„A szülőfaluért lehet sokat tenni, de eleget soha”
XII. ÉVF. 5. SZÁM • A HELYTÖRTÉNETI BARÁTI TÁRSULAT TÁJÉKOZTATÓJA • 2003. OKTÓBER
Megemlékezések
A
KÖZÖSSÉGI tevékenység – ugyanúgy, mint a mindennapi megélhetést biztosító munka – szüntelen és célratörő gondoskodást, cselekvést vár el az emberektől. Ebbe az életvitelbe tartozik hazánk hőseiről való megemlékezés is. Nemzetünk – történelmünk során nem először – többször bebizonyította a népek iránti megbecsülését, saját érdekei megvalósítására vállalt elkötelezettségét. Így történt ez 1848-ban, 1956-ban is. A BAGI NÉPFŐISKOLA őszi előadássorozatában ebben az évben is megemlékezett a szabadságharcok hőseiről, akik életüket adták, élen jártak elkötelezettségünk valóra váltásában, akik állták az ellen vad viharát. Október elsején, Balázs Gusztáv emlékeztetett Kik szabadon éltek haltak / Szolga földben nem nyughatnak c. előadásában névtelen hőseinkre, az Aradi Tizenhárom vértanúra. Október tizenötödikén, a népfőiskola résztvevői előadás közben emlékeztek az
56-os bagi eseményekre. Vendégünk Boda Vendel (ld. a képen), a Forradalmi Bizottság elnökhelyettese, az események élő tanúja, előadásában sajátos keresztmetszetét adta az akkori történéseknek. Az előadás, majd az azt követő beszélgetés méltó volt az eseményekhez. A résztvevők (különösen, akik akkor még nem is éltek) életre szóló tanulságok részeseivé válhattak. Az évforduló napján, 23-án, a Turulszobor ünnepi díszbe öltözött. Reggel nyolc órakor, a HBT és a BAGI GAZDAKÖR EGYESÜLET, megemlékezésül koszorúzási ünnepséget tartott. A zászlófelvonás közben énekeltük a Himnuszt, amelyet követően Antal Ádám, Ady Endre: Felszállott a páva c. versét szavalta. A megemlékezést Dr. Péter Mihály képviselő tartotta. Ezt követően Pap-Váry Elemérné: Hiszek egy… c. dalának éneklése közben történt a koszorúzás. Az ünnepség a Szózat hangjaival fejeződött be.
2
XII. évf. 5. sz. Társulatunk őszi tevékenysége bővelkedik eseményekben. Két sikeres pályázatunk megvalósításán fáradozunk. Harmadik pályázatunk ugyan még nem került elbírálásra, az abban foglalt program teljesítése azonban hiánytalanul folyik. Csupán egy-egy pillanatkép bemutatásával kívánok betekintést nyújtani a munkánkat figyelemmel kísérők, érdeklődők számára. A bagi söprűk készítésének gyakorlatáról, műveléséről korábban már beszámoltunk tájékoztatónkban, összejöveteleinken. Augusztus 27-én, népfőiskolai előadásunk alkalmával, a pályázat-kiíró is (FVM KSZI), Dr. Kiszely István és Andó Márta személyében megtekintette – helyszíni ellenőrzése kapcsán – az elkészült söprűk bemutatóját.
id. Katona Pál a söprűkészítést ismerteti
FOTÓ:TSINOM
Községünk valamikori söprű-készítőire való emlékezés, a bemutató, az önsegítőképesség művelése megerősítette bennünk, őseink reánk hagyott értékeinek, a helyi hagyományok művelésének a fontosságát. A gyakorlatvezető id. Katona Pál cirok- és Kovács Károly vesszősöprűi elnyerték a résztvevők tetszését. Reményeink szerint mesterségük művelését mások is gyakorolják.
A következő sorokban Családi Ünnep című rendezvényünkre hívom fel a figyelmet. A plébánia közösségi termében kezdődött az eleddig szűkebb körben már hagyományosnak mondható találkozó. Tóth Ferenc plébános úr köszöntőjében méltatta a keresztény család értékeit és biztatást adott számunkra, jóra való törekvésünk folytatására. Családias vendégelés és beszélgetés után a résztvevők átsétáltak a templomkertbe, ahol Varga Katalin premontrei diák ismertette a templom-külső és a torony építészeti-, művészeti értékeit, majd helyet foglaltak a Grassalkovichék által is patronált templom padjaiban. Benedek József kántor úr művészi interpretálással bemutatta az orgonát. Előadásában, az egyházi énekkar közreműködésével, Bereczki Beáta szóló énekével hallhattuk J. S. Bach: H-moll fantasia, majd később Arioso és d-moll praeludium című művét. Közben elhangzottak Zimmermann Antal: A-dur praeludium, Liszt Ferenc: Ave Maria stella, Matild Marchesi: Ave Maria, Verner Alajos: Égi szűz virág művei. A zenés áhítatot sugárzó hangversenyt, Bloch József: Andante Religioso című műve zárta. A hangverseny után, Varga Katalin, iskolai feladatként készített dolgozata alapján készült az idegenvezetésre, a templombelső kincseiről tartott ismertetést. Az érdeklődő kérdések és azokra adott válaszok minden résztvevő megelégedésére szolgáltak. A Családi ünnep a művelődési házban folytatódott, ahol a rendezvény műsorral, családi vendégeléssel folytatódott, amelyet CARAVAN zenekarunk muzsikájára járt táncmulatság zárt be. Rendezvényünket, melyet a Gödöllő és Környéke Regionális Turisztikai Egyesület esemény-naptára is jelzett, a Pest Megyei Közgyűlés Idegenforgalmi és Kulturális Alapja támogatta. Hagyományos Családi Ünnepünket jövőre is megrendezzük. BAGI
2003. október
3
Helytörténeti források Bag múltjából II. rész Folytatjuk az 1931-es PEST-PILIS-SOLTKISKUN VÁRMEGYE ÁLTALÁNOS ISMERTETŐJE ÉS CÍMTÁRÁBÓL származó Bag község leírását.
Adóügyi jegyző: Begidsán József, A. ü. irnok: Rácz Ferenc. Közs. irnok: Faska Margit. Közs. bíró: Drávay János. Törv. bíró: B. Könczöl Mihály. Pénztárnok: Németh János. Közgyám: Deme Pál. Postamester: özv. Bíró Ödönné.
ÁLTALÁNOS ADATOK
EGYHÁZAK, ISKOLÁK
Lakosság az 1920. népsz. szerint: 3100 lélek, színmagyar. R. kath.: 3076, ref.: 4, ágh. ev.: 20, Házak száma :690. Az 1930. évi népszámlálás szerint a községben 3464 lélek és 693 ház van. Területe: 4300 kh., melyből a községé: 170 kh. Szántó: 1839, rét: 315, legelő: 240, erdő: 1520, szőlő: 128, kert: 47, nádas: 7, terméketlen: 180, egyéb: 24. Erdőbirtok: gyertyán, tölgy és juhar. 1340 kh. a gödöllői kor. ur., 174 a Legeltetőtársulaté, 42 zselléreké. Talajviszonyok: homokos, agyagos, kötött talaj. Termények: rozs 7 q, kerti vetemények és gyümölcs. Vas. áll: helyben. Posta, tel.: helyben. Főszb., Táv., Cső., Pü. szak.: Aszód. Járásb., Adóh., Tkv., Pü. bizt.: Gödöllő. Pü. ig., OTI, Mezőg. Kamr., Ipar-fü., Keresk. Kamr.: Budapest. Vál. ker.: Tura. HATÓSÁGOK, INTÉZMÉNYEK Községi előljáróság. Tel.: 33 Aszód. Vezető jegyző: Bálint Gergely. Középiskoláit Csíksomlyón, 1908-ban, a közig. Tanfolyamot Pécsett 1911-ben végezte. 1912-ig Versegen s. jegyző, 1912-től helyben aljegyző volt, 1919-től a község főjegyzőjének választották meg. Hangya Szöv. ig. tagja, Önk. Tűzoltó Test. főtitkára. 1915-ben bevonult, orosz, román és olasz frontokon harcolt, megsebesült, 1918-ban mint npf. hadnagy szerelt le.
R. kath. egyház. Plébános: Gulyás Ferenc. Kántor: Cserháti János. R. kath. elemi iskola, Tanítók: Beke Klára, Cserháti Erzsébet, Cserháti János, Enyedi Mária, Farkas István, Gergely Mihály, Gergely Mihályné, Szabó József, Vencel Kálmán. EGYESÜLETEK, SZÖVETKEZETEK. IPARVÁLLALATOK. Önkéntes Tűzoltó Testület. Alakult 1909-ben, a háború alatt megszűnt, újra alakult 1921-ben, 28 tagja van. Fővédnök: Gulyás Ferenc esp. plébános, díszelnök: Cserháti János, örökös tb. tag: Drávay János közs. bíró. Elnök: Boda András főb., alelnök: Német István, főtitkár: Bálint Gergely főjegyző, parancsnok, Tóth Péter Hangya üzletvezető.
Levente Egyesület. Elnök: Begidsán József. Egyetértés Daloskör. Elnök: Nagy Pál. Karnagy: Gergely Mihály. Hangya Szövetkezet. Ügyv. ig.: Tóth Lajos Aszód. Üzletvezető: Tóth Péter. 1902-ben született helyben. Gyakornok-éveit az aszódi Hangyánál töltötte. 1919 óta a helyi Hangya üzletvezetője, 1921 óta az Önk. Tűzoltó Test. parancsnoka. Szakaszparancsnoki tanfolyamot végzett 1920-ban Budapesten, 1927-ben tiszti tanfolyamot Újpesten. 1921-ben a Magyar Lloyd Repülőgépgyár igazgatóságától elismerő oklevelet kapott. 5 és 10 éves szolgálati kitüntetés tulajdonosa, Közs. képv. test., Orsz. Üzletvezetők Egyesületének p. ü. biz. és a közs. építő biz. Tagja.
Téglagyár és cserépedénygyár. Tulajd.: özv. Konkoly Imréné.
4
XII. évf. 5. sz.
A jövőbeli hulladékártalmatlanítás problémái III. rész INFRASTRUKTÚRA Budapest körül mind a vasúthálózat, mind az autópályák sugaras szerkezetben helyezkednek el. Bag a közlekedési adottságok szempontjából igen kedvező helyzetben van, hiszen a főváros és az ország észak-keleti részének kapcsolatát biztosító közlekedési folyosó (M3-as autópálya, 3-as számú főút és a Budapest – Miskolc vasúti fővonal) áthalad a településen. Ezek a nyomvonalak mind Budapest (jelen esetben megyeszékhely), mind a szomszédos városok és térségi központok (Hatvan, Tura, Aszód, Gödöllő) elérhetőségét megfelelő módon biztosítják. A közúti közlekedés legfontosabb eleme az M3-as autópálya. Jelenleg matricás díjfizetési rendszerben üzemel, amely tarifarendszer újra közkedveltté tette az M3-as autópályát, amelynek azért van a térségünk számára is óriási jelentősége, mivel az előzőleg használt kapus díjfizetési rendszer és az ezzel együtt járó magas úthasználati díjak hatására, a párhuzamosan futó főúton elviselhetetlenül megnőtt a forgalmi terhelés. A matricás díjfizetési rendszer mindenki számára elérhetőbbé teszi az autópálya használatát, ezáltal a funkciójának megfelelően az országos és nagytérségi kapcsolatokat megfelelően el tudja látni. Az autópálya csomópontja Bag belterületén, a szomszédos településeket felfűző és Bag főutcáját adó, 3105 jelű összekötő úthoz kapcsolódik. Az M3-as csomópont (a megelőző csomópont
Gödöllőnél, a követő pedig Hatvannál található), rendszere következtében a település jelentős nagyságú terület gyorsforgalmi kapcsolatát szolgálja. A második út, a 3-as számú Budapest– Miskolc–Tornyosnémeti első rendű főút (Szlovákia felé), amely Bag lakott területének északi határán húzódik. Nyomvonala az M3as autópályáéval párhuzamos, azonban díjfizetés nélkül igénybe vehető, ezért a mai napig is jelentős forgalmi terhelés-viseléssel szolgál az érintett települések számára. A főút ebben a térségben is jelentős hosszúságú átkelési szakaszokkal rendelkezik (pl.: Budapest bevezető szakasz, Gödöllő, Aszód, Hatvan), elsősorban a kistérségi és regionális kapcsolatokat szolgálja. A harmadik, de Bag lakossága által mégis a leggyakrabban használt útszakasz a 3105 jelű, Bag–Sülysáp összekötő út. Ez az út biztosítja a kapcsolatot Pest megye Gödöllőidombságtól keletre eső településeinek az országos gyorsforgalmi és főúthálózathoz. Az összekötő út vonalát, főként Bag térségében, az összenőtt településeknek (Bag, Hévízgyörk, Galgahévíz, Tura) köszönhetően, sűrű beépítés határolja, amely több helyen ráépül a nyomvonalra, beszorítva az utat a lakóépületek közé. A negyedik a 21115 jelű domonyi bekötőút, a 3105 jelű összekötő út északi folytatásaként, Domony főúti kapcsolatait és Bag elérhetőségét is szolgálja. A Szentlászló út jövőbeli szerepének titka, Bag javára való gazdagodása, ma még feltárásra vár.
2003. október A vasúti közlekedés szintén fontos szerepet tölt be Bag életében, hiszen a települést átszeli a Budapest–Hatvan– Miskolc, illetve Salgótarján nemzetközi törzshálózati vasúti fővonal, amely Bag számára elsősorban Budapest és Hatvan felé biztosít megfelelő színvonalú kapcsolatot. Az aszódi vasúti elágazás észak felé Galgamácsa–Balassagyarmat irányába, míg nyugatnak Gödöllő–Budapest (Keleti pályaudvar) kapcsolat mellett, a Galgamácsa– Vácrátót vonalon keresztül, Vác irányába jelent eljutási lehetőséget. Ezek a vasútvonalak ugyan a kapcsolatokat biztosítják, azonban az utazási idők hosszát, és a vasúti pályák, illetve a szerelvények állapotát ismerve, a megfelelő szintű szolgáltatás biztosításához színvonaluk javítására lenne szükség. A hatvani csomópont az ország egyik legfontosabb vasúti elágazása, amely az előbbieken kívül dél felé, Jászberény–Szolnok irányába, szintén jelentős szerepű vasúti tengelyhez kapcsolódik. Mindezen közlekedési elemek megfelelő használatához műtárgyakra is szüksége van Bagnak, hiszen mindamellett, hogy az áthaladó fő közlekedési vonalak kiváló közlekedési kapcsolatokat biztosítanak, a település szerkezetét is alapvetően meghatározzák. Az egyes településrészeket elválasztják egymástól, korlátot képezve a belső kapcsolatok kialakításában. Az M3-as autópálya keresztezése csak külön szintben lehetséges; az átvezetéseket Bag területén jelenleg 3 műtárgy biztosítja. Ezek sorban: a bagi autópálya-csomópontnál (Vak Bottyán híd), a 3105 jelű összekötő úton (Petőfi híd), valamint az aszódra vezető földút (Honvéd híd), átvezető felüljárók, amelyek közül jelenleg csak a Petőfi híd szolgálja
5 hatékonyan a település belső kapcsolatait, a másik kettő még fejlesztésre vár. A másik településszerkezetet befolyásoló elem a településen átvezető vasútvonal. Ez a vonal egy szakaszon mély bevágásban halad, ahol a vasút fölött átvezető vasúti híddal keresztezi a vasút vonalát a 3105 jelű összekötő út. A 3-as számú főút mentén nincsenek hasonló műtárgyak Bag területén, a főút csupán a beépített terület terjeszkedésének szab gátat a település északi északnyugati részén. A községben jelentős járműelhelyezési problémák nincsenek, a nagyobb forgalmat vonzó közintézmények és kereskedelmi létesítmények térségében még elegendő parkolóhely áll rendelkezésére a gépkocsival érkezők részére. A gyalogosforgalom számára a település főutcája mentén, a teljes szakaszon legalább az egyik oldalon kiépült a járda, a gyűjtő- és lakóutcákban azonban több helyen a gyalogosok, az egyébként is keskeny burkolt felületet a gépjárművekkel és a kerékpárosokkal együtt használják. A lakóutcákban jellemző az egyoldali járda. Az összekötő utakon, és a gyűjtő utakon már biztonságosabb lenne a kétoldali gyalogos létesítmények kiépítése. Bagon jelentős a kerékpáros-forgalom. A napi hivatásforgalom és a településen belüli kerékpáros közlekedés mellett egyre jelentősebb a turisztikai célú idegenforgalom is. A községben kijelölt, illetve kiépített kerékpárút nincs, a kerékpárosok jelenleg az összekötő utat, és a kisforgalmú utakat (vagy járdákat) használják közlekedésre. A környező településeken, egyes szakaszokon épültek már kerékpárutak, azonban ezek hálózatot még nem alkotnak. Kis Dániel
6
XII. évf. 5. sz.
A Galga menti népfőiskolák szerepe a felnőttek oktatásában III. rész
M
INTHOGY A bentlakásos – különösen pedig a több hónapos – népfőiskola nálunk még inkább álom, mint valóság, többnyire be kell érnünk a néhány napos és -órás együttlétekre szabdalt tanfolyamokkal, beszélgetéssorozatokkal. Ennek oka ez idő szerint nem csak az épületek és a működési költségek hiányában keresendő. Napjainkban a hazai népfőiskolák fejlődésének az az útja a leginkább járható, amely részben a szakmai képzési igények kielégítésén át vezet az eszményi szinten megfogalmazott népfőiskolai nevelési célok megvalósulásához. Előtérbe kerül például a gazdaképzés. Nem idegen ez az irányzat klasszikus népfőiskolai hagyományainktól, sőt nagyon is rokona az egykori Somogyi Imre-féle „Kertmagyarország” eszmének. Ez az eszme az 1940-es évek elejétől a hazai népfőiskolai mozgalom minden vonulata által elfogadott átfogó programja volt a magyar mezőgazdaság
és a vidéki társadalom modernizációjának. Mindaddig kifejtette hatását, míg az állam-szocialista szövetkezeti koncepció nevében el nem némították. Ma ismét alapját képezheti a népfőiskolai együttgondolkodásnak. A mai magyar népfőiskolai mozgalom az egykori tanárok és növendékek baráti társaságaiból nőtt ki, amikor a civil társadalom fejlődésének gátjai omladozni kezdtek. Az 1988-ban megalakult Magyar Népfőiskolai Társaság elsősorban a sárospataki református népfőiskolások és a KALOT-osok kezdeményezéseihez kapcsolódott szervezeti kereteivel. Ma a Társaság tagszervezetek szövetségeként igyekszik segíteni természetes és intézményesült tagságának munkáját. A szervező és tájékoztató munkának egyre növekvő részét veszik át a területi egyesületek, szövetségek, táji központok és irodák.
Katonáné Palya Réka
TÁJÉKOZTATÓ m e g j e l e n i k k é t h a v o n ta , k é z i r a t k é n t ● k i a d j a a H e l y t ö r t é n e t i B a r á t i T á r s u l a t ● 2 1 9 1 B a g , M a l o m ú t 1 4 . Tel./ Fax: 06-28 / 504-271 ● Mobil: 06-30/ 314-2492 ● adószám: 19181943-2-13 ● számlaszám: OTP 11742166-20101701-00000000 honlap: http://hbtbag.ini.hu ● e-mail:
[email protected] ● elnök: id. Balázs Gusztáv ● tördelés: K a t o n a P á l
