MASODIK KI'NYV
A HUNoK 6s MAGyaRoK osHAzLf,rJI(BAI\I A NNCT KELETEN
FEKbTE-T. ARAL-T6 F.6LDK6
KASPI-TO
PERZS
A , R6gi Keletn 6s a hozz| szorosan kapesol6dd eurdpai t6iak, ahol magyar nyelvti n6pek a Kr. e. 6vezredekben mir jelen voltak.
F6LDKtizI-T.
Eviteth
Hnf
%-
A \?
Idagara
Badari YdR65-T.
Kosttrr
Koptos ThSba
Az
orsz6,ga
l|lir'# ,ll'Hl
't)
't
ELS6 BaT{Yon[ASAINK Az 6STIAZAn6T
IZ
oSIJ.AZARA UTAL6 ISMERT ADATOK
Megel6z6 vizsgSlataink sor6n megfigyeltiik, hogy a hun kir6lyok nepiik szSrmaz6si hely6iil lr5nt jeliilt6k meg. Ir5n akkoriban 5ltal6ban az 6rja n6pek 6ltal lakott fiildteriiletet jelentette 6s nem egys6ges kormAnyzat alatt 6116 orsz6got, mint ut6bb. A n6v etimol6gi6ja maga is erre utal. Ha
ugyanis esziinkbe iduziik,6r' szavunk illeszked6 alakjait, az AR, ER, IR formit 6s azt, hogy r6,gen a sz6lkezd6 H hangot nem szoktik kifrni 6s kiejteni (v. ii. Huni: Uni; Hon: On, An), val6ban ama az eredm6nyre jutunk, hogy Er5n, frSn annyi mint Ur-hono Srja lak6hely. Ebben az ertelemben rnagyarSzza a nevet egy vele p5rhuzamos kifejez6s, amely szerint Irin fiildj6t az ABYA NEM VAEJA (120m. 101): Arja nem f6ja
.faja) borftja
be.
Mekkora kiterjed6sfi volt ez az 6rja lakta fiild, ahol a hunok 6ltek? A t6j a Kr. e. II.6vezredben feliilte a Kauk6zus hegys6gt6l6s a K6spi-t6t6l d6lre a Perzsa-dbd'lig 6s a viirds-tengerig terjed6 f61det. Kelet fel6 hat6rai ;6val a Tigrisen tirl hriz6dtak, egyes leir6sok szerint eg6szen az Indus foly6 vtilgy6ig 6rtek. A mondott id6ben a R6gi Kelet Srja n6pess6ge ziim6ben m5r val6ban az igy meghat5rozott IrSn teriilet6n 6tt. IrSnt a r6gi forr6sok ARIA n6v alatt is emlftik, mint Meehit6r iirm6ny sz6t6ra is teszi. Ez ut6bbi n6v azonban az T. 6vezred folyamin egyes ir6kn6l, mint llechitirn5l 6s HerodotosnSl is, ziingrSs alakot vett fel. A sz-o eredeti R hangja 6tv6ltozott n6luk $re, irgyhogy az ARIA forma rnellett az ASIA grafika is rnegjelent. De hogy ez a z,iing6s forma nem Nagy,AzsiSt jelenti, nem az Ural-hegys6g!.61 a Csendes 6ce6nig terjed6 vil6gr6szt, hanem a tiirt6neti Ariet, Ir5nt, az kideriil mindk6t id6zett ir6 munk5j6b61. Amilyen rilSgosan sz6lt Mechit5r, ugyanolyan vilSgosan sz6l Herodotos is. szerinte: -irzsiht d6lr61 az Eritreai-tenger (azaz Y6rds-tenger) hatSrolja, 6szakon a Kaspi-t6 6s az Araxes foly6, amely (a Kauk6zus hegyl6ncai kdzdtt) a felkel6 nap irinySban folyik" (94m. I. 302). Hogy a hunok val6ban lr6nb6l, AriSb6l eredtek, mis ismert mozzanatok is val6sziniisitik. Ezek kdzdtt emlithetjiik, hogy a n6prajz kutat6i szerint a griffes-ind6s hun diszitm6nyek kiizeli rokonsSgot mutatnak a Tigris-Er.rfr5tesz v6lgy6ben 6s SltalSban IrAn teriilet6n haszn6lt diszit6sekkel (145m. 5; 3m. 49). Tovibbh azt a fontos mozz.anatot, hogy a hunok soraiban siit6t b6r6, villog6 szemfi negroidok is voltak, akikkel szint6n csak a R6gi Keleten jdrhettek kapcsolatba. A hunok Sltal hasznilt geonetrikus irSsrendszer is lrSnhoz kiiti az 6 negel6z6 fiildrajzi lak6helyiiket, tekintve, hogy ott is, 6s EritreSban 6s Boldog ArSbi6ban is ugyanazokat a betfitipusokat haszr6lt6k. A hunok ostorszimboluma, amely az ,Est lfra, 65
kir6lycimet irta, valamint Uni, Oni neve ugyancsak a R6gi Keletre utal. Amikor ugyanis az egyiptomi kir6lyt az egykorir forr6sok 5br5zolj5k, a kez6,ben mindig ostort tatt, a legfontosabb kirilycime neki kir6ly "gyit is ,Est Ura' vott. Az egyiptomi kiraly n6pe is UNI: Huni volt, a kirfly maga AI{ER: Honrir vagy Hun ur 6s ONOKAROK-URA: Hungarok ura. A hunok vil6gosan kielemezhet6 6shaz5jukkal, Ir{rural 6s Egyiptommal akkor is szoros tapcsolatban maradtak" amikor a Fekete-tenger 6szaki partjin, a Don 6s Me6tisz vid6lGn mir tij orszSgot szereztek 6s n6piik iOmevet odavonultak. A tSliik immSr messze es6 Eti6piSb6l (!) 6s Egyiptomb6l (!) azonban m6g mindig ad6kat szedtek (146m. 12, L45), ami esakis r6gi uralmuk alapj6n k6pzelhet6 el. KiiLpolitikejuk a 370-es 6vekben bekiivetkezett nagy fordulatig els6sorban szint6n d6l fet6 irSnyult' 277-ben p6ld6u1 egyik hadseregtitk m6lyen lent j 5rt MezopotSmi6ban, Kte.Szip-Hon 105). rolyton kiizdtek ia mai Bagdad et6dje, 92m. 9) kiirny6k6n (123m. 6ket lak6helyeikr6l amely ellen, imperializrnus perasa odatent a romai 6s egykori haz5jukat' szabaditani vobra kiszoritotta, mintha fel akart6k tartalilyen bejegyz6seket oldalon Arm6nia 6vkiinyvei szinte minden kapunevfi z6t a maznak: ,,Hunokat fogadta; hunokat hozta; megnyitotta Attil6nak ut6bb kat 6s Stiezette a hunok sereg6t" (123m. 111 sk). Amikor gondonem sikeri.ilt Europa nyugati r6szeit is birtokba vennie, 6 is azt a latot forgatta agy6ban, hogy visszat6r Keletre 6s Egyiptomot szerzi meg. Az 6 hal5la ut6n tal6n 6ppen ennek az irre6lis gondolatnak ig6zete alatt az vonult ki a KSrp6tmedenc6b6l a hunok tekint6lyes r6sze. Ezek szerint nem ott ismert6k, adatok szerint a hunok a R6gl Kelet viszonyait i61 idegenk6nt szerepeltek, hanem mint a tij jogos rendez6i' Mindaz a sok ismert adat, amit itt egybeffiztiink, roppant srilyosan esik a latba, rnert az egymSsba illeszked6l6ncszemek alapjSn hatSrozottan az a benyom6s alakul ki, hogy a hunok, akikt6l n6piink jelent6s r6sze r6sz6ben, szhtmaz,rk, egykor a R6gi Keleten 61tek, a tij f6lhold alakli fels6 elteriilS delt6j6ig a Nilus p"""r"-6UOliOt te*O"Uen nyugat fel6, eg6szen a alakj5r6l "szakaszon, azon a teriileten, amit gazdags6gar6l 6s fiildrajzi szakirodalomban Termtikeny F6lholdnak (Fertile Crescent) neveznek' Hol lehetett nemzetiink mSsik iisszetev6 6g6nak, a magyarnak 6shaz6ja azok szerint az adatok szerint, amelyeket m6r ismeriink 6s a kiizft6zenl forg6 k6zikiinyvekben is megtalSlhatunk? V6gezziik iisszefoglal6sunkat ugylnrigy, rnint a hunok eset6ben is tettiik 6s k6rdezziik mindenekel6tt, a mi el6deink Dunamedenc6ben k6szitett -ii t"o"a*ak az 6shazar6lEzekben az iratokban az $shazfval kapcsokiizepkori feljegyz6seikben. latban emlit6st tesznek a forr6 6giiw6l, sz6lnak egy DankSlia nevfr teriiletr6l, az amelett 16v6 jarhatatlan sivatagr6l, azutiln Eti6pi6r6l, N6bi6ngyiptomr6l 6s EIIILATII fiildj6r6l. Azt is emlitik, hory az 6shaz6ban rnt6rges kigy6 6s "ot, otthonos volt a tigris 6s unikornis, '6lt ott mindenf6le tekn6sb6k5k. porci), az'az voltak ,,sert6s nagysSglr Mk6k" (ranae velut 66
Tijrt6neszeink kiiziil az eg;yetlen Uxbond (177m. 164) figyelt fel erre a leir6sra (a tiibbiek egyhangtan elutasitottak) 6s 6 j61 meg is rajzolta a sz6banforg6 Sllatok altal megkivSnt fiildrajzi k6rnyezetet, de azt m6gsem ott kereste, ahov5 a vele kapcsolatos helynevek fi6lreerthetetleniil utalnak: a Viiriis-tenger afrikai oldal6n, hanem Indi6ban. Am itt, a Viirtis-tenger v6g6ben, az Adeniiibiil ment6n van Dank6lia, a mai Szom6lia 6szaki hat6rSn. SzomSlia 6s DankSlia kiizritt pedig megtal6ljuk a jirhatatlan sivatagot. Itt 61nek a m6rges kigy6k, itt lakik a tigris 6s a pettyes p6rduc, a tekn6sb6kak pedig a Viirds-tenger tipikus 611atai. Eiulath f6ldje viszont nem m6s mint a mai Evil6th, a Viiriis-tenger Akabai iibl6nek v6g6n 1ev6 kikdt6v6ros. Hfres hely volt ez mhr az 6korban is, az 6szakra halad6 kereskedelmi frtvonal fontos 6llom6sa, ahol a vizi riton 6rkez6 ftiszereket, dr6gakriveket 6s kellemes illatot gerjeszt6 gyantSfl
hogy Evilath a V6r6s-tenger melf ett van,
t6r6k n6pek sohasem iiirtak, 6s ha tudt6k volna, hogy ez a vSros m5r Kr. e. szerepelt, amikor tdr6k6'k meg nem l6teztek, ilyen magyar6zalol bizony6ra nem adtak volna.
ahol
67
mint ,,magyar fr
urai" (az 1(ar-sz6k k6s6bb: orszSg), k6be meredt oroszlinok 6rizt1k palot6ikat, a ,,magur hon6t" 6s uryancsak azok 611tak sorfalat temetkez6si helyeik, piramisaik el6tt. fup5d6k honfoglalSsa szrSk
idej6n egyes e16kel6 tisztsegek visel6i hivataluk jelz6s6re a pettyes parduc b6r6t teritett6k v6llukra. Ez a szokas is megvolt Egyiptomban 6s Mezopot6mi6ban, ahol a napisten (Szem-{rr) papj'ai viseltek ilyen hivatali iiltiiietet. Az 6llat b6r6n l5that6 pettyek a szem atakj6t uttnozzSk, s ez a sz6 (SZEM), az iiltiiny visel6j6vel (UR) iisszekalrcsolva, a r6tekint6nek megmondta, hogy akit l6t, az Szernirr napisten k6pm5sa. A p6rducb6r viselete AfrikSban a mai napig megmaradt 6s egyes bennszi.iliitt uralkod6k azzal jelzik, hogy 6k az 69l isten fcildi k6pm5sai. Eg5rszoval a magyar szimbolumok kalauzolSsa mellett is D6lketet-Afrikiba 6rkezttink. V6giif az &Jnazira utal6 ismert adatok k6,ziitt azt is megemlithetji.ik, hogy a honfoglal6 magyarok soraiban is megtal5lhat6 a siit6tebb testszinfi, *JJ", n6v6sff negroiJl-bertipus, amit a kirSlyi csal6dban Almos, Arp6d, Szent Lhszl6 6s III. B6la meglep6 m6don k6pviseltek. Ez a fekete betit6s is csak rigy k6pzelhet6 el, ha a magyar 69 6sei is valamikor a s6t6t b6r6 emberek haz5jival kapcsolatban voltak, tehit d6lkeletafrikai tSjon laktak. Ugyanerre a teriiletre utal egy6bk6nt hetes potitikai szervezetiik, a'melyben A"paa h6t Magyarja a Dunamedeno6be 6rkezett. Hetes szervezetben 6ltek a d6legyiptomiak is, akik dinaszti6j6t sz6zadokon 6t a Theba k6'ri.il megtetepeaet[ hetedik nem, a Nem-H6t szolg6ltatta. Hetes szervezetfi n6p atapitotta Eti6pi6t (H6t J6 Fia), hetes alapon volt megszervezve a hetitSk o"r"69" 6s ugyancsak hetes szervezetben sz6lltSk meg az Appenin-f61szigetet a keleti eredeti etruszhok vagy h6trurok 6s alapitott6k meg ott H6truriet. A kiizismert adatok 6'ssze5llit5s5b6l teh6t arra kdvetkeztethetiink, hogy nemzetiink magyar 5g6nak &hazSia is a R6gi Keleten volt, de a frunof< 6shaz6j6t61 d6lebbre, azon am6sik f6lhold alakri teri.i:leten, amelynek szSrai felfel6 hajolnak 6s srilypontja Eritrea vid6ke. Tovibbi feledatunk tehSt az lesz, hogy a mag'yar nepek el6ttiink kirajzol6d6 6shaz6i6t ery6ni kutat6sainkb6l ered6 adatokkal val6szinfisitsiik 6s perd6'nt6 bizonyit6kokat mutassunk be a megl6tSs igazol5s5ra. AZ 6SIIAZA SZEMEI,Y. 65 I{ELYNEVEIBEN MEGdRZOTT MAGYAR SZ6KINCS
magyar sz6 a R6gr Keleten az id6sz1mit6st megkezdve szakadatlanul 6s minden ftildrajzi tijon el6zfry.6s el6nkbukkan. Illeszked6 alakjai: Or, Ar, Er, Ra, stb. A Nilus vdlgy6ben vat6 sfirf haszn$latSt legkdnnyeben irgy 6rz6keltethetjiik, hogy az Egyiptomi Biblia n6vmutat6j5b6l id6ziink. Mi e gyfiitem6ny -ango] kiad6sait hasznaltuk (23m. 6s %m.) 6s azokb6l vessziik az al5bbi Or (4,r, Er, Har, IIer) neveket, abban az ilb6cs Stir6sban, amint ott ta161juk, nem t6rve
3'zi1r
68
- Ez a IV. 6vezredt6l
sz6.
ki arra, vajon helyes-e az 6tiras, mert ezrittal csak az fir-r6szleg 6rdekel benniinket. A n6vmutat6ban ilyen neveket olvasunk: AB-UR, AM-rrR, ATCH-UR, HAP-UR, HERU_UR, HET_UR, KEN_U& I(EM_I'R, KENKEN-UR, KER-UR, NEKEK_UR, NIF-UR, PA_IIR, QUEI/LUR"
SAAU-UR, SEB-UR, SEK.HEN.UR, TA-UR; UR-HEKA, UR.AT, UR-MA; AN.ER, NET-ERU, KHEP'E.RA, SEK-ER, UN-NEF-ER, MEKH-IR, OS-IR-IS, ER-PAT, NET-ER KHERT, NET-ER-SEH; ARI_EN_AB_F, I{AR-MACH-IS, HERr... (sok az ilyen kezdetfi n6v), HoR... (szint6n sok), USEKH-ARA, NEM-HRA, A-NEM-HRU, SEK_HRA, NEP_RA, NIT-RA, RE... (rengeteg). Legalibb sz6z iryen nevet sorolhatn6nk fel az Egyiptomi Bib1i5b6l, ami annak kijzel h6tsz5z oldalin t6bb mint ezer esetben forul el6. Hasonl6 rir-neveket talilunk a Term6keny F6lhold feljebb es6 teriiletein, Sziri6ban, a H6tita orsz6gban, a Kauk6zus alatti vid6ken 6s Mezopot6miSban. Felsorol6sunkat ut6bbi helyr6l vett p6ld6kkal fclytatjuk, amelyek v6rosnevekk6nt szerepelrek 6s b6rmely 6rori t6rt<6pr5l leolvashat6k. Ilyenek: uR, URUK, NAp-uR (NIpp-uR), KIS-IIR, szEM-uR (SZI'M-ER), AZ_UR (ASSUR), Br-SAP_UR, SZAM_ARA, SZING-ARA, MALAM.IR, AR.BELA, ERI-DU, AR-PAD. A felsorolt Tir-nevek kriziil n6hdnyat a nem-magyar tud6sok dltal megadott grafikai alakban is azonnal meg6rtiink. Ilyenek els6sorban az ur, Napirr, Kistr, szemfil, ArpSd nevek. T6bb mis iu-nevet is meg6rti.ink, mihelyt a mai helyesirSsunkban haszndlt 6kezeteket a megfelel6 mag6nhangz6kra felrakjuk, avagy a massalhangz6k eset6ben a hangfejl6d6s szerinti ikerhangot (P = B; N: Ny; T: D; K: G; S: Sz; stb.) behetyet_ tesitji.ik. Igy elj5rva, vil5gos hogy HApUR: Habirr; HETUR: rret-ur; QUEMIJR 6s KEMUR : K6m-Ur; KENUR : K6ny6r ; ANER : Honrir ; NETERU : N6dor, Nagy6r; sEKER: sz6krir 6s szek6r; MEITHIR: Magrir; osIR: 6srir; ERPAT: Arp6d; NETER I(HERT: Nagyrir-kert (temet6) usuruna: 6srik ; ura; A NEM HRU: A-Nem-ura 6s igy tov6bb. Az eredm6ny annyira meglep6, hogy felmeriil a k6ts6g, vajon nem v6letlen-e ez az egyez6s? rra csupan egy-ket n6vr6l volna sz6, a dolog m6g felt6terezhet6 volrra, de ha sztn irreg sz6z esettel Sllunk szemben? A k6ts6get egy6bk6nt az 6rtelem hatirozottan eloszlatja. Ahol ugyanis az id6zett nevek az Egyiptomi Bibli6ban szerepelnek, a krirnyez6 sz6,vegb6l gyakran pontosan meg6llapithat6, hogy a nevek 6rtelme az ,egyiptomiban' ugyanaz, mint a magyarban. emito" p61d5ul H6t frr6l van sz6, a sz6veg h6t szem6lyt emuiis a kis6r6 rajz h6t szem6lyt Sbrazol; ahol sz6lnirr6r van sz6, vagyis az 6gboltozatin szek6rben robog6 Naprirr6l, az vr (isten) ott i.il egy szek6rben; az 6s6k ur6val kapcsolatban azt olvassuk, hogy 6t nem slabad szidalmazni; a Nagydrr kertj6r6t kideri.il, hogy be van keritve 6s az isten v6delme aiatt 5116 temet6. Nem v6letlen szoegyz6sekkel allunk teh6t szemben, hanem a 'mai rnagyarral azonos hangtestfi szavakkal, amelyekben az ,irr' elem trik6letesen a mai magyar rir sz6 Ertetm6vel bir. 69
A kt6rd6ses rir sz6t az egyiptomi hieroglifikus ir6srendszerben egyebek irni' ami kiiziitt a teljes emberalak kiirvonalainak megrajzol{s6val szokt6k ahieroglifSt
n6Pek 6st,iazijht keressiik? nyelvfi --" gyakran szerepel, wt"ropot6mieban a HungSr sz6 Hun, Hon eleme alakban. rdegen EN AN, oN, n6lkiil: r"gttiurrl, szint6n sz6kezA6 rr rt*g hont ielentett iak6helyet, is ott i"iOr"x 6llapitott6k meg, hogy ez a sz6 vagy m6s alakban, AN-ER i.lii ir kapcsolodhatotl'vete- az 1)r, Honur: 6tkez6 rokon6rtelmii sz6, mint ami"6 az ,6s'' Az els6 D6l-MezopotSmi6ba (vagyis oda irszott ki a partra embert p6ld5ul, aki a vizb6l (perzsa-iibiil) oANNESnek mondtSk' haj6val 6rkezett) 6s vSrost alapitott, Hon6snek: Hun-gari 6s Hungaria a Hung6r' e iforr, Honur, Hon6s rnellett megtalAljuk ENGARI: Hungari, lak6it Hungar, alakot is. Mezopotamia urSt ENGAR: az istent is' Ha ez ut6bbit' ^,o,,,agotrxcrne:Hung6riangyenemlegett6k(1?m.117;169m.16)., Hungar ielenthette ,'u*t'"L a kir6lyt' hanem 2lAzEngari6sEngirair6sie|eiel6gyakrannemSzervesr6gzeagz5nak6snemiskellmin.
a den esetben kiolvasni' Teh6t nem 6rtelemmeghat6'o'i 1"1"' iesznek'-.hogy olvasand6' hanem csak ENGIM' sz6lva' h'iy"r-otu"ra.t ii.ro,i"6k' F6ldi orszdgr6l egy
a ,k6'6rielm0 Kl' "t " i"f 70
Ez
a segddiel azonban
Kl
ENGIRA
vagyis az 6gb€n lak6 napistent kellett ,6rteni, hozzitettlk magyarSzatk6nt, hogy arr6l van sz6, aki a csillagos 69 ura.3 A Hon, Honfr, Hon5s, Honokura 6s k6pzett alakjai a R6gi Kelet mSsik legfontosabb tertilet6n, Egyiptomban is megtalSlhat6k r6s ott is ugyanaz az 6rtelmiik. A legr6gibb id6k egyik ismert szem6lye a predinasztikus kor utols6 kir6lya O$IR: 6s-ur volt, akinek nev6t a k6zikdnyvek az egyiptomi irist6l elt6r6leg a giirtigiisen cseng6 Osiris alakban haszn6lj5k. Ugyanezt a nevet a Hon sz6val kapcsolatban is irtSk ON-UR-IS: Hon-irr'6s; OS-IR O$.ANNI: 6s-fr, 6s-honi 6s AN-HURI: Hon-riri alakban. Amid6n ezt az Osurat (Osirist) napistenk6nt tisztelt6k 6s ebbeli min6s+5g6t kivintik kifejezr5sre juttatni, beleill,esztett6k nev6be a Nap sz6t. Ez esetben irgy id6zt6k, mint a Hon Napur6t: UN-NEF-ER, ON-NOP-HR-IS 6s UN-NUF-RIU az egyiptol6gusok sajSt 6bec6s Stir6sa szerint. A Hon-Nap-Ur ut6bb jelent6sv5ltozSson ment 5t 6s alkalmaztik a ,Hun n6p urac 6rtelemben is. De nemcsak Osiris viselte a Huni, Honi nevet, hanem m6s kir6ly is, mint p6ldSul a III. dinasztiSb6l szirmaz6 piramis6pit6 HUNI, kinek nev6t eztfttaL sz6kezd6 H-val irjAk 5t a tud6sok, noha id6zik 6t UNI alakban is. Azt az egyiptomi vSrost, ahol a napisten hit6nek t6teleit ir5sba foglaltik ON, AN, ANU nevezt6k 6s hogy a helyes olvasSst biztositsSk ut5nairtdk a lak6hely 6rtelemmeghatfuoz6jSt is. Ezt a v6rost a k6zikcinyvek szivesebben emlitik gdrrig id6kb6l szflrmaz6 Heliopolisz nevcin, ami nem mondhat6 helyes eljSrSsnak. Volt egy mSsik egyiptomi UNNU v6ros is, de ezt is grir6g nev6n Hermopolisz - szerepeltetik. A Hon, Honfr, Hungar nevet Egyiptomban tdbbf6le m6don irt6k. Rajzoltak pr5ldSul egy nyulat IIN (25m. 61 no. 58) 6s az al| egy vizszintesen elhelyezett cikkcakkos vonalat N, NI hlfztak (25m. 75 no. 55). A k6t jelet aztin igy olvastSk: UN-NI, UNI. A Honirr irisira leggyakrabban a teriiletfogalmat sugalmaz6 t6glalap alakir n6gyszrig (Hon) szolg6lt, amibe mer6leges vonalk6kat (Ur) hriztak 6s az igy k6sztilt figur6t az egyiptomi nyelv tankiinyve szerint AN-ERnek: Honrir olvast6k (25m. ?5 no. 51, 52). A Honok ura, Honfr, Hungar irSsa leggyakrabban egy szimbolummal kezd6dritt, amely a mi T betfinkhiiz hasonl6 jelb6l6s az aff616 helyzett null6b6l 0 Sllott. Ezt a figur6t ANK, ONK, UNOK, ONAG, 6rtelemben haszn5ltSk (25m. 83 no. 43 6s egyebiitt) s vele irtSk a ,hunok'r6szleget is. Ezt az ONK jelet aztSn iisszekapcsoltSk egy emberlakkal (UR, An;, p6ta6ul annak t6rd6hez illesztve a szimbolumot s ez a kombinici6 szolg6lt a (H)ONK-AR: Honok-ura, Hungar irisira. Az ONK jelet m6skor egy 6116 szem5ly (UR, 3) Angol 6s amerikai szakemberek abb6l a a Hon n6ha a csillagos eget, n6ha meg a f6,ldet ielenfi, azt gondoltdk, hogy kortilm6 nyb6l, hogy
a sz6 egyszerre a k6t fogalmat fedi 6s ez6rt saiiit nyelviikre az AN sz6t viliigmindens5g (universum) kifeiez6ssel forditlSk. Az ilyen fordftds
Az sem mondhat6 kifogSstalannak, ha a Hon6r (AN-ER) fef 6t eredetiben, m6sik fel6t angolul adi5k, igyt God An. Ha m5r le akariSk fordftani a nevet, iobb az eg6szet leforditani 6s az istenre o ,Sky God' kifeiez6st haszn6lni, zilroief ben hozz6t6ve azonban az eredeti form6t is. f6frevezetS.
7r
u. t\ *
\'*r*,
* -
I,.
A
}\.,
-!,(
AR)als6karja(AKAR,A)v6g6hezillesztett6k.Azilyenszem6lym6r r6la' 6 az
azt mondta ,r"gyon o"gy iu volt, mert jelv6nye, teste 6s karja Tutenkam6n kirily elhrinyt fiatalon A gNK_AR-A_KARA: ir,rrrg""Lt-rrt". amely az oNK t6rgy, felfoghat6 Jrj6b6l et6keriilt "gy it"3n recsesnek k6t emberi a szimbolumb6t frieroglifit (T felette 6) fo'^ezza, de irgy hogy 6116 (IIR) egyenesen r."" o],urL i.i G<enor), ametyek egy henger alak6 Hungaroktart6rvt fognak. E jelek egyiiti ezt iriilkz oNK-KAROK-IIRA: fontos irott 2?. t6bl6nkon) ura. Ez a mfiv6szi alkot6s ilepu 172m.26,2!;6s nyugszik a sirban aki okrn6ny, mert megmondja, hogy az -Tutenkam6na Hungarok ura volta.
Egyiptomb"rr"H,,"garnevekz6m6taDeltavid6k6nolyaneml6kek mutatnak.
r.o"nv}eiauen
ta151j
uk, Imelyek mezopotSmiai hasonl6sSgokat
EbbSlaztaktivetkeztet6stvont6kleatudosok,hogyMezopotSmia6s
a n6p sz6llta meg' Hall' az Eszak-Egyiptom teriilet6t eredetileg ugyanaz a n6pi iisszefiigg6sre utal6 nevek 6kori tiirt6net jeles kutat6ja, an6lkiii hogy az eredm6nyre jutott. 6rtelm6t fetfogta ,otrr", rni.s adatokb6l ugyanerre n6pnek hivtek (87m. 89' szerinte az 6szat<egyifiorni n6pet ANU 6s SET illetve Esti nt4pnek. ]Jall hozz692, g5), mai helyesirasunkkat Huni, Honi vagyis HUNI volt a sinai f6lteszi 6s ez nem kevesb6 fontos, hogy ANU
szigetlakossSga,ANUvolt",o,,',"''NribiSig616mamsrelsivatagosodott teriiletn6pess6ge,valamintaNilusd6lt6j6t6lnyugatraelteri'il6Libia lakoss5gais.Ezut6bbiteriiletetsokezertehen6r6lTeh6nhonnak,ANNU a mi hasonl6 TEHENU is nevezt6k Hall becses megfigyel6s6hezhozzSfiizve
figyelemmel a k6t t6jon 6szlelt 6rtelmii mezopot6miai m"gtigyel6seinket-6s a n6zet, hogy a Huni, Hunkultirra szoros oss"etiigge;6;, meger6siidik az a legr6gibb id6kt6l kezdve gari n6p a R6gi r<eteilels6 fe16t takta 6s ott uralkod6 min6srSgben szerePelt' AHun,Hungarin6vaR6giKeletd6lir6sz6benritkSbbanfordul HAN-IS viseli a Hon6s nevet' el6. A Viiriis-tengerben csak egy kis sziget ON'AG: Hun-5g' ON-OG-ERA: Eti6piSban is csak n6h6ny t<eiiitet "u""
Hun.6g-ura6sENanrve'Ar3a-honsazorszilgnakcsakm5sodikneve aHABASHAN:rr"ro*rro",amib6lamaiAbyssinaszSrmazott(L42m' 2146s52m.I'92).AHunn6vittd6lenakirSlynevekbeniscsakegyszer bukkanfel,Axurn.ban,arrorU$AN'AS:6s-hon6s(hun6s)uralkodott 152m.I.135).Azelsfordul6neveknemisarramutatnak,hogyahunin6p ink6bb arra hogy eremei k6s6bbi itt urarkod6 *i"6J;;;; volt jelen, hanem rJr sz6val itt nem is annyira a Hun bevandorl6kke"t t"i"ptirtet iae. Az a)Azonkszimbo|umolazegyiptomiakaz(symbo|of|ife)arovisir5sszabS|yaiszerint 6|dszimbo|um5nakistekinte't6k.nzrielentelte,o|vassuk,vagyisazo.lELEnek,aTr6sz|eget er*s, T-nek, nagy meglepet6ssel 5llapitiuk meg, hogy a hogy visel6ie ro."- t"t ."g-,"i""". aror. hagyom6nyt igazolva l6tiuk' mert a k6t iel hang" A ielet ez6rt f6k5nt csak istenek 6s az ugyanezt a sz6t kapiuk: 6s csal6d- 6rtekSr egybeolvasva, val6ban csak ijrijk 6let0nek +"rrgr"i"r* r.ir,ilyok Elet' tagiaik viselt6k. Ha ezt d2 6leiszimbolumot 72
I
vagy Hon sz6 kapcsol6dik, hanem inkabb d6li megfelel6je, a MA 6s az itt szerepl6 leggyakoribb n6pn6v a MA-k-AR: Magyar.rui' A Magyar n6v. Mivel a Magyar n6v etimol6gr6ja MA-k-AR, azonos a Hungar6val 6s 6rtelme is ugyanaz, ez a n6v is mindazt jerenthette, amit a Hung6r: az 6gben 1ak6 istent, annak fiitdi helyettes6t a kirSlyt, minden nagyembert, kiiztiszteletben 5116 f6rfiirt, katon6t, 6s i-vel k6pzett alakja k raggal az eg6sz n6pet. soroljunk fel p6ldikat a Magyar n6v ilyen sokf6le 6rtelmff haszn5latira. A nevet tr6nn6vlr6nt titbb egyiptomi kirily viselte. A IV. dinasztia legkiv5l6bb uralkod6ja, aki id6sz6mit6sunk el6tt 2560-ban a h6rom reghiresebb egyiptomi piramis egyik6t, a g1zai. piramist 6pitette, maget 1\fYKER-rN-osnak: Magyar-Hon6s nevezte. A III. dinasztia ZosIR: Az6srir nevii kirSly6r6l feljegyezt6k, hogy aggodalmaskodott a Nilus tiirv6nyszerii Srad6sSnak eimaradis6n 6s ez&t 2815-ben kiiveteket ki.ildiitt az Elef5nt-hon (szudin) uralkod6jShoz, megtudakoland6 az isteni biintet6s ok6t. A szud5ni uralkod6t MADIRnak: Magyar hivtak 6s meg is kiildte a vllaszt (129m. I. 351 sk). A XlL dinasztia egyik uralkod6ja MAIGIR URI: I\Iagyar-Or volt. A XXI. dinasztia szerencs6tlen kirSlyn6je, aki 6lete virigiban gyermek6gyi fert6z6sben hrinyt el, MAKERI: Magyari 6fets6ge volt. A j6 katonSt az Egyiptomi Birodalom sziriai kiterjeszkedr6se idej6n,
birmely honfit, tijbbes
abis) ldeie, hogy iegyzeret friunk a magyar nyelv r6gi 6llapot5r6l, hdrom vagy n6gyezer 6vvel ezel6tti hang6llomSnySr6l 6s megemlftsijk a nyelvSszek idevdg6 eredm6nyeinek legfontosabbiait. Ezek ismerete n6lkiil ugyanis a nyelvi szakm5ban nem iiirtas ofvas6 nehezen 6rti meg, hogy egyes
r6gi szavakaf mi iogon irunk 5t mai helyesirri-
sunkkal tgy, amint bemutatjuk. Az 6magyar nyelv egyik legfontosabb iel-
emz5ie, hogy abban a mSssalha ngz6k szdma volt, mint ma: hi6nyoztak bel6le a t.igy hangok, a B, C, CS, D, F, G, Gy, Ny, Ti(, Z 6s ZS, valamint a H hang is. Ahol a mai magyar nyelvben ilyen hangok fordulnak el6, azok helyett a 169i nyelvben a megfelelS kem6ny hangok szerepeltek: P iillort a mai b 6s f helyett; f
kevesebb
K a mai g, gy, h helyett; T a mai d, ty, z,
zs
helyett; S a mai cs, gy helyett; N a mai ny helyett. szdz szavunk akkor m6g szATA lehetefr, K6z: KETE, viz: VETE, m6z: METE, a feny6 PENU, a fa PA; a f6szek PESUK volt s a hon helyett azt mondtdk ON, AN, hab helyett AB, a hunok neve UNI volt, a hai6 neve AIO; Magyar hetyett a MAKAR, MASAR, MATAR srb. neveket haszn5lt6k. Ami a magSnhangz6kar illeti, azok m6g igen kozel 5lltak egymSshoz: az A, O, U szinte egyformSn hangzott, 6ppen 1gV mint az E t6s l. Ekezetes magSnhangz6k nem szerepeltek. A feil6d6s egy iliabb szakaszdban a f6nevek
v6g6n 6szlelt befeiez6 mag6nhangz6, ami a szavak rcivid magdnhangz6val vaf6 kimondiisi5t lehet5v6 tette, lekopott s ennek nyom5n a rnegel6z6 magdnha
ngz6 megnyflt. A
KETE, VETE, HETU,
URU, UTU szavakb6l bV el66llt a mai k6z, viz, h5t, 61 6s 6t szavunk. A ragozSs bizonyos eseteiben azonban, mint p6lddul a tSrgyesetben is, a sz6 5si gy6kere tovSbbra is megmaradt, {gVhogy oft a szavakat ma is rcivid mag6nhangz6val
eitiiJk ki, tehdt kezet, vizet, hetet, urat 6s utat mondunk.
A r6gi magyar nyelvben a f6nevek
v6g6n
n5ha megielent egy -os, -es rdg, ami a hafSrozott n6vel6 (oazo) szerep6t tciltcitte be. Ut6bb ezt a
szokdst elhagyt5k, mert a hatdrozott n5vel6 a sz6 elei6re keriilt, ahol ma is 5ll. Egyes fSnevek t6v6hez azonban a vSltozSs idei6n a hStratetr n6vef6 mdr annyira hozz|forrt, hogy nem vi5lt onnan le, hanem a mai napig ottmaradt (l66rn ll8). llyen szavaink p6ldSul a p6ros, v5ros, kakas, piros. Sai5t megfigyel6siink szerint a f6nevet be. feiez6 magSnhangz6 is a n6vel6 szerep6t (ez6ttal
ros) t6lthette be. J6 p6lda a hozzdragasztoft n6ve15 haszniiltdra a k6t Egyipromot egyesit6 magyar kir6ly M6n 6r neve, amit megtal5lunk Am6n (A M6n) 6s M6nes (M6n-az) alakban is. Az el6adattokra olv. 7m., 86m., I 18m., 188m., a H-ra 177m. 138.
73
eg'y 155tb6l ered6 okmSny szerint MAHIRnak nevezt6k (42m. 113 sk) 6s MASAR volt minden kdztiszteletben 6116 id6s ember is (140m. 293). A XII. dinasztia al'apit6 kir6lya, aki a d6legyiptomi hires hetedik honfoglal6 nemb6l szirmazott,, n6vszerint AMENEMHAT: A-M6n-nem-h6t ura, fia 6s ut6da sz6m6ra ir6sba foglalta azokat a szabSlyokat, amelyek szerint neki majd uralkodnia kell. Munk6ja cim6iil a papirustekercsre ezt iratta fel: SBAYUT: SzabSlyok, r6gies tiibbesraggal, T-vel. Ebben az utasft6sban trjbbek kiizritt meghagyta fi5nak, hogy az Eszak-Nirbi6ban 616 MATJAIU: I!{agyar tdrzseket is kebelezze be orsz6gSba (87m. 147-75I, 160). Az Egyiptomi Birodalom kialakul6sa ut6n a Nilus-viilgy magTar n6pe tiimegesen betelepedett a megh6ditott teriiletekre: Sziri6ba, az EufrStesz fels6 vid6k6re, m€g a Fiildkiizi-tenger keleti partvid6k6re. Kr. e. 1000 k6rtil az itten 616 lakoss6got MAZARI 6s MUZRI n6pnek nevezt6k (129m. VI. 156). Herodotos idej6ben Kappad6cia lak6i m6g valamennyien MACR-ON-I: Magyar-Honi emberek voltak. Szud6nban ma is emlitenek egJr ttirzset, amely mag6t valahogyan mag:yar eredetfinek tartja 6s MAGAR ABnak nevezi, a nevet ,gy' hanggal ejtrre ki (D6lamerikai Magyar Hirlap 1959 m6jus 10). A Magyar nevet nemcsak szem6ly- 6s n6pn6vk6nt haszn6lt6k az 6korban, hanem fiildrajzi helyek megjeliil6s6re is. Az egyiptomi Hon v5rosban (Heliopolis) sz6kelt a napisten f6papja UR,MAK, azaz Mag:O;r, akinek az uradalmSt MATARnak: Magyar nevezt6k. Nem messze innen, a mai Kair6 kiirny6k6n van eg'y r6gi szent forr6s, amit a mai Arabok Ayn Ash Shems (arab 6rtelme: Nap szeme) neveznek. A megSrziitt hagyomSny szerint Szfiz MSria (MA-ARI!) ennek a forr6snak vizeben mosta tiszt6ra J6zus, an|zilretijos ruh6it. A helyet, ahol ez a forrSs feltiir, a hires vallasalapit6 eml6k6re mind a mai napig MATARI YAS: Magyar J6s viz6nek nevezik (23m. r6mai 151 6s v.ii. 129m. I. 59, 172). A Sinai f6lszigeten haladt 5t az Egyiptomba vezetf legforgalmasabb kereskedelmi :6t, ez volt a Wadi el MAGHARAH: Magyarok-ritja. Az egyiptomi Hon vdrost6l a Vdrris-tenger fel6 hfz6d6 hegy a MASARAH: Magyarok hegye. Palesztin6ban MAGARET ABU USBAH nevii helys6gben Kr. e. 4500-b6l ered6 r6g6szeti leletet 6stak ki, kriztiik jellegzetesen mad6r figur6kat. A k6t Libanon hegys6g kiiziitt hrizod6 term6keny viilgyet, amelyet az Orontes vize 6ntdz, MEGARA: Magyar n6ven ismert6k az 6korban. Karthag6 legeleg6nsabb villanegyed6t a fiiniciai uralom idej6n szint6n MEGARAnak hivt6k. Egyiptomot a perzs5k MUDRAYA, az asszitok MISRI, a tiirdkiik MUSIR n6ven ismert6k, illetve ismerik. Eszak-Afrika mai h6rom orszSg6nak, Tunisznak, Algirnak 6s Marokk6nak politikusai napjainkban is arr6l 6lmodoznak, hogy helyreSllitsSk a teriilet egys6g6t s ezt a politikai ide6lt r6gi nev6n MAGHR-EBnek nevezik. D6lkelet-Afrika f6ldrajzi neveiben is sokszor el6fordul n6"piink neve. Eti6pia r6gi t6rk6p6n (52m. II) az Altalunk 6,sszeirt szAztiz helyn6v k6ztitt, 74
amely€kben magTar nyelvMl 6rthet6 sz6elemek fordubeak el6 (Ot, Hon, Hab, K6, Nem, M6n, 86l), a Magyar n6v tiz esetben szerepel MUGER, I.{EDER, MADARA, MATARAb MAHRA 6s hasonl6 alakokban. Az axumi kirSlyok kiizott vott ARJVTAH r. 6s ARMAH II. Itt tal6ltak azokat a nag.y orrri (mag-rir) szobrokat 6s k6be meredt oroszlinokat, amelyek a mai Eti6pia legszebb mrizeumi targyai. Gyakori a Magyar n6v az afrikai Nagytavak kdrny6k6n is, urundi, Ruanda, Tanganyika 6s K6nya vid6k6n. Erre folyik a MUGURUK foly6, ittvan a MAKURRU heg.y, a MAKAR ER tartom6ny 6s itt tal6ljuk a sok ur, Ar, Er v6gf egyeu -totarajzi nevet is. Boldog Ar6bi5b6l, ahol MAKAR-AB papok vezett6k a n6pet, egy olyan szobor keriilt eI6, amely a Makar hab f6papot villSra teritett pdrducb6rrel abn6zolja. E szobor orra nagx, kez6t 6s reb6t rigy tartja, mintha menne (Megy-Er?). Nev6t MAAD,KAR-IBnek olvass6kMezopot6mi6ban is gyakori a Magyar n6v, mert oda a nevet eredetileg visel6 d6liek kor5n bevonurtak. Az oroszl5n neve itt is uRMAKH vag; I'IAItHITRU (129m. III. 34; 181m. 128), a ker6k is MAGGARU (1?m. ?a), a Jupiter csillag a )magyarok csillagau: SAG MEGAR (1?m. 110) 6s a tcirt6nelem el6tti korb6l szfurmaz6 lel6helyek egyik legnevezetesebbike a Kerkuk vid6ken lev6 MATARRA (142m. 45). A Mezopotimi6ban besz6lt nyelvet EMEGTR: A-Magyar nyelvnek mondottik, amit term6szetesen csak a kdrtilm6nyek figyelembev6ter6vel lehet a fejedelmi nyelv kifejez6ssel forditani (115m. 302). volt egy BIT sIN MAGIR nevfi falu is (129m. IIr. 200) 6s kd'ztudomisir, hogy az ers6 udvari tiszts6g visel6j6t Asszfri6ban MAKHUR IL ANI (129m. vI. 1?6) nevezt6k. D6t-MJzopot6mia a napisten (Szemrir, szumer) orszaga vort 6s ebben a Naporsziglarr, u" varos6ban az isten tisztelet6re 6pitett egykori templom romjait az arabok mSig MUGER romnak nevezik (angol, francia, n6met tud6sok villtoz6 Stirds5ban Muger, Mugheir, Mukayar, Mukajjar). ilr virosdnak egyik rijj5sziilet6se id6szSmit6sunk el6tt 2b00-b an azzar kezdddritt, hogy a beto_ lakodott idegeneket, vagyis a NAM CHUNI: Nem-Honi eiemeket a v6rosb6l az ur Nemb6l ered6 uR NAMMU kirdly kitess6kette (160m. b1). Rcividdel ezutSn hatalmas 6pitkez6sek kezd6dtek bs azt az wat,akihez ez a fellendii16s fiiz6dik, az egykorirak LUGAL MAGURRE n6ven emlegett6k, illetve igy irj6k 6t nev6t a mai szumer szak6rt6k 6bec6s betrikker (r61m. ?5). utSnan6zttink a ,lugal'_ sz6 eredeti irasjegyeinek 6s meg5liapitottuk, hogy azok helyes hangz6sitisa ELUGALU: El6kel6. Igy azonnal viidgos leti, lgsy " sz6banforg6 nagy 6pitkez6sek pirtfog6ja as "unaito;a egy ,El6kel6 Magyar" volt. Amint sokf6le volt a Magyar sz6 jelent6se, illetdleg alkalmazdsa, sokf6le volt irSsa is. A n6v egyik regsiirfibben hasznAlt irisjele a mad6r tajza, ami eredetileg m6r mag5ban is elegend6 volt, hogy a Magyar nevet id6zz6k. De mivel ebben az fr6srendszerben ut6bb a madir csak a-MA hangcsoportot jel6'1te, sztiks6ges volt a hiSnyz6 r6szt is 6rz6keltetni. Ezt szelle-ur"r, ,igy 75
oldottiLk meg, hogy a mad6rnak hatalmas karmokat rajzoltak, ennek a sz6nak is csak az els6 elem6t haszn5lva az olvas6sban. A rajz pontosan frta: MA-KA& Magyar. Az ilyenkeppen Sbr6zolt Sllat a sas tipus6t mutatja, ez6rt sas lett a legfontosabb magyar szimbolumok egyike. A I\[agyar nt4v ir6s6ra szolg6lt az onoszTSn rajza is, mert annak r6gi neve, mint m5r emlitettiik, MAGARU volt. TovSbbmen6leg, amikor az frnokok 6szrevett6k, hogy a Magyar n6v Mag-Ar formSja is jelent valamit, akhor az els6 reszleg irisSra apr6 magokat haszn6ltak (MAG) 6s azokat kiir alakban (IIR, AR) helyezt6k el s igy is irtSk a nevet. A gondolattarsit6s tov5bbi folyam6n Egyiptomban az aratSs, vagyis a magok begyfijt6s6nek isten6t MAKHI-ARnak nevezt6k (182m. 350 sk). Egy pont 6s a k6r6je vont teljes kiir szint6n e16g volt a n6v ir6s6ra. Ezen a vonalon lett a kerr6k is a Magyar ir5sjel6v6, illetve szimbolumiv6. A ker6k kicsi lyuka, ahova a tengely illik, elk6pzel6si.ikben a magot Sbrhzolta s annak M hang6rt6k6t vett6k alapul, a ker6kagy hozzhadta az AGY r6szleget, a ki.ill6 vagy rSdius az R hangot 6s igy azt is M-AGY-ARnak olvastak. A lelem6nyess6g r6v6n a MagTar n6v ir6s6nak v6gelSthatatlan hosszir sora jiitt l6tre s az irSsjegyeket felhaszn6ltSk diszit6sre. Eml6kiiket Srzik a mai mag'yar n6pmfir'6szet madaras, oroszl6nos, kerekes diszitl elemei. Hosszadalmas felsorolSsunkban csak kis rflsz6t haszn6ltuk a rendelkezr5siinkre 6116 adatoknak. De ezek alapjin is tehetiink n6h5ny fontos meg6ltapitSst. Ezek: 1. n6pi.ink Ur, Hungar 6s Magyar neve a R6gi Keleten mindeniitt el6fordul, ugyanolyan hangtesttel, mint Eur6pSban v6gzett vizsg6l6dSsaink alkalmSval l6ttuk; 2. a neveket haszn6lt6k isten, kirSly, kd,zszem6ly, n6p, hegy, viz, teriilet 6s orsz6g megjeliil6s6re, bizonys6g6ul annak, hogy a neveket ad6 n6p nagy l6tszSmban 6s uralkod6 min6sr6gben volt jelen; 3. a nevek haszndlata irott okm6nyok alapj6h a Kr. e. 3200. esztend6ig visszamen6leg nyomozhat6; 4. a Hun nevet visel6 n6p eredeti lak6helye a R6gr Kelet 6szaki r6sze, vagyis a Term6keny F6lhold lehetett, a Magyar nevet visel6j6 Etiopia 6s a Viirds-tenger kdrny6ke. E;zekbfil az adatokb6l most m5r azt is nagy val6szinfls6ggel kiivetkeztetjiik 5., hogy nemzetiink egy k6tigri 6sn6pb6l eredt, a ,hunb61' 6s a ,magyarb6l'n 6s egyirttal azt is, hogy az 6kori vil6g f6esem6nyei a magyar n6pek t6rt6netGvel szorosan egybefon6dnak, varyis az 6kori vil6gtiirt6net l6nyeg6ben valahogyan magyar tiirt6net!
AZ
IJSI,IAZA TORTENETI EGIIAJLATA SS ELSd GYARMATOSAI
A R6gi Kelet klimatiirt6nete magyarilzat'ul szolgSl arra, hogy mi6rt indult el a k6t magyar nyelvfi n6p6g, az 6szakon lak6 hun 6s a d'6len 1ak6 magyar egym6s ir6ny6ban a tiirt6nelmi talSlkoz6ra 6s kiizd's nemzet kialakit6s6ra. Fiildrajzszakos tud6sok irj6k, hogy a r6gibb k6korszak (paleolitikum) idej6n fiiidiink 6ghajlati viszonyai l6nyegesen elt6rtek a mai 76
6llapotokt6l. Akkoriban a fiild Atlagos h6m6rs'6k1ete alacsonyabb volt 6s nem csup6n a sarkvid6keket boritotta 511and6 h6takar6, hanem a mai m6rs6kelt 6giiv nagyobb r6sz6t is. Az 51land6 h6mez6lenyrilt a Himal6j6ig, fedte az Ural-hegys6g java r6sz6t 6s lez6rva tartotta a KaukSzuson 6tvezet6 5tjfu6kat. Sz6val Eur6pa 6s Azsia tiibb mint fele alkalmatlan volt Slland6 emberi teleped6sre, a helyhez kdtdtt 6 etre. Mellesleg megjegyezve, ez a t6ny is hatSrozattan cdfolja a finnugor tud6sok szib6riai 6shazaelm6let6t, hiszen az akkori klimatikus viszonyok kdziitt Szib6ria Kr. e. 6000-ig semmif6le n6pnek sem lehetett lak6helye. A fdld felmeleged6se id6sz6mit6sunk el6tt 8000 t6j6n indult meg, tj000-ben meggyorsult 6s 4000 6s 2000 kriziitt az 6vi 6tlagos h6m6rs6klet mindeniitt n6h5ny fokkal a mai fiil6 emelkedett. Ekkor az 511and6 h6takar6 fokozatosan visszahirz6dott r6s szinte a sarkokon sem maradt meg iir6,kiisen. A fiilmeleged6snek messzemen6 kiivetkezm6nye lett. A felszabadult hatalmas viztiimegek megemelt6k a tengerek, tavak 6s foly6k szintj6t, irgyhogy azok sokkal nagyobb teriiletet boritottak el, mint napjainkban. Id6sz5mitisunk el6tt 6000 t5j5n a Kaspi-t6 m6g dsszefi.iggiitt az Aral-t6val, a Perzsa-iibdl 200 kilom6terrel beljebb nyomult a szSrazfiildre mint manaps6g, a Nilus v6lgy6ben 410-50 kilom6ter sz6less6gben kiimpiilygiitt a viz 6s delta n6lktil ment a Fdldkiizi-tengerbe. A Vdrijs-tenger vize egybe. folyt a Frildkijzi-tenger viz6vel. Ir5n belseje tenger volt. AJrika d6lkeleti r6sz6t szinte levSgta a kontinensr6l a d61r6l 6szakkeleti irSnyban halad6 60-?0 kilom6ter sz6les fiildtiir6sben foly6 viz. Afrika belsej6ben, ahol ma sivatag van, v6gelSthatatlan mocsarak hriz6dtak s a t5jat buja n6v6nyzet boritotta. Ilyen volt a helyzet a benniinket 6rdek16 vil5gr6szen a j6gkorszak ut5n bekd'vetkezett nagy 6rad6sok idej6n. Ezeknek az 6llapotoknak em16k6t 6rzi a mezopot5miai, egyiptomi 6s bibliai forrSsokban emlitett vizdzdn. A katasztr6f5ban a r6gibb k6kori emberis6g javar6sze elpusztult, a marad6k pedig a magaslati helyekre zsrifol6dott iissze: a Kauk6zus hegyeiben 6s a d6lkeletafrikai hegyvid6ken. Az 5radSsok utin Kr. e.4000 tij6n kezd6d6 h6s6gben beallt a harmadik klimatikus iitem. Az er6s pSrolgSs kiivetkezt6ben a belvizek kezdtek eltfinni 6s a nagy vfztiikriik iisszehriz6dtak. Amig a Kauk6zus alatti mened6khelyen l6v6knek ez irj 6letlehet6s6get nyitott, mert levonulhattak d6l fel6, a forr6 6giiv alatt lak6knak meg6lhet6si zavarokat okozott. A szelek megvSltozott j6r5sa miatt ezentirl az es6 nem az egyenlit6 sivj6ban hullott a16, hanem a m6rs6kelt 6giiviin. Az egyenlitl taji.rr teh5t a felsziritott talajnedvess6get ezentril nem p6tolta semmi, kihaltak az erd6k, elsz6radt a niiv6nyzet s maradt az el.emeire sz6thullt fiild, a por 6s homok. Miut5n m5r a n6v6nyeket 6s Sllatokat eliizte az Eget6 -Ur vagy Siit6 lir (a Nap afrikai neve), a bel6ltik 616 embernek is mennie kellett. Abban a m6rt6kben, amint a sivatagosodas haladt el6re, irjabb 6s rijabb n6phull5mok voltak k6nytelenek nedvesebb, hiiviisebb t6jakra vonulni, felfel6 6szakra, a fiild77
has:
a kaukSzusi adottsSgok 5ltal megszabott ritvonalon. Amig tehSt 6szak mened6khelyrAt aet tetc inaut a n6p, a d6lafrikai mened6khelyr6l viszonyok megviltotuie f.erryr"""iilt. V6geredm6nyben tinat az 6ghajlati kor6bban a ami f6ok' a zSsa lehetet t az az it, ,r"gy iegal6bbis - tal5n
rajzi
De ASZ
a
6ppenavizSzinmiatt_oet.'attmagyarulbesz6l6k6t5gat,ahunt6s egym6ssal rijra kapcsolatba k6nyszeritette'6 -j6gtakar6 elolvadt 6s a "'L"Sy"tt n?gerrutl- megSllapit6sot< szerint, amint a rijra megjelent, az 6s' felszabadult fitldteriileien a ntiv6ny- 6s 5llatvil5g sz6t6radt az emberis6g is elhagyta hegyvid6ki menhelyeit 6s fokozatosan 6rdek16 f6ldreszen legri3 tet etA"s6gek kOz-ittt. U ?CtaraaSs a benniinket az alatt voltak kor6bban a kaukSzusi menhelyr6l tiirt6nt meg. K6zvetleniil niivr5nyek vad magterm6, az emberi t6plilkoz6s feljaviiSs6hoz sziiksdges vad h6zi5llatok k6s6bbi a atupott"',, a zab, u.i". e' az 6tpa,6s ott 6ltek (91m. 14' sert6s a 6s a*i, ; kiinnyen zs5km5nyolhat6, izletes hrisri birka egyr6szt ment 1,-lakoss6g 221 t6rk6p). frrr"rr," kaukazusi menhelyr6l
d6tryugatfel6,aHabdr,Jord6ri,Orontesfoty6kmell6k6re'aholJerik6 6sJSrm6alegr6gibbeddigismertcsiszoltk6koritelepek;m5sr6sztd6lfoly6 vid6k6re' meg az kelet fel6, a Kaspi-t6 a15 (i{urkani-t6) 6s a Tigris (91m' 5' 3?0 sk; l22m' 74; ir6ni beltenger egyre sz6lesbed6 partvid6k6re a kiinldub pont val6ban a- K3ukSzus vid6ke' ltlm. 16?; 146m. s5t. i;t elnevez6se is igateriiletek az Araxes viilgye lehetett, azt a gyarmaiositott zolnil6tszik.AztljhelyekugyanisakaukSzusikiizpontb6ln6zveesnek -Esthon, K6lti,
;;;;";
t"te: setet iton,
Kaldea, chaldis.
a *a.il.
Nvug,athon, illetve kelet fel6: K6ldi, gocpont, ahol a neolitikus kultrira korai nyomait
megtal6lt6k,D6lkelet-Atrit
6llatteny6szt6s6srendszereshelybenlakisnyomaitittazi.sz.e.IV. 6vezredelej6r6lkeltezik.Aletelepi.ilt6letlegr6gibbnyomaitaTurkani a Nakuru fo1v6 16"6 Nr;;;;i kiizs6g haier6ban tal5lt5k meg keriiletben hegy alatt vid6k6n l6v6 Hyrax- dombon, 1ov5bb6 az Eburru
r5s
a Njoro
foly6n6l(39m.26,45,|M,198).Innensug6rzottszdtaneolitikuskultrira kitiiltse- lcgi Kelet eg6sz fokozatosan 6szak 6s kelet fel6, hogy v6giil m6s" adatok egybevet6amit azz-al. d6li f6lholdjat. WriiJen egyezik teh-it k6rd6s azonban az' meg,etOf mege16z6 tapot
6sn6p k6t 6g5hoz kapcsol6dik? d61r61 6szakra, val6ban a magyar az id6Az t6ny,frogy ; k6t A"i Jo"po"tb6i_ gyarmatositott teriileteken
sz5mit6set6ttiIV.6sIII.6".-"afordul6jSnamagyarnyelvmSrkiterjedt 6)Azeghaiariviszonyoka|aku|6s5r6|b5-tett0irafii|del;ehegynev6benbennevaniel. Ar szavunk. A r6g6szek viszont minden 6itArt6n"ti munkSban: legzetes 0r,
ven olvashatunk glm. 5,25 sk; g6m. 4o;177m.
lll;73m.
29
sk;
emberis6g legr6gibb nyomait
az afrikai
az
Nagy'
39m.248;3lm.2l4.ABib|iaem|6kez6sesze-tavakvid6k6nta|5|iSkahegyekkiiz6|t(91m. sk)' ahova a viziizSn elSl az emberis6g m5sik rint a viziiziin el6l megmenekiilt emberis6g 55ga vonult' tal6lt hegyekben lg" a Kauk6zus atJtti "gyit a hires birka az Araral hegy6n 6rin' oitalrnatt 7B
trl'!
l:og,
erte arn€ cifr"c i
cros
af( tud( :ova
rerd nem
aza volt uri, rni € Kcizr
ale n1-el
Irifel
Frasz
vas nnag
utob .l
eler foldr nai il
J
aiap. reszt
(Hur tr.frd, -'r
t
ett'
megl
m8g) 'isz.nr tr,77
A
w
ht,
3J'_; a?t^tt
lii'offi
hasznalatban volt; ezt fr5sos okm5nyokkal b6s6gesen tudjuk bizonyitani. De mi bizonyit6k van arra, hogy a viz al6l cappen felszabadul6 teriiletekre, a sziSz talajra is ugyanaz a n6p kiiltiizritt be? Mit mondanak erre n6zve a nyelv6szek? 6k a pionir n6pre vonatkoz6 ismereteiket abban tisszegezik, hogy azok valamennyien ragozott nyelvet besz6ltek 6s egymist meg6rtett6k. Elfogadj6k a Genezis L1. fejezet6ben feljegyzett megsllapit5st, amely szerint kezdetben "az eg6sz fiildiin csak egy nyelv, csak egy besz6d tiivott.. A tud6sok sziiks6gesnek is 6rzik, hogy a t<jrt6net hajnal6n mutatkoz6 nyelvi egys6get iisszefoglal6 n6wel is kifejez6sre juttass5k. Marr orosz r6g6sz erre a c6lra a japheti kifejez6st, egy francia tud6s viszont a f6ldrajz fogalmi kitreb6l v6lasztott asianique jelzlt ajSnlotta. Ut6bbi tud6s szerint a sz6banforg6 n6peket ,,f61eg ragozottnak mondott nyelvii\ tov6bb6 vallSsuk alapj6n ismerjiik fet 6s mellesleg azon embertipusok r6v6n, amelyeket eml6keik SbrSzolnak" (40m. 2B). Kiiziis elnevez6siil, ha nem is iisszefoglal6lag, de n6penkint tiibbszd'r megism5telve, L. A. Waddetl az Srja nevet haszn5lja. A l6nyeget: az egynyelvfis6get 6s a nyelv ragozott voltSt mindegyik tud6s j6l l6tja, de a javasolt elnevez6sek k6zi.il csak az riri, 6rja n6vnek van tiirt6neti 6s nyelv6szeti igazolts6ga; ez illik bele a mi elgondolSsunkba is, hacsak az ASI-ANI alatt is nem Arja-honit 6rtiink. Kiizelebbr6l vizsg6lva a dolgot, a nyelv6szek azt is felfedeztlk, hogy ennek a leg6sibb nyelrmek ragoz6 szerkezete d6bbenetesen hasonlit a magyar nyelv szerkezet6hez. Vannak, akik iisszeillit5sukban a magyar nyelvet kifejezetten emlitik, m6sok ugyanezt a gondolatot a nyelvtudom6nyban hasznSlt t6gabb 6rtelmii miisz6val fejezik ki, magyar helyett finnugor vagy uralaltai jelz6t haszn6lva. Egyre megy, hogy mik6ppen fejezik ki magukat, mert az 6skeleti nyelrrnek a magyarral val6 kapcsolata a k6t ut6bbi miisz6ban is bennefoglaltatik.o A fenti meg6llapit6sokra t6maszkodva joggal k6rdezhetjiik, vajon jelentenek-e magyarul 6rthet6 dolgot a legr6gibb neolitikus telephelyek fiildrajzi neveiben meg6rziitt sz6elemek? A vizsg6latot megkiserelhetjiik mi is, hiszen v6geredmr5nyben a nyelv6szek is e f6ldrajzi nevek elemz6se alapj5n SllitottSk fe1 a maguk t6teGt. Ernlitetti.ik a Ft6$ Kelet fels6 r6sz6ben a kiivetkez6 frildrajzi neveket: Habrir, Orontes, Jord6n, Kaspis (Hurkani), Kauk6zus, J6rm6, Jerik6; d6li r6sz6ben pedig ezeket: Turkani, Magosi, Nakuru, Eburru 6s Njoro. Ha csupSn ezekre a nevekre korl6tozzuk megfigyel6seinket (az Araxesr6l k6s6bb ktiliin sz6lunk), akkor is azonnal 6)
A keleri 6snyelv ragozotl volt6ra 6s
magyarral va16 kapcsolat6ra olv. l7m. munk5i5t; r6szletekre: 9lm. 157, 321-327; I66m. 125 sk; 177m. 714;91m. 635; 129m. lll 22; 27m. lO8. A hurri (0ri) nyelvr6h 8lm. 122; 40m. 25;87m.
ve,l is ,meglep6. sz6mban tal6lt hasonl6 hangziis6 6s ielent6s6 szavakal. (125m. l6). Ugyanezt m5sok is rnondi5k (22m. 9O). A hazai magyar nyelv6szek afrikai, afghaniszt6ni, indiai 6s mds nyelvekkel val6 egyez6seket is 63zrevcttek, de azokai v6letlen 6sszecseng6seknek tekintik, merl
329; 9lm, 664 izt. Ernest Lewy berlini profeszszor a finnugor nyelvek sz6kincs6t iisszehason- nincs elk6pzel6siik litotta a mai afrikai nyelvek iiriikliitf sz5kincs6- (l4lm. i6).
a nagy
tisszefiigg6sekr6l
79
mi magyar nyelviink itr szava, mint alkot6elem, minden hangtani valtozatSban (rir, 5r, er, or, llru, stb.) el6fordul. Figyelji.ik csak meg: Hab-rir, Nak-uru, Eburru, Nj-oro, Hirr-kani, or-on-tes, er-at, i-ordan, J-eri-k6. Egyik-masik n6v egy6b iisszet6v6 elem6t is 6rtjiik' Ilyenek a f.oIy6viz jelent5sff Hab szavunk, a sz6kez&6 H n6tkiil szerepl6 Ilon (on, An) szavunk, az isten szok6sos ,i6', ielz6ie, a lak6hely 6rtelmfi NIa 6s K6, tov6bb 6 azE;b, Nagy, Viz (Pis), Magas 6s T6rzs JTes) szavaink, (isten) K6je rneg a H6 (Hau, Kau) 6s Uaz (ras). Eszerint Jerik6: JGUr 1ak6Ur-hon-tiirzs (Ma); Orontes: (oilz6ga) volna; Jarmo: Ja0r-fiildje kiviil k6ts6gen nevekben fiildrajzi a helye,ls fgy tovibb. Mivel ezekben magyar szavak szerepelnek, nagyon val6szinfinek kell 6."!gi "syt"glfi tarta-nunk, hogy a j6gkorszak ut5n felszabadul6 szfiz lalaira mint kultrirn6p els6nek val6ban a magyar n6p k6t 6ga vonult be' A r6g6szek szerint a viz al6l, felszabadult teri.ileteken a neolitikus kultura tretyl etOzm.6nyek n6lktil, hirteleniil 6s magas fokon jelent meg' ijsszes kiser6 jelens6geivel egyiitt: irAssal, fdldmfivel6ssel, ipari tudSssal az 6s kiforrt hitvil5ggal. Ha ez igaz, amiben nem k6telkedhetiink, akkor 6s a a KaukSzusban is igaz, hogy azokon a magasabb fekv6sfi vid6keken, 6tv6szelte, Naltavat tii"iil, ahlol az 6si magyar n6pess6g a viz6z6n idej6t rn6r birtokolta neolitikus kultfrSj6nak alapvet6 elemeit. 6szrevessziik, hogy azokban a
szeml6nk v6g6n annyit biztosan Sllithatunk, hogy ezentril, legnagyobb 6vatoss6gunk 6s legmesszebb men6 hitetlenked6siink ellen6re sem utasithatjuk eI a magyar 6rtii"t6tr"t rij megfogalmaz6sSnak lehet6s6g6t. A mai *"iy"" nemzetlizikai 6s kulturSlis dsszefi.igg6se az 6skeleti k6t 6gu magyar vil5g leg6sibb n6p-t-ti,muuet oly szorosnak litszik, hogy ezt a nemzetet a n6pe egyenes folytat5sanak kell tekinteniink. Egyel6re azonban tovSbbi uizonyilStokkal kell k6zenfekv6v6 tenniink, hogy az 6skeleti n6p, amely a csiszolt k6korban irta tiirt6net'6nek els6 ragyog6 fejezet6t, val6ban hung5r-magyar volt. Erre szolg6lnak a Krisztus el6tti 6vezredekben irt
magyar nyelvfi okmSnYok.
80
