OALI HÍREK PÜSPÖKLADÁNY – „FALUSZÛRÉS” Az Egészségügyi Minisztérium kezdeményezése alapján a Népegészségügyi Program egyes elemeit nagyvállalatok „örökbe fogadhatják”. Ennek részeként az EGIS Gyógyszergyár Rt. a minisztériummal (és az OALI-val) megkötött szerzôdésben vállalta, hogy hozzávetôleg 35 millió forint értékben finanszírozza az ún. „Egészséges faluért” programot, amelyben mintegy 50 000 honfitársunk egészségügyi szûrôvizsgálatát végzik el országszerte, 320 helyszínen, javarészt kistelepüléseken. A 2006-ra átnyúló programokat Tolna, BácsKiskun, Békés, Gyôr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Heves, Zala és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében tartják, a következô kistérségekben: Tamási, Kiskunmajsai, Orosházai, Püspökladányi, Baktalórándházai, Letenyei, Pannonhalmai, Egri, Gyöngyösi. A szûrés a szív és érrendszeri, tudományos nevén kardiovaszkuláris (CV) megbetegedések megelôzésére, illetve visszaszorítására irányul, amelyek következtében köztudomásúan a legtöbb ember hal meg. A tervbe vett vizsgálatokkal (részben) megállapíthatók azok a rizikófaktorok, amelyek a CV betegségek kialakulásával oki összefüggésbe hozhatók. E tényezôket kiiktatva, hatásukat csökkentve érhetô el a várt eredmény. A programsorozat gazdái, a helyi szervezési-mozgósítási munka fô letéteményesei mindenütt a helyi többcélú kistérségi társulások, amelyek a területileg illetékes ÁNTSZ szakmai segítségével, az Országos Alapellátási Intézet irányításával, az EGIS munkatársainak közremûködésével teszik lehetôvé, hogy a háziorvosi praxisokban, az ottani dolgozók munkáját kisegítve, mondhatni társadalmi összefogással elkezdôdjék a preventív célú megmozdulás. Lényeges, hogy nem egyszeri akcióról van szó, hanem a kiszûrt egyéneket gondozásba veszik, állapotukat nyomon követik. Az adatokat számítógépes rendszerbe táplálják, a késôbbiekben értékelik, ezáltal következtetések vonhatók le, további beavatkozások jelölhetôk ki. A kistérségi önkormányzatok ezek alapján adekvát egészségterveket készíthetnek. Ezzel a közös, felelôsségteljes tevékenységgel érték ôrizhetô meg (ne felejtsük, az egészségrôl van szó!), valamint támogatást kap az a hasznos szemlélet is, hogy az egyén, s a közösség tudatosan törôdjön az egészsége megóvásával, törekedjék a betegségek elkerülésére. Jól tudjuk ugyanis, hogy ez kizárólag az egészségügytôl nem várható. Az egészséget (lehetôség szerint) meg kell ôrizni: megismerve, hogy azt miként is lehet, s tenni kell érte; nem pedig a megroppant egészséget gyógyítgatni. Az EGIS Gyógyszergyár a fölajánlott értékben részben munkatársait mobilizálja, ôk a szûrés kivitelezésében (is) szerepet vállalnak, közvetlenül a teszteket elvégezve, illetve az adatokat a számítógépen rögzítve,
medicus universalis
+
2006. március
másrészt orvostechnikai eszközöket bocsát rendelkezésre (vérnyomásmérôk, fonendoszkópok, koleszterin-, vércukor-mérôk, reagensek, tömegmérôk, esetenként arteriográf), valamint egyéb, szükséges dolgokkal segít (pl. adatlapok, kockázatbecslô táblázatok, nyomtatott anyagok stb.). Az alapellátás helyi szakemberei, az orvosok, a szakdolgozók természetesen a vállalkozás kulcsfigurái: rajtuk áll, hogy a most külsô támogatással lendületbe hozott rendszernek mi lesz a produktuma hetek, hónapok multával. Az OALI a fentiekben említett kiemelt szerepén túl kiadványokkal is hozzájárul a programhoz, s rendelkezésre bocsátja a CardioNET nevû szoftverét, amely a szûrés adatainak fölvitelére, elemzések, összesítések elkészítésére, és visszajelzések küldésére szolgál. A programsorozat fôvédnöke Dr. Rácz Jenô egészségügyi miniszter, védnöke Dr. Kapócs Gábor egészségpolitikai helyettes államtitkár. Ennek a nagyszabású eseménysornak a nyitó rendezvénye a Tamási „Egészségfórum” volt 2005. november 30-án. Püspökladányban 2006. február 14-én tartották a Sárréti Települési Egészségnapok nyitó rendezvényét, az „Egészségfórumot”, ünnepélyes körülmények között a Városi Mûvelôdési Központban. Dr. Molnár László, a Sárréti Többcélú Kistérségi Társulás elnöke köszöntötte a megjelenteket, köztük az egészségügy és a közigazgatás illusztris képviselôit. A helyi, Csenki Imrérôl és Karacs Ferencrôl elnevezett iskolák növendékei – tanáraik vezetésével – kedves, színvonalas kulturális mûsort állítottak össze tánc-bemutatóval, zenemûvek elôadásával (gordonka – zongora mûvek, gitár-együttes, és szintetizátoros trió produkciói). Hanusz Klára, az OALI prevenciós szakértôje szakmai moderátorként utalt is arra, hogy a látott, hallott jó hangulatú, derût, életörömöt sugárzó mûsor mintegy „felütés” a kezdôdô egészségügyi programokhoz, majd fölkérte Dr. John Annát, az Egészségügyi Minisztérium Népegészségügyi fôosztályának vezetôjét a rendezvény megnyitására. Dr. John Anna tolmácsolta Dr. Rácz Jenô miniszter üdvözletét, aki más feladatai miatt nem tudott itt megjelenni. Elmondta, hogy a népegészségügyi program megvalósításához a meglévô források kevésnek bizonyulnak, ezért örömmel vették a gyógyszergyár fölajánlását, nevezetesen, hogy „örökbe fogadják”, azaz finanszírozzák ezt a programsorozatot. Dr. Hanusz Klára „átvezetésként” közölte, hogy az ÁNTSZ kezdeményezésére választották ki az érintett kistérségeket. Kifejezte bizakodását, hogy ez az „egészségfórum” is további lendületet ad a kezdeményezésnek.
1
OALI HÍREK Dr. Balogh Sándor Ph.D., címzetes egyetemi docens, az OALI fôigazgatója elôadásának bevezetéséül arról a gyakran emlegetett összefüggésrôl szólt, miszerint az egyén egészségi állapotáért saját maga (a megfelelô életformával, egészségtudatos életvitellel) általában ötször többet tehet, mint az egészségügyi ellátórendszer. Másfelôl pedig a kistérségekben élôknek inkább elôbb, mint utóbb rá kell eszmélniük a közös cselekvés, az összefogás elkerülhetetlen voltára, s ennek az egészségügy területén is kifejezésre kell jutnia. – Az elôadása A kistérségi alapellátás jelentôsége és lehetôségei a lakosság egészségi ellátásának javítása érdekében címet viselte. A fôigazgató elôször áttekintette, hogy mit is jelent az a fogalom: kistérségi projekt. Miféle feladatok jelentkeznek (az éjszakai ügyelet, a nappali helyettesítô eljárás megszervezése, a gyermekek és a hátrányos helyzetûek esélyegyenlôségének megteremtése, kollektív népegészségügyi programok szervezése stb.). Elmondta, hogy az alapellátási prevenciós projektekkel a népegészségügyi program alapellátásra jutó feladatai pontosíthatók, s ezek alapjául szolgálhatnak a minôségbiztosítási és finanszírozási rendszer kimunkálásának is. A prevenciós tevékenységek elsôdleges színterei ugyan az orvosi praxisok, ám mindez be van ágyazva a társadalom mélyebb szövetébe, ahol további szereplôkkel is lehet számolni (gyógyszertárak, iskolák, önkormányzatok, felekezetek, lakóközösségek stb.). – Utalt arra, hogy e rendezvénysorozat keretében korábban a Tamási kistérségben szerzett tapasztalatok amellett, hogy megerôsítik és számszerûsítik a népességünk egészségi állapotáról vallott eddigi nézeteinket, alkalmasak arra is, hogy fölkeltsék az emberek figyelmét az egészségükkel való törôdésre. Figyelembe véve a magyarországi legfôbb halálokokat (kardiovaszkuláris megbetegedésekbôl és rosszindulatú daganatokból fakadó elhalálozások), s a velük oki összefüggésbe hozható rizikó-tényezôket, meg lehet jelölni azokat a teendôket, amelyekkel viszonylag hamar és számottevôen lehetne javítani honfitársaink egészségi állapotán.
2
Dr. Németh Mária, az ÁNTSZ városi fôorvosa a püspökladányi kistérség egészségi állapotát elemezte. Indikátorként demográfiai adatokat hasonlított össze (az 1986-os és a 2004-es évét), morbiditási és mortalitási adatokat közölt. – A kistérség 13 településében kb. 52 ezren élnek (18 év alatt 6,6 %-kal, 3666 fôvel csökkent a népesség). A korfa elöregedést mutat. – Hajdú-Bihar megyében emlô-szûrésen 2005-ben a meghívottak mindössze alig 38%-a jelent meg, méhnyakrák-szûrésen pedig csupán a 4,71%-a. A kistérséget jellemzô arány az emlô-szûrést illetôen 44,2% (ez az adat egy évvel korábbi!), a méhnyakrák-szûrést illetôen pedig 6,6%. – A kistérségben mind a nôk, mind a férfiak rosszindulatú daganat miatti halálozási mutatói jobbak az országos adatoknál. A keringési rendszer megbetegedése folytán bekövetkezô halálozásokban viszont a kistérség 6,6%kal rosszabb helyzetben van az országos átlagnál. – Föltehetôen annak következtében, hogy országszerte a mezôgazdaság hanyatlóban van, s ezen a környéken hagyományosan nagy szerepe volt ennek az ágazatnak, az itt lakók fokozottan veszélyeztetve vannak. Dr. Lenkefi Ida, az EGIS belkereskedelmi igazgatója a gyógyszergyár „faluszûrésbeli” szerepvállalásáról tartott elôadásában elsôként a gyár száz éves történetébôl villantott föl epizódokat. Utalt arra, hogy a születéskor várható élettartam hazánkban mennyivel rosszabb, mint Európa többi országában, adatokat mutatott a magyarországi CVD halálozás adatairól. Bemutatta, hogy a 206 belföldön törzskönyvezett, részben originális, részben generikus gyógyszerük a betegségek széles spektrumában alkalmazható. Az elnyert innovációs (és egyéb) díjaik garantálják a jó minôséget. Hangsúlyozta, a cége üzleti filozófiájának fontos eleme, hogy hisznek a betegség megelôzését szolgáló stratégiák költséghatékonyságában, s érveket sorakoztatott föl a termékeik mellett. Dr. Hanusz Klára köszönetet mondott a program szervezésében és végrehajtásában szerepet vállalóknak, sok sikert kívánt munkájukhoz, majd Dr. Molnár László zárszavával ért véget a fórum.
2006. március
medicus universalis
+
HÍREK INFORMÁCIÓK SZKIZOFRÉNIA KEZELÉSÉRE SZOLGÁLÓ KÉSZÍTMÉNNYEL BÔVÜLT A RICHTER TERMÉKPALETTÁJA
A Richter Gedeon Rt. számos, korszerû terápiát biztosító készítménnyel rendelkezik a központi idegrendszeri területen, köztük pszichiátriai készítményekkel is, mint pl. az antidepresszánsok. Ez a terápiás terület bôvült idén egy, a szkizofrénia kezelésére szolgáló második generációs antipszichotikummal, amelyet a Társaság a Janssen gyógyszercégtôl vett át licenctermékként. A Richter Gedeon Rt. egyik, legfôbb célja, hogy folyamatosan bôvítse termékportfolióját. Céljai megvalósításáért jelentôs beruházásokat hajt végre, és újabb stratégiai együttmûködéseket alakít ki mind kutatásfejlesztési, mind kereskedelmi és marketing területen, amelyek biztosítják a Richter csoport dinamikus fejlôdését. Az újonnan bevezetett termékek forgalmának növelésére irányuló erôfeszítéseknek köszönhetôen az 1990es évek közepe óta piacra került készítmények 2005ben a belföldön realizált árbevétel 70%-át, tették ki. Második generációs antipszichotikumok a skizofrénia kezelésében Az egyik legsúlyosabb pszichiátriai betegség a szkizofrénia, amely társadalom 0,5–1%-át érinti közvetlenül. A betegek között vannak, akik csak egy szkizofrén epizódot élnek át éltük során. Az elsô epizód utáni visszaesés 82%-os. Magának a szkizofréniának az elôfordulási gyakoriságán túl népegészségügyi jelentôsége is nagy. A szkizofrénia 2001-ben a rokkantsághoz vezetô kórképek listáján – a 11–44 éves korcsoportban – a 8. helyet foglalta el (WHO). Jelenleg viszonylag kisszámú beteg szorul állandó, folyamatos kórházi kezelésre, de a visszaesések miatti kórházi kezelések száma magas. A kezelési költségek tekintetében a szkizofrénia egyike a legdrágább betegségeknek. Az új második generációs gyógyszerek segítségével csökkenhet a kórházi ápolási idô, a komplex három pillérre alapuló kezeléssel könnyebben visszaszocializálhatóak a betegek. Mi is a szkizofrénia A szkizofrénia egyike a legsúlyosabb pszichiátriai zavarnak. Pusztító jellege miatt a pszichiátria rákbetegségének is nevezik – mondta el, Dr. Danics Zoltán, az OPNI Pszichiátriai Rehabilitációs és Foglalkoztató Osztály Osztályvezetô fôorvosa. Voltaképpen, nem egységes kórkép, hanem több rokon vonást mutató tünetegyüttes, ebbôl következôen tünetei sem egységesek. A tünetek az ember lelki mûködésének minden szféráját érintik, az észlelést, az érzékelést, a gondolkodást, az érzéseket, indulatokat,a viselkedést, az érdeklôdést és a mozgásokat, (pszicho-
medicus universalis
+
2006. március
motorium). Jellemzô, az,hogy a betegség, markánsan beszûkíti az érintettek tanulási munka és szociális kapacitásait, mivel az akut szkizofrén epizódok egyre csökkentik a kognitív funkciókat és a probléma megoldási képességeket. A szkizofrénia kialakulásának okai és diagnózis 1. Örökletes hajlam, (familiáris halmozódás) 2. Szülési komplikáció (perinatális sérülések) 3. Kanabis,és alkohol provokáció (nem ok, hanem súlyosbító tényezô). 4. Életesemény. A tünetek tartósan (legalább 6 hónapig) kell, hogy jelen legyenek a diagnózis kimondásához. Szerte a világban a lakosság közel 1%-ának, élete során legalább egyszer van skizofrénia tüneteit mutató epizódja. Magyarországon kb. 100 000 skizofréniás betegrôl beszélhetünk. A betegek családjára is súlyos terhek nehezednek. A hozzátartozó és a háziorvos szerepe Feltételezések szerint a szkizofréniával élô betegek nagy része nem jut el pszichiáterhez, sôt orvoshoz sem, ezért, igen nagy felelôsség nehezedik a hozzátartozóra, fontos szerepe van a háziorvosnak is a betegség felfedezésében és a beteg szakorvoshoz juttatásában. Olykor a beteg egyáltalán nem akar együttmûködni, ezért célszerû az, hogy a hozzátartozó konzultáljon elôbb a háziorvossal a lehetôségekrôl. Sajnos a betegek nagy része szenvedélybetegséggel küzd, vagy éppen hajléktalan, ezért még nehezebben juttatható el megfelelô szakorvoshoz, ezáltal az állapota egyre súlyosabb lehet, és csökken az esélye arra, hogy valaha is visszaszocializálódhasson. Régen a társadalom kirekesztette a szkizofréneket (mint általában a pszichiátriai betegeket,) zárt elmegyógyintézetekben, börtönszerû, nyomasztó körülmények között kellett élniük. Hála a modern kezelési lehetôségeknek, és az ún. „második generációs” gyógyszereknek, lehetôvé vált, hogy a betegek rövidebb idôt töltsenek intézetben, és hamarabb visszatérjenek a közösségbe, otthonukba, iskolába, és a munkába is. Persze itt igen nagy a család megértô segítésgének szerepe, amire a családot is meg kell tanítani. Gyógyszeres kezelés és pszichátriai rehabilitáció A kezelés három pillérre épül. A fundamentális gyógyszerelés, melyet kiegészítenek a pszichoszociális eljárások és a gyógy (terápiás) foglalkozások, és a készségfejlesztés. A Gyógyszeres kezelés: A pszichiátriai zavarok nagy része így a szkizofrénia is kezelhetô (hála a korszerû gyógyszereknek), de a
3
HÍREK INFORMÁCIÓK maradéktalanul nem gyógyítható betegségek közé tartozik, (mint pl. a cukorbetegség). Tünetmentes vagy tünetszegény állapot érhetô el, de a visszaesés lehetôségével mindig számolnunk kell. Ezért fontos a kezelés akut szakában a lehetô leghamarabbi tünetredukció és a fenntartó szakaszban a folyamatos megfelelô dózisú gyógyszer szedése. A pszichiátriai rehabilitáció alapelve a meglévô funkciók és képességek megtartása és kompenzatórikus fejlesztése. A rehabilitáció célja, a páciens társadalmi beilleszkedésének, társadalmi elfogadhatóság lehetôségének kialakítása. Hiszen a betegnek olykor fel kell adnia eredeti életvitelét, és új foglakozást kell találnia a megmaradt, fejleszthetô képességeire alapozva. FÁJDALOMCSILLAPÍTÁSI KONFERENCIA. 2006. FEBRUÁR 2. A Magyar Rákellenes Liga szervezésében a fájdalomcsillapítás mikéntjérôl, lehetôségeirôl hallottunk négy elôadást. Dr Horváth J. Attila docens, a Fájdalomcsillapítási Társaság elnöke a malignus betegségeknél szóba jöhetô gyógyszereket és más alternatív lehetôségeket ismertetett. A kezelések során kb. 80%-ban farmakoterápia zajlik, és kb. 20%-ban az invazív lehetôségeket használjuk. A fájdalom, mint egy betegség jelzôrendszere mûködik ugyan, de nem objektivizálható, mérése meglehetôsen nehéz és ilyenformán a vizsgálatok inkább a terápia követésére jók. A fájdalomtûrô képesség változó: idôs korban többnyire nagyobb, megélésébe a psziche mindig belejátszik. A fájdalomnak három féle típusa van, éspedig nociceptiv, neuropátiás és pszichoszomatikus fájdalom. A tumoros fájdalom mindig kevert. Az eredettôl függôen adjuk a gyógyszereket! A nociceptiv fájdalomra a legjobbak a NSAID-k és opiátok. A neuropátiás fájdalomra a carbamazepinek adhatók, és a pszichoszomatikus fájdalomra a SSRI- k és fizikoterápiák hatásosak. A malignus betegségek okozta fájdalom mindig progrediál, ezt szem elôtt kell tartani. A WHO ajánlását követve a kezelés során a következôket kell figyelembe venni: – Lehetôség szerint ne invazív módon segítsünk – Idôben, tehát preventíven adjuk a fájdalomcsillapítót – Hatáserôsség szerint lépcsôzetes kezelést végzünk – Mindig kombinációt használjunk – A negyedik lépcsô az invazív kezelés! A fájdalomcsillapító szereknek sajnos mindig van mellékhatásuk, ez betegenként változó. Az erôs opiátok dózisának nincs határa! Egy új morfin származék a HYDROMRPHON (Palla-
4
don SR) jelent meg a listán. Nagy elônye, hogy 7,5szer erôsebb, mint az ismert morfium, és sokkal kevesebb a mellékhatása. Az elôadó még beszélt az egyéb gyógyszeres és invaziv kezelésekrôl, mint kiegészítô terápiákról: izomrelaxánsok, szedativumok, szteroidok, antidepresszánsok, gabapentin, antikonvulzívumok stb. Az érzéstelenítés különbözô formáit is ismertette, a palliatív sugárkezelést, izotópok használata, TENS készülék, biofeedback és így tovább. Utoljára, de nem utolsó sorban kiemelte az opiátok kb. félévente történô rotációjának a jelentôségét . Dr Bonyhády Elemér háziorvos a krónikus fájdalmakról beszélt, amelyeknek jelentôségét gyakoriságuk, elhúzódó voltuk és személyiség torzító hatásuk adja. Az óriási veszélyt a következményes öngyógyszerelés jelenti. Ezért a fájdalom csillapításának nagy szerepe van. Az elôadó kiemelte a többnyire szükséges folyamatos pszichés vezetés, a fizikoterápia és gyógytornák jó hatását figyelembe venni az általában kombináltan adandó gyógyszerelés mellett. A köztudatban meglévô ódzkodás az erôs opiátok ellen nem indokolt, mert a legfontosabb a fájdalom megszûntetése. Nagyon jónak tartja a tapaszokat, úgy véli, hogy nem alakul ki dependencia erôsebben, mint pl. a NSAID-knál. Az erôs opiát is veszélytelen jól kézben tartva a beteg kezelését. Újdonság a receptírási rendelkezések között, hogy szakorvosi indokoltság esetén a krónikus fájdalomban szenvedô betegnek az erôs opiátot 90%-s támogatással felirhatjuk 6 hónapig. Dr Kismarton Judit az új, erôs fájdalomcsillapítók felírási rendelkezéseirôl beszélt, kiemelve a jelenleg meglévô ellentmondásokat . Dr Rényi Imre a gyermekgyógyászatban is szükséges, de egyelôre nem elégséges fájdalomcsillapításról tartott rövid elôadást- kiemelve azt a problémát, hogy ebben a tárgyban még kevés a tapasztalat. Dr. Faragó Erika MI A HELYZET AZ OLTÓANYAG FEJLESZTÉSE ÉS ELÔÁLLÍTÁSA TERÉN? Jelenleg még nem áll rendelkezésre hatékony vakcina egy világjárványt okozó vírus ellen. Minden évben gyártanak influenza elleni oltóanyagokat, de ezek nem nyújtanak védelmet az influenza világjárvány kialakulása esetén, csak a szokásos, szezonális influenza ellen alakítanak ki immunitást. A H5 és N1 típusú felszíni fehérjéket tartalmazó avian influenzavírus elleni kísérleti oltóanyag fejlesztésével számos országban foglalkoznak, de még nincs kereskedelmi célú gyártásra kész vakcina. Ennek oka az is, hogy még nem is alakult ki az emberi influenzavírus, mely majd világjárványt okoz. Az e vírus ellen készített vakcina várhatóan széles
2006. március
medicus universalis
+
HÍREK INFORMÁCIÓK körben csak néhány hónappal a járvány kitörését követôen lesz elérhetô. Folyamatban vannak a klinikai vizsgálatok, melyek meghatározzák, hogy a kísérleti vakcinák teljes védettséget nyújtanak-e, és a különbözô összetételû készítmények (formulák) közül melyekben hasznosul a leggazdaságosabban a vakcinában lévô antigénmennyiség. Ha ugyanis sikerül csökkenteni az oltóanyagban a kellô védettség kialakításához szükséges antigén mennyiségét, akkor ezzel növelhetô a gyártott vakcina mennyisége. Mivel a vakcinagyártáshoz felhasznált vírusnak teljesen egyeznie kell a járványt okozó vírussal, az új, világjárványt okozó vírus megjelenése, és a világjárvány kezdetének bejelentése elôtt nem kezdôdhet meg a nagyarányú, kereskedelmi célú oltóanyag-termelés. A jelenlegi globális gyártókapacitás jóval kisebb, mint amilyenre egy világjárvány során várhatóan igény lenne. Milyen gyógyszerek állnak rendelkezésre a betegek kezeléséhez? A neuraminidáz-gátlók csoportjába tartozó két gyógyszer, az oseltamivir (Tamiflu), és a zanamivir (Relenza) képes csökkenteni az influenza megbetegedés súlyosságát és idôtartamát. A neuraminidázgátlók hatékonysága többek között attól is függ, hogy a kezelést a tünetek megjelenését követô 48 órán belül megkezdik-e. Az A/H5N1 altípusú madárinfluenza-vírus által okozott humán megbetegedéseknél a gyógyszerek javíthatják a túlélési esélyeket, ha korán elkezdik adni ôket, bár a klinikai adatok korlátozottak. Az A/H5N1-szerû humán influenzavírus várhatóan érzékeny lesz a neuraminidáz-gátló gyógyszerekre. A neuraminidáz-gátlókkal szembeni antivirális rezisztencia
eddig klinikailag elhanyagolható mértékû volt, de egy világjárvány idején történô széleskörû alkalmazás esetén valószínûleg számolni kell a kialakulásával. Az antivirális szerek régebbi generációja – az amantadin és a rimantadin (M2-gátlók) – lehet, hogy alkalmasak a világjárványt okozó influenzavírus ellen, de hamar kialakulhat a rezisztencia ezekkel a gyógyszerekkel szemben, és így a világjárvány idején jelentôsen csökkenhet hatékonyságuk. Néhány, jelenleg cirkuláló A/H5N1 altípusú vírustörzs teljesen rezisztens ezekkel az M2-gátlókkal szemben. A vírus örökítô anyagának hirtelen átrendezôdésével kialakuló, világjárványt okozó új vírussal szemben ugyanakkor hatékonyak lehetnek az M2-gátlók. A neuraminidáz-gátlókkal szemben a legfôbb és legjelentôsebb aggály a korlátozott gyártókapacitás és az ár, amely sok ország számára elérhetetlenné teszi ezeket a gyógyszereket. A jelenlegi termelési kapacitással amely a közelmúltban négyszeresére nôtt egy évtizedre van szükség a világnépesség 20%-ának kezeléséhez elegendô oseltamivir mennyiség legyártásához. Az oseltamivir gyártása bonyolult és idôigényes, továbbá az elôállítás más termelôegységekbe történô áthelyezése sem könnyû. Az A/H5N1 altípusú madárinfluenza-vírus által okozott emberi megbetegedések során kialakult legtöbb halálos kimenetelû tüdôgyulladást a vírus okozta (elsôdleges, víruseredetû tüdôgyulladás), ami nem gyó-gyítható antibiotikumokkal. Az influenza gyakori szövôdménye a másodlagosan kialakuló bakteriális tüdôgyulladás, e késôi szövôdményként jelentkezô tüdôgyulladás esetében azonban az antibiotikumok életmentôk lehetnek. A WHO bölcs intézkedésként értékeli, hogy az országok elôzetesen biztosítják a megfelelô antibiotikumok nagy mennyiségben történô felhalmozását.
MADÁRINFLUENZA Az Országos Tisztifôorvos és az Országos Fôállatorvos felhívása Felhívjuk a Távol-Keletre, különösen a Kambodzsába, Kínába, Hong-Kongba, Indonéziába, Kazahsztánba, Laoszba, Malajziába, Észak-Koreába, Pakisztánba, Oroszországba, Thaiföldre, Vietnamba, Törökországba és Romániába utazók, illetve az ezen országokból hazautazók figyelmét az alábbiakra: 1. A kinntartózkodás ideje alatt fordítson fokozott figyelmet a higiénés ajánlásokban foglaltak betartására, a gyakori kézmosásra. Lázas megbetegedés esetén azonnal forduljon orvoshoz. 2. Az utazás során kerülje a baromfipiacokat, a baromfitartó telepeket, illetve a közvetlen érintkezést baromfival, illetve egyéb madarakkal. 3. Baromfi és más madarak, illetve az ezekbôl készült termékek Európai Unióba történô behozatala a fenti országokból tilos. 4. Állati eredetû élelmiszerek Európai Unióba történô ellenôrizetlen behozatala még személyes fogyasztás céljából is tilos. Tanácsoljuk, hogy az útra személyes fogyasztásra se hozzon magával állati eredetû élelmiszert, ellenkezô esetben helyezze azt a határátlépés elôtt a kijelölt szeméttárolóba. A határôrség a személyi poggyászt fokozottan ellenôrzi az illegális behozatal megelôzése érdekében. 5. Az utazásról visszatérve, lázas állapot esetén vizsgálat céljából azonnal forduljon kezelô-, vagy háziorvosához. 6. További információkért kérjük, látogassa meg a www.fvm.hu illetve a www.oek.hu internetes honlapokat.
medicus universalis
+
2006. március
5
HÍREK INFORMÁCIÓK Egy kutatás meglepô eredményei szerint az áttétképzôdés bizonyos szakaszában a tumorsejtek „Kémeket küldenek” elôre a „kiszemelt” szervbe, azaz a leendô áttét helyére. Ezek a sejtek készítik elô a terepet a tumorsejtek megtelepedéséhez és elszaporodásához. Áttétképzôdés: egy összetett folyamat A tumorsejtek egyik legveszélyesebb tulajdonsága, hogy kilépve a közös kötelékbôl – amelyet kialakulásuk helyén, a primer (elsôdleges) daganatban együtt képeznek – képesek a véráramon keresztül a szervezet bizonyos helyeire elvándorolni, és ott újonnan elszaporodni. Ez a folyamat az áttét- vagy metasztázis-képzôdés, amelynek pontos mechanizmusa mindmáig feltáratlan1,2. Az áttétek kialakulása után a betegség már szerényebb reményekkel kezelhetô, így a folyamat tisztázása elsôdleges fontosságú. Az áttétképzôdés szabályozott biokémiai útvonalakon keresztül zajlik le4,5, de egyes lépései még ismeretlenek számunkra. A szabályozott mód többek között azt jelenti, hogy a szervezet akármelyik pontján nem alakul ki áttét, csak bizonyos meghatározott helyeken. Így például a legtöbb tumoros elfajulás másodlagos célpontja a tüdô, illetve a máj. Az viszont, hogy miért pont ezek a szervek váltak az átalakult sejtek célpontjaivá, és hogyan történik a „meghódításuk”, valójában a mai napig rejtély. Amit a fentieken kívül biztosan tudunk az, az, hogy a megtelepedést követôen a tumorsejtek érképzôdés (angiogenezis) kiváltásával biztosítják maguknak a szinte korlátlan szaporodás lehetôségét, hiszen a véráramon keresztül lehetôvé válik számukra a légzési gázok, a tápanyagok és egyéb komponensek felvétele, illetve leadása. Az áttét fejlôdése során azt is figyelembe kell venni, hogy a tumorsejtek képesek a környezetükben lévô még egészséges sejteket is „utasítani”, hogy „segítsék” fennmaradásukat és terjedésüket. Jó példa erre a csontáttét kialakulása. Ekkor a tumorsejtek olyan fehérjét (mellékpajzsmirigy-hormon függô fehérje, PTHrP) termelnek, amivel a csont alapállományának lebontására kényszerítik az egészséges csontsejteket. E degradáció következtében6 többek közt átalakító növekedési faktor (TGF) szabadul fel, ami viszont a tumorsejteket serkenti további PTHrP-termelésre és szaporodásra.
6
Egy meglepô kísérlet De vajon szerepe lehet más sejteknek is a metasztázis folyamatában? Melyek lehetnek e folyamat legkorábbi lépései? Ezekre a kérdésekre kereste a választ R. N. Kaplan (Kaplan, R. N. és társai. Nature 438, 820-827 oldal, [2005]) és kutatócsoportja. Kaplanék3 kísérleteinek célja az volt, hogy egérmodellek segítségével kövessék a tüdôáttét kialakulása során vándorló sejteket. Ehhez elôször létre kellett hozniuk egy megfelelô egérpopulációt, amely alkalmas a kísérlet kivitelezésére. Sugárzással kiölték az egerek csontvelejét, s olyan csontvelôi sejtekkel helyettesítették, amelyeket zöld fluoreszcens fehérjével jelöltek meg. Erre azért volt szükség, hogy a mintavétel után könnyen láthatóak legyenek a sejtek mikroszkóp alatt. Ezt követôen az egerek bôrébe tüdôkarcinóma sejteket (hámeredetû tumorsejtek) vagy melanoma sejteket (pigmentsejt-eredetû tumorsejtek) injektáltak. Ezeket vörös fluoreszcens fehérjével jelölték. Azt remélték, hogy az injektált sejtek a bôrben elsôdleges tumorokat alakítanak ki, majd egyes sejtek ezekbôl kiszakadva a véráram útján a tüdôbe jutnak, ahol másodlagos tumort képeznek. Ehhez képest megdöbbentô dolgot tapasztaltak. Az injektálást követô 12–14. napon ugyanis nem a várt, vörös színû, tumoreredetû sejtek tûntek fel elôször a tüdôben, hanem a zöld, csontvelôi-eredetûek. A vörös színû sejtek csak késôbb, a 18. napon jelentek meg a légzôszervben, s a 23. napra tehetô a mikrometasztázisok formálódásának ideje. Ekkor a tumorsejtek 95 százalékkal nagyobb mennyiségben voltak már jelen a tüdô ezen részében, mint a mikroszkóp alatt zölden világító csontvelôi-eredetû sejtek. Ennek ismeretében a kutatók megismételték a kísérletet, annyi módosítással, hogy nem tumorsejtekkel, hanem magával a tumorsejt-kultúrával injektálták az egereket. Ez azért jelent fontos minôségi változást, mert a sejtkultúrában maguk a tenyésztett sejtek jóval kisebb százalékban fordulnak elô, mint az általuk termelt különbözô anyagok. A kísérlet így is a fenti eredményt adta, amibôl arra a következtetésre jutottak, hogy a tumorsejtek által termelt faktorok a felelôsek a csontvelôi-eredetû sejtek mozgósításáért. Az egerekbe a detektálást követôen intravénásan juttattak be még tumorsejteket, amelyek 93 százaléka négy nap elteltével már megtalálható volt a tüdôben. Tumorsejtek felderítôi Mi lehet mindennek a magyarázata? Miért érkeznek a csontvelôi-eredetû sejtek elôbb az áttétképzôdés helyére, mint maguk a tumorsejtek? A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a csontvelôi sejtek – mint a tumorsejtek elôfutárai – megtelepedésük révén elôkészítik a környezetet az utóbbiak számára. A tumorbiológiában is használható ugyanis
2006. március
medicus universalis
+
HÍREK INFORMÁCIÓK a niche („környezeti fülke”) fogalma – homológ magával az ökológiai niche-sel –, ami ez esetben annyit takar, hogy a tumorsejteknek szükségük van egy meghatározott környezetre, ahol képesek alkalmazkodni az azon belül ható erôkhöz, és kihasználni a helyi fiziológiai lehetôségeket a fennmaradásukhoz, szaporodásukhoz. Így Kaplanék szerint a tumorsejtek azért mozgósítják a csontvelôi sejteket, hogy azok teremtsék meg számukra a megfelelô, premetasztatikus (a metasztázis kialakulása elôtti, megtelepedéshez szükséges) környezetet. Ezek után persze még mindig számos kérdés maradt megválaszolatlan a kísérlet kapcsán. Például a vizsgálat folyamán használt csontvelôi sejteket még nem tudják azonos állapotban izolálni. Így az injektált egerekbe különbözô fejlôdési stádiumú és típusú sejtek kerültek, amelyeknek természetesen a tulajdonságaik is eltérôek. Ezért nem lehet tudni, hogy vajon minden csontvelôieredetû sejt részt vett-e a premetasztatikus niche kialakításában, vagy azoknak csupán egy speciális csoportja? A különbözô fejlôdési stádiumú sejtek jelenlétét a kísérletsorozat folyamán izolált faktorok és receptoraik milyensége is alátámasztja. Kimutatható volt ugyanis például a vaszkuláris endoteliális növekedési faktor receptor 1 (VEGFR1), amely az ún. hematopoetikus progenitor sejtekre jellemzô molekula. (A hematopoetikus progenitor sejtek olyan éretlen, csontvelôieredetû sejtek, amelyek képesek a szervezetben eloszlani, és ahol szükséges, ott létrehozni az érett vér- és csontvelôi sejteket.) Hogy a fenti kérdésre választ kaphassanak, Kaplanék egy, a receptorra specifikus antitesttel (amely meggátolja a receptor aktiválódását) kezelték a kísérleti egereket, s ily módon sikerült meggátolniuk a premetasztatikus niche kialakulását. Hogy ezt az eredményt megerôsítsék, megismételték a kísérletet olyan csontvelôi-eredetû sejtekkel is, amelyek egyáltalán nem voltak képesek kifejezni az említett receptort. Ezek után pedig a kutatók különbözô, emberi tumorokból származó primer tumorok és nyirokcsomó-áttétek tanulmányozásába kezdtek, s itt is sikerült kimutatniuk olyan sejteket, amelyek VEGFR1-et hordoznak a felszínükön. Feltételezhetô tehát, hogy a VEGFR1-et hordozó hematopoetikus progenitor sejtek felelôsek a premetasztatikus niche létrehozásáért. A csontvelôi-eredetû sejtek egyéb funkciói A tumorsejtek olyan faktorokat termelnek, amelyek a jövôbeli metasztázis helyén lévô normál fibroblaszt (kötôszöveti) sejteket fibronektin elôállításra késztetik.
medicus universalis
+
2006. március
A fibronektin egy fehérje, ami a sejtközötti térhez (extracelluláris mátrix) kapcsolja a sejteket, és segít a szöveti struktúra kialakulásában és fenntartásában. Ezért a fibronektin-fehérjék talán dokkolóhelyül szolgálhatnak az érkezô csontvelôi-eredetû sejtek számára. Ezek az elsôként érkezô sejtek pedig ún. integrineket (alfa4béta1 és alfa4béta7) termelnek. Az integrinek hozzákapcsolódnak a fibronektinhez, amin keresztül sejt-sejt kapcsolatok kialakulását segítik elô. A csontvelôi-eredetû sejtek rendelkeznek proteáz (fehérjebontó) aktivitással is, ami azért szükséges, hogy mozogni tudjanak az extracelluláris mátrixban. A fehérjebontás következtében azonban felszabadulhatnak egyes növekedési faktorok (például VEGF), amelyek szintén fenntartják a premetasztatikus niche fejlôdését. Kísérletesen a szerzôk kimutatták, hogy a VEGFR1-et tartalmazó csontvelôieredetû sejtek hozzájárulnak a tumorsejtek kapcsolódásához és motilitásához, és azt feltételezik, hogy ez talán a szervezeten belül is így zajlik. Szerepük azonban a tumor formálódását és az érképzés növekedését tekintve ellentmondásos7. A fent leírt folyamatok végbemenetele természetesen nem varrható pusztán a VEGFR 1 nyakába. A jelsorozat minden tagja, így az integrinek és más kapcsolófehérjék, TGF-ß, proteázok, VEGF stb. felelôs a metasztázis kialakulásáért, így az útvonal gátlószereire (inhibitoraira) nagy figyelem fordítódik. Hiszen közöttük keresgélve és kombinálva rálelhetnek a kutatók azokra az anyagokra, amelyekkel megakadályozható vagy megszakítható az áttétképzôdés. Az eddigi eredmények alapján erre valószínûleg egy anti-VEGFR, vagy egy ehhez hasonló molekula lehet leginkább alkalmas. Ahhoz viszont, hogy ennek felderítése minél gördülékenyebben és gyorsabban valósulhasson meg, fontos lenne a klinikai kísérleti tesztelôrendszer olyan irányú átalakítása, ami lehetôvé tenné annak minél hatékonyabb idomulását a metasztázis molekuláris biológiájához. Az eredeti cikkben hivatkozott cikkek: 1. Weiss, L. et al. J. Pathol. 150, 195-203 (1986). 2. Pasqualini, R. & Ruoslahti, E. Nature 380, 364-366 (1996). 3. Kaplan, R. N. et al. Nature 438, 820-827 (2005). 4. Steeg, P. Nature Rev. Cancer 3, 55-63 (2003). 5. Sawyer, T. K. Expert Opin. Invest. Drugs 13, 1-19 (2004). 6. Mundy, G. Nature Rev. Cancer 2, 584-593 (2002). 7. Garmy-Susini, B. & Varner, J. A. Br. J. Cancer 93, 855858 (2005).
7
HÍREK INFORMÁCIÓK KIUGRÓ PROFIT A GYÓGYSZERPIACON A piac szinte biztosra veszi, hogy az EGIS nek és a RICHTERnek, nagyon jól sikerült a tavalyi év utolsó szakasza (ami az Egis esetében a 2005/2006-os üzleti év elsô negyede), mint ahogy az idei kilátásokat is egységesen pozitívan értékelik, kommentálta a piaci hangulatot Sarkadi Szabó Kornél, a Raiffeisen elemzôje. Egyelôre ugyanis nem látott olyan hír napvilágot, mely szerint 2006-ban megváltozna az orosz gyógyszer támogatási rendszer, miáltal Oroszország és a FÁK térsége továbbra is húzhatja az értékesítést. A kedvezô,rövid távú, kilátások a korábbinál magasabb idei célárfolyamokban is megnyilvánulhatnak a gyorsjelentést követôen, tette hozzá az elemzô. A Richter az év sztorija „A Richter volt az egyik legnagyobb sztori a 2005ös év utolsó negyedévében” – olvasható a lapunkhoz eljuttatott elemzôi várakozások egyikében. Az elemzôk ugyanakkor arra is rámutatnak, hogy a számokat egyszeri tételek, elsôsorban a Forest Laboratories által fizetett költségtérítés dobhatja fel. Az árbevétel a szakértôk szerint rekordszintet érhet el, a várakozások 35 és 38 milliárd forint közé esnek. Ezt egyrészt a volumen növekedésének, másrészt a dollár-forint árfolyam kedvezô alakulásának köszönheti a társaság. A 2005. negyedik negyedéves adózás utáni eredmény akár 13 milliárd forint fölé is emelkedhet a bázisidôszaki 11,354 milliárddal szemben, amennyiben a társaság amerikai partnerétôl származó, már említett egyszeri bevételt is figyelembe vesszük. A piaci várakozások 11,5 milliárd forint körül kezdôdnek, de ha az egyszeri Forest-tételtôl megtisztított prognózisokat nézzük, akkor 9,5–10 milliárd forintos adózott profitra számíthatunk, vagyis 2004 utolsó negyedévéhez képest több mint 27 százalékos profitbôvülésre. Az Egistôl szintén jó híreket és a kedvezô tendenciák folytatását várja a piac. A 20–22 milliárd forintra becsült árbevétel, ha beigazolódik, a kisebbik gyógyszercég esetében is rekordnak számít, amit megintcsak fôleg az exportpiacoknak tudhatnak be a befektetôk. Nemcsak volumenében történt az elemzôk szerint bôvülés, hanem kedvezôen alakult a dollár-forint árfolyama is: az október-decemberi idôszakban átlagosan 210 forinton jegyezték a dollárt, az elôzô negyedévi 201,7, és a bázisnegyedévi 189,1 forinttal szemben.
Az izraeli Technológiai Tecnion Intézet csapata megvizsgálta, hogy a terápiákon résztvevô kutyák milyen hatással vannak a betegekre. Azok a páciensek, akik ezeken a kezeléseken vettek részt sokkal kevésbé voltak fásultak, mint a hagyományos terápiákon kúrált emberek. A kutatócsoport az anhedónia jelenségére fókuszált, ami a természetes boldogságra való képesség hiányát jelenti, és mellesleg a skizofrénia legáltalánosabb tényezôje. Egy anhedonikus anyánál például nem jelent örömforrást, hogy játszik a babájával, egy anhedonikus focista nem boldog, ha gyôz a csapata, egy anhedonikus tinédzser nem örül neki, ha megszerzi a jogosítványát. Ez a tünet a hibásan mûködô társas érintkezéshez kapcsolódik, és nagyon ellenállónak bizonyul a kezelésekkel szemben. A kutatók 10 héten keresztül vizsgáltak 10 olyan skizofréniával kezelt beteget, akik házi kedvencek közremûködésével zajló terápián vettek részt és 10 klasszikus kezelésre járó pácienst. Minden esetben rögzítették a betegek tüneteit, életminôségükrôl alkotott szubjektív nézeteiket valamint „hedonista” beállítódásukat, azaz hogy örömtelinek tartják-e élményeiket. A kisállatokkal kúrált páciensek komoly fejlôdést mutattak hedonista beállítódásuk terén a hagyományos terápiákon résztvevôkkel szemben. Ezzel párhuzamosan javult szabadidô használatuk minôsége és a motivációs szintjük is. A kutatócsoport vezetôje, Dr. Inbar Nathans-Barel szerint az állat-terápia „segíti a pszichoszociális rehabilitációt, és javítja a krónikus skizofréniában szenvedô emberek életminôségét”. LELKI SÉRÜLT GYERMEKEK KOMPLEX PSZICHO-SZOCIÁLIS REHABILITÁCIÓJA A PSYCHOEDUCATIO-LÉLEKNEVELÉS ALAPÍTVÁNY ÉS A MENSANA 2004 KFT. KÖZÖS PROGRAMJA A MOL TÁMOGATÁSÁVAL
A program lehetôséget nyújt a fiataloknak arra, hogy életüket helyes mederbe terelhessék, felismerjék szunnyadó képességeiket, ablakot nyit egy szebb értelmesebb életre, a PSZIHIART – mûvészeti képzés segítségével.
HÁZI KEDVENCEK A SKIZOFRÉNIA ELLEN A kis kedvencek segíthetnek a skizofréniában szenvedô embereknek, hogy motiváltabbnak érezzék magukat, és így javuljon az életminôségük - állapította meg egy izraeli kutatócsoport.
8
A Psychoeducatio-Léleknevelés Alapítvány és a Mensana 2004 Kft. lelki sérült gyermekek pszicho-szociális rehabilitációját segítô komplex programot indít. Ehhez az anyagi hátteret a MOL „Segíthetek?” pályázatán elnyert 2,3 millió Ft biztosítja. A kétszer három
2006. március
medicus universalis
+
HÍREK INFORMÁCIÓK hónapos program során lelki sérült, 10–14 éves gyermekek rehabilitációját végezzük. Eszköztárunkban csoportos pszichoterápia, mûvészetterápia és mozgásterápia szerepel, melyek komplex módon alkalmazva elôsegítik a gyermekek gyorsabb visszailleszkedését a közösségbe. A komplex terápiát a szakmailag felkészült oktatók és terapeuták a Mensana 2004 praxisközösség modern egészségcentrumában végzik A program helyszíne a Mensana 2004 Egészségügyi Szolgáltató és Oktató Kft. (1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/A.) A programok a MOL-támogatás miatt ingyenesek, és a hét végeken zajlanak, hogy a gyermekek tanulmányaikból ne mulasszanak A programra még újabb jelentkezéseket is fogadni, tudnak az (1) 275 2452 telefonszámon. A komplex rehabilitációs program részletesen A gyerekek rehabilitálásakor az a cél, hogy a múlt élményeinek feldolgozása mellett a gyerekek figyelmét a jövôre irányítsuk. A mûvészetterápiát és az élményterápiát csoportosan és egyéni keretek között is alkalmazzuk. A gyermekek lelki rehabilitációjának, kezelésének alaptétele, hogy a súlyos, tartós betegség vagy sérülés a legtöbb esetben az érzelmek felborulásával, az önkifejezés gátoltságával, a gyermeki, az emberi kapcsolatok beszûkülésével jár. Bizonyított tény, hogy a mûvészi élmény hatására vagy az abban való cselekvô részvétellel, alkotással ezek a hatások oldhatók, enyhíthetôk. A betegség típusa, a tünetek jellege, súlyossága, illetve a kis betegek személyisége határozza meg, hogy a nem verbális mûvészi kifejezésformák – mozgás, tánc, rajz, zene, ének –, vagy a szavak közvetítésével érvényesülôk, például a dráma- és szerepjáték, a versmondás, vagy az írás eredményesebb-e. A mûvészi élményen keresztül lehetôség nyílik egyrészt a betegek jobb megismerésére, betegségük árnyaltabb diagnózisára, lelki okainak felderítésére, beszûkült kapcsolataik kitágítására, másrészt áttételesen megfogalmazhatják indulataikat, fájdalmukat, levezethetik érzéseiket, és kifejezhetik vágyaikat.
medicus universalis
+
2006. március
A program a maga nemében egyedülálló, komplex személyiségfejlesztô és rehabilitációs program, amely három egységbôl áll, egy pszichoterápiás csoportfoglalkozásból, egy mozgás-, relaxáció- és táncterápiás egységbôl a foglalkozások délelôttjén, valamint egy alkotó mûvészetterápiás egységbôl a foglalkozások délutánján. A pszichoterápiás csoportfoglalkozások alapját az ún. kognitív viselkedés terápia (Cognitive Behavior Therapy, CBT) alkotja. (Az üléseket kéthetente váltakozva Dr. Lampérth Melitta gyermekpszichiáter rezidens és Szegedi Magdolna klinikai szakpszichológus vezeti.)
A kognitív viselkedésterápia a megismerésen alapuló kognitív terápia és az adaptív viselkedéses tréning kombinációja. A viselkedésterápiában a résztvevôk megtanulják leküzdeni azokat a nehéz helyzeteket, melyeket ellenôrzött körülmények között teremtenek meg számukra. A CBT-ben ilyen viselkedésterápiás mozzanat például, ha testmozgással idéznek elô szívdobogást azzal a céllal, hogy a pánikbetegeknél heves szívdobogást váltsanak ki, amely egyik vezetô tünete lehet a betegségnek, így ez a tünet könnyebben megérthetô és uralható a késôbbiekben. A terápia a jelen érzéseire és az ezeket befolyásoló tényezôkre helyezi a hangsúlyt, két kulcsfogalma az „elfogadás” és a „változás”. Összefoglalva a CBT olyan technikákat alkalmaz, melyek ráébresztik a résztvevôket arra, hogy leértékelik önmagukat, ezt ellensúlyozza a problémamegoldás, amely révén a résztvevôk a nehézségekkel való megküzdés képességét és módszereit sajátíthatják el. Programunk elsô eleme a Dr. Lamperth Melitta által a gyermekek igényeihez illesztett csoportos CBT. A komplex megközelítésben második elemként
9
HÍREK INFORMÁCIÓK javasolt mozgásterápiás foglalkozások táncterápiás foglalkozásból (vezeti Pecsenka Nóra klinikai szakpszichológus, táncterápia oktató, önkép fejlesztô) és egyéb mozgásigényt kielégítô foglalkozásokból állnak. A mûvészetterápiához tartozó mozgás- és táncpszichoterápia elsô és leghangsúlyosabb alapelve a test-lélek egysége. A módszer koncepciójának további részletei erre a bázisra épülnek. Kidolgozása alapjául a pszichoanalitikus tárgykapcsolat-, a kötôdéselméletek, a csecsemôkutatások, az idegtudományok korai kognitív és érzelmi fejlôdésre vonatkozó eredményei, a mozgás és érzékelés pszicho-neurofiziológiája szolgáltak. A gyógyító folyamat középpontjába a mozgást, a táncot, a testi tapasztalást helyezi, oki, tüneti és rehabilitációs terápiaként egyaránt alkalmazható. A komplex terápia harmadik eleme alkotó mûvészetterápiás foglalkozás (vezeti Kaszás Nóra pszicho-pedagógus, és Balkay László mûvészetterapeuta). Rugalmasan alkalmazkodik a mindenkori csoport összetételéhez, egyedi haladási üteméhez, igényeihez.
Segítségével a résztvevôk a mûvészet eszközeivel olyan témákkal foglalkoznak, mint – az együttmûködés, – a bizalom-önbizalom kérdésköre vagy – az empátia és a tolerancia a közösségben. A program befejezésekor a résztvevôk alkotásaiból közös kiállítást rendeznek. A foglalkozások zeneterápiás részét Balkay László gitár és ének betétei, közös daltanításai adják meg. Psychoeducatio-Léleknevelés Alapítvány Alapításától, 1992-tôl az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) területén mûködik. Az Alapítvány céljai többek között: • a lelki egészség megteremtését és biztosítását célzó metodikák kutatása, kidolgozása és oktatása,
10
• a társadalom egészét vagy egyes rétegeit érintô megrázkódtatások pszichoszomatikus megbetegítô hatásait feltáró és enyhítô, kiküszöbölô megoldások kutatása, illetve az említett vonatkozásokban való együttmûködés. Az Alapítvány kuratóriumának elnöke Prof. Dr. Füredi János, akinek szakmai tapasztalata biztosítja az Alapítvány sikeres mûködését. Füredi Professzor az orvostudomány kandidátusa és az MTA doktora, a pszichiátria, az addiktológia és a pszichoterápia szakorvosa, igazságügyi szakértô, a családterápia szakpszichoterapeutája. Jelenleg a Pszichiátriai Szakmai Kollégium titkára, a Magyar Pszichiátriai Társaság tiszteletbeli elnöke és volt elnöke (1989–1994). 1999-tôl az Egészségügyi Szakképzési és Továbbképzési Tanács tagja. 2001-ben az Alapítvány aktív közremûködésével könyv jelent meg, melyben azok a mûvészeti alkotások találhatók, melyeket pszichiátriai betegek készítettek a terápiájuk során. A Psychoeducatio-Léleknevelés” Alapítvány segítségével, a Lilly Hungária Kft. támogatásával 2004-ben jött létre a Tárt Kapu Galéria, ahol rendszeresen kiállítják a pszichiátriai betegek által a mûvészetterápia során alkotott mûveket. Az Alapítvány a projektben együttmûködik az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézettel. A folyamatos kiállítás jelenleg is az OPNI területén található. A munkatréning során a galériában tevékenykedô betegek a kiállítások szervezésében is részt vesznek, ezáltal számukra a munka világába való visszailleszkedés is könnyebbé válik.
2006. március
medicus universalis
+
WEBORVOS HÍREK
Ezek az alábbiak: 1. A biztosított/törvényes képviselôje kérelme, amely tartalmazza a személyes adatait, a TAJ számát és a kért gyógyszerkészítmény nevét. 2. 3 hónapnál nem régebbi kórtörténeti összefoglaló, amely igazolja, hogy a biztosított kizárólag az igényelt készítménnyel kezelhetô. 3. A biztosítottat kezelô szakorvos javaslata, amelybôl megállapítható a kért gyógyszer neve, kiszerelése, pontos dózisa, a gyógyszerváltás indokoltsága (az eddigi terápiák, illetve új kezelések várható hatékonysága), a támogatás idôtartama. 4. A kezelôorvos által – külön jogszabály szerint (Eü rendelet) – kiállított vény. 5. A biztosított/törvényes képviselôje nyilatkozata a saját, és a vele közös háztartásban élôk által – a kérelem benyújtását megelôzô három hónapban – megszerzett jövedelemrôl (egy fôre jutó havi nettó jövedelem) 6. Az Országos Gyógyszerészeti Intézet által kiadott és jóváhagyott/engedélyezett Járóbeteg Gyógyszerigénylô lap, az alkalmazási jóváhagyással/engedéllyel eg yütt. (Kitöltendô ûrlap a Magyar Közlöny 2004. évi 102. számában található.) 7. A felíró orvos nyilatkozatát, arra vonatkozóan, hogy finanszírozott egészségügyi szolgáltató orvosa-e. A kérelmet a beteg lakóhelye szerint illetékes megyei Egészségbiztosítási Pénztárhoz (a továbbiakban: MEP) kell benyújtani, amelyet a MEP felterjeszt az Országos Egészségbiztosítási Pénztárhoz. Az OEP-nél mûködô orvosszakmai tanácsadó testület véleményére is alapozva, a különös méltánylást érdemlô betegellátás érdekeit is figyelembe véve, egyedi méltányossági támogatás megállapítására az alábbiak esetén nem kerül sor: ha – a kért gyógyszert nem finanszírozott egészségügyi szolgáltató orvosa javasolja, illetve rendeli (továbbiakban együttesen: rendelô orvos), valamint a javaslattevô és az (elsô) vényt felíró orvos nem azonos,
– a rendelô orvos nem az alkalmazási indikáció szerinti illetékes szakorvos, – a kért gyógyszert nem a törzskönyvi indikáció szerint illetékes szakorvos rendeli, – a kért gyógyszer nincs törzskönyvezve a beteg kórképére, – a kért gyógyszer a kiemelt és emelt indikációhoz kötött támogatási kategóriába tartozó betegség csoportokról, indikációs területekrôl és a felírásra jogosultak körérôl szóló, az egészségügyi miniszter és a pénzügyminiszter közleménye szerint 90%-os társadalombiztosítási támogatásban részesül, – a kért gyógyszer a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök közbeszerzésének részletes és sajátos szabályairól szóló 130/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet alapján beszerezhetô gyógyszer hatóanyagokról, és a betegség csoportokról szóló, az egészs égügyi miniszter és a pénzügyminiszter közleménye szerinti készítmény, – a kért gyógyszer a törzskönyvi dokumentáció szerint kizárólag fekvôbeteg gyógyintézetben adható be, – a kihirdetettnél magasabb támogatási kulcsot kérnek, és – lehetôleg számszerûsített adatokkal – nincs alátámasztva az, hogy a beteg miért nem látható el az alacsonyabb térítési díjú gyógyszerrel, – a kért gyógyszer egyedi importos készítmény, és – lehetôleg számszerûsített adatokkal – nincs alátámasztva az, hogy a beteg miért nem látható el a hazánkban forgalomban lévô gyógyszerek egyikével sem, – a kért gyógyszer vény nélkül is kiadható, – a kért gyógyszer az opioidok közé tartozik, – a kért gyógyszer a drogokról (beleértve a nikotin és alkohol) való leszokást elôsegítô készítmények közé tartozik, – a kért gyógyszer az altatók és nyugtatók közé tartozik, – a kért gyógyszer az anxiolyticumok közé tartozik, – a kért gyógyszer a születésszabályozás céljait szolgálja, – a kért gyógyszer a potencia növelés céljait szolgálja, – a kért gyógyszer a biztosított kezdeményezésére elvégzett beavatkozás gyógyszeres kezelésének céljait szolgálja, – a kért gyógyszer alkalmazására nem az elfogadott szakmai protokollok alapján kerülne sor, – a kért gyógyszer az Európai Gazdasági Térség (a továbbiakban: EGT) tagállamában, illetve az Európai Közösséggel, vagy az EGT-vel megkötött nemzetközi szerzôdés alapján az EGT tagállamával azonos jogállást élvezô államban nem, de más országban forgalomba hozatali engedéllyel rendelkezik, és elôzetesen nem alkalmazták fekvôbeteg gyógyintézetben, – a kért gyógyszer Magyarországon forgalomba hozatali engedéllyel, illetve kihirdetett árral nem rendelkezik, de hatóanyaga hazánkban is rendelkezésre áll hasonló beviteli formában, – a kért gyógyszer nem felel meg a költséghatékonyság elveinek, – a kért nem támogatott, vagy 0%-kal támogatott gyógyszer havi terápiás költsége 5000,– Ft alatti, kivéve, ha teljes árú térítési díj összege meghaladja az egy fôre jutó havi nettó jövedelem 10%-át, – a kért nem támogatott, vagy 0%-kal támogatott gyógyszer havi terápiás költsége nem éri el az egy fôre jutó havi nettó jövedelem 10%-át, – a kért 0%-nál magasabb támogatási kulccsal támogatott gyógyszer havi terápiájának térítési díja nem éri el az egy fôre jutó havi nettó jövedelem 10%-át. Tájékoztatómban foglaltak alkalmazása a betegek érdekeit szolgálja, mivel megkíméli ôket egy felesleges közigazgatási eljárás lefolytatásától.
www.weborvos.hu
www.weborvos.hu
GYÓGYSZERRENDELÉSEK MÉLTÁNYOSSÁGI IRÁNYELVEI Az OEP fôigazgatójának levele a gyógyszerrendelés méltányossági támogatási irányelveirôl.
Tisztelt Orvoskollégák! A kötelezô egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. tv. (a továbbiakban: Ebtv.) 1998. január 1-én lépett hatályba, amelynek 26. §-ában az OEP felhatalmazást kapott a méltányossági jogkör gyakorlására. A törvényi szakasz a gyógyító-megelôzô ellátásra és az ún. ártámogatotti körre (gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás) terjed ki. Az Ebtv. hatályba lépése óta eltelt idô alatt igen sok tapasztalatot gyûjtöttünk össze a gyógyszerre vonatkozó rendelési szokásokról, és ezt is figyelembe véve kialakítottuk azokat a méltányossági támogatási irányelveket, amelyek alapján a döntések megszületnek. Ezeket az alapelveket szeretném Önökkel megosztani, amelyek elsôdlegesen a különös méltánylást érdemlô betegellátás érdekeit veszik figyelembe. A kérelmeknek tartalmaznia kell mindazokat a dokumentumokat, amelyeket az Ebtv. végrehajtása tárgyában kiadott 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 11/D. és E. §-a tartalmaz, továbbá olyan dokumentumokat, amelyek az elbíráláshoz elengedhetetlenül szükségesek.
medicus universalis
+
2006. március
11
WEBORVOS HÍREK Fentieken túl felhívom szíves figyelmüket arra, hogy ha a kért gyógyszer a kiemelt és emelt indikációhoz kötött támogatási kategóriába tartozó betegség csoportokról, indikációs területekrôl és a felírásra jogosultak körérôl szóló, az egészségügyi miniszter és a pénzügyminiszter közleményében szerepel, de a beteg kórképe a kiemelt eü. pontokon nincs felsorolva, a szakorvosi javaslatot az adott gyógyszerhez tartozó, a mellékletek szerinti intézmény/kezelôcentrum szakorvosa állítsa ki. Orvosszakértôink – a fôigazgatói döntés elôkészítéshez – bekérhetnek kiegészítô beteg dokumentációkat. A hiánypótlást a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 11/B. § (4) bekezdése szerint 15 napon belül kell az OEP-hez beküldeni. Ennek elmulasztása esetén a méltányossági eljárás megszüntetésre kerül. Elkészítettük az orvos, illetve a beteg által kitöltendô méltányossági formanyomtatványokat. Ezek letölthetôk az OEP honlapjáról. Fellelhetôség: www.oep.hu/szakmai kezdôlap/gyógyszer/egyedi méltányosság. Dr. Kiss József
legtöbb esetben a betegek használnak beutalót. Az egészségügyi rendszer szereplôinek viselkedését tovább tarkítja a több-biztosítós (Csehország, Szlovákia) vagy társadalombiztosítás elvû (Magyarország, Románia) finanszírozás is. Az alapellátás erôsítése mellett, a résztv evô országok rendszereiben közös a folyamatos változás és reform a szûkös erôforrások mellett a minél nagyobb egészségügyi jólét biztosítása érdekében. SZERVEZETT HARC A SZÍV- ÉS ÉRRENDSZERI BETEGSÉGEK ELLEN Szakmai útjára bocsátotta ma az egészségügyi miniszter a szív- és érrendszeri betegségek megelôzésének és gyógyításának nemzeti programját.
Prágában üléseztek az EU-hoz 2004-ben csatlakozott országok háziorvosai, akikhez román kollégák is társultak.
A programot a Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége (MOTESZ) dolgozta ki, Kiss István alelnök vezetésével. A tervezetet Rácz Jenô egészségügyi miniszter „örökbe fogadta”, amivel a kormányfô egyetértett. Az elképzelést a MOTESZ mai szövetségi tanácsülén ismertették a szakmai nyilvánossággal. A tanácskozáson máris több orvosi szakterület képviselôje jelezte, hogy szívesen részt vennének a program részletesebb kidolgozásában, majd a megvalósításban.
A kezdeményezés célja az, hogy a hasonló politikai, szociális és gazdasági helyzettel bíró országoknak alkalmuk legyen a közös gondolkodásra, az egyes háziorvosi/egészségügyi rendszerek megismerésére, a tapasztalat cserére. A résztvevô országok egészségügyi rendszereinek egyik fô hangsúlya az alapellátás átalakítása a körzeti orvosi rendszerrôl a háziorvosi modellre. Nemzetközi tanulmányokban (amelyek összegzését a WHO Egészségügyi Evidenciák Hálózata 2004-ben elvégezte) kimutatták azt, hogy az alapellátás erôsítése kedvezôen hat a halálozási mutatókra, javítja az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférhetôséget, az ellátás folyamatosságát, anélkül, hogy az ellátás minôsége csökkenne, hozzájárulva a rejtett igények feltárásához. A háziorvosok képzése elôtérbe került és változó mértékben valósult meg, például Szlovéniában a háziorvosok 50%-a rendelkezik szakvizsgával, Romániában ez az arány 35%, Csehországban pedig a képzési folyamat megtorpant, mert a minisztérium megvonta a rezidensképzés támogatását. A balti országokban a háziorvosi pálya iránt elég csekély az érdeklôdés, bár a lakosságszámra vetített háziorvosok száma a többi országhoz képet elég magas: Litvániában például 88 háziorvos jut 100 000 lakosra, szemben a magyar 66tal. A balti országokban a születéskor várható élettartam a legalacsonyabb 70–72 év és a férfiak és nôk közötti különbség itt a legnagyobb: 11 év. Mindegyik országban a háziorvosi finanszírozás alapja a fejkvóta, ám ez különbözô mértékben egészül ki teljesítményfinanszírozással. Ez utóbbi Szlovéniában a legmagasabb: 42%. A teljesítmény díj az oltásokért, terhesgondozásért, egyéb preventív aktivitásért jár. A látszólag elônyös teljesítmény szerinti díjazásnak Romániában egyáltalán nem örülnek. Ott a bevétel 20%-át teszi ki a teljesítmény alapú szolgáltatás, ám mivel ez a gyermek, illetve terhes nôk számától függ, sok, fôleg elöregedett lakosságot kezelô praxist hátrányosan érint. A beutalási rend a legtöbb helyen szabályozott, ám a gyakorlatban változó mértékben érvényesül. Csehországban beutaló nem szükséges a járóbeteg ellátás igénybevételéhez, de
A szaktárca Weborvoshoz eljuttatott tájékoztatója a programról: A szív és érrendszeri betegségek a szív, az agy, a perifériás erek, valamint a vese betegségeit jelentik. A szív és érrendszeri kockázati tényezôk között pedig a magas vérnyomás, a cukorbetegség, az elhízás, a zsíranyagcsere-zavar, az egészségtelen táplálkozás, a mozgás-szegénység, a dohányzás, az alkoholizmus és a kábítószer fogyasztás áll. A 2,5 millió embernek van magas vérnyomása, legalább 1 millió embernek cukorbetegsége és a magyar lakosság legalább 30%-a túlsúlyos. A szélütés következményeiben szenvedôk száma 200 000, és mintegy 500 000 gondozásra szoruló vesebeteg van ma Magyarországon. A dohányzás és alkoholfogyasztás mértékében a nemzetközi kimutatások elôkelô helyezettjei vagyunk. Mindezek következtében Magyarországon 7–9 évvel rövidebb ideig élünk egészségben, mint az Európai Unió országainak az átlaga. Hazánkban az emberek több mint a fele (52%-a) szív- és érrendszeri betegségben hal meg, és a gyógykezelések fele is ezeknek a betegeknek az ellátására irányul. A szívinfarktus heveny szakában meghaltak száma ugyan csökken, de a szívelégtelenségben szenvedô betegek száma folyamatosan növekszik. Jelentôsen emelkedik a szélütést elszenvedettek száma, az elérhetô és gyors beavatkozással viszont csökkenthetô a maradandó károsodások száma, a megfelelô rehabilitációval pedig a társadalmi és családi terhek mérsékelhetôek. Emelkedik a perifériás érbetegek és a krónikus veseelégtelenségben szenvedôk száma is. A szív és érrendszeri betegek aránya Magyarországon lényegesen meghaladja az Európai Unió országaiban tapasztalható értékeket. Az elhízás, a dohányzás és az alkoholizmus jelentôsen súlyosbítja a helyzetet és növeli a szív- és érrendszeri betegek számát Magyarországon. A cukorbetegség és a zsíranyagcsere betegség megfelelô kezelése, illetve kialakulásuknak a megelôzése, késleltetése nagymértékben csökkentheti a szív és érrendszeri betegségek gyakoriságát is. Az elhízott, dohányzó, esetleg érbeteg anya kis súllyal született
www.weborvos.hu
www.weborvos.hu
HÁZIORVOSNAK LENNI KELET-EURÓPÁBAN
12
2006. március
medicus universalis
+
WEBORVOS HÍREK újszülöttje nagy valószínûséggel magas vérnyomásban, szív és érrendszeri betegségben szenvedô fiatal felnôtt lesz. Az anya egészséges életmódja, a kissúllyal születô újszülöttek számának csökkentése az egészségesebb felnôtt emberek számának a növekedését eredményezheti Magyarországon is. A kockázat tényezôk és a szervkárosodások is általában halmozottan fordulnak elô, ezért a szív- és érrendszeri betegségek ellátása, a kockázatok csökkentése olyan összetett feladat, amely számos orvosi szakterület együttes tevékenységét igényli. A nemzetközi szakmai gyakorlatnak megfelelôen, figyelembe véve a magyar lakosság kedvezôtlen egészségi állapotát, széleskörû szakmai összefogás eredményeként elkészült „A szív és érrendszeri betegségek megelôzésének és gyógyításának nemzeti programja”, mely 2006–2013. idôszakot átölelô program. A kezdeményezés hátterében az a törekvés is áll, hogy a „II. Nemzeti Fejlesztési Tervben” a szív- és érrendszeri betegségek megelôzésének és gyógyításának programja „Az Egészséges Társadalom Komplex Program” részeként szerepeljen és ezzel e terület megfelelô szintû kormányzati és Európai Uniós támogatási lehetôséghez juthasson. A Nemzeti Program összefoglalja a szív és érrendszeri kockázati tényezôk hatását, a betegségek gyakoriságát és az ezekkel kapcsolatos magyarországi halálozást. Áttekinti az egészségügy helyzetét és leírja a fejlesztés kiemelt szempontjainak tervét. Összefoglalja az eddigi nemzetközi tapasztalatokat, amelyek egy-egy tartományban, régióban, vagy országban mutatják be a szív és érrendszeri betegségek és kockázatok csökkentésére készített programok eredményét. Mindezeket követôen bemutatásra kerül a Nemzeti Program koncepciója a lehetséges megoldásokról és a szakmailag szükséges tennivalókról. Végezetül egy 10 pontos célrendszerben, és az ezekhez tartozó 45 megfogalmazott feladatban foglalja össze a program a megvalósítás lehetôségét. A feladatok között kiemelt helyen áll az egészségfejlesztés, a kockázat és betegség megelôzés, mindezek eléréséhez szükséges a társadalmi közmegegyezés és a népegészségügyi programmal együttmûködve történô megvalósítás. Kiemelt helyet kapott a programban a betegségmegelôzés és a szûrések, amelyek döntô mértékben az alapellátásban történnek meg. A szívbetegségek, agyérbetegség, perifériás érbetegség, vesebetegség, a magasvérnyomás megbetegedés, a cukorbetegség, zsíranyagcsere betegség és az elhízás kezelésével számos szakma foglalkozik. Cél, hogy integrált szakmai és szervezeti együttmûködéssel és a késôbbiekben egy helyen, a megvalósuló Érrendszeri Központokban történjen a szív és érrendszeri betegségek megelôzése, kezelése, rehabilitációja. Ezek a Központok a Nemzeti Program szakmai megvalósításának bázisai lesznek és a betegellátás esélyegyenlôségét, minôségét biztosítják. Mindezek alapján a Program alapvetô célja: – a magyarországi lakosság egészségi állapotának javítása, – az egészség értékké válásának elôsegítése, – a szív és érrendszeri betegségek, az anyagcsere és vesebetegségek elsôdleges és másodlagos megelôzése, – ezeknek a betegségeknek magasszintû gyógyítása és rehabilitációja, – a területi és szolgáltatásbeli egyenlôtlenségek csökkentése, – költséghatékony megoldások felkutatása.
www.weborvos.hu
medicus universalis
+
2006. március
A 2006–2013-ig tartó Nemzeti Program megvalósulása esetén: 1. Csökken a szív- és érrendszeri betegségek gyakorisága és csökken az általuk okozott halálozás, az elveszett életévek száma, javul az esélyegyenlôség és a születéskor várható életévszám férfiaknál és nôknél 3 évvel nô. 2013-ra cél, hogy a születéskor várható élettartam jelentôsen közelítse meg az Európai Unió 25 tagországának átlagát. Az egészséges egyének vérnyomása maradjon 140/90 Hgmm érték alatt, a kezelt betegeké pedig növekvô arányban (50%-ot meghaladóan) érje el az ez alatti értéket. 2. Változik az életmód (csökken a dohányzás, alkoholfogyasztás, mozgásszegénység), és ennek hatására késôbbi életkorban, vagy mérsékeltebb formában jelennek meg a szív és érrendszeri megbetegedések, illetve azok kockázatai. 3. Csökken az orvosi beavatkozásokkal befolyásolható halandóság, szervkárosodás (csökken a szívinfarktus, stroke gyakorisága és a rokkantak száma), javul a betegség utáni életminôség és növekszik a minôségi életévek száma. 4. Növekszik az ismert, jól kezelt szív és érrendszeri betegek aránya, és 5%-kal csökken a nagy szív- és érrendszeri kockázattal bíró lakosok elôfordulása. Növekszik az eredményesen rehabilitáltak száma. 5. Csökken a kora- és kissúlyú újszülöttek aránya, ennek következtében a fiataloknál és a középkorúaknál csökken a szív- és érrendszeri betegségek gyakorisága, javul a termékeny korban lévô nôk egészségi állapota. Egészségügy és versenyképesség: – A megelôzés és az egészségfejlesztés kiterjesztése védi és javítja a munkavállalók egészségét, melynek következtében csökken a betegség miatti kiesett munkaidô. – A gyógyítás fejlesztésével a munkavállaló gyorsabb felépülés után tér vissza a munkaerô piacra. – A korszerû ápolási formák elterjesztésével a hozzátartozóit gondozni kényszerülô munkavállalók több munkaórát és jobb minôségû munkát képesek elvégezni. – A fejlettebb egészségügyi ellátás eredményeképpen az inaktív munkaképes korúak, valamint az idôsebbek egy része visszatérhet a munkaerôpiacra. – A megelôzés, ellátás és egészségfejlesztés minôségi változtatásával csökken a megromlott egészségû munkavállalók száma, nô a foglalkoztatás hatékonysága és ezek következtében csökken az egészségügyi és szociális kiadások növekedésének mértéke. TOVÁBBGÖRGETHETÔ, HÁROMHAVI KERETEKBEN JÖN A KÖZGYÓGY Július 1-jétôl már az új szabályok alapján lehet kiadni az új közgyógyigazolványokat. A rendszerben lévô 500 ezer személynek egy év alatt kell alkalmazkodni az új feltételekhez. Júliustól rászorultakra szabott, egyéni gyógyszerkeretet vezetnek be, ennek alsó határa ezer forint, a felsô pedig 12 ezer forint lesz. Az utóbbi összeget a krónikus betegségben szenvedôk igényelhetik. Az egyéni gyógyszerkeretet háromhavonta, egyenlô részletekben bocsátja a beteg rendelkezésére az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP). A maradványt év közben továbbvihetik a jogosultak. Az OEP tartja nyilván az egyenleget, a patikák online terhelik majd azt, a betegek minden vásárlás után megtudhatják mekkora, az egyenlegük.
www.weborvos.hu
13
