Megjelenik minden hónap első hetében Bővebb információ, archívum a város honlapján: 10 éves. a város

XXV. évfolyam, 8. szám

2013. augusztus

Érettségi Albertirsán 13. oldal Közéleti és tájékoztató lap

Képzőművészeti kiállítás

Megjelenik minden hónap első hetében Bővebb információ, archívum a város honlapján: http://www.albertirsa.hu

10a város éves

IV. KŐLEVES FESZTIVÁL

10. VÁROSNAPI PROGRAMOK 2013. szeptember 6. Móra Ferenc Művelődési Ház 16:30 10 évesek műsora 17 óra Képzőművészeti kiállítás helyi művészek alkotásaiból 18 óra a kecskeméti Katona József Színház művészeinek színházi estje 22 óra Fáklyás felvonulás a Hősök kertjéből az Erzsébet térre, a Gerje-Party Fúvósegylet kíséretével

Acousteria

2013. szeptember 7. az Erzsébet téren 14 órától IV. Kőleves fesztivál Fabula sátorbábszínház a játszótéren Táncbemutatók Tessedik iskolások előadása az Acousteria zenekar koncertje az Albertirsai Extrém S. E. bemutatója

REPUBLIC koncert Tűzijáték Fivérek koncert DISCO

100 Ft

A jelentkezők bármit főzhetnek, hozott alapanyagból.

Albertirsai Híradó

2

Tartalom Városháza ................................................................................... 3-7. oldal Krónika .................................................................................... 8-11. oldal Kultúra ....................................................................................... 12. oldal Suli ............................................................................................... 13. oldal Aktuális helyi politika ................................................................. 14. oldal Közélet ................................................................................... 16-17. oldal

2013. augusztus

műve. Továbbá megépítettünk egy kis méretű görög színházat, amely lehetőséget nyújt szabadtéri kulturális programok lebonyolítására. A park egésze pedig, az eredeti terveken szereplőhöz képest, növényekből és díszburkolatból egyaránt lényegesen többet tartalmaz. Mindez igaz az éjszakai megvilágítására is. Továbbá térfigyelő kamera rendszert is telepítettünk, s ingyenes wifi elérhetőség biztosított a területen.

Sport ....................................................................................... 18-19. oldal

3. Mecénások

Közérdekű információk ............................................................... 20. oldal

A végleges változat természetesen lényegesen nagyobb összegbe került, az eredetire számítottnál. A MIRELITE-MIRSA Zrt. vállalta ugyan a többlet költségeket, ám így is szükség volt újabb források bevonására. Ennek érdekében összesen huszonegy vállalkozást és magánszemélyt kerestem meg. Óriási eredménynek, az értelmes közös célok iránti elkötelezettség szép megnyilvánulásának tartom, hogy mindannyian vállaltak (pénzben vagy természetben) 100 ezer és 1 millió forint közötti értékű támogatást. Sőt! Akadtak, akik a park kialakítását látva, jó értelemben véve megreklamálták, hogy őket miért nem kerestük meg, segítségüket kérve. Nos, a közeljövőben lesz lehetőségük mecenatúrára. A központi park építése ugyanis bebizonyította: érdemes a jó szándékú összefogásra alapozni Albertirsán.

Első kézből Parképítési mozaik Magam is meglepődtem azon, hogy a városunk (leendő) főterén létrehozott közpark milyen mértékben megmozgatta lakótársainkat. Az első kapavágástól, a július elsejei átadásig egyre nőtt az érdeklődés iránta. Majd az avatás napjától benépesült a park – szinte nincs olyan napszak, amikor ne találkoznánk benne pihenő, nézelődő, tereferélő emberekkel. Mindez arra sarkallt, hogy amolyan könynyed, nyári stílusban papírra vessem a Mirelite park születése és eddigi léte nyomán támadt gondolataimat. Kérem olvassa el, és gondolja tovább Ön is!

1. Az eredeti ötlet Régen megszületett az a döntés, hogy a Vasút utcai hajdani sportpálya helyén kerüljön kialakításra Albertirsa főtere. 2004. óta ennek megfelelően történik a terület fejlesztése. Ennek során a Győzelem utca felőli oldalon megépült a TESCO áruház, a Baba utcánál pedig (a postát követően) a kereskedelmi és szolgáltató funkciójú épületsor. A középső rész azonban üresen maradt. Ide (szintén korábbi döntés sorozat következményeként) a Vasút utcához közeli területre parkot, mögé pedig igazgatási központot (városházát) terveztünk. A városháza megépítése azonban (több okból: a járási hivatalok megszervezése, megcsappant pályázati lehetőségek) a be-

látható jövőn túlra tolódott. Emiatt tavaly ősszel munkatársaimmal úgy gondoltuk, hogy a középső, elhanyagolt területet parkosítjuk. Az Aquarius Aqua Kft. a segítségünkre sietett: felajánlott tízmillió forintot a munkálatok elvégzésére. Idén tavasszal két változatban (ingyenes felajánlásként) elkészült a park látványterve. Az annak alapján végzett számítás szerint a kivitelezés költsége 15,8 millió forint lett volna. Ehhez (az Aquarius Aqua Kft. 10 millióján felül) a képviselő-testület 3 millió forintot hozzátett a városi büdzséből. Úgy döntöttünk továbbá, hogy a hiányzó 2,8 millió forintot megpróbáljuk vállalkozásainktól és magánszemélyektől pótolni. Ezért kerestem meg a MIRELITEMIRSA Zrt. elnökét, aki továbbgondolta elképzeléseinket. Így született meg az eredetileg elképzeltnél lényegesen színesebb, több funkciójú, ún. Mirelite park terve. Erről a júniusi lapszámban, és városunk honlapján bővebben írtam.

2. Az új változat Az említett több funkció azt jelenti, hogy a klasszikus pihenő jellegen kívül képzőművészeti alkotások is megjelentek a területen. Konkrétan két helyben élő művész – Gérné Mezősi Aranka: „Szárnyas idol” és Várhelyi György vízimalom kereket imitáló, a tartó szerkezet formai kialakítása révén pedig („A” és „I” betű) Alberti és Irsa egyesülését szimbolizáló

4. Szemlélődők A park kivitelezésének első napjaitól megfigyelhető volt lakótársaink érdeklődése. Bármikor kimentem a területre, mindig találkoztam olyanokkal, akik szemlélődtek, figyelemmel kísérték a munkákat, esetenként véleményükkel segítettek. Számuk június utolsó napjaiban, tehát a kivitelezés hajrájában látványosan megnőtt. Ekkor gondoltam először arra, hogy jó esélye van parkunk igazi, élő közösségi térré válásának.

5. Belaktuk Aztán megérkezett július elseje, s vele az átadási ünnepség. Újabb jó jelként értelmeztem, hogy sokan eljöttek a progFolytatás a következő oldalon >>


2013. augusztus

3

VÁROSHÁZA Folytatás az előző oldalról ramra. Megkockáztatom: korábban egyetlen új létesítmény átadásán sem jelentek meg ennyien Albertirsán. Ám tudjuk, az ünnepi események igazi vizsgája mindig a „másnap”, az elkövetkező hétköznapok gyakorlata. Bíztatok mindenkit, menjen ki valamelyik kellemes nyári estén a parkba, a parkunkba – s megláthatja, az albertirsaiak belakták azt. Egykor talán valóságos „fórum” funkciót is betölt majd. A klasszikus Forum Romanumra gondolok, amely az Örök Városban a kereskedelmi és politikai (nevezzük egyszerűen közéletinek)

világ fő érintkező helyének számított. Persze az is lehetséges, hogy egyszerűen a kikapcsolódni, rövid időre megpihenni vagy mással/másokkal találkozni vágyók kedvelt helyévé válik. Akár így, akár úgy alakul a szerepe, főterünk közparkja élő lesz, s mi, albertirsaiak csempészünk bele életet.

6. Ami él – változik A Mirelite park mai megjelenésében, a róla véleményt formálók nagy többségének tetszik. Őszintén remélem, hogy sikerül megőriznünk az állapotát. Egy-két vandál persze már megjelent, ám bízom

benne, hogy közösen képesek leszünk lefogni a kezüket. Ugyanakkor látható, hogy néhány fontos apróság hiányzik a létesítményből. Ilyen egy nyilvános illemhely, valamint ivóvíz kút. A görög színház bejárataihoz plusz hulladék gyűjtőket kell elhelyeznünk. A felsoroltakon túl, a jövőben más változtatásokra is szükség lehet. Örömmel fogadok bármilyen, ezzel kapcsolatos javaslatot, felvetést. Formáljuk tovább együtt főterünket, benne legnagyobb és legszebb közparkunkkal! Fazekas László polgármester

Ez történt a testületi üléseken Bár júliusban igazgatási szünet van a hivatalban és erre a hónapra a testület nem tervez ülést, mégis két alkalommal is összegyűltek a képviselők a hónap végén, mert fontos kérdésekben kellett sürgős döntéseket hozni, így két rendkívüli ülésről is beszámolhatunk olvasóinknak. Az elsőt július 24-én szerdán tartották, ahol a tizenkét megválasztott képviselőből tízen voltak jelen, a két hiányzó jelezte, hogy nem tud ott lenni. Az ülés napirendjét egyhangúan elfogadták és elkezdték az egyes pontok megtárgyalását. Elsőként a díszpolgári cím adományozásáról szóló rendelet módosítása került terítékre. Eredetileg a javasolt módosítás azt tartalmazza, hogy évente maximum 3 cím legyen adományozható, de nem kötelező minden évben odaadni a címet. Szőke Károly írásban beadott módosító javaslatában azt a módosítást javasolta, hogy csak 2013-ban az évfordulóra tekintettel lehessen három címet adományozni, egyébként évente csak egyet. Major Judit javasolta, hogy évente legfeljebb kettő cím legyen adományozható, függetlenül attól, hogy melyik évről van szó, és ugyanúgy maradjon meg az a lehetőség, hogy egy-egy évben nem adományozzák a címet, vagyis ne legyen kötelező odaítélni. Kaáriné Kabay Lilla egy kérdést fogalmazott meg, miszerint ha a 20 éves évforduló lesz, akkor majd újra módosítani kell, hogy az az év is kivétel legyen?

Szerinte egy rendeletnek az a célja, hogy hosszú távon szabályozza a területet, amire vonatkozik. Nem tartja jónak, hogy egy évet beleírunk, évszámmal. Fazekas László megjegyezte, hogy ezt ő nem érzi komoly problémának, mert ha csak 10 évente kellene módosítani egy rendeletet, az azért elég hosszú távon működő rendszer, de az elvvel egyetért, hogy egy-egy rendeletben ne legyenek külön megfogalmazott kivételek. Az előterjesztést a Jogi és Ügyrendi Bizottság tárgyalta. A Bizottság elnöke elmondta, hogy az ülésükön is többféle álláspont alakult ki a tagok között. A belső ellentmondásokat próbálták feloldani, aminek megfelelően több javaslatot tárgyaltak és hoztak döntéseket. Többek között javasolták, hogy több idő legyen a jelölésekre. Az adományozható címek számának tekintetében a bizottság azt a megoldást támogatta, hogy sem a 10 éves évforduló évében, sem egyéb években ne változzon ez a szám és maradjon az évente adható legfeljebb egy ilyen cím. A folytatásban Szemőkné Szedlacsek Judit fogalmazott meg véleményt. Ő az alpolgármester asszony javaslatát támogatja, hogy legyen lehetőség több, egészen pontosan kettő címet adományozni, ha úgy hozza a helyzet, de annál több ne legyen. Fazekas László megjegyezte, hogy eddig is kevesebb címet adtak ki, mint amenynyire a rendelet lehetőséget adott az évek során, így nem érzi, hogy a módosítással

„felhígulna” a díjazottak sora. Szerinte a három, mint lehetőség, egy pillanatnyi helyzetet kezelne praktikusan, másrészt pedig csak lehetőség, hiszen azt is tartalmazza az előterjesztés, hogy nem kötelező kiadni egyet sem évente. Azt gondolja, hogy bár a lehetőség meglenne rá, a mindenkori testület van annyira felelős, hogy nem akarna évről évre három-három díszpolgári címet adományozni, ezért ő egyetértett az eredeti módosító javaslattal, illetve egyetért Szőke Károly indítványával is. Mivel érezte a képviselőkben levő ódzkodást a háromtól, ő a maga részéről szívesen megszavazza az évenkénti kettőt is, de szerinte nincs alapja a félelemnek a „felhígulást” illetően. Végül Major Judit módosító indítványát, hogy évente legfeljebb két főnek legyen adományozható díszpolgári cím, 7 igen szavazattal, 3 tartózkodás mellett elfogadta a testület, a módosított előterjesztést pedig 9 igen és 1 nem szavazat mellett a testület elfogadta. A második napirendi pont a települési tájegységi értéktár létrehozásáról szólt. Egy kormányrendelet értelmében értéktárat kell létrehozni, vagy településit, vagy csatlakozni kell a tájegységi értéktárhoz. A Kulturális Bizottság tárgyalta a javaslatot és egy módosítóval elfogadta azt, tudhattuk meg, majd Major Judit fejtette ki gondolatait. Szerinte a létrehozással Folytatás a következő oldalon >>


4

2013. augusztus

VÁROSHÁZA Folytatás az előző oldalról mindenki egyetért, ő annyi módosítást indítványoz, hogy ne a Művelődési Házat terheljék tovább, hanem inkább a szerinte kevésbé leterhelt Könyvtár legyen megbízva az értéktár kezelésével. A Jogi és Ügyrendi Bizottság is tárgyalta a javaslatot és Major Judit módosításával javasolták elfogadásra, ami végül meg is történt. A döntés értelmében saját települési értéktár létrehozása mellett döntöttek, és a Márai Sándor Városi Könyvtárat bízzák meg annak kezelésével. Harmadik napirendi pontként a Merkantil Banknál fennálló hitelszerződés módosítása következett. Az adósságkonszolidáció Albertirsa vonatkozásában is megtörtént. Ennek következménye, hogy a Merkantil Banknál fennálló tartozás esetében emiatt felvetődött egy olyan lehetőség, hogy csökken a futamidő. Amennyiben marad a tizenhat hónapos futamidő, a törlesztőrészlet nagyjából 43 ezer forint, ha lecsökkentik a futamidőt négy hónapra, akkor pedig nagyjából havi 160 ezer forint lenne. Az utóbbi összeg lenne az a havi törlesztés, amivel még a konszolidáció előtt kalkuláltak az idei költségvetés tervezésekor. Ennek alapján Fazekas László polgármester azt javasolta, hogy a város éljen a futamidő csökkentésével, és így négy hónap alatt kifut ez a hitel. Elter János felvetette, hogy miért nem az előtörlesztést választják, és mivel nem jelentős összegről van szó, ami egyébként is be lett tervezve a költségvetésbe, egy összegben is kifizethetnék. Fazekas László elmondta, hogy azért erről kell dönteni, mert erre kaptak ajánlatot a banktól. Ezt a pénzügyi iroda vezetője kiegészítette azzal, hogy az adósságkonszolidációt követően jelentősen változott a tartozás mértéke, így a lecsökkent összeghez igazodva a bank két lehetőséget ajánlott fel: változatlan törlesztőrészlet rövidebb kifutással, vagy változatlan futamidő, alacsonyabb havi törlesztéssel. A Pénzügyi Bizottság tárgyalta az ügyet és a futamidő rövidítését javasolják, amit valamennyi képviselő is támogatott, így a döntés értelmében négy hónap alatt fut majd ki ez a hitel. Negyedikként egy a XX. sz-i önkényuralmi rendszerekhez kapcsolódó közterületi megnevezések megváltoztatásának

tárgyában készült előterjesztés került sorra. Erre az Önkormányzati törvény tavalyi módosítása kötelezi a településeket. Albertirsán ez öt utcanevet érint, ezeket kell megváltoztatni. A Hámán Kató utca, a Landler Jenő utca, a Mező Imre utca, a Sallai Imre utca és a Ságvári Endre KISZ lakótelep elnevezéseket kell lecserélni a városban. A Városfejlesztési Bizottság ezekhez az utcákhoz keresett névjavaslatokat, melyeket az egyes érintett utcák képviselői az ott lakók körében felmérnek, hogy az ott élők többsége melyik elnevezést választja. A lakossági és a képviselő-testületi véleményezésre javasolt nevek: Landler Jenő utca helyett Határ út vagy Pipacs utca, Mező Imre utca helyett Mező utca vagy Gyurgyalag utca, Sallai Imre utca helyett Égerfa utca vagy Összekötő út. A Ságvári Endre KISZ lakótelep esetében a lakosság már választott, méghozzá az Erzsébet lakótelep elnevezést és nem az Erzsébet téri lakótelepet. A Hámán Kató utcánál a Gerje utca, Borostyán utca vagy Szeleczki Márton utca elnevezéseket javasolják. Ebben az esetben is már érdeklődött a képviselő az ott élőknél és a Szeleczky Márton utca elnevezést támogatja a többség. Szőke Károly ismertette Szőke Szabolccsal közösen készített alternatív javaslatát. Ebben azt javasolják, hogy a Gorkij utcát nevezzék el Vass Albert íróról, illetve mivel Albertirsán egyetlen 56-os forradalomban szereplő személyről sincs utca elnevezve, lehetne esetleg Nagy Imre utca. A Hámán Kató utcánál Roszik Mihály lelkész úrról, a Lendler Jenő utcánál Szántó József helytörténészről neveznék el az utcát, valamint Albertirsának van kettő 56-os forradalmára, és arra gondoltak, hogy a Mező Imre utcát el lehetne nevezni Ivitz Györgyről, a Sallai Imre utcát pedig Jankovics Mihályról. A Ságvári lakótelep az ő javaslatuk szerint is Erzsébet lakótelep, a Katona Gyula utcát pedig Katona József utcára változtatnák, mivel az íróról elnevezve lényegében megmaradna az utca megszokott neve. Utóbbi átnevezést azért javasolják, mert tudomásuk szerint Katona Gyula ÁVO-s tisztként védte a Rádió épületét és szerintük Gorkijról sem lehet utcát elnevezni. Fazekas László elmondta, hogy a bizottság arról már korábban döntött, hogy melyik utcaneveket tartják olyannak, hogy a törvény értelmében meg kell változtatni.

A bizottság egyébként az 5 érintett terület kapcsán szavazott az alternatív javaslatban szereplő nevekről, de azok nem kaptak többséget, így azok azért nem szerepeltek az előterjesztésben. A beérkezett javaslatokból a bizottsági munka során minden átnevezésre kerülő utcához három nevet választottak ki a javaslatok alapján, értelem szerűen azt a hármat, amelyiket a legtöbben támogatták. Major Judit hozzászólásában kifejtette, hogyan zajlott a névválasztási folyamat. Valamennyi nevet elküldték a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének. Katona Gyula nevével nem tudtak mit kezdeni. Szerinte azt lenne jó tudni, hogy a 70-es, 80-as években kialakult utca nevét akkoriban milyen indoklás alapján adták, mert hivatalosan senki nem tud róla. Az 56-os szerepre vonatkozó információ is szákhagyomány útján terjed róla, de például lexikonban megnézve van Katona Gyula nevű matematikus, ez az utcanév így szerinte nem köthető önkényuralmi rendszerekhez. De ezt az utcanevet is elküldték az Akadémiának, akiknek ezzel a névvel semmi kifogásuk nem volt. Kovács Lászlóné arra való tekintettel, hogy az internetre már felkerült, hogy utcanév változások lesznek és úgy értesült, hogy az ő körzetét érintően olyan irományok kerültek oda, miszerint a képviselőtestület jó lenne, ha mással foglalkozna, azt a következtetést vonta le, hogy az emberek nem ismerik a törvényi változásokat és az ebből adódó kötelességeket. Emiatt kérte többek között az Albertirsai Híradót, hogy tájékoztassuk a lakosságot, hogy ezek a névváltoztatások nem az albertirsai képviselők agyából pattantak ki, hanem a megváltozott törvény kötelezi őket erre. Az elnevezések kapcsán csak annyit akart elmondani, hogy sok emberrel beszélt az érintett területen, és ők elmondták, hogy személy nevét nem szeretnék, ha már változik az utca elnevezése. Leginkább azért nem, mert akkor esetleg 5 vagy 10 év múlva majd azokat a neveket is valami miatt meg kell változtatni, és mégegy változást nem szeretnének. Szerinte egyébként semmi értelme újra nyitni egy vitát, ami a bizottságban már lezajlott és újra szavazni azokról a nevekről, amik ott nem kaptak többséget. Fazekas László még elmondta, hogy Folytatás a következő oldalon >>

2013. augusztus


5

VÁROSHÁZA Folytatás az előző oldalról amennyiben olyan utca nevének megváltoztatásáról döntenek, melynek nevére az MTA azt mondta, hogy meg kell változtatni, akkor az ott élők ebből fakadó költségeit (pl okmányok cseréje) az állam átvállalja. Ha azonban olyan utca nevét változtatják meg, melyet az MTA nem tartott megváltoztatandónak, akkor viszont a költségek az ott élőket terheli. Durázi Jánosné elmondta, hogy ő a körzetében a Hámán Kató utcát nagyjából két hete járja, a bizottság elnökével egyeztette az ott élők véleményét. Végigjárva az utcát az ott élők a javaslatban szereplő név mellett döntöttek. Major Judit elmondta, hogy a rendszerváltozáskor volt már egy névváltoztatási hullám, bár szerinte akkor nem volt kötelező, csak a közhangulat olyan volt, hogy egyes utcaneveket megváltoztattak. Így lett például annak idején a Nefelejcs utca elnevezés, amit az ott élők maguk találtak ki, és volt annak idején a Vörös hadsereg útja, ami azelőtt Széchenyi út volt. Viszont közben a településen már kialakult egy Széchenyi út, ahol az ott élők ragaszkodtak a névhez, az egykori Széchenyin élők is azt szerették volna visszakapni, így lett végül Gróf Széchenyi út, ami bevált és szeretik az emberek. A vitát követő szavazás során a képviselők nem támogatták, hogy a Gorkij utca és a Katona Gyula utca nevét megváltoztassák, valamint azt, hogy az öt utca esetében új nevek kerüljenek be a lehetséges nevek közé. Az eredeti javaslatot 9 igennel és 1 nem szavazattal elfogadták. Ötödiknek a Balatonszárszói táborban történő tulajdonrész vásárlás következett, ahol Tápiószőlős tulajdonrészét vásárolja meg a többi 12 település, ha mindenhol megszavazza a testület. Ez után a Sportközpont használatáról szóló együttműködési megállapodás meghosszabbítása került napirendre, hiszen az ASE-val kötött szerződés lejárt, és ahhoz hogy indulni tudjanak egyes bajnokságokban, meg kell hosszabbítani a szerződést. A bizottságok támogatták a szerződés meghosszabbítását, a képviselők pedig egyhangúan támogatták a javaslatot. A folytatásban egy pályázaton történő részvételről született döntés. Három intézményre tudnak pályázatot benyújtani napenergia hasznosításra:

Polgármesteri Hivatal, Móra Ferenc Művelődési Ház és Sportcentrum. 100 százalékos támogatottságú a pályázat, ami egyrészről örvendetes, másrészről eleve borítékolja az iszonyatos túljelentkezést, még akkor is, ha hétfőn hajnalban írták ki a pályázatot és mindössze péntekig lehet beadni. Saját erő tehát nem kell hozzá, így veszíteni valója nincs a városnak, a képviselők egyhangúan el is fogadták, vagyis benyújtják a pályázatot. Kilencedik napirendi pont az Albertirsai Római Katolikus plébánia kérelme volt, akik a templomtoronyba toronyórát szeretnének szereltetni, mindezt a várossá válás 10. évfordulójához kapcsolódva. A megvalósításhoz az adományokból öszszegyűjtött összeghez még 300 ezer forint hiányzik. A támogatást egyhangú döntéssel szavazta meg a testület. Az Albertirsai Polgárőr Egyesület kérelmével kapcsolatban Fazekas László azt javasolta, hogy kérjék meg az egyesületet a rendőrséggel történt megállapodásának, valamint járőrözési tervének benyújtására, hogy ezek ismeretében tudjanak dönteni a kérelem elbírálásáról. Elter János hozzászólásában megjegyezte, hogy a kérelmező a bélyegzőjén Albertirsa címerét használja. Tudomása szerint ezzel kapcsolatban az önkormányzat rendelete bizonyos előírásokat tartalmaz, amire szeretné felhívni a figyelmet, illetve kéri, hogy tegyék meg a rendelet szerinti lépéseket. Ezt követően a képviselők egyhangúan támogatták a polgármester úr javaslatát és bekérik a korábban említett anyagokat az egyesülettől. A folytatásban az egyebek következtek, elsőként Szemőkné Szedlacsek Judit kérdéseivel, észrevételeivel. A polgárőrség járőrözik, de önállóan nem intézkedhet, ezért szeretné kérni, hogy nyáron is csináljanak hasonló akciót, mint korábban, mert jelezték több helyről is, játszótér, Erzsébet tér és az új parknál is, hogy fiatalok isznak, hangoskodnak 22 óra után. Olykor még éjjel egykor is tart mindez, és jó lenne, ha megszűnne, ezért kéri, hogy a polgármester úr egyeztessen a rendőrkapitánnyal, és mivel fiatalkorú, esetenként talán kiskorú is van az italozók között, a családsegítővel is. Fazekas László készséggel megteszi, bár tart tőle, hogy illetékességi vita alakul majd ki, de egyetért azzal, hogy valakinek tenni kell valamit, még akkor is, ha

az csak felületi kezelés, mert itt mélyebb, komolyabb problémáról van szó. Szemőkné szeretné, ha az illetékes végigjárná a várost, mert sok helyen el vannak állítva a táblák, van ahol balesetveszélyes is, ezért jó lenne, ha valaki ezt figyelné. Ezen kívül a kaszálásra, parlagfű irtásra tért ki, hogy ahol vállalkozóra van bízva a feladat, legyen ellenőrizve, hogy tényleg megcsinálta-e, és hogy megfelelő-e a minősége az elvégzett munkának. Ha nem, akkor legyen elvégezve máshogy. Fazekas László a KRESZ táblák kapcsán elmondta, hogy előző évben gyakorlat volt, hogy hétfőnként a közhasznúak vezetője végig ment a kritikus pontokon és ellenőrizte a táblákat. Ha ez idén komolyabb probléma, akkor a Városüzemeltetési Iroda vezetője intézkedni fog. A kaszálások kapcsán, ahol vállalkozó végzi, ott amikor végez a munkával, azt jelzi, átveszik a területet és csak utána fizetik ki, ha megfelelően elvégezte a munkát. Szőke Károly a kátyúzás kapcsán kifogásolta, hogy a Sport utca elején a bukkanó még mindig nem lett megcsinálva. Ezen kívül a MÁV parkolónál a hangfogók visszahelyezését kérte korábban, és érdeklődött, hogy hol tart az ügy. A polgármesteri válaszból kiderült, hogy a MÁV annyit válaszolt, ilyen jellegű beruházást nem tervez mostanában. A Városüzemeltetési Iroda vezetője pedig elmondta, hogy többször végigment a Sport utcán, de nem talált bukkanót, ezért kérte a képviselő urat, hogy nézzék meg együtt a helyszínt. Elter János a vasútállomásnál az állomásfőnökkel javasolja a kapcsolatfelvételt, hogy megtudják, miért történt, hogy a Mikebudai úti vasúti átjárónál az egyik oldalán levágták a gyomot és a parlagfüvet, a Gróf Széchenyi felőli részen viszont ez nem történt meg. Ez hetek óta így áll, ezért jó lenne tisztázni a helyzetet. Többen is jelezték neki, hogy az egyik Mikebudai úti lakos reggel és este tüzet gyújt ilyen melegben a kályhába, ami persze nem lenne baj, ha megfelelő anyaggal tenné, sajnos azonban műanyaggal, gumival teszi ezt. A hivatalnak már jelezte, de ők nem találták otthon, ezért most jelezné, hogy az illető sose fog kimenni kaput nyitni, csak hátulról a BA-KO utca felől lehet megközelíteni, ahol nyitott a telke, és talán azzal lehetne eredményt elérni, ha kötelezik arra, hogy kukát hasz-


6

2013. augusztus

VÁROSHÁZA Folytatás az előző oldalról náljon. Ugyanis nincs kukára szerződése, és sajnálatosan a szemetét a kályhában égeti el. Ráadásul a szelektív gyűjtőből naponta viszi haza a műanyag flakonokat tüzelni. Kéri, hogy ezek ismeretében intézkedjenek. Fazekas László felhívta a figyelmet, hogy azért a magántulajdonú ingatlanra hátulról történő behatolásnak megvannak a veszélyei jogi értelemben is. Az aljegyző asszony elmondta, hogy valóban kaptak megkeresést és ismerik a problémát, dolgoznak a megoldáson. Kovács Lászlóné egy korábbi ülésen a kátyúzás kapcsán említette a Pesti út és a Vinnyica utca közötti szakaszt a piacnál, ami valahogy kimaradt. Ezen kívül kérdezte, hogy a Vasvári Pál utca világítása kapcsán a DÉMÁSZ jelezte-e már, hogy annak a bizonyos egy oszlopnak a felállításával kapcsolatos gondok hogy állnak most, hogy lesz annak az utcának a közvilágítása. Talán nem az önkormányzat, hanem a baráti kör rakta ki valamikor még a kis tájékoztató táblákat az intézmények felé, de ezeket át kellene nézni, mert például a családsegítő is máshol van, mint amit a tábla jelez. Erre is oda kell figyelni, mert így félrevezető. Fazekas László válaszából kiderült, hogy több mint tíz évvel ezelőtt egy civil szervezet helyezte ki ezeket a táblákat, de nyilván a velük való törődés az önkormányzat dolga, ezért köszöni a jelzést, átfésülik őket. Az irodavezető pedig elmondta, hogy a piac melletti kátyúzás és a Vasvári Pál utcai világítás kapcsán érdeklődni fog, utánanéz. Sági Józsefnét a strand fölötti rész, illetve a Feketerészen lakó szülők keresték meg, akik értesültek róla, hogy a Vágóhíd utca aszfaltozásra kerül, és ezáltal esetleg megvalósulhat egy régi álmuk, hogy esetleg az iskolabusz arra ki tudna menni körforgalomszerűen. Valamikor szó volt erről, de a busz nem tudott megfordulni akkor. Most az a kérésük a polgármester úr felé, hogy valamiképpen egyeztessen a Volánnal, miként lehetne azt a szálat is ráfűzni a csokorra, mert nagyon kint laknak, és jó 20-25 gyermeket érintene ez a buszjárat. Fazekas László szerint ez egy nagyon jó gondolat, és jó időben született gondolat,

mert a menetrendeknek van egy átfutási ideje, és bár az út még nincs kész, de helyes, ha mielőbb jelzik. Major Judit jelzi, hogy a Köztársaság úti szelektív hulladéktárolóba rendszeresen állattetemeket gyömöszölnek bele. Úgy látszik erre még nem értünk meg szellemileg, hogy értelmezni tudjuk a szelektív hulladéktárolót – mondja – akkor pedig sajnos meg kell szüntetni, mert ez így talán többet árt, mint használ. A parkátadót és a díszközgyűlést a kábeltévé nem közvetítette, pedig majdnem egy hónap eltelt már azóta. Nem tudja, mi az oka, hogy nem került adásba. Az új parkba szeretne egy táblát a park „használatával” kapcsolatban, mert van hogy időnként például ürüléket kell felszedni ott. „Miénk a park, nekünk kell vigyázni rá” feliratú, vagy hasonló táblára gondol, amin az is megjelenik, hogy például szabad-e kerékpárral közlekedni a gyepszőnyegen. Tart tőle, hogy nem vigyáznak a parkra megfelelően az arra járók. Fazekas László elmondta, hogy készül a park „házirendje”, ami több példányban kihelyezésre kerül majd. Ami pedig az avatót illeti, úgy tudja, hogy a kábeltévé az ülést követő hétévégén adja majd le ezt az anyagot. Végül zárt üléssel végződött az első rendkívüli, majd nem egészen egy hét múlva kezdődött a második, amit szintén néhány határidős döntés miatt kellett öszszehívni. A napirendet ezúttal is egyhangúan elfogadták és neki is láttak a napirendi pontok megvitatásának. Elsőként egy pályázat került terítékre, a létszámcsökkentéssel kapcsolatos egyszeri hozzájárulás igénylése tárgyában. Ez a pályázat már korábban be lett adva, de hiánypótlásra volt szükség, amit másnap be kellett adni. Ezért is kellett sürgősséggel tárgyalni. Valamennyi képviselő támogatta a javaslatot, így a már beadott pályázathoz a hiánypótlást is sikerült időben elkészíteni és benyújtani. A második előterjesztés a 2013. évi közbeszerzési terv módosításáról szólt, amit a Fa-Co dűlő majdani munkálatai miatt kellett változtatni. Természetesen ezt is egyhangúan támogatták, mint ahogy az ezt követő napirendi pontot is, ami a FaCo dűlő mart aszfalttal történő felújításáról szólt. A napirendi pont tárgyalása közben

Szemőkné Szedlacsek Judit kihangsúlyozta, hogy ebben a döntésben semmi politika, vagy személyes érdek nincs, 11 megválasztott képviselő szavazza meg a javaslatot, senkinek nincs benne semmiféle egyéni érdeme, ne sajátítsa ki azt senki magának. Mindezt azért tartotta fontosnak, mert elindultak mendemondák, hogy kinek köszönhető. Dr. Pécsi Angéla azt kérdezte meg, hogy meddig lesz megcsinálva az út. A válaszból pedig kiderült, hogy a Dávid sorig. Fazekas László arra is kitért, hogy nagyon kiterjedt a külterületi úthálózat, így minden út burkolására nincs lehetőség. Korábban volt egyeztetés az ott lakókkal, akiknek a többsége akkor úgy döntött, hogy azon a környéken ez a gyűjtő út, amit a legtöbben használnak, ezt kellene rendbe tenni, ezért ez fog elkészülni majd. Az egyebekben Sági Józsefné a Szentmártoni út és a 4-es út kereszteződése kapcsán jelezte, hogy rossz a kilátás, veszélyes, nem lehet látni a Cegléd felől érkezőket a bokroktól, ágaktól. Fazekas László válaszában megígérte, hogy fel fogják nyírni, de hozzátette, hogy sok az ilyen jellegű kérés, hogy fa vagy sövény, itt vagy ott akadályozza a kilátást. Szerinte többségében ezek a kereszteződések beláthatók, de ahol tudják ott megoldják, bár sokszor ő maga a helyszínt megnézve nem érti, hogy mi a gond. Szőke Károly jelezte, hogy a Köztársaság u. 19. udvara méltatlan a városközponthoz. Egy sarki épületről van szó, amiről nem tudja, hogy lakott-e. Ezen kívül érdeklődött, hogy a kátyúzás befejeződött-e, ha igen, akkor ki ellenőrizte, mert sok a gond, probléma, például tavaly javított területeken. Ezen kívül érdeklődött, hogy a városi számlákon mekkora összegek vannak lekötve, illetve szabadon felhasználhatóan, mert ebben a hónapban az erre vonatkozó adatokat nem kapta meg. Fazekas László elmondta, hogy a rendes, tervezett testületi üléseken mindig elkészül a tájékoztatás. Napi szinten, pontosan nem tudja, de nagyságrendileg nincs komolyabb változás a június végi állapothoz képest. Rendkívüli ülésekre nem szokott készülni ilyen jelentés, de ha a testület úgy dönt, akkor ezentúl majd minden testületi ülésre elkészítik. Folytatás a következő oldalon >>

2013. augusztus


7

VÁROSHÁZA Folytatás az előző oldalról Megjegyezte még, hogy ha likviditási gondok lennének, akkor naponta nézné a számlákat és tudná, hogy aktuálisan mennyi pénz van rajta, de van rajta bőségesen lekötött és lekötetlen is. A kátyúzás eredményeiről, munkáiról pedig megígérte, hogy írásos tájékoztatást kapnak majd a képviselők a következő tervezett ülésre, augusztus végén. Szőke Károly elmondta, hogy nem volt hátsó szándék a bankszámlákat firtató kérdésében, tudja, hogy stabil a város pénzügyi helyzete, de minden hónap végén meg szokták kapni, és ez most elmaradt. A polgármester úr elmondta, hogy minden hónap végén van tervezett testületi ülés, kivéve július hónapot, és mivel minden tervezett havi ülésre el kell készíteni az anyagot, minden hónapban meg is kapják, kivéve júliust, mert akkor nincs ülés a rendes munkarend szerint. Természetesen augusztusban már újra készülni fog az anyag, amit meg is kapnak a testületi ülésen. Szemőkné Szedlacsek Judit is hozzászólt a témához. Megerősítette a polgármester által elmondottakat, hogy mivel ebben a hónapban csak rendkívüli ülés van, nincs ilyen anyag, de minden rendes ülésen meg szokták kapni. Kovács Lászlóné is szót kért. Elmondta, hogy a korábban szólókhoz hasonlóan ő is az ülés rendkívüli mivoltára akarta felhívni a figyelmet, valamint arra, hogy az aktuális időszakban igazgatási szünet van, amikor a hivatali dolgozók is csak ügyeletet tartanak, így ilyenkor ennek az anyagnak az elkészítése nehezebb is lenne. Szőke Károly elfogadta a választ. Fazekas László pedig válaszolt a Köztársaság utcai ingatlant firtató kérdésre is. Egyetért a felvetéssel, és ígéretet tesz, hogy hétfőn, ha esetleg még nem lépett ebben az ügyben az illetékes, meg fogja tenni azt. Elter János a jegyzőhöz intézett kérdést. Sok a gondatlan, elhagyott ingatlan, ami sok esetben bankok tulajdonába került. Kérdezi, hogy ezeket a tulajdonosokat is fel lehet szólítani a rendbetételre? A jegyző asszony igen válaszát megköszöni, és ígéri, hogy ez esetben jelezni fog, mert több ilyen hely is van a városban. Ezzel pedig véget ért az ülés nyilvános része.

Hasznos teendők hőség- és UV-riadó esetén Hogyan kerüljük a meleget:

Fontos megjegyzések:

Tartsa hűvösen a lakását! Napközben tartsa az ablakokat csukva, használjon függönyt vagy egyéb sötétítőt. Lehetőleg éjszaka szellőztessen. Kapcsolja ki a nem fontos elektromos készülékeket.

Hőhullámok idején, amikor a külső hőmérséklet 35-39 °C közötti, az ideális belső hőmérséklet 28 °C körüli. A ventillátort csak rövid ideig lehet használni!

Ha a fent említettek nem valósíthatók meg, töltsön el legalább 2-3 órát légkondicionált helyen!

A hűtött helyek elérhetőségét az önkormányzatok hőségriadó kapcsán kiadott listája tartalmazza.

Kerülje a megterhelő fizikai munkát, tartózkodjék árnyékban, a legmelegebb órákban!

Az ésszerű munkaszervezés, a munkavédelmi szabályok betartása és betartatása a munkáltató felelőssége.

A következő nyárra gondoljon arra, hogyan hűtheti lakását (pl. párologató edény, zöld növények, klímaberendezés).

Gondolkodjon előre.

Tartsa testhőmérsékletét alacsonyan, és fogyasszon sok folyadékot, előzze meg a kiszáradást!

Gyerekek, idősek betegek esetén fokozottan figyelni kell a kiszáradás megelőzésére.

Gyakran zuhanyozzon, vagy fürödjön langyos vízben!

A zuhanyzás időseknél növelheti az elesés veszélyét

Használjon vizes borogatást, hűtse lábát langyos vízben!

Segít a testhőmérséklet csökkentésében.

Viseljen világos, természetes alapanyagú, bő ruhát. Ha a napra megy, viseljen széles karimájú kalapot és napszemüveget!

Óvja magát a nap közvetlen sugaraitól.

Rendszeresen fogyasszon folyadékot, ne fogyasszon alkohol és magas cukortartalmú italokat!

Fontos az ásványi sók pótlása. A koffeinnek (pl. kávé, kóla, energia italok) vízhajtó hatása van!

Ha rendszeresen szed gyógyszert, kérdezze meg kezelőorvosát, hogyan befolyásolják a gyógyszerek a folyadékegyensúlyt!

A lázas betegekre különösen oda kell figyelni!

Ellenőrizze testhőmérsékletét!

Fontos tudatosítani, hogy ha a testhőmérséklet 38 °C fölé emelkedik, az már káros az egészségre. 39 °C felett hőguta alakulhat ki! 40 °C felett életveszélyes állapot keletkezik!

Tárolja gyógyszereit megfelelő hőmérsékleten!

Ha a szobahőmérséklet 25 °C fölé emelkedik, célszerű a gyógyszereket hűtőben tárolni akkor is, ha ez nincs ráírva a dobozra!

Ha bármi szokatlan tünetet észlel, azonnal keresse fel orvosát! Tájékozódjon az igénybe vehető segítségekről! Kiss Tamás


8

2013. augusztus

KRÓNIKA

„... s ámul széles ország, büszke lehet Csönge.”

(Csukás István)

Weöres Sándor születésének 100. évfordulója kapcsán számos helyen és alkalmon emlékeztek meg a költő-óriásról. Így Csöngén is június 22-én, születésnapján. Az ünnepség istentisztelettel kezdődött a gyönyörű csöngei evangélikus templomban, ahol Weöres Sándort is keresztelték és konfimálták. Az igei szolgálatot dr. Fabiny Tamás evangélikus püspök végezte. Az igehirdetés közben Gryllus Dániel hangzatos előadásában hallhattuk a püspök által idézett megzenésített verseket. A 24. zsoltár 4. verséből kiindulva a püspök sokszor utalt Weöres Sándor gondolataira. Istenkereső ember volt Weöres Sándor. „Én keresem a hitemet, de az Isten engem majd megtalál.” Egyik legtöbbet idézett versrészlete: „Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra.” Az ég és a föld összeköthető, mert ez a létra bennünk Jézus Krisztus. A Hajnali áhitat című versében Weöres Sándor a Szentlelket köszönti, aki által Isten közöttünk van. „Isten rajtad végtelen könny, Isten benned végtelen mosoly.” Az istentiszteleten közreműködött a tatai Szent Márton Kórus. Giczi Józsefné óvónő az Ének a teremtésről című verset mondta el, amelyet a helyi óvodások kis műsora követett. A „csöngei harangszót” délben a rádióból már a Weöres Sándor – Károlyi Amy Emlékháznál hallgattuk, ahol a megemlékezés folytatódott. Többek között beszédet mondott Hende Csaba honvédelmi miniszter, dr. Steines Ágota szerkesztő, dr. Fűzfa Balázs irodalomtörténész. Itt az

iskolások énekeltek és szavaltak Weöres Sándor verseket. Az ünnep a költő szobránál koszorúzással ért véget. Számtalan tanulmány, méltatás jelent meg az év folyamán a költőről. Engem azonban a személyes emlékek és tárgyak kötnek még erősebben Weöres Sándorhoz. Igaz, hogy Szombathelyen született, de gyermekéveit és ifjúkora egy részét szülőfalumban, Csöngén töltötte. Édesapja a falu legnagyobb birtokosa, édesanyja pedig a falu legműveltebb asszonya volt. Mindkettőjüket nagyon becsülték és szerették a csöngeiek. Még mostanában is sok vidám vagy éppen szívmelengető történeteket mesélnek róluk és a különc, rendkívül csavaros eszű, határtalan fantáziájú, de szórakozott, külsejére nem sokat adó ifjúról. Weöres Sándor korán megtanult írni, olvasni. Már 8-10 éves korában Shakespeare nyomán drámákat írt, de szívesen játszott a korabeli fiúkkal is. Már ritkán járt haza Csöngére, amikor kisgyerek koromban édesanyámmal jártunk náluk vendégségben. Weöres Sándor első verseskötetének – „Hideg van’’ egy példányát 1934-ben szüleimnek dedikálta. A második világháború után a Weöres családot is megfosztották javaitól. A költő édesanyjának halála után az idősebb Weöres Sándornak el kellett hagynia otthonát, és hozzánk, a mi államosított házunkba költöztette a helyi hatóság. Fia mindig küldött neki pénzt élelemre, ruhára, de ő mind félrerakta a fia számára. S bár eleinte sokszor emlegette így fiát „az a

mihaszna Cina” (a családban és Csöngén Cinának hivták a költőt), ebben az időben már büszke volt rá. Ma is őrzök a fiáról megjelent cikkeket, amelyeket sűrűn aláhúzogatott, és lapszéli jegyzetekkel látott el. Amikor id. Weöres Sándor tőlünk elköltözött, több mindent nekünk adott. Például egy gyönyörűen kimunkált réz papírvágó kést, de ami a légértékesebb: fia 12 kézírásos, verseket és feljegyzéseket tartalmazó pepita füzetét a harmincas évek közepéből. A Weöres-házat később Weöres SándorKárolyi Amy Emlékházzá alakították ki, amely a költőházaspár életművét mutatja be három szobában. Egy külön tárlóban helyezték el az általam az emlékháznak kölcsönadott eredeti kéziratos füzeteket és a költő édesanyjának dedikált 5 könyvét. Csöngén minden év májusában van Weöres Sándor versmondó verseny, júniusban falunappal egybekötött megemlékezés és Weöres Sándor Olvasótábor és Nyári Egyetem. Bárdossy Tibor

Nem változnak a hulladékgyűjtés feltételei A Dél-Pest Megyei Szuperinfó július 18-i számában félreérthető írás jelent meg „Matricák kerülnek a kukákra” címmel. A benne foglaltak kizárólag Cegléd városára érvényesek. Ez azonban nem derül ki egyértelműen a cikkből. Megnyugtatok minden albertirsai lakótársamat: Albertirsán továbbra is az eddigi rend szerint történik a kommunális hulladék gyűjtése. Fazekas László polgármester


2013. augusztus

9

KRÓNIKA

Jubileum

Mátyás király év – 2. rész

A „Mátyás király év” című írás Első részében említettem, hogy a Második részben, a király jubileumairól szeretnék beszámolni. Első, fontos, eseményként születését köszönthetjük. Mátyás, Kolozsvárott, 1443. február 23.-án született. 2013-ban emlékezhetünk 570. születésnapjára. Az idei Mátyás napok központi témája a mese. Szülővárosában, arra törekedtek, hogy Kolozsvár román ajkú lakosságát is bevonják az ünneplésbe. Az első nap, a főtéren, a lovas szobor előtt, a korábban szokásos galambröptetés helyett, 570 darab kis lampiont, mint „égi lámpásokat” eresztettek a magasba.

A lámparöptetés majdnem hibátlanra sikerült, bár többen elügyetlenkedték az eseményt, de Mátyás, az égi magasságokból bizonyára, jóindulattal figyelte hódolóinak igyekezetét. Másnap a szülőháznál volt koszorúzás. A megyei elnök bejelentette a Mátyás év kezdetét, 3 napi időtartamra. Emlékbeszédekben emlékeztek meg Mátyás születésének 570. és trónra lépésének 550. évfordulójára.

Mátyás király Magyarország fénykorának szimbóluma, aki halála után vált népszerűvé. A látványos esemény megrendezéséhez 1140 résztvevőre volt szükség, nem aggódtak a létszám miatt, mert a rendezvényt az egyik közösségi portálon

is meghirdették, a felhívásnak 13 ezer látogatója volt, ezerhatszázan jelezték részvételüket a rendezvényen. Mátyás király szülőházánál mesés rendezvényt adtak elő iskolás gyermekek, amely, Mátyás királyról szólt. Ehhez a meséhez rajzokat, festményeket készítettek. A rendezvénysorozat a Kolozsmonostori (= Kolozsvár egykori neve) Kálvária templomban fejeződött be. A másik esemény a trónra lépésének 550 éves évfordulója. V. László király 1457-ben, Hunyadi László kivégzése után, menekült, mert félt a nép és a Hunyadiak megtorló intézkedéseitől. Mátyást magával vitte előbb Bécsbe, majd Prágába, itt átadta Podjebrád György (eredeti nevén Jiři z Kunštátu a Poděbrad, Poděbrady), cseh királynak, Csehország egyetlen huszita királyának. Podjebrád György V. László haláláig, Mátyással úgy bánt, mint rab, utána már inkább vendégként tekintette. A rab Hunyadi szabadon bocsátása fejében - többek közt - a Katalin nevű lányával kötendő házasság ígéretét is kierőszakolta tőle. 1458. január 24-én, az összegyűlt rendek, egyhangúan, királlyá választják a 15 éves Hunyadi Mátyást. Tárgyalni nem kellett, mert a köznemesség sokasága, negyvenezer ember állott a Duna jégén, és mind Hunyadi Mátyást éltette. A gyerekek pedig ezt a dalt énekelték a pesti utcákon: Mátyást mostan választotta Mind ez ország királyságra, Mert ezt isten adta nékünk Mennyországból oltalmunkra. Az új király szabályos koronázása megkésett, hiszen a szent koronát III. (Habsburg) Frigyes német - római császár birtokolta, és őrizete. Mátyás Podjebrád Katalin kezét megkérte, a király lányának örömét látva, a kérést teljesíti, és Mátyásnak adja lányát. Hamarosan útra keltek, a befagyott Dunán Esztergomnál keltek át, és igyekeztek Budára. 1463-ban Bécsújhelyen szerződést kötött III. Frigyessel, és 80 000 koronáért visszakapta a Szent Koronát. Viszont abba bele kell egyeznie, hogy amennyiben örökös nélkül halna meg, akkor III. Frigyes vagy utódai, a Habsburgok, öröklik a magyar trónt.

Mátyás megkoronázására 1464-ben kerül sor, amely mindenképpen fordulópontot hozott Mátyás uralkodásában. A király meglepő határozottsággal kezdte meg uralkodását. Legfőbb tanácsadója, atyai barátja, Vitéz János (Nagy)váradi püspök. Az országos méltóságokba saját családja tagjait emelte. Szilágyi Mihályt kormányzóvá választották az ifjú király mellé, akitől azonban Mátyás ügyesen megszabadult. Szilágyi sértődöttségében Mátyás ellen fordult, aki elfogatta, és Világos várába záratta. A királlyá választás után, az uralkodó megfosztotta országos méltóságaiktól a bárókat, és jobbára köznemesi származású, vagy pedig családjához közel álló híveit ültette pozíciókba. A kancellária reformjaként megváltoztatta a királyság központi adminisztrációját. A királyi tanácsban helyet kaptak a zászlósurak, a kincstárnok, a tárnokmester, a meghatározott területi zászlósurak, az erdélyi vajda, a székely ispán, a budai várnagy, több főispán, a bánok, a bárók, a főudvarmester, a főajtónálló és a főasztalnok. Mátyás egyesítette a főkancellári és a titkos kancellári méltóságokat. A kancellária kibővült, vezetője a kancellár, aki egyben király bizalmasa. Mátyás király hatalmas levelezést folytatott királyokkal, pápákkal, jeles személyiségekkel. Galeotto Marzio feljegyezte: „…minden levelet, amit szétküldött, vagy maga mondta toll alá, vagy ha mások írták, elolvasta.” Főleg uralkodásának második feléből maradtak ránk tetemes számban általa fogalmazott iratok. 1464 folyamán, a Corvinák, Mátyás európai mértékkel mérve is számottevő nagyságú és értékes könyvtárat (Bibliotheca Corviniana) állított össze, részben vásárolt, részben kifejezetten az ő számára készített könyvekből. Firenzében, Ferrarában, Milánóban és Nápolyban készültek a hollós címerrel ékesített könyvek. A könyvtár állományát mennyiségileg, mintegy 2500 kötetre becsülik. A könyvtár élén, egy ideig, a híres itáliai humanista, Galeotto Marzio állt. Mátyás király haláláig, az események, az életrajzában olvashatók. Szentjóby Szabó Andor


10

2013. augusztus

KRÓNIKA

10 éves jubileum parkavatással Július 1-én volt napra pontosan 10 éve, hogy Albertirsa elnyerte a városi címet. A díszközgyűlés mellett a központi park avatásával emlékezett meg a város az évfordulóról, aminek kapcsán megszólaltatunk néhány közreműködőt. A Mirelite Park kútjának alkotóját, Várhelyi Györgyöt kérdeztük az átadás előtt néhány órával. – Először is gratulálok az alkotáshoz, és arra kérem, néhány szóban meséljen a városhoz való kapcsolatáról, ami ha jól tudom, egészen régi időkre nyúlik vissza. – Albertirsai művész és lakos vagyok. Körülbelül húsz éve kerültem Albertirsára, természetesen művészi munka ürügyén. Tessedik Sámuel születésének kétszáz valahányadik évfordulójára, az akkor még aktív és tevékenykedő Roszik Mihály lelkész hívott Albertirsára, és érmeket csináltunk az évfordulóra. Olyan jóba lettem a várossal, illetve akkor még faluval, hogy vásároltam egy faluszéli házat, és amikor Budapest már nagyon megtelt, én pedig nagyon megteltem Budapesttel, akkor ideköltöztem. De természetesen a művészi kapcsolatunk az folyamatos volt, a városabatásra is tíz évvel ezelőtt érmeket csináltam, Szent István szobrot, Kossuth szobrot, Alberti és Irsa egyesítésére emléktáblát, itt nem messze a parktól, az egészségház falára, és most az egyik legújabb munkám pedig ez a jónak tűnő albertirsai jelkép. Egy díszkútnak indult, most már malom, de érdekes módon mindenki látja azt benne, amiért készült. Hogy Albertirsa összekapcsolása, egy tömbbe formálása és a középen mozgó lapátos vízkerék pedig Albertirsa fejlődését, mozgékonyságát, mozgását jelképezi és nagyon örülök, hogy egyben látom. – Szerintem sokan mások is örülnek neki, mert valóban nagyon szép. Korábbi munkáinál szóba került, hogy fémekkel is dolgozott, de itt, ebben az alkotásban fémből van a legkevesebb... – Eredetileg a betűket, A és I betűt, amik közé aztán beillesztettük ezt a kereket, kőből gondoltuk, de aztán azt gondoltuk, hogy ebbe a csodálatos parkba a sok élő fa mellé nagy fatömbök is jól fognak mutatni, és végül inkább a fát választottuk. – Milyen fa ez egyébként? – Ez tölgyfa. A lapátok készültek akácfából, a tartósság miatt.

– Amik a kettő között forognak tehát. Egyébként az irány is jó, hiszen az A betű az alberti városrész felől van, az I betű pedig az irsai városrész felől, ráadásul majdnem az egykori határvonalon található. Így egyfajta tájékoztató is azoknak, akik kíváncsiak a település létrejöttére, történetére. – Igen. Lényegében ügyesnek kellett lenni Alberti és Irsa egyesítésekor, hogy így egyesítsék, hogy a majdan elkészülő szobromat jól képviselje. De a viccet félre téve, valóban Alberti felé esik az A betű, Irsa felé pedig az I betű. – Bár amennyire én tudom, ennek már túl nagy jelentősége nincs, itt a településen. – Nincs. Idős barátom, Roszik Mihály lelkész, próbálta egy kicsit lázítani az albertieket, hogy az volt a szép idő, mikor Alberti külön volt és Irsa is külön volt... Én így ismertem meg, a régi hadakozásokat nem tudom, és gyakorlatilag, ha ide valóban sikerült volna egy középületet még erre a térre felhúzni, akkor igazi kapocs lenne a terület Alberti és Irsa között. Így a Vasút utca egy kicsit még ketté választja a településrészeket, és ezen a választóvonalon sajnos van egy-két nem ide illő és nem igazán rendben tartott ingatlan, de bízom benne, hogy ettől a csodálatosan megcsinált parktól a környezet is ihletet kap, a portákat rendbeszedik és valóban városi arculatot kezd majd mutatni a környék. – Valóban gyönyörű ez a park, és talán még férne is ide egy-két művészeti alkotás a meglévőkön kívül is... – Maga ez a kezdeményezés úgy indult, hogy az általam, illetve saját maga által tanítványomnak mondott Mezősi Aranka szobrászművésszel az utóbbi tíz évben megközelítőleg 50-60 köztéri munkát csináltunk meg művésztelepeken. A művésztelepi munka az úgy néz ki, hogy meghívnak minket, ott néhány hétig etetnek-itatnak, mi pedig a saját eszközeinkkel az ő általuk kért munkát megcsináljuk, és szépen otthagyjuk. Hívják a zsűrit és kiderül, hogy a mi ott tartásunk néhány százezer forintba került, de az általunk otthagyott munka az több milliós értéket képvisel. Én ezt régóta ajánlom Albertirsa városának, hogy nem kellene nekünk elmenni külföldre, vagy Magyarország egyéb helyeire művésztelepre, kapjunk

anyagot, kapjunk egy kis támogatást, itt, saját ágyunkban aludva meg tudjuk csinálni. Ezt többször ajánlottam, és most az Albertirsa Baráti Kör fölkarolta ezt és szinte „ráerőszakolta” a polgármesterre az ötletet. A polgármester úr meg szinte kinyílt, hogy végre a 10 éves évfordulóra ezt igénybe lehet, és igenis igénybe kell venni. Ez most tehát egy olyan kezdeményezés, hogy itt vagyunk, az eszközeink is itt vannak, ha kérnek bennünket, akkor szívesen alkotunk, dolgozunk. Nem csak ide, hiszen rengeteg tér van, vagy akár óvodákba gyerekjátékokat, gyerekplasztikákat csinálunk, szóval nagyon sok lehetősége van egy szobrásznak, főleg, hogyha szeret fával dolgozni. Mi pedig nagyon szeretünk, és tudunk is fával dolgozni. – Közben a kerék a két betű között már forog... És az alkotó? Pihen? A hallottakból úgy ítélem meg, hogy nem pihen, mert van sok tennivaló, lehetőség... – Az általam korábban már többször említett Roszik Mihályról fogják elnevezni, az általa a rendszerváltás után viszszakért és szinte újjáalapított általános iskolát. Szeptemberben lesz az avatás, és ennek emlékére, tiszteletére egy nagyméretű, életnagyságú mell domborművet csinálok carrarai márványból, úgyhogy a park avatásáról ha hazamegyek, folytatom a faragást. Ezen kívül van egyéb munkám is. Kellően öreg vagyok már ahhoz, hogy kiállításokra ne nagyon jelentkezzem, de valahogy mindig megtalálnak és mindig dolgozni kell szerencsére. Albertirsa pedig nagyon nyugodt és nagyon kellemes környezetet biztosít ehhez. Akik májusban megnézték a területet, egészen más képpel találkozhattak, mint azok, akik július 1-én a park avatásán vettek részt. A gyors és precíz munkáról, a megvalósításról Gergely Norbertet, a Városüzemeltetési Iroda vezetőjével beszélgettünk: – Hogy sikerült ezt a területet 4-5 hét alatt így átvarázsolni? – Gyors és monumentális az a beruházás, amit itt végrehajtottunk. Közel száz ember segítéségével, nagyjából öt hét alatt valósult meg ez a projekt és ez egy nagy albertirsai összefogás nyomán, adaFolytatás a következő oldalon >>

2013. augusztus


11

KRÓNIKA Folytatás az előző oldalról kozásokból és széles körű műszaki jártassággal rendelkező emberek segítették ezt a munkát. – Valóban, ide nem volt elég a sok dolgos kéz, hiszen olyan közreműködőkre volt szükség, akik bizonyos szakmákhoz értenek. Hányféle szakma képviselőit kellett összehangolni és összeterelni ide a térre, ami egy jó fél hektáros terület? – Négy-öt szakma képviselőire volt szükség, a burkolótól kezdve, kőművesen át, a vízgépészig vagy éppen az alkotásokat készítő, megálmodó művészekig. Rajtuk kívül persze meg kell említeni a közmunkásokat is, akik verejtékezve, kemény munkával, kiszolgálták a szakembereket. – A teret körbejárva és találkozva az egymással is beszélgető érdeklődőkkel, elhangzott, hogy „jajj, de szép, jajj, de szép, de meddig lesz ez ilyen szép”? Ennek pedig ugye két titka van, mert egyrészt akkor lesz szép, ha folyamatosan karbantartja valaki, másrészt pedig ugye akkor, ha az esetleges rossz szándékú emberektől védve van. – A parkban is kamerarendszer került kiépítésre, ami egyébként Albertirsa több pontján is meg fog történni. A parkot folyamatosan, 24 órában három kamera figyeli védelmi okokból, a karbantartáshoz pedig természetesen szakemberekre van szükség, akikkel havi rendszerességgel rendben tartjuk majd a parkot a fűnyírástól a metszéseken át a permetezésekig. Természetesen mindkét dologra oda fogunk figyelni. – Rövidesen parkavató rendezvény lesz. Tényleg elkészült 100%-osan minden? – Tényleg készen van. A malomkerék a hivatalos indításra vár, az öntözőberendezés öntöz, szóval itt már csak be kell lakni ezt a teret és magunkévá kell tenni, de azt gondolom, hogy ez a könnyebbik része már a történetnek. A parkot megálmodó, megtervező Losó Viktorral is beszélgettünk az avatás előtt: – Egyik diplomád tájépítő mérnök, tájépítész, ennek ellenére adódik a kérdés, hogy te hogyan cseppentél bele ebbe a projektbe? – Nem volt nehéz belecsöppennem, hiszen a polgármester úr még a park építése előtt adományokat gyűjtött a park létrehozásához és egy kezdetleges tervet én láttam. Illetve mivel én tájépítész vagyok,

mondtam, hogy azon a terven én tudnék javítani, és elkészítettem egy skiccet és ezt prezentáltam az egyik testületi ülésen. A képviselők nagy szeretettel fogadták, így lett a vázlatból terv, kiviteli terv, és készült el a park. – Az utóbbi években nem tájépítéssel foglalkozol, most ez egy jóleső visszazökkenés volt neked a régi, másik szakmába? – Igen, ez nagyon jól esett, hiszen a tervezés mindig is közel állt a szívemhez és örültem, hogy egy ilyen megtisztelő feladathoz foghattam hozzá. Éppen ezért nagyon nagy lelkesedéssel és erőbedobással vittem véghez, nemcsak a tervezést, hanem a kivitelezést is. – Az, hogy cégetek a költségek jelentős részét magára vállalta, ez gondolom abból a szempontból is jó volt, hogy nem kellett egy adott költségvetéshez igazodni, ragaszkodni, így kicsit szabadabban lehetett tervezni, aminek szerintem látszik is a nyoma. Bár túl sok idő a tervezgetésre sem volt... – Nem volt túl sok idő, hiszen a végső határidő, a július elseje adott volt, így tudtuk azt, hogy minél tovább töltjük az időt azzal, hogy tervezgetünk, annál kevesebb idő marad a kivitelezésre. Ráadásul a kivitelezés során még kiderültek olyan megoldandó problémák, amiknél bármennyi tervezési időt szántunk volna rá, akkor sem lehetett volna rájuk teljes mértékben felkészülni. – Viszont sikerült időre elkészülni. Gondolom ez a park a szíved csücske lesz majd. Ekkora teret terveztél már koráb-

ban, ami meg is valósult? – Ekkora teret még nem, de iskolakertet és templomkertet már csináltam korábban Albertirsától nem messze. De valóban a szívem csücske lesz, hiszen itt élek, nem messze lakok innen és jelenleg 8 hónapos a kisfiam, és nem titkolt szándékom volt, hogy például ha anyukák babakocsival találkoznak, ezen a gyönyörű füvön leülhetnek, a gyerekek sétálhatnak, játszhatnak. Vagy ott van a görög színház terület, ahol akár kisiskolások biológia órát, ének órát, akármilyen külön foglalkozást megtarthatnak, de kisebb események, rendezvények is megrendezhetők itt. A funkcióját illetően azt gondolom, hogy láttam, mi az ami kell a városnak, és mi az amire lesz itt igény. – A gyerekek majd a hatalmas platánfák árnyékában hűsölhetnek nyugdíjas éveikben, bár azért úgymond túlkoros fák, tehát viszonylag nagy fák lettek elültetve ide, mégis azért ez a park majd 10-15 év múlva mutatja meg magát úgy igazán, igaz? – Így van. Tulajdonképpen ezek többszörösen iskolázott fák, ezt így mondják szakszóval, valóban idősebbek, több évesek. Minél idősebb egy fa, annál nehezebb átültetni. Ráadásul egy héttel az avatás előtt még kánikula volt, ami nehezítette a gyepszőnyeg terítését és a növények elültetését is. Szerencsére sikerült és az albertirsaiak birtokba vehetik a parkot, de valóban szükség lesz majd arra a 10-15 évnyi türelemre, hogy a platánok árnyékában lehessen megpihenni, sétálni.


12

2013. augusztus

K U LT Ú R A

Megrázó ajánlat – a gyermekemre Most már valóban megnyugodva aludtam el, de csakhamar felébresztett feszülő hasam: nagyon kellett pisilni. Szobatársaim fürkésző tekintetétől kísérve lassan, nagyon lassan lecsúsztam az ágyról. Remegő lábakkal kapaszkodtam az ágykeretbe, forgott velem a kórterem. Lassan, ágytól ágyig kapaszkodva elértem az ajtóig. Itt kifújtam magam, és hallgatva szobatársaim megrovó szavait, kitámolyogtam a folyosóra. Szerencsére éppen szembe találtam magam a WC-vel. Ez is egy győzelem tud ám lenni! Fájdalmasan bár, de sikerült kínzó ingereimen is túl lenni, erőt gyűjtöttem a visszaúthoz. Ez egészen a kórterem közepéig sikerült, ott viszont egy éles fordulatot vett velem a szédülés: elvágódtam. A riasztott nővér letolását már mosolyogva hallgattam, elismerve igazát, de már újra a magam ura voltam. Rövidesen hozták a babákat szoptatásra. Éktelen „oázás” töltötte be a kórtermet. Sajnos, kicsi Ritám még nem volt közöttük, majd a következőnél, nyugtatott meg a nővér. El-elszunditva, ajtót lesve, eljött az idő a nagy találkozásra! Az esedékes szoptatási idő! Pólyába csomagolt, édes, picinyke tündérkét tettek le mellém: „tessék kísérletezni, ha nem megy, segítek” mondta a nővér, és én ámulattal, csodálattal néztem könnyeimen keresztül ŐT, akiért megjártam a poklokat mióta csak megfogant. Lám, ez a csöpp teremtés, mintha csak tudta volna, min mentünk keresztül együtt, tágra nyitott, ijesztően komoly tekintettel egyenesen a szemembe nézett, hosszasan, pislogás nélkül. Néztük egymást. Szívemből szakadt ki a suttogás: nem engedhetjük ezután, hogy bárki is szétválasszon bennünket… Könnyeimet nyelve, óvatosan bontogattam a pólyát. Megnéztem, meg van-e mindene, lábacskái, melyet csiklandósan rántott el a matató ujjaim elől, parányi kezecskéivel hadonászva. Nem volt mese, meg kellett próbálni a szoptatást. Ügyetlenül, idétlenül próbálkoztam, de kicsi tündérem jobban tudta, mit kell tenni! Csakhamar rátalált a létfontosságú forrásra, el sem engedve, míg el nem aludt, félrebillent fejjel. Az utolsó korty cseppje ott ragyogott pirinyó szája sarkában…

Folytak a könnyeim a gyönyörűségtől. – Bizony, büszke is lehetne magára, kismama, ha nem lenne még annyira fiatal – szólalt meg a nővér, aki ki tudja, mióta állt ott, figyelve bennünket. – Szép súllyal, három kiló tizenöt dekával, ötvenegy centivel született meg, még ha nehezen is, de ennek hála istennek nyoma sem maradt! – mosolygott ránk. Viszonylag jól telt az első éjszakám, eltekintve attól, hogy a szúrós pokróc huzatban sem volt melegebb. Így a november végi hideg éjszaka – közvetlenül az ablak mellett fekve – nemigen tudott felmelegíteni. Rövid is volt, vagy a lábam volt kint, vagy a vállam fázott, mai napig is érzem a vállaimban… Másnap délelőtt egy fehér köpenyében is elegáns, fiatal, szőke nő lépett az ágyamhoz. – Dr. Jani Júlia gyermekorvos vagyok. Nem, nem, maradj csak, tegezhetlek ugye, úgyis mindent tudok rólad, rólatok. Te is tudod, ugye, hogy a baba itt marad a kórházban, ha már felgyógyulsz?! Téged valószínűleg leánynevelő intézetbe visznek, a kicsi Rita pedig állami gondozott lesz. – hadarta el egy szuszra. Teljesen ledöbbenve meredtem rá, szóhoz sem tudtam jutni. Még hatása alatt voltam a tündérvilágnak, amelyben a picinyke, okos szemű kislányomnak és saját magamnak volt csak hely. Ide tört be ez a szép, de kegyetlen asszony, hogy darabokra törjön mindent! De nem volt még vége… – Nos, gondolom, ezt a sorsot nemigen akarhatod a kicsinek. Sajnos, nekem nem lehet gyermekem, elég régen várok egy olyan újszülött babára, akinek szülőanyja nem romlott, de egyébként alkalmatlan a gyermeknevelésre. Te még nem csúsztál le, nem az utcán szedted össze a gyermeket, de helyzetednél fogva nyilván alkalmatlan vagy rá, hogy eltartsd, fölneveld. Gondolom, az életed újraindításához jól jön egy kis támogatás: ötvenezerre gondoltam, és akkor mindenki jól jár – mosolygott, önmagától eltelten, a biztosnak vélt eredményben. – Azonnal takarodjon az ágyamtól, maga mocskosabb, mint aki az utcán

szedi össze a gyerekét, maga lelketlen! Gyereket akar venni, tőlem?! – úgy ordítottam, hogy elfulladt a hangom. Szobatársaim sorra ültek fel, figyeltek, a doktornő pedig rám meredve, lassan hátrált az ágyamtól. Leplezetlen rosszindulat ült ki az arcára, úgy sziszegte oda: „úgysem viheted ki, te kis ócska”. Sírva hanyatlottam vissza a párnára. Kegyetlen módon, de ébresztőt fújtak nekem ezzel az ajánlattal. Nem lubickolhatok tovább a mi kis csendes boldogságunkban. Két nap eltelt, tenni kell valamit, Erzsikét értesítenem kell! Mindenképpen, hogy tudassam, meg van a kicsi lányom, és tovább, tovább, meg kell tudnom mi van Józseffel, mi történt, miért nem jelentkezik, huh, van, mit tenni! Már ereszkedtem is le az ágyról, kihűlt könnyekkel az arcomon. Ebben a pillanatban lépett be a nővér, intve, hogy telefonom van, menjek a folyosóra. József hívott. Mint elmondta, már többedjére, de mindig vissza lett utasítva, hogy nem jöhetek még ki a telefonkészülékhez. Azért mindent megtudakolt ám ,,újságolta büszkén, de addig nem akart bejönni, míg nem beszéltünk. Erzsike sajnos, influenzás, nem tud jönni, de mindenkit üdvözöl. A múltkor elég későn kapta meg a levelemet, – hadart mindenfélét össze-vissza – mert az „öreg” elfelejtette, hova tette, két napig keresték, azt tudva, hogy behoztak, de azt nem, hogy mit írtam. Márpedig azt létfontosságúnak tartotta, hogy a tartalom ismeretében mit is tegyen…” kis csend állt be, várta a válaszomat. Én pedig képtelen voltam megszólalni. Csak a Jóistenre tudtam gondolni, lám: megint, akár az utolsó percben is, de megsegített! – Tudod mit? Gyere be, amikor tudsz, de fontos lenne, hogy minél előbb – mondtam ki végül, és nagyon vártam a válaszát. – Igen? Mehetek, ilyen hamar? Már délután ott leszek! Kérek kocsit a tsztől, megoldom! – lelkesen ujjongott a hangja. (Részletek a Fancsikai fények c.kötetből) -Szirén-

2013. augusztus


13

SULI

Érettségi – 2013 Az idei tanév május – június hónapja is igen mozgalmasan telt el a Budakalász Gimnázium Albertirsai Tagintézmény végzős tanulóinak. Egy komoly feladattal kellett megbirkózniuk, ami nem más, mint az érettségi vizsga. Izgalommal telt az első írásbeli vizsganap, május 6-a. Ekkor magyar

nyelv és irodalom írásbelire került sor. A szokásos adminisztráció után elkezdték a dolgozat megírását a tanulók. Az írásbeli vizsgák közül talán még az angol nyelv okozott nagyobb szorongást, de a legtöbb a diáknak azért elég jól sikerült. A dolgozatokkal ezután a tanárok izzadtak tovább, a kijavításra került sor. Június 5-én megtudták, hogy pontosan milyen eredmények is születtek. Megjelentek az iskolában és megtekintették azt. A legtöbb tanulónak sikeres volt írásbelije, így most már a szóbeli vizsgára kellett készülniük. A szóbeli vizsgák kezdő napja június 21.e, péntek volt. Ez a reggel már megint izgalommal volt teljes. Mikor vizsgázom? Melyik tételt fogom húzni? Ezek a kérdések járhattak a tanulók fejében, miközben az érettségi elnök, Balog Zsuzsa szavait hallgatták a reggeli tájékoztatón. A szóbeli vizsgára a tanulókat három napra lehetett beosztani. A beosztás több szempont alapján készült el. A vizsgázók közül volt, aki annak örült, hogy első nap vizsgázik, de olyan is volt, aki úgy gondolta, hogy szerencsésebb lenne később szóbelizni. A többiek szombaton és hétfőn vizsgáztak. Hallottunk szép feleleteket, melyet oklevéllel és dicsérettel is megjutalmaztunk. Dicséretet kapott Kardos Zoltán a magyar nyelv és irodalom és a földrajz tantárgyból, a történelem szóbeli vizsgájáért; Bó-

ka Annamária a történelem szóbeli vizsgájáért; Csépe Ferencné a biológia szóbeli vizsgájáért; Dömös Imre a magyar nyelv és irodalom és a biológia szóbeli vizsgájáért; Kollár Zsolt a matematika szóbeli vizsgájáért; Szilák Zsuzsanna a magyar nyelv és irodalom, a történelem és a fölrajz szóbeli vizsgájáért; Varényi Miklós az informatika szóbeli vizsgájáért. Három 11. évfolyamos tanulónk vállalta, hogy előrehozott érettségit tesz informatikából, mindhárman jó teljesítményt nyújtottak. Közülük dicséretet Vasas Ferencné kapott az informatika szóbeli vizsgájáért. Az érettségi bizonyítvány osztását megtisztelte jelenlétével Birinszkiné

Szabó Marianna, a Tessedik Sámuel Általános Iskola igazgatóhelyettese. Vig Ildikó a magyar nyelv és irodalom tanárnő egy verssel köszöntötte az „érett” diákokat. Elhangzott köszöntők alatt tanulókat legjobban a „kék kis könyv” érdekelte, hogy mikor tarthatják már a kezükben. Közülük sokan meg is kaphatták. A tanulóink közül páran a megszerzett érettségi birtokában jelentkeztek továbbtanulásra. Reméljük sikerül nekik a felvételi és a többi tanulói is sikeresen hasznosítja majd a megszerzett tudást. Vrabeczné Demeter Ágnes

Beiratkozás a Tessedik iskolában működő gimnázium tagintézménybe 2013. augusztus 22-23. 16-19 h 26-30. 16-19 h Pótbeiratkozás: 2013. szeptember 2-5. (tanítási napokon: hétfőn és csütörtökön) Beiratkozás helye: Albertirsa, Győzelem utca 2. alsó hosszú folyosó Beiratkozáshoz hozza magával: – összes bizonyítványát – személyi igazolványát – TAJ-kártyát – lakcím kártyát Az iskola térítésköteles, összege kb. 12 000 Ft/tanév.


14

2013. augusztus

A K T U Á L I S H E LY I P O L I T I K A

KI A LUDAS, avagy MIÉRT NYÚLIK HOSSZÚRA A HIÁNYOSSÁGOK ÁRNYÉKA? A képviselők egy része most már nyilvánosan elismeri, hogy Albertirsa legégetőbb problémája a közlekedésbiztonság hiánya. Idestova éppen 10 esztendeje, hogy a település megkapta a városi rangot. A rangos elismerés dacára – noha ígéretekben, reménykeltésben és reményfenntartásban még most is bővelkedhetünk – napjainkig nem sikerült komoly előre lépést megtenni a kisvárosi igényeket legalább részben kielégítő közlekedésbiztonsági komfortosság irányába. Vajon mi az oka a egyhelyben toporgásnak? Vajon ki a megmondhatója, hogy miért tartunk 10 esztendő elmúltával még mindig csak az ígéreteknél és nem a sokéves ígéretek megvalósításánál? Vajon miért DÖNTHETNEK a képviselők úgy egy közlekedési beruházás sorsáról közpénzünkből és költségvetésbe betervezve – pl. Mikebudai úti járda és gyalogátkelőhely –, hogy az mégsem készül el? A finoman szólva szivárványosan változatos polgármesteri kommunikáció szerint

hol van, hol meg épp nincs elegendő pénz (pl. ki tudja milyen megtakarításból eredő pénzmaradványból) a helyi költségvetésben. Manapság azt, hogy épp aktuálisan mire futja vagy mire nem a költségvetési közpénzből… majd megmondja a polgármester... az adófizetőknek pedig csupán csak egy lehetőségük lehet: tudomásul venni az elfogadhatatlan köztájékoztatást. A lakótelepi út megvalósulása, a Tesco gödör eltüntetése után most hangot adunk további megvalósulási lehetőségnek. Az tisztán látszik, hogy a lakossági járdaépítés nem járható út, illetve eddig nem sok eredményt hozott. Éppen ezért javasoljuk, hogy a lakosság további szipolyozása helyett, az önkormányzat hozzon döntést a legsürgetőbb pontokon a járdák megépítésére és építesse meg azokat. Halljuk a szakértő képviselők kérdését. Miből? Nos, erre is megadjuk a választ. A költségvetésben tervezett kölcsöntörlesztés

hatvan százalékát átvállalta az állam, tehát marad több mint 30 MFT, a szikvíz üzem felajánlott 10 MFT-ot, valamint megmaradt a Mikebudai meg nem valósult járdaépítésre tartalékolt pénz, ezen kívül, hátha valaki hajlandó ismét körbehordani a kalapot egy kis pénzgyűjtésre. Ezen kívül a folyamatban lévő ügyek lezárásaként is visszajöhet egy kis (esetleg néhány százmillió) pénz. Tisztán látszik, hogy a probléma kezelésének nincs akadálya, csak akarat kell. Épp ideje, hogy a tettek mezejére lépjenek és a mellébeszélés helyett végre valamit nyújtsanak is, ha már mi ilyen jól és önzetlenül fizetjük a képviselői díjaikat hosszú (van, akiknek évtizedeken keresztül) időn át. Tiszta szívből köszönetet mondunk a park építésében közreműködőknek. Egy szép terület, óvjuk, hogy sokáig büszkék lehessünk rá! Dolina Zöld Kör

VAJON MIÉRT NEM ZÖRÖG A KISVÁROSI BÉKE-HARASZT, HA A DEMOKRÁCIA ELLEN FÚ A KÖZSZÉL? Jelen közmegvitatásra szánt mondanivalónkat körítés nélkül kezdjük a lényeg ismertetésével, az „előzményekkel”. Nos, a városvezetés a június végi testületi ülésen, a polgármester írásos szakmai előterjesztése alapján – a képviselői hölgykoszorú szakértő bólogatása kíséretében – átmaszkírozta, újrakozmetikázta az addig hatályban volt helyi „SZMSZ.”-t, a közérthetőség kedvéért a lánykori nevén nevezve: az albertirsai önkormányzat szervezeti- és működési szabályzatát. A plasztikai jellegű szépészeti beavatkozásra, mint az a kábeltévés közvetítés szerinti polgármesteri indokolásból kivehető, csupán annak okán kellett sort keríteni, mert új Önkormányzati törvény van. Ez a polgármesteri állítás csupán önmagában nézve igaz. No, de a kisördög, mint tudjuk, mindig a részletekben rejtőzködik. Mert ugye, az már mégsem foglal-

tatik benne abban a hivatkozott fránya új Önkormányzati törvényben, hogy a települések képviselő-testületeinek kötelező lenne a maguk alkotta Szervezeti- és Működési Szabályzatában a lakossági vélemény-nyilvánítás céljára biztosítandó felszólalási időmennyiséget – nevesítve a városfórumon – maximum 10 perc/fő/ alkalom időtartamra korlátozni. Ez a szólás- és vélemény-nyilvánítást súlyosan korlátozó döntés a XXI. század második évtizedének 3. évében Magyarországon, Albertirsa várossá avatásának 10. esztendejében azért születhetett meg, mert nem volt a képviselők között senki, aki egy ilyen gyalázatos, a demokráciát alapjaiban sárba tipró ötlet ellen felemelte volna a szavát. Erre a mélységesen elitélendő magatartásra csak egy megjegyzésünk lehet. Szégyellje magát valamennyi képviselő, aki megszavazta ezt a gyaláza-

tos előterjesztést! Nos, a kialakult helyzet magáért beszél. Azt jelzi, hogy most már még azon a néhány alkalmon sem kíváncsiak az emberek véleményére. Ez a választások közeledtével azért igencsak meglepő, de nem mulatságos. Ígérjük, hogy hamarosan „megháláljuk” (de nem honoráljuk) a szakértelmüket és demokratikus érzékenységüket. A Kereszténydemokrata Néppárt Albertirsai Szervezete a képviselő-testület ez irányú döntését azzal veszi tudomásul, hogy a közmeghallgatás és városfórum alkalmával minden egyes tagtársunk külön-külön, személyesen ad hangot a véleményének. „Dörömböljünk együtt a hallgatás falán.” Kereszténydemokrata Néppárt Albertirsai Szervezete


2013. augusztus

15

KÖZÉLET

Morfondírozás a Luther utca felújítása kapcsán Önkormányzatunk még az idén mintegy 7.607 ezer forintért új, egységes aszfalt szőnyeget teríttet a Luther utcára. Szükség van erre a beruházásra, mint ahogyan egyre több szilárd burkolatú utunk esetében szükség lenne hasonlóra. Útburkolataink ugyanis sorra elöregednek. Albertirsán ugyan évről évre nagyon is vállalható módon és minőségben kátyútlanítunk, ám ez sok esetben már nem elegendő. Akármerre megyek az országban, hasonló állapotokat tapasztalok. Legfeljebb annyi az eltérés, hogy egyikmásik, nálunk kisebb pénzű önkormányzatnak a kátyútlanításra sem futja. Teljes felületet érintő szőnyegezéssel pedig alig találkozom. Négy-öt esztendővel ezelőtt más volt a helyzet. A 2005-östől, a 2010. évi költségvetési törvényig ugyanis létezett az ún. „egy plusz egy forintos” pályázat. Ennek az volt a fő szabálya, hogy amennyiben az adott település önkormányzata vállalta valamely különösen elaggott burkolatú utcája újra aszfaltozási

költségeinek a felét, jó eséllyel pályázhatott a másik felének az állami büdzséből történő megszerzésére. Aztán a 2010. évi kormányváltást követően megszűnt ez a típusú pályázat. Útjaink pedig azóta csak tovább öregedtek. Több önkormányzati fórumon felvetettem ezt a problémát. Sajnos eredmény nélkül. Legutóbb 2013. március 21-én Ceglédbercel polgármesterével közösen levelet írtunk körzetünk országgyűlési képviselőjéhez. Ebben javasoltuk a fent említett korábbi pályázati formáció valamilyen változatának életre hívását. Levelünkre azóta sem kaptunk választ. Pedig Képviselő Úr számos más alkalommal készségesnek bizonyult egyegy fontos feladat megoldásának igénylésekor. Az önkormányzati szilárd útburkolatok itt említett bajait pedig Ő is a bőrén érzi – csakúgy, mint képviselő-társai. Már, akik közülük nyitott szemmel járják az országot, s akiket nem vakít el a roszszul értelmezett frakció fegyelem. Hiszen a jó, vagy rossz központi direktíváknál,

elvárásoknál többnyire erősebb támasz a való életben szerzett tapasztalás. Legalábbis hosszú távon biztosan megbízhatóbb. Márpedig kiktől várhatnánk inkább perspektivikus, távlatos gondolkodást, ha nem honatyáinktól. Tisztában vagyok vele, hogy a költségvetési kényszer országos léptékben is súlyos érv. Sőt! Példálózni sem akarok olyasmivel, hogy az önkormányzati utak állapota előbbre való-e, vagy egy sokmilliárdos, háromezer-ötszáz fős stadion megépítése a különösen kedves, közel 1800 lelkes faluban. Ám az mégis elvárható lenne törvényalkotóinktól, hogy az ehhez hasonló kérdéseken őszintén és szabadon elgondolkodjanak. Különösen annak fényében, hogy az „egy plusz egy forintos” konstrukció biztosíték arra, hogy minden állami forráshoz ugyanannyi önkormányzatit társítunk. A központi szerepvállalás értéke így garantáltan megkétszerezhető. Lenne… Fazekas László polgármester

Rövid beszámoló, az Önkormányzatunk Jogi – Ügyrendi Bizottságának munkájáról A Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzata szerint, a Bizottság elnöke szükség szerint – korábban rendszeresen – a testületnek beszámolt. Úgy gondoltam, nagyobb nyilvánosság nem árthat, ezért most itt az újság hasábjain teszem ezt meg. Az elmúlt időszakban üléseinket nem kellett elhalasztani, hiányzásból adódó határozatképtelenség miatt. A grémiumunkban több kényszerű tagcsere történt. A sajnálatosan elhunyt Holánszky Kálmánné helyét Kovács Lászlóné foglalta el, míg a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Nagykőrösi tankerületi igazgatói posztjára kinevezett Lebanov Józsefet, Szőke Szabolcs képviselőtársam váltotta. Így a jelenlegi tagok: Dr. Gáspár Györgyi, Kaári Kabay Lilla, Kovács Lászlóné, Szőke Szabolcs és Elter János elnök. Találkozóink során a testületi ülések majd minden napiren-

di pontját áttárgyaljuk. Az átruházott hatáskörökben eljárva, valamint más egyéb feladatainkat végezve, a lehetőségeinkhez mérten igyekeztünk megfelelni az elvárásoknak. A tagok többnyire aktívan vették ki részüket a munkákból. Általában a többi bizottsággal egyetértésben hoztuk meg döntéseinket. Magam egyetlen esettől eltekintve minden más bizottság ülésén is részt vettem, és ismertettem a kialakult álláspontunkat. A körülmények azonban sokszor igen gyorsan változtak, ezért előfordult, hogy a képviselő-testület ülésén már más szituációban, egyénileg más döntést hoztunk, mint korábban. Nem kevés problémánk adódott az önkormányzat által kötött szerződések kapcsán. Néha igen sok kérdés után tisztázódott csak egyes megállapodások mikéntje. Néhány esetben további eljárást, az ügyek tisztázását tartottam fontos-

nak. Peres ügyeinknél korábban is, majd minden esetben nem jól jöttünk ki az eljárásokból – már amelyikről időben tájékoztatást szereztünk. Sajnos előfordult, hogy tudtunk és a testület döntése nélkül bocsátkozott perbe az Önkormányzat nevében eljáró személy. A folyamatban lévő ügyeknél is nagyon bonyolult a helyzet. Az egyik ilyen tárgyaláson Kovács Lászlóné képviselőtársammal személyesen is részt vettünk. Azt tapasztaltuk, hogy jogi képviselőnk minden igyekezete ellenére húzódik az eljárás, a bíróságok működése nem gyorsult fel, sőt inkább lassult. Meg kell mondanom őszintén, a mai Magyar joggyakorlat inkább nehézkes és bürokrata jogszolgáltatásnak, és nem igazságszolgáltatásnak tűnik számomra. Amíg azonban ez nem változik, megtesszük, amit a szabályok keretein belül megtehetünk! Tisztelettel köszöntöm az olvasókat: Elter János képviselő, a Jogi – Ügyrendi bizottság elnöke


16

2013. augusztus

KÖZÉLET ■ Olvasóink írták

Változnak az utcanevek?

FELHÍVÁS VALAMENNYI FÖLDHASZNÁLÓ SZÁMÁRA A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény és a földhasználati nyilvántartás részletes szabályairól szóló 356/2007 (XII. 23.) Korm. rendelet változása következtében valamennyi ingatlanügyi hatóságnál (továbbiakban: járási földhivatalnál) regisztrált földhasználó köteles bejelenteni: a) magánszemély földhasználó esetében a személyi azonosítóját (személyi számát) és az állampolgárságát, b) gazdálkodó szervezet földhasználó esetében pedig a statisztikai azonosítóját. A fentiek alapján 2013. szeptember 30-ig az illetékes járási földhivatalhoz be kell nyújtani a 2013. január 1-ét megelőzően már regisztrált földhasználóknak a fenti adatokat tartalmazó földhasználati azonosító adatközlési adatlapot. A földhasználati azonosító adatközlési adatlap beszerezhető a földhivataloknál, vagy letölthető a www. földhivatal.hu honlapról. A bejelentést határidőben elmulasztó földhasználót a földhivatal bírsággal sújtja, amelynek mértéke a termőföld ingatlan-nyilvántartás szerinti AK értékének ezerszerese, azzal, hogy nem lehet kevesebb a behajtható köztartozás minimális összegénél.

Azt lehetett hallani sokfelé, hogy Albertirsán is megváltoznak egyes utcák nevei. Nincs jobb dolguk a képviselőknek, mint ezzel szórakozni? Valakinek elgurult a gyógyszere? Ezek voltak az első kérdéseim, gondolataim, de nem szeretek elhamarkodott döntést hozni, ezért mint mostanában szinte minden kérdésre az interneten kerestem választ. Utánanéztem, miért akarnak mindenáron utcákat keresztelni, és kiderült, hogy kormányzatunk szinte számtalan új törvénye közül az egyik arra kötelezi, hogy változtassák meg a XX. század önkényuralmi rendszereire utaló neveket. A nevek esetleges maradásáról pedig a Magyar Tudományos Akadémia hivatott dönteni. Ők mondják meg, hogy egy-egy utcanév utal valamelyik önkényuralmi rendszerre, vagy nem utal rá.

Köszönő levél Hálás szívvel mondok köszönetet annak az ismeretlen, igazán becsületes, rendes embernek, aki 07.17-én 16 óra körül megtalálta és bevitte a gyógyszertárba az orvosi rendelő és a gyógyszertár előtti térben felejtett pénztárcámat, amiben egész havi nyugdíjam és az összes személyi okmányom benne volt. Hiánytalanul visszakaptam mindent. Külön köszönet az IRMÁK gyógyszertár dolgozójának, Erikának, aki visszaszolgáltatta azt. „Vannak még csodák, és nem csak a mesékben.” Köszönöm. Surányiné Amler Erzsébet „kis” nyugdíjas

Bölcs mondások Minden nagy vagyon mögött bűn rejtőzik (Balzac) A léleknek vannak olyan mélységei, amit csak a muzsika tud kifejezni (Kodály Zoltán) A világ a pusztulás felé halad, mert nem tud megbocsájtni, csak bosszút állni. Azonban minden bosszú magában hordozza az újabb megtorló háborúkat. (Dr. Heim Károly professzor) A kritika nagyon szép és nagyon hasznos, ha józan és igaz (Keleti bölcsesség) Egyházat és nemzetet más nem mentheti meg a pusztulástól, mint a mélységes megbánás és megbocsájtás. (Tőkés László püspök) Koska Pálné gyűjtése

Ha valaki rákeres, érdekes indoklásokat találhat. Például Május 1. utca maradhat mindenütt, mert az Akadémia állásfoglalása szerint nem utal közvetlenül a rendszerre: „Bár a kommunista diktatúra egyik kiemelt ünnepe volt, ennek ellenére ma is számos országban – így Magyarországon is – a munka ünnepe, munkaszüneti nap”. Szóval sok mindent találva arra jutottam, hogy szép feladatot kaptak az önkormányzatok, mert az utcanevek változása egyéb dolgokkal is jár. Táblák cseréje, okmányok cseréje mindenkinek, aki ott lakik, aztán a címek átjelentése szolgáltatóknál például. És hogy még nehezebb legyen a feladat, ha olyan utca neve változik, amelyiket a törvény értelmében kötelező változtatni, akkor a lakosság költségeit (okmányok cseréje például) az állam átvállalja, de ha olyat változtatnak, amit az Akadémia szerint nem kötelező (például Május 1., Béke stb), akkor ezek a költségek a lakosokat terhelik. Most egy kicsit irigylem, mikor az amerikai filmekben a rendőrök erősítést hívnak az 1. és a 31. utca sarkára. Azokat talán nem kell változtatni, bár a 13, lehet hogy ott is kiveri valakinél a biztosítékot. Egy olvasó (név, cím a szerkesztőségben)

Az öregedésről Az öregedésben nagy szerepet játszik számos tényező. Az életmód, a táplálkozás módja, a temperamentum, a lelki élmények, az anyagi viszonyok, sőt még annak az országnak az éghajlata is, amiben az illető él, de komoly szerepe jut az öröklődésnek is. Szüleinktől nem csak a testalkatot, de az öregedés módját is örököljük. Az ember saját maga gyorsítja meg öregedését és halálát azzal a számos különféle hibával, amit élete során elkövet, de ha időben megálljt parancsol, megállítható. Nagy mértékben hozzájárul az öregedéshez az alkohol fogyasztása, és a cigarettázás. A bőrt tönkreteszi, a rugalmasságát elveszíti, a sejteket rombolja, petyhütté válik (ráncos). Ez esetben a sejtek nem tudnak újra regenerálódni és kész az öregedés. Lehetőleg kerüljük el, ha fiatalossá akarunk maradni. Van megoldás a fiatalossá maradásra, ha kiegyensúlyozott, nyugodt, áldásos, mértékletes életet próbálunk élni. Egészségesen táplálkozzunk, dolgozzunk módjával, kis apró örömökben is tudjunk megnyugvást találni. Ha ezeket megtartjuk, nem fogunk csalódni. Koska Pálné

2013. augusztus


17

KÖZÉLET

Még egyszer Martiny Mihály evangélikus lelkészről Mint ahogy Major János úrnak már cikke megjelenése előtt mondtam, most a város lakóival is örömmel tudathatom, hogy a 300 éves jubileumára készülő Irsai Evangélikus Gyülekezet szervező bizottsága április 22-én, presbitériuma pedig május 14-én elfogadta javaslatomat: a gyülekezet állítson emléket Martiny Mihálynak temetőnkben, mivel három évtizedes irsai szolgálatom idején sokszori érdeklődésemre sem tudta senki sem megmutatni sírját. Ehhez az emlékkőhöz sírhelyet is tervezünk kialakítani Jankó Károly, Mihalkó Pál és Galát György elhunyt lelkészek sírhelye közelében. Ha valaki a költségekhez szívesen hozzájárulna – Major János ötlete szerint – adományokat örömmel elfogad a gyülekezet. Martiny Mihály 1769-ben a Hont megyei Dacsolamon született, ahol apja tanító volt. Selmecen és Sopronban tanult, majd a hallei és jénai egyetemeken töltött három évet. Volt acsa-kürti, acsai, maglódi, majd kiskőrösi lelkész, ahol megkeresztelte Petőfi Sándort. Irsára 1840-ben került. Abban az évben készült el a gyülekezet 409 fontos, azaz 194,5 kg-os harangja a régi, 1801-ben Irsay Pál által ajándékozott harang felhasználásával 324 frt. ráfizetéssel. 1844-ben az orgonát javították 50 váltó-forintnyi költséggel. 1852-ben újra fedték a templomot, a tornyot bádoggal vonták be, és villámhárítóval látták el. Martiny Mihály – akinek nevét Martinyinek is írják – 56 év lelkészi szolgálat után 1853. december 6-án halt meg és 9-én temették el Mocskonyi József tápiószelei és Elefánt Mihály tápiószentmártoni lelkészek szolgálatával. Bárdossy Tibor az Irsai Evangélikus Gyülekezet nyugdíjas lelkésze

ALBERTIRSA 10 ÉVE VÁROS Albertirsa tíz betűs szó, ebből az alapötletből indult ki a július 1-i díszközgyűlés műsorának terve. A város három általános iskolájának tíz tanulója (akik pontosan olyan idősek mint maga a város) adták elő kicsit izgulva, kedvesen, szívet melengetően a műsort. A szereplők név szerint: – Tessedik Sámuel Általános Iskola: Balogh Adrienn, Kovács Antónia, Garami Dániel, Ivanics Adrienn, – Alberti Evangélikus Általános Iskola: Kostyalik Kata, Czerman Nikoletta, Bodócs Vivien, – Magyarok Nagyasszonya Katolikus Általános Iskola: Kamarás Anna, Brtka Viktor, Véber Ármin. A műsort összeállította, annak forgatókönyvét kigondolta, betanította Szokola Erzsébet dráma pedagógus. Munkáját segítették Motyovszki Zsuzsanna illetve Kancsár Éva tanítónők. Akkor, amikor kitört a vakáció és minden gyermek boldogan élvezte a szünet első napjait, heteit ők tízen, három héten át szinte minden nap próbáltak, a szülők hozták vitték őket, vállalva az ezzel járó időkiesést, fáradságot. Köszönet érte, hiszen jutalmuk pusztán egy fellépő póló, és az, hogy az

időkapszulában melynek felbontásánál ötven év múlva ők biztosan ott lesznek, elhelyeztük többek között az ő nevüket és aláírásukat is. Kívánom, hogy amikor felbontják, szeretteik közül minél több vegye körül őket és a mostaninál is szebb, boldogabb városban éljenek. Sokan azt hitték, hogy a díszközgyűlés zárt rendezvény, arra csak meghívóval lehet bemenni, így kimaradtak ebből a szép eseményből. 2003. július 1-én lett hivatalosan város Albertirsa, de a városnap továbbra is szeptember 6, hiszen 1950. szeptember 6-án egyesült Alberti és Irsa. Kérem, kövessék figyelemmel a városnapi rendezvényeket is, terveink szerint szeptember 6-án 1630 órakor ismét előadjuk a „tíz évesek vagyunk” című műsort, ahová mindenkit szeretettel várunk. Az Önkormányzat és magam nevében megköszönöm minden fiatalnak és szüleiknek a segítségét, munkáját, melynek köszönhetően részesei lehettünk ennek az örömteli eseménynek. Major Judit alpolgármester

Pontos válasz – jogi kérdéseire Vitája van a munkáltatójával? Vállalkozást indítana? Táppénz, GYES, nyugdíj problémája van? Válik vagy családi jogi kérdése van? Az adóhatósággal egyeztetne? Ingyenes, minőségi, személyre szabott jogi szolgáltatás az alábbi témakörökben: • munkajog, • társadalombiztosítás, • társasági jog (cégjog), • közigazgatási jog, • családi jog, pénzügyi és adójog. JOGPONT+ mini szolgáltatás Pest megye számos új településén. Keressen bennünket, segítünk: www.jogpontplusz.hu


18

2013. augusztus

SPORT

Nemzetközi atlétikai versenyt rendeztek a Sport Centrumban Albertirsán rendezték meg a 2013-as FISEC, vagyis a 65. Katolikus Iskolák Nemzetközi Világjátékok atlétikai versenyeit. A világjátékok helyszíne Kecskemét volt, de mivel ott nincs megfelelő minőségű és színvonalú atlétikai pálya, így a legközelebbi helyszínként Albertirsát keresték és kérték fel a rendezésre. Külön megtiszteltetés Albertirsa számára, hogy a világjátékok azon versenyei kerültek itt megrendezésre, melyekre a legtöbb nemzet sportolói neveztek. Öszszesen 10 ország képviselői versenyeztek a Sport Centrumban: Ausztria, Belgium, Franciaország, Hollandia, Magyarország, Málta, Nagy Britannia, Németország, Portugália és Spanyolország. Herman van Driessche, a FISEC technikai bizottságának elnöke illetve elnökségi tagja beszélt saját élményeiről, tapasztalatairól. 1996 óta vesz részt FISEC játékokon, akkoriban még atlétikai edzőként, később a nemzeti delegáció vezetője volt, majd 2002 óta lett elnökségi tag. Tapasztalataik szerint minden eseményen jó és színvonalas a rendezés, így idén is nagyon elégedettek voltak a szervezéssel, a feltételekkel és kiválónak tartották a sportesemények helyszíneit. A játékok során azt a rendszert követik, hogy a FISEC sportági vezetői együtt dolgoznak egy-egy helyi szakemberrel, és közösen vezénylik le a versenyszámokat. Az elnökség elégedett volt az elvégzett munkával, hiszen a szervezők az egyes sportágak legjobb helyi szakembereit kérték fel a szakmai munkák koordinálására, az egyes versenyek szervezésére, és valamennyi közreműködő remek munkát végzett. A helyszíneken a két sportági felelős csapatmunkában, remekül dolgozott. A verseny színvonaláról mindent elmond, hogy a korábbi résztvevők között mára már vannak olyanok, akik azóta olimpiai résztvevők lettek. Sok olyan versenyszám van a játékok során, ahol igen magas színvonalú a megmérettetés, és azt is megtudhattuk tőle, hogy az atlétika a játékok legnépszerűbb és legnagyobb hagyományokkal rendelkező sportága, mely az úszással együtt folyamatosan szerepel a programban.


2013. augusztus

19

SPORT

ORSZÁGOS BAJNOKSÁGOT NYERT: SZABÓ ZITA és FARKAS ÁDÁM!

Országos Ifjúsági Atlétikai Bajnokság Zalaegerszeg, 2013. június 22-23. Szabó Zita (1996): 1. távolugrásban (564 cm) 4. magasugrásban (160 cm) Nagy Ádám (1996): 7. távolugrásban (613 cm) Pontszerző volt rajtuk kívül 100 méteren és távolugrásban Albert Botond (1997). A nagy távolság és a hihetetlen hőség ellenére kiválóan szerepelt ez a korosztály. Országos Serdülő Atlétikai Bajnokság Tatabánya, 2013. július 6-7. Farkas Ádám (2000): 1. 80 m-es gátfutásban (11,85 mp) 3. 60 m-es síkfutásban (9,89 mp) 5. távolugrásban (523 cm) Bágyi Gábor (2000): 4. gerelyhajításban (35,10 m) Láng Gergő (2000): 4. magasugrásban (150 cm) 6. gerelyhajításban (29,11 m) Ádám Dorka (2000): 5. gerelyhajításban (27,83 m) Rendek Máté (1999): 8. súlylökésben (10,10 m) Pontszerző helyen végeztek még: Bágyi Erika (1998) 200 m-en, Borgulya András (2000) gerelyhajításban, Bágyi Gábor

Köszönet! A 2011. évi személyi jövedelemadó 1%-os felajánlásait köszönjük az ASE szakosztályai nevében. Az összeg egyhangú szavazással felosztásra került 2013. július 2-án az ASE vezetőségi ülésén, a következő bontásban: kosárlabda szakosztály 160 000 Ft labdarúgó szakosztály 200 000 Ft judó szakosztály 140 000 Ft férfi kézilabda szakosztály 180 000 Ft atlétika szakosztály 160 000 Ft női kézilabda szakosztály 150 000 Ft galambász szakosztály 50 000 Ft kerékpár szakosztály 150 000 Ft tartalék 48 511 Ft Összesen: 1 238 511 Ft Köszönettel:

Tóth Sándor ASE elnök

(2000) súlylökésben és diszkoszvetésben, Legéndi Bendegúz (1999) magasugrásban, Rendek Máté (1999) diszkoszvetésben. A nagy számú versenyző között 9 albertirsai fiatal szerezte meg előző eredményével az indulási jogot, s összesen 14 versenyszámban végeztek pontszerző helyen. Kiemelkedő teljesítmény volt! Országos Váltóbajnokság Bp. Ikarus pálya, 2013. május 18. Serdülő 4x100 méteres fiú váltóban: 6. ASE (55,19 mp, előfutamban 54,12 mp) Borgulya András, Farkas Ádám, Láng Gergő, Bágyi Gábor összeállításban. Atlétikai Diákolimpia Országos Döntője Bp. Puskás Stadion, 2013. máj. 30. – jún. 3. V. korcsoport (1996-97) Szabó Zita (1996) 4. magasugrásban (164 cm) 6. távolugrásban (547 cm) Albert Botond (1997) 7. távolugrásban (629 cm) IV. korcsoport (1998-99) Szelei Viktor (1998) 7. távolugrásban (580 cm) 9. 100 m-es síkfutásban (11,96 mp) III. korcsoport (2000-01) Farkas Ádám (2000) 3. 60 m-es síkfutásban (7,71 mp) 5. távolugrásban (546 cm) Láng Gergő (2000) 6. magasugrásban (150 cm) Különösen sikeres volt ez az idény Szabó Zitának, aki már 2. országos bajnoki címét is megnyerte. A zalaegerszegi ered-

ményével bekerült a junior válogatottba, s Magyarország képviseletében Prágában indulhatott a cseh, horvát, szlovén, magyar négyes viadalon. Távolugrásban 553 cm-t teljesített. A fiatalabbak közül kiemelkedik Farkas Ádám, aki a 2. országos bajnoksága mellé már gyűjtött egy ezüst és kettő bronzérmet is. Az országos döntők mellett volt gerelyhajító minősítő verseny, új korosztályos országos csúcsokkal! Minősítő Gerelyhajító Verseny Bp. Honvéd pálya, 2013. június 29. Serdülő fiú (500 gr) 1. Bágyi Gábor (2000) (35 m) 2. Láng Gergő (2000) (30,66 m) Serdülő lány (500 gr) 2. Ádám Dorka (2000) (27,97 m) 12 éves lány (400 gr) 1. Szabó Eszter 25,98 m új korosztályos országos csúcs! 11 éves fiú (400 gr)

2.Garami Bence 26,62 m egyéni csúcs 3. Jakab István 25,24 m egyéni csúcs 10 éves fiú (400 gr) 1. Bágyi Viktor 23,66 m új korosztályos országos csúcs! 3. Garami Dániel 17,70 m Gyermek versenyzőink sokoldalúságát mutatja, hogy 4 próbában (távolugrás, gerelyhajítás, diszkoszvetés, súlylökés) Garami Bence a 11 évesek között 925, míg Bágyi Viktor a 10 évesek között 856 ponttal diadalmaskodott. A kiváló eredményekhez gratulálunk! Várjuk közénk azokat a fiatalokat, különösen a 2003-2004-ben születetteket, akik szívesen megismerkednének az atlétika különlegesen szép mozgásanyagával. Edzéseket augusztus 5-től hétfőn, kedden, csütörtökön, 17 órától tartunk a Városi Sportcentrumban.


20

2013. augusztus

KÖZÉRDEKŰ INFORMÁCIÓK

A MŰVELŐDÉSI HÁZ augusztusi programjai

Tüdőszűrés július 30-tól augusztus 29-ig a művelődési házban.

1. 2.

3. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 12. 13. 15.

16.

A vizsgálat időpontja naponta: kedd, csütörtök és pénteki napokon 8:00-13:00, hétfő és szerda:11:30-17:30 9:00 Vásár 9:00 Egészségnappal egybe8:00 DAKÖV ügyfélfogadás kötött termékbemutató 8:00 Egészségnappal egybe20:00 ZUMBA kötött termékbemutató 17. 8:30 Angol nyelvtanfolyam 20:00 ZUMBA 9:30 Adventista Egyház 8:30 Angol nyelvtanfolyam 21. 18:00 Fotókör 9:30 Adventista Egyház 22. 8:00 ÖKO ügyfélfogadás 14:00 ÖKO ügyfélfogadás 23. 8:00DAKÖV ügyfélfogadás 14:00 DAKÖV ügyfélfogadás 20:00 ZUMBA 18:00 Fotókör 24. 8:30 Angol nyelvtanfolyam 8:00 ÖKO ügyfélfogadás 9:30 Adventista Egyház 8:00 DAKÖV ügyfélfogadás 26. 14:00 ÖKO ügyfélfogadás 9:00 Vásár 19:00 Polgárőr egyesület 20:00 ZUMBA 27. 14:00 DAKÖV ügyfélfogadás 8:30 Angol nyelvtanfolyam 29. 8:00 ÖKO ügyfélfogadás 9:30 Adventista Egyház 8:30 Impulser egészségnap 15:00 Vasutas nyugdíjas klub 14:30 Jogsegély szolgálat 14:00 ÖKO ügyfélfogadás 18:00 Kínai természetgyógy09:00 Vásár ászat. Kínai masszázzsal 14:00 DAKÖV ügyfélfogadás gyógyítható betegségek18:00 MSZP gyűlés kel kapcsolatos ingyenes 8:00 ÖKO ügyfélfogadás tanácsadás 14:30 Jogsegély szolgálat 19:00 Polgárőr gyűlés 16:00 Mozgáskorlátozott, vagy 30. 8:00 DAKÖV ügyfélfogadás más fogyatékkal élők 8:30 Impulser egészségnap klubja Információ: Kürti 20:00 ZUMBA Iván 20/47-44-724 31. 8:30 Angol nyelvtanfolyam 8:00 DAKÖV ügyfélfogadás 9:30 Adventista Egyház

2013. JÚLIUS HÓNAPBAN SZÜLETETT Tani Antal és Bánszki Erika Béki Gergő és Koós Bettina Csík Krisztián és Varga Karolina Szimonetta Kádár János és Virág Edina Csányi Péter és Zsér Zsanett Kunu József és Kunu Annamária Kitti Rimóczi Róbert és Sárik Mónika Maka Alex és Kunu Szabina

Kristóf Bendegúz Krisztián Levente Dominik Gergő József Fernandó Rózsa Alex Edvardó nevű gyermeke.

2013. JÚLIUS HÓNAPBAN ELHALÁLOZOTT Batári Sándorné 76 éves Dózsa Gy. u. 7. Stricker Józsefné 82 éves Dózsa Gy. u. 7. Varga László 74 éves Vécsei u. 39. Eczet János 58 éves Tessedik u. 42. Ficsúr Mihály 77 éves Mikebuda, Fő u. 2. Tabányi László 60 éves Szent István u. 29. Bernula Pálné 74 éves Homokrész I. kerület Lénárt János 53 éves III. külterület Czéh Sándor 64 éves Homokrész II. kerület Hadas János 60 éves Szondy u. 14. Tóth Istvánné 56 éves Nyáregyháza, Huszti major Hajnal Lászlóné 73 éves Somogyi B. u. 35. sz. Kálainé Magyari Erzsébet 74 éves Szentmártoni u. 37/1. Kecser Attiláné 40 éves budapesti lakos Petró Sándor István 67 éves Homokrész II. ker. 58. alatti lakos. Őszinte részvétünk a hozzátartozóknak!

Tisztelt Lakosság!

Értesítjük Önöket, hogy háziorvosaink rendelési idejéről, a szabadságolásról, illetve a helyettesítési rendről az 53/370-552-es telefonszámon érdeklődhetnek hétköznap 7.00 órától 18.00 óráig. Munkaszüneti és ünnepnapokon 7.00 órától másnap 7.00 óráig és ügyeleti időben hétköznap 18.00 órától másnap 7.00 óráig sürgős beteghívásaikat szintén az 53/370-552-es telefonszámon adhatják le. Ebben az esetben a ceglédi mentőállomás diszpécsere intézkedik. Dr. Pécsi Angéla ügyeletvezető

Háziorvosok ügyeleti beosztása AUGUSZTUS

Ügyelet címe, telefonszáma: Albertirsa, Vasút u. 4. (53) 370-552 Ellátási terület, illetve település neve: Albertirsa, Dánszentmiklós, Mikebuda Dátum Ügyeletes orvos neve 16. Dr. Pécsi Angéla 1. Dr. Fógel Kristóf 17. Dr. Pécsi Angéla 2. Dr. Renteria Zoltán 18. Dr. Zolnyan Erzsébet 3. Dr. Zolnyan Erzsébet 19. Dr. Zolnyan Erzsébet 4. Dr. Renteria Zoltán 20. Dr. Pécsi Angéla 5. Dr. Hajdúhegyi Ágnes 21. Dr. Pécsi Angéla 6. Dr. Zolnyan Erzsébet 22. Dr. Fógel Kristóf 7. Dr. Makkos Gyula 23. Dr. Hajdúhegyi Ágnes 24. Dr. Pécsi Angéla 8. Dr. Zolnyan Erzsébet 25. Dr. Pécsi Angéla 9. Dr. Pécsi Angéla 26. Dr. Hajdúhegyi Ágnes 10. Dr. Tajti Géza 27. Dr. Oszvald Gyula 11. Dr. Zolnyan Erzsébet 28. Dr. Pécsi Angéla 12. Dr. Pécsi Angéla 29. Dr. Fógel Kristóf 13. Dr. Zolnyan Erzsébet 30. Dr. Babinszky Eleonóra 14. Dr. Makkos Gyula 31. Dr. Zolnyan Erzsébet 15. Dr. Oszvald Gyula Az Albertirsán működő gyógyszertárak ügyeleti nyitva tartása

2013. AUGUSZTUS hónapban A hétvégi ügyeletet az alábbi gyógyszertárak végzik: Augusztus 03-04. REMÉNY Gyógyszertár Augusztus 10-11. IRSA Gyógyszertár Augusztus 17-18. IRMÁK Gyógyszertár Augusztus 19-20. CENTRUM Gyógyszertár Augusztus 25. CENTRUM Gyógyszertár Augusztus 31. REMÉNY Gyógyszertár

JÚLIUS HÓNAPBAN HÁZASSÁGOT KÖTÖTT Horváth Krisztina Edina és Rákosi Gergő Mátyás Tóth Zsanett és Ambrózi Csaba Az Albertirsai Híradó főszerkesztője Ádori Péter, üzenetet hagyhatnak a Művelődési Házban és az albertirsaihirado@ gmail.com e-mail címen. Lapzárta a hónap 20-án

Albertirsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének kiadványa Felelős kiadó: Albertirsa Város Önkormányzata Felelős szerkesztő: Ádori Péter Szerkesztőség: Albertirsa, Pesti út 85. Tel.: 370-713 Okiratszám: III/PHF/181/Pe/1988. Megjelenik 1300 példányban Nyomda: Pende Print Kft. – Nagykőrös, Béke u. 5. Felelős vezető: Kőházi Zoltán

Megjelenik minden hónap első hetében Bővebb információ, archívum a város honlapján: 10 éves. a város

Recommend Documents