Max Weber Társadalomkutató Központ, Kolozsvár Centrul de Cercetări Sociale Max Weber Cluj-Napoca RO-400 015 Cluj/Kolozsvár, Tipografiei 12, tel/fax: 0264-590974
Csata Zsombor – Kiss Dénes – Kiss Tamás Tudományos segédmunkatárs: Ramona Raţ, Vitos Katalin
Kézdivásárhely és Felsőháromszék 2004. Közélet és közérzet: politikai helyzetjelentés. •
Az adatfelvétel időpontja: 2004 június 25- július 5.
•
Célpopuláció: Kézdivásárhely, illetve Felsőháromszék magyar nemzetiségű választásra jogosult (18 év fölötti) állandó lakosságága.
•
Mintanagyság: o Kézdivásárhely: 599 o Felsőháromszék: 1002
•
Mintavétel típusa: rétegzett, véletlenszerű mintavétel.
•
Kézdivásárhely: o Kézdivásárhely esetében rétegezési szempontunk a választókörzet volt. Minden választókörzetből a választókorú lakosok tényleges arányának megfelelő megkérdezettet választottunk ki (a Kézdivásárhelyhez tartozó Nyujtód két külön választókerületet alkot). A választókörzeteken belül utcákat választottunk ki. Ezekben a kérdező-biztosoknak megadott lépték szerint kellett háztartásokat kiválasztaniuk. o A háztartásokon belül a kérdezetteket nem és életkor szerint rögzített kvótalap segítségével kellett kiválasztani. o A
kézdivásárhelyi
minta
esetében
eredményeink
95
százalékos
valószínűséggel, ± 4 százalékos hibahatárral érvényesek. •
Felsőháromszék:
1
o A felsőháromszéki mintában minden közigazgatási egység (község, illetve Kézdivásárhely) arányosan képviselteti magát, e mellett a községközpontfalu arányt is figyelembe vettük. 1. táblázat. A minta-elemszámok településenként Településtípus Város Községközpont
Falu
Település Kézdivásárhely (Nyujtód) Lemhény Ozsdola Gelence Torja Kézdialmás Kézdiszentkereszt Kézdiszentlélek Csernáton Bereck Szentkatolna Esztelnek Hatolyka Kézdimartonos Kézdikővár Kézdialbis Kézdimártonfalva
esetszám „pótminta” 360 239
Összesen
38 64 92 75 26 26 53 64 41 29 30 13 15 37 14 25 1002
o A felsőháromszéki minta kialakításakor a Kézdivásárhelyen lekérdezett kérdőíveket arányosan lesúlyozva vettük figyelembe o A
felsőháromszéki
minta
esetében
eredményeink
95
százalékos
valószínűséggel, ± 3,19 százalékos hibahatárral érvényesek.
2
1. ábra. A mintába került települések és a magyar nemzetiségűek aránya
2002 Esztelnek Kézdialmás Kézdikővár Kézdiszentkereszt Torja Kézdiszentlélek
Kézdivásárhely
Lemhény Bereck Kézdimartonos Gelence
Szentkatolna Cseráton Kézdimártonfalva Kézdialbis Ozsdola
Magyarok aránya 98% 91% 74%
3
1. Alapváltozók szerinti megoszlás
A vizsgált tematika bemutatása előtt azokat az alapmegoszlásokat mutatjuk be, amelyeknek az elemzés során is szerepük lesz.
Ezek közül a minta regionális
megoszlását fent ismertettük. Nemek szerint az alábbi táblázatban az látható, hogy a 2002-es Kovászna megyére vonatkozó statisztikákhoz képest a kézdiszéki mintánkban a nők enyhén (1,5 százalékkal) alulreprezentáltak, ez az eltérés azonban a mintanagyság által magyarázott 3 százalékos hibahatáron belül van.
férfi nő
2. táblázat. A kérdezett neme Kovászna megyei Kézdiszék Kézdivásárhely statisztikák (2002) 48,3 49,8 50,3 51,7 50,2 49,7
Mintánk korcsoport szerinti összetétele nagyjából megegyezik a Kovászna megyei
magyarok
2002-es
népszámlálási
eredmények
alapján
továbbszámított
korösszetételével (2. ábra). Kézdivásárhelyen a középkorúak, kézdiszéken az idősek néhány százalékkal felülreprezentáltak, e különbségek azonban az illető népességek korstruktúrájában levő eltérésekből adódnak.
4
2. ábra A minták korcsoportok szerinti összetétele (százalékban) 40 35,6
35,3
35
35,9
34,6 32,3 30,8
30
33,8 32,1 29,5
25
20 Kovászna megyei statisztikák (2002) Kézdiszék Kézdivásárhely
15
10
5
0 fiatal (18-34)
középkorú (35-54)
idős (55 felett)
Családi állapot szerint a régió tradicionális életvezetésére valamint a társadalmi együttélés normáihoz való erőteljesebb igazodásra vall a házasságban élők országos átlaghoz viszonyított magas aránya (a régióban a népesség közel kétharmada nős vagy férjnél van). Ezt főként a válások kisebb gyakorisága magyarázza, de fontos szerepe van annak is, hogy ebben a régióban a fiatalok korábban kezdenek házaséletet. Ezek a tendenciák kevésbé jellemzőek a városra, ahol a házasságban élők aránya néhány százalékponttal elmarad a regionális átlagtól.
5
3. ábra Családi állapot (%) 70,0 64,4 61,2 60,0
50,0 Kézdiszék Kézdivásárhely
40,0
30,0
20,0
20,0
21,9
11,9 10,0
11,8
5,1
3,7 0,0 nõtlen/hajadon
nõs/férjezett
elvált
özvegy
Amint várható volt, a régióban a városon élők magasabban képzettek: Kézdivásárhelyen a felnőtt magyar lakosság több mint egyharmada érettségizett, további egyötöde pedig ennél magasabb képzésben részesült. Igen markánsak az eltérések a város és a vidék között a 8 osztálynál alacsonyabb képzésben részesültek arányát tekintve: míg Kézdiszék egészében a magyar népesség több, mint 15 százaléka 8 osztálynál kevesebbet járt iskolába, Kézdivásárhelyen ez az arány 7 százalék.1
1
Ezzel kapcsolatosan megjegyzendő, hogy a regionális mintában arányuknak megfelelően természetesen a kézdivásárhelyiek is jelen vannak. Az iskolai végzettséget tekintve a vidék-város eltérések emiatt ennél is nagyobbak.
6
4. ábra Iskolai végzettség (százalékban) 40,0 36,5 35,0 28,9
30,0 24,9
25,0
Kézdiszék Kézdivásárhely
22,7
20,0 16,3
15,5
15,0
12,4
12,1 9,2
10,0 7,1
7,1
7,3
5,0
0,0 nincs 8 osztálya
8 osztály
szakiskola (10 osztály)
érettségi
posztliceális
felsõfokú
Az iskoláztatás nyelvét illetően ahogyan haladunk a felsőbb iskolai szintek felé, úgy növekedik a tanulmányait román nyelven végzett népesség aránya. A román nyelvű képzésben részesülők aránya – amint az várható is volt – a városi mintán magasabb. Különösen markáns a vidék-város különbség a felsőfokú képzés esetében: a kézdivásárhelyiek több, mint 55 százaléka románul tanult egyetemen vagy főiskolán, a vidéken élők körében ez az arány 45 százalék körüli.
7
5. ábra Milyen nyelven tanult a különböző iskolai szinteken? (százalékban) 100,0
elemi
általános
szakiskola
érettségi
posztliceális
felsőfokú
90,0 80,0 70,0 magyar román vegyes egyéb
60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0
Kézdivásárhely
Kézdiszék
Kézdivásárhely
Kézdiszék
Kézdivásárhely
Kézdiszék
Kézdivásárhely
Kézdiszék
Kézdivásárhely
Kézdiszék
Kézdivásárhely
Kézdiszék
0,0
Összefüggésben az előbbiekkel, a román nyelv ismerete a vidéken szintén eltérést mutat településtípusonként. A régióban a magyar lakosság több, mint 15 százaléka alig pár szót ért románul, további 18 százalékuk pedig csak nehézségekkel tudja megértetni magát. A románul alig vagy csak nehézségekkel megszólalók aránya a városban jóval alacsonyabb (8 illetve 13 százalék).
8
6. ábra Milyen szinten ismeri a román nyelvet? (százalékban) 40,0 35,5 35,0 30,0
Kézdiszék Kézdivásárhely
27,9
26,5
25,3
25,0 20,0
17,5 14,5
15,0
13,1
12,4
9,8
10,0
6,6 5,0
3,8
3,7 1,9
1,3
0,0 anyanyelve
tökéletesen beszéli
érezhetõ akcentussal, de jól beszél
meg tudja értetni nehézségekkel meg magát tudja értetni magát
alig pár szót ért
egy szót sem ért
7. ábra Dolgozik-e jelenleg? 70,0 60,6 60,0
56,6
50,0 43,4 40,0
39,4
Kézdiszék Kézdivásárhely
30,0
20,0
10,0
0,0 igen
nem
A kézdiszéki magyar népesség gazdasági aktivitását tekintve a fenti ábra alapján elmondható, hogy a kérdésre válaszolók 39 százaléka dolgozik jelenleg, 61 százalékuk pedig inaktív vagy munkanélküli. Kézdivásárhelyen a foglalkoztatottak aránya 4 százalékponttal nagyobb, mint a regionális átlag, ami főként az aktív korú népesség – 9
korábban már bemutatott – magasabb arányának köszönhető.
A foglalkoztatottak
jelenlegi beosztás szerinti megoszlása a következő: 3. táblázat. A foglalkoztatott népesség beosztás szerinti összetétele (százalékban) Kézdiszék Kézdivásárhely felső szintű vezető 1,6 1,8 középszintű vezető 6,3 8,5 önfoglalkoztató 8,5 6,0 szellemi beosztott 21,2 21,6 fizikai beosztott 62,5 62,2 A foglalkoztatottság tekintetében a régió és a város között számottevő eltéréseket nem tapasztaltunk, vidéken enyhén magasabb az önfoglalkoztatók aránya, ami vélhetően az önellátásra berendezkedett falusi gazdálkodókat jelenti. Szignifikáns különbségek mutatkoznak viszont Kézdivásárhely és a teljes régió vonatkozásában az inaktív népesség belső összetételét tekintve (8. ábra): városon alacsonyabb a háztartásbeliek (9,4 százalék) és a munkanélküliek (15,7%) aránya, miközben a tanuló fiatalok regionális átlag felett vannak jelen (13,6 százalék). Ez az eltérés részben annak köszönhető, hogy városon fiatalabb a népesség, de ennél vélhetően nagyobb mértékben munkál az, hogy a vidékiek alacsonyabb arányban tanulnak tovább felsőbb iskolai szinteken. 8. ábra Az inaktívak százalékos megoszlása kategóriák szerint 60,0 51,9
52,0
50,0
Kézdiszék Kézdivásárhely
40,0
30,0
18,7
20,0
15,7
14,6 9,4
10,0 3,6
13,6 7,2
4,8
3,9
4,5
0,0 nyugdíjas
rokkantnyugdíjas
háztartásbeli
munkanélküli
tanul
egyéb inkatív
10
A lakosság anyagi helyzetére vonatkozóan adataink azt mutatják, hogy a felsőháromszéki magyar háztartások átlagos havi jövedelme nem éri el az 5 millió lejt, így az egy főre jutó jövedelem is jóval 2 millió alatt marad. Városon a fizetések magasabbak, itt a háztartás átlagjövedelme a 6 millió lejt közelíti. 9. ábra Átlagjövedelem a háztartásban (lejben kifejezve)
4883474 mennyi pénzbõl gazdálkodik a háztartásuk 5934635
Kézdiszék Kézdivásárhely
1769141 egy főre jutó jövedelem a háztartásban 2215637
0
A
1000000
jövedelmek
2000000
szóródása
3000000
városon
4000000
5000000
magasabb,
ami
6000000
azt
jelenti,
7000000
hogy
Kézdivásárhelyen a jövedelem szerinti egyenlőtlenség magasabb, mint vidéken. 10. ábra Vagyontárgyak birtoklása (százalékban) 100,0
93,7
90,0
84,3
80,0
69,1 69,9
70,0
Kézdiszék
65,1
60,0
51,4
48,1
50,0
47,4
48,9
37,3
40,0
41,3
35,8
30,0
28,1
24,2
20,0 10,0
Kézdivásárhely
61,6
16,5
12,7 12,9
10,7
3,8 5,4
5,3 személygépkocsi
internetcsatlakozás
számítógép
CD lejátszó
vezetékes telefon
mobil telefon
színes televízió
automata mosógép
mélyhűtõ, fagyasztóláda
másik lakóingatlan
nyaraló
0,0
11
Az, hogy a kézdivásárhelyi magyar lakosok átlagosan vagyonosabbak, mint a vidéken élők, a különféle vagyontárgyak eltérő birtoklásában is megmutatkozik (10. ábra). Eszerint a városlakók csaknem felének van autója, több, mint felének mobiltelefonja és 65 százalékának automata mosógépje, miközben ezek az arányok vidéken csupán 41, 37 illetve 48 százalék. Nem mutatkozik számottevő eltérés viszont a lakáshelyzetet illetően: vidékiek és városiak közül minden nyolcadik magyar háztartásnak van másik lakóingatlana.
12
2. Vallás, vallásosság, az egyházak szerepvállalásával kapcsolatos attitűdök 11. ábra A kérdezettek vallási megoszlása 90.0 80.0
79.0
70.0 60.0 50.0 40.0 30.0 17.9
20.0 10.0
0.9
0.4
0.8
0.4
0.2
0.4
unitárius
görög katolikus
ortodox
egyéb
felekezeten kívüli
NV
0.0 Római katolikus
Református
4. ábra. A kérdezettek vallása (%) város vidék Római katolikus 68.8 84.7 Református 25.1 13.9 unitárius 2.2 0.2 görög katolikus 0.3 0.5 ortodox 1.4 0.5 egyéb 0.6 0.3 felekezeten kívüli 0.6 NV 1.1 A kérdezettek 30%-a hetente vagy gyakrabban jár templomba. Ez az arány valamivel magasabb lehet mint az országos átlag, legalábbis a Bihar megyeinél, ahol a kérdezettek 25%-a mondta, hogy hetente vagy
gyakrabban jár templomba. A
vidékiek gyakrabban járnak templomba mint a kézdivásárhelyiek.
13
12. ábra Templomba járás gyakorisága, településtipusonként (%) 40.0 35.0
34.7 30.2
30.0 25.0
város
30.9 29.6 27.1
falu Összesen
24.6
22.3 21.1
22.1
21.5
20.0 15.1 15.0
11.6
10.0 3.9
5.0
1.7 2.5
0.0 hetente
havonta
évente
ritkábban
soha
0.8 0.0 0.3 nem válaszol
Az egyházak társadalmi szerepvállalásával kapcsolatos vélemények
Megkérdeztük, hogy a válaszadók mennyire értenek egyet az egyházak különböző társadalmi-politikai szerepvállalásával. A kérdezettek legkevésbé az egyházak politikai szerepvállalásával értenek egyet, az összes megkérdezett mindössze 25%-a (és ezen belül csak 8% ért egyet teljes mértékben). A népesség több mint fele ugyanakkor teljes mértékben elutasítja az egyházak politikai szerepvállalását (53,4%).
14
13. ábra Egyház vállajon szerepet...
20.6
gazdaságban
8.0
0%
17.6
19.4
33.3
39.2
kisebbségi oktatásban
Az
17.6
43.0
szociális ügyekben
politikában
31.4
37.7
13.6
11.0
6.9 8.3 8.5
8.3 6.7 8.0
53.4
teljes mértékben egyetért részben egyetért részben nem ért egyet egyáltalán nem ért egyet NT / NV
7.3
10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%
egyházak
gazdasági
szerepvállalásával
kapcsolatban
a
vélemények
egyenletesebben oszlanak meg, a kérdezettek 52%-a egyetért, 37%-a nem ért egyet, 11% tartózkodik a választól vagy nincs véleménye. Az egyház szociális ügyekben és kisebbségi oktatásban vállalt szerepével a kérdezettek döntő többsége egyetért. A gazdasági szerepvállalás kivételével a kézdivásárhelyiek némileg nagyobb arányban helyeslik az egyházak szerepvállalásait mint a falusiak, a különbség a szociális és az oktatásügyi feladatvállalással kapcsolatban jelentősebb. Az egyházak gazdasági tevékenységével inkább a vidékiek értenek egyet mint a városiak. (A politikai és gazdasági
szerepvállalással
kapcsolatos
településtípus
szerinti
összefüggések
statisztikailag nem szignifikánsak).
15
14. ábra Egyház vállaljon szerepet (egyetérto válaszok, %)... 90.0
82.0
80.0
80.8 74.1
város
73.9
vidék
70.0 60.0 49.0
50.0
53.7
40.0 30.0
27.2
24.7
20.0 10.0 0.0 politikában
kisebbségi oktatásban
szociális ügyekben
gazdaságban
15. ábra Egyházak vállaljanak szerepet - korcsoportok szerint (egyetérto válaszok, %)... 90.0 74.2 76.8
80.0
80.1
18-35 36-55
78.9 74.4 76.1
55 fölött
70.0
59.8
60.0 46.8
50.0
50.2
40.0 30.0
27.5 23.6 26.1
20.0 10.0 0.0 politikában
kisebbségi oktatásban
szociális ügyekben
gazdaságban
Az egyház mindegyik tárgyalt szerepvállalását az idősebbek inkább támogatják, mint a fiatalok, a fiatalok és idősek közötti véleménykülönbség az egyházak gazdasági tevékenységével kapcsolatban a legnagyobb. Iskolai végzettség szerint nincsenek szignifikáns különbségek az egyházak szerepvállalásával kapcsolatos véleményekben. (Csak Kézdivásárhelyen belül lehet elmondani, hogy a magasabb iskolai végzettségűek kevésbé támogatják az egyházak gazdasági tevékenységét).
16
Médiafogyasztás, tájékozódás A felső-háromszéki magyarság médiafogyasztásával kapcsolatban először nyílt kérdésben kérdeztünk rá arra, hogy a válaszadó milyen forrásokat tart hitelesnek a helyi és regionális közéleti eseményekről való informálódásban. 16. ábra
70,0
Honnan lehet hiteles információkat szerezni a helyi, regionális közéleti eseményekről? (említések gyakorisága, a válaszolók százalékában), Kézdiszék 64,0
60,0
55,6
51,7
50,0 39,4
40,0
31,4 27,7
12,9
10,5
10,0
10,2
8,8 5,8
5,5
4,8
2,9
2,3
2,2
0,8 helyi román lap
15,3
országos román lap
19,4
Erdélyi Napló
21,6 20,0
Erdélyi Riport
30,0
Brassói Lapok
RMSZ
Internet
egyéb
Krónika
Templom
Antenna 1
Mix FM
munkatársak, ismerõsök
Polip TV
Pro TV
M2
Siculus Rádió
Duna TV
Székely Hírmondó
Háromszék
0,0
A hírforrások közül Kézdiszéken a Háromszék napi- és a Székely Hírmondó hetilap valamint a Duna TV emelkedik ki, melyeket a válaszadók több, mint fele (64, 56 illetve 52 százaléka) említett meg. 40 százalék körüli arányban vannak azok, akik a Siculus rádiót tartják alkalmasnak hiteles helyi vonatkozású eseményekről való tájékozódásban, ezt követi a Magyar 2 tévécsatorna, a Pro TV és a helyi Polip (ez utóbbi 22 százalékkal). A kézdiszékiek csaknem egy-ötöde tekinti munkatársait, ismerőseit, szomszédait hiteles informátoroknak. A régióban a Mix FM rádió, az Antena 1 tévécsatorna is jelentékeny hírforrások. Meglepő módon a válaszadók alig egy-tizede említette a Kolozsváron kiadott, ám kézdiszéki helyi tudósítóval is rendelkező Krónikát, a másik országos napilap, a Romániai Magyar Szó pedig csak minden huszadik kézdiszéki számára jelent hiteles információforrást. Az országos átlaghoz képest szintén 17
alacsonynak mondható azoknak az aránya is, akik az internetet a helyi vonatkozású közéleti hírekhez való hozzájutásban hasznosnak találják. 17. ábra
70,0
66,2
63,8
Honnan lehet hiteles információkat szerezni a helyi, regionális közéleti eseményekről? (említések gyakorisága, a válaszolók százalékában), Kézdivásárhely
60,0 50,0
46,1 42,7 38,1
40,0
34,2
30,0
13,9
12,4
10,0
10,0
8,8
6,8
6,1
5,7
4,8
2,7
2,0 Erdélyi Riport
15,8
Erdélyi Napló
23,1 20,0
egyéb
RMSZ
Templom
Brassói Lapok
Internet
Krónika
munkatársak, ismerõsök
Mix FM
Antenna 1
M2
Pro TV
Siculus Rádió
Polip TV
Duna TV
Székely Hírmondó
Háromszék
0,0
A kézdivásárhelyi lakosokra vonatkozó ábrában apró átrendeződéseket figyelhetünk meg a különböző hírforrások népszerűségének sorrendjét illetően. Eszerint előkelőbb helyre kerül a helyi tévé és rádió: a Polip TV-t a válaszadók 43 százaléka, a Siculus rádiót pedig 38 százaléka tartja hiteles információforrásnak.
18
18. ábra Hiteles információforrásnak tartott médiumok korcsoportok szerint (százalékban)
80,0 70,0 66,7
68,8 64,4
60,0
64,0 57,5
56,6
50,0
fiatalok (18-34) középkorúak (35-54) idősek (55 felett)
50,6
48,1
43,6 41,8 38,6
40,0
36,4 33,0 32,7
30,0
26,6 21,8
20,0
25,0
24,0 17,8 16,2
16,1
13,6
17,1 15,5
11,5 8,9
10,0
11,3 6,3
10,8
13,5 6,6
4,4 1,6
10,8
14,2
6,3
Templom
Krónika
Internet
Antena 1
munkatársak, ismerõsök
Mix FM
Polip TV
Pro TV
Siculus Rádió
Duna TV
Székely Hírmondó
Háromszék
0,0
Az információforrások korcsoportonkénti eltérései arról tanúskodnak, hogy a helyi elektronikus média (Siculus rádió, Polip TV, Mix FM) üzenete leginkább a fiatalokhoz jut el, ez a réteg szignifikánsan nagyobb arányban követi az országos kereskedelmi televíziók (a Pro Tv és az Antena 1) híreit is. A középkorúak inkább az írott sajtó (különösen Háromszék, Székely Hírmondó) valamint a Duna TV híreit tartják hitelesnek, az idősebbek körében pedig felülreprezentáltak azok, akik szomszédoktól, rokonoktól, munkatársaktól és a templomból tájékozódnak a helyi közéleti eseményekről.
19
19. ábra Az alábbi rádióadókat milyen gyakorisággal hallgatja? (százalékban)
100,0
95,0 87,7
87,5
90,0
82,9
81,0
80,0 69,4
68,5
70,0
62,4
60,0 naponta több órát naponta legalább egy órát hetente néhány órát ritkábban soha
50,0 36,1
30,0 20,0 10,0
24,1 18,2 11,5 10,1
9,3
12,4 8,6 7,3
14,0 5,8
9,8
7,48,5
8,5 4,7 3,5
2,7
6,4 4,43,6
6,2 1,32,92,0
6,6 1,3 2,6 1,8
6,34,66,8 1,2
Bukaresti magyar adás
Rádió Romania Actualitati
Radio Contact
Europa FM
Kossuth Rádió
Marosvásárhelyi magyar adás
Mix FM
Siculus Rádió
0,0
0,92,20,41,5
más adás
40,0
A kézdiszéki magyarok körében a leggyakrabban hallgatott rádióadók a helyi kereskedelmi rádiók (Siculus, Mix FM), ezt követik a közszolgálati adások (Marosvásárhelyi rádió és Kossuth). Igen alacsony a hallgatottsága a román közszolgálati és kereskedelmi adóknak, a megkérdezettek több, mint 80 százaléka soha nem szokott ezekre a hullámhosszokra váltani. A helyi vonatkozású hírek szempontjából fontos rádióadók közül a bukaresti rádió magyar adásának hallgatottsága is az országos átlag alattinak tekinthető. Kézdivásárhely és a régió vonatkozásában az említett rádióadók hallgatottsága csak a közszolgálati adásoknál mutat eltérést: Kézdiszéken, Kézdivásárhellyel szemben szignifikánsan magasabb arányban hallgatják a bukaresti valamint a marosvásárhelyi regionális magyar nyelvű adást, valamint a Kossuth rádiót (20.ábra).
20
20. ábra A rádiók hallgatottsága (a naponta legalább egy órát hallgatók százalékos aránya) 60 54,2 54,3 50 Kézdiszék Kézdivásárhely
40
30 21,7
20,3
20
15,6 9,2
10
11,9
9,8
7,6
4,9
7,1
9,2 4,3 5,1
4
4,6
4,6
3
más adás
Rádió Romania Actualitati
Radio Contact
Europa FM
Bukaresti magyar adás
Kossuth Rádió
Marosvásárhelyi magyar adás
Mix FM
Siculus Rádió
0
A tévéadások napi nézettségét vizsgálva város és vidék vonatkozásában enyhén eltérő médiafogyasztói profilról adhatunk számot (19. ábra): a régióban a leggyakrabban nézett csatornák közül a magyarországi közszolgálati adók (Duna TV és M2) vezetnek toronymagasan, őket a román közszolgálati műsorok követik (Pro TV, Antena 1). Kézdivásárhelyen hasonlóan a Duna TV vezet, de őt a Pro TV követi 63 százalékkal és igen előkelő helyen van az Antena 1, valamint a helyi Polip TV is 50-50 százalékkal. A román televíziót, valamint az RTV magyar adását a kézdiszéki magyarok több, mint egynegyede követi napi illetve heti rendszerességgel, a megkérdezettek egyharmada azonban soha nem szokott ezekre a műsorokra átkapcsolni. Amint az a közéleti eseményekről való tájékozódás médiumai kapcsán is kiderült, a kézdiszéki magyarok körében a legolvasottabb napilap a Háromszék, a megkérdezettek több, mint 40 százaléka napi rendszerességgel lapozza fel. Ezt szorosan követi a szintén helyi, ám hetente megjelenő Székely Hírmondó, majd hatalmas különbséggel sorban követik a más hetilapok, a Brassói Lapok, a Krónika és a Romániai Magyar Szó (A Krónikát a kézdiszéki magyarok 4 százaléka, a Romániai Magyar Szót alig 2 százaléka olvassa napi rendszerességgel). A Partiumban kiadott Erdélyi Riport és Erdélyi Napló hetilapok, valamint a helyi román napilap rendszeres olvasottsága 1 százalékon aluli.
21
Adataink azt mutatják, hogy a piacvezető két helyi lap olvasótábora sem kor, sem iskolai végzettség tekintetében nem különbözik egymástól. 21. ábra A televízióadások nézettsége (a naponta legalább egy órát nézők százalékos aránya azok körében, ahol az adás fogható)
80
73,5 67,1
70
65,3
Kézdiszék Kézdivásárhely
63,2 59,1
60
49,5
49,9
50
36,7
40
50,4
36,3 35,7
34,8 32,1 30,4
30
28,8 28,5
27,3 27,8
26,2
20 12,3 10
10,3 6,2
5
10,4
8 4,9
3,7
5,9
6,4 2,4 egyéb román kereskedelmi adó
Realitatea
Hir TV
National TV
egyéb magyar kereskedelmi adó
nyugati adó
RTV magyar adása*
Polip TV
RTV 1-2
Prima TV
Magyar ATV
Antenna 1
Pro TV
M2
Duna TV
0
* az RTV magyar adása esetében a kumulált válaszalternatívák a „majdnem minden héten az egész műsort” és a „majdnem minden héten, de csak bizonyos műsorokat” voltak.
22. ábra Milyen gyakran olvassa az alábbi napi illetve hetilapokat? (Kézdiszék - százalékban)
100,0
93,5
92,5
90,0
85,6
95,8
92,6
92,1
85,4 78,9
80,0 70,0 60,0
szinte minden számot hetente egy-két számot ritkábban soha
50,0 42,1
40,4
40,0 30,0
27,4 20,0
20,0
21,7
16,2
19,5 14,4
12,7
10,0
4,0 1,7 1,8
7,8 3,0 3,6
egyéb hetilap
Brassói Lapok
10,6 4,4 2,3
1,3
2,6
2,8 1,2 2,5
5,5 0,8 1,1
6,0 2,3 0,6 1,3
0,6 1,4
0,0 Háromszék
Székely Hírmondó
Krónika
RMSZ
országos román Erdélyi Riport napilap
helyi román napilap
Erdélyi Napló
22
Migrációs tapasztalat, szándék
A felső-háromszéki magyarok migrációs mozgásával kapcsolatban elmondható, hogy a kézdivásárhelyi magyar családok csaknem 40 százalékának, a kézdiszékiek egyharmadának él külföldön családtagja és minden nyolcadik, kilencedik magyar családnak van olyan tagja, aki külföldön keresi kenyerét. 23. ábra Külföldön élő vagy dolgozó családtag (a háztartások százalékában) 50,0 43,7
45,0 40,0 35,0
33,7 Kézdiszék Kézdivásárhely
30,0 25,0 20,0 13,4
15,0
12,7
10,0 5,0 0,0 külföldön élõ családtagok
külföldön munkát vállaló családtagok
23
24. ábra Tervezi-e Ön...? (százalékban) 25,0 21,5 20,0 Kézdiszék Kézdivásárhely
17,2
15,0 13,0 11,4 10,0 8,2
7,7
5,0
0,0 pár hétre-hónapra külföldre menjen dolgozni
pár évre külföldre menjen dolgozni
külföldön élni
Amint az a 22. ábrából kiderül, a migrációs szándékokat illetően város-vidék vonatkozásban számottevő eltérések mutatkoznak: a kézdivásárhelyiek több, mint egyötöde vállalna rövid távon munkát külföldön (szemben a kézdiszékiek körében regisztrált 17 százalékkal), 13 százalékuk néhány évre is szívesen elmenne dolgozni (szemben a 8 százalékkal), 11 százalékuk pedig akár végleg is elhagyná az országot. Közhangulat A régióban uralkodó közhangulattal kapcsolatban először arra kérdeztünk rá, hogy hogyan ítéli meg az elmúlt négy év változásait a saját személyére, a településére, a magyarságra és az országra vonatkozóan. Ezzel kapcsolatosan adataink azt mutatják, hogy a legtöbben (minden harmadik megkérdezett) a településük helyzetét illetően könyvelnek el javulást. Ez az arány a kézdivásárhelyiek körében még magasabb: a magyar lakosság 48 százaléka vallotta úgy, hogy a város helyzete javult az elmúlt négy évben. A kézdiszékiek csaknem egyötöde a romániai magyarság helyzetének jobbulását említette és ehhez közeli, 18-18 százalékra tehető azoknak az aránya, akik úgy vélik, hogy az elmúlt négy évben a székelyföldi magyarok helyzete és személyes helyzetük
24
egyaránt javult. A legtöbb megkérdezett (44 százalék Kézdiszéken és 51 százalék Kézdivásárhelyen) az ország helyzetére vonatkozó változásokat ítélte meg a legpesszimistábban, átlag feletti arányban vannak továbbá azok is, akik személyes helyzetük romlását könyvelhették el az elmúlt négy évben (35, illetve 40 százalék). Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy a válaszadók e két utóbbi értékelésben meglehetősen határozottak: a bizonytalanok aránya csupán 6 illetve 1 százalék körüli. 25. ábra Az elmúlt négy évben hogyan változott az Ön ...? (százalékban) 100,0 90,0
személyes helyzete
település helyzete
romániai magyarság helyzete
80,0
románmagyar viszony a településen
románmagyar viszony az országban
az ország helyzete
a székelyföldi magyarok helyzete
70,0 60,0
nem tudja javult nem változott romlott
50,0 40,0 30,0 20,0 10,0
Kézdivásárhely
Kézdiszék
Kézdivásárhely
Kézdiszék
Kézdivásárhely
Kézdiszék
Kézdivásárhely
Kézdiszék
Kézdivásárhely
Kézdiszék
Kézdivásárhely
Kézdiszék
Kézdivásárhely
Kézdiszék
0,0
A fentieknél jóval optimistább kép tárul elénk, amennyiben a kézdiszéki magyar lakosság jövőbeni várakozásait vizsgáljuk. Régiószinten körülbelül minden második megkérdezett gondolja úgy, hogy a települése helyzete javulni fog a jövőben és egyharmadnál magasabb azoknak az aránya, akik a saját személyes helyzetükre, az ország helyzetére, valamint a romániai és a székelyföldi magyarság helyzetére vonatkozóan is derűlátóak. A válaszadók ezúttal is az ország helyzetével kapcsolatosan a legszkeptikusabbak: a régióban minden ötödik, Kézdivásárhelyen minden negyedik véli úgy, hogy az ország helyzete az elkövetkezendőben romlani fog. Hasonló mértékű szkepszis mutatható ki a lakosság személyes helyzetének megítélésével kapcsolatban is.
25
Mind az elmúlt négy évre, mind a jövőre vonatkozó kérdés alapján elmondható, hogy a lakosság percepciója leginkább a településeken uralkodó magyar-román viszonyok alakulását tekintve változatlan. Hasonlóképpen elmondható, hogy a régióban a városon élők körében nagyobb arányban vannak azok, akik negatívabban ítélik meg a változásokat, illetve borúlátóbbak a társadalmi-gazdasági körülmények javulását illetően. 26. ábra A jövőben milyen irányban fog változni az Ön ...? (százalékban) 80,0 70,0
személyes helyzete
település helyzete
romániai magyarság helyzete
románmagyar viszony a településen
románmagyar viszony az országban
az ország helyzete
a székelyföldi magyarok helyzete
60,0 50,0
nem tudja javulni fog nem változik romlani fog
40,0 30,0 20,0 10,0
Kézdivásárhely
Kézdiszék
Kézdivásárhely
Kézdiszék
Kézdivásárhely
Kézdiszék
Kézdivásárhely
Kézdiszék
Kézdivásárhely
Kézdiszék
Kézdivásárhely
Kézdiszék
Kézdivásárhely
Kézdiszék
0,0
26
Bizalom az intézményekkel szemben A különféle intézményekkel, hivatalos szervekkel, személyekkel kapcsolatos bizalmat vizsgáló kérdésünk alapján azt mondhatjuk, hogy a kézdiszéki magyarok a legkevésbé a parlamentben, a kormányban és az országos román sajtóban bíznak. A „bizalmatlansági listán” meglepő módon ezeket követik a Magyar Polgári Szövetség és a Székely Nemzeti Tanács, megelőzve a hadsereget és a különféle civil szervezeteket. Kézdivásárhelyen az említett tömörülések megítélése némiképp pozitívabb, a válaszadók több, mint 50 százaléka említette, hogy bízik az MPSZ-ben és az SZNT-ben. A „bizalmi” listát mind a régió, mind a város esetében a polgármester vezeti, ezt követi vidéken az egyház, a helyi tanács, a magyar sajtó és az RMDSZ. Markánsabb eltérés a régió és a város között az RMDSZ megítélésében mutatkozik: a régió lakóinak 71 százaléka említette, hogy bízik az RMDSZ-ben, Kézdivásárhelyen ez az arány csak 64 százalék. Összességében elmondható tehát, hogy Kézdivásárhelyen az RMDSZ-el szemben alacsonyabb, más politikai tömörülésekkel szemben pedig magasabb a bizalom, mint a régióban. 27. ábra Az alábbi szervezetekben, intézményekben bízók százalékos aránya 90 80
83,9 80,2
79 73,7
78,7 76,8 76,1 77,1 71,1
70
68,4 64,3
68,2 66,1 67,1
Kézdiszék Kézdivásárhely
60,2
60
55,9 56,1
55,6
54 49
50
46
53 47,2
39,1
40
46,5
42,1 30,8
30
19,7
20
28,8 18,7
10
Parlamentben
Kormányban
országos román sajtóban
Magyar Polgári Szövetségben
Székely Nemzeti Tanácsban
hadseregben
civil szervezetekben
magyarországi sajtóban
megyei tanácsban
országos magyar sajtóban
RMDSZ-ben
helyi magyar sajtóban
helyi tanácsban
egyházakban
polgármesterben
0
27
Megvalósítások A kézdiszéki megvalósításokkal kapcsolatban elsősorban azt kell kiemelnünk, hogy ezek ismerete Kézdivásárhelyen inkább jellemző, mint vidéken. Ez nem meglepő, hisz az említett beruházások nagyobb része a városban történt. A megvalósítások közül mind Kézdivásárhelyen, mind pedig a régióban az új kórházról tudnak leginkább az emberek, ezt követi a MOL-benzinkúttal kapcsolatos beruházások ismerete majd Kézdivásárhelyen a szociális lakások építése, a régióban pedig a gáz bevezetése. Legkevésbé a sportcsarnok építéséről és a magánerdészet létrehozásáról vannak ismereteik a kézdiszékieknek: ez utóbbi megalakulását vélhetően csak az érintett (erdőtulajdonnal rendelkező) réteg követte figyelemmel. 28. ábra Hallott-e az alábbi megvalósításokról? (igen válaszok százalékos aránya) 120,0
95,8
100,0 89,4
85,4
84,5 76,1
80,0 68,8
Kézdiszék Kézdivásárhely
68,2 61,5
60,0
80,1
74,0 65,1 58,7
58,6
56,6
40,0
20,0
0,0 kézdivásárhelyi új kórház
MOL benzinkút
gáz bevezetése
Csíkszeredaszociális Kézdivásárhely tömbházak építése megyei út felujítása
magánerdészet létrehozása
sportcsarnok építése
Nyílt kérdésben kérdeztük meg, hogy az egyes megvalósítások a kinek köszönhetők – az e kérdésekre kapott válaszok összesítései az 1.-7. mellékletekben találhatók. Kézdiszék legsúlyosabb problémái A felsorolt 19 probléma súlyosságát rangsorolni kellett egy egytől ötig terjedő skálán, amelyen 1 az „egyáltalán nem súlyos”, 5 a „nagyon súlyos” választ jelentette. A 28
kapott válaszok átlagértékei alapján a problémák súlyosság szerint az alábbi sorrendbe rendeződtek.
5. ábra. Ön szerint mennyire súlyosak az alábbi problémák? (Átlagértékek 1egyáltalán nem súlyos, 5- nagyon súlyos) Problémák Átlagértékek munkanélküliség 4.5 fiatalok esélytelen helyzete 4.4 nyugdíjasok helyzete 4.3 szegénység 4.3 utak rossz állapota 4.0 egészségügyi ellátás 3.8 Tulajdonviszonyok 3.6 Közköltségek 3.5 települések közötti szállítás 3.5 Elvándorlás 3.3 Lakáshiány 3.1 Korrupció 3.0 Köztisztaság 2.8 polgármesteri hivatal bürokráciája 2.7 rendőrség-lakosság közti bizalmatlanság 2.5 ortodox egyház térnyerése 2.1 maffia 2.1 közellátás hiányosságai 2.0 nemzetiségek közti feszültségek 1.9
Legsúlyosabb problémának tehát az egyént és családját közvetlenül érintő gazdasági jellegű gondokat látják: a munkanélküliséget, a fiatalok esélytelen helyzetét az önálló egzisztencia megteremtésében, a nyugdíjasok szegénységét és az általános szegénységet. Csak ezek után következnek az infrastrukturális és közszolgáltatás-jellegű problémák (utak állapota, egészségügyi ellátás hiányosságai, tulajdonviszonyok rendezetlensége). Közepesen súlyos problémáknak bizonyultak a közköltségek terhe, a települések közötti szállítás, a kivándorlás, a lakáshiány és a korrupció. Kevésbé súlyos gondoknak értékelik kérdezetteink a köztisztaságot, a polgármesteri hivatal bürokráciáját, a rendőrség és a lakosság közötti viszonyt, az ortodox egyház térnyerését, a maffiajellegű bűnözést, a közellátás hiányosságait. Legkevésbé problémásnak a nemzetiségek közötti feszültségek bizonyultak.
29
Településtípusok szerinti bontásban (ugyancsak az átlagértékek alapján) a súlyos gondok közé városon a lakáshiány, falun az utak állapota és a tulajdonviszonyok rendezetlensége kerül. Falun számít súlyosabb problémának a települések közötti szállítás és a köztisztaság, a kivándorlás viszont inkább városon aggasztja az embereket mint falun. A közellátás városon a legkevésbé súlyos problémának tekinthető, és bár falun vannak ennél jelentéktelenebb problémák is, itt is a kevésbé súlyos problémák közé tartozik. Kevésbé súlyos problémáknak tekinthető továbbá városon a köztisztaság, falun ezzel szemben a lakáshiány jelent kisebb gondot. 6. ábra. Problémaérzékenység városon és falun (Átlagértékek 1- egyáltalán nem súlyos, 5- nagyon súlyos) város falu munkanélküliség 4.5 munkanélküliség 4.4 fiatalok esélytelen helyzete 4.5 nyugdíjasok 4.3 szegénység 4.4 fiatalok esélytelen helyzete 4.3 nyugdíjasok 4.3 utak 4.2 egészségügyi ellátás 4.0 szegénység 4.2 lakáshiány 3.9 tulajdonviszonyok 3.7 elvándorlás 3.9 egészségügyi ellátás 3.6 közköltségek 3.8 települések közötti szállítás 3.5 utak 3.7 közköltségek 3.3 tulajdonviszonyok 3.4 köztisztaság 3.0 települések közötti szállítás 3.4 elvándorlás 3.0 korrupció 3.3 korrupció 2.8 rendőrség-lakosság közti bizalmatlanság 2.9 polgármesteri hivatal bürokráciája 2.7 polgármesteri hivatal bürokráciája 2.8 lakáshiány 2.7 maffia 2.5 rendőrség-lakosság közti bizalmatlanság 2.3 köztisztaság 2.5 közellátás hiányosságai 2.1 ortodox egyház térnyerése 2.5 ortodox egyház térnyerése 1.9 nemzetiségek közti feszültségek 2.1 maffia 1.8 közellátás hiányosságai 1.9 nemzetiségek közti feszültségek 1.8 Az alábbi táblázat azokat a problémákat tartalmazza, amelyek összefüggésbe vannak az életkorral és iskolai végzettséggel. A fiatalok által specifikusan súlyosnak látott problémának bizonyult a lakáshiány, a köztisztaság és a nemzetiségek közti feszültség, valamint a rendőrség és lakosság közötti bizalmatlanság. Az öregekre specifikusan csak a nyugdíjasok helyzete iránti aggódás jellemző. A magasabb iskolai végzettségűekre
jellemző
leginkább
a
rendőrség-lakosság
közti
bizalmatlanság
problémának tekintése (e réteg ideológiailag fogékonyabb és jog-érzékenysége is 30
erősebb) valamint az ortodox egyház térnyerése, a lakáshiány, valamint a korrupció miatti aggódás. Az alacsony iskolai végzettségűek számára szegénység és a nyugdíjaskor képez súlyos problémát. 6. táblázat. A problémaérzékenység eltérései társadalmi, demográfiai változók szerint (korrelációs együtthatók) fiatalok rendőrség-lakosság magas iskolai rendőrség-lakosság közti közti bizalmatlanság -0.141 végzettségűek bizalmatlanság nemzetiségek közti korrupció feszültségek -0.123 lakáshiány -0.133 lakáshiány köztisztaság -0.096 ortodox egyház térnyerése idősek nyugdíjasok 0.180 alacsony szegénység iskolai nyugdíjasok végzettségűek A fenti problémák megoldása milyen mértékben a parlamenti képviselők, szenátorok feladata? A nyugdíjasok gondjainak megoldását, az erdő és mezőgazdaság fellendítését, a területi autonómia megteremtését, a turizmus fejlesztését tekintik különösképpen a képviselők
feladatainak.
Nem
gondolják
viszont,
hogy
az
ortodox
egyház
terjeszkedésének problémája, valamint a nemzetiségek közti feszültségek megoldása a képviselők dolga volna. 7. táblázat. Az alábbi problémák megoldása mennyire a parlamenti képviselő dolga? (Átlagértékek: 1- egyáltalán nem, 5- teljes mértékben) Nyugdíjasok helyzete 4.4 erdő- és mezőgazdaság fellendítése 4.2 területim autonómia megteremtése 4.2 turizmus fejlesztése 4.1 egészségügy 3.9 utak 3.8 kivándorlás megállítása 3.6 korrupció 3.6 nemzetiségek közti feszültség 3.2 ortodox egyház megállítása 2.7 Hogy mely problémák megoldását tartják a képviselők feladatának, az elsősorban a problémák fontosságától függ. Ez derül ki legalábbis a kérdés településtípus szerinti
31
0.182 0.089 0.101 0.123 -0.133 -0.125
bontásából: a falusiak szerint a náluk súlyosabbnak számító erdő- és mezőgazdaság fellendítése, valamint az utak javítása inkább a képviselők feladata mint azt a városiak gondolják. 8. táblázat. Az alábbi problémák megoldása mennyire a parlamenti képviselő dolga? (Átlagértékek: 1- egyáltalán nem, 5- teljes mértékben) város nyugdíjasok helyzetének javítása 4.3 területim autonómia megteremt 4.2 turizmus fejlesztése 4.2 erdő- és mezőgazdaság fellendítése 4.1 egészségügyi ellátás javítása 4.0 kivándorlás megállítása 3.7 korrupció 3.7 utak 3.6 nemzetiségek közti feszültség 3.2 ortodox egyház megállítása 2.7
vidék nyugdíjasok helyzetének javítása 4.4 erdő- és mezőgazdaság fellendítése 4.3 területim autonómia megteremt 4.1 turizmus fejlesztése 4.0 utak 3.9 egészségügy 3.9 kivándorlás megállítása 3.6 korrupció 3.5 nemzetiségek közti feszültség 3.1 ortodox egyház megállítása 2.7
Az előzőekben tárgyalt problémák mellett néhány további problémára vonatkozólag azt kérdeztük meg, hogy ezek megoldását mennyire tartják fontosnak. A válaszokból az átlagértékek alapján (1-nem fontos, 5-nagyon fontos) az alábbi fontossági sorrend rajzolódik ki: 9. táblázat. Mennyire fontosak az alábbiak (Átlagértékek: 1- egyáltalán nem, 5- teljes mértékben) átlagérték Székelyföldi autonómia megvalósítása 4.4 magyar-magyar viszály megszűntetése a politikában 4.4 Erdélyi autópálya építése 4.4 erdők helyzetének rendezése 4.2 egyházi ingatlanok rendezése 4.1 tagosítás 3.7 szövetkezetek létrehozása a mezőgazdaságban 3.0 Az átlagértékek alapján három probléma megoldása egyformán fontosnak bizonyult: a székelyföldi autonómia, a politikában a magyar-magyar viszály megszűntetése valamint az erdélyi autópálya építése. Szorosan követi e három problémát a megoldás fontossága tekintetében az erdők helyzetének rendezése valamint az egyházi ingatlanok rendezése. A két mezőgazdasággal kapcsolatos probléma megoldása bizonyul a legkevésbé fontosnak (de ezek esetében is többségben vannak azok, akik inkább fontosnak tartják mint nem): a
32
tagosítás és a szövetkezetek létrehozása. Mivel ez utóbbi kérdések elsősorban falun fontosak, várható volna, hogy megoldásukat inkább falun tartsák fontosnak. Meglepő módon azonban mind a tagosítást, mind a szövetkezetek létrehozását inkább a városlakók látják megoldandó feladatnak, a vidékiek alcsoportjában e két probléma a felsorolt problémák között a megoldásuk fontosságának sorában utolsó helyen áll. A várost és vidéket egyaránt érintő, vidékiek és városiak által egyaránt legfontosabbaknak tartott problémák körében a sorrend vidék és város esetében kismértékben eltérő: míg városon legfontosabb feladatnak az Erdélyi autópálya megépítését tartják, falun első helyen romániai magyar politikán belüli magyar-magyar viszály megszűntetésének igénye szerepel. 10. táblázat. Mennyire fontosak az alábbiak (Átlagértékek: 1- egyáltalán nem, 5- teljes mértékben) város vidék Erdélyi autópálya építése 4.5 magyar-magyar viszály megszüntetése 4.4 Székelyföldi autonómia megvalósítása 4.5 Székelyföldi autonómia megvalósítása 4.4 magyar-magyar viszály megszűntetése 4.4 Erdélyi autópálya építése 4.3 egyházi ingatlanok rendezése 4.1 erdők helyzetének rendezése 4.3 erdők helyzetének rendezése 4.0 egyházi ingatlanok rendezése 4.0 tagosítás 3.7 tagosítás 3.6 szövetkezetek létrehozása a 3.1 szövetkezetek létrehozása a 3.0 mezőgazdaságban mezőgazdaságban Az életkorral és iskolai végzettséggel két probléma megoldása iránti igény van szignifikáns összefüggésben, az erdélyi autópálya építése illetve a szövetkezetek létrehozása a mezőgazdaságban. Az autópályát a fiatalok és magasabb képzettségűek tartják fontosnak. A szövetkezetek létrehozása, várakozásainkkal ellentétben, az alacsonyabb iskolázottságúak számára tűnik fontosabbnak. 11. táblázat. Mennyire fontosak az alábbiak? (Társadalmi, demográfiai változókkal való összefüggés) Életkor Iskolai végzettség szövetkezetek létrehozása a mezőgazdaságban -0.097 Erdélyi autópálya építése -0.153 0.147 A zárt kérdéseken kívül arra kértük a válaszadókat, hogy soroljanak fel olyan problémákat, amelyek megoldása a régió parlamenti képviselőjének, szenátorának
33
legfontosabb feladatai közé tartozik. A kérdésre az 1241 válaszadó közül összesen 756on említettek legalább egy problémát. A problémalistát az előfordulási gyakoriságokkal az alábbi táblázatban közöljük: 12. táblázat. Problémák (nyílt kérdés) munkahelyek teremtése, munkanélküliség felszámolása utak, hidak javítása, karbantartása nyugdíjak emelése, nyugdíjasok helyzetének javítása autonómiatörekvések elősegítése egészségügyi ellátás javítása fizetésemelés erdők visszaadása vízellátás hiányosságainak javítása, csatornázás fiatalok helyzetének (jövőjének, lehetőségeinek) javítása szegénység megszüntetése magyarok (kisebbség) jogainak érvényesítése, a magyarság helyzetének javítása gáz bevezetése életszínvonal emelése gazdálkodás, gazdálkodók támogatása, mezőgazdaság fellendítése lakásproblémák megoldása magyarok helyzetének javítása földek (igazságos) visszaadása tanügyi problémák megoldása gazdasági fejlődés elősegítése magyar nyelvű oktatás segítése, magyar egyetem visszaállítása iskolák infrastruktúrájának javítása kultúrotthon feljavítása fiataloknak munkahely-biztosítás köztisztaság nép (választói) érdekeit érvényesítse, nép között üljön infláció megállítása ivóvízellátás javítása településfejlesztés ingatlanok visszaszolgáltatása járdák, játszóterek rendbetétele korrupció felszámolása közszállítás külföldi tőke behozatala, külföldi befektetők városszépítés gyerekek támogatása (gyereksegély) szórakozási lehetőségek, szórakozóhelyek teremtése adócsökkentés infrastruktúra javítása ipar, kisiparfejlesztés magántulajdon rendezése szociális segélyek, támogatás bürokrácia felszámolása egyéb
170 95 64 37 25 25 21 21 19 18 17 15 14 13 13 13 12 12 11 11 10 10 9 9 9 8 8 7 6 6 6 6 6 5 4 4 3 3 3 3 3 2 29
34
nem tudja nem válaszol Összesen
277 179 1241
A helyhatósági választásokon való részvétel 29. ábra. Részt vett-e a helyhatósági választások első fordulóján? (Vidék: N=641, Kézdivásáhely N=599) 100%
1.4
0.6
1.1
90% 80%
32.4
40.3 54.4
70%
NV nem igen
60% 50% 40% 30%
66.2 58.6 45.0
20% 10% 0% Vidék
Kézdivásárhely
Összesen
Adataink szerint a helyhatósági választások során a kézdiszéki lakosok közel hatvan százaléka szavazott. A vidéki választók esetében a részvétel mintegy 11 százalékkal magasabb volt. A szavazáson elsősorban a vallásosabbak (gyakoribb templomba-járók), falusi lakhelyűek, iskolázottabbak és idősebbek vettek részt. A részvételre vonatkozó hivatalos eredmények Kézdivásárhely esetében néhány százalékponttal alacsonyabbak voltak, az eltérés azonban nem jelentős.
30. ábra. A helyhatósági választáson való részvételt befolyásoló tényezők
35
FALUS I LAKHEL Y .124 MAGAS ÉL ETKOR SZAVAZOTT A HEL YHATÓSÁGI VÁLASZTÁSOKON
.086 .119
ISKOLAI VÉGZETTS GÉG
.195 TEMPLOMB AJÁRÁS
Pártopciók a helyhatósági választásokon. 31. ábra A helyi tanácsosi listát tekintve kire szavazott (A helyhatósági választáson résztvevő felsőháromszéki választók: N=582) független magyar jelöltekre 7% MPSZ 1% PD 0%
más párt 0%
NV 4%
PNL 1%
RMDSZ 87%
36
32. ábra A helyi tanácsosi listát tekintve kire szavazott (A helyhatósági választáson résztvevő választók: N=582) 100%
3.7
3.4 0.5
8.6
90% 80%
3.7
0.0
1.9
0.5
0.6 1.2
70% NV más párt független magyar jelöltekre MPSZ PD PNL RMDSZ
60% 50% 85.2
40%
90.1
30% 20% 10% 0% Vidék
Kézdivásárhely
33. ábra. Melyik politikai pártra voksolt a megyei tanácsosi listát illetően? (A helyhatósági választáson résztvevő választók: N=582) más párt 1%
független magyar jelöltekre 2%
PD 0,1%
MPSZ 0,1%
NV 5%
NT 2% PSD 0%
PNL 0,1%
RMDSZ 90%
37
34. ábra. A megyei tanácsosi listára leadott szavazatok. ? (A helyhatósági választáson résztvevő választók: N=582) Megyei tanácsos jelöltekre leadott szavazatok 100.0 88.0
90.0
83.0
80.0 Vidék Kézdivásárhely
70.0 60.0 50.0 40.0 30.0 20.0
12.6
10.0 0.0
0.2 0.0 PSD
RMDSZ
0.0 1.6
0.0 0.5
1.1 0.0
2.7 2.2
PNL
PD
MPSZ
független magyar jelöltekre
7.3 0.7 0.0 más párt
NV / NT
Mint az a választási eredményekből is kiderült a szavazatok Felsőháromszéken igen egyöntetűen oszlottak meg. Az RMDSZ a megyei lista tekintetében vidéken, a helyi lista tekintetében Kézdivásárhelyen ért el jobb eredményt. Megvizsgálva a helyi tanácsosok listáján nem RMDSZ-re szavazók csoportjának társadalmi-demográfiai jellemzőit (a megyei tanácsosok esetében a nem RMDSZszavazók csoportja túl kis létszámú az elemzéshez) azt találjuk, hogy a meghatározó iskolai végzettség mellett a településtípus van szoros kapcsolatban nem RMDSZ szavazással, azaz az elszavazások inkább falun történtek.
34. ábra. A nem RMDSZ-re szavazók társadalmi profilja IS KOLAI VÉGZ ETTS ÉG
.244 NEM RMDS Z-RE SZAVAZOTT (teljes Kézdiszék)
.166 FALU
38
Kézdivásárhelyen a polgármesterre leadott szavazatok esetében a választási eredményektől való eltérések a nem válaszolók magas arányával, illetve a román választók mintánkból való kimaradásával magyarázhatók. 35. ábra. Melyik polgármesterjelöltre szavazott?
más 4% Nem válaszol 13%
Miklós László 4%
Török Sándor 79%
Szavazási szándék a parlamenti választásokon A parlamenti választásokon a válaszadók 52 százaléka biztosan, 19 százaléka pedig valószínűleg részt venne.
39
36. ábra. Ha jövő vasárnap tartanák a parlamenti választásokat részt venne-e azokon? (N=1002)
biztosan nem 14%
NV NT 1% 5%
valószínûleg nem 9%
biztosan igen 52%
valószínûleg igen 19%
Falvakon 13%-al magasabb a határozottan szavazni szándékozók aránya mint Kézdivásárhelyen, illetve a határozottan távol maradni szándékozók aránya a városban magasabb. 37. ábra. Ha jövő vasárnap tartanák a parlamenti választásokat részt venne-e azokon? (N=1002) 60.0
57.1
50.0 44.3 40.0
vidék Kézdivásárhely
30.0 22.2 18.7
20.0
19.4
9.5
10.0
7.5
9.7 5.0
6.6
0.0 biztosan igen
valószínûleg igen
valószínûleg nem
biztosan nem
NV/NV
40
38. ábra. A választásoktól távolmaradni szándékozók társadalmi profilja Markó-párti –0, 120
Városi 0,099
Vallásos
Tartós fogyasztási cikkek birtoklása Magas jövedelem
–0,190
Nem menne el szavazni
0,073 0,133 –0,143
FIDESZ-re szavazna
A választásoktól távol maradni szándékozók társadalmi státusa (jövedelem, fogyasztási cikkek) magasabb. A vallásosság a távolmaradás ellenében hat, hasonlóan a falusi lakhelyhez.
Az RMDSZ-re várhatóan a szavazók 85%-a voksol, és az RMDSZ falun 9%-al több szavazatra számíthat mint Kézdivásárhelyen. Román pártokra összesen a szavazni szándékozók 2%-a tervez szavazni. Az MPSZ-re a szavazók 5%-a szavazna (inkább a kézdivásárhelyiek mint a falusiak), független jelöltre 2%-uk. A 6%-ot kitevő határozatlanok (nem tudják kire szavaznának illetve nem válaszolnak e kérdésre) inkább Kézdivásárhelyiek mint falusiak.
41
39.a. ábra. Amennyiben elmenne szavazni mely politikai alakulatra szavazna (A választáson biztosan vagy valószínűleg résztvevő szavazók N=715) független magyar jelöltre 2% NV 2%
román párt listáján magyar jelöltre 0% MPSZ 5% PD 0%
NT 4%
PSD 1%
PNL 1%
RMDSZ 85%
39.b. ábra. Amennyiben elmenne szavazni mely politikai alakulatra szavazna (A választáson biztosan vagy valószínűleg résztvevő szavazók N=715) 100 89
90
80
80
vidék Kézdivásárhely
70 60 50 40 30 20 10 1 0
1
0
PSD
RMDSZ
2
PNL
4
0 PD
8
6
MPSZ
0
1
2
független román párt listáján magyar magyar jelöltre jelöltre
3
1 NV
3 NT
42
Politikusi profil 42. ábra. Véleménye szerint mennyire fontos, hogy egy politikus rendelkezzen az alábbi tulajdonságokkal? (felsőháromszéki minta, N=1002) jó katolikus
34.5%
legyenek gyerekei
31.0%
43.7%
kézdiszéki születésű
42.4%
anyagilag jól szituált
22.8%
29.0%
46.7%
Kézdiszéken lakjon
30.2% 29.8%
23.0% 31.2%
53.0%
18.6% 29.3%
keresztény szellemiségű
65.1%
redezett családi élet
66.0%
kompromisszumkész
14.4% 19.1% 24.4%
71.5%
értsen szót a román politikusokkal
11.5%
20.8% 82.9%
gondoskodik a rászorulókról tudjon jól románul
nagyon fontos valamelyest fontos nem fontos NT/NV
tájékozott jogi kérdésekben elkötelezett a magyarságnak
0%
10%
20%
11.7%
86.7%
9.9%
87.4%
8.3%
88.8%
jó ügyintéző Bukarestben 30%
6.5%
7.2%
89.5%
7.2%
89.8%
6.4%
40%
50%
60%
70%
80%
90%
100%
43
43. ábra. A politikusra jellemző tulajdonságok fontosságának megítélése közti eltérés Kézdivásárhelyen és falun (Átlagértékek: 1-nem fontos, 3-nagyon fontos) 2.88 elkötelezett a magyarságnak 2.92
2.04 kézdiszéki születésû 2.29 Kézdivásárhely falu 2.29 Kézdiszéken lakjon 2.45
1.88 jó katolikus 2.13
1
1.2
1.4
1.6
1.8
2
2.2
2.4
2.6
2.8
3
A válaszadóknak 14 tulajdonságot soroltunk fel, arra kérve őket, hogy mondják meg, azok megléte mennyire fontos egy politikusnál. Három válaszlehetőséget hagytunk számukra: Nagyon fontos, valamennyire fontos, illetve nem fontos. •
Hat kérdés tekintetében mutatkoztak a válaszok igen egyöntetűnek (legalább 80 százalék szerint az adott tulajdonság nagyon fontos). o
Ebből négy darab az „ügyintézéssel”, a bukaresti „kijárásokkal” hozható kapcsolatba: tudjon ügyeket elintézni Bukarestben, értsen szót a román politikusokkal, tudjon jól románul, jogi kérdésekben legyen tájékozott. Úgy tűnik, hogy a felsőháromszékiek szemében a szenátor, parlamenti képviselő leginkább egyfajta közvetítőként jelenik meg (a székely közösség és a román államhatalom között). Ezt az értelmezést a fókuszcsoportos „mélyfúrásunk” is megerősíti. Ebben egyik interjúalanyunk igen szuggesztíven a Bukarestben tevékenykedő politikust olyan emberhez hasonlította, aki „bemegy egy vérebekkel teli udvarra”.
o
A maradék négy két egyöntetűen igényelt „tulajdonság” ugyanakkor arra utal, hogy a felsőháromszékiek azt igénylik, hogy közvetítőjük ne szakadjon el a közösségtől: a közösségen belül ne a hatalom nyelvén beszéljen, illetve ne
44
folytasson kettős játékot. A „magyarságnak elkötelezett” és a „rászorulókról gondoskodó” politikus közössége iránt úgy nemzeti szempontból, mind szociálisan felelős. o
E két szempont eredőjeként azt mondhatjuk, hogy a székelyföldi politikusnak, ahhoz, hogy sikeres legyen (most nem feltétlenül reálfolyamatokról, hanem „image-gyártásról” beszélünk) „vékony kötélen kell egyensúlyoznia”. Egyik felől az fenyegeti, hogy „balek”-nak nézik, akit a román adminisztráció bedarál; másik felől, meg hogy a közösség (már) nem érzi magáénak, mondván, hogy a hatalom embere, vagy hogy a saját hasznára dolgozik. Pusztán arra, hogy valaki „jó magyar” nem lehet a Székelyföldön (legalábbis Felsőháromszéken) sikeres választási kampányt építeni, ugyanakkor, ha egy politikus ezen a téren elveszíti hitelességét (ahogy mondani szokás elszakad a közösségtől) az a választás sikeressége szempontjából veszélyt jelent.
•
Más kérdések tekintetében már nem mutatkozott ilyen egyöntetűség. Ha ismét a közösség és a hatalom közötti közvetítő szerepből indulunk ki, azt mondhatjuk, hogy a tulajdonságok egy részét a válaszadók biztosítéknak érezhetik arra, hogy a politikus nem árulja el érdekeiket, hisz: rendezett családi életet él, keresztény szellemiségű, , Kézdiszéken lakik, Kézdiszéken született, illetve jó katolikus. Ezek esetében a kérdésünk az volt, hogy ezek megléte mennyire szükséges ahhoz, hogy a politikust a választók „maguk közül valónak fogadják el”. Bár az előző pontban felsoroltakhoz viszonyítva a válaszok szóródása nagyobb arányú mégis azt mondhatjuk, hogy a tulajdonságok mindegyike akár kizáró jellegűnek is tekinthető. Legkisebb az egyöntetűség a „jó katolikus”, mint tulajdonság tekintetében, ugyanakkor a kézdiszéki választók 1/3-ának ez is nagyon fontos, vagyis a nem katolikus jelölteket kizárók aránya relatíve magas.
•
Falu város viszonylatban négy kérdésben mutatkozott eltérés. Kézdivásárhelyen a környező
falvakhoz
viszonyítva
kevésbé
fontos
a
„magyarságnak
való
elkötelezettség” (vagy talán annak hangsúlyozása?), a kézdiszéki lakó és születési hely, illetve az, hogy a politikus jó katolikus legyen. Úgy tűnik, hogy a falusiak, akik számára a bukaresti világ valószínűleg sokkal idegenszerűbb több biztosítékot
45
kívánnak a politikus „közéjük tartozását” illetően. Ez nem jelenti azt, hogy a hatékony ügyintézés számukra ne lenne hasonlóan fontos. Politikusi pályához alkalmas foglalkozás és életkor Azon kérdés esetében, hogy milyen foglalkozású személyt tartanak leginkább alkalmasnak a politikusi pályára három foglalkozást lehetett említeni. Összesítve az egyes foglalkozások
említési gyakoriságát az derül ki, hogy a kérdezettek két
foglalkozást látnak a politizálással leginkább összeillőnek, ezek a jogászi és közgazdászi szakmák: mindkét foglalkozást a kérdezettek több mint fele említette. Több mint húsz százalék említi a mérnöki és politológusi szakmákat, és a kérdezettek tíznél több százaléka az orvosi, szociológusi és tanári szakmákat. Legkevésbé a papi valamint a költő-író foglalkozást látják az emberek a politizálással összeférőnek. 19. táblázat. Milyen foglolkozású személy alkalmasabb a politikusi pályára jogász közgazdász mérnők politológus orvos szociológus pedagógus, tanár vállalkozó, üzletember hivatalnok munkásember gazdaember újságíró agronómus, állatorvos pap költő, író egyéb
56,7 52,2 26,2 24,4 18,1 15,9 12,9 9,9 8,5 6,4 5,3 5,2 4,5 3,3 2,4 1,6
A politikusi pályához az ideális életkor a kérdezettek majdnem fele szerint a 3445 év közötti, a kérdezettek egyötöde szerint a 54-55 év közötti. A kérdezettek megközelítőleg
20%-a
szerint
az
életkornak
nincs
jelentősége
a
politikusi
teljesítményben.
46
44. ábra Az ideális életkor egy politikus (képviselő, szenátor) számára (N=997) 60.0 47.9
50.0 40.0 30.0
21.5
19.6
20.0 10.0
5.1
4.4
1.4
0.0 22-35 év
35-45 év
45-55 év
55 év fölött
nem függ életkortól
NT / NV
Alternatív politikai szervezetek Kérdőívünk következő kérdésblokkja az alternatív politikai szervezetek ismertségével, megítélésével foglalkozott. Arra kérdeztünk rá, hogy a válaszadók hallottak-e a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), illetve a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) létrejöttéről, illetve, hogy ezek létrejöttével egyetértenek-e. Másrészt arra voltunk kíváncsiak, hogy mennyire értenének egyet azzal, hogy a parlamenti választásokon több magyar politikai alakulat versengjen egymással, illetve hogy amennyiben a versenyhelyzet ténylegesen kialakulna a válaszadó kire adná szavazatát. Amennyiben a kézdivásárhelyi eredmények eltértek a vidéken mértektől azokat külön ábrán jelenítettük meg.
47
48. ábra. Hallott-e Ön a Székely Nemzeti Tanács létrejöttéről? (felsőháromszéki minta, N=1002) NV 1%
igen, követi az eseményeket 17%
nem 35%
igen, de egyebet nem tud róla 47%
49. ábra. Hallott-e Ön a Székely Nemzeti Tanács létrejöttéről? (Falu: N=642, Kézdivásárhely: N=599) 100%
1.1%
1.4%
90% 27.3% 80%
39.7%
70% 60% 50% 40%
44.2%
NV nem igen, de egyebet nem tud róla igen, követi az eseményeket
50.1%
30% 20% 10%
14.7%
21.4%
0% falu
Kézdivásárhely
48
50. ábra. Egyetért-e Ön a Székely Nemzeti Tanács létrejöttével? ((felsőháromszéki minta, N=1002) NV 14% nem tudja eldönteni 31% nem 10%
igen 45%
51. ábra. Egyetért-e Ön a Székely Nemzeti Tanács létrejöttével? (Falu: N=642, Kézdivásárhely: N=599) 100% 90%
11.8%
15.1%
9.8% 80%
10.5%
70% 60%
NV 41.1%
50%
nem
50.4%
igen nem tudja eldönteni
40% 30% 20%
33.3%
28.0%
10% 0% falu
Kézdivásárhely
49
52. ábra. Hallott-e Ön a Magyar Polgári Szövetség létrejöttéről? (felsőháromszéki minta, N=1002)
NV 1%
igen, követi az eseményeket 21%
nem 30%
igen, de egyebet nem tud róla 48%
53. ábra. Hallott-e Ön a Magyar Polgári Szövetség létrejöttéről? (Falu: N=642, Kézdivásárhely: N=599) 100%
1.26%
1.40%
90% 25.28% 80%
33.18%
70% 60% 50% 40%
46.86%
NV nem igen, de egyebet nem tud róla igen, követi az eseményeket
48.03%
30% 20% 10%
18.71%
25.28%
0% falu
Kézdivásárhely
50
54. ábra. Egyetért-e Ön a Magyar Polgári Szövetség létrejöttével? ((felsőháromszéki minta, N=1002) NV 13% nem tudja eldönteni 31% nem 12%
igen 44%
55. ábra. Ön egyetért-e azzal, hogy más magyar szervezetek versengjenek az RMDSZ-el a parlamenti választásokon? ((felsőháromszéki minta, N=1002) NV 3%
nem tudja eldönteni 18%
nem 37%
igen 42%
51
56. ábra. Ha a parlamenti választásokon több magyar politikai alakulat versengene Ön mit tenne? ((felsőháromszéki minta, N=1002)
NT 16%
NV 3%
nem menne el szavazni 7%
RMDSZ jelöltjére 57%
független magyar jelöltre 6% román pártra 1%
RMDSZ ellen induló magyar párt jelöltjére 10%
57. ábra. Ha a parlamenti választásokon több magyar politikai alakulat versengene Ön mit tenne? (Falu: N=642, Kézdivásárhely: N=599) 100%
2.7%
90%
14.4%
80%
5.6%
70%
0.3%
3.1% 17.9%
8.7%
5.3%
7.8%
8.8%
0.8%
60% NV
50%
NT nem menne el szavazni
40% 30%
11.2%
62.8%
független magyar jelöltre román pártra
50.6%
20% 10% 0% falu
Kézdivásárhely
52
58. ábra. Ha a parlamenti választásokon több magyar politikai alakulat versengene Ön mit tenne? (pártopcióval rendelkezők, felsőháromszéki minta N=745) független magyar jelöltre 8% román pártra 1% RMDSZ ellen induló magyar párt jelöltjére 13%
RMDSZ jelöltjére 78%
59. ábra. Ha a parlamenti választásokon több magyar politikai alakulat versengene Ön mit tenne? (pártopcióval rendelkezők, falu: N=493, Kézdivásárhely N=420) 100% 90%
6.9%
11.1%
0.4%
1.2%
11.4%
15.9%
80% 70% független magyar jelöltre román pártra RMDSZ ellen induló magyar párt jelöltjére RMDSZ jelöltjére
60% 50% 40%
81.3% 71.8%
30% 20% 10% 0% falu
•
Kézdivásárhely
A felsőháromszékiek mintegy ötöde érzi úgy, hogy az SZNT, illetve az MPSZ létrejöttével kapcsolatosan tájékozott, majdnem fele csak igen keveset tud ezekről a
53
szervezetekről, 1/3-uk pedig semmit. Ezek az értékek az erdélyi átlagtól nem sokban térnek el. •
A tájékozatlanok aránya mindkét szervezet vonatkozásában szignifikánsan magasabb falun.
•
Azoknak az aránya, akik manifeszt módon nem értenek egyet e két alternatív szervezet létrejöttével viszonylag alacsony (10, illetve 12 százalék). A maradék kilencven százalék fele egyért az SZNT, illetve az MPSZ létrejöttével, fele pedig bizonytalan (nem tudja, vagy nem válaszol). Falu-város különbség az SZNT tekintetében mutatkozott. A kézdivásárhelyiek között
az SZNT létrejöttével
egyetértők 50 százalékot tesznek ki, falun pedig csak 41-et. Itt a bizonytalanok vannak többen. Abban, hogy az alternatív szervezetek létrejöttét kevesen ellenzik nem feltétlenül a politikai meggyőződések játszanak szerepet, sokkal inkább a kilencvenes évek retorikája, amely szerint bármely magyar szervezet létrejötte önmagában vett érték. •
Annak viszont, hogy a felsőháromszékiek 42 százaléka egyetértene azzal, ha a az RMDSZ-el más magyar politikai alakulatok is versengenének a parlamenti választásokon pluralizmus
nehéz nem látni a politikai konzekvenciáit. Az egység versus szembeállításban
gondolkodva
az
egység-retorika
egyre
problematikusabb (értsd nem feltétlenül találkozik a választói attitűdökkel). Az eddigi mérések két közkeletű hipotézist döntöttek meg. Egyrészt, hogy a parlamenti választásokon
a
szavazók
elvárásaiban
az
egység
kerül
előtérbe.
Bár
Felsőháromszéken az önkormányzati választások vonatkozásában nem végeztünk ilyen mérést, feltételezhetjük, hogy az egységet, illetve a politikai pluralizmust igénylők aránya a kétfajta politikai játéktér tekintetében (önkormányzat, parlament) nem tér el jelentősen. Másrészt a mérési eredmények alapján az sem feltétlenül igaz, hogy a tömbvidéken a pluralizmus, vegyes vidéken az egység kerül előtérbe. A kézdivásárhelyihez
hasonló
eredményeket
kaptunk
Bihar
megyében,
vagy
Szatmárnémetiben. Az ellenben joggal feltételezhető, hogy a Székelyföld más („ellenzéki”) vidékein ez az arány magasabb. •
A pluralizmust, illetve az egységet előnyben részesítők megoszlása nem tér el Kézdivásárhely – falu vonatkozásban.
54
•
Ha
kialakulna
a
magyar
politikai
alakulatok
közötti
versenyhelyzet
a
felsőháromszékiek 57 százaléka voksolna az RMDSZ-re. Ez az arány azok között, akik valamilyen opció mellett elkötelezték magukat 78 százalék. Az RMDSZ támogatottsága ebben a helyzetben jelentékenyen eltérne város-vidék vonatkozásban. Úgy a független magyar jelölteknek, mind az RMDSZ-el szemben induló magyar szervezeteknek a fő gyűjtőterülete Kézdivásárhely lehetne. Az, hogy az RMDSZ falvakon könnyebben tartaná meg választóit korántsem sajátos kézdiszéki jelenség. 60. ábra. Az „egységpártiak” társadalmi profilja Markó-párti 0, 229
Tőkés-párti – 0,105
FIDESZ-re szavazna
Egységpárti
0,093
61. ábra. Az RMDSZ szavazók társadalmi profilja Markó-párti 0, 229
Tőkés-párti – 0,105
Vallásosság
Alacsony jövedelem FIDESZ-re szavazna
RMDSZ-re szavazna 0,093 0,084 0,071
55
62. ábra. Az „pluralizmuspártiak” társadalmi profilja 0,200
Tőkés-párti
Pluralizmuspárti
– 0,065
Jó romántudás
63. ábra. Az MPSZ szavazók társadalmi profilja Tőkés-párti 0,242
Markó-párti – 0,118
„MPSZ”-re szavazna Magas iskolázottság
0,074 0,071
Magas jövedelem
Regresszió-analízissel megvizsgáltuk az „egységpártiak” és az RMDSZ szavazók, illetve a „pluralizmuspártiak” és az RMDSZ ellen induló szervezetre, vagy független magyar jelöltekre szavazók társadalmi profilját. •
Mind a négy modellben a „Markó-pártiság” és a „Tőkés-pártiság” hatása érvényesül legerősebben. Ez az összefüggés azonban nem sokat segít a jobb megértésben: tautológia.
•
Érdekes viszont, hogy a FIDESZ pártiak (Amennyiben lehetősége volna rá Magyarországon melyik pártra szavazna) egyben nagyobb eséllyel egységpártiak, és RMDSZ szavazók. A magyarországi pártszimpátiák a felsőháromszéki választók fejében nem képezik le az erdélyi politikai törésvonalakat. Vagyis bár politikai értelemben igaz lehet az ironikus mondás, miszerint az RMDSZ ellenzéke a FIDESZ, ebből a választók nem sokat érzékelnek.
56
•
Az egység, illetve a pluralizmus előnyben részesítését nem írhatjuk le kemény változók mentén, azaz nem feleltethetjük meg valamely jól leírható társadalmi vagy demográfiai státussal.
•
A pártopciók ezzel szemben jobban körülhatárolhatóak. Az „MPSZ” (ellenzéki szervezetek és személyek) szavazók társadalmi státusa magasabb az átlagnál (kereset, iskolázottság), míg az RMDSZ szavazóké alacsonyabb (kereset). Az RMDSZ szavazók az átlagnál vallásosabbak (gyakrabban járnak templomba).
Vélemények az RMDSZ-ről 64. ábra. Mennyire jellemzőek az alábbiak az országos, illetve a helyi RMDSZ-re (100teljes mértékben a pozitív, –100-teljes mértékben a negatív tulajdonság igaz. Felsőháromszéki minta: N=1002) 100
egységes
erős
határozott
demokratikus
sokszínű dinamikus tisztességes
hozzáértő
realista
80 60 40
40
37
33
21
20 11
44
43 36 21
10
0 -20
30
30
17
17
38 37
8
Országos RMDSZ Helyi RMDSZ
-40 -60 -80 -100
széthúzó
gyenge
megalkuvó
elnyomja a diktatórikus sokszínűséget
fásult
korrupt
nem hozzáértő
nem relaista
Most tárgyalt kérdésblokkunk kilenc ellentétpárt fogalmazott meg (ezek a fenti ábrán láthatóak, fent a pozitív, lent a negatív kijelentés), a válaszadókat arra kérve, hogy mondják meg ezek mennyire jellemzőek az országos, illetve a helyi RMDSZ-re. A skála egyik végpontja a pozitív a másik a negatív kijelentés volt. A fenti ábra az átlagértéket jeleníti meg a skála transzformált változatán, ahol a 100-as érték az jelöli, hogy teljes mértékben a pozitív, a –100-as pedig, hogy teljes mértékben a negatív tulajdonság igaz.
57
•
Az országos RMDSZ-el szemben hangoztatott leggyakoribb negatív tulajdonság az volt, hogy széthúzó, megalkuvó és hogy elnyomja a sokszínűséget.
•
Az országos RMDSZ legerősebb oldalaként a felsőháromszéki választók a hozzáértést, a realizmust és demokratizmus látják.
•
A felsőháromszéki RMDSZ megítélése minden tulajdonság esetében pozitívabb az országosénál. (Ezt a hozzáértés esetében nem tudjuk megállapítani, mert a helyi RMDSZ-re vonatkozó kérdésblokkból ezt sajnos kifelejtettük). Amint a lenti ábra mutatja a felsőháromszéki RMDSZ előnye az egység, az erő és a határozottság tekintetében a legnagyobb. A legkisebb eltérés pedig a realizmus és a demokratizmus területén található. 65. ábra. Mennyire jellemzőek az alábbiak az országos, illetve a helyi RMDSZ-re. Az országos, illetve a helyi RMDSZ-re kapott átlagok különbsége 0 egysége
erős
határozott
demokratikus
sokszínű
dinamikus
tisztességes
-1 realista
-5 -8 -10 -13
-15
-13
-13
-16 -20
-24
-25
-30
-29
-35
58
66. ábra. Mennyire jellemzőek az alábbiak az országos RMDSZ-re (100- teljes mértékben a pozitív, –100-teljes mértékben a negatív tulajdonság igaz. Falu: N=642, Kézdivásárhely N=599) 100
egységes
erős
határozott
demokratikus
sokszínű dinamikus tisztességes
hozzáértő
realista
80 60 40 26
20 0
16
11
2
45 42
39 28 16
12 -1
-4
-20
23
21
5
6
36 37
falu Kézdivásárhely
-40 -60 -80 -100
széthúzó
gyenge
megalkuvó
elnyomja a diktatórikus sokszínűséget
fásult
korrupt
nem hozzáértő
nem relaista
67. ábra. Mennyire jellemzőek az alábbiak az helyi RMDSZ-re (100- teljes mértékben a pozitív, –100-teljes mértékben a negatív tulajdonság igaz. Falu: N=642, Kézdivásárhely N=599) 100
egységes
erős
határozott
demokratikus
sokszínű dinamikus tisztességes
hozzáértő
realista
80 60 40
47
46
36
32
20
47
38 26
50
54 20
40
39
24
25
31
21
0 -20
falu Kézdivásárhely
-40 -60 -80 -100
•
széthúzó
gyenge
megalkuvó
elnyomja a diktatórikus sokszínűséget
fásult
korrupt
nem hozzáértő
nem relaista
Kézdivásárhely – vidék összehasonlításban figyelemre méltó összefüggésre bukkantunk. Az országos RMDSZ megítélés falun, míg a helyi RMDSZ-é Kézdivásárhelyen jobb. 59
•
Ez egyben azt jelenti, hogy az RMDSZ helyi és országos szervezetének megítélésében falun minimális az eltérés. Az országos szervezetnek a falusiak egyedül a széthúzást vetik a helyi szervezetnél jobban a szemére. Kézdivásárhelyen ezzel szemben a realizmust leszámítva minden tulajdonság esetében a helyi szervezet „előnyét” mértük.
•
Praktikusan ez annyit jelent, hogy Kézdivásárhelyen a kampány során kifizetődőbb a helyi szervezetre fókuszálni, míg vidéken ez nem egyértelmű. 68. ábra. Az és a helyi RMDSZ megítélése falun (N=642) 100
egységes
erős
határozott
demokratikus
sokszínű dinamikus tisztességes
hozzáértő
realista
80 60 40 20
36
32 26
16
45
39 38 26 16
12 21
24 23
36 31
25 21
0 -20
Helyi RMDSZ Országos RMDSZ
-40 -60 -80 -100
széthúzó
gyenge
megalkuvó
elnyomja a diktatórikus sokszínűséget
fásult
korrupt
nem hozzáértő
nem relaista
60
69. ábra. Az és a helyi RMDSZ megítélése Kézdivásárhelyen (N=642) 100
egységes
erős
határozott
demokratikus
sokszínű dinamikus tisztességes
hozzáértő
realista
80 60 47
40
54
47
46
39
5
6
50 37
42
28
20 0
40 20
11
2
-4
-1
-20
Helyi RMDSZ Országos RMDSZ
-40 -60 -80 -100
széthúzó
gyenge
elnyomja a diktatórikus sokszínűséget
megalkuvó
fásult
nem hozzáértő
korrupt
nem relaista
A válaszadók számára hat kijelentést fogalmaztunk meg. Ezek a politikai mezőt megosztó kijelentések voltak. Kérdésünk azt volt, hogy polarizálják-e és ha igen milyen arányok szerint a felsőháromszéki közvéleményt. 70. ábra. Milyen mértékben ért egyet az alábbi kijelentésekkel? (Felsőháromszéki minta: N=1002) teljes mértékben Az RMDSZ kormányra kerüléséből csak a politikusoknak származna haszna
9.5
Jobb lenne, ha a magyarság nem is küldene képviselőket a parllamentbe 1.2
inkább igen
inkább nem
24.9
4.3
26.5
12.6
32
14.6
0%
10%
30%
23.3
40%
5.7
60%
70%
3.5
13.6
27.3
16.9
50%
15.3
25.2
8.8
49.3
20%
4.1
9.7
47.4
11.7
Az RMDSZ az utóbbi időkben jól politizált
9.1
24.3
26.7
Az RMDSZ felső vezetése nem enged teret a vélemények sokszínűségének
14.7
31.9
28.2
Az RMDSZ érvényesíti a magyarság jogait
22.7
64
39.6
Az RMDSZ eltért az eredetileg vállalt célkitűzéseitől
NT/NV
16.4
15.8
Az RMDSZ-nek kormányra kell kerülnie, mert így jobban tudná...
egyáltalán nem
5.6
80%
13.6
90%
100%
61
•
A válaszadók közel kétharmada (teljes mértékben vagy inkább) azon az állásponton van, hogy az RMDSZ jól politizált. A válaszadók 20 százaléka nem ért egyet ezzel a kijelentéssel.
•
Azok akik ezzel a kijelentéssel egyetértenek nagyobb eséllyel Markó és kisebb eséllyel Tőkés pártiak, az átlagnál vallásosabbak és alacsonyabb jövedelműek. 71. ábra. Az RMDSZ az utóbbi időkben jól politizált Markó-párti 0, 123
Tőkés-párti – 0,239
Vallásosság
Alacsony iskolázottság
Az RMDSZ az utóbbi időkben jól politizált
0,078 0,165
•
Többségben vannak azok, akik szerint az RMDSZ felső-vezetés nem enged teret a vélemények sokszínűségének.
•
A kijelentéssel egyet nem értők között felülreprezentáltak azok, akiknek az állandó lakhelyük falun van. 72. ábra. RMDSZ felső-vezetés nem enged teret a vélemények sokszínűségének
Falusi lakhely
RMDSZ felső-vezetés nem enged teret a vélemények sokszínűségének
– 0,110
•
A válaszadóknak csak 12 százaléka nem ért egyet azzal a kijelentéssel, hogy a romániai magyarság jogait az RMDSZ érvényesíti.
62
•
A kételkedők társadalmi státusa (iskolázottság-kereset) magasabb az átlagnál 73. ábra. A romániai magyarság jogait az RMDSZ érvényesíti Markó-párti 0, 098
Tőkés-párti – 0,099
Magas jövedelem
Magas iskolázottság
A romániai magyarság jogait az RMDSZ érvényesíti
–0,112 –0,122
•
A vélemények nagymértékben polarizáltak a tekintetben, hogy az RMDSZ eltért-e eredeti célkitűzéseitől.
•
A vallásos, magasan iskolázott válaszadók nagyobb mértékben értettek egyet a kijelentéssel 74. ábra. Az RMDSZ az eltért az eredetileg vállalt célkitűzéseitől Markó-párti –0, 144
Tőkés-párti 0,107
Vallásosság
Magas iskolázottság
Az RMDSZ az eltért az eredetileg vállalt célkitűzéseitől
0,087 0,079
•
A válaszadók hetven százaléka egyetért azzal a kijelentéssel, hogy az RMDSZ-nek kormányra kell kerülnie, mert így jobban tudja érvényesíteni a magyarság jogait.
•
Az alacsony keresetű falusi lakosok nagyobb mértékben gondolják így.
63
75. ábra. Az RMDSZ az eltért az eredetileg vállalt célkitűzéseitől Markó-párti 0, 129
Tőkés-párti -0,111
Falusi lakhely
Alacsony kereset
Az RMDSZ-nek kormányra kell kerülnie...
0,079 0,143
•
A válaszadók egyöntetűen elutasították azt a felvetést, hogy jobb lenne, ha a magyarság nem is küldene képviselőket a parlamentbe
•
A kérdésre adott válasz nem függött össze a vizsgált mögöttes tényezőkkel.
•
Bár a többség egyetértett azzal, hogy az RMDSZ-nek kormányra kell kerülnie a véleményeket polarizálta az a kijelentés, hogy ebből csak a politikusoknak lenne hasznuk.
•
A kijelentéssel pont az általában RMDSZ párti vallásos és alacsony státusú (jövedelem) szavazók értettek egyet. Az RMDSZ érdekes módon pont azokat a rétegeket tudja nagyobb mértékben mozgósítani, amelyeket egyfajta diffúz („plebejus”) politika és elit-ellenesség jellemez.
76. ábra. Az RMDSZ kormányra kerüléséből csak a politikusoknak származna haszna Tőkés-párti 0,160
Vallásosság
Alacsony jövedelem
0,119 0,076
Az RMDSZ kormányra kerüléséből csak a politikusoknak származna haszna
64
Internet-használat 77. ábra. A személyi számítógéppel, illetve internet csatlakozással rendelkezők aránya (Kézdiszék: N=1002, Kézdivásárhely: N=599, falu: N=642) 30.0%
28.0%
25.0%
20.0% 16.0%
Kézdiszék
Kézdivásárhely
Falu
15.0% 10.7%
10.0%
10.0%
5.3% 5.0% 2.2% 0.0% PC
Internet csatlakozás
78. ábra. Internethez hozzáférők aránya (Kézdiszék: N=1002, Kézdivásárhely: N=599, falu: N=642) 25 falu Kézdivásárhely Kézdiszék
22.2
20 17.9
15
13.8 12.4 10.7
10.2 10 7.7
6.7
6.5
5.6 5
3.3 2.2
0 Otthon
Munkahelyen
Internet kávézóban
Máshol
65
79. ábra. Átlagosan hány órát használ internetet? (Internethasználó válaszolók. Falu: N=71, Kézdivásárhely: N=246) 90 77.1
80
67.9
70 60 50
falu Kézdivásárhely
40 27.4
30 21.4 20 10
3.3
1.4
1.6
0 kevesebb mint egy órát
1-3 órát
3-8 órát
8 óránál többet
80. ábra. Mire használják az internetet (Internet-használó válaszolók. Falu: N=70, Kézdivásárhely N=112) 100% 88%
90% 80%
77%
70% 60%
falu Kézdivásárhely
50% 39%
40% 30%
36% 27%
20%
35%
24% 16%
13%
10%
10%
7%
6%
4%
6%
19% 14% 9%
13%
11%
3%
2%
éb Eg y
k Já té
Ze ne ,f ilm ek In fo rm ác ió cs er Sz e öv eg ek le tö lté se
la p ek er es ke de le m
O n
lin
Sa já t
ho n
ég
t C ha
ék en ys
ác ió
el yi te v M un ka h
ke re sé s
ás as go
lv In fo rm
új sá
em ai
l
0%
66
