B. szekció: DIGITÁLIS MENETREND A FELS OKTATÁSBAN Szekció elnök: Dr. Benedek András, tanszékvezet egyetemi tanár, Budapesti M szaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szekció titkár: Dr. Fogarasi István, egyetemi adjunktus, Pannon Egyetem Vitaindítót készítette: Dr.
Benedek
András,
tanszékvezet
egyetemi
tanár,
Budapesti
M szaki
és
Gazdaságtudományi Egyetem Digitális Menetrend a fels oktatásban A 2010 májusában meghirdetett Európai Digitális Menetrend alapvet
célja az EU
gazdaságának fellendülését el mozdítása és a digitális korszak vívmányainak a társadalom minden szintjén történ elterjesztése. E szándékot „.. a lehet legjobban ki kell használnunk az információs és kommunikációs technológia (IKT) lehet ségeit a munkahelyteremtés, a fenntarthatóság és a társadalmi integráció el mozdítása érdekében" (Neelie Kroes) a társadalom egészében és az intézményrendszer minden alrendszerében célszer konkretizálni. Valójában a Menetrend nem klasszikus „járatrendszer” és „ütemezés”, ezért a közlekedésssel kapcsolatos párhuzamok könnyen félrevezethetnek. Stratégiai irányokat és szemléleti változásokat lehet és kell a Digitális Menetrendb l kiolvasni, s a szakpolitikák számára megjeleníteni, majd – mérlegelve a szándékokat és realitásokat – operacionalizálni. Az Európai Digitális Menetrend egyik lényeges el zménye ahhoz a felismeréshez kapcsolódik, hogy az európai termelékenység növekedésének fele az elmúlt 15 évben az információs és kommunikációs technológiáknak köszönhet , és ez a trend az el rejelzések szerint er södni fog. Ezért hét olyan kiemelt tevékenységet fogalmazott meg a stratégia, melyek a szakpolitikák, így az oktatás és e rendszeren belül különösen a munkaer piaccal a legközvetlenebbül érintkez , s a társadalom modernizációjának motorjaként is m köd fels oktatás számára sajátos értelmezési keretet adnak. A hét célkit zés lényegi elemei, s a hozzájuk kapcsolható els dleges fels oktatási szempontok a következ k: 1. A digitális korszak vívmányainak kibontakoztatása az új egységes piacon Az EU polgárai számára országhatároktól függetlenül hozzáférést indokolt biztosítani a kereskedelmi, kulturális és oktatási szolgáltatásokhoz. Az Európai Digitális Menetrend kidolgozása során abból a kritikai felismerésb l kellett kiindulni, hogy az
1
EU online piaca még mindig határoktól megosztott, ami akadályozza az európai távközlési és digitális szolgáltatásokhoz és tartalomhoz való hozzáférést. Az Európai Digitális Menetrend a szerz i jogi szabályozás, a jogkezelés és a határokon átnyúló engedélyezési eljárások leegyszer sítésével kívánja lehet vé tenni a legális online tartalmakhoz való hozzáférést. A fels oktatás számára ez a cél egy id ben jelenti az intézményhálózat egészének az informatikai struktúrájának olyan fejlesztését, mely az EU szintjén b vül mértékben elérhet digitális szolgáltatásokhoz és tartalmakhoz való hozzáférést fizikailag, s az ezzel együtt olyan intézkedéseket is igényel, melyek szükséges szemléletváltást ösztönözni képesek. E szándékhoz kapcsolódóan további tervezett EU-s intézkedések irányulnak arra, hogy megkönnyítsék az elektronikus fizetéseket
és
számlázást,
valamint
a
gazdaságban
és
kereskedelemben
leegyszer sítsék az online vitarendezést. 2. IKT normák megállapítása és interoperabilitás Az IKT termékekkel szemben jöv beli elvárásként fogalmazódik meg a nyitottság és együttm köd
képesség arra, hogy lehet vé tegyék az alkotást, a funkcionális
integrációt és a folyamatos innovációt. Mindez a szórakoztató elektronika eszközrendszerén
belül
az
oktatásban
elterjedt
audió-vizuális
intelligens
rendszerekre, melyek a fels oktatási intézményekben egyre inkább elterjednek, fokozottan kell vonatkozzon. 3. A bizalom és a biztonság fokozása Az európai fogyasztási kultúrára sajátosan igaz, hogy az emberek nem fognak olyan technológiát használni, amelyben nem bíznak, ezért magabiztosnak kell érezniük és biztonságban kell tudniuk magukat az elektronikus környezetükben és világhálón egyaránt. Az informatikai támadásokra adott, megfelel en koordinált európai válasz és a személyes adatokat véd megoldások
részét
keretrendszerek
és
képezik. az
szabályozás meger sítése az általánosan elv árt A
fels oktatásban
terjed
adminisztráció-szervezés-finanszírozás
nyitott
oktatási
szempontjából
szükségesen zárt rendszerek vonatkozásában is számos technikai és szemléleti kérdést vetnek fel, melyekkel az elmúlt években szembesült az intézményrendszer. 4. A nagysebesség és szupergyors internethez való hozzáférés javítása Reális célkit zés az Európai Digitális Menetrend szerint, hogy 2020-ra minden európai számára elérhet vé válik a 30 Mbps-os vagy annál nagyobb sebesség internet, az európai otthonok fele pedig 100 Mbps-os vagy még ennél is gyorsabb internet-el fizetéssel rendelkezik majd. A nagysebesség internet elengedhetetlen a gazdaság er teljes növekedéséhez, munkahelyek létrehozásához és a jólét megteremtéséhez, valamint ahhoz, hogy az állampolgárok számára e rendszerek
2
biztosítsák a hozzáférést az életen át tartó tanulást támogató mindazon tartalmakhoz és szolgáltatásokhoz, amelyekre szükségük van. 5. Az élvonalbeli kutatás és fejlesztés fellendítése az IKT területein Európának többet kell fektetnie a K+F projektekbe, és biztosítania kell azt is, hogy a legjobb ötletek kijussanak a piacra. Az Európai Digitális Menetrend célja többek között az, hogy az európai regionális támogatások segítségével emelje a magánberuházások mértékét, és hogy az EU a kutatástámogatás növelésével biztosítsa, hogy Európa lépést tartson versenytársaival, vagy akár le is hagyja azokat. Az oktatásinnováció kitüntetett terepe a fels oktatás, mely egy id ben érdemben képes bekapcsolódni a kutatásokban, s az egyik legnagyobb potenciális felhasználója a korszer IKT megoldásoknak. 6. Minden európai rendelkezzen számítógépes ismeretekkel és az online szolgáltatásokhoz való hozzáféréssel Az európaiaknak több mint fele (250 millióan) használja az internetet napi szinten, 30%-uk azonban még soha nem próbálta. Mindenkinek joga van, kortól és szociális háttért l függetlenül azon ismeretek és készségek megszerzéséhez, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy valaki a digitális korszak részesévé váljon, hiszen a gazdasági élet, a közszolgáltatások, a szociális és egészségügyi szolgáltatások, az oktatás és a politikai élet egyre nagyobb mértékben áthelyez dnek a világhálóra. A jöv beli helyzet megváltoztatásában kulcsszerepük van a pedagógusoknak, ezért a pedagógusképzés
korszer sítése
során
az
informatikai
szemlélet
és
alkalmazáskultúra kialakításának nem csupán a személyes tudás fejlesztésére kell irányulnia, hanem annak a módszertani tudásnak az elsajátítására, mely fiatalom és feln ttek számára is átadhatóvá és megszerezhet vé teszi az informatikai környezet mindennapi és hatékony használatát. 7. Az IKT lehet ségeinek felszabadításából a társadalom profitál A technológia ésszer befektetések
felhasználásába és az információ-felhasználásba történ
segíthetnek
csökkentésének,
az
id s
megtalálni polgárok
a
megoldást
támogatásának,
az a
energiafogyasztás betegek
érdembeli
tájékoztatásának, és a fogyatékkal él k internet-hozzáférésének problémájára. Ehhez kapcsolódóan
célként
t zhet
ki,
hogy
a
betegek
rendelkezzenek
online
hozzáféréssel saját egészségügyi adataikhoz 2015-ig, akárhol is legyenek az EUban. Az Európai Digitális Menetrend szorgalmazza továbbá az energiatakarékos IKT technológiákat, mint a szilárdtest-világítás (SSL), amely a hagyományos világítási rendszereknél 70%-kal kevesebb energiát fogyaszt.
3
Az EU szerint a legnagyobb kihívás a fenti célok eléréséhez az, hogy a szükséges intézkedések minél gyorsabban elfogadásra kerüljenek és biztosított legyen végrehajtásuk. Ennek érdekében – éppen egy évvel ezel tti szándékok szerint - az EU intézményekkel és az érdekelt felekkel együttm ködésben több biztos is azon dolgozik, hogy az Európai Digitális Menetrend valósággá váljon. E stratégiai célok támogatásának szándékával formálódott az elmúlt hónapokban a Digitális Menetrend a Fels oktatásban cím
szekció,
mely nem a teljes feladatkomplexum részletekbe men feldolgozására vállalkozik, azonban a programban szerepl el adásokkal és prezentációkkal érdemben kíván hozzájárulni az elvi kérdések tisztázásához, a hazai progressziv törekvések bemutatásához és azoknak a jelzéseknek a megfogalmazásához, melyek az operatív, s reményeink szerint eszközökkel is támogatott hazai menetrend kialakításával a fels oktatás szerepl i által várt változásokat felgyorsíthatják. Elvi szinten a hazai pedagógiai gondolkodás megújításának irányába hat és az Európai Digitális Menetrend szellemében fogalmazódik meg, hogy a konnektivista oktatásmódszertan alkalmazása új lehet ség a hallgató munka hatékonyabbá tételéhez. A hallgatók kihasználhatják a hálózati együttm ködés el nyeit, mint például a rendszeres tartalommegosztás, kiemelten magas interaktív kommunikáció, közös forráskeresés, egymás számára is nyilvános tanulási produktumok. Mindez újszer en, a web 2.0-ás környezet sajátosságai szerint vetik fel a participáció folyamatát, amelyben egyének vagy csoportok összegy lnek, hogy kommunikáljanak, interakcióba lépjenek egymással, információt cseréljenek
vagy
ismereteket
halmozzanak
fel
bizonyos
témákkal,
problémákkal,
döntésekkel kapcsolatban, s hogy a döntéshozatalban, a problémamegoldásban közösen vegyenek részt. Az elvi felvetéseken túl lényeges hazai sajátosság, hogy egyre több európai projekt kínál keretet a közös gondolkodásra. Így például a szekcióel adásokon bemutatásra kerül UNILO projekt célja az Európai Képzési Keretrendszer (EQF) kimenet orientált képzési szemléletének elmélyítése és népszer sítése az európai egyetemeken, a tanulási eredmények orientált megközelítés (learning outcomes, LO approach) segítségével, egyebek között az egyetemi karrier tanácsadó szolgálatok aktív részvételének támogatásával. Egy másik nemzetközi fejlesztési projekt, a GRACE az egyetemek és a privát szektor részvételével létrejöv kutatási együttm ködések motivációit és mechanizmusait vizsgálja és igyekszik el mozdítani. Egy további projekt, a CONCEDE, a felhasználók - hallgatók és oktatók - által generált tartalmakkal (User Generated Content) és a tananyagon kívüli szakmai blogok, wikik, fórumok min ségével és akadémiai integrációjával foglalkozik. Végül lényeges fejlesztési vonulatnak tekinthet k azok a hazai innovációs jelzések, melyek az IPTV, intelligens mobilok és otthonok, 3D TV, IPv6 hálózat, vékonykliens terminálok, hálózati közösségek (facebook, twitter, hi5, linkedln) és a web 3.0 protokollok
4
környezetében formálódó generáció tanulási szokásait elemzik. Különösen lényeges annak felismerése, hogy a Google-os, facebook-os, hyper-textes, you tube-os „webkettes”világban a tudáspiac globalizálódásának nem lehet gátat szabni, s erre a kihívásra a fels oktatási intézmények csupán a tradíciókra épített válaszaikkal nem lehetnek sikeresek. Példa erre az a jelenség is, hogy az internetes blogok és mikroblogok jellegzetesen ilyen elektronikus eszközként élnek a köztudatban: többnyire magánnaplóként, hír- vagy szakmai médiumként, illetve imázselemként és reklámhordozóként látjuk ket. Az e-learning 2.0-ás megközelítése azonban ezt is, mint annyi más, a Web 2.0-ba tartozó elektronikus felületet, hangsúlyozott tanulási funkcióval látja el. Összességében a szekció látszólag divergáló tematikája egy stratégiai célhoz konzekvensen kapcsolódik: szeretnénk közösen értelmezni és a hazai viszonyok között is sikerrel támogatni a fels oktatás komplex világában az Európai Digitális Menetrend megvalósulását.
5
Workshop B: DIGITAL AGENDA IN HIGHER EDUCATION Moderator: Prof. Dr. András Benedek, Head of Department, Budapest University of Technology and Economics Rapporteur: Dr. István Fogarasi, Assistant Professor, University of Pannonia Author: Prof. Dr. András Benedek, Head of Department, Budapest University of Technology and Economics
Digital Agenda in Higher Education The primary objective of the Digital Agenda for Europe launched in May 2010 is to promote economic growth in the EU and disseminate the benefits of the digital era to all sections of society. This intention, i.e. ”...to maximise the potential of ICT to advance job creation, sustainability and social inclusion” (Neelie Kroes) shall be realized with a relevance to the entire society as well as all the sub-systems of social institutions. In fact, the Agenda is not an “itinerary” or a “schedule” in the classical sense, so any parallels drawn to transport can easily be misleading1. The Digital Agenda may and should provide strategic guidelines and novel approaches to be presented to policymakers and then operationalised in compliance with intentions and actual possibilities. The launch of the Digital Agenda for Europe was chiefly fueled by the recognition that information and communications technologies have accounted for half the rise of European productivity over the past 15 years and this trend is anticipated to be accelerating. Thus, the strategy outlines seven priority areas for action providing a unique framework for interpretation for policies, such as education, especially higher education that has the strongest direct relevance to the labor market and plays a vital role in fostering modernization in society. The key elements of these seven pillars as well as their primary aspects related to higher education are as follows: 1. A new Single Market to deliver the benefits of the digital era Citizens of the EU should be able to have cross-border access to commercial, cultural and educational services. The Digital Agenda for Europe builds on the critical 1
The Hungarian translation of ’Agenda’ is the same as that for ’timetable’
6
realisation that EU online markets are still separated by barriers which hamper access to European telecom services as well as digital services and content. The Digital Agenda for Europe intends to provide access to legal online contents by simplifying copyright clearance, legal enforcement and cross-border licensing. For higher education, this objective means improving the information structure as a whole, allowing physical access to the ever-expanding digital services and contents of the EU as well as the implementation of such measures that can encourage the necessary changes in mental attitude. Related to this intention, there are other EU actions planned for making electronic payments and invoicing easier and simplifying online dispute resolution in commercial and business issues. 2. Standardising ICT and interoperability One of the future expectations regarding ICT products is openness and interoperability to facilitate creativity, functional integration and continuous innovation. In particular, these criteria should apply to home entertainment products, especially to smart audio-visual solutions frequently used in higher education. 3. Enhancing trust and security It is a unique feature of the European consumer behavior that people do not embrace technology they do not trust; they need to feel confident and safe when performing online activities and in the world of the internet in general. A well-coordinated European response to cyber-attacks and reinforced rules on personal data protection are parts of the solutions expected generally. In recent years, institutions of higher education have been forced to face multiple technical and conceptual challenges related to the ever spreading open source learning platforms that are used together with the obviously more secure systems of administration, organising and finances. 4. Better access to fast and ultra fast internet The Digital Agenda for Europe considers it a feasible target that by 2020, all Europeans will have access to fast internet of above 30 Mbps and 50% or more of European households subscribe to internet connections above 100 Mbps. Fast internet connectivity is essential for strong economic growth, the creation of jobs and prosperity, and the access to contents and services demanded and needed for lifelong learning. 5. Boosting cutting-edge research and innovation in ICT Europe must invest more in R&D projects and ensure that the best ideas reach the market. The Digital Agenda for Europe aims to extend the rate of private investments by means of European regional funding and increasing the funding of EU research activities to ensure that Europe keeps up with and even surpasses its competitors. Higher education is given priority in educational innovation due to its ability to
7
participate in substantive research projects as well as its potential to become a major user of state-of-the-art ICT solutions. 6. Empowering all Europeans with digital skills and access to online services Over half of Europeans (250 million people) use the internet on a daily basis, another 30%, however, have never tried it at all. Everyone, irrespective of age and social background, is entitled to the knowledge and skills they need to be part of the Digital Age, since commerce, public, social and health services, learning and politics have been increasingly moving online. Teachers have a key role in changing the future situation, so when modernizing teacher training, the training programs should focus on providing special methodology, in addition to ICT application and attitude, to be able to impart their knowledge to both young people and adults for the effective and ongoing use of information technology in everyday life, rather than only enhancing their personal IT skills. 7. Unleashing the potential of ICT to benefit society Investments into smart uses of technology and the exploitation of information may help seek solutions to reduce energy consumption, support ageing citizens, empower patients and improve online access for people with disabilities. Thus, one aim would be that by 2015 patients can have access to their online medical records wherever they are in the EU. Moreover, the Digital Agenda for Europe supports energy efficient ICT technologies including Solid State Lighting technology (SSL) that uses 70% less energy than standard lighting systems. According to the EU, the toughest challenge is to ensure a rapid adoption and implementation of measures necessary to meet these objectives. In accordance with the intentions phrased a year ago, several Commissioners are working together with EU' s institutions and stakeholders to make Digital Agenda for Europe a reality. To support these strategic goals, a Digital Agenda in Higher Education section have been formulated over the past few months which does not aim at addressing every single detail of this complex task, but, by means of its lectures and presentations, at substantially contributing to certain fields, to resolve theoretical questions, to introduce some progressive Hungarian endeavors and to elaborate those points that may accelerate the changes anticipated by the stakeholders in higher education, by means of developing an operative local agenda that is hoped to be supported, too. Theoretically speaking, it entails a shift in pedagogical thinking and reflects the spirit of the Digital Agenda of Europe when we say that the use of teaching methods based on connectivity represents new opportunities for making students more efficient. Students may take advantage of synchronous online cooperation, such as content sharing, extremely
8
intense interactive communication, joint resource search and open learning platforms. The process of participation is redefined by the distinctive features of the web 2.0 environment where individuals or groups come together to communicate, to interact with each other, to exchange information or collect data on certain topics, problems and decisions and to work together in problem solving. Beyond such theoretical concerns, it is a very important Hungarian feature that more and more European projects set the stage for joint thinking. For example, the aim of the UNILO project, to be introduced during the presentations, is to contribute to the full understanding and implementation of the output-based approach of the European Qualifications Framework (EQF) at European universities with the help of its learning outcomes (LO) approach, supported among others by the active participation of the university career consultation services. Another international development project, GRACE investigates and fosters the motivations and mechanisms of research partnerships between universities and the private sector. Yet another project, CONCEDE focuses on user generated contents (i.e. contents generated by teachers and students) as well as on the quality and incorporation of extracurricular blogs, wikis and forums. Finally, those Hungarian studies that analyze the learning habits of generations exposed to the world of IPTV, smartphones and smart homes, 3D TV, IPv6 network, thinclients, social network sites (Facebook, Twitter, Hi5, LinkedIn) and web 3.0 protocol should be considered very important development trends. It is crucial to see that in the world of Google, Facebook, hyper-text, YouTube and web 2.0, the globalization of knowledge cannot be restrained and the challenge this poses cannot be met successfully by reactions and responses based on outdated university traditions. It is well illustrated by the fact that blogs and microblogs are perceived as electronic tools by the public: most of the time, we see them as private journals or news sites or professional media or as means of product promotion and image enhancement. However, the 2.0 approach to e-learning endows these as well as several other Web 2.0 electronic platforms with a learning function. We may conclude that the seemingly diverse themes of the section all serve one single strategic goal: we would like to make a joint effort to interpret the Digital Agenda for Europe and to successfully implement it in the complex system of Hungarian higher education.
9
