Felsőszentgyörgyi Hírek Jászfelsőszentgyörgy Község Lapja 2011. január – február - március
XV. évf. 1. sz.
Ára: 250,- Ft / előfizetőknek 200,- Ft
MEGHÍVÓ az 1848. március 15-ei forradalom tiszteletére szervezett jászfelsőszentgyörgyi rendezvényre
A RENDEZVÉNY IDEJE: március 14., hétfő 18 órától – Gyülekezés a művelődési házban Fáklyás felvonulás, a Petőfi-szobor megkoszorúzása. Ünnepi műsor Beszédet mond - Bálint Györgyné Kérjük a község szervezeteit, intézményeit és lakosait, hogy csatlakozzanak rendezvényünkhöz! Ezek után az ünneplő fiatalok számára a művelődési házban vetélkedőt rendezünk.
SZERETETTEL VÁRUNK MINDENKIT AZ ÜNNEPSÉGRE ÉS AZ AZT KÖVETŐ RENDEZVÉNYRE!
ÖNKORMÁNYZATI HÍREK Részletek a Jegyzőkönyvből a Községi Önkormányzat Képviselőtestületének 2011. február 15-én megtartott üléséről I. NAPIRENDI PONT Tápió szennyvíz beruházás 2010-2011 évi költségvetése valamint tájékoztatás a projekt állásáról Kovács Norbert Nem tudjuk megmondani, hogy a projekt mikor indul el. Csak azt tudjuk továbbítani információként, hogy hol tart a brüsszeli folyamat. Tavalyi évben még úgy véltük, hogy 2013. júliusában el kell kezdődni a próbaüzemnek, de mind ez attól függ, hogy mikor kezdődik a projekt. A támogatási szerződéssel kapcsolatban véleményem szerint semmiféle hátrány nem származott abból, hogy Kormányváltás történt, tudomásunk szerint nincs több ilyen nagyságú projekt a brüsszeli bizottság előtt Magyarország részéről. A települések nagyon rosszul állnak a lakossági befizetésekkel. A fizetési morálon javítani szükséges, hisz az önkormányzatok nem fogják tudni finanszírozni a hiányzó összegeket. Továbbá a hitelszerződés folyósításának is feltétele a bizonyos számú lakossági élő szerződés. Nagyon sok múlik a települési önkormányzatok lakosság felé történő kommunikációján. Polgármester Költségvetésünk tárgyalásánál ezt a tényt nagyon komolyan figyelembe kell vennünk. Többször hangoztattam a testület felé, hogy az önkormányzatnak maximálisan erősíteni kell a lakosságot, hogy a szennyvíz beruházást támogassa. A társulás egy összegben fogja követelni az elmaradt befizetéseket. Téves információkat semmiféleképpen nem szabad a lakosság felé közvetíteni, nem szabad a kételyt erősíteni, hogy ne fizessék a hozzájárulást, mert egy összegben sokkal többet kell majd megfizetni. Amennyiben a lakossági befizetések nem érik el azt a szintet, hogy tudjon működni a projekt, abban az esetben hatalmas összegű adósságot hagy maga után a beruházás, melyet az önkormányzatnak kell kifizetni, amely lehetetlen lesz. Amennyiben elkezdődik a beruházás és nincs mögötte a megfelelő számú lakossági befizetés, mely tudja fedezni a hitel összegét, abban az esetben az önkormányzatnak kell kézfizető kezességet vállalni, amely nagyon súlyos, milliós összegű kifizetéseket fog jelenteni. Ebben az esetben pedig az intézmények működése fog veszélybe kerülni.
Nagyon komoly felelősség van rajtunk, a lakosságot erősíteni kell abban, hogy mindnyájunk közös érdeke az, hogy megvalósuljon a beruházás. Polgármester A hozzájárulást valamennyi lakosnak be kell fizetni, nem fizetés esetén az önkormányzatnak adók módjára kell behajtani. A társulat a saját rendszerében folyamatosan tudja nyomon követni a befizetéseket, és neki a dolga és feladata az, hogy nem fizetések esetén felszólítsa az ügyfelet. Kovács Norbert Fontos szempont az is, hogy nem rendszeres fizetés esetén nem lesz jogosult az ügyfél a teljes állami támogatásra. II. NAPIRENDI PONT Községi Önkormányzat 2011. évi költségvetésének megtárgyalása A képviselők megtárgyalták és elfogadták az idei év költségvetését, melynek számadatait a 2/2001.(II.16.) sz. rendelet tartalmazza Elmaradt a beruházás, mert nem nyert támogatást a ravatalozó felújítására benyújtott pályázatunk, melynek önerő része nem került betervezésre a költségvetésbe, viszont az 500 ezer forint összegű támogatás, mely a földtulajdonosok közösségétől érkezett betervezésre került, és ezt az összeget a temetőre kell fordítani. Civil szervezetek támogatására jelen pillanatban 400 ezer forint előirányzat szerepel a költségvetésben. Ezen összeg felhasználásánál is azt javaslom, hogy meg kell várnunk azt, hogyan alakul az önkormányzat működése, ezt követően döntsön a testület a civil szervezetek támogatásáról. A civil szervezetek támogatására vissza térve meg kell említeni, hogy a Rozmaring Pávakör az ősz folyamán a 30 éves évfordulóját szeretné megünnepelni, az ezzel kapcsolatos kérésük majd testület elé fog kerülni és tárgyalni kell róla. Az iskolánk fennállásának 50-dik évfordulóját fogja ünnepelni, valamilyen módon meg kell emlékezni az évfordulóról. (felvetődött a javaslatként, hogy a valaha itt tanított pedagógusoknak emlékhelyet létesítsenek.) III. NAPIRENDI PONT József Attila Művelődési Ház, Könyvtár és Teleház helyiségbérleti díjainak felülvizsgálata A képviselő-testület az alábbiakban állapítja meg a József Attila Művelődési Ház, Könyvtár és Teleház terembérleti díjait:
Lakodalom: 60.000,-Ft/alkalom Táncos rendezvény: 40.000,-Ft/alkalom Gyűlés, értekezlet, termékbemutató, cirkusz a nagyteremben 4.000,-Ft/óra Gyűlés, értekezlet, termékbemutató a házasságkötő teremben: 2.000,-Ft/óra Vásár a nagyteremben: 4.000,-Ft/óra Vásár az előtérben: 2.000,-Ft/óra Udvari rendezvény: 15.000,-Ft/alkalom Nagytermi esküvő: 10.000,-Ft/alkalom Az önkormányzat által elismert és támogatott szervezetek évente egy alkalommal térítésmentesen használhatják a művelődési ház termeit nagyrendezvényeik megtartására. Ezek: -
Nyugdíjas klub, Rozmaring Pávakör, Kék Nefelejcs Népdalkör, Mozgáskorlátozottak Egyesülete, Cigány Kisebbségi Önkormányzat, Vöröskereszt helyi szervezete, Polgárőrség
A fenti szervezetek szakköri foglalkozásaikat, tanácskozásaikat, megbeszéléseiket térítésmentesen tarthatják a művelődési házban. Az alábbi szervezetek, gazdasági társaságok évente egy alkalommal térítésmentesen használhatják a művelődési ház termeit közgyűléseik megtartására. Ezek - Földtulajdonosok közössége, - Lövész klub, - Felsőszentgyörgyi Mg. Szövetkezet További igénybevétel esetén valamennyi felsorolt szervezetek, gazdasági társaságok is fizetik a teljes terembérleti díjat, mérséklésért a Községi Önkormányzat Képviselő-testületének Községgazdálkodási, Pénzügyi és Környezetvédelmi Bizottságához fordulhatnak. A bizottság a terembérleti díjakat a rezsiköltség mértékéig (10. 000 forint) csökkentheti. V. napirendi pontként tárgyalta a képviselőtestület, hogy azok a jászfelsőszentgyörgyi lakosok, akik a 80-dik életévüket betöltötték, alanyi jogon legyenek jogosultak a hulladékszállítási díjkedvezményre.
VI. NAPIRENDI PONT Az anyakönyvi eljárás egyes díjairól szóló rendelet tervezet megtárgyalása 2011. március 1-től az önkormányzat hivatalos házasságkötő terme a polgármesteri hivatal épületében lévő tanácsterem. A házasság
hivatali helyiségen kívüli megkötése esetén a többletszolgáltatás ellentételezéseként 10.000,Ft mértékű díjat kell fizetni. Házasság munkaidőn kívül (pl. szombaton) történő kötése esetén a többletszolgáltatás ellentételezéseként 10.000,- Ft mértékű díjat kell fizetni. VII. NAPIRENDI PONT A Községi Önkormányzat Képviselőtestületének 2011. évi munkatervének elfogadása Polgármester A munkatervben az ülések időpontját a megszokott minden hónap utolsó hetének csütörtöki napjára állítottuk be, természetesen amikor szükség lesz rá, rendkívüli ülés összehívására fog sor kerülni. Polgármester A KÖTI-VIZIG szakembere elkészítette a belvízmentesítési terveket. A Jókai utcai ingatlanok egy részén keresztül kellene kivezetni a régi Zagyva mederbe. A terveket geodéziai mérésekkel alátámasztva készítették. A Temető és Kossuth utcákból a Lőrinckátai útra lezúduló csapadékvíz elvezetésének megoldása az lenne, hogy csapadékvízgyűjtő árokba összegyűjtésre kerülne és a Lőrinckátai úti ingatlanok mögött kerülne elvezetésre. Az árvízmentesítéssel kapcsolatban elkészült egy vázlattanulmány a holt Zagyva medre mentén a kertek végén egy gát épülne, amely megakadályozná a víz átjutását. Ez a gátvonal egészen a Fő úttól a Jászberényi útig épülne ki, kb. másfél kilométer hosszúságban. (Terjedelmi okok miatt a 26 oldalas jegyzőkönyvből csak szemezgettem. Akit érdekel a teljes jegyzőkönyv a könyvtárban elolvashatja, mellékleteivel együtt.) (a szerk.)
2011 az erdőkért 2011-et az ENSZ az Erdők Nemzetközi Évének nyilvánította. A szervezet ezzel az erdők fontosságára, fenntartható kezelésük és megőrzésük jelentőségére szeretné ráirányítani a figyelmet.
Önkéntesség Európai Éve 2011 Elindult a www.onkentesseg2011.hu az Önkéntesség Európai Éve hivatalos magyarországi honlapja.
ALKOTMÁNYRÓL – ALKOTMÁNYOZÁSRÓL A régit vissza vagy újat? Kedves Barátaim! A napokban mindenki kap postai úton egy kérdőívet a magyar kormánytól, melyben az új Alkotmányról kérdeznek. Ezzel kapcsolatban szeretnék néhány szót írni! Magyarországnak van Alkotmánya, a Szentkorona tanra épülő történeti Alkotmány, melynek jogfolytonossága 1944. március 19. óta szünetel. 1989-ben a sztálini alkotmányt toldozgatták csupán. Egy Alkotmánynak időt állónak kell lennie, minden helyzetben képviselve a magyar nemzet érdekeit. A történeti Alkotmányunk ezer év alatt már bizonyított, és a mai helyzetben is alkalmas rá, hogy élhető életet biztosítson nekünk és utódainknak. Most megint egy érdekcsoport érdekeit védő alkotmányt akarnak ránk erőltetni, amit majd, ha más szelek fújnak, megint megváltoztathatnak. Ezért kérlek, ha gondolod, azt jelezd a kérdőíven - 13. kérdés - hogy csak a Szentkoronatanra épülő történeti alkotmányt tudom elfogadni!! Egy kis emlékeztető: Magyarország Szent Korona eszme szerinti Szabadság Alkotmánya 1. § Magyarország örökké szabad. 2. § A kötelezettségek és jogok egységében a Szent Korona minden tagja egy és ugyanazon szabadságot élvez. a) A Szent Korona tagja az államalapító magyar nemzet tagja, bárhol él a világon, valamint az államalkotó nemzetek tagjai, ha a Szent Korona Országának területén élnek. b) Államalkotó nemzet az, amely elfogadva a Szent Korona értékrendjét, kultúrájának helyet talált a Szent Korona Országának területén. 3. § Ami a magyar földön, föld alatt és föld felett van, a Szent Korona által jelképezett egyetemes magyarság elidegeníthetetlen, örök tulajdona, amelyet csak a Szent Korona tagjai birtokolhatnak A birtokos jogai azonosak a tulajdonjoggal, kivéve: a.) Nem semmisítheti meg a birtokot. b.) Nem változtathatja meg a birtok rendeltetését.
c.) Csak a Szent Korona tagjára ruházhatja át (örökítheti) a birtokjogot. 4. § Minden magyar érték a magyar érdekeket szolgálja 5. § Mindazzal szemben, aki megsérti a Szent Korona értékrendjét, a Szent Korona minden tagjának nemcsak joga, hanem kötelessége ellentmondani és ellenállni. Sajnos a hatalom, még ha mindenki ezt írná rá, sem venné figyelembe a népakaratot. De mégis meg kell mutatnunk, hogy vagyunk! Minden jót, Görgényi Gábor Tisztelt Nemzeti Konzultációs Testület! Helyes, hogy megkérdezik a nemzetet. Ha az ellenzéki pártok nem akarnak részt venni az alkotmányozásban, ne vegyenek, vannak mások, akiknek fontos ez, és van véleményük. Ez nem pártügy, sőt, a parlamentben lévő pártok szükségképpen elfogultak, pillanatnyi érdekeik ütköznek a nemzet hosszú távú érdekeivel. Csak az illegitim alkotmány mondta ki azt, hogy az országgyűlés kétharmada illetékes az alkotmány ügyében, tehát ha hozzáfogtak, a leghelyesebb, ha minél több embert megkérdeznek. Kár, hogy a föltett kérdések nem a leglényegesebbek. Némelyik nem is alkotmányba való, hanem szaktörvénybe. Viszont alapvető kérdéseket föl sem vetettek. A legnagyobb baj az, hogy az előkészítő bizottság nem történelmi alkotmányos hagyományainkat vette alapul, hanem az 1949-89-es tákolmányt. Alapjaiban nem akarnak változtatni a jelenlegi rendszeren, pedig az sem a hagyományainknak nem felel meg , se nem vált be. A magyar hagyomány kétházas országgyűlés, ez a jó kerete többek közt a kisebbségek képviseletének, de az érdekegyeztető tanácsot is helyettesíthetné. Nálunk, amikor nem király volt (a királyság nem jön szóba, mert nemzeti királyunk elég régen volt utoljára), akkor erős államfő (kormányzó) volt. Arról lehet vitatkozni, hogy az államfőt a nép vagy a felsőház válassza, de semmiképpen se ugyanaz a testület, amelyik a miniszterelnököt. Történelmi alkotmányunk sarkalatos pontja – 810 év óta! – az ellenállási jog. Felháborító, hogy még mindig zavargásokként emlegetik a 2006-os tüntetéseket! Az előző két ciklus négy válsághelyzete bizonyítja, hogy szükség van arra, hogy az or-
szággyűlés feloszlatható legyen, akár az elnök, akár népi kezdeményezés által. Megfontolandó az is, hogy a képviselők egyénileg viszszahívhatók legyenek. Ez ösztönözné a képviselőket, hogy választási ígéreteiket betartsák, kapcsolatot tartsanak választóikkal, és őket képviseljék. A bizalomvesztés így tükröződne a parlament összetételében is, és akkor akár a konstruktív bizalmatlansági indítványnak is volna értelme. A fenti pontok ellentétesek a hatalmi helyzetben lévő pártok érdekeivel, de ha nem tudnak e korlátjukon túllépni, akkor nem méltók az alkotmányozásra. Ha olyan alkotmányt hoznak most létre, amely nem orvosolja azokat az alkotmányos hiányosságokat, melyek miatt négy éven keresztül patthelyzet, felfordulás és rablás áldozatai voltunk, akkor kár volt hozzáfogni. Egyetlen dolgot érdemes átvenni a 4989-es alkotmányból: a népfölség elvét – de komolyan is kellene venni! Népszavazást bármilyen fontos, belátható és nem változtathatatlan körülményektől függő kérdésben lehessen kezdeményezni. Az Alkotmánybíróságnak viszont csak olyan kérdésben volna szabad állást foglalnia, amely levezethető az alkotmány szövegéből. Ne legyen az alkotmánybíróságnak pótalkotmányozó szerepe az alkotmánybírósági határozatokon keresztül. Nálunk nincs precedensjog, és ne is legyen! Ha az alkotmány elég általánosan, körültekintően, elvi alapon van megfogalmazva, akkor nincs szükség sem arra, hogy az alkotmánybírák személyes véleményük alapján döntsenek el kérdéseket, sem arra, hogy az országgyűlés módosítgassa az alkotmányt. Kérem a Tisztelt Konzultációs Testületet, hogy változtasson az eddigi elképzelésen, és régi, bár nem egységes szerkezetbe foglalt alkotmányunkat alkalmazza a mai viszonyokra. Nem kell elölről kezdeni, tudtommal készültek már ilyen tervezetek. Buvári Márta A Történelmi Alkotmányunkat Helyreállító Szövetség felhívása 1. Magyarországnak van Alkotmánya, mely hosszú évszázadokig, 1944. március 19.-ig, a német megszállásig hivatalosan is érvényben volt és alapjogi értelemben érvényben is van. 2. Nem "alkotmányozni" kell, hanem a magyar nemzettestet védelmező történelmi magyar Alkotmányt kell helyreállítani. 3. Sem a végrehajtó hatalom, sem a törvényhozás (így jelenlegi kormány vagy országgyűlés) nem alkotmányozhat. Törvénytelenség jogot nem alapít.
Minden magyar érzelmű személyt, helyi közösséget, szervezetet, mozgalmat, nemzetfenntartó erőt, történelmi Alkotmányunkat helyreállító szövetségek létrehozására hívunk.
ANYAKÖNYVI HÍREK Újszülöttek Február 4. Vajda Viktor Szülei: Mézes Krisztina és Vajda Sándor Petőfi u. 6. Február 25. Kovács Péter Pál Szülei: Bodnár Gabriella és Kovács Péter Pál Temető u. 48. Február 28. Radics Letícia Lejla Szülei: Csehi Renáta és Radics Norbert Fő u. 8. Március 1. Suha Jázmin Szülei: Suha ágnes és Radics István Fő u. 31/a. Jó egészséget és sok boldogságot kívánunk a babának és szüleinek!
Házasságot kötöttek: Február 18-án Szendrei László és Németh Kitti Március 4-én Turza Viktor és Haga Anita Nagyon sok boldogságot kívánunk az ifjú pároknak!
Halottaink Január 1. Farsang Kálmánné Nagy Mária élt 90 évet Temető u. 39. Január 11. Orosz Mária Anna élt 56 évet Lenin u. 3. Január 15. Pesti Józsefné Mézes Etelka élt 75 évet Szőlő u. 13. Január 19. Fazekes Zoltán élt 18 évet Jászberényi út 12. Február 21. Horváth László élt 81 évet Kossuth u. 44. Március 6. Magyar Istvánné Tóth Erzsébet élt. 92 évet Alvégi u. 6. Nyugodjanak békében! Őszinte részvétünk a hozzátartozóknak!
HELYISMERET
Az én falum címmel írt szakdolgozatot 2003ban Kővágó Sándorné Hibácskó Hajnalka, amelyből részleteket közlünk. Ezzel is hozzájárulva, hogy olvasóink jobban megismerhessék településünk történelmét, a korábbi évszázadok eseményeit, a régebben itt élt emberek sorsát
A felsőszentgyörgyi papválasztás 1899 és 1907 között káplánként tevékenykedett Kiszely mellett egy fiatal pap, Konecsni János, aki az elbeszélések szerint szerette és megértette a szegényeket, különösen a Turóczyakat bírálta sokat. Az öreg pap már nagyon beteg volt, ezért Konecsni végzett minden lelkipásztori munkát. 1907 januárjában, Kiszely halála után az érsek azonnal elhelyezte a fiatal papot a faluból, de nem indokolták meg a falu lakóinak, hogy ez miért történt. Az érseki iratok közül fennmaradt a javadalomért folyamodók neve: Réz Kálmán, Kotán János és Erdős András. Az itt levő Konecsni káplán folyamodványát elvetették, mert hiányzott a zsinati vizsgálata, ami szükséges volt egy parochia vezetéséhez. Lehet, hogy az is közrejátszott a döntésben, hogy az öreg pap megvádolta az érseknél, gyanúsítván őt a most már férjezett, nevelt lányával való viszonynyal. Az érsek ideiglenesen Egyed Istvánt helyezte a faluba, aki csak néhány hétig maradt itt. Szinte naponta tüntetés volt a parókia előtt, követelték a megbízott pap eltávozását. Az egyik napon egy fiatalasszony lépett be a parókiára, kezében egy szakajtó morzsolt kukorica és így szólt: Ha Egyed a neved, hát akkor ez itt és egyed ezt! – s pont az ebédlő pap asztalára borította szakajtó kukoricát. Egyed István az eset után néhány nap múlva végleg eltávozott a faluból. A lakosok közölték az érsekkel, hogy mindaddig nem esküdnek templomban, nem kereszteltetnek, nem temettetnek egyházi szertartással, amíg vissza nem kapják kedves papjukat. A nép által megfélemlített egyháztanács feliratot küldött az érsekséghez, hogy a megválasztott plébánosnak Konecsni Jánost tekintik. Az érsek válasza igen gyorsan megérkezett. Panolin Péter fiatal, igen jóvágású pap személyében ismét megbízott plébánost nevezett ki. Panolin tehetetlen volt, még a harangozó is megtagadta a szolgálatot, az iskolába pedig még hitoktatás céljából sem léphetett be. Végül az érsek elrendelte a papválasztást. Nagy Pál főbíró, így számolt be a lényeges eseményekről az érseknek:
Kovács Mihály egy régi szüreten (A fotót Thuróczy György bocsátotta rendelkezésünkre.)
„Papválasztási mozgalom van, hangulat 2 részben van, van 333 ház számunk. Kotány nevű pap mellett 15 ház bolvaló család fővan, akik közt 10 elöljárósági tag és képviselő. Ezeknek a 15 házból való uraknak itt küldöm a kortes nótájukat, hogy Kegyelmes atyám szerezzen róla tudomást, hogy milyen emberek lehetnek katholikus emberekbe, kik pap választása alkalmával ily eszközökkel küzdenek. Kegyelmes atyám s az emberi szív elfogul ezen a semmi házi nótán. Kotán pap, mint fel fogadott bérencesei, és az öreg nyugalmazott papé, ki Turóczy Pannához hurcolkodott lakni, a községünket elárasztották kortes nótával, ami csak megbotránkoztatásra talált. Konecsni János helyettes lelkészünk mellett a 333 ház számunk közül 400 család fő áll, kik bízva Jézusban és Szentséges Kegyelmes atyánkban, hogy majd abba az üdőben a mi legnagyobb megelégedésünkre Konecsni Jánost nevezi ki lelki pásztorunkká. Lábához borulok Kegyelmes atyám bocsánatért esdek még egyszer, hogy bátorkodtam háborgatni Kegyelmes atyámat, maradtam Felső – szent Györgyön 1907. év Január havában Hű szolgád Nagy Pál.” Dallam: Kossuth Lajos azt üzente Gyere pajtás választani A tót papot ki buktatni Mondjuk neki menj haza már Drótozni vár fazék és tál Eredj drótozni A tót országból való pap Itten parochiát nem kap Jász magyar pap kell minekünk Ki jóra vezeti lelkünk Éljen a jász pap. Konecsni a kis tót káplány Nem pap, hanem vadoroszlán Eszik iszik rogyásig
Disznótorokban rókázik Menjen drótozni Ő a lányok megrontója Lelke való a pokolba Nem fél ő a jó istentől Sem a jámbor emberektől Csak mulathasson. A Nagyutczán eső esett A tót káplány hasra esett Tökmag Paja felemelte Egy másik úr meg kinevette A kis tót papot.
A kialakult szokás szerint a kegyurasági joggal rendelkező egyháztanács elé terjesztette az érsek a jelöltek nevét, de Konecsni nem volt benne. A tanács Kotán Jánost választotta meg, talán mert ő jászsági származású volt. A tömeg a választás előtt az utcán várakozott, mikor kihirdették az eredményt, bezúzták a kaput. Ekkor kezdődött a több évig tartó szembenállás az érsekséggel és az ideküldött papokkal. Kotán Jánost néma csend fogadta. A képviselő testület első intézkedésként megtagadta, hogy a lelkész költözködési költségeit megtérítse. Az érsekség utasítására mégis megítélték, 267 kr. 36 f-t. A község tekintélyes férfijai személyesen utaztak el Egerbe, hogy kérelmezzék a „Szabálytalanul megejtett plébánosi jelölés felülvizsgálatát”. Tízen írták alá a kérelmet: Bata Kálmán, Hegedűs János, Kocsis András, Szanda József, Ézsiás István, Turjányi József, Gulyás József, Boba László, K. Turjányi István, Rimóczi János. A helyi Rózsafüzér Társaság is aláírásgyűjtést kezdeményezett, amiben az érseket döntésének felülvizsgálatára kérik, mondván, a szentgyörgyi templomba azóta jártak sokan, az idő óta van béke és keresztényi szeretet, mióta Konecsni pap szolgált a faluban. 83 személy aláírásával küldték el az érsekség címére. A kihelyezett pap azért megpróbálta a közösséget összefogni. De a szentgyörgyiek Lőrinckátára jártak gyónni, vagy ha szükségük volt más papi segítségre. Kotán János az érseknek küldött levelében jelentette, hogy a lőrinczkátai papnak kemény hangú felszólítást küldött, amiért fogadja a szentgyörgyieket. Az meg is ígérte, hogy ezentúl nem teszi. 7 esetben kötöttek házasságot a templomban, 14 esküvő csak polgárilag történt. 107 gyermek született az 1907-es évben, 40 gyermeket nem kereszteltetek meg. A 98 halott közül nem részesült egyházi szertartásban 35 halott. A faluban volt egy Finta nevű ember, aki elmondta az imákat és a búcsúztatókat a temetéseken. A templom legnagyobb harangja megrepedt. 1909. június 23-án a községi testület döntést hozott, hogy nekik nem kell harang, a pap végeztesse el a javítást a saját pénzén. Komoly
szándéka volt a falu legradikálisabb rétegének, hogy a római katolikus vallásról áttér más vallásra. Kotán János nem sokáig bírta a faluban, de arról nem maradt hír, hogy miképpen hagyta itt. A falu engedetlenségét csak Kovács Mihály kanonok tudta megtörni. Kovács Mihály 1909. július közepén érkezett a faluba Jászszentandrásról. Elkísérték a régi hívei, a járási főszolgabíró, a kerületi alesperes helyettese, de csendőri kíséretet is kapott. Szentgyörgy népe az utcán szorongott, mikor a tanács tagjai fogadták a vendégeket a községházán. Ünnepi ebédet is adtak a szentandrásiak tiszteletére. Az új pap első miséjén lényegében csak azok voltak jelen, akik Kotán János idején is jártak a templomba. Mise után a tanácsurakkal körbesétált a falun, persze célzatosan arra járt, ahol a leginkább egyházellenes lakosok laktak. Valószínű első látásra tetszett a szentgyörgyieknek. Már a második napon temetnie kellett, mert egy kocsmai verekedés után éjszaka kihívták egy legényhez. A temetés után sokan mentek oda hozzá, és kezet csókolva „Isten hozta!” szóval köszöntötték. Ez volt Kovács Mihály tudósítása az érsek címére. Hamarosan elérte, hogy visszaszokott a nép a templomba. A gyermekeket elvitték keresztelni, olyanokat is, akik már karon ülők voltak a keresztelőjükön. A malomvámot készpénzben kérte terményjárandóság helyett, ez évi 240 korona jövedelmet jelentett a templomnak. A templom szépítéséhez hamar hozzáfogott, már a következő évben. Új harangot készíttetett 604 koronáért Seltenhofer Frigyes soproni harangöntő mester műhelyében. Már 1910-ben több mint 3000 koronát fordított a festésre, kőművesmunkákra. Gyarapította az egyházközség vagyonát, de mindet a templom fejlesztésére fordította. A temető kerítésére sok pénzt áldozott, de egyetértésben a községgel, munkaerőt kérve tőlük. Határozott egyénisége nagy szolgálatot tett a falunak. Több mint 20 évig szolgált Szentgyörgyön, és bizony kezdetben „Nyakrajött Misának” gúnyolták. Később viszont kemény természetével tekintélyt szerzett magának. Az elbeszélések szerint még az újszülött gyerekek névadásába is beleszólt, ha valaki túl cifra nevet akart adni, azt nem keresztelte meg. Az asszonyok, gyermekek kötelesek voltak még az utcán is kezet csókolni. De az egyszerű, a köznép számára is érthető magyarázatai közkedveltté tették a falusiak előtt. A szentgyörgyi lakosok mélyen vallásos lelkéhez könnyen közel férkőzött azzal, hogy a nép közt élt, velük volt minden gondjukban– bajukban.
Neves Jászfelsőszentgyörgyiek: kövesszarvi és gosztonyi Gosztony Aladár Jászfelsőszentgyörgy híres szülöttei közt általában három név kerül említésre: Baksay Árpád operaénekes, Gaál Gábor író, irodalomtörténész és Török Sándor nótaköltő. Ehhez a három valóban érdemes személy mellé én javasolnám felvenni negyedikként Gosztony Aladárt. Annyit természetesen eddig is tudtunk róla, hogy ő volt a kerekudvari uradalom utolsó előtti birtokosa. Önmagában ez még kevés lenne ahhoz, hogy felkerüljön a híres jászfelsőszentgyörgyiek listájára, de Sugárné Koncsek Aranka Jász történelmi arcképcsarnokában olyan adatokra és tényekre bukkantam, amelyek méltóvá teszik Őt erre. És egyébként is: az a tény, hogy a híres jászok közt szerepel a neve és élettörténete, elégnek kell lenni arra, hogy mi is elfogadjuk őt községünk híres szülöttjének. A kerekudvari családi otthonban gondos nevelésben részesült. Középiskoláit a jászberényi József Nádor Gimnáziumban kezdte, mint magántanuló majd az ausztriai kalksburgi jezsuiták intézetében folytatta. A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem jogi karán végzett. 1891-től a Vallás és Közoktatási Minisztériumban dolgozott, miniszteri tanácsos lett. 1917ben II. osztályú Polgári Hadi Érdemkereszt kitüntetést kapott. Gróf Károlyi Mihály kormányzása idején 27 év szolgálat után kilépett az állami szolgálatból, mert nem tudta vállalni az akkori rendszer intézkedéseit. Visszatért gazdálkodni kerekudvari birtokára. A Tanácsköztársaság ideje alatt a „proletáriátus diktatúrája biztonsága érdekében” szedett 25 túsz között volt testvérével Gosztony Gézával együtt. Élete veszélyben volt, mert a túszok névsorát tartalmazó közlemény zárómondata így hangzott: „ A lakosság legkisebb ellenforradalmi megmozdulását a proletáriátus rajtuk torolja meg.” Élete és munkássága összeforrt a jászság kulturális életével. Megújította, kiegészítette a kerekudvari családi kápolnát. A jászfelsőszentgyörgyi templom részére Ő és felesége készítette 1200 pengőért az 1928-ban felszentelt harangot. Feleségére, báró de Sainte-Marie Amelin Erzsébetre az idősek közül néhányan még ma is emlékeznek... 1925-ben a jászberényi Keresztény Misszió karitatív tevékenységét 500 ezer koronával támogatta.
Gosztony Aladár 1926-ban feleségével közösen megjavíttatta a jászberényi Barátok Temploma 200 éves orgonáját, majd 1929-ben csináltatták a szentély két nagy ablakára a ma is meglévő, Szent Klárát és a jellegzetes madonna képet ábrázoló színes üvegablakokat. 1925-ben a Máltai Lovagrend felvette I. osztályú donátusai közé. Különböző rendezvények jótékony adományozója volt. Az ínséges 1922. évben a vármegyei nyomor enyhítésére 50 mázsa gabonát adott. Anyagilag támogatta a Tanítóképző Lehel Cserkész Csapatát és a Palotási Dalkört. 1931-ben a Keresztény Nőegylet által szervezett tej akciót napi 25 l tejjel támogatta. A jászfelsőszentgyörgyi egyházközösség szegényeit rendszeresen segítette élelemmel, tüzelővel, s részükre évente karácsonykor 6-8 mázsa búzát adományozott. Mély vallásosságából adódott az emberek iránti humánuma, a gazdaságában dolgozók iránti tisztelete. Külföldi útját megszakítva hazajött, hogy részt vehessen a kidőlt fa által agyonsújtott Rózsa János vadőr temetésén. (A helyi idősek elbeszéléseiből úgy tudom, hogy az elhunyt
családja egész életre szóló rendszeres segítségben részesült és ezt a birtok későbbi örököse Gosztony Géza is folyósította nekik.) Tagja volt a Jász-Nagykun-Szolnok vármegye törvényhatósági bizottságának. Elnöke volt a jászfelsőszentgyörgyi I. Világháborús hősi emlékművet létrehozó bizottságnak, az 1930-as átadáskor ő tartotta az avatóbeszédet. Társelnöke volt a Katolikus Népszövetség jászsági szervezetének. Halála után dr. Ernszt Sándor népjóléti miniszter mondta róla, hogy „ő volt, akiben a mély vallásosság és az igazi hazaszeretet mintaképét csodálta mindenki.” Akiről egy miniszter ilyet állított valaha, igazán megérdemli, hogy a jászfelsőszentgyörgyi polgárok is méltón emlékezzenek és büszkék legyenek rá. A kerekudvari kápolna melletti családi sírkertben helyezték örök nyugalomra. A cikk adatai és mondatai nagyrészt Sugárné Koncsek Aranka Jász Történelmi Arcképcsarnok című művéből származnak. (Jászberény 2003. 90. old.) Ménkű János
A JÓZSEF ATTILA MŰVELŐDÉSI HÁZ RENDEZVÉNYEI Január 29-én újra nálunk szerepelt a jászárokszállási Görbe János Színkör. Nóti Károly: Szeressük egymást című 3 felvonásos zenés vígjátékát mutatták be nagy sikerrel.
A 2011. február 19-én megtartott sakkverseny eredménye. A versenyen 8 fő mérettette meg magát (Tóth Sándor, Herédi János, Laczkó Tibor, Mézes István, Tasi Imre, Csík István, Ménkű Miklós, ifj. Rimóczi László). A nemes versengés eredményeként a helyezettek: 1. Tóth Sándor 2. Herédi János 3. Laczkó Tibor Ménkű János igazgató
VISSZA AZ IDŐBEN … 8. rész MOTTÓ: Tengernyi gyermekkori gondolati emlékeimmel patinás, régi palack-postát fogtam ki a tengerből, most postát bontok, feldolgozom (leírom, megcímezem), és az illetékeseknek, falum népének szívesen közreadom. Velem közös nevezőn lévő közösségem, községem, irodalombarát ifjai! Gondolnátok-e azt, hogy ötven évvel ezelőtt élt közöttünk csendesen, szerényen, szegényen a Rákosi-érában egy Nagyasszony. Ki idős, aktív napjainak száraz és fekete kenyerét úgy zsírozta meg, és ette, néha könnyeivel keveredve, hogy az édesapja által reáhagyott konkolyozógépet maga dolgozta és hajtotta: de előtte vagy negyven évvel Budapesten élt, mint szerény képességű nevelőnő, és tette, amit tenni kellett; amit a hazája és a szíve diktált részére. Megjárta Berlint, Párizst, Londont; Malonyay Dezső híres írónk és Perczel Mór 1848-as honvédtábornok, szabadsághős leszármazottjainak gyermekeivel, unokáival. Őket ápolgatva, istápolgatva, és még az utazás közben is tanítgatva. Az ifjak apjai, nagyapjai a magyar szellemi élet önkéntes korai ébresztgetői voltak; híresek, nagytudásúak, művészet-kibontókként éltek, és tanítgatták népünket. (Még házi cselédségüknek is követelmény volt, ott helyben, idegen nyelvet tanulni.) A szerény, szorgalmas, tisztességtudó nevelőnőt úgy hívták: Bubori Karolina; mellesleg anyai nagyanyám testvére volt, parasztcsaládból származott, és a világgazdasági válság előtt már, a falunkat elhagyva, pogácsáját batyuba kötve, Budapesten próbált szerencsét, mint a mesebeli legkisebb (Hamupipőke). Hozzáállását, szorgalmát siker koronázta, mint konyhalány, majd, mint szobalány ténykedett, és lett belőle képesítés nélküli, rátermett, intelligens, jóalakú, jólöltözött (persze uraik öltöztették, hogy gyermekeik mellett mutasson is) nevelőnő. Mondom: tanulgatott nyelveket is, szerényen, mindig annak megfelelően, hogy gazdáiknak mely országba vitt a diplomáciai útja. A telefonhírmondó „lehallgatását”, és a „Rádió Budapest” híreinek hallgatását is rábízták, Ő ezeket összefoglalva, ebéd- és vacsoraidőben ügyesen – okosan referálta, a háziasszonynak és a háziúrnak. Vele együtt dolgozott még másik kettő jászfelsőszentgyörgyi, kedves, jólelkű, jó megjelenésű leány is (az úri családnál), és kész is lett a triumvirátus. Úgy hívták őket, hogy Dobos Juliska és Sütő Bözsi. De a környezetük,
egész Tabán és Krisztinaváros alkalmazottakat foglalkoztató asszonyai mind a csodájukra jártak a három leánynak, mert hírük szaladt szorgos, szerény mivoltuk miatt. Ők úgy hívták a jász-leányokat, hogy a „Hárim Szentgyörgyi”. Karolina, Juliska, Bözsike; ég a munka a kezükben! A feleségek kérdezték is a férjeiket, hogy ugyan már Apjuk, merre is lehet ez a település, nézzük csak meg a térképet, ahol Ők teremtek. Az író, Malonyay Dezső, szerintem így felelhetett felesége kérdésére: kies táj a Jászságban, kanyargó – lassú folyó (mint a Maros), Zagyva part, átmeneti domborzat, fekete termőföld, majd a templomuktól fokozatosan csökken kelet felé a vidék magassága. De kék egük van! Az égen bárányfelhők kerengenek, és olyan meghittek, mint ahogy azt Lev Tolsztoj leírta Háború és béke című nagyregényében, amikor Andrej herceg, mint katonatiszt megsebesülve, a hátán fekve, gyönyörködött bennük és egész életét ez a dicső felhőzet „átnevelte”. A leányok jászmagyar vérsége meg van tűzdelve a Jászság szegélyeiről betelepült svábokkal, kunokkal, matyókkal, tótokkal, palócokkal (vagyis tejtestvéreinkkel), azért ilyen szépek, és génjeik miatt kiválóak. Mikor széplelküket képezte az Úristen, több fény szakadhatott ki a Szellemből, és így záródott be testükbe (Gnózis). Perczel István ezredes, hadtestparancsnok pedig így kommentál; irgum-burgum kisfalucska, jászfalucska! Hogy merészelsz Te szebb lenni, mint az én szép kaszárnyám, amiben most is itt gyakorlatozik Tóth János, a jász falu szülötte, mint gyalogos tartalékos bakancsos katona (baka). Jó svádájú, derék gyerek, lehet, hogy altisztet nevelünk belőle. Anekdota hírlik róla, hogy sorkatona korában még a Közös hadseregben osztrák parancsnoka kérdésére, hogy hány hold földje van, azt felelte: „Húsz a holdban!”. Így kapott fondorlatos eszének köszönhetőleg húsz nap, aratási szabadságot. Különben a település a térképről ítélve, katonásan szólva: Jászberénytől nyugatra légvonalban 9 km. A gyalogság megközelítheti a Zagyva partján, leginkább az éger- és a fűzfák fedezetében. Lakossága az Enciklopédia szerint is érdemes, jobb sorsra termett, nemes népség. Erős, magas, zömök parasztkatonákat adnak a nemzetnek. A háborúk során, mint hátországra kiválóan támaszkodhat a haza, mert termelnek búzát, rozsot, kukoricát, zabot, hizlalnak göbölyt, disznót és rengeteg baromfit. Már Rákóczi nagyságos fejedelmünknek is ők nevelték a (remondákat), lovakat. Állítólag a tarpai jobbágyból lett vitéz Esze Tamás jött értük, és tipratta lovával asszonyaik bánatára Káposztáskertünket. De bizony, utána jött Vak Bottyán
generális úr is, mert látni akarta a Félig-BetyárSzilaj-Pistáinkat, akiknek megmondta, hogy: jászlegények, „Kéll már a vitézség, mert huncut a némöt, a labanc, hazánkat akarja magának, szűkebb jászhazátokkal egyetembe!” És az 1849-es Tavaszi hadjárat sikereihez, mivel közel voltak a hadszíntér minden területéhez jelentősen, több szempontból hozzájárultak. Jelenleg is (mondta Perczel ezredes), Jászberényben van álcázva egy halk lódobajú Csődörös kaszárnya, egy felcserképző Egészségügyi Osztag (csak az Antant meg ne orrintsa, mert kezünk-lábunk meg van kötözve az I. világháború győzteseinek diktátuma miatt). Sőt a továbbiakban ide tervezünk egy Méneskari Ezredet, ha már a Csődörös kaszárnya ott van. Majd csak kijátszzuk a Kisantantot, hiszen nem lehet a haza Véderő nélkül. Uram, teremtőm! Adjál nekem lelki-szemeket, hogy megláthassam a múltban, és megtudjam, hogy Kosztolányi Dezső híres magyar író-költő a „Három Szentgyörgyi-ről” mintázta-e az Édes Anna jó tulajdonságait – persze a tragikus cselekményeit nem. Hadd tudjam azt is, hogy Malonyay Dezső költői-írói szalonjában felszolgált-e a Három Grácia (vagy ruhatároskodtake?). Találkozhattak-e Szomory Dezsővel, Herczeg Ferenccel, Krúdy Gyulával, Bródy Sándorral, József Attilával, Kiss Józseffel, Ambrus Zoltánnal, Tóth Árpáddal? Valószínű! És ez nagyon felemelő érzés nekünk, Jászfelsőszentgyörgyieknek! De ugorjunk! (Ugorgyunk, mondaná Pósalaky úr, Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig című híres, nevezetes ifjúsági kisregényében, de ne az újságban ugorjunk a témával, hanem 20 kemény évet előre, a nagy világégés utánra, amikor is Perczel István tízéves fiúcskát lehozták kisfalunkba, testileg-lelkileg regenerálódni, mert hosszú és kegyetlen volt a budapesti ostrom, sokat éheztek. (Szabó Dezső, híres írónk, az ostrom alatt, szabályosan éhen halt, mert mástól nem fogadott el élelmet.) Pedig még nem írta ki magát, és a magyar irodalmi élet még sokat várt tőle; legendásan ellentmondásos ügyei miatt. Perczel Istvánka, Perczel Mór szép- vagy ükunokája volt, tele finom stílussal, jóneveltséggel, szemérmesen tudásvággyal. Mikor először megjelent a Kossuth u. 43. sz. ház előtt – ma már át van számozva -, fehér öltönyében, sápadtan, fehérbőrűen, angyalérzelműen, arisztokrata allűrökkel, mi egygatyás, mezítlábas, fekete eperrel, sárral összekent kis parasztgyerekek, azonnal lerökönyödtünk. De Ő úgyszintén! Budapesten látott ő már szegény kis proletárgyerekeket, de azok másak voltak,
mint mi. Bennünk kis huncutság és apró kajánság lakozott, a fejünk búbjáig telítve (mivel szabadok és szabadosak voltunk), és kint voltunk az Isten kék ege alatt állandóan (mint a „Hegedűs a háztetőn”, és érintkeztünk Istennel, retúr érintkezéssel). A budapesti kis munkásgyermeknek tartása volt, Teleki téries, bicska-maxis, nyóckeres, és komolyabb pofájuk volt. Mi pedig pofákat vágtunk, és mimikáztunk. Mint akkor is: - Karolina néni, Karolina néni, gyere gyorsan, mert itt kisördögök vannak! De hol van a kis szarvacskájuk, a farkuk, és a vastűz piszkálójuk? Istvánka, ne féljen kegyed! Hiszen ők is gyerekek, nem ördögök! Óriási volt a kontraszt, de mindkét fél ebből is tanult, és szerzett ismereteket. Mi minden nüansznyi kis- és apró dolgot megragadtunk, és mint iskolán kívüli tudományt, magunkba szívtunk; azzal állandóan kérkedtünk és dicsekedtünk. Ez a többi gyereket is érdeklődésre sarkalta, a felnőtt pedig bölcsen csodálkozva mosolyogta, magában igazat adva. Mi így tűntünk ki, nem azzal, hogy: „átvertük, megszívattuk, becsaptuk…”. Mibelőlünk hiányzott az a durva, aljas „képesség”, hogy kistársainkat lenullázzuk, lenézzük vagy lesajnáljuk. Egyformán voltunk szegénységben, az okát is tudtuk! De a felnőttek állandóan, lépten-nyomon tanítgattak erkölcsi, más népeket tisztelő hazafiságra – jász öntudatra neveltek. Ez az öntudat aztán egész életünkre megacélozott, minden nehézségen átugratott, vagy bölcsen megkerülve megoldottuk a problémát. Apáink „belénk verték” azt, hogy nekünk „Küldetésünk van, missziót teljesítünk”, fontosak vagyunk hazánk életében: jász mivoltunkban. Mert gazdákká kell válnunk, katonákká kell lennünk (már gondolatban is, gyermekkorban is), és kijelölték az életútjainkat. Kell ennél szebb? Nem mond ez eleget? Nem könnyítette egész életünket? Perczel Istvánkával aztán később összebarátkoztunk, kölcsönös tisztelet alakult ki közöttünk, alaposan tanítgattuk egymást: Ő nagy irodalombarát volt, verseket idézett, novellák tartalmait mesélte el – nekünk tízéveseknek -, és a hivatalos, lecsökkentett, pártos tananyagunkon kívül tripláját is megtanultuk a magyar- és világirodalomnak. Pirosfejű hattyúkról mesélt – mert tanult volt -, paradicsommadarakról, mi pedig őstehetségűek, madárfészkeket mutattunk neki, és megtanítottuk, hogy a paradicsompalánta alá a fészket hogyan kell elkészíteni istállótrágyából, és hogy kell kifogni a halat horoggal a Zagyvából: és így keletkezett közöttünk a rokonságérzet. Neki ez Robinzonád volt, most érthette meg tel-
jesen a szigetlakók nehézségeit, mikor a kukoricát sütöttük a mezőn, és csillapítottuk a rengeteg mozgás miatti éhségünket. Egész közös tevékenységünk Vörösmarty Mihály szellemét lehelte: különösen, mikor már Vörösmartyverseket is kezdett felolvasni. Így hatvan év távlatából visszaemlékezve, a versek Perczel Etelkához szóltak, és Perczel Istvánka mintha kéziratokból olvasta volna. Istenem, add meg, hogy ezek a Vörösmarty-kéziratok valahol ott, a padláson, vagy más félreeső helyen feküdjenek, és valódiak legyenek; a nagyköltő kézírásával leírva. Mindjárt híres lenne kisfalunk, és egy ideig rólunk szólnának a hírek. Ha tévedtem: „Isten majd megbocsájt, az a mestersége.” (Varnus Xavér) Székesfehérvár, 2011. január 01-én JÁSZ F. GYÖRGY közíró alias: Herédi István folyt.köv.
Nőnapi köszöntésként kicsit elkésve, de annál nagyobb szeretettel a jászfelsőszentgyörgyi lányoknak, asszonyoknak! Kanizsa József CSILLOGJON SZEMÜK Oly szép minden NŐ és örök fiatal szívük hódítani férfi diadal Csillogjon szemükből a Nap sugara árasszon békés erőt napról-napra E szép napon nézzünk tiszta szemükbe virágcsokrunk adjuk finom kezükbe...
CIVIL HÍREK
ALAPÍTVÁNYI HÍREK
A Kék Nefelejcs Népdalkör idei első nagyrendezvényét, február 26-án, szombaton tartotta. A vacsorával egybekötött műsoros rendezvényen a vendéglátó népdalkörön kívül fellépett Monti Marika népdalénekes, a helyi táncoslábú fiatalok, valamint a meghívott zagyvarékasi népdalkör is. A résztvevő vendégeknek, pártoló tagoknak jóhangulatú, kellemes estét szereztek. Köszönet érte a szervezőknek, résztvevőknek egyaránt.
A Továbbtanuló Fiatalokért Alapítvány 2010. évben 53 ezer Ft adó 1% térítést kapott. Ezúton szeretnénk megköszönni mindazoknak, akik felajánlották az alapítványnak az adójuk 1%-t. Kérjük, a továbbiakban is támogassák alapítványunkat adójuk 1%-val.
Jótékonysági Bál Az idén ünnepli a Rozmaring Pávakör megalakulásának 30 évfordulóját. Ebből az apropóból jótékonysági bált szerveztek március 6-án, vasárnap. A művelődési ház nagyterme csordultig megtelt a vendégekkel. A fellépők széles skáláját vonultatták fel a majd éjfélig tartó fergeteges buliban. A szervezésben Frédy segítette a pávakört. Ő hozta el barátait, de fellépett Danyi Csaba két remek komolyzenei darabot megszólaltatva szintetizátorán. Ott volt Tabak Ági, Csokis Tibi, Komáromi Pisti és Csocsesz is. Különböző zenekarok is szórakoztatták közben a nagyérdeműt, mint a gödöllői lakodalmas zenekar a Cocktail Band, a Csabi Brother és a L’amour együttes. A terített asztalokon finom pogácsa kínáltatta magát, ásványvízzel, de büfé is üzemelt. Sokan a színpad előtti tenyérnyi helyen táncoltak, ezzel is jó hangulatot teremtve. Éjfél körül megtartották a tombolasorsolást is. Remélem megérte a szervezőknek. A közönségnek mindenképp remek szórakozásban volt része. Épp ezért hálánkat fejezzük ki a sok-sok munkáért, a színvonalas műsorért minden résztvevőnek. (egy vendég)
Az alapítvány adószáma: 18821103-1-16 Eszes Tamásné a kuratórium elnöke
Ez nem vicc… Nyugdíjas nénike megkapja a nyugdíját. Előveszi a csekkjeit. Hat darab van neki. Összeadja őket, forintra megegyezik a nyugdíja összegével. Gondolkodik, hogy most mit csináljon. Megszámozza a csekkeket, elővesz egy dobókockát. Dob egyet, kettest dob. Előveszi a kettes számú csekket, megnézi. 17.000.- Ft....... félreteszi. Újra dob. Hatos. Előveszi a hatos számú csekket. 12.500.- Ft......... ezt is félreteszi. A többi csekket befizeti. Két hét múlva kapja a felszólítást a szolgáltatóktól, hogy nem fizette be határidőre a pénzt. Kérik, hogy 8 napon belül rendezze az elmaradást, mert különben késedelmi kamatot számítanak fel. Gondolkodik mit is csináljon. Elővesz egy papírt, tollat, borítékot és két levelet ír. Ez áll a levelekben: "Tisztelt Szolgáltató! Ezúton tájékoztatom Önöket, hogy ebben a hónapban sorsoláson vettek rész, de sajnos nem nyertek. Kérem, próbálkozzanak a jövő hónapban is, hátha szerencsével járnak. Sok sikert kíván Önöknek: egy magyar nyugdíjas"
Csokis Tibi, aki mindenkit jókedvre derített
Várhegyi Asztrik Mihály Gerzson gróf élete és csodálatos kalandjai folytatásokban 1. rész Élt Heves megyében egy grófi család. Nem voltak túlont túl gazdagok, de azért büszkék voltak, mindamellett jóindulatú emberek. Hárman éltek a családban, az idős gróf, a felesége meg a későn születette fiuk: Gerzson grófocska. Mindig arra kérték az úristent, csak addig éljenek, míg valamennyire felcseperedik a fiuk, hogy meg tudják tanítani mindenre, amit tudni kell egy grófnak. Tanárt fogadtak mellé már 6 éves korába, hogy a világ dolgaival is tisztába legyen. Apja meg arra tanítgatta mi is egy gróf feladata. Nem volt túl gyors a felfogása, de azért mindent megértett. Az idős gróf elmondta, hogy legelőször is tisztelni kell az embereket. Akkoriban fogadott fel az idős gróf egy házaspárt János kocsis lett, Marika meg a konyhát vezette, amire az idős grófné tanította be. Mindketten hűségesek voltak és bizalommal viseltettek a grófi család iránt. Erdő, mező és szántóföld volt nekik a heves megyei határban. Állatokkal és lótenyésztéssel is foglalkoztak, amihez meg voltak a megfelelő emberek. Egy intéző, 2 lovászfiú, konyhalány és egy mindenes család, aki szántott vetette, aratott, mikor minek volt itt az ideje. Édesapja a fiatal grófot fegyverforgatásra is tanítgatta, mikor eljött az ideje. Megtanította vívni, meg lőni, mert az igen fontos volt. Talán ez volt a legkedvesebb elfoglaltsága az ifjú grófnak a lovagláson kívül. Az ifjú Gerzson gróf 18 éves volt, mikor édesapja hirtelen megbetegedett, s egy hét sem telt belé, eltemették szegényt. A rákövetkező évben édesanyja is meghalt. Maga maradt hűséges szolgáival. A munkák ugyanúgy folytak a grófi birtokon, de az ifjú gróf már el-eljárt Jánossal, hű kocsisával a városba. Hol az egyik, hol a másik gazdag házhoz volt hivatalos az ifjú gróf egy-egy estélyre, de nem tetszett meg neki egy kisasszony sem. Az egyik február végi napon egy közeli grófságba hívták farsangi bálba. Nagyon hideg volt, meg hó is félméteres. János nem helyeselte, hogy elmenjenek, mert a szánon még eléggé hideg volt, meg az a szóbeszéd járta, hogy lejárnak a farkasok a Mátrából, de hiába mondta János nem hitt az ifjú gróf a mende-mondákban. Ebéd után mondta Gerzson gróf Jánosnak, hogy akkor készülődjön, mert megyünk a bálba! Mondta a gróf: - Tegyél be kérlek, az ülésbe puskát, amivel a legjobban lövök és tegyél töltényt is bőven.
(A kép illusztráció) Így is tett János, bekészített 7 db töltényt, majd telerakta a szánkót báránybőrrel, Marika még készítgette a szép ruháit, a fehér inget, a bundát, a csizmát. Rövidesen el is indultak. A nap szikrázóan sütött, a hó meg csikorgott a két legszebb paripa patái alatt. Még világosban odaértek. Mindenki örült az ifjú grófnak. A lányok is kellették magukat, de valahogy nem tetszett neki egyik se. A vendég báró azt mondta a fiatal grófnak, maradjanak a bál után is, majd reggel hazamennek, de Gerzson gróf hajthatatlan volt. Éjfélkor szólt Jánosnak: - No, akkor induljunk, János! Mit volt mit tenni. János felszerszámozta a lovakat, s elindultak haza, a viharlámpát is meggyújtották. Egy darabig csend volt, ahogy mentek a lovak szépen. Egyszer csak hátranéz János és látja ám, hogy csillognak a farkas szemek, ahogy loholtak utánuk. Szól János: - Hát tényleg vannak farkasok! Vegye elő a fegyvert, meg a töltényeket! A gróf megvárta, hogy lövéstávolságba érjenek, s elkezdte lövöldözni őket. Hét farkas már a földön volt, de a nyolcadig kitartóan követte őket. - János, adjon még töltényt ! - Nincs több gróf úr! Hát ekkor előkapja János a fokosát. A farkas a lovak közé ugrott. János feláll és a fokosát a farkas fejébe vágta. Így menekültek meg és tértek haza nagy fáradtan ember és ló egyaránt. Mikor lefeküdtek a kakasok már hajnalt jeleztek. Jócskán elmúlt már dél is mikor Marika beszólt a gróf úrnak, hogy az ebéd tálalva. Akkorára János is előkerült. A Gróf odaugrott és megölelte Jánost. - János, ez álomnak is rossz lett volna. Szólt János: - De sajnos igaz volt, édes gazdám. Mák Zoltánné
EGÉSZSÉGÜNKÉRT Asztma: megelőzése és kezelése Az asztma korunk népbetegsége, és legtöbbször már gyermekkorban kialakul. Gyakran sajnos nem gyógyítható, de a tünetek jól kezelhetők. A statisztikák szerint minden nyolcadik iskolást érint a hörgőasztma, és számuk egyre nő. A gyermekek nemcsak fizikailag, de lelkileg is igen leterheltek, intenzív gondozást igényelnek, mert meg kell tanulniuk együtt élni betegségükkel. Az asztma gyakran sajnos nem gyógyítható, de a személyre szabott gyógyszeres terápia mellett nagy segítséget jelenthetnek a klímakúrák. Mi is ez a betegség? Az asztmás (kis)betegeknél olyan ingerek hatására (házipor, virágpollen, állati szőr, füst, hideg levegő, fizikai terhelés, izgalom) szűkülnek be a légutak, amelyek egészséges embereknél nem okoznak gondot. Asztmás rohamnál a hörgők simaizomzata összehúzódik, a légutakat borító nyálkahártya a gyulladás következtében megduzzad, fokozott nyáktermelés indul, így a légutak jelentős mértékben beszűkülnek. A beteg ennek hatására erőteljesebben igyekszik (illetve kényszerül) lélegezni. Az asztma kialakulásában számos tényező játszik szerepet: egyrészt az allergiára való hajlam öröklődik, ami szénanáthában, allergiás bőrbetegségekben, ételallergiában és asztmában jelentkezhet, másrészt már a gyermek méhen belüli életétől kezdve komoly szerepet játszanak a környezeti hatások. Ezen kívül az asztmával foglalkozó tüdőgyógyászok megállapították, hogy a betegség kialakulását, illetve tüneteit vírusos fertőzések is provokálhatják. Egy új kutatás szerint azonban a vírusokon kívül bakteriális fertőzések is ugyanilyen hatást válthatnak ki. Gyermekkorban a kis betegek többsége az allergiás asztma csoportjába sorolható - az allergiás bőrteszt elvégzése, értékelése segíthet a tüneteket előidéző allergének kimutatásában. Megelőzés Már a méhen belül oda kell figyelni gyermeked egészségének megőrzésére - kerülnöd kell a dohányzást, de komolyabb étrendi megszorítás (tehéntej-, szója-, hal-, dió-, tojásmentes diéta) nem ajánlott, mert ez az asztma előfordulását nem befolyásolja, de egyéb hiánybetegségeket okozhat. Amikor pedig már világra jött a kis pocaklakó, a lehető legtovább szoptasd! Ha már asztmás a gyerek A gyermekkori asztmát - így kezelését is - a tünetek gyakorisága és súlyossága alapján 4
csoportba osztjuk. A legelső csoportba tartozóknak elég csak a tünetek idején alkalmazniuk a hörgőtágító szert, míg az összes többi esetben megelőző (gyulladásgátló) kezelés is szükséges, lépcsőzetesen növekvő adagban. Ezt minden nap kell alkalmazni, akkor is, ha nincs tünet, hogy elejét lehessen venni a súlyos rohamok kialakulásának. Mivel a véráramba jutó szereknek nagyobb a mellékhatása, ezért a modern kezelési sémák szerint a szakemberek belélegzéses (inhalációs) technikákat részesítik előnyben. Kevesebb pollen és poratka Persze ahhoz, hogy a gyógyszeres kezelés elérje célját, a környezeten is változtatni kell. El kell távolítani mindent, ami rohamot provokálhat. Atkák ellen fontos a párnák és takarók szivacsra cserélése, a hálószobából a függönyt, kárpitozott bútort és szőnyeget, szőnyegpadlót el kell távolítani, hiszen ez az atkák kedvenc búvóhelye. A kereskedelemben kapható allergiásoknak kifejlesztett paplan- és párnahuzat is. Magas hegyek és tengerpart A krónikus légúti megbetegedésekben (hörghurut, hörgőasztma) szenvedő gyerekekre a magashegységben vagy a tengernél töltött klímakúra igen jó hatással lehet. A kúra különösen a hidegebb hónapokban, ősszel, télen és tavaszszal áldásos - az asztmást mélyebb légzésre ösztönzi, így a tüdő jobban "szellőzik", és javul a szervezet oxigénellátása. A tengerpart áldásos klímáját hivatottak "reprodukálni" a sóbarlangok, melyekből szerencsére ma már egyre több városban van. Gyógyklímás tényezőként maga a nap is igen fontos szerepet játszik. A helyesen adagolt napsütés (természetesen minden elővigyázatosság betartásával) nagyon pozitív hatással van a szervezetre: D-vitaminnal tölti fel a szervezetet, erősíti az immunrendszert és a szervezetet "ellenálló molekulák" és sejtek képzésére serkenti. Test és lélek regenerálódása A kiegyensúlyozott, stresszmentes élet, a lelki nyugalom fél gyógyulás az asztmások számára. Relaxációval meg lehet tanulni a vázizmok és a légzőizmok akaratlagos ellazítását, és valószínűleg sokat segít a hörgők simaizomzatának ellazulásában is. Roham esetén Az asztmás roham igen ijesztő lehet, főleg annak, aki először találkozik vele. Mégis fontos, hogy a szülő megőrizze a nyugalmát. Természetesen meg kell próbálni megítélni a roham súlyosságát: mindenképpen nagy a baj, ha a percenkénti légzésszám csecsemőnél az 50-et, nagyobb gyermeknél a 40-et meghaladja.
KÖNYVTÁRI HÍREK Tájékoztató a könyvtár 2010. évi munkájáról Kedves Olvasóink! Szeretném röviden összefoglalni Önöknek a tavalyi évi eseményeket néhány adattal is szolgálva. A könyvtár olvasóinak száma 313 fő volt, ebből új olvasó 34 fő. (14 éven aluli 160 fő, 65 éven felüli 19 fő.) Itt ragadom meg az alkalmat, hogy hívjam a könyvtárba az idősebbeket, a nyugdíjasokat, hiszen nekik talán több idő jut az olvasásra, mint az aktívan dolgozóknak. A 70 éven felülieknek nem kell tagdíjat sem fizetniük. A tagdíj mértéke 16 éven felülieknek és a 70 éven aluliaknak évi 600 Ft, a tanulóknak és a nyugdíjasoknak 300 Ft/év. 2010-ben a beleltározott könyvek száma 134 db, az összes állományunk 10 742 db. 16 féle folyóirat és 1 napilap közül válogathatnak olvasóink. A folyóiratokat is kölcsönözzük 1 hétre. Kölcsönözzük még a CD, DVD és hangoskönyveinket is. Olvasóink és a teleházat használók 4600 alkalommal látogattak el a könyvtárba, 4900 db könyvet kölcsönöztek és közel 5000 db könyvet és folyóiratot helyben használtak. Könyvtárközi kölcsönzést is vállalunk 600 Ft díj ellenében. Olyan könyveket is beszerzünk más könyvtáraktól, ami a mi állományunkban nincs meg. 2010. nyarán teljeskörű állományleltározást végeztünk, melynek során leselejteztünk 1893 db könyvet, rongálódás és elavulás miatt. Az elmúlt évben 2 kiállítás volt. Az egyik tavaszszal a Víz Világnapjától aFöld Napjáig címmel. A Víz Világnapja alkalmából és annak tiszteletére készített gyermekrajzokból, a másik októberben Velkeiné Pócz Ilona jászberényi alkotóművész festményeiből. 15 egyéb rendezvény volt óvodásoknak, iskolásoknak könyvtárlátogatás, vetélkedő, felnőttek részvételével is szavaló és mesemondó verseny stb., amin összesen 635 személy vett részt. A teleházban 5 számítógépet használhattak a látogatók, 2100 internetezőt regisztráltunk az év folyamán. A teleház szolgáltatásai a lakosság felé: fénymásolás, nyomtatás (fekete-fehér és színes), fotónyomtatás, számítógép- és internet használat, telefon és fax használat (küldésfogadás is), laminálás, meghívók, plakátok tervezése, készítése, névjegykártya készítés Helyi újságunk, a Felsőszentgyörgyi Hírek is itt készül. Az elmúlt évben 4 száma jelent meg. Itt működik a Helyi Civil Kerekasztal, melynek megbeszélései elősegítik a tájékozódást és a
civil csoportok összehangolt tevékenységét. Községünkben 10 civil szervezet működik A könyvtár bevétele 309 ezre Ft volt, ami a könyvtári tagdíjakból, az újság előfizetési díjából és a teleház szolgáltatási díjaiból tevődött össze. Állománygyarapításra 277 ezer Ft-ot költöttünk. Érdekeltségnövelő pályázaton 43 ezer Ft-ot nyertünk. Összességében 3 117 ezer Ft volt a bevétel-kiadás egyenlege. Az érdeklődők elolvashatják a könyvtárban a képviselő-testületi ülésekről készült jegyzőkönyveket, a hozott határozatokat és rendeleteket is. Várom a könyvtárba településünk valamenynyi lakóját, mert OLVASNI JÓ, tájékozódni kötelesség!
Hangoskönyveinkből: Gárdonyi Géza: Egri csillagok Jókai Mór: A kőszívű ember fiai Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk Dumas: A három testőr Rejtő Jenő: Az elátkozott part Kornis Mihály: Vigasztalások könyve Albert Györgyi: Miért pont én? Ionkacsa - Molekulák rágcsálva avagy Hogyan működik az étel? (Vágó István előadásában) Kapcsolatépítés Pályakezdés Ló a kandalló mögött Lázár Zsófia-Lázár Ervin: Bogármese
Szavalóversenyt hirdetünk az óvodásoktól kezdve a nyugdíjasokig mindenkinek a Költészet napja alkalmából. A verseny ideje: 2011. április 10. 15 óra Várjuk a régi, kitartó és hűséges szavalók mellett az új tehetségeket is!
SZÁRNYBONTOGATÓ elnevezéssel MESEÍRÓ pályázatot hirdetünk általános iskolás korú gyermekeknek. Leadási határidő: 2011. április 30. A részleteket megtalálják majd a község honlapján www.jaszfelsoszentgyorgy.hu és a plakátokon. Megyeriné Nagy Magdolna könyvtárvezető
„IDÉZHETŐ IDÉZETEK” ”Ha te az a típus vagy, akinek semmi nem sikerül elsőre, akkor az ejtőernyős ugrás nem neked való.” „Ha a sikernek van titka, akkor az abban a képességben rejlik, hogy megértjük a másik ember nézőpontját, és az ő szemszögéből is látjuk a dolgokat, nemcsak a sajátunkéból.” /Henry Ford/
Kérdés: - Miért nincs bástya a vonaton? - Mert a vonat nem vár..... Úszásoktatás: - Hogy tanítja a varázsló úszni a pókot? - Hókusz, pók ússz! Tehén: A tehén bonyolult állat. De én megfejtem. Kérdés: - Miért nem gyűjt a darázs vasat? - ??? - Mert azt a MÉH csinálja.
Ősi igazság: mindig az ellenségeitől tanulja a legtöbbet az ember.
Ahhoz, hogy az embernek igazi, személyes kapcsolata legyen, saját magából kell adnia. Ez nem megvehető, hanem szív, lélek, szolidaritás, szeretet kérdése.
Az azonos betűk azonos számjegyeket jelentenek. Végezze el az összeadást!
„Az idő sok mindent kiegyenlít. Szerintem, aki hű marad önmagához, és megy előre, annak bejönnek a dolgok.”
+ A
B B B B
B B B B
B B B B
B B B B
A B B B B
Először utazik a székely bácsi a repülőn. Kérdezi a stewardesstől: Mondja, kedves, oszt jut-e mindenkinek ejtőernyő? - Nem tartunk ejtőernyőt. Miért? Hát, mer' a hajón is van mentőcsónak, oszt gondolom úszni többen tudnak, mint repülni..
A rejtvény megfejtését március 31-ig kérjük leadni a könyvtárba, vagy elküldeni a
[email protected] drótpostára.
Nénike odamegy a sírásóhoz a temetőben. Megmondaná aranyoskám merre találom a 41es parcella 34-es sírt??? Borzasztó alakok maguk! Elmászkálnak, aztán meg ne m találnak vissza.
Felsőszentgyörgyi Hírek Jászfelsőszentgyörgy község lapja Szerkesztő: Megyeriné Nagy Magdolna Kiadja: József Attila Művelődési Ház, Könyvtár - Teleház Jászfelsőszentgyörgy, Fő út 63. Tel./ fax: 57/520-010 E-mail:
[email protected] Megjelenik: időszakosan Felelős kiadó: Zelenai Tiborné polgármester
Egyenlet: Kislányom, teljesen egyedül oldottad meg ezt az egyenletet? - Nem. Két ismeretlennel.
A helyes megfejtők közül hárman jutalomban részesülnek. A Felsőszentgyörgyi Hírek előfizethető a könyvtárban. Előfizetési díja: 1000 Ft/ év. Kérem, segítsen terjeszteni a lapot! Ajánlja ismerőseinek!
