menedzsment tagok delegálása hosszú ideig letérítheti a vállalatot az üzleti tervben meghatározott, sikeres exit felé irányuló útról. A megfelelő vezetőség vagy vezetőségi tag megtalálásáig így átmeneti megoldásként ilyenkor egy interim menedzsment is kézben tarthatja a céget. A bizalom természetesen ebben az esetben is kulcskérdés (http://blog.szta.hu/bizalmikerdeseken-is-mulhat-a-kockazatitoke-befektetes/). A vállalat irányítása kizárólag olyan szakemberre bízható, aki kellően tapasztalt, felelősségteljes és megbízható. A korlátozott, gyakran csak néhány hónapig tartó megbízásos menedzseri pozíció egyelőre fiatal, egy-két évtizedes múltra tekint vissza, de a foglalkoztatható szakemberek száma évről évre folyamatosan növekszik, és a cégek is egyre inkább felismerik a benne rejlő lehetőséget és előnyöket. Mivel ezen szakemberek elsősorban vagy kizárólag átmeneti időszakra szóló feladatokat látnak el, szakmai hitelességük, ezáltal pedig a beléjük vetett bizalom is egyre nő.
www.szta.hu
8
