Megalapozó tanulmány pályaorientációs tanácsadást végző szakemberek etikai kódexének megalkotásához
2013.november ADEQUO Korlátolt Felelősségű Társaság
1
Tartalom 1.
Bevezető .................................................................................................................... 3
2.
Fogalmi keretek meghatározása ................................................................................. 5
3.
Nemzetközi kitekintés .............................................................................................. 11
4.
Életpálya-tanácsadási tevékenységek az egyes szektorokban.................................... 21 Közoktatás .................................................................................................................. 21 Felsőoktatás ................................................................................................................ 28 Felnőttképzés .............................................................................................................. 29 Foglalkoztatás ............................................................................................................. 31 Szociális befogadás ...................................................................................................... 34
5.
Pályaorientációs szakemberek elvárt kompetenciái .................................................. 39
6.
Alapelvek az etikai kódex megalkotásához ............................................................... 49
7.
A pályaorientációs tanácsadást végző szakemberek etikai kódexének tervezett felépítése ................................................................................................................. 54
8.
Az etikai kódex bevezetésére vonatkozó javaslat - összefoglaló ................................ 59
9.
Stratégiai dokumentumok ........................................................................................ 64
10. Irodalomjegyzék ...................................................................................................... 65
2
1. Bevezető A tanulmány célja a pályatanácsadással foglalkozó szakemberek etikai kódexe megalkotásának előkészítése. Az előkészítés során bemutatjuk a pályaorientációs tanácsadás fogalomrendszerét, a tanácsadás működő szintjeit. Dokumentumok elemzésével bemutatjuk az egyes szektorokban – közoktatás, szakképzés, felnőttképzés, felsőoktatás, foglalkoztatás, szociális
befogadás
-
működő
pályaorientációs
szolgáltatásokat,
megkeresve azokat a pontokat, ahol a jogszabályok vagy a működő gyakorlat alapján felismerhetők az elvárt pályatanácsadói kompetenciák. A nemzetközi és hazai helyzetkép felvázolásával célunk azoknak a kapcsolódási pontoknak a feltárása, melyek a rokon területen már meglévő etikai szabályozókkal kapcsolatba hozhatók, ezzel is elősegítve a pályatanácsadók etikai kódexének megalkotását. Így a szabályozók és a témával kapcsolatba hozható nemzetközi és hazai modellek elemzése után megfogalmazásra kerülhetnek azok az alapelvek, irányelvek, melyek alapján egy következő lépésben szakmailag kellően megalapozottan és a meglévő szabályozórendszerekhez koherensen illeszkedően megalkotható a pályaorientációs szakemberek etikai kódexe. Jelen tanulmánynak nem célja a tanácsadás nemzetközi és hazai történetének áttekintése, így szükséges meghatározni azt az időszakot, ameddig
a
jelenség,
a
tevékenység
és
az
azt
leíró
fogalmak
meghatározásához, értelmezéséhez visszanyúlunk. Azt az időpontot nehéz pontosan
megjelölni,
amikor
a
hagyományos
értelemben
vett
pályaválasztási, pályatanácsadási tevékenység helyébe fokozatosan egy komplex, az egyes szektorokon átívelő, azok tartalmi elemeit integráló fogalom
és
szakpolitikai
megközelítés
került,
vagyis
amikor
a
pályaválasztás fogalmát, mint az egyéni életútban az egyes szakaszokban eltérő tartalommal bíró fogalom, az életpálya-tanácsadás veszi át. Annál is 3
inkább, mivel ez nem köthető egy meghatározott eseményhez vagy dátumhoz, inkább ahhoz a folyamathoz, melynek során a tudásalapú társadalom, mint az egyént körülvevő valóság jelenik meg, és előtérbe kerül a Lifelong Learning (LLL), életen át tartó és az élet minden területére kiterjedő Life Wild Learning (LWL) tanulás szükségessége. Ehhez kapcsolható a karrierépítést támogató folyamatos tanulás Carreer Related Continuous Learning (CRCL) fogalma és tartalma is. értelmezett
tanulás-felfogásokhoz
kapcsolódik
az
azokat
E tágan támogató,
kiegészítő tevékenység, az életen át tartó tanácsadás, vagyis életpályatanácsadás.
LLL
LLG CRCL
1. sz. ábra: Az életpálya-tanácsadás és az élethosszig tartó tanulás kapcsolódása
A fogalom nemzetközileg használt elnevezéséből: Lifelong Guidance (LLG) származik, a hazánkban még nem teljes körűen elterjedt meghatározás: életpálya-tanácsadás, életút támogató pályaorientáció (ÉT). Az 1990-es évektől sűrűsödnek a LLL-gel és LLG-vel foglalkozó kutatások, születnek a folyamatot „A
koordináló,
valamikori
támogató
pályaválasztási,
szakpolitikai
iskolaválasztási
döntések, és
irányelvek.
szakmaválasztási
pszichológiai elméletek, amelyek szintén az ipari társadalmak hajnalán jöttek létre, mára felváltódtak a folyamatos karrier-építést és karrierrel, útelágazással kapcsolatos döntéseket hangsúlyozó vélekedésekkel. Ezek támogatását jelenti az LLG koncepciója.”1
1
Borbély Pecze Életút támogató pályaorientáció. 11. old
4
Tanulmányunk célja a nemzetközi és hazai szabályozók vizsgálatán alapuló szempontrendszer kialakítása, mely tartalmazza a tanácsadók etikai
kódexének
kialakítására
vonatkozó
ajánlásokat,
a
kódex
felépítésére, egységeire, fejezeteire vonatkozó javaslatokat, továbbá összefoglalja
a
tárgyban
dokumentumokat. szakképzés,
A
releváns
szabályozók
felsőoktatás,
nemzetközi vizsgálata
felnőttképzés,
és kitér
hazai a
foglalkoztatás
stratégiai közoktatás,
és
szociális
befogadás területeire.
2. Fogalmi keretek meghatározása Az egyén életútja során az oktatási és a foglakoztatási rendszerben számos alkalommal választás elé kerül további sorsát alapvetően vagy rövidebb távon meghatározó kérdésekben. E választásokhoz az oktatási illetve a foglalkoztatási rendszer hosszú idő óta tanácsadási, támogató rendszereket, pályaorientációs tanácsadási alkalmakat rendel hozzá. E tevékenység megnevezésére – a történeti áttekintéstől most eltekintve – ma is számos fogalom együtt, egymás mellett éléséről beszélhetünk. Ezek esetenként más – más tartalommal, olykor szinonimaként vannak jelen. -
pályaválasztási tanácsadás
-
pályaorientáció
-
pályatanácsadás
-
pályainformációs tanácsadás
-
életvezetési tanácsadás
-
krízistanácsadás
-
pályakorrekciós tanácsadás
-
munkavállalási tanácsadás
-
diáktanácsadás
-
életpálya- tanácsadás
http://www.borbelytiborbors.extra.hu/CV/BPTBors_Phd_2.pdf Letöltés: 2013.11.10.
5
A
nemzetközi
szakpolitikai
dokumentumokban
is
differenciált
megközelítéssel találkozhatunk. A 90-es évek közepétől azonban mind nemzetközi, mind hazai vonatkozásban egyre inkább a pályaorientáció jelenik meg. Ez a kifejezés, szemben a pályaválasztási tanácsadással a folyamatosságot fejezi ki. Azt a szemléletet, melynek értelmében a továbbhaladási utakat, a szakma - és munkaválasztást – és váltást segítő pályaorientációs tanácsadás az egyént egész életútján keresztül támogatja, nem pedig egyszeri, csupán a választási pontokhoz köthető tevékenység. Az
ELGPN
által
közreadott
legutóbbi
élethosszig
tartó
pályaorientáció
szakmai
tartalmát
összefoglaló
olyan
az
tevékenységek
sorozatában határozza meg, melyek bármely életkorban és az élet bármely pontján lehetővé teszik az állampolgárok számára, hogy segítséget
kapjanak
képességeik,
felméréséhez,
megfelelő
munkaerőpiaci
helyzetüket
kompetenciáik
készségeik,
döntéseket illetően,
továbbfejlesztéséhez
hozzanak
illetve akár
érdeklődésük tanulásukat,
segítséget
kapjanak
tanulási,
munkakörnyezetben vagy szabadidős tevékenységük során.
akár
2
Tanulmányunkban pályaorientáción a továbbiakban ezt a megközelítést értjük. A
pályaorientációs
tanácsadással,
LLG-vel
foglalkozó
szakmai
publikációkban, szakpolitikai elemzésekben többféle megközelítéssel is találkozunk a tanácsadás differenciált megközelítésére vonatkozóan, illetve számos modell is született. Szinte valamennyi visszanyúlik a Super – féle Szivárvány – modellhez, mely az életpálya alakulása szempontjából öt szakaszt és kilenc szerepet definiál. A modellben szereplő egyes szakaszokhoz és szerepekhez más –más CMS (Career Management Skills, Életpálya-vezetési készségek) –szükségeltetnek és
2
Lifelong Guidance Policy Development A European Resource Kit ELPGN 2012
6
más-más tanácsadási szintek rendelhetők hozzá, noha sokszor a párhuzamos megjelenések is jelen vannak.
2. sz.ábra:Super Szivárvány-modellje. Forrás: www.eletpalya.munka.hu
Wiegersma 1976-ban öt szintben rendezte el a tanácsadási folyamatok modelljét, mely a mai napig meghatározó módon
a tanácsadási
folyamatok klasszifikációjához nyújthat megfelelő keretet. Az öt szint: 1. Információnyújtás 2. Konzultáció 3. Konzultáció – klasszikus tanácsadás 7
4. Fokális tanácsadás 5. Pszichoterápia A modell alulról építkezően mutatja be a pályaorientációs tanácsadás szintjeit, egyúttal hozzárendelve az egyes szintek megvalósításához szükséges szakmai kompetenciákat. A piramis - szerű felépítésben is megjelenő modell kifejezi az egyes tanácsadási típusok arányát is, kiindulva
az
információnyújtás
legszélesebb
szolgáltatási
köréből,
eljutva a pszichoterápiás foglalkozások sokkal szűkebb körű társadalmi csoport számára való biztosításáig. Az egyes szintek funkcióit részletesebben értelmezi az alábbi táblázat: A probléma jellege
A szolgáltatást igénybe
A konzultáció jellege és
vevő jellemzői
célja Általános, többrétű információnyújtás. Tájékoztatás a választási lehetőségekről, azok következményeiről. Személyre szabott
1.szint Információnyújtás
Információra van szükség a választási helyzetek kezeléséhez.
Önálló döntésre képes.
2.szint
Bonyolultabb döntései helyzet, nagyobb információhiány, több ellentétes szempont, ellentmondásos alternatívák.
Bizonytalan, segítségre van szüksége döntéséhez és ahhoz, hogy kitűzze a célokat, megértse a körülményeket, kiválassza a jó megoldást. Bizonytalan a jövőjében, vágyai gyakran irreálisak,
Konzultáció
3.szint Konzultáció – klasszikus tanácsadás
Komoly belső konfliktusok.
inkonzisztensek.
4.szint Fokális tanácsadás
5.szint Pszichoterápia
A problémák kiterjedtek, az élet több területét érintik. Gyakran mélyen a személyiségben Döntési és neurotikus problémák. Integrációhiány. Organikus vagy pszichés patológia.
8
Irreális elvárások, éretlen interperszonális kapcsolatok. Szorongás, aggodalom, merevség, visszahúzódás. Erős szorongás.Nem tud alkalmazkodni a valóság körülményeihez.
információnyújtás.
Klasszikus tanácsadás. segítő beszélgetés. Segítségnyújtás a feszültség csökkentésében, reális helyzetértékelés kialakításban, konfliktuskezelésben. A problémákat középpontba helyező pszichológiai esetleg pszichiátriai tanácsadás.
Pszichoterápia
Wiegersma 5 lépcsős modelljének egyszerűsítéséből keletkezett a ma leginkább
elterjedt
3
szintű
tanácsadási
modell,
melyet
jelen
tanulmányunkban is meghatározó fogalmi keretként használunk.
Jellemzően a tanácsadás 3 szintjét különböztetjük meg3: 1. Pályainformáció nyújtás (information and advice) Ez a leggyakrabban igénybe vett szolgáltatás. A pályainformációt nyújtó személyzet nem csak szakképzett tanácsadó lehet. Ezt a tevékenységet bármely felsőfokú végzettséggel rendelkező személy végezheti. Itt nem célszerű a tanácsadó kifejezés használata, mert annak a magyar nyelvi és szakmai hagyomány szerint más jelentése van. 2. Pályatanácsadás/konzultáció (advice, guidance, counselling) A szakképzett pályatanácsadó/ diáktanácsadó vagy emberi erőforrás tanácsadó/ pályaorientációs tanácsadó által végzett több egyéni ülésből vagy csoportfolyamatból álló a tanácskérő személyiségével és a szakmák/ pályák megfeleltetésével, a munka világában adódó pályaviteli, pályaváltási konfliktusokkal dolgozó non-direktív segítő beavatkozási folyamat, amely problémadefinícióval kezdődik és megállapodással zárul. 3. Pályapszichológiai tanácsadás A személyiségben rejlő, a döntést nehezítő vagy akadályozó tényezőkkel való foglalkozás. Ez a szint a tanácskérők kis hányada számára
szükséges
és
elérhető.
A
tanácsadás
végzéséhez pszichológusi diploma szükséges.
3
Borbély-Pecze Tibor Bors: Életút támogató pályaorientáció PhD értekezés 2010
9
e
szintjének
Az
európai
szakpolitikai
kifejezés:-Career
Guidance
dokumentumokban
gyakran
–
szint
a
fenti
három
szereplő
összefoglaló
kifejezése. Jelen tanulmány szempontjából azonban a három szint egységesen kezelhető,
az
etikai
szabályozók
mindegyik
szinten
dolgozó
szakemberekre vonatkoztathatók. Az egyes szolgáltatásokhoz más és más szakmai kompetenciák rendelhetők hozzá. Az egyes szintek és az azokhoz szükséges szakmai kompetenciák hozzárendelése a humánerőforrás tervezés, illetve a szakemberek képzése tervezése szempontjából is fontos, hiszen a költséghatékony és az eredményes működést egyaránt veszélyezteti, ha az egyes szinteken nem a megfelelő kompetenciával, szakmai képzettséggel rendelkező munkatársak dolgoznak. Az 1990-es évektől egyértelművé válik az a megközelítés, amely a LLG-t a LLL elválaszthatatlan részeként tekinti. A tanácsadási folyamat megközelítésében szem előtt kell tartanunk annak a társadalom szempontjából és az egyén oldaláról történő hasznosulását. A tanácsadást folyamatként tételezve egyfelől jelenti az egyén számára mindazon készségek és képességek fejlesztését, amelyek birtokában képessé válnak saját életútjuk, életpályájuk megtervezésére. ezeket a készségeket a nemzetközi szakirodalomban Career Management Skills (CMS) néven találjuk meg. Másfelől jelenti a döntési, elágazási pontokon
a
segítő,
a
döntéshez
szükséges
információnyújtást,
támogató segítségnyújtást. E két megközelítés önmagában is feltételezi e rendkívül bonyolult folyamat differenciált megközelítését és a szektorközi értelmezést egyaránt. Így tehát a tanácsadás kifejezés nem pontosan fedi le azt a tartalmat, amit a pályaorientációs folyamatban nyújtott segítségnyújtás takar. Közelebb áll a manapság egyre inkább terjedő coaching fogalmához. Vagyis ahhoz a folyamathoz, amelynek 10
során a segítő szakember és a támogatást igénybe vevő személy közösen járják be azt az utat, melynek során a támogatást igénybe vevő saját maga hozza meg a számára fontos döntéseket. A segítő szakember ebben a folyamatban útitárs, beszélgetőtárs. Az sem véletlen, hogy a segítő szakmák egyre szélesebb körében jelenik meg ez a típusú segítségnyújtás. Így a folyamatban és az etikai irányelvek megalkotásakor
is
figyelemmel
kell
lennünk
a
tanácsadó
és
a
szolgáltatást igénybe vevő együttműködésére, a köztük kialakítandó partneri viszonyra.
3. Nemzetközi kitekintés A későbbiekben bemutatásra kerülő nemzetközi szervezetek és az egyes országok nemzeti szakpolitikai törekvéseit is támogatják, befolyásolják azok a nemzetközi –most említésre kerülően– az EU által megfogalmazott és közzétett ajánlások, melyek keretet adnak az utóbbi évtizedekben egyre aktuálisabbá váló szakpolitikai terület fejlesztésének. Ezek az ajánlások
mind
tanácsadási
differenciáltabban
területek
specifikált
és
egyértelműbben
megfogalmazása
és
mutatnak a
a
minőségi
szolgáltatások biztosítása irányába, mely törekvéseknek elengedhetetlen feltétele a tanácsadói szakma professzionalizálódásának támogatása, a tanácsadóktól elvárt kompetenciák definiálása és a munkavégzéshez elengedhetetlen
etikai
irányelvek,
elvárt
viselkedésmódok
megfogalmazása. Az
utóbbi
évtizedek
legmeghatározóbb
európai
szintű
dokumentumai: A Világbank majd az OECD elemzéseit követően 2004-ben majd 2008-ban az
Európai
Unió
Tanácsa
állásfoglalást
jelentetett
meg
a
pályaorientációnak az egész életen át tartó tanulás folyamatába történő fokozottabb integrálásáról.
11
A 2008-as állásfoglalás4 megfogalmazza, hogy a kereskedelem növekvő globalizációja, valamint az aktív életkor meghosszabbodása minden eddiginél jobban megkívánja az egyéni készségek folyamatos alakítását annak érdekében, hogy biztosabbá váljon a pályafutás. Ugyancsak érvként fogalmazza meg a mobilitási lehetőségek szélesebbé válását, az erre való felkészítés szükségességét. A polgárok életére egyre inkább jellemző a többszöri átmenet: nevezetesen a közoktatásból szakképzésbe, a
felsőoktatásba
vagy
munkanélküliségbe,
a
illetve
foglalkoztatásba, a továbbképzések
a
foglalkoztatásból
a
vagy a munkaerőpiac
elhagyása felé. A pályaorientáció meghatározó szerepet játszik azokban a fontos döntésekben, amelyeket az egyéneknek életük során meg kell hozniuk.
Emellett
hozzájárulhat
ahhoz,
hogy
az
egyének
nagyobb
felelősséget vállaljanak saját pályafutásuk biztonságosabb alakításában a jelenlegi munkaerőpiac keretein belül, és hogy könnyebben egyensúlyt tudjanak teremteni magán- és szakmai életük között. A munkaerőpiacot a tartós munkanélküliség és egyes ágazatokban a munkaerő-toborzási nehézségek közötti egyensúlyhiány jellemzi, míg a pályaorientáció olyan eszközt jelent, amellyel jobban ki lehet elégíteni a munkaerőpiac igényeit. A társadalmi befogadás és az esélyegyenlőség továbbra is jelentős kihívás az oktatási, képzési és foglalkoztatás-politika számára. Az állásfoglalás megerősíti, a pályaorientáció olyan tartós folyamatként való meghatározását, amely lehetővé teszi a polgárok számára, hogy minden életkorban, életük bármely pontján felmérjék képességeiket, kompetenciáikat és érdeklődési területeiket, oktatással, képzéssel és foglalkoztatással életpályájukat
a
kapcsolatos tanulás
és
döntéseket a
munka
hozzanak, terén,
alakítsák
továbbá
más
egyéni olyan
területeken, ahol képességeket és kompetenciákat lehet elsajátítani és/vagy használni. A pályaorientációba beletartoznak a tájékoztatással, a tanácsadással, a kompetencia-felméréssel, a támogatással, valamint a A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által kialakított állásfoglalás ( 2008. november 21. ) a pályaorientációnak az egész életen át tartó tanulás stratégiáiba való fokozottabb integrálásáról 4
12
döntéshozatali
és
életpályamenedzsment-készségek
oktatásával
kapcsolatos egyéni és csoportos tevékenységek. A dokumentum négy prioritási tengelyt határoz meg a fejlesztések elősegítése érdekében: 1. Az életpályamenedzsment-készségek egész életen át tartó elsajátításának ösztönzése. 2. A pályaorientációs szolgáltatások elérhetőségének megkönnyítése valamennyi polgár számára. 3. A pályaorientációs szolgáltatások minőségbiztosításának megteremtése. 4. A különböző nemzeti, regionális és helyi szereplők közötti koordináció és együttműködés ösztönzése. A pályatanácsadás illetve LLG kutatásával, fejlesztésével, koordinációval foglalkozó
nemzetközi
szakpolitikai
szervezetek
irányelveket,
bemutatásakor
tevékenységeket
főként
emeljük
ki,
azokat
a
melyek
iránymutatást adhatnak az etikai kódex megalkotásához. Így azon szervezeteket,
melyek
céljaikban
megfogalmazzák,
kutatási
és
szakpolitikai tevékenységükben gyakorlattá teszik a pályaorientációval foglalkozó
szakemberek
tevékenységével,
kompetenciáinak
meghatározásával való foglalkozást. CEDEFOP – European Centre for the Development of Vocational Training A CEDEFOP tevékenységének elsődleges célja az egész életen át tartó tanulás térségének kialakítása és ösztönzése a kibővült EU egészére kiterjedően. Ezt a feladatot a szakmai oktatási és képzési rendszerekkel, a vonatkozó szakpolitikai intézkedésekkel, a kutatással és a gyakorlattal kapcsolatos tájékoztatás és elemzések biztosítása útján látja el. 2012-14 közötti időszakra megfogalmazott stratégiai céljai között a szakképzési szakpolitikák alakítása, adatgyűjtés és szakmai anyagok készítése mellett 13
szerepel az átmenetek támogatása is. A CEDEFOP együttműködik a ELGPN-nel is. Szakmai publikációi között helyet kapnak az LLG-vel kapcsolatos területek is. 5A CEDEFOP küldetésnyilatkozatában is kiemeli a pályaorientáció fontosságát, mintegy olyan eszközét, amely hatékonyan támogathatja a foglalkoztathatóság növelését, a képzéshez való mind magasabb szintű hozzáférést és a gazdasági növekedést.
OECD – Organization for Economy Co-operation and Development. A szervezet a gazdaság és a szociális szféra területére vonatkozóan gyűjt adatokat, készít elemzéseket, fogalmaz meg szakpolitikai irányelveket, ezzel
segítve
a
döntéshozókat
a
mind
eredményesebb
fejlődés
elősegítésében. Hogy jutunk ehhez a területhez az OECD honlapján? Education – Innovation in education – Career Guidance Policy Peview Home Page.6 Az OECD honlapján olvashatjuk erre vonatkozóan, hogy a pályaorientáció fontos tényező abban, hogy az élethosszig tartó tanulás mindenki számára valós lehetőséggé és gyakorlattá váljon. A hatékony pályainformációs
és
tanácsadási
humánerőforrások
hatékony
oktatásban
hogy
azzal,
érdeklődés,
a
lehetőség
kiaknázását
segítenek és
rendszerek
a
a
segíthetik
munkaerőpiacon
megteremteni képességek
a
között.
a
és
az
kapcsolatot
az
Az
OECD
a
pályaorientációt, mint aktív munkaerőpiaci eszközt definiálja. A 2004-ben a döntéshozók számára kiadott kézikönyv7 hangsúlyozza a pályaorientáció mindenki
számára
való
hozzáférhetőségének
biztosítását.
A
közös
alapelvek, normák megfogalmazása elengedhetetlen feltétele a megfelelő színvonalú
és
kiépítésének,
mindenki annál
is
számára
biztosítandó
inkább,
mivel
a
tanácsadási
tevékenység
rendszer különböző
szektorokban valósul meg, és gyakori a civil szféra közreműködése is. Az egységesítés, a hivatalszerű működés előírása helyett az anyag a 5
Access to sucess http://www.oecd.org/ 7 Career Guidance a handbook for policy makers OECD 2004 http://www.oecd.org/education/innovation-education/34060761.pdf Letöltés. 2013.11.11. 6
14
minőségi standardok megfogalmazását szorgalmazza. Ez a felvetés tehát összhangban van jelen kezdeményezésünkkel, vagyis a nemzeti szintű etikai irányelvek kidolgozásával. Bridging the gap8 (A szakadék áthidalása) kiadvány már címében is kifejezi azt a tartalmat, miszerint a pályaorientációs tevékenység híd szerepet kell, hogy betöltsön egyrészt az egyén életében kialakuló rések, másrészt az egyes szektorok, karrier lépcsők között is. A dokumentum megfogalmazza a kérdést: A pályaorientáció foglalkozás, szerep vagy professzió? A tanulmány számos ponton megkülönbözteti a foglalkozást a professziótól
(hivatástól).
Ezek
között
szerepel,
a
professzió
vonatkozásában azoknak az etikai normáknak a betartása, melyek szabályozzák a szakmai viselkedést, ugyanakkor védelmet biztosítanak a szolgáltatást igénybe vevők számára. Többek között kritérium még a szakmai támogató szervezet, képző intézmény, illetve kutató intézmény megléte is. A tanulmány azt is megállapítja, hogy ezek a kritériumok csak korlátozottan
illetve
az
országok
szűk
rétegében
vannak
jelen
a
pályaorientáció gyakorlatában.
ILO – International Labour Organization Az
ENSZ
szakosodott
szervezete,
melynek
célja
a
társadalmi
igazságosságért, az általánosan elismert emberi és munkaügyi jogokért való küzdelem. Nemzetközi munkaügyi normákat alkot, ajánlásokat fogalmaz meg. Számos területen technikai segítséget is nyújt, így pl. a szakképzés, a foglalkoztatáspolitika és a szociális biztonság területén is. Az
ILO
2006-ban
kiadott
kötetében9
öt
pontban
sorolja
fel
pályaorientációs szolgáltatások szerepét a fejlett országokban:
8
9
Career Guidance and Public Poliy Bridging the gap OECD 2004
http://www.oecd.org/education/innovation-education/34050171.pdf Letöltés: 2013.11.11. Ellen Hansen: Career Guidance – A Resource Handbook for Low and Midle - Income Countries
15
a
-
Karrier/
pályaorientációs
információnyújtásra
van
szükség
a
foglalkoztatás megőrzéséhez, a munkaviszony elnyeréséhez, vagy a munkahely-változtatáshoz. Az információnyújtás tartalma lehet egyes szakmák bemutatása, az egyes foglalkozásokhoz vezető képzési utak ismertetése,
a
munkaerő-piaci
tendenciák
bemutatása,
foglalkozásokhoz szükséges kompetenciák ismertetése. A szolgáltatást állami vagy nem állami (NGO) szereplők is elláthatják. Ez a szolgáltatás egy LLG rendszer sarokköve. -
Életpálya-építés/
pályaorientációs
ismeretek
oktatása
az
oktatási
intézményeken keresztül és a közösségi szervezeteken át. Ez tanárok, pályaorientációs
tanácsadók
és
további
szakemberek
által
(pl.
művelődési szakemberek) valósulhat meg. A szolgáltatás segít a tanulóknak és felnőtteknek, hogy megértsék saját motivációikat, értékeiket, amelyekkel a társadalom hasznos tagjaivá válhatnak. A szolgáltatás ismereteket nyújt a munkaerőpiacról, a képzésekről, az egyéni
életút-,
és
karrierdöntésekről
és
a
hozzájuk
tartozó
lehetőségekről. Olyan eszközöket, módszereket ad a tanulók/ felnőttek kezébe,
amelyek
segítségével
saját
karrierjüket
tervezhetik,
fejleszthetik. -
Pályaorientációs/karrier
tanácsadás
segít
az
embereknek,
hogy
megértsék és letisztázzák magukban céljaikat, törekvéseiket, hogy megértsék döntéseket.
saját
személyiségüket,
Döntéshozatalt
és
követően
jól
informáltan
képesek
hozzanak
legyenek
azokat
megvalósítani, karrier útjuk során a tervezett és ad hoc változásokat kezelni -
Foglalkoztatási tanácsadás során a szolgáltatás a munkavállalási korú felnőttek azonnali elhelyezkedési, munkába állási céljait segít tisztázni azáltal,
hogy
értékelteti
lehetőségeit.
Ráébreszti
ismeretekre,
képzésre,
az az
ügyféllel
azonnali
álláskeresőt
valamint
segíti
a
karriercéljait
célálláshoz szakmai
http://www.ilo.org/youthmakingithappen/PDF/career_guidance.pdf Letöltés: 2013.11.10.
16
és
szükséges
önéletrajzot,
álláskeresési tervet készíteni, felkészít az állásinterjú típusaira és a munkahelyi beilleszkedésre -
Állásba helyezés az álláskeresők munkába helyezése. Állami vagy magán
munkaerő-közvetítők
is
végezhetik
a
tevékenységet.
A
felsőoktatási intézmények szintén végeznek hasonló tevékenységet hallgatóik számára. A tanulmány kitér a tanácsadóktól elvárt kompetenciákra, melyeket általános és speciális kompetenciák rendszerében mutat be, s melyek összhangban állnak az IAEVG által elfogadott és közölt kompetenciákkal. A kompetenciák felsorolásánál találunk számos olyan elvárást, melyekre tekintettel lehetünk az etikai kódex megalkotásánál. A kompetenciák felsorolása a pályaorientáció típusai illetve az egyes célcsoportok szerint differenciáltan jelennek meg.
UNESCO
United
Nations
Educational,
Scientific
and
Cultural
Organization. Amíg az OECD a fejlett, addig az UNESCO a fejlődő országokra fókuszálva jelentette meg pályaorientációs kézikönyvét 2002-ben. A dokumentum a tanácsadást
a
megváltozott
és
folyamatosan
változó
gazdasági
körülményekhez történő alkalmazkodás egyik fő eszközének tartja, hasonlóan a többi nemzetközi szervezet álláspontjához. A kézikönyv kiemeli a hozzáférés biztosításának szükségességét mindenki számára. Ugyanakkor a megfelelő szintű szolgáltatás biztosításának feltétele a professzionális
közreműködők
jelenléte,
akiknek
a
munkáját
etikai
irányelvek is meg kell, hogy határozzák. A tanulmány nyolc fejezetben tárgyalja az életpályát támogató tanácsadás kérdéseit: -
A szakképzés politika felértékelődése
-
A közösségépítés jelentősége
-
Az LLL és LLG kapcsolata
-
A képzés tartalmai elemi és célja az LLG összefüggésében 17
-
Tanácsadás a marginális helyzetben lévő társadalmi csoportok számára
-
Vállalati keretek között nyújtott tanácsadás
-
A munkához való pozitív attitűd és szokások kialakítása
-
Honnan hová, a tanácsadás kapcsolódása szakmai képzéshez.
IAEVG International Association for Educational and Vocational Guidance A pályaorientációval foglalkozó nemzetközi szervezet küldetésének tekinti annak elősegítését, hogy mindenki számára váljon elérhetővé a professzionális szakemberek
-
által nyújtott pályaorientáció, a társadalmi igazságosság érvényesítése a tanulás és a munka
-
világában, együttműködés a döntéshozókkal a megfelelő színvonalú minőségi
-
szolgáltatás biztosításában, a
-
pályaorientációt
nyújtó
szakemberek
minimális
képzettségi
elvárásainak megfogalmazása, -
módszertani fejlesztések támogatása,
-
Az IAEVG által megfogalmazott etikai irányelvek alkalmazása és betartása.
Az
IAEVG
irányelveket
az
alábbi a
csoportosításban
pályaorientációval,
fogalmazza
meg
pályatanácsadással
az
etikai
foglalkozó
szakemberek számára:10 -
Etikai felelősségvállalás a kliens iránt.
-
A kollégákhoz és a szakmai szervezetekhez való viszony.
-
A kormányzati és egyéb közösségi szervezetekkel való kapcsolat.
-
Felelősségvállalás
a
kutatási,
fejlesztési
kapcsolatosan. 10
http://www.iaevg.org/iaevg/nav.cfm?lang=2&menu=1&submenu=2
18
tevékenységekkel
Személyes felelősségvállalás.
-
ICCDPP – The International Centre for Career Development and Public Policy A 2004-ben több nemzetközi szervezet által alapított szakmai szervezet számos módon és területen járul hozzá a LLG elméleti és gyakorlati kérdéseinek tanulmányozásához és fejlesztéséhez. Témánk szempontjából a szakpolitikai ajánlások és kutatások kitérnek az egyes szektorokra, életkori csoportokra, a szülőkre, a hátrányos helyzetű csoportokra, a képzésre és minőségfejlesztésre, az együttműködés szükségességére. A szervezet jelentős szerepet tölt be az egyes országokban kialakított stratégiák megismertetésében, az eredmények publikálásában. Az
ICCDPP
elsődleges
célcsoportját
szakpolitikusok,
kutatók,
tanácsadással foglalkozó szakemberek jelentik. ELGPN – European Lifelon Guidance Policy Network
11
A szakmai szervezet 2007-től működik. Célja az EU tagállamai, illetve a LLL programhoz csatlakozott országok, valamint a Bizottság támogatása az életpálya tanácsadási szakpolitikai fejlesztések együttműködésben történő
megvalósításában
a
tanulás
és
a
foglalkoztatás
területén
egyaránt. Jelentős szerepet tölt be a LLG szektorközi koordinációjában. A hálózat
szakmai
munkája
szakpolitikai
monitorozással
foglalkozó
munkacsoportok és tematikus munkacsoportok keretében valósul meg. Az ELGPN tevékenységét az Európai Bizottság az Életen át tartó tanulás stratégiája keretében támogatja. A 2012-ben kiadott ELGPN kézikönyv azon területeket öleli fel, melyeket a 2004-es és 2008-as EU határozatok rögzítettek: 11
http://ktl.jyu.fi/ktl/elgpn
19
-
Életpálya-vezetési készségek.
-
Hozzáférhetőség,
a
korábbi
tapasztalati
tanulás
akkreditációjával
együtt (APEL). -
Együttműködési és koordinációs mechanizmusok a pályaorientációs szakpolitikában és rendszerfejlesztésben.
-
Minőségbiztosítás és előzetes felmérésen alapuló tények a szakpolitika és a rendszerfejlesztés számára.
A
kézikönyv
megfogalmazza
az
élethosszig
tartó
pályaorientációs
szolgáltatás alapelveit, melyek iránymutatást nyújtanak a nemzeti etikai kódexek létrehozásához.
A
fenti
szerezetek
részint
a
nemzeti
rendszerek
összehasonlító
elemzésével, stratégiák kidolgozásával, nemzetközi együttműködésben megvalósuló
projektek
és
kutatások
koordinálásával,
ajánlások
megfogalmazásával, az eredmények publikálásával segítik a nemzeti LLG rendszerek kialakítását, fejlesztését. Nincs és nem is várható egy egységes,
minden
országra,
vagy
akár
csak
Európára
kiterjedő
tanácsadási rendszer, vagy etikai kódex. Ez természetes, hiszen az egyes országok más-más hagyományokkal, lehetőségekkel bírnak, más és más gazdasági lehetőségekkel és fejlesztési koncepciókkal rendelkeznek. Az egymástól tanulás érdekében azonban elengedhetetlen a közös fejlesztő munka,
a
jó
gyakorlatok
megismerése,
a
közös
fejlesztések
megvalósítása. Euroguidance Az Euroguidance mintegy 34 európai ország, pályaorientációs kutatási és információs központjai részvételével működő nemzetközi hálózat, melynek célja egyrészt a pályaorientációs tanácsadás európai szintű fejlesztése, másrészt minőségi információkat nyújtani a pályaorientáció terén a tanulási célok megvalósulásához.
20
A szervezet honlapján keresztül áttekinthető információkhoz juthatunk az egyes országok pályaorientációs tevékenységéről.12
4. Életpálya-tanácsadási tevékenységek az egyes szektorokban Közoktatás A
közoktatási
különösen
intézményeiben
abból
a
folyó
szempontból
pályaorientációs
kiemelten
fontos,
tevékenység hogy
ez
az
intézményrendszer, melyben a lakosság egésze részt vesz, vagy a kötelező oktatás idejében vagy azon túl is. A közoktatás rendszere önmagában is differenciált megközelítést igényel egyrészt azért, mert az egyes iskolafokozatoknak, iskolatípusoknak más és más a szerepe a pályaorientáció folyamatában, másrészt azért, mert nem mindenki minden fokozatba kapcsolódik be. A közoktatási intézmények pályatanácsadásban betöltött szerepének felértékelődését alátámasztja az az egyre inkább tért hódító szemlélet, mely szerint az egyén életútjának sikerességéhez leginkább ő maga járulhat
hozzá,
de
ehhez
szüksége
van
CMS-ek
birtoklására
és
használatának képességére. A CMS-ek szélesen értelmezve nem csak a munka világában való eligazodás, a foglalkoztathatóságot közvetlenül támogató kompetenciák meglétét jelenti, hanem magában foglalja a személy
önértékelési,
döntéshozatali,
tájékozódási,
tanulási,
együttműködési készségeit is. Ezek kialakítására pedig már az alapfokú iskoláztatás szakaszában törekedni kell. Így mindenképpen szükséges az alapfokú iskoláztatás szakaszának, vagyis az általános iskolának a kiemelése, hiszen ez az az intézmény, melyen keresztül a kötelező iskoláztatás időszakában minden állampolgár részesülhet azokban a fejlesztésekben, melyek hatásaként kialakuló életpálya menedzsment készségek hosszú távon is meghatározhatják az egyén foglalkoztathatóságát, boldogulását a munkapiacon. Ugyanakkor ez az a terület, ahol nem feltétlenül találkoznak a tanulók szakképzett 12
http://euroguidance.eu/
21
pályatanácsadókkal. Így nem elhanyagolható, hogy a tanárok milyen felkészültséggel képesek és készek-e a NAT-ban megfogalmazott, a pályaorientációt célzó műveltségterületek megvalósításához. A közoktatás tartalmi alapvetéseit legmagasabb szinten meghatározó dokumentum,
a
Nemzeti
alaptanterv,
mely
kiterjed
a
nemzeti
köznevelésrõl szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: nemzeti köznevelésről szóló törvény) 7. § (1) bekezdés b)–e) és g) pontjában foglalt iskolákra, a műveltségi területek meghatározása során (3§) is hangsúlyozza a pályaválasztás, pályaorientáció fontosságát. Szemléletét tekintve a fokozatosságot tartja szem előtt, mely feltételezi a tudatos építkezést, a pályaválasztás, pályatanácsadás tekintetében, az egyes nevelési – oktatási szakaszokhoz más és más tartalmat, fejlesztési feladatot rendelve. A 7. és 8. évfolyam tekintetében pedig kifejezetten a pedagógiai munka középpontjába helyezi. A felső tagozat hetedik–nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra.(NAT 3§ (4) A fejlesztési területek, nevelési célok között is szerepel a Pályaorientáció önálló egységként, ugyanakkor szoros kapcsolatban áll más kiemelt fejlesztési területekkel is, mint az fejlesztése,
családi
életre
önismeret és a társas kultúra
nevelés,
felelősségvállalás
másokért,
önkéntesség, gazdasági és pénzügyi nevelés. A NAT Melléklete II.1. pontja foglalkozik,
ezek
között
a kulcskompetenciák meghatározásával
találjuk
a
pályaorientációhoz
közvetlenül
kapcsolódó Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia területét. A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (továbbiakban: köznevelési törvény) az egyes iskolatípusok szerint is határoz meg feladatokat
a
pályaorientáció,
pályaválasztást
22
segítő
tevékenységgel
kapcsolatosan.
A
közreműködő
szakemberekkel
megfogalmazásához
pályaorientációs szükséges
tevékenység kapcsolatos
az
egyes
illetve etikai
az
abban
szabályozók
iskolatípusok
céljának
országosan
egységes
áttekintése.
Az általános iskola Az
általános
iskolában
nyolc
évfolyamon
követelmények szerint alapfokú nevelés-oktatás folyik. Az általános iskola a tanulót az érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelően felkészíti a középfokú iskolai továbbtanulásra. /10. §/
A gimnázium A gimnázium négy, hat vagy nyolc - nyelvi előkészítő évfolyam esetében öt, hét vagy kilenc - évfolyammal működő nevelési-oktatási intézmény, ahol általános műveltséget megalapozó, valamint érettségi vizsgára és felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelés-oktatás folyik. /11. §/ A szakközépiskola A szakközépiskolának szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama és a szakképzésről szóló törvény alapján az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott számú szakképzési évfolyama van, ahol szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik. A szakközépiskolában a tizenkettedik évfolyamot követően az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint az utolsó középiskolai évfolyam elvégzéséhez vagy
érettségi
végzettséghez
kötött,
a
szakmai
érettségi
vizsga
ágazatához tartozó szakképesítés szakmai vizsgájára történő felkészítés folyik. /12. §/ 23
A szakiskola A szakiskolának bizonyos kivételekkel három, az adott szakképesítés megszerzéséhez szükséges közismereti képzést és szakmai elméleti és gyakorlati oktatást magában foglaló szakképzési évfolyama van. A szakiskolában
az
Országos
Képzési
Jegyzékben
meghatározott,
szakképesítések körében a szakképzési kerettanterv szerint folyhat szakképzés. A szakmai vizsga letételét követően a tanuló két év alatt középiskolában készülhet fel az érettségi vizsgára. /13. §/ A
törvény
rendelkezik
a
Nemzeti
Hídprogramokról.
A
Köznevelési
Hídprogramok segítséget nyújtanak a tanulónak a középfokú nevelésoktatásba, álláshoz,
szakképzésbe valamint
az
való önálló
bekapcsolódáshoz, életkezdéshez
vagy
a
szükséges
munkába ismeretek
megszerzéséhez a komplex, tanulmányi, szociális, kulturális, képességbeli és személyiségfejlesztését támogató pedagógiai tevékenységgel. A Hídprogramok kerettanterve tartalmaz alapvető munkavállalási és életpálya-építési modulokat is. Az alapvető munkavállalói és életpályaépítési modulok a sikeres munkavállaló számára nélkülözhetetlen szociális kompetenciák
fejlesztését,
valamint
a
munkakereséssel
munkavállalással kapcsolatos ismeretek elsajátítását biztosítják.
és
13
A Klebersberg Intézményfenntartó Központ (a továbbiakban KLIK) alapító okirata
köznevelési
alapfeladatként
tartalmazza
az
Nkt
18§
(2)
bekezdésében szereplő a pedagógiai szakszolgálati feladatot, így e feladatok között a (8) pont alatt szereplő továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadást, valamint a Nkt 19§(2) bekezdése szerinti pedagógiai – szakmai szolgáltatást. 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről (a továbbiakban: szakképzési törvény)
13
http://kerettanterv.ofi.hu/k1_09.2_hid2/index_hid2.html
24
Noha a pályaorientáció minden iskolatípusban helyet kell, hogy kapjon, ahogy azt a NAT is előírja, mégis a tevékenységgel kapcsolatos fogalom meghatározásokat a szakképzési törvényben találjuk meg azzal, hogy a törvény hatálya a pályaorientáció tekintetében kiterjed az alapfokú iskolai oktatást nyújtó iskolában, a szakiskolában és a szakközépiskolában folyó pályaorientációra,
a
pályaorientációs,
életpálya
–
tanácsadási
szolgáltatásban résztvevőkre és a pályaorientációs tanácsadást nyújtókra, továbbá a pályakövetési rendszert működtető szervekre és azokra, akiknek a pályakövetési rendszer felé adatszolgáltatási kötelezettségük áll fenn. A törvény a pályaorientációval és az életpályával kapcsolatos tanácsadási formák vonatkozásában az értelmező rendelkezésekben az alábbi definíciókat tartalmazza: Életpálya-tanácsadás
(pályaorientáció):
életpálya-tanácsadási képességének, megfelelő
szolgáltatás
személyiségének
pályaterv
a
tanácskérő
keretében és
kialakításában
a és
az
támogatása
az
érdeklődésének,
munkaerő-piaci megvalósításában,
igényeknek amelynek
keretében a tanácskérő a pályaválasztáshoz vagy a pályamódosításhoz kap segítséget; Az életpálya-tanácsadás formája: az egyéni tanácsadás, a csoportos tanácsadás, a távtanácsadás és az elérő program az életpálya-tanácsadási szolgáltatás keretében; Foglalkoztatási,
munkába
állási
tanácsadás:
a
munkavállalással,
munkahely-megtartással kapcsolatos problémák feltárása, a problémák megoldásának,
a
sikeres
elhelyezkedés
megvalósítási
tervének
kidolgozása az életpálya-tanácsadási szolgáltatás keretében; Iskolai pályaválasztási tanácsadás: a pályaválasztási döntés elősegítése az életpálya-tanácsadási
szolgáltatás
keretében,
a
tanulmányok
iskolai
rendszerű vagy iskolarendszeren kívüli szakképzésben történő folytatása 25
érdekében, olyan tanulási-képzési lehetőség, iskolatípus, szakképesítés kiválasztása,
amely
a
tanácskérő
igényeinek
és
a
munkaerő-piaci
keresletnek megfelel; Pályainformáció-nyújtás: az életpálya-tanácsadási szolgáltatás keretében a
foglalkoztatási,
munkavállalási,
közgazdasági,
pénzügyi,
jogi,
társadalombiztosítási, migrációs - az információkérőt az adott helyzetben a
döntéshozatalhoz
pályainformációs
segítő
-
tanácsadás,
információkat amely
felöleli
magában
foglaló
olyan
a
egyéni
életút
teljes
támogatását a kisiskoláskortól a munkaerőpiac elhagyásáig, ötvözi a képzések teljes világáról szóló információnyújtást és a munkaerőpiac megismertetését, a képzés és munka világának kapcsolódását; Pályakorrekciós tanácsadás: a nem piacképes szakmai végzettséggel rendelkező tanácskérő támogatása új képzési irány vagy foglalkozás megtalálásában
az
életpálya-tanácsadási
szolgáltatás
keretében,
amelynek alanya minden olyan szakképesítéssel rendelkező személy, akinek a pályaválasztása nem volt megalapozott, vagy szakképesítése nem piacképes; Továbbtanulási
tanácsadás:
a
tanuló
adottságainak,
tanulási
képességének, irányultságának szakszerű vizsgálata, és ennek alapján továbbtanulási
irány
ajánlása
az
életpálya-tanácsadási
szolgáltatás
keretében; A
Megyei
Fejlesztési
és
Képzési
Bizottságok
közreműködnek
a
pályaorientációs és pályakövetési feladatok megoldásában. A szakképzési törvény külön fejezetben foglalkozik a pályaorientáció kérdésével.
(85§)
A
pályatanácsadást
életpálya
–
tanácsadásként
értelmezve folyamatként tekinti, mely az alapfokú iskolába történő felvételtől a munkaerőpiac elhagyásáig tart. A pályatanácsadásban részt vevő szervezeteket is felsorolja a jogszabály: -
az alapfokú iskolai oktatást nyújtó intézmény 26
-
a szakképző iskola,
-
az iskolafenntartó,
-
a gazdasági kamara,
-
a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek,
-
a megyei fejlesztési és képzési bizottság
-
a nemzeti foglalkoztatási szerv.
A fenti megközelítés korszerűségét, a nemzetközi kívánalmaknak való megfelelőségét alátámaszthatjuk az A.G. Watts által megfogalmazottakkal is, miszerint a szakképzés eredményességét és minőségét nagyban meghatározza, hogy a pályaorientáció egyrészt a szakképzésbe történő bemenetkor, másrészt a szakképzés folyamatában is jelen kell, hogy legyen.14 Azonban az egyes szervezetek konkrét feladatairól, illetve az ahhoz szükséges szakmai kompetenciákról nem rendelkezik a jogszabály. A köznevelési törvény 2.sz. melléklete a kollégiumban alkalmazhatók között említi meg a tanulási- és pályaorientációs tanácsadó tanár fogalmát, mint a
kollégiumi
nevelőtanár,
egyik/lehetséges
mint
pedagógus
szakképzettséget.
Itt
munkakör
tehát
betöltéséhez
inkább
a
létező
szakképzettség betölthető pozícióhoz rendelése, nem pedig a feladat ellátásához
szükséges
szakképzettség
megnevezéseként
szerepel
a
pályaorientációs tanácsadó tanár. A szakképzési törvény több ponton is utal
arra,
hogy
az
életpálya-tanácsadás
részletes
szabályait
a
pályaorientáció részletes szabályairól szóló kormányrendelet határozza meg.
Mivel
e
tanulmány
megírásának
idején
e
kormányrendelet
előkészítés alatt, illetve megjelenés előtt van, így nem tudunk kitérni e kormányrendelet tartalmára. Vélhetően a fentiekben megfogalmazott, a tanácsadási rendszerben, annak feltételrendszerét illető szabályozásában
14
A.G.Watts: The Relationship of Career Guidance to VET OECD 2009 http://www.oecd.org/edu/skills-beyond-school/44246616.pdf Letöltés: 2013.11.09.
27
illetve a működésben meglévő foghíjak pótlásában jelentős szerepet fog betölteni.
Felsőoktatás A 2011. évi CCII törvény a nemzeti felsőoktatásról nem tartalmazza sem a pályaorientáció, sem a pályatanácsadás kifejezést. Ebben a kérdéskörben a pályakövetésre vonatkozóan fogalmaz meg kötelezettségeket. Azonban a felsőoktatási intézményekben működnek úgynevezett karrier irodák és sok intézményben megvalósul a pályatanácsadás valamilyen formában tantervbe építetten is kötelező vagy választható stúdiumként. A karrier irodák jellemzően a hallgatói önkormányzat irányítása alá tartoznak. A
felsőoktatási
intézményekben
a
karrier
szolgáltatással
foglalkozó
szervezetek, Karrier Irodák, Szolgáltató Központok azzal a céllal jöttek létre, hogy egyrészt megkönnyítsék hallgatóik sikeres elhelyezkedését a munkaerőpiacon,
másrészt
pedig
azon
munkáltatóknak
nyújtsanak
segítséget, akik hallgatókat, pályakezdő diplomásokat, esetleg néhány éves tapasztalattal rendelkező diplomásokat keresnek. – olvashatjuk a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája honlapján.
15
A karrierirodák jellemzően az alábbi szolgáltatásokat nyújtják: -
Állásajánlatok és szakmai gyakorlatok közvetítése.
-
Állásbörzék megszervezése, népszerűsítése.
-
Karriermenedzsment és készségfejlesztő kurzusok indítása.
-
Egyéni és csoportos karriertanácsadás.
-
Kiadványok publikálása.
-
Tréningek
szervezése
(önéletrajzírás,
álláskeresési
tárgyalástechnikák). -
Adatbázis működtetése.
-
Vállalati programok szervezése.
15
http://karrier.hook.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=63&Itemid=66
28
–
és
-
Kutatások koordinálása. Életvezetési- és tanulási tanácsadás.
-
Mentálhigiénés tanácsadás.
-
Tanulmányi jogsegély szolgálat. A karrier irodák jellemzően nem csak a hallgatói jogviszonnyal rendelkezőket fogadják, hanem szolgáltatásaikat ingyenesen biztosítják a frissen végzetteknek is. Arra vonatkozóan nem található összefoglaló leírás, illetve követelményrendszer, hogy kik végzik a karrier irodákban elérhető szolgáltatásokat. Esetleges, hogy a felsőoktatási intézmény honlapján megjelenik – e ki végzi az egyes tanácsadás típusokat. A felsőoktatási
intézmények
honlapjainak
áttekintését
követően
megállapítható, hogy rendkívül vegyes a kép e tekintetben. Van, ahol egyáltalán
nem
jelenik
meg
a
szolgáltatást
nyújtó
beosztása,
végzettsége, van ahol adminisztrációs (vélhetően információnyújtó), többnyire önkéntes munkát végző hallgató látja el, esetenként pedig szakképzett pályatanácsadó, illetve pszichológus is megjelenik, mint a szolgáltatást nyújtója.
Felnőttképzés A 2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről nem található meg sem a pályatanácsadás, sem a pályaorientáció kifejezés. Azonban a törvény bevezető gondolata is tartalmaz már utalást a pályatanácsadás szükségességére vonatkozóan, amennyiben elfogadjuk, hogy az életen át tartó tanulás, a munka világába való bekapcsolódás eredményességéhez szükség van a tanácsadásra. „Annak érdekében, hogy a hazánkban élő személyek meg tudjanak felelni a
gazdasági,
eredményesen
kulturális
és
kapcsolódhassanak
technológiai be
a
fejlődés
munka
kihívásainak,
világába,
sikeresek
lehessenek életük során, és a felnőttkori tanulás és képzés segítségével az életvitel minősége javulhasson, szükség van a szakmai, a nyelvi és a
29
támogatott
képzések
szervezettségének
növelésére,
tartalmuk
minőségének és megvalósításuk ellenőrzésének erősítésére.” A törvény a pályaorientációt kiegészítő tevékenységként definiálja, a munkavállalás elősegítésére irányuló tevékenységként (Fktv 2§ 11.pont). egyebekben a pályakövetési rendszer bevezetéséről rendelkezik (22§ (1) bekezdés). A
felnőttképzési
intézmények
gyakran
szerepeltetik
felnőttképzési
szolgáltatásaik között a pályaorientációs tanácsadást. Tulajdonképpen ide sorolható a felnőttképző intézményeknél szintén gyakran megjelenő képzési tanácsadás is. Azonban a jelenlegi jogszabályok nem fogalmaznak meg elvárásokat arra vonatkozóan, hogy az intézmény milyen módon és milyen személyi feltételek mellett végezhetik ezeket a tevékenységeket. Az utóbbi években főként a pályázati források felhasználásával létrejöttek olyan szervezetek, irodák, melyek kifejezetten erre a szolgáltatásra specializálódtak. Ilyen a PALLÓ16 felnőttképzési információs szolgálat, mely HEFOP és TÁMOP projektek keretében került fejlesztésre. A PALLÓ szolgáltatásai között megtalálhatók ingyenes és térítéses szolgáltatások is. Diák – és pályaorientációs tanácsadó várja az érdeklődőket. Az egyéni fejlesztések során
tájékozódhatnak a Magyarországon lehetséges tanulási formákról és lehetőségekről,
szakmaismeret szerezhetnek,
megismerhetik egyéni készségeiket és képességeiket,
képző intézményt kereshetnek
megismerkedhetnek a tájékoztató honlapokkal és azok használatával.
16
http://felnottkepzesinfo.hu/
30
Lehetőség van csoportos szolgáltatások igénybe vételére is, úgy mint: -
önismeret,
-
képesség-, készség- és érdeklődés vizsgálat,
-
üzemlátogatás,
-
szakmabemutatás,
-
választható iskolatípusok és tanulási formák megismertetése.
A Nemzeti Pályaorientációs Portálon keresztül is számos információ érhető el, melyek hasznosak lehetnek a felnőttképzésben résztvevők számára.17
Foglalkoztatás Napjainkban
az
emberek
számára
életük
aktuális
részévé
vált
a
munkahely megtartására, a munkahelyi előmenetelre, a sikeresebb életpályához
szükséges
vagy
feltételezett
munkahelyváltásra
való
törekvés. Egyrészt tehát megfigyelhető a kiszámíthatóságra, a biztonságra törekvés,
másrészt
pedig
a
változtatásra
való
készség,
vagyis
a
rugalmasság. Erre a nemzetközi szakirodalomban a flexicurity kifejezést alkalmazzák. A pályaorientáció korszerű értelmezése szerint nem csak a pályaválasztási illetve továbbtanulási döntés előtt álló fiataloknak van szüksége segítségre a továbbhaladási irányok meghatározásához, hanem minden embernek biztosítani kell teljes életútja idején a tanácsadás különböző formáit, melyek segítségével a legmegfelelőbb döntéseket hozhatja munkaerőpiaci helyzete tekintetében is. A szolgáltatást állami és a
nonprofit
szférához
tartozó
szolgáltatók,
vállalkozások
és
magánszemélyek egyaránt végezhetik. -
Az
1991.
évi
IV.törvény
a
foglalkoztatás
munkanélküliek ellátásáról így fogalmaz:
17
http://eletpalya.munka.hu/nyitooldal
31
elősegítéséről
és
a
„Az állami foglalkoztatási szerv és az állami felnőttképzési intézmény a munkahelykeresést, a munkához, valamint megfelelő munkaerőhöz jutást, továbbá a munkahely megtartását szolgáltatások nyújtásával is elősegíti. A munkaerő-piaci szolgáltatások formái a következők: a) munkaerő-piaci és foglalkozási információ nyújtása, b)
munka-,
pálya-,
álláskeresési,
rehabilitációs,
helyi
(térségi)
foglalkoztatási tanácsadás, c) munkaközvetítés.”(13/A§) Az NMH a gazdasági kamarával együttműködve kialakítja és működteti a pályaorientációs tanácsadási
rendszert.
szolgáltatást,
Kidolgozza valamint
és
működteti
továbbfejleszti
és
az
életpálya-
működteti
a
pályakövetési rendszert. Szervezi a pedagógusok, andragógusok és az oktatási intézményvezetők és fenntartók szakmai továbbképzését A 30/2000(IX.15) GM rendelet melléklete az alábbiak szerint tartalmazza az egyes tanácsadási területeken elvárt végzettségeket is. A munkaügyi központ által támogatott szolgáltatást - az e) 3. pontban foglaltak kivételével - egyetemi vagy főiskolai szintű végzettséggel, illetve az új, többciklusú képzési rendszernek megfelelően alapfokozattal vagy mesterfokozattal rendelkezők nyújthatnak, ha a következőkben meghatározott szakképzettség valamelyikével rendelkeznek: a) munkaerőpiaci és foglalkozási információk nyújtása, valamint helyi (térségi, EURES) foglalkoztatási tanácsadás esetén bármely felsőfokú végzettség, továbbá munkaerőpiaci információnyújtás esetében ezen a területen szerzett egy év szakmai gyakorlat; b) munka-, pálya-, rehabilitációs tanácsadás nyújtása esetén 1. munkavállalási tanácsadó végzettség, vagy 2. szociálpedagógiai végzettség, vagy 3. szociális munkás végzettség, vagy 32
4. munka- és pályatanácsadó végzettség, vagy 5. felsőoktatási diáktanácsadó posztgraduális végzettség, vagy 6. tanulási és pályatanácsadó pedagógus végzettség, vagy 7. felsőfokú mentálhigiénés végzettség, vagy 8. pályaorientációs tanár, vagy 9. pszichológus végzettség, vagy 10. tanácsadó
szakpszichológus
végzettség,
munka-
és
pályatanácsadó specializációval, vagy 11. munka- és szervezetpszichológiai szakpszichológus végzettség, vagy 12. szociális menedzser, vagy 13. szociológus, vagy 14. szociális szervező, vagy 15. jogász, vagy 16. andragógus, vagy 17. személyügyi szervező, vagy 18. szociálpolitikus, vagy 19. gyógypedagógus, vagy 20. bármilyen szakos tanár, vagy 21. igazgatásszervező; c) pszichológiai tanácsadás esetén 1. pszichológus végzettség, vagy 2. tanácsadó
szakpszichológus
végzettség,
munka-
és
pályatanácsadó specializációval, vagy 3. munka- és szervezetpszichológiai szakpszichológus végzettség; d) álláskeresési tanácsadás esetén felsőfokú humán végzettség; e) munkaerő-piaci segítő (mentor) tevékenység esetében: 1. egyetemi szintű jogász, orvos, humánszervező, pszichológus, szociálpolitikus
vagy
szociológus
szakképzettség;
bölcsészettudományi vagy közgazdasági felsőoktatásban szerzett szakképzettség;
egyetemen
vagy
főiskolán
szerzett
tanári
végzettség, szociális munkás szakképzettség; igazgatásszervező, 33
munkavállalási tanácsadó, munkaügyi kapcsolatok vagy személyügyi szervező szakképzettség, 2. az 1. pontban fel nem sorolt egyetemi vagy főiskolai szintű végzettség
és
személyzeti
munkaügyi,
szakképesítés
társadalombiztosítási, vagy
szakirányú
személyügyi,
továbbképzésben
szerzett személyügyi szakigazgatás-szervező szakképzettség, 3.
középiskolai
végzettség
és
államilag
elismert
felsőfokú
munkaügyi, felsőfokú személyzeti, felsőfokú személyügyi, felsőfokú társadalombiztosítási,
középfokú
munkaügyi,
középfokú
személyügyi, középfokú társadalombiztosítási, szociális ügyintéző vagy szociális asszisztens szakképesítés.18 A fentiek alapján megállapítható, hogy leginkább a Nemzeti Munkaügyi Hivatal szakmai irányítása alatt működő, főként a munkaügyi központok keretében megvalósuló szolgáltatások személyi hátterére vonatkozó szabályok egyértelműek, a szolgáltatást végzők szakmai kompetenciája, illetve végzettségi elvárását illetően.
Szociális befogadás A szakpolitikai irányelvek (UNESCO, OECD) megfogalmazzák, hogy a pályaorientációs tanácsadás nem lehet csak kevesek kiváltsága, azt mindenki számára elérhetővé kell tenni. A pályaorientációs tanácsadás hatékonyságának tehát egyik alapfeltétele a szolgáltatás mind szélesebb körben való elérhetőségének biztosítása. Érvényesüléséhez nem csak az infrastrukturális fejlesztések (tanácsadó irodák, elektronikus elérhetőség, információs anyagok) szükségesek, de elengedhetetlen a célcsoport specifikus differenciált megközelítés alkalmazása is. Erre hívja fel a figyelmet
az
megjelentetett
OECD
2004–ben
szakpolitikai,
„A
szakadék
módszertani
következő fő fejezeteket tartalmazza. •
Ifjúsági tanácsadás
•
Felnőtteknek szóló tanácsadás
18
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0000030.GM Letöltés: 2013.11.17.
34
áthidalása”
tanulmányában,
címmel mely
a
•
Hozzáférés javítása
•
Hatékonyságjavítás
•
Személyzetbiztosítás
•
Finanszírozás
•
A szakpolitika hatásai a gyakorlatra
•
Az LLL kihívás és a tanácsadás válaszai.
Következtetésként azt fogalmazza meg a tanulmány, hogy az OECD országoknak ki kell építenie az LLL támogató tanácsadási rendszereket. A 2008-ban kiadott állásfoglalás a többi között felhívja a tagállamok figyelmét
a
pályaorientációs
szolgáltatások
elérhetőségének
megkönnyítésére valamennyi polgár számára. A dokumentum kiemeli, hogy
külön
erőfeszítést
leghátrányosabb rendelkező
helyzetű
személyek
kell
tenni
csoportok
könnyebben
annak és
érdekében,
különleges
hozzáférjenek
hogy
a
szükségletekkel
a
pályaorientációs
szolgáltatásokhoz.19 Ennek érdekében különös figyelmet kell fordítani a hátrányos
helyzetű
társadalmi
elérhetővé
tételére,
a
csoportok
pályaorientációs
számára
a
szolgáltatások
szolgáltatásokkal
kapcsolatos
információk mind szélesebb körben való megjelentetésére. Ebben a folyamatban jelentős szerepet tölthetnek be a civil szervezetek, az alternatív munkaerőpiaci szolgáltatások alkalmazásával. Jó példával szolgál erre az angliai ifjúsági tanácsadási rendszer, miszerint központilag
meghatározott
standardok
szerint
helyi
szinten
önkormányzatok, civil szervezetek közreműködésével alkalmazkodtak a helyi célcsoportok igényeihez és biztosították közvetlenül a hozzáférést a független szolgáltatásokhoz. A helyi felelősség előtérbe állítása annak a gondolatnak és célnak a manifesztálódása, miszerint a tanácsadás célja, hogy minden fiatalnak biztosítsa a neki szükséges támogatást és tanácsadást
ott
és
legmesszebbmenőkig szükségleteihez
és
akkor
ahol,
és
amikor
alkalmazkodva lehetőségeihez.
19
a A
szükségük
fiatalok
tanácsadó
van
rá,
körülményeihez, szolgálatok
helyi
A Tanács állásfoglalása a pályaorientációnak az egész életen át tartó tanulás stratégiáiba való fokozottabb integrálásáról (2008/C 319/02)
35
a
önkormányzatok általi működtetésével megvalósítható a helyi igények figyelembe vétele, szükségletek kielégítése, adekvát megoldásmódok kialakítása. Nagyobb eséllyel valósítható meg a szolgáltatások elérése a helyi közösségek tagjai számára. A szolgáltatás megfelelő színvonalon történő megvalósítása érdekében az oktatási és ifjúsági ügyekért felelős minisztérium (Department for Children Schools and Families)20 kidolgozta a minden tanácsadási helyre illetve azt megvalósító szervezetre érvényes kritériumokat.
A
működésre
vonatkozó
minőségi
elvárásokat
az
alábbiak
szerint
fogalmazták meg:
1. A
fiatalok
legyenek
tájékozottak
a
tanácsadó
szolgálatok
működéséről. 2. A fiatalok kapjanak segítséget személyes sorsuk alakításához. 3. A fiatalokat megfelelően tájékoztatni kell annak érdekében, hogy megfelelő döntéseket tudjanak hozni további tanulásukra illetve pályaválasztásukra vonatkozóan. 4. A fiataloknak – szükségleteik szerint – tanácsadást kell biztosítani ahhoz,
hogy
megfelelő
információkkal
rendelkezzenek
továbbtanulásuk és pályaválasztásuk tekintetében. 5. Az információs és tanácsadó szervezetek járuljanak hozzá az egyenlő
esélyek
biztosításához
azzal,
hogy
változatos
megoldásmódokat alkalmaznak. 6. A
fiatalok
vegyenek
részt
a
helyi
szolgáltatási
rendszer
kialakításában. 7. A szülők és a pályaválasztási tanácsadással foglalkozó szakemberek tájékoztatása
a
tanácsadó
elérhetőségeiről. 20
www.dcsf.gov.uk
36
irodák
tevékenységéről
és
8. A tanácsadó szolgálatok működésére és munkatársaira vonatkozó elvárások. 9. A
fiatalokat
támogató/segítő
programok
és
eszközök
közös
fejlesztése. 10.
Megfelelően
képzett
tanácsadók,
folyamatos
szakmai
megújulás 11.
Folyamatos ellenőrzés, monitoring
12.
A független tanácsadó szolgálatok tevékenysége meg kell,
hogy feleljen a fiatalok és a szülők igényeinek21
Az IAEVG Egységesség, együttműködés és minőség a pályaorientációban c. konferenciája összefoglalójában kitér arra, hogy a pályaorientációnak különösen nagy szerepe van a gazdasági válság időszakában, hiszen éppen
a
munkájukat
elveszített,
a
munkaerőpiaci
kirekesztődés
veszélyének kitett társadalmi csoportoknak van a legnagyobb szükségük ezen szolgáltatásokra. A pályaorientáció nem képes új munkahelyeket teremteni,
alapvetően
megváltoztatni
a
gazdasági
és
társadalmi
viszonyokat, de képes reagálni a kliensek változó és egyre bővülő szükségleteire minden élethelyzetben.
22
A pályaorientáció eszköz lehet a veszélyeztetett csoportok, a korai iskolaelhagyók, az alacsony tanulási és/vagy munkavállalási motivációval rendelkezők számára. Különös figyelmet kell szentelni és az elérést minden eszközzel biztosítani azon fiatalok számára, akik megfelelő iskolai végzettség, szakképzettség nélkül hagyják el az iskolarendszert, illetve az idősebb korosztály, valamint a tartós munkanélküliek számára. Sultana (2008) felhívja a figyelmet a veszélyeztetett csoportok pályatanácsadási szolgáltatásokhoz
való
hozzáférésének
biztosítása
szempontjából
az
úgynevezett Máté – effektus veszélyére, vagyis arra, hogy éppen azok nem férnek hozzá a szolgáltatáshoz, akiknek a legnagyobb szükségük 21
Dr. Tratnyek Magdolna: Állami standardok-helyi megoldások az ifjúsági tanácsadás angliai rendszerében. Új Ifjúsági Szemle 2011/1. 22 http://www.iaevg.org/iaevg/nav.cfm?lang=2&menu=1&submenu=7
37
lenne rá. Ennek oka lehet az információk nem megfelelő csatornákon keresztüli
megjelenítése,
a
célcsoport
jellemzőinek
figyelmen
kívül
hagyása az üzenetek megfogalmazásakor. Jogszabályi háttér: Az 1993. évi III.törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról célként fogalmazza meg a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében meghatározni az állam által biztosított egyes szociális ellátások formáit, szervezetét, a szociális ellátásokra
való
jogosultság
feltételeit,
valamint
érvényesítésének
garanciáit.23 A törvény szövegében nem szerepel a pályaorientáció kifejezés, azonban több ponton is meghatároz olyan szolgáltatásokat, melyek vagy lefedik vagy részét képezik vagy utat biztosítanak hozzá. 37A§: a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként felsorolt együttműködési kötelezettségek között. az együttműködési kötelezettség a többi között kiterjedhet: az együttműködő személy számára előírt, az egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg a munkavégzésre történő felkészülést segítő programban való részvételre. A
természetben
nyújtott
szolgáltatások
között
(47§)
szerepel
a
szaktanácsadás, a szakképzés biztosítása. A családsegítés keretében nyújtott szolgáltatások között (64§) szerepel a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadás. A 65/C§ -ba rögzített támogató szolgáltatás keretében igénybe vehető szolgáltatások
között
szerepel
az
információnyújtás,
ügyintézés,
tanácsadás, a tanácsadást követően a társadalmi beilleszkedést segítő szolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása. Érdemes megemlíteni néhányat azok közül a működő modellek közül, melyek
célzottan
a
hátrányos
helyzetű
társadalmi
csoportokkal
foglalkoznak, célul tűzték ki a foglalkoztathatóságuk növelését. Ilyen modellnek
tekinthető
az
Országos
23
Foglalkoztatási
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99300003.TV Letöltés: 2013.11.17.
38
Közalapítvány
Támogatásával megvalósult KIDerül Program, vagy a Termelőiskolai modell. Mindegyikben önálló alprogramként a program integrált része a pályaorientáció. E projektek megvalósulása is alátámasztja, hogy a valamilyen
szempontból
hátrányos
helyzetűek
képzésének,
foglalkoztatásának eredményesebbé tételéhez elengedhetetlenül hozzá tartozik a pályaorientációs tanácsadás működtetése, az ehhez szükséges szakmai kompetenciák megléte. E projektek jellemzően gondolkodnak a személyzet munkások, szakemberek
képzéséről,
az
együttműködő
pedagógusok, egymástól
szakmai is
szakemberek,
mentorok,
tanulva
közösen
szocális
pályatanácsadási dolgozzák
ki
a
pályatanácsadási szolgáltatások módszertani rendszerét a projekteken belül. Különösen fontos szerepe van ezekben és a hasonló, a hátrányos helyzetű, a munkaerőpiaci és társadalmi kirekesztődés veszélyének kitett társadalmi
csoportok
számára
szerveződő
esélyadó
projektek
megvalósításában a mentoroknak. Ezért fontos, hogy a mentorként dolgozó segítő szakemberek is részesüljenek pályaorientációs ismeretek oktatásában, illetve az etikai irányelvek rájuk is vonatkozzanak.
5. Pályaorientációs szakemberek elvárt kompetenciái A kompetencia fogalom tartamát egy adott feladathoz (munkakörhöz, tevékenységhez)
szükséges
nélkülözhetetlen
"működő"
ismeretek,
készségek,
ezek
jártasságok
valamint viselkedési, magatartási normák alkotják.
alkalmazásához és
képességek,
24
A kompetencia szó jelentése Halász Gábor megközelítésében: az a képességünk (ismereteket,
és
hajlandóságunk,
készségeket
és
hogy
a
attitűdbeli
bennünk
lévő
jellemzőket)
tudást sikeres
problémamegoldó cselekvéssé alakítsuk.25 Ebben az értelemben tehát, amikor 24 25
valamely
szakma
képviselőinek
kompetenciáit
kívánjuk
http://www.hrportal.hu/hr/a-kompetencia-a-munkaero-kivalasztasaban-es-a-kepzesben-20080321.html http://janus.ttk.pte.hu/tamop/tananyagok/kompetencia_dbm/1_halsz_gbor_elsz.html
39
meghatározni, komplex megközelítéssel kell élnünk. Gondolnunk kell a különböző szerveződésű tudáselemek együttes, a cselekvés szolgálatában történő
megjelenítésére. Nem nélkülözhető
számbavétele
sem.
A
pályaorientációval
az
elvárt tulajdonságok
foglalkozó
szakemberek
kompetenciáinak meghatározására tett kísérletünk során különösen nehéz dolgunk van, hiszen ez a professzió határterületet, számos ponton az egyes szektorokon is átívelő szemléletet igényel.
Magában hordoz olyan elemeket, mellyel rendelkeznek: -
pedagógusok
-
metálhigiénés szakemberek
-
munkaügyi szakemberek
-
ügyfélszolgálati munkatársak
-
pszichológusok
-
szociális munkások
-
ifjúságsegítők
-
andragógusok és a felsorolás még valószínűleg bővíthető.
A pályaorientáció szakemberek kompetenciáinak tárgyalásakor meg kell említenünk az Európai Unióban elfogadott kulcskompetenciákat is, mint az emberi erőforrás fejlesztés alaprendszerét. A kulcskompetenciák funkciója a tudásalapú társadalomban: -
növelni a foglalkoztathatóságot
-
növelni a társadalmi kohéziót
-
elősegíteni a személyes karrier kibontakoztatását.
40
3.szábra: A kulcskompetenciák rendszere Forrás: Az Európai Unió kulcskompetenciái. TÁMOP 2.2.2. „A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése”című projektjéhez kapcsolódó módszertani segédanyag 3. modul
A kulcskompetenciák jelen tanulmányba emelésének két oka is van. Egyrészt a pályaorientációs szakemberek eredményes munkavégzésének alapjául szolgálnak, vagyis meglétük elengedhetetlen a szakemberek számára.
Másrészt
szakemberek
ezen
számára,
kulcskompetenciák
azért
mert
hogy
elvárás,
is
fontosak
a
fejlesztésükhöz
hozzájáruljanak klienseik, ügyfeleik esetében. A pályaorientációs szakemberek meghatározására több tanulmány is született, mind nemzetközi, mind hazai szinten. A következőkben ezek eredményeit mutatjuk be.
41
Anthony G. Watts professzor, ELGPN szaktanácsadó a kompetenciák meghatározásakor
1992-ben
19
feladatot
hét
csoportra
osztva
szerepeltetett. A hét csoport az alábbi: 1. Információk menedzselése
a munkaerőpiac, oktatási
rendszer,
foglalkozások vonatkozásában. 2. Egyéni tanácsadás. 3. Csoportos tanácsadás. 4. Munkába (képzésbe) helyezés (tartás) támogatása (pl. coaching, mentorálás) 5. Utánkövetés. 6. Kapcsolat-
és
hálózatépítés:
visszajelzés
nyújtása
a
felhasználóknak, karrierinformációs források feltöltése. 7. Menedzsment, a szolgáltatás tervezése, értékelése, fejlesztése. Az IAEVG volt az első, amely még a „kompetencia-bumm” előtt, 2003-ban elkészítette kompetencia rendszerét (Inernational Counsellor Qualification Standard – ICQS), melyet több száz szakember véleményezett. Ezt a rendszert az IAEVG 2003-ban fogadta el, de egységes, követendő standardként nem vált a pályaorientációs szakemberek kompetenciaprofiljává. Azonban több nemzeti rendszer kialakításához is alapul használták a szakemberek. Az ICQS bonyolult, a gyakorlatban nehezen követhető rendszer, melyben megkülönböztetik a tanácsadók alap vagy kulcskompetenciáit, ezen túl pedig tíz speciális területet is leír.
42
Az alap illetve kulcskompetenciák: 1. Megfelelően etikus és szakmai hozzáállás tanusítása a gyakorlati munka során. 2. Támogató környezet kialakítása a klienssel folytatott munka során, amely lehetővé teszi a kliens önálló tanulását karrierje és személyes életútja tekintetében egyaránt. 3. Képesség a kliens miliőjének, kulturális környezetének megértésére és a tanácsadási folyamat során a kliensnek leginkább megfelelő módszer kiválasztására. 4. A tanácsadási elméletek és kutatások felhasználásának képessége a gyakorlati munkában. 5. Képesség a tanácsadási programok kialakítására, kivitelezésére és értékelésére. 6. Képesség a tanácsadási énhatárok, személyes stílus és kapacitás felismerésére és azok tiszteletben tartására. 7. Képesség
a
kliensekkel
kommunikációra,
a
és
munkatársakkal
befogadónak
való
megfelelő
hatékony nyelvezet,
kommunikációs szint megválasztására. 8. Folyamatos önképzésre való képesség a munkaerőpiac, képzési rendszerek, társadalmi kérdések vonatkozásában. 9. Társadalmi és kulturák közötti megértés, érzékenység. 10.
Hatékony csapatmunkára való képesség.
11.
Az LLG/életpálya tanácsadás (életút szemléletű tanácsadás)
folyamatának megértése. Ezen felül a felosztás számos további kompetenciát köt az alábbiakban felsorolásra kerülő tíz területhez: 1. Kiválasztási terület (kompetenciamérések, toborzások, kiválasztási folyamatok támogatása). 2. Oktatási, képzési tanácsadás. 3. Karrierfejlesztés. 4. Tanácsadás (counselling, vagyis második szintű professzionális tanácsadás). 43
5. Információk menedzselése, karbantartása az oktatási rendszerekről és a munkapiacról. 6. Konzultáció és koordináció a tanácsadás másodlagos csoportjai felé (szülők, tanárok, közösségek, érintett további intézmények). 7. Kutatás és értékelés. 8. Tanácsadási szolgáltatások menedzselése. 9. Közösségfejlesztés. 10. A
Munkapiaci elhelyezkedés támogatása.
CEDEFOP-NICEC
(2009)
uniós
kutatási
jelentés
három
nagy
kompetenciakörre építi a karrier tanácsadói munkát; 1. Szakmai alapkompetenciák (client-interaction competences) (6) 2. Ügyfél interakciós kompetenciák (supporting competences) (7) 3. Egyéb szükséges (irodai/ fehér galléros) kompetenciák (foundation competences) (6)
44
Az alábbi táblázat a három kompetenciakör részletes bemutatását tartalmazza. Gyakorlati
ismeretek
és
szellemi értékek.
1. Szakmai alapkompetenciák 1.1.
Etikus magatartás
1.2.
Felismeri
és
reagál
az
ügyfél
különböző
igényeire, szükségleteire. 1.3.
Az elméleteket és a kutatásokat integrálja gyakorlatába
1.4.
Feltárja és fejleszti ügyfele képességeit és feltárja annak korlátait.
1.5.
Jó kommunikációs és facilitáló készségekkel rendelkezik.
1.6.
IT és számítógépes ismeretek.
Az ügyfelekkel folytatott
2.
Ügyfél-interakciós kompetenciák
munka
2.1
Karrier fejlesztési tevékenységet folytat
2.2
Információhoz való hozzáférést biztosít.
2.3
Elősegíti a folyamatok értékelését
2.4
Életpálya-építési
programokat
készít
és
fejleszt 2.5
Pártfogolja és támogatja kliensét
2.6
Munkához és tanulási lehetőségekhez segíti kliensét.
Rendszerek és hálózatok
3.
Egyéb
tevékenység
–
támogató
kompetenciák 3.1
Információkészleteket kezel
3.2
Kapcsolatokat épít és tart fenn különböző hálózatokkal.
3.3
Nyilvántartja klienseit és dokumentálja az eseteket.
3.4
Karrierfejlesztési stratégiát tervez.
3.5
Együttműködés a pályaorientációs szolgáltatás szervezésben
érdekeltekkel
(pl.
szülői
szervezetek, iskolák, kamarák). 3.6
Utólagos
kutatómunkát
végez
(saját
munkájának eredményét nyomon követi). 3.7
Tudását és készségeit folyamatosan frissíti,
45
korszerűsíti.
A kompetenciák fejlesztéséhez, kialakításához megfelelő képzési rendszer működtetésére is szükség van. Az alábbi táblázat a munkaerőpiaci integráció
támogatása
szempontjából
foglalja
össze
felsőoktatásban
meglévő képzési lehetőségeket.
Az ábra Kenderfi Miklós összefoglalója, melyet a 2010-es 6. Mellearn konferencián mutatott be.
26
A Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kara által késztett kutatási beszámoló, melyben a pályaorientációs
26
http://www.mellearn.hu/events/6konf/prezentaciok/b/kenderfi_miklos.pdf
46
szakemberek kompetenciamátrixának kialakítása volt a cél, szintén a megszerezhető végzettségekhez, az egyes képzési szintekhez rendeli hozzá a kompetenciákat. A tanulmány ugyanakkor említést tesz az Európai Képesítési Keretrendszerről is, mely lehetőséget ad az egyes országokban
megszerezhető
képesítések
nemzetközi
megfeleltethetőségére is. A szakmai kompetenciák tárgyalásakor nem feledkezhetünk meg a nonformális és informális úton szerzett tudás validációjáról sem. Az előzetes tudás elismertetése különösen fontos azokban a professziókban, melyek jelentős mértékben mozognak több szakma
határterületén
(ilyen
a
pályaorientációs
szakember
és
a
felnőttoktató is), illetve amelyekben a professzionalizálódás a gyakorlati megjelenéssel, differenciálódásssal párhuzamosan megy végbe. A tanulmány Wigersma modelljét alapul véve a tanácsadás öt szintjéhez rendeli hozzá a pályatanácsadó képzések kompetencia alapú besorolását, megmutatva, hogy milyen végzettséggel milyen munkahelyen, milyen munkakörben, milyen tanácsadási folyamatban vehet részt tanácsadó. Az
alábbi
táblázat
a
kutatás
eredményeként
27
megfogalmazott
kompetencia-mátrixot mutatja be. Ebben is megfigyelhető, hogy a határok nem az öt szint között, hanem inkább az öt szintből képzett három szint között húzhatók meg az elvárt végzettségek tekintetében is.
27
A pályaorientációs szakemberek kompetenciamátrixának kialakítása. PTE FEEK 2009.
47
Wiegersma tanácsadási szintjei I.szint
Probléma jellege
Végzettség
Munkahely-munkakör
Információs tanácsadás
BA andragógia MVT szakirány Pályaorientációs tanár Szociálpedagógus TA szakirány Iskolai tanácsadás és konzultációs pedagógus Iskolai tanácsadás és konzultáns pedagógus 120 órás akkreditált képzés pályaorientációs konzulens: pedagógusoknak, szociális területen dolgozóknak
Munkaügyi Központ – tanácsadó TAMOP programok Iskola, Gyermekjóléti szolgálat, CSSK, Iskola –szakszolgálati munkatárs
II.szint
Bonyolultabb döntési helyzet Nagyobb mennyiségű információhiány
III. szint
komoly belső konfliktus
M.K. tanácsadó, TAMOP programok, alapítványok Iskola, Gyermekjóléti szolgálat, CSSK, Iskola – szakszolgálati munkatárs Egyetem, főiskola – diáktanácsadó, középiskola (szakképzés, közoktatás, felsőoktatás) Karrierirodák Állami szervezet, multicégek, HR
IV.szint
Fokális tanácsadás, probléma fókuszba helyezése és a pszichológiai tanácsadás
V.szint
Pszichoterápia
BA andragógus MVTA szakirány Pályaorientációs tanár Szociálpedagógus TA szakirány Iskolai tanácsadás és konzultáns pedagógus Diáktanácsadó szakirányú továbbképzés MA Emberi Erőforrás Tanácsadó MA Pszichológus tanácsadó szakirány MA Emberi Erőforrás tanácsadó MA Pszichológus tanácsadó szakirány Diáktanácsadó szakirányú továbbképzés Tanácsadó szakpszichológus, munka-pálya szakirány Pszichoterapeuta
48
Közigazgatás
Nevelőotthon, kórház, rendelőintézet
6. Alapelvek az etikai kódex megalkotásához A pályatanácsadók etikai kódexének megalkotásához az egyes szektorokat meghatározó
jogszabályi
pályatanácsadó
keretek
áttekintése
tevékenységeinek
leírása,
után
szükséges
a
kapcsolatrendszerének
feltérképezése. Európában a 2000-es évek első évtizedében jelent meg a tanácsadók kompetencia alapú megközelítése. A CEDEFOP 2009-be a NICEC-szel együttműködve jelentette meg a pályatanácsadók kompetencia – profilját bemutató, kutatáson alapuló összefoglalóját.28 Amíg korábban a tanácsadási tevékenység csak a pályaválasztáshoz kapcsolódott, a 21. századba fordulva a tevékenység a tanulás és munka közötti átmenetet, illetve az életút-építés eredményességét támogató tevékenységgé vált. Mivel a pályatanácsadás humán szolgáltatás, így az etikai szabályozók megalkotásakor figyelembe vehetjük azon szakterületek már létező etikai irányelveit,
melyek
rokonságba
hozhatók
a
pályaorientációs
tanácsadással. Így a szociális, pszichológiai és pedagógiai területeket. Szilágyi
Klára
megfogalmazásában
„a
humán
szolgáltatás
olyan
szolgáltatási forma, amelynek középpontjában az ember áll. Az ember, az állampolgár személyes érdekeivel, és egyedi életfelfogásával, és sajátos élményvilágával, egyéni tapasztalataival. A
humán
szolgáltatás
olyan
tevékenység,
amelyben
a
résztvevők
mindegyikére jellemző az egyediség, akár szolgáltató, akár szolgáltatást igénylő. Mindegyikére jellemző az általános, a közös, a szolgáltatóra az, hogy
melyik
szférában
dolgozik
(népjólét,
munkaügy,
kultúra),
a
szolgáltatást igénylőre a kérdésfeltevés, amiért az adott szolgáltatást akarja
igénybe
nehézségei
28
venni,
vannak,
pl.
gyógyíthatatlan
megélhetési
nehézségei
Professionalising career guidance CEDEFOP 2009
49
beteg,
sérült,
vannak,
tanulási
munkanélküli,
hajléktalan.
Így
a
humán
szolgáltatások
közös
jellemzője,
hogy
individuális problémakezelést igényelnek” (Szilágyi 2012. 41.old.) Az etikai kódex megalkotásakor azt is szem előtt kell tartanunk, hogy a pályaorientáció, mint humán szolgáltatás: -
életpálya szemléletű,
-
folyamat elvű,
-
támogató jellegű.29
A pályaorientációs tevékenységek fejlesztéséi irányait az EU stratégiai célkitűzéseivel
összhangban
meghatározó
állásfoglalás30
alapelveiből
kiindulva határozhatjuk meg azokat az elveket, melyek mentén a pályatanácsadókkal szembeni elvárásokat, tevékenységeiket meghatározó etikai elvárásokat megfogalmazhatjuk. Ezek a következők: 1. Az
életpályamenedzsment-készségek
egész
életen
át
tartó
elsajátításának ösztönzése. 2. A pályaorientációs szolgáltatások elérhetőségének megkönnyítése valamennyi polgár számára. 3. A
pályaorientációs
szolgáltatások
minőségbiztosításának
megteremtése; 4. A
különböző
nemzeti,
regionális
és
helyi
szereplők
közötti
koordináció és együttműködés ösztönzése. A 2008-as állásfoglalás ajánlásában megfogalmazza, hogy a fenti célok megvalósítása érdekében a tagállamok használják ki az egész életen át tartó tanulás programja, és az európai strukturális alapok által kínált lehetőségeket a tagállamok prioritásaival összhangban. 29
Dr. Szilágyi Klára: Munka-pályatanácsadás, mint humán szolgáltatás In: A pályaorientáció szerepe a társadalmi integrációban. ELTE 2012 30 A Tanács állásfoglalása2008/C319/02 2008
50
Továbbá szintén felhívja a tagállamok figyelmét az ELGPN-el való együttműködésre. Támaszkodtunk
tehát
az
ELGPN
által
2012-ben
megfogalmazott
alapelvekre az élethosszig tartó pályatanácsadás tekintetében.31 A kedvezményezettek központi szerepe Függetlenség – a pályaorientációs szolgáltatás tiszteletben tartja a szakmaválasztás
szabadságát
és
az
állampolgár/felhasználó
személyes fejlődését. Pártatlanság
–
a
pályaorientációs
szolgáltatás
kizárólag
az
állampolgárok érdekeivel összhangban működik, és nem befolyásolja szolgáltatói, intézményi és finanszírozási érdek, valamint nem tesz különbséget
életkor,
etnikai
hovatartozás,
társadalmi
osztály,
képzettség, képesség stb. alapján. Titoktartás − az állampolgárokat megilleti a személyes adatvédelem joga a tanácsadás során közölt személyes információkat illetően. Esélyegyenlőség
–
a
pályaorientációs
szolgáltatás
minden
állampolgár számára a tanulásban és a munkában elősegíti az esélyegyenlőséget. Holisztikus szemlélet − az egyén döntéshozatalának személyes, szociális, kulturális és gazdasági háttere együttesen érvényesül a tanácsadás során. Az állampolgárok bevonása Aktív
részvétel
–
a
pályaorientációs
tanácsadás
aktív
együttműködést jelent az állampolgár és a tanácsadó, valamint a többi
lényeges
szereplő
között
(pl.
oktatási
szolgáltatók,
vállalkozások, családtagok, közösségi érdekek), és az állampolgár aktív közreműködésére épít. Megerősítés
−
a
pályaorientációs
szolgáltatás
segíti
az
állampolgárokat, hogy képesek legyenek hozzáértő módon tervezni,
31
Lifelog Guidance Policy Development A European Resource Kit ELGPN 2012
51
és kezelni tanulmányi és szakmai pályájukat és azok átmeneteit.
A hozzáférhetőség javítása Átláthatóság
–
a
pályaorientációs
szolgáltatás(ok)
jellege
nyilvánvaló és világos az állampolgárok számára. Barátságosság és empátia −a tanácsadó munkatársak barátságos légkört biztosítanak. Folyamatosság – a pályaorientációs szolgáltatás az állampolgárokat különféle
vállalt
és/vagy
felbukkanó
tanulmányi,
munkabeli,
társadalmi és személyes átmeneteikben támogatja. Elérhetőség −minden állampolgárnak élete bármely pontján joga van32 a pályaorientációs szolgáltatáshoz. Hozzáférhetőség − a pályaorientációs szolgáltatás rugalmas és felhasználóbarát
módon
személyes,
telefonos,
e-mailes
kapcsolatfelvétellel, és az állampolgárok igényeinek megfelelően bárhol és bármikor elérhető. Fogékonyság
−
a
pályaorientációs
szolgáltatás
módszerek
sokaságát használja fel, hogy az állampolgárok különböző igényeit kielégítse. Minőségbiztosítás Megfelelő
tanácsadási
módszerek
−
a
pályaorientációs
tanácsadás módszerei a felhasználás céljának megfelelően elméleti szinten és/vagy tudományosan megalapozottak. Folyamatos fejlesztés – a pályaorientációs tanácsadásban a rendszeres állampolgári visszajelzések beépítésével a szolgáltatás folyamatos fejlesztésének már kultúrája van, és a rendszeres továbbképzés lehetősége a tanácsadó munkatársak számára is 32
„Európai Szociális Charta (1996 javított kiadás) 9. cikk - A szakmaválasztási tanácsadáshoz való jog: "A szakmaválasztási tanácsadáshoz való jog tényleges gyakorlatának biztosítása érdekében a Felek vállalják, hogy a szükséges mértékben biztosítanak vagy támogatnak egy olyan szolgáltatást, mely úgy segíti az emberek – beleértve a hátrányos helyzetűeket is – pályaválasztási és a szakmai fejlődéssel kapcsolatban felmerülő problémáik megoldását, hogy tekintetbe veszi egyéni tulajdonságaikat és foglalkoztatási lehetőségeiket: ennek a szolgáltatásnak ingyenesen elérhetőnek kell lennie mind a fiatalok – az iskolásokat is beleértve – mind a felnőttek részére.
52
biztosított. Jogorvoslathoz való jog − amennyiben az állampolgárok a kapott tanácsadást nem tartják megfelelőnek, hivatalos eljárás keretében joguk van panaszt tenni. Kompetens munkatársak rendelkeznek
stáb
−
országosan az
a
pályaorientációs
akkreditált
állampolgárok
tanácsadást
tanácsadási
igényeinek
ellátó
kompetenciával
felismerésére
és
kezelésére, és ahol szükséges, ott leginkább megfelelő ellátáshoz tudják irányítani őket.
53
7. A pályaorientációs tanácsadást végző szakemberek etikai kódexének tervezett felépítése
Ebben
a
fejezetben
pályaorientációs
a
meglévő
szakemberek
szabályozók
feladat
–
és
és
az
áttekintett,
a
kompetenciakörének
ismertetett rendszerei alapján kísérletet teszünk az elkészítés előtt álló pályaorientációs etikai kódex fő tartalmi elemeinek meghatározására. Javaslatunk szerint az etikai kódexnek az alábbi fő kérdéskörökre kell kitérnie:
1. Küldetés, alapelvek 1.1. Meg kell fogalmazni a pályatanácsadás definícióját abban a vonatkozásban, amely összhangban van a nemzetközi és hazai szakpolitikai dokumentumokban foglaltakkal. 1.2. Meg kell határozni az etikai kódex célját. 1.3. Ki kell fejteni, hogy az etikai kódex milyen szerepet tölt be a pályaorientációs tanácsadás rendszerében. 1.4. Meg kell határozni mindazon szakemberek körét, akikre az etikai kódex hatálya kiterjed. 2. A
pályaorientációs
tanácsadók
helye
a
Nemzeti
Pályaorientációs Rendszerben. 2.1. Ágazatonként
(közoktatás,
szakképzés,
felnőttképzés,
felsőoktatás, foglalkoztatás, szociális befogadás) meg kell nevezni azokat a tanácsadási területeket, melyek jelennek vannak a pályatanácsadás gyakorlatában ahhoz, hogy az érintettek
pontosan
elhelyezhessék
saját
magukat
a
rendszerben, értelmezni tudják, hogy rájuk is vonatkozik–e az etikai kódex.
54
2.2. E ponton felvetődik annak kérdése, hogy kiterjeszthető–e az etikai
kódex
hatálya
mindazon
szakemberekre
is,
akik
végeznek pályatanácsadással összefüggő tevékenységet, de munkakörük ettől eltérő. Pl: pedagógus, kollégiumi nevelő, szociális
munkás.
Javaslatunk
szerint
mindenkire
vonatkoztatható, aki a definiált pályaorientációs tanácsadás bármely elemét végzi, illetve az életpálya-tanácsadás bármely szintjén tevékenykedik.
3. Az
ügyfelekkel
való
kapcsolattartásra,
együttműködésre
vonatkozó elvárások 3.1. Meg kell határozni azokat az elvárt magatartásmódokat, kommunikációs
szabályokat,
melyekre
a
szolgáltatást
végzőnek munkája során tekintettel lennie. 3.2. Iránymutatást kell tartalmaznia a szolgáltatást igénybe vevők személyiségi
jogainak,
emberi
méltóságának
tiszteletben
tartására, a tanácsadási munka folyamatában megvalósítandó együttműködésre,
az
esetleges
konfliktusok
kezelésére
vonatkozóan. 3.3. Ki kell emelni a tanácsadást igénybe vevők aktív részvételének biztosítását a tanácsadási folyamatban. 4. A
pályaorientációt
végző
szakemberektől
elvárt
kompetenciák az alábbi szintek szerint: 4.1. információnyújtás 4.2. pályatanácsadás 4.3. pszichológiai tanácsadás A pályaorientációs tanácsadói szintek meghatározása azért szükséges, hogy
minden
érintett
pontosan 55
beazonosíthassa,
hogy
rá
is
vonatkoznak az etikai előírások. Értelmezésünk szerint az etikai kódex nem
tesz
különbséget
az
egyes
tanácsadási
szinteken
dolgozó
szakemberek etikai szabályozása tekintetében. Ugyanakkor szükséges az elvárt kompetenciák és a kompetencia-határok meghatározása. 5. Elkötelezettség és felelősség 5.1. Meg kell fogalmazni az elvárt attitűdöket, tulajdonságokat, melyeknek a tanácsadási munkában érvényesülni kell. 5.2. Tartalmaznia kell a felelősségi köröket, különös tekintettel az egyes
tanácsadási
formák
végzéséhez
szükséges
kompetenciahatárok megfogalmazására. 6. A hozzáférhetőség javítása 6.1. Ki
kell
fejteni,
hogy
mit
jelent
a
szolgáltatáshoz
való
hozzáférés biztosítása és a szolgáltatást végző milyen módon kell, hogy ehhez hozzájáruljon. 6.2. Különös tekintettel megfogalmazni a hozzáférés biztosítását a hátrányos helyzetűek számára. 6.3. Fel kell hívni a figyelmet az esélyegyenlőségi szempontok érvényesítésére 7. A pályaorientáció és az életen át tartó tanulás egységének megteremtésére való törekvés 7.1. Világossá kell tenni a pályaorientációs tanácsadás szerepét a tudásalapú
társadalomban
és
a
folyamatosan
változó
gazdasági környezetben. 7.2. Értelmezni kell a tanácsadó feladatát és felelősségét abban a folyamatban, melyben a pályaorientáció az élethosszig tartó tanulás szerves részeként kell, hogy működjön. 56
8. Együttműködés más szakemberekkel 8.1. Az
etikai
kódexben
ki
kell
térni
a
pályatanácsadási
tevékenység szektorközi megközelítésének szükségességére és az azt meghatározó etikai normákra. 8.2. Meg kell határozni azoknak a szervezeteknek, intézményeknek a körét, melyekkel minimálisan együtt kell működnie a pályaorientációs tanácsadást végző szakembernek. 9. Konfliktuskezelés Ki kell fejteni, hogy a szolgáltatást nyújtó kommunikációjában érvényesítse az asszertív megközelítést, amely alapja a konfliktusok konstruktív kezelésének. 10.
Minőségbiztosítás
10.1. Meg kell határozni a szolgáltatást nyújtó felelősségét a tanácsadási folyamat minőségének biztosítása szempontjából, ki kell térni az önértékelés és a munka eredményességének utánkövetése, valamint a visszacsatolások fontosságára. 10.2. Fel kell hívni a figyelmet a folyamatos képzés, önképzés szükségességére,
az
információs
kísérésére, azok megnevezésére.
57
források
figyelemmel
11.
Titoktartás, információkezelés
Pontosan meg kell fogalmazni azon információk körét, melyeket a tanácsadónak titkosan kell kezelnie.
12. A
Közlés, publikálás szakma
fejlesztéséhez
hozzájárul
szakmai
tapasztalatainak
megosztásával, lehetőség szerint publikációk formájában is közzé teszi. Fel kell hívni a szakemberek figyelmét a szerzett tapasztalatok publikálásának
lehetőségei
és
titoktartással állnak kapcsolatban.
58
korlátaira,
melyek
főként
a
8. Az etikai kódex bevezetésére vonatkozó javaslat - összefoglaló A tanulmány összefoglalásaként megállapítható, hogy számos próbálkozás történt
a
pályaorientációval/életpálya-tanácsadással
foglalkozó
szakemberek kompetencia rendszerének felállítására. Utalás szintjén a tanulmányban, felsorolásszerűen a stratégiai dokumentumok között és az irodalomjegyzékben megemlítettünk már működő modelleket, nemzeti szinten elfogadott etikai irányelveket. Összefoglalóan megállapítható, hogy a pályaorientációs tanácsadással foglalkozó szakemberek alkalmazását szabályozó jogszabály egyelőre hiányzik. Így főként a közoktatás rendszerében esetleges, hogy az adott pedagógus, akinek a NAT által is meghatározottan feladata a CMS-ek fejlesztése illetve a tanulókkal való foglalkozás, a pályatanácsadás terén milyen
felkészültséggel,
kompetenciákkal
rendelkezik.
Ugyancsak
véletlenszerű, hogy a nem a munkaügyi központok által finanszírozott pályaorientációs tevékenységet a foglalkoztatási, a felnőttképzési és a szociális
szférában
milyen
felkészültségű
szakemberek
végzik.
A
felsőoktatás területén a pályakövetés az a terület, melyet jogszabály szabályoz, a pályatanácsadásban a felsőoktatásban dolgozó oktatók kevéssé
vesznek
részt,
a
karrier-irodákban
sem
meghatározott
standardok szerint dolgoznak a munkatársak. Mindezek alapján megállapítható, hogy szükséges az egyes tanácsadási szintekhez
kapcsolható
kompetenciák,
végzettségek
egységesítése,
melyhez alkalmazható módszerként a tevékenység– elemzést ajánljuk. A tevékenység elemzés elkészítésekor a tanulmányban már bemutatott három szinten megragadható pályaorientációs modellt ajánljuk: 1. Pályainformáció nyújtás (information and advice) 59
2. Pályatanácsadás/konzultáció (advice, guidance, counselling) 3. Pályapszichológiai tanácsadás
Pszichológiai tanácsadás Pályaorientációs tanácsadás Pályaorientációs információnyújtás
Az egyes szektorok szerint jellemzően különíthető el a fenti 3 szint, minden területen – közoktatás, szakképzés, felsőoktatás, felnőttképzés, foglalkoztatás, szociális befogadás – mindegyik típus igénybe vételére meg kell teremteni a lehetőséget, azonban az is megállapítható, hogy az egyes
életkori
szakaszokban,
élethelyzetekben,
a
tanulási
és
foglalkoztatási pálya során más hangsúllyal vannak jelen az egyes szolgáltatás – típusok. A közoktatás rendszerében és főként az általános iskolában jellemzően azon kompetenciák fejlesztésén (CMS) van a hangsúly, melyek birtokában az egyén élete során képessé válik saját sorsára, személyes és szakmai fejlődése alakítására vonatkozóan döntéseket hozni. Ugyancsak fontos szerepet kell, hogy kapjon ebben a szakaszban az információszerzés, az információs
források
megismerése,
az
információk
felhasználására
vonatkozó készségek fejlesztése. Ez a fejlesztés, mely hangsúlyozottan a kötelező
iskoláztatás
időszakában
kulcsfontosságú,
főként
pótlási,
továbbfejlesztési szereppel jelen lehet az egyén teljes életútjában. A továbbhaladási, választási, elágazási pontokon kap különös jelentőséget a 60
pályaorientációs tanácsadás. Ez tehát jelen van a közoktatásban, a felnőttképzésben,
a
szociális
befogadás
rendszerében
és
a
foglalkoztatásban is. A pszichológiai, tanácsadás szintén átível minden életszakaszon, azonban nem szükséges, hogy minden intézményben elérhető legyen, hiszen a pályaorientációs tanácsadás egészét alapul véve azon belül viszonylag keveseket érint. A szakmai dokumentumok elemzése alapján megállapítható, hogy az első két szint az, amelyet mind szélesebb körben biztosítani kell azzal a differenciált
megközelítéssel,
kompetenciáiban
is
érdemes
hogy
a
különbséget
szolgáltatást tenni,
nyújtók
meghatározva
a
kompetencia – határokat. Ez utóbbi egyaránt szakmai/képzési és etikai kérdés is és valószínűsíthetően ez a legnehezebb pontja a szolgáltatást nyújtók képzésének, a szolgáltatás biztosításának és ezt a legnehezebb az etikai normák között is rögzíteni. Az etikai kódex a tevékenységet szabályozó olyan dokumentum, mely a pályatanácsadási tevékenységek teljes körére kiterjed. Megalkotása előtt megtörtént a szakpolitikai irányelvek, működő gyakorlatok, nemzetközi vonatkozásban már meglévő hasonló dokumentumok áttekintése. Egy a tevékenység végzését, annak jogszabályban nem rögzített vagy nem rögzíthető iránymutatásait megfogalmazó leírás akkor érheti el célját, ha: -
bevezetése előtt széles körű szakmai vitára bocsátják,
-
elfogadása szakmai fórumokon konszenzussal történik,
-
tartalma széles körben ismertté válik az érintettek előtt,
-
betartását ellenőrzik, illetve megszegését szankcionálják
-
időről – időre frissítik, tekintettel a terület folyamatos változására, fejlődésére, az intézményrendszer, a szolgáltatást nyújtók körének bővülésére illetve a jogszabályi változásoknak való megfelelésre.
A bevezetés rendjének megfogalmazása, a gyakorlati működését felügyelő fórumok megnevezése vélhetően pontosítható lesz a pályaorientáció részletes kormányrendelet megjelenését követően. 61
Addig is a fenti feltételek megvalósulása érdekében javasoljuk az etikai kódex
megismertetését
a
széles
szakmai
közvéleménnyel
szakmai
konferenciákon, hírleveleken, internetes portálokon, valamint az egyes, a tanulmányban is bemutatott, szektoronkénti, pályatanácsadást végző intézményrendszerek hivatalos csatornáin keresztül. Az egyes szakmák/szakterületek etikai kódexei jellemzően úgy készülnek, hogy
egy
szakmai
közösség,
szakmai
tömörülés
illetve
az
adott
szakembereket alkalmazó szervezet/munkáltató határozza meg az adott szakterületen elvárt magatartási, etikai elvárásokat. a szakmát művelők pedig a szervezetbe/munkahelyre való belépéssel elfogadják azt. Esetünkben
az
etikai
kódex
nem
egy
határozott
szervezett
vagy
munkáltató kezdeményezésére kerül kidolgozásra, hanem a formálódó szakpolitikai foglalkozó
környezetben szakemberek
kíván
a
pályaorientációs
tevékenysége
végzéséhez
tanácsadással iránymutató
dokumentum lenni.
Ezzel együtt fontosnak tartjuk, hogy az etikai kódex mind szélesebb szakmai egyeztetés után mind szélesebb körben váljon
elfogadottá.
Ennek érdekében az alábbi cselekvéseket tartjuk végrehajtandónak:
Közzététel
a
www.eletpalya.munka.hu-n
(Tanácsadók
Virtuális
Közössége) portálon.
Véleményezésre
bocsátás
a
pedagógusok
körében
KLIK-en
keresztül.
Véleményezésre bocsátás a munkaügyi központok pályaorientációs tanácsadást végző szakemberei és a területen döntési helyzetben, a terület fejlesztéséért felelős szakemberek körében.
62
Az illetékes államtitkárságokon keresztül a tervezet eljuttatása az egyes
szektorok
(oktatás,
foglalkoztatás,
szociális
befogadás)
szakmai fórumaira.
A
beérkezett
véleményeket,
javaslatokat
figyelembe
véve,
a
pályaorientációt szabályozó rendeletben foglaltaknak megfelelően az illetékes pályaorientációval foglalkozó szerv jóváhagyásával válik elfogadottá az etikai kódex.
63
9. Stratégiai dokumentumok -
1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról
-
2011. évi CLXXXVII törvény a szakképzésről
-
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről
-
2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről
-
Nemzeti Alaptanterv
-
A
pályaorientációs
szakemberek
kompetenciamátrixának
kialakítása. PTE FEEK 2009. -
A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által kialakított állásfoglalás (2008.november 21.) a pályaorientációnak az egész életen át tartó tanulás stratégiába való fokozottabb integrálásáról (2008/C 319/02
-
Az életpálya - tanácsadási rendszer fejlesztésének magyar stratégiai
programja
az
egész
életen
át
tartó
tanulás
keretrendszerében 2011. -
Borgen, William- Hiebert, Bryan Technical and vocational education and training in the twenty-first century – New roles and challenges for guidance and counselling UNESCO 2002
-
International Competencies for Educational and Vocational Guidance Practitioners IAEVG 2003
-
Lifelong Guidance Policy Development: A European Resource Kit ELGPN 2012
-
Professionalising career guidance CEDEFOP 2009 64
10. -
Irodalomjegyzék A Magyarországi Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodák Szövetsége szakmai etikai kódexe 2001.
-
A pályaorientáció szerepe a társadalmi integrációban Szerk.: Dr Szilágyi Klára ELTE TáTK 2012
-
A
pályaorientációs
szakemberek
kompetenciamátrixának
kialakítása PTE FEEK 2009 -
Az életút – támogató pályaorientáció rendszerének bevezetése Magyarországon 2010
-
Az életpálya – tanácsadási rendszer fejlesztésének magyar stratégiai
programja
az
egész
életen
át
tartó
tanulás
keretrendszerében 2011 -
Borbély-Pecze Tibor Bors: Az európai munka-, pálya-, és karrier tanácsadók kompetenciarendszereinek áttekintése
-
Borbély-Pecze Tibor Bors: Életút támogató pályaorientáció PhD értekezés 2010
-
Code of ethics of the institute guidance counsellors http://www.igc.ie/About-Us/Code-Of-Ethics Letöltés:2013.11.11.
-
Elektronikus kézikönyv Karrier Irodák és hallgatók számára Budapesti Gazdasági Főiskola 2012 http://www.bgf.hu/kkk/Szervezetiegysegeink/KKK_SZOLG/KARRI ERIRODA/dokumentumok/Elektronikus%20k%C3%A9zik%C3%B 6nyv_v%C3%A9gleges.pdf
-
Ethics in Guidance – Ethical guidelines for Educational and Vocational Guidance in danmark http://uvm.dk/Uddannelser-dagtilbud/Vejledning/Internationaleaktiviteter/EU-og-vejledning/Euroguidance-i-
65
Danmark/~/media/UVM/Filer/Udd/Vejl/PDF08/Publikationer/0301 01_ethics.ashxhttp:/ Letöltés: 2013.11.13. -
Lifelong
Guidance
Across
Europe : reviewing policy progress
and future prospects CEDEFOP 2009 -
Mi az, ami etikus? A pályaválasztási tanácsadók dilemmái http://www.guide.metropolisnet.eu/hu/files/2012/06/TN_Ireland _HU.pdf Letöltés:2013.11.10.
-
Dr. Móré Mariann: A tanácsadás elmélete. Tanulási segédanyag
-
Pályaorientációs tanácsadók szakmai protokollja Foglalkoztatási és Szociális Hivatal 2009
-
Policy statement concerning the development of a national system of lifelong guidance/counselling harmonised with EU requirements 2008 Budapest
-
Professionalising career guidance. Practitioners competences and qualification routes in Europe
-
Panorama Books CEDEFOP 2009
-
Ronald G. Sultana: Career Guidance and Social Inclusion. A challange for Europe Australian Journal of Career Development April 2010 vol. 19 no. 1 18-23
-
Dr.
Szilágyi
Klára:
Munka-pályatanácsadás,
mint
humán
szolgáltatás In: A pályaorientáció szerepe a társadalmi integrációban Szerk: Szilágyi Klára ELTE TáTK 2012 -
www.cedefop.europa.eu http://www.euroguidance.net www.elgpn.eu
-
www.eletpalya.munka.hu
66
