Max Weber Társadalomkutató Központ, Kolozsvár Centrul de Cercetări Sociale Max Weber Cluj-Napoca

Max Weber Társadalomkutató Központ, Kolozsvár Centrul de Cercetări Sociale Max Weber Cluj-Napoca RO-400 015 Cluj/Kolozsvár, Tipografiei 12, tel/fax: 0264-590974

Csata Zsombor – Kiss Dénes – Kiss Tamás Tudományos segédmunkatárs: Béres Csaba, Mohácsek Magdolna

Nagyvárad és Bihar megye 2004. Közélet és közérzet: politikai helyzetjelentés. •

Az adatfelvétel időpontja: 2004 április 17-26.

•

Célpopuláció: Nagyvárad, illetve Bihar megye magyar nemzetiségű választásra jogosult (18 év fölötti) állandó lakosságága.

•

Mintanagyság: o Nagyvárad: 674 o Bihar megye: 1018

•

Mintavétel típusa: rétegzett, véletlenszerű mintavétel.

•

Nagyvárad: o Nagyvárad esetében rétegezési szempontunk a választókörzet volt. Minden választókörzetből a választókorú lakosok tényleges arányának megfelelő megkérdezettet választottunk ki (a Nagyváradhoz tartozó Biharpüspöki két külön választókerületet alkot). A választókörzeteken belül utcákat választottunk ki. Ezekben a kérdező-biztosoknak megadott lépték szerint kellett háztartásokat kiválasztaniuk. o A választókorú magyar népesség számát az egyes választókerületeken belül a 2000. évi parlamenti választásokon az RMDSZ-re leadott szavazatok számát felhasználva becsültük meg. o A háztartásokon belül a kérdezetteket nem és életkor szerint rögzített kvótalap segítségével kellett kiválasztani. o A

nagyváradi

minta

esetében

eredményeink

95

százalékos

valószínűséggel, ± 3,59 százalékos hibahatárral érvényesek.

1

•

Bihar megye: o Bihar megye településeit 11 „klaszterbe” (típusba) soroltuk. Mindegyik klaszter a neki megfelelő esetszámmal kerül a mintába. Klassztereinket a következő táblázat szemlélteti: 1. táblázat. Település-klaszterek (típusok)

Községközpont 1000 felett 1000 alatt Falu 1000 felett 1000 alatt Város

-20% (szórvány) 22 – (1)

20-50% (kisebbség) 25 (2) 15 (3) 13 (4) 558 (11)

50-80% (többség) 74 (5)

80%(tömb) 125 (8)

10 (6) 27 (7)

57 (9) 74 (10)

o A városok a tényleges arányoknak megfelelően kerültek be a mintába. A falvakat az egyes klasztereken belül véletlenszerűen választottuk ki. 2. Táblázat. A mintába került települések klaszterenként Településtípus Város

(1) - Szórvány (2) - Községközpont, kisebbség. (3) – Falu, nagy, kisebbség. (4) – Falu, kicsi kisebbség. (5) - Községközpont, többség.

(6) – Falu, nagy, többség. (7) Falu, kicsi, többség. (8) Községközpont, tömb

Település Nagyvárad Nagyszalonta Érmihályfalva Margitta Élesd Papfalva Tenke Telegd Köröstarján Köröskisjenő Bihardiószeg Érkörtvélyes Berettyószéplak Szalárd Monospetri Örvénd Székelyhíd Bihardiószeg Érsemlyén Szalacs

esetszám „pótminta” 367 307 67 57 48 19 22 24 13 15 13 20 20 20 14 10 27 37 20 17 14 2

Köröstárkány Bors Biharszentjános Szentjobb Nagykágya Paptamási Hegyközszentmiklós Árpád Éradony Összesen

(9) Falu, nagy, tömb. (10) Falu, kicsi, tömb.

25 18 20 20 17 20 20 20 14 1018

1. ábra. A mintába került települések, és a magyarok aránya Bihar megyében Érkörtvélyes (20) Érsemlyén (17)

Szalacs (14) Éradony (14)

Margitta (48)

Székelyhíd (37)

Monospetri (10)

Nagykágya (17) Bihardiószeg (20)

Nagyvárad (367+307)

Hegyközszentmiklós (20) Papfalva (22) Szentjobb (20) Berettyószéplak (20) Szalárd (14)

Paptamási (20) Bihar (17)

Bors (18) Biharszentjános (20) Köröstarján (13)

Köröskisjenő (13)

Élesd (19)

Örvénd (27) Mezőtelegd (13) Fugyivásárhely (15)

Nagyszalonta (67) Tenke (24) Árpád (20)

Kőröstárkány (25)

3

o A Bihar megyei minta kialakításakor a Nagyváradon lekérdezett kérdőíveket arányosan lesúlyozva vettük figyelembe o A nagyváradi minta esetében eredményeink 95 százalékos valószínűséggel, ± 3,19 százalékos hibahatárral érvényesek

4

Bihar megye

5

Alapváltozók szerinti megoszlás 3. táblázat. A kérdezett neme. Férfi nő

46,7 53,3

3. ábra Kérdezett családi állapota (N=992)

özvegy 14%

NV 1%

elvált 6%

nõtlen/hajadon 18%

nõs, férjezett 61%

4. táblázat. A kérdezettek korcsoport szerinti megoszlása 18-25 12.3% 26-35 21.2% 36-45 16.3% 46-55 16.9% 56-65 17.6% 65 15.6% fölött

6

4. ábra Életkor (N=1010) 35 30 25 20 15 10 5

90

86

83

80

77

74

71

68

65

62

59

56

53

50

47

44

41

38

35

32

29

26

23

20

15

0

5. ábra A kérdezett iskolai végzettsége

posztliceális 7%

érettségi 26%

felsõfokú 11%

NV 0%

8 osztály alatt 14% 8 osztály 15%

szakiskola (10 osztály) 27%

7

5. táblázat. Születési hely (megye) Bihar Szilágy Szatmár Hargita Kolozs Arad Kovászna Máramaros Maros Bukarest Magyarország Fehér Hunyad Szeben Brassó Összesen

88.2 2.6 1.7 1.7 1.4 0.9 0.6 0.5 0.4 0.4 0.3 0.2 0.2 0.2 0.2 99,4

6. táblázat. Tanulás nyelve a különböző iskolákban magyar román vegyes egyéb N elemi (1-4 osztály) 83.1 13.6 3.1 0.3 1008 általános (5-8 osztály) 77.2 17.9 4.4 0.5 923 szakiskola / inasiskola 31.7 64.6 3.6 0.2 324 középiskola 59.6 36.4 3.7 0.4 454 posztliceális 14.6 84.1 1.3 82 egyetem / főiskola 33.5 60.9 5.6 119 7. táblázat. Dolgozik-e jelenleg?(%) Igen 41.4 Nem 57.9 Nem válaszol 0.7 8. táblázat. Inaktívak helyzete (%) (N=597) nyugdíjas 52.8 rokkantnyugdíjas 14.7 háztartásbeli 10.4 munkanélküli 8.9 tanul 8.9 egyéb inaktív 4.4

8

9. táblázat. Ha dolgozik, milyen beosztásban? (N= 421) felsőszintű vezető 1.4 középszintű vezető 4.9 önfoglalkoztató 6.2 szellemi beosztott 7.9 fizikai beosztott 24.5 nem dolgozik 39.3 nem válaszol 4.0 nincs válasz 11.8 összesen 100 6. ábra Kérdezettek háztartásának havi jövedelme (N=974) 18.0

16.5

16.0

14.5

15.4

14.0

11.5

11.2

12.0 10.0

7.7

8.0

4.0

6.2

6.0

6.0

3.2

2.8

2.0

0.7

1.0

0.2

0.3

0.8

1.9

0.0 1 millió alatt

1,1-2 millió

2,1-3 millió

3,1-4 millió

4,1-5 millió

5,1-6 millió

6,1-7 millió

7,1-8 millió

8,1-9 millió

9,1-10 10,1-11 11,1-12 12,1-13 13,1-14 14,1-15 millió millió millió millió millió millió

15 millió fölött

Az átlagos családi jövedelem 5.357.585 lej havonta. Leggyakoribb az 5.000.000 lejes jövedelem. 10. táblázat. Hányan élnek egy háztartásban? 1 személy 12.8 2 személy 28.4 3 személy 28.4 4 személy 20.7 5 vagy több személy 9.8

9

11. táblázat. Háztartás tulajdonában levő vagyontárgyak nyaraló másik lakóingatlan mélyhűtő, fagyasztóláda automata mosógép színes televízió mobil telefon vezetékes telefon CD-lejátszó személyi számítógép internet-csatlakozás személygépkocsi

2.8 10.2 74.5 49.3 87.6 46.2 53.9 22.4 25.2 6.5 33.7

A birtokolt vagyontárgyak alapján három típus különíthető el: 1. fokozott kommunikációs eszközöket birtoklók 2. tartós háztartási cikkeket birtoklók 3. lakásukon kívül további ingatlant birtoklók 12. táblázat. 1. típus személyi számítógép (PC) 0.769 internet csatlakozás 0.714 CD lejátszó 0.685 mobil telefon 0.599 színes televízió mélyhűtő, fagyasztóláda automata mosógép 0.379 vezetékes telefon személygépkocsi 0.382 nyaraló másik lakóingatlan

2. típus

3. típus

0.728 0.709 0.568 0.512 0.413 0.800 0.726

10

13. táblázat. A kérdezett nemzetisége (N=1013) magyar 94.0 román 3.7 német 0.2 roma 1.3 más 0.6 nem válaszol 0.2 14. táblázat. A kérdezett hozzátartozóinak nemzetisége Apja Anyja Házastársa

magyar román német roma más NV 92,0 5,1 0,5 1,3 0,9 0,2 92,6 4,4 0,8 1,2 0,7 0,2 82,0 6,3 0,3 1,4 0,3 9,6

15. táblázat. A kérdezett milyen szinten ismeri a román nyelvet Anyanyelve Tökéletesen beszél Nagyon jól beszél, de érezhető akcentussal Az esetek többségében meg tudja értetni magát Bizonyos esetekben meg tudja értetni magát, de csak nehézségekkel Aligha pár szót ért Egy szót sem ismer Nem válaszol

5.1 23.1 32.0 23.2 9.5 5.9 1.0 0.3

16. táblázat. A kérdezett milyen szinten ismeri a magyar nyelvet Anyanyelve Tökéletesen beszél Nagyon jól beszél, de érezhető akcentussal Az esetek többségében meg tudja értetni magát Aligha pár szót ért Nem válaszol

90.9 5.6 2.8 0.5 0.2 0.1

11

17. táblázat. A kérdezett milyen gyakran használja a magyar nyelvet különböző helyzetekben Mindig

gyakran

91,9 27,3 14,3 31,2 33,3 59,1 55,4 53,8

5,7 26,2 25,3 26,5 34,6 26,0 31,6 38,3

családban munkahelyen hivatalos ügyintézésnél orvosnál bevásárláskor újságolvasásnál rádióhallgatásnál TV nézésnél

ritkán

soha

1,5 12,8 37,2 29,7 26,2 6,9 5,8 4,9

0,6 11,2 20,7 11,9 4,8 4,3 3,7 1,2

nem válaszol 0,4 22,4 2,5 0,8 1,0 3,7 3,5 1,8

18. táblázat. A kérdezett milyen gyakran használja a román nyelvet különböző helyzetekben


mindig

gyakran

ritkán

soha

2,0 6,5 26,2 14,8 6,3 3,5 2,3 2,4

6,2 26,9 41,6 36,3 38,3 16,6 18,0 22,4

17,9 21,4 22,0 26,6 28,6 29,4 31,4 36,0

73,1 24,4 7,9 21,6 26,0 47,0 45,2 37,3

nem válaszol 0,8 20,8 2,2 0,7 0,9 3,4 3,1 1,9

N 1004 956 1006 1007 1006 1004 1004 1006

12

Vallásosság, az egyház társadalmi szerepe 7. ábra A kérdezett vallása Felekezeten kívüli 1% Egyéb Nem válaszol Ortodox 5% 0% 3% Görög katolikus 1%

Római katolikus 24%

Református 66%

8. ábra Milyen gyakran jár templomba? (N=1016)

Ritkábban 21%

Évente néhány alkalommal 23%

S oha 5%

Nem válaszol 1% Hetente vagy gyakrabban 25%

Havonta néhány alkalommal 25%

13

9. ábra Az egyházak vállajanak szerepet a... 0.6 5.5

100% 80%

57.6

0.6 5.5 10.8 6.3

0.6 5.0 7.4 2.9 21.2

28.9

60% 40% 20%

9.3 17.7

62.8 47.9

nem válaszol nem tudja egyáltalán nem ért egyet részben egyetért részben egyetért teljes mértékben egyetért

9.4 0% politikában

kisebbségi oktatásban

szociális problémák megoldásában

10. ábra. Az egyházak politikai szerepvállalásával való egyetértést befolyásoló tényezők F Életkor 0,096 Templomba járás gyakorisága

0,122

Egyházak politikai szerepvállalása

Az egyházak politikai szerepvállalását a fiatalok ellenzik, a rendszeresen templomba járók támogatják.

14

11. ábra. Egyházak oktatásbeli szerepvállalásával való egyetértést befolyásoló tényezők Életkor 0,125

Iskolai végzettség

0,081

Egyházak vállaljanak szerepet az oktatásban

0,093

templomba járás gyakorisága

Az egyházak szerepvállalását az oktatatásban a fiatalok nem támogatják, a gyakori templomba járók mellett viszont a magasabb végzettségűek szintén támogatják.

12. ábra. Egyházak szociális szerepvállalásával való egyetértést befolyásoló tényezők Életkor 0,103

Egyházak vállaljanak szerepet szociális problémák megoldásában 0,117


15

Szervezetkehez való kötődés 13. ábra. Kötődik (tagként vagy más módon) az alábbi típusú szervezetekhez (%) 0.7

egyé b szervezet

5.5

szakmai szervezet

12.3

egyházhoz kötodo sze rvezet, kör diáksze rvezet

2.7

sportszervezet

2.6 4.5

kulturális sze rvezet

5.4

szabadidos, hobby 2.6

környezetvé delmi sze rvezet

3.9

szaksze rvezet

3.6

ifjúsági szervezet politikai ifjúsági szervezet

0.5

politikai mozgalom

2.5

politikai párt

14.8 0

2

4

6

8

10

12

14

16

Közhangulat A városban uralkodó közhangulattal kapcsolatban először arra kérdeztünk rá, hogy hogyan ítéli meg az elmúlt négy év változásait a saját személyére, a településére, a magyarságra és az országra vonatkozóan. Ezzel kapcsolatosan adataink azt mutatják, hogy a legtöbben (minden harmadik megkérdezett) a bihari magyarok helyzetét illetően könyvelnek el javulást. A bihariak csaknem egynegyede a településén uralkodó románmagyar viszonyok javulását említette és ehhez közeli, 22 százalékra tehető azoknak az aránya, akik úgy vélik, hogy az elmúlt négy évben javult a személyes helyzetük. A legtöbb megkérdezett (46%) az ország helyzetére vonatkozó változásokat ítélte meg a legpesszimistábban, átlag feletti arányban vannak továbbá azok is, akik személyes helyzetük romlását könyvelhették el az elmúlt négy évben. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy a válaszadók e két utóbbi értékelésben meglehetősen határozottak: a bizonytalanok aránya csupán 8, illetve 1 százalékra tehető.

16

14. ábra Az elmúlt négy évben hogyan változott...? (%), N=764 1,4 21,6

....az Ön személyes helyzete

32,6

33

...a település helyzete

... a bihari magyarság helyzete

19

...a romániai magyarság helyzete

17,8

... a románok és magyarok vizsonya a városban

44,4

14,3

16,7

43,6

... az ország helyzete

13,1 10%

32,1 20%

30%

40%

20,4

60%

15,8

1

5,4

21,3

46,4 70%

1,4

17,1

5,5

javult nem változott romlott nem tudja nem válaszol 50%

4,2 0,5

19,4

65,6

47,1

0,2

17,8

43,4

22,7

... a románok és a magyarok viszonya az országban

0%

44,3

1,5

7,5 80%

90%

0,9

0,9 100%

A fentieknél jóval optimistább kép tárul elénk, amennyiben a bihari magyar lakosság jövőbeni várakozásait vizsgáljuk. Körülbelül második megkérdezett gondolja úgy, hogy a települése helyzete javulni fog a jövőben és 40 százalék körülire tehető azoknak az aránya, akik a saját személyes és a bihari magyarság helyzetére vonatkozóan is derűlátóak. A válaszadók ezúttal is az ország helyzetével kapcsolatosan a legszkeptikusabbak: csaknem minden ötödik véli úgy, hogy az ország helyzete az elkövetkezendőben romlani fog. Mind az elmúlt négy évre, mind a jövőre vonatkozó kérdés alapján elmondható, hogy a lakosság percepciója leginkább a városban uralkodó magyar-román viszonyok alakulását tekintve változatlan.

17

15. ábra A jövőben milyen irányban fog változni...? (%), N=674



42


41,1

... a románok és magyarok viszonya a városban

33,6


32

0%

10%

20%

30%

40%

4,4

50,1

50%

16,1

19,3

60%

70%

10,8

18,1

9,8

39

22,5

41,1


17,1

10,3

30,3

80%

0,5

1,2

1,6

18,8

7,2

30,4

javul nem változik romlik nem tudja nem válaszol

13,5

7,8

24,4

53,1

12,5

14,4

31,8

40,8


90%

1,2

1,1

1,1

1 100%

Az interetnikus konfliktus percepciójára külön kérdésben is kitértünk. Eszerint a bihari magyarok több, mint fele gondolja úgy, hogy az országban a románok és a magyarok között konfliktus van. A városban uralkodó viszonyokat illetően ez az arány jóval alacsonyabb (15 százalék), ami azt jelenti, hogy a magyar lakosság ebben a vonatkozásban a lakhelyét az átlagosnál „békésebbnek” tekinti (a bihariak csaknem 80 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a településén nincsen konfliktus a románok és a magyarok között).

18

16. ábra Ön szerint van-e konfliktus a románok és magyarok között...? (%) 90 79,7

80 70 60

van nincs nem tudja nem válaszol

58,6

50 40 30

29,9

20

14,7 9,5

10 2

1,6

...az országban

...a településén

4

0

19

Városkép, események, önkormányzat A bihari magyar lakosság településképét illetően először arra kérdeztünk rá, hogy milyen problémákat tartanak a legsúlyosabbnak a településen. Ezzel kapcsolatosan a legnagyobb átlag-pontszámot a nyugdíjasok helyzete és a rossz útviszonyok kapták, ezeket a legégetőbbnek tartott szociális problémák követik (a szegénység, a fiatalok esélytelen helyzete, a rossz egészségügyi ellátás, a munkanélküliség, a közüzemi díjak kifizetése kapcsán felmerülő nehézségek). Előkelő helyet foglal el a sorrendben a hivatali korrupció, az elvándorlás, valamint a köztisztaság problémája is. A legkevésbé súlyos problémáknak a bihari magyarok a közellátás hiányosságait valamint a nemzetiségek közötti feszültséget említették. 17. ábra Ön szerint mennyire súlyosak a településén? (1-5 ig terjedő skála átlagérékei: 1- egyáltalán nem súlyos, 5 - nagyon súlyos) 4,08

Nyugdíjasok helyzete

4,05

Utak rossz állapota Szegénység

4,03

Fiatalok esélytelen helyzete

4,00 3,74

Rossz egészségügyi ellátás

3,66

Munkanélküliség

3,57

Közüzemi díjak fizetése

3,50

Hivatali korrupció Elvándorlás

3,50

Köztisztaság

3,48 3,33

Lakáshiány

3,22

Közszállítás szervezetlensége

3,16

A polgármesteri hivatal bürokratikus ügyintézése

2,96

A rendõrség és a lakosság közötti bizalmatlanság

2,94

A szervezett bűnözés (maffia)

2,05

Nemzetiségek közti feszültségek

1,88

Közellátás hiányosságai (üzletek, boltok)

0,00

0,50

1,00

1,50

2,00

2,50

3,00

3,50

4,00

4,50

Faktorelemzéssel négy látens profilt sikerült elkülöníteni: az első és legszélesebb kategóriába azok tartoznak, akik a szociális problémákat tartják a legsúlyosabbaknak (szegénység, nyugdíjasok helyzete, lakáshiány, közüzemi díjak fizetése stb.). Ezt követi azoknak a csoportja, akiknek a hivatali működéssel kapcsolatban vannak komolyabb panaszaik (a polgármesteri hivatal bürokratikus ügyintézése, hivatali korrupció stb.). A 20

harmadik csoportot azok alkotják, akik leginkább az infrastruktúrára vonatkozó hiányosságokat

érzik

súlyos

problémának

(utak

rossz

állapota,

közszállítás

szervezetlensége, köztisztaság), végül negyedikként egy szűkebb csoport tagjai leginkább a közellátás hiányosságaira panaszkodnak. Amennyiben a bihari lakosság problémapercepcióinak profiljait összevetjük a politikai aktivitással, kiderül, hogy leginkább a hivatali működéssel kapcsolatban elégedetlenkedők azok, akik a legkevésbé hajlandók majd szavazni a helyhatósági választáson. 18. ábra Mennyire bízik az alábbi intézményekben, szervezetekben, személyekben, testületekben (1-4 ig terjedő skála átlagérékei: 1- teljes mértékben megbízik, 4 - egyáltalán nem bízik) 3,43

PSD

3,40

PNL

3,38

PD

3,17

Parlament

3,13

Kormány

2,92

Szakszervezet

2,42

Hadsereg

2,39

Megyei tanács

2,37

Civil szervezetek

2,28

Helyi tanács

2,27

Helyi román nyelvû írott és elektronikus sajtó

2,22

Magyar Polgári Szövetség

2,21

Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács

2,14

Polgármester

2,09

RMDSZ

1,93

Helyi magyar nyelvû írott és elektronikus sajtó

1,72

Egyházak

0,00

0,50

1,00

1,50

2,00

2,50

3,00

3,50

4,00

A különféle intézményekkel, hivatalos szervekkel, személyekkel kapcsolatos bizalmat vizsgáló kérdésünk alapján azt mondhatjuk, hogy a bihari magyarok a legkevésbé a román pártokban, a parlamentben és a kormányban bíznak. A „bizalmi” listát toronymagasan az egyház vezeti, ezt követi a magyar sajtó és az RMDSZ. Előkelő helyen szerepel ebben a vonatkozásban a polgármesterek személye is, aminek a soron következő helyhatósági választásokon fontos következményei lehetnek. (Az ezzel kapcsolatos értelmezéseket lásd a politikai opciókat tárgyaló fejezetben).

21

A helyi vezetés hatékonyságával kapcsolatosan érthető módon azon problémák megoldatlansága került előtérbe, amelyeket egy korábbi kérdésben a legsúlyosabbnak ítéltek meg a válaszadók. Eszerint a helyi vezetés kompetenciáján részben túlmutató szociális problémák kezelése terén észlelték a legnagyobb hiányosságokat. A helyi megoldásra váró feladatok közül a szociális kérdéseken túlmenően a hivatali korrupció, az utak rossz állapota valamint a szervezett bűnözés felszámolására vonatkozó hiányosságokra a legérzékenyebb a Bihar megyei magyar lakosság. 19. ábra Mennyire volt eredményes a helyi vezetés az alábbi problémák kezelésében? (1-5 ig terjedő skála átlagérékei: 1 - egyáltalán nem volt eredményes, 5 - nagyon eredményes volt) 3,70

Közellátás javítása (üzletek, boltok)

3,14

Nemzetiségek közötti feszültségek javítása

2,81

Közszolgáltatások javítása (víz, gáz)

2,75

A polgármesteri hivatal közönségszolgálatának javítása

2,62

Közszállítás javítása Köztisztaság javítása

2,62

A rendõrség és a lakosság közötti bizalom javítása

2,60

Magángazdaság növekedésének segítése

2,43

Szervezett bűnözés (maffia) felszámolása

2,40

Utak javítása

2,25

Hivatali korrupció felszámolása

2,24 2,23


2,20

Munkahelyteremtés

2,19

Egészségügyi ellátás javítása

2,11 2,08

Elvándorlás mérséklése Lakásépítés

1,97

Fiatalok helyzetének javítása

1,89

Nyugdíjasok helyzetének enyhítése

1,85

Szegénység felszámolása

0,00

0,50

1,00

1,50

2,00

2,50

3,00

3,50

4,00

22

20. ábra Melyek azok a dolgok,amelyekről úgy érzi, hogy feltétlenül szükségesek ahhoz, hogy jól érezze magát a városban? (az említésék gyakoriságának sorrendjében) 32,5

Kulturális rendezvények

31,8

Kétnyelvű feliratok

28,7

Színház

26

Strand

24,7

Főiskola, egyetem

20,4

Városi könyvtár

20,2

A magyarságot szimbolizáló köztéri szobrok

20

Sportesemények

19,4

Testvérvárosi kapcsolatok

18,9

Szabadtéri koncertek

17

Városi múzeum

15,3

Futball stadion, csapat

10,8

Helyi televízió

7,4

Helyi rádió

3,5

Filharmónia

0

5

10

15

20

25

30

35

A vizsgálat során arra is rákérdeztünk, hogy melyek azok a dolgok, amelyek fontosak a lakosság számára, ahhoz, hogy jól érezze magát a városban. A bihari magyar lakosság közel egyharmada a kulturális rendezvények fontosságát, valamint a kétnyelvű feliratok meglétét emelte ki prioritásként. A válaszokban itt is tetten érhető, hogy azon események, rendezvények, helyszínek fontossága értékelődik fel, amelyek megvalósítása, fenntartása komolyabb erőfeszítést igényel a helyi vezetés részéről (kulturális rendezvények, színház, strand), illetve létrejöttüket komoly vita övezte/övezi (a kétnyelvű feliratok). A szabadtéri várszínház létrehozásával kapcsolatban a bihari magyarok kevesebb, mint egyharmada szavazott arra, hogy a régi színház helyett a várban kellene szabadtéri várszínházat létrehozni. Az ötletet elutasítók aránya ennél szignifikánsan magasabb (46%), további egy-ötöd pedig nem nyilvánított véleményt a kérdéssel kapcsolatban.

23

21. ábra Egyetért-e Ön azzal, hogy a régi nyári színház helyett a várban hozzanak létre szabadtéri várszínházat? (%)

10,8 31,6

11,5

Igen Nem Nem tudom NV

46,1

24

Médiafogyasztás, tájékozódás A bihari magyarság médiafogyasztásával kapcsolatban először nyílt kérdésben kérdeztünk rá arra, hogy a válaszadó milyen forrásokból informálódik a helyi, illetve regionális közéleti eseményekről. 22. ábra Milyen forrásokból szerez információt a helyi, regionális közéleti eseményekről? (az említések gyakoriságának sorrendjében) 55,7

Bihari Napló

13,8

Munkatársaktól, ismerősöktől, szomszédoktól

13,8

Jurnal Bihorean

10,1

Erdélyi Napló Reggeli Újság

9,2

Internet

8,9 8,3

TVS

6,4

Román országos lap

6

Templomból, egyházi eseményeken

6

Erdélyi Riport

5,6

Pro TV

4,2

Egyéb sajtótermékek

4,2

Jurnal de dimineaţă

3,2

Krónika

3,2

Transilvania TV Transilvania Rádió

2,7

Antena1

2,4

Crişana

2,4

Sonvest Rádió

2,2 0

10

20

30

40

50

60

A hírforrások közül a Bihari Napló helyi napilap emelkedik ki, amit a válaszadók több, mint fele említett meg. A válaszadók 14 százaléka említette a helyi román nyelvű Jurnalul Bihorean-t, hasonló arányban vannak azok is, akik elsősorban a munkatársak, ismerősök, szomszédok révén jutnak a helyi vonatkozású információkhoz. A régióban szintén bihari kiadású országos hetilap, az Erdélyi Napló és a helyi Reggeli Újság is jelentékeny információhordozók. Meglepő módon a válaszadók viszonylag csekély hányada említette a Kolozsváron kiadott, ám bihari helyi tudósítóval is rendelkező Krónikát, valamint a helyi kereskedelmi rádiókat. Az országos átlaghoz képest viszont magasnak mondható azoknak az aránya, akik az interneten keresztül jutnak a helyi vonatkozású közéleti információkhoz.

25

Az információforrások korcsoportonkénti eltérései arról tanúskodnak, hogy a román nyelvű írott sajtó valamit a helyi rádiók üzenete leginkább a középkorúakhoz jut el, a fiatalok szignifikánsan nagyobb arányban követik a Pro Tv híreit, az idősebbek körében pedig felülreprezentáltak azok, akik szomszédoktól, rokonoktól, munkatársaktól tájékozódnak a helyi közéleti eseményekről. 23. ábra Információforrások korcsoportonként (%) 30

24,3

25

20

15

fiatal középkorú idős

19,8

22 19,9

14,1

13,5 11,9 10,2

10 6,9

8 4,7

5

6,4

5,6 3,9

2,8 1,2

4,4 0,8

0 Jurnalul Bihorean

Jurnalul de Dimineaţă

Transilvania Radio

Sonvest Radio

Pro Tv

ismerősök, szomszédok, rokonok

26

24. ábra Az alábbi rádióadókat átlagosan milyen gyakorisággal hallgatja? (%) 100 90

90

85 78

80

84

82 78

83

82

75

73

70 62

60 50

naponta több órát naponta legalább egy órát hetente néhány órát ritkábban soha NV

47 41

40 32

35

30

27 21

20 10

13 89

12 10 6

128 9 3

3

14 8

76 3

3

10 5 5 4

34 3

8 4

11 4 5 3 2 1

33 3 2

12 3 33 3

2 4 2 2

11

8 3 3 2 10

4 2 11

3

8 22 3

8 3

11

3

3

Radio România

Bukaresti magyar adás

Vocea Evangheliei

Más

Radio Contact

Radio Transilvania

Sonvest Rádió

Kiss FM

Kolozsvári magyar adás

Europa FM

Petőfi Rádió

Kossuth Rádió

Danubius Rádió

Sláger Rádió

0

A bihari magyarok körében a leggyakrabban hallgatott rádióadók a magyarországi kereskedelmi rádiók (Danubius, Sláger), ezt követik a közszolgálati adások (Kossuth és Petőfi). Igen alacsony a hallgatottsága a román közszolgálati adóknak, a megkérdezettek több, mint 80 százaléka soha nem szokott ezekre a hullámhosszokra váltani. A helyi vonatkozású hírek szempontjából fontos rádióadók közül a kolozsvári rádió hallgatottsága átlagosnak tekinthető, akárcsak az országos szórású román kereskedelmi rádióé, az Europa FM-é. A tévéadók tekintetében hasonló médiafogyasztói profilról adhatunk számot: a leggyakrabban nézett csatornák közül a magyarországi kereskedelmi adók (RTL Klub és TV2) vezetnek toronymagasan, őket a magyarországi közszolgálati műsorok követik (MTV, Duna Tv). A piacvezető román nyelvű kereskedelmi adók nézettsége szintén átlagon felüli. A helyi szórású Transilvania TV nézettsége az említettek közül a legalacsonyabb, ez alapján úgy tűnik, hogy a lokális hírek közlésében is kevésbé jelentékeny a szerepe. A román televízió magyar adását a bihari magyarok alig több, mint egyötöde követi heti rendszerességgel, a megkérdezettek fele soha nem szokott ezekre a műsorokra átkapcsolni.

27

25. ábra Az alábbi tévéadókat milyen gyakorisággal nézi? (%) 70

naponta több órát naponta legalább egy órát hetente néhány órát ritkábban soha nem fogható nem válaszol

60 54 52

50 40

56 50

50

50

44

42

42

61

56

35 31

20

20

20

20 10 6 4 4

66

3

16 14

12 13 11 9

8

6

9

3

2

2

15

25 22

19

13 6

25

24

23

21

19

1212

12

2

22

15

13 8

5

3

4

67

21 14

8

6 3

10

8

6 7

3

5 54 5

6 3

4

12

10 3 23 3

8 4

2

45

3

4

4 2 3

1 11 2

8 2 12 1

Egyéb román kereskedelmi adó

Egyéb magyar kereskedelmi adó

Naţional TV

Prima TV

Realitatea TV

TVS

Nyugati műholdas adó

Antena 1

Magyar ATV

RTV

Pro TV

Duna TV

MTV

TV2

6 12 2

0 RTL KLUB

25

24

20

4

Transilvania TV

29

30

10

62

62

26. ábra Milyen gyakran nézi az RTV magyar adását? (%) 50

46,2

45 40 35 30 25 20,7 20 15 10

6,3

8,2

8,7

7

5

2,8

0 majdem minden héten, az egész mûsort

majdnem minden hetente néhány órát héten bizonyos mûsorokat

ritkábban

soha

nem fogható

nem válaszol

28

27. ábra Milyen gyakran olvassa az alábbi napilapokat? (%) 1

Bihari Napló

11

16 22

49

3

Jurnalul Bihorean

66

13 11

7 3

Reggeli Újság 6

72

11

8

3

Krónika

78

11

4 5

nem válaszol soha ritkábban hetente egy-két számot Szinte minden számot

3

Crişana

5

2 2

9

Országos román napilap

1 1

2

88

87

3

Jurnal de Dimineaţă 1

86

7

3 4

Romániai Magyar Szó

1 0

0

90

5

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

Amint az a közéleti eseményekről való tájékozódás médiumai kapcsán is kiderült, a Bihar megyei magyarok körében a legolvasottabb napilap a Bihari Napló, a megkérdezettek csaknem fele napi rendszerességgel lapozza fel. Ezt tekintélyes lemaradással a Jurnalul Bihorean helyi román napilap és magyar nyelven megjelenő Reggeli Újság követi. Az országos lapok népszerűsége ezeknél is kisebb, a Krónikát a bihari magyarok 5 százaléka, a Romániai Magyar Szót kevesebb, mint 1 százaléka olvassa napi rendszerességgel. A válaszadók több, mint háromnegyede nem olvas hetilapot, a nemrégiben alapított Erdélyi Riport olvasótábora is messze alulmarad a piacvezető napilapokénál.

29

28. ábra Milyen gyakran olvassa az alábbi hetilapokat? (%) 90

83,8

80

83,7

75,2

70 60

szinte minden számot havonta egy-két számot ritkábban soha nem válaszol

50 40 30 20 11,2 10

4,9

4,3

9,2 4,1

3

2,2

1,5

7,2 2,4

1,9

4,6

0 Erdélyi Riport

Egyéb hetilap

Erdélyi Napló

A bihari magyarok médiafogyasztási szokásait illetően összefoglalásképpen elmondható, hogy míg az elektronikus médiában a magyarországi kereskedelmi adók dominanciája a jellemző, az írott sajtótermékek esetében pedig a helyi újságok üzenetei érkeznek el leginkább az olvasóhoz. Ez utóbbin belül a Bihari Naplónak – csaknem monopol-helyzete miatt – a kampánystratégia szempontjából is döntő szerepe van.

30

Migrációs tapasztalat, szándék 29. ábra Vannak-e az Ön családjának külföldön élő tagjai?

nem válaszol, nem tudja 1%

vannak 48%

nincsenek 51%

30. ábra Vannak-e az Ön családjában olyanok, akik időszakos munkavállalás céljából járnak külföldre?

nem válaszol 2%

vannak 13%

nincsenek 85%

31

31. ábra Van(nak)-e az Ön szűkebb családjában olyan személy(ek) (egy háztartásban élő családtagok), akik külföldön tanulnak?

nem válaszol 2%

vannak 6%

nincsenek 92%

32. ábra

Milyen szintű oktatásban vesznek részt külföldön? (%) 4 3,4

3,5 3 2,5 2 1,5 1,1 1 0,5

0,3

0,3

elemi vagy általános

szakiskola

0,2

0 líceum

felsőfokú

posztgraduális

32

33. ábra Tervezi-e Ön...? 100 87,3

90

86,9

81,4 80 70

igen nem nem tudja nem válaszol

60 50 40 30 20

15,8 9,1

10 1,7

8,5 2,3

1,1

3,3

1,3

1,3

0 Hogy egy pár hétre vagy hónapra külföldre menjen dolgozni?

Hogy egy pár évre külföldre menjen dolgozni?

Hogy külföldön éljen?

34. ábra

Vannak-e iskoláskorú gyerekei? (%)

nv 1%

vannak 27%

nincsenek 72%

33

A helyhatósági választásokon való részvételi szándék 37. ábra Ha jövõ vasárnap helyhatósági választásokat tartanának, Ön elmenne-e szavazni? Bihar megye: N=1018

Biztosan nem 10%

nem tudja 5%

nt 1%

Valószínűleg nem 4%

Valószínûleg igen 17%

Biztosan igen 63%

- Bihar megyében a magyar nemzetiségű szavazásra jogosultak 63 százaléka biztosan, 17 százaléka valószínűleg urnához járulna, ha „jövő vasárnap” tartanák a helyhatósági választásokat.

34

38. ábra Ha jövõ vasárnap helyhatósági választásokat tartanának, Ön elmenne-e szavazni? Bihar megye: N=1018 100% 80% 60% 40% 20% 0%

Nagyvárad

Más város

Községközpont

nt/nv

4

6

6

Falu 7

Biztosan nem

11

11

8

7

Valószínûleg

5

2

3

5

Valószínûleg igen

16

18

21

12

Biztosan igen

64

63

62

69

- Településtípus szerint a szavazási hajlandóságban megnyilvánuló különbségek minimálisak. Bár halvány tendenciaszerűen (vagyis anélkül, hogy az összefüggés statisztikailag szignifikáns lenne) a biztos szavazók aránya magasabb falun, nem igazolódott be az a más terülteken érvényes összefüggés, hogy a falusi lakosok jelentősen nagyobb arányban mennének el szavazni. 39. ábra. A helyhatósági választásokról távolmaradók profilja (Bihar megye). Gyenge vagyoni helyzet

0,085

„A település helyzete romlani fog”

0,131

„A településen romlott a magyar-román viszony”

0,118

Ritkán jár templomba

Alacsony részvételi szándék

0,087

35

- Azok jellemezhetők az átlagosnál alacsonyabb részvételi szándékkal, akik jó vagyoni helyzettel jellemezhetők, gyakran járnak templomba, úgy vélik, hogy az elmúlt négy évben a településen, amelyen élnek a románok és a magyarok helyzete romlott és akik a település jövőbeni helyzetének alakulását tekintve pesszimisták. Pártopciók a helyhatósági választásokon 40. ábra (Amennyiben elmenne szavazni) ... melyik párt jelöltjeire szavazna? Bihar megye. Teljes minta: N=118 6.3 6.1

NV

8.5 8.6

Nem menne el szavazni Mas

0.4 0.5 1.8 2.2

Függtelen magyar jelöltekre

4.5 4.1

MPSZ PD

0.7 0.9

PNL

0.7 0.6

megyei tanácsosok listája heli tanácsosok listája 63.0 63.1

RMDSZ 1.6 1.6

PSD

12.5 12.1

Nem tudom 0.0

10.0

20.0

30.0

40.0

50.0

60.0

70.0

80.0

90.0

100.0

20. táblázat. Pártopciók a helyi tanácsosi lista tekintetében településtípus szerint. Bihar megye. Teljes minta: N=1018

Nagyvárad Más város Községközpont Falu Bihar megye

Román párt 3.9 2.7 3.8 1.5 3.2

RMDSZ

MPSZ

59.3 71.3 66.0 63.9 64.2

8.7 0.5 2.7 1.5 4.2

Független magyar jelölt 2.8 0.5 3.1 2.1 2.3

Más 0.3 0.5 0.8 0.5 0.5

nem tudja 11.5 9.0 13.0 16.0 12.3

Nem szavaznia 9.6 12.2 8.8 4.1 8.8

36

NV 3.9 3.2 1.9 10.3 4.5

21. táblázat. Pártopciók a megyei tanácsosi lista tekintetében településtípus szerint. Bihar megye. Teljes minta: N=1018

Nagyvárad Más város Községközpont Falu Bihar megye

Román párt

RMDSZ

MPSZ

4.2 2.6 3.4 0.5 2.9

58.8 72.0 65.9 63.6 64.1

9.0 1.1 3.4 1.5 4.6

Független magyar jelöltekre 2.5 2.3 2.1 1.9

Más

nem tudja

0.3 0.5 0.8 0.5 0.5

11.8 9.5 14.2 15.4 12.7

Nem menne el szavazni

9.2 4.2 12.2 2.1 8.0 1.9 4.6 11.8 8.6 4.7

- Bihar megyében az RMDSZ a teljes szavazókorú magyar lakosság szavazatainak 64 százalékát kapná úgy a megyei mint a helyi tanácsosi listákon. Az MPSZ-re a magyarok 42, illetve 4,6 százaléka voksolna. További 2,3-1,9 százalék mondta, hogy független magyar jelölteket támogatna. - A különböző román pártok együtt is csak a szavazatok 3,2-2,9 százalékát tudnák elhódítani. A bihari magyarok szavazók körében az RMDSZ-t nem erről az oldalról fenyegeti veszély (legalábbis a tanácsosi listák szintjén nem). - Az RMDSZ jelentékenyen kevesebb szavazatra számíthat Nagyváradon, mint vidéken. Ez annak köszönhető, hogy úgy az MPSZ, mind a román pártokra való átszavazás elsősorban nagyváradi jelenség. 41. ábra A megyei tanácsos-jelölteket tekintve, kikre szavazna? Bihar megye. Biztos és valószínű szavazók: N=874

RMDSZ 72.0%

PNL 0.9% PD 0.7% MPSZ 5.1% PSD 1.8%

nem tudom 13.4%

NV 3.7%

NV

Függtelen magyar jelölt 2.0% Mas 0.5%

37

42. ábra A helyi tanácsos-jelölteket tekintve, kikre szavazna? Bihar megye. Biztos és valószínű szavazók: N=874

RMDSZ 72.2%

PNL 0.7% PD 1.1% MPSZ 4.7% PSD 1.7%

nem tudom 13.0%

Függtelen magyar jelöltekre 2.4%

NV 3.6%

Mas 0.6%

- A biztos és bizonytalan szavazókra vetítve az RMDSZ a magyar szavazatok 72 százalékára számíthat. Az MPSZ-re és független magyar jelöltekre leadott szavazatok aránya 7 százalék körüli. A román pártok a bihari magyar szavazatok 3 százalékára számíthatnak.

38

Az RMDSZ-szel konkurens politikai alakulatok megítélése, támogatottsága 43. ábra Hallott Ön az EMNT létrejöttérõl? Bihar megye. N=1018

NV 1%

nem tudja 0%

igen, követem az ezzel kapcsolatos eseményeket 18%

nem 37%

igen, de annál többet, hogy létrejött, nem tudok róla 44%

44. ábra Egyetért-e Ön az EMNT létrejöttével? Bihar megye. N=1018

NV 14% nem tudom eldönteni 35%

nem 11%

Igen 40%

39

45. ábra Hallott Ön a MPSZ létrejöttérõl? Bihar megye. N=1018 nem tudom 0% NV 2%


nem 37%


46. ábra Ön egyetért-e az MPSZ létrejöttével? Bihar megye N=1018


nem 13%

igen 37%

40

47. ábra Ön egyetért-e azzal, hogy más magyar szervezetk versengjenek az RMDSZ-el a helyi választásokon? N=1018

NV 6%

nem tudom eldönteni 19%

nem 40%

igen 35%

48. ábra Ha a helyi választásokon mégis több magyar politikai alakulat versengene, Ön mit tenne? Bihar megye N=1018

nem mennék el szavazni 8% egy román pártra szavaznék 2%

NV 4%

NT 20%

az RMDSZ ellen induló magyar politikai alakulat jelöltjeire 9%

az RMDSZ jelöltjeire szavaznék 57%

41

49. ábra Ön egyetért-e azzal, hogy más politikai alakulatok versengjenek az RMDSZ-el az idén esedékes parlamenti választásokon? N=1018

NV 7%


nem 39% igen 33%

50. ábra Ha a parlamenti választásokon mégis több magyar politikai alakulat versengene, Ön mit tenne? Bihar megye. N=1018.


az RMDSZ ellen induló magyar politikai alakulat jelöltjeire 9%

NT 19%

NV 6%

egy román pártra szavaznék 2% nem mennék el szavazni 8%

- Az EMNT, valamint az MPSZ létrejöttével kapcsolatos események a bihari magyarok 18, illetve 21 százalék követte nyomon. A szervezetek megalakulásáról egyáltalán nem hallott a kérdezettek 37 százaléka.

42

- Az MPSZ létrejöttével a válaszadók 37 százaléka ért egyet, 13 százalékuk ellenzi azt. A bizonytalanok aránya 50 százalék. - A válaszadók 1/3-a jónak tartaná, ha az önkormányzati, illetve a parlamenti választásokon magyar politikai alakulatok versengenének a szavazatokért. - Az RMDSZ mellett induló politikai alakulat jelöltjeit a válaszadók 9 százaléka támogatná úgy a parlamenti, mint az önkormányzati választásokon.

51. ábra. Az MPSZ létrejöttével kapcsolatban jól értesültek profilja Városi lakos 0,104 Idős 0,213 Magas iskolai végzettségű Gyakran jár templomba

0,258

Nyomon követte az MPSZ létrejöttével kapcsolatos eseményeket

0,087 0,078

Férfi

52. ábra. Az „egység”-et támogatók társadalmi profilja. Rossz vagyoni helyzet Idős kor

Falusi lakos

0,152 0,088

Ne induljon több magyar párt a parlamenti választásokon

0,126

43

-

Az MPSZ létrejöttével kapcsolatos információkat leginkább a városon élő, idős, magasan iskolázott, templomba gyakran járó férfiak követték.

-

Az „egység” támogatói, vagyis, akik ellenzik, hogy a magyar politikai alkulatok versengjenek a szavazatokért az önkormányzati választásokon modálisan rossz anyagi helyzetű, idős, falusi lakosok.

Parlamenti választások 53. ábra Ha jövő vasárnap parlamenti választásokat szerveznének, a kérdezett elmenne-e szavazni (N=1015) biztosan nem 11%

NT/NV 5%

valószínűleg nem 5%

valószínűleg igen 18% biztosan igen 61%

53. ábra. A szavazástól való távolmaradást befolyásoló tényezők, regressziós modellben település rangja 0,071 vagyoni helyzet

–0,086

Nem menne el szavazni

–0,114 templomba járás gyakorisága

44

A szavazástól távol maradni szándékozók tehát inkább városon élnek, inkább szegények és templomba is ritkábban járnak az átlagnál. És fordítva: a legbiztosabb szavazók a falusi, templomba járó, de nem a legszegényebb rétegből kerülnek ki. 54. ábra A parlamenti választásokon melyik formációra adná a szavatát (N=1018) Nem tudja 11%

Nem válaszol 7% Nem menne el szavazni 10%

Zöldekre 0%

PSD 2%

Független magyar jelöltekre 2% MPSZ 4% PD 1% PNL 1%

RMDSZ 62%

55. ábra. Az RMDSZ melletti, alternatív magyar politikai szereplőre (MPSZ-re vagy független jelöltre) szavazók profilja: Iskolai végzettség 0,105 Településtípus (urbanizáltság)

0,096

ALTERNATÍV MAGYAR PÁRTRA / FÜGGETELNRE

0,070 Templomba járás gyakorisága

Az alternatív magyar politikai szereplők legbiztosabb szavazói (akik tehát úgy mondták, hogy ezek valamelyikére szavaznának, hogy előzőleg ez a választási lehetőség

45

explicite nem volt felkínálva számukra) az átlagosnál magasabb iskolai végzettségűek, inkább városon élnek mint falun és az átlagnál gyakrabban járnak templomba. Elvileg felmerül a lehetősége a választási preferenciák vallás szerinti különbözőségének. A felekezeti hovatartozás azonban nem befolyásolja az RMDSZ-re / alternatív magyar pártra – független jelöltre szavazás mértékét, ezek aránya egyformán oszlik meg a különböző felekezetűek körében. A reformátusok körében azonban módosul azonban az alternatív magyar irányba szavazók profilja: legerősebb hatása esetükben az iskolai végzettségnek van, és a templomba járás gyakorisága is erősebb hatást gyakorol a szavazási opcióra mint a településtípus. 56. ábra. A református nem-RMDSZ szavazók profilja Iskolai végzettség 0,136 Templomba járás gyakorisága

0,102

ALTERNATÍV MAGYAR PÁRTRA / FÜGGETELNRE

0,101 Településtípus (urbanizáltság)

46

57. ábra. A pártpreferenciájukban bizonytalanok profilja Vagyoni helyzet –0,105 Életkor –0,078 Településtípus

–0,071

BIZONYTALAN PÁRTOPCIÓJA TEKINTETÉBEN

0,068 Neme (nő)

A pártopciójuk tekintetében bizonytalanok tehát leginkább a szegényebb, fiatalabb, inkább falun élő nők.

47

Nagyvárad

48

Alapváltozók szerinti megoszlás 26. táblázat. A kérdezett neme férfi nõ

46.1 53.9 59. ábra

Kérdezett családi állapota

NV 1%

özvegy 13%

nõtlen/hajadon 20%

elvált 8%

nõs, férjezett 58%

60. ábra Életkor (N=669) 25

20

15

10

5

0 15

20

23

26

29

32

35

38

41

44

47

50

53

56

59

62

65

68

71

74

77

80

83

86

91

49

27. táblázat. A kérdezettek korcsoportok szerinti megoszlása 18-25 13.7 26-35 20.3 36-45 17.9 46-55 16.5 56-65 16.2 65 fölött 15.3 61. ábra A kérdezettek iskolai végzettsége (N=670)

posztliceális 9%

felsõfokú 14%

NV 0%

8 osztály alatt 8% 8 osztály 10%

szakiskola (10 osztály) 24% érettségi 35%

28. táblázat. A kérdezettek származási helye % Megye Bihar 80.0 Nincs válasz 5.0 Szilágy 3.3 Hargita 2.8 Szatmár 2.4 Kovászna 1.0 Arad 0.9 Kolozs 0.9 Magyarország 0.6 Maros 0.6 Hunyad 0.4 Fehér 0.3 Máramaros 0.3 Szeben 0.3 Temes 0.3

50

Beszterce Brassó Bukarest Máramaros Összesen

0.1 0.1 0.1 0.1 100

29. táblázat. A kérdezettek tanulási nyelve a különböző szintű iskolákban magyar román vegyes egyéb N elemi (1-4 osztály) 78,8 15,8 4,9 0,4 671 általános (5-8 osztály) 73,0 20,7 5,5 0,8 638 szakiskola / inasiskola 29,7 64,9 5,0 0,4 239 középiskola 57,3 37,4 4,6 0,8 393 posztliceális 14,9 82,4 2,7 74 egyetem / főiskola 30,1 67,0 2,9 103 30. táblázat. Dolgozik-e jelenleg Igen 45,9 Nem 53,5 Nem válaszol 0,6 31. táblázat. Inaktívak helyzete (N=364) nyugdíjas 58,0 rokkantnyugdíjas 11,9 háztartásbeli 5,9 munkanélküli 3,9 tanul 14,3 egyéb inaktív 3,0 32. táblázat. Ha dolgozik, milyen beosztásban (N=310) felsõszintû vezető 2,1 középszintű vezető 5,9 önfoglalkoztató 5,9 szellemi beosztott 9,9 fizikai beosztott 26,9 nem dolgozik 30,0 nem válaszol 7,6 nincs válasz 11,7

- A nagyváradi megkérdezettek jövedelme magasabb mint a megyei átlag: az átlag családi jövedelem 6.323.171 lej, a modális eset ez esetben is 5.000.000 lej, a medián viszont 5.500.000.

51

33. táblázat. Hányan élnek egy háztartásban? 1 személy 15.1 2 személy 31.2 3 személy 26.5 4 személy 21.2 5 vagy több személy 6.0 34.táblázat. Háztartás tulajdonában levő vagyontárgyak nyaraló másik lakóingatlan mélyhűtő, fagyasztóláda automata mosógép színes televízió mobil telefon vezetékes telefon CD-lejátszó személyi számítógép internet-csatlakozás személygépkocsi

3,9 9,9 69,1 60,5 91,5 51,6 74,4 32,9 32,7 9,3 35,9

35. táblázat. A kérdezett nemzetisége magyar 94,8 román 2,7 német 0,3 roma 0,4 más 0,7 nem válaszol 1,0 36. táblázat. A kérdezett hozzátartozóinak nemzetisége

Apja Anyja Házastársa

magyar 92,5

román 4,8

német 0,9

roma 0,6

más 1,2

NV 0

N 668

92,1 78,6

5,1 8,0

1,2 0,2

0,4 0,3

1,2 0,3

0 12,5

668 574

52

37. táblázat. A kérdezett milyen szinten ismeri a román nyelvet Anyanyelve Tökéletesen beszél Nagyon jól beszél, de érezhető akcentussal Az esetek többségében meg tudja értetni magát Bizonyos esetekben meg tudja értetni magát, de csak nehézségekkel Aligha pár szót ért Egy szót sem ismer Nem válaszol

5,4 31,8 34,3 20,9 6,0 1,3 0,1 0,1

38. táblázat. A kérdezett milyen szinten ismeri a magyar nyelvet (N=670) Anyanyelve Tökéletesen beszél Nagyon jól beszél, de érezhető akcentussal Az esetek többségében meg tudja értetni magát Aligha pár szót ért Nem válaszol

91,5 6,1 1,8 0,4 0 0,1

39. táblázat. A kérdezett milyen gyakran használja a magyar nyelvet különböző helyzetekben


Mindig

gyakran

ritkán

soha

90,1 17,5 3,3 10,6 6,8 44,7 39,5 38,0

8,1 30,2 12,7 24,0 36,2 37,0 42,3 50,4

1,2 18,8 47,1 43,7 45,9 10,6 10,3 9,0

0,4 12,1 34,6 20,7 10,3 5,1 5,0 1,2

nem válaszol 0,1 21,5 2,3 1,1 0,9 2,6 2,9 1,4

N 668 629 664 663 663 662 659 663

53

40. táblázat. A kérdezett milyen gyakran használja a román nyelvet különböző helyzetekben


mindig

gyakran

ritkán

soha

2,3 8,8 39,2 22,6 12,1 3,9 2,6 2,4

8,2 37,8 48,4 52,3 63,6 25,6 25,8 32,9

16,2 17,0 8,1 19,0 19,6 39,4 38,8 41,8

72,6 16,6 2,4 5,1 4,2 28,9 30,5 21,5

nem válaszol 0,8 19,8 1,8 0,9 0,5 2,1 2,3 1,4

N 660 625 663 663 662 660 659 662

Vallásosság, az egyház szerepvállalásához való viszony 62. ábra A kérdezett vallása (N=672) Görög katolikus 1%

Református 57%

Ortodox 3% Egyéb 5%

Felekezeten kívüli 1% Nem válaszol 0% Római katolikus 33%

54

63. ábra Milyen gyakran jár templomba? (N=671)

nem válaszol 1%

Hetente vagy gyakrabban 20%

Havonta néhány alkalommal 28%

soha 6%

ritkábban 21% évente néhány alkalommal 24%

64. ábra Az egyházak vállaljanak szerepet a…

100%

0.3 3.4

0.3 4.8 8.8 6.7

61.6

26.5

80%

0.1 3.7 7.0 4.0 18.8 nv

60% 40% 20%

10.0

52.9

66.3

15.3

nt egyáltalán nem ért egyet részben egyetért részben egyetért teljes mértékben egyetért

9.4 0% politikában

kisebbségi oktatásban

szociális problémák megoldásában

55

65. ábra. Az egyházak politikai szerepvállalásával való egyetértést befolyásoló tényezők életkor

0,116 EGYHÁZAK VÁLLALJANAK SZEREPET A POLITIKÁBAN 0,158

templomba járás gyakorisága

66. ábra. Az egyházak kisebbségi oktatásbeli szerepvállalásával való egyetértést befolyásoló tényezők

Életkor 0,108

Iskolai

0,136

Egyházak vállaljanak szerepet az oktatásban

0,111 templomba járás gyakorisága

Az egyházak politikai és oktatásügyi szerepvállalását tehát elsősorban az idősek és a rendszeresebb templomba járók támogatják, az oktatásban való részvételt pedig az időseken és templomba járókon kívül a magasabb iskolai végzettségűek is.

Az egyházak szociális szerepvállalását a magasabb iskolai végzettségűek támogatják.

56

67. ábra. Az egyházak szociális szerepvállalásával való egyetértést befolyásoló tényezők


Egyházak vállaljanak szerepet szociális problémák megoldásában

0,172

Szervezeti kötődés 68. ábra Kötődik e (tagként vagy más módon) az alábbi típusú szervezetekhez 1.1

egyé b szervezet

5.9

szakmai szervezet

10.2

egyházhoz kötodo sze rvezet, kör 3.3

diáksze rvezet 3

sportszervezet

4.7

kulturális sze rvezet

7.4

szabadidos, hobby 2.3

környezetvé delmi sze rvezet

3.8

szaksze rvezet

4.8

ifjúsági szervezet politikai ifjúsági szervezet 0.2 2.1

politikai mozgalom

16.4

politikai párt 0

2

4

6

8

10

12

14

16

18

Közhangulat A közhangulattal kapcsolatosan a Nagyváradra vonatkozó adataink szinte teljes mértékben megegyeznek a bihari almintán rögzítettekkel. Nagyváradon is a bihari magyarok helyzetét illetően könyvelnek el leginkább javulást és itt is 22 százalékra körülire tehető azoknak az aránya, akik úgy vélik, hogy az elmúlt négy évben javult a személyes helyzetük. A legtöbb megkérdezett (49%) az ország helyzetére vonatkozó változásokat ítélte meg a legpesszimistábban, átlag feletti arányban vannak továbbá azok is, akik személyes helyzetük romlását könyvelhették el az elmúlt négy évben. A biharihoz képest egyetlen szignifikáns eltérést regisztráltunk a váradi almintán: az interetnikus

57

viszonyok alakulására vonatkozóan a megyeszékhely lakóinak megítélése kissé pesszimistább: itt csak minden ötödik válaszadó vélekedett úgy, hogy a románok és a magyarok viszonya javult az elmúlt négy évben. 69. ábra Az elmúlt négy évben hogyan változott...? (%), N=764 1 ....az Ön személyes helyzete


18,7


17,8

... a románok és a magyarok viszonya az országban ... az ország helyzete 0%

51

30,4

14,8 10%

20%

30%

40%

javult nem változott romlott nem tudja nem válaszol 50%

60%

14,7

18,7

80%

0,4

0,6

5,2

49,3 70%

0,5

5,9

9,9

62,9

0,9

11,7

23,7

46,1

15

4,6 0,1

12,5

22,1

45,8

20,8

0

18,1

42,3

34,3


... a románok és magyarok vizsonya a városban

36,4

40,4

22,3

90%

0,3

100%

A jövőbeli várakozásokat illetően Nagyvárad – Bihar összehasonlításban hasonló megoszlásokról adhatunk számot. Nagyváradon is körülbelül második megkérdezett gondolja úgy, hogy a települése helyzete javulni fog a jövőben és 40 százalék körülire tehető azoknak az aránya, akik a bihari magyarság helyzetére vonatkozóan is derűlátóak. Enyhén pesszimistábbak a váradiak viszont annak a megítélésében, hogy a személyes helyzetük javulni fog (39 százalék szemben a Bihar vidéken rögzített 41 százalékkal). A válaszadók ezúttal is az ország helyzetével kapcsolatosan a legszkeptikusabbak: csaknem minden ötödik véli úgy, hogy az ország helyzete az elkövetkezendőben romlani fog.

58

70. ábra A jövőben milyen irányban fog változni...? (%), N=674


41,2


40,7

... a románok és magyarok viszonya a városban

34


31,3

0%

9,5

42,7

40%

10,8

6,1

47,5

19,3

23,7

20%

14,5

11,3

32,2

42,7


15,7

8,2

32,9

javul nem változik romlik nem tudja nem válaszol

14,2

6,8

24,9

52,2


11

17,1

32

38,7


60%

14,7

12,6

80%

1,2

1,7

1,9

1,3

1,6

1,8

1,6 100%

80. ábra Ön szerint van-e konfliktus a románok és magyarok között...? (%) 80 69

70

60

56,4

van nincs nem tudja nem válaszol

50

40 34 30 23,7 20

10

6,1

3,5

4,6

2,6

0 ...az országban

...a településén

Amint az az általános közhangulatot mérő indexnél is kiderült, a nagyváradi magyarok interetnikus konfliktus percepciója élesebb a régióénál. Arra a kérdésre, hogy

59

szerintük van-e konfliktus a románok és a magyarok között, mind az országra, mind a városra vonatkozóan magasabb arányban válaszoltak igennel (56 illetve 24 százalék). A különbségre a magyarázat vélhetően a probléma nagyobb mediatizáltságának, valamint a tényleges konfliktuális események a városra jellemző „nagyobb sűrűségének” köszönhető. Városkép, események, önkormányzat A településképre vonatkozó első kérdésből kiderül, hogy a nagyváradiak és a Bihar megyei magyarok között a legsúlyosabbnak illetve a legkevésbé súlyosnak tartott problémákat illetően van konszenzus. Nagyváradon ugyanúgy a lista elejére kerültek a szociális kérdések és az utak rossz állapota, hasonlóképpen kevéssé ítélték problematikusnak a megyeszékhelyen lakók a nemzetiségek közötti feszültséget és a közellátás hiányosságait. A lista közepén viszont bizonyos fokú átrendeződés figyelhető meg: Váradon nagyobb hangsúllyal jelennek meg olyan problémák, amelyek a városra általában jellemzőek és amelyek megszűntetésében a helyi elöljárók is hatékonyabban léphetnének, mint a hivatali korrupció vagy a szervezett bűnözés. 81. ábra Ön szerint mennyire súlyosak a településén? (1-5 ig terjedő skála átlagérékei: 1- egyáltalán nem súlyos, 5 - nagyon súlyos) 4,42

Nyugdíjasok helyzete

4,30

Szegénység Utak rossz állapota

4,24

Fiatalok esélytelen helyzete

4,22 4,20

Hivatali korrupció

4,11

Rossz egészségügyi ellátás

4,03

Lakáshiány

3,94

Elvándorlás

3,93


3,87

Szervezeti bûnözés (maffia) Köztisztaság

3,75

Munkanélküliség

3,75 3,72

A polgármesteri hivatal bürokratikus ügyintézése

3,32

A rendõrség és a lakosság közötti bizalmatlanság

3,13

Közszállítás szervezetlensége

2,44

Nemzetiségek közti feszültségek

1,96

Közellátás hiányosságai (üzletek, boltok)

0,00

0,50

1,00

1,50

2,00

2,50

3,00

3,50

4,00

4,50

5,00

60

A fenti problémapercepciókon végzett faktorelemzés során elkülönülő látens profilok összességében a variancia nagyobb hányadát magyarázzák (53%), mint a bihari magyarság esetében kapott modell. Ugyanakkor a különböző faktorok is „tisztábban” különülnek el egymástól. Ez azt jelenti, hogy a nagyváradi magyarok körében az említett problémák köre jobban tematizált, a válaszadók nagyobb hányada gondolkodik egymástól

markánsabban

elkülönülő

problémacsomagokban,

mint

elszigetelt

problémákban. Ez a jelenség egy fejlettebb közéleti nyilvánosság meglétére vall, ami kész sémákkal szolgál a lakosságot érintő problémák konceptualizálásában. A faktorelemzés során ezúttal három látens profilt sikerült elkülöníteni: az első és legszélesebb kategóriába azok tartoznak, akiknek a hivatali működéssel kapcsolatban vannak komolyabb panaszaik (a hivatali korrupció, a polgármesteri hivatal bürokratikus ügyintézése, lakáshiány, elvándorlás, szervezeti bűnözés). Ezt követi azoknak a csoportja, akiknek a szociális és infrastrukturális problémákat tartják a legsúlyosabbaknak (rossz egészségügyi ellátás, a nyugdíjasok helyzete, az utak rossz állapota. Végül a harmadik – szűkebb – csoportot azok alkotják, akik leginkább a közellátás hiányosságait tekintik elsőrendű

problémának

(közszállítás

szervezetlensége,

közellátás

hiányosságai,

nemzetiségek közötti feszültségek). Amennyiben a váradi magyar lakosság problémapercepcióinak profiljait összevetjük a politikai aktivitással, kiderül, hogy leginkább a hivatali működéssel kapcsolatban elégedetlenkedők (1 faktor) azok, akik a legkevésbé hajlandók majd szavazni a helyhatósági és a parlamenti választáson. Azok azonban, akik ebből a csoportból mégis az urnák elé járulnak a választás napján, nagyobb valószínűséggel szavaznak majd magyar jelöltre.

61

82. ábra Mennyire bízik az alábbi intézményekben, szervezetekben, személyekben, testületekben (1-4 ig terjedő skála átlagérékei: 1- teljes mértékben megbízik, 4 - egyáltalán nem bízik) 3,48

PSD

3,40

Parlament

3,38

PNL

3,35

Kormány

3,33

PD

3,12

Szakszervezet

2,66

Hadsereg

2,58

Megyei tanács

2,50

Helyi tanács

2,44

Civil szervezetek

2,37

Magyar Polgári Szövetség

2,33

Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács

2,30

Polgármester

2,26

Helyi román nyelvû írott és elektronikus sajtó

2,23

RMDSZ

2,00

Helyi magyar nyelvû írott és elektronikus sajtó

1,80

Egyházak

0,00

0,50

1,00

1,50

2,00

2,50

3,00

3,50

4,00

A különféle intézményekkel, hivatalos szervekkel, személyekkel kapcsolatos bizalmat vizsgáló kérdésünk alapján a váradi magyar lakosságra is azt mondhatjuk, hogy a legkevésbé a román pártokban, a parlamentben és a kormányban, leginkább pedig az egyházban, a magyar nyelvű sajtóban és az RMDSZ-ben bíznak. Előkelő helyen szerepel Váradon is a polgármester személye, de a román nyelvű írott sajtó is. A bizalomindexpontszám tekintetében ezek megelőzik az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot és a Magyar Polgári Szövetséget is. Akárcsak a bihari magyarok esetében a helyi vezetés hatékonyságával kapcsolatosan is érthető módon azon problémák megoldatlansága került előtérbe, amelyeket egy korábbi kérdésben a legsúlyosabbnak ítéltek meg a válaszadók. Eszerint a helyi vezetés kompetenciáján részben túlmutató szociális problémák kezelése terén észlelték a legnagyobb hiányosságokat. A helyi megoldásra váró feladatok közül a hivatali korrupció, az utak rossz állapota valamint a szervezett bűnözés felszámolására vonatkozó hiányosságokra a legérzékenyebb a nagyváradi magyar lakosság. A bihariakkal szemben a nagyváradi magyar lakosság kevésbé elégedett a városvezetés interetnikus feszültségek kezelésére vonatkozó politikájával valamint a részben a városvezetést is terhelő lakásépítési és munkahely-teremtési programjával. 62

83. ábra Mennyire volt eredményes a helyi vezetés az alábbi problémák kezelésében? (1-5 ig terjedő skála átlagérékei: 1 - egyáltalán nem volt eredményes, 5 - nagyon eredményes volt) 3,65

Közellátás javítása (üzletek, boltok)

2,95

Közsolgáltatások javítása (víz, gáz) Közszállítás javítása

2,91

Nemzetiségek közötti feszültségek javítása

2,90 2,58 2,46

A polgármesteri hivatal közönségszolgálatának javítása A rendõrség és a lakosság közötti bizalom javítása

2,43

Köztisztaság javítása

2,30

Magángazdaság növekedésének segítése Utak javítása

2,24

Munkahelyteremtés

2,23 2,19

Lakásépítés

2,14


2,09

Szervezett bűnözés (maffia) felszámolása

2,05

Elvándorlás mérséklése

2,02 1,93

Egészségügyi ellátás javítása Fiatalok helyzetének javítása

1,90

Hivatali korrupció felszámolása

1,82

Nyugdíjasok helyzetének enyhítése

1,76

Szegénység felszámolása

0,00

0,50

1,00

1,50

2,00

2,50

3,00

3,50

4,00

84. ábra Melyek azok a dolgok,amelyekről úgy érzi, hogy feltétlenül szükségesek ahhoz, hogy jól érezze magát a városban? (az említések gyakoriságának sorrendjében) 38

Kétnyelvű feliratok

33,8

Színház

29,4

Kulturális rendezvények

28

Főiskola, egyetem

24,3

A magyarságot szimbolizáló köztéri szobrok

23,1

Strand

19,7

Városi múzeum

19,7

Szabadtéri koncertek

18,8

Városi könyvtár

18,5

Testvérvárosi kapcsolatok

15,3

Sportesemények

12,3

Helyi televízió

11,3

Futball stadion, csapat

8

Helyi rádió

6,5

Filharmónia

0

5

10

15

20

25

30

35

40

A vizsgálat során arra is rákérdeztünk, hogy melyek azok a dolgok, amelyek fontosak a lakosság számára, ahhoz, hogy jól érezze magát a városban. A nagyváradi

63

lakosság körében ebben a vonatkozásban első helyre került a kétnyelvű feliratok ügye (38%), ezt követi a színház valamint a kulturális rendezvények fontossága. A nagyváradi magyarok válaszaiban még inkább tetten érhető, hogy azon események, rendezvények, helyszínek fontossága értékelődik fel, amelyek megvalósítása, fenntartása komolyabb erőfeszítést igényel a helyi (magyar) vezetés részéről (kulturális rendezvények, színház, egyetem), illetve létrejöttüket komoly vita övezte/övezi (a kétnyelvű feliratok, a magyarságot szimbolizáló köztéri szobrok). A szabadtéri várszínház létrehozásával kapcsolatban a bihari magyarokkal szemben a váradiak döntő többsége (68 százalék) úgy vélekedik, hogy a régi színház helyett a várban kellene szabadtéri várszínházat létrehozni. Az ötletet elutasítók aránya ennél szignifikánsan alacsonyabb (18 százalék), további 14 százalék pedig nem nyilvánított véleményt a kérdéssel kapcsolatban. 85. ábra

Egyetért-e Ön azzal, hogy a régi nyári színház helyett a várban hozzanak létre szabadtéri várszínházat? (%)

12,3

1,5

18,2

Igen Nem Nem tudom nem válaszol 67,8

64

Médiafogyasztás, tájékozódás 86. ábra Milyen forrásokból szerez információt a helyi, regionális közéleti eseményekről? (az említések gyakoriságának sorrendjében) 46,7

Bihari Napló

20,3

Munkatársaktól, ismerősöktől, szomszédoktól stb.

20,3

Jurnal Bihorean

13,5

TVS

11,4

Erdélyi Napló

9,3

Reggeli Újság

8,6

Internet

6,4

Templomból, egyházi eseményeken

6,2

Román országos lap

5,8

Pro TV

5,2

Erdélyi Riport

4,6

Egyéb sajtótermékek

4,6

Jurnal de dimineaţă

4

Transilvania Rádió

3,9

Transilvania TV

3,3

Sonvest Rádió

2,7

Krónika Antena1

1,9

Crişana

1,9 0

5

10

15

20

25

30

35

40

45

50

A nagyváradi magyarok körében is a legnépszerűbb közéleti hírforrás a Bihari Napló helyi napilap, amit a válaszadók csaknem fele említett meg. A román helyi lapok olvasottsága magasabb, mint vidéken, a válaszadók egyötöde említette a Jurnalul Bihorean-t és hasonló arányban vannak azok is, akik elsősorban a munkatársak, ismerősök, szomszédok révén jutnak a helyi vonatkozású információkhoz. A Váradon fogható TVS, az Erdélyi Napló és a helyi Reggeli Újság is jelentékeny információforrások. A vidékhez képest a váradiak még csekélyebb hányada említette a Kolozsváron kiadott, ám bihari helyi tudósítóval is rendelkező Krónikát. Az országos átlaghoz képest viszont itt még magasabbnak mondható azoknak az aránya, akik az interneten keresztül jutnak a helyi vonatkozású közéleti információkhoz.

65

87. ábra Az alábbi rádióadókat átlagosan milyen gyakorisággal hallgatja? (%) 90

84

80

73

73

70 61

63

63

60

naponta több órát naponta legalább egy órát hetente néhány órát ritkábban soha nem válaszol

54

50

30 20

30

35

33 29

12912

10

15

10 1112 4

3

15

15 9

75 4

56

5

8 7 7

18

16

14 6 7 4 36

5 56

5

11 6 5 4 3

5 43 5

16 6 4 3

10 5

10 6 5 3 11

6 2

3 3

Bukaresti magyar adás

Vocea Evangheliei

Radio Contact

Radio Transilvania

Kolozsvári magyar adás

Sonvest Rádió

Kiss FM

Europa FM

Petőfi Rádió

Kossuth Rádió

Sláger Rádió

Danubius Rádió

0

5 110

3

10

4

7 6

Radio România

40

Más

60

81

78

77

74

A leggyakrabban hallgatott rádióadók a nagyváradi magyarok körében is a magyarországi kereskedelmi rádiók (Danubius, Sláger), ezt követik a közszolgálati adások (Kossuth és Petőfi). Akárcsak a bihari mintában, itt is igen alacsony a hallgatottsága a román közszolgálati adóknak, a megkérdezettek több, mint 80 százaléka soha nem szokott ezekre a hullámhosszokra váltani. A helyi vonatkozású hírek szempontjából fontos rádiódók közül a kolozsvári rádió hallgatottsága átlagosnak tekinthető, akárcsak az országos szórású román kereskedelmi rádióké, az Europa FM-é, a Kiss FM-é és a Sonvest rádióé. A tévéadók tekintetében a bihari magyarságra általában jellemző médiafogyasztói profilról adhatunk számot: a leggyakrabban nézett csatornák közül a magyarországi kereskedelmi adók (RTL Klub és TV2) vezetnek toronymagasan (a válaszadók több, mint fele ezeket napi rendszerességgel nézi), őket a magyarországi közszolgálati műsorok követik (MTV, Duna Tv). A piacvezető román nyelvű kereskedelmi adók (Pro Tv, Antena 1) nézettsége szintén átlagon felüli. A helyi tőkével induló országos Naţional TV, valamint a helyi szórású Transilvania TV nézettsége az említettek közül a legalacsonyabb, ez alapján úgy tűnik, hogy a lokális hírek közlésében is kevésbé jelentékeny a szerepe. 66

A román televízió magyar adását a nagyváradi magyarok alig több, mint egyötöde követi heti rendszerességgel, a megkérdezettek fele soha nem szokott ezekre a műsorokra átkapcsolni. 88. ábra Az alábbi tévéadókat milyen gyakorisággal nézi? (%) 70

40

39

39

38

30

4

4

Pro TV

Duna TV

MTV

TV2

RTL KLUB

0

5 6

14

1110 7

5 5

2 3

55

11

15

6 22 1

4

5

9 10 6

2

12 11 4 2 32

10 1

12

34

7 1

4

5

10 6

Naţional TV

5

33

13 12 10

14 12

Transilvania TV

67

10 11 9 8 78 67 5 44

19 16

TVS

12

14 11 1110 8 7

Antena 1

10 8 6 33

17

20

19

Nyugati műholdas adó

10

19

26

24

Magyar ATV

20

22 21 22 19 19 20 18 1517 16 15 14 13 1213

Egyéb román kereskedelmi adó

40

49 46

Prima TV

52

58

Egyéb magyar kereskedelmi adó

52

50

63

56

Realitatea TV

60

66

65

RTV

naponta több órát naponta legalább egy órát hetente néhány órát ritkábban soha nem fogható nem válaszol

67

89. ábra Milyen gyakran nézi az RTV magyar adását? (%) 50

46,6

45 40 35 30 25 20,9 20 15 10

10,1 7,4

6,7

3,9

4,3

nem fogható

nem válaszol

5 0 majdem minden héten, az egész mûsort

majdnem minden hetente néhány órát héten bizonyos mûsorokat

ritkábban

soha

90. ábra Milyen gyakran olvassa az alábbi napilapokat? (%) 1

Bihari Napló

11

16 22

49

3

Jurnalul Bihorean

66

13 11

7 3

Reggeli Újság 6

72

11

8

3

Krónika

78

11

4 5

nem válaszol soha ritkábban hetente egy-két számot Szinte minden számot

3

Crişana

5

2 2

9

Országos román napilap

1 1

2

88

87

3

Jurnal de Dimineaţă 1

86

7

3 4

Romániai Magyar Szó

1 0

0

90

5

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

Amint az a közéleti eseményekről való tájékozódás médiumai kapcsán is kiderült, a nagyváradi magyarok körében a legolvasottabb napilap a Bihari Napló, a

68

megkérdezettek csaknem fele napi rendszerességgel lapozza fel. Ezt tekintélyes lemaradással a Jurnalul Bihorean helyi román napilap és magyar nyelven megjelenő Reggeli Újság követi. Az országos lapok népszerűsége ezeknél is kisebb, a Krónikát a váradi magyarok 5 százaléka, a Romániai Magyar Szót kevesebb, mint 1 százaléka olvassa napi rendszerességgel. A válaszadók több, mint kétharmada nem olvas hetilapot, a nemrégiben alapított Erdélyi Riport olvasótábora is messze alulmarad a piacvezető napilapokénál. 91. ábra Milyen gyakran olvassa az alábbi hetilapokat? (%) 90 83,4 80

80 70,8 70

60

szinte minden számot havonta egy-két számot ritkábban soha nem válaszol

50

40

30

20 13,2 10

6,1

5,2

4,6

7,1 3,7

3,9

8,9 5,2

3,4

2,1

2,1

0 Egyéb hetilap

Erdélyi Riport

Erdélyi Napló

Összefoglalásképpen – akárcsak a bihari magyarok esetében – a váradiak médiafogyasztási szokásait illetően is elmondható, hogy míg az elektronikus médiában a magyarországi kereskedelmi adók dominanciája a jellemző, az írott sajtótermékek esetében pedig a helyi újságok üzenetei érkeznek el leginkább az olvasóhoz. Ez utóbbin belül a Bihari Naplónak – csaknem monopolisztikus helyzete miatt – a kampányolás szempontjából is döntő szerepe van.

69

Migrációs tapasztalat, szándék 92. ábra Vannak-e az Ön családjának külföldön élő tagjai?


nincsenek 45%

vannak 54%

93. ábra Vannak-e az Ön családjában olyanok, akik időszakos munkavállalás céljából járnak külföldre?


vannak 14%

nincsenek 83%

70

94.ábra Van(nak)-e az Ön szűkebb családjában olyan személy(ek) (egy háztartásban élő családtagok), akik külföldön tanulnak?

nem válaszol 3%

vannak 7%

nincsenek 90%

95. ábra Milyen szintű oktatásban vesznek részt külföldön? (%) 5 4,6 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5

1,3 0,9

1 0,5

0,3

0,3

0 elemi vagy általános

szakiskola

líceum

felsőfokú

posztgraduális

71

96. ábra Tervezi-e Ön...? 90

85,6 81,8 78,2

80 70

igen nem nem tudja nem válaszol

60 50 40 30 20

17,7 11,3

9,6

10 2,4

3

1,7

4,7

1,7

2,2

0 Hogy egy pár hétre vagy hónapra külföldre menjen dolgozni?

Hogy egy pár évre külföldre menjen dolgozni?

Hogy külföldön éljen?

97. ábra Vannak-e iskoláskorú gyerekei? (%)

nv 2%

vannak 26%

nincsenek 72%

72

98. ábra Tervezi-e Ön, hogy külföldi oktatási intézményben járassa a gyerekét? (A kérdésre válaszolók százalékában, N=298) 60,0

55,5

50,0

40,0

30,0 20,6

20,6

20,0

10,0 3,3 0,0 igen

nem

már külföldön tanulnak

nem tudom

A helyhatósági választásokon való részvételi szándék 101. ábra Ha jövõ vasárnap helyhatósági választásokat tartanának, Ön elmenne-e szavazni? Nagyvárad megye: N=674

Valószínûleg igen 16%

Biztosan igen 64%

Valószínûleg 5%

Biztosan nem 11% nt/nv 4%

73

- Nagyváradon a Bihar megyei helyzethez hasonlóan a szavazók 64 százaléka biztosan és 16 százaléka valószínűleg elmenne szavazni. 102. ábra. A helyhatósági választásokról távolmaradók profilja (Nagyvárad). Jó vagyoni helyzet 0,111 „A település helyzete romlani fog”

0,133

„A településen romlott a magyar-román viszony”

0,130

Fiatal kor

0,099

alacsony részvételi szándék

- Az urnáktól távolmaradók profilja nagyon hasonlít arra, amit a Bihar megyei mintán láttunk. Lényeges különbség, hogy nagyváradon a fiatal kor a helyhatósági választásokon való részvétel ellenében hat. Az alapváltozók közül ezen kívül itt is a jó anyagi helyzet jött elő, mintha a választásoktól való távolmaradás egyfajta középosztálybeli minta lenne. Ezen kívül a távolmaradók szerint a román-magyar viszony alakult kedvezőtlenül az elmúlt négy évben. A település jövőbeli fejlődését tekintve a távolmaradók pesszimisták.

74

Pártopciók a helyhatósági választásokon és a polgármesterjelöltek támogatottsága. 103. ábra (Amennyiben elmenne szavazni) ... melyik párt jelöltjeire szavazna? Nagyvárad. Teljes minta: N=674

7.1 6.7

NV

9.1 9.2

Nem menne el szavazni Mas

0.1 0.3

Függtelen magyar jelöltekre

2.4 2.7 8.6 8.5

MPSZ PD

1.5 1.8

PNL

1.3 1.2 57.1 57.6

RMDSZ PSD

1.3 0.9 11.4 11.3

Nem tudom 0.0

megyei tanácsosok listája heli tanácsosok listája

10.0

20.0

30.0

40.0

50.0

60.0

70.0

80.0

90.0

100.0

- Nagyváradon az RMDSZ a megyei és a helyi tanácsosi lista tekintetében a magyar szavazatok 57 százalékára számíthat. 104. ábra A helyi tanácsos-jelölteket tekintve, kikre szavazna? Nagyvárad. Biztos és valószínű szavazók: N=567

RMDSZ 67%

PNL 1% PD 2%

PSD 1%

MPSZ 10% nem tudom 12%

NV 4%

Függtelen magyar jelöltekre 3% Mas 0%

75

105. ábra A megyei tanácsos-jelölteket tekintve, kikre szavazna? Nagyvárad. Biztos és valószínű szavazók: N=567

RMDSZ 66%

PNL 1% PD 2% MPSZ 10% PSD 2%

nem tudom 13%

Mas 0%

Függtelen magyar jelöltekre 3%

NV 3%

- A biztos és valószínű szavazókra vetítve ez azt jeleneti, hogy az RMDSZ a magyar szavazatok 66, míg az MPSZ a magyar szavazatok 10 százalékát szerezné meg Nagyváradon. Ha ez utóbbihoz hozzászámítjuk azokat, akik független magyar jelöltre szavaznának, akkor azt kapjuk, hogy az RMDSZ elleni „proteszt-szavazatok” elérik a 13 százalékot. - A román pártok ehhez képest kevés magyar szavazatot tudnak elhódítani. Összesen a biztos és valószínű magyar szavazók 5 százalékát tudhatják magukénak Nagyváradon.

76

RMDSZ melletti magyar politikai alakulatok 118. ábra Hallott Ön az EMNT létrejöttéről? Nagyvárad. Teljes minta N=674

NV 1%

nem tudom 0%

nem 33%



119. ábra Egyetért-e Ön az EMNT létrejöttével? Nagyvárad. N=674


nem 16%

Igen 36%

77

121. ábra Hallott Ön a MPSZ létrejöttérõl? Nagyvárad: N=674

NV 2%

nem tudom 0%

nem 30%



122. ábra Egyetért-e Ön a MPSZ létrejöttével? Nagyvárad. N=674

nv 11% nem tudom eldönteni 34%

nem 18%

Igen 37%

78

123. ábra Ön egyetért-e azzal, hogy más magyar szervezetk versengjenek az RMDSZ-el a helyi választásokon? Nagyvárad N=674

NV 4%


nem 43% igen 35%

124. ábra Ha a helyi választásokon mégis több magyar politikai alakulat versengene, Ön mit tenne? N=674


az RMDSZ ellen induló magyar politikai alakulat jelöltjeire 12% egy román pártra szavaznék 2% NT 19%

NV 3%

nem mennék el szavazni 9%

79

125. ábra Ön egyetért-e azzal, hogy más politikai alakulatok versengjenek az RMDSZ-el az idén esedékes parlamenti választásokon? Nagyvárad N=674

NV 3%


nem 44% igen 35%

126. ábra Ha a parlamenti választásokon mégis több magyar politikai alakulat versengene, Ön mit tenne?


az RMDSZ ellen induló magyar politikai alakulat jelöltjeire 12% egy román pártra szavaznék 3% NT 19%

NV 5%

nem mennék el szavazni 9%

- Külön kérdésblokk vizsgálta az RMDSZ-szel szembeni magyar politikai alakulatok megítélését támogatottságát.

80

- A nagyváradi magyarok 25 százaléka követte az EMNT és 30 százaléka az MPSZ létrejöttével kapcsolatos eseményeket. A másik végponton 33, illetve 30 százalékban nem hallottak ezekről az eseményekről. - Viszonylag alacsony azoknak az aránya, akik nem értenek egyet az MPSZ, illetve az EMNT létrejöttével (18, illetve 16 százalék). A szervezetek létrejöttével egyetértők aránya 36, illetve 37 százalék. Így a bizonytalanok aránya megközelíti az 50 százalékot. - A nagyváradiak 35 százaléka egyetért azzal, hogy az önkormányzati, illetve a parlamenti választásokon több magyar politikai alakulat induljon. Az ezt károsnak tartók aránya 43, illetve 44 százalék. - Ezzel Nagyváradon megdől az a hipotézis, ami szerint a magyar szavazók, főleg ha nincsenek többségi helyzetben a „belső pluralitással” szemben egyértelműen az „egységet” favorizálnák. 127. ábra. Az „egységet” támogatók társadalmi profilja (parlamenti választások) Magas iskolai végzettség

0,133

Idős kor 0,116 Az ország helyzete javulni fog A romániai magyarok helyzete romlani fog

0,112

Az egységet támogatja

0,175

- Az egység támogatóinak társadalmi profilját a parlamenti választások példáján vizsgáltuk. Azok akik nem értenek egyet azzal, hogy „a parlamenti választásokon több magyar párt versengjen egymással” az átlagnál iskolázottabbak és idősebbek. Úgy vélik, hogy az ország helyzete javulni és ezzel párhuzamosan a romániai magyarság helyzete romlani fog.

81

Polgármesteri profil. 128. ábra Véleménye szerint milyen jó tulajdonságokkal kell rendelkeznie egy polgármesternek? Nagyvárad. N=674 Pontértékek: 0- egyáltalán nem 100-nagymértékben 97

100

97

95

94

96

94

97

95

86

90 80

71

70 60

53

48

50 40 30 20 10

rn em ze tis ég û

ss ég es m

ag ya

tis zt e

õs zi ko nt m e pr om iss zu m m ké eg sz ve sz te ge th et et le n sz él es lá tó kö na rû gy vá ra di sz ül et és û

ér tõ H oz zá

go nd os ko

dj o

n

a

rá

sz or ul ók

ró l

ke re sz té ny

dó zd ál ko ga

at ár H

jó

jó

oz ot t

0

- A feltett kérdések közül láthatóan a nagyváradi születés és a magyar nemzetiség szükségességét illetően differenciálódik a minta. A válaszadók az őszinteséget, hozzáértést, tisztességet, stb. egyöntetűen igénylik. 45. Táblázat. Véleménye szerint milyen jó tulajdonságokkal kell rendelkezzen egy polgármester? Nagyvárad

Magyar nemzetiségű Nagyváradi születésű

Nagymértékben

Valamelyest

32% 34%

37% 27%

Egyáltalán nem 31% 39%

82

129. ábra. Idős kor 0,130 Emigrálna 0,106 A település helyzete romlott A romániai magyarok helyzete romlott

Alacsony iskolai végzettség

A polgármester legyen Nagyváradi születésű

0,114 0,105

0,103

Emigrálna 0,114 A település helyzete romlott A romániai magyarok helyzete romlott

A polgármester magyar nemzetiségű legyen

0,125 0,130

0,089

Gyakran jár templomba

- A magyar nemzetiség és nagyváradi születés igénylése gyakran kapcsolódik össze - Nagyváradi születésű polgármestert azok szeretnének, akik idősek, tervezik, hogy Magyarországra vándoroljanak, illetve akik a romániai magyarság, valamint a település helyzetében romlást érzékelnek.

83

- Ehhez hasonló a magyar polgármestert akarók profija is. Esetükben az alacsony iskolai végzettség és a gyakori templomlátogatás jön be új magyarázó változóként, kiesik viszont a kor magyarázó hatása.

84

Max Weber Társadalomkutató Központ, Kolozsvár Centrul de Cercetări Sociale Max Weber Cluj-Napoca

Recommend Documents