WtWWh 621.039.73
mESk
RADIOAKTIV HULLADÉKOK. KEZELES
Az MSZ 14344-74 helyett
Migyar Népköztársasági Országos Szabvány
W75 Radioactive wastes. Management
Радиоактивные отходы. Деэактммэация
E szabvány afcabnazása kötelező.* Előírásaitól ehéiést a Magyar Szabványügyi Hivatal elnökének felutalmazása alapján az Egészségügyi miniszter engedélyezhet. E szabvány tárgya a radioaktív izotópok alkalmazása, a nem energetikai célú atomreaktorok, atomerőművek üzemel tetése során keletkező hulladékanyagok kezelése Megjegyzés: A kiégett fűtőelemek nem tartoznak a hulladék kategóriába s így e szabvány hatálya alá sem.
Tartalom
< < >
1. 2. 3. 4.
Általános szempontok** Radioaktív hulladékok gyűjtése Radioaktív hulladékok ideiglenes tárolása Környezetbe kibocsátható radioaktív anyagmennyiség 5. Radioaktív hulladékok feldolgozása 6. Radioaktív hulladékok szállítása 7. Radioaktív hulladékok végleges tárolása
>
О О
> z < > CD < N
(Л
a. <
о < s
ÁLTALÁNOS SZEMPONTOK A radioaktív hulladék kezelése az I. ábra szerint. A radioaktív hulladékokat kezelő eljárásokat a keletkezés helyén vagy a központi radioaktív hulladéktároló helyen kell alkalmazni. С, В szintű munkahelyeken, valamint zárt sugárforrásokat felhasználó munkahelyeken legalább a hulladék gyűjtéséről és ideiglenes tárolásáról gondoskodni kell. Megjegyzés: Kísérleti atomreaktorokban, izotóp előállításnál. A szintű munkahelyeken a helyszíni gyűjtésen és ideiglenes tároláson túlmenően, helyszíni hulladékfeldolgozás! módszerek alkalmazása is ajánlott.
* Az állami szabványok hatályára vonatkozó szabályokat a szabványosításról szóló 19/1976. (VI. 12.) MT számú rendelet 5-12.S-a tartalmazza. (A rendelet közzétéve a Szabványügyi Közlöny 1976. évi 12. számában is.) A KCST-szabványoknak cs a magyar állami szabványoknak a külkereskedelemben való alkalmazását a külkereskedelmi miniszter és a Magyar Szabványügyi Hivatal elnöke együttesen szabályozza. Az ene vonatkozó 1211978 (Kk. £. 14.) KkM számú utasítás a Szabványügyi Közlöny 1978. évi 21. számában is megjelent ** A szabványban használt fogalmakat az MSZ 62 és MSZ 14341/1 tartalmazza.
Ara: 24.-Ft
A jóváhagy** időpontja:
A hatálybalépés кюрогир
1980. június 20.
1981. januári (17 oldal)
*
RADIOAKTÍV HULLADÉKOK KEZELÉSE Keletkezési helyek
Uránbányászat, feldolgozás
'
Radioaktiv izotópok gyártása, „A" szintű munkahelyek
Atomerőmű, atomreaktor
' '
1
Hulladékok helyi vsnleqes tárolása
' i
Ideiglenes
tárolás
Ideiglenes
1
i '
tárolás
'
Feldolgozás
végleges tárolása
felhasználása
Ideiglenes tárolás
' '
' ' Hulladékok helyi
Radioaktív izotópok
1
1
Feldolgozás *
1\
' ' ' ' 1
i
Központi hulladékfeldolgozás
l.úbr.i
• Központi helyen történő végleges tárolás
%
- 3-
MSZ14344/2-80
Atomerőműveknél a végleges tárolóhelyre való szállítás előtt a radioaktív hulladékok feldolgozását a hely színen kell megoldani. Ellenőrzés előtt minden az ellenőrzött zónából kikerülő hulladékot radioaktív hulla déknak kell tekinteni. Aktivitás ellenőrzés után a nem radioaktív hulladékokat el kell különíteni. A radioaktiv hulladékokat véglegesen csak központi radioaktív hulladék-tárolóhelyen szabad tárolni. Kivételt képezhetnek az uránbányászat, az urán feldolgozás hulladékai, valamint az atomerőművek külön engedélyben meghatározott hulladékai. Radioaktív hulladékok környezetbe történő eltávolítása, mint hulladékkezelési módszer csak korlátozott mértékben alkalmazható, kizárólag a légnemű hulladékok, valamint az orvosi felhasználás során keletkező rövid felezési idejű fol>ékony biológiai (vizelet, széklet) hulladékok esetében. Atomerőműveknél légnemű hulladékot csak szűrés után szabad a környezetbe kibocsátani. Radioaktív hulladékoknak a keletkezési helyen történő gyűjtésénél külön kell gyűjteni a 30 napnál rövi debb, illetve a 30 napnál hosszabb felezési idejű hulladékokat. Ha a hulladék 30 napnál rövidebb és hosszabb felezési idejű izotópokat vegyesen tartalmaz, akkor a további kezelés szempontjából a hosszabb felezési idejű izotóp a meghatározó. A radioaktiv hulladékokat aktivitás, halmazállapot és esetenként eredet szerint elkülönítve kell gyűjteni. Állandó tartózkodásra szolgáló munkahelyeken a hulladékgyűjtő edények felületén a dózisteljesítmény értéke nem halad! arja meg az 5x 10" C/kgh[2mR|2] értéket. Radioaktív izotópok felhasználására szolgáló munkahelyeken a keletkező nem radioaktív hulladékot a kibocsátás, elszállítás előtt ellenőrizni kell. Ki kell zárni annak lehetőségét, hogy pl. sugárforrás kerüljön nem radioaktív hulladékba. A környezetbe való kibocsátás előtt a hulladékokat ellenőrizni kell. Keletkező hulladékokat ellenőrzés alapján kell radioaktív, illetve nem radioaktív hulladéknak minősíteni. 7
2.
RADIOAKTÍV HULLADÉKOK GYŰJTÉSE
2.1.
Szilárd radioaktív hulladékok keletkezési helyükön történő gyűjtése A keletkező szilárd hulladékokat, ha azokban a radioaktív izotóp koncentrációja eléri, vagy meghaladja az MSZ 14344/1 szerinti értékeket, radioaktív hulládéként kell gyűjteni.
2.1.1.
Izotópos munkahelyeken, nem energetikai atomreaktoroknál keletkező hulladékok gyűjtése A keletkező hulladékok gyűjtésére 20 30 literes műanyag zsákkal bélelt edényt kell alkalmazni, amelynek lábbal nyitható fedele a fedél síkjában iégöi vény mentesen nyílik. A műanyag zsák mechanikai sérülésének elkerülése végett üveg. fém és már., a műanyagzsák sérülését okozó hulladék anyagokat kartondobozba, vagy egyéb a zsák károsodását megakadályozó csomagolóanyagba kell előzőleg elhelyezni. Egy-egy műanyag zsákban levő hulladék tömege a 10 kg-ot nem haladja meg. Amennyiben a hulladékgyűjtő edény radioaktív hulladékkal megtelt, vagy a dózisteljesítmény értéke az edény felüle« n az 5xlO~ Cfkgh|2mR/h] értéket elérte, a hulladékot я műanyagzsák kiemelésével el kell távolítani х ideiglenes tárolóhelyre. Az eltávolítás során a zsákot le Keü zárni és azonosító jellel kell ellátni. Nagy mennyiségű, nagy tömegű hulladékokat 150 200 literes lezárható hordóba kell gyűjteni, pl. szennye zett felületek el távolít a a során keletkező beton, fém hulladékokat. A radioaktív hulladékot tartalmazó hordóknál biztonságos lezárást kel) biztosítani. Éghető és nem éghető hulladckanyagokat nem kell szétválasztani. A 37 MBq( lmCi)-nél nagyobb aktivitású zárt sugárforrásokat a nyitott izotóp felhasználás során keletkező hulladékoktol elkülönítve kell kezelni. Sérült zárt sugárforrásokat - a hulladékként történő átadás előtt - a sugárforrás méretének megfelelő légmentesen lezárható fém, vagy műanyag tokba kell elhelyezni. Ha zárt sugárforrást külsőleg rátapadt radioaktív szennyeződéstől mentesnek lehet tekinteni, újracsomagolást nem kell alkalmazni. á
7
Megjegyzés: Nyilvántartásán szereplő és további felhasználásra nem kerülj sugárforrások hulladékká történő nyilvánítá sáról jegyzőkönyvet kell felvenni, az HL eü, hatóság bevonásával. Amennyiben az intézel, vállalat részére értéket képviselő műszerekel. eszközöket, munkaruhákat stb. kell radioaktív hulladékba elhelyezni, úgy előzőleg a hulladékká nyilvánításról jegyzőkönyvet kell készíteni.
MSZ 14344/2-80
- 4 -
A szilárd radioaktív hulladékok munkahelyeken történő gyűjtésénél meg kell állapítani: az adott hulladék csomagban (műanyagzsákban, fémhordóban) lévő radioaktív izotópok megnevezését, becsült aktivitását, a besugárzási dózisteljesitményértékét a hulladékgöngyöleg felületén, a hulladékban lévő inaktív komponen sek megnevezését, a hulladék keletkezési helyét, idejét. Zárt sugárforrások esetében a sugárforrás aktivitását és geometriai méreteit, azonosítási számát és jelét. 2.1.2.
Atomerőműben keletkező hubdékok gyűjtése A szilárd radioaktív hulladékokat lehetőség szerint fajtánként és aktivitás szerint elkülönítve a technológiai épületekben erre a célra kijelölt helyeken kell gyűjteni. Az összegyűjtött hulladékot aktivitás ellenőrzés (felületi dózisintenzitás mérés) után jól zárható és dekontaminálható edényben kell az átmeneti tárolás helyére szállítani. A szállítási útvonalak lehetőség szerint épületeken belül és az ellenőrzött zónában haladjanak. Az ellen őrzött zóna elhagyásakor a csomag és a szállító jármű ellenőrzésének és dekontaminálásának lehetőségét biztosítani kell.
2.2.
Folyékony radioaktív hulladék gyűjtése a keletkezés helyén A keletkező folyékony hulladékokat, ha a hulladékban a radioaktív izotópok koncentrációjának értéke eléri, vagy meghaladja az MSZ 14344/1 szabványban megadott értékeket, radioaktív hulladékként kell gyűjteni.
2.2.1.
Izotópos munkahelyeken, nem energetikai célú atomreaktoroknál keletkező hulladék gyűjtése A folyékony hulladékokat, ha mennyiségük heti 100 liter alatt van. 5—20 literes kannákban kell gyűjteni. Pl.: Г szintű és legtöbb В szintű munkahelyeken. Heti 100 I mennyiséget meghaladó folyékony hulladék keletkezése esetén a hulladékokat nagyobb fém. műanyag vagy beton tartályokban kell gyűjteni, tárolni. Éghető folyékony hulladékokat a vizes hulladékoktól külön kell gyűjteni. A hulladékok gyűjtésénél, táro lásánál a sugárvédelmi előírásokon kívül be kell tartani a szerves oldószerekre vonatkozó tűzrendészet! előírásokat is. Az А, В típusú munkahelyekről távozó szennyvizek ellenőrzéséhez szükséges feltételeket biztosítani kell. Pl.: В szintű munkahelvek esetében a szennyvíz ellenőrzéséhez ellenőrző aknát kell létesíteni. A folyékony radioaktív hu!4dékok munkahelyen történő gyűjtésénél meg kell állapítani a tárolóedényben lévő folyékony radioaktív izutópmegnevezését, koncentrációját Bq/cm' [pCi/cm 1, hosszú felezési idejű radio aktív izotópok esetében ezen kívül a főbb inaktív kompnensek megnevezését, közelítő koncentráció éltekét és a szennyvíz pH-ját. 3
2.2.2.
Atomerőműveknél keletkező radioaktív hulladékok gyűjtése A radioaktív hulladékokat lehetőség szerint fajtánként és aktivitás szint szerint külön kell gyűjteni. A gyűjtést különálló épületben, vagy az épületnek a technológiától elkülönített részében kell végezni. A folyékcny radioaktív hulladékok gyűjtése főleg az erre a célra létesített csővezetékeken keresztül történ jék. Ezeket a csővezetékeket úgy kell létesíteni, hogy megakadályozzák a hulladékok átszivárgását a talajba. A csővezetékeknek olyan lejtéssel kell rendelkezniük, amely szükség esetén lehetővé teszi azok leürítését. Meg kell akadályozni, hogy a folyékony radioaktív hulladékból a gyűjtés, szállítás során a szilárd részek kiváljanak.
2.3.
Biológia radioaktív hulladékok munkahelyeken történő gyűjtése Radioaktív izotóppal folytatott állat- és növénykísérleteknél keletkező biológiai hulladékokat, ha a hulla dékban a radioaktív izotóp koncentrációja eléri, vagy meghaladja az MSZ 14344/1 szerinti értékeket, radio aktív hulladékként kell gyűjteni. A biológiai hulladékok gyűjtésére légmentesen lezárható edényt kell alkalmazni. A biológiai bomlás megakadályozására a hulladékot az ideiglenes tárolás során 4 - 5 %-os fotmalin-oldatban kell tartani.
MSZ 14344/2-80 A biológiai hul'adékok munkahelyen történő gyűjtésénél a következő adatokat kell megállapítani. - az izotóp fajtáját is a hulladék becsült koncentrációját Bq/cm [yCi/cm ) - a biológiai hulladékanyag jelle gét - a hulladék keletkezési idejét. 3
3
3.
RADIOAKTÍV HULLADÉKOK IDEIGLENES TÁROLÁSA
3.1.
Izotópos munkahelyeken, nem energetikai atomreaktoroknál keletkező hulladék ideiglenes tárolási A radioaktív izotóp alkalmazási helyén radioaktív huDadékot a Központi Radioaktív Hulladékfeldolgozó- és Tárolóhelyre történő elszállításig, illetve 30 napnál rövidebb felezési idejű hulladékok esetében az MSZ 14344/l-ben közölt szint alá történő lebomlásig tárolni kell. A hulladékok tárolására А, В típusú munkahelyeken, valamint nyitott radioaktív izotópok orvosdiagnosz tikai és terápiás felhasználása során, továbbá nem energetikai célú atomreaktoroknál külön tárolóhelyet kell biztosítani. A tárolóhely kiképzésére a nyitott radioaktív izotópokat felhasználó munkahelyekre előírt követelmények érvényesek. Pl. jól dekonlaminálható falazat, zárt légterű helyiség esetében mesterséges szellőztetés stb. A folyékony hulladékok gyűjtésére, tárolására szolgáló tartályoknál műanyagbevonatok alkalmazásával, vagy egyéb úton (pl. saválló acélból készült tartályok alkalmazásával) biztosítani kell a mentesíthetőség, valamint a korrózióállóság feltételeit. Az 1. és 2. osztályba tartozó folyékony hulladékok* tárolásánál a tartálymeghibásodás esetére biztosítani kell a kiömlő szennyvíz felfogását. Pl.: a tartály alatt elhelyezett megfelelő tálca alkalmazásával. A 3., 4. és 5. osztályba tartozó folyékony hulladékot* gyűjtő vagy lároló tartályok elhelyezésénél, kikép zésénél, megfelelő biztonsági berendezésekkel (pl. tartalék tárolók, vízzárófalak, szivárgásellenőrző beren dezések stb. alkalmazásával) ki kell zárni annak lehetőségét, hogy radioaktív sze.i.iyvíz a környezetbe kerüljön. Az S. osztályba tartozó folyékony hulladékok* tárolásánál biztosítani kell a fejlődő hő elvezetését. Tartályokban való hulladékgyűjtés, - tárolás esetén külön-külön tartályokat kell alkalmazni egyrészt az I. és 2. osztályba tartozó, másrészt a 3.. 4. és az 5. osztályba tartozó hulladékok* gyűjtésére, tárolására. Folyékony hulladékok gyűjtésénél, tárolásánál ki kell zárni annak lehetőségét, hogy a különböző időpont ban, különböző helyeken keletkező folyékony hulladékok »árolóhelyre történő juttatásakor olyan kémiai reakciók menjenek végbe, amelyek a biztonságos tárolást veszélyeztetik, pl. N a ' l-t tartalmazó hulladék anyagba savas hulladék bejuttatása. 13
Folyékony hulladék csővezetékben történő szállításnál ki kell zárni annak lehetőségét, hogy műszaki meg hibásodás esetén radioaktív anyag kerüljön a környezetbe. (Pl.: védőcső alkalmazásával.) A JO napnál rövidebb felezési idejű szilárd és folyékony hulladékok, amennyiben tárolás során a radioaktív izotóp koncentrációja a/ MSZ 14344/l-ben közölt érték alá csökkent, közönséges hulladékként kezelhetők. Radioaktiv hulladéknak már nem minősíthető biológiai hulladékot továbbra sem szabad állati fehérje feldol gozás céljára átadni. Az eltávolítás módja dögtemetőben való elhelyezés, illetve elégetés lehet. Rövid felezési idejű izotópok lebomlása miatt a környezetbe kibocsátható koncentrációjú hulladékok mara dék aktivitását a számításon kívül méréssel is ellenőrizni kell. A lebomlás után eltávolításra kerülő hulladék adatait, a hulladék térfogatát (m ). a radioaktív izotóp számított koncentrációját. Bq/cm (nCí/cm ] meg kell állapítani és írásban rögzíteni kell. A hulladék tárolására szolgáló helyiséget biztonsági zárral kell ellátni. }
1
3.2.
1
Atomerőműveknél keletkező hulladékok ideiglenes tárolása A radioaktív hulladékokat feldolgozásukig, illetve a végleges tárolóhelyre történő szállításig a telephelyen átmenetileg szabad tárolni. Kivételt képezhetnek a kisaktivitású szilárd radioaktív hulladékok. Az átmeneti tárolót az ellenőrzött zónához kapcsolódó sugárárnyékolással ellátott épületben kell létesíteni. Az átmeneti tároló a felszíni vizektől csak 500 m-nél távolabb árvízmentes területen telepíthető. Az átme neti tárolót a talajvízszint fölé kell építeni. A folyékony radioaktiv hulladékok átmeneti tárolását burkolt falú helyiségben elhelyezett tartályokban kell megoldani a hulladék környezetbe való kikerülésének biztonságos megakadályozására.
* MSZ 14.VMII
MSZ 14344/2-90
-6-
Az átmeneti tároló környezetét sugárvédelmi szempontból ellenőrizni kell. Az átmeneti tárolóban a folyékony radioaktiv hulladékokat aktivitás szint és anyagösszetétel szerint külön kell tárolni. A folyékony radioaktív hulladékok szállítására szolgáló csővezetékeket és tartályokat korrózióálló anyagból kell készíteni. Biztosítani kell a tároló rendszer dekontammálhatóságát. A szilárd és folyékony radioaktív hulladékok átmeneti tárolói közös épületben is létesíthetők. A szilárd radioaktív hulladékok átmeneti tárolására vízszigetelt és tűzvédelemmel ellátott betoncellákat kell alkalmazni. A nagyaktivitású szilárd hulladékokat a technológiai épületben e célra létesített tárolókban az erőmű üzem-idejére tárolni lehet. A kisaktivitású szilárd hulladékok megfelelő hidrogeológiai viszonyok esetén a talajvízszint felett elhelyezett vízsigeteit beton medencékben hosszabb ideig is tárolhatók. A KÖRNYEZETBE KIBOCSÁTHATÓ RADIOAKTIV ANYAGMENNYISÉG
4.
A kibocsátás esetei
4.1.
Sugárveszélyes munkahelyekről radioaktív anyag juthat a környezetbe: 4.1.1.
Radioaktív hulladéknak nem minősülő, de az ivóvízre vonatkozó MMK értéket, valamint a felszíni vizek mindenkor előforduló koncentrációját meghaladó koncentrációjú szilárd, biológiai, folyékony hulladékok környezetbe való eltávolításakor.
4.1.2.
Rövid felezési idejű izotópok orvosi terápiás felhasználásánál keletkező folyékony radioaktív hulladékok formájában.
4.1.3.
Szabadszintű izotóp felhasználása során keletkező hulladékok környezetbe történő kibocsátásakor.
4.1.4.
Légnemű radioaktív hulladékok környezetbe történő kibocsátásakor.
4.2.
A kibocsátás feltételei Radioaktív hulladéknak nem minősülő szilárd, biológiai, folyékony hulladékok, illetve a légnemű radioaktív hulladékok kibocsátására vonatkozó feltételeket az 1., 2.. és 3. táblázatok tartalmazzák. Radioaktív izotópot tartalmazó szilárd hulladékok nem ra dioaktív hulladékként való kezelésének feltételei. I. táblázat
Kibocsátási csoport
kibonath.Hi>* max. koncentráció értékek 1000 x MMK Bq/cm (jaCi/cm ) 3
3
1.
1,11x10"' -3,7 (Эх1<Г*- КГ
Kibocsátható mennyiség Bq/év (mCi/év) Ak
Gyakrabban előforduló izotópok
»°Sr,
J 1 0
2 2 6
Pb,
Ra
7
2.
3,7 - 37 (ИГ* - 1<Г )
10 A
126, k
3.
37 - 370
100 Ak 2
(HT'-lcr ) 4.
370 - 3700 ( К Г - 10*')
3700 OCT')
3 2
Ca,
">t
1000 A
54 k 6 5
10000 A
76
As, » % ,
203 _
,,
Hg, l , u
3 Í
36
86
I c r m
9 0
, 0 6
Y.
C
5 >
24 1 .
PU,
r r m >
, 3 7
Ru,
239B,.
Am.
5 6
S 9
9 5
, 0 9
, , 3
, e l
, 9 1
3 k
,,
Po, l h
N a , S , C 1 , M n , » F e . «°Co. N i , Zn, Rb, Zr, "Mo, Rh, Ag, Cd, Sn, Ba, Eu, Tm, Ta, l r , «Au, TI, U. U. 7
l o /
, 4 0
l 4
1 8
m
, f ,
, Í J
,9
H , Be, C , F , "Br, "Te, T e , Pb. 2 0 3
Tájékoztató értékek
4S
P,
1,
140,.
3
5.
131, 2 1 0 -
1,
3
I 7 0
2 0 4
4 2
1 3 5
5l
2 3 e
5 5
64
K , Cr, Fe, Cu, Te. W, Hg.
, J 9
, e ,
, 9 7
-7-
MSZ 14344/2-80
Radioaktiv izotópot tartalmazó folyékony hulladékok nem radioaktív hulladékként vak» kezelésének felté telei 2.1 Kibocsátható* m.i\. koncentráció értékek 100 x MMK Bq/cm (pCtfml)
Kibocsátási csoport
3
1,11 x 10~* 3,7 x KT (3 x К Г - KT*)
1.
Kibocsátható mennyiséf Bqfév (mCi/év)
1
Gyakrabban előforduló izotópok
2 , 0
*°Sr.
*k
Pb. "*Ra.
в
2.
3,7 x 10"' - 3,7 (If/* - l
10 A
k
3,7 - 37 (1ГТ - К Г )
100 A
k
37 - 370 (1ГГ - 1(Г )
1000 Afc
2 , 0
P o . Tlherm
s
3.
5
4. (10
45„
4
2 4
370 - 3700 (1ГТ - 1(Г ) 3
3 5
"P. »0
3
, e l
5.
106
Ca, «Am.
4
10000 Ak
, , 2
Ta.
3
60
I0»
5 z r
7
2 0 3
lr.
131,
I,
V i l
S, " a ,
»
Y
126,
Ru,
, 4
S 9
Co.
H3
c d
2 0 4
Hg,
, e
137~
1,
,,
Cs, U
6 S
J3»-
Pu,
t e r m
7
í9
N , , Z n . *As, 140
S n
T1,
2 4
2 3 5
4 2
152
L a
2 3 e
U, 5,
Sr,
Е и
170
T n w
U.
5
H . Be, C . F . N a . K , C r . *Mn, " F e , " F e , C u , B r . R b , M c . * Tc, '"Ag. Te, '"Те, Ba, W. Au, Hg. Pb
2
4 4
i2
e 6
, 2 7
l 9 7
99
1 4 0
9
, e ,
, 9 e
2 0 3
Tájékoztató értekek
Radioaktív izotópot tartalmazó légnemű hulladékok közönséges hulladékként történő kezelésének felté telei: 3. tibiázat
Kibocsátási csoport
1.
Kibocsátható mennyi'ég Bq/év (mCilév)
Gyakrabban előforduló izotópok
a
Ak
2.
10 A
k
3.
100 A
k
4.
1000 A
k
* t 90
Sr.
2 , 0
126, 3 2
'"term. Pb,
2 , 0
ь. l ' 2 3 S
Po,
Pu,
t c r m >
Am.
U.
131, 4S
, 0 6
P , Ca. "Sr. Rn.
, 0 9
Ru.
Cd,
, 3 7
, 7 0
Cs,
Tm.
, e 2
Ta.
2 0 3
Hg,
2 2 2
5.
10000 A
3
7
, 4
, 8
2 4
3 5
4 ,
4 J
5 ,
S 6
5 5
H. Hc. (. l. N,. S.*(l. Ar. K. (r. Mn. Kc. F e . *°Co. »»Ni, * Cu. Z n , A s . B r . » Rb, Y , Z r , "Mo. Tc, Rh, "'Ag. " Sn. ' Те. Te. Ba, La. '"Eu, "'W. lr. Au, " Hg, T1, Pb
k
59
4
99
e S
76
, 0 5
, 4 0
, 9 2
el
3
2 7
l 9 í
7
6
, 2 9
1 0 4
9 0
95
, 4 0
2 0 3
A különböző kibocsátási csoportokhoz tartozó izotópok keverékéből évente kivocsátható teljes mennyi ségre a következő feltételeknek kell teljesülniük: Aj
=A
k
AJ
A4
AJ
IOA
k
2
10 A
Ac
3
k
10 A
4
k
10 A = k
Ak a legtoxikusabb izotópokból kibocsátható maximális évi mennyiség. A csoportokhoz tartozó izotópok évi kivocsátott mennyisége.
l t
Aj... az .,2... kibocsátási
MS214344/2-aO
-Я-
Az Ak értékét munkahelyenként az illetékes hatóság állapítja meg. Rövid felezési idejű nyitott radioaktív izotópok orvosi terápiás célokra történő felhasználása során keletkező folyékony radioaktív hulladék ki bocsátásakor Ak értékének megállapításánál figyelembe kell venni a kórház, klinika szennyvíz forgalmát, a felhígulás lehetőségét. A légnemű hulladékok esetében a kibocsátási koncentráció értékeit az А к értékek meghatározásakor az illetékes hatóság adja meg a helyi viszonyok figyelembevételével. A szabadszintű izotóp felhasználása során keletkező hulladék kibocsátási koncentráció-értékét nem kell figyelembe venni. Munkahelyenként, hetenként csak egy adott izotóp szabadszintű felhasználása során keletkező hulladék távolitható el. Ha valamely munkahelyen a kibocsátásra engedélyezett A^ értéket meghaladó aktivitású szilárd, biológiai, folyékony, légnemű hulladék keletkezik, akkor a következő eljárások egyikét kell alkalmazni: - a kibocsátás előtt csökkenteni kell a hulladékban lévő radioaktív anyag koncentrációját, pl. szennyvizek esetében a lebegő anyagok visszatartásával, légnemű hulladékoknál a szűrési, tisztítási hatásfok növelésé vei, rövid felezési idejű hulladékoknál a tárolási idő növelésével vagy - a hulladékot a központi radioaktív hulladék tárolótelepre kell szállítani. Radioaktív hulladéknak nem minősülő hulladékok környezetbe történő kibocsátásnál - a kibocsátási kon centráció csökkentésével, vagy hordozó adagolásával - ki kell zárni annak lehetőségét, hogy a radioaktív izotóp feldúsulása következtében radioaktív hulladéknak megfelelő koncentrációjú hulladék keletkezzék, pl. szennyvizek kibocsátása során a csatornaiszapban. Az ivóvíz MMK értékét meghaladó koncentrációjú, de radioaktív hulladéknak nem minősülő folyékony hulladékot úgy kell kibocsátani, hogy öntözésre, halastavak táplálására, ivóvíznyerésre ne legyen felhasz nálható. 4.3.
Kibocsátható mennyiség meghatározásának szempontjai
4.3.1.
A kibocsátható évi radioaktív anyag mennyiség: az Ak értékek megadásánál biztosítani kell annak feltételét. hogy a munkahelyek környezetében lévő, a népesség В kategóriájába sorolható személyek dózisterhelése ne haladja meg а В kategóriára vonatkozó megengedhető maximális dózist.
4.3.2.
Olyan esetekben, amikor a munkahelyről kibocsátott radioaktív anyag a népesség nagy létszámú csoportját veszélyeztetheti, az A^ értékek megadásánál a népesség С kategóriájára vonatkozó megengedhető maximális dózist kell figyelembe venni, pl. szennyvizek folyóvízbe történő bevezetése esetén.
4.33.
Szennyvizek kibocsátása esetén figyelembe kell venni a szennyvíz (használt víz) befogadó (vízfolyás, ló stb.) radioaktív anyagokkal való terhelhetőségét, amit a vízügyi hatóság állapít meg, a radioaktív anyag adszorpióját. feldúsulását a csatornaiszapban, a szennyvíz illetve csatornaiszap esetleges felhasználását mezőgazdasági célokra. - a szennyvíz-befogadó felszíni víz hasunosítását ivóvíz-nyerésre, öntözésre, halászatra, fürdőzésre stb, - a szennyvíz-betogadó felszíni víz vízhozamát. A radioaktív anyagokat tartalmazó nagy mennyiségű szennyvíz kibocsátása esetén az Ak érték mindig alacsonyabb a kibocsátásra megengedett koncentráció és a szennyvízhozam szorzatánál. A munkahelyről az adott időegység alatt kibocsátott radioaktív anyag mennyisége: a munkahelyre a friss vizekkel bemenő és onnan a szennyvizekkel távozó radioaktív anyagmennyiségek különbsége.
4.3.4.
Szilárd hulladékok esetében figyelembe kell venni a szeméttároló telepítését, pl. lakott területtől való távolságát, a szeméttároló telep talajának vízzáróság^t.
4.3.5.
Légnemű hulladékok esetében figyelembe kell venni a meteorológiai viszonyokat, pl. az uralkodó szélirányt, a kibocsátási magasságot, valamint lakott települések távolságát.
4.3h.
Szennyvizek kibocsátása esetén figyelembe kell venni - a szennyvíz (használt víz)-befogadó (vízfolyás, tó stb.) radioaktív anyagokkal való terhelhetőségét, amit a vízügyi hatóság állapít meg,
-9-
MSZ 14344/2-80
- a radioaktív anyag adszorpcióját, fetdúsutását a csatornaiszapban, - a szennyvíz, illetve csatornaiszap esetleges felhasználásit mezőgazdasági célokra, - a szennyvíz-befogadó felszíni víz hasznosítását ivóvíz-nyerésre, öntözésre, használatra, fürdőzésre stb. - a szennyvíz-befogadó felszini víz vízhozamát. A radioaktív anyagokat tartalmazó nagy mennyiségű szennyvíz kibocsátási esetén az A* érték mindig alacsonyabb a kibocsátásra megengedett koncentráció és a szennyvízhozam szorzatánál. A munkahelyről az adott időegység alatt kibocsátott radioaktív anyag mennyisége: a munkahelyre a friss vizekkel bemenő és onnan a szennyvizekkel távozó radioaktív anyagmennyiségek különbsége. 4.3.7.
Szilárd hulladékok esetében: figyelembe kell venni a szeméttároló telepítését, pl. lakott területtől való távolságát, a szeméttároló telep talajának vizzáróságát.
4.3.8.
Légnemű hulladékok esetében: figyelembe kell venni a meteorológiai viszonyokat, pl. az uralkodó szélirányt, a kibocsátási magasságot, valamint lakott telepítések távolságát.
5.
A RADIOAKTIV HULLADÉKOK FELDOLGOZÁSA
5.1.
A radioaktív hulladékok feldolgozásának célja
5.1.1.
A feldolgozás során a radioaktív huUadékokat végső tárolásra készítik elő. A feldolgozás során az eljárástol függően törekedni kell a radioaktív hulladék térfogatának csökkentésére. A feldolgozás másik célja a tárolási biztonság növelése vízben nehezen oldódó kémiailag semleges anyagba való beágyazással a vízben oldhatóság csökkentésére.
5.1.2.
A hulladékfeldolgozási módszerek közül előnybe kell részesíteni azokat, amelyek a környezetszennyeződés veszélyét csökkentik.
5.1.3.
Atomerőművekben a radioaktív hulladékok feldolgozását a telephelyen kell elvégezni.
5.1.4.
Atomerőművekben alkalmazni kívánt feldolgozási technológiáról az érvényes rendeletnek megfelelően biz tonsági jelentést keil kidolgozni.
5.2.
Szilárd hulladékok feldolgozása
5.2.1.
A feldolgozási eljárás lehet: - aprítás - válogatás - égetés - préselés
5.2.2.
Az aprításnál és válogatásnál levegő elszívásról és szűréséről gondoskodni kell.
5.23.
Az égetésnél a füstgáz szűrését meg kell oldani és a hamut meg kell kötni.
5.2.4.
A kis aktivitású préselt szilárd radioaktív I 'Hadékok bála formában is csomagolhatók, amennyiben gon doskodnak a küiső víz elleni megfelelő védelemről.
5.3.
Folyékony radioaktív hulladékok feldolgozása
5.3.1.
A feldolgozási eljárás lehet: - kémiai kezelés, derítés, ülepítés - ioncsere - bepárlás - beágyazás
MSZ 14344/2-80
-10-
5.3.1.1. A folyékony radio Jttív hulladékokat aktivitás és egyéb jellemzők szerint elkülönítve jellegüknek megfelelő eljárással kell feldolgozni. 5.3.1.2. A kémiai kezelés, az ioncsere és a bepárlás a szennyvizek előzetes feldolgozásának eljárása a folyékony hulladékok térfogatának csökkentésére. 5.3.1.3. A kis aktivitású folyékony radioaktív hulladékok és az atomerőművi mosodai szennyvizek szárazra pártással is feldolgozhatók. 5.3.! .4. A folyékony radioaktív hulladékok feldolgozásánál gondoskodni kell a mellék termékek továbbfeldoigozásáról és a nem radioaktív anyagok kibocsátás előtti ellenőrzéséről. 5.3.1.5. A folyékony radioaktív hulladékokat a környezet szennyeződés lehetőségének csökkentésére kémiailag semleges anyagba kell beágyazni. A beágyazás lehet pl. cementbe vagy bitumenbe. A beágyazási technoló giáknál is be kell tartani a sugárveszélyes munkahelyre érvényes előírásokat. 5.3.2.
Az atomerőművi folyékony radioaktív hulladékok feldolgozása
5.3.2.1. A folyékony radioaktív hulladékokat úgy kell feldolgozni, hogy a végtermék kémiailag stabil, vízben igen nehezen oldódó, szilárd halmazállapotú legyen. 5.3.2.2. A feldolgozó eljárás kiválasztásakor a vé term ék tulajdonságait vizsgálni kell a kilúgozáódás. víztartalom, hőállóság, homogenitás, sugártűrés, kémiai stabilitás, felületi dózisintenzitás, felületi szennyezettség, szilárd ság szempontjából. 5.3.2.3. A feldolgozás technológiai berendezéseinek dekontaminálási lehetőségét biztosítani kell. 5.3.2.4. A feldolgozás után a végtermék szilárdulását. felületi dózisintenzitását, felületi szennyezettségét folyamato san, a kilúgozódási tulajdonságát pedig időszakosan ellenőrizni kell. 5.3.2.5. A feldolgozó épületet a sugárveszélyes munkavégzés feltételeinek megfelelően kell kialakítani. Az épület belsejét dekontaminálható burkolattal és sugárvédelmi falakkal kell ellátni. Az épület külső felületén a dózisintenzitás nem haladhatja meg a nem sugárveszélyes térre megengedett értéket. 5.3.2.6. A feldolgozó épület helyiségeit elkeli látni sugárvédelmi ellenőrző műszerekkel, és dózisszint jelzőkészülék kel. Tűzveszélyes anyag felhasználása esetén megfelelő tűzvédelemről is gondoskodni kell.
6.
RADIOAKTIV HULLADÉKOK SZÁLLÍTÁSA
6.1.
Altalános előírások
6.1.1.
A különböző munkahelyeken keletkező hosszú felezési idejű radioaktív hulladékoknak központi tárolóhely re történő szállítását, a tárolóhelyet üzemeltető intézménynek (szervnek) kell elvégezni.
6.1.2.
A szilárd radioaktív hulladékok közül az I., valamint a 4. osztályba tartozó hulladékok* szállításánál a hulladékcsomag árnyékolásáról nem kell gondoskodni.
6.1.3.
A 2. és 3. osztályba tartozó szilárd hulladékcsomagokat* a szállítás során sugárárnyékolást biztosító tartóba kell helyezni.
6.1.4.
A folyékony hulladékok szállításánál az I. és 2. osztályba tartozó hulladékoknál* nem kell, a 3. és4. osz tályba tartozó hulladékoknál* kell sugárárnyékolásról gondoskodni.
• MSZ 14344Ц
-и -
waiAHn-m
6.1.5.
Bármely osztályba tartozó folyékony hulhaik közeli számításánál kétszeres bizionrigci ktB Ы а к т г У а folyékony haladék elfotyásának rMgakadátyozására.
6.1.6.
A 4. és S. osztályba tartozó haladékok* uáJtáásánái az csetteg bomló folyadék fcttogására I H É > Í W anyagot is kdl alkalmazni.
6.1.7.
A személyek tartózkodási helyétől olyan biztonsági avatagokat kel betartani, bogy a személyi dózáok a szállítás során ne haladják meg az А besugárzási kategóriára vonatkozó megengedhető maxönátis dózist (MSZ62I. A hulladék szállításán alkalmazott jármű f«.luetén a dózistehesiimény értéke nem hamdhatja meg a 2mSvfh| 200mR/h| értéket. A szállításra alkalmazott járművön biztosítani kei mindazalui а feltételeket, amelyek radioaktív izotóp száüitására vonatkoznak. A radioaktív hulladékok szállítására használt jármüvet más célokra reftaunámi nem szabad.
6.2.
Kiegészítő etönrások atomerémwvi radmkf tv knabdékok sxáflnmán
6.2.1.
Az atomerőműben keletkező radioaktív nuBadékokat szilárd I beágyazott) halmazállapotban és tehes rako mányként kell szállítani.
6.2.2.
A szállítás körülmenyeit csak a szállítandó rakomány dózrMerjcsttrnénye határozza meg. Amcmiytben a szállítóeszköz külső felületén a dózisteljesítmény a 2rtiSvjh|2O0mR1i| értéket, vr^y annak tenderétől 2 m-re a 0.lmSv/h(lOrnR.'h| értéket mcghaladji a rakományt sogárámyékotásta! kelellátni.
6.2.3.
A kisérő személyzet tartózkodó helyén a dózisintenzitás nem haladhatja meg a OJ02 mSvltf 2mR%| értéket.
6.2.4.
A szállító járművet a szükségesebbfelszeretésekenkivút rád» adó-vevő berendezéssel кеб cHátni. Gondos kodni kell az esetleges szállítási balesetek következményeinek felszámolásáról.
7.
RADIOAKTÍV HULLADÉKOK VÉGLEGES TÁROLÁSA
7.1.
Hosszú felezési idejű radioaktív hulladékok végleges tárolását központi lárolóheryen keD megoldani.
7.2.
A tárolási biztonság növelése érdekében folyékony radioaktív huHadékot csak beágyazott szilárd állapotban szabad a véi/sges tárolóban elhelyezni.
7.3.
A radioaktív hulladékokra meg keli határozni azt az időre integrált dózis értéket, amely eléréséig azok sugárkémiai tulajdonsága lényegesen nem változik meg. A radioaktív hulladékokra meg kell határozni a tárolási időt.
7.4.
A végleges tároló létesítésénél a következő szempontokat keH figyetemhe venni: A tároló lakott helytől mi
•MSZ 14344/1
MSZ 14344/2-80
7.5.
- 12
A tárolfe technológiája A tárolás általában földbe süllyesztett, rekeszekre osztott viwzigetelt betonmedencében történik. Atomeröművi hulladékok esetében a megtelt rekeszek hézag-térfogatát térkitöltő anyaggal kell feltölteni és víz mentesen le kell zárni, úgy, hogy illetéktelen hozzá ne férhessen. A radioaktív hulladékot tartalmazó csomagok rakodását gépesíteni kell. A tároló területén a hatékony tűzoltás feltételeit úgy kell biztosítani, hogy a tűzoltás ne eredményezze a radioaktív anyag szétszóródását A tároló területén keletkező radioaktív szennyvizek gyűjtését megkell oldani. A tároló területén védőzónát kell létesíteni. A megtelt fedlapokkal lezárt tároló felett a dózisintenzitás nem haladhatja meg aO,28mSv/h(28.mR/h] értéket, földtakarással történő ellátás után pedig az 1 juSv/h[0,lmR/hJ értéket.
VÉGE
A szövegben emiitett magyar állami szabványok Radioaktív hulladékok. AlaptogalrrukjOs/tályo/áv Radioizotópok sugárzása elleni védelem
MSZ 14344/1 MSZ 62
A szabvány alkalmazása előtt győződjón meg arról, hogy nem jelent-e meg módosítása, kienészitése. helyesbítése, illetve hatálytalaní tása, mert a szabványt a kibocsátója a műszaki haladásnak megfelelően időnként átdolgozza. A szabvány érvényességében beálló minden változást a Magyar Szabványügyi Hivatal a Szabványügyi Közlönyben hirdet meg; beszerezhető a Posta Központi Hírlapíródánál. A gyakorlati tapautalalok alapján ajánlatosnak látszó helyesbítő, módosító indítványokat, észrevételekel megfelelő indokolás sal a Magyar Szabványügyi Hivatalhoz, Budapest, IX.. Üllői úl 23. (levélcím: Budapest 9. Pf. 24. 1450) lehel benyújtani. A szabvány beszerezhető a Szabványboltban, Budapest, VIII.. ÜUői út 24. (levélcím: Budapest. Pf. 162.1431). F. k. az MSZH Kiadói Főosztály vezetője - 80.3867/1, 350 pld. - MSZH Nyomda, Budapest - F. v.: Nagy László
