“ A népfőiskola a szó megszokott értelmében sem nem iskola, sem nem főiskola. Itt nem a tanároknak kell kérdezgetniük, “feleltetniük” a tanulókat. Éppen ellenkezőleg: a tanulóknak kell kérdéseket föltenniük a tanároknak, s jaj nekik, ha nem tudnak válaszolni.”
o
o
o
1844. november 7-én Röding nevű faluban kezdődött meg az oktatás. A népfőiskolák természeti környezetben, tágas épületekben, művelődési intézményekkel kiegészítve működtek. Bentlakásos volt, egyágyas fürdőszobás szálláshelyekkel.
o
o
o
o
Hangsúlyt fektettek az önismeret és az emberismeret gazdagítására. A népfőiskola se nem iskola, se nem főiskola → nincs feleltetés és vizsgáztatatás. Kölcsönös kommunikáció és eszmecsere folyik → a tanulás a hangsúlyosabb, mint a tanítás. Elsődleges cél: az énidentitás és a nemzetidentitás érzésének kiszélesítése.
o
o
o
o
o
A népfőiskola gyakorlati jellegű. Nincsenek vizsgák, a hallgató látogatási igazolást kap. Tandíj van, de ennek 80%-át az állam átvállalja, anélkül, hogy beleszólna az oktatás menetébe. Évente legalább 32, legfeljebb 40 hétig kell a tanfolyamot működtetni. Legalább 18 főt oktatnak évente.
o
o
o
A tanulók alsó korhatára 17,5 év, felső korhatár nincs. Általános képzést nyújt, a tanuló szabadon választhat a felkínált tárgyak közül.
Csoportmunka, és projektrendszer jellemzőbb, mint az előadás.
o
o
1860-as években korszerűsödik a parlamenti rendszer, nő az önkormányzatok autonómiája. Több politikai jogot kap a parasztság ↓ Iskolázottságra van szükség
o
o
1868-ban Hvilan községben indult el az első svéd népfőiskola Az iskola tanára, a „svéd népfőiskolák atyja” Leonard Holmström volt.
Leonard Holmström (1840-1906)
o
Az első iskolák célja: állampolgári nevelés, és praktikus tudás átadása.
↓ • az iskola demokratikus • a tanulók tapasztalataikat kicserélik egymással • a tananyagot közösen tanulmányozzák.
o
A felnőttoktatás korai periódusát „öntevékeny népművelésnek” nevezik.
o
A finn népművelés kezdete 1860 - as évektől számítható.
o
1889 -ben Kangasalában alapították az első finn népfőiskolát.
o
Elsősorban a falusi fiataloknak szánták.
o
A népfőiskolák bentlakásosak, a tanfolyamok ősztől tavaszig tartottak.
o
1909-ben 41 államilag támogatott népfőiskola volt.
o
Egyes népfőiskolák
népakadémiává váltak a már végzettek számára.
o
o
A magyarországi népfőiskolák is a skandináv példát követték, különösen erős szállal kötődtek a finnországi népfőiskolákhoz. Az első népfőiskola 1914-ben létesült Bajaszentivánon, amelynek megalakulásában a Magyar Gazdaszövetség és az Országos Széchenyi Szövetség vállalt fontos szerepet.
o
54 hallgató
o
Foglakozások hetente háromszor este 6-8-ig
o
Előadások: irodalom, történelem, egészségtan, földrajz, gazdaságtan, jog
o
o
o
1925-ben létesült az első bentlakásos (rövid tanfolyamos) népfőiskola a Nógrád megyei Szandán, Stérer Ferenc (18991988) szervezésében. Először kombinálta a falusi felnőtt lakosság művelésében a gyakorlati gazdasági ismeretek, az egészségügyi ismeretek, és az írás-olvasás oktatását. Az általa vezetett intézmény 1925–1929 között működött.
Stérer Ferenc (1899-1988)
o
Ménfőcsanakon, szintén
Győr
jelentős
mellett
népfőiskolai
munka indult meg. o
Szekeres Bónis plébános több éven át vezette a népfőiskolai
tanfolyamokat o
300 tanórán át minden évben a helybeli
és
értelmiségiek
a
környéki tartottak
előadásokat. Szekeres Bónis 1878-1959
o
o
o o o o
A Pilisi Nép- és Gazdakör 1928-ban alakult a pilisi gazdák összefogásával. 1932-ben a Gazdakör segítségével megalakult a Pilisi Széchenyi Népfőiskola Szemző Kálmán vezetésével. A Népfőiskola tanfolyama 3 éves volt Csak községbeliek vehettek részt a foglalkozásokon, korhatár nélkül. Eleinte csak férfi hallgatói voltak, később már nők is. A 1930-as évek közepétől a vezetés a helybeli gazdák kezébe került.
Sárospatak (1936-1948) o
A program kidolgozója: Újszászy Kálmán (1902-1994)
o
A
program
tartalma:
ismeretterjesztés, o
460 hallgató
o
„Jelképes fiatalok,
faluban” amelynek
vallás,
gyakorlati
éltek a
a
neve
Szeretetfalva volt o
Újságuk, a Kerékvágás naponta jelent
meg.
Tartalmazta
az
előző napi előadások anyagát Újszászy Kálmán
Érd (1940-1944) o KALOT népfőiskola o Vezetője Ugrin József (19101993) o 108 bentlakó
Egyházasfalu (1942-1949)
o
Tanfolyamok: három nap, tíz nap, három hét
o
Vezetőképző, gazdasági,zenei, háziasszonyi, menyasszonyképző
Egyházasfalu, a népfőiskola épülete
A tananyag: „minden népfőiskola maga
o
Elnök: Kerkai Jenő, alelnök Szabó Zoltán
o
A népfőiskolák állítása nem állami, hanem
állapítja meg a feldolgozandó anyagot.
társadalmi feladat
Szükséges, hogy az általános műveltségre
o
Cél: „a
népfőiskola
olyan intézmény,
amely a felnőtt kor határán lévő ifjúságot öt hónapon, de legalább két és fél
hónapon át vallási, nemzeti és hivatásbeli szolgálatra neveli.”
o
vonatkozó
nevelő
tárgyak
mellett
megfelelő helyet kapjon a gazdasági
képzés
is.
Mindezek
elsősorban
a
leghatározottabb lelki és népi nevelési célokat kell, hogy szolgálják. Kívánatos, hogy minden előadó az általa előadott
anyagot tanmenetszerűen feldogozza, és ezt a hallgatók a népfőiskola, illetve a tanfolyam végén írásban meg is kapják.”
o
o
o
Népfőiskolának csak az nevezhető, ahol legalább két és fél hónapon át bentlakásos munka folyik. Az ennél rövidebb csak népfőiskola-tanfolyamnak nevezhető. Kimondják, hogy az államtól igényelnek ugyan támogatást, de semmiféle irányítást nem fogadnak el. Szükségesnek tartották a népfőiskolai törvény megalkotását, de az sem akkor, sem később nem született meg.
Kerkai Jenő 1904-1970
