Tartalom Hiba! A könyvjelző nem létezik

Bevezető

Tartalom Bevezető .................................................................................................................................................. 3 1. A megkérdezettek összetétele ............................................................................................................ 4 1.1. A fenntartók megoszlása .............................................................................................................. 4 1.2. Az üzemeltetők megoszlása ......................................................................................................... 7 1.3. A szülők és a gyermekek megoszlása ........................................................................................ 12 1.3.1. A szülők.................................................................................................................................... 12 1.3.2. A gyermekek ............................................................................................................................ 14 1.4. A családi napközi választásának okai.......................................................................................... 15 2. A családi napközik alapítási kedvét befolyásoló tényezők ................................................................ 17 2.1. Kapacitási kérdések .................................................................................................................... 17 2.2. Befogadási sebesség - avagy mennyi idő alatt tud egy gyermek bejutni a napközibe?............. 18 2.3. A családi napközik alapításának és működtetésének nehézségei .............................................. 21 2.4. A családi napközikkel való szülői elégedettség .......................................................................... 23 3. A napközik által nyújtott szolgáltatások ............................................................................................ 25 3.1. A gyermekek munkaidőn kívüli elhelyezése ............................................................................... 25 3.2. Alapellátáson túli szolgáltatások ................................................................................................ 27 4. Szervezeti tagság, együttműködési megállapodások, egyéb bevételek ........................................... 29 4.1. A Családi napközik szervezeti tagsága ........................................................................................ 29 4.2. A családi napközik bevételei....................................................................................................... 30 4.3. A családi napközik mit csinálnának másként? ............................................................................ 33 Mellékletek ............................................................................................ Hiba! A könyvjelző nem létezik.

2009. május 29.

2

3

A családi napközik helyzete 2009.

Bevezető Az M. S Concord Bt. Közvélemény-kutatást végzett a Szociális és Munkaügyi Minisztérium megbízásából a családi napközik üzemeltetői és a napközibe járó gyermekek szüleinek körében annak érdekében, hogy a minisztérium képet kapjon a napközi alapítás, engedélyeztetés előnyeiről, hátrányiról, a napközibe járó gyermekek ellátásáról, annak körülményeiről, illetve arról, hogy a szülők mennyire elégedettek a gyermekek elhelyezésével. Az adatfelvétel 2009. márciusában és áprilisában történt a Szociális és Munkaügyi Minisztérium és a Magyarországi Családi Napközik Közhasznú Egyesülete adatbázisában szereplő családi napközik körében. A családi napköziket több módon is próbáltuk elérni: 1. Akiknek nem volt elektronikus elérhetősége azoknak kérdőívet küldtünk postai úton válaszborítékkal, illetve azokkal is ugyanígy jártunk el, akiknek bár volt elektronikus elérhetőségük, de a kitöltésnek ezt a módját választották. 2. Akiknek van elektronikus elérhetősége, azoknak e-mailt küldtünk, annak érdekében, hogy töltsék ki elektronikusan a kérdőívet. Az elektronikus kérdőív honlapja: http://www.csana.adat-felvetel.hu honlapon lelhető fel, ahol a családi napközit üzemeltetők mellett lehetőségük van a szülőknek is a kérdőívek kitöltésére. 3. Felhívással éltünk a Magyarországi Családi Napközik Közhasznú Egyesület honlapján a családi napközik üzemeltetőihez, hogy töltsék ki a kérdőívet. 4. Telefonon megkerestük a kérdőívet még ki nem töltött családi napköziket, a kérdőív kitöltése érdekében. Mivel a szülőkről sem a minisztériumnak, sem az egyesületnek nincs információja, így náluk a családi napközi üzemeltetőit kértük meg, hogy értesítsék a szülőket, és kérjék őket a rájuk vonatkozó kérdőív kitöltésére. A kérdezés lezárultával 103 családi napközi töltötte ki a kérdőívet. A kérdezés során többször is előfordult, hogy nem az üzemeltető töltötte ki a kérdőívet, hanem a fenntartó, ami a gyermekek számából egyértelműen kiderült, ezért ahol a gyermekek száma meghaladta a segítő alkalmazásával lehetséges maximális számot, ott a gyermekszám figyelembe vételével annyi napközivel számoltunk az adatbázisban, amennyi minimálisan lehet. Ha pl. 11 gyermek szerepel az adatbázisban, akkor 2 napközit vettünk figyelembe, ha a gondozónak volt segítsége, hiszen kétszer számoltunk a maximálisan lehetséges 7 gyermekkel. A korrigálás után az adatbázisban szereplő napközik száma 149.

2009. május 29.

1. A megkérdezettek összetétele

A szülők által kitöltött kérdőívek száma 460, melyet szintén korrigálnunk kellett, ugyanis voltak olyan szülők, akiknek több gyermekük is jár a napközibe (2-3), de csupán egy kérdőívet töltöttek ki, és mivel a cél az volt, hogy minden gyermekről egy kérdőív készüljön, ezért ezekben az esetekben annyiszor szerepeltettük a szülő válaszait az adatbázisban, ahány gyermeke jár a családi napközibe. Ezek után a szülői adatbázis 481 kitöltött kérdőívből áll. A kérdezés lezárása után egy szülő még kitöltötte a kérdőívet, így a szülői adatbázis 482 gyermeket reprezentál. Az adatfelvétel egy php-vel támogatott MySQL adatbázison történt, az adatfeldolgozást az SPSS nevű statisztikai programmal készítettük.

1. A megkérdezettek összetétele 1.1. A fenntartók megoszlása A családi napközik üzemeltetőinek vállalkozási formájára elsősorban a civil fenntartók jellemzők, a klasszikus vállalkozási formák távol maradnak ettől a szolgáltatástól. A családi napközik 17 éves fejlődése során a napközik mintegy fele már a szervezeti fejlődésnek arra a fokára jutott, hogy megerősödtek és hálózatban működnek. A családi napközi alapítás felfutási ideje 2006-2008 idejére datálható. Az alapítási kedv 2007-ben volt a legmagasabb.

A családi napközik fenntartóinak vállalkozási forma szerinti megoszlása azt mutatja, hogy elsősorban a nonprofit működtetési kereteket létesítik előnyben. Ugyanakkor az is látható, hogy az önkormányzati szerepvállalás is erősnek mutatkozik a családi napközik fenntartásában (mintegy 25% az önkormányzat, vagy önkormányzati társulás által fenntartott családi napközi). Mindezek mellett az is jól megfigyelhető, hogy a for profit vállalkozási formák kevésbé látnak fantáziát a családi napközikben, mint jövedelmező vállalkozási formában. Ez alól talán a szociális vállalkozások képeznek kivételt, amely üzemeltetési keret a családi napközik közül minden nyolcadikra jellemző.

2009. május 29.

4

5


8,2% 34,7%

17,0%

12,9%

14,3%

6,1% 3,4% 3,4%

Alapítvány

Egyesület

Nonprofit gazdasági társaság

Kft.

Bt.

Szociális vállalkozás

Önkormányzat

Önkormányzati társulás

A fenntartók vállalkozási forma szerinti megoszlása azonban csupán az egyik mutató abban a vonatkozásban, hogy mely vállalkozási formák azok, amelyek kedveltebbek a családi napközik működtetésére. Ha a vállalkozási forma mellett azt is nézzük, hogy az egyes fenntartók milyen mértékben törekednek arra, hogy több családi napközit is üzemeltessenek, akkor az látszik, hogy a családi napközit fenntartók valamivel több mint fele, több csana alapításában is szerepet vállalt. Természetesen itt is felmerülhet a kérdés, hogy vajon melyek azok a vállalkozási formák, amelyek sikeresnek ítélik az általuk alapított csanát, és ezért újabb, és újabb napközik alapítására törekszik. A családi napközit működtetők eltérően viszonyulnak az egy, vagy több napközi fenntartásához a szerint, hogy milyen a vállalkozási formájuk. A nonprofit szektor képviselői (Alapítvány, egyesület) szívesebben üzemeltetnek több napközit, mint ahogy az önkormányzati társulások is. Az önkormányzatok családi napközi alapítási szándéka megosztott, egyharmaduk több csanát is üzemeltet, míg kétharmaduk csupán egyet vélhetően a település igényeinek megfelelően. A szociális vállalkozások és a többi for profit vállalkozási forma jellemzően egy családi napközit üzemeltet.

2009. május 29.


48,9% 51,1%

Egyet

Többet

A családi napközik alapításában különböző tendenciákat láthatunk, a 1992-es első lehetséges alapítási időpont óta. A visszaküldött kérdőívek arra engednek következtetni, hogy az első évek alapítási nehézségeit a kezdetekben alapított családi napközik igen kis létszámban vészelhették át, hiszen az első alapítási időpontok 1996-tól figyelhetők meg. Ez persze nem feltétlenül azt jelenti, hogy ez előtt nem alapítottak csanákat, de azt mindenképpen, hogy kezdetekben nagyok lehettek a lemorzsolódások. A kilencvenes évek közepétől azonban csaknem töretlenül növekedett a családi napközik alapítása, egészen a 2007-es évig, ahol a csúcspontot láthatjuk ebben a kérdésben, 2008-ra némi visszaesés tapasztalható. Ugyanakkor a 2009-es év alapításai adatai azt mutatják, hogy amennyiben az év során egyenletes lesz az alapítási hajlandóság, akkor ez a tendencia nehezen tud megfordulni.

2009. május 29.

6

7


35,0% 31,5%

30,0%

26,9%

25,0% 20,0% 15,0% 10,0%

10,0% 5,0% 1,5%

3,1%

1,5% 2,3%

5,4%

3,8% 4,6% 1,5%

3,1%

4,6%

0,0% 1 996 1 998 1 999 2 000 2 001 2 002 2 003 2 004 2 005 2 006 2 007 2 008 2 009

1.2. Az üzemeltetők megoszlása A családi napközik területi megoszlása sem regionálisan, sem településtípusok szerint nem egyenletes. Regionálisan a csana alapítás elsősorban Közép-Magyarországra koncentrálódott, míg településtípusok szerint a válaszolók több mint kétharmada a falvakra és a kisebb városokra koncentrálódik. A családi napközik átlagosan közel 110 m2 alapterületen működnek, jellemzően nem a fenntartó saját ingatlanában. A gyermekekkel foglalkozók átlagos száma meghaladja a 2 főt, az elhelyezett gyermekszámban a törvényes keretek betartására törekednek.

A családi napközik területi megoszlása meglehetősen egyenlőtlen, átlagosan minden öt csana közül kettő Közép-Magyarországon üzemel. Ugyanakkor ha a regionális megoszlást településtípusonként is vizsgáljuk, akkor az látszik, hogy a régió településtípusaiban a családi napközik sehol nem felülreprezentáltak.

2009. május 29.


Budapest Közép-Magyarország Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Nyugat-Dunántúl Észak-Dunántúl Dél-Dunántúl Összesen

100,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 100,0%

Megyei jogú város

Egyéb város

Község

Összesen

0,0% 35,8% 35,6% 37,0% 1,9% 20,0% 22,2% 15,1% 11,1% 11,1% 22,6% 6,7% 0,0% 13,2% 0,0% 0,0% 3,8% 15,6% 29,6% 7,5% 11,1% 100,0% 100,0% 100,0%

37,9% 13,8% 13,1% 12,4% 4,8% 6,2% 11,7% 100,0%

Mint a táblázat adatai is mutatják a családi napközik Észak-Magyarország, Észak-Alföld és DélDunántúl megyei jogú városaiban, Észak-, és Dél-Alföld, valamint a Nyugat-Dunántúl egyéb városaiban, és Észak-Magyarország és az Észak-Dunántúl községeiben felülreprezentáltak.

13,8% 31,0% 18,6%

36,6%

Budapest

2009. május 29.

Megyei jogú város

Egyéb város

Község

8

9


11,7% 4,8%

6,2%

38,0%

12,4%

13,1%

13,8%

Közép-Magyarország

Észak-Magyarország

Észak-Alföld

Dél-Alföld

Nyugat-Dunántúl

Észak-Dunántúl

Dél-Dunántúl

Ha a családi napközik méreteit tekintjük, akkor az látható, hogy átlagosan 110 m 2 alapterületűek, de ez településtípusonként szignifikáns eltéréseket mutat. Legnagyobb az átlagos alapterülete azon csanáknak, amelyek a megyei jogú városokban működnek (172,6 m2), majd az egyéb városokban működőké kerek 100 m2-es átlaggal, amelyet a falvakban és Budapesten működő csanák alapterülete követ. Ezen méretbeli különbségek ellenére sem mondható el azonban, hogy a családi napközik méretére döntő befolyása van annak, hogy azokat milyen településtípuson létesítették, inkább a helyi lehetőségek húzódhatnak meg az eltérő nagyságú alapterületek mögött. A kérdőívet beküldött napközik között találtunk olyan megyei jogú városban működőt, melynek alapterülete 400 m2, amely vélhetően egy korábbi óvoda, vagy bölcsőde ingatlan hátterével indulhatott.

2009. május 29.


0,0

Budapest

50,0

100,0

150,0

73,0

Megyei jogú város

172,6

Egyéb város

Község

200,0

100,0

81,8

A méret szempontjából másik szegmentáló tényező az, hogy a csana saját háztartásban, vagy különálló ingatlanban működik. Szignifikánsan több mint 30m2-el nagyobbak azok a csanák, amelyek különálló ingatlanban üzemelnek (119,04 m2), mint a saját háztartásban működtetettek (85,64 m2). A családi napközik alapterületén túl fontos méretbeli mutató az alkalmazottak száma, hiszen a több alkalmazott jobb szakmai munkát feltételez, illetve amennyiben a gondozónak segítsége van a szakmai munkában, akkor a gyermekszám is 5 fő helyett 7 gyermekben maximalizálódhat, amennyiben az ellátottak között nincs fogyatékos gyermek. Ez utóbbi tényező nem csupán a szakmai munkára van hatással, hanem a családi napközire, mint jövedelemszerző tevékenységre is, ezért a napközik jelentős része igénybe is veszi ezt a lehetőséget. A kérdőívet kitöltött napközikben dolgozók száma összesen 406 fő, ebből a jogszabályban előírt tanfolyamot végzettek 315-en, a 15/1998 NM rendelet szerinti munkakörben foglalkoztatottak 260-an vannak. Az alkalmazottak számát tovább jellemzi az, hogy a napközik több mint 90%-ában van az ellátást végzőnek segítsége. Ha az egy napközire jutó átlagos foglalkoztatotti létszámot nézzük, akkor azt láthatjuk, hogy 2,94 fő az egy napközire jutó alkalmazottak száma, ebből 2,28 a jogszabályban előírt, 2,5 pedig a 15/1998 NM rendelet szerinti munkakörben foglalkoztatottak átlagos száma.

2009. május 29.

10

11


A napközi fenntartójának szervezeti formája szerint szignifikánsan több foglalkoztatottja van az önkormányzati társulások (6,5 fő), az önkormányzatok (3,29 fő) által működtetett és az alapítványi formában működő (2,78 fő) napköziknek. Területileg szignifikáns különbség tapasztalható a foglalkoztatotti létszámban a megyei jogú városok (3,52 fő), és az egyéb városok (3,93 fő) csanái javára a falvakban (2,07 fő) és a fővárosban (1,63 fő) működőkkel szemben. A régiók szerinti összefüggésében vizsgálva a foglalkoztatottak átlagos számát az az érdekesség figyelhető meg, hogy bár a Nyugat-Dunántúl csanái kis létszámban vannak jelen a megkérdezettek körében, viszont szignifikánsan magasabb ott az egy napközire jutó foglalkoztatottak átlagos száma, mint az ország bármely más régiójában. A fenntartó által működtetett napközik száma is meghatározó tényező az alkalmazottak számában. Amelyik fenntartó több csanát is üzemeltet, annak az átlagos alkalmazotti létszáma is magasabb (3,43 fő), mint amelyik csak egy napközit működtet (2,04 fő). Hasonló eltérés tapasztalható akkor is, ha a saját háztartásban (2,13 fő), és a külön ingatlanban (3,5 fő) működtetett napközik vonatkozásában.

0,00

20,00 40,00 60,00 80,00 100,00 120,00

Alapterület A családi napköziben dolgozók száma Ebből, a jogszabályban előírt tanfolyamot elvégzettek száma 15/1998 NM. rendelet szerinti munkakörben foglalkoztatottak száma Engedélyezett férőhelyek száma (működési engedély szerint) Jelenleg hány beíratott gyermek van a családi napköziben? Hány jelentkező vár az ellátásra? Üres férőhelyek száma?

109,55 2,94 2,28 2,50 7,06 6,83 4,29

0,88

2009. május 29.


1.3. A szülők és a gyermekek megoszlása A szülők demográfiai összetételére jellemző, hogy a legalacsonyabb korosztály alig reprezentálja magát, az apák fele a 26-35 éves korosztályból származik, míg az anyák éppen kétharmada ilyen korú. A szülők iskolázottsági és beosztási mutatói alapján megállapítható, hogy jellemzően a nagyon magas iskolázottságú, és magas beosztású szülők viszik családi napközibe a gyermekeiket és igen nagy arányban még a gyermek harmadik életévének betöltése előtt. Az anyák egy igen nagy része GYES mellett is beíratja a napközibe a gyermekét, igen gyakran a gyes melletti munkavállalás miatt. Az anyák több mint egynegyede a munkába való visszatérést jelölte meg a gyermek napközibe való beíratásának fő okaként. Egy családból egyazon családi napközibe az esetek döntő többségében csupán egy gyermek jár. A magas iskolázottsági és munkamegosztási státusz következtében egy fizetőképes kereslet jelenik meg, mint a családi napközik szolgáltatásait használók.

1.3.1. A szülők

Apa

Anya 0,2% 1,8% 3,7%

0,7% 1,8% 7,7% 27,9% 39,7%

50,1% 66,4%

18-25 éves 26-35 éves 36-45 éves 46-55 éves 56 éves, vagy idosebb

2009. május 29.

18-25 éves 26-35 éves 36-45 éves 46-55 éves 56 éves, vagy idosebb

12

13


A családi napközikről való képalkotás nem lehet teljes anélkül, hogy ne foglalkoznánk azzal, hogy milyen szülők íratják napközibe a gyermekeiket. Ha a szülők összetételét korcsoportonként vizsgáljuk, akkor még nem tapasztalunk semmi meglepőt, hiszen a szülőképes korú és már gyermeket vállalni akaró nők (jellemzően a 26-45 éves korosztály tagjai), és a velük házas, vagy élettársi kapcsolatban lévő férfiak (a nőkénél idősebb korcsoportok felé enyhén eltolódva) gyermekeit találhatjuk a napközikben. Ha azonban a szülők iskolai végzettségét tekintjük, akkor már jelentős eltérés mutatkozik az országos átlaghoz viszonyítva. Míg a hasonló korú népességben a maximum 8 általános iskolai végzettségűek aránya meghaladja a 23%-ot a mikrocenzus adatai szerint, addig a csanába járó gyermekek szüleinél ez csupán 4,5% körül van. A szakmunkásképzőt végzettek aránya a hasonló korú népességen belül 27,1%, míg a csanába járó gyermekek szüleinek körében 17,4%, tehát még mindig 10%-kal alulreprezentáltak. Az érettségizettek körében ez az alulreprezentáltság már csupán 3%. A hasonló korú népességen belül a felsőfokú végzettségűek aránya 15,2%, míg a csanába járó gyermekek szüleinek közel fele(!) vagy főiskolai, vagy egyetemi diplomával rendelkezik (47,3%).

Apa

Anya

3,8%

5,3%

22,2%

23,3%

19,7% 29,5%

Maximum 8 általános Szakmunkásképzo/szakiskola Gimnáziumi/szakközépiskolai érettségi Foiskola Egyetem

20,3%

32,5%

11,5%

32,0%

Maximum 8 általános Szakmunkásképzo/szakiskola Gimnáziumi/szakközépiskolai érettségi Foiskola Egyetem

Az iskolázottság mellett a szülők ismérveinél szintén fontos, hogy milyen beosztásban dolgoznak. Ebben a kérdésben a nőknél ugyan lehetőséget adtunk a GYES kiválasztására, de még így is a nők több mint egyötöde (21,3%) valamilyen vezető beosztású, a férfiaknál ugyanez az arány megközelíti az 50%-ot (48,3%).

2009. május 29.


0,0%

5,0% 10,0% 15,0% 20,0% 25,0% 30,0% 35,0%

Felső vezető

17,4%

5,5%

Középvezető

17,7%

7,0%

Közvetlen munkahelyi vezető

8,8%

13,2% 16,8% 14,1%

Szakalkalmazott Adminisztratív

2,0%

10,4%

Beosztott Munkanélküli Nyugdíjas

16,7%

GYES/GYED/GYET Egyéb inaktív

24,2%

4,0% 3,3% 2,0% 0,2% 32,2% 2,7% 1,8% Apa

Anya

A családi napköziről a szülők elsősorban informális úton értesültek, de az Internet és szórólapokról is kaptak a szülők információt róla.

1.3.2. A gyermekek A napközibe járó gyermekek közül csak kevesekkel fordul elő, hogy testvérével (9,8%), testvéreivel (1,4%) együtt jár a csanába, de ez inkább a nők szülési hajlandóságát (illetve annak alacsony voltát) jellemzi.

2009. május 29.

14

15


3,3%

9,5%

4,2%

18,8% 64,2%

Három évesnél fiatalabb

3-4 éves

4-5 éves

5-10 éves

10-14 éves

A napközibe járó gyermekek kor szerinti összetétele azt mutatja, hogy közel kétharmaduk még nem érte el a három éves kort. Ha ezt a tényt összevetjük az anya foglalkozásával, akkor azt látjuk, hogy a három évesnél fiatalabb gyermekek édesanyja csupán 37,8%-ban van GYESen, a többiek mind dolgoznak valahol. Ha csupán a három évesnél fiatalabb gyermekeket tekintjük, akkor az látható, hogy az édesanyák közül a főiskolát és az egyetemet végzettek szignifikánsan nagyobb arányban dolgoznak, mint az alacsonyabb iskolázottságúak. Megállapítható tehát, hogy a magas iskolai végzettségű édesanyák a GYES maximális idejének letöltése előtt visszamennek dolgozni, jellemzően valamilyen vezetői, illetve szakalkalmazotti beosztásba.

1.4. A családi napközi választásának okai A családi napközibe járó gyermek szüleinek átlagosnál magasabb társadalmi presztízse lehetővé teszi, hogy ezt a hagyományos bölcsődéknél, illetve óvodáknál költségesebb ellátási formát is meg tudják fizetni, de ez csupán a lehetőséget biztosítja számukra, hogy elhelyezhessék a csanában a gyermekeiket, annak valódi okai nem feltétlenül anyagi eredetűek, ezért feltettük a szülőknek azt a kérdést, hogy mi volt az oka annak, hogy ezt az ellátási formát választották. Elsődleges okokként a kis létszámot, a jó légkört, a munkába való visszatérést jelölték meg a szülők. Munkába való visszatérés, dolgozni kell mindkét szülőnek:

80%

2009. május 29.


Jó légkör, odafigyelés Kisebb létszám Megfelelő szocializáció, nevelés, gondoskodás, készségfejlesztés Önkormányzati/állami férőhelyhiány Gyermek centrikus Helyben nincs más Magasabb szintű és speciális ellátás lehetősége (pl. allergia) Több gyermekük van

2009. május 29.

80% 85% 60% 60% 40% 30% 20% 20%

16

17


2. A családi napközik alapítási kedvét befolyásoló tényezők 2.1. Kapacitási kérdések A napközik igyekeznek kihasználni a törvényes keretek adta lehetőségeket a gyermekszámban. A családi napközik kapacitására való igény legsúlyosabban az önkormányzati fenntartású napközikben jelentkezik.

Korábban már utaltunk arra, hogy a napközik igyekeznek kihasználni a törvényes keretek adta lehetőségeket a gyermekszámban, ezért az átlagosan engedélyezett gyermekek létszáma erősen közelít a maximális 7 főhöz, aminek következtében szignifikáns különbségek nem tapasztalhatók egyik lehetséges független változó mentén sem. A napközik telítettségét jól jellemzi, hogy az üres férőhelyek átlagos száma nem éri el az 1 főt (0,88 fő), de ebben a kérdésben településtípusonként találhatók szignifikáns eltérések a községekben (1,38 fő az átlagos betöltetlen hely) és a megyei jogú városokban (nincs üres férőhely) működő csanák között. A telítettség másik jellemzője az, hogy mennyi gyermek jár a napközibe. Ebben a kérdésben a fővárosi napközikbe beíratott gyermekek átlagos száma (5,7 fő) szignifikánsan alacsonyabb a városokban működő csanák átlagos gyermekszámától (7,42 fő). Az ellátásra váró gyermekek száma erősen megoszlik településtípusonként. Míg Budapesten gyakorlatilag alig van kapacitáshiány (1,39 fő), addig a megyei jogú városokban átlagosan még két másik napközit is lehetne nyitni, ugyanis az ellátásra váró gyermekek átlagos száma 11,52 fő! A kisebb településméretek felé haladva a kapacitáshiány egyre kisebb: a városokban 3,46 fő, míg a községekben 2,71 fő. Ugyanez a kapacitás hiány legsúlyosabb az Észak-Magyarországon (13,25 fő), míg az adatok tanúsága szerint a Nyugat-Dunántúlon gyakorlatilag nem is létezik.

2009. május 29.

2. A családi napközik alapítási kedvét befolyásoló tényezők

0,00 Közép-Magyarország

2,00

4,00

4,18

Dél-Alföld

4,06

Dél-Dunántúl

10,00

12,00

14,00

13,25

Észak-Alföld

Észak-Dunántúl

8,00

2,55

Észak-Magyarország

Nyugat-Dunántúl

6,00

0,00

3,38 3,08

A családi napközik kapacitására való igény legsúlyosabban az önkormányzati fenntartású napközikben jelentkezik leginkább (10 fő átlagban), vélhetően az önkormányzatok szolgáltatási kötelezettsége (illetve annak nem megfelelő volumenű kielégítése) miatt.

2.2. Befogadási sebesség - avagy mennyi idő alatt tud egy gyermek bejutni a napközibe? Minden második gyermek két hónapon belül elhelyezést kap a napköziben úgy, hogy a jelentkezési igényeket a csanák harmada egy hónapon belül képes pozitívan elbírálni. A napközik nem képesek felvenni az összes jelentkezőt egy adott éven belül. Az átlagosan egy év alatt kikerülő gyermekek száma megközelíti a lehetséges maximális létszámot.

A kapacitási kérdések mellett, ha képes a napközi kielégíteni ezeket az igényeket, akkor azzal is kell foglalkoznunk, hogy ezt mennyi idő alatt teszi meg, hiszen a szülőnek sem mindegy, hogy egy hónapon belül, vagy csupán fél éven belül tud visszamenni dolgozni. Az eredmények szerint minden második gyermek két hónapon belül elhelyezést kap a napköziben úgy, hogy a jelentkezési igényeket a csanák harmada egy hónapon belül képes pozitívan elbírálni. Ezen eredmény tükrében sem tekinthetünk el attól, hogy közel minden tizedik napközi fél évnél is tovább várakoztatja a jelentkező gyermekeket, ami a szülőket vélhetően nehéz helyzetbe 2009. május 29.

18

19


hozza, hiszen amennyiben el szeretne helyezkedni, akkor valamiféle átmeneti megoldásra van szüksége a gyermeke elhelyezésére.

9,2% 32,5%

40,8%

17,5%

Kevesebb, mint egy hónap

1 - 2 hónap

3 - 6 hónap

7 - 12 hónap

E kettősség mellett meg kell említenünk azt is, hogy különböző szegmensek mellett eltérő a napközik befogadási sebessége. Könnyebb bekerülni (egy hónapon belül) a napközikbe Közép-, és Észak-Magyarországon, Észak-, és Dél-Dunántúlon 1-2 hónap alatt befogadják a napközik a gyermekeket, de Észak-Magyarország mellett ugyanezen két régió az, ahol a legzártabbak a napközik, ami azt is mutatja, hogy még régiókon belül is megfigyelhető a könnyű és nehéz elhelyezési esély kettőssége. Településtípusonként Budapesten és a községekben könnyűnek mutatkozik a napközibe való bekerülés (A felvételre várakozók 70-80%-a 2 hónapon belül felvételt nyer), míg a megyei jogú városokban üzemelő napközik 30%-a fél éven túl veszi fel a gyermekeket. A különböző területi adottságok mellett a fenntartó szervezeti formája is befolyással van arra, hogy mennyire hamar nyer felvételt egy gyermek a csanába. Az Alapítványi és egyesületi működtetésű napközikre legjellemzőbb a gyorsaság, míg a szociális vállalkozások és az önkormányzatok által fenntartott napközik között vannak legnagyobb arányban azok, amelyek 7-12 hónapig is várakoztatják a gyermeket a felvétele előtt. Az önkormányzati fenntartásúak esetében a nagy kapacitáshiány lehet a magyarázó tényező a hosszú várakozási idő mögött.

2009. május 29.


A több napközit működtető szervezetek könnyebben tudják kielégíteni a jelentkezéseket, mint a csupán egy napközivel működők, köszönhetően annak, hogy amennyiben az egyik napköziben telített a létszám, akkor a jelentkezőt át tudják irányítani egy másikba. Ezzel ellentétes az a jelenség, mely szerint a saját háztartásban működő napközik közel kétszer akkora arányban tudják egy hónapon belül elhelyezni a jelentkezőket, mint a külön ingatlanban működők. Ez a látszólagos ellentmondás úgy oldódik fel, hogy az egy hónapon belül „befogadó” több napközit működtető szervezetek köze kétharmada (63,6%-a) saját háztartásban működik, s csupán valamivel több mint harmaduk külön ingatlanban. A gyermekek felvételének sebessége mellett a napközik egy fontos mutatója lehet, a gyermekmegtartó képesség, hiszen hiába képes egy napközi napokon belül felvenni egy újonnan jelentkező gyermeket, ha ugyanilyen gyorsan képes is azt elveszíteni. A gyermekek „elveszítésében” ugyan nem csak a napközinek lehet szerepe, hiszen az olcsóbb önkormányzati fenntartású óvodák/bölcsődék éppúgy képesek elszippantani a gyermekeket a csanákból, mint az iskolás korúvá vált gyermeket az iskola napközi otthona, vagy éppen a napközivel való szülői elégedetlenség is. Sajnos a kutatás a megkérdezetti körből fakadóan nem kapott és nem is kaphatott választ arra, hogy akik kikerültek a napköziből, azok milyen okból távoztak. Így csupán a csanák elmondásaiból lehet képünk arról, hogy mekkora egy-egy napköziben a fluktuáció.

0,00

2,00

4,00

6,00

8,00

10,00 12,00 14,00

Az előző évben jelentkezők száma

13,09

Az előző évben felvettek száma

Az előző évben kikerültek száma

2009. május 29.

11,23

5,67

20

21


Az ábra azt mutatja, hogy: egyrészt a napközik nem képesek felvenni az összes jelentkezőt egy adott éven belül, amit láthattunk is a felvételi várakozási időnél, hiszen az év vége felé jelentkező ár nem biztos, hogy bejut az adott évben; másrészt a viszonylag magas felvett létszám azt mutatja, hogy három állandó gyermeket kivéve átlagosan majdnem kétszer kicserélődtek egy év leforgása alatt a napközibe járó gyermekek; harmadrészt az átlagosan egy év alatt kikerülők száma megközelíti a lehetséges maximális létszámot; negyedrészt a felvettek és kikerültek egyenlege is közelít a lehetséges maximális létszámhoz. A három kérdés közül csupán az évente átlagosan kikerülők számában mutatkozik szignifikáns eltérés, és ott is csupán településtípusok szerint, mely azt mutatja, hogy az előző évben kikerülők száma a megyei jogú városokban jóval nagyobb (5-11 fővel), mint az összes többi településtípusnál.

2.3. A családi napközik alapításának és működtetésének nehézségei A létesítés, engedélyeztetés és működtetés bár nem teljesen egyszerű a csanák számára, de nem állította megoldhatatlan feladat elé az alapítókat. A módszertani támogatás lehetőségéhez vizsgált szervezeti tagság a napközik több mint felénél (58,2%) tetten érhető területileg eltérő mértékben.

A családi napközikhez kötődő alapítási kedvet döntően befolyásolhatják a létesítéssel, engedélyeztetéssel, illetve működtetéssel kapcsolatos nehézségek, azok jogszabályi környezetének bonyolultsága, illetve az újonnan alapított napközik megfelelő módszertani támogatása. Az első három problémakörre úgy kérdeztünk rá, hogy egy-egy ötfokozatú skálán adtunk lehetőséget a megkérdezetteknek arra, hogy megítéljék a létesítés, engedélyeztetés illetve működtetés nehézségeit, míg a módszertani támogatásnál a lehetőségre kérdeztünk rá azzal, hogy tagja-e valamilyen szakmai ernyőszervezetnek, illetve amelyik napközi hálózatosan működik (a fenntartó több csanát is üzemeltet), ott feltételezhető a módszertani támogatás.

2009. május 29.


A létesítéssel, engedélyeztetéssel és működtetéssel kapcsolatos kérdésre adott válaszok alapján számított skála átlagok azt mutatják, hogy bár nem teljesen egyszerű egyik sem, de nem állította megoldhatatlan feladat elé a csanákat, hiszen mindhárom kérdésnél a skála átlagot valamivel meghaladó értékekhez vezettek a kérdésekből számított átlagok.

Mennyire tartja szigorúnak a családi napközik működtetési szabályait?

3,69

Mennyire tartja szigorúnak a családi napközik engedélyeztetési folyamatát?

3,50

Mennyire tartja bonyolultnak a családi napközik létesítését?

3,30

1,00

2,00

Egyáltalán nem

3,00

4,00

5,00

Teljes mértékben

A kérdések közül regionálisan mutatkoznak szignifikáns különbségek az engedélyeztetésben, melyet az Észak-Alföldön működő szervezetek a Közép-magyarországon, illetve a DélAlföldön működöknél tartottak könnyebbnek, valamint a működésben a KözépMagyarországon üzemelőknek nagyobb nehézségeik vannak, mint Észak-Magyarország és az Észak-Alföld szervezetei. Másrészt a létesítésben nagyobb nehézségekbe ütköztek a külön ingatlanban üzemelő napközik. A módszertani támogatás lehetőségéhez vizsgált szervezeti tagság a napközik több mint felénél (58,2%) tetten érhető területileg eltérő mértékben. Budapesten és a falvakban a napközik szívesebben tagozódnak szakmai érdekvédelmi szervezetekbe, míg a megyei jogú, és egyéb városok szervezeteire ez kevésbé jellemző. Regionális megközelítésben KözépMagyarországon, Észak-Alföldön és Észak-Dunántúlon figyelhető meg nagyobb gyakorisággal ez a fajta szervezeti tagság. A fenntartó szervezeti formája szerint az egyesületek, alapítványok, nonprofit gazdasági társulások és szociális vállalkozások által működtetett csanák szignifikánsan nagyobb

2009. május 29.

22

23


valószínűséggel tagozódnak szakmai érdekvédelmi szervezetbe, mint a többi fenntartó napközijei.

2.4. A családi napközikkel való szülői elégedettség A szülők a térítési díjtól eltekintve az összes felvetett szempontot nagyon jónak értékelték.

A napközik gördülékenyebb működését elősegíti az is, ha a gondozó, vagy gondozók jó kapcsolatokat ápolnak a szülőkkel, hiszen a szülők folytonos elégedetlenkedése ronthatja a napköziben folyó szakmai munkát. Ezen munkát és a működés körülményeit értékeltettük a gyermekek szüleivel annak érdekében, hogy meggyőződjünk arról, hogy az igénybe vevők számára mennyire népszerű ez az ellátási forma. Összességében elmondható, hogy a szülők a térítési díjtól eltekintve az összes felvetett szempontot nagyon jónak értékelték.

1,00

2,00

3,00

4,00

5,00

Mennyire elégedett azzal, ahogy a gyermekével bánnak a családi napköziben?

4,85

Mennyire elégedett a gyermeke fejlődésével?

4,77

Mennyire felel meg Önnek az az időpont, amikor a gyermeket beviheti a napközibe?

4,91

Mennyire felel meg Önnek az az időpont, amikor a gyermeket elviheti a napköziből?

4,83

Mennyire elégedett a gyermek napközbeni ellátásával?

4,84

Mennyire elégedett a családi napközi berendezésével? Milyennek tartja azt az összeget, amit a gyermek után fizetni kell ezért a szolgáltatásért? Milyennek tartja az ellátást nyújtó személy szakmai felkészültségét?

Egyáltalán nem

4,59 3,40 4,87 Teljes mértékben

A szülők demográfiai ismérvei mentén vizsgáltuk az összes kérdést, melyek alapján két tényezőben mutatkoznak szignifikáns különbségek. A gyermek bánásmódjával és a térítési díjjal kapcsolatban általában elmondható, hogy az elégedettséget a szülők iskolai végzettsége határozza meg. A gyermekkel való bánásmóddal kapcsolatban annál kritikusabbak a szülők,

2009. május 29.


minél magasabb az iskolai végzettségük, míg a térítési díjjal kapcsolatban az látható, hogy az alacsonyabb iskolai végzettségűek sokallják inkább a térítési díjat. A szülői elégedettségre nem csupán a fenti skálákkal kérdeztünk rá, hanem konkrétan megkérdeztük a szülőktől, hogy miket tartanak a napközik előnyeinek és hátrányainak. A szülők a napközi előnyeiként a következő főbb megállapításokat sorolták fel:1 Pozitívumok: Családias Nagyobb odafigyelés Kevesebb gyermek Rugalmas, személyes Nem ismer más óvodát

80% 80% 80% 50% 30%

Negatívumok: drága, magas a térítési díj, fizetni kell 85% nincs hátránya 80% Kevés említéssel jelent ugyan meg, de néhány szülő sérelmezte, hogy a nyári szünidőben is fizetni kell a szolgáltatásért. A szülői elégedettséget tovább árnyalja az is, hogy milyen problémákat említettek a gyermek ellátásával kapcsolatban. A kérdésre általában azt válaszolták a gyermekek szülei, hogy nem észleltek problémát, csupán 3,2%-uk vélekedett másként. A legjellemzőbb probléma a gyermek beszoktatása, ami nem elsősorban a családi napközi sajátja. Néhány említést tapasztaltunk az étkezéssel kapcsolatban (sok csoki, zsíros ételek, zöldség/gyümölcs hiánya), de volt aki még erre a kérdésre is pozitív választ adott (pl. reformétkezés lehetősége).

A szülők elégedettségére végül összességében is rákérdeztünk, melyre adott válaszok átlaga 4,81 volt az ötfokozatú skálán, ami nagyon magas elégedettségi szintet jelképez.

1

A válaszok utáni számok azt mutatják, hogy a szülők milyen aránya válaszolta azt.

2009. május 29.

24

25


3. A napközik által nyújtott szolgáltatások Ezen témakörben a gyermekek munkaidőn kívüli elhelyezésére, annak igénybevételére, és az azzal való elégedettségre kérdeztünk rá, valamint az alapellátáson túl nyújtott szolgáltatásokra, és azok igénybevételére.

3.1. A gyermekek munkaidőn kívüli elhelyezése A hétvégi elhelyezés lehetősége a csanák több mint kétötödénél adott. A gyermekek éjszakai elhelyezésére a napközik valamivel több mint egyharmada biztosít lehetőséget. A napközik messze az igényeken felül biztosítják mind a hétvégi, mind az éjszakai elhelyezés lehetőségét. A gyermekek munkaidőn kívüli elhelyezésével a szülők messzemenőkig elégedettek.

A napközikben dolgozók alkalmazkodva a szülők munkarendjéhez gyakorta adnak lehetőséget arra, hogy a gyermeket hétvégére, vagy akár éjszakára is bevihessék a szülők.

A hétvégi elhelyezés lehetősége a csanák több mint kétötödénél adott. Szignifikánsan nagyobb arányban figyelhető meg ez a lehetőség a megyei jogú és egyéb városokban, az Észak-, és Dél-Alföldön, a Dél-Dunántúlon, a szociális vállalkozások által saját háztartásban egyedüliként üzemeltetett családi napközikben.

A gyermekek éjszakai elhelyezésére a napközik valamivel több mint egyharmada biztosít lehetőséget. Általában a hétvégi és éjszakai elhelyezés szorosan együtt jár. Azon napközik amelyek lehetőséget biztosítanak a gyermekek éjszakai elhelyezésére, azok 96,1%-a a hétvégére is vállal gyermekmegőrzést. Ennek következtében területileg a működtető szervezeti formája, a hálózati üzemeltetés, és a napközi elhelyezése szerint azonos különbségeket tapasztalhatunk mint a hétvégi elhelyezésnél.

2009. május 29.

3. A napközik által nyújtott szolgáltatások

Van-e lehetőség a gyermekek éjszakai fogadására?

Van-e lehetőség a gyermekek hétvégi fogadására?

65,1%

58,5% 41,5%

34,9%

Van

Nincs

Van

Nincs

A munkaidőn túli elhelyezésre a szülőknél is rákérdeztünk. A válaszok azt mutatják, hogy a napközik messze az igényeken felül biztosítják mind a hétvégi, mind az éjszakai elhelyezés lehetőségét, ugyanis csak szórványosan találtunk olyan szülőt, aki akár a hétvégi (5,6%), akár az éjszakai (4%) elhelyezés lehetőségét igénybe vették. Akinek a gyermeke már akár éjszaka, akár hétvégén volt a családi napköziben a munkaidőn túli elhelyezéssel egyöntetűen elégedett. Az éjszakai elhelyezéssel való elégedettség 4,82-es átlagos értéket kapott az ötfokozatú elégedettségi skálán, míg a hétvégi elhelyezést 4,84-es átlagos értékre minősítették a szülők.

2009. május 29.

26

27


1,00

2,00

3,00

4,00

5,00

Mennyire elégedett a gyermek éjszakai ellátásával?

4,82

Mennyire elégedett a gyermek hétvégi ellátásával?

4,84

Egyáltalán nem

Teljes mértékben

3.2. Alapellátáson túli szolgáltatások Az alapellátáson túli szolgáltatások jellemzően az egyéb városokban, illetve falvakban létező, továbbá a háztartásban, egyedüliként üzemeltetett napközikre jellemző. Az igénybevevők száma alapján nagy az igény a gyermektornára, idegen nyelvi képzésre, táboroztatásra, tréningekre, tanulmányi felkészítésekre.

A napközik mintegy kétharmada az alapellátáson túl egyéb szolgáltatásokat is nyújt a gyermekek részére. Ezen napközik túlnyomó többsége (92,2%-a) a gyermekfelügyeletet jelölte meg többletszolgáltatásként, de minden ötödik napközi játszócsoportot, minden hatodik pedig gyermekhotelt, illetve házi gyermekfelügyelet biztosít. Az egyéb kategóriába sorolt

szolgáltatások

túlnyomórészt

gyermektornában,

idegen

nyelvi

képzésben,

táboroztatásban, tréningekben, tanulmányi felkészítésekben merülnek ki, s bár a napközik kis hányada biztosítja csupán ezeket a szolgáltatásokat (8,7%), de ezek bizonyulnak ennek ellenére is a legjelentősebbeknek, mert átlagosan napközinként 13,5 gyermeket vonzanak. Az alapellátáson túli szolgáltatások jellemzően az egyéb városokban, illetve falvakban létező, továbbá a háztartásban, egyedüliként üzemeltetett napközikre jellemző.

2009. május 29.

3. A napközik által nyújtott szolgáltatások

0,0%

20,0%

Gyermekhotel

Egyéb N=103

2009. május 29.

80,0%

100,0%

92,2%

Játszócsoport

Házi gyermekfelügyelet

60,0%

13,6%

Gyermekfelügyelet

Játéktár

40,0%

20,4% 2,9% 13,6% 8,7%

28

29


4. Szervezeti tagság, együttműködési megállapodások, egyéb bevételek 4.1. A Családi napközik szervezeti tagsága A szakmai ernyőszervezeti tagság nem vonzó a családi napközik számára. A családi napközik szívesen vesznek részt a szakmai érdekvédelmi szervezetek munkájában.

A

megkérdezett

családi

napközik

csupán

10,3%-a

tagja

valamilyen

szakmai

ernyőszervezetnek, melyek jellemzően fővárosi, egyesületi formában működő, több napközit működtető fenntartóval rendelkező szervezetek.

Tagja-e a családi napközi szakmai ernyőszervezetnek?

Tagja-e a családi napközi szakmai érdekvédelmi szervezetnek?

58,2%

10,3%

41,8%

89,7%

Van

Nincs

Van

Nincs

A szakmai érdekvédelmi szervezeti tagság ettől sokkal jelentősebb, a megkérdezett csanák közel 60%-a tagja a Magyarországi Családi Napközik Közhasznú Egyesületének. Mint azt már a módszertani támogatás fejtegetéseknélr is láttuk, jellemzően Budapesten és a falvakban a napközik szívesebben tagozódnak szakmai érdekvédelmi szervezetekbe, míg a megyei jogú, és egyéb városok szervezeteire ez kevésbé jellemző. Regionális megközelítésben KözépMagyarországon, Észak-Alföldön és Észak-Dunántúlon figyelhető meg nagyobb gyakorisággal ez a fajta szervezeti tagság.

2009. május 29.

4. Szervezeti tagság, együttműködési megállapodások, egyéb bevételek

4.2. A családi napközik bevételei A családi napközik fő bevételi forrása a gyermekek szüleitől és az állami normatívából származik. Az

önkormányzatokkal

jobb

kapcsolatokat

ápolók

képesek

önkormányzati

támogatásokhoz jutni. A civil szervezetek által fenntartott napközik egy része sikeresen pályázik az SZJA 1%ból származó bevételekre.

A családi napközik a bevételeiket az állami normatíván túl az önkormányzatokkal kötött az feladatátvállalási

szerződésekkel,

együttműködési

megállapodásokkal,

a

nonprofit

szervezetek által fenntartottak az SZJA 1%-ából származó forrásokkal, valamint egyéb támogatásokkal is tudják növelni bevételeiket. A napközik több mint 40%-ának van önkormányzattal kötött ellátási szerződése, általában az egyéb városok, illetve a falvak önkormányzatai kötnek ilyen szerződést a csanákkal. Az ilyen szervezetek nem egyenletesen helyezkednek el az ország területén, vannak olyan régiók ahol nagyobb gyakorisággal kötnek szerződést az önkormányzatok (ilyen pl. Észak-Magyarország, vagy Nyugat-Dunántúl), máshol pedig teljes elzárkózás figyelhető meg (Észak-Dunántúl). Az önkormányzatok, vagy önkormányzati társulások által fenntartott napköziken túl az egyesületek és a szociális vállalkozások által működtetett családi napközik eredményesebbek az ellátási szerződések megkötésében.

2009. május 29.

30

31


1,4%

42,8%

55,8%

Igen

Nem

Folyamatban van

A feladatátvállalási szerződés mellett a napközik 35%-a az állami normatíván felül a települési önkormányzatoktól is kap támogatást a tevékenységükhöz. Ez leginkább azokra a napközikre jellemző, amelyek Közép-, és Észak-Magyarországon, illetve a nyugat-Dunántúlon működnek. A fenntartó szervezeti formája szerint ugyanazt a képet láthatjuk, mint az ellátási szerződésnél, azaz az Önkormányzatok, önkormányzati társulások támogatják legnagyobb mértékben a maguk által alapított napköziket, de az ilyen fajta forrás bővítésben az egyesületek és szociális vállalkozások által alapított napközik is eredményesek. Többnyire azok a napközik tudnak önkormányzati forrásokhoz jutni, amelyek fenntartója több csanát is üzemeltet.

2009. május 29.


35,0%

65,0%

Igen

Nem

A napközik másik bevételi forrása azon csanákat érinti, melyek fenntartója valamilyen nonprofit szervezet. Ők ugyanis részesülhetnek az SZJA 1%-ából. Ez az összes napközi több mint tizedének (10,3%) biztosít bevételeket. Ha csupán a civil szervezetek által fenntartott napköziket nézzük, akkor ez az arány megközelíti az egyötödöt (19,1%).

81,9%

19,1%

Igen

2009. május 29.

Nem

32

33


Az SZJA 1%-ából való részesedésben a fővárosi és a megyei jogú városban működő napközik járnak az élen. A két civil szervezeti forma közül az egyesületi fenntartások pályáznak nagyobb eredménnyel az SZJA 1%-ára, melyek az üzemeltető saját háztartásában működnek.

A családi napközik egyéb forrásból származó bevételei elenyészőek, mind a támogatott csanák számát, mind pedig a támogatási összegeket tekintve.

Megállapíthatjuk tehát, hogy a családi napközik fő bevételi forrása a gyermekek szüleitől és az állami normatívából származik, de az önkormányzatokkal jobb kapcsolatokat ápolók tudnak szert tenni némi önkormányzati forrásra, valamint a civil szervezetek által fenntartott napközik egy része sikeresen pályázik az SZJA 1%-ból származó bevételekre.

4.3. A családi napközik mit csinálnának másként? Végezetül a napköziket működtetőktől megkérdeztük, hogy mit tennének a működtetés és létesítés egyszerűsítése érdekében, milyen lehetőségeket látnak a támogatásokkal kapcsolatban és annak érdekében, hogy ne legyen hiányérzetük, megkérdeztük, hogy mi az amit még feltétlenül közölni akarnak a családi napközikkel kapcsolatban.

Említés szinten felsoroljuk a leggyakoribb és legfontosabb válaszokat: Egyszerűbb engedélyezési eljárás. Nem a családi jelleget erősíti a túlszabályozás. A szakhatóságok nem ismerik a csana munkáját és nem is látták még. A túlszabályozás többletköltséget jelent. Állami intézményen belüli csanát nem kellene engedélyezni. A szakhatóságok a sok szabályozással intézményesíteni szeretnék a családi napköziket, amivel éppen a családi jellegét veszíti el. A szakképzett gondozóknak ne kelljen elvégezni a jogszabályban előírt tanfolyamot. Egységes elvárásokra lenne szükség. Egyéni vállalkozási formában is meg lehessen kapni a normatíva 100%-át. A kiegészítő normatívából annál kevesebb jut egy napközire, egy gyermekre, minél több családi napközi működik a hálózatban. A normatíva összege kevés, túl nagy terhet ró a szülőkre a napközi díjának kifizetése. Egyértelművé kellene tenni a teljes normatíva kiutalását, amelyet a hasonló intézmények is megkapnak. Gyakoribbá kellene tenni a pályázati lehetőségeket. Az önkormányzatok nem szívesen támogatják a csanát, azt mondják, hogy az vegye igénybe, aki megteheti.

2009. május 29.


A személyi feltételek megteremtését szigorítanám: általános iskolai végzettség + 40 órás tanfolyam nem elegendő más gyermek napközbeni ellátására. Lehetőséget kellene adni magasabb létszámra. Mindenképpen pedagógus végzettségű legyen a vezető. Pedagógiai végzettséggel lehetőségük legyen a gyermekek iskolaérettségi igazolásának kiadásához.

2009. május 29.

34

Tartalom Hiba! A könyvjelző nem létezik

Recommend Documents