MEGHÍVÓ. Tisztelettel meghívjuk Önt a Képviselő-testület június 4. napján 17:00 órakor tartandó ülésére, az alábbi helyszínen:

Hunya Község Önkormányzata 5555 Hunya, Rákóczi út 19.

MEGHÍVÓ Tisztelettel meghívjuk Önt a Képviselő-testület 2014. június 4. napján 17:00 órakor tartandó ülésére, az alábbi helyszínen: Községháza Tanácskozó terme Napirend: 1. Hunya Község 2013. évi gyermekvédelmi és gyermekjóléti feladatai ellátásának átfogó értékelése 2. A 2013. évi közművelődési és könyvtár feladatok áttekintése 3. A Körös-szögi Kistérség Többcélú Társulással kapcsolatos döntések Kérjük, hogy az ülésen részt venni szíveskedjen. Hunya, 2014. május 30.

Petényi Szilárdné polgármester

ELŐTERJESZTÉSEK

Hunya Község Önkormányzata Képviselő-testület 2014. június 4. napján tartandó rendes üléséhez

1. napirendi pont ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2014. június 4-i ülésére Tárgy: Készítette: Előterjesztő:

Hunya Község 2013. évi gyermekvédelmi és gyermekjóléti feladatai ellátásának átfogó értékelése Fülöpné Kővári Ágnes Dr. Csorba Csaba jegyző

Tisztelt Képviselő-testület! A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 96. § (6) bekezdésében előírtak szerint a települési önkormányzat és az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról minden év május 31-éig – az 1997. (IX.10.) Korm. rendelet 10. sz. mellékletében meghatározott tartalmi követelmények figyelembe vételével – átfogó értékelést készít. Az értékelést - települési önkormányzat esetén a képviselő-testület általi megtárgyalást követően - megküldi a Békés Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala részére. Ezt követően a gyámhatóság javaslattal élhet a települési önkormányzat, illetve az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv felé, amely hatvan napon belül érdemben megvizsgálja a gyámhatóság javaslatait és állásfoglalásáról, intézkedéséről tájékoztatja. Az önkormányzat képviselő - testülete kiemelten fontosnak tartja a gyermekvédelem tárgykörét ezért ezen beszámolóval egyidejűleg beszámoltatta a Térségi Szociális Gondozási Központ Gyomaendrőd-CsárdaszállásHunya Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatát, hogy a (Gyvt.) 96. § (6) bekezdésében előírt átfogó értékelés elkészítéséhez készítse el írásos anyagát. Pál Jánosné intézményvezető a beszámolót elkészítette és a 2013. évi átfogó gyermekvédelmi értékelésbe beépítésre került. Kérem a Tisztelt képviselő-testületet az átfogó értékelés megvitatására és elfogadására. Hunya,2014. május 27. Fülöpné Kővári Ágnes igazgatási főelőadó

Döntési javaslat "Átfogó értékelés a gyermekvédelmi és gyermekjóléti feladatok ellátásáról a 2013. év vonatkozásában Hunya tekintetében" Tervezett döntéstípus: határozat Tervezett ágazati besorolás: szociális ügyek A Képviselő-testület a javaslatról egyszerű többséggel, nyílt szavazással dönt.

Hunya Község Képviselő-testülte az „Átfogó értékelés a gyermekvédelmi és gyermekjóléti feladatok ellátásáról a 2013. év vonatkozásában Hunya tekintetében” az alábbiak az előterjesztés szerint elfogadja.

2

Határidők, felelősök: Határidő: azonnal

3

Átfogó értékelés a gyermekvédelmi és gyermekjóléti feladatok ellátásáról a 2013. év vonatkozásában Hunya tekintetében

I. Hunya demográfiai mutatói Hunya község lakosságának száma 2013. december 31-én 668 fő. Sajnálatos módon megállapítható, hogy a természetes szaporodás csökkenést mutat.

1. számú táblázat ‐ Természetes szaporodás    2008  2009  2010  2011  2012  2013 

élve születések száma 

halálozások száma 

2  1  2  4  5  3 

12  19  14  20  9  17 

természetes  szaporodás (fő)  ‐10  ‐18  ‐12  ‐16  ‐4  ‐14 

Forrás: TeIR, KSH, Önkormányzati adatok           

 

A település népesség szerinti megoszlása Korcsoport

Férfi

Nő

Együtt

0-14 éves 15 -18 éves 19 - 60 éves 61 -

24 38 188 95

38 53 166 128

62 91 354 223

Összesen:

321

347

668

 

Népesség megoszlása 0‐14  éves 15‐18 éves 19‐60 éves 61 év felettiek

    2. számú táblázat ‐ Lakónépesség száma az év végén     2007  2008  2009   2010  2011  2012  2013                   Forrás: TeIR, KSH, Önkormányzati adatok    

Fő 

Változás 

711  694  668  656  678  671  668 

 ‐  98%  96%  98%  103%  99%  100% 

 

 

 

A településen a Gyomaendrődi Szent Gellért Katolikus Általános Iskola és Óvoda fenntartásában működik az óvoda egy óvodapedagógus, egy dajka alkalmazásával. Férőhelyeinek száma 25 fő. 2013. évben 6 óvodáskorú gyermek volt. Az óvodai férőhelyek kihasználtsága az alacsony gyermeklétszám miatt 24 %-os.  

 

 

Az egy védőnőre jutó gyermeklétszám drasztikusan lecsökkent. 2013. szeptemberétől az alsó tagozatos gyermekek is bejárnak a gyomaendrődi oktatási intézményekbe.   3. számú táblázat ‐ Öregedési index  65 év feletti állandó  0‐14 éves korú állandó     lakosok száma (fő)  lakosok száma (fő)  2001  228  73  2008  222  69  2009  211  71  2010  205  72  2011  191  64  2012  147  60  2013  187  62    Forrás: TeIR, KSH, Önkormányzati adatok     

Öregedési index (%)  312,3%  321,7%  297,2%  284,7%  298,4%  245,0%  301,6% 

Az  öregedési  index  azt  jelzi,  hogy  100  fő  14  év  alattira  mennyi  65  éven  felüli  fő  jut.  Ez  az  index  megmutatja,  hogy  az  adott  település  népességére  mi  a  jellemző:  amennyiben  100  alatti  az  index,  akkor túlsúlyban vannak a 14 év alattiak, vagyis fiatalos a népességszerkezet. Ha az index 100 felett  van, akkor a 65 év felettiek vannak többen, és a település elöregedő.  

  II. Az önkormányzat által nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátások biztosítása A gyermekek védelmének egyik alapvető alapellátási formája a pénzbeli és természetbeni ellátások biztosítása. Pénzbeli ellátás: 1. rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, 2. kiegészítő gyermekvédelmi támogatás 3. óvodáztatási támogatás 4. rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, 5. beiskolázási segély, 6. gyermektartásdíj megelőlegezése, 7. otthonteremetési támogatás Természetbeni ellátás: 8. gyermekétkeztetés (Az ellátások megállapításának fő szabályait a Gyvt. tartalmazza. ) 1. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása esetén a gyermek jogosult a gyermekétkeztetés normatív kedvezményének igénybevételére. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény célja a szociális alapon rászoruló kiskorúak, vagy közoktatási intézményben tanuló nagykorúak anyagi támogatása. Ennek formája: a) gyermekétkeztetés normatív kedvezmény b) temészetbeni támogatás (évente két alkalommal: augusztus és november hónapban, feltéve, hogy a kedvezményre való jogosultsága tárgyév augusztus 1-én, illetve november 1-én fennáll c) külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezmény A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekkel kapcsolatos rendelkezések során, a védelembe vétel elrendelése esetén, illetőleg a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság, továbbá a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet megállapításáról szóló határozat meghozatalával egyidejűleg tájékoztatni kell a szülőt azokról a kedvezményekről, juttatásokról, pályázati lehetőségekről, amelyek a gyermeket megillethetik. Tájékoztatni kell továbbá a szülőt arról is, hogy a rendszeres

gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek mikor minősül halmozottan hátrányos helyzetűnek.  

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek számára a települési önkormányzat jegyzője a Gyvt-ben meghatározott feltételek szerint rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot állapít meg. (Gyvt. 18. § (1) a)) A jogosultság megállapítása során sor kerül a jövedelmi és vagyoni helyzet vizsgálatára a Gyvt. 19. §-a szerint. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt a nyugdíjminimumhoz viszonyított egy főre eső havi jövedelem összege és a vagyoni helyzet függvényében állapítják meg, míg a kiegészítő illetve a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban akkor részesítheti a családot az önkormányzat, illetve az illetékes jegyző, amennyiben a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. A 2012. december 31. napján 33 fő részesült rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben. Ez az adat 2013. év december 31. napján 21 főre csökkent. 4. számú táblázat ‐ Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma  Ebből  Ebből  Rendszeres  Kiegészítő  Rendkívüli  tartósan  tartósan  gyermekvédelmi  gyermekvédelmi  gyermekvédelmi  beteg  beteg  év  kedvezményben  kedvezményben  kedvezményben  fogyatékos  fogyatékos  részesítettek  részesítettek  részesítettek  gyermekek  gyermekek  száma  száma   száma  száma  száma  2008 

35 

0 

0 

0 

0 

2009   

23 

2 

1 

1 

0 

2010 

44 

2 

1 

1 

0 

2011 

43 

2 

1 

1 

0 

2012 

36 

2 

1 

1 

0 

2013 

21 

1 

1 

1 

0 

Forrás: TeIR, KSH, Önkormányzati adatok     

 

A fenti támogatás összesen 14 családot érintett, melyből egyedülálló szülő 4. A fenti célra kifizetésre került 243.600.- Ft támogatás. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt – a jogszabályi változások ellenére – a jogosultak ismerik és igénybe is veszik. Új igénylők ritkán vannak, általában csak új családtag megszületése miatt van változás.  

2. Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás A támogatásra az rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek gyámjául rendelt hozzátartozó jogosult, aki a gyermek tartására köteles és 1. nyugellátásban, 2. korhatár előtti ellátásban, 3. szolgálati járandóságban, 4. balettművészeti életjáradékban, 5. átmeneti bányászjáradékban, 6. időskorúak járadékában vagy 7. olyan ellátásban részesül, amely a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások emeléséről szóló jogszabály hatálya alá tartozik. (Gyvt. 20/B. § (1) Kiegészítő gyermekvédelmi támogatásban 1 család részesült. Ez a család 92.040 Ft támogatást kapott. 3. Óvodáztatási támogatás

Az óvodáztatási támogatásra való jogosultság megállapításának célja a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek minél korábbi életkorban történő rendszeres óvodába járásának elősegítése. Az óvodáztatási támogatás iránti kérelmet a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagy a családbafogadó gyám legfeljebb annak az óvodai nevelési évnek a kezdetéig terjesztheti elő, amely évben a gyermek az ötödik életévét betölti.

Erre a támogatási formára 2013. évben nem került sor. 4. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, mint támogatási forma iránti igény ritkábban jelenik meg, tekintettel arra is, hogy a családok időszakos létfenntartási ill. rendkívüli élethelyzetbe ritkábban kerülnek, a gyermekvédelem látókörébe került családok döntő többsége – sajnálatos módon – folyamatosan nehéz anyagi körülmények között él, az alapvető létszükségletek is csak minimális szinten kerülnek kielégítésre. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban az elmúlt évben senki nem részesült. 5. Beiskolázási segély

Amennyiben az önkormányzat költségvetése lehetővé teszi a tanévkezdés megkönnyítése érdekében az általános és középiskolás gyermekek részére a Képviselő-testület – a féléves beszámolót követően – meghatározhatja a támogatást, ill. annak összegét. Hunya Község Önkormányzata az oktatási – nevelési feladatát Csárdaszállás Község Önkormányzatával és Gyomaendrőd Város Önkormányzatával közösen társult intézmény formájában oldotta meg. A társulás gesztor önkormányzata Gyomaendrőd önkormányzata és így ez az önkormányzat igényeli az állami támogatásokat, normatívákat az intézményben tanuló gyermekeinkre is. A központi támogatást így jelen értékelésünkben nem szerepeltetjük. 2008. szeptember 1. napjától változás következett be az oktatási - nevelési feladat ellátásában, hiszen megszűnt a felső tagozatos oktatás, majd 2013. szeptember 1-től a kevés gyermeklétszám miatt az Általános Iskola alsó tagozata is megszűnt. A gyermekek a szomszédos Gyomaendrőd településre járnak iskolába. 2013. évben tanévkezdési kiadások enyhítésére - 7 család, ezen belül gyermek részére - összesen 50.00 Ft segély kifizetésére került sor.

10

6. Gyermektartásdíj megelőlegezése A gyermektartásdíj megelőlegezésének akkor van helye, ha a) a bíróság a tartásdíjat jogerős határozatában már megállapította vagy van olyan külföldi bíróság, vagy más hatóság által hozott jogerős határozat, amelyet a Magyarországon élő gyermek javára nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján kell végrehajtani, és

b) a gyermektartásdíj összegének behajtása átmenetileg lehetetlen, továbbá c) a gyermeket gondozó szülő vagy más törvényes képviselő nem képes a gyermek részére a szükséges tartást nyújtani, feltéve, hogy a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi átlagjövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét. Erre az ellátási formára 2013. évben nem került sor. 7. Otthonteremtési támogatás

Az otthonteremtési támogatás célja, hogy a nevelésbe vételből kikerült fiatal felnőtt lakáshoz jutását, tartós lakhatása megoldását elősegítse. Otthonteremtési támogatásra jogosult az a fiatal felnőtt, akinek a) legalább hároméves időtartamú folyamatos – gondozási helyén töltött – nevelésbe vétele a nagykorúvá válásával szűnt meg,és b) készpénzének, biztosításra vagy más célból lekötött betétjének, vagy ingatlan vagyonának értéke a nagykorúvá válásakor nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hatvanszorosát, azzal, hogy az öregségi nyugdíj legkisebb összegeként az otthonteremtési támogatás megállapítása időpontjában érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegét kell figyelembe venni. Akkor is jogosult a fiatal felnőtt a támogatásra, ha a három évnél rövidebb időtartamú nevelésbe vételére a 78. § (1) bekezdés a) pont ab), ac), ad) és b) pont ba) alpontjában meghatározott okból került sor. A támogatás Magyarország területén használható fel a) részben vagy egészben a fiatal felnőtt tulajdonába kerülő vagy már a fiatal felnőtt tulajdonában lévő lakás lakhatóvá tételére, b) építési telek, életvitelszerű lakhatásra alkalmas lakás, családi ház, tanya vásárlására, építésére, tulajdon- vagy tulajdonrész szerzéssel járó felújítására vagy bővítésére, c) bérleti jogviszony létesítéséhez szükséges összeg megfizetésére, lakás bérleti díjának kifizetésére, d) önkormányzati bérlakás felújítására, e) államilag támogatott lakásprogramban vagy lakás-előtakarékossági programban való részvételre, f) otthonteremtést elősegítő hitelintézeti kölcsön egyösszegű törlesztésére, g) indokolt esetben a tartósan beteg vagy fogyatékos fiatal felnőtt megfelelő ellátását biztosító, az Szt. hatálya alá tartozó bentlakásos szociális intézménybe fizetendő egyszeri hozzájárulásra.

Hunya Községben nem működik átmeneti Otthonteremetési támogatásra nem került sor.

nevelést

biztosító

intézmény.

8. Kedvezményes gyermek-étkeztetés A gyermekétkeztetést 2013. évben Hunya Község Önkormányzatának konyhája látta el. Alkalmazva van élelmezésvezető is, aki a szükséges képesítésekkel rendelkezik. Így az önkormányzat a legmagasabb követelményeknek is megfelelően látja el a gyermekek étkeztetését. A működés személyi és dologi feltételei biztosítottak. Sajnos a konyha fajlagos működési költségei – az alacsony étkezőszám miatt – igen magasak. Nem lehet tudni, hogy mi lesz a konyha jövője, mivel a gyermeklétszám az oktatási változás miatt drasztikusan tovább fog csökkeni és a vendégétkezők száma is alacsony. Az önkormányzat mindent megtesz annak érdekében, hogy megtartsa a konyha működését önkormányzati kézben. 2013. évben gyermekétkeztetésben 6 óvodás gyermek vett részt, melyből a kedvezményezett gyermekek létszáma: 2 fő III. Az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátások A Gyomaendrőd-Csárdaszállás-Hunya Intézményfenntartó Társulás által fenntartott Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat keretén belül működik a gyermekjóléti szolgálat és a helyettes szülő ellátás. Az engedélyezett szolgáltatótevékenység: - gyermekjóléti szolgáltatás, gyermekek átmeneti gondozása, - gyermekjóléti szolgálat, önálló helyettes szülői ellátás. Az önkormányzat képviselő - testülete kiemelten fontosnak tartja a gyermekvédelem tárgykörét ezért ezen beszámolóval egyidejűleg beszámoltatta a Térségi Szociális Gondozási Központ Gyomaendrőd-Csárdaszállás-Hunya Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatát. Pál Jánosné  a  Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat vezetője által készített beszámoló jelen értékelésbe beépítésre került.

Gyermekjóléti szolgálat működése 2013‐ban   

A gyermekjóléti szolgálat 2013. évben az ellátott településeken 98 család 219 gyermekét gondozta, ez némiképp kevesebb a tavalyi évhez képest, amikor is 106 család 247 gyermeke került a gyermekjóléti szolgálat látókörébe. Tapasztalataink szerint azonban a gyermekekkel kapcsolatban felmerülő problémák súlyosbodtak.

A feladatot 3 fő családgondozó látja el. Alapellátás keretében Védelembe vétel gondozott keretében gondozott 133 50

Ideiglenes hatállyal elhelyezett 1

Átmenti nevelt 35

Újként keletkezetett gondozási esetek száma 35 volt. Ebben az évben összesen 728 jelzés érkezett intézményünkhöz. A legtöbb jelzés a közoktatási intézményekből érkezett, ez azt mutatja, hogy településünkön kiemelkedően jónak mondható a gyermekjóléti szolgálat és a nevelési-oktatási intézmények közti együttműködés emellett számos jelzést kaptunk még állampolgároktól, illetve helyi hatóságoktól.

  A jelzőrendszer által küldött jelzések száma

15.Munkaügyi 14.Önkormányza hatóság 1% t, jegyző, gyámhi vatal 24%

13.Állampolgár 15% 12.Áldozatsegíté s és kárenyhítés feladatait ellátó szervezet 11.Társadlmi 0% szervezet, egyhá 10.Pártfogó z alapítvány felügyelet 0% 1%

1.Egészségügyis zolgáltató 9%

7.Rendőrség 2%

2.Személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgálat 3.Napközbeni 5% kisgyermekellátá st nyútjók 4%

6.Közotatási Intézmény 36%

4.Átmeneti gondozást biztosítók 3% 5.Menekülteket befogadó állomás 0%

8.Ügyészség 0%

Az általunk ellátott gyermekek vonatkozásában legtöbb esetben szülői elhanyagolás (45 eset) gyermeknevelési problémák (35 eset), családi konfliktusok (32 eset) merültek fel problémaként. Fő problémaként 2013-ban mindössze 18 esetben merültek fel anyagi okok, ez 2012-ben 39 esetben volt. Ennek oka lehet, hogy ebben az évben több embernek nyílt lehetősége közmunkaprogramban részt venni, így a családok életszínvonala valamelyest emelkedett.  

 

2013-ban gyermekbántalmazás 1 esetben merült fel, mely fizikai bántalmazás volt, sem lelki, sem szexuális bántalmazás nem jutott a gyermekjóléti szolgálat tudomására. Ezzel szemben azonban a bűncselekményt, illetve szabálysértést elkövetett kiskorúak száma évről évre növekszik. Ebben az évben összesen 11 kiskorú ellen indult rendőrségi eljárás. Többségében tulajdon elleni vétség merült fel, de volt közlekedési szabálysértés is. 2013-ban 13 család 35 átmeneti nevelésben élő gyermekét tartottuk nyilván. Tapasztalataink szerint az átmeneti nevelésben élő gyermek családjai legtöbbször még segítséggel sem válnak képessé gyermekeik hazagondozására. A legtöbb ilyen általunk gondozott család gyermeke nevelőszülőknél, vagy gyermekotthonokban nevelkedik a nagykorúságuk eléréséig. Csárdaszállás A szolgálat által gondozottak közül Csárdaszálláson 2013 - ban 3 család 10 gyermekét gondoztuk. 2 gyermeket láttunk el alapellátás keretében, illetve 8 gyermeket védelembe vétel keretében. Ezek a családok már több éve látókörünkben vannak, újként 2013-ban egy család sem került be. Mindhárom család esetében a fő probléma a szülők életvitelében, illetve szenvedélybetegségében (alkoholfogyasztás) keresendő. 2 család esetében fordult elő alkoholos állapotban történő családon belüli bántalmazás, mely azonban nem a gyermekekre irányult, hanem a szülők egymás közötti konfliktusa okozta.

 

Munkanélküliség miatt kialakuló anyagi problémák itt sem jellemzőek, a közmunka programnak köszönhetően, a megélhetési problémákat inkább a szülők rossz pénzkezelése okozza. 2013-ban egy család esetben volt szükség hatósági eljárás (védelembe vétel) megindítására, illetve szintén egy család esetében került sor védelembe vétel megszüntetésre. Csárdaszálláson egy gyermek esetében sem merült fel szabálysértés, vagy bűncselekmény. Átmeneti nevelésben egyetlen csárdaszállási gyermek sem él. Hunya A szolgálat által gondozottak közül Hunyán 2013-ban 5 család 13 gyermekét gondoztuk. Alapellátás keretében 4 gyermek, védelembe vétel keretében 7 gyermek, illetve átmeneti nevelésbe vétel keretében 2 gyermek volt gondozásban. Ebben az évben új gondozottként került be 2 család, illetve egy esetben az átmeneti nevelésbe vétel megszűnt, mivel a fiatalkorú házasságkötés által nagykorúvá vált. A településen lévő problémák, az elégtelen lakáskörülmény, a szülők, család életvitele, illetve egy esetben családon belüli bántalmazás történt. A családok anyagi helyzete javulást mutat, köszönhetően a közmunkaprogramnak. A családgondozás során fellépő problémák megoldásához jelentős segítséget nyújt a Polgármester asszony és a Hivatal dolgozói.    

Gyermekek átmeneti gondozásának biztosítása   

A gyermekek átmeneti gondozására településünk Kiss Péterné helyettes szülővel kötött együttműködési megállapodást. 2013-ban nem került gyermek a helyettes szülőhöz.    

Gyermekjóléti szolgálat ellenőrzése 2013‐ban,   megállapítások bemutatása   

2013. november 7-én ellenőrizte a Megyei Szociális és Gyámhivatal a gyermekjóléti szolgálat működését. Az ellenőrzési jegyzőkönyvben rögzítették az alábbiakat: „A hatósági ellenőrzés alkalmával megállapítást nyert, hogy a gyermekjóléti szolgáltatás személyi és tárgyi feltételei megfelelnek NM rendeletben meghatározottaknak. A gyermekjóléti szolgálat munkatársai – a jelzőrendszer tagjaival szorosan együttműködve – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben (Gyvt), valamint az NM rendeletben foglaltak szerint végzik munkájukat.”   

További tervek 

 

A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat 2013. január 1-től integrálódott a Térségi Szociális Gondozási Központba. Az átállás zökkenőmentes volt, a szolgáltatásokat igénybevevők számára nem jelentett változást. A kibővített intézményben is folyamatosan keressük a pályázati lehetőségeket, melyek által bővíteni tudjuk az általunk nyújtott szolgáltatások körét, különös tekintettel a prevenciós szolgáltatásokra vonatkozóan. 2014-ben beadtunk egy pályázatot a Nemzeti Család-és Szociálpolitikai intézet felé, melynek célja gyermek- és fiatal korosztály részére és aktív részvételével megvalósuló értékközpontú és értékteremtő rendezvények támogatása. A program keretében 2 napos kirándulást tervezünk 45 fő, 12 év feletti, főként hátrányos helyzetű helyi gyermek és fiatal számára Budapestre. A pályázat elbírálása folyamatban van. Folyamatosan figyelemmel kísérjük a kliensek részéről jelentkező újabb igényeket Nagy hangsúlyt helyezünk a prevencióra, ezáltal megelőzve a veszélyeztetettség kialakulását a családokban. Jelzés esetén a legrövidebb időn belül megvizsgáljuk a jelzés tartalmát és megtesszük a szükséges intézkedéseket. Célunk, hogy nőjön a jól funkcionáló családok száma. Meglátásunk szerint az intézmény betölti azt a szerepet, amit a jogszabály és a szakmai módszertani elvek irányoznak elő. A város lakosai – a gyermeket nevelő családok - bizalommal fordulnak hozzánk, hiszen széles körben ismertek a gyermekek alapvető biztonságát, jólétét segítő szolgáltatásainkkal. IV. Jegyzői hatáskörben tett gyámhatósági intézkedések: Általános tapasztalatként az alapellátások igénybevételével a gyermekek esetleges problémái, veszélyeztetettségei általában megoldhatók. A gyámhatóság egyik kiemelt feladata a veszélyeztetett gyermekek védelembe vétele. A Békés Megyei Kormányhivatal Gyomaendrődi Járási Hivatal Járási Gyámhivatala által 2013. évben 1 alkalommal történt intézkedés védelembevétel ügyében, mely 2 gyermeket érintett.

                         Forrás: TeIR, KSH, Önkormányzati adatok 

A gyámhatósági feladatok másik területe a környezettanulmányok készítése pl: gyermekelhelyezési, tartásdíj-megállapítási ügyekben. Társhatóság megkeresésre a környezettanulmányt elkészítettük. Általánosságban megállapítható, hogy a településen gyámügyi szempontból a leginkább veszélyeztetett családok az ún. "betelepült" családok közül kerülnek ki. A gyámhatósági jegyzői feladatokat a Békés Megyei Kormányhivatal Gyomaendrődi Járási Hivatal Járási Gyámhivatala látta el. Kapcsolatot tartunk fenn a Gyomaendrődi Járási Hivatal Gyámhivatal munkatársaival, akik megfelelő tanácsokkal segítik munkánkat. V. Bűnmegelőzési program A Képviselő-testület a 2008. évben alkotta meg Közbiztonsági és Bűnmegelőzési koncepcióját. Fontosnak a következő feladatok minél magasabb színvonalú ellátása: -

-

érintett szervek bevonásával a deviáns, antiszociális magatartási formák kialakulásának megakadályozása (szórakozóhelyek, fiatalok által látogatott helyek működésének szabályozása, a kulturált szórakozás körülményeinek kialakítása), a kábítószer fogyasztás és forgalmazás megakadályozására az iskolában felvilágosító munka szervezése, a gyermekek tájékoztató, felvilágosító felkészítése a törvénytisztelő életre nagyobb odafigyelés a hátrányos körülmények között élő gyermekekre a védőnő, óvoda és iskola bevonásával.

A programban megfogalmazott célok folyamatos munkát, valamint az önkormányzat dolgozói, az iskola, óvoda pedagógusai, munkatársai, valamint a helyi polgárőr csoport tagjainak szoros együttműködését igényli. Ez a szoros együttműködés az elmúlt időszakban is folyamatosan megvalósul. Szükségesnek látszik egy kifejezetten a fiatalkorúak problémáinak az orvoslását célzó program elfogadása. Az önkormányzat a fiatalok kulturált szórakozását akarja elősegíteni azzal, hogy közösségi teret biztosít a tizenéves fiatalok találkozására. VI. Az átmeneti gondozás megoldása

Az átmeneti gondozás megoldását az önkormányzat éveken keresztül a Békés Megyei Önkormányzattal megkötött megállapodás keretében látta el. Ez a szerződés azonban lejárt. A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997.(IX.10.) Kormányrendelet 100. § (2) bekezdés c) pontja alapján 2013. évben Gyomaendrődi Járási Hivatal Járási Gyámhivatala közreműködésével 1 alkalommal került sor kk. átmeneti nevelésbe vételére. A társhatóság megkeresésére a kk. ingó- és ingatlanvagyonának leltárát felvettük.

VII. A Helyi Esélyegyenlőségi Program kapcsolata a gyermekvédelmi és gyermekjóléti feladatok ellátásához Hunya Község Önkormányzatának képviselő-testülete 2013. júliusában elfogadta a település Helyi Esélyegyenlőségi Programját. Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Hunya Község Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalta, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. A Települési Esélyegyenlőségi Program tartalmazza Hunya Község Önkormányzata feladatellátásához kapcsolódó különböző területek esélyegyenlőségi szempontú helyzetelemzését, vizsgálatát, illetve az ehhez kapcsolódó feltételrendszer áttekintését. Fontos, hogy minden állampolgár számára egyenlő esélyeket biztosítsunk a fő esélyegyenlőségi területek mindegyikén: ™ ™ ™ ™

A családbarát munkahelyi körülmények megteremtésében és erősítésében, A nemek közötti esélykülönbségek csökkenésében, Az akadálymentesítésben, A fogyatékkal élők életminőségének és munkaerő-piaci esélyeinek javításában,

™ A romák életminőségének és munkaerő-piaci esélyeinek javításában, ™ Más hátrányos helyzetű csoportok munkapiaci és társadalmi esélyeinek javításában. Az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2013. évi CXXV. törvény alapján a települési önkormányzat helyi esélyegyenlőségi programot fogadott el, amelyben elemzi a településen élő hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségét elősegítő célokat, a célok eléréséhez szükséges feladatokat, megvalósításuk forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését. A HEP elkészítése az önkormányzati jogalkotás számára kettős feladatot jelent: egyrészt a helyi rendeletekben tartózkodni kell a diszkriminatív rendelkezések alkalmazásától, másrészt különböző esélyegyenlőség biztosítását célzó rendelkezéseket be kell építeni a szabályozásokba. A HEP a 321/2011. (XII.27.) Korm. rend. 1.§ (2 bekezdésének előírása érdekében kiemelt figyelmet fordít a célcsoportok, különösen a mélyszegénysében élők, romák, gyermekek, idősek, fogyatékkal élők helyzetére. Hunya Község Önkormányzatának célja, hogy minden lakója számára elérhetővé tegye a közszolgáltatásokat, biztosítsa az idősek, fogyatékkal élők és a hátrányos helyzetű polgárok esélyegyenlőségét az élet különböző területein. Ennek érdekében a fenti célok minél hatékonyabb és eredményesebb megvalósítása érdekében megalkotta a települési esélyegyenlőségi programját. A program tartalmazza a helyzetelemzést és az erre épülő cél- és feladat-meghatározásokat, valamint azok megvalósításának ütemezését. Az esélyegyenlőségi program a településen feltárt esélyegyenlőségi problémákra reagál és beavatkozásokat tartalmaz azok kezelésére. A helyzetelemzés célja annak megállapítása, hogy a Hunya községben élő hátrányos helyzetű társadalmi csoportok a teljes lakossághoz viszonyítva milyen jövedelmi, foglalkoztatási, képzettségi, szociális, lakhatási, területi, egészségügyi mutatókkal rendelkeznek és ezek alapján milyen esélyegyenlőségi problémákkal küzdenek. Az esélyegyenlőségi program a település területén élő hátrányos helyzetű csoportokra irányul, akik számára a sikeres élet és társadalmi integráció esélye a helyi társadalmat célzó fejlesztések, beruházások ellenére korlátozott marad. Az esélyegyenlőségi terv alapját képező módszertani segédlet potenciálisan kiemelt hátrányos helyzetű társadalmi csoportnak tekinti a mély szegénységben élőket és a romákat, a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élő személyeket. Az esélyegyenlőségi program által célzott hátrányos helyzetű társadalmi csoportok köre a helyi sajátosságokra reagálva - az esélyegyenlőségi törvény szempontjait figyelembe véve – bővíthető. Az esélyegyenlőség minden állampolgár számára fontos érték. Érvényesítése nem pusztán követelmény, hanem az önkormányzatnak is hosszú távú érdeke, hiszen azt a célt szolgálja, hogy mindenkinek esélye legyen a munkavállalásra, a karrierre, a jó minőségű szolgáltatásra – függetlenül attól, hogy nő, vagy férfi, egészséges vagy fogyatékkal él,

milyen a származása vagy az anyagi helyzete. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége: Az önkormányzat alapellátási kötelezettségei értelmében köteles gondoskodni oktatási-nevelési intézmény működtetéséről. Településünkön 2012. szeptember 1-től nincs általános iskolai oktatás. Az 1-8 évfolyamos tanulókat iskolabusz szállítja át Gyomaendrődre a Szent Gellért Katolikus Általános Iskolába és a Rózsahegyi Kálmán Kistérségi Általános Iskolába. Az egyenlő bánásmód követelménye kiterjed minden nevelésre, oktatásra, amely államilag jóváhagyott vagy előírt követelmények alapján folyik és azokra közvetlen normatív költségvetési támogatást nyújt. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység: A Gyvt. gyermeki jogokat szabályozó 6. §-a szerint minden gyermeknek joga van a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, jólétét biztosító saját családi környezetében történő nevelkedéséhez, személyiségének kibontakoztatásához, a társadalomba való beilleszkedéséhez, önálló életvitelének megteremtéséhez. Joga van arra, hogy a fejlődésére ártalmas környezeti és társadalmi hatások, az egészségére káros szerek elleni védelemben részesüljön. A Gyvt. 17 § (3) bekezdése alapján a veszélyeztetettség megelőzése és megszüntetése érdekében történő együttműködési és kölcsönös tájékoztatási kötelezettség is kiemelten fontos.

A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) Hunya községben a lakónépesség száma: 668 fő, ebből a • • • •

0-2 évesek száma: 15 fő 3-5 évesek száma: 10 fő 6-14 évesek száma: 37 fő 15-18 évesek száma: 29 fő összesen: 91 fő                                                                                             

0‐18  éves korosztály 0‐2 éves 3‐5 éves 6‐14 éves 15‐18 éves

A veszélyeztetettség olyan – a gyermek vagy más személy által tanúsított- magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, mely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja, akadályozza (Gyvt.5.§ n) pont). A védelembe vétel a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedés. A gyermekek részére az egyes ellátások szociális rászorultság alapján járnak, míg mások alanyi jogon. A gyermekvédelem minden gyermek számára biztosítja a megfelelő gondoskodást, de fokozott figyelmet fordít azokra a gyermekekre, akik arra rászorulnak. VII. Az önkormányzat és a civil szervezetek kapcsolata

A településen a 90-es évek közepe óta működik polgárőr csoport. A csoport tevékenységének jelentős eredményei vannak abban, hogy településünkön a közbiztonság megfelelő. 2013. októberében az Országos Polgárőr Szövetség Elnöksége a „Polgárőr mozgalomban végzett tevékenysége elismeréseként” Hunya Község Polgárőr Egyesületét az „Év Polgárőr Egyesülete” kitüntetésben részesítette. A 2013. évben az önkormányzat Családi napot tartott ezzel is példaként állítva a lakosság elé a Család és az Összetartozás fontosságát. Kelt: Hunya, 2014. május 27.

Fülöpné Kővári Ágnes Igazgatási főelőadó

Hunya Község Önkormányzatának Képviselő-testülete ……/2014.(VI.4.) Hunya Kt. sz. határozatával elfogadta. 

TÉRSÉGI SZOCIÁLIS GONDOZÁSI KÖZPONT Gyomaendrőd–Csárdaszállás-Hunya 5500 Gyomaendrőd Mirhóháti u. 1-5.sz. Tel:66/284-603,:66/386-991/108 Fax:66/386-991/107 E-mail:[email protected]

Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat 5502 Gyomaendrőd, Fő u. 2. Tel: 66/282-560 Fax:66/282-560 E-mail: [email protected]

Gyermekjóléti szolgálat működése 2013-ban A gyermekjóléti szolgálat 2013. évben az ellátott településeken 98 család 219 gyermekét gondozta, ez némiképp kevesebb a tavalyi évhez képest, amikor is 106 család 247 gyermeke került a gyermekjóléti szolgálat látókörébe. Tapasztalataink szerint azonban a gyermekekkel kapcsolatban felmerülő problémák súlyosbodtak. A feladatot 3 fő családgondozó látja el. Alapellátás keretében gondozott 133

Védelembe keretében gondozott 50

vétel Ideiglenes hatállyal Átmenti nevelt elhelyezett 1

35

Újként keletkezetett gondozási esetek száma 35 volt. Ebben az évben összesen 728 jelzés érkezett intézményünkhöz. A legtöbb jelzés a közoktatási intézményekből érkezett, ez azt mutatja, hogy településünkön kiemelkedően jónak mondható a gyermekjóléti szolgálat és a nevelési-oktatási intézmények közti együttműködés emellett számos jelzést kaptunk még állampolgároktól, illetve helyi hatóságoktól. A jelzőrendszer által küldött jelzések száma 1.Egészségügyis zolgáltató 15.Munkaügyi 9% 14.Önkormányza hatóság 1% t, jegyző, gyámhivatal 24%

13.Állampolgár 15% 12.Áldozatsegíté s és kárenyhítés feladatait ellátó szervezet 11.Társadlmi 0% szervezet, egyház 10.Pártfogó alapítvány felügyelet 0% 1%

7.Rendőrség 2% 6.Közotatási Intézmény 36% 8.Ügyészség 0%

2.Személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgálat 3.Napközbeni 5% kisgyermekellátá st nyútjók 4% 4.Átmeneti gondozást biztosítók 3% 5.Menekülteket befogadó állomás 0%

Az általunk ellátott gyermekek vonatkozásában legtöbb esetben szülői elhanyagolás (45 eset) gyermeknevelési problémák (35 eset), családi konfliktusok (32 eset) merültek fel problémaként. Fő problémaként 2013-ban mindössze 18 esetben merültek fel anyagi okok, ez 2012-ben 39 esetben volt. Ennek oka lehet, hogy ebben az évben több embernek nyílt lehetősége közmunkaprogramban részt venni, így a családok életszínvonala valamelyest emelkedett.

2013-ban gyermekbántalmazás 1 esetben merült fel, mely fizikai bántalmazás volt, sem lelki, sem szexuális bántalmazás nem jutott a gyermekjóléti szolgálat tudomására. Ezzel szemben azonban a bűncselekményt, illetve szabálysértést elkövetett kiskorúak száma évről évre növekszik. Ebben az évben összesen 11 kiskorú ellen indult rendőrségi eljárás. Többségében tulajdon elleni vétség merült fel, de volt közlekedési szabálysértés is. 2013-ban 13 család 35 átmeneti nevelésben élő gyermekét tartottuk nyilván. Tapasztalataink szerint az átmeneti nevelésben élő gyermek családjai legtöbbször még segítséggel sem válnak képessé gyermekeik hazagondozására. A legtöbb ilyen általunk gondozott család gyermeke nevelőszülőknél, vagy gyermekotthonokban nevelkedik a nagykorúságuk eléréséig. Csárdaszállás A szolgálat által gondozottak közül Csárdaszálláson 2013 - ban 3 család 10 gyermekét gondoztuk. 2 gyermeket láttunk el alapellátás keretében, illetve 8 gyermeket védelembe vétel keretében. Ezek a családok már több éve látókörünkben vannak, újként 2013-ban egy család sem került be. Mindhárom család esetében a fő probléma a szülők életvitelében, illetve szenvedélybetegségében (alkoholfogyasztás) keresendő. 2 család esetében fordult elő alkoholos állapotban történő családon belüli

bántalmazás, mely azonban nem a gyermekekre irányult, hanem a szülők egymás közötti konfliktusa okozta. Munkanélküliség miatt kialakuló anyagi problémák itt sem jellemzőek, a közmunka programnak köszönhetően, a megélhetési problémákat inkább a szülők rossz pénzkezelése okozza. 2013-ban egy család esetben volt szükség hatósági eljárás (védelembe vétel) megindítására, illetve szintén egy család esetében került sor védelembe vétel megszüntetésre. Csárdaszálláson egy gyermek esetében sem merült fel szabálysértés, vagy bűncselekmény. Átmeneti nevelésben egyetlen csárdaszállási gyermek sem él. Hunya A szolgálat által gondozottak közül Hunyán 2013-ban 5 család 13 gyermekét gondoztuk. Alapellátás keretében 4 gyermek, védelembe vétel keretében 7 gyermek, illetve átmeneti nevelésbe vétel keretében 2 gyermek volt gondozásban. Ebben az évben új gondozottként került be 2 család, illetve egy esetben az átmeneti nevelésbe vétel megszűnt, mivel a fiatalkorú házasságkötés által nagykorúvá vált. A településen lévő problémák, az elégtelen lakáskörülmény, a szülők, család életvitele, illetve egy esetben családon belüli bántalmazás történt. A családok anyagi helyzete javulást mutat, köszönhetően a közmunkaprogramnak. A családgondozás során fellépő problémák megoldásához jelentős segítséget nyújt a Polgármester asszony és a Hivatal dolgozói.

Gyermekek átmeneti gondozásának biztosítása A gyermekek átmeneti gondozására településünk Kiss Péterné helyettes szülővel kötött együttműködési megállapodást. 2013-ban nem került gyermek a helyettes szülőhöz.

Gyermekjóléti szolgálat ellenőrzése 2013-ban, megállapítások bemutatása 2013. november 7-én ellenőrizte a Megyei Szociális és Gyámhivatal a gyermekjóléti szolgálat működését. Az ellenőrzési jegyzőkönyvben rögzítették az alábbiakat: „A hatósági ellenőrzés alkalmával megállapítást nyert, hogy a gyermekjóléti szolgáltatás személyi és tárgyi feltételei megfelelnek NM rendeletben meghatározottaknak. A gyermekjóléti szo9lgálat munkatársai – a jelzőrendszer tagjaival szorosan együttműködve – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben (Gyvt), valamint az NM rendeletben foglaltak szerint végzik munkájukat.”

További tervek A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat 2013. január 1-től integrálódott a Térségi Szociális Gondozási Központba. Az átállás zökkenőmentes volt, a szolgáltatásokat igénybevevők számára nem jelentett változást. A kibővített intézményben is folyamatosan keressük a pályázati lehetőségeket, melyek által bővíteni tudjuk az általunk nyújtott szolgáltatások körét, különös tekintettel a prevenciós szolgáltatásokra vonatkozóan. 2014-ben beadtunk egy pályázatot a Nemzeti Család-és Szociálpolitikai intézet felé, melynek célja gyermek- és fiatal korosztály részére és aktív részvételével megvalósuló értékközpontú és értékteremtő rendezvények támogatása. A program keretében 2 napos kirándulást tervezünk 45 fő, 12 év feletti, főként hátrányos helyzetű helyi gyermek és fiatal számára Budapestre. A pályázat elbírálása folyamatban van. Folyamatosan figyelemmel kísérjük a kliensek részéről jelentkező újabb igényeket Nagy hangsúlyt helyezünk a prevencióra, ezáltal megelőzve a veszélyeztetettség kialakulását a családokban. Jelzés esetén a legrövidebb időn belül megvizsgáljuk a jelzés tartalmát és megtesszük a szükséges intézkedéseket. Célunk, hogy nőjön a jól funkcionáló családok száma. Meglátásunk szerint az intézmény betölti azt a szerepet, amit a jogszabály és a szakmai módszertani elvek irányoznak elő. A város lakosai – a gyermeket nevelő családok - bizalommal fordulnak hozzánk, hiszen széles körben ismertek a gyermekek alapvető biztonságát, jólétét segítő szolgáltatásainkkal.

Gyomaendrőd, 2014. április 24. Pál Jánosné Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat vezető

2. napirendi pont ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2014. június 4-i ülésére Tárgy: Készítette: Előterjesztő:

A 2013. évi közművelődési és könyvtár feladatok áttekintése Fülöpné Kővári Ágnes Petényi Szilárdné polgármester

Tisztet Képviselő-testület! A Békés Megyei Könyvtár az Emberi Előforrások Miniszterének a Könvtári Szolgáltató Rendszer működéséről szóló 39/2013.(V.31.) EMMI rendelete 7.§ (5) pontja értelmében a megyei könyvtár a KSZR által az előző évben nyújtott szolgáltatásokról évente május 31-ig tájékoztatót készít a kistelepülési önkormányzatok számára. A tájékoztatójuk mellé megküldték az Emberi Erőforrások Minisztere részére is továbbított a "Békés Megyei Könyvtárellátási Szolgáltatásokról 2013. " című beszámolójukat, mely a megyei szolgáltatásról ad összesítést. Kérem a Tisztelt képviselő-testületet a tájékoztató megvitatására és elfogadására. Hunya, 2014. május 29.

Tisztelettel: Petényi Szilárdné polgármester Döntési javaslat "Közművelődési és Könyvtár feladatok áttekintése, beszámoló a 2013-as évről" Tervezett döntéstípus: határozat Tervezett ágazati besorolás: közművelődés A Képviselő-testület a javaslatról egyszerű többséggel, nyílt szavazással dönt. Hunya Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Békés Megyei Könyvtár "Közművelődési és Könyvtár feladatok áttekintése 2013. év " beszámolóját az előterjesztés szerint elfogadja. Határidők, felelősök: Határidő: azonnal

4

3. napirendi pont ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2014. június 4-i ülésére Tárgy: Készítette: Előterjesztő:

A Körös-szögi Kistérség Többcélú Társulással kapcsolatos döntések Fülöpné Kővári Ágnes Petényi Szilárdné polgármester

Tisztelt Képviselő-testület! Körös-szögi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. ügyvezetője, Berkes Zsuzsanna 2014. április 30-i rendkívüli ülésen átadta ügyvezetői lemondását 2014. április 30. napjával. A Társulási Tanács 53/2014. (IV.30.) számú határozatában úgy döntött, hogy a lemondását 2014. május 15. napjával fogadja el. Az új ügyvezető személyéről 2014. május 16. napjától szükséges gondoskodni. A Társulási Tanács 2014. május 14-i rendkívüli ülésén megválasztotta a Nonprofit Kft új ügyvezetőjének Hamza Zoltánt. Fentiek miatt szükséges az alapító okiratot is módosítani, melyet a Cégbírósághoz haladéktalanul meg kell küldenie az új ügyvezetőnek. A Társulási Tanács 2014. május 28-i ülésén úgy döntött, hogy a Körös-szögi Civil Fórum részére a XII. Kistérségi Civil Találkozó megrendezéséhez 400.000 Ft támogatást biztosít, melyhez a tagtelepülések hozzájárulását is kéri. Hunya településre lakosságarányosan 6.127 Ft esik. Kérem a képviselő-testületet az előterjesztés megvitatására és a határozatok meghozatalára, melyek a következők: 2014. május 14-i Társulási Tanács ülésén elfogadott : 1. Körös-szögi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. alapító okirat módosítása a Társulási Tanács 56/2014.(V.14.) sz. határozata szerint. 2. Körös-szögi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. egységes szerkezetbe foglalt Alapító okiratának (2014. május 14. ) elfogadása. A 2014. május 28-i Társulási Tanács ülésén elfogadott: 1. Körös-szögi Civil Találkozó támogatása, a Társulási Tanács 61/2014. (V.28.) számú határozata szerint.

Hunya, 2014. május 30. Tisztelettel:

Petényi Szilárdné polgármester

1. döntési javaslat "Körös-szögi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság Alapító Okirat módosítása" Tervezett döntéstípus: határozat Tervezett ágazati besorolás: település üzemeltetés A Képviselő-testület a javaslatról egyszerű többséggel, nyílt szavazással dönt.

Hunya Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Körös-szögi Kistérség Többcélú Társulása (székhely: 5540 Szarvas, Kossuth L. u. 19.), mint a Körös-szögi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság alapítja Társulási Tanács 56/2014. V.14.) számú határozata szerint az alapító okiratban foglaltakat 2014. május 16. napjával az alábbiak szerint módosította: 5

Az alapító okirat 10.) pontja az alábbiakban változik: 10. A társaság ügyvezetője A társaságnak egy ügyvezetője van. A társaság ügyvezetője: Hamza Zoltán Születési neve: Hamza Zoltán Gábor Anyja neve: Rusz Mária Születési hely, idő: Békésszentandrás, 1962.08.04. Lakcíme: Békésszentandrás, Kisfaludy u.19. Adóazonosító jele: 8349133910

Határidők, felelősök: Határidő: azonnal 2. döntési javaslat "Körös-szögi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. Alapító Okirata (2014. május 14.) egységes szerkezetben" Tervezett döntéstípus: határozat Tervezett ágazati besorolás: település üzemeltetés A Képviselő-testület a javaslatról egyszerű többséggel, nyílt szavazással dönt.

Hunya Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Körös-szögi Kistérség Többcélú Társulása (székhely: 5540 Szarvas, Kossuth L. u. 19.), mint a Körös-szögi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság alapítja a társaság Alapító Okiratát (2014. május 14.) egységes szerkezetbe foglalva az alábbiak szerint fogadja el: „A Körös-szögi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság Alapító Okirata egységes szerkezetbe foglalva 2014. május 14. mely kibocsátásra került az alapító által a gazdasági társaságokról szóló 2013. évi V. tv. (a továbbiakban: Ptk.) alapján, nem jövedelemszerzésre irányuló gazdasági tevékenység folytatására. Az alapító Körös-szögi Kistérség Többcélú Társulása nonprofit korlátolt felelősségű társaságot hoz létre, és egyben megállapítja a társaság alapító okiratát az alábbiak szerint:

1.

I. A társaság adatai

Társaság cégneve: Körös-szögi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság 1.2. A társaság rövidített cégneve: Körös-szögi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. 2. A társaság székhelye (telephelye/fióktelepe): 5540 Szarvas, Kossuth Lajos utca 19. 3. A társaság jogállása és időtartama A társaság a feladatát nonprofit szervezetként látja el. A társaság működésének időtartama: határozatlan. 4. A társaság alapítója A társaság alapítója a Körös-szögi Kistérség Többcélú Társulása (székhely: 5540 Szarvas, Kossuth L. u. 19.). Az alapító a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 87.§ szakasza értelmében jogi személyiséggel rendelkezik. Az alapítót képviseli Brlás János, a Körös-szögi Kistérség Többcélú Társulás elnöke (születési idő; 1960.08.26.; anyja neve: Valkovszki Erzsébet; lakcím; 5552 Kardos, Petőfi S. u. 17.; adóazonosító jele: 8342052656) Az Alapító döntése szerint nonprofit korlátolt felelősségű társaságot kíván létrehozni, az alapító Körös-szögi Kistérség Többcélú Társulás illetékességi területéhez tartozó települések hulladékgazdálkodásának hatékonyabb 6

ellátásának biztosítása érdekében. Az Alapító a KEOP-1.1.1/2F/09-11-2012-0005 pályázaton nyertesként szerepelt, a megvalósításhoz a nonprofit Kft. megalapítása szükséges követelmény. II. A társaság tevékenysége 5. A társaság tevékenységi körei: 5.1. A 2008. január 1. napjával hatályba lépett, az új Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszer (TEAOR '08) szerint a társaság tevékenységi köre: 5.2.1. A társaság főtevékenysége: 3821’08 Nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása A társaság egyéb tevékenységi körei: 3811’08 Nem veszélyes hulladék gyűjtése 3832’08 Hulladék újrahasznosítása A gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapító okiratban meghatározott tevékenységére fordítja. A társaság közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. A társaság az engedélyköteles tevékenységeket, csak a szükséges hatósági engedélyek birtokában gyakorolja. A társaság azon tevékenységeket, amelyekhez szakmai képesítés szükséges, alkalmazottak foglalkoztatásával végzi. Az alkalmazottak foglalkoztatására akkor kerül sor, amikor az adott tevékenységet ténylegesen megkezdi. A társaság (előtársaságként) üzletszerű gazdasági tevékenységet csak a gazdasági társaság cégbejegyzése iránti kérelem benyújtását követően folytathat azzal, hogy a cégbejegyzésig hatósági engedélyhez kötött tevékenységet nem végezhet. 6. A társaság törzstőkéje: A társaság törzstőkéje 3.000.000 Ft, azaz Hárommillió forint, amely teljes egészében pénzbeli betét. Az alapító tag törzsbetétének összege 3.000.000 Ft, azaz Hárommillió forint, amely teljes egészében pénzbeli betét. Az alapító tag a jegyzett tőkének a társaság rendelkezésére bocsátását a társaság bankszámlájára való befizetésével köteles teljesíteni, melyről a pénzforgalmi szolgáltató igazolást állít ki. Alapító 500.000 Ft pénzbeli betétet már szolgáltatott, 2.500.000 Ft pénzbeli betétet pedig ezen okirat aláírásától számított 15 napon belül szolgáltat. A társaság bejegyzését követően a tag jogait és a társaság vagyonából őt megillető hányadot az üzletrész testesíti meg. A tagnak csak egy üzletrésze lehet. 7. Az üzletrész átruházása 7.1. Az egyszemélyes társaság a saját üzletrészét nem szerezheti meg. 7.2.Az üzletrész a) átruházás; b) a jogi személy tag szétválása folytán az üzletrésze tekintetében bekövetkezett jogutódlás; c) öröklés; d) a házastársi közös vagyon megosztása; e) új jogosult hiányában a tag jogutód nélküli megszűnése esetén osztható fel. Az üzletrész felosztásához az alapító hozzájárulása szükséges. 7.3. Ha az egyszemélyes társaság az üzletrész felosztása vagy a törzstőke emelése folytán új taggal egészül ki, és így többszemélyes társasággá válik, a tagok kötelesek az alapító okiratot társasági szerződésre módosítani. 8. A társaság üzleti éve: A társaság határozatlan időre alakul, a társaság üzleti éve a naptári évvel azonos. III. A társaság szervezete 9. Az alapító jogai és kötelességei 9.1. Az Alapító jogai A jogszabályban a taggyűlés részére meghatározott jogokat az Alapító gyakorolja, így a 2013 évi V. tv. szerint különösen: a) a számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyása; b) pótbefizetés elrendelése és visszatérítése; c) üzletrész felosztásához való hozzájárulás és az üzletrész bevonásának elrendelése; d) az ügyvezető kijelölése, visszahívása és díjazásának megállapítása; e) a felügyelőbizottság tagjainak kijelölése, visszahívása és díjazásának megállapítása; f) a könyvvizsgáló kijelölése, visszahívása és díjazásának megállapítása; 7

g) olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a társaság saját tagjával, ügyvezetőjével vagy azok közeli hozzátartozójával [Ptk. 685. § b) pont], illetve élettársával köt; h) az ügyvezető, a felügyelőbizottsági tagok, illetve a könyvvizsgáló elleni követelések érvényesítése; i) a társaság beszámolójának, ügyvezetésének, gazdálkodásának könyvvizsgáló által történő megvizsgálásának elrendelése; j) az elismert vállalatcsoport létrehozásának előkészítéséről és az uralmi szerződés tervezetének tartalmáról való döntés, az uralmi szerződés tervezetének jóváhagyása; k) a társaság jogutód nélküli megszűnésének, átalakulásának elhatározása; l) a társasági szerződés módosítása; m) a törzstőke felemelésének és leszállításának elhatározása; n) törzstőkeemelés esetén a tagok elsőbbségi jogának kizárása; o) törzstőkeemelés során az elsőbbségi jog gyakorlására jogosultak kijelölése; p) törzstőke felemelésekor, illetve az elsőbbségi jog gyakorlása esetén a törzsbetétek arányától való eltérés megállapítása; q) törzstőke leszállításakor a törzsbetétek arányától való eltérés megállapítása; r) mindazon ügyek, amelyeket törvény vagy a társasági szerződés a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe utal. Jelen Alapító okira az Alapító hatáskörébe utalja továbbá: - a Társaság éves közbeszerzési tervének jóváhagyását; - a Társaság működésének ellenőrzését az alapítói jogok gyakorlójának saját belső ellenőrzési szervezete útján; - a Társaság éves üzleti tervének jóváhagyását; - a Társaság fejlesztési koncepciójának, stratégiájának jóváhagyását; - Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) elfogadását és/vagy annak módosítását. A jogszabályban a taggyűlés részére meghatározott jogokat az Alapító gyakorolja, azzal az eltéréssel, hogy a döntéshozatalt megelőzően az Alapító köteles a felügyelő szerv, valamint a legfőbb szervnek nem minősülő ügyintéző és képviseleti szerv véleményének megismerése érdekében írásos véleményüket beszerezni. Az ügyvezető és a Felügyelő Bizottság nyolc napon belül köteles véleményét írásban az Alapító részére közvetlenül megküldeni. Az Alapító a vezető tisztségviselők hatáskörét nem vonhatja el. A vezető tisztségviselők felelősségére a gazdasági társaságokról szóló törvény szabályai az irányadók. A taggyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekben az alapító határozattal dönt, és erről az ügyvezetőt írásban értesíti. 10. A társaság ügyvezetője A társaságnak egy ügyvezetője van. A társaság ügyvezetője: Hamza Zoltán Gábor Születési neve: Hamza Zoltán Gábor Anyja neve: Rusz Mária Születési hely, idő: Békésszentandrás, 1962.08.04. Lakcíme: Békésszentandrás, Kisfaludy utca 19. Adóazonosító jele: 8349133910 Az ügyvezető e-mail címe: [email protected] Az ügyvezető megbízatása 1 (egy) évre szól. 10. 1. Összeférhetetlenségi szabályok Nem lehet ügyvezető az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül. Nem lehet ügyvezető, akit jogerős bírói ítélettel a vezető tisztség gyakorlásától eltiltottak, e tilalom hatálya alatt. Nem lehet ügyvezető az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy ügyvezetője nem lehet. Nem lehet ügyvezetője a gazdasági társaságnak, közhasznú társaságnak megszüntetési eljárás során való törlését követő két évig az a személy, aki a törlést megelőző naptári évben a gazdasági társaságnál, közhasznú társaságnál vezető tisztségviselő volt. Az ügyvezető - a nyilvánosan működő részvénytársaságban való részvényszerzés kivételével - nem szerezhet részesedést a társaságéval azonos tevékenységet főtevékenységként megjelölő más gazdálkodó szervezetben, továbbá nem lehet vezető tisztségviselő a társaságéval azonos főtevékenységet végző más gazdasági társaságban, illetve szövetkezetben, kivéve, ha ehhez az egyedüli tag hozzájárul. Az ügyvezető és közeli hozzátartozója, valamint élettársa nem köthet a saját nevében vagy javára a társaság főtevékenységi körébe tartozó ügyleteket. Az ügyvezető és közeli hozzátartozója, valamint élettársa a Felügyelő Bizottság tagjává nem választható meg. Ha az ügyvezető új vezető tisztségviselői megbízást fogad el, a tisztség elfogadásától számított tizenöt napon belül köteles e tényről értesíteni azokat a társaságokat, ahol már vezető tisztségviselő vagy felügyelő bizottsági tag. 10. 2. Az ügyvezető jogai és kötelezettségei jogosult a társaság képviseletére és ügyeinek intézésére; gyakorolja a munkáltatói jogokat a társaság munkavállalói felett; köteles elkészíteni vagy elkészíttetni a társaság éves beszámolóját; 8

gondoskodik a jogszabályok által előírt szabályzatok nyilvántartásáról, elkészítéséről és ismertetéséről, a bejelentési kötelezettségek megtételéről; köteles a cégbíróságnak bejelenteni a társaság alapító okiratának módosítását, a cégjegyzékbe bejegyzett jogokat, tényeket, adatokat és ezek változását, valamint törvényben előírt más adatokat; köteles a társaság tagjairól nyilvántartást, tagjegyzéket vezetni; köteles a tagjegyzéket, illetve a tagjegyzékben feltüntetett adatok megváltozása esetén a hatályos tagjegyzéket a cégbíróságnak benyújtani; köteles a társaság ügyeiről szerzett értesüléseit üzleti titokként megőrizni. Az ügyvezető feladatait a mindenkor hatályos jogszabályok, a jelen Alapító Okirat és az alapítói határozatokkal összhangban tartozik végezni, jogosult minden olyan kérdésben dönteni, amelyet jogszabály, vagy a jelen Alapító Okirat nem utal az Alapító kizárólagos jogkörébe. Az ügyvezető a társaság ügyvezetését az ilyen tisztséget betöltő személyektől általában elvárható gondossággal, a társaság érdekeinek elsődlegessége alapján köteles ellátni. 10. 3. Az ügyvezető képviseleti joga, a cégjegyzés, felelősségi szabályok Az ügyvezető önálló képviseleti joggal és cégjegyzési jogosultsággal rendelkezik, képviseli a társaságot bíróságok és más hatóságok előtt, valamint harmadik személyekkel szemben. A társaság cégjegyzése akként történik, hogy a társaság előírt, előnyomott vagy nyomtatott cégneve alá a cégjegyzésre jogosult nevét a közjegyző- vagy jogszabály által meghatározott esetben ügyvéd- által hitelesített formában aláírják. 10. 4. A társaság cégjegyzése A társaság cégjegyzésére jogosult: a társaság ügyvezetője önállóan. A cégnél cégvezető kinevezésére nem kerülhet sor. Az ügyvezető a jogszabályok, a társasági szerződés, illetve az Alapító által hozott határozatok, illetve ügyvezetési kötelezettségek felróható megszegésével a társaságnak okozott károkért a polgári jog általános szabályai szerint felel a társasággal szemben. Az ügyvezető az Alapító döntéseiről folyamatos nyilvántartást vezet (határozatok könyve). A döntéseket azok meghozatala után haladéktalanul be kell vezetni a határozatok könyvébe. A nyilvántartásból a döntés tartalmának, időpontjának, hatályának világosan ki kell derülnie. Az ügyvezető gondoskodik a társaság döntéseinek érintettekkel való közléséről írásban, igazolható módon. 11. A társaság Felügyelő Bizottsága 11. 1. A Felügyelő Bizottság tagjai A 2013. évi V. Tv. rendelkezései, továbbá a a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. tv. 4. § (2) bekezdésében foglaltakkal összhangban a társaságnál 3 tagból álló Felügyelő Bizottság működik. Felügyelő bizottság tagjainak adatai: Név: Molnár József elnök Anyja neve: Szenczi Erzsébet Született: Békéscsaba, 1962.10.14. Lakcím: 5551 Csabacsűd, Táncsics M. u. 41. adóazonosító jele: 8349841974 Név: Kozsuch Kornél Anyja neve: Sovány Ilona Született: Szarvas, 1972.11.12. Lakcím: 5553 Kondoros, Szénási út 60. adóazonosító jele: 838666200 Név: Betkó József Imre Anyja neve: Novodonszki Zsuzsanna Született: Gyula, 1963.04.17. Lakcím: 5502 Gyomaendrőd, Dózsa György út 1. adóazonosító jele: 8351690406 11. 2. A Felügyelő Bizottság tagjainak megbízatása A Felügyelő Bizottság tagjainak megbízatása 5 (öt) évre szól. 11.3. Összeférhetetlenségi szabályok: Nem lehet felügyelő bizottsági tag az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy felügyelő 9

bizottságának tagja nem lehet. 11.4. A Felügyelő Bizottság jogai és kötelezettségei: A Felügyelő Bizottság köteles megvizsgálni valamennyi lényeges üzletpolitikai jelentést, valamint minden olyan előterjesztést, amely az alapító kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyre vonatkozik. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban számviteli törvény) szerinti beszámolóról és az adózott eredmény felhasználásáról az Alapító csak a Felügyelő Bizottság írásbeli jelentésének birtokában határozhat. Ha a Felügyelő Bizottság megítélése szerint az ügyvezetés tevékenysége jogszabályba, a Társasági szerződésbe, illetve az Alapító határozataiba ütközik, köteles haladéktalanul értesíteni az Alapítót. A Felügyelő Bizottság testületként jár el. A Felügyelő Bizottság tagjait és elnökét a tulajdonosi jogok gyakorlója, az Alapító nevezi ki. A Felügyelő Bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek nincs helye. A Felügyelő Bizottság köteles évente legalább egyszer ülést tartani. A Felügyelő Bizottság üléseit az elnök hívja össze és vezeti. Az ülés összehívását - az ok és cél megjelölésével - a Felügyelő Bizottság bármely tagja írásban kérheti az elnöktől, aki a kérelem kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles intézkedni a Felügyelő Bizottság ülésének 30 napon belüli időpontra történő összehívásáról. Ha az elnök a kérelemnek nem tesz eleget, a tag maga jogosult az ülés összehívására. A Felügyelő Bizottság egyebekben az ügyrendjét maga állapítja meg, melyet a társaság Alapítója hagy jóvá. A Felügyelő Bizottság minden tagjának egy szavazata van. A Felügyelő Bizottság akkor határozatképes, ha az ülésen tagjainak kétharmada, de legalább három tag jelen van. A Felügyelő Bizottság határozatait a jelenlevők egyszerű szótöbbségével hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A Felügyelő Bizottság üléséről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a napirenden kívül az ott elhangzott nyilatkozatokat, illetve az ülésen hozott határozatokat is. A határozatok tartalmán túl rögzíteni kell annak hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges személyét) is, továbbá az érintettekkel való közlési, illetve nyilvánosságra hozatali módját is. A határozat meghozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b.) pont), élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján: a.) kötelezettség, vagy felelősség alól mentesül, vagy b.) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a társaság cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás. Az összehívást a tag az elnöktől bármikor kérheti. Ha az elnök a Felügyelő Bizottság ülését 8 napon belül nem hívja össze, az összehívására bármely tag jogosult. Ha a Felügyelő Bizottság tagjainak száma az Alapító okiratban meghatározott létszám alá csökken vagy, nincs aki ülését összehívja, az ügyvezető a Felügyelő Bizottság rendeltetésszerű működésének helyreállítása érdekében köteles értesíteni az Alapítót. A Felügyelő Bizottság egyes ellenőrzési feladatok elvégzésével bármely tagját megbízhatja, illetve az ellenőrzést állandó jelleggel megoszthatja tagjai között. Az ellenőrzési jog megosztása nem érinti a felügyelő bizottsági tag felelősségét, sem azt a jogát, hogy az ellenőrzést más, a Felügyelő Bizottság ellenőrzési feladatkörébe tartozó tevékenységre is kiterjessze. A Felügyelő Bizottsági tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a társaságnak az ellenőrzési kötelezettségük megszegésével okozott károkért. A Felügyelő Bizottság tagjainak, továbbá az ügyvezető javadalmazása vonatkozásában a 2009. évi CXXII tv. 4§ (1) bek. alapján szabályzatot alkot az Alapító. A szabályzatot a cégbíróságnál letétbe kell helyezni. 12. A könyvvizsgáló 12.1. Az Alapító a társaság működésének ellenőrzésére könyvvizsgálót jelöl ki. A könyvvizsgáló adatai: KENZÁL Gazdasági Tanácsadó és Szolgáltató Kft. székhely 5540 Szarvas Vasút u. 39., Cg. 04-09-003546 kamarai nyilvántartás száma: MKVK 001908 Kijelölt könyvvizsgáló: Lázárné Kovács Etelka anyja neve: Kécskei Piroska Lakcím: 5540 Szarvas, Malom u. 9/4. Kamarai nyilvántartási szám: MKVK 005927 A könyvvizsgálót az Alapító a 2013. november 15. napjától 2014. május 31. napjáig terjedő időszakra, a folyó üzleti évről készített (egyszerűsített) éves beszámolót elfogadó alapítói határozat meghozatalának időpontjáig jelöli ki. 12.2. Összeférhetetlenségi szabályok: Nem lehet könyvvizsgáló 10

- a társaság Alapítója; - a társaság vezető tisztségviselője; - a társaság Felügyelő Bizottságának tagja, valamint az itt felsoroltak közeli hozzátartozója; élettársa; - a társaság munkavállalója, e jogviszonya, illetve minősége fennállta idején, valamint annak megszűnésétől számított három évig. - aki a társasággal munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll és az ilyen személy hozzátartozója, e minőségének megszűnésétől számított 3 évig; - aki a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül, valamint ennek hozzátartozója, kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat. 12. 3. A könyvvizsgáló jogai és kötelezettségei - a társaság éves beszámolóját, annak jogszabályszerűségét köteles ellenőrizni; - az Alapító elé terjesztett minden lényeges üzleti jelentést köteles megvizsgálni abból a szempontból, hogy az valós adatokat tartalmaz-e, illetve megfelel-e a jogszabályi előírásoknak; - tanácskozási joggal a Felügyelő Bizottság ülésein részt vehet (meghívás vagy saját maga által történő kezdeményezés alapján); - ha megállapítja, illetve egyébként tudomást szerez arról, hogy a társaság vagyonának jelentős mértékű csökkenése várható, illetve olyan tényt észlel, amely a vezető tisztségviselők vagy Felügyelő Bizottság tagjainak a 2013.évi V. Tv-ben meghatározott felelősségét vonja maga után, köteles az Alapítót azonnal tájékoztatni és intézkedését kérni; - ha az Alapító a jogszabályok által megkívánt döntéseket nem hozza meg, köteles erről a törvényességi felügyeletet ellátó szervet értesíteni, A könyvvizsgáló a társaság üzleti ügyeiről szerzett értesüléseit üzleti titokként köteles megőrizni. A könyvvizsgáló a könyvvizsgálókra vonatkozó jogszabályokban, illetve a Polgári Törvénykönyvben meghatározott felelősségi szabályok szerint felel. IV. A társaság gazdálkodása 13. A társaság az Alapító által jóváhagyott éves gazdálkodási terv alapján gazdálkodik. Az éves gazdálkodási időszak tárgyév január hó 01. napjától december hó 31. napjáig tart. A társaság tevékenységéről a számviteli törvény szerinti éves beszámolót kell készíteni. Az éves beszámolót - a felügyelő bizottság véleményezését követően - az Alapító hagyja jóvá. A 2013.évi V. tv. értelmében a nonprofit társaság üzletszerű gazdasági tevékenységet csak kiegészítő jelleggel folytathat, a gazdasági társaság tevékenységéből származó nyereség nem osztható fel, az a gazdasági társaság vagyonát gyarapítja. V. Közlési és nyilvánosságra hozatali szabályok 14.1. A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény 1.§ a) pontja értelmében köztulajdonban álló gazdasági társaságnak minősül többek között az a gazdasági társaság, amelyben a helyi önkormányzat jogi személyiséggel rendelkező társulása, ill. a többcélú kistérségi társulás különkülön vagy együttesen számítva többségi befolyással rendelkezik. A 2009. évi CXXII. törvény 2.§ (1) bekezdése értelmében a társaság a közzététel időpontjában fennálló adatok alapján közzéteszi a vezető tisztségviselők, a felügyelőbizottsági tagok, a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 208. §-a szerint vezető állású munkavállalók, valamint az önállóan cégjegyzésre vagy a bankszámla feletti rendelkezésre jogosult munkavállalók meghatározott adatait és díjazását, valamint a (2) bekezdés szerint a másokkal együttesen cégjegyzésre vagy a bankszámla feletti rendelkezésre jogosult munkavállalók, valamint a munkáltató működése szempontjából meghatározó jelentőségű egyéb munkavállalók esetében az a törvényben meghatározott adatokat. A 2.§ (3) bekezdés alapján továbbá a társaság a közzététel időpontjában fennálló adatok alapján gondoskodik a pénzeszközei felhasználásával, a gazdasági társaság vagyonával történő gazdálkodással összefüggő - az egyszerű közbeszerzési eljárás értékhatárát elérő vagy azt meghaladó értékű - árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás megrendelésre, vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra, vagyon vagy vagyoni értékű jog átadására, valamint koncesszióba adásra vonatkozó szerződések megnevezésének (típusának), tárgyának, a szerződést kötő felek nevének, a szerződés értékének, határozott időre kötött szerződés esetében annak időtartamára vonatkozó adatoknak, valamint az említett adatok változásainak közzétehetővé tételéről. Önkormányzati rendelet a kötelezően közzétételre kerülő szerződések értékhatárát az egyszerű közbeszerzési eljárás értékhatáránál alacsonyabb összegben is meghatározhatja. Az adatok közzétételéért, folyamatos hozzáférhetőségéért és hitelességéért a gazdasági társaság - mint munkáltató - vezetője a gazdasági társasággal összefüggő valamennyi adat vonatkozásában felelős. 14.2. Azokban az esetekben, amikor a 2013.évi V. tv. a társaságot kötelezi arra, hogy közleményt tegyen közzé, a társaság e kötelezettségének a) a Cégközlönyben 11

b) a társaság honlapján tesz eleget. A társaság e-mail címe: [email protected] VI. Záró rendelkezések Jelen Alapító Okiratban nem érintett, vagy teljes körűen nem szabályozott kérdések vonatkozásában a 2013. évi V. tv. a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény, és az egyéb vonatkozó jogszabályok rendelkezései az irányadóak. Az egységes szerkezetű létesítő okirat elkészítésére, a 2014. január 22-i keltezésű, 1./2014. számú alapítói határozattal módosított szakasz változása adott okot, mely szakasz a társasági szerződésben dőlt betűvel van jelölve (10. pont). Szarvas, 2014. május 14. napján. Brlás János az alapító Körös-szögi Kistérség Többcélú Társulása képviseletében a Társulás elnöke”

Határidők, felelősök: Határidő: azonnal 3. döntési javaslat "A Körös-szögi Civil Fórum XII. Kistérségi Civil Találkozó támogatása" Tervezett döntéstípus: határozat Tervezett ágazati besorolás: település üzemeltetés A Képviselő-testület a javaslatról egyszerű többséggel, nyílt szavazással dönt.

Hunya Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Körös-szögi Kistérség Többcélú Társulása Társulási Tanács 61./2014.(V.28.) sz. határozata alapján, melyben a Körös-szögi Civil Fórum Egyesület részére a XII. Kistérségi Civil Találkozó megrendezéséhez 400.000 .- Ft vissza nem térítendő támogatást biztosított önkormányzati hozzájárulás terhére, az alábbiak szerint hagyja jóvá: Hunya Község Önkormányzatának Képviselő-testülete lakosságszám arányosan 6.127 Ft támogatással biztosítja a XII. Kistérségi Civil Találkozó megrendezését.

Határidők, felelősök: Határidő: 2014. 06. 30. Felelős: Petényi Szilárdné Hivatali felelős: Kulik Edit

12

A Körös-szögi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság Alapító Okirata egységes szerkezetbe foglalva 2014. május 14. mely kibocsátásra került az alapító által a gazdasági társaságokról szóló 2013. évi V. tv. (a továbbiakban: Ptk.) alapján, nem jövedelemszerzésre irányuló gazdasági tevékenység folytatására. Az alapító Körös-szögi Kistérség Többcélú Társulása nonprofit korlátolt felelősségű társaságot hoz létre, és egyben megállapítja a társaság alapító okiratát az alábbiak szerint: I. A társaság adatai 1.

Társaság cégneve: Körös-szögi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság 1.2. A társaság rövidített cégneve: Körös-szögi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. 2. A társaság székhelye (telephelye/fióktelepe): 5540 Szarvas, Kossuth Lajos utca 19. 3. A társaság jogállása és időtartama A társaság a feladatát nonprofit szervezetként látja el. A társaság működésének időtartama: határozatlan. 4. A társaság alapítója A társaság alapítója a Körös-szögi Kistérség Többcélú Társulása (székhely: 5540 Szarvas, Kossuth L. u. 19.). Az alapító a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 87.§ szakasza értelmében jogi személyiséggel rendelkezik. Az alapítót képviseli Brlás János, a Körös-szögi Kistérség Többcélú Társulás elnöke (születési idő; 1960.08.26.; anyja neve: Valkovszki Erzsébet; lakcím; 5552 Kardos, Petőfi S. u. 17.; adóazonosító jele: 8342052656) Az Alapító döntése szerint nonprofit korlátolt felelősségű társaságot kíván létrehozni, az alapító Körös-szögi Kistérség Többcélú Társulás illetékességi területéhez tartozó települések hulladékgazdálkodásának hatékonyabb ellátásának biztosítása érdekében. Az Alapító a KEOP-1.1.1/2F/09-11-2012-0005 pályázaton nyertesként szerepelt, a megvalósításhoz a nonprofit Kft. megalapítása szükséges követelmény. II. A társaság tevékenysége 5. A társaság tevékenységi körei: 5.1. A 2008. január 1. napjával hatályba lépett, az új Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszer (TEAOR '08) szerint a társaság tevékenységi köre: 5.2.1. A társaság főtevékenysége: 3821’08 Nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása A társaság egyéb tevékenységi körei: 3811’08 Nem veszélyes hulladék gyűjtése 3832’08 Hulladék újrahasznosítása A gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapító okiratban meghatározott tevékenységére fordítja. A társaság közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak 1

anyagi támogatást nem nyújt. A társaság az engedélyköteles tevékenységeket, csak a szükséges hatósági engedélyek birtokában gyakorolja. A társaság azon tevékenységeket, amelyekhez szakmai képesítés szükséges, alkalmazottak foglalkoztatásával végzi. Az alkalmazottak foglalkoztatására akkor kerül sor, amikor az adott tevékenységet ténylegesen megkezdi. A társaság (előtársaságként) üzletszerű gazdasági tevékenységet csak a gazdasági társaság cégbejegyzése iránti kérelem benyújtását követően folytathat azzal, hogy a cégbejegyzésig hatósági engedélyhez kötött tevékenységet nem végezhet. 6. A társaság törzstőkéje: A társaság törzstőkéje 3.000.000 Ft, azaz Hárommillió forint, amely teljes egészében pénzbeli betét. Az alapító tag törzsbetétének összege 3.000.000 Ft, azaz Hárommillió forint, amely teljes egészében pénzbeli betét. Az alapító tag a jegyzett tőkének a társaság rendelkezésére bocsátását a társaság bankszámlájára való befizetésével köteles teljesíteni, melyről a pénzforgalmi szolgáltató igazolást állít ki. Alapító 500.000 Ft pénzbeli betétet már szolgáltatott, 2.500.000 Ft pénzbeli betétet pedig ezen okirat aláírásától számított 15 napon belül szolgáltat. A társaság bejegyzését követően a tag jogait és a társaság vagyonából őt megillető hányadot az üzletrész testesíti meg. A tagnak csak egy üzletrésze lehet. 7. Az üzletrész átruházása 7.1. Az egyszemélyes társaság a saját üzletrészét nem szerezheti meg. 7.2.Az üzletrész a) átruházás; b) a jogi személy tag szétválása folytán az üzletrésze tekintetében bekövetkezett jogutódlás; c) öröklés; d) a házastársi közös vagyon megosztása; e) új jogosult hiányában a tag jogutód nélküli megszűnése esetén osztható fel. Az üzletrész felosztásához az alapító hozzájárulása szükséges. 7.3. Ha az egyszemélyes társaság az üzletrész felosztása vagy a törzstőke emelése folytán új taggal egészül ki, és így többszemélyes társasággá válik, a tagok kötelesek az alapító okiratot társasági szerződésre módosítani. 8. A társaság üzleti éve: A társaság határozatlan időre alakul, a társaság üzleti éve a naptári évvel azonos. III. A társaság szervezete 9. Az alapító jogai és kötelességei 9.1. Az Alapító jogai A jogszabályban a taggyűlés részére meghatározott jogokat az Alapító gyakorolja, így a 2013 évi V. tv. szerint különösen: a) a számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyása; b) pótbefizetés elrendelése és visszatérítése; c) üzletrész felosztásához való hozzájárulás és az üzletrész bevonásának elrendelése; d) az ügyvezető kijelölése, visszahívása és díjazásának megállapítása; e) a felügyelőbizottság tagjainak kijelölése, visszahívása és díjazásának megállapítása; f) a könyvvizsgáló kijelölése, visszahívása és díjazásának megállapítása; 2

g) olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a társaság saját tagjával, ügyvezetőjével vagy azok közeli hozzátartozójával [Ptk. 685. § b) pont], illetve élettársával köt; h) az ügyvezető, a felügyelőbizottsági tagok, illetve a könyvvizsgáló elleni követelések érvényesítése; i) a társaság beszámolójának, ügyvezetésének, gazdálkodásának könyvvizsgáló által történő megvizsgálásának elrendelése; j) az elismert vállalatcsoport létrehozásának előkészítéséről és az uralmi szerződés tervezetének tartalmáról való döntés, az uralmi szerződés tervezetének jóváhagyása; k) a társaság jogutód nélküli megszűnésének, átalakulásának elhatározása; l) a társasági szerződés módosítása; m) a törzstőke felemelésének és leszállításának elhatározása; n) törzstőkeemelés esetén a tagok elsőbbségi jogának kizárása; o) törzstőkeemelés során az elsőbbségi jog gyakorlására jogosultak kijelölése; p) törzstőke felemelésekor, illetve az elsőbbségi jog gyakorlása esetén a törzsbetétek arányától való eltérés megállapítása; q) törzstőke leszállításakor a törzsbetétek arányától való eltérés megállapítása; r) mindazon ügyek, amelyeket törvény vagy a társasági szerződés a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe utal. Jelen Alapító okira az Alapító hatáskörébe utalja továbbá: - a Társaság éves közbeszerzési tervének jóváhagyását; - a Társaság működésének ellenőrzését az alapítói jogok gyakorlójának saját belső ellenőrzési szervezete útján; - a Társaság éves üzleti tervének jóváhagyását; - a Társaság fejlesztési koncepciójának, stratégiájának jóváhagyását; - Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) elfogadását és/vagy annak módosítását. A jogszabályban a taggyűlés részére meghatározott jogokat az Alapító gyakorolja, azzal az eltéréssel, hogy a döntéshozatalt megelőzően az Alapító köteles a felügyelő szerv, valamint a legfőbb szervnek nem minősülő ügyintéző és képviseleti szerv véleményének megismerése érdekében írásos véleményüket beszerezni. Az ügyvezető és a Felügyelő Bizottság nyolc napon belül köteles véleményét írásban az Alapító részére közvetlenül megküldeni. Az Alapító a vezető tisztségviselők hatáskörét nem vonhatja el. A vezető tisztségviselők felelősségére a gazdasági társaságokról szóló törvény szabályai az irányadók. A taggyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekben az alapító határozattal dönt, és erről az ügyvezetőt írásban értesíti. 10. A társaság ügyvezetője A társaságnak egy ügyvezetője van. A társaság ügyvezetője: Hamza Zoltán Gábor Születési neve: Hamza Zoltán Gábor Anyja neve: Rusz Mária Születési hely, idő: Békésszentandrás, 1962.08.04. Lakcíme: Békésszentandrás, Kisfaludy utca 19. Adóazonosító jele: 8349133910 Az ügyvezető e-mail címe: [email protected] Az ügyvezető megbízatása 1 (egy) évre szól. 10. 1. Összeférhetetlenségi szabályok Nem lehet ügyvezető az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül. Nem lehet ügyvezető, akit jogerős bírói ítélettel a vezető tisztség gyakorlásától eltiltottak, e tilalom hatálya alatt. 3

Nem lehet ügyvezető az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy ügyvezetője nem lehet. Nem lehet ügyvezetője a gazdasági társaságnak, közhasznú társaságnak megszüntetési eljárás során való törlését követő két évig az a személy, aki a törlést megelőző naptári évben a gazdasági társaságnál, közhasznú társaságnál vezető tisztségviselő volt. Az ügyvezető - a nyilvánosan működő részvénytársaságban való részvényszerzés kivételével - nem szerezhet részesedést a társaságéval azonos tevékenységet főtevékenységként megjelölő más gazdálkodó szervezetben, továbbá nem lehet vezető tisztségviselő a társaságéval azonos főtevékenységet végző más gazdasági társaságban, illetve szövetkezetben, kivéve, ha ehhez az egyedüli tag hozzájárul. Az ügyvezető és közeli hozzátartozója, valamint élettársa nem köthet a saját nevében vagy javára a társaság főtevékenységi körébe tartozó ügyleteket. Az ügyvezető és közeli hozzátartozója, valamint élettársa a Felügyelő Bizottság tagjává nem választható meg. Ha az ügyvezető új vezető tisztségviselői megbízást fogad el, a tisztség elfogadásától számított tizenöt napon belül köteles e tényről értesíteni azokat a társaságokat, ahol már vezető tisztségviselő vagy felügyelő bizottsági tag. 10. 2. Az ügyvezető jogai és kötelezettségei - jogosult a társaság képviseletére és ügyeinek intézésére; gyakorolja a munkáltatói jogokat a társaság munkavállalói felett; - köteles elkészíteni vagy elkészíttetni a társaság éves beszámolóját; - gondoskodik a jogszabályok által előírt szabályzatok nyilvántartásáról, elkészítéséről és ismertetéséről, a bejelentési kötelezettségek megtételéről; - köteles a cégbíróságnak bejelenteni a társaság alapító okiratának módosítását, a cégjegyzékbe bejegyzett jogokat, tényeket, adatokat és ezek változását, valamint törvényben előírt más adatokat; - köteles a társaság tagjairól nyilvántartást, tagjegyzéket vezetni; - köteles a tagjegyzéket, illetve a tagjegyzékben feltüntetett adatok megváltozása esetén a hatályos tagjegyzéket a cégbíróságnak benyújtani; - köteles a társaság ügyeiről szerzett értesüléseit üzleti titokként megőrizni. Az ügyvezető feladatait a mindenkor hatályos jogszabályok, a jelen Alapító Okirat és az alapítói határozatokkal összhangban tartozik végezni, jogosult minden olyan kérdésben dönteni, amelyet jogszabály, vagy a jelen Alapító Okirat nem utal az Alapító kizárólagos jogkörébe. Az ügyvezető a társaság ügyvezetését az ilyen tisztséget betöltő személyektől általában elvárható gondossággal, a társaság érdekeinek elsődlegessége alapján köteles ellátni. 10. 3. Az ügyvezető képviseleti joga, a cégjegyzés, felelősségi szabályok Az ügyvezető önálló képviseleti joggal és cégjegyzési jogosultsággal rendelkezik, képviseli a társaságot bíróságok és más hatóságok előtt, valamint harmadik személyekkel szemben. A társaság cégjegyzése akként történik, hogy a társaság előírt, előnyomott vagy nyomtatott cégneve alá a cégjegyzésre jogosult nevét a közjegyző- vagy jogszabály által meghatározott esetben ügyvéd- által hitelesített formában aláírják. 10. 4. A társaság cégjegyzése A társaság cégjegyzésére jogosult: a társaság ügyvezetője önállóan. A cégnél cégvezető kinevezésére nem kerülhet sor. Az ügyvezető a jogszabályok, a társasági szerződés, illetve az Alapító által hozott határozatok, illetve ügyvezetési kötelezettségek felróható megszegésével a társaságnak okozott károkért a polgári jog általános szabályai szerint felel a társasággal szemben. 4

Az ügyvezető az Alapító döntéseiről folyamatos nyilvántartást vezet (határozatok könyve). A döntéseket azok meghozatala után haladéktalanul be kell vezetni a határozatok könyvébe. A nyilvántartásból a döntés tartalmának, időpontjának, hatályának világosan ki kell derülnie. Az ügyvezető gondoskodik a társaság döntéseinek érintettekkel való közléséről írásban, igazolható módon. 11. A társaság Felügyelő Bizottsága 11. 1. A Felügyelő Bizottság tagjai A 2013. évi V. Tv. rendelkezései, továbbá a a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. tv. 4. § (2) bekezdésében foglaltakkal összhangban a társaságnál 3 tagból álló Felügyelő Bizottság működik. Felügyelő bizottság tagjainak adatai: Név: Molnár József elnök Anyja neve: Szenczi Erzsébet Született: Békéscsaba, 1962.10.14. Lakcím: 5551 Csabacsűd, Táncsics M. u. 41. adóazonosító jele: 8349841974 Név: Kozsuch Kornél Anyja neve: Sovány Ilona Született: Szarvas, 1972.11.12. Lakcím: 5553 Kondoros, Szénási út 60. adóazonosító jele: 838666200 Név: Betkó József Imre Anyja neve: Novodonszki Zsuzsanna Született: Gyula, 1963.04.17. Lakcím: 5502 Gyomaendrőd, Dózsa György út 1. adóazonosító jele: 8351690406 11. 2. A Felügyelő Bizottság tagjainak megbízatása A Felügyelő Bizottság tagjainak megbízatása 5 (öt) évre szól. 11.3. Összeférhetetlenségi szabályok: Nem lehet felügyelő bizottsági tag az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy felügyelő bizottságának tagja nem lehet. 11.4. A Felügyelő Bizottság jogai és kötelezettségei: A Felügyelő Bizottság köteles megvizsgálni valamennyi lényeges üzletpolitikai jelentést, valamint minden olyan előterjesztést, amely az alapító kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyre vonatkozik. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban számviteli törvény) szerinti beszámolóról és az adózott eredmény felhasználásáról az Alapító csak a Felügyelő Bizottság írásbeli jelentésének birtokában határozhat. Ha a Felügyelő Bizottság megítélése szerint az ügyvezetés tevékenysége jogszabályba, a Társasági szerződésbe, illetve az Alapító határozataiba ütközik, köteles haladéktalanul értesíteni az Alapítót. A Felügyelő Bizottság testületként jár el. A Felügyelő Bizottság tagjait és elnökét a tulajdonosi jogok gyakorlója, az Alapító nevezi ki. 5

A Felügyelő Bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek nincs helye. A Felügyelő Bizottság köteles évente legalább egyszer ülést tartani. A Felügyelő Bizottság üléseit az elnök hívja össze és vezeti. Az ülés összehívását - az ok és cél megjelölésével - a Felügyelő Bizottság bármely tagja írásban kérheti az elnöktől, aki a kérelem kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles intézkedni a Felügyelő Bizottság ülésének 30 napon belüli időpontra történő összehívásáról. Ha az elnök a kérelemnek nem tesz eleget, a tag maga jogosult az ülés összehívására. A Felügyelő Bizottság egyebekben az ügyrendjét maga állapítja meg, melyet a társaság Alapítója hagy jóvá. A Felügyelő Bizottság minden tagjának egy szavazata van. A Felügyelő Bizottság akkor határozatképes, ha az ülésen tagjainak kétharmada, de legalább három tag jelen van. A Felügyelő Bizottság határozatait a jelenlevők egyszerű szótöbbségével hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A Felügyelő Bizottság üléséről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a napirenden kívül az ott elhangzott nyilatkozatokat, illetve az ülésen hozott határozatokat is. A határozatok tartalmán túl rögzíteni kell annak hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges személyét) is, továbbá az érintettekkel való közlési, illetve nyilvánosságra hozatali módját is. A határozat meghozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b.) pont), élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján: a.) kötelezettség, vagy felelősség alól mentesül, vagy b.) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a társaság cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás. Az összehívást a tag az elnöktől bármikor kérheti. Ha az elnök a Felügyelő Bizottság ülését 8 napon belül nem hívja össze, az összehívására bármely tag jogosult. Ha a Felügyelő Bizottság tagjainak száma az Alapító okiratban meghatározott létszám alá csökken vagy, nincs aki ülését összehívja, az ügyvezető a Felügyelő Bizottság rendeltetésszerű működésének helyreállítása érdekében köteles értesíteni az Alapítót. A Felügyelő Bizottság egyes ellenőrzési feladatok elvégzésével bármely tagját megbízhatja, illetve az ellenőrzést állandó jelleggel megoszthatja tagjai között. Az ellenőrzési jog megosztása nem érinti a felügyelő bizottsági tag felelősségét, sem azt a jogát, hogy az ellenőrzést más, a Felügyelő Bizottság ellenőrzési feladatkörébe tartozó tevékenységre is kiterjessze. A Felügyelő Bizottsági tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a társaságnak az ellenőrzési kötelezettségük megszegésével okozott károkért. A Felügyelő Bizottság tagjainak, továbbá az ügyvezető javadalmazása vonatkozásában a 2009. évi CXXII tv. 4§ (1) bek. alapján szabályzatot alkot az Alapító. A szabályzatot a cégbíróságnál letétbe kell helyezni. 12. A könyvvizsgáló 12.1. Az Alapító a társaság működésének ellenőrzésére könyvvizsgálót jelöl ki. A könyvvizsgáló adatai: KENZÁL Gazdasági Tanácsadó és Szolgáltató Kft. székhely 5540 Szarvas Vasút u. 39., Cg. 04-09-003546 kamarai nyilvántartás száma: MKVK 001908 Kijelölt könyvvizsgáló: Lázárné Kovács Etelka anyja neve: Kécskei Piroska Lakcím: 5540 Szarvas, Malom u. 9/4. Kamarai nyilvántartási szám: MKVK 005927 6

A könyvvizsgálót az Alapító a 2013. november 15. napjától 2014. május 31. napjáig terjedő időszakra, a folyó üzleti évről készített (egyszerűsített) éves beszámolót elfogadó alapítói határozat meghozatalának időpontjáig jelöli ki. 12.2. Összeférhetetlenségi szabályok: Nem lehet könyvvizsgáló - a társaság Alapítója; - a társaság vezető tisztségviselője; - a társaság Felügyelő Bizottságának tagja, valamint az itt felsoroltak közeli hozzátartozója; élettársa; - a társaság munkavállalója, e jogviszonya, illetve minősége fennállta idején, valamint annak megszűnésétől számított három évig. - aki a társasággal munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll és az ilyen személy hozzátartozója, e minőségének megszűnésétől számított 3 évig; - aki a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül, valamint ennek hozzátartozója, kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat. 12. 3. A könyvvizsgáló jogai és kötelezettségei - a társaság éves beszámolóját, annak jogszabályszerűségét köteles ellenőrizni; - az Alapító elé terjesztett minden lényeges üzleti jelentést köteles megvizsgálni abból a szempontból, hogy az valós adatokat tartalmaz-e, illetve megfelel-e a jogszabályi előírásoknak; - tanácskozási joggal a Felügyelő Bizottság ülésein részt vehet (meghívás vagy saját maga által történő kezdeményezés alapján); - ha megállapítja, illetve egyébként tudomást szerez arról, hogy a társaság vagyonának jelentős mértékű csökkenése várható, illetve olyan tényt észlel, amely a vezető tisztségviselők vagy Felügyelő Bizottság tagjainak a 2013.évi V. Tv-ben meghatározott felelősségét vonja maga után, köteles az Alapítót azonnal tájékoztatni és intézkedését kérni; - ha az Alapító a jogszabályok által megkívánt döntéseket nem hozza meg, köteles erről a törvényességi felügyeletet ellátó szervet értesíteni, A könyvvizsgáló a társaság üzleti ügyeiről szerzett értesüléseit üzleti titokként köteles megőrizni. A könyvvizsgáló a könyvvizsgálókra vonatkozó jogszabályokban, illetve a Polgári Törvénykönyvben meghatározott felelősségi szabályok szerint felel. IV. A társaság gazdálkodása 13. A társaság az Alapító által jóváhagyott éves gazdálkodási terv alapján gazdálkodik. Az éves gazdálkodási időszak tárgyév január hó 01. napjától december hó 31. napjáig tart. A társaság tevékenységéről a számviteli törvény szerinti éves beszámolót kell készíteni. Az éves beszámolót - a felügyelő bizottság véleményezését követően - az Alapító hagyja jóvá. A 2013.évi V. tv. értelmében a nonprofit társaság üzletszerű gazdasági tevékenységet csak kiegészítő jelleggel folytathat, a gazdasági társaság tevékenységéből származó nyereség nem osztható fel, az a gazdasági társaság vagyonát gyarapítja. V. Közlési és nyilvánosságra hozatali szabályok 14.1. A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény 1.§ a) pontja értelmében köztulajdonban álló gazdasági társaságnak minősül 7

többek között az a gazdasági társaság, amelyben a helyi önkormányzat jogi személyiséggel rendelkező társulása, ill. a többcélú kistérségi társulás külön-külön vagy együttesen számítva többségi befolyással rendelkezik. A 2009. évi CXXII. törvény 2.§ (1) bekezdése értelmében a társaság a közzététel időpontjában fennálló adatok alapján közzéteszi a vezető tisztségviselők, a felügyelőbizottsági tagok, a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 208. §-a szerint vezető állású munkavállalók, valamint az önállóan cégjegyzésre vagy a bankszámla feletti rendelkezésre jogosult munkavállalók meghatározott adatait és díjazását, valamint a (2) bekezdés szerint a másokkal együttesen cégjegyzésre vagy a bankszámla feletti rendelkezésre jogosult munkavállalók, valamint a munkáltató működése szempontjából meghatározó jelentőségű egyéb munkavállalók esetében az a törvényben meghatározott adatokat. A 2.§ (3) bekezdés alapján továbbá a társaság a közzététel időpontjában fennálló adatok alapján gondoskodik a pénzeszközei felhasználásával, a gazdasági társaság vagyonával történő gazdálkodással összefüggő - az egyszerű közbeszerzési eljárás értékhatárát elérő vagy azt meghaladó értékű - árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás megrendelésre, vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra, vagyon vagy vagyoni értékű jog átadására, valamint koncesszióba adásra vonatkozó szerződések megnevezésének (típusának), tárgyának, a szerződést kötő felek nevének, a szerződés értékének, határozott időre kötött szerződés esetében annak időtartamára vonatkozó adatoknak, valamint az említett adatok változásainak közzétehetővé tételéről. Önkormányzati rendelet a kötelezően közzétételre kerülő szerződések értékhatárát az egyszerű közbeszerzési eljárás értékhatáránál alacsonyabb összegben is meghatározhatja. Az adatok közzétételéért, folyamatos hozzáférhetőségéért és hitelességéért a gazdasági társaság - mint munkáltató - vezetője a gazdasági társasággal összefüggő valamennyi adat vonatkozásában felelős. 14.2. Azokban az esetekben, amikor a 2013.évi V. tv. a társaságot kötelezi arra, hogy közleményt tegyen közzé, a társaság e kötelezettségének a) a Cégközlönyben b) a társaság honlapján tesz eleget. A társaság e-mail címe: [email protected] VI. Záró rendelkezések Jelen Alapító Okiratban nem érintett, vagy teljes körűen nem szabályozott kérdések vonatkozásában a 2013. évi V. tv. a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény, és az egyéb vonatkozó jogszabályok rendelkezései az irányadóak. Az egységes szerkezetű létesítő okirat elkészítésére, a 2014. január 22-i keltezésű, 1./2014. számú alapítói határozattal módosított szakasz változása adott okot, mely szakasz a társasági szerződésben dőlt betűvel van jelölve (10. pont). Szarvas, 2014. május 14. napján. Brlás János az alapító Körös-szögi Kistérség Többcélú Társulása képviseletében a Társulás elnöke

8