BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK NAPPALI tagozat MÉDIAMENEDZSMENT szakirány
MÉDIASZTÁROK MINT KULTURÁLIS MÉRCÉK
Budapest, 2007
Készítette: Nyisztor Adrienn 3
MÉDIASZTÁROK MINT KULTURÁLIS MÉRCÉK
TARTALOMJEGYZÉK
1. BEVEZETŐ
5
2. ÁBRÁK, DIAGRAMOK
7
3. KONCEPTUALIZÁLÁS
15
A) MÉDIA FOGALMA
15
B) SZTÁR FOGALMA
16
C) KULTÚRA DEFINÍCIÓJA
18
D) ÉRTÉKEK – DEFINÍCIÓ ÉS CSOPORTOSÍTÁS
20
4. MI A MÉDIASZTÁROK FELADATA A KÖZSZOLGÁLATI MÉDIÁBAN?
23
5. MI A MÉDIASZTÁROK FELADATA A KERESKEDELMI MÉDIÁBAN?
28
6. POZITÍV ÉRTÉKEKET KÉPVISELŐ MÉDIASZTÁROK
34
7. NEGATÍV ÉRTÉKEKET KÉPVISELŐ MÉDIASZTÁROK (BOTRÁNYHŐSÖK)
40
8. „KAKUKKTOJÁSOK”
45
9. NEMZETKÖZI TENDENCIÁK, PRIORITÁSOK
49
10. HAZAI TENDENCIÁK,PRIORITÁSOK
53 4
11. MÉDIASZTÁROK SAJÁT SZEMSZÖGBŐL
63
12. MÉDIASZTÁROK, AHOGY „MI” LÁTJUK ŐKET
69
13. KONKLÚZIÓ – ÖSSZEGZÉS
71
14. MELLÉKLETEK
73
A) PRIMER KUTATÁS – KÉRDŐÍV
73
B) SZEKUNDER KUTATÁSI EREDMÉNYEK – NÉPSZERŰSÉGI INDEXEK
77
15. FORRÁSJEGYZÉK
80
5
1. BEVEZETŐ „Médiasztárok mint kulturális mércék” – hangzik a cím. Manapság oly divatos téma. Médiasztárok folynak a csapból, nevetnek ránk a televízióban, hallgatjuk ékesszólásaikat a rádióban munkába menet, az életükről olvasunk az újságban és az interneten. Igen ám, de kik is azok a médiasztárok? Az, aki a híradóban mondja a híreket? Vagy az, akit meghívnak a talkshow-ba beszélgetni? Esetleg az, akiről olvashatunk az újságban – tehát akár a szomszéd is lehet médiasztár? Ki dönti el, hogy valaki az-e vagy sem? Hány embernek kell ismerni valakit, hogy „híres”-nek mondhassuk? Aki híres, az médiasztár? Ezek a kérdések merültek fel a téma kapcsán először. Maga a fogalom sokrétű és vitatott voltát az is bizonyítja, hogy sok helyen, sok emberre ráaggadják ezt a titulust, legyen az Kovi, Lagzi Lajos vagy éppen Szijjártó Péter. Holott azért minőségben is van különbség amellett, hogy teljesen különböző foglalkozású emberekről van szó. Tehát hogy van az, hogy egy pornómogul, egy mulatós zenész és egy politikus mind ugyanazt a megjelölést kapja? Mi a közös bennük? Csak annyi, hogy a médiában szerepelnek. S ettől máris sztárok? Ezek szerint igen. Vannak-e hivatásos médiasztárok is, vagy csak azokat nevezik annak, akik valamelyik médiumban szerepelnek? A válasz egyértelműen igen. Van olyan ember, aki se nem igazán tévés, se nem igazán újságíró, dalai sincsenek és mégis mindenki ismeri. Van, aki mindenbe belekóstol, de igazán attól válik ismertté, hogy mindenét a nyilvánosság elé tárja, akár szó szerint is. S vajon csak az a médiasztár, aki népszerű? Nyilván a népszerűség fogalma is magyarázatra szorul, hiszen egy műsor „népszerűségét” úgy tudják lemérni, hogy megnézik, hogy hányan nézik/hallgatják. De vajon aki megnézi/meghallgatja az adott médiasztár műsorát, szereti is vagy csak szeret utálkozni rajta? Vegyük példának a Győzike Show-t! Magasan a vezet a nézettségi listán, mégis a magyarok egy felmérés szerint a legunalmasabb médiasztárnak tartják a roma származású énekes-rappert. Amellett, hogy mindenki utálja, mindenki „képben van”, hogy mik az aktuális történések a véget nem érő családi valóságshow-szappanoperában. Ez a tanulmány-szakdolgozat azt hivatott kideríteni, hogy kiket is bálványozunk mi, „földi halandók”, hogy vajon ezek az emberek megérdemlik-e a bizalmunkat és szeretetünket és persze nem utolsósorban a pénzünket is, hiszen ezek a sztárok belőlünk, „vásárlókból” élnek. Azzal, hogy megvesszük a CD-jüket, DVD-jüket, elmegyünk a koncertjükre, előadásukra, 6
automatikusan hozzájárulunk az egzisztenciájuk fenntartásához, s nem kevésbé a viselkedéskultúrájuk megtartásához. Ez amolyan pozitív visszajelzés a művész felé, hogy „igen, jól csinálod, csak így tovább!”, holott nem is biztos, hogy mindig ez az általános vélemény az adott hírességről. Például ott van Britney Spears: veszik a lemezeit, mint a cukrot, pedig mostanság igencsak botrányos életet él. Vagy ott van Paris Hilton, akinek a pornóvideója akár az év legnézettebb filmje kategória győztese is lehetett volna. De ha kis hazánkból akarunk példát keresni, rögtön ott van Zalatnay Sarolta (Cini) esete. Mindenki elítélte, s jogosnak találta a börtönbüntetését, mégis hányan várták a szabadulását és hányan nézték a börtönben forgatott anyagot. Hogy miért is? Mert az emberek kiváncsiak. Szeretnek belelátni a másik szennyesébe. Pletykára éhesek. De mind azok vagyunk? Mindannyian szeretünk egy másik ember nyomorán csámcsogni? Ez tesz egy médiasztárt híressé? Emellett az is felmerül, hogy mennyiben járulnak hozzá ezek a bálványok a társadalomhoz illetve annak javításához vagy rontásához? Mennyire igaz, hogy ezek az emberek határozzák meg a mai értékrendet? Ők alakítják ezeket vagy éppen az értékrend szerint ítéljük meg mi őket? Ezekről, s más egyéb kérdésekről lesz szó a továbbiakban. A cél az, hogy minden olyan kérdésre választ találjunk, ami ebben a témában felmerül és fontos, miközben tisztázásra kerül egy-két fogalom, megismerésre kerül jó néhány „celebrity” és megtudhatjuk azt is, hogy mit gondolnak a magyarok a médiasztárokról.
7
2. ÁBRÁK, DIAGRAMOK
1. ábra A megkérdezettek lakóhely szerinti eloszlása %‐os arányban
2. ábra A megkérdezettek iskolázottság szerinti elszolása %‐os arányban
8
3. ábra A megkérdezettek médiafogyasztási szokásai 1. %‐os arányban
4. ábra A nők által legtöbbet használt információforrás
5. ábra A megkérdezettek médiafogyasztási szokásai 2. %‐os arányban
9
6. ábra%‐os eloszlásban A bulvár‐fogyasztás gyakorisága
7. ábra Legismertebb bulvárlapok %‐os eloszlásban
10
8. ábra A legolvasottabb bulvár lapok
9. ábra A legismertebb bulvár műsorok
10. ábra A legnézettebb bulvár műsorok
11
11. ábra Érdeklődik a hírességek magánélete iránt?
121 12. ábra Milyen hírekre kiváncsiak a legjobban? %‐os eloszlásban
12
13. ábra Rajong‐e egy sztárért?
14.ábra Milyen tényező alapján választ magának példaképet a sztárok közül?
13
Mi a véleménye a magyarországi médiasztárokról?
15. ábra Mi a véleménye a magyarországi médiasztárokról?
16. ábra Tudna Ön teljes mértékben azonosulni egy híres emberrel?
14
17.ábra Mit vár el ÖN egy médiasztártól?
15
3.Konceptualizálás 3.A. A média fogalma A média fogalmának meghatározására több példát is találunk, de az interneten talált, Kempelen Farkas Felsőoktatási Digitális Tankönyvtár által közzétett fogalom-magyarázat áll a legközelebb az én gondolatvilágomhoz: „A "média" kifejezés többnyire három dolgot jelent. Először is egészen tág, mondhatnánk eredeti, szótári értelemben a média a mondanivaló kifejezésére használatos közvetítő közegek összessége. Amikor azonban nagy általánosságban beszélnek a média jelenségeiről, a média hatalmáról vagy fontosságáról, akkor az, amire utalnak - bármennyire szellemesen hangzik is a Guttenberg-galaxis szállóigéje, hogy a médium a mondanivaló - nem maga a változó technikai közeg, hanem a mondanivaló kifejezésére használt fórumok, éspedig a sajtó, a rádió, a televízió és újabban a világháló kifejezési formáiban létrejött nyilvános fórumok összessége. Beleértve természetesen a képregényeket és magazinokat, kártyákat és videojátékokat, transzparenseket és óriásplakátokat, ülősztrájkokat és felvonulásokat, kéregetéseket és gyűjtéseket, jelvényeket és kokárdákat, a hosszú hajat és a meztelen napozást, a színdarabokat és filmeket, operákat és operetteket, CD-, DVD- és videórendszereket, papírra vagy trikóra nyomtatott karikatúrákat, rajzokat, fényképeket és feliratokat. És végül a kifejezés legelterjedtebb, bár gyakran elég homályos alkalmazása egy harmadik, szűkebb jelentés megkülönböztetését teszi szükségessé. Ebben az értelemben a média a rádiózás és televíziózás műsorszolgáltatásainak összessége, amelybe olykor - tegyük hozzá mindjárt beleértik az internetet, pontosabban annak "tartalomszolgáltatását" is, s esetleg a távközlés rendszerint nem-nyilvános mondanivalót továbbító legkülönbözőbb új szolgáltatásait, a telefonpornótól a nagymamának küldött mms-köszöntőig.”1 Azaz mi is a média? Közvetítő technika? Nyilvános fórum? Vagy éppen a műsortartalmak összessége? A kulcs mindenképpen egy egyfajta kommunikációs folyamat, ami akár egyoldalú, akár kölcsönös, ma már nemcsak a tájékozódás/tájékoztatás eszköze, hanem egy kikapcsolódási lehetőség is. Természetesen maga a televízió- vagy rádióműsor nem válik egyből a nézők/hallgatók kedvencéé. Ehhez szükség van olyan közvetítő személyekre, akik
1
Kempelen Farkas Felsőoktatási Digitális Tankönyvtár ‐ http://www.hik.hu/tankonyvtar/site/books/b134/ch01s01.html
16
ezeket a közléstartalmakat a befogadóval elfogadtatják, illetve megszerettetik. Ezek a hírességek, más néven „sztárok” vagy „celebrity”-k.
3.B. A „sztár” fogalma A „sztár” szónak különféle jelentései vannak. Összegyűjtöttem párat, ami kicsit megmagyarázza a régi jelentését a szónak ellentétbe hozva a manapság divatos „celebrity” kifejezés megmagyarázásával: „Az angol "star" szó jelentése csillag. E ragyogó égi test utat mutat az éjszakában, de elérhetetlen magasságokban van. A sztárnak is talán, e hasonlat alapján, a hétköznapi emberek felett kellene állnia, de nem csak anyagi szempontból, hanem elsősorban erkölcsi és tálentumbeli erények alapján.”2 „Persze manapság a sztár fogalma alatt egészen mást értünk. Sztár az, akit kellő mennyiségű pénzzel ismertté tesznek. A sztárság fokmérője - úgy tűnik - egyedül az ismertség, s mintha teljesítmény nem is kellene hozzá. Legalább is nem a klasszikus (őskonzervatív?) értelemben vett teljesítmény. Napjainkban futószalagon gyártják a sztárokat, mindig épp olyat, amilyennek a legnagyobb keletje van. Ennél fogva azonban a "sztárok" előbb-utóbb elveszítik 1. magánéletüket; 2. valódi személyiségüket; 3. végül még a nevüket is: figyeljék meg; a legnagyobb sztároknak már tisztességes nevük sincs, hanem egyszerűen "Leslie", "Lilu" néven válnak - öt percre ismertté. (Rossz szóviccel élve: a sztárgyár feje az emberi tulajdonságokat, jellemeket, személyiségjegyeket összegyúró, összekeverő, új, többnyire kétes minőséget létrehozó olvasztár...)”3 „A sztár lényegében ugyanolyan termék, mint egy mosópor vagy egy jégkrém”4 Amióta a nyilvánosság centruma a televízió és a világ, benne Magyarország populációjának nagy hányada élete tekintélyes részében távkapcsolóval a kezében szórakozik (értsd: gondolatmorzsáit világról, emberről, családról és minden másról jórészt a tévéből szemezgeti össze) nem vitás, hogy a hősök a televízióban születnek. Korábban még alapfeltétel volt valamilyen különös képesség, mondjuk jó hang, bátor tett, felfedezés, ma egyszerűsödött a helyzet: sztár az, aki látható a televízióban.5 „A mai magyar médiapiacon – bármennyi re csúnyán hangzik is – megfelelő csomagolással akárkiből lehet sztárt csinálni (...) kiüresedett a sztár fogalma. Amíg régebben azokat 2
Csepely Tímea: Te is sztár akarsz lenni? ‐ http://www.eletforma.hu/?r=7581 Süveges Gergő: Sztárok és halandók, bálványok és imádóik ‐ http://www.mtv.hu/magazin/cikk.php?id=18401 4 Sváby András ‐ http://www.haszon.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=563&Itemid=27 5 Kovács Róber Médiamix ‐ http://www.hullamvadasz.hu/index.php3?tanulmany=562&enciklopedia=1 3
17
tekintették sztároknak, akik nem mellesleg nagy művészek is voltak, addig ma kizárólag a szereplések száma, és a nézettség dönti el, hogy kiből lesz sztár – a tényleges művészi teljesítménytől függetlenül. Ugyanakkor vannak olyan televíziósok, akik naponta képernyőn vannak, mégsem nevezhetjük őket sztároknak. Ilyenek például az időjósok, akik közül sokan két évtizede képernyőn vannak, ám néhány kivételtől eltekintve „mégsem lehet úgy megjegyezni őket,mint televíziós karaktereket”6 Tehát manapság a „sztár” egy közgazdási fogalom, aminek semmi köze a minőségi teljesítményhez, sokkal inkább van ugyanakkor a mennyiségi teljesítményhez. Ugyanakkor felmerül a kérdés: hogy mi alakítja az emberek ízlését? Mitől lesz valaki sztár és az emberek kedvence? Erre a választ a kulturális értékekben, erkölcsi mércékben találjuk. De mi is az a kultúra?
Michael J Fox színész, az őssejtkut atást támogatja
6
Kiszel Tünde média‐ sztár
Árpa Attila ‐ http://www.haszon.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=563&Itemid=27
18
3.C. A kultúra fogalma A kultúra, azt mondják, meghatározza egy közösség erkölcsi értékrendjét, szokásait, ítélkezését, s minden egyebet, amit egy emberi lény a közösséghez kapcsolódóan tehet. De pontosan mit is jelent ez a szó és mit is értünk ez alatt manapság? „A kulturális antropológia meghatározása szerint a kultúra egy adott társadalom mindazon ismereteinek összessége, amelyek az emberi közösség összetartozását és fennmaradását biztosítják. A kultúra alapján tudunk eligazodni abban, hogy mik a fontos értékek és normák az életben.”7 „A kultúra szó eredete: a latin „agricultura” = földművelés szóból származik, s később önállósodott, vált az emberi gondolkodás fogalmi rendszerének részévé. A kultúra fogalma a filozófia, a művelődéstörténet és általában az emberi gondolkodás egyik központi kategóriája, és mint ilyennek, rendkívül sokféle megközelítése, értelmezése létezik. A kultúra fogalma állandóan változott az emberi gondolkodás történetében. A különböző filozófiai irányzatok, a különböző korok gondolkodói mást és mást értettek a kultúra fogalma alatt, s ma is különböző felfogások élnek egymás mellett. Azt feltétlenül elfogadhatjuk, hogy a kultúra soha nem statikus jelenség: az emberiség története során állandó változás jellemezte, az adott társadalom fejlettsége, berendezkedése, objektív valósághoz való viszonya, s mindennek a folyamatos változása
feltétlenül befolyásolta az emberiség mindenkori
kultúráját. (...)A kultúrának ezt a tág és egységes értelmezését - egyebek mellett - Józsa Péter fogalmazta meg az alábbiak szerint: a kultúra mindazon ismeretek, értékek, reflexek, viselkedési modellek és sémák, szokások és hiedelmek összessége, melyeket az egyén az őt felnevelő közegben, a szocializáció során részint megfigyelhető, részint észrevétlen módon elsajátít. A kultúra fogalmaként tehát Józsa Péter szerint egy dinamikus, komplex rendszert kell feltételeznünk, amelybe az esztétikai alkotások éppúgy beletartoznak, mint a mindennapi viselkedés, a termelési, vagy épp a szerelmi kultúra. Ebben az értelemben a kultúra nemcsak a felhalmozott ismeretek, értékek összessége, hanem a viselkedési modellek, szokások és hiedelmek
rendszere is, melyet az egyénnel, a társadalmat alkotó személyiséggel
összefüggésben kell vizsgálnunk. A kultúra rendszere csak akkor és annyiban nyer értelmet,
7
Wikipedia ‐ http://hu.wikipedia.org/wiki/Kult%C3%BAra
19
ha azt az egyén a saját szocializációja során elsajátítja, s ez részint személyisége részévé válik, részint a környezetéhez, az őt körülvevő valósághoz való viszonyában realizálódik. (...) a kultúra és a kommunikáció egymástól elválaszthatatlan, a kommunikáció a kultúra hordozója. Kultúra = egy adott pillanatban az emberiség birtokában levő információhalmaz, kommunikáció = ennek megőrzése és továbbadása.”8 „A kultúra fogalma a modern társadalomtudományok egyik központi s ugyanakkor nagyon sokféle módon értelmezett kategóriája. Röviddel a második világháborút követően jelent meg Alfred Kroeber és Clyde Kluckhohn összefoglalása (Kroeber–Kluckhohn 1952), amelyben a szerzők a kultúra fogalmának közel négyszáz különböző meghatározását tekintették át (...) Az ebben a munkában felsorolt definíciók között számos hasonlóság, illetve eltérés figyelhető meg, amelyek alapján ezek különböző csoportokba, típusokba sorolhatók. Így a kultúra fogalma jelölheti (a) valamely csoport vagy társadalom egészének életstílusát; (b) azt a társadalmi és/vagy kulturális „örökséget”, amelyet valamely individuum vagy csoport az előző generációktól átvesz; (c) a gondolkodásnak, a világ szemléletének egy meghatározott módját, amely az ún. „primitív” társadalmakat jellemzi; (d) valamely csoport vagy társadalom megfigyelhető viselkedési mintáit; (e) valamely csoport vagy társadalom közös tapasztalatait; (f) a társadalmi szocializáció folyamatában megtanult viselkedést; (g) valamely csoport vagy társadalom konfliktuskezelő eljárásait és mechanizmusait; (h) a normatív viselkedést szabályozó mechanizmusokat; illetve (i) valamely tudományterületnek – jelen esetben az antropológiának – valamely csoport vagy társadalom viselkedéséről felállított elméletét.”9 Így a kultúra nem más, mint valamiféle összessége mindannak, ami a társadalmat összeköti. De hogy pontosan milyen értékek illetve normák alapján élünk, mit tartunk „jó”-nak, „rossz”nak, ez egy további kérdés. Felmerül ugyanakkor az is, hogy vajon mi alakítjuk a normákat, a társadalom stílusát, vagy pedig a normák alakítanak-e minket...
8 9
A kultúra fogalma és értelmezései ‐ http://www.jgytf.u‐szeged.hu/tanszek/kozmuv/molnar/tanulm/kulfog.htm Niedermüller Péter: A kulturaközi kommunikációról
www.communicatio.hu/.../niedermuller_peter_a_kulturakozi_kommunikaciorol.DOC
20
3.D. ÉRTÉKEK – DEFINÍCIÓ ÉS CSOPORTOSÍTÁS Az emberi értékek alapvetően meghatározzák az egymáshoz való hozzáállásunkat, a munkánkhoz, tanulmányainkhoz fűzödő viszonyunkat és cselekedeteink milyenségét. Természetesen az emberi értékek elég szubjektívek korhoz, nemhez, kulturális környezethez, etnikai közeghez igazodva. Vannak ugyan alapvető erkölcsi normák, amik minden vallásban kifejezést nyert (pl. Ne lopj, Ne ölj, Felebarátod feleségét ne kívánd,stb), de sokban eltér kulturális viszonyok szerint. Van, ahol a nőket szinte állati sorban tartják, pusztán házimunka és fajfenntartás céljából, míg máshol uralkodói pozícióig is eljuthatnak. „Az érték fogalma Érték a szociológiában és a pszichológiában az emberi viselkedésben megnyilvánuló fogalom, amelynek tartalma részben gének által öröklődik, részben a szocializációval alakul ki. Az értékek kialakulását a csoportok, a társadalmi helyzet (státusz), a szerepek és a társadalmi lakóközösségek befolyásolják. Az értékeket hierarchiába szokás rendezni. Eszerint vannak elsődleges, másodlagos és harmadlagos értékek. 1. Elsődleges értéknek nevezzük azt, amelyek megvédése miatt az emberek ölni képesek, vagy önmaguk életét feláldozni. 2. Másodlagos értéknek nevezzük azokat a dolgokat, amelyek védelméért az emberek harcolni, küzdeni (akár verekedni is) hajlandók. 3. Harmadlagos értéknek nevezzük az élet apróbb, többnyire személyes szintjén előforduló, meglévő dolgokat, amelyek csekély méretük és jelentőségek ellenére komoly vitához, küzdelemhez és szembekerüléshez, illetve konfliktusok kifejlődéséhez vezetnek. Az érték fogalma az összehasonlítás gondolati műveletben merül fel, és a mérlegelés nevű művelet tárgya. Akkor van rá szükség, ha a dolgokat 1. sorbaállítjuk vagy rendezzük 2. elcseréljük vagy egyéb módon elidegenítjük.
21
Az érték alapja Elvont, általános fogalomként értéknek az számít, ami ritkaságával, egyediségével vagy pótolhatatlanságával tűnik ki. Így érték: 1. az emberi élet – mindaddig, amíg az ember személyiségnek, vagyis minden más embertől megkülönböztethetőnek számít. (Tehát maga az ember, testi-lelki valóságában.) 2. az egészség, amely értékként leginkább hiányában mutatkozik meg, illetve az élethez (anyagcseréhez) szükséges minden anyag. Ez az érték egy (elvont) állapot vagy cél, amelynek elérésére az ember dinamikusan törekszik, de idővel s végül alulmarad. 3. a természet, amely saját, az ember által befolyásolhatatlan törvények szerint, de ember által befolyásolható módon működik és fejlődik, következésképpen hasonló az élőlényekhez, amelyeknek ezt figyelembe nem vevő kezelése és használata azok megbetegedéséhez, esetenként gyógyulásához, de néha pusztulásához vezet. Mivel az ember a természet részeként, abból táplálkozva él, azt akár a saját teste meghosszabbításának is tekintheti. Ide tartoznak még a nem anyagi természetű javak, a szellemi eredmények vagy teljesítmények is, amelyek szintén az ember fennmaradását szolgálják, és amelyek az emberi élet egyedi létet meghaladó szerveződésének jelei. 4. a kincs, az anyagi javak, pl. a ritka fémek, tárgyak, köztük az emberi munka olyan termékeivel, amelyeket csak kevesen tudnak előállítani (mindenféle művészet). A felsorolt értékek közül nem helyettesíthető vagy nem cserélhető értéknek számít maga az élet, az egészség és a természet. Mindössze az ember által létrehozott javaknak és technológiáknak stb. vannak alternatívái.”10 A Wikipediában talált érték-meghatározás és -csoportosítás jól definiálja az érték szót mint fogalmat, s eléggé a 21. századra jellemzően az értéknek mint olyannak az anyagi értelme is előtűnik. A szellemi érték mint olyan nem olyan asszociatív, ezért azt a konzekvenciát vonnám le, hogy az erkölcsi és szellemi értékek már nem olyan egyértelműen jutnak az ember eszébe, mint pl. a matematikai „érték” vagy a pénz „értéke”. De vajon el tudunk-e idegeníteni 10
Wikipedia ‐ http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%89rt%C3%A9k
22
egy erkölcsi normát? Esetleg el tudjuk cserélni valamire? Mennyire fontos számunkra egyegy érték? S mi az, amit elvárunk a másiktól, s mi az, amit kifejezetten elutasítunk? Ezek alapján ugyanúgy meg tudunk különböztetni pozitív és negatív értékeket. Pozitív értéknek azt a normát szokás hívni, amit egy közösség elfogad, és aszerint igyekszik cselekedni. A követőkről pedig igyekszik példát venni. A hírességeknek régebben pont ez a „példakép” szerepben volt kulcsfontosságú szerepe. Ők igyekezték „reklámozni” a pozitív értékeket, hogy jó példával járjanak elő a fiatalok számára, akik tinédzserkorban köztudottan szívesen „rajonganak” egy-egy közismert személyért. Manapság azonban a negatív értékek is előtérbe kerültek. Minden érték negatív, ami a társadalom által elfogadott szabályoknak ellentmond, esetenként bűncselekménynek minősül vagy a köznyugalmat sérti. Ilyen érték pl. az, amikor valaki azt találja elfogadottnak, hogy szétver egy hotelszobát. Ilyet elég sok alkoholmámoros rocksztár csinál..Mégis, amikor koncertet adnak, rajongó tinik (és kevésbé tinikorú hölgyek...) tízezrei tapossák halálra egymást, hogy bejussanak az arénába. Hogy mitől lesznek olyan különlegesek? Pontosan erre keressük a választ.
23
4. MI A MÉDIASZTÁROK FELADATA A KÖZSZOLGÁLATI MÉDIÁBAN? Mit is jelent a közszolgálatiság? A nevéből adódóan egy olyan szolgálat, szolgáltatás, ami a köz érdekét szolgálja. Ám ez elég nyakatekerten hangzik, főleg, ha azt nézzük, hogy a nézettségi adatok szerint inkább a kereskedelmi adók szórakoztató műsorai elégítik ki jobban a nézők igényeit. Ám szerencsére - nem szerencsére nem csupán a szórakoztatás az egyetlen elvárásaa az embereknek a televízióval szemben. Ezt legjobban a Használat és kielégülésmodellben találtam megfogalmazódva: „Használat és kielégülés-modell Ismét a korlátozotthatás-elméletek közé sorolható a néhány évvel később megfogalmazott használat és kielégülés-modell (uses and gratifications model). Eszerint az emberek médiahasználatának sajátos, egyénenként eltérő mintái vannak. A befogadóknak különböző szükségleteik, elvárásaik vannak, amelyeket a médiahasználat során elégítenek ki. Másképpen fogalmazva: nem a média használja (befolyásolja) az embereket, hanem az emberek használják a médiát; nem a média formálja a közvéleményt, hanem domináns módon a közönség formálja a maga szükségleteire a médiát. Az emberek aktívan válogatnak, azt a csatornát keresve, amely a legjobban felel meg a szükségleteiknek; ha valamely csatorna ezt nem teszi meg, továbbkapcsolnak. Jay Blumler és Elihu Katz The Uses of Mass Communications by the Individual („Mire használja az egyén a tömegkommunikációs eszközöket?”, 1974) című munkája szerint az emberek saját pszichológiai, szociális és szociokulturális szükségleteik kielégítésére használják a médiát. A médiahasználat legfontosabb célja a szükségletkielégítés, vagyis az örömszerzés. A szerzők szerint a média legfontosabb használati módját az alábbiak jelentik:
• a tanulás és az információszerzés: az emberek a televízió segítségével tájékozódnak a világról,
•
a szociális kontaktus: az emberek különféle módokon viszonyulhatnak a képernyőn
megismert figurákhoz, illetve megbeszélhetik a többiekkel a látottakat,
• az elszakadás: az emberek a televíziót nézve egy időre „elmenekülhetnek” a valóság nehézségei elől,
• a szórakozás és az időtöltés. 24
A használat és kielégülés-modell szerint tehát a média használata interaktív folyamat, amely mindig az egyéni szükségletekhez, szerepekhez, értékekhez, társadalmi szituációkhoz kötődik. A média használata során a felhasználó aktívan válogat. Bár a médiának lehetnek szándékolatlan hatásai is, csak korlátozott mértékben képes befolyásolni közönségét, mert használata az emberek meglévő elképzeléseihez, attitűdjeihez igazodik.”11 Ezek szerint nem a média alakítja ki az emberek igényeit, hanem az emberek alakítják a médiát a saját meglévő igényeik szerint. Ebben az esetben azonban el kellene gondolkoznunk azon, hogy mi is akkor az, amit a köz szolgálatába állított média csinál illetve mivel kellene foglalkoznia. „Thomas Gibbons szerint a közszolgálati média két meghatározó jellegzetessége, elengedhetetlen, a megkülönböztetést lehetővé tevő fogalmi eleme az univerzalitás és a kulturális felelősség. Az előbbi garantálja azt, hogy a közszolgálati média a lehető legtöbb emberhez, fogadókészség esetén gyakorlatilag a teljes lakossághoz eljusson, tehát ne legyen technikai vagy anyagi akadálya a műsorokhoz való eljutásnak (jelen helyzetben ezt kizárólag földfelszíni, analóg műsorszolgáltatás útján lehet kivitelezni), míg az utóbbi arról kezeskedik, hogy a műsorok megfelelően magas színvonalúak legyenek, szórakoztassák és tájékoztassák, valamint okítsák is a közönséget. Az utóbbi gondolat mélyén lappang – mintegy a megvalósítás előfeltételeként – egyfajta kulturális konszenzus létének elfogadása: a műsorok célközönségének, tehát az adott országban élők túlnyomó többségének rendelkeznie kell egyfajta közös minimummal a vallott és képviselt értékek, preferenciák tekintetében (Gibbons, 1998: 56.). Erre a két alapra épülve, az angol felfogás a maga tömör fogalmazásmódjával a tájékoztatás, az oktatás és a szórakoztatás (information, education, entertainment) triászával azonosítja a közszolgálatiság tartalmát – az 1920-as évektől mindmáig. Ez persze csak a kiindulópont lehet. A közszolgálati médiának számos egyéb, jól beazonosítható jellegzetessége van, jelesül (1) a nemzeti, közösségi, európai identitás, nyelv és kultúra ápolása, gazdagítása; (2) a nemzeti, etnikai, vallási kisebbségek különös igényeinek kielégítése;
11
Bajomi‐Lázár Péter: Manipulál‐e a média? – Médiakutató, 2006 nyár
http://www.mediakutato.hu/cikk/2006_02_nyar/04_manipulal‐e_a_media/02.html
25
(3) függetlenség az államtól, de a gazdasági szférától is, ezzel egy időben pedig a belső autonómia biztosítása a műsorkészítők számára, amely az intézményen belüli függetlenség garanciája; (4) a közszolgálati műsorszolgáltatás rendszere biztosítja az elszámoltathatóságot, a felelősségre vonás lehetőségét, tehát a társadalmi felügyelet valamely formáját; (5) kiegyensúlyozott, pontos, alapos, tárgyilagos, felelős hírszolgáltatás és tájékoztatás; (6) sokszínű, gazdag választékú műsorok; (7) a működés biztosítása bizonyos részben közpénzekből történik; (8) a műsorfolyam minden elemében kiemelt figyelmet kap a „minőség”; (9) a műsorszolgáltatás nem irányul elsősorban nyereségszerzésre (Price, 1998: 61–67, Craufurd Smith, 1997: 46; Barendt, 1993: 50–56; McQuail, 2003: 142). „A magyar tömegek összessége ma sem az egyetemi szemináriumok munkaszobáiban szerzi átlagos műveltségét, hanem a néptanítók, továbbá a sajtó, a rádió, a könyvkiadók, s végül a színház és a mozgóképeket pergető üzemek jóvoltából. A nemzetnevelést, a tömegek szellemi továbbfejlesztését ezek a szellemi energiát továbbsugárzó állomások biztosítják. Mikor minőségi kultúráról beszélünk, elsősorban az itt felsorolt pedagógiai lehetőségek válfajaitól kell megkövetelnünk, hogy az elkövetkező, a magyarság jelene és jövője szempontjából rendkívül nagy erőfeszítésektől terhes időben ismerjék fel feladataikat” (Márai, 1993: 122).”12 A fentebb említettek jó összefoglalóul szolgálnak a közszolgálati média feladatáról. Igen ám, de mivel lehet igazán elérni, hogy az emberek tényleg odafigyeljenek a kulturális műsorokra, amikor manapság nem erre van elsősorban igény? Két módja van: 1. olyan műsorstruktúrát kell kialakítani, ami hasonló a kereskedelmi csatornákéhoz, ám tartalmában mégis közszolgálati értékeket hordoz. 2. olyan médiasztárokat kell alkalmazni, akik már a puszta népszerűségükkel odavonzzák a nézőket. 12
Koltay
András:
A
közszolgálati
média
fogalma,
Médiakutató
2007
nyár
http://www.mediakutato.hu/cikk/2007_02_nyar/02_kozszolgalati_media_fogalma/
26
1. A kereskedelmi műsorstruktúra megfigyeléséhez nem kell mást tenni, mint kinyitni egy műsorújságot. Nagyvonalakban a következő műsorválasztékot találjuk: ¾ reggeli beszélgetős műsor – főleg gyesen lévő anyukáknak, illetve munkába készülődőknek ¾ főzősműsor – fiatal anyukáknak ¾ délelőtti film – aki otthon van, ne unatkozzon ¾ kora délutáni rajzfilm – az óvodából/iskolából hazaérkező gyerekeknek ¾ telefonos játék – unatkozó, telefonálni vágyó embereknek ¾ délutáni sorozat – fiataloknak ¾ beszélgetős műsorok pl. kibeszélő show, szembesítő show, stb. – rendszeres tévénézőknek, háttértelevíziózóknak ¾ híradó – mindenkinek ¾ vetélkedő – mindenkinek ¾ oknyomozó riport/érdekességek (kulturális álcába burkolt) – mindenkinek (esetleg gyerekeknek nem…) ¾ esti sorozatok – fiataloknak, felnőtteknek ¾ ismétlések Ez a műsorszerkezet értelemszerűen az anyacsatornától átvett sorozatokra, show-ra épít, ám ha a sorozatok helyébe esetleg önálló készítésű, nem túl nagy költségvetésű kulturális oktató-nevelő műsort rakunk pl. délután, a diákok talán könnyebben rászánják magukat a lecke megírására. Az esti sorozatok helyett lehetne tartalmasabb filmeket sugározni, pl. a régi Kabos, Latabár, Jávor Pál-féle időkből, vagy akár olyan külföldi filmeket, amik fesztivál díjasak, de nem olyan ismertek. A kibeszélő show helyett akár vitaműsort is lehet a tévében adni, akár politikai, akár kulturális jellegű témákban. 2. Egy ismert médiaszemélyiség alkalmazásával kétféle hatást érhetünk el: vagy megugrik a népszerűsége az adott csatornának, vagy éppen az ellenkezője történik és abszolút hitelét veszti a célcsoportja körében. Nyilván jól át kell gondolni, hogy kit vesz át valaki a kereskedelmi szférából. Szemem elé kerül egy cikk, ami meglepett. Győzike az m1-en. 2005-ös cikk lévén megnyugodtam, hogy nem ezek után várható a közszolgálati média teljes elkulturátlanodása, nivel Gáspár Győző azóta sem vezeti a Névshowrt, ami egyébként is már az ATV műsora. Ám ennyit azért érdemes belőle megjegyezni: 27
“Rudi Zoltán az Index birtokába került, ám a szerverre ismeretlen okok miatt fel nem került blogbejegyzése szerint a Magyar Televízió döntéshozói a tévések által évtizedek óta megszűntnek vélt képernyőbizottság által elkaszált Hajdú Péter távozása után az RTL Klub saját nevelésű sztárja, ifjabb Gáspár Győző átszerződtetésével töltötték be a köztelevízió legnépszerűbb, Névshowr című produkciójának megüresedett műsorvezetői posztját. "A piacon már bizonyított" médiaszemélyiségtől a finanszírozási gondokkal küzdő köztelevízió nézettségi mutatóinak javulását várják.”13 Azóta persze cserélődtek emberek itt is, ott is, ám a közszolgálati médiában komolyabb változásokat nem tudtak kieszközölni. Ez annak is köszönhető, hogy állami televízió lévén meg van kötve a kezük: annak a nótáját húzzák, aki fizet. Éppen ezért olyan nehéz a megfelelő embereket a megfelelő posztokra tenni. S akkor mi is lenne a médiasztárok feladata? ¾ alapvetően
pozitív
értékeket
közvetíteni
már
a
puszta
megjelenésével
és
személyiségével ¾ a műveltségét a kulturális műsorokban megosztani a nézőkkel ¾ olvasásra, művelődésre buzdítani a lakosságot ¾ képesnek lenni objektíven átlátni a politikát és a lehető legdirektebb módon az igazságot közvetíteni a nézők felé Nyilván ezek az értékek és elvárások a közszolgálatiság szellemében fogalmazódtak meg. Hogy ezek mennyire felelnek meg a mai közönség igényeinek, az más kérdés. Ám úgy érzem, hogy bármennyire is vágyik a mai ember arra, hogy elbutítsák, mégsem lehet hagyni, hogy ez teljes mértékben megtörténjen..
13
Bodoky Tamás: Győzike vezeti a Névshowrt – Index 2005. 09.18. http://index.hu/velemeny/eheti/eheti50918/
28
5. MI A MÉDIASZTÁROK FELADATA A KERESKEDELMI MÉDIÁBAN?
A médiasztárok többségét a kereskedelmi médiában láthatjuk legtöbbet. Ez tény, nem is érdemes vele vitatkozni. Hogy miért? Pontosan azért, amiért a kereskedelmi média “ki lett találva”: hogy szórakoztassa a nagyérdeműt, illetve a fizető nézőt. S pontosan mivel is lehet szórakoztatni a mai magyar embert?
¾ szaftos pletykákkal a sztárok magánéletéről, ami a felszínen azt igyekszik bizonygatni, hogy a sztárok is csak esendő emberek, de igazából azt a célt szolgálja, hogy kielégítse az emberek kiváncsiságát és pletykaéhségét ¾ olyan műsorokkal, amibe interaktív, lehet sms-t küldeni, nyerni, veszteni – ilyenek a valóságshow-k, a vetélkedők és a tehetségkutató versenyek ¾ legyen benne szex (!)
Nyilván a szexualitásnak is megvan a maga szerepe a médián belül. Magyarország pedig köztudottan pornónagyhatalom, ezért már csak idő kérdése volt, hogy mikor veszik észre a szakemberek, hogy ezt a saját zsebükre tudják használni. Jó néhány részlet Szigeti Péter cikkéből tanulságos lehet, s jól leírja a médiapiac pornóhoz fűződő viszonyát:
„A 20. század végi és a 21. század eleji médiapiacnak (tartalompiacnak) szüksége van a pornográfiára. Nem elsősorban magára a pornográf tartalomra, sokkal inkább a pornó „fogalmára” és a pornósztárokra mint olyan figyelemfelkeltő eszközökre, amelyek jelentős eséllyel képesek tömegeket aktivizálni. A média a saját logikája szerint, kettős módon használja ki (fel) a pornóipart: egyrészt „mainstream” sztárokat épít az erre alkalmas szexipari munkásokból, másrészt pont az ő segítségükkel megteremti, illetve magyarázza azt a
29
kontextust, amelyben „hagyományos” sztárjainak élete is „pornografálható”, illetve amelyben hétköznapi emberek tehetők sztárrá pusztán azáltal, hogy felfedik testük titkait.
Az állatokkal pénzért, nyilvánosan közösülő kitaszított páriából modern médiasztárrá váló Ciccolinától nyílegyenes, logikus és kamerákkal sűrűn szegélyezett az út a Playboy címlapján pózoló Zalatnay Sarolta énekesnőig. Ugyancsak logikus a folytatás: a kereskedelmi tévék showműsoraiban sztárstátusig jutó pornószínésznők, illetve az ugyanezekben a programokban álsztárrá váló, majd a lehetőségtől, illetve a pénztől megszédülve (?) a szexlapok címoldalára kerülő hétköznapi lánykák sora. A modern médiaipar beemelte a pornót a hétköznapokba.(...)
Magyarországon a médiapiac kiépülése nagyjából egybeesett a pornó kanonizációjának világméretű folyamatával, így a hazai fogyasztók – ha kisebb fáziskéséssel is – gyakorlatilag nyugat-európai és amerikai társaikkal egy időben részesülhetnek a jelenség áldásaiban vagy átkaiban. Az alábbiakban azt szeretném nagy vonalakban bemutatni, hogy milyen szerepet játszott a média a pornográfia mainstreammé válásában, hogyan váltak a szexipar szereplői a tömegkultúra jellegzetes figuráivá, hogyan jutottunk el Staller Ilonától a Jóban Rosszban című szappanoperában nővérként feltűnő Michelle Wildig/Vad Katalinig.(...)
A tömegmédia – minden látszat és látszólagos ellentmondás ellenére – prűd és szemérmes. A tömegmédiában szinte soha nem maga a pornó jelenik meg, csak a pornóhoz köthető személyek. Van persze kivétel: a valóságshow-k például nem fukarkodtak a direkt meztelenség, sőt, a szex bemutatásával sem. Az igazi szenzációt – a néhány egyenes adásban közvetített aktuson kívül – azonban itt is inkább a szexről való beszéd, mint maga szex jelentette. A valóvilágos Pandora pornós múltja vagy Maja Goldnak a villába való beköltöztetése nagyobb visszhangot és érdeklődést váltott ki, mint Szilvi és Frenki időnkénti aktusai.(…) Ez a kettősség vezetett oda, hogy a pornóipar sztárjai a valóságshow-kból elrugaszkodva szép lassan beszivárogtak a kereskedelmi csatornák szinte minden műsorába. Az emberként bemutatott pornósztár, akiről azért mindig tudjuk, hogy pornósztár, egyetlen, de alapvető 30
kérdést vet fel, amely viszont épp elég ahhoz, hogy hosszú ideig témát adjon a tömegmédiának. A kérdés pedig a következő: attól, hogy valaki nyilvánosan és pénzért szexel, más ember-e, mint mi? Ez – kis túlzással – mindenkit érdekel, elég megtekinteni az elmúlt évek televíziós nézettségi, illetve lapolvasottsági adatait.(…) A tömegmédia mindig a szokatlant, a furcsát akarja megmutatni. Ennek a logikának köszönhető, hogy az átlagembereket és a hírességeket meztelenül, a pornósztárokat viszont ruhában akarja látni. Így kerül Zalatnay Sarolta vagy VV Anett meztelenül a címlapokra, Nikki Belucci pedig Stohl András és Győzike mellé a Rettegés fokába. Különös esetekben persze még ezen a logikán is lehet egyet csavarni. Amikor a gyermeket váró, a nyilvános meztelenséggel szakító Michelle Wild, a magából már százszor mindent megmutató pornócsillag „még egyszer, utoljára” levetkőzik az ő munkásságához képest igencsak szemérmes Playboynak, az tulajdonképpen maga a kanonizáció gesztusa. A „megjavult” pornószínésznő feloldozást kap, és bebocsáttatik a mainstream tömegkultúra világába; mégpedig azzal, hogy nyilvánosan levetkőzik.”14 Természetesen nem kell szexfilmekben szerepelni ahhoz, hogy valaki egy kereskedelmi csatornán szerepeljen. De azért minimum le kell vetkőznie félpucérra – legalábbis az előbbi cikk szerint. Ha jobban belegondolunk, akkor ez elég elkeserítő. Két okból is: ha azért vetkőzik le valaki a tévében, mert máskülönben nem jegyzik meg a nevét, ergó a társadalom nyomására, akkor a társadalom normaváltása tűnik számomra elkeserítőnek, viszont ha ez inkább a követendő példa akar lenni, azaz a média súlykolja ezt, hogy az emberek elfogadják és elismerjék, akkor viszont ez a média felelőssége, s elég szomorú, hogy odáig süllyedt, hogy a legelemibb ösztönöket próbálja felkelteni néhány meztelen test segítségével. De akkor mit is várunk el manapság egy kereskedelmi sztártól amellett, hogy a testét mutogassa? Erre az UFI honlapján kaptam kielégítő választ: “A megvalósult sztár Ha már az archetípusok teszik sztárrá a sztárt, rajzoljuk meg a sztár archetípusát. Kezdőként huszonéves, szép példány. Haladóként (pályaváltóként) max. ötvenes, és nem sokat beszél arról a tevékenységről, amiben eredetileg híres lett. A fogai épek (nem föltétlenül kell: félmillió 14
Szigeti Péter: Benne lettek a tévében – Médiakutató, 2005 nyár
http://www.mediakutato.hu/cikk/2005_02_nyar/02_benne_lettek/07.html
31
forint elenyésző tétel a sztárcsinálóknál). Új szó, bevállalós. A hirdetők a vidámságot ajánlják termékeiken keresztül. A sztár tehát mindig vidám, nem omlik össze. Ha mégis, az, bár egy időre megint érdekessé teszi, többé nem jó reklámhordozó, napjai meg vannak számlálva. Véleménye píszí. Simul. Nincs véleménye, hacsak nem az a szerepe, hogy meglepő véleményei legyenek. Ez a kezdő sztár beugrója. A beérkezett sztárnak: mindenről legyen véleménye. Értsen a borokhoz, a főzéshez, festményekhez, a csipkeveréshez, mondja sokszor azt, hogy wellness, az átlagembernél meghittebben töltse a karácsonyt (öt éven belül fenyőünnepet) és tartson lovakat. Legyen véleménye a rászorultakról, sajnálja őket. (Érdekes volt valamelyik valóság-show-ban az SZDSZ-es pártzenekar Pa-Dö-Dő szereplése. Falusi Mariann a cigányviccekről és az előítéletekről tartott húszperces, összevont szemöldökű expozét szomorú paciszemekkel – nem gondolván arra, hogy a rendszerváltozás hajnalán ők maguk is meglovagolták az előítéletek kínálta népszerűséget: „Bye-bye Szása, rossz voltál velem, elmentél és azóta az órám keresem”; ill. „…a vodkát nyelem”. Kérdezhetnénk: miért, az oroszok rosszul bánnak a nőkkel, órákat lopnak és sok vodkát isznak?) Lakberendezővel rendeztessen. Vagy: NE használjon lakberendezőt, hanem önmagát valósítsa meg a falak között.” 15 A kemény hangú kritika talán túlzásnak tűnik, de sok szempontból igaz. Nézzük meg a mai sztárfelhozatalt. Vannak, akik abból élnek meg, hogy folyton egyetértenek, szépen mosolyognak és nagyon dekoratívak. Aztán vannak olyanok, akik pont abban tűnnek ki, hogy sosem értenek egyet az előttük szólóval. Vannak: • Presszer-féle Elégedetlenek, • Soma-féle Hárítók (inkább magáról beszél, hogy elterelje arról a figyelmet, hogy voltaképpen nincs is véleménye), • Pély-féle Laikusok, • Bakáts-féle settenkedő “Entellektüel”-ek és • a Havas Henrik-féle abszolút “Lealázók”,stb. Mindegyik típusnak megvan a maga taktikája, amivel a rivaldafényben tud maradni, s valamilyen úton-módon meg is találják a rajongóikat.
15
S.H.: XXI. századi ikonok: sztárvilág Magyarországon – UFI, 2005 jan. http://www.ufi.hu/index.php?site=cikkr&c0id=175
32
Nyilván egy Elégedetlen sosem fogja úgy értékelni más munkáját, ahogy adott esetben a sajátját értékelné. Mindenben meglátja a hibát, s örökösen a nemlétező tökéletest hajszolja. Ez a kereskedelmi médiában főleg a tehetségkutató-szórakoztató műsorokban bukkanhat fel, hiszen ott mondhatja el igazán a nemtetszését. S hogy miért szeretjük? Nem szeretjük, de elismerjük a tehetségét, s úgy csinálunk, mintha egyetértenénk. A Hárítók a média ezen ágának a befutói. Olyan nagyszerűen el tudják adni magukat, hogy az hihetetlen. Nincs szükségük egyébre, mint egy székre és némi ásványvízre és dől belőlük a szó. Főleg nőkre jellemző ez a szerep, de a reggeli műsorokban feltűnő férfi műsorvezetőkre is ráilleszthető ez a kép. Félreértés ne essen, ezek nem buta emberek. Sőt! Tudják, hogy pontosan miről szabad és miről nem tanácsos beszélni. A felszínes csevegés butának láttathatja őket, ám ők csak azt az elvet követik, hogy “minél kevesebb embernek szabad nem tetszeni”. A Laikusok tipikusan azt a réteget képviselik, akik úgymond “belecsöppentek” a médiába. Akár egy zenészként, akár színészként valahogy bekerültek és nem is igazán odavalók. Ezek a népszerűségi harc áldozatai, hiszen mindent feltesznek egy lapra a népszerűségért. Sokszor nem is gondolják végig a karrierjük útját, s azt hiszik, a habostorta sosem fogy el. Az Entellektüelek azon ritka médiasztárok, akik bizony nem esnek hasra saját népszerűségüktől. Sőt, nagyon is jól tudják, hogy semmi sem tart örökké, ezért inkább úgy tekintenek a sztárságra, mint egyfajta munkára. Nem is foglalkoznak vele túl sokat, sokkal inkább kívülről szemlélik ezt a “kasztot”. Ők azok, akik csak azért láthatóak a kereskedelmi csatornákon, hogy teljesítve legyen a kiszabott közszolgálati tartalom… a Lealázók szintén értelmiségiek, de sajnos nem látnak tovább a saját képességeiken. Mondhatnám úgy is, hogy nem törődnek mások érzéseivel, tehetségével, s addig, amíg a társalgás róluk folyik, addig maximálisan beszédesek, de megsértődnek, amint másra terelődik a szó. Imádják kimondani a véleményüket, s nagyon tudnak haragudni, ha nem kiváncsiak rá. Így aztán aki ilyen embert hív meg a műsorába, annak fel kell készülnie rendesen, mert különben élve megeszik reggelire. Természetesen nem lehet mindenkit kategóriákba sorolni. Sokan egyszerűen magukat próbálják adni több-kevesebb sikerrel. Ám nem csupán a sztárok lelke fontos a médiában. Sőt, 33
talán nem is önálló részei a produkciónak, sokkal inkább termékek, amiket el kell adni. Erről beszél Kovács Róbert is a cikkében, amit a Hullámvadász honlapján olvastam: “Amióta a nyilvánosság centruma a televízió és a világ, benne Magyarország populációjának nagy hányada élete tekintélyes részében távkapcsolóval a kezében szórakozik (értsd: gondolatmorzsáit világról, emberről, családról és minden másról jórészt a tévéből szemezgeti össze) nem vitás, hogy a hősök a televízióban születnek. Korábban még alapfeltétel volt valamilyen különös képesség, mondjuk jó hang, bátor tett, felfedezés, ma egyszerűsödött a helyzet: sztár az, aki látható a televízióban. Most nem mennék bele, hogy például BB- Évi vagy BB-Renátó nevű valakik valóban sztárok-e a szó eredeti értelmében, de, hogy évekkel életük nagy alakítása után júliusban is hír tudott lenni, hogy beszélgettek egymással egy bárpultnál, és jófejek voltak, az bizony tény. És az is, hogy ezt a hihetetlen eseményt legalább egymillióan figyelték. A kereskedelmi televíziók már rég rájöttek arra, hogy nem kell különösebbet kitalálni a sztárcsináláshoz, csak mutatni kell egy darabig a kiszemelteket, akármilyen apropóból. Nem lehet olyan ostoba, banális szituációt kitalálni, hogy egy kis promóciós rásegítéssel ne üljenek tömegek a képernyő elé. A sztár ugyanis nem minőségi, hanem egy piaci kategória. Izzadsággátló stift, fibidus efensis, médiasztár. Sokszor megmutatjuk önöknek, és megint, aztán újra, ha már egyszer állandóan minket bámulnak. Kérem, fogyasszanak!”16
16
Kovács Róbert: “A műsor ingyért van” A sztár piaci kategória – Hullámvadász, 2004. aug.1.
http://www.hullamvadasz.hu/index.php3?tanulmany=562&enciklopedia=1
34
6. Pozitív értékeket képviselő médiasztárok Először is már maga a fejezetcím kérdéseket vet fel: 1. Mi számít pozitív értéknek? 2. Mi számít „képviseletnek”? 1. „A hős szó leggyakoribb jelentése olyan férfi vagy nő, aki egy történet, különösen a mítosz, mese, legenda és monda központi szereplője, vagy egy népcsoport, kultúra rendkívüli, önfeláldozó tettet végrehajtó híres személyisége. Olyan valaki, aki egy átlagos személynél lényegesen kiválóbb jellem vagy rendkívüliek a tulajdonságai, és ezek az adottságok képessé teszik arra, hogy azokat a különleges tetteket véghez tudja vinni (hősies cselekedetek), amelyekről híressé válik. Ezek a képességek nem csak testi, fizikai jellegűek, hanem lelki, szellemi erők is. A hős általában megfelel az adott kultúrában jónak és nemesnek tekintett dolgok definíciójának. A hős központi figura az alábbi szépirodalmi művekben: eposz, elbeszélő költemény, lovagregény. Mitológiai hősök A hős szó a görög hérosz-ból származik, ami a mitológiában szereplő hőst jelent. A jól ismert hősök az istenségek helyzetéhez közelítenek egyes mitológiákban. Irodalmi hősök A történetekben a hős rendszerint a gonosz szereplővel („negatív hőssel”) kerül konfliktusba,
és
felette
győzedelmeskedik.
Hagyományosan
dicsőséges
hősi
cselekedetnek számított a szörnyetegek lemészárlása és az emberek biztos haláltól való megmentése. A jó és nemes tulajdonságai mellett a hősnek, különösen a tragédiában, lehetnek komoly hibái is, amelyek a bukásához vezetnek, lásd pl. Hamlet. Egyes kultúrák hősei Néha valóságos embereknek is elég nagy hírneve támad ahhoz, hogy az emberek hősként gondoljanak rájuk. Ezt azután az illető körül a mítoszok gyors kialakulása kíséri, amelyek a hősnek a közönséges halandókénál nagyobb erőket tulajdonítanak. Egyes társadalmi megfigyelők azt szokták ajánlani, hogy a társadalmi felfordulások és 35
a nemzeti öntudat megromlása idején hősökre van szükség, méghozzá olyan erényes személyekre, akiket a fiatalok erkölcsi példaképeknek tekinthetnek. Ezek a mítoszcsinálások a múltban sikeresebbek lehettek, mert ma a hősöket és a hősök tiszteletét összekeverik a hírességek kultuszával. Szubjektivitás Egyes kultúrák vagy népcsoportok hősei nem egy esetben bűnözők vagy rossz emberek egy másik kultúra tagjai vagy más népcsoport számára. A hős fogalma a társadalmat meg is oszthatja. Például a 2001. szeptember 11-i merénylet támadóit vagy a folyamatban levő dzsihád agresszív terroristáit az muszlim társadalmak egy része hősöknek tekinti, a másik része viszont nem”17 Pozitív értéknek mindenféleképpen azt a normát lehet nevezni, ami az adott társadalmi közegen belül helyeslést vált ki, ill. ami az adott kultúra és vallás erkölcsével egyezik. Ez persze változhat egyik országról a másikra, de vannak olyan univerzális értékek, amik nyilvánvalóan felekezeti hovatartozást illetve földrajzi elhelyezkedést figyelmen kívül hagyva mindenhol pozitívnak számítanak. És hogy melyek ezek? Most hagyjuk el a Biblia által előírt erkölcsi normákat, mert ezek eléggé tág kereteket engednek a témának. Vegyük hát sorra, milyen speciális értékeket képviselhet egy médiasztár? Pl. jótékonykodás, nagyvonalúság – ez nemcsak milliós összegekben nyilvánulhat meg, hanem akár egy egyszerű éttermi ebédnél, vacsoránál, ha már nem „alázza le” a pincért, hanem igyekszik borravalóval, mosollyal hozzájárulni az alkalmazott estéjének javulásához. Az is szimpatikusan hat, ha valaki az egészséges életmód híve, s lelkesen támogatja az anti-dohányosokat, anti-alkoholistákat, drogellenes ill drogmegelőző szervezeteket, ugyanakkor népszerűsíti a sportokat és tud is főzni. Persze az utóbbi nem feltétlenül szükséges, de manapság példamutató ereje lehetne. 2. „Képviseletnek” azt nevezném, ami a médiában a nyilvánosság előtt megnyilvánul. Minden, amit valamilyen eszköz rögzít, amit a közönség lát/hall/átél. Természetesen 17
Hős,Wikipedia ‐ http://hu.wikipedia.org/wiki/H%C5%91s
36
sokan vannak, akik csupán a látszatát keltik a pozitív értékek képviselésének, de a magánéletükben rendre megszegik a maguk által felállított szabályokat. Persze akkor mondhatjuk, hogy minek veszik fel az álarcot, ha nem hisznek abban,amit mondanak. Azért, mert a jólkidolgozott imázsuk ezt kéri. S mert a „rajongók”-nak ez felel meg, ezért rajonganak a sztárjukért. Minden kornak megvolt a maga sztárja. Az őskorban és az ókorban az isteneket imádták az emberek és hozzájuk akartak hasonlítani. Aztán a kereszténység hajnalán megjelent Jézus, mint a kor „médiasztárja”. Ő képviselte az akkori emberi értékeket, azt az embert, akit mindenki tisztelt (aki hitt benne persze). Aztán a mindenkori királyok lettek az egyszerű nép példaképei. S ahogy a 19-20. századhoz jutunk, egyre inkább érezzük az átállást a politikaivallási vezetőkről a művészekre. Abban az időben ugyan még a tehetség volt a legfontosabb erény, s csak az lehetett sztár, aki mutatott valamit. Egy Chaplin, egy Latabár Kálmán nem kellett, hogy agyonreklámozza magát a sikerért. A játékuk magáéért beszélt. Annak idején egy Illés zenekar jelentette a „lázadást”, manapság már megmosolyogjuk azokat, akik a hosszú hajó, szakállas képeiket dugdossák. Szépen lassan a társadalom is másra lett vevő: Marilyn Monroe már maga egy ikon volt, akárcsak James Dean vagy Elvis Presley. Madonnáról nem is beszélve és folytathatnánk a sort. Elindult a közönség és a média elbulvárosodása, így a mai értelemben vett „pozitív médiasztárok” régen szimplán sztároknak számítottak volna, mindenféle jelző nélkül. Hogy mitől változott meg a közízlés, azt most ne vitassuk részleteiben, azt hiszem, toleránsabb lett a közönség a meghökkentő dolgokkal szemben. Új „értékeket” keresett, s talált magának. Valószínű ennek egy részét a világháborúk hozták elő, hiszen az ott tapasztalt borzalmak feljebb vitték az ingerküszöböt. Az amerikai katonáknak meg a hideg háború idején jól jött Marilyn Monroe jelenléte....Ez egyébként manapság újra divat, hazai sztárok sorra látogatják a magyar hadsereg bázisait. Ma már kevesebbel is beérjük a sztárjainktól. Aki régen a színház színészbejárójáig sem jutott volna el, ma főszerepet játszik. Változnak az idők. Ám ma is vannak még jó értelemben vett konzervatív „hősök”. Az érdekes az egészben, hogy nem is hősök, csupán Emberek.
37
Egy nemzetközi filmsztár példáján keresztül bemutatni a pozitív sztárokat. A nemzetközi szón azt értem, hogy nem csupán Magyarországon ismert, hanem külföldön is, a világ minden részén, ahova a média betette a lábát. Nyilván, bármelyik másik „celeb”-et mintaként lehetne bemutatni hol az egyik, hol a másik kategóriában. Én mindenképpen olyan sztárokat próbáltam kiválasztani, akik nem csupán „imidzsfényezés”-ből próbálnak jó példát mutatni, hanem egész mentalitásuk, személyiségük ezt tükrözi, mindenféle megjátszás nélkül. Persze elég nehéz kideríteni, hogy ki mosolyog csak a kamerának, s ki őszinte, de ezt nem is vagyok hivatott eldönteni.
A.) A példakép egy sokak által ismert és elismert külföldi színész: Antonio Banderas.
Azt hiszem, hogy badarság lenne életrajzzal vagy filmográfiával terhelni bárkit is. Antonio Banderas
egy
fogalom.
A
Latin
Szerető
megtestesítője. Antonio Spanyolországból ment ki Amerikába a siker reményében. Persze ez még nem tenné hőssé, hiszen hányan megteszik ugyanezt, s mégsem jutnak el idáig...Ehhez szerencse kell, külső és olyan belső kisugárzás, ami kevés emberben van meg. “Is it a man walking on the beach, winking at the girls and looking for going to bed? Is it someone who wears a lot of gold chains and rings and sits at the bar? Because this is not me! I am very, very Latin, but not so much lover.”/ „Az egy olyan férfi, aki a strandon sétál, rákacsint a lányokra és egyéjszakás kalandot keres? Az ott olyas valaki, aki sok aranyláncot és gyűrűt hord and a bárban ücsörög? Mert az nem én vagyok! Én nagyon latin vagyok, de nem annyira szerető.”18 Persze attól még, hogy valaki egyszer Csizmáskandúrt játszik, máskor meg homoszexuális barátot, időnként pszichopata bérgyilkost, aztán meg ha arról van szó, tangózni kezd, ez mind
18
http://thinkexist.com/quotation/is_it_a_man_walking_on_the_beach‐winking_at_the/222228.html
38
nem jelenti azt, hogy ő „jó példával jár elől”. Csak annyit jelent, hogy jól végzi a munkáját. Hogy adakozik? Ez természetes ennyi pénzzel a bankszámláján. Hogy még mindig az a rácsodálkozó fiatal „kölyök”, aki annó egy szakadt bőrönddel Hollywoodba érkezett, az tény. De miért szeretjük annyira? Illetve miért nem hallunk a botrányairól annyit? Talán, mert nincsenek. Talán, mert jól eltusolják őket. Mégis példamutatónak tartom, ahogy a családjával bánik: ott egy nála pár évvel idősebb, volt alkoholista-volt drogos feleség, akinek ez már a sokadik házassága, egy nő, aki folyamatosan ellenőrizgeti; két „mostohagyerek”, akiknek feltehetően apjuk is van, nemcsak nevük, ami szintén nem egy könnyű helyzet, nem beszélve a két kamasznak a pótpapához fűződő viszonyáról. S akkor még ott van Stella, a közös kislány, akit, bár ő a papa egyetlen csemetéje, úgy kell nevelni, hogy van két testvére még, akik ugyanannyira részesülnek-részesülhetnek a családi szeretetből. Ez persze sok családnál előfordul, ám kevés sztárpár tudja ilyen fegyelmezetten élni a mindennapjait anélkül, hogy tőlük lenne hangos a sajtó. Miért is szeretjük még? Azért, mert küzd! Ő nem Hollywoodban született. Őt nem a mama vitte 2 éves korában szereplőválogatásra ilyen-olyan reklámfilmbe.Ő nem csupán a testével szerzi a szerepeket. Persze nem lehet véka alá rejteni, hogy bizony a „latin szerető” imázs megtette hatását és nők milliói szerették meg a színészt, de ha csak egy szexis szépfiú lett volna, ma már nem lenne sehol. 47 évesen még mindig ott van a népszerűségi listák élvonalában és mellette nem él kicsapongó életet. Intelligens, bármilyen témában kérdezik, felnőtt európai módjára ad választ, mellőzve a kínos vihogásokat, „nem tudom”-okat vagy a sablonos válaszokat. Kerüli a feltűnést és a magamutogatást. Ő képviseli azon keveseket, akik még képesek józanul felmérni a saját értékeiket, s nem valami álomvilágban ringatóznak. Külön tudja választani a magánéletét a munkájától. Nem azért érdemli meg, hogy példaként szerepeljen egy ilyen irományban, mert szép és okos, hanem mert okosan használja ki a szépségét.
39
És még néhány másik sztár, akitől lenne mit tanulni:
SZULÁK ANDREA KULKA JÁNOS
TOM HANKS
MERYL STREEP
40
7. Negatív értékeket képviselő médiasztárok (botrányhősök) Először is tisztázni kellene a botrányhős fogalmát, hiszen a többi az nagyjából már adott. A botrány mindenki által ismert kifejezés, egy olyan titok fényderülésére utal, amit a titok őrzői valószínűleg inkább megtartottak volna maguknak. Vagy mégsem? Hiszen mostanság a botrány szó kicsit átalakult. Míg eredetileg egy negatív cselekmény napvilágrakerülése jelentette a botrányt, amit nyílván a társadalom kellőképpen el is ítélt az okozójával együtt, mostanság a botrányok direkt módon a nyilvánosságnak „készülnek”. Régen például ha egy énekesnőről már az kiderült, hogy esetleg volt lenge ruhás fotója, a közvélemény elítélte és megbélyegezte. Manapság ha valakiről kiderül, hogy „pornózott” vagy még mindig csinálja, elmegyünk mellette, mintha azt mondták volna, hogy pl. 40-es cipőt hord. Sok médiasztár az örökös botrányainak köszönhetően marad még a köztudatban, s a tehetsége hamar feledésbe merül. Erre külföldön is rengeteg példa van, akár Hollywoodban ( fiatal színésznőcskék, akik nem tudják feldolgozni a gyorsan jött sikert), akár a zenei iparban (tiniszerepből kiöregedett popsztárok, akik lecsúsztak a toplistáról, s nem sikerült újra felmászni...), Persze ami Amerikában botránynak számít, lehet, hogy nálunk egy legyintéssel túl lenne tárgyalva. Ez kultúra és vallásosság függvénye. A hős fogalma viszont nekem sokkal pozitívabban cseng. Ha megnézzük, a hős jelenthett szereplőt is, azaz az a valaki, aki a botrányban szerepel, azt előidézi. Ugyanakkor van egy olyan jelentése is, hogy valaki valami emberfelettit vitt véghez (pl. Superman, Pókember) és ezért lesz kikiáltva hősnek. Na de ha egy negatív cselekedetet tevőről beszélünk, akkor hogy lehet azt egy pozitív titulussal illetni? Talán, mert ezek az emberek tényleg „hősnek” érzik magukat, s ebben élik ki a beteges „feltűnési viszketegségüket”. Természetesen Magyarországon bőven akad ilyen ember, s olyan is, aki erre vevő. Bár állítólag „senki sem” nézi Győzike családépítő-romboló show-ját, mégis mindenki emlékszik hogy mi történt benne. Nem szabad elfelejteni ugyan, hogy mára kialakult a háttértelevíziózás, de attól még ilyen pontosan nem emlékeznénk az adott jelenetekre, a ruha színére és nem tudnánk szó szerint idézni Bea asszony ideges monológját, amit hites urához intéz.
Na de lássunk néhány példát a magyarok közül és egy elég szignifikáns példát az USÁ-ból.
41
„Televíziós
műsorvezető,
szerkesztő,
producer,
újságíró,
színésznő,
fotómodell,
szexszimbólum és boldog édesanya. 1993. óta MÚOSZ tag. Számára a családja és a hivatása a legfontosabb.”
”Kiszel
Tünde...egy
dekoratív
médiaszemélyiség” ...ez áll Kiszel Tünde
honlapjának
köszöntőjén.
Természetesen a kép egy másik, sokkal sokatmondóbb kép: a médiasztár esküvői ruhában pózol. Vajon ez csak véletlen vagy célzás akar lenni? „Pályafutását fotómodellként kezdte, még gimnazista volt, amikor egy neves fotóművész felfedezte. Magazinok címoldalára, kártyanaptárakra, képeslapokra, poszterekre kerültek a fotói. Az igazi sikert az európai RTL-csatornán sugárzott Tutti-Frutti című népszerű showműsor hozta meg számára. Olasz filmesek egy magyarországi válogatáson a sok szép lány közül választották ki, és így Tünde volt az első magyar lány, aki szerepelhetett a német televízió közkedvelt műsorában.”19 Ez a fajta népszerűség való neki. Alapvetően kirakatba teszi a magánéletét, pénzt keres a gyermeke apasági-mizériájából, a Donatellácska-naptárokból, s sorolhatnám. Kíváncsiságból rákerestem a honlapon oly bőszen emlegetett Kiszel Tünde Rajongói Club-ra az iwiw.hu közösségi portálon,s meg is találtam. A 164 tagot számláló klub ez év november 5-én alakult,s telis-tele van érdekes információkkal. Pl. naptárokat hol lehet venni, stb. A lelkes rajongótábor vajon hogy tudja pozitívnak látni azt,ha egy már nem tinédzser hölgy (egyébként születési év sehol sincs megadva...) mindenféle röhejes maskarában pózol magazinok címlapján, a szexuális életét teregeti ki a nagy nyilvánosság elé, kétes magánéleti válságaiból is pénzt csinál és az áldozat szerepében tetszeleg. És ez mind csak a sallang...akkor még nem volt szó tehetségről,szakmai felkészültségről, pozitív karakterről, higgadt, megfontolt viselkedésről. Azt hiszem, nem is lesz...
19
www.kiszeltunde.hu
42
FEKETE PÁKÓ „Pákó 1994-ben jött Magyarországra tanulni, az ELTE jogi karára. Hat éves kora óta zenél, Nigériában számos profi zenekarban játszott, mint kongás és énekes. Magyarországon az Afro Bongo tradicionális afrikai zenét játszó zenekarban szerepelt először, később kongashow-al szerepelt az ország több klubjában. Első lemezén magyar mulatós dalokat énekelt, amire szerinte nagyon jól lehet kongázni.”20 Ezeket a sorokat találtam a mulatós énekes Fekete Pákóról. Persze az internet tele van a szaftosabbnál szaftosabb cikkekkel, de azokra már a 18-as karika sem lenne elég! Úgy gondolom, jobb, ha a példaképként számontartott Pákót nem mutatom be részletesebben. El lehet ugyanakkor gondolkozni, hogy egy roppantul alulöltözött, káromkodó, szemérmetlen alak hogy lehet bárkinek is példaképe. „Afrika szégyene” – mondják azok a Magyarországon élő afrikaiak, akik ennél jóval igényesebbek a megjelenésükre illetve viselkedéskultúrájukra. Természetesen nem bocsátkoznék a téma hosszabb taglalásába, mert az már egy másik szakdolgozat lenne. Alapvetően Fekete Pákó mint médiasztár van itt kereszttűzben. Milyen értékeket képvisel? Elsősorban
puszta
emberi
értékeket:
egészséges
önbizalom
(a
magyar
átlagnál
egészségesebb...), őszinte szókimondóság (azért lehetne ennél kevésbé szókimondó) és persze a magyar hagyományok tisztelete (bár nem tudom, hogy mennyire tisztelet az, ha a régi magyar nótákat egy félmeztelen nem magyar srác próbálja énekelni kellő diszkó alapra...). Ha végiggondoljuk, ezek az értékek egyáltalán nem pozitívan nyilvánulnak meg Pákónál. Kiszel Tündével ellentétben ő nem áll több lábon, ő egyedül a „hangjából” él. Ezt azért kérdőjelezné meg, mert hangja annyi van, amennyi bármelyik másik embernek, viszont a testéből tökéletesen profitál. Állandó és már-már beteges „méretmániája” a köztudat magasságaiba repítette, s ha másról nem is, erről biztos elhíresült. Ő az a sztár, már ha lehet így fogalmazni, aki seggletolással, „farkcsóválással”, mindenféle egyéb közszeméremokozással próbálja magán tartani a szemeket... Igen ám, de vajon ez az igen butuska, csajozós imázs mennyire csak álca és mennyire komoly? Mindenesetre csak eladható...
20
http://www.allmusic.hu/index.php?SID=&oldal=eloadolista&h_id=4884
43
Győzike: "Jelentkezzen, aki le akar feküdni velem!"
„Győzike: főnyeremény ez a válás! Magabiztos RTL-sikerrel zárult az elmúlt hét is a hazai tévés piacon, a csatorna minden estét megnyert a 18-49 évesek körében mért főműsoridei közönségarányt alapul véve, heti átlagban pedig 8,2 százalékponttal utasította maga mögé legnagyobb vetélytársát, a TV2-t. A toplistákat szemlélve megállapíthatjuk, hogy Győzike válási civódása felkorbácsolta a kedélyeket és a balhéra ismét ugrottak a nézők...nem kevesen, mintegy 2 millióan, ami a szezonalitást figyelembe véve igén szép eredmény - legalábbis a csatorna részéről.”21 Ez áll Gáspár Győző alias Győzike honlapján hírként. Úgy gondolom, ez minden mellébeszélésnél értékesebb...Egy ember, aki ízléstelenül káromkodik, bazári majomként öltözködik, beengedi a kamerát a magánszférájába és azzal dicsekszik lépten-nyomon, hogy neki milyen autója, háza, értékei vanna. De vannak neki egyéb értékei is? Egy férfi, aki eladja a családját az anyagi haszon reményében és fittyet hány a szülői odaadásra, a házastársi szeretetre és odafigyelésre, az emberek iránti tiszteletre, az semmiképpen nem lehet pozitív sztár. Erre mondják, ha nincs tehetséged, tűnj ki valami mással...Ő kitűnik. Ha már az énekléssel-rappeléssel nem tud szupersztárrá válni, akkor marad a magamutogatás. Mint az állatkertben. Kirakta, amilye van, s aki vevő rá, „megveszi”. Nem csoda hát, ha az RTL Klub kissé ironikusan sikerként könyveli el a Gáspár házaspár válását, hiszen ki sajnálja azokat, akik puszta kapzsiságból képesek házasodni-válni-műbalhézni igény szerint.
21
http://www.gyozike.tv/news/categoryfront.php/id/134/gy%F5zike_h%EDrek.html
44
„IT’S
BRITNEY
BITCH!” – Britney Spears Britney Spears-ről könyveket lehetne írni...Pszichológiai témájúkat. Például hogy lesz egy tizenéves zsenge szöszke lányból huszonhat éves korára teljes idegroncs? Hogy válhat egy álmodozó, törekvő lánykából közönséges, magamutogató, nevetséges celebrity? Kiben kell keresni a hibát? Ő milyen példát tud mutatni akár a saját gyerekeinek is?? Pedig ez nem indult olyan rosszul. Egy fiatal, kellemes hangú, édes kislány bedolgozta magát a floridai disney-sek közé. Olyan kispajtásai voltak, mint Christina Aguilera és Justin Timberlake. Diáklányos, gimis számokkal tört be a popiparba akkor, amikor még a fiúzenekarok arattak. Ő volt a szüzesség mintaképe, a szigorúan katolikus Britney, aki roppant pozitív példakép volt a tinédzserek számára. Jópár ember tudni véli, hogy ez már akkor is reklámfogás volt, de persze ezt bizonyítani itt és most nem kell. Tény, hogy a kis popcsillag szép sikereket ért el, s kedvességével, természetes (??) szépségével lenyűgözte a közönséget. Tehetségéről mai is folynak a viták, s őszintén szólva Ms. Spears biztos nem a hangja miatt fog fennmaradni a köztudatban. Majd jött az első visszás történet: van szilikon, nincs szilikon. Ez azért sarkalatos pont a történetben, mert egy természetességéről híres, kedves leányka nem tettethet szilikon implantátumot a melleibe, mert akkor már elveszti a természetes imázst. Tény, hogy többen megnézték a videóklippjét és több férfimagazik kérte meg, hogy vessen le pár ruhadarabot a kedvükért.Ez annyira be is jött neki, hogy azóta fel sem öltözött... Beállt a „vamp”-os énekesnők sorába, ami nem lenne baj, hiszen ott van Madonna, Cher, Kylie Minogue,stb., akik pontosan a merész stílusuk miatt lettek olyan népszerűek. Ez hozta meg neki is a világsikert, ám ez nem volt elég: gyenge mozifilmben játszott, s szépen lassan elkezdett csúszni lefelé a lejtőn. Ma már alkoholistaként, bugyi nélkül bulizósként, házipornómutogatóként tartják számon. Ha kell, kopaszra borotválja a fejét, leejti a gyerekét, öngyilkosságot kísérel meg vagy fotósokat ver meg. Abszolút multifunkcionális és abszolút negaív értékeket sugároz a viselkedésével. 45
8. „Kakukktojások” A kakukktojás az, ami kilóg a sorból. Ha médiasztárokról van szó, ki lehet kakukktojás? Az, aki nem áll be a sorba, nem követi a trendet? S mi is a trend? Ha a magamutogatás a trend, akkor az a kakukktojás, akit hidegen hagy az önreklámozás, s inkább valami eredetit és hasznosíthatót próbál közvetíteni a közönség felé. Rendben, akkor ide kerülnének a pozitív médiasztárok. Vagy inkább az a trend, hogy szép emberek fogyókúrás recepteket mutogatnak a tévében; kigyúrt férfiak és nők a fogyás egyszerűségéről beszélnek és mellette rágcsálják a saláta light-ot? Ki lenne akkor az anti-Schobert Norbi? Mondjuk Lagzi Lajcsi? Esetleg az a trend ma Magyarországon, hogy a nők „mellbetéttel”, platinaszőkén, műszempillával és rikító rózsaszín bőrszerkóban flangálnak a Váci utcán az éppen aktuális pornófilm-forgatásról hazamenvén? Akkor bizony jól bele kellene ásnunk magunkat a sztárok listájába, hogy olyan nőt találjunk, aki ennek szöges ellentéte. Ki a legszemérmesebb? Manapság ez kihalófélben lévő érték... Nyilván minden trendötletnek megvan a maga értelme és értéke. Mindenképpen olyan kakukktojásokra gondoltam, akik illenek a témába. Azaz olyanok, akik se nem pozitív, se nem negazív médiasztárok. Ám egy sztárnak képviselnie kell valamit. Már azzal, amit csinál, képvisel valamilyen értéket, hiszen egy televíziós szakember, ha elvállal egy műsort illetve annak a vezetését, automatikusan beskatulyázza magát valamelyik szerepbe. Példának okáért vegyük Vágó Istvánt. Egy nagyon intelligens, közvetlen, kellemes személyiség. Nem az ő botrányaitól hangos a sajtó, de nem is mutogatják ilyen és olyan adakozás közben. Teszi a dolgát, éli az életét. Mégis, azzal a műsorral azonosítjuk, amiben éppen szerepel. Ha például a Legyen Ön is milliomos! című műsor van éppen palettán, akkor Vágó István egy intelligens, jólöltözött, választékosan beszélő, amolyan követendő példa. De ha mondjuk a Való Világ című valóságshow műsorvezetőjeként látnánk viszont, nem biztos, hogy az emberek szívesen kapcsolnák az RTL Klubra a készüléküket. Pedig ugyanarról az emberről van szó. Vagy akkor vegyünk egy másik példát, nevezetesen Stohl „Buci” Andrást. Színész, televíziós szakember, médiasztár. „Régi motoros” a szakmában, pontosan tudja, hogy mivel mit lehet elérni. Előnyös külsejét nyilván a javára akarja fordítani. Igen ám, de a külsővel vigyázni kell a médiában. Hiszen hiába játszik adott esetben drámai szerepeket és brillírozik a színpadon (HA brillírozik), a nézők többsége nem az előadásért fognak rá emlékezni, hanem arra az élményre, ha mondjuk félmeztelenül végignyargal a színpadon. Hiába tennék be ma már egy komoly kvízműsorba műsorvezetőként, a nézők képtelenek lennének műveltséget felfedezni 46
benne, illetve ezt tisztelni benne. Ám ha Stohl András feltűnik egy sztárcsináló műsorban mint showman, a lányok-nők ezrei tapadnak a képernyőre. Pedig civilben Stohl András akár lehetne ’semleges’ is. Illetve az volt, amíg fel nem tűnt a képernyőn a bulváros műsorok celebrátoraként. A beskatulyázás megtörtént és azóta már azt is tudjuk, hogy mikor kell fel, ki mellől kell fel, mit reggelizik, hány cukorral issza a kávét, hányszor nyomta meg az autóját parkolás közben, vagy milyen tetoválás van a fenekén (HA van neki...) Ő ebből elég sokat profitált anyagi szempontból, ám ennek az az ára, hogy a negatív médiasztár kategóriába került. Na melyik is az igazi???
47
Azok a kakukktojások az én olvasatomban, akik bár jól kezdték, példát mutattak az embereknek és hősnek lettek kikiáltva, valahogy az évek során lecsúsztak. Természetesen szakmailag még a mai napig is aktívak és a munkájukban nincs hiba, a magánéletük a kritika céltáblájává vált. Persze ez lehet fordítva is: van, aki vizet iszik és bort prédikál. Erre a magyar sztárok közül Ganxta „Döglégy” Zolee a legjobb példa. Az alábbiakban a példákon keresztül szeretném érzékeltetni azt a kettősséget, ami ezekben a művészemberekben van.
Ganxsta „döglégy” zolee „Ahol a sok pina ráz Engem ott találsz Ahol a piázás a tuti 100 Engem ott találsz Ahol a batyu legyaláz Engem ott találsz Ahol a fainság nem gáz Engem ott találsz” /Ganxsta Zolee és a Kartel: Engem ott találsz/
Ez Ganxsta Zolee filozófiája. Egyszer élünk; ha ma berúghatsz,ne halaszd holnapra; és még sorolhatnám. Egy nőalázó, időnként enyhén rasszista fennhangú, magabiztos, állatias férfi. Persze nem a jó értelemben. Egy olyan fickó képét festi, aki a káromkodásból sosem nő fel. Aki sorra falja a nőket, s többre becsül egy jó kis pacalpörköltöt és tetoválást a finoman olajozott izmok helyett. Ha úgy tartja úri kedve, motorra pattan, s meg sem ál a Route 66-ig. Nagy bunyós hírében áll, amit ugyan egy sztárbox gálán be is bizonyított: kiütötte a nála jóval kisebb,de annál izmosabb Rékasi Károlyt. Ő Magyarország fenegyereke, az a személyiség, akiről nem lehet nem tudomást venni. Vagy a rajongója valaki, vagy az utálója. Ez a sikerének a kulcsa. Igen ám, de mi igaz mindebből? Nyilván elég sok, mert ezt képtelenség mind kitalálni és megjátszani. Ám nézzük csak meg, hogy mi igaz a nagy „gettós dumából”? 48
Édesapja Zana József színművész, a Vidám Színpad színésze. Édesanyja Kassai Ilona Kossuth-díjas színművész. El tudná azt képzelni valaki is, hogy két ilyen neves művész valamelyik elhanyagolt kerületben, veszélyes zónában nevelte volna egyetlen csemetéjét? Vagy akár az utcára lökte volna, míg ők a kocsmát járták? Kötve hiszem... De hát akkor honnan jön ez a kemény gengszter szöveg, ami a Kartel „névjegye”? A kulcsszó: Amerika. A gengszter rap az egyesült államokbeli nagyvárosi gettókból származik. Az ottani színesbőrűek számoltak be így először a nehéz sorsukról, az örökös harcról a túlélésért. S mi igaz ebből Budapesten? Talán a józsefvárosi gettóra gondolnak, esetleg a maffiára. Ám azért ha jól belegondolunk, még egy keresztapa sem adta zenélésre a fejét, hogy aztán világgá kürtölhesse alvilági életének rejtett titkait. Valószínűleg arról lehet szó, hogy ez amolyan jó marketingstratégia. Rappelni nem divat boldog szerelemről, gügyögő babákról, rendes polgári életről vagy éppen a mosogatásról. Ez a műfaj a „lázadásról”, az alvilágról és a bűnözésről szóló történetekre specializálódott. De így vajon mennyire hiteles ez az egész Ganxsta Zolee vagy éppen Dopeman szájából? Őszintén szólva sehogy. Mondhatnánk, ez „csak” zene. Egy jó szöveg, amit az emberek vagy elhisznek, vagy nem. Nem kell komolyan venni, csak hallgatni kell. Ezzel még egyet is értenék, ám ott a következő sarkalatos pont: a Nők. Tudvalevő, hogy Ganxsta Zolee szövegeiben a nők eléggé pejoratív jelzőket kapnak, s a megszólításuk sem kifejezetten hízelgő. A nagy macsó álarc azonban egy eléggé más valóságot rejt. Zana Zoltán már több mint egy évtizede él boldog párkapcsolatban kedvesével, aki idén egy kislánnyal ajándékozta meg. Tehát a Döglégy Zolee nős és büszke apuka...Bár azt ő is elismeri, hogy szeret bulizni és iszogatni a haverokkal, azért nem az az „állat”, mint amilyennek a média beállítja, illetve amilyennek a Ganxsta-imázs megalkotói láttatni akarják.
49
9. NEMZETKÖZI TENDENCIÁK, PRIORITÁSOK Ha valaki botrányt akar, nem kell messzire menni: itthon is lehet találni bőséggel. Ám honnan jön ez a sok „kreatív ötlet”? Természetesen nem a magyar agyakból. Van ötletgazda bőven az amerikai piacon. S ezek az emberek hallatlan profizmussal, a médiát manipulálva adják el magukat. Természetesen nem kell azért sajnálni a médiát: pontosan tudják, hogy annyit nyernek egy-egy sztorin, hogy teljesen nyugodtan szemet húnyhatnak néhány apró „finomítás” felett.
„(...)Napjaink hírességének nem teljesítményre, hanem imázsra, nem tehetségre, hanem trademarkra van szüksége ahhoz, hogy piacképes legyen. A hallatlanul jól szervezett üzletben pedig sajtótitkárok, ügynökök, píárosok, fotósok, riporterek és újságírók szövetkeznek, hogy az ügyfeleket produktumként adják el. A tranzakcióhoz magazinok százai, televíziós showműsorok, erre szakosodott csatornák, valamint internetes weboldalak állnak rendelkezésre. A háttéralkuk eredményeként pedig eldöntik, hogy a sztárok - vagy aspiránsok - mikor, hogyan, milyen feltételek mellett, hol jelenjenek meg ahhoz, hogy árfolyamuk emelkedjen.”
Tehát egy egész ipar épül a sztárokra, illetve a sztárimázs kialakítására és megtartására. Ha ennyi milliót-milliárdot az éhező árvákra költenének, Afrikát meg lehetne menteni. De pontosan mit is csinálnak ezek az emberek?
„Mivel csak a felszín, a jó benyomás, a figyelemfelkeltés a fontos, az ügynökök szívesen engedik klienseiket a piros szőnyegre, ahol csak pózolni kell; reggeli televíziós csevegésre, ahol biztosan nem kell egyetlen nehéz kérdésre sem válaszolni, és örömmel fogadják a bulvársajtót addig, ameddig a botrányos eseteket a háttérből kontrollálhatják. Az egykori pophercegnő, Britney Spears összeomlása, kopasz feje, az elvonókúrára való ki-be járkálása 50
szánalmat ébreszt rajongóiban, és azt a látszatot kelti, mintha a bulvármédia még a magánélet legféltettebb titkait is gátlástalanul kiszellőztetné. Nem biztos azonban, hogy nem szervezett reklámakcióról van szó, hogy a már három éve nem éneklő sztár karrierjét akármilyen módon is, de életben tartsák. Minél jobban panaszkodik valaki a paparazzók üldözésére, annál valószínűbb, hogy ő maga hívja őket. Ebben a néhai Diana hercegnő utolérhetetlen volt.”
Elgondolkodtató azonban, ha ez igaz, akkor lehet, hogy Diana a saját vesztét kereste? S nem ő az egyetlen. Ami először jó üzleti fogásnak látszik, nem biztos, hogy nem válik később rémálmok okozójává. Azt szokták viszont mondani, hogy a média egekbe repíthet, de ugyanazzal a lendülettel a mélybe is taszíthat.
„A filmvilág két sztárpárjának története jól példázza, hogy egy-egy pálya alakításában mekkora szerepe lehet a média kitüntetett figyelmének. Nicole Kidman és Tom Cruise a hollywoodi birodalom uralkodó házaspárja volt. Válásuk után Kidman egyre többet dolgozott, egyre komolyabb rendezők hívták, egyre több díjjal jutalmazták, és egyre kevesebbet szerepelt a bulvárlapokban. Nem volt igénye több rivaldafényre. Ezzel szemben az egykori szívtipró,Tom Cruise pályája lefelé ívelt, filmjei sorra buktak meg, mosolyát egyre kevesebben díjazták. Mígnem tavaly a fülig szerelmes Crusie kamaszos lángolással be nem robbant a médiába, és ettől kezdve hétről hétre a legintimebb részletekbe is be volt avatva a világ Katie Holmes és Tom Cruise szerelméről, gyermekéről, esküvőjéről. Az ügynökök jól dolgoztak, Tom Crusie visszatért. (...)”
Happy end és boldogság. De vajon mindenkiről csak szépet és jót írnak? Természetesen nem. Ahogy mondják, „igény szerint”.
„Noha a hírességekről szóló történetek mindig manipuláltak, a bulvárújságírók szerint általában van valóságalapjuk, a forrás pedig rendszerint a sztár ügynöke vagy valaki a 51
közvetlen környezetéből. Az ipar virágzását és nyereségességét fényesen bizonyítja, hogy a történetekért, fotókért fizetnek, nem is akármennyit. Az Entertainment Tonight című showműsor szerencsésnek mondhatja magát, hogy négymillió dollárért megkapta Anna Nicole Smith temetésének közvetítési jogát.”
No igen. Egyik oldalon boldog családanyák szorongaták több millió dollárt érő csecsemőjüket, míg a másik teremben valaki azt filmezi, hogy az adott sztár hogy lövi be magát heroinnal. A két sztár egyáltalán nem egyforma értékeket közvetít, mégis összeköti őket valami: a pénz és hírnév néhol beteges hajszolása. Ám manapság nemcsak gazdag apuci szőke leánykája vagy egy hollywoodi színész lehet médiasztár.
„A celebrity ipar nemcsak hogy végképp leértékelte a hősöket és az általuk képviselt erényeket, de egyenlővé tette a híreseket a hírhedtekkel. Médiasztár éppúgy lehet rockénekes, mint tömeggyilkos. Egy bűnözőnek mindig megvan az esélye arra, hogy a történetét eladja, s így a bűntettből még profitálhat is. Amerikát a mai napig nem hagyja nyugodni O. J. Simpson esete: a közvélemény nyolcvan százaléka kettős gyilkosnak tartja az egykori amerikai futballsztárt. A napjait golfozással töltő híresség nemrégen azzal állt elő, hogy könyvben és televíziós interjúban hipotetikusan elmeséli, hogyan ölte (volna) meg feleségét és annak barátját. A közfelháborodás és az áldozatok családjának heves tiltakozására a könyvet bezúzták, az interjút nem adták le, a kétmillió dolláros honoráriumot azonban nem kellett visszafizetnie.”
Elgondolkodtató, hogy a mai világban a sportolóknak is hasonló sors jut. Ha valaki nem elég tehetséges az adott sportágban még nyerhet „mellbedobással”.
„A celebrity iparnak sikerült azt a területet is feldúlnia, ahol eddig a tisztességes küzdelemben legjobbnak bizonyulót vette körül a legnagyobb elismerés. Ma már a sportban is az a sztár, akit eladhatónak vélnek. A teniszben például Anna Kurnyikova, aki rendszeresen már az első 52
fordulóban kiesett, de aki nudista fotóival, kihívó teniszruháival sokkal nagyobb népszerűségnek örvendett - és többet keresett -, mint a bajnokok. Kurnyikova sikerén felbuzdulva az ügynökök újabb szőke, hosszú hajú, szexis orosz teniszezőnőt kerestek és találtak is Maria Sarapova személyében, aki mellesleg kiváló játékos is. A gyerekkora óta Floridában élő Sarapovát figyelmeztették, hogy még csak véletlenül se amerikainak, hanem orosznak vallja magát, ha lehet, akcentussal beszéljen, mert most éppen orosz szőkeségekre van igény a piacon. (...)”22
A groteszk az egészben, hogy igenis van ezekre az emberekre kereslet. Az amerikai társadalom szinte családtagként aggódik Britney Spears vagy Lindsey Lohan elvonójának sikerességért vagy a másik oldalon szurkolnak, hogy Michael J. Fox Parkinson-kóros színész a lehető legjobb formában maradhasson. Ha egy 18 éves lány a barátjának készít magáról akt képeket és ez felkerül az internetre, közfelháborodást kelt. Az is, aki megnézi őket.. Magyarországon legfeljebb legyintünk, hogy három egy tucat. A „hollywoodi álom” attól marad életben, hogy sokan álmodják. Eszükbe sem jut másképp gondolkozni. A médiának hatalmas manipuláló szerepet hagynak. Hogy ez kinek jó? Mindenkinek. A sztár örül, mert veszik a lemezét/megnézik a filmjét. A körülötte nyüzsgő menedzserek szintén pénzüknél vannak. A média gazdagodik. S az egyszerű halandó ember pedig csak sóvárogva nézi őket,s a lelkét is eladná az ördögnek, csak cserélhetne velük.
22
Balla Eszter: Celebrity Birodalom – Heti Válasz, 2007. 04.19.
http://www.hetivalasz.hu/index.php?page=pages/cikk&cikk_id=15601
53
10. hazai tendenciák, prioritások A mai magyar sztárvilág igencsak érdekesen oszlik meg. Vannak, akik abszolút nem kötelezik el magukat egy csatornának vagy rádióadónak sem, sokkal inkább igyekeznek mindenhol feltűnni. Ezek főleg a zenészek-énekesek, színészek és politikai újságírók köréből kerülnek ki. Mindenhol hallani a nevüket, látni az arcukat. A másik sztárcsoport egy adott televízós csatorna vagy rádióadó “kinevelt” sztárja, azaz ő karolja fel és csinál sztárt belőle. Ez nem csupán igaz a tehetségkutató műsorokból kikerült úgynevezett sztárokra, hanem akár a sztárriporterekre, újságírókra is. Őket cask az adott helyen lehet látni, hallani, ám így adják az adott csatorna, adó “emblémáját”, hiszen a néző, hallgató automatikusan az általa képviselt médiumra fog asszociálni. Ezt a jelenséget az UFI honlapján megjelent cikkben lehet még egyértelműbben megérteni: “Kettéosztott sztárvilág I. Ne ragadjunk le a valóságshow-k sztárjainál, azok majd csak úgy elmúlnak. Ők ezekben a zárt légterű műsorokban születnek, és az utcán múlnak el. Ezen adóknak vannak (ideig-óráig) maradandó sztárjai is: egy-egy híradós műsorvezető például. Viszont általános jelenség, hogy a két fő kereskedelmi tévé kettéosztja a sztárvilágot. Vannak a „mi sztárjaink” és vannak az „övéik”. Az egyik tévé évösszefoglalójából, amelyben az elmúlt év „sztárcsecsemőit” vették sorra, természetesen kihagyták a konkurens adó híradósműsorvezető-párjának tavaly született gyermekét. Egyszerű működés ez: az egyszerű említés is erősíti a kultuszt, és hát „azokat” ne erősítsük. Még akkor se, ha a házaspár egyik tagja történetesen évekig vezette a mi híradónkat is… Amikor az egyik valóságshow-szereplő átigazolt a másik tévéhez, az előző kenyéradónál már nem számított sztárnak, így a régi valóságshow emlékműsorára sem hívták meg. Ellenfél lett. Még megkérdőjelezhetetlen fontosságú, az egész nép által sztárnak tartott személyek is feketelistára kerülnek az egyik adónál, amint szerződést kötnek a másikkal. A pályafutása alatt (a világ sportéletében egyedülálló módon) valamennyi címet elnyerő Kovács István neve például még utalásképpen sem hangzik el a konkurens adó bokszműsoraiban. Kettéosztott sztárvilág II. 54
Természetesen a politika is kreálja a maga sztárjait. Mivel a sztárok világa a médián keresztül működik, a hazai médiában pedig sajátos (talán sajátosan magyar) helyzet uralkodik, ez érdekes, ha a hazai politikai sztárok világát vizsgáljuk. A médiában tapasztalható baloldali túlsúly következtében a baloldali sztárok általánosabb, „össznépi” sztárok, és a jobboldali szavazók sem utasítják el őket (csak a legkirívóbb, a valahova leglátványosabban beállt sztárokat – de ezek a pártművész-, pártújságíró-sztárok ettől még össznépiként viselkednek). Javarészt ők uralják a kereskedelmi tévék reggeli műsorait, vetélkedőit sztárvendégként, és eredeti tevékenységük egyre inkább háttérbe szorul (vagy tudja valaki, mikor jelent meg a legutóbbi Pa-Dö-Dő-lemez?). A jobboldali sztárok marginálisabb tényezők a hazai sztárvilágban. Természetesen itt is szép számmal vannak elhanyagolható tehetségű, ebből a „szűkebb merítésből” is okosan profitáló személyek, a jobboldali sztárok mégsem elsősorban sztárokként jelennek meg, és talán az eredeti szándék (valahol csak kitalálták valakik, hogy ez meg ez jön erre meg erre a rendezvényre, szerepel ebben meg ebben az újságban) is ez volt. A baloldali médiatúlsúly következtében frusztrált jobboldal kevés sztárt tud felmutatni, de azok nagy része nem alanyi jogon szerepel a közéletben. Észre lehet venni, hogy egy, a jobboldallal szimpatizáló sportoló, színész, zenész karakterében mindig a sportoló-ság, a színész-ség és a zenészség dominál inkább, mint sztársága vagy akár jobboldalisága. (Természetesen a baloldali média érdeke éppen ennek ellenkezője, hogy ti. ezek az emberek elsősorban jobboldaliként jelenjenek meg, és szakmai múltjukról kevesebb szó essen – tanulságos volt 2002 tavaszán a Kovács Istvánt szinte politikusként beállító, Gyárfás Tamás által készített interjú a Nap-keltében.)”23 Sajnos igen, a sztárok manapság nemcsak medium szerint oszlanak meg, hanem politikai pártok szerint. Hogy ez hogyan befolyásolja a rajongók szeretetét, az egy másik kérdés, hiszen pl. egy baloldali érzelmű zenekar rajongói között lehetnek akár jobboldalra szavazók is, s fordítva. Ebben a politikai helyzetben ma már senki sem lehet semleges. Olyan nincs, hogy “engem nem érdekel a politika”. S pontosan ezért van az, hogy ha valaki egy zenekar rajongója, hajlamosak az adott párttal azonosítani a zenekart, s a rajongókat pedig az adott párt követőinek. Nyilván nem minden zenekar, énekes vállalta ezt a kockázatot, így még mindig vannak olyanok, akik nem állnak ki és vállalják fel, hogy melyik oldalban bíznak jobban. Ez nem is baj, hiszen a médiasztároknak nem elsősorban a politikát kellene szolgálni, sokkal inkább az emberek szórakoztatására kellene koncentrálni.
23
S.H.: XXI. századi ikonok: sztárvilág Magyarországon – UFI, 2005 jan. http://www.ufi.hu/index.php?site=cikkr&c0id=175
55
De mit is várnak az emberek a médiasztároktól? Készítettem egy kérdőívet, amely azt volt hivatott felmérni, hogy ma Magyarországon ki hogy vélekedik a médiasztárokról illetve azok feladatáról. Interneten juttattam el a kérdőívet a megkérdezettekhez, több mint száz emberhez. Nagy meglepetésemre ebből száz válaszolt is, s hozzájárult a munkámhoz. A kérdőív elemzésekor sok dolog kirajzolódott előttem. Először is az, hogy manapság az emberek nem olvasnak újságot. Másodszor, hogy bár hidegen hagyja őket a sztárvilág, mégis van véleményük róluk, sőt, negative véleményük van. Ezt úgy teszik, hogy közben (elvileg) semmilyen bulvár terméket nem fogyasztanak. Persze azért voltak őszintébb emberek is, akik nyiltan be merték vállalni, hogy bizony igenis olvasnak pletykalapot és tisztában vannak a sztárok ügyes-bajos dolgaival. A megkérdezettek nagyrésze nő volt, s 21-30 év közötti. A kérdőívet kitöltők 39%-a budapesti, 46%-a vidéki városi lakos. Elsősorban főiskolát végeztek, de hasonló a középiskolát végzettek aránya is.
1.
ábra A megkérdezettek lakóhely szerinti eloszlása
2.
56
2. ábra A megkérdezettek iskolázottság szerinti eloszlása
Több mint az 50%-uk az internetet használja tájékozódás céljából, míg ha szórakozásra vágynak, akkor inkább a televíziót kapcsolják be többen. Tájékozódásra nem használja, csak 7%-uk a rádiót, míg szórakozásra a nyomtatott sajtó csak néhányuknak alkalmas. A televízió mindkét helyen fontos pozíciót tölt be, ahogy az internet is. Kérdés, hogy a digitalizációra való átállással fog-e változni ez az arány.
3. ábra A megkérdezettek médiafogyasztási szokásai 1.
57
A nők melyik médiumot részesítik előnyben, ha tájékozódni akarnak? 4%
nyomtatott sajtó
1%
rádió 60%
35%
televízió internet
4. ábra A nők által legtöbbet használt információforrás
Melyik médiumot részesíti előnyben, ha kikapcsolódásra, szórakozásra… 2% 35%
17%
nyomtatott sajtó rádió
46%
televízió
5. ábra A megkérdezettek médiafogyasztási szokásai 2.
A felmérés szerint az emberek 27%-a soha nem olvas bulvár újságot illetve néz bulvár műsort a televízióban, míg 3 % az, aki több mint két órát szán naponta a pletykák elolvasására. Az emberek többsége ismeri a bulvárlapokat, kiemelkedően a Blikket és a Story-t, míg például a Hello Vip magazint szinte senki sem ismeri. Feltételezhetően ez a reklámból is fakadhat, de tény, hogy az előbb említett két pletykalap még akkor is megmarad az emberek fejében, ha nem is olvassák őket, mert a többség úgy nyilatkozott, hogy nem olvassa egyik lapot sem, ami a felsorolásban szerepelt. Legnagyobb meglepetésemre nem a Blikk let a legolvasottabb “szennylap”, hanem a Story. Külsejében igényesebb az utóbbi, az biztos.
58
. 6. ábra Legismertebb bulvárlapok %‐os eloszlásban
7. ábra A legolvasottabb bulvár lapok
Érdekes módon a televízióban kisebb a választék, már ami a pletykaműsorokat illeti. A Favorit (TV2), a Reflektor (RTL Klub) és a POParazzi (VivaTV) volt a listán, s meglepően egyforma eredmények születtek a két konkurrens kereskedelmi adó műsoraival kapcsolatban: ugyanannyian ismerik és nézik a Reflektort mint a Favoritot. Ez arra enged következtetni, hogy a háttértévézés igencsak eleven fogalom a mai magyar társadalomban. Feltételezhetően azért ismerik a megkérdezettek egyformán a kettőt, mert egyéb tevékenységük közben kapcsolgatják a televíziót. Az általános médiafogyasztás mellett arra voltam igazán kiváncsi, hogy mennyire érdeklik az embereket a médiasztárok. Furcsamód a megkérdezettek többségét hidegen hagyják a
59
hírességek, abszolút nem foglalkoznak velük. Ám azért vannak, akik egy kicsit érdeklődnek a téma iránt.
8. ábra Érdeklődik a hírességek magánélete iránt?
Csupám 3%-ukat érdekli nagymértékben, hogy mi történik a sztárvilágban, míg több mint 50%-ukat nem érinti a téma. Mire ez a nagy apátia? Akkor miből élnek meg a pletykalapok? Vajon csak az utazóknak tudnak eladni egy-egy példányt, vagy azért csak ott motoszkál a fejekbe, hogy “vajon mit csinálhat most Angelina Jolie Brad Pitt-tel”.
60
9. ábra Milyen hírekre kiváncsiak a legjobban? %‐os eloszlásban
Abszolút nem meglepő módon a magyarok többsége a szakmai hírekre kiváncsi a sztárokkal kapcsolatban. Nem foglalkoztatja, csak 15%-át, hogy ki kivel kerül intim viszonyba. Érdekes módon a hírességek “gyenge pontjai”, mint az alkoholizmus, drogfüggyőség, stb valahogy nem populáris téma Magyarországon, csak 6%-ot foglalkoztat a téma. Az emberek viszont ha nem is rajonganak, de szimpatizálnak egyes médiaszemélyiséggel. S hogy milyen tényezők alapján választják ki azt, aki példaképük lehet? 46%-uk tehetség alapján, míg a médiában való szereplés mértéke abszolút nem befolyásolja a döntést.
10. ábra Milyen tényező alapján választ magának példaképet a sztárok közül?
A viselkedés és a belső pozitív értékek igencsak népszerűek voltak, míg a külső alapján csupán 10% dönt. S hogy miért a tehetség győz? Talán mert az a klasszikus “pozitív érték”, amire felnéznek az emberek. A sztárokban valami extraordinális képességet keresünk, ezért is válnak a bálványainkká. Nyilván a külső is meghatározó, de a belső jobban számít.
Hogy mit is gondolunk a hazai sztárokról, elég tanulságos, főleg, hogy teljesen egybecsengő válaszokat kaptam.
61
11. ábra Mi a véleménye a magyarországi médiasztárokról?
A többség egyértelműen negatívnak érzi a sztároknak a viselkedését, s nincs megelégedve velük. Az is elgondolkodtató, hogy senki sem írta azt, hogy teljesen elégedett. A többi válaszra adott voks elég elenyésző, s valljuk be, azok is egy csöpp elégedettlenségről számolnak be. Hogy miért is? Talán mert nem látják azokat a pozitív cselekedeteket, amiket ezekenek az embereknek végre kellene hajtaniuk. Igaz ugyan, ha nem foglalkozik valaki a hírességekkel mint témával, hogy tud rosszalló véleményt mondani róluk…
De akkor mit is várunk el pontosan a médiaszemélyiségektől? Mi a szerepük a társadalmunkban?
62
17.ábra Mit vár el ÖN egy médiasztártól?
A megkérdezettek válaszai azt mutatják, hogy a többség nem vár el semmi többet ezektől az emberektől, minthogy a munkájukat végezzék tudásuk legjavát nyújtva. Nem éreznek bennük semmi extra “népvezető” erőt. A pozitív cselekedetek itt is előtérbe kerülnek, hiszen 31%
mondta azt, hogy igenis, a sztároknak példát kell mutatni: jótékonykodni kell,
egészségesen kell élni és segíteni kell minden formában a rászorulókon. A rajongók szeretete is felmerült, mint fontos elem.
Ugyan többségünknek vannak kedvencei, a bőrükbe mégsem bújnánk bele – legalábbis a kérdőív eredménye szerint. Furcsa, hogy mi magyarok a klasszikus pesszimizmusunk mellett is mennyire negatívan látjuk sztárjainkat, pl. az USÁ‐hoz képest. Talán nem pesszimisták vagyunk, csak realisták…?
63
11. MÉDIASZTÁROK SAJÁT SZEMSZÖGBŐL A médiasztárok is emberek. Ez tény. Pontosan annyi kromoszómával rendelkeznek mint bármelyikünk. Éppen ezért, nekik is ugyanúgy megvannak a „kedvenceik”, a rossz napjaik és mindennapi sikereik. Nem lenne fair, ha úgy írnék róluk, hogy nem említenék meg néhány önkritikus véleményt, úgymond a „másik oldalt”. Ehhez megkérdeztem néhányukat az interneten, s ők készek voltak válaszolni.
AMANDA BYNES Sok emberben már most felmerül: miért, ő kicsoda? Bevallom, nem olyan régóta tudtam meg én is, hogy kiről is van szó. Magyarországon a Miről álmodik a lány? című romantikus vígjátékból ismerheti a közönség ahol Colin Firth lányát alakította. Ennek ellenére már gyerekkora óta a showbizniszben él, s lépésről lépésre halad az Oscar-díj felé. Legutóbb a Hajlakk feldolgozásában játszott nagy sikerrel. Ő így vélekedik a sikerről, s a velejáró életmódról: „Well when I first started out my career, it was extremely hard..it changed my life..I knew what was going to happen before I decided that this is what I wanted to do for the rest of my life, I had a lot of time thinking about it, my parents made sure of that..They knew it was going to take sacrifices to be successful, and there was no guarantee that I would become as successful as I hoped. I will be willing to take that risk, there was no stopping me from doing what I wanted to do. There was no saying..Amanda you cannot do it..I knew I could do it..I was strong, and confident..I gave up a lot, my friends, my home..I mean I still live in Ventura..but I’m all over the place, and have another few apartments all over..it’s not the same..Still it aint..There were nights when I would drop to the floor..and all..But when I finally got my break, things became more easier, and I realized that I’m glad that I haven’t
64
chosen to give up on what I wanted to do..because I would always wonder what could of been, but now I just know..”24 A fordítást csak a biztonság kedvéért írom bele, a folytonosság kedvéért. „Hát amikor a karrierem elkezdődött, nagyon nehéz volt. Megváltozott az életem. Tudtam, hogy ez fog történni, s már előtte eldöntöttem, hogy ezt akarom csinálni életem végéig. Sok időm volt ezen gondolkozni, a szüleim biztosítottak felőle. Tudták, hogy áldozattal fog járni a siker és semmi garancia nincs, hogy olyan sikeres leszek, ahogy reméltem. Kockáztattam és semmi sem állíthatott meg, hogy azt tegyem, amit akarok. Nem volt olyan, hogy „Amanda, ezt nem tudod megcsinálni”. Tudtam, hogy megtudom csinálni. Erős voltam és magabiztos. Sok mindent feladtam: barátokat, otthont. Úgy értem, még mindig Venturán lakom, de összevissza utazgatom és van jó néhány lakásom szerte a világon. Ez már nem ugyanaz. Még mindig nem. Voltak olyan éjszakák, amikor kiborultam. Ám amikor végre kis szünetet tartottam, a dolgok egyszerűbbé váltak és rájöttem, hogy boldog vagyok, hogy nem adtam fel, amire vágytam, mert akkor mindig azon gondolkoznék, hogy mi lett volna ha, de így legalább tudom.”
Persze egy hollywoodi fiatal sztár nem lehet akkora tapasztalat birtokában, mint azok, akik már évtizedek óta koptatják a színpadokat, a vörös szőnyeget és a koktélos poharakat. Meryl Streep, akit méltón nevezhetünk Hollywood tapasztalt színésznőjének, nemrég volt a születésnapja.
Egy
2004-ben
készült
riportból
szedtem ki azt a választ, ami híven tükrözi a sztárokról, illetve a sztárságról való véleményét:
„K: Most már le se tagadhatja, hogy élô színészlegenda lett…
24
Amanda Bynes
http://profile.myspace.com/index.cfm?fuseaction=user.viewprofile&friendid=262210183&MyToken=017e18ce‐8e49‐4654‐ bab4‐d4655dd6ba2b
65
V: Na persze, de amikor elmegyek az orvoshoz, és remeg a keze az idegességtôl, mert Meryl Streep van nála, abban nincs semmi jó. És nemcsak az orvos fogad így. Ez volna a sorsom? A sztár fogalma nagy átalakuláson megy át. Nem vagyok biztos benne, hogy rendelkezem a kellô rálátással arra, mit jelent ma hollywoodi csillagnak lenni. Amikor eljátszottam Lindy Chamberlaint (Sikoly a sötétben), azt mondták, az a szépségem szándékos és szisztematikus lerombolása volt. Az ilyen sztárságból nem kérek. A színházból jöttem, ahol ahhoz szoktam hozzá, hogy mindenféle szerepet eljátszom. Karakterszínészként kezdtem a pályám, és már fiatalon is a sok nyomozással járó, összetett feladatok vonzottak.”25 Igen érdekes, hogy mennyire más szemszögből nézi a dolgokat az egyik, s a másik színésznő.Míg az egyik a vágyai beteljesüléséről beszél, a másik elég pesszimistán nyilatkozik a sztárságáról, mint egyfajta nyűgről. Vajon a színészi munka vagy a sztárrá válás motiválta az egyiket és a másikat? Ám ha Amerikából kicsit elkalandozunk Európába, akkor rájövünk, hogy sztárnak lenni itt is lehet. Fontos kérdés, amit eddig nem is igazán boncolgattunk, hogy mi van akkor, ha egyszer az álom véget, s ott marad a sztár az álmai megvalósítását segítő cég/film/zenekar nélkül. Akkor hogy lehet talpra állni és újrakezdeni? Erre jó példa a Mr. President egykori frontembere, Delroy
Rennalls,
akit
sokan
csak
Layzee-ként
ismernek. A német popcsapat a ’90-es évek közepén alakult és vált híressé a Coco Jamboo című számmal. A csapat jó pár albumot kiadott, s több helyen koncerteztek a világban. Aztán persze, ahogy minden zenekar, a Mr. President is feloszlott. S vele együtt LayZee is eltűnt a süllyesztőben. Vagy mégsem?
“1. In the top years of the group, you were in the spotlight...What was the best thing about it?
25
http://index.hu/img/mh/1106AT29V.pdf
66
Being in the spot light was surreal for me. I let the people that talk do the talking. But the best thing about being in the spot for me was giving other people a voice. People that normally won't get a chance to talk. 2.What was the worst about it? Having all of a sudden lots of friends that knew me. So well that I didn't even know myself. 3. How much were you limited in your free will (e.g. going out, traveling without getting caught by paparazzis,etc.)? I didn't give a shit about that. Hiding makes things worst. So I went out as much as i could and never used body guards. The trick was don't go to the obvious places. Like a disco that you know your music will be played at. That's just asking for it. 4. How did you "survive" after the "break-up" with the two girls? As I started working in my studio it became more important to me to do my own thing. So as I saw that things in the band and management were not so good. It made it easy for me to leave the band. Plus as a song writer for the band I have not much to worry about and I always could go back to being a DJ or Graphic Designer. 5. How can a celebrity digest a fact he/she is not THAT important anymore and the fans start to like someone else? Have to do that from the start. I was very lucky. I worked in a record company first as assistant A&R and label manager. Therefore I know when and why things happen. I always told the girls not to enjoy the smell of their own shit too much. Plus have both feet on the ground. That way I dealt with and I have to problems. I've never missed having or not having fans. But I still enjoy entertaining people. 6. Are you satisfied with today's celebrities? If no, why not? There are a group of celebs that I'm just not happy with and that's the reality TV lot. The media prostitutes as I call them. They sell their souls to be on TV with not really having anything to offer people. The others I feel really sorry for are the pop ideals. They sell their talent for a few pieces of silver. Get right to the top of an unnatural career only to be left there up and dry after only two years. That is really sad because 67
most of these kids don't even know how to deal fame or money and even life. I said I would help you if you have any questions. It's no big deal I hope my answers are honest enough for you. Delroy.”26 “1.A csapat legjobb éveiben a reflektorfényben voltál. Mi volt a legnagyobb előnye? A reflektorfényben lenni eléggé szürreális volt nekem. Hagytam azokat, akik beszélni akartak, hogy beszéljenek. Ám a legjobb dolog a rivaldafényben az, hogy másoknak szót adhattam. Olyan embereknek, akiknek ez egyébként nem adatna meg. 2. És mi volt a legrosszabb benne? Hirtelen egy csomó barátom lett, akik jobban ismertek, mint én saját magamat. 3. Mennyire voltál korlátozva a szabad akaratodban? (pl. szórakozni menni, utazgatni paparazzik nélkül,stb.) Nem nagyon érdekelt. Az elbújás még rosszabb.Annyit mentem el szórakozni, amennyit csak tudtam és sosem volt testőröm. A trükk az volt, hogy nem mentem az egyértelmű helyekre. Ilyen pl. egy olyan diszkó, ahol biztosan a zenénket játszották. Az felhívás keringőre. 4. Hogy élted túl a zenekar felbomlását? Ahogy elkezdtem a stúdiómban dolgozni, a saját dolgaim fontosabbak lettek, s így észrevettem, hogy a dolgok a bandában és a menedzsmentben nem voltak valami fényesek. Így könnyű volt otthagyni az együttest. Meg aztán a banda zeneszerzőjeként nem kell aggódnom, és bármikor visszamehetek dj-skedni vagy grafikus tervezőnek. 5. Hogy tudja egy sztár feldolgozni azt, hogy már nem olyan fontos ember és a rajongók is elpártolnak? Előlről kell kezdeni. Nekem szerencsém volt. Egy lemezkiadó cégnél dolgoztam A&R asszisztensként és borítótervezés vezetőként, ezért tudom mi hogyan és miért történik. Mindig mondtam a lányoknak a bandában, hogy ne ajnározzák magukat nagyon és két 26
LayZee http://profile.myspace.com/index.cfm?fuseaction=user.viewprofile&friendid=150065202
68
lábbal álljanak a földön. Így álltam hozzá és kell hozzáállnom a problémákhoz. Sosem érdekelt, hogy van-e vagy nincs rajongóm, de még mindig szeretem szórakoztatni az embereket. 6. Elégedett vagy a mai sztárokkal? Ha nem, miért nem? Van a sztároknak egy csoportja, akikkel nem tudok megbékélni és ez a valóságshow-s emberek. A média-prostituáltak, ahogy én hívom őket. Eladják a lelküket, csak hogy a TV-ben legyenek anélkül, hogy valamit is tudnának nyújtani az embereknek. A másikak, akiket sajnálok, a pop ikonok. Eladják a tehetségüket néhány darab ezüstért. Rögtön egy mesterséges karrier csúcsára kerülnek, hogy ottlegyenek vagy két évig. Ez elég szomorú, mert ezeknek a gyerekeknek a többsége azt sem tudja, hogy kezelje a sikert, pénzt vagy akár az életet. Mondtam, hogy segítek neked, ha van kérdésed. Nem nagy dolog és remélem, hogy a válaszaim elég őszinték neked. Delroy”
Azt hiszem, LayZee szavai eléggé jól leírták, milyen sztárnak lenni. Nem egy álmot írt le, amit sosem lehet igazán elérni, hanem egy munkáról beszélt, s annak napos és árnyoldaláról.
69
12. MÉDIASZTÁROK, AHOGY „MI” LÁTJUK ŐKET Csillagok. Közhelyesen szólva: oly messze és mégis oly közel. Elhitetik velünk, hogy megérinthetjük őket, pedig üvegkalickába vannak zárva. Visszamosolyognak ránk a magazinban, a televízióban, esetleg halljuk a hangjukat a rádióban, filmvásznon szemléljük őket. Igényeink szerint változnak. Vagy mi változunk az ő igényeik szerint? Nézzünk körül a divatlapok házatáján, néhanapján látogassunk el egy plázába! Telis-tele van olyan holmikkal, amiket normális esetben sosem vennénk meg. Mégis, ebben rohangálunk iskolába-mozibabulizni,stb. Miért? Mert X.Y. is ebben jár. Vagy mert ez “Gucci” vagy éppen Jennifer Lopez új kollekciója. Bálványozzuk őket. Miért? Mert olyasvalamit képviselnek, ami nekünk tetszik. Vagy mert olyan külső birtokában vannak, ami nekünk is kellene…Pl. hosszú szőke haj, igéző kék szemek, esetleg a miénknél méretekkel dúsabb keblek, karcsú derék. Tökéletes alak, mindig tökéletes frizura és smink. Szinte irigyen nézzük, ahogy a vörös szőnyegen lejtenek a csak nekik tervezetett estélyiben. Eszünkbe sem jut, hogy másnap reggel ez a nő ugyanolyan táskás szemű, kócos, esetenként kellemetlen lehelletű átlagemberré lesz, de arra a kutya sem kiváncsi. Azt csak akkor kamerázza le valaki, hogy ha valami “botrányosat” akar. Miért szeretjük őket? Ennek sokféle oka lehet. Előrebocsátom, hogy a bálványozás és a szeretet két különböző jelenség, ám sokan hajlamosak összekeverni. Egy kamasz rajongása az adott sztárért sokkal inkább bálványozás, mint szeretet. A szeretet szó azt feltételezi, hogy akit szeretünk, azzal akkor is együtt maradunk és akkor is szeretni fogjuk, ha valami rosszat tesz, illetve “megbotlik”. Manapság azonban olyan nagy a kínálat a bálványozható sztárok sorában, hogy ha az egyik csinál valamit, a rajongó nyugodt szívvel átnyargal egy másik sztárra, s őt kezdi el imádni. Tehát ez minden, cask nem szeretet. Természetesen van rá példa, hogy egy adott tinédzser felnőttkorában is meghallgatja azt a zenét, rákeres az énekes nevére és elmegy a koncertjére, de az már nem rajongás. De mi lehet az oka, hogy ennyi szeretetet kapnak a sztárok? Talán mert olyan értékeket képviselnek, amit lehet szeretni. Vagy mert tehetségesek. Esetleg mert jó a háttérmunka és “irgalmas szamaritánius”-nak állítják be, s esetenként Szűz Máriának álcázzák. Ez addig nem is gond, amíg az illető tartja magát a látszathoz. Ám amint cask egyszer kivetkőzik a jólkreált imázsából, vége a dalnak.
70
Miért nem szeretjük őket? Elsősorban azért nem, mert ők megkapnak mindent, amit mi cask szeretnénk: pénz, luxusélet, csillogás,rivaldafény. Igazságtalannak tartjuk, hogy néhány tehetségtelen, agyonplasztikázott csinibaba veszi el “előlünk” a filmcsillagokat. Holott ezeknek az embereknek az élete sem fenékig tejfel. Ők választják a saját nyomorukat ugyanakkor. Minden sztár vérverítékkel próbálja magát eladni, s a sikerért bizony sokuk a végsőkig képesek elmenni. A mai nagy bálványok, akiket szinte csak elegáns ruhákban látunk ma már pózolni, elég sokszor aktfotózásból, némelyikük pornóból kereste meg a kenyérrevalót. Vagy ha nem is, azért “megjárta a siker minden lépcsőfokát”. Ám mindebből ma már semmit sem látunk. Csak a tökéletes mosolyt, a hibátlan fogsort, a kecses mozdulatokat és a laza autogramosztogatást. Pedig lehet, hogy a hollywoodi mosoly mögött könnyek vannak…Egy elszúrt élet könnyei. Aki egyszer bekerül a showbizniszbe, nem tud kiszállni a mókuskerékből. A jóhoz könnyű hozzászokni, s a pénzért, az elismerő pillantásokért a végsőkig el kell menni. “Lezárhatnánk a celebrity ipar jelentőségét azzal, hogy csak a fogyasztói társadalom sajátosságait kívánja a kultúra területére átültetni. A bulvármédia azonban a polgárok napjainak jelentős részét leköti és az élet minden területére behatol, ezért komolyan kell venni. A fausti alkut a hírnévre módosító amerikai társadalom pedig valóban eladná a lelkét akár egy egyperces rivaldafényért is. A Newsweek felmérése szerint az amerikai fiatalok 38 százaléka médiasztár szeretne lenni, de ha ez nem sikerül, szívesen lenne egy híresség személyi titkára is. Csak hogy a körben maradhasson.”27
27
Balla Eszter: Celebrity Birodalom – Heti Válasz, 2007. 04.19.
http://www.hetivalasz.hu/index.php?page=pages/cikk&cikk_id=15601
71
13. Konklúzió – összegzés A bevezetésben megkérdeztem magamtól: kik azok a médiasztárok? Mit akarnak és mi mit akarunk tőlük? Azóta megvizsgáltam, hogy ki számít médiasztárnak, hogy ki pozitív és ki negatív médiasztár, hogy mi kell ahhoz manapság, hogy valakit felkaroljon a média. Igyekeztem a lehető legegyedibb szemlélettel átvilágítani azokat az embereket, akik naponta milliókat keresnek csak azért, mert mi szeretük őket. Vegyük sorra, hogy akkor kik is a médiasztárok!
*
Médiatermékek – szépen becsomagolt, igény szerint legyártott áruk, amiket olyan marketingstratégiával adnak el, mint semmi mást a világon.
*
Bálványok/példaképek – olyan elképzelt személyiségek, amiket még ők maguk sem tudnak elképzelni. Többek, mint egy átlagember, de kevesebbek, mint az olümposzi istenek. Divatdiktátorok, trendteremtők.
*
Tehetséges művészek – na ez az, ami nagyon kevésre igaz, ám meg kell említeni, mert ezek lehetnének az igazi médiasztárok.Olyanok, akik ténylegesen kiemelkednek a többi ember közül és olyat tudnak alkotni, amivel elismerést vívnak ki. Manapság ez már nem divat, de remélem, egyszer még az lesz.
*
Emberek – ezt azért nem árt megemlíteni, mert hajlamosak vagyunk elfelejteni. Lehet, hogy az életszínvonaluk fényévekre van a miénktől, de azért még
a
kromoszómaszámuk nekük sem több.
Persze ennél azért többrétűek a médiasztárok. Nem lehet egy kalap alá venni mindet. Esett szó a pozitív értékeket képviselő, az embereket jobb irányba terelő hírességekről, volt szó abszolút „rosszak”-ról és persze a lecsúszott „celeb”-ekről is szót ejtettünk. A legelgondolkodtatóbb dolog az, hogy mennyire nehéz ma Magyarországon példát találni pozitív médiasztárra. Valahogy hiánycikk lett. De persze nem hiányzik senkinek...vagy mégis? Talán akkor az emberek nem zárkóznának el a bulvártól (legalábbis az igényesebbje), s az is bekapcsolná a tévét, aki egyébként nem vasal. 72
Elégedetlenek vagyunk a mi sztárjainkkal, pedig mi neveltük őket...Mi adjuk a kezükbe a jómódot, a sokat irigyelt „nyugati autót”, a villát a Rózsadombon. Meg akarjuk őket változtatni? Talán akkor először magunkat kellene észrevenni: „mi” vagyunk ennek a láncnak a legerősebb szemei. „Mi” döntjük el, hogy ki megy, és ki marad. Mire megy egy sztár, ha senki sem kiváncsi rá. Szánalmas próbálkozásai kudarcba fulladnak, aztán ennyi. Vége. Jön helyette másik, aki szintén nem lesz jobb. Ezt az egészet a római cirkuszi „mulatságok”-hoz tudnám hasonlítani: a gladiátorviadal végén mindig a császár döntött a vesztes életéről. Ebbem a viadalban „mi” vagyunk a császárok, csak nem tudatosítják bennünk. Azt hisszük, követnünk kell a sztárokat, hogy „alattvaló”-nak kell lennünk. Pedig ez nem így van. Ha már a média manipulál minket, mi miért nem tudjuk manipulálni a médiát? A mai, lassan ateista világban újabb isteneket keresünk magunknak? Vagy unalmas életünket szeretnénk „feldobni”? Mindenki maga tudja a választ...
"A jövőben mindenki híres lehet tizenöt percre." Warhol szavai hallatán már csak azt kérdezném meg: a mi tizenöt percünk mikor jön el? Mikor lesz majd az a hős, aki tisztességesen él, és nem az, aki sport űz abból, hogy megszegi a Tízparancsolatot…?
73
14. MELLÉKLETEK A.) PRIMER KUTATÁS - KÉRDŐÍV
HAZAI TENDENCIÁK A MÉDIASZTÁROK MEGÍTÉLÉSÉT ÉS FELADATAIT ILLETŐEN
A kérdőív célja: A médiasztárok megítélésével és feladatainak meghatározásával kapcsolatos tendenciák kiszűrése
A kérdőív jellege: zárt kérdésekkel dolgozó kérdőív
A minta: véletlenszerűen kiválasztott, előre meghatározott
Megcélzott réteg: 14-60 év közötti korosztály, vegyes nemű, vegyesen fővárosi és vidéki városi, vegyes iskolázottságú.
Kiköltetés módja: kérdőív szerkesztő program segítségével, interneten terjesztve
74
1. Neme: a.) Nő b.) Férfi
5. Melyik médiumot részesíti előnyben, ha tájékozódni akar? a.) nyomtatott sajtó b.) rádió c.) televízió
2. Életkora:
d.) internet
a.) 0-14 b.) 15-20 c.) 21-30 d.) 31-40 e.) 41-50 f.) 51-60 g.) 61-
3. Lakóhelye: a.) főváros b.) megyeszékhely c.) vidéki város d.) falu
6. Melyik médiumot részesíti előnyben, ha kikapcsolódásra, szórakozásra vágyik? a.) nyomtatott sajtó b.) rádió c.) televízió d.) internet
7. Milyen gyakran néz műsorokat illetve bulvárlapokat?
bulvár olvas
a.) soha b.) időnként c.) havonta egyszer d.) havonta többször
4. Iskolázottsága: a.) általános iskola b.) középiskola c.) felsőfokú szakképzés d.) főiskola
e.) hetente egyszer f.) hetente többször g.) naponta (1 óránál kevesebbet) h.) naponta (1-2 órát) i.) naponta (2 óránál többet)
e.) egyetem
74
8. Az alábbiak közül jelölje meg, hogy mely bulvárlapokat ismeri? ( Többet is megjelölhet.) a.) Blikk b.) Színes Mai Lap c.) Színes Bulvár Lap d.) Best
10. Az alábbiak közül mely pletykaműsorokat ismeri? a.) Reflektor b.) Favorit c.) POParazzi d.) egyiket sem
e.) Hello VIP
11. Az alábbiak közül pletykaműsorokat nézi?
f.) HOT
a.) Reflektor
g.) Story
b.) Favorit
h.) Sorry
c.) POParazzi
i.) egyiket sem
d.) egyiket sem
9. Az alábbiak közül mely bulvárlapokat olvassa? (Többet is megjelölhet.)
12. Érdeklődik a magánélete iránt?
a.) Blikk b.) Színes Mai Lap c.) Színes Bulvár Lap d.) Best
mely
hírességek
a.) igen, nagymértékben b.) igen, egy kicsit c.) hidegen hagy d.) kicsit zavarnak a pletykák e.) nagyon zavarnak a pletykák
e.) Hello VIP f.) HOT g.) Story h.) Sorry i.) egyiket sem
13. Milyen fajta hírekre kíváncsi a legjobban? a.) szakmai hírek (pl. új film, divatfotózás, új sláger, koncertturné, TV-műsor,stb.) b.) a sztárok jótékonykodásai c.) a sztárok szerelmi élete ( házasság, válás, gyerek, kapcsolatok,homoszexualitás, stb)
75
d.) a sztárok „gyenge pontjai” (pl. drogfüggőség, alkoholizmus, agresszió, bűnözés, stb)
d.) nem érzem úgy, hogy pozitív példát mutatnak nekem vagy a társadalomnak
14. Rajong-e íránt?
e.) szerintem teljesen eltérnek a pozitív példamutatástól és magamutogatássá torzítják a szerepüket, ezért elégedetlen vagyok
valamelyik
híresség
a.) igen b.) szimptizál vele, de nem rajongó c.) nem
17. Mit vár el Ön médiasztártól?
egy
hazai
15. Milyen tényező alapján választ magának példaképet a sztárok közül?
a.) csupán annyit, hogy a szakmájában a maximálisat nyújtsa, ahogy bárki más
a.) tehetség
b.) a szakmai sikereken túl legyen emberközeli és törődjön a rajongóival
b.) külső c.) belső pozitív értékek d.) belső negatív értékek e.) viselkedés f.) a média-felkapottsága alapján (azaz mennyit „találkozom” vele a tvképernyőn vagy az újság címlapján)
16. Mi a véleménye a magyarországi médiasztárokról? a.) teljes mértékben elégedett vagyok velük; pozitív példát mutatnak a társadalomnak b.) elégedett vagyok velük, bár több pozitív cselekedetet kellene végrehajtaniuk a rosszak mellett c.) úgy érzem, hogy teszik a dolgukat annak érdekében, hogy a „csúcson maradjanak”, ezért elégedett vagyok velük
c.) járjon jó példával a társadalom előtt, pl. jótékonykodjon, reklámozzon egészséges ételeket, rák ellen kampányoljon,stb. d.) a médiasztárok az emberek szórakoztatását kell, hogy szolgálják, így azt várom el tőlük, hogy mindig foglalkoztassák a sajtó embereit az újabb szaftos sztorikkal
18. Tudna-e Ön teljes mértékben azonosulni egy híres emberrel? a.) igen b.) nem c.) nem tudom
Köszönöm az idejét és fáradozását!
76
B) Szekunder kutatási eredmények – népszerűségi indexek
VELVET CELEB TOPLISTA HCI SZERINT
1. Mi az a HCI és hogyan számoljátok? HCI = Hungarian Celebrity Index. A HCI pontszám mutatja meg, hogy aktuálisan ki mekkora celeb Magyarországon. Logaritmizálástól sem mentes képletében figyelembe vesszük az interneten található említések számát, a Velveten és az Indexen megjelent cikkek számát, azok megjelenésének idejét, olvasottságát, és az Önök szavazatait Az Index profilja miatt torzuló adatokat úgy korrigáljuk továbbá, hogy pontszámokat a showbiz/sport/közélet kategóriák alapján súlyozzuk.
CELEBLISTA
1.. Gáspár Győző
7. Bochkor Gábor
HCI: 124.9, Toplista: 12.
HCI: 207.5, Toplista: 1.
HCI: 130.9, Toplista: 7.
13. Mészáros Dóri
2. Kelemen Anna
8. Kiszel Tünde
HCI: 124.0, Toplista: 13.
HCI: 164.2, Toplista: 2.
HCI: 129.7, Toplista: 8.
14. Majka
3. Schobert Norbert
9. Molnár "Nagy Ő"
HCI: 123.6, Toplista: 14.
HCI: 156.2, Toplista: 3.
Anikó
15. Árpa Attila
4. Havas Henrik
HCI: 126.0, Toplista: 9.
HCI: 122.1, Toplista: 15.
HCI: 143.9, Toplista: 4.
10. Bodri Krisztina
16. Gáspár Bea
5. Rubint Réka
HCI: 126.0, Toplista: 10.
HCI: 121.6, Toplista: 16.
HCI: 138.3, Toplista: 5.
11. Csisztu Zsuzsa
17. Frank Gun
6. Zalatnay Sarolta
HCI: 125.7, Toplista: 11.
HCI: 117.3, Toplista: 17
HCI: 134.4, Toplista: 6
12. Béres Alexandra
77
18. Bódi Sylvi
HCI: 106.6, Toplista: 34.
HCI: 101.7, Toplista: 50.
HCI: 117.1, Toplista: 18.
35. Kiss Endi
51. Palik László
19. Stohl András
HCI: 106.4, Toplista: 35.
HCI: 101.6, Toplista: 51.
HCI: 116.3, Toplista: 19.
36. Karsai Zita
52. Medveczky Ilona
20. Fekete Pákó
HCI: 106.0, Toplista: 36.
HCI: 101.4, Toplista: 52.
HCI: 115.8, Toplista: 20.
37. Czutor Zoltán
53. Anettka
21. Soma
HCI: 105.6, Toplista: 37.
HCI: 101.3, Toplista: 53.
HCI: 115.8, Toplista: 21.
38. Jáksó László
54. Bíró Ica
22. Ágica
HCI: 105.3, Toplista: 38.
HCI: 101.1, Toplista: 54.
HCI: 115.1, Toplista: 22.
39. Speak
55. Gianni Annoni
23. Szávay Ágnes
HCI: 105.2, Toplista: 39.
HCI: 100.9, Toplista: 55.
HCI: 115.1, Toplista: 23.
40. Oszter Alexandra
56. Sváby András
24. Hajdú Péter
HCI: 105.0, Toplista: 40.
HCI: 100.5, Toplista: 56.
HCI: 114.2, Toplista: 24.
41. Tóth Gabi
57. Vámosi Viktoria
25. Dopeman
HCI: 103.8, Toplista: 41.
HCI: 100.4, Toplista: 57.
HCI: 111.3, Toplista: 25.
42. Kovács Ákos
58. Monique Covet
26. Németh Kristóf
HCI: 103.5, Toplista: 42.
HCI: 99.3, Toplista: 58.
HCI: 110.2, Toplista: 26.
43. Deutsch Anita
59. Gáspár Laci
27. Hajós András
HCI: 103.4, Toplista: 43.
HCI: 98.5, Toplista: 59.
HCI: 109.8, Toplista: 27.
44. Keleti Györgyi
60. Tóth Vera
28. Ganxsta Zolee
HCI: 103.4, Toplista: 44.
HCI: 97.9, Toplista: 60.
HCI: 109.4, Toplista: 28.
45. Csonka András
61. Metzker Viki
29. Dobó Kata
HCI: 103.3, Toplista: 45.
HCI: 97.4, Toplista: 61.
HCI: 109.2, Toplista: 29.
46. Hornyák Hajnalka,
62. Papp Szabolcs
30. Edvin Marton
Dundika
HCI: 97.3, Toplista: 62.
HCI: 108.0, Toplista: 30.
HCI: 103.0, Toplista: 46.
63. Szőke Zoltán
31. VV Anett
47. Batiz András
HCI: 96.9, Toplista: 63.
HCI: 107.9, Toplista: 31.
HCI: 103.0, Toplista: 47.
64. Damu Roland
32. Kapócs Zsóka
48. LL Junior
HCI: 96.6, Toplista: 64.
HCI: 107.9, Toplista: 32.
HCI: 102.8, Toplista: 48.
65. Friderikusz Sándor
33. Várkonyi Andrea
49. Koltai Róbert
HCI: 96.3, Toplista: 65.
HCI: 106.9, Toplista: 33.
HCI: 102.6, Toplista: 49.
66. Galla Miklós
34. Oroszlán Szonja
50. VV Tommyboy
HCI: 95.8, Toplista: 66. 78
67. Lauro Giotto
84. Sebeők János
HCI: 86.8, Toplista:
HCI: 95.8, Toplista: 67.
HCI: 91.0, Toplista: 84.
100.28
68. Dévényi Tibor
85. Liptai Claudia
HCI: 95.6, Toplista: 68.
HCI: 90.9, Toplista: 85.
69. Till Attila
86. Réz András
HCI: 95.3, Toplista: 69.
HCI: 90.8, Toplista: 86.
70. Tóth Tibi
87. Dukai Regina
HCI: 95.2, Toplista: 70.
HCI: 90.6, Toplista: 87.
71. Gesztesi Károly
88. Pély Barna
HCI: 94.8, Toplista: 71.
HCI: 90.5, Toplista: 88.
72. Szabó Győző
89. Korda György
HCI: 94.6, Toplista: 72.
HCI: 90.3, Toplista: 89.
73. Ricky
90. Sipos Péter
HCI: 94.5, Toplista: 73.
HCI: 90.1, Toplista: 90.
74. Steiner Kristóf
91. Baby Gabi
HCI: 94.0, Toplista: 74.
HCI: 89.8, Toplista: 91.
75. Vágó István
92. Somló Tamás
HCI: 93.9, Toplista: 75.
HCI: 89.6, Toplista: 92.
76. Marsi Anikó
93. Jakupcsek Gabriella
HCI: 93.7, Toplista: 76.
HCI: 88.8, Toplista: 93.
77. Fenyő Iván
94. Farkasházy Tivadar
HCI: 93.4, Toplista: 77.
HCI: 88.6, Toplista: 94.
78. Rúzsa Magdolna
95. Pierrot (Marosi Z.
HCI: 93.2, Toplista: 78.
Tamás)
79. Lilu
HCI: 88.3, Toplista: 95.
HCI: 93.0, Toplista: 79.
96. Csiszár Jenő
80. Bajor Imre
HCI: 87.8, Toplista: 96.
HCI: 92.6, Toplista: 80.
97. Verebes István
81. Egres Katinka
HCI: 87.8, Toplista: 97.
HCI: 92.3, Toplista: 81.
98. Kamarás Iván
82. Galambos Dorina
HCI: 87.4, Toplista: 98.
HCI: 91.7, Toplista: 82.
99. Herczeg Zoltán
83. Bagi Iván
HCI: 86.8, Toplista: 99.
HCI: 91.2, Toplista: 83.
100. Gryllus Dorka
28
Velvet Celeb Toplista
http://velvet.hu/celeb/hcd b/toplista/
79
15. FORRÁSJEGYZÉK 11,5 milliárdot keresett tavalyi turnéján Robbie Williams - BorsOnline http://www.borsonline.hu/news.php?op&hid=5576 (2007. nov.20.) A kultúra fogalma és értelmezése i- Juhász Gyula Tanárképző Főiskola, Szeged http://www.jgytf.u-szeged.hu/tanszek/kozmuv/molnar/tanulm/kulfog.htm (2007. nov.16.) A legunalmasabb tévés arcok – origo 2007. jún.13. http://images.google.com/imgres?imgurl=http://www.origo.hu/i/0703/200703 12gyozike.jpg&imgrefurl=http://www.origo.hu/teve/20070607alegunalmasabb. html%3FpIdx%3D1&h=399&w=245&sz=39&hl=en&start=1&um=1&tbnid=uIEo gA5DCUGWAM:&tbnh=124&tbnw=76&p rev=/images%3Fq%3Dgy%25C5%2591zike%26svnum%3D10%26um%3D1%2 6hl%3Den%26client%3Dfirefox‐a%26rls%3Dorg.mozilla:hu:official%26sa%3DN (2007. nov.19.) Amanda Bynes myspace profilja http://profile.myspace.com/index.cfm?fuseaction=user.viewprofile&friendid=2622101 83&MyToken=017e18ce-8e49-4654-bab4-d4655dd6ba2b (2007. nov.22.) A média fogalma - Kempelen Farkas Felsőoktatási Digitális Tankönyvtár http://www.hik.hu/tankonyvtar/site/books/b134/ch01s01.html (2007.nov.10.) A műsor ingyért van" A sztár piaci kategória – Hullámvadász 2004. aug.1. http://www.hullamvadasz.hu/index.php3?tanulmany=562&enciklopedia=1 (2007.nov.11.) Antonio Banderas Quotes – Thinkexist.com http://thinkexist.com/quotation/is_it_a_man_walking_on_the_beachwinking_at_the/222228.html (2007. nov.18.) Bajomi-Lázár Péter:Manipulál-e a média? – Médiakutató, 2006 nyár http://www.mediakutato.hu/cikk/2006_02_nyar/04_manipulal-e_a_media/02.html (2007.nov.17.) Balla Eszter: Celebrity Birodalom – Heti Válasz, 2007. 04.19. http://www.hetivalasz.hu/index.php?page=pages/cikk&cikk_id=15601 Bodoky Tamás: Győzike vezeti a Névshowrt – Index, 2005. szept.19. http://index.hu/velemeny/eheti/eheti50918/ (2007. nov.18.) Celeb Toplista - Velvet http://velvet.hu/celeb/hcdb/toplista/ (2007. nov.10.) Csepely Tímea:„Te is sztár akarsz lenni?” - Piac&Profit, 2007. nov.12. http://www.eletforma.hu/?r=7581 (2007. nov.18.) Érték - Wikipedia 80
http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%89rt%C3%A9k (2007. nov. 10) Fekete Pákó adatlapja – Allmusic Hungary http://www.allmusic.hu/index.php?SID=&oldal=eloadolista&h_id=4884 (2007. nov.19.) Győzike hivatalos honlapja http://www.gyozike.tv/news/categoryfront.php/id/134/gy%F5zike_h%EDrek.html (2007. nov.19.) Hős - Wikipedia http://hu.wikipedia.org/wiki/H%C5%91s Kiszel Tünde hivatalos honlapja http://www.kiszeltunde.hu/ (2007. nov. 19.) Koltay András:A közszolgálati média fogalma, 2007 nyár http://www.mediakutato.hu/cikk/2007_02_nyar/02_kozszolgalati_media_fogalma/ (2007.nov.17.) Kriston László: Meryl Streep, Magyar Hírlap 2004. nov.6-7. http://index.hu/img/mh/1106AT29V.pdf (2007.nov.15.) Kultúra - Wikipedia http://hu.wikipedia.org/wiki/Kult%C3%BAra (2007. nov. 10.) LayZee myspace profilja http://profile.myspace.com/index.cfm?fuseaction=user.viewprofile&friendid=1500652 02 (2007.nov.22.) Megasztárok,megagázsik – Haszon Magazin http://www.haszon.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=563&Itemid=2 7 (2007. nov. 27.) Niedermüller Péter:A kulturaközi kommunikációról - Communicatio www.communicatio.hu/.../niedermuller_peter_a_kulturakozi_kommunikaciorol.DOC (2007. nov.16.) S.H.:XXI. századi ikonok: Sztárvilág magyarországon – UFI, 2005. jan. http://www.ufi.hu/index.php?site=cikkr&c0id=175 Süveges Gergő: Sztárok és halandók, bálványok és imádóik - MTV magazin 2005. jan.20. http://www.mtv.hu/magazin/cikk.php?id=18401 (2007. nov.10.) Szigeti Péter: Benne lettek a tévében – Médiakutató, 2005 nyár http://www.mediakutato.hu/cikk/2005_02_nyar/02_benne_lettek/07.html
81
Képek: Amanda Bynes http://images.askmen.com/galleries/actress/amanda-bynes/pictures/amanda-bynes-picture2.jpg
Antonio Banderas http://images.google.com/imgres?imgurl=http://www.filmscouts.com/zgifmisc/taormina04/ba nderas.jpg&imgrefurl=http://www.filmscouts.com/scripts/buzz.cfm%3FFestival%3Dtaormina 04%26File%3D3069&h=459&w=449&sz=16&hl=en&start=6&um=1&tbnid=hFUWCeP4i9b 7cM:&tbnh=128&tbnw=125&prev=/images%3Fq%3Dantonio%2Bbanderas%2B%26svnum %3D10%26um%3D1%26hl%3Den%26client%3Dfirefoxa%26rls%3Dorg.mozilla:hu:official%26sa%3DG
Britney Spears http://scienceblogs.com/purepedantry/2006/07/post_10.php http://images.google.com/imgres?imgurl=http://cdn.channel.aol.com/aolr/britney-spears-bald400a030207.jpg&imgrefurl=http://current.com/items/86925451_britney_told_to_pay_most_of _k_feds_fees&h=400&w=400&sz=33&hl=en&start=12&um=1&tbnid=00Z3kPR4dC7lM:&tbnh=124&tbnw=124&prev=/images%3Fq%3Dbritney%2Bspears%26svnum%3 D10 %26um%3D1%26hl%3Den%26client%3Dfirefoxa%26rls%3Dorg.mozilla:hu:official%26sa%3DN http://www.hollywood-celebrity-pictures.com/Celebrities/Britney-Spears/Britney-Spears243.JPG
David Hasselhoff http://images.google.hu/imgres?imgurl=http://www.hecklerspray.com/wpcontent/uploads/2007/05/david-hasselhoffdrunk.jpg&imgrefurl=http://www.hecklerspray.com/david-hasselhoff-in-non-hilarious-drunkvideoshock/20078212.php&h=268&w=268&sz=13&hl=hu&start=6&um=1&tbnid=WqgGhnXd9u TeFM:&tbnh=113&tbnw=113&prev=/images%3Fq%3Ddavid%2Bhasselhoff%26svnum%3D 10%26um%3D1%26hl%3Dhu%26client%3Dfirefoxa%26rls%3Dorg.mozilla:hu:official%26sa%3DN http://images.amazon.com/images/P/B00005JLG4.01.LZZZZZZZ.jpg
Fekete Pákó http://www.deejay.hu/grafica/musorkepek/pako.jpg
Ganxsta Zolee http://www.kgbzenekar.hu/images/ganxsta.jpg
Kiszel Tünde http://index.hu/cikkepek/hcdb/kiszeltunde/.gdata/a6_inx_14.jpg http://images.google.com/imgres?imgurl=http://www.bulvarsport.hu/pict/news/big/kiszel%25 20tunde.jpg&imgrefurl=http://www.bulvarsport.hu/bs/detail/6,2890&h=225&w=321&sz=15 &hl=en&start=42&um=1&tbnid=KVwP8BIh_lTL2M:&tbnh=83&tbnw=118&prev=/images %3Fq%3Dkiszel%2Bt%25C3%25BCnde%26start%3D21%26ndsp%3D21%26svnum%3D10 %26um%3D1%26hl%3Den%26client%3Dfirefoxa%26rls%3Dorg.mozilla:hu:official%26sa%3DN
Kulka János 82
http://velvet.hu/cikkepek/hcdb/kulkajanos/portre.jpg
LayZee http://images.google.hu/imgres?imgurl=http://www.layzee.de/Hello_files/_MG_6023.png&im grefurl=http://www.layzee.de/&h=525&w=284&sz=119&hl=hu&start=1&um=1&tbnid=aRfk dJENkYOM7M:&tbnh=132&tbnw=71&prev=/images%3Fq%3Dlayzee%26svnum%3D10%2 6um%3D1%26hl%3Dhu%26client%3Dfirefoxa%26rls%3Dorg.mozilla:hu:official%26sa%3DN
Meryl Streep http://images.google.com/imgres?imgurl=http://img2.timeinc.net/people/i/2007/specials/beauti es07/everyage/meryl_streep.jpg&imgrefurl=http://www.people.com/people/gallery/0,,200341 72_38,00.html&h=400&w=300&sz=24&hl=en&start=11&um=1&tbnid=ExCIu4tHBbgUVM: &tbnh=124&tbnw=93&prev=/images%3Fq%3Dmeryl%2Bstreep%26svnum%3D10%26um% 3D1%26hl%3Den%26client%3Dfirefox-a%26rls%3Dorg.mozilla:hu:official%26sa%3DG
Michael J Fox http://images.eonline.com/eol_images/Profiles/20061002/244.fox.michael.092806.jpg
Paris Hilton http://img525.imageshack.us/img525/1120/021paristinkerbellchatgy1.jpg
Robbie Williams http://images.google.hu/imgres?imgurl=http://index.hu/cikkepek/0607/kult/robbie/.gdata/a6_1 9.jpg&imgrefurl=http://index.hu/kultur/showbiz/robbie060720/&h=300&w=450&sz=111&hl =hu&start=11&um=1&tbnid=hCdi0kKS30Z6IM:&tbnh=85&tbnw=127&prev=/images%3Fq %3Drobbie%2Bwilliams%26svnum%3D10%26um%3D1%26hl%3Dhu%26client%3Dfirefox -a%26rls%3Dorg.mozilla:hu:official%26sa%3DN http://cache.viewimages.com/xc/51130125.jpg?v=1&c=ViewImages&k=2&d=17A4AD9FDB 9CF19390335F8FA9CA92A6F25E9CD424C931B8474FC6B9CADF7309
„Rock Star Scandal” http://www.gamegirladvance.com/archives/_imgs/rock%20star%20scandal.jpg
Szulák Andrea http://www.kepugynok.hu/Images/netkepmovie.nof?o=0&fileid=2310
Teréz anya http://www.baseballreliquary.org/images/MotherTheresa.jpg
Tom Hanks http://images.google.com/imgres?imgurl=http://www.facade.com/celebrity/photo/Tom_Hanks .jpg&imgrefurl=http://www.facade.com/celebrity/Tom_Hanks/&h=297&w=250&sz=12&hl=e n&start=1&um=1&tbnid=VLfHwDLPVQf1vM:&tbnh=116&tbnw=98&prev=/images%3Fq% 3Dtom%2Bhanks%26svnum%3D10%26um%3D1%26hl%3Den%26client%3Dfirefoxa%26rls%3Dorg.mozilla:hu:official%26sa%3DN
83
