Nem csak üzlet. Tartalom:

B e v e z e t ô

Tartalom: Stratégia

4

Nem csak üzlet

Fókuszban a régió és a profitábilis gazdálkodás

Bemutatjuk

5

Érett piac, tapasztalt szállítók

Trend

6

eEurope 2005

Felülnézet

7

Készül a Nemzeti Fejlesztési Terv

Trend

8

Digitális állam

Tanácsadás

10

Új IT az új villamosenergia-piacnak

Esettanulmány

11

Stabil szakmai alapokon

Gazdaság

12

Óvatos nyitásra számítanak a villamosenergia piacon

Technológia

13

Vezeték nélküli IP telefon

Esettanulmány

14

A legnagyobb IP-telefonhálózat

Esettanulmány

15

Multiprojekt chipkártyával

Leányvállalatok

16

„Az üzlet az üzlet!” – hangzik a szigorú szólás, amikor arra akarnak figyelmeztetni valakit, hogy az üzlet dolgait ne keverje össze oda nem való, altruista, társadalmi, baráti, segítô szándékú, esetleg támogató érzékenységet feltételezô dolgokkal. Kétségtelen, viszonylag új világrendünkben immár itt, a Kárpát-medencében is szigorúan és szikáran az üzlet – csakis üzlet. Ezért azután számos olyan hivatás és tevékenység találja nehezen a helyét az új rendben, amelyek nem hozhatnak közvetlen profitot. Kezdetben talán még leginkább a sportban alakult ki valamiféle támogatási rendszer, amikor a nagyvállalatok vagy a módosabb emberek befektettek a fociba, kézilabdába, ám a legtöbbször ez a támogatás is marketing-meggondolásokra épül. A mûvészet, különösen pedig a képzômûvészet támogatása áttételesen sem termel profitot a mecénás számára – de nem is ez a célja. A Synergon vezetése korán felismerte, hogy üzleti alapon sem szakadhatnak ki a társadalom egészébôl, nem bástyázhatják körbe magukat csupán a puszta grafikonokkal, teljesítmény- és eredménytervekkel. A Synergon Kortárs Galéria eredetileg folyosógalériának indult: a vállalat egyik hosszú folyosóján kilenc–tíz közepes méretû mûvet helyeztek el. Miután az ötlet nagyon kedvezô fogadtatásra talált, késôbb a galéria beköltözött a bejárati fogadótérbe, ahol a vendégek idôrôl idôre végignézhetnek egy-egy kisebb kamarakiállítást.

Nehéz piacokon

Technológia

18

Megbízható, erôs szerver

Tanácsadás

20

Alkalmazások integrációja

Tanácsadás

21

Biztonság-szabályozás

Támogatás

22

Synergon Kortárs Galéria Gyûjtemény és Kiállítás

Rólunk írták

24

Tanácsadás

25

Az üzlet biztosítása

Kortárs Galéria

26

Harasztÿ István (Édeske) Kossuth-díjas szobrászmûvész

Tanfolyamok

28

arcSyn

29

Szabadidô

30

Az ôsi modern játék Címlap: Millennium Szalon, Synergon Kortárs Galéria Gyûjtemény és Kiállítás Fotó: Bozsó András

Synergon Magasyn Kiadja a Synergon Informatika Rt. 1047 Budapest, Baross u. 91-95. Telefon: 399-5656, fax: 399-5599 Internet: www.synergon.hu E-mail: [email protected] Felelôs kiadó: Molnár Zsolt Felelôs szerkesztô: Kolossa Tamás Mûvészeti elôkészítés: Absolut Reklám Kft. ISSN 1586-572X Magasynunk ingyenesen megrendelhetô a fenti elérhetôségeken. www.magasyn.hu

A célt – hogy a magyar kortárs képzômûvészet jeles alkotói és ígéretes tehetségei bemutatkozhassanak – az alkotók maguk is nagy örömmel fogadták. Bevált az a gondolat is, hogy lapunk, a Magasyn a kiállításoknak és a mûvészeknek két színes oldalt nyújt, s így elviszi hírüket a mûkedvelôk, érdeklôdôk széles köréhez. Ugyancsak szerencsésnek bizonyult, hogy a dolgozók szavazatai alapján a cég a kiállítás végén megvásárolja a mûvész egyik alkotását. A vásárolt anyagból állt össze a Synergon-gyûjtemény, amelyet a közelmúltban többen is láthattak a Millennium Szalonban. Ebben a számban tehát ez az, amire leginkább szeretnénk felhívni ügyfeleink, partnereink, a Magasyn olvasóinak figyelmét. Természetesen ismét számos, fontos esettanulmányban, technológiai ismertetôben és tanácsadási leírásban mutatjuk be szakembereink eredményeit, aktuális érdeklôdési körét, kínálatát és kiterjedt tevékenységét, sôt a közeljövôvel (az Uniós csatlakozással, a villamos energia ipari liberalizációval) számot vetô, részletes terveit is. Ám mondhatjuk úgy is: mindez „csupán” az alapja annak, hogy a Synergon szakemberei a mûvészetet támogathassák. A szerkesztô

S t r a t é g i a

Fókuszban a régió és a profitábilitás Ma már elmondható, hogy bevált a Synergon Informatika Rt. két esztendeje következetesen alkalmazott cégcsoport szintû stratégiája. Czakó Ferenc elnök-vezérigazgatót a stratégia lényegérôl, a tervekrôl kérdeztük.

Czakó Ferenc – Melyek a Synergon hazai és külföldi vállalatai mûködését meghatározó, úgynevezett cégcsoport szintû stratégiájának a tapasztalatai? Cz. F.: A társaság vezetôi úgy látják, hogy a három esztendeje kidolgozott, és másfél-két esztendeje bevezetett stratégia jól bevált, iránya ma is elôremutató. Az elmúlt idôben nem csak a mûködôképességérôl bizonyosodhatunk meg, de már az erôfeszítések elsô eredményei is mutatkoznak. Mint ismeretes, a Synergon gazdálkodásának stabilizálásához az elmúlt hónapokban jelentôs mértékben járultak hozzá a cseh és a horvát leányvállalatok. Nem kis büszkeségünk, hogy ezzel a térségben is példamutatóak vagyunk, hiszen a magyar nagyvállalatokat tekintve azon elsôk között voltunk, amelyek régió szinten kezdtek el gondolkodni és cselekedni. Az EU-csatlakozás elôszobájában az elmúlt idôszakban olyan nagy cégek is a szomszédos országok piacaira léptek, mint a MOL, az OTP, a Richter Gedeon. A más szektorban tevékenykedô cégek hasonló piaci lépéseiben elgondolásunk visszaigazolását látjuk. – Ami nem utolsó szempont a tôzsdei befektetôk számára. Vajon a tôzsdei jelenlét kényszerítô erô a terjeszkedést illetôen? Cz. F.: Stratégiánk alapja a hosszú távon stabil, profitábilis gazdálkodás. Az elmúlt idôszak nemzetközi tôzsdei folyamatai sok mindent alapvetôen megváltoztattak, többek között a befektetôk szemléletmódját is. A dotkom válság, majd az úgynevezett kreatív könyvelési botrányok (amikor a tôzsdei nyomás miatt hatalmas, de nem létezô nyereségeket mutatnak ki) ránk nézve kedvezô következménye, hogy a befektetôk immár nem a gyorsan elért nagy nyereséget várják el, hanem sokkal inkább a magas szakmai színvonalra épülô, hosszú távon stabil és átlátható gazdálkodást és nyereségességet.

4

MAGASYN

2002/ t é l

Természetesen a piaci térnyerésnek a méretgazdaságosabb és kiegyensúlyozottabb mûködésnek, illetve a piaci részesedés arányának továbbra is fontos szerepe van, de már inkább az elôbbi célok szolgálatában. Erre hatnak a piaci folyamatok is, ugyanis a felhasználók is egyre tapasztaltabbak és felkészültebbek, ezért az általuk szabott követelmények is lényegesen magasabb színvonalúak. Ezért az informatikában ma a legjobb stratégia a konszolidáció, amit az elôbb említettem, valamint a specializáció. A specializáció azt jelenti, hogy egy stabilan gazdálkodó nagyvállalat számára már nem a portfólió minden áron való bôvítése a hangsúlyos cél, hanem épp ellenkezôleg, a meglévô, jól mûködô portfólióban minél mélyebb és hitelesebb az informatikai mellett az üzleti kompetencia megszerzése és megôrzése. – A régiós stratégia megvalósítása nyilván nem egyszerû folyamat. Megvannak-e a megfelelô feltételek a régióban? Cz. F.: A legjobb partnerek kiválasztása és az együttmûködés hatékony megszervezése valóban nagyon bonyolult feladat. Az elmúlt hónapokban több nehézséggel kellett megbirkóznunk. Ezek közé tartoznak a nyelvi és kulturális eltérések. Mivel sem a cseh, sem a horvát, sem a magyar nem világnyelv, ezért az angolt használjuk munkanyelvnek. Noha a cégek vezetôi jól beszélnek angolul, alacsonyabb szinten még elôfordulhatnak meglepetések, amire figyelni kell. Érdekes tapasztalat a három nép kultúrájának nagyon eltérô jellege. A csehek inkább hagyományos értelemben polgáriak, a horvátok pedig inkább mediterrán típusú emberek. Sokszor tapasztaltuk, hogy a magyarok jól tudnak közvetíteni a két kultúra között. Ez egyben azt is jelenti, hogy a magyar piac valóban a régió egyesítô központja lehet. Ezért nem mindegy sem az országnak, sem a mi vállalatunknak, milyen intenzitással, milyen ütemben haladnak a régiós szintû infrastrukturális fejlesztések. Rendkívül fontos számunkra például az autópálya. A cseh kollégákhoz kiszámítható idôn belül odaérünk, Zágrábba azonban már meglehetôsen nehéz eljutni.

– Mérhetô-e számokkal, mennyivel nôtt a vállalatcsoport mûködési hatékonysága? Cz. F.: Bizonyos dolgok mérhetôk, de a fontosabb folyamatok olyannyira összetettek, hogy a mérésük még nem volna gazdaságos. Ne felejtsük el, hogy szándékunk szerint a Synergon nem pénzügyi, hanem szakmai befektetô. Biztos, hogy mondjuk a logisztikai, adminisztratív, könyvelési, üzemeltetési, tanácsadási vagy más alrendszerekben vannak az egyesülésbôl származó nyereségek, de számunkra inkább a kompetencia mélyülése és kiterjesztése a legfontosabb, s hogy átadhassuk az évtized alatt felhalmozott tudásunkat a helyi csapatoknak. A csoporteredményhez ugyanakkor már mind az Infinity, mind a Span számottevô mértékben hozzájárul. – Itthon gyakori panasz, hogy a külföldi nagyvállalatok nem ismerik a helyi piacot, mégis ráerôltetik akaratukat a helyi vezetésre. Számolnak-e ezzel jelenséggel? Cz. F.: Igen, jól ismerjük az ilyen panaszokat a hazai kollégáktól, és meg is értjük ôket. Ezért már a kezdetektôl tudatos stratégiánk, hogy a leányvállalatoknál a megfelelô egyeztetések alapján a helyi menedzsmentre bízzuk az irányítást. Elfogadjuk, hogy a helyi piacot ôk ismerik jobban. Szó sincs arról, hogy csak ôk tanulhatnak tôlünk, mi is sokat tanulunk a külföldi kollégáktól. – Mi következik az eddigi eredményekbôl, merre tovább...? Cz. F.: Bár folyamatosan figyeljük a szomszédos országok piacait, egyelôre nincs bejelenthetô lépésünk. Részben, mint említettem, a megfelelô partnerek kiválasztása rendkívül összetett, nagy gondosságot igénylô folyamat. Jelenleg a szlovák és a szlovén piacot tartjuk több figyelemre érdemesnek, utánuk sorolható a román, majd a szerb piac. A lényeg az, hogy véleményünk szerint a régió szintû látás- és gondolkodásmód az EU-csatlakozás közeledtével nemcsak egyre általánosabbá, de egyben egyre fontosabbá válik. A Synergon szakembergárdája tehát a megfelelô pillanatban megfelelôen felkészült lesz. Kolossa Tamás

www.magasyn.hu

B e m u t a t j u k

Érett piac, tapasztalt szállítók Mostanában sokat hallani az IBM székesfehérvári gyáráról – ám kevesen tudják, hogy a multinacionális vállalatnak hazánkban immár 66 éve mûködik képviselete, mégpedig növekvô eredményességgel és egyre bôvülô tevékenységi körrel. Dr. Dietrich Rössnert, az IBM Magyarországi Kft. vezérigazgatóját a partnerkapcsolatokról kérdeztük.

Dr. Dietrich Rössner – Hogyan néz ki az IBM Magyarországi Kft. partneri struktúrája, hogyan jelennek meg Önök a magyar piacon? D. R.: Bár természetesen a legtöbb területen van közvetlen értékesítési tevékenységünk, az IBM Magyarországon is arra helyezi a hangsúlyt, hogy üzleti partnerein keresztül értékesítsen. Az elsô tradicionális, úgynevezett „channel-only” termék a PC és PC-szerver volt. Ezt követte a szoftverek portfoliója (Lotus, DB2, WebSphere és Tivoli). A konkurens szállítók értékesítési modelljéhez hasonló üzleti megoldás nálunk 2001-ig mûködött. A mérföldkô 2001 januárja volt, amikor az eServer iSeries (AS/400) középkategóriás termékcsoport értékesítését kizárólagosan a partnerek kezébe adtuk. A kedvezô tapasztalatokat

Resume Dr. Dietrich Rössner a bécsi Közgazdaságtudományi Egyetemen végzett. Nôs, két gyermeke van. 1975-ben rendszermérnökként került az IBM alkalmazásába, s hamarosan több vezetô pozíciót töltött be a kormányzati szektorban. 1988-ban az IBM Európa, Közel-Kelet és Afrika (EMEA) régiójának párizsi központjába került, ahol a Rendszerintegrációs Divízió operatív igazgatójának posztját töltötte be. Ezt követôen átvette az IBM Ausztria Banki és Biztosítási Üzletágának vezetését. 1997-ben a Közép- és Kelet-Európai Térség (CER) operatív igazgatója, majd az IBM CER délkeleti területeinek vezérigazgatója lett. Ez idô alatt Rössner úr széles körû nemzetközi és regionális tapasztalatokra tett szert.

www.magasyn.hu

újabb lépések követték, 2002 áprilisától az eServer pSeries (Unix) termékcsalád értékesítése is a partnereken keresztül folyik. A tároló rendszerek és a felsô kategóriás gépek értékesítése továbbra is hibrid módon történik (közvetlenül és üzleti partnerek által), de itt is meghatározó a partnerek szerepe. A megváltozott piaci körülményekhez igazodva az IBM Magyarországi Kft. stratégiájában tehát kiemelt jelentôségû az üzleti partnerek hálózatának bôvítése. – Személy szerint mennyire elégedett a magyar partnerekkel? D. R.: Az IBM már régen jelen van a magyar piacon, ezért nagyon széles a partneri körünk. Szoros kapcsolatokat ápolunk nemcsak a kereskedelmi partnerekkel, de a kormányzati, az akadémiai és az egyetemi szférával is. Terjeszkedési stratégiánk és bôvülô tevékenységeink révén is nô a kör, amelyet igyekszünk dinamikusan még tovább növelni. Mint ismeretes, eleinte fôleg az irodagépgyártásban, késôbb a hardverszállításban jeleskedtünk, késôbb azonban itt is érvényesült az IBM vezetô szerepe a szoftverfejlesztésben, majd jelentôsen növeltük a szervizpotenciált, s az utóbbi idôkben komolyan koncentrálunk a tanácsadási és az outsourcing területekre. Örömmel mondhatjuk el, hogy az IBM Magyarországi Kft. mindkét tevékenységi formában igen jó eredményeket ért el, nem utolsósorban a magasan képzett saját és a partnerek semmivel sem rosszabb szakemberei révén. El kell mondanom, hogy szerintem a magyar piac nagyon érett, minden igény megjelenik itt is. A Synergon pedig ennek az érett piacnak az egyik legnagyobb és legfelkészültebb vállalataként széles körû kínálatával számunkra is meghatározó partner. – Tehát elégedett a magyar piaccal? Milyen volt a tavalyi év, s mit vár a következôtôl? D. R.: Az informatikai piac növekedése világszerte lelassult. Mi ennek ellenére tavaly is növekedést tudtunk felmutatni. Nagy büszkeségünk a székesfehérvári outsourcing központ, valamint a Vácott mûködô részleg, ahol a Shark tároló rendszereket gyártják, még-

hozzá az egész világ számára. Úgy gondolom, jövôre stabilizálódik a kormány helyzete, így megindulhatnak a központi beruházások és más nagyobb projektek, ezért a jövô évi esélyeket is jónak látom.

Az IBM Magyarországon Az IBM Magyarországi Kft. 1936-ban, 8 alkalmazottal kezdte meg mûködését, és ezzel a vállalat egyik legrégibb szervezete a régióban. Jelenleg 370 alkalmazottat foglalkoztat. Ezenkívül az IBM több más szervezettel és tevékenységgel van jelen az országban. Az IBM Global Services Kft. 1996 óta Székesfehérvárról szolgál ki számos ügyfelet egész Európában. A megoldás sikere nyomán új ügyfél-tájékoztatási központot nyitottak, ahol 210 informatikai szakember dolgozik. 2001 decemberében az ISC Hungary Informatika Kft.-ben az IBM Magyarországi Kft. 75 százalékos tulajdonjogot vásárolt. A cégvásárlás célja az IBM pozícióinak erôsítése az outsourcing piacon. Az ISC alkalmazottainak száma 140 fô. 1999 óta Vácott, a Zollner Elektronik Kft. területén folyik az IBM Storage Enterprise Servers gépek gyártása. A „Shark” (Cápa) kódnevû szerverek a legmagasabb szintû kutatási eredményeket és a legkorszerûbb technológiát testesítik meg. A tízezredik Shark-ot 2002 júniusában adták el a magyarországi gyárból. Az üzem jelenleg 880 fôt foglalkoztat. International Financial Center néven az IBM 1999-ben alakított regionális pénzügyi központot Budapesten. Itt bonyolítják az IBM különbözô európai, afrikai és közel-keleti szervezeteinek pénzügyi tranzakcióit. A központ jelenleg 50 alkalmazottal mûködik, és ez 2003 végére várhatóan 130 fôre bôvül. Végül Az IBM Corporation a közelmúltban megvásárolta a PricewaterhouseCoopers globális üzleti tanácsadással és technológiai szolgáltatásokkal foglalkozó cégét, a PwC Consultingot. Magyarországon az egyesülés 2002. november 1-jén jött létre. Ezáltal az IBM Magyarország közel 200, magasan képzett munkatárssal bôvült.

MAGASYN

2002 / t é l 5

T r e n d

eEurope 2005 Az Európai Bizottság új cselekvési programot fogadott el az információs társadalom fejlesztésére, amely elsôsorban a korszerû online közszolgáltatások kiterjesztését, a versenyképes áron elérhetô, nagy sávszélességû internet-hozzáférést, valamint az infrastruktúra biztonságossá tételét tartalmazza. Az „eEurope 2005: információs társadalom mindenki számára” elnevezésû programot a június második felében tartandó sevillai EUcsúcson terjesztette elô Erkki Liikanen, az Európa Bizottság ipari és informatikai kérdésekért felelôs tagja. A program legfontosabb céljai között említette, hogy valamennyi közigazgatási, oktatási és egészségügyi intézményt be kell kapcsolni a nagy sávszélességû kommunikációs hálózatokba. Fontosnak tartják, hogy a tagállamok nyújtsanak támogatást a nagy sávszélességû hálózatok kiépítéséhez a hátrányosabb helyzetû térségekben. Ennek érdekében a lehetôségekhez mérten igénybe vehetik majd a közösségi strukturális alapokat is, illetve pénzügyi ösztönzô intézkedéseket alkalmazhatnak – fûzte hozzá az EU fôbiztosa. Az információs hálózatok biztonságosabbá tétele érdekében várhatóan a jövô év közepén megkezdi mûködését egy szakértôi csoport, amelynek az lesz a feladata, hogy a tagországokkal közösen dolgozza ki egy közös európai informatikai riasztórendszer tervét, és segítse a határokon átnyúló együttmûködések hatékonyabbá tételét. Programok A program finanszírozásához szükséges források már rendelkezésre állnak, többek között a strukturális alapok formájában. Liikanen szerint a bizottság emellett azt szeretné, ha az e-TEN (transz-európai kommunikációs hálózatok) programok megvalósításához nyújtható közösségi támogatások hányadának maximumát a jelenlegi 10-rôl 30 százalékra emelnék. Brüsszelben az elôzô cselekvési programhoz, az eEurope 2002-höz hasonlóan az eEurope 2005-nek is kulcsszerepet szánnak annak a célnak a megvalósításában, amely szerint 2010-re

Európának a világ legdinamikusabban fejlôdô és legversenyképesebb tudásalapú gazdasági övezetévé kell válnia. Míg azonban az elôzô program középpontjában elsôsorban az internet-hozzáférés minél szélesebb körû elterjesztése állt, a mostani fôleg arra irányul, hogy ennek eredményei már a gazdasági hatékonyság növekedésében, az elektronikus szolgáltatások mennyiségi és minôségi javulásában is jelentkezzenek, s mindennek alapját a lehetô legtöbb helyen hozzáférhetô, nagy sávszélességû kapcsolatok alkossák. A bizottság nemcsak a számítógépes, hanem az alternatív internet-hozzáférési formák elterjedését is ösztönzi, mint például a digitális televízió és a 3G mobiltelefonok esetében. „Bár már a legtöbb szolgáltatás jelen van a piacon, össze kell hangolni ôket, hogy még kedvezôbb

társfinanszírozáson alapuló – támogatási programról, amelyet az Európai Unió 2002 decemberében indít információs társadalom technológia-fejlesztésekre, a 2003–2006-os idôszakra. Errôl és ehhez kapcsolódóan a hazai vállalkozások pályázati lehetôségeirôl is szó esett Koppenhágában. Erkki Liikanen kiemelte, hogy a csatlakozó országok versenyképességének az alapja az információs társadalom és tudásgazdaság fejlettségi szintje. A fôbiztos fontosnak tartja ezen országok körében is a tudásalapú társadalom kialakulásához elengedhetetlen informatikai fejlesztési programok megvalósítását. Az EU fôbiztosa számít Magyarország részvételére a sevillai csúcstalálkozón elfogadott eEurope 2005 akcióterv megvalósításában is. Kovács Kálmán tájékoztatást adott az eEurope 2005 akciótervhez igazodó, 2002. végi és 2003. évi hazai informatikai fejlesztési programokról és a távközlési szolgáltatások színvonalának további javítását szolgáló magyarországi kormányzati tervekrôl.

befektetôi környezetet lehessen kialakítani” – mondta a fôbiztos. A bizottság szeretne nagyobb hangsúlyt fektetni az e-tanulás fejlesztésére is, illetve célul tûzte ki, hogy 2004-re kidolgozzon egy tervet az EU-hoz csatlakozni kívánó országok számára is. Az Európai Unió hatodik kutatási-fejlesztési keretprogramjának az Információs Társadalom Technológia (IST) részével foglalkozó konferenciáján, 2002. november elején Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter tárgyalásokat folytatott Erkki Liikanen EUinformatikai fôbiztossal, aki tájékoztatta a minisztert arról a 900 milliárd forintos –

Aktuális

Információk Fontos web-címek: www.cordis.lu/econtent, www.content-village.com, www.cordis.lu/godigital Az eEurope 2005 teljes szövege letölthetô: http://europa.eu.int/information_society/eeurope/news_library/eeurope2005/index_en.htm GoDigital program kis-és középvállalkozások számára:

Az eEurope 2005 EU-stratégia megvalósításához kapcsolódóan az EU 2003–2006. évi kutatási és fejlesztési keretprogramjának elsô tenderfelhívását 2002 decemberében teszik közzé. Az elsô 2 évre szóló tender a keretprogramból mintegy 420 milliárd forint támogatás elnyerését teszi lehetôvé. A programban prioritást élveznek az informatikai projektek, amelyekre a magyarországi kis- és középvállalkozások is jó eséllyel pályázhatnak. Az eEurope 2005 akcióprogram szellemében 2002. december 16-án írják ki az eContent programot, amely öt csatlakozó ország (Lengyelország, Cseh Köztársaság, Észtország, Lettország és Magyarország) tartalomfejlesztôi számára kínál kivételes lehetôséget a webes és a mobilfelületeken, valamint a digitális televíziózásban megjelenô portálok tartalmának, illetve többnyelvû verzióinak fejlesztésére. A MATISZ (Magyar Tartalomipari Szövetség) 2003. január 31-re tervezi a magyar eContent InfoDayt Budapesten.

http://europa.eu.int/information_society/topics/ebusiness/godigital/index_en.htm

Kállai Tünde

6

MAGASYN

2002/ t é l

www.magasyn.hu

F e l ü l n é z e t

Készül a Nemzeti Fejlesztési Terv Ahhoz, hogy az Európa Unióban elérhetô jelentôs összegekre pályázhassunk, az év végre el kell készíteni a megfelelô dokumentumokat. Dr. Dobrev Klárát, a Miniszterelnöki Hivatalhoz tartózó Nemzeti Fejlesztési és EU Támogatások Hivatal elnökhelyettesét a tervezés helyzetérôl kérdeztük.

Dr. Dobrev Klára –Tudomásom szerint megkezdôdött az úgynevezett Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) társadalmi vitája. Mi ennek a jelentôsége, és mi várható eredményként? D. K.: Nemzeti Fejlesztési Tervet az EU minden tagállamának készítenie kell, így a csatlakozásra váró országoknak is. Ez ugyanis az alapja minden további tárgyalásnak, pályázatnak, sôt végsô soron a fejlesztési támogatások elnyerésének. A tervet december végére kell véglegesíteni. Az abban álló stratégiai elképzeléseink alapján folynak majd – a várhatóan kôkemény – egyeztetô tárgyalások, amelyek eredményeként a magyar kormány és az Európa Unió 2003 júniusában megkötheti a keretmegállapodást. Ennek alapján szeptemberig kell elkészíteni a kiegészítô dokumentumokat, amelyek már pályázatokat is tartalmazhatnak. 2004. január 1-jétôl pedig indulhatnak a pályázatok. A tervben olyan célokat és cselekvéseket kell megfogalmazni, amelyek hozzájárulnak Magyarország felzárkóztatásához és az EU tagjaként való sikeres szerepléséhez. Ahhoz, hogy a támogatásokat elnyerjük, nagyon szigorú feltételrendszernek kell megfelelnünk. Minden egyes projektrôl be kell bizonyítanunk, hogy hozzájárul a kitûzött célokhoz. Ugyanakkor ki kell alakítanunk a pályázatok kezelésére alkalmas intézményrendszert, ami ugyancsak óriási feladat. Mai ismereteink szerint a tervek mindösszesen 1200–1500 milliárd forint mértékû pályázati támogatás sorsát határozzák meg – a végsô szám a keretmegállapodásból derül majd ki. Ez a tervezés hároméves idôszakra szól, mert éppen ilyen ütemben csatlakozunk az Unióhoz.

www.magasyn.hu

– Milyen az NFT felépítése, melyek a kiemelt célok? D. K.: Leegyszerûsítve úgy szoktam mondani, hogy az NFT olyan, mint egy nagy kalap, amelyben benne van az összes lehetséges, mintegy 10–15 ezer pályázat, az autópálya-nagyberuházásoktól kezdve a szabolcsi falu egymilliós kis programjáig. Természetesen azonban megvan a belsô, meglehetôsen összetett struktúra. Mindenekelôtt az EU megkülönböztet strukturális, illetve kohéziós alapokat. Elôbbi a regionális különbségek áthidalásáról, szintbe hozásáról szól, utóbbi pedig az illeszkedés Unió-szintû követelményeirôl; a transz-európai út- és vasúthálózatról, infrastruktúráról. Ezt a tárcák által részletesen kidolgozott öt operatív program támasztja alá, kiemelve azokat a célokat, ahol szerintünk a legfontosabb feladatok vannak. Ezen nagyobb célterületeken belül számos alcsoport található. Végül minden egyes pályázatnak ezeket a célokat kell szolgálnia – természetesen a végleg elfogadott változat szerint. Vannak úgynevezett horizontális célok is, amelyek besorolástól függetlenül ugyancsak minden pályázatra nézve kötelezôk. Az EU szigorú követelménye a fenntartható fejlôdés, vagyis a projektnek szolgálnia kell – de legalábbis nem ronthatja – a környezet fejlôdését. Hasonlóan fontos követelmény a társadalmi és a regionális különbségek csökkentése. Ehhez mi további horizontális követelményeket fogalmaztunk meg, mint például az innovatív gazdaság és társadalom kialakítása, beleértve például a digitális tartalom fejlesztését. – Milyen intézményrendszer szolgálja a célokat? D. K.: Az alapok kezelésére az Unióban szabványos intézmények vannak, amelyekben minden fillérrôl pontosan tudható, ki, mikor, miért, mire, hogyan költötte el. Szokás mondani, hogy a brüsszeli bürokrácia párját ritkítja. A folyamat koordinátori szerepét mi látjuk el. Az öt operatív programért öt minisztérium a felelôs. Az ô munkájukat – pályáztatás, elbírálás stb. – köztes hatóságok segítik. Nagyon fontos és nálunk még kevéssé ismert a szigorú monitoring rendszer, amelyben nemcsak hogy minden, a pályázatokkal kapcsolatos

adatnak meg kell lennie, de amelynek segítségével a pályázatokat értékelni is lehet. A monitoring ráadásul nemcsak kormányzati feladat; a bizottságokban ott kell lenniük a civil-, a társadalmi- és a szakmai szervezetek képviselôinek is. Egy harmadik terület a projektek elôkészítése és kezelése. A mi kalkulációnk szerint a nagyobb projektek esetében az összes költség 10 százaléka szükséges a jó elôkészítéshez, de a kisebbeknél sem megy 5 százalék alá. Ehhez és a projektek kezeléséhez emberek tömegeit kell felkészítenünk, amihez ugyancsak szükségünk lesz a szakmai szervezetekre. Ennek érdekében számos területi irodát nyitunk, tréningeket, bemutatókat tervezünk. Hadd emeljem ki az Orpheus programot, amelynek kifejezetten az a célja, hogy a projektötleteket segítse az elôkészítésben. – Milyen szerepet kap a tervben az informatika? D. K.: Részben a legteljesebb mértékben átszövi a rendszert, hiszen a korszerû beruházásoknál ezzel mindig számolni kell. De vannak kiemelt célok is. Ilyen elsôsorban az e-közigazgatás, amely nélkül nem lehet a gazdaság fejlesztését tervezni. Talán az erre fordítandó keretszámok a legstabilabbak a tervezés és a társadalmi vita során. Prioritást kapnak a közösségi hozzáférések, az országos hálózat fejlesztése, illetve a kis- és középvállalkozások támogatása. Nagyon sok konkrét projektelképzelés is van, fôleg a digitális tartalom, az archívumok és a szolgáltatások terén. Az informatika tehát megkapja a megfelelô prioritást. Kolossa Tamás

Operatív programok A kormány hivatalos társadalmi egyeztetésre bocsátotta a felelôs tárcák által elkészített operatív programokat. A dokumentumok letölthetôk a www.euforium.hu címrôl. Az operatív programok: Humánerôforrás-fejlesztés, Agrár- és vidékfejlesztés, Gazdasági versenyképesség, Regionális Környezetvédelem és infrastruktúra-fejlesztés.

MAGASYN

2002 / t é l 7

T r e n d

Digitális állam Az információs társadalom új típusú államot hoz létre, a digitális államot, amely a hálózati gazdaság és a hálózati társadalom mintájára hálózati állam lesz, s megteremti a részt vevô állampolgárt. Az e-közigazgatás és az e-polgár egymást feltételezi, és közösen testesíti meg az e-demokráciát. Az állampolgárok sokasága csak akkor érzi majd magát állambarátnak, ha különösen az önkormányzás és a helyi közigazgatás egyértelmûen polgárbarát lesz. Ennek a sokszor meghirdetett fordulatnak a rendszerszerû és egyelôre egyedül hatékony szisztémája az e-kormányzás és az e-közigazgatás lehet. Mit jelent a gyakorlatban az e-közigazgatás? Négy „oldal” új tartalmú és új típusú önkormányzati és közigazgatási együttmûködését. Az információs korban (1) a helyi társadalom, (2) a nemzeti és regionális állam, (3) a helyi önkormányzat és közigazgatás, és (4) a szükséges helyi tudásközpontok elektronikus kapun (portálon, e-piacteren) való kommunikációja és közösségi mûködése.

és intézményi hozzáférési pontok dinamikus terjesztése, vagy az országos és helyi közigazgatási tartalomszolgáltatások megindítása és állandó bôvítése. Csak azt ne higgye senki, hogy elôbb van például az internetes hálózat, mint az e-közigazgatás elterjesztése; az infrastruktúra-építés finanszírozásának is eleve feltétele az e-közigazgatási vagy az e-oktatási igénybevétel. A párhuzamos folyamatok, kikényszerítések, fejlesztések hozhatják meg a várt sikert.

E-közigazgatás A közigazgatási új tartalom nem egyéb, mint például a részt vevô állampolgárok körének szélesítése és intézményesítése, vagy a mainál sokkal gyorsabb, egyszerûbb, hatékonyabb közigazgatási (természetesen elektronikus) ügyintézés. Az új típusú közigazgatás pedig nem más, mint helyi társadalomnak és helyi önkormányzatnak, helyi önkormányzatnak és állami (sôt európai) kormányzásnak, helyi államnak és helyi társadalomnak intenzív együttmûködése egy internetes gyûjtôportálon, a döntésekhez és cselekvésekhez szükséges minden tudással, és végül az önkormányzati testületek és polgármesteri hivatalok belsô mûködésének folyamatos modernizálása. A szolgáltató állam és e-állam feltétele, hogy a szolgáltatásokat az állampolgár elérje, s bárhol igénybe vehesse. A hagyományos állam szolgáltatásait azonban ma gyakran csak nehezen, körülményesen és drágán lehet megszerezni. Ezért szolgáltató állam csak az e-közigazgatást bevezetô digitális állam lehet, ahol a szolgáltatások egyrészt jelentôsen bôvülnek, másrészt elektronikusan közvetlenül elérhetôk, harmadrészt az ügyek sokkal gyorsabban és hatékonyabban intézhetôk el. Okkal és joggal vethetik fel persze sokan, hogy az e-közigazgatás bevezetésének feltétele a magyar (valóban gyors és szélessávú) információs-kommunikációs infrastruktúra kiépítése, a vezetékes és mobil internetezés sokkal szélesebb körû elterjesztése, a közösségi

8

MAGASYN

2002/ t é l

döntések, a helyi támogatások szükségképpen hosszú ideig erôsen ki lesznek téve a korlátozott lokális érdekeknek és felfogásoknak. Ezt a kiszolgáltatottságot azonban részben csökkenti a közigazgatás elektronikus módja, az internet teremtette helyi nyilvánosság és átláthatóság. Jobb megoldást talán majd egy következô (vagy második) e-közigazgatási reform hozhat a mesterséges intelligencia állami és közigazgatási alkalmazásával. Akkor a mesterséges intelligencia számos döntéselôkészítést, döntéshozatalt és döntésvégrehajtást átvesz majd a helyi képviselôktôl és a helyi apparátusoktól. Az aktuális állami, kormányzati feladatok így rangsorolhatók: a nemzeti e-közigazgatási stratégia készítése 2003 elejéig, a kormányzati (e-közigazgatási) központ felállítása és feladatmegosztás az érdekelt tárcák között, az e-kormányzás és közigazgatás kiemelt finanszírozásának megindítása, a jelenlegi és késôbbi pilot-projektek támogatása a közigazgatás minden szintjén. Közben pedig az elkezdett intelligens régió- (vagy e-régió, e-kistérség, intelligens település) fejlesztések átfogó folytatása, amelyek egyúttal sok tekintetben megteremt(het)ik az e-közigazgatás társadalmi és gazdasági feltételeit is. Modernizálás

Helyi nyilvánosság Az e-közigazgatás a legkisebb településen is változatlanul olyan nyilvános társadalmi játszma és vállalkozás lesz, amelyben a polgárok és érdekeik kifejezésére szervezett csoportjaik valóságosan és elektronikusan együttmûködnek az általuk választott önkormányzati képviselôkkel és a helyi közigazgatással, s az e-együttmûködésbôl születô közös döntéseket végrehajtják. Ha a digitális önkormányzás, a helyi e-közigazgatás – a törvényi szabályozás ellenére és mellett is – sokáig bonyolult személyes és csoportos alkuk, ideiglenes vagy tartós megegyezések, jogos vagy jogtalan vélekedések végtelen sorozata marad, akkor a helyi stratégiák, a helyi rendeletek, a helyi

Mikor jutunk el ide? A jövô hálózati állama és állami mûködése ideaként ismert-e? A távlatok nincsenek homályban, de az új közigazgatási gyakorlat még ismeretlen. Joggal tekinthetünk szkepszissel annak elébe, hogy az e-kormányzás gyorsan megvalósul-e, ám az európai államgyakorlat akkor is hamar megváltozhat, ha „csak” az önkormányzatoknál terjed el az e-közigazgatás. A választói jog 20. századi kiterjesztése után a választói döntésrészvétel és cselekvés kiterjesztése az új feladat. Feltéve, hogy ezzel párhuzamosan minden társadalmi csoportnak megtörténik a választói tudás szétosztása is. Az új század nulladik évtizedének elsô felében így az állam belsô, az évtized második felében külsô (európai szerepének) modernizálása lesz a nemzeti csúcsfeladat. Varga Csaba szociológus, a Stratégiakutató Intézet elnöke

www.magasyn.hu

T a n á c s a d á s

Új IT az új villamosenergia-piacnak A Synergon informatikusai neves energetikai szakemberekkel karöltve elébe mennek a januártól várható változásoknak. A villamos ipari termékcsomag a liberalizált versenypiac körülményei közötti eligazodásban, a kínálkozó elônyök kihasználásában segíti a vállalatokat. Magyarország villamosenergia-piacának átalakulása az elmúlt években már megkezdôdött. Számos erômûvet, erômûvi egységet, áramszolgáltató társaságot privatizáltak, s az új tulajdonosok jellemzôen Európa és a világ élvonalába tartozó nagy energiaipari társaságok közül kerültek ki. Az átalakulás második lépcsôjérôl a tavaly decemberben elfogadott és 2003. január 1-jén hatályba lépô új villamos energiai törvény rendelkezik. Ennek értelmében fokozatosan és részben megszûnnek az eddigi szigorú, az ipar egészét átszövô kereskedelmi és árszabályozások, s a piac valóban nyitott, az Európai Unió által támasztott jelenlegi követelményeknek megfelelô módon liberalizált lesz. Új piac, új modell Míg korábban a piaci struktúra szabályozott mûködése meghatározott feltételeken, árakon és hosszú távú szerzôdéseken alapult, az új, liberalizált piaci struktúra sokkal összetettebb lesz. A termelôk, szolgáltatók, elosztók és kereskedô társaságok mellett megjelennek az úgynevezett feljogosított fogyasztók, akik eldönthetik, hogy szükségleteiket továbbra is szabályozott árakon, a közüzemi szolgáltatói szegmensbôl kívánják kielégíteni (amely az ellátás biztonsága érdekében továbbra is fennmarad), vagy kilépnek a versenypiacra. A liberalizált piac körülményei megkívánják, hogy a szereplôk a rendszerirányítóval, illetve az egymás között fennálló viszonyokat a mûszaki együttmûködési, az adatszolgáltatási szabályokat és eljárásmódokat, a kiegyenlítô energiaszolgáltatás rendjét átfogó szabályzatokban (üzemi, kereskedelmi) rendezzék. Bár ezek kiinduló változata már elkészült, véglegesítésük jelenleg folyik a piaci szereplôk bevonásával. A szabályzatok nagyon részletesen leírják a piaci szereplôk közötti információáramlás rendjét, esetenként mûszaki kívánalmait, sôt paramétereit is. Ezért számos elôírásnak van közvetlen informatikai következménye. A versenypiacon pedig minden szereplô számára közvetlen, kiemelt jelentôsége van annak, hogy az elôírásoknak megfeleljenek, hiszen egymással a mérési adatok alapján számolnak el, s a szabályozó hatósággal, a rendszerirányítóval az elôírások alapján érintkeznek.

10

MAGASYN

2002/ t é l

LibeReady termékcsomag Ezt helyzetet felismerve a Synergon szakemberei, a meglévô energiaipari tapasztalataik alapján hozzáláttak egy egészen új termékcsomag kialakításához. Több mint fél évvel ezelôtt a Synergon az energiaiparban jól ismert szakembereket kért fel arra, hogy az informatikai szakemberekkel karöltve vessék meg az új tevékenység alapjait. Az energetikai szakemberek európai uniós ismeretekkel felvértezve az informatikusokkal együtt elkészítettek a törvénybôl, illetve a kapcsolódó rendelkezésekbôl és szabályzatokból egy olyan kivonatot, lényegében a piacnyitás esszenciáját, amely mátrixszerûen tartalmazza a piaci szereplô típusok (feljogosított fogyasztók, termelôk, elosztó hálózati engedélyesek, közüzemi nagykereskedôk, közüzemi szolgáltatók, kereskedô társaságok) új szabályozási környezetbôl fakadó funkcionális feladatait, kötelmeit, lehetôségeit, s ezekhez rendeli hozzá a megfontolandó és végrehajtandó informatikai változásokat. A több hónapos munkával elkészült és számos háttérszerzôdéssel alátámasztott LibeReady termékcsomag természetesen csak kiindulási alap ahhoz, hogy a Synergon energetikai és informatikai szakemberei áttekinthessék a mûködési környezetet, és segíthessenek kialakítani azt az informatikai bázist és hátteret, amellyel az ügyfél képes lesz megfelelni az adatszolgáltatási,

kommunikációs feltételeknek, illetve felkészülhet a hatékony üzemeltetésre, a piaci információk feldolgozására, s ezek alapján hatékony versenypiaci stratégiájának meghatározására. A feladat megközelítésének újszerûségét az adja, hogy nem azzal kopognak be az érintettekhez, mondja el a problémáit. A Synergon ismerve a problémát, a piaci helyzetet, a partner szándékait, kötelezettségeit és lehetôségeit hatékony struktúrát, korszerû kommunikációt és átfogó informatikai megoldást kínál. A szakemberek ugyanakkor nagy hangsúlyt helyeznek (a termelô, a szolgáltató és a kereskedô vállalatokon túl) az együttmûködésre a fôként saját döntésük alapján feljogosított fogyasztókkal. Ôk olyan iparvállalatok, önkormányzatok, amelyeknek éves villamosenergia-fogyasztásuk alapján a törvény lehetôvé teszi, hogy villamosenergia-szükségleteiket a versenypiacon szerezzék be. Más területen dolgozva, illetve a szabályozási környezet pontos értelmezésének hiányában nyilván még kevesebb figyelmet tudnak fordítani e fontos kérdésre – ám a Synergon szakembereinek segítségével könnyebben eldönthetik, igénylik-e a feljogosított fogyasztói státust. Elôny a fogadónál A Synergon termékei és szakértôi természetesen támogatni tudják a termelô, elosztó, kereskedô társaságok és a hatóságok munkáját is. Nemcsak azért, mert a Synergon régóta ismerôs ezen a területen, de azért is, mert a piaci szereplôknél felhalmozott tapasztalatokat jól tudja hasznosítani a központi eljárásokhoz, elemzésekhez szükséges kontrolling, adatfeldolgozási és adatbányászati, döntéstámogatási feladatokban. Az energiaipari LibeReady termékcsomag elônyei a szabadpiaci szereplôk számára kézenfekvôk. A felkészülés a piacnyitásra versenyelônyt jelent a szabályozásoknak megfelelô rendszerek gyors megértése, alkalmazásba vétele során. Ugyanakkor az energiaipari szolgáltató társaságon belüli emberi erôforrás-kapacitás más, a belsô hatékonyságot növelô célokra használható fel. A Synergon szakemberei által kidolgozott megoldás számol az esetleges várható változásokkal, így azok szintén gyorsan a mûködô rendszerbe foglalhatók, ezzel is segítve az iparágban a felkészülést a piacnyitásra.

www.magasyn.hu

E s e t t a n u l m á n y

Stabil szakmai alapokon A Paksi Atomerômûben 1996–2002 között sikeres biztonságnövelô programot hajtottak végre, 2007-ig pedig az élettartamhosszabbítás elvi hatósági engedélyezését tûzték ki célul. Az információtechnológiai terület korszerûsítésében folyamatosan részt vesznek a Synergon szakemberei. Magyarország egyetlen atomerômûve 20 éve adja zökkenôk nélkül a magyar áramtermelés meghatározó részét – körülbelül 40 százalékát. A nemzetközi szabályok szerint lassan eljön az idô, amikor meg kell vizsgálni az erômû további mûködtetésének lehetôségeit. A paksi szakemberek azonban azt mondják, az ô erômûvük nemcsak bizonyított már, hanem – mivel szinte minden eleme megújult – nagy biztonsággal képes tovább üzemelni. A megújulás alapvetô lényege az, hogy az atomerômû szakemberei mindig élen jártak a legkorszerûbb technológiák alkalmazásában. Ezért van komoly jelentôsége annak, hogy a Synergon szakemberei a kezdetektôl fogva a legkülönbözôbb területeken segíthették az erômû fejlesztését. A Paksi Atomerômû Rt.-ben érthetô okoknál fogva határozottan megkülönböztetik, sôt fizikailag is elválasztják egymástól az úgynevezett technológiai, illetve ügyviteli informatikai hálózatokat. Nem csak a biztonsági szempontok miatt: a feladatok is egészen különbözôk a két hálózaton. Az elôbbi, a technológiai hálózat az erômûvi blokkok üzemeltetését támogatja, mûködtetésére külön szakembergárdát foglalkoztatnak. Az utóbbi, az ügyviteli hálózat mûködésének, fejlesztésének felelôse Takács Tibor, az informatikai fôosztály vezetôje. A kezdetek óta Bár beszélgetésünk apropója az ügyviteli hálózat aktuális fejlesztése, aligha lehet elkerülni, hogy a Synergon jelenlétét Pakson a kezdetektôl fel ne idézzük. Szilágyi László, a Synergon kereskedelmi igazgatója a korai idôket említi, amikor, mint elmondja, Pakson az elsôk között kezdték alkalmazni az optikai gerinchálózatot, amelyet az Optotrans szakemberei építettek ki. Az FDDI technológiára, DEC hálózati csatoló eszközökkel mûködô hálózat az évek során hatalmasra bôvült. Az optikai gerincen mintegy 100, az erre csatlakozó helyi rézkábeles hálózatokon összesen nem kevesebb mint 4000 végpont van. Mivel azonban ebben a számban benne vannak a telekommunikációs végpontok, de azok a munkahelyek is, ahol három mûszakban felváltva dolgoznak az emberek, végeredményben „csupán” mintegy 2400 felhasználót kell kiszolgálni.

www.magasyn.hu

Az aktuális projekt oka összefüggésben áll a korszerû technológiák bevezetésével. Az ügyviteli részleg a saját hálózatának teljes rekonstrukcióját határozta el, részben, mert az FDDI idôközben elavult, részben, mert a feladatok bôvülése a sávszélesség jelentôs bôvítését követeli meg. A hálózati technológiát Gigabit Ethernetre cserélik, Cisco eszközökkel. A projekt több évre tervezett költsége több százmillió forintra rúg – s akkor még nem beszéltünk a projektet követô támogatási megoldásokról. Ennél egy nagyságrenddel nagyobb az egyik kiváltó projekt, az SAP bevezetése, amelyben a Synergon szakemberei ugyancsak részt vettek. A Procont –KMPG–Synergon által alakított konzorciumban a Synergon az ügyviteli rész bevezetését, az integrációs menedzsmentet, a szakmai koordinációt adja. A projektben épp mostanában jutottak a befejezô fázisba.

gon mindig kitüntetett figyelemmel dolgozott a paksi projekteken. Hosszú távon Takács Tibor elmondta, hogy a legutóbbi hálózat-korszerûsítési projekt pályázati kiírásában figyelembe vették a hosszú távú partneri kapcsolatok lehetôségét, sôt a hálózati eszközök teljes életciklusra vonatkozó költségelemzéseit, s ezek alapján kötöttek többéves szerzôdést a Synergonnal. A Synergon tehát nem akármilyen környezetben tartotta meg szakmai pozícióit. Kolossa Tamás

Óriásprojektek Ehhez képest kisebb feladat az átállás a teljes ügyviteli hálózatban a Microsoft Exchange levelezô rendszerre. Ám tekintettel a 2400 felhasználóra, bizony, ez is (szak)embert próbáló, óriási feladat. A Synergon meghatározó szerepet játszik a tûzvédelmi rendszer rekonstrukciójában vagy az informatikai biztonság olyan feladataiban, mint az informatikai katasztrófaterv kidolgozása, a vírusvédelem megoldása stb. A paksiak számára ugyancsak fontos feladat az új karbantartás-menedzsmentrendszer bevezetése, a beruházás-menedzsment, a logisztika-modulok illesztése az SAP rendszerben. A vázlatos áttekintés is azt mutatja, hogy a Synergon szakemberei az elmúlt évtizedekben óriási tapasztalatot halmoztak fel. Ennek eredményeképpen elérték az Atomerômûvi Biztonsági Osztályba Sorolás (ABOS) hármas szintjét, ami minôsített szállítóvá emeli a céget, vagyis olyan technológiai informatikai rendszereket is építhetnek, amelyeknek már vannak biztonsági vonzataik. Ennek következtében a Synergon a régióban is vállalhat ilyen feladatokat. Szilágyi László mindehhez hozzátette, hogy a Synergon 10 éves folyamatos jelenlétének értékét emeli, hogy kizárólag a nyújtott szakmai színvonalra épül. A legkorszerûbb technológiák alkalmazásának lehetôsége miatt a Syner-

Takács Tibor

A „Rendszernagygazda” Takács Tibor igazán nagy rendszer gazdája. Immár 12 éve dolgozik az atomerômû informatikai részlegénél. 1991-ben végzett a BME Villamosmérnöki Karának informatika szakán. 1993-ban informatikai szakmérnöki diplomát szerzett. 1991-ben került a Paksi Atomerômûhöz, ahol 1997-tôl osztályvezetôként, majd 2000-tôl informatikai fôosztályvezetôként dolgozik. 2001-tôl a Magyarországi Vezetô Informatikusok Szövetségének elnökségi tagja. Nôs, két 11 éves gyerek apja, felesége pedagógus. Hobbija a zenehallgatás és a kosárlabda.

MAGASYN

2002 / t é l 11

G a z d a s á g

Óvatos nyitásra számítanak A villamosenergia-piac Európában már kínálatinak mondható, éles a verseny, és ez várhatóan Magyarországon is így lesz. De nem azonnal... A 2003. január elsején részlegesen megnyíló villamosenergia-piacon mintegy kétszáz feljogosított fogyasztó választhat szabadon „áramszállítót”, de a várakozások szerint kiválasztott nagyfogyasztóknak mindössze 5–10 százaléka merészkedik majd az elsô évben a szabad piacra. Az európai piacnyitás eddigi tapasztalatai általában azt mutatják, hogy a liberalizált piac mérsékli az áremelkedés dinamikáját, miközben rendkívül heves árversenyt generál. A villamosenergia-piac Európában már kínálatinak mondható, éles a verseny, és ez várhatóan Magyarországon is így lesz. Tapasztalatok Az biztos, hogy a magyar nagy- és kisfogyasztók egy dologra már jól felkészülhettek; a piacnyitástól árcsökkenést nem várhatnak, legfeljebb az áremelkedés mérséklôdésében bízhatnak. A villamos energia rendszerhez hasonló rendszerjellegû szolgáltatás liberalizálására Magyarországon alig van példa, legfeljebb csak a távközlési piac megnyitása szolgálhat némi, bár eddig kevéssé pozitív tapasztalattal. A villamos energia és a távközlési piac alapvetôen eltér ugyan egymástól, az azonban biztosnak tekinthetô, hogy a jogalkotó célja a távközlési piac megnyitásakor a verseny növelése és az árak csökkentése volt – ez azonban csak módjával következett be. A szereplôk közléseik szerint felkészülten várták a liberalizáció kezdetét és még inkább a vonatkozó törvény és a rendeletek megjelenését. A piac számos, fôleg alternatív szereplôje azonban még a rendeletek megjelenése elôtt jelezte, hogy nem minden lesz rendben – és ez beigazolódni is látszik, legalábbis annyiban, hogy az alig egy éve érvényben lévô törvényt a szakminisztérium a lehetô leggyorsabban meg akarja változtatni. A liberalizált villamosenergia-piac már elfogadott szabályaival kapcsolatban is vannak kifogások, de az eladók minden esetre már ugrásra készen állnak. Öt magáncég Az európai uniós szabályokhoz hasonlóan szigorúan elkülönítik a hazai villamos energetikai táraságoknál a közüzemi és a szabad-

12

MAGASYN

2002/ t é l

piaci kereskedelmet, hogy elkerüljék az esetleges keresztfinanszírozást. Ezért az eladóknak a szabadpiaci kereskedelemre önálló társaságot kell alapítaniuk. A Magyar Energia Hivataltól öt cég kért és kapott erre engedélyt. Jelenleg az RWE és az E.ON magyarországi érdekeltségei bírnak a legerôsebb pozíciókkal a magyar villamosenergia-piacon. A magyarországi piac évi 32 263 gigawattóra fogyasztásából 89 százalék az RWE és az E.ON magyarországi cégeihez kötôdik. Az ipari nagyfogyasztóknál a két cégcsoport részesedése 90 százalékos, a jövô év elejétôl feljogosított fogyasztóknál pedig ennél is nagyobb, 95 százalékos. A fokozatos piacnyitás 2003. január 1-jén kezdôdik, és 2010-ben már a kisfogyasztók is szabadon választhatják meg, kitôl vásárolják a villamos energiát. Ennyiben a helyzet a villamos energia piacon mindenképpen tisztább, mint a távközlésin volt, ott ugyanis a lakossági fogyasztók is arra számítottak – elsôsorban a sajtó és a szereplôk által felfokozott érdeklôdés miatt –, hogy akár már 2002 januárjában részesülhetnek a piacnyitás áldásaiból. Ez mindenképpen elmaradt, és még egy év után is szûkebb a vártnál azoknak a köre, akik valóban választhatnak. A villamosenergia-piac nyitás elsô körében azok a fogyasztók léphetnek a megnyitott piacra, akiknek éves fogyasztása eléri a 6,5GWh-t, és összességben a feljogosított fogyasztók által beszerzett villamos energiának a fele származhat importból. Irányított rendszer A villamosenergia-piac megnyitása a hazai termelés struktúráján nem változtat, de a kereskedelmet alapjaiban alakítja át. A leglényegesebb, hogy megszûnik a Magyar Villamos Mûvek Rt. nagykereskedelmi monopóliuma. Az MVM-nek biztosítania kell a piaci szereplôk számára a tulajdonában lévô hálózathoz a szabad hozzáférést, beleértve az energiaátviteli és -elosztó hálózatot is. Ezek használatáért a hatóság által megszabott díjat kell fizetni. Tekintve, hogy a villamos energia különleges termék, a rendszerirányítónak különleges felelôssége lesz. A Gazdasági Minisztérium tulajdonában lévô független rendszerirányító, a

Mavir Rt. felel a magyarországi villamos energia rendszer egyensúlyáért és a kapacitások összehangolásáért. A rendszerirányító rendszeresen készít mérleget a villamos energia felhasználásról és a szabad kapacitásokról. A független rendszerirányítón múlik az is, hogy mindig a legolcsóbban elôállított villamos energia álljon az eladó rendelkezésére. A szabad piacon kereskedôk a rendszerirányítónak díjat fizetnek, ami a számítások szerint évi mintegy 30 – 35 milliárd Ft-ot tesz ki. Ez magába foglalja majd a Mavir mûködési költségeit, és tartalékot teremt arra, hogy a hosszú távú áramvásárlási szerzôdés alapján „befagyott” költségeket fedezze. Erdôs Vera, Márton György www.mtieco.hu

R e c e n z i ó Elektronikus aláírás és társai Szerzô: Almási János Kiadó: SanSerif Bt., 2002

A közel háromszáz oldalas könyvben a szerzô eredményesen küzdött meg a tudományos igényû alaposság és a tudományos ismeretterjesztés kettôs követelmény-rendszerével. Egyszerre szól az elektronikus aláírás és a kriptográfia iránt érdeklôdô szakembereknek, illetve az ezeket tudatosan alkalmazni kívánó felhasználóknak. Számos elméleti kérdés közérthetô magyarázatát éppúgy megtaláljuk (lásd elektronikus aláírás fiziológiája fejezet), mint azt, mi is az a tanúsítvány, kik a hitelesítés-szolgáltatók, melyek a feladataik, milyen eszközök léteznek, és ezek mennyibe kerülnek. Biztos vagyok abban, hogy az olvasókat megragadja a szakírókra ritkán jellemzô módon szellemes, szinte szépírói stílus, a közérthetôség és igényesség, ami csak a szakmája iránt igazán elkötelezett, azt mélyen értô és szeretô ember sajátja lehet. Kondákor Tibor

www.magasyn.hu

T e c h n o l ó g i a

Vezeték nélküli IP telefon Bell óta a telefon óriási fejlôdésen ment keresztül, s minden jel szerint még tovább fejlôdik – immár a vezeték nélküli megoldások felé.

Kezdetben a 802.11 szabvány az átviteli médium frekvenciatartományának a mikrohullámú ISM (Industrial Scientific Medical) sáv 2400 MHz-tôl 2483,5 MHz-ig terjedô részét határozta meg. Késôbb az átviteli kapacitás növelése érdekében a 802.11a ajánlás az 5,6 GHz-es frekvenciaspektrum kiterjesztését írta elô. A 2,4 GHz-es rádiós átviteli spektrum az idôjárási hatásokra kevésbé, a mikrohullámú sütô mûködésére azonban meglehetôsen érzékeny. Az 5,6 GHz-es frekvenciasávban a mikrohullámú sütô zavartatása nem jelentkezik, viszont ugyanazon teljesítményviszonyok alkalmazásával a magasabb frekvencián kisebb a lefedhetô és ellátható terület nagysága, mint az ISM sáv alacsonyabb frekvenciasávjában. A szabad térben elhelyezkedô tereptárgyak, épületek csillapító és szóródó hatása erôsen befolyásolja a mikrohullámú átvitel minôségét. A 2,4 GHz-es frekvencián üzemelô rádiós berendezések érzékenyen reagálnak a többutas mikrohullámú terjedés kialakulására. Megfelelô technológiai méretezéssel, valamint a LOS (Line of Site) elsôdleges kritérium betartásával az ebbôl származó zavaró hatás csökkenthetô és kiküszöbölhetô. Az ISM sávban mûködô berendezések frekvenciahasználatához nem szükséges rádiófrekvenciás engedély, így ez a média adatátvitelre szabadon felhasználható. Magyarországon a frekvenciák használatának

www.magasyn.hu

Eszközök A jobb áttekinthetôség szempontjából a következô egyszerû rendszertechnikai vázlat mutat példát a vezeték nélküli IP telefon összeköttetésének kiépítésére.

Laptop Ethernet CallManager Ethernet Link-2 Ethernet Link-3 Ethernet Link-1

Router E1

Ethernet Link-5

Nagy kapacitás

szabályozását a HIF végzi. A WLAN berendezések használhatóságánál a közép-európai alkalmazás szabályai a mérvadók. Ennek az alkalmasságnak és megfelelôségnek a tényét a gyártó CE jelöléssel köteles ellátni és feltüntetni a berendezésén. A Wi-Fi jelöléssel ellátott, vezeték nélküli berendezések gyártótól függetlenül képesek együtt mûködni. A frekvenciakezelés szempontjából, a 2,4 GHz-es médián a katonai használatból általánosan átvett, szórt spektrumú megoldás terjedt el. Polgári alkalmazásban ennek egy fejlettebb, interferenciavédettség szempontjából elônyösebb, diszkrét sorozatú, szórt spektrumú, DS-SS (Direct Sequence Spread Spectrum) frekvenciakezelési módja vált egyeduralkodóvá. A magasabb ISM frekvenciatartományon OFDM (Orthogonal Frequency Division Multiplexing) rendszerek honosak. Az OFDM rendszerek elônyeinek alkalmazását az IEEE 2003 tavaszára kívánja kiterjeszteni a 2,4 GHz-es ISM sávra, a 802.11g szabványajánlás véglegesítésével.

Ethernet Link-4

A vezetékes rendszerek analóg telefonjait az ISDN (Integrated Services Digital Network) követte, majd az Internet Protokoll elôretörésével az IP telefon. A vezeték nélküli telefonrendszerek hasonló dinamizmussal fejlôdnek. Az elsô 450 MHz-es GSM rendszerek berendezéseihez képest napjaink korszerû, két sávot is kezelni képes készülékei a beszéd átvitele mellett adatok átvitelére is alkalmasak. A kilencvenes évek végére az IEEE (Institute of Electrical and Electronics Engineers) a 802.11 szabványajánlással megteremtette a vezeték nélküli média használhatóságát, s kibôvítette a LAN (Local Area Network) hálózatok fejlesztésének és alkalmazásának területét.

Ethernet Link-6

Wireless LA4 Acces Point IP Telephone PBX

DHCP Server Wireless IP Telephone

Analog Phone

Wireless IP Telephone

A rádiófrekvenciás átviteli média hozzáférését, valamint a vezetékes LAN hálózathoz történô csatlakoztatást egy vezeték nélküli készülék (AP) biztosítja. A készülékek a DHCP szervertôl kapnak automatikusan IP címet. A Wireless IP telefonokat ugyanúgy a Cisco CallManager szoftverében adminisztrálhatjuk, mint az asztali IP telefonokat. Ez az együttmûködési lehetôség egyben azt is jelenti, hogy a WIPT készülékeken szintén lehet több telefonvonalunk, és mûködnek a megszokott híváskezelési, konferencialehetôségek. A legnagyobb kihívás a wireless hálózaton is biztosítani a beszédátvitelhez szükséges QoS (Quality of Service) paramétereket. Alapesetben a 802.11 hálózat best effort alapú továbbítást használ, és a CSMA /CA rendszer miatt eleve vannak a szabványba beépített késleltetések. A QoS megvalósításával a jövôre várható 802.11e szabvány foglalkozik, de a Cisco már most is nyújtja ezt a technológiát. A wireless QoS fô fókusza az AP-tól a kliens felé menô irány, a kifejlesztett algoritmus az EDCF (Enhanced Distributed Coordination Function). A wireless QoS együttmûködik a hálózatokban alkalmazott DSCP és 802.1p értékekkel, sôt a Cisco a wireless feletti VLAN-ok lehetôségét is kínálja már. Gyakorlati megvalósítások A vezeték nélküli IP telefonrendszerek fô elônye az adathálózattal közös infrastruktúra használata. Egészségügyi, akadémiai, raktározási, gyártási területeken állandó igény a mobilitás, mind a számítógépekkel, mind a telefonokkal kapcsolatban. Az IP telefonok fejlett szolgáltatásainak támogatása részeként a WIPT (Wireless IP Telephone) telefonok kijelzôjén is elérhetôk szöveges alkalmazások, amelyek lehetnek például lekérdezések egy állandóan mozgó raktáros számára, vagy üzenetek a nôvérnek. A piacon jelenleg a SpectraLink és a Symbol Technologies ajánl olyan telefonokat, amelyek együttmûködnek a Cisco CallManagerével. Czucz Dávid, Mihályfi Márton [email protected] [email protected]

MAGASYN

2002 / t é l 13

E s e t t a n u l m á n y

A legnagyobb IP-telefonhálózat Jövô nyártól a szegedi Démász Rt. Magyarország legnagyobb IP-alapú, integrált hang- és adatkommunikációs hálózatával rendelkezik. A Synergon szakemberei idén kezdték meg a projektet.

Széchenyi Ferencné

A Synergon Informatika Rt. és a Délmagyarországi Áramszolgáltató Részvénytársaság (Démász Rt.) idén szeptemberben kötött szerzôdést az energiaszolgáltató hagyományos telefon-alközponti hálózatának fejlesztésére. A rekonstrukcióra szoruló telefonhálózat és a közelmúlt gerinchálózati fejlesztései lehetôvé tették, hogy a Démász megnövekedett informatikai igényeit a Synergon korszerû IP-telefonmegoldással elégítse ki. A teljes integrált hang-adathálózatot az összes telephelyen négy ütemben építik ki a szakemberek. A rendszer teljes funkcionalitással 2003. július 1-jétôl mûködik majd. Választás Széchenyi Ferencnét, a Démász Rt. informatikai központjának vezetôjét arról kérdeztük, miért és hogyan döntöttek a beruházás mellett. Válasza szerint a Démász Rt. az elmúlt év végén kezdte meg azt a rekonstrukciót, amelynek fô célja a meglévô hálózat és a hálózati eszközök modernizációja, valamint az egységes, homogén hálózat kialakítása volt. A rekonstrukciós tervben szerepelt a közel 15 éves telefonközpontok cseréje. „Ezzel a fejlesztéssel olyan megoldást szerettük volna választani, amely egyrészt perspektivikus, illetve költséghatékonyan üzemeltethetô, mert a vállalatok ilyen fejlesztést általában 10–15 évenként valósítanak meg. A pályázat elég hosszan elhúzó-

14

MAGASYN

2002/ t é l

dott, a kiírásakor még magunk sem voltunk biztosak abban, hogy hagyományos megoldást (digitális telefonközpontok) vagy az IP-technológiát válasszunk-e. Talán szerencsés volt számunkra a hosszú pályáztatási idô (közel 3/4 év), mert ezen idô alatt az IP-technológia olyan fejlôdésen ment keresztül, a Cisco olyan mértékû innovációt valósított meg a technológiában, amely meggyôzött bennünket arról, hogy egy ilyen távú fejlesztésnél nem szabad más technológiát választani.” A Démász Rt. a telephelyei közötti hangés adatkommunikációra jelenleg alapvetôen független hálózatokat alkalmaz, amely a telefonhálózattal párhuzamosan egy hierarchikus felépítésû multiprotokoll adathálózatból áll. A két hálózatot „egyesítve”, a jövôben a Démász Rt. a belsô kommunikációs igényeinek kielégítését és a megnövekedett feladatok ellátását integrált digitális hang-adat hálózaton alapuló korszerû informatikai és telefonhálózati szolgáltatásokkal oldja meg. A belsô hálózatokon a hang- és adatátvitel alapvetôen LAN alapú, az egyes telephelyeket IP-alapú gerinchálózat köti össze, így a szolgáltatások szintjén is biztosított a számítógép- és telefonhálózati szolgáltatások integrációja. Versenyképesség Az új technológián alapuló rendszernek egyszerre több követelményt is teljesítenie kell. A beszéd- és adattípusú alkalmazások összekapcsolása révén úgy növeli a felhasználás hatékonyságát, hogy közben a meglévô adathálózati alkalmazásokkal kompatibilis, és illeszkedik a jelenlegi adathálózathoz. A tervezésben és kiépítésben nagy megbízhatóságú és kis karbantartási igényû eszközöket alkalmaztak, amelyekre a Synergon biztosítja a felügyeletet. A rendszer maximálisan rugalmas, ezáltal a Démász fejlôdése és növekedése esetén egyszerûen bôvíthetô újabb csomópontokkal és végpontokkal. A Synergon a pályázatot annak köszönhetôen nyerte el, hogy a beruházás megvalósításához a hagyományos technológiához

képest is versenyképes árakat tudott kialakítani, és megfelelô tapasztalattal rendelkezik a IP-projektek területén, amit a mai piacon csak kevesen mondhatnak el magukról – hangsúlyozta Széchenyi Ferencné. Megvalósítása után a Démász rendelkezik majd a legfejlettebb IP-telefonrendszerrel, ugyanis mérete meghaladja a Magyarországon eddig installált rendszereket együttesen. Mint a fenti adatok mutatják, a megvalósítás elsô fázisa még nem ért véget. Ezért a megvalósítás konkrét eredményeirôl az informatikai vezetô asszony még nem tud beszámolni, de annyit elmondott: nagyon alapos elôkészítés elôzte meg a telepítéseket, s a projekt a tervek szerint halad. A Synergon új partnere a Démász Rt.-nek, de az új technológiának köszönhetôen szoros szakmai kapcsolatot sikerült megalapozni. „Mindenki részérôl természetes bizonytalanság van az új technológia iránt. Ezért nagyon nagy hangsúlyt fektetünk a felhasználók tájékoztatására és oktatására, illetve nagyon fontosnak tartjuk a menedzsment folyamatos tájékoztatását is.” Van tovább A projekt a szerzôdés szerint 2003. júliusban lezárul ugyan, de az energiaszolgáltató cég szakemberei késôbb is szeretnének kihasználni minden olyan elônyt, amelyet a technológia nyújt a számukra. Egyelôre óvatosan haladnak tovább, hiszen minden olyan új technológiánál, amely az ügyfelek és a felhasználók napi életére befolyással bír, meg kell várni, amíg megszokják és megszeretik. Több olyan további újdonság van, ami a költséghatékony mûködést tovább segíti. Ezek bevezetését a késôbbiekben fogják megvizsgálni.

www.magasyn.hu

E s e t t a n u l m á n y

Multiprojekt chipkártyával Az OTP Ingatlan Rt.-nél végrehajtott beruházás két szempontból is jelentôs. A szállított megoldásban újdonságnak számít a több projekt egyidejû kezelése, illetve a döntéshozók korszerû azonosítása a projektkezelés során. Az OTP Ingatlan Rt. építési beruházásokkal és finanszírozással foglalkozik. Évente több száz projektet visznek, amelyek adatait sokáig Excel táblázatokban kezelték. Természetes igényként merült fel egy olyan összetett projektkezelô rendszer, amelybôl napra készen nyerhetôk információk nemcsak az egyes elkülönült projektek financiális, szervezeti, erôforrás-ellátottsági stb. helyzetérôl, de ráadásul a rengeteg projekt egymásra ható, összesített képérôl is. E nélkül ugyanis cégszintû döntéseket szinte csak vakon lehet hozni. Az anyagi-emberi és eszközbéli erôforrások összessége nagyjából változatlan, ezt a készséget kell tudni hatékonyan elosztani a projektek növekvô száma között. Projektirányítás mindenkinek Csakhogy ilyen szoftver a piacon gyakorlatilag nem létezett. A nagy szoftvergyártók projektmenedzsment szoftverei jól ismertek, de sok projekt egymásra gyakorolt hatását egyik sem kezeli. A Synergon szakemberei ismertek egy céget, amelynél az utóbbi években éppen ezzekkel a kérdésekkel birkóztak. A Trilobita Rt. fejlesztôi PMQ-II néven bocsátották ki saját, Oraclealapú, úgynevezett multiprojekt rendszerüket, amely szektorsemleges, de megfelelô adaptációval az építôipar igényeihez volt szabható. Gintli Sándor, a Trilobita Rt. kereskedelmi igazgatója lapunknak elmondta, hogy már három komoly referenciát tudnak felmutatni e területen. A PMQ-II rendszert az AUDI Hungária Kft.-nél telepítették, a Zenon Europe Holding hat részlege vásárolta meg, illetve a magyar Környezetvédelmi Minisztérium is alkalmazza. A PMQ-II tehát egyszerre több projekt kezeléséhez szükséges információt egyesít magában. Az egyes projektek esetében megtalálhatók a tervezést, a koordinálást, az ellenôrzést segítô eszközök, illetve a projekt utóéletének kezelésére alkalmas megoldások is. A rendszert az általános vezetôi szempontrendszer alapján állították össze, így mód van a kölcsönhatások figyelésére, a döntés-elôkészítéshez szükséges információk kiszûrésére. Kalmár Ákos, a Synergon account managere és projektkoordinátora szerint –, a rendszer további kiemelkedô erénye, hogy a projektter-

www.magasyn.hu

vek végrehajtását, a határidôk betartását szigorúan ellenôrzi és számon kéri. Ezt a korábbi rendszerek nem tudják, pedig a projektmenedzsmentnek az egyik legkényesebb pontja éppen a határidôk betartatása. A PMQ-II egyébként nem csak a legnagyobb vállalatok számára érhetô el. Különbözô változatai a rugalmas licencpolitika mellett jó szolgálatokat tehetnek az eltérô iparágakban mûködô kis- és középvállalkozásoknál is. A projektkezelô-rendszer adaptálását a Trilobita szakemberei végezték el. Az internetes-intranetes megoldásban a rendszer megfelelô részeihez nemcsak az OTP Ingatlan Rt. munkatársai, de az ügyfelei is közvetlenül hozzáférhetnek a beépített jogosultsági rendszer engedélyezése alapján. A helyi igényekhez tartozott annak megoldása is, hogy a projektek döntéshozói jogosultság szerint, biztonságos, egyedi azonosítási eljárás során léphessenek a rendszerbe. Így a döntési folyamat minden lépését rögzíti a rendszer, a döntések és azok következményei azonnal, valós idôben jelenhetnek meg, ami azért fontos, mert egy-egy döntés esetenként több százmillió forint sorsát befolyásolhatja.

csak fokozódik azzal, hogy a jövôben a kártyára az egyéni azonosítás és hitelesítés mellett más fontos információk is felvihetôk. A néhány hónapos adaptációt és fejlesztést követôen a rendszer átadása ôsszel megtörtént, jelenleg az adatok feltöltése folyik. Az éles üzem január 1-jén kezdôdik. Idôközben az OTP Rt. szakemberei alaposan megvizsgálták, sôt auditálták a rendszert, s olyannyira érettnek látják, hogy az OTP-csoport más cégeinél is tervezik a bevezetését – beleértve mind a multiprojekt kezelôt, mind az azonosító eljárást. A Synergon szakembereinek ez a teljesítése azért figyelemre méltó, mert két olyan új megoldást mutat, amelyek a jövôben sokak számára lehetnek érdekesek és fontosak.

A PMQII A PMQII multiprojekt rendszer a következô területeken nyújt részletes segítséget: • a projekt elôélete – projekttervezés, – projektkezelés,

Gyors azonosítás

• projektkontrolling,

A Synergon szakemberei Kovács Ernô vezetô fejlesztôvel az élen a chipkártyás megoldást javasolták az azonosításhoz. Miután az ügyfél szakemberei elfogadták a javaslatot, a beruházás kiegészült 50 kártyaleolvasó berendezéssel. Ezeket azonban össze kellett illeszteni az Oracle-alapú adatbázis- kezelôvel, illetve a Microsoft alapú hálózati rendszerrel. A szerver felôl nem volt technológia az összeillesztésre, ezért be kellett állítani egy tanúsítványkiadó szervert. A PMQ-II az OTP Ingatlan Rt.-nél mintegy 100 felhasználót szolgál ki. Ha az egyik felhasználó beírja a szükséges adatokat, szól a fônökének, aki odamegy bármelyik leolvasó terminálhoz, ott elég bedugni a saját kártyáját, s a rendszer egy gombnyomásra elvégzi az azonosítást és hitelesítést, valamint a döntés könyvelését. Az eljárás egyszerûségének köszönhetôen nincs szükség semmiféle újraindításra, bejelentkezésre, jelszó, azonosító beírására. A chipkártyás megoldás jelentôsége

• döntéstámogatás, • vezetôi információk, • munkafolyamat-tervezés és -támogatás, • dokumentumkezelés, -archiválás, • ügyfélkezelés, web-alapú CRM-kapcsolat, • minôségbiztosítás, • jogosultsági rendszer. Bôvebb információ: www.pmq2.com

MAGASYN

2002 / t é l 15

L e á n y v á l l a l a t o k

Nehéz piacokon A Synergon két külföldi leányvállalata továbbra is megbízhatóan teljesít. Ez derül ki a két vállalat vezetésének feltett körkérdéseinkbôl. A válaszokat Jirˇí Fanta, az Infinity a.s. vezérigazgatója és Nikola Dujmovic, a Span d.o.o. ügyvezetô igazgatója adna nekünk. – Milyen teljesítményre számítanak az idén, s hogyan állnak a tervekhez képest? Infinity: A harmadik negyedévben a tavalyi hasonló idôszakhoz képest csökkentek a bevételeink, de a negyedik negyedévben ismét növekedést várunk. Szolgáltatásaink kiterjesztése érdekében a létszámot 135-rôl 155 fôre növeltük. Az éves tervet eredetileg is hajszállal alacsonyabbra szabtuk az elôzô évinél. Ugyanakkor az idei bevételi és profitterv teljesítésében már meghaladtuk a 80 százalékot. Span: A tavalyi Q3-hoz képest 16 – 18 százalékkal növeltük a bevételeinket, de a helyi piac növekvô árnyomása miatt, illetve a saját új ERP megoldásaink beruházásai kicsivel kisebb nyereségre számítunk. Az üzleti tervünk teljesítésében kicsivel elôbbre, a profitban kicsivel hátrébb tartunk a tervnél. – Mi a véleményük a helyi piaci lehetôségekrôl? Infinity: A vállalati stratégia a következô periódusban nem változik, tovább igyekszünk erôsíteni a pozícióinkat mint szolgáltató és mint rendszerintegrátor. A teljes bevétel arányában fokozatosan 30 százalékra növeljük a szolgáltatások arányát – ebben látjuk a piaci lehetôségeket. Bár a közszolgálati szektor teljesítményét visszavetette a hatalmas nyári özönvíz, ennek hatásait szerencsére a saját cégünkön nem érezzük. A cseh kormány kompenzálja a károkat, ezért sok új projekt várható.

R e c e n z i ó Adatbázis-rendszerek Szerzô: Fred Rolland Kiadó: Panem, 2002 A Panem Könyvkiadó (www.panem.hu) új sorozatot indított Információtechnológia címen. A sorozat kötetei alapozó olvasmányként szolgálnak számítástechnikai alaptantárgyakat hallgatók számára, s így kiválóan alkalmasak a kiemelt témák iránt alaposabban érdeklôdô menedzserek számára is. Annál inkább is, mert ma már minden egyes témakört részletesen kell ismerni (erre nincs is esély), de az alapvetô ismeretekre egyre több területen lehet szükség. Ennek megfelelôen az Adatbázis-rendszerek címû könyv az alapfogalmak mellett bevezet a tervezésbe, az adatbázis-modellek típusaiba, a kezelô rendszerek mûködésébe s az osztott adatbázisokba. A sorozat eddig megjelent kötetei a következôk: Adatbányászat, Mesterséges Intelligencia, Java programozás.

16

MAGASYN

2002/ t é l

www.magasyn.hu

L e á n y v á l l a l a t o k

Span: Horvátországban az IT-piac még növekszik, de lassabban, mint a tavalyi évben vagy az idei év elsô felében. Ugyanakkor vannak új üzleti lehetôségek. Ezek közül a legfontosabb a közép- és nagyvállalatoknak kínált ERP. Miközben az infrastruktúra-iparág lelassult, az utóbbi két év gazdasági stabilizációjának köszönhetôen növekvô érdeklôdés és verseny tapasztalható az infrastruktúramegoldások integrációja és az ERP iránt. Ezért új üzleti, pénzügyi és technikai tanácsadó csapatot állítottunk fel, amely képes lesz magára vonni az új partnerek figyelmét.

Év végi nagy projektek Infinity: 1. Skoda Auto a.s. – Microsoft termékek szállítása szolgáltatással és tanácsadással. 2. Kaufland CZ – backup centrum kialakítása, adatkábelezés és aktív kommunikáció kiépítése egy új logisztikai parkban. 3. Czech Vasúttársaság – MS Enterprise Agreement végrehajtásának utolsó fázisa. 4. Foxconn CZ –SAP R/3 implementáció utolsó fázisa. 5. Médea Bohemia –SAP R/3 implementáció utolsó fázisa három helyszínen.

Span: 1. Podravka d.d. – Microsoft szerverek rekonstrukciója. Az Active Directory implementációja, szerverkonszolidáció és -migráció a Windows 2000 platformra. A Podravka egyébként Horvátország legnagyobb élelmiszer-ipari gyártó cége. 2. Horvát Telekommunikációs Vállalat – IT vagyonkezelô rendszer bevezetésének elsô fázisa. A Peregrine Service Desk rendszer kiépítése után a projektet immár a vagyonkezelés rendszereinek implementálásával folytathatja a Span.

R e c e n z i ó Visual Basic .NET Fekete Könyv, I-II kötet Szerzô: Steven Holzner Kiadó: Perfact-Pro Kft., 2002 A Visual Basic 6 Fekete Könyv díjnyertes szerzôje a Visual Basic .NET Fekete Könyvvel magasra teszi a mércét. A példákkal teli könyvet a programozók szemszögébôl írta, lefedve a Visual Basic .NET teljes anyagát a Windows és webes alkalmazások létrehozásától a többszálú programozásig, a vezérlôk dokkolásán át az alapvetô adatbázis-kezelésig, az interneten levô megosztott adatalkalmazásoktól a webszolgáltatások létrehozásáig. Aki használta már a Visual Basic rendszert vagy fejlesztett webes alkalmazást, annak ez a könyv nagy segítségedre lehet .NET környezettel való a barátkozás során. A könyvbôl megtudható szinte minden a .NET környezet nyújtotta elônyökrôl, újításokról. A kétkötetes kiadvány részletesen ismerteti a .NET Framework-ben megtalálható valamennyi komponens mûködését, és bemutatja a komponensek által használt technológiák sajátosságait. A lexikális tudásanyag ellenére olvasmányos formában juthatunk a manapság egyik legfontosabb informatikai ismeretanyaghoz.

www.magasyn.hu

MAGASYN

2002 / t é l 17

T e c h n o l ó g i a

Megbízható, erôs szerverek Az IBM fél évvel megelôzte versenytársait azzal az új, saját fejlesztésû technológiával, amely forradalmasítja az Intel-alapú szerverek piacát, s amelynek révén a kisebb vállalkozások is jelentôsen nagyobb teljesítményhez jutnak. Az IBM az idei CeBIT-en jelentette be a legújabb Intel processzoros x440 szervert, amely teljesítményben csaknem 40 százalékkal múlja felül versenytársait, miközben helyigénye nagyságrendekkel kisebb. Az Intel kultúrában megjelent új, építôelem elvû, nagy megbízhatóságú chipset lehetôvé teszi, hogy a kisebb méretû vállalkozások is a teljesítményigény növekedésével párhuzamosan bôvítsék a feldolgozási kapacitásokat. A teszteredmények szerint kétrétegû SAP alkalmazás futtatásakor a nyolcprocesszoros x440 szerver 36 százalékkal több felhasználót képes kiszolgálni, mint az eddigi kategóriaelsô. Négyprocesszoros Exchange szerverként az IBM gép 25 százalékkal több felhasználót képes kiszolgálni, mint a kategória eddigi legjobbja. A korszerû önjavító technológiáknak (Hotswap memory, Chipkill) köszönhetôen a rendszer elôre jelzi és javítja a hibákat, így az IBM ~ x440 akkor is mûködik, amikor más Intel szerverek már leállásra kényszerülnek.

Az x440 az IBM xSeries elnevezésû szerver családjának legújabb darabja, amelyet a vállalat a nagygépes tapasztalatokat felhasználva fejlesztett ki. Az IBM xSeries szerverekben az AS400, az RS6000 és az S390-es kiszolgálókban hosszú évek alatt bevált technológiák találhatók meg. Ezt a fejlesztési stratégiát az IBM X-Architecturenak nevezte el. A kompromisszumok nélküli megoldásra törekedve az IBM eredetileg tavaly ôsszel mutatta be az eServer X-Architecture platformot. Az X-Architecture tehát a nagyszámítógépek élenjáró technológiáit terjeszti ki az Intel processzorokra épülô szerverekre. Ezek az elônyök a rendelkezésre állásban, a skálázhatóságban, a rendszerfelügyeletben, a karbantartásban és a támogatásban nyilvánulnak meg, és az IBM olyan újszerû technológiáiból erednek, mint például az Active PCI, a C2T Interconnect kábelezés, a Chipkill memória, a Predictive Failure Analysis, a Light Path Diagnostics és az IBM Director Software Rejuvenation. Ennek a szerverarchitektúrának a továbbfejlesztése az IBM Enterprise X-Architecture, amely az iparágon belül páratlanná teszi az

MAGASYN

Gazdálkodás Rugalmas, moduláris felépítésének köszönhetôen az Enterprise X-Architecture egyben új gazdálkodási megoldást is képvisel. A csúcstechnológiát igénylô kisebb vállalatoknak nem kell azonnal megvásárolniuk a lehetô legnagyobb szerverkapacitást, mert az új architektúra egyik lényege, hogy az üzlet növekedését rugalmasan lehet követni a kapacitások bôvítésével. Az X-Architecture a rendszerpartícionálás és a nagy sebességû fürtözés technológiáinak köszönheAz Enterprise X-Architecture

Új architektúra

18

IBM eServer xSeries kiszolgálókat, ugyanakkor megôrzi a processzor-, memória-, I/O, tárolási és szoftveres szabványoknak való megfelelésbôl származó elônyöket. Az IBM X-Architecture élenjáró technológiáit az Intel következô generációs mikroprocesszoraival ötvözi, egyedülálló képességeket biztosítva napjaink 32 bites rendszerei és az egyre szélesebb körben terjedô 64 bites szerverplatform számára.

2002/ t é l

• XpandOnDemand skálázhatóság • Rendszerpartícionálás • PCI-X I/O alrendszer - Active PCI-X • Távoli I/O • Active Memory - 256 GB-os memóriakapacitás - Nagy sebességû (DDR) memória - Memory ProteXion - Chipkill memória - Memóriatükrözés - Üzem közben bôvíthetô/cserélhetô memória • 400 MHz-es rendszerbusz (FSB) • XceL4 szervergyorsítótár • Active Diagnostics

Bôvebb információ: www.ibm.hu

tôen a szerverkonszolidáció és az erôforrások kiosztása szempontjából is rendkívül gazdaságos megoldásokat kínál. A Enterprise X-Architecture többek között olyan új funkciókkal haladja meg az X-Architecture koncepcióját, mint az Active Memory, XceL4 rendszergyorsítótár, Active Diagnostics, XpandOnDemand rendszerû skálázhatóság, az említett rendszerpartícionálás, valamint a PCI-X I/O alrendszer és a távoli I/O. Ezeknek köszönhetôen a vállalatok, amelyek nem is olyan rég az Intel-alapú szervereket csak fájlés nyomtatókiszolgálóként használták, mára az üzletvitelhez nélkülözhetetlen szolgáltatásokat kapnak tôlük e-business alkalmazásaik, CRM, ERP, üzleti intelligencia, beszállítóilánc-kezelés és csoportmunka-rendszereik számára. A Synergon és az x440 Az Intel processzor alapú szerverkörnyezetek sokáig megoldhatatlannak tûnô dilemma elé állították az informatikai szakembereket. A nagyobb rendszerekhez képest az Intel szerverek ára kedvezôbb, de ez az elôny komoly korlátokkal járt a nagy rendelkezésre állás, a skálázhatóság, a teljesítmény, az általános megbízhatóság és az üzemeltetési költségek terén. Az elektronikus kereskedelem térhódításával bebizonyosodott a helyzet tarthatatlansága. Az Enterprise X-Architecture az eServer XArchitecure továbbfejlesztéseként egyúttal a második szakaszt képviseli a kiszolgálók fejlôdésének abban a folyamatában, amelyet az IBM eLiza projektjében fogalmazott meg. Ennek célja olyan önfelügyeleti képességekkel felruházott szervernemzedékek létrehozása, amelyek a meghibásodásokat még bekövetkeztük elôtt, emberi közremûködés nélkül hárítják el. A Synergon Informatika Rt. hosszú évek óta foglalkozik Intel-alapú – köztük természetesen IBM – szerverrendszerek tervezésével, üzembe helyezésével, valamint üzemeltetési támogatásával. A naprakészen képzett, tapasztalt szakemberek minden IBM eServer xSeries rendszerhez magas színvonalú technológiai szolgáltatásokat nyújtanak az ügyfelek számára. Így van ez az új x440-es szerver esetében is, amelyet – a kapcsolódó szolgáltatásokkal együtt – kifejezetten a partnerek figyelmébe ajánlanak.

www.magasyn.hu

T a n á c s a d á s

Alkalmazások integrációja A nagyvállalatoknak elôbb-utóbb integrálni kell ma még szétszórt alkalmazásaikat, a korszerû vállalati idegrendszer (ENS) kialakítása érdekében. A Gartner elemzôi összegyûjtötték az alkalmazásintegráció tíz aranyszabályát. A Gartner tanulmányának (Ten Golden Rules for Starting Application Integration – TG-142678) legfôbb üzenete: az alkalmazásintegrációnak nem a technológia a legfontosabb szempontja. A megfelelô szervezet, illetve a rövid és hosszú távú igények megértése éppoly fontos, mint a „legjobb” termék kiválasztása. Ezek után nézzük a tíz aranyszabályt. 1. Alapíts alkalmazásintegrációs kompetencia-központot! Ez a sikeres alkalmazásintegráció kulcsa. A vállalati integrációs infrastruktúra – vagyis a vállalati idegrendszer (Enterprise Nervous System – ENS) tervezéséhez, megvalósításához, karbantartásához speciálisan képzett szakembergárdára van szükség. A kompetenciaközpont feladata, hogy a meglévô technikai és alkalmazási ismereteket az új, speciális ismeretekkel együtt fejlessze tovább, és koherens integrációs politikát dolgozzon ki. Fontos, hogy az alkalmazásintegráció-központot nemcsak a szabványok és szabályok kialakításával kell megbízni, hanem a proaktív támogatás kidolgozásával és fejlesztésével is. 2. Készíts integrációs tervet! Az ENS gondos tervezést igényel, nem szabad improvizálni. A vállalati stratégiai tervnek tartalmaznia kell az ENS információs architektúráját, a kommunikációs modell specifikációját, a standard üzenetek sémáját, az üzenetcserék mennyiségét és gyakoriságát, a logikai adat- és üzenetáramlást, a transzformációs szabályokat, a fájlok, üzenetek és dokumentumok logikai sémáját. Az ENS információs struktúrának számolnia kell magával az ENS rendszer kezelésével is. Olcsóbb és könnyebb elôre megtervezni a megfelelô menedzsmentet, mint mûködés közben átalakítani az infrastruktúrát. 3. A BSB és az A2A követelményei A B2B (Business to Business) a vállalatok által megcélzott, egységes mederbe terelt alkalmazásintegrációnak gyakran az elsô formája. A B2B az üzleti folyamatokat igyekszik összekapcsolni a külsô kapcsolatokkal (beszerzés, eladás). Más cégeknél az A2A (Application to Application) integráció a cél (például CRM, ERP).

20

MAGASYN

2002/ t é l

Bármi is az eredendô igény, a B2B és az A2A valójában ugyanazon probléma két változata: az alkalmazások összekapcsolása egymással az adat- és üzenetcsere érdekében. 4. Dokumentumalkalmazási interfészek Egy nagyvállalatnál ezerszámra lehet alkalmazási interfész, amelyek egyszerûen megôrizhetôk. Ugyanakkor tervezésük, fejlesztésük és megértésük rendszerint az integrációs projektek legnehezebb része. Ezért ki kell építeni az interfészek tárolóhelyét (pl. alkalmazás-programozási interfészek, fájlformátumok, képernyôképek). 5. Egy termék ritkán elég A vállalatok gyakran úgy indulnak, hogy keresni kezdik a „legjobb” integrációs platformot, azt remélve, hogy a jövôben elkerülhetik az invesztíciót az újabb platformokba. Ez a legtöbbször kívánatos gondolkodás. Ám egy nagyvállalatnál az integrációs szükségletek annyira különbözôek osztályról osztályra, projektrôl projektre, hogy szinte lehetetlen egyetlen termékkel eleget tenni nekik. Az alkalmazásintegrációs kompetencia-központnak ezért meg kell határoznia a termékek és a kiegészítô eszközök elfogadhatóan kis készletét. 6. A kulcsigények szerint válassz terméket! A vállalatok gyakran felszínes ismeretek birtokában, túl korán igyekeznek kiválasztani az alkalmazásintegrációra alkalmas terméket. Ez nagyon veszélyes. Bár a termékek hasonlónak tûnnek, rendszerint lényeges különbség van közöttük. A vállalatszerte felmerülô igények összegyûjtése hosszadalmas, nehéz feladat. Ennek ellenére a termékválasztás elôtt kell összegyûjteni az információkat az általános igényekrôl. Érdemes összegyûjteni az elsô egy-két integrációs projekt részletes információit is. 7. Versenyeztesd a szállítókat! Az alkalmazásintegrációs platformok meglehetôsen drágák. Egy nem különösebben összetett projekt csak a szoftverlicencek terén elérheti a félmillió dollárt, s ebben nincs benne a hardver és a szolgáltatás. Ezért fontos a versenyeztetés, a feltételek pontos megtárgyalása.

8. Vásárlás elôtt szerezz bizonyosságot! Gyakran csak a szállítónál végrehajtott elôzetes próbaüzem (csökkentett funkciójú, de valós projekt) tudja megmutatni, hogy a kiszemelt integrációs rendszer mennyire illeszkedik a vállalat valós igényeihez. A próbaüzem megmutatja a funkcionalitást, a teljesítményt, a skálázhatóságot, a megvalósíthatóságot, a szállító hozzáállását, támogatási képességét és azt, hogy mennyire érti meg speciális üzleti igényeinket. 9. Az implementációs partner kiválasztása A szállító szolgáltatásai és terméke a siker kulcsa. Az ahhoz kapcsolt professzionális szolgáltatások költségei az integrációs projektben elérhetik az aktuális szoftverrendszer szolgáltatási költségeinek öt-hétszeresét. Ezért meg kell gyôzôdni arról, hogy az implementációs partner elegendô hozzáértéssel rendelkezik-e. Kérd meg a kiszemelt partnert, vegyen részt a próbaüzemben, s tesztelheted a képességeit. 10. Kezdj kicsiben, és fokozatosan növekedj! Az implementáció ugyancsak drága, összetett és kockázatos folyamat. Nemcsak jelentôs invesztíciót, de komoly elkötelezettséget, erôs projektmenedzsmentet és idôt (akár több évet) is követel. Ezért sok nagyvállalat találja túl kockázatosnak. Ebben az esetben ajánlható az alulról fölfelé történô építkezés. Ennek egyik módja egy olyan integrációs infrastruktúra implementációja, amely hatékonyan támogatja a két-három legsürgôsebb integrációs projektet. Ez leggyakrabban az adatkonzisztencia megvalósítása az alkalmazások között. Egy másik megoldás a megfelelô funkciók fokozatos hozzáadása az integrációs infrastruktúrához.

Események Az alkalmazásintegrációval foglalkozó szakembereknek a következô konferenciákra érdemes figyelniük: Web Services and Application Integration 2003. május 5–7., Los Angeles Application Integration & Web Services 2003. június 16–17., Róma Bôvebb információk: http://www.gartner.com/

www.magasyn.hu

T a n á c s a d á s

Biztonság – szabályozás Minden vállalkozás küszködik az információ biztonságos védelmével, ám kevesen tudják, hogy a költséges eszközök mellett van még egy hatékony megoldás: a biztonság részletes szabályozása. Mit tegyek, ha informatikai rendszereim, kommunikációs hálózataim szándékos károkozás vagy éppen véletlen „baleset” miatt megbénulnak, összeomlanak – súlyos anyagi veszteséget okozva? Mit tegyek, ha bizalmas üzleti információim a konkurensek kezébe kerülnek, de nem tudom, hogyan? A vállalkozások vezetôinek napról napra döntéseket kell hozniuk, méghozzá minden veszély ellenére bizalmas információk alapján. Az információk akkor vannak biztonságban, ha csak az illetékesek számára hozzáférhetôk, illetve azok, akik hozzájuk férnek, megbízhatók. Kondákor Tibor, a Synergon Informatika Rt. vezetô tanácsadója szerint, bár egyre többen vannak tudatában az informatikai biztonság fontosságának, a cégek hajlamosak ezen a területen spórolni, s csak akkor kezdenek el figyelni a biztonságra, ha már megtörtént a baj. Tény, hogy a kis- és közepes vállalatok biztonsági problémáinak megoldása nem egyszerû feladat. A tapasztalatok szerint az adatok, információk hatékony védelmét a vállalkozás – még ha rendszergazdát alkalmaz is – nem tudja egyedül ellátni. Az informatikai biztonság terén naprakész tudású szakembert azonban csak a legnagyobbak engedhetik meg maguknak, s a tanácsadó cégek által nyújtott szolgáltatásokat sem általában a kisebbek zsebéhez szabták.

Egy vállalat információvédelemének négy területet kell lefednie. A szakértô az adathordozók fizikai védelmét, a megbízható, ellenôrizhetô munkatársak kiválasztását és a különbözô információvédelmi technológiák beszerzését tartja lényegesnek. Ám a legolcsóbb és sokszor önmagában is elegendô, ha a vállalkozás a negyedik területre koncentrál. Adminisztratív eszközökkel él, vagyis pontosan szabályozza, hogyan kezeljék az adatokat, információkat. A leghatékonyabb persze, ha a vállalkozás mind a négy területre egyenlôen nagy hangsúlyt fektet. A Synergon a kis- és középvállalkozások számára fejlesztette ki azt az informatikai biztonsági dokumentációs és szolgáltatási csomagot, amely a négy információvédelmi területen segíti az adminisztratív szabályozást. A szolgáltatás a rend megteremtéséhez szükséges informatikai védelmi szabályokat fogalmazza meg. A legtöbb esetben ugyanis – mondja a szakember – bár a vállalkozások számos technikai eszközzel rendelkeznek adataik védelmére, nem képesek szabályozottan, átgondoltan használni ôket. Pedig a szabályozott környezet, már önmagában is elegendô lehet a biztonságosabb cégmûködéshez, amivel anyagi források takaríthatók meg.

Secrets and Lies Digital Security in a Networked World Szerzô: Bruce Schneier Kiadó: John Wiley & Sons, 2000 Az angol nyelven is hiánypótló könyv nagyon fontos lépcsô az informatikai biztonság történetében, mert rávilágít a kér-

Tóth Adrienne Üzlet & Siker

Az IT-biztonság adminisztrációjának 6 területe: • személyi, szervezeti biztonság;

déskör szerteágazó vonulataira, s megérteti velünk, miért nem szabad csak termékekben gondolkoznunk. A Secrets and Lies nem egyszerûen technikai bevezetô a digitális biztonság zûrzavaros(nak tûnô), komplex világába. Olyan könyv, amelyet

• fizikai biztonság: az információ elôállításának, tárolásának, feldolgozásának teret adó létesítmények, helyiségek biztonsága;

a szakemberek mellett azok az üzleti ve-

• az üzemeltetés biztonsága: az informatikai rendszerek mentését, naplózását, a vírusvédelmet, az adattároló média kezelését szabályozza;

szervezet informatikai biztonsága a felelôs-

• a kommunikáció biztonsága: az elektronikus levelezés, az internet használata, a távoli elérés, a behívás szabályait, a tûzfal használatát szabályozza;

A könyv elsô része áttekintést ad a digi-

• a hozzáférés-védelem kérdései: a jogosultság menedzsment, a jelszókiosztás és -szerkezet szabályait tárgyalja;

része a biztonsággal kapcsolatos technoló-

• a fejlesztés és beszerzés biztonsági kérdései: a cégeknél folyó informatikai fejlesztés, valamint eszközbeszerzés biztonsági szempontjai.

ság stratégiai kérdéseibe nyújt bevezetést.

www.magasyn.hu

zetôk is forgathatnak, akiknek egy cég vagy ségi körébe tartozik. tális biztonság alapkérdéseirôl, második giákat tekinti át, míg a harmadik a biztonBaján Péter

MAGASYN

2002 / t é l 21

T á m o g a t á s

Synergon Kortárs Galéria Gyûjtemény Elérkezett az idô, hogy számot vessünk azzal, mit végzett az elmúlt négy esztendôben a Synergon galériája, amely az eredeti elképzelés szerint folyosógalériának indult: egy hosszú falon kilenc-tíz, közepes méretû mû elhelyezésére kínálkozott lehetôség. Megôrizve az alapelgondolást (a kiállítások többsége továbbra is ott kap helyet) a galéria kissé kijjebb költözött a bejárati fogadótérbe, ahol Söpkéz Sándor és Czakó Ferenc egy-egy nagyobb méretû munkát lehet A Synergon Kortárs Galéria Gyûjte- elhelyezni. A cél, az, hogy a magyar kormény és Kiállítás 2002. november 29- társ képzômûvészet jelesei, ígéretes tehetdecember 15 között volt látható a Mil- ségei bemutatkozhassanak – úgy tetszik –, lennium Szalonban (Olof Palme Ház). visszhangra talál az alkotók körében is. A kiállítást Csepeli György, az Informa- Szívesen vállalkoznak – fölkérésre – erre a kiállításra. Talán nem hangzik öndicséretnek, de a vonzó föltételek is csábítják ôket. Mindenekelôtt a kezdettôl fogva szoros és szerencsés kapcsolat a cég negyedéves lapjával, a Magasynnal, amely afféle nagy példányszámú katalógusként is mûködik, hiszen minden kiállításhoz két színes oldalt biztosít a bemuSöpkéz Sándor és Csepeli György tatkozónak, s hírét viszi a potikai és Hírközlési Minisztérium politikai államtitkára, Czakó Ferenc, a Synergon Informatika Rt. elnök-vezérigazgatója, Kozák Csaba mûvészeti író, a kiállítás rendezôje és Söpkéz Sándor, a Millennium Szalon igazgatója nyitotta meg.

Csepeli György

sárolja a mûvész egyik alkotását. Voltaképpen ebbôl a vásárolt anyagból állt össze a Synergon-gyûjtemény, amelynek kiállítására most úgy kerül sor a Palmeházban, hogy az alkotók nagyobb méretû munkáikból is ízelítôt adhatnak – mintegy visszaigazolva, életmûbe ágyazva egykori kiállításuk anyagát. Mára a Galéria kapcsolatrendszere is bôvült: egy internetes (virtuális) galéria rendre bemutatja a kiállításokat, de a valós gyûjtemények érdeklôdését is felkeltette. A galéria – mondottuk – kortárs alko-

Kozák Csaba

Dr. Fekete Zoltán

22

MAGASYN

2002/ t é l

tenciális vásárlók, érdeklôdôk széles köréhez. Ugyancsak szerencsésnek tetszik az a gyakorlat is, amely szerint a cég a kiállítás végén – alkalmazottainak szavazásával – megvá-

tóknak ad helyet. Mindenekelôtt élô mûvészeknek. Egyetlen esetben tettünk kivételt, amikor egy közelmúltban elhunyt kitûnô (érdemes mûvész) festômûvészt, Veress Pált mutattuk be, aki a galéria létrehozásakor még élô kortársunk volt. Kortársak közé – természetesen – az

www.magasyn.hu

T á m o g a t á s

és Kiállítás egyetemes magyar mûvészetet soroljuk; így fogadtuk a Berlinben élô Lux Antalt is, vagy az akkor még München és a Vas megyei Gutaháza között ingázó Szilárdi Bélát. A kiállítások, a gyûjtemény értékét – magától értetôdôen – a mûvészek, a mûvek rangja adhatja meg. Az állami elismerés – tudjuk – gyakorta esik egybe az általános megbecsüléssel, ahogyan a Kossuth-díj Lossonczy Tamás esetében a mai magyar festészet csaknem százesztendôs doyenjét részesítette elismerésben, vagy ahogy Harasztÿ Istvánban (Édeske) az egyik legelevenebb gondolkodású, óriási életmûvel rendelkezô szobrászra esett a választás. Érdemes mûvészeink közül éppen az igen ritkán kiállító, nemzetközi rangú Segesdi György szobrászt tudtuk megnyerni (ráadásul másutt elakik az érdeklôdés legszélesebb körét szeretnék érzékelni. Ezeket a közös érdekeket ismerte föl a Synergon Informatika Rt. korszerû és nagyvonalú mecenatúrája, ennek eredménye ez a nagyszabású Csepeli György, Sashegyi Zsuzsanna, Czakó Ferenc, Dr. Fekete Zoltán kiállítás. addig nem látott új mû- Mint ismeretes, a Synergon Informativeivel!), vagy az ugyan- ka Rt. regionális tevékenységet folytató, csak lenyûgözô életmûvû vezetô hazai informatikai megoldásszálGerzson Pált, a festôk lító vállalkozás. Fontosnak tartja, hogy karából. tevékenységével ne csak Magyarország És akkor még nem soroltuk a Munkácsy- informatikai fejlôdéséhez s az informatidíjasokat: Csík Istvánt, Kocsis Imrét, Bartl kát alkalmazók sikereihez járuljon hozzá, Józsefet, Banga Ferencet, Mészáros Mihályt, hanem olyan közcélokra is áldozzon, Polgár Csabát. Jóllehet, mégsem csak a amelyek a társadalom szélesebb rétegédíjak súlya irányítja választásunkat, mi- nek nyújtanak élményt és szórakozást. ként azt Kozma István, Sinkovics Ede, Felelôsséggel vesz részt tágabb közössége Bukta Norbert vagy Szily Géza kiállítása életében, szívesen szolgál értékteremtô példázza. Sokkal inkább az, hogy láto- célokat. A Synergon hat fô értékre alagatóink valóban bepillanthassanak a szín- pozza piaci és társadalmi megjelenését, vonalas kortárs magyar képzômûvészet tevékenységét. Ezek közül az egyik leglegkülönbözôbb mûhelyeibe, tájékozó- fontosabb értékének vallja a társadalmi dásukhoz fogódzót kapjanak a Galéria felelôsségvállalást, amelynek jegyében programja által. Hiszen a látogatók elsô- támogatja a kultúrát, különösen a korsorban a cég alkalmazottai, partnerei, társ magyar mûvészetet. látogatói az informatika friss szakemberei közül kerülnek ki többnyire, ami Fábián László író ismét csak vonzhatja a mûvészeket is, a Galéria szaktanácsadója

www.magasyn.hu

MAGASYN

2002 / t é l 23

R ó l u n k

í r t á k

A Synergon Informatika Rt. nyerte meg a magyarországi Raiffeisen bankcsoport meghívásos pályázatát, amely a befektetési banki tevékenység informatikai támogatásának megoldására vonatkozott. A magas szolgáltatás-tartalmú projekt értéke megközelíti a 300 millió forintot. A teljes rendszer az egyes modulok fokozatos bevezetése mellett 2003 második felében épül fel. Üzleti 7, 2002. szeptember 9.

A Synergon Informatika Rt. oktatási üzletága, a Synergon Education nyerte a MOL e-learning keretrendszerének megújítására kiírt zártkörû pályázatát. A tenderkiírás alapján a Synergon által szállított rendszernek támogatnia kell a MOL Rt. belsô innovációs képességeinek fejlesztését, a szellemi tôke hasznosításának javítását, szoros kapcsolatban a társaság tudásmenedzsmentjével. A költséghatékonyság mellett a rendszernek illeszkedni kell a MOL meglévô, Microsoft alapú informatikai infrastruktúrájához. A Synergon Education az elvárások teljesítése érdekében a Phoenix 2.0 képzésmenedzsment rendszer továbbfejlesztett verziójának teljes körû e-learning bevezetését valósítja meg. A teljes e-learning rendszer a jövô év második negyedének végétôl áll a MOL munkatársainak rendelkezésére. Prim Online, 2002. szeptember 18.

A Synergon Informatika Rt. szakmai fórumot rendezett „Az információ-biztonság, mint üzleti tényezô” címmel. Az elôadások áttekintést nyújtottak az információ-biztonság fejlôdési irányairól, a módszertani, a jogi, és a technológiai összetevôkrôl, valamint betekintést adtak a sikeres gyakorlati megvalósításba is. A Synergon új termékkel jelentkezett a közép- és kisvállalatok számára, amelynek révén a komplex, nagy költség információ-biztonsági tanácsadási projekteket megfizetni nem képes kisebb szervezetek is rendelkezhetnek megfelelô biztonsági szabályozással. Portfólio.hu, 2002. október 9.

A Synergon Informatika Rt. továbbra is tartja azt a stratégiai célját, hogy a régió legsikeresebb informatikai vállalata legyen. A profitabilitás szempontjából fontos a hosszabb távú bevételek arányának növelése és az árbevételen belül a szolgáltatások arányának növelése – mondta Czakó Ferenc vezérigazgató a társaság sajtóbeszélgetésén. Ez azt jelenti, hogy csoport-

24

MAGASYN

2002/ t é l

szinten az árbevételbôl jelenleg 26-28 százalékkal részesedô szolgáltatások arányát 33-35 százalékra kívánják növelni. Ebben kulcsszerepet játszik az Officium, a társaság ôsszel bevezetett új terméke, amely alapvetôen a kis- és közepes vállalkozásokat (kkv) célozza meg. Az egyedülálló terméknek jelenleg sem Magyarországon, sem a környezô államokban nincs versenytársa – hangsúlyozta Kozák Tamás vezérigazgató-helyettes. A fejlesztés a Synergon éves árbevételének kevesebb mint 3 százalékába került (tavaly a konszolidált árbevétel 21,5 milliárd forintot ért el). Várhatóan az Officiumból érezhetô árbevétele 2003 második felében lesz a társaságnak, és a következô 1,5-2 évben fordulhat nyereségessé a termék, ami néhány ezres felhasználószámot jelent. Világgazdaság, 2002. november 4.

A Synergon új elôfizetéses konstrukciót dolgozott ki, amely lehetôvé teszi, hogy az informatikai infrastruktúrát ne kelljen beruházásként megvenni. A Synergon Officium nevet viselô megoldás kíméli a vállalkozások mûködô tôkéjét, egyúttal olyan korszerû technikai színvonalat biztosít, amit eddig csak a legnagyobb cégek tudtak elérni. BOSS Magazin, 2002. október 10.

Synergon IT has contracted with telecom supervisory authority Hirkozlesi Felugyelet (HIF) to provide services to support the continuous operation and maintenance of an SAP R/3 system, which Synergon sold them in 2001. The services include professional and technical support, the human resources needed for operation, customising, fine-tuning, and training in effective use of the system. The contract specifies a system-availability level of 99.9pc. It has no expiration date and is valued at nearly HUF 80m/yr. The contract takes effect in Q4 of this year, and becomes renegotiable annually.

A Synergon Informatika Rt. november közepén hivatalosan megújította magyarországi Cisco Gold Partner minôsítését. E mellett a 2002. november elejei sikeres vizsgák révén a cég már Network Management Specialized Partner minôsítéssel is rendelkezik. Az új minôsítés megszerzésével a Synergon már négy specializációval rendelkezik – a Cisco Professional Service és Gold Partneri minôsítéseken túl -, ami a legszélesebb teljesített Cisco szakmai minôsítési portfolio Magyarországon. Az audit során a Synergon által képviselt kompetenciákat több kategóriában vizsgálta a minôsített auditor. Az audit kiterjedt a vevôi elégedettség mérésére és a hibaelhárítás kezelésére is, melynek szintje megfelelt a Cisco magas elvárásainak. Ennek egy fontos elemeként emelte ki az auditor a magas színvonalú híváskezelô és -követô rendszert, mely az adott ügyfélre vonatkozó SLA (Service Level Agreement) alapján automatikusan generálja a hibakezelési és megoldási idôt a szükséges eljárással. Prim Online, 2002. november 21.

Félidejéhez érkezett Magyarország legnagyobb - 1800 készülékes - internetprotokoll- (ip-) alapú távközlési beruházása a Dél-magyarországi Áramszolgáltató Rt.-nél (Démász). A bô 200 millió forintos fejlesztést a Cisco Systems eszközeivel a Synergon Informatika Rt. valósítja meg 2003. július elejére – jelentette be Szécsényi Ferencné, az áramszolgáltató informatikai igazgatója a Cisco Magyarország Kft. szakmai konferenciáján. A Cisco Expo hazai informatikai konferencián az idén 911 fô regisztráltatta magát. Ezt a cég idelátogató európai elnöke, Rob Lloyd az internet-alapú technológiák iránt megnyilvánuló rendkívüli érdeklôdésnek tartja.

MTI-Eco Econews, 2002. november 5.

Világgazdaság, 2002. november 27.

Az elemzôi várakozásoknál lényegesen jobb eredményrôl adhatott számot harmadik negyedéves gyorsjelentésében a Synergon. Habár a Synergon gazdálkodásának szempontjából jellemzôen gyengének számít a nyári hónapokat is magába foglaló harmadik negyedév, a cégcsoport ennek ellenére pozitív eredménynyel zárta a júliustól szeptember végéig terjedô idôszakot.

Ritka alkalom a mai recessziós világban, hogy jelentôs közérdekû kulturális támogatásról számolhassunk be. A Synergon mûvészetpártoló tevékenysége azonban igen régi. A székházaiban járva az ember rendre találkozott házi kiállításokkal. Most azonban teljesen önálló mûvészeti kiállítás megrendezésére adta a fejét, amit az Olof Palme Ház fogadott be, Budapesten, a Városligetben.

Napi Online, 2002. november 14.

Prim Online, 2002. november 30.

www.magasyn.hu

T a n á c s a d á s

Az üzlet biztosítása Az informatika immár a versenyképességet meghatározó feltétellé vált. Ezért a vállalati IT-rendszerekhez komoly szakmai felkészültséggel rendelkezô, megbízható informatikai vállalat szolgáltatásait kell igénybe venni, akár a helyi üzemeltetési csapat támogatására, akár annak kiváltására. A Synergon Informatika Rt. erre a határozott ügyféligényre válaszol, és nyújt szakmai segítséget.

Magyar nyelven nem könnyû egyetlen fogalomba sûríteni a Synergon által az IT-rendszerek üzemeltetéséhez nyújtott támogatást, vagyis a szolgáltatásmenedzsmentet. A szakemberek az angol elnevezésbôl (support) pontosan tudják, mirôl van szó, ám az annak megfelelô „támogatás” szó nem adja vissza jól a lényeget. Az IT csak eszköz Nádas Bence üzletágvezetô elmondása szerint a szolgáltatásmenedzsment az informatikai rendszerek üzemeltetését és szervizét megvalósító szolgáltatásokat tömöríti és kínálja. Tudvalévô, hogy az ügyfél üzleti tevékenységét az informatikai szolgáltatás csak segíti, ezért fô figyelmét, beruházásait, képzéseit, fejlesztéseit nem erre a területre fókuszálja; ám a napi üzletmenethez elengedhetetlenül szükséges, hogy az informatikai infrastruktúra jól mûködjön. Amikor az ügyfelek a saját informatikai csapatot, a helyi üzemeltetést választják, számolniuk kell a sok összetevôbôl álló, elôre nem kalkulálható, ezért állandó kockázatot rejtô üzemeltetési költségekkel. Ha azonban a Synergon magas színvonalú rendszertámogatási szolgáltatásait veszik igénybe, az átalánydíjon keresztül mindez kiszámíthatóvá és kockázatmentessé válik. A Synergon rendszertámogatási szolgáltatása jellemzôen saját, elvégzett projektjeinek a következménye. Amennyiben a rendszer megvalósításával együtt az ügyfél támogatási szerzôdést is kötött, az implementálási projekt végén, a rendszer indulásakor a Synergon kezdi meg az üzemeltetést, garantálja a rendelkezésre állást. Természetesen az ügyfeleknek lehetôségükben áll, hogy egy már meglévô, mások által szállított informatikai rendszer támogatására szerzôdjenek. Ezután az ügyfél nyugodtan foglalkozhat saját üzletével, biztos lehet abban, hogy az azt kiszolgáló informatikai rendszer folyamatosan üzemelni fog, és az esetlegesen elôforduló hibák

www.magasyn.hu

gyors – akár néhány órán belüli – elhárításával az üzletfolytonosság sem szenved kritikus kiesést. Minden támogatási szerzôdést kötött ügyfél mellé dedikált szolgáltatásmenedzsert rendelnek, aki a szolgáltatást érintô minden kérdésben az ügyfél egyszemélyes kapcsolattartója. Az ô felelôssége többek között, hogy az ügyfelek hibabejelentései, kérései-igényei, a szerzôdésben vállalt szolgáltatási szinteknek (SLA) megfelelôen teljesüljenek, illetve az ügyfél tájékoztatást kapjon a folyamatban lévô ügyekrôl. Minden bejelentést – annak teljes életútján – folyamatosan figyelemmel kísér, és szükség esetén – a Synergon szigorú eszkalációs eljárásainak megfelelôen – bevonja a kompetens szakmai és vezetôi szinteket a minél elôbbi megoldás érdekében. Egyedi igények A szolgáltatás tartalmi tekintetben sokban hasonlít a Synergon Officium megoldásához (az Officium szolgáltatásról a Magasyn 2002. nyári és ôszi számaiban írtunk), azzal a lényegi különbséggel, hogy míg az Officium egy kész terméket kínál kis- és középvállalkozásoknak, melyben a Synergon elôre definiálta a szolgáltatási tartalmat és szinteket, addig a szolgáltatásmenedzsment az ügyfelek egyedi igényeinek megfelelôen kialakított megoldásokkal foglalkozik, és döntô többségében nagyvállalatoknak nyújt szolgáltatásokat. Referenciái között olyan nagyvállalatok szerepelnek, mint például a Magyar Államkincstár, a MATÁV, a Westel vagy a Vivendi. Végül egy érdekes hasonlat. A szolgáltatásmenedzsment által nyújtott szolgáltatások összessége lényegében olyan, mint egy jól mûködô biztosítási rendszer. Az ügyfél tulajdonképpen azért fizet, hogy ne legyen semmi probléma, ám amikor baj történik, akkor se maradjon segítség nélkül, amely ráadásul elôre definiált szolgáltatási szinteken, pontosan érkezik.

A rendszertámogatási szolgáltatás elemei Központosított, egykapus ügyfélszolgálat 7*24 órás hibabejelentés 7*24 órás telefonos hibaelhárítás, tanácsadás Helyszíni hibaelhárítás Garantált idejû megjelenés Garantált idejû hibaelhárítás Rendelkezésre állási csereeszközkészlet Megelôzô karbantartás Szakmai tudás, tapasztalat Testre szabott, komplex szolgáltatások Kitûnô gyártói kapcsolatok Megfelelô számú és színvonalú erôforrás

A partner elônye Fókuszálás a fô üzleti tevékenységekre Költséghatékonyság Centralizált erôforrás-gazdálkodás Technológiai kihívások követése Folyamatos rendszerbôvülés Tudás szinten tartása és fejlesztése Definiált folyamatok

MAGASYN

2002 / t é l 25

K o r t á r s

G a l é r i a

Édeske

Michel Butor ír arról, mennyire hozzátartozik a cím (és a képen megjelenô összes írás) a képzômûvészeti alkotáshoz. Harasztÿ István, vagy ahogyan ma már mindenki nevezi: Édeske szobrairól, konstrukcióiról rengeteget és rengetegen írtak; címadásaival jobbára csak érintôlegesen foglalkoztak. Szellemes, önmagukon mindig túlmutató, rendre a transzcendentális rejtelmeihez férkôzô szerkezeteihez pedig hozzátartoznak – nyugodtan kimondhatjuk – irodalmi értékû címadásai, amelyek vonzó tipológiájukkal szigorúan fölzárkóznak a plasztikák (képek) ikonográfiájához. És korántsem csupán arról van szó, hogy a konstrukció iróniáját szó-

szemben. Azaz: nem a köznapi értelemben vett humor jelentkezik itt, hanem a fonák fölszínre fordítása – a gesztus összes következményeivel egyetemben. Vagyis amikor a végtelenül öncélú, ugyanakkor lenyûgözôen precíz, méretes és elmés szerkezetnek a Fügemagozó címet adja, nem pusztán arról van szó, hogy a fügemagozás értelmetlenségét tegye nyilvánvalóvá (amivel egyébként mindenki tisztában van), de arról igen, hogy az ember technikai leleményessége gyakorta olyasféle üresjáratokat teremt, amilyenek az emberi társadalom mozgásában is megfigyelhetôk. Ebbe a címtípusba tartozik még a Széltoló, a Nikkelgébics, a Gumipuszi vagy a Hûtött árnyék, amelyek egytôl egyig megtévesztôen értelmesnek látszó fogalmak, nyelvi szerkezetük éppolyan korrekt, akár mechanikájuk, mégis, szemvillanás alatt jövünk tisztába logikájuk fonákságával. Ugyanakkor költôiségük magával ragad, szinte birokra kel bennünk logikájuk sérthetetlensége érdekében.

címadás következik. Méréstechnika, Energia-transzplantáció, Szín-valló, Kulcsos kép, Peremen, Képmutató láda stb. lehetnének a példák, noha esetükben még további distinkciók tehetôk. Harasztÿ – úgy tetszik – a magába zárkózó lényeg érintetlenségét szándékozik meg-

viccek fejeljék meg, sokkal inkább arról, hogy a verbális kifejezés poénjai, valamint a vizualitás gegjei egyazon szellemiség hordozói, amely szellemiségben a vicc halálosan komolynak tetszik – teszem föl – a komoly nevetségességével

A másik jellegzetes, Édeskére leginkább árulkodó címtípust tautologikusnak nevezném, mivel ezekben az esetekben többnyire a látványban jól értelmezhetô tartalomra egy azt túlbeszélô, alkalmasint az értelmezésbôl kissé kibillentô

bontani, de egyben szisztematizálni is egy tágabb gondolati szimmetriában; egészen pontosan: a nyelvfilozófia szimmetriájában. Be kell tehát látnunk, korántsem csak szellemes ötletkombinációk tanúi vagyunk a fogalmi-vizuális tengely men-

Harasztÿ István (Édeske)

26

MAGASYN

2002/ t é l

www.magasyn.hu

K o r t á r s

G a l é r i a

tén, de éppen a metafizikai élmény sodrásában húzzuk mosolyra szánkat vagy fintorodunk el. A harmadik típusú címadást – némi egyszerûsítéssel – megnevezésnek titulálnám, ahol a névadás, a logosz erôterét sajátítja ki fantasztikus tárgyainak. Ilyen az Agyágyú, Kabóca (sorozat), Gépes-könyv, Illuminoszkóp stb. És még ez a hármas fölosztás is csupán elnagyolás; alaposabban belegondolva újabb altípusok állíthatók föl. Nem önkényesen, mivel Édeske címadásai úgyszólván önelvûen rendezôdnek el típusosztályaikba, ahová az alkotói akarat kényszeríti ôket – még csak nem is a nézônek szánt fogódzóképpen, de az adott mûalkotás elvitathatatlan részeként. Fábián László

Harasztÿ István 1934. 1951–53: 1953-tól 1960–70: 1975: 1984: 1988: 1996: 1999: 2000:

október 31-én Pestszentimrén született géplakatosnak tanul díszmûlakatos; festeni kezd a Dési Huber Képzômûvészeti Kör növendéke; mestere: Laborcz Ferenc szobrászmûvész Kassák-díj (Párizs, Magyar Mûhely) megkapja a berlini DAAD ösztöndíjat, amelyre azonban csak 1987–88-ban engedik ki Munkácsy-díj érdemes mûvész Pro Urbe-díj Kossuth-díj

Számos mûvészeti társaság, többek között a Széchenyi Irodalmi és Mûvészeti Akadémia tagja, mûvei külföldi és honi köz- és magángyûjteményekben egyaránt föllelhetôk. 1964 óta kiállító mûvész.

Harasztÿ István kiállítása megtekinthetô 2002. december 18-tól a Synegon irodaházában és a www.virtuartnet.hu címen.

www.magasyn.hu

MAGASYN

2002 / t é l 27

S z a b a d i d ô

Az ôsi modern játék A bowling színes, látványos, népszerû sport, amelyet a család minden tagja élvezhet. Ki gondolná, hogy ez az egyik legrégebbi játék a világon...? Sokak szerint a bowling az ókori Egyiptomból származik. A régészek ugyanis egy piramis aljában a mai golyókhoz és bábukhoz hasonló eszközöket találtak. A játékot innen átvitték Babilóniába, majd Julius Caesar uralkodása idején Észak-Olaszországba. A bowling mai formáját elôször egy Londonról szóló, több mint 800 éves könyvben említették. Eszerint a sportág szabadtéri játék volt, amelyet elsôsorban nemesek játszottak. Az elsô fedett pályás bowling 1445-bôl származik, ugyancsak Londonból. Más elmélet szerint a modern játék Németországban alakult ki i. sz. 300 körül, nem szórakozásként, hanem a korai keresztények megtisztulási szertartásának szerves részeként. Amerikába a bowling az elsô holland bevándorlók által került, a szesz- és szerencsejáték-tilalom idején. Ôk a már meglévô kilenc bábuhoz egy tizediket adtak, és a bábuk felállítását is megváltoztatták háromszög formára. A mai napig így játsszuk a játékot. Sporttá alakulás Ahogy a bowling az 1800-as évek második felében mind jobban terjedt, úgy vált szükségessé a szabályok, a pálya-, bábu- és golyóméretek egységesítése. 1875-ben az Amerikai Egyesült Államokban megalakult a Nemzeti Bowling Szövetség, amelyet 1895-ben az Amerikai Bowling Kongresszus (ABC) követett. Az ABC 1901ben Chicagóban rendezte meg elsô nemzeti tornáját, amely hatalmas sikert aratott, és az ABC-t gyorsan a hírnév és elismerés felé repítette. 1958-ban Eddie Elias a világ legjobb 17 játékosával megalapította a Profi Bowlingozók Szervezetét (PBA). Idôközben a sportág folyamatos változáson, fejlesztésen és finomításokon ment keresztül. A legnagyobb technikai elôrelépés az AMF által 1950-ben kiadott automata bábuállító volt, amely lesöpörte a pályákról a Brunswick-fél-

28

MAGASYN

2002/ t é l

automata és a teljesen manuális gépeket. Ezek a változások felkeltették az emberek érdeklôdését, így a 10 bábus bowling Amerika legkedveltebb idôtöltésévé vált. Az Egyesült Államokban 10 000 fölé emelkedett a bowlingpályák száma. Angliába 1960-ban érkezett vissza a játék – már az új, 10 bábus változatban. Végigsepert az országon, újabb és újabb központok épültek. A piac kialakult, a mostani trend pedig az egész világon az, hogy a pályák hatalmas szórakoztató centrumok formájában nyílnak meg annak érdekében, hogy az emberek különleges érdeklôdésének megfeleljenek. A bowlingpályák mellett helyet kapnak mozik, éttermek, éjszakai bárok, üzletek is – avagy a szórakoztató központok fontos része lett a bowlingpálya is… Az utóbbi idô ötletes újítása volt az ütközô bowling. Az ütközô nem engedi a golyót a csatornába/vályúba gurulni, így a gyerekek, kezdôk és junior játékosok is élvezhetik a játékot. Ezáltal születésnapi és egyéb mulatságok kedvenc helyszíne lett a bowlingcentrum, ahol kulturált környezetben, felszabadultan játszhatnak gyerekek és felnôttek, fiatalok és idôsek egyaránt. Az 1990-es évek közepétôl számos bowlingcenterben megjelent a galaktikus bowling, ahol a sötétben csak a bábuk világítanak, és számtalan fény- és hangeffektus teszi érdekessé a játékot. A bowling nálunk Magyarországon 1989-ben épült az elsô bowlingpálya – vagyis ez a játék a rendszerváltással érkezett el hazánkba. Bár a sportág nálunk még mindig gyermekcipôben jár, a hazai és a nemzetközi versenyek, a barátságos mérkôzések, az ezek révén kötôdô ismeretségek és barátságok sok szakmai segítséggel és tanulással párosulnak, így hamarosan a magyar bowlingsport is eljut a játék tökéletes megismeréséhez és elsajátításához. A Magyar Bowling Szövetség (MABOSZ) 1996 decemberében alakult meg.

Ma Magyarországon 16 hivatásos bowlingklub létezik, amelyekben 80–100 igazolt versenyzô játszik. Van olyan klub, amely több csapattal vesz részt a csapatbajnokságban, így jelenleg 20 csapat küzd a hazai bajnoki címért. A legtöbb bowlingpálya Budapesten épült, de számos vidéki város is dicsekedhet elsôrangú pályával: közülük már jó néhány nemzetközi szintû, de vannak kevésbé korszerûek is (ez utóbbiakat nevezzük zsinóros vagy madzagos pályáknak). Amatôr, családi szórakozásra alkalmas pálya szinte minden bevásárlóközpontban található (pontosabb információ található a www.bowling.hu címen). Alapszabályok A bowlingot csoportban és egyénileg is lehet játszani. Lényege, hogy tíz mezôt kell teljesíteni, és egy mezôben két lehetôségünk van a gurításra. Ha a bábukat egy gurításból letaroljuk – ezt nevezzük strike-nak –, akkor a következô két gurítás eredményét a gép automatikusan hozzáadja a tarolás eredményéhez. Abban az esetben, ha másodikra döntjük le a bábukat – ez a spare –, csak a következô gurítás eredménye adódik a pontszámokhoz. Ha nem sikerül két dobásból sem levinni az összes (10) fát, akkor a ledobott fák száma adja a mezô értékét. Ha egy játékos a 10. mezôt is hibátlanul teljesíti, akkor ezt követôen kap még egy úgynevezett bónusz dobást, amely spare esetén egy, strike esetén pedig plusz két dobást jelent. A maximális, 300 pontos eredményt úgy lehet elérni, hogy a lehetséges 12 kezdô dobás mindegyike strike! Magyarországon a hivatalos egyéni csúcs jelenleg 299 fa. A bowlinghoz speciális felszerelésre van szükség, amely azonban beszerezhetô a legtöbb pályán. A pályára kizárólag az erre a célra szánt cipôvel szabad lépni – a legtöbb helyen adnak megfelelô cipôt. A bowlingot a tekében használatosnál valamivel nagyobb golyókkal játsszák, amelyben a biztos fogás és a golyó jobb irányíthatósága érdekében három lyuk van – a hüvelyk-, a középsô és a gyûrûsujj számára. A golyók különbözô súlyúak és lyukméretûek, ezért a testsúlynak és az ujjméretnek megfelelô golyót gondosan kell kiválasztani, és azután lehetôleg ugyanazt a golyót érdemes használni a játék során.

www.magasyn.hu

Kozák Tamás befektetési és adminisztratív vezérigazgató-helyettes Kozák Tamás 40 éves, két gyermek apja. Elôbb a Közgazdasági Fôiskolát, majd a Gazdaságtudományi Egyetemet végezte el. Tanult még könyvelôi és pénzügyi szaktanfolyamon, Londonban három speciális kurzuson (cost és project management, prezentáció) vett részt, illetve MBA képesítést szerzett az Open Universityn. Szakmai pályafutását az IBUSZ Rt. kontrolling vezetôjeként kezdte, az Investtel gazdasági igazgatójaként folytatta. 1997-ben került a Synergonhoz, ahol elôször gazdasági igazgatóként, majd 2001-tôl mint befektetési és adminisztratív vezérigazgató-helyettes tevékenykedett. 2002-ben, megtartva vezérigazgató-helyettesi pozícióját, megbízott igazgatója lett az Officium Business Line-nak. Szeret sportolni, kedvencei a tenisz, síelés, vitorlázás, búvárkodás. Szívesen tölti szabadidejét kertészkedéssel.

Oláh László igazgatósági tag Oláh László (45) 2001 augusztusától a Synergon igazgatósági tagja. A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett diplomát. Késôbb számos magas képesítést nyújtó kurzuson vett részt (INSEAD – Advanced Management Program, Nemzetközi Bankárképzô – Befektetés-elemzés, Case Western Reserve University – MBA Program). Pályafutása során fontos pozíciókat töltött be: Magyar–Amerikai Vállalkozási Alap – befektetési igazgató, Hungarian Capital Fund – igazgató, BNP Central Europe Partnership Fund – country director, Budapest Alapkezelô Rt. – igazgató, Case Western University – MBA Program, a vállalati pénzügyek elôadója. Tagja a Magyar Befektetés Elemzôk Társaságának, a Magyar Kockázati és Magántôke Egyesületnek. Folyékonyan ír, olvas és beszél angolul, németül és oroszul. Nôs, három gyermek apja. Szeret vitorlázni, síelni, fallabdázni.

Simán István igazgató, Tanácsadás Business Line Dr. Simán István (40) elôbb villamosmérnöki, majd híradástechnikai szakmérnöki diplomát és doktorátust szerzett, majd mérnök-közgazdász diplomát. Emellett metrológiai szakértô, illetve CISA és CFE szakértô (utóbbiak mibenlétérôl elôzô számunk 14. oldalán írtunk). Elôbb kutatómérnökként és oktatóként dolgozott, majd a DTI Consulting (Deloitte Touche cég) Vállalati Kockázatkezelés erôforrás csoportjának a vezetôje lett. 2000-ben csatlakozott a Synergon csapatához. Felsôfokon beszél angolul. Egy fia és egy lánya van. Szeret sportolni, és jelenleg is tanít a felsôoktatásban.

www.magasyn.hu

MAGASYN

a r c S y n

a r c S y n

2002 / t é l 29

T a n f o l y a m o k 2003. I. negyedév Cisco tanfolyamok Kezdô Cisco tanfolyam Haladó Cisco tanfolyam Cisco ATM tanfolyam

január 13-17

február

5 nap 5 nap 5 nap

300 000 Ft 400 000 Ft 624 000 Ft

március 10-14

Exchange 2000 tanfolyamok 1572 Implementing & Managing MS Exchange 2000 1573 Designing MS Exchange 2000 for the Enterprise

5 nap 4 nap

140 000 Ft 115 000 Ft

20-24

Microsoft Office 2000 tanfolyam 1332 Deploying & Managing Office 2000

5 nap

140 000 Ft

Igény szerint indulnak a tanfolyamok

03-07 Igény szerint indulnak a tanfolyamok

10-14 17-20

Windows 2000 tanfolyamok 2151-52 MS Windows 2000 Network & Operating System Essentials Implementing MS Windows 2000 Professional & Server 2153-54 Implementing a MS Windows 2000 Network Infrastructure Implementing, Administering MS Windows 2000 Directory Services 1560 Updating Support from MS Windows NT 4.0 to Windows 2000 1561 Designing MS Windows 2000 Directory Services Infrastructure 2010 Designing a MS Windows 2000 Migration Strategy 1562 Designing a MS Windows 2000 Networking Services Infrastructure 2150 Designing a Secure MS Windows 2000 Network 2062 Implementing Microsoft Metadirectory Services 2087 Implementing Microsoft Windows2000 Clustering 2088 Designing Highly Available Web Infrastructure 2126 Managing a Microsoft Windows2000 Network Enviroment (Prelease)

5 nap

155 000 Ft

13-17

5 nap 5 nap 3 nap 2 nap 4 nap 5 nap 5 nap 3 nap 4 nap 5 nap

180 000 Ft 145 000 Ft 105 000 Ft 75 000 Ft 120 000 Ft 140 000 Ft 145 000 Ft 140 000 Ft 120 000 Ft 135 000 Ft

27-31

17-21 10-14 10-12 24-28 03-04 17-20 24-28 Igény szerint indulnak a tanfolyamok 24-26 27-30 17-2 Igény szerint indulnak a tanfolyamok

Microsoft SMS tanfolyamok 827/828 Administering MS System Management Server 2.0 Deploying & Supporting MS Systems Management Server 2.0

5 nap

155 000 Ft

20-24

Microsoft SQL 2000 tanfolyamok 2071 Querying MS SQL Server 2000 with Transact-SQL 2072 Administering a MS SQL Server 2000 Database 2073 Programming a MS SQL Server 2000 Database

2 nap 5 nap 5 nap

75 000 Ft 140 000 Ft 140 000 Ft

20-21

Microsoft.NET tanfolyamok 2559 Introduction to Visual Basic.NET Programming 5 nap 2373 Programming with Microsoft Visual Basic.NET 5 nap 2415 Programming the Microsoft.NET Framework with Visual Basic.NET 5 nap 2389 Programming with ADO.NET 3 nap 2063 Introduction to ASP.NET 3 nap 2124 Introduction to MS Visual C# Prog. for the Microsoft.NET Platform 5 nap 2349 Programming Microsoft.NET Framework with Microsoft Visual C# 5 nap

140 000 Ft 140 000 Ft 140 000 Ft 109 000 Ft 109 000 Ft 140 000 Ft 140 000 Ft

27-31 03-05 10-12 24-28 Igény szerint indulnak a tanfolyamok

Microsoft Solution Framework 1516 Principles of Application Development

180 000 Ft

Igény szerint indulnak a tanfolyamok

3 nap

03-07

24-28

03-07 17-21

03-04 17-21

10-14 24-28

Oktatási audit A hatékony képzések érdekében kínáljuk ezen szolgáltatásunkat. Az audit során igény szerint a következô feladatokat végezzük el: jelenlegi tudás felmérése; felmérés oktatási igény elôrejelzéséhez; oktatások utáni felmérés az oktatások hatékonyságáról. Oktatási kondíciók, feltételek A jelentkezést, megrendelést a tanfolyam kezdete elôtt min. 2 héttel, írásban kérjük számunkra megküldeni e-mailen, faxon vagy postai úton – módosítást is ezen idôszak alatt áll módunkban elfogadni. Lemondás esetén a tanfolyam kezdete elôtt -2 hétben a tanfolyam értékének 25%-át, 1 héten belül 50%-át, meg nem jelenés esetén 100%-át számítjuk fel kötbérként. A hallgatóknak igény szerint szálláslehetôséget ajánlunk. A MS tanfolyamok ára a magyar nyelvû oktatás díját, a hivatalos angol nyelvû jegyzetet, illetve a szünetekben felszolgált ebédet, kávét és üdítôt foglalja magába. A Cisco tanfolyamok díja nem tartalmazza a segédletek árát, amely kezdô és haladó Cisco tanfolyamokon 25 000 Ft+12% ÁFA. A tanfolyamok idôpontja irányadó, igény esetén módosítható. A megrendelés nagyságától függôen a cégek egyénre szabott árkalkulációban részesülhetnek. A tanfolyamok árának és idôpontjának változtatási jogát fenntartjuk. A következô tanfolyamokra is fogadunk el jelentkezéseket, a tanfolyamok igény szerint indulnak (min. 5 fô jelentkezése esetén). 983 - Accelerated Training for MS Windows NT 4.0 1026 - MS Exchange Server 5.5 Series - Concepts & Administrator 1313 - MS Exchange Server 5.5 Series - Accelerated Training for Administration & Implementation Részletes tematika, információ: Synergon Education • 1139 Budapest, Váci út 99. • [email protected] • www.synedu.hu • Ráthgéber Judit - kereskedelmi képviselô • Tel.: 399-5663 Mobil: 06-70-338-60-41

30

MAGASYN

2002/ t é l

www.magasyn.hu

"Felelôsséggel tartozunk a magyar kultúra

A mû a Synergon Informatika Rt. tulajdona

alkotásainak, értékeinek megôrzéséért"

Polgár Csaba: Zsennyei Gáton

S y n e r g o n K

o

www.synergon.hu/kortarsgaleria

r

t

á

r

s

Galéria